Fotó: Martin harvey WWF Canon. Palánták környezeti nevelés program Oktatási segédanyag. WWF Magyarország Alapítvány

2013

Fotó: © Martin harvey WWF Canon

Palánták környezeti nevelés program Oktatási segédanyag WWF Magyarország Alapítvány

Tartalom Bevezető Fogyasztás óra vázlat Fogyasztás tanári segédanyag - A bioszféra és az ember kapcsolata Mobilitás óra vázlat Mobilitás tanári segédanyag - A város, mint nyílt rendszer Otthon óra vázlat Otthon tanári segédanyag - Zöld otthon Bemutató eszközök: koncepció vázlatok és grafikai anyagok Adatvédelem és szerzői jogok

Impresszum Készítették: Kump Edina • Ferenczi Attila Ahsbahs Krisztina • Benkő Dániel Címlapfotó: www.istockphoto.com Kiadja: WWF Magyarország, 1141 Álmos vezér útja 69/A www.wwf.hu, [email protected] Grafikai tervezés: Adrab Kft. - Pécs

Együtt a környezettudatos ifjúságért. 2

Kedves Tanárnő, Tanár Úr! Fotó: © internet

A WWF Magyarország 2013. áprilistól környezeti nevelési programot indít általános iskolások számára. E program szakmai háttéranyagát tartja a kezében. A Toyota és a Toyota Fund for Europe támogatásának köszönhetően a gyerekek a fenntarthatóság témakörét fogják megismerni három interaktív tanóra keretében. A három óra három fő téma köré épül: a fogyasztás, a mobilitás és az otthon. A tanórákat úgy építjük fel, hogy azok egyrészt szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, másrészt a gyerekek egyéb tanulmányait – fizika, matematika, kémia, biológia, földrajz – is felhasználjuk úgy, hogy a mindennapokban használható, valós tudást nyújtsunk. Az órák során először a tágabb környezetre koncentrálunk és az alapvető környezetvédelmi problémákat mutatjuk be. Ezután folyamatosan szűkítve a fókuszt, eljutunk az emberek mindennapi tevékenységeihez, például a napi bevásárláshoz, melyben a gyerekek már saját élményeiket is felfedezhetik. A fogyasztásról szóló tanóra során bemutatjuk, hogy mi az az életciklus, megnézzük mi mindenből áll össze egy termék, és milyen hatást gyakorol környezetére. A mobilitás témakörén belül kitekintünk a közlekedési rendszerekre, valamint az anyagok és az energia áramlására. Végül azt a kérdést járjuk körbe, hogy mit tehetnek a gyerekek otthon környezetünk megóvásáért, miért fontos például kihúzni a konnektorból a nem használt elektromos eszközöket, vagy odafigyelni a csöpögő csapokra. Nagyon fontosnak tartjuk a gyerekek minél aktívabb bevonását az órákba, a felvetett problémákra közös gondolkodás útján keresünk majd a válaszokat. Ezen felül többféle bemutatóeszközt is alkalmazunk majd, amikhez a szintén szükség lesz a gyerekek aktív közreműködésére. Sajnos a projekt keretében csak korlátozott számú iskolába áll módunk ellátogatni, azonban a program szakmai háttéranyagát igyekszünk széles körben – elektronikus úton – terjeszteni, így azokhoz az osztályokhoz is eljuthat, akikhez személyesen nem tudunk ellátogatni. A következőkben bemutatjuk a három tanóra felépítését, a különféle témák szakmai háttéranyagát, a foglalkozásokon felhasznált képanyagot, valamint a bemutatóeszközök grafikai anyagait is. A program előrehaladását a wwf.hu honlapon illetve a WWF Magyarország Facebook oldalán lehet figyelemmel kísérni, ahol rendszeresen beszámolunk majd az eseményekről.

További információ és kapcsolat: WWF Magyarország Alapítvány ● www.wwf.hu Cím: Budapest, 1141 Álmos vezér útja 69/A. Postacím: Budapest, 1399. Pf. 694/112. Tel.: (1)214-5554 ● Fax: (1)212-9353 Adószám: 18226814-2-42 ● Cégbírósági bejegyzési szám: 5696 Számlaszám: Raiffeisen Bank 12001008-00222222-00200006 A programban közreműködik: Green Situ ● www.greensitu.hu Bemutató eszközök grafikai tervezése: Ötletgyár ● otletgyar.com


Fotó: © Umberto Fistarol/ Wikimedia

Fogyasztás Kulcsszavak: globális megközelítés, életciklus-elemzés Koncepció: A diákokat tetszőlegesen választott tárgy életútján kísérjük végig a termeléstől, szállításon keresztül a hulladék kezeléséig, így megismertetve velük a tárgyaink történetét. A foglalkozás célja rendszerszemléletű megközelítésen keresztül bemutatni a globális termelési-szállítási rendszereket, amelynek csak rövid szakaszát láthatjuk (lakóhelyünk és otthonunk), döntő része rejtve marad előlünk. A foglalkozás során ezeket a rejtett folyamatokat fedezzük fel!

Óravázlat: Bevezetés (5 perc) ● Kiscsoportos foglalkozás (15 perc) A diákokat 10 kis csoportra osztjuk az életút-térkép szerint 10 állomásnak megfelelően. Az életút állomások mezői a foglalkozás elején üresek, minden állomást egy 2-3 fős csoport dolgoz fel. A csoportok 1-1 borítékot kapnak, amely tartalmazza az állomások üres mezőinek darabjait, 1-3 db az adott témához kapcsolódó fotót illetve egy fizikai-matematikai példát (állomástól függően). Feladatuk megállapítani, hogy a csoportnál található kirakós darab melyik állomáshoz való, a fotó kapcsán leírni 2-3 megállapítást, illetve megoldani a példát. A környezeti nevelők eközben körbejárnak a teremben és segítik a gyerekek munkáját.

Bemutató (20 perc) A csoportokból egy választott diák kimegy a táblához, elhelyezi a puzzle darabot, valamint felragasztja a táblára a fotót, végül ismerteti a feladatot és a megoldást. Közben a diákok -jelentkezést követően- kérdezhetnek a foglalkozás vezetőitől.

Összefoglalás (5 perc) A közösen elkészített életút térkép áttekintése, összefoglalása az oktatók által. Kötetlen beszélgetés, a következő órai foglalkozás rövid ismertetése és elköszönés. Eszközök: makett, 10 db boríték, 10 db laminált fotó, 10 db feladat, 1 csomag gyurmaragasztó Együtt a környezettudatos ifjúságért. 4

Makett állomások: Állomás neve

Piktogram

Fotó

Téma

Feladat

Termelés/kőolaj

Kőolaj fúró torony

Kőolajmező

Mi az a kőolaj, mit állítanak elő belőle?

