BEVEZETŐ
Sok gazdálkodó aggódik az európai uniós csatlakozás miatt, mivel nem tudja, mi is vár rá igazán. Mindenki szeretné tisztán látni, hogy hazánknak milyen feltételeknek kell majd megfelelnie, milyen támogatások és kifizetések várhatóak. Az egyes ember számára a legfontosabb természetesen az, hogy a saját elképzeléseit, terveit miként válthatja valóra, hogyan biztosíthatja családja megélhetését az EU csatlakozást követően. Az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata és a WWF Magyarország ismerve a gazdálkodók kérdéseit és féltve a hazai mezőgazdasági táj sokszínűségét, természeti értékeit – a gazdálkodókat együttműködésre szeretné ösztönözni. Mindkét szervezet célja a természeti értékek megóvásának biztosítása. Ennek a célnak a megvalósulásához szükség van a gazdálkodók természeti értékeket óvó, azok fennmaradását biztosító mezőgazdasági tevékenységére, mint amilyen például egyes gyepterületeken a megfelelő legeltetés. Jelen kiadvánnyal a gazdálkodók széles körét kívánjuk segíteni, hogy eredményesebben pályázzanak a különböző agrártámogatásokra, azokon belül is kiemelten az agrár-környezetvédelmi forrásokra. Szeretnénk, ha egyre többen felismernék, hogy a mezőgazdaság fontos tájfenntartó tevékenység lehet, amely a táj természeti és kulturális értékeinek megőrzésében nélkülözhetetlen szerepet játszik.
Márkus Ferenc WWF Magyarország
Horváth Zsolt MME
1. HOL TARTUNK, ÉS MERRE TOVÁBB?
A magyarországi agrártájak helyzete természetvédelmi és tájképi szempontból jelenleg még az európai viszonyokhoz mérten elfogadhatónak mondható, főként nyugat-európai összehasonlításban. A magyar táj még őrzi azokat a természeti és tájképi értékeket, amelyek az Európai Unió tagállamaiban az intenzív mezőgazdasági területhasználat és gazdálkodás következményeként már elvesztek. Igaz ugyan, hogy az elmúlt évtizedek nagyüzemi, intenzív gazdálkodása mély nyomokat hagyott a tájon, de az agrárágazatok 90-es években bekövetkezett visszaesése szerencsésen megállította ezt a káros folyamatot. Még időben lépve megfelelő intézkedésekkel kedvező irányba terelhetjük a mezőgazdasági tájat befolyásoló folyamatokat.
1.1 A JELENLEGI HELYZET
Fotó: Fülöp Gyula
A magyarországi agrártáj mai arcát már jellemzően a nagyüzemi, intenzív mezőgazdálkodás alakította ki. A jelenleg is nagy méretekben folytatott iparszerű gazdálkodás előbb vagy utóbb fölös, eladhatatlan termékekhez, a már nálunk is ismert túltermeléshez vezet, ezen keresztül pedig alacsony, és ingadozó termelői árakat okoz. Ezt csak tetézi a talajok kimerülése, a vizek szennyeződése, a vegyszer és
műtrágya maradványanyagok által szennyezett élelmiszerek arányának növekedése. Újra és újra súlyos károkat okoznak az árvizek és belvizek, miközben az aszályok terméspusztító hatásával is egyre inkább számolni kell. Az intenzív gazdálkodás következtében a terület tájszerkezete, tájképe megváltozik, a természeti értékek fokozatosan eltűnnek vagy végleg elvándorolnak, amire sajnos már számos hazai példa is akad.
1.2 A LEHETSÉGES MEGOLDÁS A kedvezőtlen folyamatokat látva minden gazdálkodónak el kell gondolkoznia, hogy ő hogyan tudna ebből a mókuskerékből kilépni. Jobb termőképességű, környezetvédelmi korlátozások alá nem eső területeken továbbra is az intenzív árutermelő gazdálkodás marad a földhasználat fő iránya. Azaz a gyengébb termőképességű talajokon, gyepterületeken, ártereken a gazdálkodónak – amennyiben lehetősége van – szakítania kell a megszokott intenzív technológiákkal. Új lehetőségeket kell keresnie, más növényekkel, fajtákkal vagy éppen más ágazatokban, más bevételi forrásokkal kell próbálkoznia. Ilyenek lehetnek például az extenzív gyepgazdálkodás, az ártéri gazdálkodás és a biogazdálkodás, amelyek legtöbbször nem külföldi, idegen példákon alapulnak, hanem hagyományos, régi magyar gazdálkodási módszereket elevenítenek fel. Újabb módszer lehet a természetkímélő módszerekkel előállított, eredetjelzett, márkázott termékek rendszere, vagy a magas szinten támogatott agrárkörnyezetvédelmi szempontú gazdálkodásra való áttérés. Talán a legutóbbi lehetőség kecsegtet a legbiztosabb jövővel, azaz hosszú távú, biztos megélhetéssel.
Megfelelő gazdálkodás nélkül fás legelőink sem őrizhetők meg 4
1.3 KIADVÁNYUNK TARTALMA E közös füzetünkben először tömören vázoljuk az agrár-környezetgazdálkodás lehetőségeit, megpróbáljuk a gazdálkodókat röviden tájékoztatni az EU csatlakozás elsősorban agrár-környezetvédelmet érintő hatásairól, ezzel is segítve őket a felkészülésben. Ezután a gazdálkodás eredményességét alapvetően befolyásoló támogatási, pályázati források minél eredményesebb kiaknázásához szeretnénk hozzájárulni néhány gyakorlati pályázási tanáccsal. Végül aktuális hazai pályázati információkkal és szervezeteink bemutatásával zárjuk kiadványunkat.
1.4 A TERMÉSZETKÍMÉLŐ GAZDÁLKODÁS
Fotó: Figeczky Gábor
A hazai élővilág fennmaradása szempontjából a változatos tájszerkezet nyújtja a legjobb élőhelyeket. Az egymással rendszertelenül váltakozó, kis területű művelési ágak, növénykultúrák és művelési módok adják a mozaikos táj alapját. Ilyen környezetben marad meg a legtöbb természetvédelmileg értékes növény- és állatfaj, itt találja meg életfeltételeit a megcsappant mezei apróvad állomány és ilyen tájban érzi jól magát az ember is, legyen szó akár munkáról, akár felüdülésről. Magyarországon ma még sok ilyen tájat találunk, ezeket jó lenne megőriznünk jelenlegi változatos formájukban.
1.5 A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME NEM ZÁRJA KI A NYERESÉGES GAZDÁLKODÁST A gazdálkodók gyakran nincsenek tisztában a területükön található természeti értékekkel. Sokan hosszú évek óta eredményesen gazdálkodnak a földjeiken anélkül, hogy tudnának az ott élő ritka, védett növény- vagy állatfajok jelenlétéről. Félrevezető információk alapján van, aki azt gondolja, hogy ha ezeket a védett fajokat a természetvédők a földjeiken felfedezik, akkor szigorú és ésszerűtlen intézkedésekkel korlátozni fogják a gazdálkodást, és oda az eddigi nyereség. Ez nem így van! A gazdálkodó csak jól járhat, ha kiderül, hogy földje természetvédelmi szempontból milyen értékes. A legmagasabb agrár-környezetvédelmi támogatásokat éppen az ilyen, természeti értékekben gazdag területeken gazdálkodók kapják, ami akár ötszöröse is lehet a földalapú normatív támogatásnak (pl. Érzékeny Természeti Területek szántói)! A támogatás érdekében csak ésszerű és megvalósítható elemeket kell beilleszteni a technológiába. Például a gyepek esetében sokszor semmilyen új korlátozást nem kell bevezetni, csak az adott tájegység hagyományainak megfelelően, a természettel harmóniában kell termelni. Az agrár-környezetvédelmi támogatások az elmúlt évek EU-s gyakorlata alapján hoszszú távúak, tervezhetők és folyamatosan magas bevételt biztosítanak, a normatív módon támogatott szántóföldi növények viszont bizonytalan piaccal rendelkeznek. A felsorolt tények alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy az erre megfelelő adottságú területeken érdemes megfontolni az agrár-környezetvédelmi célú gazdálkodásra való áttérés előnyeit!
Kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik és a természetvédelem céljaival is összeegyeztethető a nádgazdálkodás 5
1.6 HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERMÉSZETVÉDŐKKEL A természetes élőhelyek megőrzését csak a területen élők, az ott gazdálkodók biztosíthatják, ha megóvják a területnek azokat a kulcsfontosságú jellemzőit, aminek köszönhetően a természeti értékek megtalálják életfeltételeiket. Természetesen ezeket a tényezőket sokan nem ismerik, vagy nem tudják, hogy gazdálkodásuk vagy fejlesztéseik során hogyan vegyék figyelembe az ökológiai szempontokat. A pénzügyi kérdések közül a legfontosabb, hogy a gazdák honnan kaphatnak támogatást természetkímélő tevékenységükhöz.
Az adott területen előforduló növény- és állatfajok, társulások pontos felmérését (természetvédelmi értékleltárát), és ezek alapján a természetkímélő gazdálkodás tervét (NAKP Üzemterv, MME Természetvédelmi Birtokterv) a szakemberek a gazdálkodóval közösen, termelési érdekeit is figyelembe véve elkészítik. Ezekkel a szakanyagokkal a gazdálkodó előtt további pályázati lehetőségek nyílhatnak meg. Ha a területen bemutató gazdaság vagy tanösvény létesül, értékes elemévé válhat a környékbeli ökoturizmusnak vagy agroturizmusnak, és a környezeti nevelésben is fontos szerepet játszhat, így kiemelkedhet a környék hasonló adottságú gazdaságai közül.
Fotó: Fülöp Gyula
A gazdálkodók területein előforduló természeti értékek felderítéséhez természetvédő társadalmi szervezeteink minden segítséget megadnak. Ám az együttműködés igazán eredményes csak akkor lehet, ha a munkába maga a gazdálkodó is aktívan bekapcsolódik, hiszen a területismerete, gazdálkodási
tapasztalata nélkülözhetetlen. A védett növény- és állatfajok ismeretének hiányosságait a szakemberek segítségével meglepően hamar be lehet pótolni. Ez a közös tevékenység nem csak hasznos, de a gazdálkodónak, családtagjainak és barátainak a természet megfigyelésének, felfedezésének örömét nyújthatja.
A vizes élőhelyek felértékelődhetnek, hiszen turisztikai szerepük óriási 6
2. MI VÁLTOZIK A CSATLAKOZÁSSAL?
EU csatlakozásunk időpontja 2004. május 1. Ettől a naptól hazánkban hatályba lépnek az uniós jogszabályok. Ez természetesen vonatkozik a mezőgazdasági kifizetésekről szóló rendelkezésekre is, melyek a Közös Agrárpolitika keretébe tartoznak. Ezeknek azonban csak egy részét képezik a sokat emlegetett közvetlen támogatások, melyekből a magyar gazdálkodók a jelenlegi uniós társaik számára kifizetett összegek negyedét kapják majd Brüsszelből, s ezt egészítheti ki további 30 %-kal a magyar kormány. Ilyen típusú jövedelemtámogatás jár majd a szántóföldi növények (gabonafélék, olajos magvak, fehérjetartalmú növények, olajlenmag és a rostnövények), a rizs és a dohány termesztőinek, valamint a szarvasmarha- és juhtartóknak. Mindezeken túl a mezőgazdaság szinte valamennyi szektorában tevékenykedők számíthatnak piaci támogatásokra is (exporttámogatások, intervenciós intézkedések), melyek részben a termékekkel kereskedőket, részben a termelőket érinthetik. A Közös Agrárpolitika valószínűleg jelentősen átalakítja majd mezőgazdaságunk szerkezetét. Nem kaphat támogatást például a sertéshús- és a baromfiszektor, a marhahústermelés és a szarvasmarhatartók – különösen a külterjes, legeltetéses tartást választók – viszont jelentős jövedelem-kiegészítésre számíthatnak. Szigorodnak a tejiparnak beszállított tej minőségi követelményei is. A megváltozó körülmények és saját lehetőségeik pontos ismerete nélkül a gazdálkodók nem dönthetnek arról, hogy érdemes-e az eddig bevált módon folytatniuk a termelést. Megfontolandó, hogy ma az intenzív mezőgazdaság hatékonyságát jobban determinálja az infrastruktúra, ezen belül is az oktatás színvonala, mint az ipar akármelyik ágazatát. Ennek következtében ma már nem ott termelik az olcsó búzát, húst, ahol olcsó a munkaerő, hanem ott, ahol • bőven van terület, • nem sok, de képzett a munkaerő, • sok a tőke, ezért megteremthető a fejlett technika és az infrastruktúra.
Hazánkban egyes régiók mindezek tekintetében jelentős hiányt szenvednek. Mindezek különösen fontossá teszik az unió mezőgazdasági rendelkezéseinek azon csoportját, amelyek a vidékfejlesztési célokat szolgáló támogatásokat szabályozzák. Céljuk csökkenteni, illetve megszüntetni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, a fejlesztési források hiányát, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ezáltal megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a gazdaság jobb, infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további pusztulását. Ezekre a kifizetésekre a közvetlen támogatások igénybevétele esetén is lehet pályázni, akár közülük egyszerre többfélére is, jelentős többletforrást biztosítva a gazdálkodóknak. Akad köztük egyszeri hozzájárulás (pl. valamely beruházáshoz, vagy fiatal gazdálkodók indulásához), de találunk a normatívhoz hasonlóan terület alapúakat is (agrár-környezetvédelem, kedvezőtlen adottságú térségek, erdészet). A vidékfejlesztés valamennyi intézkedése terén sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a jövedelempótló támogatásoknál, hiszen ezekre a forrásokra nem érvényes a 25+30%-os érték. Itt az intézkedésenként meghatározott uniós felső határokon belül nemzeti hatáskörben dönthetnek az összegekről, tehát a hazai termelők akár azonos feltételekkel is pályázhatnak, mint a már korábban csatlakozott gazdák. Azt, hogy a fenti célokat egy tagállam az unió által meghatározott támogatási formák közül melyek segítségével kívánja elérni, a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tartalmazza majd. Ezekből tudható meg az, hogy pontosan milyen összegű vagy arányú támogatásokra lehet pályázni 2004-től. Mindkét terv a 2003. év során nyeri el végleges tartalmát. A következőkben azokat az intézkedéseket tárgyaljuk, amelyek a jelenlegi változatokban szerepelnek és a gazdálkodók érdeklődésére is számot tarthatnak. 7
2.1 VIDÉKFEJLESZTÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
2.1.1 A mezőgazdasági beruházások támogatása Ezen belül elsősorban a mezőgazdasági eszközök, – gépek, épületek, építmények, technológiai és egyéb berendezések – megújítására, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények faj- és fajtaszerkezetének, telepítési rendszerének korszerűsítésére kerül sor. A termelési költségeket csökkentő és a hatékonyságot javító beruházások támogatása a gazdaságok meglévő termelési eszközeinek ésszerű hasznosítására, a ráfordítások hasznosulását fokozó agrotechnikai elemek és más, járulékos termelési eljárások korszerűsítésére irányul. Mindez a meglévő kapacitások (telepek) rekonstrukciójával, illetve új eszközök termelésbe állításával valósul meg. Különös figyelmet kell fordítani a higiéniai és állatjóléti, valamint környezetvédelmi célú technológiák alkalmazására. A szőlőés gyümölcsös ültetvények faj- és fajtaszerkezetének, telepítési rendszerének korszerűsítésére irányuló támogatás az elöregedett, elavult telepítési rendszerű, szőlő-gyümölcs termőterületek helyett
8
új ültetvények létrehozását szolgálja a termőhelyi adottságokhoz és a piaci igényekhez igazodó fajokkal és fajtákkal, korszerű telepítési eljárással. A támogatás kiterjed a telepítés előkészítésére, a szaporítóanyag beszerzésére, a telepítésre, a támrendszer létesítésére, a szőlőnél tőkepótlásra és átoltásra is. A támogatásokat olyan üzemek vehetik majd igénybe, melyek gazdaságilag életképesek, illetve a támogatás révén életképessé válnak. Ebben a körben juthatnak hozzá termelőink a gépvásárlási, technológiai korszerűsítési és ültetvénytelepítési támogatásokhoz. Ezek azonban csak pályázatos rendszerben hozzáférhetőek, ezért az EU rendszerű pályázást a 2003-as támogatási konstrukciókon már gyakorolni lehet.
