FOLYAMATLEÍRÁS ÉS MÜK SZABÁLYZATTERVEZET

A MÜK 2014. január 20-i elnökségi ülésén megszövegezett, a Teljes Ülésének szánt tervezeti döntés-elıkészítı anyag.

FOLYAMATLEÍRÁS ÉS MÜK SZABÁLYZATTERVEZET az ügyvédekről szóló, a 2013.évi CCLII. sz. törvény 100.§ által módosított 1998. évi XI. törvény (Üt.) alapján a

„BIZTONSÁGI JEL” (ARHITEL MATRICA)

beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a felhasználásának nyilvántartásával, ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggő kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá az ellenértékének összegéről

Szövegállapot: 2014. január 21.

Bizalmas! testületi döntést előkészítő munkaanyag!

140121_Arhitel_folyamat_es_szabalyzat clean

1


TARTALOM: I.

rész: A biztonsági jel beszerzés és felhasználás folyamatának vázlatos leírása ................................................ 3 Szerepek és szereplők ............................................................................................................................................... 3 A biztonsági készlet beszerzése az ügyvéd (ügyvédi iroda) által – az első félévben és majd ................................ 3 A felhasználásig történő megőrzés, megengedett átruházás .................................................................................. 5 Felhasználás .............................................................................................................................................................. 6 A területi kamara feladatai ........................................................................................................................................7

II.

rész 1/2014. (II.3.) MÜK szabályzat (első tervezet) ....................................................................................... 8

I. fejezet. Általános rendelkezések, meghatározások .................................................................................................... 8 II. fejezet. A biztonsági jelre vonatkozóan elvárt jellemzők.................................................................................... 9 Arculati jellemzők és védelmi elemek .................................................................................................................. 9 A biztonsági jel funkcionális használhatóságával kapcsolatos követelmények ................................................. 9 A biztonsági jel gyártásával és gyártójával kapcsolatos követelmények ...........................................................10 III. fejezet. A Magyar Ügyvédi kamarának az ügynökséggel és a biztonsági jelekkel kapcsolatos feladatai .....10 IV. fejezet. A területi kamarák biztonsági jelekkel kapcsolatos feladatai ............................................................10 A területi kamarai feladatoknak az ügynökség útján történő ellátása ..............................................................10 Az ügyvéd vagy ügyvédi irodák által feljogosított személyek nyilvántartása....................................................10 Az ügynökség feladatai ........................................................................................................................................ 11 V. fejezet. Az ügyvéd és az ügyvédi iroda biztonsági jelekkel kapcsolatos kötelezettségei ................................. 12 VI. fejezet. A biztonsági jelért fizetendő ellenértékek összege és azok megfizetésének módja .......................... 14 VII. fejezet. A biztonsági jelért fizetett ellenérték felhasználásának célja ........................................................... 15 VIII. fejezet. Átmeneti és záró rendelkezések ....................................................................................................... 15


2


I. RÉSZ: A BIZTONSÁGI JEL (CÍMKE/MATRICA) BESZERZÉS ÉS FELHASZNÁLÁS FOLYAMATÁNAK VÁZLATOS LEÍRÁSA (A tanácsadók számításai, javaslatai a folyamaton még változtathatnak, mint ahogy a területi kamaráktól várt visszajelzések is. Minden folyamatot várhatóan nem még nem célszerő szabályzati szinten regulálni, de egyes elemeit a szabályzat(ok) szükségképpen tartalmazni fogják)

SZEREPEK ÉS SZEREPLİK •

ügyvéd: a területi kamara (TÜK) által nyilvántartásba vett és ügyvédi tevékenység végzésére jogosult ügyvéd és európai közösségi jogász. Ahol az értelemszerő, az ügyvéd alatt az ügyvédi irodát (európai közösségi jogászok irodáját) is érteni kell.

•

feljogosított személy: az ügyvéd megnevezhet a nevében a kamara által eljárni jogosultként elismert más személyt is. Definíció és eljárási szabályok a MÜK szabályzatban lesznek.

•

interoperábilis tagnyilvántartás: a területi kamarák új, egységes tagnyilvántartása („eLexiosz.HU), amin az egész automatizált rendszer nyugszik.

•

ügynökség: az Üt. 130/B.§ (5) bekezdés szerinti, az ügyvédi kamarák által kizárólagos jelleggel tulajdonolt gazdasági társaság, amely a saját nevében, de alapító területi kamarák javára beszerzi a biztonsági jelet és az ügyvédek (ügyvédi irodák) számára a még részletesen meghatározandó módon értékesíti azt, valamint létrehozza és mőködteti az ehhez szükséges infrastruktúrát. Az ügynökség informatikai rendszere folyamatosan kellı információt biztosít a területi kamaráknak a forgalomról ügyvédre és idıpontra lebontva.

•

TÜK logisztikai adminisztrátor: az ügynökség területi megbízottja, akit az ügynökség felkérése alapján elsı alkalommal a TÜK jelöl ki. İ áll frontkapcsolatban a vevıkkel. Kezeli a TÜK-nél elhelyezendı ügynökségi matricakészletet, kiadja az alvó (még inaktív) címkéket („biztonsági készlet”), átírja az ügyvéd nevére, . Részt vesz a helpdesk telefonügyelet ellátásában.

A BIZTONSÁGI KÉSZLET BESZERZÉSE AZ ÜGYVÉD (ÜGYVÉDI IRODA) ÁLTAL – AZ ELSİ FÉLÉVBEN ÉS AZUTÁN

•

A biztonsági jel árát egységesre tervezzük. A biztonsági jelnek nem lesz külön "alvó ára", a biztonsági jel megrendelésével együtt az ügyvéd jogosult lesz annak aktiválására is.

•

A minimálisan megrendelhetı biztonsági mennyiség az egy ívnyi.

• •

Induláskor a TÜK logisztikai adminisztrátornál minden ügyvéd (vagy a nevében eljárva egy általa feljogosított személy) díjfizetés nélkül igényelhet egy vagy két (ha egy íven 10 vagy kevesebb biztonsági jel lesz) ívnyi biztonsági jelet, amelyet szabadon aktiválhat is. Ügyvédi irodai tag ügyvédek tagonként jogosultak ingyenesen egy-egy ívre.

