FOLYAMI KULTÚRÁK
i.e.5. évezred
rabszolgatartó államok: Fejlett városi élettel, közigazgatással, társadalmi rétegződéssel.
1
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÚTJA
2
EURÓPA CIVILIZÁCIÓS BÖLCSŐJE
elpusztult
Az első jelentős civilizációs központok : i.e.1340 körül 3
MEZOPOTÁMIA
4
Kezdetben: kis települések (ie. 3-4 ezer év) Állattenyésztés, földművelés, kerék, eke, fémművesség, Mérnöki tudományok: csatornák, mocsarak lecsapolása, öntözés, Matematika, csillagászat: a termelékenység növelése Társadalmi következmény: városállamok kialakulása rétegződés: irányíró rétegek, speciális szakmák, rabszolgatartás SUMÉR CIVILIZÁCIÓ: Egységes társadalom: munkások, katonák, papok, Kulturális központok: ÚR, URUK, NINIVE, •Ékírás, Gilgames Eposz, •„Zikkurat”: lépcsős piramis, vallási és csillagászati központ látnokok, jósok, bölcsek a papok mellett 5
A sumérok után megjelentek az akkádok, akik leigázták a sumérok területeit. Ezzel elkezdődött egy új és nagyobb népmozgás Mezopotámiában. Egymás után érkeztek a nomád népek, magukévá tették ezeket az új vívmányokat. Az akkádokat legyőző gutik, majd az amoriták uralkodtak a vidéken. Aztán megjelentek a Babiloni seregek.
Bár Babilon nem volt hosszú életű királyság, egyik uralkodója halhatatlanná tette:Hammurapi Megalkotta híres törvénykönyvét, ezeket kőbe vésték, hogy mindenki számára elérhető legyen. Fontos volt az is, hogy ezeket a törvényeket már nem a papság, hanem a városi bírák ellenőrizték. A térségben ekkor sok állam függött a rabszolgáktól. E törvények róluk is rendelkeztek. Tovább fejlődött a tudomány és a kultúra.
6
BABILON Az első nagyobb területre kiterjedő jelentős birodalom. sumér: Ka-Dingir akkád: Bab-Ilu óhéber: -Bábel jelentése: Istenek kapuja Hammurapi (i.e. 1728-1686) Nabukodonozor (i.e.605-562) források: ● eredeti agyagtáblák ● Biblia (Ószövetség) ● Hérodotosz (i.e. 450) Ékírás-Hammurapi törvénykönyve
A sivatagi homok alól előkerült babiloni határkövek, és ékírásos agyagtáblák , Hammurapi törvénykönyve
7
Régészeti feltárás: Robert Koldewey 1899-1918 között
Rekonstrukció: Királyi Palota
Istar kapu, Pergamon Múzeum, 8 Berlin
Hillah, Iraq (2003) -- former Summer palace with ruins of ancient Babylon in the background https://hu.wikipedia.org/wiki/Babilon
9
MATEMATIKA ÉS CSILLAGÁSZAT BABILONBAN Fejlett matematikai és csillagászati ismeretek- „papi tudomány” kialakulásának valószínű okai: ● mezőgazdaság > naptár ● élet többi területe > csillagjóslás szoros kapcsolat a vallással: ● égitestek = istenségek (főisten: Marduk = Jupiter) ● csillagászok = Marduk papok (kaldeusok) ● csillagvizsgálók = templomok (zikkuratok)
A bibliából jól ismert bábeli torony építése is csillagászati vonatkozású. Hét
emeletét sorrendben a Vénuszról, a Szaturnuszról, a Jupiterről, a Merkúrról, a Holdról, a Napról és a legfelsőt újra a Vénuszról nevezték el. A torony tetején épült kápolna csillagászati megfigyelőhely volt. 10
ZIKKURAT Sajátos mezopotámiai templom Több szintes építmény Alul templom, felül csillagvizsgáló Az egyes emeleteket az istenségeknek szentelték. Babiloni főistenek: ● Shamash (Nap) ● Sin (Hold) ● Istar (Vénusz) ● Nergal (Mars) ● Marduk (Jupiter) ● Nabu (Merkur) ● Ninutra (Szaturnusz) ancient Ziggurat of Úr (Iraq) http://www.archaeology.wiki/blog/2014/02/20/archaeologists-are-back-in-iraq/ 11
A nap hossza: Mint az égbolt legfeltűnőbb alakzata, a Nap kelése, lenyugvása és újbóli kelése meghatározta a nap hosszát. A holdhónap hossza: Éjszaka legfeltűnőbb a Hold volt, aminek szabályosan egymás után következő fázisai megadták a holdhónap hosszát.