Ezen a vidéken nehezen élek meg a kukoricából meg a búzából. Eladjam a földet? Ha csatlakozunk, biztos több lehetõség lesz, de akkor is váltanom kell valamerre, vagy legalább valami pályázati forrást találnom… Az agrár-környezetvédelembõl tavaly keveseknek jutott, de az EU-ban már lesz rá keret, meg kellene próbálni. Az itteni feltételek alapján kedvezõtlen adottságú térség is leszünk, azért is kapunk támogatást, így azért már érdemes gazdálkodni…
2.1.2 Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása Olyan gazdaságilag életképes üzemek kialakítását szolgálja, melyet megfelelő képzettséggel rendelkező fiatal (legfeljebb 40 éves) gazdálkodók indítanak be. A fiatal gazdálkodó a támogatás segítségével egyebek között megvásárolhatja a termeléssel felhagyó gazdálkodó gazdaságát, vagy termelését új eszközök beszerzésével korszerűsítheti.
2.1.3 Az erdőgazdálkodás korszerűsítése A támogatás az erdészeti termékek (az erdőkből közvetlenül kikerülő hengeres fa) kitermelési-, feldolgozási és értékesítési módszereit fejlesztő beruházásokat; továbbá az elsődleges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek előállításának korszerűsítését segíti. Támogatja erdőtulajdonosok társulásainak létrehozását, és a nem mezőgazdasági területek (például rontott erdők) erdősítését is.
2.1.4 A halászat modernizálása Az intézkedés elsődleges célja az ivadéknevelő és áruhal-termelő, továbbá halfeldolgozó létesítmények olyan irányú korszerűsítése, melynek révén nő a piacképes, jó minőségű termékek aránya.
2.1.5 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése A támogatás célja a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése. Ennek érdekében tőketámogatás nyújtható új épületek építéséhez, meglévő épületek felújításához és új berendezések megvásárlásához, ha a támogatás segítségével elérhető a termékek minőségének javítása vagy konkrét piaci igényeket kielégítő, esetleg új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása. A támogatandó célok között szerepel az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása is. Főként olyan kis- és közepes méretű vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek a mezőgazdaságból
származó alapanyagok elsődleges feldolgozását végzik. Csak olyan vállalkozások támogathatók, melyek üzleti tervükkel bizonyítják, hogy gazdaságilag életképesek.
2.1.6 A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése A vidéki jellegű térségek egyik nagy gondja, hogy a foglakoztatási lehetőségek meglehetősen szűkösek. Az intézkedés a foglalkoztatási lehetőségek bővítését azáltal szolgálja, hogy támogatja: • új mezőgazdasági, és a mezőgazdasági termeléshez közeli tevékenységek bevezetését (például mezőgazdasági eredetű alapanyagok helyi feldolgozását, vagy valamilyen gyógynövény termesztéséhez és feldolgozásához szükséges eszközök beszerzését), • különleges, egyedi termékek előállítását és a forgalmazásra való felkészülést (például kecskesajt, vagy lekvárok készítését, és a helyi értékesítés feltételeinek kialakítását), valamint • idegenforgalmi és kézműipari tevékenységek fejlesztését (például használaton kívüli gazdasági létesítmények átalakítását falusi vendéglátás céljaira, vagy kihalóban lévő kézműves mesterségek folytatását).
2.1.7 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Célja a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítása, a gazdálkodás fenntarthatóságának biztosítása. A támogatás növeli a mezőgazdasági vállalkozások jövedelemszintjét, ezáltal hozzájárul a vidéki térségek gazdasági életképességének javulásához. Az intézkedés része lehet a mezőgazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetése (faapríték használat, biogáz, bioetanol előállítás).
9
2.1.8 Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és a lakosság számára A támogatás a gazdálkodókat abban kívánja segíteni, hogy munkájukat hatékonyabban tudják végezni. A vonzó vállalkozási környezet megteremtése a vidéki vállalkozási kedvet növeli, ugyanakkor az alapszolgáltatások színvonalának emelésével a vidéki lakosság életminősége javul. Azoknak a szolgáltatásoknak a fejlesztésére irányul, melyek fontosak a vidéki lakosság, főként a vidéki vállalkozások, így a gazdálkodók számára, de hiányoznak, vagy nem megfelelően kiépítettek. Egy településen létrehozható például olyan szolgáltató ház, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási lehetőségekről, hozzáférhetnek az Internethez, fénymásoltathatják irataikat, és szakmai összejöveteleket tarthatnak.
2.1.9 Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése A vidéki településeken még ma is fellelhetők olyan a régebbi korokból ránk maradt tárgyi és szellemi értékek, melyek megőrzésre érdemesek. Hasonló értéket képviselhetnek régi települések közterületei, vagy a településeken kívüli mezőgazdasági létesítmények (pincesorok, majorsági épületek). Mindezek megőrzéséhez, és épületek, építmények felújításához is adható támogatás.
2.1.10 Közösségi kezdeményezésű programok támogatása (LEADER+) Az Európai Unióban lehetőség nyílik úgynevezett közösségi kezdeményezésű programok támogatására a vidékfejlesztéshez kapcsolva is. A mostani tervidőszakban LEADER+ néven fut. Lényege, hogy egy-egy vidéki közösség, úgynevezett helyi akciócsoport kezdeményezhet az adott térséget érintő programot. Például ilyen lehet vagy egy térségre jellemző épületegyüttes felújítása és alkalmassá tétele közösségi hasznosításra, vagy birtokrendezési programok megvalósítása. 10
2.1.11 Korkedvezményes nyugdíjaztatás Ezt olyan gazdálkodó kérheti, aki 55 évnél idősebb, és a kérelmezést megelőző 10 éven át gazdálkodott, de a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Az igénylés feltétele, hogy felhagy az árutermelő gazdálkodással (saját szükségletre termelhet), és gazdaságát valakinek (például fiatal gazdálkodónak) átadja (eladja). Ennek fejében jövedelempótló nyugdíjat kaphat, amit 75 éves koráig akkor is megtarthat, ha rendes nyugdíjat is kap. Eltérő feltételek mellett dolgozó (alkalmazott) is részesíthető korkedvezményes nyugdíjazásban. A támogatás magyarországi alkalmazási lehetőségének és feltételeinek vizsgálata és meghatározása folyamatban van.
