Bentlakásos Otthon alapkőletétel- Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni!

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIV. évfolyam 12. szám • 2013. július 16. • Ingyenes

Bentlakásos Otthon alapkőletétel-

„Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni!” 2007-ben olyan pillanatot élt meg Püspökladány, és a térség, mely igen fájó volt. A belgyógyászati utókezelő kiskórház megszűnt, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány egészségpolitikája finanszírozhatatlanná tette az intézményt, ezért be kellet zárni. A lépés sokkolta Püspökladányt, hiszen munkahelyek megszűnésével járt, és az ellátottak számára is megszűnt helyben a gyógykezelés lehetősége. Dombi Imréné polgármester két évvel ezelőtti megválasztásakor olyan ígéretet tett a városnak, hogy valamilyen formában és módon újraindul az idős, betegek helyben történő egészségügyi és szociális ellátása, hiszen többségében idős emberek gyógykezelését végezték a bezárt kiskórházban. Most pedig elérkezett a pillanat. Az önkormányzat összespórolta egy teljesen új, modern 30 férőhelyes intézmény építésének költségét, s a Kiss Ferenc utcán július 8-án hétfőn délelőtt megtörtént az alapkőletétel, elkezdődött a Bentlakásos Otthon építése. „Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni!” Ezzel a Kossuth Lajostól származó gondolattal kezdte ünnepi beszédét Dombi Imréné az alapkőletétel helyszínén. „Kossuth Lajostól való a gondolat, melyet most megosztottam

Önökkel, s amit a mai alapkőletétel meghívójára is választottam. Mert, olyan magyar embertől szeretem volna idézni, aki megélte a maga korában mindazt, amit mi megéltünk 2002 és 2010 között. A csüggedést, amikor elvész a remény, de amikor nem lehet és nem szabad mégsem feladni. A 15 két ágyas lakóegységet, és hozzájuk tartozó járulékos tereket, továbbá kiszolgáló egységet magába foglaló épületet 136 millió forintból készítjük el. Az épület földszintes kialakítású, átlátható funkcionális rendszerű, egymástól elkülönített blokkokból áll majd. A gondozási szárnyban 15 db lakóegység, hozzájuk tartozó férfi, női és mozgáskorlátozott tisztálkodási egység, orvosi és nővéri felügyelet célját szolgáló helyiségek lesznek. A gazdasági szárnyban a dolgozói szociális blokk, az élelmezési részleg és a nappali tartózkodás célját szolgáló helyiségek kerülnek elhelyezésre. A beruházás jelentős részét képezi a kert, a déli oldalon lévő fedett terasz, és a parkolók építése. A kertben a parkosított zöldfelületek között egy kerti tó is kialakításra kerül. Az intézmény alapterülete: 734 m2 lesz. A kivitelezést a D&D BUILDER Építőipari és Kereskedelmi Kft. végzi, akik közbeszerzés útján nyerték el a munkát. (Folytatás a 3. oldalon) D. Sári Andrea

2

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

Bentlakásos Otthon alapkőletétel

„Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni!” 2007-ben olyan pillanatot élt meg Püspökladány és a térség, mely igen fájó volt. A belgyógyászati utókezelő kiskórház megszűnt, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormány egészségpolitikája finanszírozhatatlanná tette az intézményt, ezért be kellett zárni. A lépés sokkolta Püspökladányt, hiszen munkahelyek megszűnésével járt, és az ellátottak számára is megszűnt helyben a gyógykezelés lehetősége. Dombi Imréné polgármester két évvel ezelőtti megválasztásakor olyan ígéretet tett a városnak, hogy valamilyen formában és módon újraindul az idős betegek helyben történő egészségügyi és szociális ellátása, hiszen többségében idős emberek gyógykezelését végezték a bezárt kiskórházban. Most pedig elérkezett a pillanat. Az önkormányzat összespórolta egy teljesen új, modern, 30 férőhelyes intézmény építésének költségét, s a Kiss Ferenc utcán július 8-án, hétfőn délelőtt megtörtént az alapkőletétel, elkezdődött a Bentlakásos Otthon építése. „Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni!” Ezzel a Kossuth Lajostól származó gondolattal kezdte ünnepi beszédét Dombi Imréné az alapkőletétel helyszínén. „Kossuth Lajostól való a gondolat, melyet most megosztottam Önökkel, s amit a mai alapkőletétel meghívójára is választottam. Mert olyan magyar embertől szerettem volna idézni, aki megélte a maga korában mindazt, amit mi megéltünk 2002 és 2010 között. A csüggedést, amikor elvész a remény, de amikor nem lehet és nem szabad mégsem feladni. A 15 kétágyas lakóegységet és hozzájuk tartozó járulékos tereket, továbbá kiszolgáló egységet magába foglaló épületet 136 millió forintból készítjük el. Az épület földszintes kialakítású, átlátható funkcionális rendszerű, egymástól elkülönített blokkokból áll majd. A gondozási szárnyban 15 db lakóegység, hozzájuk tartozó férfi, női és mozgáskorlátozott tisztálkodási egység, orvosi és nővéri felügyelet célját szolgáló helyiségek lesznek. A gazdasági szárnyban a dolgozói szociális blokk, az élelmezési részleg és a nappali tartózkodás célját szolgáló helyiségek kerülnek elhelyezésre. A beruházás jelentős részét képezi a kert, a déli oldalon lévő fedett terasz és a parkolók építése. A kertben a parkosított zöldfelületek között egy kerti tó is kialakításra kerül. Az intézmény alapterülete: 734 m2 lesz. A kivitelezést a D&D BUILDER Építőipari és Kereskedelmi Kft. végzi, akik közbeszerzés útján nyerték el a munkát.” Tisztelt Megjelentek, kedves Vendégeink! Ma egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk Püspökladány történetében. Ez a mérföldkő a bentlakásos otthonunk alapkőletétele, amely azt az utat jelöli, amelyen az eddigi, a közösség érdekeit szolgáló fejlesztések sorával haladtunk. A kerékpár- és gyűjtőutak építése, az ivóvízminőség-javító beruházás, a belvízelvezető rendszer építése, a szennyvízhálózat további építése egyértelműen jelzik azt a törekvést, amely Püspökladány esetében egy töretlen folyamatot jelent. Erre pedig minden püspökladányi büszke lehet. A mai körülmények között minden püspökladányi büszke lehet arra, hogy legtöbb munkánk és gondolatunk, probléma-megoldáskeresésünk mégiscsak a gyarapodás körül forog. A legfőbb kérdéseink, még ha néha nehezebben is, megoldhatók: a gyarapodás mikéntje miatt vannak.

„Nekünk nem a bezárás, a megszüntetés, a visszalépés az utunk, hanem a fejlődés, építkezés!”

Minden püspökladányi büszke lehet arra, hogy – nagyon sok más településsel ellentétben – megvan a saját forrásunk ahhoz, hogy a pályázatokon részt tudjunk venni, hogy az önrészt biztosítsuk. Minden püspökladányi büszke lehet arra, hogy nekünk nem a bezárás, a megszüntetés, a vis�szalépés az utunk, hanem a fejlődés, építkezés. Természetesen a rendelkezésre álló forrás mindig kevés, azzal okosan kell gazdálkodni, de minden nehézség ellenére mégiscsak a folyamatos gyarapodás jellemzi a fejlesztéseknek azt a folyamatát, amelyeknek mérföldköveinél – így a mainál is – jó egy pillanatra közösen megállni. Jó megállni azért, hogy az úton való továbbhaladás irányát, ütemét, mikéntjét átgondoljuk. Jó megállni azért, hogy az eddigi tapasztalatokat összegezzük, és a továbbiakban azokat hasznosítsuk. Jó megállni és számot vetni további lehetőségekkel. Jó megállni és közösen ünnepelni. Ezek a pillanatok azért is számítanak ünnepnek, mert megerősítenek abban, hogy egy összetartó közösség vagyunk, és ez az összetartás, az elvégzett munkában is meghozza eredményét. Tisztelt Egybegyűltek! Most lerakjuk a bentlakásos intézményünk alapkövét. Egy olyan helyet építünk, amelyhez valamilyen módon, közvetve, vagy áttételesen minden itt lakónak volt, van és talán lesz köze. Ez a terület itt a város szívében hosszú évek óta üresen áll, s most elnyeri méltó, hasznos, szép szerepét. Olyan gyógyulni vágyó, felügyeletre szoruló idős embereknek nyújt majd átmeneti ellátást, akik ezért a városért dolgoztak, éppen ezért ennek a városnak kötelessége visszaadni számunkra a lehetőséget, hogy helyben, szeretetben és a legjobb színvonalú kiszolgálás-

sal találkozzanak, ha ide hozza őket a sors. Mert az egyik legfontosabb feladat, kötelesség, megbecsülni azokat, akik tettek Püspökladányért. Családot alapítottak, gyermekeket neveltek és engedtek útjukra, unokák kezét fogták és vezették, bölcs tanácsaikkal segítenek bennünket, hogy amikor mi magunk is eljutunk abba az életciklusba, ahol Ők járnak, azt mondhassuk: érdemes volt. Nemcsak a családért, de a városért is tenni. Hinni és segíteni egy-egy terv megvalósulását, hiszen az végül a mi érdekeinket szolgálja. Polgármesterként ebben hiszek. Hiszem, hogy ha olykor később – és nem akkor, amikor várjuk –, de azt kapjuk vissza, amit adunk. Úgy gondolom, hogy az ember számára a pénzen meg nem vehető legértékesebbet szolgálja majd ez az intézmény. Az egészséget, gondoskodást. A beruházás nemcsak hiánypótló szolgáltatást nyújt, de munkahelyeket is teremt Püspökladányban, a tervek szerint hét hónap múlva, 2014 februárjától, ekkor szeretnénk ugyanis majd átadni, felavatni Püspökladány legújabb intézményét. Ha az ember, ha egy közösség, egy város sikert tudhat magáénak, mint most mi itt, Püspökladányban e bentlakásos intézmény önerőből történő megépítésével, az mindig összetett. Az soha sem egyéni, hiszen ott van mögötte a sok-sok akadályon át vezető közös akarat. És közös munka. Éppen ezért köszönetet mondok, mert köszönet illet mindenkit, aki segítette ezt az elképzelésünket. Elsőként Bodó Sándor parlamenti képviselőnknek jár a köszönet, hogy városunk pénzügyi stabilitása érdekében az elmúlt két év során segített. Köszönet képviselőtársaimnak, az önkormányzat dolgozóinak, a karcagi Kátay Gábor Kórház stratégiai igazgatójának, aki a működtetés szakmai irányvonalaiban segített. Köszönet minden püspökladányinak, aki hitte, hogy az ígéret, amit 2011-ben tettem polgármesterségem kezdetén, valóra válik.

„Püspökladány nem hagyja magát!”

És végezetül – talán furcsán hangozhat –, de köszönet azoknak is, akik miatt 2007-ben bezárt a kiskórházunk, hiszen megerősítettek bennünket abban, hogy nem adhatjuk fel soha, hogy csak azért sem fogunk visszafelé lépdelni, hanem megyünk előre, s ha egy ajtó becsukódik előttünk, mi kinyitunk egy másikat! Mert mint ahogy Magyarország, úgy Püspökladány sem hagyja magát!” – hangzott Dombi Imréné polgármester beszéde, majd Bodó Sándor osztotta meg elismerő szavait a megjelentekkel. Ezt követően pedig elhelyezték az intézmény alapkövében azt az időkapszulát, melybe a város valamennyi aktív civilszervezetének, intézményének, azok tagjainak, dolgozóinak neve is belekerült. A jelen üzent ily módon a jövőnek, hogy itt vagyunk és dolgozunk, nemcsak a máért, de a holnapért is, Püspökladányban! A rendezvényen közreműködött Bódiss Miklós és tanítványa, Tódor Györgyné, Horváth Ádám és Rácz Vivien.

Idén nyáron 417 püspökladányi gyerek kap ingyen ebédet Püspökladány Város Önkormányzata ezen a nyáron is biztosítja az étkezést azoknak a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekeknek, akiknek ezt családjuk nem tudja megoldani. – A szükséges pénzt pályázati úton és saját forrásból teremtette elő az önkormányzat, így naponta egy alkalommal biztosítunk meleg ételt az arra rászoruló püspökladányi gyerekeknek. Akinek nehézséget okoz, hogy napi egyszeri meleg ételt kapjon, azok számára nyújtja ezt a lehetőséget egész nyáron az önkormányzat közel 9 millió Ft-ból – tájékoztatta lapunkat Dombi Imréné. A nyári étkezési program június 17-től augusztus 30-ig tart. A város általános iskoláinak, a középiskolának, valamint az óvodák konyháiban történik a főzés 3-4 hetes turnusokban. Ez év január elseje óta a város konyháinak üzemeletetője Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete. Mindez azért változott, mert az állam az iskolák működtetésén túl számos helyen az intézmények fenntartását is átvette, ellenben az iskolai konyhák továbbra is az önkormányzatoknál maradtak. Pusztainé Nádházi Ibolyától, a Gazdasági Ellátó Szervezet igazgatótól megtudtuk, rendben elkezdődött városunkban a nyári közétkeztetés, mely figyelembe veszi a törvényi előírásokat is: – 370 gyermek étkeztetésére kapott támogatást az államtól a város, míg további 47 főnek az étkezési költségeit az önkormányzat állja, így összesen 417 gyermek kap 54 napon keresztül meleg ebédet. Egy ebéd összköltsége pedig 440 Ft-ba kerül. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közétkeztetésben részvevő gyermekek inkább elviszik, minthogy helyben elfogyasszák az ebédet. Bár ez utóbbi lehetőség is biztosított. A szociális étkeztetésnek pedig nagyon nagy jelentősége van városunkban. Tüdősné

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

Köszönjük, Közmunkások!