A négy holdfázis (hetek) A nappali időszakot gnómon használatával 12 egyenlő részre osztották. A felosztást később kiterjesztették az éjszakára is, így kiadódott, hogy a nap 24 órából áll. A gnómon talán a legősibb és legegyszerűbb csillagászati eszköz: egy függőlegesen földbe szúrt pálca. 12
. Gnómon: árnyékvető, később Napóra Az észak-dél irányt a pálca legrövidebb árnyéka jelölte ki.
Évszakok:A pálca árnyékának hosszát megmérték délben (amikor a nap folyamán a legrövidebb volt): az év során nyár közepén adódott legrövidebbnek, míg leghosszabbnak tél közepén.
13
Csillagképek A csillagok egymáshoz képest nem változtatták helyüket, azonban az év során az egész égbolt látszólag egy teljes elfordulást végzett; voltak nyári csillagképek és téli csillagképek. Az év hossza: A Nap az állócsillagokhoz képest ugyanott kel fel újra.
Az eltelt időt az i. e. 7. századtól kezdve vízórával mérték, ennek pontossága napi 1 perc volt.
14
Babiloni naptár: kettős rendszer Napév: 365 1/4 nap Holdhónap:29 vagy 30 nap
ciklusok: 1 év = 12 hónap Probléma: a napok száma a kétféle rendszerben meghatározva nem fedi egymást teljesen Megoldás: időnként megkettőztek egy holdhónapot 1 nap + éjszaka = 12 + 12 óra 1 óra = 60 perc, 1 perc = 60 másodperc (60 as számrendszer alapján) Naptár az évet 354 napra, illetve 12 hónapra osztották. A hónapok váltakozva 29 illetve 30 naposak voltak. Ezt a rendszert összhangba hozták a Nap mozgásával, ennek érdekében 19 éves ciklusokat határoztak meg, s ezen belül meghatározott évek 13 hónapból álltak. 15
Állatövi csillagképek- Asztrológia A babiloniaiak az i. e. 5. században bevezették az állatöv fogalmát: az égboltot 12 egyenlő, függőleges sávra osztották a 12 hónapnak megfelelően, ezek 30° szélességű részek voltak. A 30°szélességű sávokat a hozzájuk legközelebbi csillagkép után nevezték el.
Világkép (kozmológia) A bolygók „Istenek tüzes szekéren”. Égi szférák”: (H) az istenekhez tartozó bolygók keringési helyei
Tenger(O) Alul van a holtak országa
16
Nem foglalkoztak az égbolton látható objektumok mozgásának magyarázatával, nem kerestek okokat. Megelégedtek azzal, hogy a Nappal, a Holddal és kisebb mértékben a bolygókkal kapcsolatos eseményeket előre jelezni tudták. Megfigyelt égi jelenségek: bolygók mozgása, hurok alakú pályák hold,napfogyatkozások csillagképek (12 állatövi csillagkép) Nap változó járása, napéjegyenlőség,
Hagyatékuk: •időszámításban a hatvanas babiloni számrendszer maradványa, •a teljes kör 360 fokra valófelosztása, •a nap 12-es felosztása, •Holdhónapok •asztrológia 17
MATEMATIKA
Sumérok: i.e. 2.évezred, agyagtáblák
A matematikát eleinte csak gyakorlati célokra használták: árucikkek
darabszámának feljegyzésére, az értük járó pénz kiszámítására, stb. Később geometriai, algebrai feladatokat oldottak meg : Osztás-szorzás 18
Ékírásos babiloni számok https://hu.wikipedia.org/wiki/Babiloni_matematika 19
IDŐMÉRÉS AZ ÓKORBAN Napórák A Nap egyenletes járása alapján osztották be 12 részre az árnyék alapján. Probléma: Sötétben, felhős időben nem működött.
