Fogyatékkal élők turizmusa

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Alapszak Egészségturizmus Szervező Szakirány

Fogyatékkal élők turizmusa

Konzulens:

Készítette:

Simon Nóra

Gyantár Anikó 2015.

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés .............................................................................................................. 1 1.1.

A kutatás célja ................................................................................................ 2

1.2.

Hipotézisek ..................................................................................................... 2

2. Alapfogalmak ...................................................................................................... 3 2.1.

Egészség, egészségi állapot ........................................................................... 4

2.2.

Betegség.......................................................................................................... 4

2.3.

Károsodás, egészségkárosodás...................................................................... 5

2.4.

Fogyatékosság ................................................................................................ 5

2.4.1.

Mozgásszervi fogyatékosok ..................................................................... 6

2.4.2.

Látássérültek ........................................................................................... 7

2.4.3.

Hallási fogyatékosság ............................................................................. 8

2.4.4.

Értelmi fogyatékosság ............................................................................. 8

2.4.5.

Beszédfogyatékosság ............................................................................... 9

2.4.6.

Érzelmi, akarati fogyatékosság ............................................................... 9

2.4.7.

Súlyos-halmozott fogyatékosság ........................................................... 10

3. Történeti áttekintés ........................................................................................... 11 3.1.

Előítélet anno ............................................................................................... 11

3.2.

Előítélet ma - esélyegyenlőség ..................................................................... 12

4. Integráció ........................................................................................................... 14 4.1.

Együttélési stratégiák ................................................................................... 14

5. Fogyatékkal élők turizmusa – Paraturizmus ................................................. 17 5.1.

„Fogyatékos turizmus” külföldön................................................................ 17

5.2.

„ Fogyatékos turizmus” itthon .................................................................... 19

5.2.1.

Egészségturizmus .................................................................................. 23

5.2.2.

Fogyatékosügyi Program ...................................................................... 24

5.2.3.

A paraturizmus speciális közlekedési infrastruktúra igénye:

akadálymentesített építészet................................................................................ 25 6. Fogyatékkal élő személyek utazási habitusának bemutatása ...................... 29 7. Anyag és módszer .............................................................................................. 34 7.1.

Vizsgálati módszer bemutatása .................................................................... 34

7.2.

Kvalitatív kutatás: ................................................................................. 34

7.3.

Kvantitatív kutatás: ............................................................................... 41

8. Eredmények értékelése ..................................................................................... 43 9. Következtetések ................................................................................................. 49 10. Összefoglalás ...................................................................................................... 50 11. Irodalomjegyzék ................................................................................................ 51 12. Ábrajegyzék ....................................................................................................... 55 13. Mellékletek.......................................................................................................... 56 14. Köszönetnyilvánítás .......................................................................................... 67

1. Bevezetés „Az előítélet nem egyéb, mint vélemény ítélet nélkül. A gyermekeknek az egész világon olyan véleményeket sugallnak, amilyeneket csak akarnak, s előbb, mintsem a gyermek képes volna ítélkezni.” Voltaire Sokszor esélyt sem adunk a másiknak, hogy megismerjük, rögtön ítélkezünk. Ítélkezünk azok felett is, akik nem tehetnek arról, ahogy kinéznek, ahogy járnak, ahogy beszélnek. A fogyatékkal élők a magyar társadalom elfelejtett, fájóan mellőzött rétegének képviselői. Bele sem gondolunk abba, hogy ami egy egészséges embernek természetes, mekkora nehézségekkel jár egy fogyatékkal élő személy számára. A világ számos országában már nemcsak gesztusértéke van az akadálymentesen megközelíthető templomoknak, városi látványosságoknak, vagy éppen egy-egy wellness-gyógyfürdőnek, hanem új lehetőségeket is rejt magában. Hiszen felmérések alapján négyszer több időt töltenek el egy-egy helyen, ezáltal költési hajlandóságuk is nagyobb. Magyarországon azonban a fogyatékos-ügy, a fogyatékkal élők integrációja elhanyagolt terület. A fogyatékkal élő gyermekek, felnőttek családjukkal ugyanúgy nyaralnának, kikapcsolódnának, mint a többi egészséges ember, azonban sokszor a hiányos tájékoztatás, a nem megfelelő akadálymentesítés miatt nem mernek útnak indulni. Egészségügyi szervezőként fontos, hogy a lehető legtöbb célcsoport igényit kielégítsük és biztosítsuk számukra mindazt, amiért ellátogatnak egy gyógyfürdőbe, illetve termálfürdőbe. Ezen vendégek és betegek rehabilitációja érdekében nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy igénybe tudják venni a gyógyászati kezeléseket. Az egészségturizmusnak egyre növekvő szerepe van az egészségmegőrzésben (wellness), a betegség megelőzésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció) és a szervek fizikai kondicionálásában (fitnesz). Ezért fontos, hogy a lehető legtöbb célcsoport igényeinek megfeleljen az adott létesítmény kialakítása, illetve szolgáltatása.

1

1.1.

A kutatás célja

A kutatásom célja fogyatékos gyermekek és családjuk turisztikai szokásainak és lehetőségeinek feltérképezése és bemutatása. Szeretnék információkat gyűjteni, milyen nehézségekbe, korlátokba ütköznek, a gyermekkel otthonról való kimozdulás esetén a szülők, amikor ki szeretnének kapcsolódni. A gyermek születése óta nyaraltak-e valahol, és ha igen belföldet vagy külföldet részesítik előnyben. További célom volt felmérni, hogy a fogyatékos gyermekkel milyen mértékben lehet megközelíteni a mindennapi életben elengedhetetlen intézményeket, tömegközlekedések kialakítása megfelelő-e. Továbbá hogyan kezelik a nap mint nap szembeötlő negatív attitűdöket, akár szűkebb akár tágabb környezetben. Különböző kutatások segítségével, információt kaptam annak tekintetében, hogy a fogyatékos személyeknek milyen igényeik vannak, mivel is kell szembenézniük nap, mint nap.

1.2.

Hipotézisek

1. Feltételezem, hogy a sérült gyermek után már nem született másik gyermek 2. Feltételezem, hogy a sérült gyermek születése után, nyaralás alkalmával rokonoknál szállnak meg inkább, mint szállást vennének igénybe 3. Feltételezem, hogy a sérült gyermek születése után a családok nem mennek nyaralni a pénzügyi problémákra, illetve a gyermekkel való nehéz közlekedésre hivatkozva 4. Feltételezem, hogy a sérült gyermek, illetve családja tömegközlekedésen, valamint rendezvényeken való részvétel esetén találkozik a legtöbb előítélettel

2

2. Alapfogalmak „Az egészség, a betegség, a rendellenesség, a fogyatékosság, a rokkantság fogalmának meghatározása során különleges nehézségekkel találjuk magunkat szemben. E fogalmak jogi, orvosi, szociális, köznyelvi értelmezése nem azonos, amely megzavarhatja a különböző szakemberek és az állampolgárok közötti kommunikációját.”1 Ez a kommunikációs zavar a miatt is létrejöhet, mivel ezen emberek differensek, különböznek egymástól, más-más képességük van, illetve annak is betudható, hogy különböző országokban különböző ’ szakkifejezéseket’ megnevezéseket használunk egy-egy betegségben szenvedő alanyra. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a magyar szakirodalomban, még mindig nem egységesen használja a szakirodalom a különböző fogyatékossági szintek megnevezéseit. Az angol nyelvben három különböző szakkifejezés létezik, amelyet a leggyakrabban használnak. Az első az „impairment” melynek jelentése károsodás, pontosabban, egészségkárosodás, amely nem más, mint „az ember pszichológiai, fiziológiai

szerkezetének,

funkciójának

bármiféle

rendellenessége,

esetleg

hiányossága (hiányzó, vagy sérült testrész, szerv). A második angol szakszó a „disabillity” amely fogyatékosságnak fordítható, és ez „a

módosult, csökkent képessége

az ember bizonyos tevékenységeinek:

közlekedésnek, evésnek, ivásnak, mosakodásnak, írásnak és így tovább. A harmadik angol szakkifejezés a „handicap” szakkifejezést magyarul hátránynak fordíthatunk, „amely károsodásból vagy fogyatékosságból eredő társadalmi hátrány; korlátozza esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő normális, mindennapi szerepét.” 2

1

Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest,

2006., 7. oldal 2

Szabó Laura: A boldogság relatív, Szociológia Szemle, 2003/3., 87. oldal

3

2.1.

Egészség, egészségi állapot

Az egészség, mint fogalmat egy folyton változó meghatározás veszi körül. Ami a legfontosabb az a betegség hiánya, azonban ez még nem minden. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint sokkal többrétűbb, miszerint: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya.” (WHO, 1946) Az egészségi állapot fenntartása szempontjából fontos, hogy alkalmazkodni tudjunk a minket körülvevő biológiai, mentális, lelki, emocionális és szociális dimenziókhoz.