3

Gyönyörű a termés a földeken, de a betonelemgyártók is szépen haladnak! Városunkban március elején indult el a Start munkaprogram. A mezőgazdasági mintaprogramban közel 117 ember dolgozik, 10 hektáros területen, a napokban pedig el is kezdődött a megtermelt zöldségek egy részének betakarítása. Több napon át szedték a zöldborsót a program dolgozói a határban, június 27-től. A zöldborsó mellett pedig a város konyháinak igényeit kielégítve más növénykultúra is folyamatosan érik a földeken – tudtuk meg Babits Zsófiától, a mezőgazdasági mintaprogram kapcsolattartójától.

A növények betakarítása kézi erővel történik. Ezután beszállítják a program számára vásárolt kis teherautóval a zöldségeket a Start telephelyre, majd mérlegelés után továbbszállítják – megfelelő kiszerelésekben – a konyhákra. A betakarított zöldségek helyére pedig másodvetéssel újabb növénykultúrákat vetnek el a dolgozók. A programban résztvevőknek a mennyiség és a minőség is nagyon fontos. A püspökladányi önkormányzat határozott úgy, hogy a megtermelt zöldségeket a városban működő konyháknak

75%-ban elkészült városunkban a belvízvédelmi beruházás

Mintegy 140 millió forintból jelentős belvízvédelmi beruházásba kezdett márciusban Püspökladány. A fejlesztésnek köszönhetően javul a Kaán Károly, Szabó Pál és Zalka Máté utcában és a környéken lévő ingatlanok biztonsága, mivel ezeken a területeken a beruházás után jelentősen csökken, illetve megszűnik a belvízi elöntés kockázata. A beruházást a Hamvas-Sárrét Vízgazdálkodási Társulat végezi, és a munkafolyamatok 75 %-ban már készen vannak, hiszen 136 napra, azaz július 26-ra datálta a kivitelezés végét a Társulat. – A beruházás alatt megvalósulásra kerül a csapadékelvezető csatornák felújítása, átépítése, illetve létesítése. Burkolt szakaszon 1402 m, míg zárt szakaszon 407 m csatorna kiépítés történik meg. A következő ütemben pedig összehangolva folynak majd a munkálatok az Árpád utcán a gyűjtőút-beruházással együtt. Az azt követő hetekben pedig a területrendezés lesz a feladatuk, visszaállítani a kapubejárókat az eredeti állapotukba – mondta el lapunknak Takácsné Hári Ildikó, a Hamvas-Sárrét Vízgazdálkodási Társulat igazgatója. Az elmúlt évtizedekben az esős időszakokban, akár egy éven belül többször is előfordult a beruházási területeken a jelentős belvízelöntés. A fejlesztés célja pedig az, hogy javítsa a Kaán Károly, Szabó Pál és Zalka Máté utcák belvíz- és csapadékelvezetését – tudtuk meg igazgató asszonytól. Püspökladány város belterületi belvízelvezető csatorna rekonstrukciója és átépítése tehát a végéhez közeledik. A munkagépek jelenleg is dolgoznak, hogy minél hamarabb befejeződjenek a munkálatok. A fejlesztés eredményeként létrejövő csapadékvíz- és belvízelvezető rendszer teljes mértékbe garantálja az érintett utcákon, területeken bekövetkező csapadék és belvíz biztonságos vízelvezetését. A beruházási elemek között szerepel a Zalka Máté és Szabó Pál utcák kereszteződésénél 1 db mobilszivattyú-akna beszerelése, minek segítségével még jobban lehet majd javítani a víz lefolyásának feltételeit nagy esőzés esetén. Tüdősné

adja, az ezen felül keletkezett többletet pedig elcseréli vagy értékesíti. A szép terméshozam azonban nem csak az emberi munkának köszönhető, hiszen a növények fejlődése szempontjából a legmeghatározóbb az időjárás. A meleg időjárási körülmények miatt a borsószedők vállalták, hogy már 5 órakor elkezdik a munkát. Közel 4 hónapja zajlanak a betonelemgyártó és belvízelvezetési munkálatok is a Start mintaprogramon belül.Abetonelemgyártásban átereszcsöveket és járdalapokat gyártanak a foglalkoztatottak, akik eddig ezernél is több elemet gyártottak le. – A programban 71 fő dolgozik, jelenleg 3 munkaterületen. Egy csoport a Start telephelyén önti ki az átereszcsöveket és a járdalapokat, egy másik csoport a füvet kaszálja a város kül- és belterületein, a többiek pedig az előre legyártott átereszcsöveket és térburkoló járdalapokat helyezik ki a város utcáiban. Az elmúlt évek nagy esőzései után feltárták, hogy hol találhatók a legproblémásabb területek a városban. A vízelvezető árkok helyreállítási munkálatait a Petritelepen kezdték el a közmunkások. A betonátereszek elhelyezése mellett természetesen a medreket is kitakarítják, valamint az eldugult átereszcsöveket is kitakarítják, hogy szabadon le tudjon folyni a víz – mondta el lapunknak Hajdú Zoltán kapcsolattartó. A kormányzat által elindított közfoglalkoztatási rendszerben megvalósuló mintaprogramok keretében számos fontos közfeladatot látnak el az önkormányzatok. A programban dolgozók ellátják a közkonyhákat friss zöldségekkel, megújítják a vízelvezető rendszereket, részt vállalnak a szociális feladatok ellátásában, télen pedig a biokazánokat működtetik. Püspökladányban ezek a közmunkák fő irányai. Tüdősné

Új helyen építhetik fel a vasúti fűtőházat A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint beruházó koordinálja a Szajol–

Debrecen vasútvonal korszerűsítési munkálatait. A beruházás része a püspökladányi vasútállomás és a vasútvonal korszerűsítése is. Ennek természetesen örülhet a város, annak azonban már kevésbé, hogy az új pályaszakaszt nem tudták másként megtervezni, mint az 1860-ban épült fűtőház érintésével, így a régi épületet el kell bontani. Az önkormányzat a lehetőségeket mérlegelve egyeztetést kezdeményezett a MÁV-val, hogy megmentse a fűtőházat, vagy olyan megoldás szülessen a további sorsa szempontjából, ami elfogadható. Dombi Imréné polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy az épület az a Magyar Állam Vasút tulajdona, ők a jogosultak bármilyen nemű döntésben is. Műemléki védelem alatt nem áll az épület, de a püspökladányi embereknek, a városnak fontos, hiszen patinás, régi építményről van szó. A MÁV a pályatervek előkészületei során nem figyelt oda erre az épületre, és az önkormányzati megkeresések alapján tértek csak arra ki, hogy valójában tényleg érdemes ezzel az épülettel foglalkozni, és amennyiben lehetséges, akkor a megmentéséről tárgyalásokat folytatni. Első körben a MÁV szerette volna, ha ez az épület a saját tulajdonában álló területen újraépül, majd kiderült, hogy nem tartanak rá igényt, így amennyiben az önkormányzat tud egy olyan saját területet adni, ahol elfér a létesítmény, akkor újabb egyeztetések történnek. Szerkesztőségünk levélben kereste meg a MÁV-ot, hogy a részletek felől érdeklődjön. Megtudtuk: jelenleg az épület nem áll örökségmentési igény alatt, de mivel a tárgyalások elkezdődtek a püspökladányi önkormányzattal az épület védelme érdekében, így a MÁV Zrt. és a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. is partner a fűtőház újjáépítési tervében. Az is kiderült számunkra, hogy korábban már történt ilyen jellegű épületáthelyezés vasúti pályák felújítása vagy átépítése során. Így a MÁV Zrt. nem határolódik el attól, hogy mindenben segítse majd az püspökladányi önkormányzatot az épület áthelyezésével kapcsolatban. A város vezetése, a püspökladányi önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a több mint 150 éves múlttal rendelkező épület megmaradjon az utókor számára. Hiszen ez az épület régen úgynevezett vonatmozgatási célokat szolgált. Főnöke Oggelder Mátyás felvigyázó volt. A legközelebbi ilyen jellegű fűtőházak pedig csak Szolnokon, Debrecenben és Nagyváradon találhatók. RS

4

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

Városháza

A képviselő-testület 2013. június 27-én tartotta soros ülését. A polgármesteri jelentést követően az NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselője, Bencző László adott tájékozatót energetikai koncepció keretében a Gyógyfürdő termálvíz hulladékhőjének hőbázisára alapozva. A testület felhatalmazta a polgármestert, hogy ezzel kapcsolatosan további tárgyalásokat folytasson. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a Román Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a mezőőri szolgáltatásokról szóló tájékoztatókat tudomásul vette a képviselő-testület, majd ezután döntött az önkormányzat 2013. II. félévi üléstervéről. Az orvosi ügyelet 2012. évi tevékenységéről számolt be Dr. Dankó Alpár István, az Orvosi Ügyelet Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai igazgatója. A beszámolót a testület tudomásul vette. A képviselő-testület hozzájárult a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. OTP Bank Nyrt-nél fennálló 41 millió Ft összegű folyószámlahitelének meghosszabbításához a 2013. december 31-ig terjedő időszakra. Bíró László azzal a kéréssel fordult a képviselő-testülethez, hogy az általa képviselt kft-k külterületen tulajdonolt területeinek elnevezéseként a Nagy-Ürmöshát major megjelölést hagyja jóvá. A képviselő-testület ezt a kérelmet jóváhagyta, és felhatalmazta a jegyzőt az elnevezéssel kapcsolatos intézkedések megtételére. A Szajol-Püspökladány vasútfejlesztési projekt előkészítésénél – ami még közvetlenül MÁV-beruházásként indult – nem fordítottak kellő figyelmet a melléképületek, kiszolgáló-épületek további sorsára. Ezért a püspökladányi helyszínen az 1860-ban épült fűtőház/mozdonyszín épülete bontásra ítélt, mert nem illik bele az új pályaképbe, illetve az új pályavonal az épületen keresztül halad. A püspökladányi állomás területén lévő fűtőház/mozdonyszín bár nem élvez műemléki vagy vasúti műemléki besorolást, mégis jelentős értéket hordoz. Az épület homlokzata eredeti állapotában marad fent, melyen jól látható, hogy 1860-ban épült. Ezért az épület megmentésre javasolt. A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy a püspökladányi állomáson lévő fűtőház/mozdonyszín épületének áttelepítésével kapcsolatos ügyekben járjon el. A testület a 31/2013. (IV. 3.) önkormányzati testületi határozatát visszavonta, így a gyermekpszichiátriai járóbeteg-szakellátás biztosításával továbbra is a NEURO-MED ’98 Betéti Társaságot (képviselője: Dr. Nagy Judit neurológus, gyermekpszichiáter) bízta meg. A Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény vezetői álláshelyére kiírandó pályázattal kapcsolatosan született döntés. A képviselő-testület kifejezte azon szándékát, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátás folyamatos biztosításához 2013. július 1 – 2013. december 31-ig történő időszakra feladat-ellátási megállapodást köt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. § (1) bekezdése értelmében a Püspökladány Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018. került elfogadásra. A képviselő-testület a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodását 2013. június 30-ai hatállyal felmondta. A 2013. májusi soros ülésen elnapolt közterületek elnevezéséről szóló előterjesztést változatlan formában megtárgyalva a képviselő-testület a következő döntést hozta: 2013. július 1-jei hatállyal a Ságvári utca nevét Bene Gyula utcára, a Hámán Kató utca nevét Tölgyfa utcára, a Zalka Máté utca nevét Darányi Ignác utcára, a Mező Imre utca nevét Gárdonyi Géza utcára, a Rózsa Ferenc utca nevét Kazinczy Ferenc utcára változtatta. 2013. május 16-án Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára levélben kereste meg polgármester asszonyt, és arra kérte, fontolja meg és javasolja a település képviselőtestületének az Európai Mobilitás Hét kezdeményezéshez való csatlakozás lehetőségét. A testület a beterjesztett napirend alapján csatlakozási szándékát fejezte ki az Európai Mobilitási Hét programhoz, és Európai Autómentes Napot szervez 2013. szeptember 20-án. Jogtechnikai jellegű módosításokkal szavazták meg a képviselők az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. A továbbiakban az önkormányzat 87 millió Ft-os munkabérhitelének és 196 834 293 Ft-os folyószámlahitelének a meghosszabbításáról született döntés.

Elfogadásra került még a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény alapító okiratának módosítása, a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás megszűntetéséről, vagyonfelosztásról szóló Megszüntető Megállapodás jóváhagyása, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerülete által beterjesztett, a Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat új nevének megállapításának és alapító okirat tervezetének elfogadása, a Püspökladányi Járási Hivatal kialakításához 2012. október 31-én megkötött megállapodás módosítása a kormányablakok kialakítása miatt. Az ülés végén interpellációs válaszok, közérdekű bejelentések és kérdések hangoztak el. A soron következő ülés 2013. augusztus 29-én lesz. Keserű László

jegyző

Idén is együtt járőröznek Püspökladányban a képviselők, polgárőrök és a rendőrök Közös egyeztetésre és megbeszélésre érkeztek a képviselők és a polgárőrök a Püspökladányi Rendőrkapitányságra június 28-án az esti órákban, hogy az évek óta sikeresen zajló közös járőrözés előtt egy megbeszélést tartsanak. A járőrözés előtt dr. Tóth Ferenc, a Püspökladányi Rendőrkapitányság vezetője köszöntötte a rendőrség és a polgárőrség megjelent tagjait. Elmondta, évek óta nagyon jól működik együtt a két szervezet, majd külön köszöntötte az Városi Polgárőrség új vezetőségét, és megosztotta a jelenlévőkkel mit is vár a tőlük a munkájuk során. Kapitány úr elmondta még, hogy az elmúlt években is sikeresen teljesítettek járőrszolgálatot közösen a polgárőrökkel. Most is arra kérte az új és a korábban belépett polgárőröket, hogy büszkén vállalják ez egyenruhát és a célt, miszerint a város közrendje és közbiztonsága fenntartását segítik elő, a veszélyhelyzetek megelőzését és kezelését, a társadalmi bűnmegelőzést, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelmét.