Mikor fogy el a kőolaj – diagram elemzés

Termelés/bányászat

Külszíni fejtés

Bauxitbánya

Külszíni fejtés, rekultiváció

g/t Alumínium a bauxitban

Termelés/mezőgazdaság

Betakarító gép

Búzamező

talajerodáció

Gyártás

Gyár

Ipari park

Gyártás során képződő CO és annak hatása a környezetre

Százalékszámítás

Szállítás

Kamion

Kamionsor, autópálya

A szállítás során képződő CO2 és annak hatása

1 teherautó CO2 kibocsátásának kiszámítása

Bolt

Szupermarket sziluett

Szupermarket, bevásárlóközpont

Helyi termék, csomagolás

Otthon

Ház sziluett

Ház, lakótelep fotó

Tudatos fogyasztás, energiahatékonyság

Hulladék /újrahasznosítás

Újrahasznosítható jel, sziluett

Újrahasznosítható hulladék átrakó állomás

Csomagolás fajták, műanyagok

Hulladék/ lerakás, égetés

Hulladéklerakó sziluett

Pusztazámori hulladéklerakó

Lerakás vs. égetés

Százalék számítás, összetétel

Hulladék/ veszélyes

Veszélyes hulladék jel, sziluett

Elefántcsontpart, veszélyeshulladék lerakó

Vízvédelem, betegségek

„keresztrejtvény”

Hol pazarlunk energiát, százalékszámítás

A bioszféra és az ember kapcsolata A természetes ökológiai rendszerek – így Földünk is - élőlények egymásra utalt közössége. Ezek a rendszerek a szennyezéseket bizonyos mértékig képesek elviselni. A természetes ökológiai folyamatok során nincs hulladéktermelés, minden megjelenő anyag valamely másik folyamatnak a nyersanyaga. Ez a zárt kör, a civilizált ember megjelenéséig működött. A civilizált ember olyan eszközökkel és tárgyakkal vette magát körbe, amelyek kényelmesebbé teszik életét. A gyártási folyamatok során olyan – korábban a természet számára ismeretlen - hulladékok keletkeznek, amelyek a bioszféra nem tud felhasználni. Az ember és természet felborulni látszik, a globális szállítási- és elosztó rendszerek már mindenhol kifejtik hatásukat Földünkön. A következőkben tárgyaink történetének legfontosabb lépéseit tekintjük át a gyártási folyamatoktól a feldolgozáson és felhasználáson keresztül egészen az életút végéig. Megvizsgáljuk, hogy az életút egyes állomásainál milyen jellegű és mértékű környezeti hatások lehetnek, végül hogy ezek a hatások a tudatos választással, vásárlással és fogyasztással hogyan mérsékelhetők, vagy akár kerülhetők el. Tárgyaink története a nyersanyagok ki- vagy megtermelésénél kezdődik. Elsőként a globális működés egyik alapvető nyersanyagát és energiahordozóját a kőolajat vesszük górcső alá, majd a külszíni bányászat által okozott környezeti károkat, végül a földhasználatból, monokultúrás mezőgazdaságból származó folyamatokat vizsgáljuk.


Fotó: © Mattes/ Wikimedia

Kőolaj-kitermelés Napjaink egyik leggyakrabban hangoztatott problémája a kőolaj kitermelése, szállítása és felhasználása során okozott környezetkárosítás. A kőolaj ún. fosszilis energiahordozó, úgymint földgáz és kőszén – együttesen az erőforrás-felhasználás 87%-át teszik ki. A fúrásos kutatás és feltárás folyamán a legkomolyabb környezeti hatást a fúróiszap és az öblítő-közegek okozhatják. Kőolaj tartalékok (kiegészítés): A kőolajipari mérnökök társaságának (SPE) internetes oldala által idézett amerikai Oil & Gas Journal tanulmánya szerint tavaly olajból 1270 milliárd hordónyi volt a világ ismert tartaléka - ebben a biztos tartalékok szerepelnek. Ez a fent említettek miatt az olaj esetében 53 milliárd hordóval nagyobb, mint a 2003-as becslés, vagyis ennyi pluszt jelentettek az újonnan felfedezett lelőhelyek, a technika fejlődése és a gazdaság változása. A 2003-as fogyasztási szintet figyelembe véve mindez azt jelentené, hogy 44,6 évnyi olajtartalék van a Földön.

Bányászat A külfejtés (külszíni fejtés) a szilárd ásványi nyersanyagok kitermelésének az a módja, amelyhez a hasznosítani kívánt ásványi nyersanyag feletti, úgynevezett fedőkőzetet teljesen eltávolítják. Külfejtésnek hívják magát az ilyen módszerrel termelő bányát is, illetve annak bányaudvarát (a karriert) is. A külszíni fejtés jelentősen és hosszú távon átalakítja a természeti környezetet. A megbontott kőzetekre hulló csapadék nehézfémeket és azok vegyületeit oldhatja a talajba. Bauxit bányászat (kiegészítés): az alumíniumgyártás alapanyaga a bauxit nevű kőzet. Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten NaOH-val oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja).


Fotó: © Jusin Russel/ Wikimedia

Mezőgazdaság A mezőgazdaság egyik legősibb emlékekkel rendelkező tevékenységünk, feladata a lakosság élelmiszerrel, valamint az élelmiszeripar és néhány más iparág nyersanyagokkal történő ellátása. A mezőgazdaság termékeit a növények, és az állatok életműködésével állítja elő, tevékenysége szorosan kapcsolódik a földrajzi környezethez. A növényi termékek előállítását a napenergia, az éghajlat, a biológiai erőforrások, és a talaj teszi lehetővé. A növénytermelés alapozza meg az állattenyésztést is. A műtrágyák (kiegészítés): ipari termékek, szervtelen vegyületekből állnak. a természetben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad jó termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni. A műtrágya használatával a növények betegségekkel, kórokozókkal szembeni ellenálló képessége csökken. Az élővizek (tavak, folyók, kutak) nitrát tartalma azonban károsan felhalmozódhat, amelynek oka a túltrágyázás, hígtrágyák, szennyvizek helytelen tárolása, ill. alkalmazása. Hosszú távú következmény lehet a felszíni vizek (tavak, folyók) eutrofizációja. A nyersanyagok a következő lépésben feldolgozásra kerülnek. A kitermelt kőzetekből, ércekből fémeket gyártanak, a mezőgazdaság termékeiből élelmiszer alapanyagok készülnek, amelyeket gyártósorokon csomagolnak papírba, műanyagba vagy konzervdobozokba és mindezen folyamtokhoz a fosszilis energiaforrások biztosítják a szükséges energiát.


Fotó: © William Avery/ Wikimedia

Gyártás, csomagolás Nincsen termelés vagy gyártási folyamat környezeti hatások nélkül!

Nincsen termelés vagy gyártási folyamat környezeti hatások nélkül. Egyetlen ipari tevékenység sem zajlik tökéletesen semleges környezetben. A különféle gyártási, feldolgozási és csomagolási folyamatok során különböző szilárd (termelési hulladék, iszapok, por), folyékony (ipari szennyvíz, iszap) és légnemű anyagok (pl. CO2, dioxin) keletkezhetnek. A hulladéktermelést ugyan részben mérséklik az ipari szereplők, sőt léteznek hulladékmentes, zöld megoldások is, összességében komoly kihívást jelent a hulladékok ártalmatlanítása. A világ számos pontján az ipari folyamatok melléktermékeit a folyókba engedik, a természetben rakják le, vagy szűrés nélkül engedik a levegőbe. A csomagolóanyagok (kiegészítés): A legáltalánosabban használt csomagoló anyagok a papír és a műanyag. A papír természetes eredetű és gyorsan (1-2 év alatt) lebomló anyag, amelynek előállítása friss fából jelentős energiát és sok vizet igényel. A műanyag alapanyaga a kőolaj. Hulladékként a természetbe kerülve 200-300 év alatt bomlik csak le, égetve rákkeltő, mérgező anyagok keletkeznek.