•

Aki az egy vagy két (ha egy íven 10 vagy kevesebb biztonsági jel lesz) ívnyi összes biztonsági jel 3/4-ét meghaladó számú biztonsági jelet már aktivált (vagy bejelentette annak megsemmisülését, ellopását stb., az további egy-egy vagy két-két (ha egy íven 10 vagy kevesebb biztonsági jel lesz) ívet igényelhet és kap a TÜK logisztikai adminisztrátornál


3


díjfizetés nélkül. (Akinél a megsemmisülés, ellopás ismétlıdik, azt megfelelıen szankcionálni kell.) •

Aki ezt meghaladóan igényel biztonsági jelet, az köteles a biztonsági jel díját az ív átvételét követıen utólag, havonta megfizetni, az ügynökség által kiállított számla ellenében. Ha egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda e fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a TÜK jogosult annak az ügyvédnek (ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda összes tagjának) a biztonsági jel megrendelésére és aktiválására vonatkozó jogát a díj megfizetéséig felfüggeszteni, az érintettek egyidejő elektronikus értesítésével. Ügyvédi köztestületi tartozás meg nem fizetése miatt fegyelmi eljárás is indítható.

•

Várhatóan 2014. ıszétıl lehetıség lesz az informatikai úton történı rendelésre is, a TÜKnél történı rendelés (és átvétel) lehetıségének fennmaradása mellett. Az informatikai úton történı rendelés az alábbi módon fog folyni: o Az ügyvéd (és ügyvédnek nem minısülı, erre feljogosított személy, a továbbiakban: "megrendelı") belép az erre a célra létrehozott és az ügynökség által fenntartott közös területi kamarai internetes felületre (elektronikus felület). A belépés autentikált módon, azaz ügyfélkapun keresztül, elektronikus tanúsítvánnyal (aláírási kártyával) vagy a területi kamara által más, elektronikusan lehetıvé teendı biztonságos módszerrel (felhasználónév, pin kód) történik. Ez elektronikus felület a felismerés elvégzése nyomán kijelzi, hogy az illetı a területi kamara tudomása (nyilvántartása) szerint biztonsági jel rendelésére jogosult személy-e. o A megrendelı az elektronikus felületen biztonsági készletként megrendelheti a kívánt számú – nem aktivált – biztonsági jelet. o Az elektronikus felület a rendeléskor tájékoztatást nyújt az átvétel lehetséges módjairól: o személyes átvétel az ügynökségnek a jogosult által kiválasztható területi kamarák mellé kihelyezett egységénél, vagy o kiszállítás az ügyvédhez (küldönccel vagy postán, értéklevélben az ügyvéd költségére).

•

A megrendelı az elektronikus felületen bejelöli: o a biztonsági jelet a szállítsák-e ki részére vagy azt a TÜK-nél kívánja-e átvenni, o megadja a számlázási információt (elsı rendeléskor, amit késıbb módosíthat), és kiszállítás igénylése esetén megadja a kiszállításhoz szükséges adatokat.

•

A biztonsági jelek ára egységes, nincsen külön megrendeléskori ár és aktiváláshoz szükséges ár.

•

Az elektronikus felület egyidejőleg a befogadott megrendelésrıl azonosító számot igazol vissza és azt a megrendelı személy által megjelölt személyhez rendeli (ez lehet vagy egy adott ügyvéd vagy egy adott ügyvédi iroda). A megrendelı személyét és a megrendelés adatait az elektronikus felület naplózza és tárolja.

•

A kiszállítás menete o A logisztikai szolgáltató jelzése alapján az ügynökség a kiszállítás megtörténtekor a biztonsági jelek sorszám tartományát az elektronikus felületen összekapcsolja azzal az ügyvéd vagy ügyvédi iroda nevével, akinek nevében a megrendelı a biztonsági jeleket megrendelte ("rendeléssel érintett ügyvéd").


4


o A kiszállított biztonsági készletet kizárólag a megrendelı által a rendeléskor név szerint megjelölt személy vagy a rendeléssel érintett ügyvéd (ügyvédi iroda képviseletére jogosult ügyvéd) személyesen veheti át, feltéve, hogy a kézbesítı a személyazonosságát aggály nélkül azonosítani tudja. o Az átvétel a sorszámtartományok rendeléskori azonosításával történik. o A kiszállítás teljesítésérıl az ügynökség a rendeléssel érintett ügyvédnek utólag a megrendelési azonosítószám, darabszáma és a sorszámtartományok megjelölésével külön elektronikus értesítést is küld. Ebbıl az ügyvéd ellenırizheti, hogy a küldeményt nevében ki és mikor vette át, ı valóban megkapta-e és probléma esetén el tud (és el is köteles) járni. •

Személyes átvétel menete (informatikai úton történı megrendelés esetén) o Átvételkor az átvett matricák sorszámtartományát az felületen kiadás elıtt rögzíteni kell. o Az átvételt megtörténtekor a biztonsági jelek sorszám tartományát az elektronikus felületen összekapcsolja azzal az ügyvéd vagy ügyvédi iroda nevével, akinek nevében a megrendelı a biztonsági jeleket megrendelte ("rendeléssel érintett ügyvéd").

•

Az ügynökségi rendszer aktiváláskor a biztonsági jel sorszámát a ténylegesen felhasználó természetes személy ügyvéd nevéhez hozzárendeli (akkor is, ha az addig ügyvédi iroda nevéhez volt hozzárendelve.

•

Személyes átvétel nem informatikai úton történı megrendelés esetén: o Az ügyvéd (feljogosított személy) választhatja, hogy a biztonsági jelet nem informatikai úton rendeli meg, hanem a TÜK logisztikai adminisztrátornál rendeli meg. o Ha az igényelt biztonsági jel mennyiség rendelkezésre áll, azt az ügyvéd ott helyben át is veheti. Ha a TÜK-nél rendelkezésre álló készlet ezt nem teszi lehetıvé, a TÜK logisztikai adminisztrátor helyben tájékoztatja az ügyvédet a megrendelés várható beérkezésérıl, valamint elektronikus úton értesíti a rendelés tényleges megérkezésérıl. o Az ügyvéd TÜK-nél megrendelt biztonsági jelet csak a TÜK-nél vehet át, kiszállítást ilyen megrendelés esetén nem igényelhet. o A megrendelt biztonsági jelrıl (esetleges késıbbi átvétel esetén is) az ügyvéd elektronikus értesítést kap.