Az eligazítás után Faragó Zoltán, a Városi Polgárőrség elnöke lapunknak elmondta: nagyon jók a közös járőrözések a rendőrökkel. A városi polgárőrök járőrözés előtt általában a rendőrkapitányságon kezdenek, egyeztetnek a várható feladatokról. Ezután indulnak útnak: néhányan gyalogosan, mások kerékpárral, 2-3 fő pedig szolgálati autóval. Mivel munkájukat teljesen ingyen végzik, többségük nap közben dolgozik, általában este, hétvégente öltik magukra a formaruhát. Az eligazítást Ferenczik Ferenc rendőr alezredes, a Püspökladányi Rendőrkapitányság kapitányságvezető-helyettese tartotta meg. Az est folyamán 7 csoportban járőröztek a rendőrök és a polgárőrök. Az általuk ellenőrzött terület pedig a város egészét lefedte. – A polgárőrök hivatásukat önzetlenül, teljesen ingyen végzik. Az egyesület fenntartója a helyi önkormányzat, tevékenységüket a Püspökladányi Rendőrkapitánysággal kötött írásbeli megállapodás szerint látják el. Segítik a munkánkat, járják az utcákat, figyelik a tereket. Olyan esetekben, ami hatósági intézkedést igényel, pedig riasztják a rendőröket. Ezeken a járőrözéseken fokozott figyelmet fordítanak a bűnmegelőzésre és arra is, hogy

Püspökladányi Hírek 2013. július 16. a lakosságban erősítsék a biztonságérzetet – mondta el lapunknak dr. Tóth Ferenc alezredes, a Püspökladányi Rendőrkapitányság vezetője. A közös járőrözésen polgármester asszony is jelen volt. A város vezetése fontosnak tartja az ilyenfajta együttműködést. Dombi Imréné elmondta: különösen a fiatalok aktív részvételének örül, és annak, hogy nemcsak férfiak, hanem hölgyek is teljesítenek polgárőri szolgálatot városunkban.

5 A csoportok az este, az éjszaka során a számukra kijelölt területekre vonultak gyalogosan, s jelenlétüknek is köszönhetően nem volt rendbontás vagy rongálás Püspökladányban ezen az estén. Az akció pedig folytatódik, annak érdekében, hogy a város lakói biztonságban tudhassák magukat, értékeiket, a nyár során is. Tüdősné Rábai Sarolta

Értéket teremtene a város az elhasznált termálvízből Intézmények fűtésére hasznosítaná a termálvíz hőjét az önkormányzat

Püspökladány Város Önkormányzatának képviselő-testülete nevében Dombi Imréné polgármester néhány hónapja tárgyalásokat folytat az NNK Környezetgazdálkodási, Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel annak érdekében, hogy a püspökladányi termálvíz hulladékhőjét hogyan lehetne gazdaságosan hasznosítani. A közelmúltban az említett kft. egy energetikai koncepciót készített. Erről a tervezetről Bencző Lászlót, a kft. képviselőjét kérdeztük, s lapunknak elmondta, Újszilváson már megvalósították a beruházást 3 évvel ezelőtt, ott 4 közintézményt fűtenek: a polgármesteri hivatalt, a művelődési házat, az óvodát, illetve az iskolát. Ám a településen nem a termálvizet hasznosítják, hanem az ivóvizet. Dombi Imréné polgármester asszony elmondta, a közelmúltban Püspökladány Város Önkormányzata egy meghívást is kapott Újszilvásra, ahová Márkus Gábor alpolgármester, valamint Varga Lajos, a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. ügyvezetője látogatott el, s tekintették meg az ott már évek óta jól működő energiahasznosítást. A találkozás után a kivitelező cég illetékesei ellátogattak városunkba, s felméréseket végeztek a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. szakemberei segítségével a termálvíz felhasználásával, mennyiségével, illetve hőmérsékletével kapcsolatban. Ezt követően pedig a lehetséges intézményekről is szó esett – tudtuk meg polgármester asszonytól.

A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása az energiaárak rohamos emelkedésével egyre jobban kezd elterjedni. Budapesten és az ország más városaiban már az 50-es, 60-as évektől van néhány példa, hogy használják a termálvíz hőjét. Megkerestük a városfejlesztési iroda vezetőjét, Jeney Tibort, akitől megtudtuk, mely épületeket és intézményeket érintené a beruházás, valamint hogy hogyan is valósulna meg városunkban ez a fajta beruházás. – Az NNK Kft. jelenleg méri azon épületeket, amelyeket be akar vonni a fűtésbe, itt elsősorban a Gyógyfürdő, illetve a Sportcsarnok gondolata merült fel, ám ezt követően a város intézményei is számításba jöttek, az iskolák, óvodák valamint az önkormányzat épülete is. A geotermális energiát sokféleképpen lehet hasznosítani. Belső terek fűtésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. Lakótelepek, egészségügyi intézmények, iskolák termálvizes fűtéséhez és vízellátásához különösen fontos a termálkutak teljesítményének hosszú lejáratú fenntartása. Ám ez még egy előkészítő folyamat, de a képviselőtestület felhatalmazta polgármester asszonyt, hogy a püspökladányi termálvíz hulladékhőjének hőbázisára alapozva elkészítendő energetikai koncepció érdekében folytasson további tárgyalásokat az NNK Kft.-vel, s a tárgyalások további eredményéről a képviselő-testület dönt majd. Erdei Anett

Sportnap az Ifjúsági Házban

pozitív életközösség tagjává válik, mely távol tartja a káros szenvedélyektől. Hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. A legkisebbeket csocsó, pingpong és kosárlabdajátékok várták. A nagyobb gyerekek és szüleik pedig hagyományos és különleges sportágakat próbálhattak ki, mint például a sportlövészet vagy a paintball elnevezésű játék. A rendezvényen képviseltette magát a küzdősportág is. Girdán Miklós és tanítványai különböző ütési és rúgási technikákat mutattak be a színpadon a közönségnek. A sportoló riporterünknek elmondta, nagyon hasznos ez a nap, hiszen így felkelthetik a fiatalokban a vágyat a mozgás és a sportolás iránt. A Sportnapon ott volt Kovács Krisztina önkormányzati képviselő, testnevelő is. Riporterünknek elmondta: nagyon örül annak, hogy az egy éve működő Ifjúsági Házban ilyen jellegű programok is megvalósulnak. Meggyőződése, hogy napjainkban a sportnak, elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt kiemelt szerepe van. A mai gyerekek és felnőttek keveset sportolnak, rossz fizikális, egészségügyi állapotban vannak. A sport pozitív tulajdonságai nemcsak a testre, hanem a lélekre és a szellemre is hatnak, a rendszeres mozgás számos, szinte azonnal érezhető pozitív változást idéz elő a szervezetben. Az Ifjúsági Házban pedig mindennap lehetőség van a sportolásra, testmozgásra, hiszen állandó felügyelet mellett használható az intézményben a csocsó, pingpong, kosárlabda – vagy éppen az udvar adta lehetőségnek köszönhetően a labdarúgás – az ide látogatók számára. Tüdősné Rábai Sarolta

Idén első alkalommal várta az Ifjúsági Ház Sportnapra az érdeklődőket, július 3-án. A sportnapon közel 10-féle sportággal ismerkedhettek meg a résztvevők, sokat közülük püspökladányi egyesületek és sportolók mutattak be. A rendezvény célul tűzte ki, hogy a fiatalokban felkeltse az igényt a mozgásra, a testedzésre, valamint arra, hogy olyan egyéb sportágakat is kipróbáljanak és megismerjenek, melyek még nem annyira népszerűek a gyerekek körében.

Az Ifjúsági Házban dolgozók a rendezvénnyel szeretnék a fiatalok figyelmét felhívni arra, hogy a sportolás, mozgás hasznos. Hiszen aki rendszeresen sportol, jobb fizikális, egészségügyi állapotba kerül, jobban teljesít az iskolában, illetve a munkahelyén,

6

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

„Kossuth Lajos azt üzente…” 2013. július 8-án reggel Kossuth Lajos szavai hívogattak bennünket, püspökladányiakat ünnepelni. Mert mi más is az, ha nem ünnep, amikor egy közösség áldozatos munkával létrehoz valamit a köz javára, és ráadásul nem önös érdekből, hanem a jövő számára. Ezen a napon került sor a Püspökladányi Bentlakásos Otthon ünnepélyes alapkőletételére, amiről már újságunk vezércikkben tájékoztatta olvasóinkat. Én magam is izgalommal vártam ezt a napot, hiszen korábban nem vettem még részt ilyen ünnepségen. Mindjárt a bejáratnál kellemes látvány fogadott: fiataljaink magyar népviseletben minden érkezőt egy nemzeti színű szalaggal díszített emléklappal ajándékoztak meg, melyen a hamarosan megépülő szociális intézmény látványterve rajzolódik ki. Az építkezéseknél megszokott hepehupás területen lehetett eljutni az ünneplés helyszínére. Míg a kezdésre várakoztunk, Bódiss Miklós, a Csenki István Művészeti Iskola tanára és tanulói – Tomka István és Makula Zsófia – csellózenével szórakoztattak. Az Ifjúsági Ház dolgozói egy pohár frissítővel kínálták az odaérkezőket. A városi programokból már jól ismert bemondó, Horváth Ádám kezdte el a rendezvényt pontban 10 órakor. Kegyes volt hozzánk az Ég: a napsütés mellé még egy kis szellőt is rendelt. A műsort nyitó vers „Kossuth Lajos üzenetére” rímelt: „S ha százszor is becsapnak… Akkor se mondom, hogy nem érdemes hinni az emberben…” S valóban, minden jó cselekedet hitből fakad és bizalommal indul el. Az eseményhez méltó másik reformkori gondolat is idekívánkozik: „…a jó győzni fog a világon; a mi hívatásunk elhinteni magvát, homlokunk izzadságával termékenyíteni földjét, szívünk forró vágyaival érlelni csemetéit…” (Eötvös József) Ezen gondolatok szerves folytatása volt Dombi Imréné, Püspök-

ladány polgármesterének beszéde. Hitelesnek és igaznak éreztük szavait. Az igényesen megfogalmazott ünnepi beszéd kön�nyen ráhangolta a hallgatóságot az ünnepi pillanatok átélésére. Valóban fontos megállni. Erre alkalmas az ünnep. Alkalmas arra, hogy tudatosuljon bennünk, hogy egy közösséghez tartozunk: püspökladányiak vagyunk. Mindennapjaink színtere ez a város. Mindannyiunk érdeke, hogy életminőségünket javítsuk, ahogyan csak tőlünk telik. Bodó Sándor, országgyűlési képviselőnk is ezeket a gondolatokat erősítette. A képviselő úr a tőle megszokott szabad, kötetlen és természetes beszédstílusában mondta el, hogy milyen fontos a közösségi akarat, ami teremtőerővé tud válni. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az ünnepség tetőpontja volt, amikor a polgármester asszony és képviselő úr neveinket elhelyezték az időkapszulába, hogy majd a jövő nemzedék is tudjon rólunk, ismerje cselekedeteinket, s álljon előttük példa az emberi gondoskodásról. Az ünnepség záróakkordja volt Rácz Vivien középiskolás tanuló tisztán csengő éneke. Végül közösen énekeltük el a Himnuszt. A rendezvény után továbbgondolva a történteket, az fogalmazódott meg bennem, hogy történelmi pillanatoknak lehettem, lehettünk tanúi. Átélhettem ezen a délelőttön az emberi lét – és benne nemzetünk – folytonosságának lényegét. Eötvös József A karthauziban így fogalmazza meg: „Tekintsetek magatok körül; a fát, mely alatt pihentek, mások ülteték, kenyereteknek mások veték el magvait, biztosságtokat mások őrzik, a gondolat maga, mely lelketeket emeli, a tudomány, melyben büszkélkedtek, száz ivadék munkájának jutalma: s nem érzitek-e kötelességteket? nem érzitek-e, hogy értetek milliók fáradtak, hogy jólléteteken száz ivadék dolgozott, s hogy feladástok fáradni, mint ők, hogy a jövő kor boldogabb legyen hamvaitok fölött.” Tódor Györgyné