Szállítás, árumozgatás: Az áruk mozgatásához, szállításához globális szállítórendszereink alakultak ki vízen, levegőben és szárazföldön is. A szállításhoz jellemzően kőolajból előállított üzemanyagot használunk (dízel, benzin, stb.) amelynek elégetése során nagy mennyiségű CO2 keletkezik. A közúti szállítás ún.: vonalas környezetkárosítást okoz a közvetlen környezetében is (zajhatás, élőlények zavarása, por). Egy gépjármű egyik fő környezetkárosító hatása elsősorban a kipufogógázokból ered. Szén-dioxid kibocsátás (kiegészítés): az ún. Kyoto-i jegyzőkönyv értelmében (1997) az EU 2012-ig 8% káros anyag kibocsátás csökkenést vállalt. A jelentős vállalás mögött a nemzeti kibocsátási kvóták kereskedési lehetősége (is) áll (a kereskedés lényege, hogy a fel nem használt kvótát, el lehetett adni más tagállamoknak, ezzel bevételt generálhatott az adott ország). A különböző vállalási időszakokban folyamatosan megfigyelhető volt, hogy ugyan az uniós államok átlagos kibocsátása csökkent (amelyet különféle ipari mértékű zöld technológiai megoldásokkal tudtak elérni), addig a közúti fuvarozás által kibocsátott káros anyag mennyisége folyamatosan növekedést mutatott.


Fotó: © Varga A/ Wikimedia

Elosztás, disztribúció Életünk meghatározó részévé váltak a nagyáruházak, szupermarketek, ahol sokféle különböző terméket egy helyen találunk meg, ráadásul olcsón. Mindennek köszönhetően nagyon gyorsan népszerűvé váltak a fogyasztók körében, sőt a legtöbb helyen átvették a klasszikus piacok és kisboltok szerepét. Az áruházak kínálata a világ termelésének lenyomata – szinte bármit megkaphatunk, olyan termékeket is, amelyeket bolygónk másik felén termeltek. Piaci súlyukkal együtt a beszállítóik életében betöltött szerepe is nőtt a szupermarketeknek. Hatásuk van arra, hogy milyen növényeket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, és hogyan csomagolják azokat. A nagy kereskedelmi láncok döntései komolyan befolyásolják a termelők és dolgozók életét és megélhetését világszerte. Ezeknek a láncoknak igen fontos szerepe van a fogyasztói igények alakításában, mert vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják, hogy a fogyasztók mit, hogyan és hol vásárolnak meg.

Vásároljunk hazai termelőktől!

Szupermarketek Magyarországon és külföldön (kiegészítés): A különböző nagyáruházak gyakran csábítanak minket akciókkal, melyekkel arra ösztönöznek, hogy minél többet vegyünk egy termékből, cserébe alacsonyabb egységárat ígérve. Egy angliai kutatás azonban figyelmeztet, hogy nem árt odafigyelni, mit emelünk le a polcról. Találtak olyan konzervet, melynek darabja egy pennyvel drágább volt, ha az ember akciós csomagban vette, mint ha darabonként. Volt olyan bolt is, amely az árleszállítással együtt megnövelte a nem akciós termékek árát. A szupermarketekben vásárolt áruk jelentős része érkezik külföldről, amit hazai termelőtől is meg tudnánk vásárolni (pl. kínai fokhagyma, spanyol eper) és amelyek szállítása terheli a környezet. Egyes termékek indokolatlanul sok papírral vagy műanyaggal vannak becsomagolva, hogy ezzel hívják fel magukra a vásárlók figyelmét. Az elmúlt 30 évben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése világszerte nőtt. Magyarországon a 90-es években jelentek meg és népszerűségük azóta is töretlen.


Fogyasztás „Mindannyian fogyasztók vagyunk. A fogyasztók alkotják a gazdaság legnagyobb csoportját, hatással vannak majdnem minden állami és magándöntésre, ugyanakkor e döntések nagy többsége visszahat a fogyasztókra. A gazdaság összes kiadásainak kétharmadáért a fogyasztók felelősek. De ők a gazdaság egyetlen olyan fontos csoportja, amely nem hatékonyan szervezett, és amelynek véleménye gyakran nem talál meghallgatásra.” - J. F. Kennedy, 1962.

A fogyasztók az utolsó láncszemei a globalizálódó élelmiszer-ellátási láncoknak. A bevásárlóközpontok polcairól a termékek a zacskóba, autóinkba kerülnek, majd az otthoni hűtőben, spejz polcon foglalnak helyet. Fogyasztás után a pl. az élelmiszereink csomagolásából hulladék lesz. Egyes háztartásokban a papírt, műanyagot, fémet szelektíven gyűjtik, de a legtöbb helyen ezek az anyagok a mai napig a kukába kerülnek. A hulladékgyűjtő teherautók az összegyűlt szemetet lerakóra vagy hulladékégetőbe viszik ártalmatlanításra. Sajnos gyakori jelenség, hogy ha egy háztartásban túl sok hulladék keletkezik (amely már nem fért bele a kukába), akkor a felesleget egyszerűen elszállítják és lerakják az erdő, szántó, vagy mező szélén. Ökocímkék (kiegészítés): Az ökocímkék széles rendszerét azért alakították ki, hogy szabványosított módon közöljenek információt egy termék vagy szolgáltatás környezetvédelmi jellemzőiről, így segítséget nyújtva a vevőknek, fogyasztóknak vagy vállalkozásoknak zöldebb szemléletű termékek vagy szolgáltatások kiválasztásában. Vásárláskor a termékek hátoldalán, csomagolásán találhatjuk meg. Egyre több országban jelenik meg az állami közreműködéssel bevezetett „hivatalos” logó, ahol a terméknek szigorú, következetes, de teljesíthető feltételeknek kell megfelelnie. A magyar környezeti jelzés jele a „Cédrus”. Íme néhány példa az ökocímkékre és hogy mit takarnak:

Környezetbarát termék Környezetbarát termék (Magyarország) (EU)

Fenntartható és felelős erdőgazdálkodás (EU)

Méltányos kereskedelem

Újrahasznosítás

Újrahasznosítás A szelektív-szigeteken, vagy a lakóházakban szelektíven összegyűjtött hulladékokat speciális gyűjtőjárművek szállítják el az újrahasznosító üzemekbe. Az üzemekben a hulladékot átvizsgálják, a műanyag palackokat darálják és mossák, a papírt áztatják és újból papírt gyártanak belőle, az üveget és a fémet pedig újraolvasztják. Az újrahasznosítással elkerülhető, hogy egyre több nyersanyagot kelljen kibányásznunk, feldolgoznunk és szállítanunk. Újrahasznosítás Magyarországon (kiegészítés): hazánkban 2009-ben összesen 3 605 400 tonna szilárd települési hulladékot szállítottak el a háztartásoktól, Pest megye lakossága termelte az országos mennyiség közel egyharmadát (32,3%), 1 164 000 tonnát. Ennek jelenleg kevesebb, mint ötödét hasznosítjuk újra. A papírt Magyarországon, az üveget Olaszországban, a műanyag palackot pedig jellemzően Kínában dolgozzák fel.