Ezeknek

a

kapcsolata

azért

fontos,

mert

egy

betegség

megjelenésekor nem csak a tünetek kialakulása okozhat problémát, hanem az ezzel járó mentális problémák is társulhatnak. Egy későbbi 1984-es fogalom meghatározása szerint, fontosnak tartják, hogy az egyén felismerje vágyait, szükségleteit kielégítse, illetve alkalmazkodni tudjon a környezet változásaihoz. (WHO, 1984)

2.2.

Betegség

A betegség fogalmát is fontos megemlítenünk, mivel bizonyára mindent megtennénk, bárhova elutaznánk, hogy visszanyerjük egészségünket, vagy legalább javuljon egészségi állapotunk. A betegség az egyik fő oka, hogy szívesen utaznak medical spába az emberek, melyet gyakran orvosuk ajánlására meghatározott kezeléseket

vesznek

igénybe

annak

reményében,

hogy egy betegségből

kigyógyuljanak, vagy legyengült egészségi állapotukon javítsanak. (Melanie, Puczkó, 2010) „Ha valamilyen oknál fogva a szervezet dinamikus egyensúlyi állapota felborul, akkor felépítésében vagy működésében eltérések alakulnak ki. Az eltérés kóros folyamatot indít el, ennek eredménye a megbetegedés. A kiváltó ok tartós fennállása betegségként jelentkezik, melynek kifejlődését tünetek jelzik. A betegség

4

megváltozott reakcióképesség, amelynek következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító ingereket.”3

2.3. Károsodás, egészségkárosodás „A szervezeti struktúrák, fiziológiai funkciók hiányát, csökkenését vagy torzulását összefoglaló néven károsodásnak nevezzük. A károsodás veleszületett rendellenesség, betegség vagy sérülés következtében jönnek létre. A károsodás az egyént az életbe való beilleszkedésében, illetve tevékenységeinek megvalósításában akadályozhatja. A károsodás nem azonos a kóros állapottal, ugyanakkor a kóros állapot megjelenési formája. A károsodás lehet átmeneti vagy tartós, progresszív vagy csökkenő jellegű, intermittáló vagy folyamatos.”4 A károsodás fennállhat betegség nélkül is, mint ahogy azt már az előzőekben említettem veleszületett rendellenesség esetén.

2.4. Fogyatékosság 1998.évi XXVI. törvény alapján „a fogyatékos személy az, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.”5 A fogyatékosság fogalma számos változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Talcott Parsons megfogalmazása szerint a fogyatékosság módosult, csökkent képessége az ember bizonyos tevékenységeinek. Ez azt eredményezi, hogy függő viszonyba kerül. Függ a kliens a családjától, barátaitól, orvosától, gondozójától. Maga a helyzete, betegsége kívánja, kényszeríti ki, hogy gondját viseljék. Azonban

3

Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006., 7. oldal 4 Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006., 8. oldal 5

1998. évi XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. §(a)

5

a függőséggel járó követelmények vonatkozásában is képes lehet teljes értékű vagy számottevő teljesítményre. Egy új értelmezés szerint „nem is az állapot, hanem maga a közeg tesz fogyatékossá.”6 A fogyatékosság különböző nyelveken a normálistól való eltérést, hiányt vagy csökkenést jelent, amely bizonyos tevékenységek végzését, a társadalmi aktivitást korlátozza. A fogyatékosság szó jelentéséhez a legtöbb nyelven többféle negatív felhang tapad: kevésbé értékeset, kevésbé képeset, csökkent értékűséget, deprimált, deviáns állapotot jelent. Az általános felfogás szerint a fogyatékosság miatt nem képes önellátásra, nem hasznos a közösségnek, nem tud megfelelő jövedelemszerző tevékenységet folytatni. (Tasnádi, 2006) Azonban külföldön a hivatalos és szakmai nyelvben a ’ fogyatékos’ megnevezés helyett ’ fogyatékos emberek’, ’ fogyatékossággal élő emberek’, ’ emberek fogyatékossággal’ megnevezést alkalmazzák. ( Szabó T., 2006)

2.4.1. Mozgásszervi fogyatékosok „Mozgásfogyatékos az a személy, akinél aktív vagy passzív mozgásszervi, szervrendszeri kóros elváltozások következtében a hely- és helyzetváltoztatási, a manipulációs készség, a fizikai teljesítőképesség megváltozása, kóros érintettsége áll fenn.”7 „Kiemelkedő a meghatározás szempontjából, hogy az állapot következtében a mozgásos tevékenységek végzésében maradandóan korlátozott. Ez azt jelenti, hogy az átmeneti jellegű mozgásképesség csökkenése nem tartozik a csoportba.”6 Például egy baleset miatt végtagtörés esetén a sérülést idővel helyre lehet hozni, nem okoz tartós fogyatékosságot. Abban az esetben, ha ezt a sérülést minden rehabilitációs kezelés ellenére sem javul, mozgáspálya-beszűkülés marad vissza,

6

Kálmán Zsófia, Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris kiadó, Budapest, 2002, 37. oldal 7 Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006., 4 oldal

6

amely befolyásolja a klienst az önellátásában, már mozgásfogyatékosságról beszélhetünk. (Tasnádi, 2006) A mozgásfogyatékosok főcsoportja is számos változatot tartalmaz, melynek területein számos elnevezés alakult ki, mint például; mozgássérültek, mozgásukban zavartak, mozgáskorlátozottak, mozgásszervi fogyatékosok, testi fogyatékosok stb. Mindezek mellett, a mozgásfogyatékosoknak két nagy csoportját ismerjük. Az egyik csoport a testi fogyatékosok, míg a másik csoport lényegében a mozgássérültek. Különbség a kettő között, hogy a testi fogyatékosok nem idegrendszeri eredetű károsodásban szenvednek, hanem fejlődési rendellenségek vagy balesetek eredménye, ezáltal deformitásuk miatt mozgáskorlátozottak. „Az igerendszeri mozgászavar jellege lehet plégia (bénulás), amikor mozgásképtelenség lép fel, paresis (részleges bénulás), amikor a mozgásképesség csökkent, és hypermotilitás (túlmozgás). Kiterjedés szerint lehet, monoplégia, illetve monoparesis (egy végtagra terjed ki), hemiplégia, illetve hamiparesis (a test fél oldalára terjed ki), paraplégia, illetve paraparesis (a két alsó végtagra terjed ki), di- vagy tetraplégia, illetve di-, vagy tetraparesis (négy végtagra terjed ki)”8

2.4.2. Látássérültek A szem úgynevezett első jelzőrendszer. Közvetlenül jelzi a külvilág jelenségeit és jellemvonásait. Szemünk teszi lehetővé azt a négy alapvető funkciót, hogy alakokat, illetve tárgyakat láthassunk, színeket, fényeket érzékelhessünk, valamint távolságokat határozzunk meg. (Tasnádi, 2006) A látássérülteket három csoportba sorolhatjuk: vakok, alig látók és gyengén látók. „A klasszikus kategorizálás szerint a vakok azok, akiknek nincs látásmaradványa, az alig látók a fényt érzékelik, foltokat és esetleg nagy tárgyakat látnak, de vízusuk nem éri el a 0,1-et, a gyengén látók pedig azok, akiknek a vízusa 0,1 és 0,3 között van.”9 8

http://www.massag.hu/main.php?a=konyvajanlo&b=konyvajanlo_korszerusitesi Letöltés ideje:2015.10.01. 9 Dávid Andrea Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008. 20. oldal

7

2.4.3. Hallási fogyatékosság „A

hallás

károsodás

alatt

értjük

a

hangok

észlelésének,

megkülönböztetésének, a hangforrás lokalizálásának, a beszédhallásának a zavarait. A halláskárosodás a teljes hallásveszteségtől a halláscsökkenés különböző fokozatáig terjed.” 10 A hallássérültek azonban egy gyűjtőfogalom, amely kiterjed a siketekre illetve nagyothallókra. A siketek élettani szempontból a hangérzékelés teljes hiányát jelenti, míg a nagyothallók hallásképesség csökkenésében szenvednek. A nagyothallók számára a digitális programozású és jelfeldolgozású hallókészülékek hatalmas segítséget nyújtanak a kommunikáció kialakításában. Azonban a siketek számára a jelbeszéd az, amely információcserére alkalmas.