Templombúcsú Szent Péter és Szent Pál ünnepén Harangszóra érkeztek a hívek június 30-án délután a katolikus egyház búcsúünnepére. Június 29-e Szent Péter és Pál ünnepe. Templombúcsú napja. Püspökladányban a katolikus templom búcsúját a hagyományok szerint június utolsó vasárnapján ünnepelik. A katolikus ünnepi mise egy közös bevonulással és énekkel vette kezdetét városunkban. Az ünnepi misét dr. Dénes Zoltán újirázi plébános, helyettes kerületi esperes tartotta, akinek miséjén elhangzott, hogy Péter és Pál napja ősi nagy ünnep. A hívő nép megtiszteli, és illendően számon tartja. Ez a nap rendkívül fontos szerepet játszott a gazdasági életben, mert ilyenkor szakad meg a búza töve, és lehetett hozzálátni az aratáshoz. De e napot megünneplik a halászok, akiknek Szent Péter a védőszentjük. A közös ének után a jelenlévők Szent Péter és Szent Pál apostolról hallhattak történetet. Előbb Gombosné Kálóczy Róza olvasott fel egy részletet az Apostolok cselekedeteiből a híveknek, majd Csillagné Lugossy Mariann Szent Pál apostol Timóteushoz írott levelének egy részletét osztotta meg a jelenlévőkkel. Az evangélium meghallgatása és a Hiszekegy elmondása után Egyetemes könyörgés vette kezdetét. Majd dr. Dénes Zoltán plébános megáldotta az úrvacsorát, hiszen a borban és az ostyában Krisztus teste és vére valóságosan van jelen. Lupsa Tamás püspökladányi plébános a templomi búcsún elmondta, minden egyes mise, és különösen az ünnepnapi misék azt szolgálják, hogy egy kissé megálljunk a rohanó világban, és elgondolkodjunk az igazán fontos dolgokról. Majd a jelenlévők megtudták, mi is a búcsújárás igazi jelentősége, ezután pedig kö-

zösen elmondták a Miatyánkot és elénekelték a Himnuszt. A szentmise után a templomkertben frissítővel és ebéddel várták a hűséges híveket. Városunkban két apostolfejedelemre emlékeztek június 30-án a katolikus hívek: Szent Péterre és Szent Pálra. Az apostolfejedelem cím küldetésük nagyságát hangsúlyozza. Mindketten felelősek voltak a fiatal egyház szervezéséért, vezetéséért. Péter a legfőbb tanítói hivatalt képviselte, Pál pedig a pogány népeknek vitte el az evangéliumot. Mindketten egy napon haltak vértanúhalált az Úr Jézusért. Mindkettőjüket jellemezte a Krisztus iránti szeretet, a hivatásukhoz való odaadó hűség és a példamutató keresztény élet. Ezek a jellembeli értékek ma is figyelemre méltók és iránymutatók a szolgáló egyház számára. Tüdősné

7

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

I. Médiatábor Jósvafőn Az oldalakat írták a résztvevők

Hír Jósvafőről

Hétfő reggel 9 órakor indultunk Püspökladányból. Polgármester asszony búcsút vett tőlünk, majd felkerekedtünk, és néhány csoportkép után el is indultunk. Egy pár óra múlva megérkeztünk ide,

Jósvafőre, ahol háromfogásos ebéddel fogadtak minket. Igen! Az időjárás nagyon szeretett minket. Megtapasztalhattuk egy nap alatt a halálos forróságot, majd a zuhogó jégesőt. Később túrára indultunk, megtekintettük a tájházat, a református templomot, három szóval: körbejártuk a környéket. Béla bácsi beszélt nekünk, az ő szavaival élve az „elöregedő faluról”. Sajnálatos módon itt kevés az újszülöttek száma, az elhalálozások száma pedig egyre több. Így a most háromszáz fős falu lélekszáma 15-20 év alatt száz főre is lecsökkenhet. Később – életemben először – közelebbi kapcso-

Wartburg hátsó lámpájával világítottak ki. Ez a barlang csodákat tesz, régen sok légúti problémával küzdő beteg jött le ide, hogy kikúrálják magukat. Szállásunkra visszatérve szabadfoglalkozás volt. A következő napi program: lovaglás és szekerezés. Szekérrel körbejártunk Jósvafőn, átgázoltunk tűzön, vízen. Tűzön talán mégsem, de azért értsétek. Összeismerkedtünk Bodóval, egy gyönyörű szép barna hucul lóval. Ebéd után ideiglenes lakhelyünkön csoportokba verődve ki-ki a maga munkáját végezte. A vacsora befejeztével bátorságpróbára indultunk programszervezőnkkel, Béla bácsival. A félhomályban megtekintettük a hucul lovakat, akik ridegtartásban élnek. Editke szavaival élve és Máté személyében egy „pumát” is láthattunk a bokorban. Majd a fennsíkra érve a bátorságpróba véget ért. Megfáradva, már pénteket írva dőltünk az ágyba. Reggel táborunk utolsó napjára ébredtünk. Napról napra egyre nehezebb volt az ébredés. Zárónapunkra nagy programot nem terveztünk. A televíziós, fotós, újságírós munkákban elérkezett az utolsó simítások ideje, tábordalunk is már csak az előadásra vár. A már nagyon összekovácsolódott kis csapatunk hazafelé veszi az irányt. Az itt együtt eltöltött idő közelebb hozott minket egymáshoz. A búcsú talán ha nem is lesz könnyes és megható, de azért hiányozni fognak a táborozók, a táboroztatók, a helyszín és persze maga a tábor. Csáti Erika

„Vigyázz! ha jön a vonat…”

Ez a felirat állt egy öntöttvasból készült táblán a jósvafői tájházban. A tájház a község nevezetességei közé tartozik. Egy vállalkozó szeretett volna vendégházat kialakítani egy helyi parasztházban, ám végül tájház lett belőle. Az egyik szobában a barlang története kapott helyet, a másik szobában korabeli szobabelsőt láthatunk. E mellett megtekinthettük még a helyi mesterségek – kovácsolás, szódagyártás, cipészet, ruhakészítés – eszközeit is. Az udvaron latba kerülhettem egy profi kamerával. Majd következett a vacsora. Ez egy külön megemlítendő dolog, mert itt az étkezések mindig nagyon jó hangulatban telnek. Másnap reggeli után indultunk Betlérre, hogy megnézzük az Andrássy-kastélyt. Palóc tájszólású idegenvezető mutatta be nekünk a helyet, aki nyitott „á” hanggal beszélte a magyar nyelvet. Majd harmadnap a Baradla-barlangba mentünk. Maga az út fárasztó volt. Ha belegondolok, még mindig fáj a gyaloglástól a vádlim. Azonban megérte, a barlang meseszép volt. A túravezetőnk, Anett néni sokat mesélt nekünk például Vass Imréről, aki bajtársaival együtt fedezte fel a cseppkőbarlang varázsait. Azt is megtudhattuk, hogy ebben a barlangban található Európa második legnagyobb álló cseppköve, amit már csak másfél méter választ el, hogy cseppkőoszlop legyen. Voltunk az „Óriások termében”, ahol zenés-fényjátékos produkciót tekintettünk meg. Láttuk Vass Imre emlékművét, amit egy cseppkőbe vájtak, és egy

8

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

álló színpadon 15 évvel ezelőtt még előadásokat is tartottak. Mindenkinek ajánljuk ezt a szép környezetet, hiszen tiszta, rendezett volt, és kiválóan beleillik a község arculatába. Kiss Máté és Béres Dávid

A Világ kultúráinak gyűjteménye

A minap a mai Szlovákia területén található betléri Andrássykastélyban jártunk, a Médiatábor keretein belül. Amint beléptünk, egy kifejezetten vicces tájszólású, ámde igen kedves idegenvezető hölgy fogadott minket. Sok érdekes dolgot mutatott nekünk, amelyek közül talán a legemlékezetesebbek a család afrikai vadásztrófeái voltak. Az Andrássyak egykori tulajdonai között láthattunk egy eredeti, kitömött elefántfejet, sok preparált afrikai és egyéb állatot. Viszont legnagyobb meglepetésünkre – bennem is mély nyomot hagyva – az egyik üvegvitrinben egy afrikai férfi fejét pillantottuk meg. A festmények aranyozott keretei és a bútorok kidolgozottsága mérhetetlen gazdagságra utalnak, bár például a csillár, amelyre a család oly büszke volt, a mai ízlésnek túldíszítettsége miatt talán már nem felelne meg. Az épületben egy könyvtár is van, amelyben több mint tizenötezer könyv található. A kastély körül több hektárnyi területen angolkert terül el, melynek növényvilága is igen gazdag. Hűsölhettünk a gesztenyefák, magnóliák és fenyők lombjai alatt. Hihetetlen, hogy ez a csodálatos épület ennyi nehéz év után is fenn tudott maradni eredeti állapotában. Éppen ezért mindenkinek ajánlom, hogy ha bármikor lehetősége adódik rá, ne mulassza el megtekinteni a betléri Andrássy-kastélyt. Marsi Molli

legnagyobb álló cseppköve. Ezen kívül láttunk még függő cseppköveket, álló cseppköveket és cseppkőoszlopokat is. A kirándulás fénypontja az „Óriások termében” történő zenehallgatás volt. Akusztikája tisztán adta vissza a hangokat. A zenei élmény mellett „Mesevilág” is a szemünk elé tárult, a cseppkövek együttese a természet munkájával „Meseországgá” formálódtak. Az élmény, melyet a látvány nyújt, valóban meseszerű. Az általunk bejárt barlangszakasz egyszerre volt érintetlen és turisták számára kiépített. Az érintetlenségre mi is vigyáztunk, hiszen mindenki tudja, hogy a cseppkövekhez nem szabad hozzányúlni, mert akkor nem nőnek tovább. A barlangból kiérve újra a júniusi nyárral és a napfénnyel találtuk szembe magunkat. Összességében bátran mondhatom, hogy felejthetetlen élményben volt részünk. Berecz Janka

A jósvafői hucul ménes, avagy egy génállomány megmentése

„Meseországban” jártunk

Cseppkőbarlangba indultunk és „Meseországba” érkeztünk. Médiatáborunk harmadik napján kis csapatunk felszíni túrával egybekötve barlangtúrán volt a Baradla-barlangban. A hőségből a 10 Celsius-fokos barlangba mentünk, ahol a levegő kedvez a légúti betegségekben szenvedőknek és az izzadó turistáknak, kirándulóknak. A barlang neve ezért nem véletlenül gyógybarlang is. Hazánk legjelentősebb barlangrendszere járatainak hossza közel 26 km, melyből 5,3 km-es szakasz Szlovákiába nyúlik át. Mi barlangi túránk során szakképzett vezetőnkkel, Anettel, több mint 2 km-t barangoltunk be. A változatos méretű, formájú és színű képződmények megihlették az emberi fantáziát, így közülük sok visel a hétköznapokból, a mesevilágból, a Bibliából vagy az ókori mitológiából kölcsönzött nevet, így például „halszárító”, „Mikulás”, „húsos szalonna”. Személyes kedvencem a „Csillagvizsgáló” nevet viseli. Ez a cseppkő hazánk legnagyobb, Európa második

Az egyik legelsőként háziasított lófajtáról sokan hiszik azt, hogy Magyarországon őshonos. Ők bizony tévednek, hiszen ezen kislovak őshazája a Keleti-Kárpátok. Fajtájuk jellegzetessége a zömökebb testalkat, alacsonyabb marmagasság és rövidebb fej. A ridegtartást jól tűrő hucul az Aggteleki Nemzeti Parkba, a Gergéslápra 1986-ban a Budapesti Állat- és Növénykertből került. Azóta egyedszámuk tízről százötvenre duzzadt. Ez is bizonyítja, hogy kiválóan érzik magukat ezer méterrel alacsonyabban őshazájukhoz képest. A lófajta kialakulása során a legfőbb tenyésztési szempont a megbízhatósága, munkakészsége, kezelhetősége

Püspökladányi Hírek 2013. július 16. és rendkívül nehéz hegyi terepen való biztonságos járása volt. Beállítottságuk mindenes munkaló, mivel kiválóan alkalmasak az Aggteleki-karszt köves útjain való lovaglásra, kocsizásra, és gyermekeknek is megfelelő tanulóhátas. A Médiatábor kapcsán volt alkalmunk megismerni ezeket a barátságos, kitartó és markáns lovakat. Összebarátkoztunk Imrével és Sziklával, akiket még a patak sem akadályozott meg az élménydús kocsikáztatásban. Emellett találkoztunk Bodóval, a karamellszínű csődőrrel, melynek hátán a csoport néhány tagja először kóstolhatott bele a lovaglás élményeibe. Akit érdekelnek a lovak, és közelebbről is szeretné megismerni őket, az látogasson el Jósvafőre, a Kúria Hucul ménes Központba. Somogyi Viktória

Hegyi kalandtúra az éjszakában

Táborozásunk utolsó estéjére hegyi kalandtúrát szerveztünk, terveztünk. Csapatunk segítője, Béla bácsi 8 órára érkezett táborunkba. Izgalommal telve, holdfényben indultunk a hegyoldalnak. Először bátorságpróba következett, ahol 500 méteres szakaszon meredek hegyoldalon kellett felmásznunk, egyenként. A kevés

fényben turistajelzés segítette utunkat. A lányok lassabban, a fiúk lendületesebben értek fel a fennsíkra. A sziklás részek és a szúrós bozótok mellett lelkes ijesztgetők is izgalmassá tették a feljutást. Visítások között, emelkedett adrenalinszinttel értünk a ridegtartásban tartott hucul ménes éjszakai szállásához. Száztíz-százhúsz ló éjszakázott a villanypásztorral határolt karámban. A ménes egyedszáma évente körülbelül harminccal növekszik. A vezérhím nyakában kolomp zengése törte meg az éjszaka csendjét. A fennsíkról a szurdokon át indultunk vissza a szálláshelyünkre. Utunk a patakparton vezetett végig. Eltévedésre nem volt esély, mert az „éjszakai nap” világította az utat, viszont csetlések-botlások előfordultak a köves talajon. A falu széléhez érve szomjúságunkat a Kossuth-barlang bejárata mellett előtörő forrás vizével oltottuk. Éjfél táján fáradtan érkeztünk a szállásunkra. Élmény volt az éjszakai túra Béla bácsival és a maroknyi csapatunkkal. Béres Dávid és Kiss Máté

Portrériport Béla bácsival, táborunk programszervezőjével és gondnokával

Táborunk programvezetőjével és gondnokával hétfőn találkoztunk először. A hét folyamán riportot készítettünk vele, kíváncsiak voltunk milyen az élete ebben a kis faluban. Az alábbiakban erről, róla tudhatnak meg többet az olvasók. – Béla bácsi, Önnek mi a teljes neve?