A FELHASZNÁLÁSIG TÖRTÉNİ MEGİRZÉS, MEGENGEDETT ÁTRUHÁZÁS •

Az átvett matricákat az ügyvéd a felhasználásig biztos helyen megırzi. A megırzést a pénz kezelésére vonatkozó szabályok megfelelı alkalmazásával kell teljesíteni.

•

Az átvett matrica ügyvédek között az aktiválásig szabadon átruházható, de azokat egyidejőleg sorszám szerint át is kell íratni az elektronikus felületen. Az elektronikus felület azt az új tulajdonoshoz rendeli és csak az ı számára teszi aktiválhatóvá. Az így átadott matricát az ügynökség az átadás hónapjának végén leszámlázza ( abból a feltételezésbıl kiindulva, hogy az átadásra azért került sor, mert az átvevı ügyvéd ténylegesen jogügylethez kívánja felhasználni a matricát, és nem tartalékolni, mert akkor ı is rendelhetne).

•

Ha az ügyvéd meghalt, tevékenységet nem végezhet, vagy az irodát törölték a nyilvántartásból, a fel nem használt matricakészletet az ügynökségnek vissza kell szolgáltatni. Ennek sikertelensége esetén az ügynökség virtuális megsemmisítési eljárást folyatat le, a sorszámtartományokat érvénytelenként rögzíti a rendszerben.


5


•

A sértetlen, még nem aktivált biztonsági címkéket az ügynökség visszaváltja.

FELHASZNÁLÁS •

Az ügyvéd megszerkeszti az okiratot, következik a felhasználás. Ez a következı lépésekbıl áll: o a biztonsági jel felragasztása, o az elektronikus irat hosszú távú elérhetıségének biztosítása (azaz elektronikus archiválást, amit az ügyvéd egyelıre végezheti akár saját eszközei útján, akár archiválási szolgáltató útján, beleértve a minısített archiválási szolgáltató igénybevételének lehetıségét), o az ún. (ügyvédnél maradó és általa megırizendı) „tıpéldány” kiválasztását, o az ügyvéd által az aktiváláshoz szükséges, az aktiválási nyilatkozat személyesen végzendı elektronikus aláírása, és o a matricának az elektronikus felület általi visszaigazolásai; o az ügyvéd saját (nem a központi!) nyilvántartásban rögzíti, hogy mely matricát milyen egyedi ügyirat azonosítójú iraton használt fel.

•

A biztonsági jel aktiválásának menete: Ismét autentikált belépés a kamarai elektronikus felületre, azaz a rendszer általi felismerés történik.

•

Az elektronikus felület kijelzi, hogy ezek- és ezek a matricák ilyen és ilyen sorszámmal vannak nálad, és megkérdezi, hogy melyiket milyen célra (ellenjegyzés vagy más) akarod aktiválni?

•

A felület által felkínált és a nála lévı matricasorszámokat az ügyvéd (feljogosított személy) összerendeli, majd a felületen a sorszám szerinti kijelöléseket elvégzi és a szabályzat szerinti információkat beviszi. Kéri az aktiválás lehetıségének ellenırzésének.

•

A rendszer visszajelzi, hogy van vagy nincs akadálya az aktiválásnak.

•

Az ügyvéd (itt már mindenképpen és csakis) személyesen elektronikus aláírást helyez el a rendszerben.

•

A rendszer az aktiválás tényét és Üt.-beli adatait rögzíti.

•

Az ellenjegyzés az aktiválás megtörténtével hatályosul.

•

A tévesen felhasznált vagy aktivált, a megsemmisült vagy a virtuálisan megsemmisített (elvesztett, ellopott stb.) matrica költségét sem a TÜK, sem az ügynökség nem fizeti vissza, és az ezzel kapcsolatos járulékos költségeket sem térítik meg (pl. aláírás vagy archiválás költségei is.)

•

A papír alapú tıpéldány az ügyvédnél marad, aki a tıpéldányt és a vonatkozó saját biztonsági jel nyilvántartási adatait legalább 10 évig ırizni köteles.

•

Megjegyezzük, hogy a kamarai nyilvántartás csak a legminimálisabb adatokat rögzíti, így nem rögzíti például sem az okirat tartalmát, sem az okirat esetleges elektronikus elérhetıségét, ügyiratszámát vagy más egyedi azonosítóját. Ugyanakkor az okiratbiztonsági rendszer védelmi céljának megvalósítása miatt elengedhetetlen, hogy az ügyvéd köteles legyen egy olyan (nem központi, hanem az irodájában vezetett) nyilvántartásra, ahol egy kamarai ellenır megvizsgálhatja, hogy egy biztonsági jel milyen iratra is lett ráragasztva, és az ügyvéd köteles legyen a matricázott irat nála maradt példányát az ellenır részére bemutatni. Ugyanígy ha


6


szükséges, az ügyvéd a helyszínen jelenlévı kamarai ellenırnek meg tudja mondani, hogy egy adott matricát milyen tartalmú ügyletnél használt fel (akkor is, ha azt a példányt már kiadta). Csak azzal tudjuk biztosítani az ügyvéd titok legteljesebb védelmét, ha ez a nyilvántartás kizárólag az ügyvédnél lesz vezetve. Közép távon valós az az ügyvédi igény, hogy az összefüggı nyilvántartási és ügykezelési feladatokban valamilyen technikai segítséget nyújtsanak a kamarák (beleértve például a JÜB-ellenırzés és a nyilvántartandó adatok rögzítésének egyszerősítését). Ezt a technikai segítséget azonban olyan módon kell nyújtani, hogy az ügyvédi titok maximális védelme továbbra is biztosítva legyen (így például a segítség keretében sem tárolhat az ügyvéd semmilyen olyan adatot a kamaránál, amit egyébként az ügyvédnek magának kell megıriznie.) kivéve majd az ügyvédi levéltárat

A TERÜLETI KAMARA FELADATAI •

Az ellenjegyzés ténye, az ügyvéd személye és a matrica sorszáma bekerül egy olyan kamarai nyilvántartásba, amelyet bárki betekinthet. A nyilvántartást az ügynökség tartja fenn és üzemelteti.