2.4.4. Értelmi fogyatékosság „A

gyengeelméjűséget,

a

szellemi

teljesítőképességben

mutatkozó

visszamaradottságot, azaz a mentális retardációt általában a fogyatékosságok közé sorolják. Az elváltozások a súlyosságuktól függően már csecsemő- illetve kisgyermekkorban is felismerhetőek. Meghatározó tünet a szellemi teljesítménynek az azonos életkorúak átlagos szellemi teljesítményhez viszonyított elmaradása.” 11 Az értelmi sérülés kialakulásában számtalan ok állhat. A genetikai eredetű értelmi sérülések egy része örökletességet, bizonyos családi halmozódást mutat, másik részüknél a genetikai állomány sérülése minden előzmény nélkül következik be. (http://csaloganyiskola.uw.hu/magy.htm)

10

Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006.38. oldal 11 Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006.16. oldal

8

A BNO-10 (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) három kritériumot fogalmaz meg:  Jelentősen átlag alatti intellektuális teljesítmény (IQ 70 vagy az alatti)  Az adaptív deficitje, vagy károsodása az alábbiak közül legalább két területen: kommunikáció, önmaga irányítása, iskolai készségek, munka, szórakozás, egészség, biztonság  18 éves kor előtt jelentkezik 12

2.4.5. Beszédfogyatékosság „A beszédzavar megítélése attól függ, hogy az egyén hogyan képes, illetve megfelelően képes-e magát a beszéddel kifejezni, illetve mások közléseit megérteni.”13 „A beszédfogyatékosság megjelenthet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszan tartó elmaradásában, a beszédfolyamatosság, a beszéd- és hangképzés sérüléseiben, valamint

az

olvasás,

írás

megtanulásának

és

alkalmazásának

akadályozottságában.”14 A beszédfogyatékosok csoporttagjai között jelentős különbségek vannak például tünet jellege, súlyossága, időbeni megjelenése, kiterjedtsége és a kísérő problémák jellemzői szerint.

2.4.6. Érzelmi, akarati fogyatékosság Ezen sérültek fő tünetei az érzelmi, akarati funkciók sérülése, ennek következtében válik sérültté a személyiségfejlődés, inadaptálttá a személyiség. Ezek az ártalmak az idegrendszert támadják, károsítják. A sérültek fő jellemzője, hogy beilleszkedési, alkalmazkodási zavarban szenvednek. Őket nevezzük összefoglalóan inadaptáltaknak. „Az érzelmi, akarati funkciók 12

http://fogyatekossag2011.ewk.hu/ertelmi-fogyatekossag/ (Letöltés: 2015.10.01)

13

Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006.10. oldal 14 Illyés Sándor, Torda Ágnes: Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. 56.oldal

9

különböző súlyosságú sérülése jellemző klinikai képek: a neurózis, a pszichopátia és a pszichózis.”15

2.4.7. Súlyos-halmozott fogyatékosság A halmozott fogyatékosság esetén fontos megemlíteni, hogy egyszerre egy személynél több fogyatékosság van jelen. Ilyen esetben nem másodlagos tünetként kell kezelni, hanem ilyenkor főtünettel állunk szemben. Ennek a tünetcsoportnak a megállapítása nem egyszerű feladat, mivel gyakran másodlagosan fellépő sérülések tűnnek szintén elsődleges fogyatékosságnak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint (KSH) a 2011-es népszámlálás adatai szerint fogyatékossággal

élők

száma

457

ezer

fő,

azaz

a

népesség

4,6%-a.

(http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag)

Fogyatékosság Típusa

Fogyatékosok száma

%-os arányban

18 év alattiak

Mozgáskorlátozott

222 206

47,33%

5864

Látássérült

80 484

16,81%

3494

Értelmi fogyatékos

40 779

8,72%

8 100

Hallássérült, beszédhibás

88 026

19,77%

6574

Egyéb

26 083

7,35%

11 089

Összesen

457 578

100%

35 121

1. ábra A népesség fogyatékosság altípusai, százalékos arányban illetve a 18 év alattiak megoszlásában, 2011 (forrás: KSH adatok) saját szerkesztés

15

http://www.massag.hu/main.php?a=konyvajanlo&b=konyvajanlo_korszerusitesi (Letöltés: 2015. 10.01)

10

3. Történeti áttekintés A fogyatékosság problémája bizonnyal egyidős magával az emberrel, de mai, roppant szélesen elterjedt, súlyos formájában meglehetősen új keletű: egyfelől folyamatosan, lassan, másfelől mégis a XX. század közepétől válik világméretű problémává. A nagyipari munka, a zsúfolt veszélyes tömegközlekedés, az egészségtelen életmód, a nem megfelelő és túlzott gyógyszerfogyasztás, a hatalmas mennyiségű káros kémiai anyag bevitele a szervezetbe, a felfokozott stressz hatások, az erősen szennyezett környezet csak néhány a jellemző roppant veszélyes, fogyatékosságot előidéző tényezők közül. (Kálmán, Könczei, 2002) Nem csak mi emberek különböztetjük meg a másságot, az állatvilágban is előfordul, hogy sérült egyedek kiszelektálódnak. Egyik oka lehet a természetes szelekció, másik ok pedig gyakran saját állattársai pusztítják el a gyengébbet. Az ember úgy van a sérült születésével, fogyatékossá válással, mint a halállal: nehezen képes elfogadni, szinte nem is tűnik igaznak, azonban ha saját szemével is látja, mikor beigazolódik az eset, nem tudja tudatosítani magában, nem érzi valósnak, nem tudja, hogy mi lehet ennek az oka. (Kálmán-Könczei, 2002)

3.1. Előítélet anno Tengernyi

mondát,

történetet,

mítoszt

hallhattunk

és

olvashattunk

könyvekben illetve láthattunk filmként megörökítve, hogy különböző korokban, hogyan viszonyultak az emberek, a fogyatékkal élő embertársaikhoz. Első hiedelem,

melynek

bizonyosságát

ékírásos táblák bizonyítják

Mezopotámiából ered, ahol ugyanis úgy vélték, hogy a sérülten született gyermekek nem e világiak. Úgy gondolták, hogy a fogyatékosság az emberi és társadalmi tudatban a legmélyebben kapcsolódik egybe a transzcendencia keresésével, azaz létünk túlvilági eredetével. Ez volt az oka annak, hogy nem csak olajat és füstöt használtak jóslásra, hanem a sérülten születetteket is felhasználták erre a célra.

11

Európa szerte ismert szakíró Ulisse Aldrovandi véleménye szerint, Isten azért teremt ilyen súlyos testi fogyatékossággal rendelkező csecsemőket, hogy az emberek elkerüljék a bűnöket, vagy éppen megbánják azokat. A régi zsidó társadalomnak szigorú egyházi alapjai voltak.

Ezek közül

egyik, hogyha valakinek fertőző betegsége volt, azt kirekesztették, és a táboron kívül kellet élni, addig, amíg meg nem gyógyult. Majd később visszatérhetett. Azonban volt egy szabály a zsidó társadalomban miszerint, „a fogyatékossággal élő, a társadalom peremére szorult, kirekesztett, nehéz sorsú személynek is joga van arra, hogy a társadalom többi tagjával azonosan emberi életet élhessen.” 16 Ebből arra következtethetünk, hogy a sérült embernek is joga van a társadalmi beilleszkedésre illetve, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés. Az antik görög világ ideáljai között első helyen szerepelt az egészség és az épség. Ezért a csecsemőket, születésük után, egy bizonyos Leszkhé nevű helyre kellet vinni, ahol a törzsek vénei megvizsgálták a gyermeket. Ha a gyermek nem volt egészséges, tehát bármiféle testi fogyatékossággal rendelkezett, bedobták a Taigetosz Apothetai szakadékába. Ebből arra következtethetünk, hogy a korabeli görögök nem tekintették embernek ezeket a gyermekeket. (Kálmán- Könczei, 2002)

3.2. Előítélet ma - esélyegyenlőség Ezek a kis történetek, mítoszok tanúbizonyságot adnak arról, hogy maga a fogyatékos lét, a fogyatékosokat megvető és elítélő érzés egyidős magával az emberiséggel. „ A jogszabályok a törvény előtti jogegyenlőséget ugyan biztosítják, de nem teremtik meg automatikusan az esélyegyenlőséget. A törvény, amely kimondja, hogy a fogyatékossággal élő embernek joga van az akadálymentes és biztonságos környezethez, még nem jelenti az akadályok tényleges megszűnését, az Alkotmány és a diszkrimináció tilalmát kimondó törvények pedig nem járnak az előítéleteket, a gondolatok béklyóba verő, káros sztereotípiák felszámolásával.” 15

16

Kálmán Zsófia, Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris kiadó, Budapest, 2002., 4. oldal