Tejelõállományom van, viszont a tejipar csak az extra minõségû tejet veszi már át. Az ehhez szükséges zárt rendszerû fejõgépre viszont nincs elég pénzem. Pályázzak beruházási támogatásra? Ahhoz is kell saját forrás… És ha átállnék húsmarhatartásra? Arra többféle támogatást is adnak az unióban, különösen, ha legeltetem az állatokat…
2.1.12 Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek támogatása Az itt gazdálkodók támogatást kaphatnak azért, hogy az érintett térségekben az alacsony eszközigényű termelés környezetvédelmi, vagy más társadalmi indokból (például foglalkoztatási feszültségek miatt) fennmaradjon. A támogatások különösen természeti értékek védelme esetében a vidékfejlesztés lehetséges irányát is kijelölhetik. A támogatás célja, hogy:
tott) térségekben ne szűnjön meg a mezőgazdasági termelés, c) környezetvédelmi korlátozások alá tartozó térségekben a gazdálkodók a korlátozás következtében jelentkező termelési többletköltségek, illetve a korlátozás miatt kieső hozam kompenzálására ámogatásban részesülhessenek, így veszteség nélkül betarthassák az előírásokat. A kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségeket Magyarország határolja le.
A természetvédelem nem korlátozza a korszerű gazdálkodást
Fotó: Fülöp Gyula
b) speciális okból hátrányos helyzetű (például igen nagyarányú és tartós munkanélküliséggel súj
Fotó: Fülöp Gyula
a) a természeti adottságok miatt kedvezőtlen adottságú térségekben biztosítsa: • a folytatólagos (folyamatos) földhasznosítást, és ezáltal hozzájáruljon a vidéki közösségek életképességének megőrzéséhez, • a tájjelleg megóvását és • olyan fenntartható gazdálkodó rendszerek megőrzését, amelyek különösképpen figyelembe veszik a természetvédelmi elvárásokat.
Őrizzük meg a hazai táj változatosságát az unióban is 11
2.1.13 Agrár-környezetgazdálkodási támogatás Az EU elismeri, fokozottan honorálja a környezetvédelem, a tájfenntartás érdekében végzett gazdálkodás többletteljesítményét, lehetőséget teremtve a földalapú támogatások jelentős kiegészítésére. Az agrár-környezetvédelmi támogatások különböző környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazását segítik elő. Az előre kidolgozott célprogramok legalább 5 évre történő vállalási kötelezettség mellett pályázatos úton igényelhetőek. Ezek a támogatások 600 ezer ha gyepre, közel 1 millió ha szántóterületre, valamint a zöldség-gyümölcs vertikum jelentős részére terjedhetnek ki 2006 végéig. Az unió a tagállamok számára azt határozza meg, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programok valamelyikében részt vevő gazdálkodók évente hektáronként maximálisan milyen összegű támogatást kaphatnak. Ezek a felső határok a következők: szántóföldi növények
151 680 Ft/ha,
gyepgazdálkodás
113 760 Ft/ha,
2.1.14 Mezőgazdasági területek erdősítésének támogatása Ennek segítségével a leggyengébb adottságú mezőgazdasági területekre erdő telepíthető, természetesen a természetvédelmi szempontokra tekintettel. A hatályos EU jogszabály a telepítési költségeken túl lehetővé teszi az ápolási (gondozási) költségek megtérítését 5 éven át, és az erdősítés miatt kieső jövedelem pótlását is, akár 20 éven keresztül is.
2.1.15 Félig önellátó gazdaságok támogatása (árutermelő gazdaságok kialakítása) Azok az egyéni gazdaságok, melyek jórészt ugyan önellátásra termelnek, de a szükségleteiken felüli részt értékesítik – tehát egyben már árutermelők is –, támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy a jövőben (öt év alatt) gazdaságilag életképes vállalkozásokká válnak. A támogatás felső határa gazdaságonként egységesen 242 500 Ft. A támogatás felhasználása nem megkötött, öt éven át folyósítható, de három év után felül kell vizsgálni. Ha az üzleti tervben lefektetett célok nem teljesülnek, a támogatás folyósítását le kell állítani, de a kifizetett támogatásokat nem lehet visszakövetelni. Az alkalmazásban rejlő lehetőségeket, előnyöket az átállni szándékozó gazdálkodók számának felmérése után lehet kifejteni.
álló kultúrák (ültetvények) és egyéb földhasználat
227 520 Ft/ha. 2.1.16 Termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozásának támogatása
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások eddig az EU egyetlen országában sem érték el ezeket a felső határokat. Várhatóan Magyarországon is ennél alacsonyabb összegeket állapítanak meg, melyek eleinte az 1999-ben elfogadott – 2002-től már az FVM agrártámogatási rendszerében is szereplő – Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program eddigi támogatásaihoz mérhetőek majd. Az agrár-környezetgazdálkodásra 2004-től rendelkezésre álló forrásokra való tekintettel azonban ezek jövőre már Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Tervének egyik legjelentősebb támogatási jogcímeként működhetnek tovább. 12
Hazánkban az egyéni gazdaságok zöme egymástól elszigetelten, és egyenként egy-egy termékből kis mennyiséget előállítva termel. A termelők szövetkezetei (szövetkezései) nem elterjedtek. A támogatás termelői csoportok (szövetkezetek) megalakulását segíti azáltal, hogy egy termelői csoport öt éven keresztül kap támogatást, összesen legfeljebb 94,5 millió Ft értékben. Az első két évben a támogatás felső határa 24,25 millió Ft, majd 21,8 millió Ft, 14,55 millió Ft és 12,12 millió Ft, de a támogatás a termelői csoport áruforgalmától is függ. Az intézkedés magyarországi alkalmazási feltételeinek egyeztetése az unióval folyamatban van.
2.1.17 Az EU-előírásoknak való megfelelés támogatása Azoknak a gazdaságoknak segítség, melyek nem képesek megfelelni különböző EU előírásoknak. A támogatás segíti a gazdálkodókat abban, hogy fedezni tudják az unió környezeti-, higiénés-, állatjóléti-, élelmiszerbiztonsági-, és munkavédelmi előírásainak teljesítéséhez szükséges költségeket. A támogatás öt évre adható, de évente azonos mértékben csökken, öt év alatt nullára. A támogatás az első évben nem haladhatja meg a 48 500 Ft/ha-t vagy a más módon (például állategység alapján) számított, ennek megfelelő összeget.