•

Együttmőködés az ügynökséggel (TÜK logisztikai adminisztrátor kijelölése), ellenırzés

•

A feljogosított személyek nyilvántartásba vétele, nyilvántartása, törlés a nyilvántartásból.


7


II. RÉSZ 1/2014. (II.3.) MÜK SZABÁLYZAT (ELSİ TERVEZET) az ügyvédi biztonsági jelrıl és annak ellenértéke összegérıl Az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 112. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése az ügyvédek által használt biztonsági jelrıl, és az ezekkel összefüggı ügyvédi és kamarai feladatokról és kötelezettségekrıl, valamint a biztonsági jelért fizetendı ellenérték összegérıl a következı szabályzatot alkotja: a biztonsági jel gyártásával, beszerzésével, rendelkezésre bocsátásával, kezelésével, felhasználásával, a biztonsági jel felhasználásának nyilvántartásával, a biztonsági jel ellenértékének megfizetésével és nyilvántartásával, valamint az ezekkel összefüggı kamarai feladatok ellátásával kapcsolatos részletes szabályokról, továbbá a biztonsági jel ellenértékének összegérıl, I. FEJEZET. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, MEGHATÁROZÁSOK 1. § (1) Az ügyvéd az okiratokhoz főzıdı ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében az Üt. 25/A. §-ában meghatározottak szerint ellenjegyzés teljesítése, a magánokiratba foglalt ügyvédi meghatalmazás elfogadása esetén a jelen szabályzatban meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jelet (a továbbiakban: "biztonsági jel") használ. (2) A jelen szabályzatban a) aktiválás: egy adott biztonsági jel felhasználásának elektronikus felületen történı, a 6. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele az ügyvéd által; b) biztonsági jel: az 1. § (1) bekezdés szerinti biztonsági jel. c) biztonsági jellel kapcsolatos szolgáltató: a biztonsági jel legyártására (elıállítására), tárolására, valamint szállítására és kézbesítésére az ügynökséggel szerzıdést kötı, belföldi vagy külföldi személy vagy szervezet. d) elektronikus felület: a biztonsági jel megrendelésére, , a biztonsági jel felhasználásának rögzítésére és a felhasználással kapcsolatos egyes adatok visszakeresésére, ellenırzésére az ügynökség által biztosított elektronikus felület és informatikai rendszer; e) feljogosított személy: az ügyvéd vagy ügyvédi iroda meghatalmazása alapján a területi kamara által a jelen szabályzat szerinti egyes cselekmények körében eljárni jogosultként elismert és nyilvántartásba vett, ügyvédnek vagy ügyvédi irodának nem minısülı személy; f) ív: több, felhasználásra kész biztonsági jelet tartalmazó felület, ahol az egy íven található biztonsági jelek számát a biztonsági jel gyártója és az ügynökség közötti szerzıdés határozza meg; g) kiegészítı okirat-biztonsági elem: az Üt. 27. § (7) bekezdése szerinti, olyan, több oldalból álló okiratok biztonságos összekapcsolását lehetıvé tevı elem, amely okiratok esetén a biztonsági jel átpántoló címkekénti használata már nem elegendı (így különösen sodort többszínő zsinór, szalag); h) területi kamara: az Üt. 12. § (3) bekezdése szerinti területi kamara; i) ügyazonosító: az ügyvéd által az ellenjegyzésre felhasznált biztonsági jel esetében megadandó ügyszám, j) ügynökség: az Üt. 130/B.§ (5) bekezdés szerinti, az ügyvédi kamarák által kizárólagos jelleggel tulajdonolt gazdasági társaság, amely – egyéb feladatai mellett – a saját nevében, beszerzi a biztonsági jelet és ügyvédi kamarák közremőködésével az ügyvédek (ügyvédi


8


k) l) m) n)

irodák) számára értékesíti azt, valamint létrehozza és mőködteti az ehhez szükséges infrastruktúrát. ügyvéd: a területi kamara által nyilvántartásba vett és tevékenység végzésére jogosult ügyvéd és európai közösségi jogász. ügyvédi iroda: a területi kamara által névjegyzékbe vett ügyvédi iroda és az Üt. 89/N. § (2) bekezdése szerinti, kizárólag európai közösségi jogász taggal rendelkezı iroda. ügyvédi kamarák: a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamarák; védett okirat: az az okirat, amelyen az ügyvéd biztonsági jelet helyez el.

II. FEJEZET. A BIZTONSÁGI JELRE VONATKOZÓAN ELVÁRT JELLEMZİK

Arculati jellemzık és védelmi elemek 3.§ (1) A biztonsági jel egyedi grafikájú (más célra nem felhasznált) hologramot tartalmaz. (2) A biztonsági jel tartalmazza a Magyarországot mint kibocsátó országot azonosító egyedi kódot és egy szabad szemmel leolvasható egyedi biztonsági jel azonosítót(a továbbiakban: "biztonsági jel azonosító"), valamint az ugyanezen biztonsági jel azonosító adatbevitelét segítı, optikai olvasóval biztonságosan leolvasható grafikus kódot (így különösen QR vagy más hasonló kódot, a továbbiakban: "grafikus kód"). (3) A biztonsági jelen szerepelnek a következı feliratok: magyarul “Magyar Ügyvédi Kamara” és angolul “Hungarian Bar Association” továbbá a “recte faciendo neminem timeas” latin nyelvő szöveg. 4.§ Az ügyvédek és ügyvédi irodák által használt biztonsági jel legalább a következı védelmi elemekkel rendelkezik: a) b) c) d) e) f)

öntapadó felület; UV-sugárzás hatására láthatóvá váló elemek; egyedi, változó vonalvastagságú „guilloche” vonalrendszer; mikroírás; biztonsági jel azonosító a 3. § (2) bekezdés szerint; anyagában szétesı hologramos matricaszerkezet, amely biztosítja, hogy a jel eltávolításkor a jel egyik fele jól látható módon a papíron marad.