12

„Ezzel az összefüggéssel a WHO azt kívánja hangsúlyozni, hogy mindenki annyira korlátozott amennyire korlátozva van a szorosabb, illetve tágabb társadalmi környezetével való interakcióban. Mert a fogyatékosság nem csak a fogyatékos személy által átélt, belső tapasztalatból származik, hanem létezik egy úgynevezett ”külső korlátozottság”, amely, az adott személy környezetének oldaláról érkezik”17 Így, nem csak az egyén kötelessége az, hogy megpróbáljon beilleszkedni, hanem a társadalom részéről is elengedhetetlen a fogyatékosság kezelése, hiszen gyakran nem is az állapot, hanem maga a közeg tesz fogyatékossá. (Kálmán-Könczei, 2002) Erre egy kiváló példa egy spanyol mese a másságról. A mese egy olyan világról beszél ahol az embereknek egyik napról a másikra, hirtelen majomszerű farkuk nőtt. Eleinte persze csak egy-két embernek, akik borzasztóan szégyellték, elszörnyedtek a látványtól. Mindent elkövettek, hogy ne látszódjon ez a furcsaság. Azonban egyre több embernek nőtt ki a majomszerű farka, ekkor már megváltozott a nézetük az új testrésszel kapcsolatban. Rájöttek, hogy lényegében ez a farok hasznos is tud lenni, hisz cipekedni tudnak vele, ajtót nyitni, ha mindkét kezük foglalt. Már - már a boltokban is csak olyan ruhákat lehetett kapni, amely azokra jók, akiknek farka van. Azonban azok az emberek, akiknek nem volt farka, lassan kezdtek másnak, furcsának látszani. Próbáltak javítani a helyzeten műfarokkal, hátha be tudnak illeszkedni, azonban volt olyan is, aki inkább elbujdosott. (Kálmán, 1995) Ebből a kis meséből is érzékelhetjük, hogy gyakran azok az emberek, akik egy kicsit másabbak, mint az egészségesek, tegyük fel, hogy egy fogyatékossággal élő gyermek sokszor nem is érzékeli azt, hogy ő másabb, addig, amíg mi nem érzékeltetjük vele, hogy az. Mert a gyermek nem úgy viszonyul saját betegségéhez, fogyatékosságához, mint a felnőtt, a gyermekközösség pedig másképpen ítéli meg.

17

Szabó Laura: A boldogság relatív, Szociológia Szemle, 2003/3., 87. oldal

13

4. Integráció Az integráció, integrálás szó a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint „különálló részének valamely nagyobb egészbe egységbe való beillesztését, beolvadását jelenti.” 18 „Jelen esetben az integráció a fogyatékosok, a sajátos igényű, a különleges életfeltételek között élők bevonását jelenti a társadalom egészébe. A rész egészbe történő behelyezését foglalja magában.”19 Egy folyamat mely a fogyatékkal élő ember és a nem fogyatékos ember közti kölcsönös viszonyt maximálisan lehetővé teszi, tehát a lényeg a közös cselekedeten és a kölcsönös kommunikáción van. Azonban ahhoz, hogy ez létrejöjjön, kétoldalú alkalmazkodás szükséges.

4.1. Együttélési stratégiák A másikkal való együttélés kulturális és társadalmi alapokon nyugszik, csoportok közötti sajátos viszonyokhoz köthető. Az egyik ilyen együttélési stratégia az asszimiláció, melynek lényege, hogy a kisebbségi csoportnak le kell mondania sajátosságairól és a többségi csoport, szokásait, kultúráját, elsajátítsa és magáévá tegye azt. (Bigazzi,2013) Egy másik ilyen stratégia a fúzió. Egy olyan metódus mely nem kívánja eltörölni teljesen egyik félnek sem a kultúráját, ez helyett inkább egy úgynevezett „melting pot”-ba helyezni a két kultúrából a pozitív összetevőket összeolvasztanák, amely egy teljesen új kultúrát alakítana ki. „Azaz, ha minden kultúra a saját értékeit hozza, és azokat képes összeilleszteni a többivel, a végső kulturális fúzió jobb lesz bármelyik lehetséges kultúránál.” 20 18

Juhász József: Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció II., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006., 16. oldal 20 Bigazzi Sára: Előítélet, Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2013. 30. oldal 19

14

Egy harmadik stratégia, a kulturális pluralizmus. Ennek a stratégiának a lényege a különböző kultúrák együttélése. „A különbségek megtartását, minden kultúra felértékelődését tűzte ki célul, ami az összetett kulturális örökség gazdagodását jelenti.” 19 „A bizalom a társadalmi integráció egyik legfontosabb alkotóeleme, ami a közös cselekvés hatékonyságát is növeli, továbbá az egyének társadalmi viselkedését is pozitív módon befolyásolja.” 21 Az integráció során az ember nem lesz észrevétlen, mivel nem az a cél hogy teljes mértékben egybeolvadjunk, nem célja a különbségek megszüntetése, hiszen mindannyian különbözőek vagyunk. A fogyatékos emberek integrációja alatt azt értjük, hogy bevonjuk őket is a mindennapokba,

hogy

ők

is

használni

tudják

a

tömegközlekedést,

akadálymentesített szállások legyenek kialakítva. Segíteni kell őket, hogy szabadon gyakorolhassák jogaikat, támogatásra, védelemre van szükségük. A fogyatékos emberek számára fontos az esélyegyenlőség illetve a hozzáférhetőség. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy legyen mindenkinek esélye a tanulásra, a munkára, karrierre, kultúra megismerésére, szórakozásra, nyaralásra, jó minőségű szolgáltatások igénybevételére függetlenül attól, hogy férfi vagy nő, fogyatékkal élő vagy sem. Egyenlőség, mely az emberek számára lehetővé teszi, hogy élhessenek esélyeikkel. A hozzáférhetőség jelenti például a múzeumot, vagy könyvtárat ahova el tud, illetve be tud jutni egy kerekes székes, egy látássérült ugyanúgy megtalálja azt, amit keres, illetve a postán ahol olyan tájékoztatók vannak, amit mindenki ért. Minden szolgáltatás, épület, elérhetővé van téve a sérült emberek számára is. Természetesen ezen felül is vannak olyanok, akiknek segítségre van szükségük, de legalább lehetőségük van önállóan cselekedni, és nem mi mondjuk meg, hogy mit hogyan csináljanak, nem gondolkodunk helyettük. (Kállai, 2013/1.)

21

Fónai Mihály: Egy „integrált” kötet a társadalmi integrációról, Metszetek, 2012/4. szám-2013/1. szám, 258. oldal

15

Ha időben elkezdődik az integrációra való nevelés, nagyobb eséllyel lesz sikere. A korai fejlődési szakaszban, gyermekkorban a legideálisabb. Ha integrált oktatásban részesülnek, az iskolatársaknak is van idejük megismerkedni ezzel a társadalmi problémával, hiszen azt sem szabad elfelejteni, hogy gyermekkorban az emberek sokkal könnyebben elfogadják egymást. Ehhez egy kiváló könyvet írt három szerző, mely gyermeknyelven magyarázza el, hogy hogyan kezeljék azokat a helyzetek mikor sérült emberrel találkoznak. A „Ne parázz!” című kiskönyv, egy olyan helyzetet elemez, amellyel a társadalom nem tud mit kezdeni, és a legideálisabb korosztályt, a gyermekeket szólítja meg, méghozzá gyereknyelven. Íme, néhány idézet az értelmi sérült emberekről illetve a vak és gyengénlátó emberekről: „Vannak, sajnos, akiknek olyan súlyosan sérült az agyuk, hogy szinte semmijük sem működik: nem tudnak beszélni, csak artikulálatlan hangokat adnak ki, és talán még mozogni sem tudnak. De ők is, sőt, minden fogyatékkal élő ember képes arra, hogy érezzen. Boldogok, és szomorúak tudnak lenni, sírnak vagy nevetnek…”22 „Vannak, akiknek az életük támasz nélküli sötétségben telik. Ők a vakok. Olyanok is vannak, akik látnak ugyan, de nagyon rosszul. Ők a gyengénlátók…” 23 A magyar oktatás viszont, nem feltétlenül tökéletes. Kezdve a magas osztálylétszámmal, mely akadályozza, hogy az oktató kellő figyelmet fordítson azon diákok felé, akik sérültek, túlterheltekké válnának, amely nem csupán a fogyatékkal élő diákok számára hátrány, ugyanúgy az ép társaik számára is; illetve a tanárok nem megfelelő képzettsége az ilyen diákok felé hiányos. (Kállai, 2013/I.)