Fotó: © F. Moreau Lille/ Wikimedia

Illegális hulladéklerakás: Az illegális hulladéklerakók egészségügyi kockázatot jelenthetnek a lakosság számára, felszámolásuk pedig jelentős anyagi terhet ró az önkormányzatokra. Nem megfelelő szigetelés esetén a hulladékból a talajba jutó szennyező anyagok szennyezhetik a talajt és a talajvizet. Az illegális hulladéklerakás kifejezetten veszélyforrás, ha a lerakók üzemi vízvételi helyek (ún. csápos kutak) közelében kerülnek elhelyezésre.

Amit lehet, hasznosítsuk újra, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba!

Illegális hulladéklerakók Budapest közelében (kiegészítés): egy 2009-ben készült felmérés során Pest megyében 465 db illegális hulladéklerakót térképeztek fel. Ezek jelentős részén háztartási hulladékot (~40%-ot) és építési hulladékot (~30%-ot) találtak. Az illegális hulladéklerakás megelőzésére jelenleg nincsen hatékony eszköz, ráadásul a kiróható büntetés (legfeljebb 150.000 Ft) sem elég elrettentő - amennyiben hulladékot lerakó személyazonossága kiderül.

Hulladéklerakás: Világszerte a legáltalánosabb gyakorlat, hogy a keletkezett háztartási hulladék lerakásra (deponálásra) kerül. az EU-n belül kizárólag olyan hulladéklerakó működhet, amely megfelel a szigorú törvényi és technológiai előírásoknak. A hulladéklerakók alját többrétegű védelemmel látják el, hogy a hulladékból (jellemzően a biológiai hulladékokból) kiváló folyadékok ne szivároghassanak a talajba, ezáltal veszélyeztetve felszín közeli vizeinket. Azokban az országokban, ahol a hulladék lerakása nincsen szigorúan szabályozva, ott mind természetkárosító hatást (bizonyos komponensek bejutása a talajba, biológiai rendszerekbe), és egészségügyi kockázatot (pl. rágcsálók megjelenése, baktériumok) jelentenek. A Pusztazámori hulladéklerakó (kiegészítés): Pest megyében, Pusztazámorban található Magyarország legnagyobb, szigorúan ellenőrzött körülmények között működő hulladéklerakója. A lerakás során a hulladékból ún. prizmákat építenek, majd földet és törmeléket hordanak rá, hogy ezzel segítsék a tömörödést. A keletkező ún. depóniagázt tisztítást követően kiválóan alkalmas égetésre, a lerakó üzemeltetési épületeit az ebből származó energiával üzemeltetik.


Fotó: © David Edgar/ Wikimedia

Mobilitás Kulcsszavak: makrokörnyezet, fenntartható várostervezés Koncepció: a város, mint nyílt rendszer vizsgálata, a város és természet viszonyának bemutatása. A városi környezet erőforrás-igénye, bejövő és kimenő anyagáramok feltérképezése. Fenntartható város tervezése, különös tekintettel a mobilitásra, levegőtisztaságra és energiahasználatra.

Óravázlat: Bevezetés, a korábbi foglalkozás elemeinek felidézése (5 perc) A városmakett bemutatása (5 perc) A nevelők bemutatják a kirakott városmodellt, amelyen egy nem fenntartható város képe rajzolódik ki (gyárak, szennyezett levegő, zöld felületek hiánya, üres építési telkek, közlekedési dugó, stb.). Közösen feltárjuk azokat a beavatkozási pontokat ahol környezetszennyezést csökkenthetjük, ezeket piros matricákkal jelöljük. A városmakett az óra végéig a táblán marad, így a foglalkozás ideje alatt támpontot, vonalvezetőt jelent a diákoknak. Csoportos foglalkozás (20 perc): A diákokat 4-5 fős csoportokra osztjuk. A csoportok egy borítékban megkapják táblán látható város laminált fotóját, a feladat rövid leírását, egy nagy méretű (pl. flipchart) papírt, valamint szókártyákat, amelyeken környezettudatos megoldásokat, technikákat találhatnak. Segítségképpen, a kártya hátoldalán egy, a fogalomhoz köthető rövid magyarázat is szerepel. A csoportok feladata a 20 kártya közül 10-et kiválasztani és egy olyan várost tervezni, illetve megrajzolni, ahol az általuk választott megoldások szerepelnek. A 20 kártya mellett 5 db üres kártyát is helyeztünk a borítékba, így a diákok akár saját ötletet is írhatnak fel! Megj.: a környezeti nevelők félidőnél, 5 illetve 2 percnél is figyelmeztetik a csapatokat. Bemutatás (10 perc): A csapatok bemutatják az általuk tervezett várost, a környezeti nevelők a városok rajzát elhelyezik a táblán. Összefoglalás (5 perc): A várostervezés összefoglalása, tanulságok levonása, a következő óra témájának bevezetése. Eszközök: Makett, piros matricák, szókártyák, laminált fotók, borítékok, flipchart papír, gyurmaragasztó Szókártyák: szelektív sziget; elektromos autó; tó; park; kerékpárút; tömegközlekedés; piac; állatkert; könyvtár; hulladékudvar; hőszigetelés; szélerőmű; napkollektor; napelem; ökoiskola; komposztálás; füstszűrő; turistautak; ill. 5 db üres kártya. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 12

Fotó: © Internet

A város mint nyílt rendszer A modern település, elsősorban az iparosodott város gazdasági, társadalmi és az ember által erősen módosított környezeti folyamatok helyszíne. Ezen folyamatok egyik következménye a sajátos városi környezeti problémák halmaza és tucatnyi a „bőrünkön” is érezhető hatás, úgy mint a levegőszennyezés, a városi mikroklíma és a „rohanó élettel” együtt járó egészségügyi tünetek. A városi belső folyamatok fenntartása lehetetlen a város környezete (mezőgazdasági területek, édesvíz forrás, közmű, stb.) nélkül. A város sérülékeny rendszere teljes mértékben függ környezeti kapcsolataitól. A bemenő és kimenő áramok zavartalan fenntartásához a természeti erőforrások folyamatos kizsákmányolására van szükség. Az évszázadok során változott az ember és a társadalom igénye. Több és jobb minőségű termékre van szükségünk, kényelmes és biztonságos otthonra, saját gépjárműre, vagy jól működő és pontos tömegközlekedési rendszerre. 2011-ben a Föld teljes népessége elérte a 7 milliárd főt, amelynek közel 50%-a lakik városban.