A biztonsági jel funkcionális használhatóságával kapcsolatos követelmények 5.§ (1) A biztonsági jel szerkezeti kialakításának tekintettel kell lenni a jel 12. § (3) bekezdésében meghatározott célra (átpántolási célra) történı felhasználásának céljával, és az ezzel járó fokozott igénybevétellel. (2) A biztonsági jel ragasztófelületének rögzíteni kell tudni a vastagabb dokumentumok átpántolásához használt sodrott fonalat vagy szalagot. (3) A biztonsági jel elkészítése és perforálása során biztosítani szükséges, hogy az egyes biztonsági jelek a felhasználás során az azt tároló ívekrıl könnyen, gyorsan, szabad kézzel, további segédeszköz nélkül biztonságosan eltávolíthatóak legyenek, az íven maradó további biztonsági jelek ne sérülhessenek meg egy adott biztonsági jel ívrıl történı eltávolítása miatt. (4) A biztonsági jel azonosítójának szabad szemmel és a grafikus kód útján optikai kódolvasóval egyaránt leolvashatónak kell lennie.


9


A biztonsági jel gyártásával és gyártójával kapcsolatos követelmények 6.§ (1) folyamat.

A biztonsági jel gyártása legyen zárt rendszerő, folyamatosan ellenırzött gyártási

(2) A gyártónak rendelkeznie kell az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesítéséhez szükséges belsı ellenırzési apparátussal, ırzı biztonsági személyzettel és technikai berendezésekkel, továbbá zárt rendszerő elszámolást lehetıvé tevı technológiai-szervezeti rendszerrel és az azt szabályozó biztonsági szabályzattal. (3) A biztonsági jel gyártása és gyártónál történı tárolása tegye lehetıvé a biztonsági jelek nyomon követhetıségét, tételes elszámolását, és zárja ki, hogy illetéktelen személyek a biztonsági jelekhez hozzáférjenek. (4) A gyártó a selejt biztonsági jelek és hulladék anyagok megsemmisítését zárt rendszerben, megfelelı eljárási rend mellett végezze. (5) A gyártónak biztosítania kell, hogy a megrendelt specifikációjú matricát – és különösen az abban alkalmazott, grafikai tervnek megfelelı hologramot – kizárólag az ügyvédi kamarák számára szállítja, abból más számára megrendeléseket nem teljesít. (6) A gyártás során biztosítani kell a biztonsági jel azonosítók egyediségét, valamint a biztonsági jel azonosító és a grafikus kód által lehetıvé tett bevitelő azonosító egyezıségét.

III. FEJEZET. A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARÁNAK AZ ÜGYNÖKSÉGGEL ÉS A BIZTONSÁGI JELEKKEL KAPCSOLATOS FELADATAI

7. § A Magyar Ügyvédi Kamara különleges jogokat biztosító részvények tulajdonosaként részt vállal az ügynökség irányításában.

IV. FEJEZET. A TERÜLETI KAMARÁK BIZTONSÁGI JELEKKEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A területi kamarai feladatoknak az ügynökség útján történı ellátása 8.§ (1) A területi ügyvédi kamara az Üt. 25/A. § (1) bekezdésben és a 25/B. §-ban, valamint 30/A. §-ban meghatározott feladatait –az ellenırzés és a feljogosított személy nyilvántartásba vétele kivételével - az ügynökség útján, vagy azzal a feladatok esetleges megosztására megkötött megállapodás alapján látja el. (2) A területi kamara együttmőködik az ügynökséggel és lehetıvé teszi, hogy az ügynökség feladatai ellátásához elsısorban a területi kamara eszközeit és személyi erıforrásait vehesse igénybe. (3) A területi kamara önállóan vagy az ügynökséggel együttmőködve a biztonsági jellel összefüggı ellenırzési feladatokat lát el.

Az ügyvéd vagy ügyvédi irodák által feljogosított személyek nyilvántartása 9.§ (1) A területi kamara nyilvántartást vezet arról, hogy egyes ügyvédek vagy ügyvédi irodák (a továbbiakban: "feljogosító személy") kit jogosítottak fel arra, hogy a biztonsági jellel kapcsolatosan a jelen szabályzat szerint a nevükben és javukra egyes tevékenységeket elvégezhessenek (feljogosított személyek nyilvántartása). (2) Egy feljogosított személy a feljogosító személy hozzájárulása esetén több, azonos területi kamaránál nyilvántartásba vett ügyvéd vagy ügyvédi iroda javára is eljárhat. (3)

A kamara elnöke azt veszi feljogosított személyként nyilvántartásba,


10


a) aki ügyvéd, európai közösségi jogász és feljogosított személykénti eljárásra más ügyvédtıl, európai közösségi jogásztól, ügyvédi irodától vagy irodától feljogosító meghatalmazást kap, b) aki az ügyvédnek, ügyvédi iroda tagjának a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy c) aki bármely ügyvéddel, ügyvédi irodával alkalmazott ügyvédként, vagy alkalmazott közösségi jogászként, vagy ügyvédjelöltként vagy ügyvédasszisztensként munkaviszonyban áll. (4) Feljogosított személyenkénti nyilvántartásba vételnek feltétele, hogy az illetı személyre az Üt. 8. § szerinti titoktartási kötelezettség határidı nélkül kiterjedjen, akár a jogszabály erejénél fogva, akár a nyilvántartásba vételi eljárás során csatolt nyilatkozatba foglalt alávetés révén. (5) Nem vehetı fel feljogosított személyenkénti nyilvántartásba és a nyilvántartásból törölni kell azt, akivel szemben Üt. 13.§ (4) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott kizáró ok áll fenn, vagy ilyen keletkezik. A kamara törli a nyilvántartásból azt, akinek a foglalkoztató ügyvéddel (ügyvédi irodával) fennálló munkaviszonya megszőnt. (6) A feljogosított személy részére a területi kamara az elektronikus felülettel összefüggı feladatai ellátásához szükséges igazolást ad ki, melyben meghatározza az elektronikus felülettel kapcsolatos hozzáférési jogosultságainak körét. (7) A nyilvántartásból való törlés esetén az érintett elektronikus tanúsítványát és más hozzáférési jogait a kamara haladéktalanul visszavonja. (8) Az ügyvéd, az ügyvédi iroda és a feljogosított személy a feljogosított személy eljárási jogosultságát érintı okot, körülményt a területi kamarához haladéktalanul köteles bejelenteni. . A nyilvántartásból történı törlési eljárást a területi kamara elnöke a bejelentés alapján, vagy ha ilyen okról tudomást szerez, hivatalból haladéktalanul megindítja, a vizsgálat befejezésérıl a területi kamara elnöke határoz. Az ügyvéd és ügyvédi iroda a területi kamara elnöke által hozott határozat ellen a területi elnökségéhez lehet fellebbezni. (9) A feljogosított személy tevékenységéért a feljogosító felel. Ha a feljogosított személy több feljogosító személy nevében jogosult eljárni, a feljogosított személy tevékenységéért az az ügyvéd vagy ügyvédi iroda felel, akinek az érdekében az adott ügyben a feljogosított személy eljárt. Ha ez nem állapítható meg, akkor a hozzátartozó, illetıleg munkáltató ügyvéd, ügyvédi iroda esetében az illetı felügyeletével megbízott ügyvéd a felelıs.