2.2 HOVA PÁLYÁZUNK, HA TAGOK LESZÜNK?
Fotó: Fülöp Gyula
Annak érdekében, hogy a közvetlen támogatásra jogosult legyen a termelő, egy támogatási kérelmet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatósághoz. A vidékfejlesztési támogatásokhoz szükséges pályázati anyag szintén egy nemzeti hatóságnál lesz hozzáférhető. Az, hogy ez a két hatóság azonos lesz-e vagy sem, nem tudható, hiszen az uniós támogatási rendszer működtetéséhez szükséges intézményrendszer kialakítása ezekben a hónapokban zajlik. Egyelőre nincs meghatározva, hogy milyen struktú-
rában történik majd a kérelmek és a pályázatok befogadása, a kifizetés és az ellenőrzés. Nemzeti szinten a fenti feladatokért az összes mezőgazdasági jellegű kifizetésre, tehát az ebben a fejezetben említett valamennyi támogatási formára nézve egyetlen kifizető hatóság lesz felelős, de nem dőlt el, hogy mely jelenleg is létező intézmények lesznek annak részei. Így az sem tudható, hogy a megyei szinten működő FVM hivatalok, illetve a regionális SAPARD irodák között milyen lesz a feladatmegosztás, tehát az egyes űrlapokat honnan kell majd beszerezni, és hova kell leadni. Ami viszont tudható, mert uniós jogszabály rögzíti: a közvetlen támogatások iránti kérelmek benyújtási határideje május 15. Ez azt jelenti, hogy hónapokkal a május 1-jei csatlakozási dátum előtt közzé kell tenni az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges pályázatokat, az űrlapokkal együtt. Ehhez az intézményrendszernek 2003. őszére fel kell állnia. A gazdálkodóknak pedig megfelelő felkészültséggel kell rendelkezniük ahhoz, hogy sikeresen vegyenek részt a több papírmunkával járó uniós pályázati rendszerben. Mindez csak rendkívül hatékony és széleskörű tájékoztató és oktatási tevékenységgel oldható meg. A szigorú adminisztratív feltételek nem csak azt jelentik, hogy a jelenleginél több kérőlapot kell kitölteniük a gazdáknak, hanem azt is, hogy egy regisztrációs formanyomtatványon adatokat kell szolgáltatniuk termeléséről. Aki ezt nem teszi meg, nem kaphat támogatást. A nyilvántartási teendők elvégzésére pedig hasznos lehet, ha – a mai tagországokban bevált módszer szerint – több gazda szövetkezik, és együttesen ad megbízást valamely – többnyire ifjabb – családtagnak.
A hegyvidéki területek is a kedvezőtlen adottságú térségek közé tartoznak, az itt gazdálkodók külön támogatásban részesülnek
Sok tehát a bizonytalanság a jövőbeni pályázatokkal kapcsolatban. Azonban mielőtt pályázásba fognánk, érdemes terveinket átgondolni, közben pedig minden apróságra odafigyelni. Következő fejezetünkben ehhez segítségül megfogalmaztunk néhány jó tanácsot. 13
3. A PÁLYÁZÁST TANULNI KELL!
Az európai uniós csatlakozás felé közeledve az agrártámogatásokon belül fokozatosan nő a pályázatok alapján igénybe vehető támogatások aránya az alanyi jogon járó támogatásokkal szemben. Az EUban a legtöbb támogatáshoz csak eredményes pályázatokon keresztül lehet hozzájutni, ezért a pályázatokkal minden előrelátó gazdálkodónak kiemelten kell foglalkoznia. A jelenlegi hazai agrártámogatási pályázatok gyakorlata alapján a pályázásra készülve az alábbi főbb szempontokat érdemes szem előtt tartani.
Segít, ha egymásra épülő konkrét lépéseket határoz meg, és minden lépés külön is megállja a helyét, azaz egyes lépések után van lehetőség módosítani a tervet, ha a körülmények úgy kívánják. Az előzőekből kiindulva a közeljövő (1-2 év) főbb teendőit kell részletesebben meghatároznia. Gondolja meg, nem lenne-e érdemes személyes kapcsolatot kialakítania egy szaktanácsadóval, akivel hosszabb távon is együttműködhet a tervek összeállításában.
3.1 ELÉRENDŐ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
A dolgok jelenlegi állása szerint a jövõben elsõsorban húsmarha tartással szeretnék foglalkozni, amit esetileg szénaértékesítéssel egészítek ki. Célom középtávon egy húsmarha törzstenyészet kialakítása vágómarha értékesítéssel és tenyészállat forgalmazással, ezen kívül jó minõségû kisbálás széna elõállítása, eladása. Ennek érdekében fejlesztenem kell jelenlegi gyepgazdálkodásomat, ehhez a forrásaimból újabb legelõket kell bérelnem. Az abrak szükségletemen felül nem fogom bõvíteni szántóterületeimet, a gépparkom bõvítésekor elsõsorban a gyepgazdálkodáshoz szükséges munkagépekre és berendezésekre kell gondolnom…
Alapvető, hogy a gazdálkodó a lehetőségeiből kiindulva legalább rövid- és középtávra (1-2 illetve 5-10 évre) előre tekintve alapjaiban határozza meg a gazdálkodási tevékenységének főbb irányait, ezeken belül az elérendő céljait. Ezt persze a bizonytalan jövőbeli tényezők megnehezítik, ezért érdemes minél több ésszerű és reális tervet, fejlesztési irányt felvázolni, és azokat lépésekre bontani. Próbálja minél konkrétabban meghatározni, hogy középtávon (5-10 év) milyen gazdálkodási tevékenységet szeretne végezni, ezen belül milyen célokat szeretne elérni. Érdemes több lehetséges irányvonalat vagy jövőképet megfogalmazni, közöttük sorrendet felállítani. Az optimista, rózsás tervek mellett biztonsági szintű tervezés is szükséges arra az esetre, ha nem jön be az eredeti elképzelés, és a dolgok rosszabbul alakulnak a vártnál.
14
3.2 AZ ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE A gazdálkodó jövőbeli tevékenységét a jelenlegi lehetőségeire alapozva tudja megtervezni, amelyek alapvetően meghatározzák fejlődésének irányát és mértékét. A reális tervezéshez a jelenlegi adottságok mindenre kiterjedő felmérése és józan mérlegelése szükséges. Fontos a jövőben adódó lehetőségek előre történő megbecslése, amiben a ráérzés mellett leginkább a folyamatos információgyűjtés és a széleskörű tájékozódás segíthet.
Vannak közepes hozamú gyepterületeim és megfelelõ erõgépeim, néhány egyszerûbb istállóm karámmal, van egy kiindulási anyatehén állományom, a tágabb környék lótartói részérõl állandó igény mutatkozik jó minõségû kisbálás szénára…, viszont az állomány nincs törzskönyvezve, több helyen is leromlottak a gyepeim, kevés a fedett széna tárolási lehetõségem, nincs képzett munkaerõm… Viszont valószínûleg újabb gyepterületeket tudok majd bérelni, belépve a tenyésztõ szervezetbe könnyebben tudom majd értékesíteni a tenyészállatokat… Kérdés, hogy a jelenlegi területeimhez milyen közel tudok újabb gyepeket bérelni…
Minél alaposabban mérje fel a meglévő adottságait és jelenlegi lehetőségeit, az ágazathoz első ránézésre közvetlenül nem kapcsolódó területeken is, mint pl. lovas- vagy ökoturizmus megjelenése a környéken, úthálózat fejlesztések. Kérje ki szakmabeli ismerősei, kollégái, gazdálkodó társai véleményét, a kívülállók sokszor jobban meglátják a lehetőségeket vagy éppen a korlátokat. Lehetőleg folyamatosan gyűjtse a kapcsolódó információkat, kövesse a szakmai folyóiratokat és fórumokat, figyelje a jövőbeli elemzéseket, jóslásokat. Jobban átlátja a lehetőségeit, ha azokat papírra veti és különböző szempontok szerint csoportosítja. A széleskörű, naprakész információkkal rendelkező szaktanácsadók reálisan értékelhetik a lehetőségeket, segíthetnek megbecsülni a várható változásokat.