Mezopotámiai napóra http://keywordsuggest.org/gallery
Vízórák Nagy víztartó edények, alul kis lyukon egyenletesen folyt kifele a víz. Különböző időtartamokra lehetett kialakítani. (12 óra, 24 óra, stb)
Egyiptomi vízóra http://www.crystalinks.com/clocks.html 20
A belső falon lévő jelek mutatták, meddig folyt
le a víz.
„Stopper” – rövidebb időtartamokra Üres, vékony falú, alul kis lyukú réztál úszik egy vízzel telt nagyobb edényben.
Alulról lassan töltődik, amikor lesüllyed az edény . aljára, hozzáütődik, jelez
Ancient Persian clock
Az időtartam függött a tál anyagától, méretétől.
https://en.wikipedia.org/wiki/ 21
„Modernebb vízóra változat" Antik görögöknél a bíróságokon használták, időtartam mérésére. A víz tölcsérbe való öntésekor az alsó hengerben úszó bot emelkedése elforgatja a mutatót.
22
EGYIPTOMI CIVILIZÁCIÓ: A Nílus ajándéka
4-5 ezer éves múlt! A barlangfestmények tanúsága szerint az ókorban a folyóvölgyben kellemesebb klíma volt.
Líbia nyugati részén, a Szahara sivatagban i.e. 12.000 és i.sz. 100 között jóval nedvesebb klíma. Barlang festmény
A Nílus völgye
23
Kr. e. 3000 körül az egységes királyság. Az uralkodót fáraónak nevezték („istenkirály”: istenként tisztelték, a Napisten fiának tartották). Az összes föld a fáraó tulajdona volt, ő birtokolta egy személyben a legfontosabb tisztségeket (főpap, katonai vezető stb.). Nagyfokú szervezettség volt jellemző az egyiptomi államra (öntözéses földművelés, közmunkák, adózás). A fáraók hódító hadjáratokat vezettek más népek ellen, így Egyiptom birodalommá vált. A Kr. e. I, évezredtől kezdődően Egyiptom hódító népek céltáblájává vált (asszírok, perzsák stb.).
24
Az élet forrása a Nílus Egyenletes vízjárás Termékeny iszapréteget rakott le áradáskor (Egyiptom: Kemet – „Fekete föld”). Csatornákat, gátakat, vízátemelőket építettek. Állami méretű összefogást, nagyfokú szervezettséget igényelt. Szükség volt az idő múlásának ismeretére, mérésére (naptárak) és az írásbeliségre. Az egyiptomi írás Bonyolult, több száz jelből álló képírás: hieroglif írás („szent véset”). Sokáig nem tudták megfejteni. Champollion francia tudós fejtette meg 1822-ben, a rosette-i kő alapján. A követ a napóleoni háborúk alatt találták csak meg. Hieroglif (kép) írás agyagtáblán 25
Papirusz: papíruszsásból készítették. Nedvesen két rétegben a szálakat keresztben egymásra fektették, majd kiszárították. A papíruszra már színessel is tudtak írni-rajzolni. A forró, száraz homok sok tekercset megőrzött (konzervált).
Festékek használata: Kémia
Piros: vas-oxid Zöld: malachit Kék: lapis lazulli, réz tartalmú ásványok Színek az ókori Egyiptomban http://www.chemonet.hu/hun/teazo/uj/ szin.html
26
EGYIPTOMI CSILLAGÁSZAT Csillagorientált: Sziriusz A Nílus egyenletes vízjárású folyó volt, áradását meg lehetett jósolni. Papok megfigyelése: a Nílus áradását pár nappal mindig megelőzi a Szíriusz csillag első feltűnése a hajnali égbolton (heliákus kelés). (Ez az összefüggés szigorúan a papok titka , hatalmuk egyik záloga volt). Csillagászati műszerek: nap- és vízórák, bemetszett pálcák, egyszerű szögmérő eszközök,: pl. függőón (ezzel a földfelszínre merőleges irányt lehetett megállapítani). Megállapították, hogy a Nílus É-D irányú. A piramisokat is tájolták.