Az ügynökség feladatai 10.§ (1) Az ügynökség végrehajtja a Magyar Ügyvédi Kamara mindenkori szabályzataiban és az alapszabálya szerint ıt terhelı, érintı feladatokat. Kiépíti a mindenkori feladatai elvégzéséhez szükséges munkaszervezetet- és informatikai rendszereket, vezeti a számára elıírt nyilvántartásokat. Így a biztonsági jellel kapcsolatosan különösen: a) gondoskodik a biztonsági jel beszerzésérıl, szerzıdést köt a biztonsági jellel kapcsolatos szolgáltatókkal, valamint részükre díjat fizet; b) gondoskodik a birtokában lévı biztonsági jel biztonságos ırzésérıl; c) megszervezi biztonsági jel ügyvédekhez, ügyvédi irodákhoz való biztonságos, nyomon követhetı eljuttatását kiszállítás, vagy a területi kamara székhelyén történı személyes átvétel útján; d) biztosítja, hogy az elektronikus felület az arra jogosult felhasználók számára folyamatosan hozzáférhetı legyen és rendelkezésre álljon; e) az elektronikus felület felhasználásával és a területi kamarák helyszínén biztosítja a biztonsági jel értékesítését;


11


f) havonta leszámlázza és beszedi a biztonsági jelek ellenértékét és az ügyvéddel vagy ügyvédi irodával elszámol a megfizetett biztonsági jelekrıl; g) az elektronikus felület igénybe vételével az ügyvéd, ügyvédi iroda vagy feljogosított személy nyilatkozata alapján elvégzi a sorszám tartományának rendeléskor az ügyvédhez vagy ügyvédi irodához-, aktiváláskor az ügyvédhez való rendelését, nyilvántartja a biztonsági jelek ügyvédek általi felhasználását, az ügyvédek és ügyvédi irodák megrendelését, a biztonsági jel átruházását, ellenértékének megfizetését, statisztikákat, elemzéseket készít, valamint az arra jogosult személyek részére biztosítja a nyilvántartáshoz való, biztonságos hozzáférést; h) év végi leltározás céljából értesítést küld az ügyvédnek vagy ügyvédi irodának a saját nyilvántartásában az ügyvédnél vagy ügyvédi irodánál található még fel nem használt biztonsági jelekrıl; i) a mőködés során a beszedett díjakból és más mőködési bevételeibıl fedezi saját mőködési költségeit, gondoskodik a beruházások, kölcsönök vagy a szállító által megelılegezett mőködési költségek és beruházások visszatérítésérıl, gondoskodik a folyamatos fejlesztések, beruházások elvégzésérıl, és teljesíti az ezt meghaladó eredménynek a VII. fejezet szerinti célok érdekében történı felhasználásával összefüggı feladatait; j) a területi kamarával együttmőködve ellenırzi, hogy az ügyvéd és az ügyvédi iroda a biztonsági jellel kapcsolatosan ıket terhelı, az Üt.-ben és a jelen szabályzatban meghatározott kötelezettségüket megfelelıen teljesítik-e, így különösen ellenırzi a biztonsági jelekkel kapcsolatos nyilvántartást, az elektronikus felületen rögzített adatok valódiságát, területi kamara ellenırzési jogkörén belüli helyszíni vizsgálat körében azt, hogy az elektronikus felületen rögzített adatok megfelelnek-e a biztonsági jellel ellátott, az ügyvéd vagy ügyvédi iroda rendelkezésére álló okiratokon található adatokkal; k) a többi területi ügyvédi kamarával együttmőködik a biztonsági jelekkel kapcsolatos feladatok összehangolt, egységes feltételek szerint végzendı, biztonságos és költségtakarékos végzésében; l) oktatja az ügyvédet és az ügyvédi iroda munkavállalóit a biztonsági jel megfelelı használatára; m) biztosítja feladatainak informatikai és a nem a területi kamaránál felmerülı ügyviteli feltételeit. (2) Az ügynökség az (1) a) pont szerinti szerzıdésben köteles biztosítani, hogy a biztonsági jellel kapcsolatos szolgáltató a 6. §-ban foglalt kötelezettségeket teljesíti, így különösen a biztonsági jelet annak gyártásától az ügyvédek és ügyvédi irodák, és az Ügynökség vagy a területi kamarák számára történı átadásáig biztonságos és nyomon követhetı módon tárolja, azt részükre eljuttassa és nekik átadja. (3) Az ügynökség évente egy alkalommal a területi kamarákkal elszámol az adott területi kamara által nyilvántartott ügyvédek és ügyvédi irodák részére értékesített biztonsági jelekrıl, valamint az ebbıl befolyt bevételekrıl, továbbá az ezzel kapcsolatosan biztonsági jellel kapcsolatos szolgáltató részére kifizetett díjakról. (4) Az ügynökség kamarai szervnek tekintendı.

V. FEJEZET. AZ ÜGYVÉD ÉS AZ ÜGYVÉDI IRODA BIZTONSÁGI JELEKKEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI

11. § (1) Az ügyvéd a várható ügyfél igények alapján mindig megfelelı számú biztonsági jelet tart saját készletében.