A jobb minõségû szántóimon az abrak gabonákhoz igénybe veszem az alanyi jogon járó földalapú termelési támogatást… A másik falu határában lévõ és Érzékeny Természeti Területen fekvõ gyengébb szántóimon és legelõim egy részén pályázok a húsmarha tartással jól megférõ „túzokvédelmi gazdálkodás” programjaira, mivel így többszörösét kaphatom a földalapú támogatásnak… Ezek mellett az új kisbálázóm beszerzéséhez igénybe veszem a géptámogatást…
3.3 IGÉNYELT TÁMOGATÁSOK, PÁLYÁZATI CÉLOK KIVÁLASZTÁSA A többcélú mezőgazdaság megfelelő arányainak kialakításához, a termelők megfelelő irányokba tereléséhez a legjobb eszköz a támogatásokkal nyújtott pénzforrás. A jövő európai mezőgazdaságában, de már a jelenlegi hazai körülmények között is a gazdálkodó döntő bevételi forrása a támogatás, a pályázati pénz. A megélhetését, a fejlődését szem előtt tartó gazdálkodó nem hagyhat figyelmen kívül 15
egyetlen támogatási, pályázati lehetőséget sem. Ezért a termelőnek minden elérhető, alanyi jogon járó támogatást érdemes felvennie, a pályázatok közül pedig megfelelő mérlegelés után azokat megírni és beadni, amelyek megvalósítása ésszerű, feltételei pedig várhatóan teljesíthetőek. Célszerű a támogatások, pályázati pénzek korlátait, esetleges hátrányait is mérlegelni. A támogatások alapvető feltételekhez kötöttek, és sokszor hosszú távú kötelezettségekkel járnak. Sok alanyi jogon járó támogatáshoz az alapfeltételek hiánya miatt nem is tud hozzájutni az adott gazdálkodó, több pályázaton pedig esélytelenül indulna. Míg egyes pályázati források elnyerése kizárja más támogatások igénybevételét, addig más pályázati pénzek komoly elkötelezettséggel járnak, hosszú évekig is meghatározva a gazdálkodó tevékenységét. Egy kezdetben nagy örömmel elnyert, de rosszul megválasztott hosszabb távú pályázat a kötelezettségek miatt nem várt módon korlátozhatja, akár gúzsba is kötheti az előzetesen nem kellően tájékozott és nem megfelelően felkészült gazdálkodót tervei megvalósításában, és ilyenkor kevés lehetőség van a választásra vagy a visszalépésre.
Folyamatosan érdeklődjön az aktuális és várható támogatásokról és pályázati lehetőségekről, figyelje a szaksajtót, kérdezze a falugazdászát, a megyei FVM-hivatalokat, a szaktanácsadóját, a szakmai szervezeteket, a gazdatársakat! Ha úgy dönt, hogy megpróbálkozik a pályázat beadásával, ez esetben mielőbb szerezze be a hivatalos kiírásokat (Magyar Közlöny, FVM Értesítő, szaksajtó mellékletek, Internet)! Lehetőségeinek meghatározása alapján válassza ki a megfelelőnek ítélt alanyi jogon járó támogatásokat. Tervezett tevékenységei, lehetőségei és az aktuális pályázati kiírások alapján válassza ki a tervezett pályázatokat. Számoljon a közeljövőben várható kiírásokkal is! Vegye figyelembe, hogy vannak olyan támogatások és pályázatok, amelyek kizárják a másik párhuzamos igénybevételét! A beadási határidőket tekintve csak olyan támogatással, pályázattal foglalkozzon, amely igénylésére, elkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre. A széleskörű, naprakész információkkal rendelkező szaktanácsadók a megfelelő pályázatok kiválasztásában is sokat segíthetnek.
Fotó: Fülöp Gyula
Mivel a pályázatok nagyobb része várhatóan egyre bonyolultabb lesz, így a macerás és sokszor költséges pályázatkészítési tortúrát csak reális
eséllyel rendelkező cél érdekében érdemes végig csinálni, akkor viszont mindenképp!
A csatlakozással a legelőre alapozott húsmarhatartás újra jövedelmező lesz 16
3.4 EGYÉB TÉNYEZŐK, FONTOS APRÓSÁGOK Vannak minden pályázatra érvényes, általánosan figyelembe veendő tényezők, amelyek lényeges szerepet játszhatnak a pályázat eredményességében. Az egyéb, apróságnak tűnő vagy fel sem merülő kérdéseken sokszor az egész pályázat áll vagy bukik. Érdemes minden részlettel foglalkozni, és a szükséges időt és energiát ráfordítani, még ha apró betűs részként is van a lap aljára írva. Előfordulhat, hogy Ön szerint mindent időre elkészített, hibátlanul beadta a pályázatot de egy elfelejtett vagy megkésett hatósági igazolás melléklet miatt elutasítják a pályázatot, így elesett a betervezett forrástól, és fölöslegesen dolgozott az anyaggal. A gyakori hibák, problémák vagy lényeges szempontok közül néhány fontosabbat kiemelünk.
3.4.1 Határidők A legtöbb pályázatban megadják a megvalósítás megkezdésének legkorábbi időpontját és befejezésének legkésőbbi időpontját. A kezdés időpontja fontos lehet, mert sok pályázatnál a megadott időpont előtti beszerzések számlái, vagy tevékenység költségei nem számolhatók el. Már a pályázat elkészítésének eldöntésekor tisztázza és rögzítse magában a pályázat végleges beadási határidejét! A beadási határidők általában jogvesztő jellegűek, tehát megkésett beadásra nincs lehetősége, napra pontos dátumnál még 1-2 napot vagy órát sem lehet késni, így van ahol órára pontosan megadják a beadási határidőt.
Szoros elkészülési határidőnél, hivatali idő végével a postai feladás (a postai feladás dátum bélyegzője) még segíthet, amennyiben a pályázatot postai úton is elfogadják. Érdemes a pályázat elkészítését több szakaszra bontani, ügyelve, hogy az egyes lépések egymásra épülhetnek vagy egymással párhuzamosan is futhatnak. Fontos lehet az egyes lépések határidejét előre rögzíteni (részhatáridőket, mérföldköveket meghatározni). Néhány támogatásnál számíthat a beadás sorrendje, ebben az esetben mielőbb készítse el hiánytalanul a pályázatot, mert itt egy esetleges hiánypótlás miatt hátrább kerülhet!
3.4.2 A beadás módja és helye Az elkészült pályázatokat a megadott címre kell benyújtani általában postai úton vagy személyesen, esetleg meghatalmazott útján (aki lehet a falugazdász is).
Az elnyert pályázat elszámolásánál nem fizették ki a pályázat beadását megelõzõen keletkezett számláimat… A nyári szabadságolás miatt nem tudtam határidõre beszerezni két csatolandó szakhatósági engedélyt, így lecsúsztam a beadási határidõrõl…
Az utolsó nap rohangásztam a pályázattal a lakhelyem szerinti megyei FVM-hivatalból a földem szerinti másik megye FVMhivatalába…
Az elkészítés időtartamába számolja bele a hétvégi-, ünnep- és munkaszüneti napokat, a hivatali szüneteket, szabadságolásokat, és ezekre hagyjon tartalékot. 17
Eltérés esetén fontos előre tisztázni, hogy a lakhely vagy a földterület elhelyezkedése szerinti FVM-hivatalba kell-e benyújtani a pályázatot. Vannak olyan pályázatok is, amelyeket kizárólag postai úton lehet benyújtani. Személyes vagy meghatalmazotti benyújtás esetén célszerű az átvételről elismervényt kérni. Az átvevő általában az általunk bevitt kísérő levelet vagy saját pályázati példányunkat írja alá.