9 – A teljes nevem Berecz Béla. – Hol született? – Sajószentpéteren születtem közel 50 évvel ezelőtt, de mindig is Jósvafőt tekintettem szülőfalumnak. – Mint hallottuk, a jósvafői iskolát néhány évvel ezelőtt bezárták, Ön még itt tanult? – Igen, és nagyon szerencsésnek gondolom magam, mivel a jósvafői általános iskolában tanulhattam, és még egy évet taníthattam is. – Mi vagy mik voltak azok az események gyermekkorában, amire még ma is szívesen gondol vissza? – Nagyon szívesen emlékszem vissza gyermekéveimre, például az iskolás évekre, amikor az osztályunkba 10 fő járt, de a szünetekben vagy iskola után 30-40 gyermek is focizott együtt, ahelyett hogy tévéztünk, számítógépeztünk, internetezetünk volna. Már akkor is szerettem, és a mai napig is nagyon szeretem a focit, bérletem van például a diósgyőri stadionba. Szabadidőnkben vagy az iskolai szünidőkben ment a „bandázás”, megvoltak a faluban a „találkozási pontok”, itt futottunk össze rendszeresen. Nyáron csónakáztunk, fürödtünk, télen sokat szánkóztunk. – Meséljen még tanulmányairól! Mi a szakmája? – Az általános iskola elvégzése után Miskolcra kerültem, itt jártam gimnáziumba, majd főiskolára, ahol mérnöki diplomát szereztem. Sajnos nem ez azonban az igazi érdeklődési köröm, a mérnöki főiskolát inkább azért végeztem el, hogy nehogy szégyent hozzak szüleimre, és megszólják őket emiatt. Abban az időben ez még igen gyakori jelenség volt a hasonló méretű kis falvakban. Ami igazán érdekel, az inkább a természet, a természetjárás, sport és a turizmus, ezért is végeztem el aztán a turizmusszervező-szakot. A gimnáziumi éveim alatt aktívan cselgáncsoztam, ezt azonban a főiskola és a katonaévek alatt feladtam. – Mindig itt, Jósvafőn dolgozott? Most mit dolgozik? – A diplomám megszerzése után Miskolcon és Budapesten dolgoztam nagyvállalatoknál mérnökként. Ám ebben az időben történt a rendszerváltás, a gyárakat és üzemeket bezárták, illetve sajnálatos módon édesapámat is elvesztettem. Talán ezek miatt is hazahúzott a szívem, és visszaköltöztem Jósvafőre. Szükség volt a segítségemre, a családi gazdálkodásban vettem részt, hiszen nagyapám révén már gyermekkoromban megtanultam többek közt kaszálni, szénát gyűjteni, szénás szekeret megrakni, metszeni, állatokat gondozni. E mellett gyermekkori emlékeim miatt mindig is az értékmentés volt a fő célom, ezért tevékenykedtem képviselőként, polgármesterként, a helyi civil szervezet tagja, majd később elnökeként is. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy nagyon nehéz az embereket egy cél felé irányítani, így ezeket a dolgokat feladtam. Ma a munkám a hobbim, és ez boldogsággal tölt el. A sport- és természetszeretetem nagyon segíti a munkámat, célkitűzésem Jósvafő megmentése, ezért igyekszem minél több turistát és gyermekcsoportot idecsábítani, és nekik kiváló, élményekben gazdag programokat szervezni. – Mi a hobbija? Mit csinál szívesen szabadidejében? – Mint már említettem: az egyik hobbim a munkám, mivel nagyon szeretem a természetet, a természetjárást. E mellett sokat relaxálok, az erdőt járom, kirándulok, utazok, szívesen megyek focimeccsre, olvasok, de szeretem a színházat is. – Van-e családja? – Igen, két fiam van.

10

Püspökladányi Hírek 2013. július 16. lene elmenniük innen. Boldoggá tenne továbbá, ha az itt élő emberek visszatérnének gyökereikhez, őshonos növényeket termesztenének, állatokat tartanának, és helyi kézművesipari termékeket állítanának elő. – Mit üzen Püspökladány lakosainak? – Talán azt, hogy tudjanak megújulni, amikor meg kell. Akkor is, ha ezt akár minden nap meg kell tenni. Illetve azt, hogy találjanak rá arra az útra, ami nekik rendeltetett.

– Szeret itt élni? – Igen, nagyon szeretem Jósvafőt, ezt a falut tekintem otthonomnak. Wass Albertet idézve: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” – Ki a példaképe? – Konkrét nevet nem tudok említeni. Talán három ember tulajdonságaiból tudnám „összegyúrni” azt az embert, aki a példaképem lehetne. Ők a helyi tájház alapítója és vezetője, az egykori budapesti főnököm és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója. – Mit vár a jövőtől? – A jövőt tekintve én optimista ember vagyok, ez nagyban segíti munkámat és életcéljaimat is. Nagyon szeretném, ha Jósvafő nem néptelenedne el, hanem üdülőfaluvá válna. Szeretném, ha minél többen látogatnának el ide, az itt élő embereknek pedig nem kel-

– Köszönjük a beszélgetést! Kívánunk továbbra is jó egészséget, derűs és vidám turistákat és gyermekcsoportokat a munkájához! Berecz Janka és Korponai Lajos

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Biróné Szabó Brigitta

Szülinapos: az Ifjúsági Ház

Június 21-én ünnepelte az Ifjúsági Ház egyéves évfordulóját. Ezen a napon délelőtt Püspökladány Város Önkormányzata, a püspökladányi Ifjúsági Ház, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet „Ifjúsági közösségfejlesztés Hajdú-Biharban” címmel szakmai tanácskozást rendezett. A konferencián több szakmai együttműködést is kötött az intézmény a további ifjúsággal kapcsolatos munka fejlesztése érdekében. A tanácskozáson több Hajdú-Bihar megyei, ifjúsággal foglalkozó intézmény képviselője is megjelent, hogy megvitassák az őket leginkább érintő kérdéseket, hiszen feladatuk a saját településükön olyan programok összeállítása, amely elősegíti az ifjúsági közösség fejlesztését. A délutáni születésnapi zsúron a tágas udvar megtelt ünneplő fiatalokkal, az üstben főtt az ínycsiklandozó étel, a színpadon pedig bemutatkoztak az Ifjúsági Házban működő csoportok, emellett a gyerekek számára szórakozási, sportolási lehetőséget, illetve fiatalos vendéglátást kínáltak a szervezők.

Az Ifjúsági Ház célcsoportja a 14 és 30 év közötti fiatalok, ám ezen kívül számos támogatója van az intézménynek, akik az elmúlt időszakban önzetlenül segítették az ott működő munkát, illetve feladatokat. Ráczné Fekete Ilona, az intézmény vezetője lapunknak elmondta, az elmúlt egy év alatt az Ifjúsági Házban

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

olyan állandó közösségek alakultak ki, akik rendszeresen látogatják az intézményt. Az Ifjúsági Ház munkájához kötődő csoportok pedig, a tetétleni hagyományőrző műhely óvodás csoportja, a TAN-GO Drámakör, valamint a TAN-GO Énekstúdió is gyakran az intézményben tartja a próbáit. Kitért arra is, hogy jelenleg is több pályázatuk van, amivel a szakmai munka megvalósulhat az intézményben, valamint a jövőben is szeretnének minél több pályázatban részt venni, melyek segítségével bővíthetik feladatköreiket, eszközeiket. A Hungarocontrol-pályázat keretein belül az épület homlokzata is hamarosan megújul, ami nagy örömmel tölti el az ott dolgozókat. A rendezvényt Dombi Imréné, városunk polgármestere nyitotta meg, aki beszédében köszöntötte a megjelenteket, valamint hangsúlyozott néhány statisztikai adatot az Ifjúsági Ház működésével kapcsolatban, illetve átadta a születésnapi tortát az ünnepelt intézmény vezetőjének. Ezt követően kezdetét vette a műsor: a tetétleni hagyományőrző műhely óvodásai adtak elő egy néptáncos összeállítást, majd az Ifjúsági Házban működő csoportok, a TAN-GO Drámakör, valamint a TAN-GO Kön�nyűzenei Énekstúdió növendékei foglalták el a színpadot. Ezen kívül a Lolita Mozgásstúdió és a Kenderkóc Hagyományőrző Egyesület fiataljai is szórakoztatták a közönséget. Eközben megfőtt a finom gulyásleves, amelyet a vendégek jókedvvel fogyasztottak el, majd a születésnapi tortát is felvágták. Ezután már nem kellett sokat várni, s a fiatalok nagy örömére a sztárvendég, a Children of Distance is megérkezett, és elénekelte népszerű és kedvelt slágereit. Minden intézmény életében a kezdet a legnehezebb, ám a püspökladányi Ifjúsági Ház dolgozói olyan elhivatottsággal és szorgalommal végzik munkájukat, amely meghozta gyümölcsét. Teljesítették azokat a terveket, melyeket a nyitáskor elképzeltek, s a következő években pedig csak fejlődés várható. Egy éve már, hogy fogadja a fiatalokat ez az intézmény, amit valóban magukénak érezhetnek az ifjak, hiszen kulturális és szabadidős tevékenységeket is kínál számukra. Az Ifjúsági Ház értük van! Erdei Anett

11

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

„A Család érték”

A Kistérségi Egyesület a Kulturált Szabadidő Eltöltéséért, azaz a KEKSZ június 27-én tartotta „A Család érték!” elnevezésű első Városi Családi Napját az Ifjúsági Házban. A rendezvényen színes és változatos programokkal várták a látogatókat, az egészségsátorban vérnyomás és vércukorméréssel, illetve egészségügyi tanácsadással készültek az érdeklődők számára. Az egészséges életmód jegyében pedig zöldség- és gyümölcskóstolóra is lehetőség nyílt. Emellett kincskeresés, kenyérlángos, illetve minden korosztály igényét kielégítő programok fogadták az érkező családokat az Ifjúsági Ház udvarán.

A KEKSZ Egyesület elnöke, Papp Gergő lapunknak elmondta, a család szerepe napjainkban jelentősen megváltozott, ám a család, mint értékrendszer az ember egyik leglényegesebb meghatározója kell, hogy legyen. A rendezvényen Dombi Imréné polgármester is részt vett, s elmondta,

az ilyen programok mindig közelebb hozzák Püspökladány lakosságát a városban működő egyesületek munkájához. Emellett pedig közösen, tartalmasan tölthetik el a délutánt. Polgármester asszony hozzátette, a város vezetése köszönettel tartozik a KEKSZ dolgozóinak, ugyanis számos városi rendezvény szervezésében részt vállalnak. A családi napon Palyáné Berki Éva és Palya Tamás vezetésével kezdetét vette a Boszorkánykonyha, ahol a kémia izgalmas, érdekes, olykor lélegzetelállító rejtelmeibe nyerhettek betekintést az érdeklődők. Palya Tamás, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógusa elmondta, a kémia jelen van a mindennapokban, s az ilyen kísérletek által élményszerűen tudják tanítani ezeket a tantárgyakat. Közelebb hozza az emberekhez a tudományt, élménnyé téve ezzel a tanulást. A rendezvényen tehetséges fiatalok léptek színpadra, többek között Borsy Ádám, Katona Nóra és Szabó Ágnes énekelt népszerű slágereket a közönségnek. Az Ifjúsági Ház udvarán számos lehetőség közül választhattak a családtagok: a csöppségek számára pancsolómedence, a nagyobbak pedig kosárlabdázhattak. A gyerekek számára pedig egy mókás mesejátékot adtak elő az Ifjúsági Ház és a KEKSZ Egyesület dolgozói. Az egyesület családi programjára számos kikapcsolódásra vágyó család ellátogatott, s lapunknak elmondták, az ilyen rendezvények kiváló alkalmat teremtenek a rég nem látott ismerősökkel való beszélgetésre, találkozásra, valamint kikapcsolódásra. Az egyesület „A Család érték” elnevezésű első családi napján tehát kicsik és nagyok egyaránt jól érezték magukat, hiszen a rendezvény célja az volt, hogy ez a nap aktív, ugyanakkor pihentető legyen, tele vidám pillanatokkal. A hétköznapok sokszor megterhelőek a családtagok számára, ám ezzel a rendezvénnyel vidám órákat csempészett a KEKSZ Egyesület a látogatók mindennapjaiba. Erdei Anett

Elindult a Ladányi Nyár!