22

Bánki László, Csató Gyula, Varga Lívia Éva: Ne parázz!, Beszélő szem Produkciós Iroda, 2004., 49. oldal 23 Bánki László, Csató Gyula, Varga Lívia Éva: Ne parázz!, Beszélő szem Produkciós Iroda, 2004. , 15. oldal

16

5. Fogyatékkal élők turizmusa – Paraturizmus A fogyatékkal élők turisztikai lehetőségei, szokásai és igényei számos elemekben eltér az átlag lakosság által felmért jellemzőkhöz képest. Azonban eddig sem turisztikai sem fogyatékosságtudományi ág nem foglalkozott részletesen, e területek kutatásával. 2008 februárjában az EDF (European Disability Forum) és két európai egyetem együttműködésével létrejött az EuRADE program, melynek célja, hogy a kutatások területén megvalósuljon a fogyatékossággal élő emberek, az őket képviselő non-profit szervezetek és a tudományos szféra együttműködése, és ez által az érintettek bevonásával, megtalálják azokat a kutatási területeket és kérdéseket, melyek valóban segítik életminőségük, lehetőségeik javulását. Legfontosabbnak ítélt kutatási problémakörökbe beleestek a helyrajzi mobilitás, közlekedés mellett a diszkrimináció és emberi jogok, a szociális kirekesztés és szegénység, a foglalkoztatás, vagy éppen az egészségügyi ellátás. (http://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/turizmus_vezetoi_osszefoglalo.pdf)

5.1. „Fogyatékos turizmus” külföldön A fogyatékkal élők turisztikai lehetőségei világszerte fejlődésnek indultak. Egyre több szálloda, múzeum, légitársaság, étterem szolgáltatásait vehetik igénybe az érdeklődök, illetve állapotuktól függően szervezett utakon, városnézésen és speciális túraútvonalak kialakításával próbálják elcsábítani a vendégek e csoportját. Számos turisztikai szolgáltató, úgy gondolja, hogy a fogyatékkal élők- legyen szó mozgáskorlátozottról vagy látássérültről - kísérővel közlekednek, ha utazni szeretnének, ezért nem tartanak igényt semmilyen segítségre vagy tájékoztatásra, azonban ez az elgondolás manapság sok esetben megcáfolódik. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyatékkal élő emberek, egyre több kedvvel indulnak egyedül útnak, ez esetben szükségük van segítségre és útbaigazításra, ugyanúgy, mint a mindennapokban. (http://www.gravobraille.hu/wp/tag/turizmus/)

17

Jelenleg 15 ezer amerikai szállásadó kínálja akadálymentes szobáit és közösségi helységeit az Expedia oldalain, amely egy új szolgáltatást vezetett be a fogyatékkal élők számára. Hatalmas segítség számukra, egy étteremben a Braille étlap, egy szállodában a Braille tájékoztató, a megfelelő dőlésszögű mozgáskorlátozott rámpa, vagy éppen csak annyi, hogy a lift kezelőgombjai megfelelő magasságban legyenek elhelyezve. A WizzAir új szabályzata szerint vakok és siketek is utazhatnak a levegőben kísérő nélkül, azonban az utazás előtt legalább 48 órával értesíteni kell őket, hogy sérültek. (https://wizzair.com/en-GB/useful_information/Special_needs) A sérültek számára az egyik legkiemelkedőbb reptéri szolgáltatást az Air Canada nyújtja. A foglalás után az utas miután jelezte, hogy valamilyen fogyatékossággal él, egy kísérő a megadott időben pontosan várja az utast a kiilletve a beszálló pontoknál. A kísérő mellett egy hordár is tartózkodik, így a kísérő személy jobban tud figyelni a sérült személyre. A kísérő feladata, hogy tájékoztassa az utast, hogyan tudja igénybe venni a helyi közlekedést, illetve abban az esetben, ha a helyszín egy átszálló pont az utasnak, elkísérni őt a következő terminálhoz, csomagjaival együtt. (http://www.aircanada.com/en/travelinfo/before/specialneeds.html) Az Európai Unió egyik kutatási projektjében jelenleg is folyik egy olyan eszköznek a fejlesztése, amely alkalmas gyalogutak kialakítására látássérültek számára. A gyalogutak használói olyan speciális, szenzoros fehérbottal sétálhatnak, amelyek azonosítják a burkolatba levő jeladókat. (http://www.gravobraille.hu/wp/tag/turizmus/) Egy másik példa külföldről, pontosabban Párizsból. A Louvre-ban egy úgynevezett ’tapintható kiállítást’ alakítottak ki a látássérültek számára. A tárlatvezetést számukra szakképzett emberek végzik és lehetőséget biztosítanak a látogatóknak, hogy ha már nem láthatják a műtárgyakat, tapintásukkal érzékelni 18

tudják. Természetesen a legtöbb esetben nem az eredeti tárgyat, hanem annak egy másolatát érinthetik meg a látássérült vendégek. Ezeknek a kiállításoknak az egyik fő szempontja, hogy minél többféle anyagot, formát és mértet vonultassanak fel. Így a leggyakrabban szereplő tárgyak az edények, a pénzérmék, ruhák és dísztárgyak másolatát is. (http://www.louvre.fr/en/accessibility) Míg Toronto, mely a világ legmegközelíthetőbb városának hírnevében áll, ingyenes kiadványokkal segíti a városba érkező mozgássérülteket és mindemellett akkumulátorról működő kerekes székeket rácsatlakoztathatják a város számos pontján megtalálható köztöltőkre. (Szabó K., 2006) Még sorolhatnánk számos országot, várost, számos turisztikai szolgáltatót, amely nagy odaadással tekint a fogyatékkal élőkre. Mint például a vakok múzeuma Madridban, vagy éppen a tapintható kiállítások illetve a sötét éttermek Berlinben vagy Londonban illetve egy speciális túra az arizonai Grand Canyon-nál. (http://www.gravobraille.hu/wp/tag/turizmus/)

5.2. „ Fogyatékos turizmus” itthon „Itthon még csak alakulóban van az a nemzetközi szinten régóta jellemző attitűd, hogy a turisztikai szolgáltatók potenciális fogyasztóként tekintenek a fogyatékkal élőkre.”24 A tőlünk nyugatra fekvő országokban a sérült emberek idegenforgalma jól fejlett iparág, amely kimagasló bevételt jelent a turisztikai ágazatban. Azonban hazánkban is egyre többen ismerik fel a paraturizmus jelentőségét. A Pécsi Tudományegyetem felsőfokú szakirányú továbbképzés keretében paraturisztikai szakemberek oktatását, majd későbbiekben foglalkoztatását tűzte ki célul. (Molnár, 2008/1.) „A szórakozás, pihenés, kikapcsolódás, az utazás pozitívan hat az emocionális

24

http://turizmus.com/migracio/fogyatekos-fogadokeszseg-1092077 (Letöltés ideje: 2015. 10.09.)

19

fizikális állapotra. Ha ezek a tényezők adottak, az ember életminősége is felfelé ívelő lesz. Mindez nyomatékosabban van jelen a sérült emberek életében.” 25 Ennek megvalósítása érdekében kutatást folytattak paraturisztikai lehetőségek megismerésére. Egy kérdőíves felmérést készítettek mozgássérült és nem mozgássérült emberek között, melynek keretein belül egészségi állapotra, életminőségre illetve koherencia-érzetre fókuszáltak. A kérdőíves felmérés nagyon alapos és mély volt, melynek eredményeképp a mozgássérültek hasonlóképp válaszoltak a kérdésekre, mint a nem sérültek, vagyis semmivel sem elégedetlenebbek, lehangoltabbak, mint a kontrollcsoport, sőt bizonyítási vágyuk sokkal magasabb, mint általában a nem sérült egyéneknél. (Molnár, 2008) A Motiváció Alapítvány készített egy felmérést a fogyatékkal élők utazási szokásiról, melyből kiderült, hogy a célcsoport leginkább a csalódástól való félelem miatt nem utazik. A felmérés szerint a nyugat-európai fogyatékkal élő személyek is szívesen jönnének Magyarországra, viszont a megbízható információ hiány miatt nem mernek eljönni. A kutatás alapján viszont megérné egy kis időt fordítani e hiányosságok pótlására, mivel a fogyatékkal élők az átlagosnál négyszer hosszabb időt töltenek egy-egy desztinációban. (http://turizmus.com/migracio/fogyatekos-fogadokeszseg-1092077) Ahhoz, hogy valamit kelendőbbé tegyünk, nem feltétlen anyagi hozzájárulás szükséges, pusztán találékonyság. Ilyen jól bevált elképzelés például a liftgombok vízszintes felhelyezése, vagy éppen a rámpának megfelelő hosszúság és dőlésszög biztosítása. Murányi

Péter,

a

GSZT

szakújság

főszerkesztője

úgy

véli,

hogy

az

akadálymentesített szálláshelyekkel a legnagyobb probléma nem a jó szándék hiánya, hanem a szakértelmet nélkülöző kivitelezés és a hiányos tájékoztatás. Attól, hogy az épületben rámpán tudnak bejutni, illetve a szobák ajtaja ki van szélesítve, még nem lesz akadálymentes egy szálloda. A gondok sokszor a parkolóban jelentkeznek már, mikor a murván nem tud a kerekesszékkel közlekedő eljutni a 25

Molnár Gyöngyi: Életminőség kutatás a paraturizmus fejlesztésére, Humanitás: a mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége lapja, 28. évfolyam 1. szám, 2008. 7. oldal