Obeliszk-napóra is egyben
27
Egyiptomi időszámítás Az időszámításnál Mezopotámia csillagászaival ellentétben nem a Hold, hanem a Nap járására alapoztak. Meghatározták a napév hosszát, vagyis azt az időtartamot, ami a csillagokhoz viszonyítva a nap két azonos helyzete között telik el. 365 napos eredményt kaptak, azaz szerintük a Nap ennyi idő alatt tesz meg egy teljes kört a Föld körül. Az ekliptikát 36 részre osztották, amelyeket különböző istenségeknek rendeltek alá. A 365 napos napévet 12, egyenként 30 napos hónapra osztották, majd az év végéhez 5 ünnepnapot csatoltak. A Szíriusz heliákus kelése július 20-án következett be, s az egyiptomiak innen számították az év kezdetét: ún. Szíriusz-évet használtak.
28
További megfigyeléseikből kiderült, hogy a Szíriusz nevezetes kelése lassan eltolódik a 365 napos naptárhoz képest, vagyis nem esik egybe az új év első napjával. A késés négy év alatt már egy teljes napot tett ki és legközelebb csak 1461 év múlva esett egybe az új év kezdete és a csillag heliákus kelése. Ebből az adatból a napév hosszát már pontosabban is meghatározhatták, amely így 365,25 napnak adódott. Az évenkénti negyednapos eltérés miatt négyévente nem 5, hanem 6 ünnepnapot csatoltak az év végéhez, vagyis egy szökőnapot vezettek be. A későbbiekben ez a naptár lett a megreformált római naptár (julián-naptár) alapja, amelynek kismértékben módosított változata a Gergely-naptár.
29
Az égitesteket gömb alakúnak tekintették, majd a Kr. e. I. évezredtől a Földet is szabadon lebegő gömbnek írták le. A Napot is gömbölyűnek gondolták, ők láttak először Napfoltokat is. Az egyiptomi csillagászat egészen fantasztikus teljesítménye, hogy a Merkúr és a Vénusz bolygókról mint a Nap körül keringő égitestekről beszéltek.
Kozmosz: mítoszok világa Rá Napisten A Nap, a Hold, a bolygók, az istenek égi bárkákon utaznak Mindennap újraszületnek Rá fia és a Nap mindennap újraszületik 30
MÉRŐESZKÖZÖK Időmérés: vízórák (lásd korábban) Hosszmérés: pálcák
Egyptian cubit rod in the Liverpool World Museum, https://en.wikipedia.org/wiki/Cubit
Tömegmérés: mérleg
Az elhunyt szívének megméretése (egyiptomi papirusz).
31
MATEMATIKA Aritmetika: tört számok, osztás, szorzás Geometria: terület és térfogatszámítás
Rhind-papirusz. Feltehetőleg i.e. 1700 32
Egyiptomi orvoslás Különféle orvosi eljárásokat ismertek: érvágás, köpölyözés, égetés, lábműtét, sebek kötözése, sebészeti terápia. A legnagyobb eredményeket a sebészet terén érték el, a papiruszok gyakran tesznek említést a beteg testrészek felvágásáról, rögzítő és fedő kötésekről, borogatások alkalmazásáról, sebek összevarrásáról. Sebekre és harapásokra gyakran helyeztek friss húst, egyrészt hűsítő hatása, másrészt a regenerálódás gyorsabb előmozdítása érdekében. Ezen túlmenően mézzel és olajjal kenték be a sebeket, erős vérzés esetén pedig kiégették a sebeket - főleg sebészeti beavatkozásokat követően. Viszont orvosi előírásokban is tiltották a gyulladásos sebek bekötözését, a gyulladás megszüntetést tartották ugyanis az elsőrendű feladatnak.
33