3.4.3 Hiánypótlási lehetőség A pályázatoknál legtöbbször nincs lehetőség határidőn túli hiánypótlásra, ez várhatóan az EUban is így lesz! Azonban néhány egyszerűbb pályázatnál és normatív támogatási igénynél lehetőség adódhat a határidőn túli kiegészítő hiánypótlásra, így késve elkészült vagy beérkezett mellékletet, igazolást, stb. beadhat pótlólag. A hiánypótlás lehetőségét általában tartalmazza a pályázati kiírás, ha erre nem tér ki, és a hiánypótlás szükségességéről nem kap írásbeli értesítést a pályázó, akkor a kiírónál érdeklődni kell. A hiánypótlás nem helyettesítheti magát a pályázat beadását, így csak határidőre beadott hiányos pályázatnál vetődik fel a hiánypótlás lehetősége.
Késve kaptam meg a tenyésztõ szervezeti igazolást, de mivel a lehetõség alapján határidõig enélkül beadtam a pályázatot, így utólag hiánypótlásként is elfogadták…
Az esetleges hiánypótlásnak is van határideje, ami szintén jogvesztő jellegű lehet! Beadási sorrend szerinti pályázatnál a hiánypótlás a pályázatot hátrébb sorolhatja.
3.4.4 Példányszám, eredeti aláírások A pályázati kiírásokban mindig megadják a szükséges beadási példányszámokat, amihez a gazdálkodónak vagy más társpályázónak szükséges saját példányokat hozzá kell számítania. Minden beadott pályázatból, igénylő lapból mindig maradjon legalább egy saját komplett, másolati példánya a pályázó gazdálkodónak (ezen lehet például igazolni személyes beadáskor az átvételt). Figyelje meg, hogy a kiírásban pontosan menynyi példányt kérnek eredeti aláírásokkal, vagy érdeklődje meg, e szerint kell a csatolandó mellékleteket, igazolásokat is eredetiben beszereznie! Az igazolásokat, mellékleteket kiállító szakhatóságok is kérhetnek más szakhatóság által előzetesen kiállított igazolásokat. Egyéb példányokat vagy akár ezekből eredeti példányokat is bekérhetnek, ezt is érdeklődje meg előzetesen, és számítsa bele a beszerzendő példányokba! A kiírás szerinti formai követelmények alapján igyekezzen küllemileg tetszetős anyagot összeállítani, szükség szerint színes mellékletekkel, térképekkel! Saját érdekében ügyeljen a fénymásolatok (főleg a térképek, lebélyegzett igazolások) megfelelő minőségére, olvashatóságára! A nagyobb terjedelmű pályázati anyagokat tegye könnyen kezelhetővé, megfelelő módszerrel illessze össze (például spirálozás, lefűzés, kapcsozás)!
Mivel csak egy beadott példányon voltak eredeti aláírások, ezért a pályázatot viszsza kellet hozni a hivatalból és az adott oldalakat újra kellett nyomtatni, de legbosszantóbb a három szakhatósági igazolás újbóli beszerzése volt… 18
3.4.5 Mellékletek A pályázatokhoz általában különböző mellékleteket kell becsatolni (például szakhatósági, tenyésztőszervezeti és hivatali igazolások, vélemények, ajánlások, nyilatkozatok, szerződések). A szükséges mellékleteket gyűjtse ki a pályázati kiírásból, a kiállító szervezetektől tudja meg azok kötelező sorrendjét, és hagyjon elegendő időt azok beszerzésére, készítsen megfelelő számú eredeti példányt, és az aláírásokról se feledkezzen meg! Egyes pályázatok elbírálásánál (például pontozásos rendszernél) döntő lehet a kérdéses mellékletek megléte vagy hiánya.
3.4.6 Elbírálás, kifizetés, ellenőrzés, visszafizetés Figyelembe kell venni az elbírálásra, szerződéskötésre és a kifizetésekre megadott határidőket, ütemezéseket, mert ezek alapján lehet megbecsülni az elnyert összeg vagy a részletek megérkezésének időpontját. Elnyert támogatás esetén az esetleges támogatási szerződést fontos határidőre visszaküldeni a hivatalnak. A pénz beérkezésére érdemes legalább néhány hónap tartalékot rászámítani, és a beruházásokhoz, beszerzésekhez szükséges saját forrás (önerő) összegét és ütemezését ehhez igazítani.
Az esetleg bekövetkező, előre nem látható, kivédhetetlen külső eseményekről (vis major) is mielőbb írásban kell tájékoztatni a kifizetőt. A pályázatok ellenőrzése egyre szigorúbbá és gyakoribbá fog válni, az eddigi hazai gyakorlatot minden nyertes pályázónál általánosan várható, kiterjedtebb helyszíni, szakmailag szigorúbb ellenőrzés fogja felváltani. A helyszíni ellenőrzésekre minden gazdálkodónak fel kell készülnie, a szükséges dokumentumok mindig legyenek kéznél, általában a telephelyen érdemes ezeket (vagy másolataikat) tárolni. Az elnyert támogatás jogosulatlan igénybevételének elbírálása a szaporodó helyszíni ellenőrzések miatt is szigorodni fog. Jogosulatlan igénybevétel esetén a gazdálkodó nem csak a támogatási összeg büntető kamatos visszafizetését kockáztatja, hanem a következő évi pályázatoknál is hátrányosabb elbírálásban részesül, vagy esetleg teljesen kizárják a pályázók köréből.
Elfelejtettem a szakhatóságoktól elõzetesen rákérdezni a nyilatkozatok kötelezõ sorrendjére, ezért két fölösleges kört kellett futnom, mire mind a három meglett…
Nem kértem igazolást a tenyésztõ szervezettõl és nem értesítettem a Hivatalt az idõközben bekövetkezett tenyészállat cserékrõl, így a helyszíni ellenõrzéskor nem egyezett egyedileg az igazolt tenyészállat állomány, a megfelelõ igazolásokat csak utólagos kapkodással tudtam bemutatni… Elnyert támogatásnál az időközben megváltozott körülmények miatt esetleg szükséges lehet módosítani a pályázat vagy támogatási szerződés tartalmát, erről mindig időben, előre és írásban kell engedélyt kérni a kifizetőtől. Erre általában bizonyos keretek között erre lehetőség van. 19
3.4.7 Egyéb A különböző témájú pályázatokat általában egységcsomagban tudja a gazdálkodó beszerezni, a csomagban legtöbbször útmutató, segédlet is van. Legelső lépésként mindig figyelmesen olvassa végig az útmutatót, segédletet. Az apró betűs részeket se hagyja ki, értelmezési probléma esetén kérjen információt a kiírótól, a falugazdászától vagy szaktanácsadójától. Szinte minden mezőgazdasági pályázatnál alapvető fontosságú a termelőre vonatkozó regisztrációs szám megléte, amit a falugazdásztól lehet kérni. Fontos dokumentum lehet a földhasználati bejelentés, szükség szerint mielőbb rendezze! Az állattartással kapcsolatos támogatásoknál alapfeltétel, sok pályázatnál pedig előny az állatok egyedi regisztrációja és nyilvántartása, a tenyésztő szervezeti tagság, megfelelő feltételek esetén érdemes tenyésztő szervezeti keretek között folytatni a tenyésztési munkát. Állattartással kapcsolatos támogatásoknál, pályázatoknál a legtöbbször elengedhetetlen a megfelelő állategészségügyi igazolások megléte, ezért kiemelt hangsúlyt kell fektetni az állategészségügyre, állatorvosi kapcsolatokra. Egyre több pályázathoz kell üzleti tervet mellékelni, megfelelő tartalmú üzleti terv elkészítésében leginkább szaktanácsadók tudnak segíteni. A megvalósítás során keletkező, a pályázati végelszámolásban előírt különféle dokumentumokból (számlák, szerződések, engedélyek) mindig készítsen legalább egy jól olvasható másolatot, amelyet összegyűjtve a telephelyen tároljon, ezekre a megvalósulást követő végelszámolásnál nagy szüksége lesz. A megírt, de elutasított pályázat anyaga, esetleg a beszerzett mellékletek egy része akár a következő évi pályázathoz vagy későbbi más pályázatokhoz felhasználható, ezért az iratokat ne dobja ki rögtön!