20

rámpához, vagy a szobákban magasan van a villanykapcsoló, illetve az illemhelyeken nem megfelelő magasságban vannak a kapaszkodók. Ezáltal sok akadálymentesnek minősített szálláshely csak félig-meddig nevezhető annak. Van olyan is, ahol, az akadálymentesség a szállodába való bejutást jelenti, rámpa és lift tehát van, csak az épületen belül nincs kialakítva megfelelően, így segítség nélkül nem tud közlekedni az, aki kerekesszékben ül. Azonban akadálymentesítés szó hallatán, nem csak azokra az emberekre kellene összpontosítanunk, akik kerekesszéket használnak. Az tény, hogy a fogyatékossággal élők nagy százalékát teszik ki a kerekesszéket használók, de a többi fogyatékossággal élő ember sem elhanyagolandó. (Papp, 2012) 2011-ben a fogyatékossággal élők száma a népszámlálás alapján 457 ezer fő volt, azaz a lakosság 4,6%-a. A fogyatékosság meghatározásánál a sérült személyek több fogyatékosságot is megjelölhettek, ez alapján száz fogyatékossággal élő átlagosan 123 fogyatékosságot jelölt meg. A legnagyobb csoportot a mozgáskorlátozottak képviselték, 232 ezer fővel. Ez is azt jelzi, hogy a fogyatékossággal élő személyek több mint 50%-a mozgásában korlátozott. (KSH,2012)

2. ábra Fogyatékossággal élők a népesség százalékában, 2011 26

26

KSH, 2012

21

Az adatok önmagukért beszélnek, ezért nem is csoda, ha a legtöbb embernek akadálymentesítés a mozgáskorlátozottakra értendő, és a vakok vagy gyengén látók akadálymentesítése háttérbe szorul jelentésileg. (Papp, 2012) Magyarországon a turistalátványosságok mozgássérültek számára, nehezen megközelíthető, másrészt már csak maga az oda való út is erősen akadályozott. A tömegközlekedés nincs megfelelően kialakítva, mivel sok autóbusznak nem alacsonypadlós a kialakítása, a vasúti közlekedésben sincsenek teljes mértékben felkészülve

a

mozgássérültekre.

A

metróállomások

túlnyomó

többsége

mozgássérültek számára használhatatlan. De ha tömegközlekedésről nem is beszélünk, csak egyszerű városnézésről, amikor ugyanis a járda egyik felén még fel tud jutni az illető kerekesszékkel azonban már le nem, mivel le van töredezve, vagy éppen nincs kialakítva a padka. Azonban Magyarország, nem csak negatív példákat tud felmutatni. Szombathelyen Közép- Európa első akadálymentesített pályaudvarát valósították meg. „Az esélyegyenlőség jegyében történt felújítás eredményeként a vakok és gyengén látók a padlózat burkolatába épített vezető sávokon haladva, a siketek és nagyothallók, a kerekes székben ülők, mozgásukban korlátozottak pedig korszerű elektronikai és hangtechnikai rendszerek segítségével tájékozódhatnak a belső térben.” (Gálné, Turizmus Bulletin XII. évfolyam, 2. szám) Turisták számára Magyarországon a legfőbb úti cél Budapest, ezért fontos, hogy tudassuk a fogyatékkal élő személyek felé, legfőképp a mozgásukban korlátozottaknak, hogy nem kell tartaniuk attól, hogy meglepetésekkel találkoznak közlekedésük során. Egy nemzetközi trend alapján már magyar nyelven is elérhető az akadálymentes térkép. A Route4U térképre jelenleg a pesti és budai belváros járdái, kereszteződési és az átkelők akadálymentessége került fel. A Route4U célja, hogy egy adott pontból meg lehessen nézni, hogy melyik utca melyik átkelőjét érdemes választani, ahol mindenki el fog tudni menni vagy gurulni. (http://blog.route4u.org/category/programok/)

22

5.2.1. Egészségturizmus Magyarországon számos terület van melyet fejleszteni szükséges, ahhoz, hogy turista áradatokat tudjon fogadni minőségi ellátással. Azonban van egy hatalmas nagy előnyünk, Európa többi országával szemben. Egy olyan természeti kincs van a kezünkben, melyet a többi ország nem vehet el tőlünk. Számos település oly mértékben felhasználta ezt az értéket, hogy külföldiek számára turisztikai desztinációvá váltak, ahol akár jóval több vendégéjszakát eltöltenek, mint az átlag magyar vendégek, mert egyedülálló Európában. Ez a kincs nem más, mint a termálvízforrásaink. Magyarország, a Kárpát-medence részeként geotermikus nagyhatalomnak számít Európában. „Egyedülálló termál- és gyógyvízkincse alapot nyújt arra, hogy a gyógyidegenforgalom egyik ágát, a gyógyfürdőkezeléseket fokozott szerephez juttassuk idegenforgalmi bevételeink között. Kizárólag a fürdőkezelések, illetve a komplex fizikoterápia az a terület, ahol versenyképesek lehetünk a nemzetközi gyógyidegenforgalmi piacon.” 27 „Az

egészségturizmusnak

egyre

növekvő

szerepe

van

az

egészségmegőrzésben (wellness), a betegség megelőzésében (prevenció), a gyógyításban (terápia), az utókezelésben (rehabilitáció) és a szervek fizikai kondicionálásában (fitnesz). Az egészségturizmus Magyarországon kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési lehetőségekkel rendelkező turisztikai terméke. Természeti adottságaink között egyik legnagyobb érték az ország termálvíz- kincse, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények, azaz mozgásszervi, emésztőszervi, nőgyógyászati, idegrendszeri, betegségek kezelésére alkalmas.”28 Ez is azt jelzi, hogy számos területen helytáll, illetve szinte az összes korosztályt megszólítja a fiataloktól egészen az idős korosztályig, az egészséges vendégektől a gyógyulni vágyókon át a sérült-fogyatékkal élő vendégeken keresztül mindenkinek kielégíti igényeit és szükségleteit.

27

Czeglédi József, Imre János: Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989., 170. oldal 28 Michalkó Gábor: Turizmológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012., 179. oldal

23

A

fogyatékkal

élők

a

gyógyturisztikai

szolgáltatások

potenciális

célcsoportjai, mivel a mozgássérülteknek az egyes gyógyvíz kúrákat élettani hatásuk miatt receptre is felírják orvosaik. „Az úszás kedvező hatása, hogy más mozgásélményt biztosít, mint a szárazföldi mozgás, valamint szabadabb ízületi mozgást enged. Az izmokra és csontokra gyakorolt hatása nagyon kiegyensúlyozott. Az ízületi terhelése szinte elhanyagolható a szárazföldi sportokhoz képest. Ezt biztosítja a felhajtóerő valamint az, hogy nincsenek hirtelen nagy erőbehatások, ezáltal nem károsítja az ízületeket.”29

5.2.2. Fogyatékosügyi Program Az Országos Fogyatékosügyi Program 2015-2020. évekre vonatkozó stratégiája tartalmazza azokat a középtávon elérendő célokat, fő irányokat, amelyek a fogyatékos személyek hátrányainak leküzdését segíti elő. A Program végrehajtásának eredményei támogatják az érintettek aktivitását, önellátásiöngondoskodási képességét, hosszú távon lehetőséget teremtve ezzel az állami szerepvállalás csökkentésére. A Programnak számos tematikus célja van, melyet szeretne fejleszteni. A célok között jelen van például a fogyatékos emberek társadalmi inklúzióját támogató adatgyűjtések és kutatások; az egészségügy; korai fejlesztés, oktatás; közlekedés; sport, kultúra, turizmus; hozzáférhetőség. (http://fogyatekosok.network.hu/blog/fogyatekkal-elokklubjahirei/fogyatekossagugyi-orszaggyulesi-hatarozat-2015-2020) A Program egyik pontja a közlekedés, melyben fő célként tekint a közlekedés különböző formáinak akadálymentesítésére, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a mindennapokban való gördülékeny mozgásra. Az akadálymentes

tömegközlekedési

eszközök

mellett

az

utasforgalmi

létesítményekre is nagy hangsúlyt fektetnek, tehát ne csak a tömegközlekedés legyen akadálymentes, hanem maga az út, ahogyan odajutnak a járműhöz, illetve 29

Dr. Peja Márta, Demeter János: Úszásterápia Gyermekkorban, A Miskolci Egyetem közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet, 2011., 222. oldal

24

akadálymentes legyen a fel, illetve leszállás is. Ezen túl még speciális személyszállítási megoldások fejlesztését is menüpont alá vették. A Program fontosnak tartja, hogy felismerjék a turisztikai szolgáltatók a fogyatékos emberek turisztikai potenciálját. Mindemellett, fontos, hogy a szolgáltatók ki tudják elégíteni ennek a célcsoportnak a sajátos igényeit. Létfontosságúnak tartja, hogy a meglévő keresletfelmérések frissítésre kerüljenek, továbbá a szolgáltató és az üzemeltetésben résztvevő személyzet megfelelő képzésben vegyen részt. Viszont ahhoz, hogy egy turisztikai szolgáltatás jól működjön, és tartós ottmaradásra ösztönözze a vendégeket, ahhoz egy olyan szállás kialakítása szükséges, mely teljes mértékben akadálymentes, és akár a fogyatékkal élő személy segítség nélkül is tud érvényesülni. Hangsúlyos cél a fogyatékos személyeknek szóló turisztikai programcsomagok működtetésének ösztönzése, amelyek a szálláshelyek és az azok környékén fellelhető turisztikai attrakciók hozzáférhetőségét komplexen célozzák. Azonban az akadálymentes szálláshelyektől még nem lesz akadálymentes a turizmus, következtetésképpen az infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen.(http://fogyatekosok.network.hu)