A város sérülékeny rendszere teljes mértékben függ környezeti kapcsolataitól

A város környezeti hatásai A füst, a szén-dioxid, vízpára mellett a az ipari és közlekedési célú energiatermelés füstgázai, az ipari oldószerek és az üzemanyagok gőzei, a hulladékégetőkben keletkező mérgező komponensek is megjelentek a XX. században. Az ipari szennyvíz számos mérgező vegyületet és toxikus elemet tartalmaz, a háztartási vegyszerek, gyógyszerek maradéka, sőt már a településről lefolyó csapadékvíz is szennyezett. Összefoglalva: a városokban jelentkező környezeti problémák általános okai a szennyezőanyagok emissziója, a környezet átalakítása és a környezeti erőforrások túlhasználata. A világon számos helyen láthatunk törekvéseket a városi környezet élhetővé tétele irányában, de főként a fejlődő országokban és a metropoliszokban ez alig szempont. A lakosság koncentrálódásával (egyre kisebb alapterületen, egyre nagyobb épületek) érezhetően romlik a levegőminőség, megjelennek a szeméthegyek. Demográfia tekintetében a mai listavezető 26,5 milliós Tokiónak 2015-ben már 27,2 millió lakosa lesz. A bangladesi főváros, Dakka a világ második legnépesebb városává fejlődik, lakóinak száma 2015-ig 22,8 millióra nő. Delhi a mai 13-ról 20,9 milliósra, Kalkutta 13,3-ról 16,7 milliósra, Jakarta 11,4-ről 17,3 milliósra, Karacsi 10,4-ről 16,2 milliósra duzzad a következő 11 éven belül. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 13

Fotó: © Michael Ertel/ Wikimedia

Alternatívák A fenntartható közlekedés megvalósítására több eszköz is rendelkezésünkre áll, pl. technológiai megoldások, jogi szabályozás, vagy épp a szemléletformálás, a szokásokon való változtatás. Léteznek alacsony káros anyag és/vagy szén-dioxid kibocsátású megoldások, mint a biodízel, bioetanol (E85), hibrid motorok, vagy a hidrogén cellás energiatárolás. A közösségi közlekedés – megfelelő szervezettség mellett – az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a városlakók energiahatékony szállítására. A zöld-város koncepciójának legextrémebb példái a világ néhány olyan mintatelepülése (pl. Gandhinagar – India) ahol a zöld felületek aránya magasabb beépített területhez képest, a városban kiépített kerékpár útvonalak vezetnek a város minden pontjába, tömegközlekedés pedig környezetbarát buszokkal valósul meg. A vízfelületek és növények megkötik a szállóport, párolgásukkal ideális klímát és páratartalmat teremtenek.

Ökológiai lábnyom A városban lakó ember életterét jellemzően a lakóhelye és a munkahelye jelenti. Mindennapi tevékenységei során nem érzékeli azt a hátteret (pl. mezőgazdaság, élelmiszer-termelés) amely városi életét lehetővé teszi. Azért, hogy szemléltetni tudjuk azt a természeti erőforrás mennyiséget amely egy lakos felhasznál, új mértékegységet kell bevezetnünk. Az ökológiai lábnyom kifejezés kanadai ökológusoktól származik. Azt fejezi ki, hogy egy technológiának, társadalomnak, országnak, vagy éppen egy városnak mekkora területre van szüksége a benne zajló rendszer folyamatok fenntartásához és a keletkező hulladékok olyan elhelyezéséhez, ami nem vezet a környezet állapotának romlásához. Az ökológiai lábnyom kifejezhető területi (például km2, ha), vagy fajlagos területi, például egy lakosra vetített (ha/fő), illetve technológia esetén az egységnyi termékre vetített (ha/tonna) értékkel. 2008-as adatok alapján az Egyesül Arab Emirátusok ökológiai lábnyoma 8,44 ha/fő, az Egyesült Államoké 7,19 ha/fő, Magyarországé pedig 3,59 ha/fő. A Földön az átlagos ökológia lábnyom 2,7 ha/fő, viszont ez egy főre jutó terület mindössze 1,8 ha, ami azt mutatja, hogy a szükségletek kielégítésére és a hulladékok elhelyezéséhez nagyobb területre van szükség, mint ami rendelkezésre áll. Ez alapján a Föld ökológiai hiánya (azaz az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás közötti különbség) -0,9 ha/fő. Az Amerikai Egyesült Államokban ez az érték -3,33, Magyarországon -0,91, azonban például Finnországban, Kanadában és Ausztráliában pozitív értékű.


Fotó: © Mario Roberto Duran Otiz Mariordo/ Wikimedia

Budapest A városok környezeti hatását a már említett levegőminőségen, a települési folyékonyés a települési szilárd hulladék termelésén, azaz a városból kijövő anyagáramok minőségén lehet tetten érni.

CO2

Budapesten a légszennyező anyagok koncentrációja gyakran eléri az egészségügyi határértéket. Emellett elmondható, hogy 2005-2010 között fokozatosan javul a légszennyezettségi helyzet. A pozitív tendenciát azonban ellensúlyozza a gépjárművek növekvő száma. A Dunába kerülő szennyvíz közel 100%-a előzetes kezelésen (biológiai tisztítás) megy át, a telepített mérőberendezéseknek köszönhetően pedig előre jelezhető bármilyen szennyezés így elmondható, hogy ivóvíz-egészségügy szempontjából a fővárosi lakosság biztonságban van. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere kiterjedt, amely 2013 során házhoz menő elszállítással fog még hatékonyabbá válni. Ugyanakkor az illegális hulladéklerakás mértéke a külvárosi területeken szinte alig változott.

A foglalkozás szókártyái • Szelektív sziget – a közterületi szelektív szigetekről a hulladékválogató és újrahasznosító üzemekbe kerül, majd másodnyersanyag lesz belőle. A szelektálásnak köszönhetően a hulladékok újrahasznosulnak, így nem kell lerakóba vinni, vagy elégetni őket. • Szélerőmű – szélenergiából elektromos energiát állít elő. Környezetbarát, ún. tiszta energia, hiszen nincsen füst vagy egyéb károsanyag kibocsátása. • Elektromos/hibrid autó – A hibrid hajtású járművek általában egy hagyományos és egy villamos motorral is bírnak, és a kettő között egy fedélzeti számítógép váltogat üzem közben. Városi üzemben benzintakarékosabb a villanymotor, aminek az akkumulátorát egyébként a fékezéskor tölti fel a kocsi, és nincs károsanyagkibocsátás sem. • Tó, vízfelület – a városi vízfelületek megkötik a szálló port és hűtik a környezetüket, így kellemesebb klímát teremtenek a városban. • Kerékpárút – a kerékpárutak lehetőséget biztosítanak környezetbarát közlekedéshez. A kerékpározás általános és elterjed közlekedési mód Európa több országában. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 15