A megvalósítás két éve alatt elfelejtettem másolatokat készítetni a számlákról, így a végelszámolás elõtti napokban csak nagy kapkodás árán tudta a könyvelõm kigyûjteni azokat, mint utóbb kiderült, sajnos hiányosan…
20
3.4.8 Szaktanácsadás Ha szükségét érzi, vegyen igénybe felkészült szakértőket, szaktanácsadókat a pályázatokkal kapcsolatos szakmai tanácsadásra, akár a teljes lebonyolításra is. Érdemes hosszú távú kapcsolatot kialakítani egy felkészült szakértői, tanácsadói csapattal, amely évek alatt hatékony együttműködést tud kialakítani Önnel, és közösen jó irányba tudják fordítani gazdaságának szekerét. A szaktanácsadó megválasztásánál vegye figyelembe, hogy milyen témával, programmal kapcsolatban kíván segítséget kérni. Az agrár-környezetvédelemi szakértőt válassza a környezet- illetve természetvédelem iránt elkötelezett, ugyanakkor szakmailag felkészült szervezetből. A szaktanácsadók vagy szakértők regisztrációs igazolását illetve számát kérje el, mivel csak a regisztrált szakértők vagy szaktanácsadók igénybevétele után kaphatja vissza támogatásként a szakértői díj egy részét. Válasszon lakhelyéhez közeli tanácsadót, hogy a pályázat megvalósítása során is segítségére lehessen, illetve az ellenőrzéseken is jelen lehessen és segítségére legyen.
3 éve megkerestek egy szaktanácsadói csoporttól, ma már rendszeres kapcsolatban vagyunk, egyre több tervezési folyamatba bevonom õket, és a gazdaságom eredményein már látszik a segítségük. Az ötleteik többszörösét hozzák a rájuk költött pénznek, idén is segítettek három nyertes pályázatom elkészítésében, úgyhogy azt gondolom, jövõre is fogok pályázni…
4. A 2003. ÉVI AGRÁRTÁMOGATÁSOK
A rendelet és a pályázati felhívások általában megtalálhatók a települések különböző könyvtáraiban. A rendelet általában hozzáférhető a falugazdászoknál, a megyei FVM-hivatalokban, a regionális SAPARD-irodákban és a helyi agrárkamarákban. Ugyanezeken a helyeken szóbeli tájékoztatást is nyújtanak, és a pályázati egységcsomagok is beszerezhetők.
4.1 TÁMOGATÁSOK HAZAI FORRÁSBÓL Az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2003. évi költségvetési támogatását a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet tartalmazza, Megtalálható: • a Magyar Közlöny 7. számában, 2003. január 24., • a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 2. számában, 2003. február 13., • a Magyar Mezőgazdaság, a Kistermelők Lapja, a Kertészet és Szőlészet, továbbá az Agrárium folyóiratok 2003. januári havi mellékleteként, valamint a www.fvm.hu honlapon.
4.2 SAPARD A 3/2003. (I. 24.) FVM rendelethez tartozó pályázati felhívások tartalmazzák az egyes támogatási pontokhoz tartozó részletes előírásokat, pályázati kiírásokat. Megtalálható: • a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 5. számában, 2003. március 17.,
• a Magyar Mezőgazdaság, a Kistermelők Lapja, a Kertészet és Szőlészet továbbá az Agrárium folyóiratok 2003. március havi mellékleteként, valamint a www.fvm.hu honlapon. A SAPARD-hivatal 2003. februárjában megjelent pályázati felhívása tartalmazza az egyes mezőgazdasági beruházások, feldolgozás és marketing fejlesztésének és a vidéki infrastruktúra fejlesztésének támogatására vonatkozó pályázati anyagot. Megtalálható: • a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 4. számában, 2003. március 11., • a regionális SAPARD Irodákban, valamint a www.sapard.fvm.hu honlapon.
4.3 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TÁMOGATÁSOK 2003. Az FVM rendelet kiemelt része az agrár-környezetgazdálkodási támogatások fejezet (67-76. §). Az erre vonatkozó pályázati felhívás főbb részeiből pályázati egységcsomag készült. Részletes információk kaphatók az előzőeken kívül: a 40/200-309 kék számon, ÉTT esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalában telefonon (1/202-2520), valamint a www.fvm.hu/nakp és a www.nakp.hu honlapokon. Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) programjaival kapcsolatban a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságok is felvilágosítást adnak.
21
5. MELY TÁRSADALMI SZERVEZETEKHEZ FORDULHAT A GAZDÁLKODÓ? Az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatosan tevékenykedő két hazai szakmai szervezet a WWF Magyarország és az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat. Mindkét szervezet kiemelten fontosnak tartja,
WWF Magyarország A WWF (World Wide Fund for Nature) a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, 1961 óta a világon több mint száz országban tevékenykedik. A WWF Magyarországon több mint egy évtizede dolgozik, nem is eredménytelenül. A hazai természetvédelmi programok kiemelten foglalkoznak az erdőkkel, a vizes élőhelyekkel, az extenzív mezőgazdasággal, egyes veszélyeztetett fajok védelmével és az uniós csatlakozás természetvédelmi kihívásaival. A mezőgazdaság terén fő célkitűzésünk a természeti értékeket megőrző földhasználati formák népszerűbbé tétele. Olyan gazdálkodási módokat szeretnénk elterjeszteni, amelyek a helyi ökológiai potenciálnak megfelelnek, a hagyományokon alapulnak és változatos és kielégítő jövedelemforrást biztosítanak a vidék lakossága számára. Mindezt a döntéshozókkal és a gazdálkodókkal együttműködve kívánjuk megvalósítani.
Levélcím: WWF Magyarország 1124 Budapest, Németvölgyi út 78/B Telefon: (1)214-5554 Munkatársunk: Figeczky Gábor mezőgazdasági és vidékfejlesztési programvezető Telefon: (1)214-5554/225 E-mail:
[email protected] Honlap: www.wwf.hu 22
hogy az EU-ba való belépésünket követően a magyar agrártáj legalább jelenlegi szintjén megőrizze természetvédelmi és tájképi értékeit, illetve a mezőgazdasági területek a természet számára kedvező irányba változzanak.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata A fontos madárélőhelyek megőrzését csak a területen élők, az ott gazdálkodók biztosíthatják azáltal, hogy tevékenységük során megóvják a terület természeti értékeit. Természetesen ezeket a tényezőket sokan nem ismerik, vagy nem tudják, hogyan vegyék figyelembe az ökológiai szempontokat gazdálkodásuk vagy fejlesztéseik során, illetve honnan kaphatnak támogatást természetkímélő tevékenységükhöz. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az Európai Közösség Phare programjának segítségével 1998-ban létrehozta az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot. Levélcím: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat Budapest, 1121 Költő u. 21. Telefon: (1)385-0514/24 mellék Munkatársaink: Szilvácsku Zsolt vezető tanácsadó Telefon: (30)959-3114 Fülöp Gyula agrár-környezetvédelmi tanácsadó Telefon: (30)914-8053 E-mail:
[email protected] Honlap: www.mme.hu