A tavalyi nagy sikerű rendezvényt követően Püspökladány Város Önkormányzata az idei évben is megrendezi a Ladányi Nyár programsorozatot, melynek célja, hogy hétről hétre színvonalas programokkal és fellépőkkel a város főterére hívja a lakosságot, illetve az ide látogató turistákat. A rendezvény szervezését, ahogyan az a 2012. évben is történt, a város intézményei is segítették, támogatták. Vár Ránk a nyár címmel elkezdődött a 8 hétvégén keresztül zajló fesztivál, s mivel a rendezvényt Püspökladány Város Önkormányzata szervezi, Dombi Imréné polgármester asszony lapunknak elmondta, mik a tapasztalatok a tavalyi rendezvénysorozatot illetően: – Amikor befejeztük tavaly augusztus 20-án a nyári rendezvénysorozatot, akkor a következő lépés az volt, hogy összegeztük azokat a napokat, amikor a város főterén nyári fesztivál zajlott. Rendkívül sok pozitív dolgot tapasztaltunk, és egyértelműen azt éreztük, hogy ezt folytatni kell a jövőben is. Azonban idén nemcsak magyarul, hanem németül, angolul, illetve lengyelül is meghirdettük a rendezvénysorozatot. A tavalyi évben több szomszédos településről is ellátogattak városunkba polgármesterek, képviselők, és jelezték, hogy szívesen csatlakoznának a püspökladányi rendezvénysorozathoz. Így a Ladányi Nyár idei nyitórendezvényére Bárándról is érkeztek fellépők, valamint a közeljövőben Sárrétudvariból, illetve Kabáról is ellátogatnak majd városunkba, hogy a püspökladányi tehetségekkel együtt lépjenek színpadra. Egy város életében fontosak az ilyen rendezvények, hiszen helyben valósulnak meg, így a püspökladányi lakosoknak nem kell elutazniuk más településre, hogy színvonalas programokon vegyenek részt, és országszerte ismert fellépőket láthassanak. A rendezvényre ellátogatók a DEKOM szűrősátrában különböző egészségügyi vizsgálatokon vehettek részt, mindeközben pedig helyi csoportok léptek színpadra, többek között a Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola fúvós- és ütőzenekara, az Írisz Mazsorettcsoport, a Csimpolya, valamint a Kenderkóc Néptáncegyüttes is, akik rendszeres fellépői minden helyi rendezvénynek, s produkciójukkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Miután polgármester asszony kisorsolta a „Bringázz a munkába” kampány nyerteseit, a közönség nagy örömére az est sztárvendége, Radics Gigi következett, aki ismert slágereket énekelt. A városi rendezvényen Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés alelnöke is részt vett, s riporterünkkel megosztotta: példaértékű az, amit Püspökladány város tesz a kultúráért. Beke Márton, a kulturális tárca közművelődési főosztályvezetője a fővárosból látogatott el Püspökladány városi rendezvényére, s úgy véli, a rendezvény kiváló alkalmat teremt a kikapcsolódásra, illetve a közösségek életébe, munkájába is betekintést nyerhetnek a lakosok. Erdei Anett

Benes Alexa

2013.06.06

Kiss Erzsébet - Benes Imre

Varga Anna Anikó 2013.06.22

Földesi Anikó - Varga Róbert

Pál Imre Sándor 2013.05.22

Kányási Katalin - Pál Imre

Almási József

2013.05.29

Tóth Krisztina - Almási József

Tóth Dániel

2013.06.19

Kóródi Magdolna - Tóth Zoltán

Lakatos Luca

2013.05.15

Lévai Kitti - Lakatos Balázs

Kárai Sándor

2013.07.01

Budaházi Éva - Kárai Sándor

Pusztai Ákos

2013.06.23

Szűcs Zsuzsa - Pusztai Zsolt

Szabó Benett

2013.06.11

Varga Anett . Szabó Sándor

Karikó Imola

2013.06.16

Nagy Ágnes - Karikó Levente Kadosa

Varga Nóra Berta 2013.06.29

Hajas Tünde - Varga Norbert

Kelemen Zsolt

Kelemen Anita - Dúró Zsolt

2013.07.03

Tőke Balázs Konrád 2013.07.08

Kiss Réka - Tőke Balázs

Mága Tibor Gergő 2013.04.28

Mága Mária - Botos Tibor

Kovács Gusztáv Milán 2013.05.31 Kovács Erika - Makula Gusztáv Sólyom Szabolcs 2013.06.04

Ecsedi Veronika - Sólyom Szabolcs

Csáti István

Fejes Éva - Csáti István

2013.06.13

12

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

A számok szépségei A diákság jelentős része – a legkisebbektől az érettségizőkig – a matematika tantárggyal áll a leginkább hadilábon, miközben persze olyan nebulók is akadnak, akiknek kimondottan ez a kedvencük. Ők általában ilyen-olyan megyei, esetleg országos versenyeken mérhetik össze tudásukat. Közéjük tartozik az éppen most érettségiző Szilágyi Gergely Bence, aki számos kiemelkedő eredményt produkált eddigi diákévei alatt. – Mióta érdekel komolyabban a matek és a számolás? – Már általános iskolában megszerettem a matematikát. Szilágyi Gergely Bence Első osztályos koromtól versenyzek, a legelső jelentős eredményemet harmadikosként a Kalmár László Matematikaversenyen értem el, itt országos első helyezett lettem. Egy évvel később pedig sikerült a Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos döntőjébe is bekerülnöm. Az akkori sikereimhez nagyban hozzájárult Mészáros Attiláné és Daróczi Lászlóné Jutka néni. Ők ismertettek meg a matematika szépségeivel. Ötödik osztálytól matek tagozatos lettem, és Schwarczné Margó nénivel az órákon kívül szakkörökön gyakoroltunk aktívan a versenyekre, s hetedikben ismét bekerültem az országos Zrínyi-fordulóba. Szintén ekkor, hatodik és hetedik osztályban az Alapműveleti Matematikaversenyen országos első lettem. – Ezután a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban folytattad a tanulmányaidat, ahol most végzős vagy. Itt milyen versenyeredményeket értél el? – Matek tagozatra jelentkeztem, így heti 6-7 matekórám volt,

Múzeumok Éjszakája

– hetedszer – Szent Iván éjjelén Immár hetedik alkalommal rendezte meg a Karacs Ferenc Múzeum a Múzeumok Nyári Éjszakáját. Az időpont az év legrövidebb éjszakájához, Szent Iván-napjához igazodik. Idén is számos programmal készültek a múzeum dolgozói, hogy minden korosztály igényét kielégítsék ezen a napon. Az esemény programjai között egy új időszaki kiállítás megnyitójára is sor került, ami a PÁRKÉP-PÁR címet kapta, és egészen augusztusig megtekinthető a püspökladányi múzeumban. Kiss Istvánné, a Karacs Ferenc Múzeum igazgatója lapunknak elmondta, ilyenkor mindig valami különlegességgel készülnek a múzeumok a látogatók számára. A Múzeumok Nyári Éjszakája az eltelt évek alatt országos rendezvénnyé növekedett, 2003 óta rendezik meg az országban, évente két alkalommal, egyet nyáron, egyet pedig ősszel. A cél azonban mindenképpen közös: becsábítani a nagyközönséget a közgyűjtemények, intézmények falai közé, és önfeledten szórakozni a hagyományok ápolásával. A rendezvény egyik fő eseménye volt a PÁR-KÉP-PÁR című kiállítás megnyitója. Daróczi Csaba földrajztanár csodálatos természetfotóiból álló tárlatát Dr. Lovas Márton Levente nyugalmazott megyei múzeumigazgató-helyettes nyitotta meg. A tárlaton közel 40 kép látható, s a megnyitón közreműködött a püspökladányi Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskola kamarazenekara furulyán. Ám Dr. Lovas Márton Levente nemcsak a kiállítást jött el megnyitni városunkba, hanem Kirándulások Dalmáciában cím-

plusz szakkörök. Több versenyen is voltam az évek alatt. A világon sok helyen megrendezett Kenguru Matematikaversenyen tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik osztályos koromban egyaránt országos első helyezést értem el. Szintén ezekben az években a Gordiusz Matematikaversenyen országos harmadik helyezett lettem az első két évben, az idén pedig – a megyei forduló megnyerése után – a hatodik helyen végeztem. A Debreceni Egyetem által szervezett megyei matematikaversenyt tizedikben és tizenegyedikben megnyertem, míg az idén második lettem. Mindemellett a mostani tanévben a Matematika OKTV (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) versenyen országos 15. helyet sikerült elérnem. – Díjat is kaptál az iskoládban. – A Fazekas 1957-ben végzett osztálya a matematikatanáruk tiszteletére alapította meg a Mester István-díjat, ezt kaptam meg. E mellett az idén a Fazekas-díjjal is megjutalmaztak, amit a végzős diákok kaphatnak meg. Nagyon örültem mindkettőnek, és nagy megtiszteltetésnek éreztem. – Milyen élményeid voltak a versenyek során? – Sok emlékem van a versenyekről, és az elismerés mellé mást is kaptam. Amikor tizedikes koromban első lettem a Kenguru-versenyen, egy utazást nyertem Németországba, ahol egy közös tábort szerveztek a különböző országokból érkezett fiataloknak. De nagy élmény volt a Bonyhádon megrendezett, határon túliaknak is szóló Nemzetközi Magyar Matematika Verseny is, ahol harmadik helyezést értem el. – Mit jelent számodra ez a tudományág? – Szeretek új dolgokat megismerni a matematikában, kikapcsolódok egy-egy feladat megoldása közben. A nehezebb feladatok kihívást jelentenek, de egyben sikerélményt is, ha megtalálom a megoldást. Sokan nem veszik észre, ám a matematikának rengeteg szépsége van. – Most zajlik az érettségi időszak. Hogy állsz a vizsgákkal, és mik a terveid a jövőben? – Matekból emelt szinten érettségiztem, fizikából pedig már ősszel előrehozott érettségit tettem. A gimnázium után Budapesten, az ELTE alkalmazott matematikus szakán szeretnék továbbtanulni. Érdekel ez a szakirány, úgy gondolom, sok lehetőség van benne, és fontosnak tartom, hogy azt tanuljam, ami érdekel és amit szeretek. Faragó Dávid

mel érdekes előadást is tartott a megjelenteknek, s beszámolt ott szerzett élményeiről. Lapunknak elmondta, örömmel tett eleget igazgató asszony felkérésének, s úgy véli, 1995 óta, amióta megszervezik a Múzeumok Éjszakáját, egyre látogatottabbak a kiállítások és az éjszakai programok, ám ehhez természetesen egyéb közművelődési jellegű programok is csatlakoznak. A rendezvényen a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör nótacsokorral szórakoztatta a közönséget. A színvonalas műsorok mellett különböző programokon is részt vehettek az érdeklődők. A gyerekek játékos családi vetélkedőkön ismerkedhettek meg a Szent Iván-éji hagyományokkal, illetve nemezelhettek is. Az est végén elérkezett a rendezvény fénypontja: a tűzgyújtás, ami a Szent Iván-éji szokások közé tartozik. Az időjárás ugyan nem engedte meg a valódi tűzugrást, ám jelképesen megpróbálták bepótolni a múzeum dolgozói. A hagyomány szerint a lángok megtörik az átkot és rontást, elűzik a negatív energiákat. Hetedik alkalommal rendezték meg az országos programhoz kapcsolódva városunkban a Múzeumok Nyári Éjszakáját. Az esemény ez alkalommal még a korábbiaknál is több lehetőséget kínált. Az érdeklődőket délután 4-től egészen késő estig várták a szervezők, változatos programokkal, s az elmaradhatatlan kenyérlángossal. A rendezvényre ellátogatók pedig számos új információval gazdagodtak, s eltölthettek egy varázslatos estét a természettudomány és a hagyományok jegyében. Ezen kívül egy újabb időszaki természetfotó-kiállítást tekinthettek meg, melyet Önök is láthatnak, ha ellátogatnak a Karacs Ferenc Múzeumba augusztus 15-ig. Erdei Anett

13

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

„Felemelkedik minden szív a népdal madarával, amely örökké énekel és nem hal meg soha”

Jubileumi nappal ünnepelte fennállásának 55. évfordulóját a Sárréti Népi Együttes

Csordultig telt a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ színházterme, ugyanis a napokban ünnepelte a Sárréti Népi Együttes megalakulásának 55. évfordulóját. A programok között főzőverseny, kiállítás-megnyitó és természetesen ünnepi műsor is egyaránt szerepelt. A rendezvényre az ország számos szegletéről érkeztek a magyar nóta kedvelői, akik különböző népdalcsokrokkal tisztelegtek a Sárréti Népi Együttes születésnapja alkalmából. A jubileumi kiállítást Rácz Józsefné közművelődés-vezető nyitotta meg, aki beszédében köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte a Sárréti Népi Együttes első művészeti vezetőjét, Benczéné dr. Mező Juditot, hogy a múltat idéző fényképek és dokumentumok között emlékezzen vissza a tartalmas évekre, s idézzen fel belőlük néhányat. Az emlékezetes pillanatok után dr. Nagy Attila, az egyesület egykori elnöke osztott meg néhány gondolatot a megjelent vendégekkel. Miután a megjelent vendégek megtekintették a Sárréti Népi Együttes jubileumi kiállításában szereplő okleveleket és fényképeket, a Művelődési Központ színháztermében folytatódott az ünnepi műsor további része, ahol a Sárréti Népi Együttes nyitotta meg a rendezvényt, majd Dombi Imréné mondta el ünnepi beszédét. Polgármester asszony egy idézettel kezdte mondandóját, mely a népzene halhatatlanságát hirdeti: „Felemelkedik minden szív a népdal madarával, amely örökké énekel és nem hal meg soha.” – Azért ismétlem meg e szép mondatot, mottót, melyet a mai ünnepi alkalomra választottam, mert amilyen egyszerű és rövid, olyan igaz, olyan szépen írja le mindazt, amiért ma itt vagyunk. Mindazt, ami miatt ma ünnepelhetünk, ami Önök, ami ez a dalos közösség, a Sárréti Népi Együttes. 55 év. Több mint egy emberi élet fele. Majd egy emberöltő, amit ez a népdalkör megélt, s ami reméljük, még sokszor ennyit fog. Hiszen Püspökladány és tágabb otthonunk, a Sárrét olyan hagyományát, olyan kincsét őrzi, ami közvetlen, személyes kapcsolatokon alapul. Az énekeket hosszú évtizedek, évszázadok során a szájhagyomány tartotta fenn. A generációk megszakítás nélkül adták tovább egymásnak ezt a közös kincset, amelynek a közöttük lévő kapcsolat elmélyítésében is nagy szerepe volt. A Sárréti Népi Együttes 1958-ban alakult, s máig sok-sok ladányi embert szólított meg. Úgy is, mint tag, részese a csoportnak és úgy is, mint közönség. Hagyományt őriz, ad tovább, ugyanakkor gyógyír is tevékenységük, hiszen lelki egészséget biztosít a benne élőknek. A népzene azért született, hogy kimondja azt, amit a beszéd nem tud közölni, ami a szavakon túl van. Formát, kifejezésmódot ad az érzelmeknek, enyhíti a bánatot, és elmélyíti az örömöt. Hányszor érezhettük, tisztelt Ünnepeltek, az Önök műsorai által, dalai hallatán, hogy hozzánk szól. S talán nemcsak hozzánk, rólunk is. És hányszor érezhette a város ez alatt az 55 év alatt, a büszkeséget, hogy Önök vannak, és valami olyan maradandót adnak nekünk, ami már évszázadok óta őseinktől öröklődik, és nem vész el, nem hal meg. Örökké él. A hagyományt adják nekünk, Önök, kedves egyesületi tagok. A jövőt. A jövőnket. A város vezetése a népzenei kincsre úgy tekint, mint nemzedékről nemzedékre hagyományozódó örökségre, ezért tudjuk, hogy mindazért, amit az elmúlt korok a jelenre örökül hagytak, felelősséggel tartozunk. Az összefogás, az együtt gondolkodás jelentőségét pedig