• Tömegközlekedés – a városi lakosság energia- és költséghatékony közlekedési módja atömegközlekedés. Hátránya a lehetséges zsúfoltság, illetve hogy alkalmazkodni kell mások igényeihez. • Termelői piac – olya kereskedelmi egység, ahol kifejezetten a termesztőtől vásárolunk terméket. A vevő és eladó közötti kapcsolat közvetlen, megismerhetjük a termék eredetét, a vásárlással pedig a hazai termelőket támogatjuk. • Állatkert – az állatkertek világszerte óriási szerepet töltenek be a gén- és fajmegőrzés területein. A Föld számos faja az Állatkertek munkája nélkül (szaporítás, védelem) bizonyára kihalt volna. • Könyvtár – a könyvtárból kölcsönzött könyvek esetén egy egyszerű szabály érvényesül: a jobb kihasználtság miatt – azaz többen is elolvashatjátok ugyanazt a könyvet - kevesebb fát kell kivágni. • Hulladékudvar – a hulladékudvarokban számos szelektíven gyűjtött hulladék, elektronikai és veszélyes hulladék (pl. használt sütőolaj, akkumulátor) adható le. Hulladékudvarok nélkül valószínűleg sokkal több illegális hulladéklerakónk lenne. • Hőszigetelés – a házunk/lakásunk megfelelő szigetelésével az energia igény (főleg a téli fűtés idején) akár a felére csökkenthető, így a fűtési költségek is. • Napkollektor – a napkollektor olyan – általában házak tetejére szerelt – szerkezet, amely a nap sugárzását hőenergiává alakítja és így pl. a meleg víz ellátásunkat ingyen tudja biztosítani. • Napelem – a napelem a nap sugárzását elektromos energiává alakítja. Egy modern napelemekkel felszerelt háznak lényegében nincs is szükséges lakossági áramra. • Ökoiskola – az Ökoiskola címet azon intézmények nyerhetik el, amelyek vállalják bizonyos környezetvédelmi megoldások bevezetését, mint pl. szelektív hulladékgyűjtés, zöld közbeszerzés, valamint a környezetvédelem az oktatási tevékenység része. • Komposztálás – komposztálással a zöld hulladékból (növényi nyesedék, gyümölcshéjak, tojáshéj) humuszt tudunk előállítani, amely a talaj egyik legfontosabb összetevője. A komposztáláshoz nincs másra szükség, mint egy talpalatnyi zöldfelületre és egy komposzt ládára. • Füstszűrő – a gyárak és erőművek kéményeire szerelt füstszűrök (ún. elektrosztatikusporleválasztók) megkötik a káros, rákkeltő és mérgező anyagokat, amelyek így nem szennyezik a levegőt. • Turistautak – a külvárosi környezet, aktív pihenés meghatározó elemei a turistautak. Könnyed kikapcsolódási lehetőséget, hosszabb-rövidebb túrákat kínálnak a városlakóknak.

Forrás: Dr. Buzás Kálmán, Dr. Budai Péter, Horváth Adrienn - Városi környezetvédelem


Fotó: © Vincent de Groot/ Wikimedia

Otthon Koncepció A harmadik – egyben lezáró óra – egy kötetlenebb, beszélgetés melynek célja összekötni mindennapi cselekedeteinket és életvitelünket a globális kihívásokkal, problémákkal. Életszerű eseteken, mindennapi példákon keresztül keresünk olyan egyszerű megoldásokat, amelyekkel a diákok is könnyen, de hatékonyan tehetnek a környezetükért. Az otthon makett egy hétköznapi lakást és környezetét ábrázolja felülnézetben. A lakást és környezetét különböző aktivitásokat végző fiatalok töltik meg.

Óravázlat Bevezetés a korábbi foglalkozások tartalmának felidézése (5 perc) Az otthon makett bemutatása (5 perc) Csoportos foglalkozás (10 perc): A diákokat 5 csoportra osztjuk, csoportonként 1 témakört kapnak. A csoportok feladata hogy megtalálják a maketten az egyes témakörökhöz (fűtés és elektromosság, vízhasználat, fogyasztás, közlekedés, természet) tartozó ún. beavatkozási pontokat (pl. standby üzemmód, csöpögő csap, égve hagyott lámpa) illetve megoldjanak egy a témakörhöz tartozó számítási példát. A szükséges eszközöket borítékban kapják meg. Nyílt foglalkozás (10 perc): A diákokkal közösen bejelöljük az összes lehetséges beavatkozási pontot, a makettre piros jelölők kerülnek oda ahol nem környezettudatos, zöld jelölt oda, ahol környezettudatos gyakorlatot látunk. Összefoglalás (15 perc): A diákokkal közösen összefoglaljuk a 3 foglalkozás tartalmát, levonjuk a tanulságokat és következtetéseket. A foglalkozás egy közös osztályfotóval zárul, amelyet feltöltünk a WWF Magyarország Facebook oldalára. Eszközök: lakás makett, feladatok, piros és zöld jelölők, borítékok, feladatok, WWF molinó.


Fotó: © Demeester/ Wikimedia

Zöld otthon A legtöbb emberi szükséglet kielégítéséhez energia-befektetés szükséges. Az emberiség a felhasznált energia jelentős részét az életfeltételek biztosítására használja, ilyen a fűtés, világítás, tisztálkodás. Az energia 40-50%-a erre fordítódik a mérsékelt égöv országaiban, ennek legnagyobb része a fűtés. Az energia gazdálkodásával nap, mint nap foglalkozunk, akár tudatosan tesszük ezt, akár nem. Személyes döntéseink tartalmaznak energiagazdálkodást is érintő elhatározásokat, ilyenek a lakás világításának megoldása, fűtés módja és mértéke, háztartási gépeink megválasztása és a szabadidő eltöltésének módja. Így könnyen belátható, hogy korunk egyik nagy kihívása az energia ésszerű használata, amely a környezet állapotán és a gazdaság fejlődésén túl, kihat egészségünkre és utódaink életére is.

Néhány egyszerű megoldással is akár 5-10%-kal is csökkenthetjük energiafelhasználásunkat.

Magyarországon a környezet szennyezése igen komoly probléma. Szén-dioxidkibocsátásunk magas, mert energiaforrásaink 82%-a fosszilis eredetű. 2004-ben a lakosság az összes szén-dioxid-kibocsátás 30%-áért felelt, elsősorban épületeink minőségének és életvitelünknek köszönhetően. A végfelhasználók között ez a legmagasabb érték. Ez a közvetlen kibocsátás a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik, melyhez mi leginkább fűtésünkkel, vízmelegítésünkkel és főzésünkkel járulunk hozzá.

Energiahatékonyság Kibocsátásunk mértékét jelentősen csökkenthetjük, ha fokozzuk energiahatékonyságunkat. Energiahatékonyság alatt azokat a lehetőségeket értjük, amelyeket a különböző műszaki megoldások által érhetünk el, de odafigyeléssel, néhány egyszerű megoldással is akár 5-10%-kal is csökkenthetjük az áramfogyasztásunkat (lásd lejjebb). Az energia útját tekintve, vagyis az energialánc során az elsődleges energiahordozótól a felhasználásig végig lehetőségünk van növelni ennek mértékét. Az energialánc utolsó lépése maga az ember. Az egyéni életformánk meghatározza, hogy milyen energiaszolgáltatások fenntartására van szükség és mennyi fosszilis energiaforrás kitermelése szükséges, hogy az energiaigényünket kielégíthessük.


Fotó: © Mattes/ Wikimedia

Hatékonysági paradoxon Az energiahatékonyság javítását elősegítő technológiai fejlesztések kiemelkedően fontosak a környezetvédelem szempontjából, ugyanakkor érdemes odafigyelnünk, nehogy beleessünk az úgynevezett hatékonysági paradoxon csapdájába. Például ha a boltban található legenergiahatékonyabb, vagyis A+++ energiaosztályú hűtőt vásároljuk meg, azzal jelentősen hozzájárulunk energiahatékonyságunk növeléséhez. Azonban itt könnyen beleléphetünk a csapdába, mert ha ebből a lehető legnagyobb méretűt szerezzük be, akár még növekedhet is energiafogyasztásunk. Ugyanígy nem érhetünk el eredményt, ha például a kevesebbet fogyasztó hűtőnknek köszönhető megtakarításainkat még több energiafogyasztó berendezés vásárlására fordítjuk.