5.2.3. A paraturizmus speciális közlekedési infrastruktúra igénye: akadálymentesített építészet „Magyarországon 1997-ben született meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXVIII. számú törvény, amely pontos meghatározásokat és követelményrendszert ad az épített környezet kialakításával kapcsolatban. Ez a törvény

az

Európai

Unió

Bizottsága

által

1996-ban

elfogadott

„Az

akadálymentesség Európai eszméje” című kézikönyv ajánlására épül.”30 Mindennek az alapja az egyetemes tervezés, amely az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul ki mind szociális mind esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével. Egy olyan preventív gondolkodásmód, amely már 30

Pandula András, P. Farkas Zsuzsa, Zsilinszky Gyula: Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához, ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Budapest, 2007.7.oldal

25

a tervezés elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségeit. Ezáltal a lehető legtöbb ember számára biztosítják a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. (Pandula, Farkas,2007) A közhasználatú épületek akadálymentessége elengedhetetlen.

Mint már

korábban is említettem, sok turisztikai helyen az akadálymentesítéssel nem csak az épület területén belül, hanem már sokszor a parkolóban problémába ütköznek a segédeszközt használó vendégek. Ahhoz, hogy egy turisztikai hely megfeleljen az elvárásoknak, törvény által meghatározott kitételeknek kell megfelelnie. Ebben nyújt segítséget a „Tervezési segédlet- az akadálymentes épített környezet megvalósításához”, amelyben számos rajz és illusztráció, valamint számos csoportosított ábra teszi egyértelművé a követelményeket és ad instrukciókat azok kialakításához. a) Parkolók kialakítása  az akadálymentes parkoló, a lehető legközelebb legyen a megközelítendő épülethez  az épület bejárata és a kijelölt parkoló között az akadálymentesített járás biztosított legyen  50 darab parkolóhelyből legalább 1 akadálymentes legyen  megfelelő szélességű és hosszúságú parkolók biztosítása (min. 3,50m szélességű és 5,50m hosszúságú legyen) Az épület, környezet megközelítése nélkülözhetetlen a sérültek számára. Ide beletartoznak a járdák, gyalogos útvonalak kialakítása. Lényeges, hogy folytonosak és követhető módon jelzettek legyenek az útvonalak. A járda szélességének legalább 90 cm-nek kell lennie, kikerülés biztosítása esetén 1,50 méternek kell, hogy legyen. A gyalogos útvonalak mentén padokkal ellátott pihenők kialakítása ajánlott. Ezen a területen, a szegélyezés is fontos szerepet tölt be a vakok és gyengén látók körében a tájékozódásukban, ezáltal lényeges a kialakításuk, hogy folytonosak legyenek, illetve jól érzékelhetőek. A nagyforgalmú gyalogos átkelő 26

helyeknél mind lámpával, mind pedig hangjelzéssel ellátott biztonságos átkelést kell biztosítani. b) Rámpák kialakítása:  a megengedett meredekség 5% azaz 1 méteren 5cm a megengedett emelkedés  17 cm-nél kisebb szintmagasságot áthidaló rámpák esetén megengedett a 8%  a rámpa hosszúsága nem haladhatja meg a 9 métert, az ennél hosszabb rámpákat 9 méterenként egy 150 cm hosszú vízszintes pihenő szakaszokkal kell meghosszabbítani  a rámpa mindkét oldalán kapaszkodó elhelyezése szükséges. A kerekesszéket használók számára 95 cm magas korlát mellett 70 cm-es magasságban is célszerű korlátot elhelyezni  lényeges, hogy csúszásmentes burkolattal készüljön Az

épület

bejáratai

közül

legalább

egyet,

lehetőleg

a

főbejáratot,

akadálymentesen kell kialakítani, ami azt jelenti, hogy forgó-, csapó ajtó nem alkalmazható. A legideálisabb az egyszerű fotocellás ajtók használata. A zárszerkezet, kilincsek és egyéb kezelőeszközök legyenek úgy kialakítva, hogy azokat akár egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést, illetve forgatást használatuk ne igényeljen. Az előtérbe érve jól látható és könnyen értelmezhető jelzések elhelyezése szükséges, amelyek egyértelmű információt adnak a liftek, lépcsőházak, mosdók megközelíthetőségéről. Az épület szintjeinek kifüggesztett alaprajza tovább fokozza a tájékozódó képességet. Az alaprajzi térképek tapintható kialakítása a látáskárosultak igényeit is kielégíti. A folyosók szélessége a forgalom intenzitásától függ, de minimum 1,20 m széles legyen. A folyosó biztosított legyen, hogy kerekesszékkel meg lehessen fordulni, azaz 1,50 m átmérőjű környi szabad területre van szükség. Ha erre nincs mód, akkor a folyosó végén kell kialakítani fordulásra elegendő szabad helyet.

27

c) Kezelőeszközök elhelyezése: A közlekedőben és a liftkabinban elérhető, azaz maximum 1,10 m magasságban kell, hogy legyenek a megfelelő méretű, azaz legalább 2,5 cm-es gombok. Fontos, hogy a gombok vakok és gyengén látók számára is egyértelmű legyen, tehát elengedhetetlen a Braille feliratok, szimbólumok alkalmazása. d) Mosdók kialakítása: Akadálymentes WC-mosdó kialakítása elengedhetetlen akár egy bevásárló központban vagy egy szállodában. Természetesen utóbbinál nélkülözhetetlen az akadálymentes zuhanyzók kialakítása is. A WC ajtó megfelelő szélességű, könnyen nyitható, és kerekesszékben ülve is zárható legyen. Olyan reteszelő berendezést kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy vészhelyzet esetén az ajtót kívülről is ki lehessen nyitni. A helyiségben biztosítva legyen a kézzel hajtott kerekesszéket használó részére a 180 fokos megfordulás lehetősége. Az akadálymentesen korlátozott

személyek

kialakított tudják

zuhanyzókat, nem csak igénybe

venni,

mivel

mozgásában

bárki

számára

kényelmesebb és biztonságosabb használhatóságot biztosít. A zuhanyzó akadálymentes használatához tálca nélküli kialakítás szükséges. (Pandula, Farkas, 2007)

28

6. Fogyatékkal élő személyek utazási habitusának bemutatása A Motivációs Alapítvány illetve a Revita Alapítvány „Fogyatékos emberek turisztikai szokásai és igényei” címmel kutatást végeztek. A kutatás alapvető célja a fogyatékkal élő személyek turisztikai szokásainak feltérképezése és bemutatása, illetve a turisztikai szolgáltatásokkal összefüggő igényeikre és a potenciális keresletre vonatkozó ismeretek összegyűjtése volt. A kutatás sikerességéhez két módszerrel gyűjtöttek adatok: kérdőíves vizsgálattal, illetve fókuszcsoportos interjúval. 1000 fő aktív korú személy töltötte ki a kérdőívet, ahol a 4 fő fogyatékossági csoportot külön- külön vizsgálták meg. Ez a négy fogyatékossági csoport: a mozgássérültek, látássérültek, hallássérültek, értelmi fogyatékossággal élők.