azért is hangsúlyozni kell, mert ez az egész nemzet feladata. Mindezt azért tartom fontosnak itt kiemelni, mert ismerjük, felismerjük a hagyományőrzés jelentőségét, teszünk érte, mint püspökladányiak, de Önök azok, tisztelt Ünnepeltek, akik mindezt kézzelfoghatóvá teszik a számunkra. Önök azok, akik immár 55 éve fáradhatatlanul próbálnak, új dalok, csokrok összeállításán dolgoznak. Tanulnak, fellépésre készülnek, sokszor a családjuktól kérve el értékes perceket, órákat. De szemmel láthatóan ez nem áldozat, öröm. Hiszen, az a közösség is egy család. Kedves Ünnepeltek! Önöket szinte kivétel nélkül személyesen is ismerem. Tudom, hogy nemcsak jó szólisták, népdalénekesek, tagjai az együttesnek, de jó emberek is. Igen. Jó emberek. Kivétel nélkül. Hiszen értéket adni, szépet, lélekemelőt, csak olyan tud mások számára, aki maga is olyan, mint amit közvetít. A Sárréti Népi Együttes fellépései, dalcsokrai, előadásai által pedig mi, a hallgatóság mindig a tisztaságot, a hagyománytiszteletet és szeretetet kapjuk. Polgármesterként szeretném, ha tudnák, minden egyes alkalommal

végtelenül büszke vagyok, amikor meglátom Önöket a népviseletben, amit viselni is tudni kell! És Önök tudnak. Hitelesen. Az asszonyok egyenes tartással, a férfiak büszke kiállással. Csengő hangjukat pedig, azt hiszem, bárhol felismernénk. A tájnyelven előadott dalok úgy markolnak az ember szívébe, hogy századokkal repítik vissza az időbe, és ez leírhatatlanul jó érzés, hiszen azt közvetíti: itt van velünk a múlt a jelenben is, a jövő pedig reménnyel kecsegtet, hiszen fiatalok éppúgy vannak az együttesben, mint az idősebb korosztály képviselői. A jó Isten éltesse Önöket sokáig, tisztelt Sárréti Népi Együttes, tisztelt egykori és jelenlegi tagok! Maradjanak meg nekünk, egymásnak így, ahogy az elmúlt 55 év során tették! Szívből kívánom, és szeretném, ha tudnák, ez a város büszke Önökre, és a város szívből szereti Önöket! – mondta beszédében Dombi Imréné polgármester. A jubileumi műsorban közreműködtek: a Nagyrédei Asszonykórus, a Nyíracsádi Népdalkör, Nagyrábéi Pávakör, Csökmői Népdalkör, Hamvas Népdalkör, Nádudvari Kéknefelejcs Citerazenekar, Tücsök Citerazenekar, illetve a Konyári Pávakör tagjai. A fellépő népdalkörök ezen a napon megmutatták tehetségüket, hiszen a magyar zene legősibb formáját, népdalokat énekeltek, s köztudott, hogy ezek a dalok pedig emberi érzelmeket és gondolatokat fejeznek ki. A rendezvény végéhez közeledve a résztvevők szalagot helyeztek el a Sárréti Népi Együttes emlékzászlaján összetartozásuk és tiszteletük jeléül. Erdei Anett

14

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

Néprajz, tudomány, természetvédelem A harminckilencedik alkalommal zajló Pro Natura díjas Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor szervezői a tábor egy napját évek óta a tudományos kutatás eredményeinek bemutatására szánják. A tudományos konferenciának a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ adott helyet július 2-án. A tábor szinte a kezdetek óta a Farkasszigetben kerül megrendezésre, általában a Kaán Károly és a Herman Ottó versenyeken nyertes és helyezést elérő versenyzői, valamint magyar és külföldi kutatók részvételével zajlik. A tudományos konferencia előtt a tábor résztvevői és az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai megkoszorúzták az Alföld fásításának úttörőjének, Kaán Károlynak, valamint a magyar erdészeti ökológia megteremtőjének, Magyar Pálnak a szobrát a farkasszigeti Arborétumban. A konferenciát Dr. Tóth Albert kandidátus, táborvezető nyitotta meg, kiemelve az immár hagyományossá vált konferencia jelentőségét. Balogh Jánosné Dr. Horváth Terézia kandidátus, történész, etnográfus „A paraszti lét és az értelmiségi lét konfliktusa Szűcs Sándor példáján” című előadásának bevezetőjében a néprajzkutató és ismeretterjesztő szépíró néhány életrajzi adatát ismertette, kiemelve, hogy Szűcs Sándor 12-13 évesen lett családfő, ami miatt minden idejét az otthoni családi gazdálkodás foglalta le, így értelmiségi állása valójában csak időnként volt. Fiatalkori ismeretség és barátság fűzte Dorogi Mártonhoz. Gyakran váltottak levelet, amelyekben többször megemlítette azt a sajnálatos dolgot, hogy a gazdálkodás mellett nem nagyon van ideje a néprajzkutatói munkájának végzésére. Szűcsnek ezeknek a Dorogihoz írt leveleiből válogatott az előadó. A gazdag levélanyagból – melyet a püspökladányi Dorogi család segítségével dolgozott fel – tíz különböző korszakban íródott levélből idézett hosszabb-rövidebb szemelvényeket. Ezek bepillantást engedtek a múlt század első feléből, a kisparaszti gazdálkodás nehézségeiről, illetve a paraszti és értelmiségi lét között kényszerűségből ingadozó néprajzkutató Szűcs Sándor életéből. „Az intenzíven hasznosított kunhalmok tájrehabilitációjának időszerű kérdései” című előadásában dr. Tóth Csaba PhD, a Debreceni Egyetem adjunktusa ismertette, hogy a kunhalmok 1996 óta védettek, 2002-ben befejeződött az országos kataszterezésük. Rögtön ezután felvetette azt a kérdést, hogy miért kell mégis foglalkozni velük. Erre a válasz az, hogy a jogi védettség kevésnek tűnik, mivel a halmok közel fele ma is intenzíven használt, főleg szántott. Ez pedig pusztítja, bolygatja a talajaikat, így azok folyamatosan vesztik értéküket. 2009-ben rendeletileg meghatározták, hogy az Európai Unió területén meg kell erősíteni a tájképi értékek védelmét. Ennek nyomán 2010-ben, a helyes mezőgazdasági gyakorlat erősítésének részeként a hazai rendeletbe beemelték a kunhalmokat is. Ma mintegy 1900 halom van regisztrálva Magyarországon, ám csak 1366 halom maradt meg ténylegesen. Ebből támogatható területen 1127 halom található, ezek tájképi értékkel is bírnak. A kutatások 2010 és 2013 között körülbelül 1100 halom esetében állapították meg, hogy érdemes lehatárolni és megőrzésükre erőfeszítéseket tenni. Az előadásban több püspökladányi halom – a Boda-, a Tök-, a Rév, a Lapos, a Hegyes-halom – is bemutatásra került, amelyeket a vizsgálatok megőrzésre érdemesnek tartottak. A kutatók felmérték a jelenlegi növényzetüket, és keresik a lehetőségét annak, hogy a halmok vélt, eredeti lösznövényzetét visszaállítsák, természetesebbé tegyék. Ennek egyik alapfeltétele a szántóföldi művelés felhagyása, és a halmok védőzónával történő megóvása. Egyed Gábor, a Szegedi Tudományegyetem környezettan szakos hallgatója szakdolgozatában a „Háromföld” területén vizsgálta a gémeskutak állapotát. A szerzett tapasztalatokról tartott rövid ismertetőt, melyben bevezetésként megjegyezte, hogy bár a gémeskutakat európai védetté nyilvánították 2010-ben, ám sajnos ma már nem rendeltetésszerűen használják, ha egyáltalán történik hasznosítás, mivel nagyon gyakran inkább lajtos kocsival hordják a jószágok számára az ivóvizet. Az előadó kémiai összehasonlító vizsgálatot végzett. A „Háromföld” néhány kútja vizének mért jellemzőit hasonlította a hasonló tárgyban a hatvanas években végzett vizsgálati eredményeihez. A vizsgálatok ered-

ményei azt mutatták, hogy a kutak többségében egy vagy több kémiai jellemző értéke is jóval a határérték fölötti volt, így gyakorlatilag nem alkalmas itatásra, mégis az összehasonlító vizsgálat eredménye alapján nem igazán talált markáns különbséget a fél évszázaddal ezelőtti mérések eredményeitől. Az előadás befejező részében érdekes bemutatót láthattunk a gémeskutak korabeli hírközlő funkciójáról, amelyet előszeretettel használtak egykor a pásztoremberek. Halmos Béla kandidátus, Széchenyi-díjas néprajzkutató „A táncház mozgalom Japánban” című előadásában két filmbejátszás segítségével mutatta be, hogy a magyar tánckultúra hogyan „honosodott” meg a gyökereiben és kultúrájában teljesen eltérő ázsiai országban. Nagyon látványos és elgondolkodtató volt látni, hogy a japán emberek milyen szeretetettel és örömmel járták a különböző magyar táncokat, melyeket a magyar mintára létrehozott táncházakban ismertek és tanultak meg. Sajátos megközelítéssel értékelte az elmúlt évszázadban anyanyelvünkben végbemenő változásokat „Kulturális anyanyelvünk eróziójának története az elmúlt évszázadban” címmel Agócs Gergely PhD, néprajzkutató, a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Szakosztályának elnöke. Számos ponton húzott párhuzamot a természetben végbemenő ökológiai folyamatok, vagy a társadalomban zajló változások, illetve az anyanyelv formálódása között. Szemléletesen ábrázolta, hogy az egy évszázaddal ezelőtt élt emberek műveltsége semmilyen szempontból nem volt kevesebb, függetlenül attól, hogy a társadalmi ranglétra mely szintjén álltak. Hiszen még az általa példának hozott: „száz évvel ezelőtt élt írástudatlan kukoricacsősz” is tudott több száz népdalt, értett a növénytermesztés és állattenyésztés alapvető technológiájához, tudta, mikor kell vetni és aratni, tudta, hogyan kell a vadaknak csapdát állítani. Az előadó a kulturális anyanyelvünk eróziója alatt tulajdonképpen ennek a tudásnak az eróziójára szándékozott utalni. Kiemelte, hogy a polgárosodás magával hozta azt is, hogy ez a tudás – azaz a népi műveltség – a polgárosodás során nem hagyományozódott tovább az utódokra. Helyette egyre fokozottabb mértékben kezdték a fiatalokat megtanítani olyan dolgokra, amelyek egy részét további életük során egyáltalán nem tudták hasznosítani. Az előadó meggyőződése volt, hogy ez a folyamat összefügg azzal, hogy kulturális anyanyelvünk hatalmas eróziónak indult az elmúlt évszázadban. A záró előadásában Dr. Tóth Albert kandidátus a klímaváltozás és a vízstratégia kapcsolatát boncolgatta. Megjegyezte, hogy a téma aktualitását az adja, hogy e folyamatoknak valamilyen módon részesei vagyunk akár akarjuk, akár nem. Előadásában több évszázaddal ezelőtti klímaanomáliákra utalt, amellyel próbálta érzékeltetni, hogy a szélsőségek mindig is voltak, és azoknak az egyre gyakoribb előfordulására számíthatunk. Megemlítette az 1830 tavaszán a térségünkre tört óriási árvizet, amely elpusztította a Zádor híd egy részét, utalt a példátlan nagy aszályra, amely 1863-ban tette nehézzé az alföldi életet, illetve kiemelte a 2000. évet, amelyben egy adott évben árvíz, aszály és fagykár pusztított a „Háromföld” területén. Külön szólt arról, hogy világelsők vagyunk a rajtunk átengedett víz men�nyiségét tekintve, amelynek mértéke kb. 230 milliárd m3/év. Ehhez kötődött záró idézete, amelyben Beszédes József gondolatait tolmácsolta: „Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad; úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert az ingyen az Isten becses ajándéka.” A néprajzi nap látványos és szórakoztató gálaműsorral folytatódott délután, amelyen fellépett Halmos Béla, Agócs Gergely, a debreceni PG Csoport, Nagy István, a Nyitnikék Citeraegyüttes Bárándról, a Sárréti Népi Együttes, valamint a kisújszállási Nagykun Táncegyüttes. A rendezvényt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és az Alföldkutatásért Alapítvány támogatta. Rásó János