12


(2) Az ügyvédi iroda tagjaként mőködı ügyvéd megfelelı idıvel elıre jelzi az ügyvédi irodája számára, hogy a saját tevékenységével kapcsolatosan milyen mennyiségő biztonsági jelre (készletre) lesz szükség. (3) Az ügyvéd és ügyvédi iroda a készleten tartott biztonsági jelet az aktiválásig a pénzkezelésre irányadó szabályokkal azonos módon ırzi. (4) Biztonsági jel megrendelésére és átvételére csak ügyvéd vagy feljogosított személy jogosult. 12. § (1) Az ügyvéd az Üt. 25/A. § szerinti okiratok ellenjegyzésekor, illetve a meghatalmazások elfogadásakor köteles a biztonsági jelet az alábbi (2) és (3) bekezdések szerint a védett okirat példányain elhelyezni. Ha az ellenjegyzett okirat meghatalmazást is, vagy más egyébként ellenjegyzést igénylı nyilatkozatot, pl. bejegyzési engedélyt is tartalmaz, az ügyvéd nem köteles a meghatalmazás vagy nyilatkozat miatt az ellenjegyzett okiraton további biztonsági jelet elhelyezni. (2) Az ügyvéd a biztonsági jellel védeni kívánt okirat elsı példányáról az okirat lapjainak összekapcsolását és a biztonsági jel elhelyezését megelızıen elektronikus másolatot készít, majd gondoskodik az elektronikus másolat megbízható, elektronikus formában történı megırzésérıl (így különösen saját eszközeivel történı megırzés vagy elektronikus archiválási szolgáltató igénybevétele útján). (3) Az ügyvéd visszakeresésre és ellenırzési azonosításra alkalmas nyilvántartásban köteles rögzíteni, hogy mely okiratokhoz mely sorszámú biztonsági jelet használt fel. (4) Az ügyvéd a biztonsági jelet az okiraton úgy köteles elhelyezni, hogy: a) a biztonsági jel a védett okirat elsı oldalán könnyen észrevehetı legyen, és biztosítsa a biztonsági jel azonosító emberi vagy gépi (optikai) leolvasását; b) egy lapból álló védett okirat esetén a biztonsági jel teljes felületével érintkezzen a védett okirat papír felületével; c) több lapból álló védett okirat esetén, ha a védett okirat lapszáma és vastagsága ezt lehetıvé teszi, a biztonsági jel megfelelıen széles felületen érintkezzen a védett okirat elsı és utolsó oldalával (átpántoló felhasználás), olyan módon, hogy a védett okiratból ne lehessen látható sérülés nélkül lapot eltávolítani, oda új lapot beilleszteni vagy a védett okiratban lapot kicserélni; d) tőzıkapocssal rögzített védett okirat esetén a biztonsági jel a c) pontban foglalt követelményeken túl fedje le a tőzıkapocs egészét; e) a c) pont szerinti, átpántoló felhasználást lehetıvé nem tevı lapszámú és vastagságú okirat esetén a biztonsági jel olyan módon fedje a kiegészítı védelmi elemet, hogy azt ne lehessen látható sérülés nélkül a védett okiratról eltávolítani, és a védett okiratból ne lehessen látható sérülés nélkül lapot eltávolítani, oda új lapot beilleszteni vagy a védett okiratban lapot kicserélni. f) Ha ezt az adott irat egyedi sajátosságai megkívánják, az ügyvéd az a)-e) bekezdésben meghatározott kiegészítı okirat-biztonsági elemekkel biztonsági szempontból egyenértékő más kiegészítı okirat-biztonsági elemet is használhat. (5) Az ügyvéd a biztonsági jel elhelyezését követıen az Üt. 25/B. § (1) bekezdésében foglalt idın belül az elektronikus felületen rögzíti a törvényben meghatározott, az elektronikus felületen kötelezıen rögzítendı adatot; (6) Okirat ellenjegyzése esetén a védett okirat elsı, aktivált biztonsági jellel ellátott okirati példányát (tıpéldány) az ügyvéd az irattárában, eredeti példányban, papír alapon az okiratra irányadó megırzési ideig, visszakereshetı módon, de legalább az ellenjegyzéstıl (meghatalmazás fogadásától) számított 10 évig megırzi.


13


(7) Az ügyvéd, illetve ügyvédi iroda tagjaként mőködı ügyvéd esetén az ügyvédi iroda felelıs azért, hogy a biztonsági jel Üt. 25/B. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásának teljes idıtartama alatt visszakereshetı legyenek: a) az egy adott biztonsági jel azonosítóhoz tartozó ügy- és ügyirat azonosító, b) az adott ügyirat összes, az ügyvéd által kiállított példányhoz tartozó, az ügyvéd vagy ügyvédi iroda által aktivált biztonsági jel azonosító, c) a tıpéldány, d) a tıpéldánynak a (2) bekezdés szerinti elektronikusan tárolt másolata, és felelıs azért, hogy ezen adatokat az ügyvéd (ügyvédi iroda) az ellenırzése során is haladéktalanul be tudja mutatni. (8) Az ügyvéd a tıpéldányon kívül minden további, általa ellenjegyzett eredeti példányt is biztonsági jellel lát el. 13. § (1) Az ügyvéd csak az elektronikus felületen hozzá (irodájához) rendelt biztonsági jelet aktiválhatja. (2) Az ügyvédi iroda által megrendelt biztonsági jelet az ügyvédi iroda tagjaként mőködı bármely ügyvéd aktiválhatja, azt más ügyvéd vagy ügyvédi iroda csak a (3) bekezdés szerinti átruházás esetén aktiválhatja. (3) Az ügyvédi iroda tagjaként nem mőködı ügyvédek és ügyvédi irodák egymás között a biztonsági jelet akkor átruházhatják át, ha az Üt. 25/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeket teljesítik, az átvevı ügyvéd vagy ügyvédi iroda ügyvédi tevékenység végzésére jogosult, és az átruházást az elektronikus felületen rögzítették. (4) Egy ügyvéd akkor is jogosult a birtokában lévı, még nem aktivált biztonsági jel (3) bekezdés szerinti átruházására, ha ügyvédi tevékenység végzésére már nem jogosult. (5) Ha egy ügyvéd kamarai tagsága megszőnt, a megszőnést követı hat hónapon belül jogosult a birtokában lévı, még nem aktivált biztonsági jelet a (3) bekezdés szerinti átruházni. (6) A területi kamara az ügyvéd kamarai tagságának megszőnésekor felhívja az ügyvédet arra, hogy a birtokában lévı, még nem aktivált biztonsági jelet a tagsága megszőnésétıl számított hat hónapon belül ruházza át vagy értékesítse a 15. § (5) bekezdés szerint. Ezen határidı lejártát követıen a területi kamara felhívja az ügynökséget arra, hogy a 10. § (1) bekezdése szerint az ügyvédhez tartozó, még nem aktivált biztonsági jelet érvénytelenítse és ezt a biztonsági jel nyilvántartásban rögzítse. (7) Az ügyvéd köteles az éves leltározás keretében az ügynökség által küldött értesítésben az az ügynökség nyilvántartása szerint az ügyvédnél vagy ügyvédi irodánál található még fel nem használt biztonsági jelek darabszámát az erre célra használandó elektronikus felületen visszaigazolni,vagy saját leltára alapján korrigálni. 14. § Az ügyvéd és ügyvédi iroda a biztonsági jel megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését és eltulajdonítását, valamint annak megkerülését az Üt. 25/A. § (3) bekezdése szerint köteles a területi kamara és az ügynökség számára bejelenteni és az ügynökség az érintett biztonsági jelet érvényteleníti és törli a biztonsági jel nyilvántartásból.