Energiatakarékosság Összefoglalva tehát ahhoz, hogy valódi eredményt elérhessünk erőforrásaink és környezetünk megóvása, illetve a pénztárcánk szempontjából, nem elegendő csupán a hatékonyságot növelnünk, annak szorosan össze kell függnie a fogyasztás visszafogásával, vagyis az energiatakarékossággal is. Jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg mindennapjaink során, már egészen apró figyelmességekkel is, melyekhez az alábbiakban nyújtunk segítséget.

Áramfelhasználás 1. 1 Használjunk energiatakarékos izzókat! A hagyományos izzók ugyan olcsók, használatuk azonban óriási energiaveszteséggel jár, mivel a felvett energia csupán 5%-át alakítják fénnyé, a többit hővé. Ezzel szemben a kompakt fénycsövek vagy a LED-ek 80%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, élettartamuk pedig százszorosa, mint a hagyományos villanykörtéknek. 2. 2 Csak ott világítsunk, ahol éppen tartózkodunk, és mindig oltsuk le a villanyt, ha már nincs rá szükség. Együtt a környezettudatos ifjúságért. 19

Fotó: © istockphoto.com

3. 3 Csak ott világítsunk erős fénnyel, ahol tevékenykedünk, pl. konyhapult felett, íróasztalnál. Máshol kisebb fényerejű, kevesebbet fogyasztó lámpák is megfelelnek. 4. 4 Tavasztól őszig hosszabbak a nappalok. Időzítsük úgy tevékenységeinket, hogy a fényigényesebbeket még természetes fénynél elvégezhessük. 5. 5 Használjunk «tekerős zseblámpát», amely dinamós áramfejlesztővel működik. Utazásra, kirándulásra vihetünk ilyet, ehhez nem kell elemet venni, LED-ekkel világít. 6. 6 Csak azt a gépet vegyük meg, amelyre valóban szükségünk van. Az új készülék helyet igényel, és növelni fogja a villanyszámlát. Válasszuk az «A» energiaosztályba tartozó készüléket! 7. végleg elromlott egy régi hűtőszekrény vagy mosógép, cseréljük le egy 7 Ha energiatakarékos, víztakarékos modellre. A régi készüléket adjuk le a forgalmazónál, illetve az erre szakosodott gyűjtőudvarban. Ha lehet, még javíttassuk meg! 8. 8 Az elektromos berendezéseket kapcsoljuk ki, ha épp nem használjuk őket, vagy elmegyünk otthonról. 9. Mobiltelefonunk töltőjét húzzuk ki a konnektorból, ha már nem használjuk, mivel 9 a rácsatlakoztatott telefon nélkül is fogyaszt áramot (az átlagos üzemmód egy hatodát). Erről könnyen megbizonyosodhatunk, csak érintsük meg használaton kívül, de a konnektorba bedugva - a termelődő hőtől meleg lesz. 10. Vásároljunk billenő kapcsolóval ellátott elosztót, így nem kell egyenként kihúzni 10 a csatlakozó aljzatból azokat a készülékeket, amelyek stand-by üzemmódban maradnak kikapcsolva.


11. 11 Nyáron el tudjuk kerülni a légkondicionáló használatát. Nyári éjszakánként kellemesen lehűl a levegő, bátran szellőztessünk, teremtsünk huzatot a lakásban! Reggelig a lakás hőmérsékletet kellemesre csökkenhet, a déli nap hevét pedig függönyökkel, redőnnyel vagy reluxával tarthatjuk távol. 12. Ha központi fűtéses a lakásunk, olyan mosógépet (mosogatógépet) vegyünk, amely 12 rácsatlakoztatható a meleg vízre, mivel ezzel jelentős mértékben spórolhatunk, a vízmelegítés ugyanis rendkívül energiaigényes folyamat. Olyan mosószert válasszunk, amellyel hatékonyan lehet mosni alacsony hőfokon is (30 °C). 13. Évente kétszer tisztítsuk meg a hűtőszekrény hátulján található rácsot. Így javul a 13 hűtőgép hőleadása és kevesebb energiát fog fogyasztani. 14. Ne kapcsoljuk fel a hűtőt a legnagyobb fokozatra! 7 Celsius-fokra állítva a 14 hőmérséklet szabályozót működik a legtakarékosabban. (Ha a hőmérséklet alatta van, attól még az ételek nem maradnak hosszabb ideig frissek, egyszerűen csak több energiát fogyaszt a gép. 15. 15 Egy kb. 10-15 éves (pl. «G» osztályú), még működőképes hűtőgép a mai korszerű berendezések energiafogyasztásához képest akár több mint 2,5-szeres villamos energiát igényel.

Hulladék 1. 1 Magyarországon sajnos ma már átlagosan 1 kg/nap szemetet „termelünk” fejenként. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos háztartásban évente 350 kg/fő hulladék keletkezik, amihez további 150-170 kg/fő hulladék járul hozzá a közterületekről és a munkahelyekről összegyűjtött „kommunális” hulladék formájában. E mennyiségből közel 52 kg/fő/év kerül szelektíven begyűjtésre, majd hasznosításra, 42 kg/fő/év a fővárosi hulladékégetőben energetikai hasznosításra. A maradék 80% (~37 kg/fő) továbbra is hulladéklerakókba kerül! 2. Bár a szelektív gyűjtési rendszer mintegy 4,5 millió lakos számára elérhető, amint 2 az előbbi számokból is látszik, van még hova fejlődnünk e téren. 3. Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik! Csökkentsük fogyasztásunkat, 3 javítsuk meg dolgainkat, válasszuk a betétdíjas csomagolást, stb. 4. Minden vásárlás egy döntés, szavazat. Minden vásárláskor szavazzunk az adott 4 termék előállítójára, annak csomagolóanyagára és természetesen a felhasznált alapanyagokra! 5. 5 Komposztálással a háztartási hulladék 1/3-a megspórolható! 6. Amennyiben lehetőségünk van differenciált szemétdíj fizetésére (kisebb kukát 6 kérni), akkor ez egyből pénzbeli megtakarítást is eredményez! 7. „Nem kérünk szórólapot!”, aki kiteszi ezt a matricát a postaládára, az évi kb. 26 7 kg szórólaptól, reklámújságtól kíméli meg magát és környezetét! Ennyi szórólap legyártásához kb. 80 kg fára volna szükség! 8. vizek tisztaságának megőrzése érdekében a mérgező anyagokat: gyógyszert, 8 Apermetszert, oldószert, háztartási vegyszereket, vagy ezek kiürült flakonját, dobozát helyezzük el a megfelelő gyűjtőhelyeken. A talajvízbe oldódó mérgeket előbb-utóbb víz, vagy étel formájában elfogyasztva magunkat mérgezzük.