15

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

Elődeink nyomában

Sárréti paraszti társadalom – a pásztorbér A múltbéli sárréti parasztság megélhetését igen nagymértékben alapozta a legeltető állattenyésztésre. A vagyont a sokrétűen hasznosítható állatállomány jelentette, amelyet a földműveléssel, kézműiparral, vagy más tevékenységgel foglalkozó gazdák – előre meghatározott bérért – a pásztorokra bíztak. A pásztorok bérében már a 18. század elején megtalálható volt a pénz, elsősorban a kommenciós, vagyis egész esztendőre felfogadott pásztorok esetében – bár igaz, hogy annak igen kis hányadában. A pásztorbér legnagyobb részét a ruházat és az élelem tette ki, amihez járulhatott még a lakás és a téli tüzelő. Általában egész évre szólóan állapodtak meg a gazdák a pásztorral, amihez a kezére bízott jószág darabszámából indultak ki, és figyelembe vették a pásztor bojtárjait, hátas- és terhes állatait, sőt még a kutyáit is. A fennmaradt dokumentumokból tudjuk, hogy a környékbeli uradalmak gyakran jobban fizették pásztoraikat, mint a falusi közösség. Például fennmaradt egy irat, amely szerint egy úri-major gulyásának évi bére a XVIII. század közepén így állt össze: 16 forint készpénz, 4 köböl búza (1 bécsi köböl = 6,821 m3), 10 köböl rozs, 25 font só (1 bécsi font = 0,56 kg), 50 font tehénhús, 1/4–1/4 véka lencse és borsó (1 budai véka = 31,13 l), 2 pár bocskor, 1 marhatartás és egy zsellérházban való szabad lakás. Általában a kialkudott bérbe tartozott a ruházat is, ami nem a jószág számához, hanem a foglalkozás szükségleteihez igazodott. Így megkapta az öreg gulyás és a fiatal bojtár is a következő ruházatot: egy szűrdolmány vagy egy suba, egy nadrág, két pár fehér ruha, vagyis vászoning és gatya, egy süveg és egy bocskor. Ez utóbbi a 18. században minden pásztor járandóságában ott volt, és csak a 19. század elején kezdték a gazdák pénzzel megváltani, ez volt a bocskorpénz. A huzamosabb ideig a rétségben élő rideg pásztorok bére magasabb volt, mint a naponta kijáró kospásztorok, sertéspásztorok és meddőjuhászok bére. Néhány pásztori foglalkozáshoz mellékjövedelmek is tartoztak még kiegészítésül. Ilyen volt a fejős juhászok bérében a vasárnapi tej haszna; vagy a gulyások és csordások esetében az elhullott állatok faggyújának összegyűjtése, amiből gyertyát, szappant készítettek. Rásó János

„Gyertek, játsszunk színházat!” Együttműködésre épülő tehetségsegítő program – Jó gyakorlat a püspökladányi Zrínyi utcai Fészek Óvodában –

Óvodánkban már harmadik éve működik a Karafitty Zenei Tehetséggondozó Műhely és a Bütykölő Kézműves Tehetséggondozó Műhely. Az itt tevékenykedő 5-7 éves gyermekek kiemelkedő zenei és térbeli-vizuális adottságokkal rendelkeznek. A Nemzeti Tehetség Program (NTP-OTM-12-P-0017 ksz.) 700.000 Ft-os támogatásával egy együttműködésre épülő 60 órás tehetségsegítő programot dolgoztunk ki a két műhely számára úgy, hogy aktívan részt vehessen benne az óvoda összes gyermeke, szüleik, külső szakembereket is meghívva. Rendhagyó módon egy olyan programban gondolkodtunk – az évközi tehetséggondozó munka folytatásaként –, amelyben a gyermekek kiteljesedhetnek speciális adottságuk területén, bepillantást nyerhetnek a másik tehetséggondozó műhely munkájába, és kipróbálhatják magukat egy harmadik művészeti területen, a mesefeldolgozásban. Ugyanis az óvodás gyermekeink a két hétig tartó mesefeldolgozás során alkalmazott drámajátékok segítségével nemcsak befogadói, hanem cselekvő, tevékenykedő részeseivé is válnak a meséknek. Mindez jó alkalmat teremt arra, hogy összehangolódjunk, jobban megismerjük egymást, erősödjön a gyermekek, szülők, óvodapedagógusok egymás közti kapcsolata. Ezért esett a választásunk egy, a program keretét adó mesefeldolgozásra, amelynek mély gyökere, szép hagyománya van óvodánkban.

Városvédő szemmel

Tilalmas A településünkön – úgy is, mint szerte a Sárréten – eleink századokon át fenntartották a téli és nyári legelők rendszerét, elkülönültek a nyaraló és telelő puszták, szállások. Téli legelőnek tartalékoltak, vagyis „tilalmasba tettek” olyan – főleg – belső legelőket, kaszálókat is, amelyeken a város közelében tarthatták a telelő jószág értékesebb részét. A téli legelők szerepe főleg akkor növekedett meg, ha az aszályos éveket követően kevesebb szénát tudtak felhalmozni. A településünk határában található Tilalmas területrészen ennél az egyszerű beosztásnál jóval bonyolultabb rendszer szerint tiltották, avagy engedélyezték a területhasználatot. Az elnevezés is nyilván erre a módszerre utal – vagyis, hogy adott évben bizonyos részeit „tilalmas” volt szántani vagy legeltetni. A terület, amely a dél-hajdúsági löszhát nyúlványa, Püspökladány, Kaba és Nádudvar között található. A településünk határának legmagasabb fekvésű része, a múltban viszonylag kevésbé járta a víz. A legjobb minőségű szántóterületek találhatók itt. Az egykori használat során a község elöljárósága mérte ki – általában több évre – a művelést végzők számára. Nagyon szigorúan betartatták a vetésforgó alkalmazását, azt is, hogy mely területre került őszi vagy tavaszi vetés, az ugar területek sorrendjét, sőt még azt is, hogy mikor és hova szabad tarlóra hajtani az állatokat, vagy mikor és hol szabad kaszálni. Szigorúan vették ennek a rendnek a betartását, amire kiváló utalást ad az 1821-ből származó rendelet, amely még a püspökladányi nemesség számára is büntetést helyez kilátásba, amennyiben megsérti ezt a rendet, még akkor is, ha ő személy szerint nem, de a neve összefüggésbe hozható azzal, aki elkövette a tettet. A szigorú szabályozás természetesen fokozatosan megszűnt, ahogy a Tilalmast kisebb magánbirtokokra osztották fel. Ma már csak nevében őrzi az egykori közösségi földhasználat e sajátos módszerét. Rásó János Nálunk minden évben a „Fészek-elhagyó, fióka-avató” ünnepségen búcsúzunk el az iskolába induló nagycsoportosainktól, és itt avatjuk „fészek óvodássá” az újonnan érkező kis „fiókáinkat”. Ezért választottuk a 60 órás pályázati programzáró rendezvényéül ezt a hagyományosnak mondható meghitt ünnepséget, amelyben a tehetségígéretek főszereplésével és minden óvodásunk bevonásával eljátszottuk vendégeink, valamint a magunk örömére a Kökény Matyi című magyar népmesét. A népmese feldolgozása során elkészítettük az eljátszásához szükséges eszközöket. Szőttünk, fontunk, nemezeltünk, batikoltunk a pályázatból vásárolt nyersanyagok és eszközök segítségével. Közösen kiválasztottuk a mese hangulatához illő zenéket, hangeffekteket, az új hangszereket is felhasználva. Megismerkedtünk a helyi múzeumban a korabeli paraszti élet ruhadarabjaival, használati tárgyaival. Egy óvodai kirándulás kapcsán – amelyen minden óvodás részt vett – ellátogattunk a debreceni Vojtina Bábszínházba, ahol az előadás cselekvő részesei lehettek gyermekeink. Ezen kívül több lazító, gazdagító programban volt részünk a pályázat támogatása által. Megnéztük és élvezettel hallgattuk a Csenki Imre Művészeti Iskola ütős koncertjét, sőt kipróbálhatták a hangszereket. Nagy örömünkre több alkalommal vendégeink voltak a Kenderkóc Néptáncegyüttes táncosai, akik jó hangulatú „táncházzá” varázsolták óvodánkat arra a kis időre. A program valamennyi résztvevője sok örömöt és maradandó élményt élt át ebben a 60 órában. Egriné Szőke Ibolya és Gombosné Kálóczy Róza

16

Püspökladányi Hírek 2013. július 16.

SPORTHÍREK Jubilált a „Családi atlétikai nap”

Tizedik alkalommal rendezték meg az atlétika ladányi szerelmesei a „Családi atlétikai nap” névre keresztelt egész napos tömegsportrendezvényt, amelyen a jubileum apropóján tíz kategóriában, s tíz korosztályban mérhették össze a tudásukat a résztvevők. Így 60 méteres, 100 méteres és 400 méteres síkfutásban, távolugrásban, súlylökésben, kislabdahajításban, gerelyhajításban, diszkoszvetésben, magasugrásban és 3x100 méteres családi váltófutásban versengtek kicsik és nagyok. Voltak, akik csak egy, de olyanok is akadtak, akik szinte valamennyi versenyszámban rajthoz álltak a saját korosztályukban. Íme a legeredményesebb versenyzők. Nők, lányok: Kiss Judit, Gere Nikolett, Nádházi Nóra, Balla Katalin, Szabó Krisztina, Nádháziné Tanka Krisztina, Mucsi Melinda, Kissné Karacs Szilvia, Burzuk Erika, Egri Emma. Fiúk, férfiak: Daróczi Tamás, Daróczi Péter, Csató Attila, Csató Ádám, Kuna Richárd, Palágyi László, Horesnyi Gergő, Nádházi László, Nádházi Tamás, Cziczás Péter, Cziczás Bence, Daróczi Zsolt, Szabó Zsolt, Horesnyi János, Ifj. Nádházi László, Cziczás Lajos, Fekete Ferenc, Varga József, Szőllősi István.

is a strand előtti terület volt, s mint mindig, a fő szervező ezúttal is Tóth Imre volt. - Újdonságnak számított, hogy a streetball meccsek mellett lábteniszben, erő-, és állóképesség próbán, valamint kerékpáros ügyességi, úgynevezett triál versenyen is összemérhették a tudásukat a résztvevők. Így egyszerre több sportág is versenyzési lehetőséget nyújtott a résztvevőknek, ami ez által a nézők számára is különlegességgel bírt. Ezekben Hegedűs Norbert, Pusztai Zsombor és Vígh Tamás, valamint Baráth Attila voltak a főszervezők. A streetball meccsek mellett persze nem maradhattak el a már megszokott hárompontos, valamint az úgynevezett 2ball dobóversenyek sem, mint ahogy a betétprogramok sorában többek között a mazsorett csoport is fellépett – tudtuk meg Tóth Imrétől, aki elmondta, hogy a streetball-bajnokságban négy kategóriában 23 csapat versengett. A 15 éves kor alatti kategóriában derecskei siker született. A 1622 éves korcsoport küzdelmeit az 500 nevű debreceni társaság nyerte meg. A felnőttek mezőnyében a Mr. Tipszmiksz fantázianevű - debreceni és hajdúhadházi játékosokból álló - együttes bizonyult a legjobbnak. A korosztály nélküli vegyes kategóriában pedig a püspökladányi Halálos Ózek névre keresztelt csapat volt a legjobb. A 2Ball dobóversenyt egy debreceni-hajdúhadházi duó nyerte. A lábtenisz tornán 12 kétfős csapat vett részt, a győzelmet a Keleti szél nevű ladányi páros (Hegedűs Norbert, Gulácsi Róbert) szerezte meg. Az erő-, és állóképesség próba legjobbja Vincze József volt. A bringások 3 kategóriában mérhették össze az ügyességüket. Az egykerekű flat bajnoka Pásztor Dániel lett, az egykerekű triálé Orosz Márk Dávid, míg a bike triál négy korcsoportjának bajnokai Dombi Viktor, Szabó Péter, Tutor Csaba és Leskó József lettek.

A Családi atlétikai nap résztevőinek egy csoportja

Mazsorett-sikerek a magyar bajnokságon

Kiemelkedően szerepeltek Tóth Irén tanítványai az Orosházán megrendezett XIII. Magyar Mazsorett Bajnokságon. A legfényesebb medált a kadett pompon csapat szerezte, amely megnyerte kategóriája viadalát, s ezzel kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra is. Emellett ezüstérmet nyert a kétbotos solo senior kategóriában Rácz Erika, a kadett pompon solo kategóriban Ludányi Lili, valamint a junior pompon miniformáció tagjai. Harmadik helyen zárt a Törő Adrien – Veres Vivien összetételű kettős a kadett pompon duo kategóriában, míg a kadett botos formáció az 5. helyen végzett.

Látványos versenyt vívtak a bringások

Két ladányi lövész a dobogón

A Pest megyei Pátyon rendezték meg a Hunter Field Target Magyar Kupa idei sorozatának 4. fordulóját, amelyen három ladányi lövész fogott fegyvert. Sas Ferenc és Szilágyi Sándor az open (nyílt), míg Szabó Dániel ifjúsági versenyzőként a felnőttek mezőnyében versenyzett. A napsütéses, ám szeles időben végül két dobogós helyezést „csíptek” el a mieink. Szilágyi Sándor a dobogó második, Sass Ferenc a harmadik fokára állhatott fel a verseny végén, míg Szabó Dániel a 8. helyen zárta a viadalt. Szilágyi Sándor ezúttal is jól célzott

Halmozták az érmeket a mazsorett csapat tagjai

Újdonságok az idei kosárdzsemborin

Immár hetedik alkalommal volt városunkban kosárdzsembori, s ebből a mostani volt a harmadik szabadtéren megrendezve. A helyszín ezúttal