VI. FEJEZET. A BIZTONSÁGI JELÉRT FIZETENDİ ELLENÉRTÉKEK ÖSSZEGE ÉS AZOK MEGFIZETÉSÉNEK MÓDJA

15. § (1) A biztonsági jelet megrendelı ügyvéd vagy ügyvédi iroda minden megrendelt biztonsági jel után bruttó 550 forintot fizet.


14


(2) A jelen §-ban meghatározott díj magában foglalja az általános forgalmi adót, de nem foglalja magában az esetleges kiszállítás költségét. (3) Az ügynökség a még nem aktivált, sértetlen biztonsági jelet – ha annak ellenértékét az ügyvéd vagy ügyvédi iroda az ügynökség számára már kifizette -, a 10. § (1) bekezdése szerinti ügyvédtıl, ügyvédi irodától és a 13. § (5) bekezdés szerinti személytıl bármikor visszaváltja a visszaváltáskor irányadó, az (1) bekezdés szerinti díjon.

VII. FEJEZET. A BIZTONSÁGI JELÉRT FIZETETT ELLENÉRTÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA

16. § (1) A kamarák az Ügynökséghez befolyó, az ügyvédek és ügyvédi irodák által a 15. § kifizetett ellenértéket kizárólag az alábbi célokra fordíthatják: a) ügyfélfedezetek növelése (ügyvédi szakmai felelısségbiztosítási célok és központi ügyfélvédelmi alap létrehozásának támogatása); b) okirat-, adat- és jogügyletbiztonság (kamarai személyi és irodai nyilvántartások, irattárak, elektronikus és papíralapú ügyvédi archívumok, titok- és adatbiztonság, az ehhez kapcsolódó informatikai rendszerek és alkalmazások fejlesztése, fenntartása); c) tudáskarbantartás és –fejlesztés (jog- és tudás tartalmakhoz való hozzáférés, folyamatos szakmai továbbképzések, konferenciák, jelölt- és asszisztensoktatások, tanulmányi és kutatási ösztöndíjak, monitoring, ügyvédi önismeret, felmérés, mintavétel); d) szolidaritás (joghoz való hozzáférés, szegényjogi perlés támogatása, kirendelési díjoptimalizálás, pro bono, hivatásrenden belüli szociális támogatás). (2) A felhasználási célok közötti felosztási arányokról a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége évente dönt és beszámol a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének. (3) Ha a kamara valamely célra vonatkozóan az adott évben nem költötte el az arra a célra fordítható legnagyobb ráfordítást, az így fel nem használt ellenértéket a következı évben ugyanazon célra, az (1) bekezdés szerinti aránybeli korlátozásokra való tekintet nélkül felhasználhatja. (4) A Magyar Ügyvédi Kamara a Teljes Ülésnek, a területi kamara a tagjainak köteles írásban beszámolni az ellenértékek (1) bekezdés szerinti felhasználásáról, bemutatva az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek, feltételek és korlátok betartását is.

VIII. FEJEZET. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. § (1) Jelen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes ülése 2014. február 3. napján fogadta el. (2) A szabályzat a (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2014. május 1-jén lép hatályba. (3) A szabályzat 19. és 20. §-a a Hivatalos Értesítıben való megjelenés napján lép hatályba. 18. § A jelen szabályzatot a hatályba lépést követıen ellenjegyzett, az Üt. 25/A. § szerinti papír alapú okiratokra és azon meghatalmazásokra kell alkalmazni, amelyek esetén az Üt. 26. §-a a meghatalmazás érvényességéhez elıírja a meghatalmazás biztonsági jellel való ellátását. . (2) Az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer nyilvános elérhetıségét a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján közzéteszi azzal, hogy az ügyvédi kamaráknak az informatikai rendszer nyilvános elérhetıségét legkésıbb 2014. november 31-ére biztosítaniuk kell. (3) Az ügynökség az alábbi feltételek teljesülése esetén ellenérték azonnali fizetése nélkül biztosít biztonsági jelet az azt megrendelı ügyvédnek, illetve ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda tagjának minısülı ügyvédeknek:


15


a) minden ügyvéd (beleértve az ügyvédi iroda tag ügyvédeket is) a területi kamarájának székhelyén ellenérték nélkül átvehet egy-egy vagy két-két (ha egy íven 10 vagy kevesebb biztonsági jel lesz) ív biztonsági jelet; b) ha az ügyvéd az átmeneti idıszak alatt az ingyenesen megkapott ív(ek)en található szerinti összes biztonsági jel háromnegyedét meghaladó számú biztonsági jelet már aktivált vagy bejelentette annak megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését eltulajdonítását,; (4) A (3) bekezdésen kívüli esetben az ügyvéd vagy ügyvédi iroda a megrendelt biztonsági jelet annak átvételét követıen – beleértve a másik ügyvédtıl átvett és meg ki nem fizetett biztonsági jelet is -, havonta utólag köteles megfizetni. (5) Ha egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a területi kamara jogosult az érintett ügyvéd és ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda összes tagjának a biztonsági jel megrendelésére és aktiválására vonatkozó jogát a díj megfizetéséig felfüggeszteni, az érintettek egyidejő elektronikus értesítésével. Budapest, 2014.február 3. napján. dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke


16

FOLYAMATLEÍRÁS ÉS MÜK SZABÁLYZATTERVEZET

Recommend Documents