Fotó: © GerogHH/ Wikimedia

Víz 1. Szereljünk be víztakarékos WC-tartályt, amiből csak addig jön víz, amíg húzzuk a 1 kart, így jelentősen csökken vízfelhasználásunk! 2. 2 Fürdés helyett zuhanyozzunk! A fürdés vízigényesebb módszer, ha mégis ezt választjuk, kevés vízben tegyük, és langyos vízzel gyorsan öblítsük le magunkról a szappanhabot. A bőrünknek is árt, ha minden egyes nap kiázik a vízben. 3. használjunk fogmosó poharat, és csak akkor nyissuk meg a csapot, ha 3 Fogmosáskor tényleg szükséges. Ha folyóvíznél mosunk fogat, 50-70 liter vizet is elhasználhatunk. Amennyiben a víz csak használatkor folyik, úgy 2 liter is elég a fogmosáshoz, fogmosó pohárral pedig ennyire sincs szükség. 4. 4 A mosó - és a mosogatógépet mindig akkor indítsuk be, ha már tele vannak! Amennyiben a mosást megtelt mosógéppel indítjuk el, úgy spórolhatunk vizet, áramot és mosószert egyszerre! 5. 5 Ne öntsünk a lefolyóba és WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, maró vegyszert és használt olajat! Egy liter olaj egy millió liter vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni. A használt sütőolaj és a fáradt olaj veszélyeshulladék-gyűjtések alkalmával vagy hulladékudvarokban leadhatóak. 6. 6 Egy másodpercenként egy cseppet csöpögő csapból naponta 25 liter víz vész kárba, azaz körülbelül 10 000 liter évente! 7. 7 A járdáról és a kerti járófelületről ne slaggal távolítsuk el a szemetet és a koszt, használjuk inkább a jól bevált cirokseprűt. 8. 8 Ne mosogassunk folyóvízben! Folyóvizet csak az öblítésnél érdemes használni, ott is csak mértékkel! Érdemes először a kevésbé szennyezett poharakkal kezdeni a mosogatást, haladva az egyre piszkosabb edények felé. Amennyiben lehetőségünk van rá, használjunk mosogatógépet! A modern mosogatógépek kevesebb vizet használnak fel a kézi mosogatáshoz képest! 9. 9 Használjunk szürke vizet a gépkocsik lemosásához, így gépi vegyszeres mosás helyett kefével és vízzel mossuk le az autónkat. Ilyen módon akár 100-130 liter vizet is megspórolhatunk egy-egy mosás esetén.


Fogyasztás 11.

Házi szerekkel szinte az egész lakás kitakarítható, tizedannyi pénzből. Az ecettel helyettesíthető a vízkőoldó, felületfertőtlenítő, duguláselhárító, a vízlágyító és az öblítő szerek. A szódabikarbóna bevethető ott, ahol az ecet is, illetve koszos szőnyegek esetén is jó szolgálatot tesz: szórjuk be egyenletesen a szőnyeget, seprűvel dolgozzuk kicsit a szálak közé, majd negyed óra múlva porszívózzuk ki, így tisztább és illatosabb is lesz. Harmadik szinte univerzálisan használható házi szerünk a citrom, amely még kellemes -és természetes- illatot is hagy maga után.

22.

Fogjunk össze ismerőseinkkel, vásároljunk közvetlenül az élelmiszert termelő gazdáktól nagy tételben! Így a közbülső állomások kihagyásával mi alacsonyabb árhoz, a gazda pedig több bevételhez jut.

33.

44. 55.

Fogyasszunk kevesebb készételt! Az instant ételek nem csak egészségtelenek a hozzáadott vegyszerek miatt, hanem drágák is; vásárlásukkal pedig tetemes mennyiségű csomagolási hulladék keletkezéséhez járulunk hozzá. Érdemes recepteket keresni az interneten, ha nagyon kevés időnk van főzni, akár negyed óra alatt elkészíthető ételeket is találhatunk (pl. egytálételek, saláták, tésztaszószok)! A nagy bevásárlóközpontok helyett vásároljunk inkább piacon, vagy helyi boltban, a vásárlás előtt pedig írjuk össze, mire van szükségünk. Az áru kiválasztásakor ha tehetjük, ügyeljünk rá, hogy minél kevésbé környezetterhelő csomagolási anyaggal ellátott terméket válasszunk! Vigyünk magunkkal táskát, szatyrot és ne fogadjunk el zacskót mindenhol.

Fűtés hűtés 11.

Napkollektoros rendszerekkel a használati melegvíz igény akár több, mint 70%-a, a fűtésnek pedig 20-30%-a biztosítható, amennyiben az épület megfelelően szigetelt.

22.

A magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek érezzük, ezért érdemes egy tálkában vizet tenni a fűtőtestre (penészedésre hajlamos helyiségekben nem ajánlott)!

33.

Ha az ablakok résein süvít be a szél, és dupla ablakunk van, hatékonyan véd a beáramló levegő ellen, ha a két szárny közé ablakpárnát helyezünk. Ugyanezt érhetjük el ajtók esetében, ha azok aljára ajtósperűt ragasztunk. Egy vastag, földig érő függönyt az ajtó elé akasztva fokozhatjuk a hatást.

44.

A téli szellőztetés során elegendő egy öt perces kereszthuzat, hogy a levegő kicserélődjön, de a falak ne hűljenek ki, így nem kell őket újra felfűteni.

55.

A legegyszerűbb és egyben legkevesebb költséget igénylő, ugyanakkor rendkívül magas energia-megtakarítási potenciállal rendelkező módszer otthonunk belső hőmérsékletének csökkentése. Amennyiben téli fűtésünket csökkentjük 3 °Cal, fűtési energiánk 15%-át csupán ezzel az egy lépéssel megtakaríthatjuk. Ezt pénztárcákon is megérezhetjük, otthonunk pedig egyharmad tonnával kevesebb szén-dioxidot fog kibocsátani. Ha fázunk ne a fűtést csavarjuk fel, inkább húzzunk egy pulóvert!

66.

A szigetelés és a nyílászáró-csere 50-60%-os megtakarítást eredményez.

Források: http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/erdekesseg/sporolas/ Szakdolgozat: Kump Edina – Energiahatékonyság vizsgálata egy fóti családi ház példáján.


Bemutató eszközök:

fogyasztás


Koncepció vázlat


mobilitás


Koncepció vázlat


otthon


Koncepció vázlat

BIODIVERZITÁS

BIOKAPACITÁS

Még mindig fedezünk fel új fajokat, de a trópusi fajok populációi 60%-kal csökkentek 1970 óta

Az egy főre jutó terület 1961 óta megfeleződött

TUDATOSSÁG FEJLŐDÉS 1,8 milliárd ember használja az internetet, de 1 milliárd még mindig nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez

Az európai vállalatvezetők 18%-a véli úgy, hogy a biodiverzitás csökkenése rontja az üzleti kilátásait. Dél-Amrikában 53%-uk tart ettől.

Adatvédelem és szerzôi jog

H

WWF.HU

Bôvebb információ: www.wwf.hu

© nasa

E dokumentum jogtulajdonosa a WWF Magyarország. A dokumentumban közzétett információk, adatok, fényképek és rajzanyagok oktatási célzattal szabadon felhasználhatóak, azonban azok forrásaként a WWF Magyarországot meg kell jelölni. Amennyiben szeretné reprodukálni a dokumentumban szereplô bemutatóeszközöket, kérjük lépjen kapcsolatba a WWF Magyarországgal! Bármilyen, a Palánták programmal vagy a WWF-el kapcsolatos külsô kommunikáció csakis a WWF belegyezésével történhet. A WWF emblémája a WWF International által bejegyzett, védett logó mely csakis a WWF engedélyével használható. A jelen dokumentumban bemutatott oktatási segédanyag alkalmazása nem jogosít fel a WWF logó használatára!

Fotó: Martin harvey WWF Canon. Palánták környezeti nevelés program Oktatási segédanyag. WWF Magyarország Alapítvány

Recommend Documents