a) Mozgássérültek:  külföldi turisztikai célú programon a mozgássérült válaszadók közel kétharmada járt már eddig életében, döntő többsége Európán belül maradt  belföldi turisztikai programon a válaszadók több mint háromnegyede volt legalább egyszer, különös érdeklődéssel Balaton iránt  leggyakrabban

előforduló

programtípus

a

rokonok,

barátok

meglátogatása ezáltal ingyen szállhatott meg  a válaszadók fele utazott már más fogyatékos emberek társaságában  turisztikai célú terveit nem vagy csak korlátozottan tudta megvalósítani anyagi okok miatt  a fogyatékosság miatt hanyagolt turisztikai tevékenységek: strandolás, fürdőzés,

városnézés,

sporttevékenység,

kirándulás,

természeti

látnivalók, valamint kulturális látnivalók megtekintése  a fogyatékossági állapot az utazók fele esetében befolyásolta a szálláshely kiválasztását 29

 a szálláshely kapcsán, külföldön a válaszadók felének, belföldön kevesebb

mint

negyedének

nem

volt

soha

problémája

az

akadálymentességgel, minden más válaszadó esetében, ez különösen belföldön, gyakori nehézség  a válaszadók negyede jelezte, hogy a szolgáltatók nem ismerték a fogyatékossághoz, illetve akadálymentességhez kötődő fogalmakat, illetve fals információkat adtak ki ezáltal az akadálymentesítésről  a válaszadók fele hétköznap, illetve turisztikai programokon is használatos segédeszköze a korlát, kapaszkodó, rámpa, valamint a járóbot  a válaszadók kétharmada több forrást is felhasznál üdülése alkalmával, ebben többnyire szerepel a saját félretett pénze, fogyatékosokkal foglalkozó nonprofit szervezetek, illetve pályázati úton nyert üdülési csekk  a kísérőnek járó utazási kedvezményt a válaszadók kétharmada ismerte, azonban jó részt mégsem vették igénybe, mert nem érezték szükségét b) Látássérültek  a válaszadó látássérültek fele járt már külföldön, kétharmada pedig valamilyen belföldi turisztikai programon vett részt, legalább egy alkalommal, vagy félévente többször  a legnépszerűbb belföldi célpont a Budapest- Közép-Dunavidék turisztikai régió  a turisztikai programok szervezésekor kiemelt szerepet játszik a rokonok, barátok meglátogatása, illetve kedvelt programok a városnézés, kulturális látnivalók, strandolás, vízparti és hegyvidéki üdülés  legkevésbé preferált programok az egészségturizmus, sport, wellness, szórakozás, tánc  a válaszadók több mint kétharmada között megjelenik a pénzügyi keret által szabott határ

30

 a látássérült válaszadók egyedül soha nem utaznak az esetek többségében családjukkal, barátaikkal töltik turisztikai programjaikat  a belföldi turisztikai programokon való részvétel esetén legfontosabb közlekedési eszköze a vonat, a látássérültek négyötöde használja  a megkérdezettek kétharmadának elengedhetetlen a fehér bot használata, ez turisztikai programok során sem elhanyagolandó, illetve segítő kutyára a látássérültek egyötödének van szüksége  a tapintható térkép a látássérültek felénél elhanyagolhatatlan eszköz a turisztikai programok során, az akadálymentes honlap inkább a hétköznapok során elengedhetetlen  a válaszadók háromnegyede támogatja a turisztikai szolgáltatók felkészítését fogyatékos emberek fogadására, azaz a szakmai fejlesztés célzott fejlesztését, valamint a turisztikai szolgáltatók ösztönzését az akadálymentesítésre  a válaszadók közel négyötöde igénybe veszi az utazási kedvezményt, és csak néhány válaszadóval kevesebb veszi igénybe a kísérőnek járó kedvezményt c) Hallássérültek  a részvételi aktivitás hallássérültek részéről kiemelkedően nagy a belföldi utak tekintetében, a válaszadók majdnem mindegyike részt vett már  legnépszerűbb desztináció a Balaton volt számukra  leggyakoribb programtípusok a rokonok, barátok meglátogatása, városlátogatás,

vízparti

üdülés,

passzív

pihenés,

kulturális

rendezvényeken való részvétel, természeti látnivalók megtekintése  leginkább barátokkal, ismerősökkel és családdal utaznak  a

közlekedési

eszközök,

legtöbb

esetben

tömegközlekedés

problémamentes, és igényiknek megfelel  pénzügyi akadályok miatt nem, vagy csak korlátozottan tudta csak megvalósítani turisztikai célú terveit

31

 a turisztikai célú információforrások közül a tourinform irodák illetve utazási irodák, utazási kiállítások a válaszadók kétharmada számára részben vagy egészében nem akadálymentesek  turisztikai szolgáltatók gyakran nem ismerik a fogyatékossághoz és akadálymentességhez kapcsolódó fogalmakat  a helyiekkel való kapcsolatfelvétel a válaszadó hallássérültek felénél problematikus, ezáltal a turisztikai programok helyszínén történő tájékozódás, információszerzés gyakori probléma  a válaszadók több mint a fele hallókészüléket használ, amely nélkülözhetetlen a turisztikai programokon is.  a szolgáltatási igények közül a jeltolmács szolgáltatás emelhető ki, melyre a válaszadók közel felének van szüksége, harmada számára elengedhetetlen

d) Értelmi fogyatékosok  a kutatásban résztvevők egytizede nem volt turisztikai programon két éven belül belföldön, míg közel fele évente néhány alkalommal  tipikus turisztikai program a vízpart illetve a hegyvidéki üdülés  rövidtávú tipikus turisztikai célú program az élményturizmus; ide sorolhatjuk a kulturális rendezvényeket, szórakozási élményeket, koncertek,

fesztiválok,

színház,

élményparkokat,

állatkerteket,

városlátogatásokat  a megkérdezetteknek több mint a felének turisztikai programjaival kapcsolatos döntéseket egy másik személy hozza meg  belföldön rokonoknál, ismerősöknél való megszállás a legelterjedtebb, külföldön panziók, apartmanok igénybevétele jellemző  leggyakrabban használt jármű távolsági közlekedésre a busz és a vonat  a turisztikai programokból való kimaradás leggyakoribb oka a pénzügyi illetve az egészségügyi akadály

32

 legtöbb válaszadó nem tud önállóan utazni mivel a tömegközlekedés biztonságos használatához, illetve egyik helyről a másik helyre való eljutása komoly problémákat okozhat  utazási kedvezményt a válaszadók fele vesz igénybe, illetve az ingyenes, kedvezményes belépőket is a legtöbben felhasználják  az értelmi fogyatékosok gyakran élményturisták – keresik az új élményeket, változatos programokon részt venni- több olyan helyszínre lenne szükség, ahol elfogadják a kedvezményre jogosító kártyájukat  hibás koncepció, hogy évente egyetlen egy olyan nap van mikor a sérült személyek ingyenesen mehetnek be az állatkertbe, ezen a napon rendkívül nagy a tömeg, és csak fogyatékosok találkozhatnak fogyatékosokkal, ez pedig az integráció ellen hat

33

7. Anyag és módszer

7.1.

Vizsgálati módszer bemutatása

Alapsokaság: 64 fő  Kvalitatív kutatás: Mélyinterjú: 3 fő 1. számú mellékletben megtekinthető  Kvantitatív kutatás: Kérdőív: 61 fő 2.számú mellékletben megtekinthető Megkérdezés helye: Miskolc

7.2.

Kvalitatív kutatás:

Ahhoz, hogy átfogó képet kapjak Miskolc turisztikai helyzetéről, akadálymentesítés szempontjából fontosnak éreztem a személyes megfigyeléseket. Ezért telefonon felkerestem öt helyszínt, melyből két helyszínen személyesen is fogadtak, a harmadik esetben pedig telefonon keresztül érdeklődtem, mivel elutasították a személyes találkozást. Másik két esetben pedig, telefonon tett ígéret ellenére, nem válaszoltak e-mailjeimre. Első vizsgálati helyszínem a Herman Ottó Múzeum volt. Makár Anitával, múzeumi koordinátorral vettem fel a kapcsolatot először telefonon, majd később személyesen is fogadott. Nagyon sok információt osztott meg velem a múzeumról, majd körbevezetett a Pannon Tenger Múzeum területén a mélyinterjú után. A második helyszín ahova ellátogattam a Miskolci Állatkert és Kultúrpark volt. Mélyinterjúmat, Krajnyák Zoltánnal készítettem, aki az állatkert egyik zoopedagógusa. Előzetes telefonegyeztetés alapján, megbeszéltünk egy időpontot, mikor a mélyinterjú készítését lebonyolíthattam. Sikeresen egy olyan napot tudtunk találkozni, mikor az Éltes Mátyás Iskolából is érkeztek diákok, akik között volt enyhe illetve középsúlyos értelmi fogyatékkal élő gyermek, illetve autista gyermek is. Erről fotókat is készítettem illetve statisztikai adatokat is tudott szolgáltatni a

34

fogyatékkal élő látogatók arányáról mely a mellékletben található. (3. számú melléklet) A Lillafüredi Anna- barlangról szerettem volna több információt megtudni, ezért telefonon vettem fel a kapcsolatot az üzemeltetővel. Mivel a barlangok 90 százaléka nem akadálymentesítettek, így az üzemeltető nem is látta jelentőségét, hogy mélyinterjút készítsek, azonban telefonon néhány információt megtudtam. A két helyszínen ahol személyesen is fogadtak a Hermann Ottó Múzeum illetve a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban abszolút készségesek voltak az ott dolgozók, minden kérdésemre választ kaptam és egy átfogó képet kaptam a látványosságokról akadálymentesítés szempontjából. Mindkét esetben a mélyinterjú készítése utánamely körülbelül 35- 40 percet vett igénybe – körbevezettek az adott helyszínen. Mélyinterjúm fókuszált a fogyatékkal élő gyermekek adott helyre való látogatottság arányára, akadálymentesített kialakításra, illetve

speciális előadás módok

megismerésére, megfigyelésére.

Mélyinterjú elemzés Tömegközlekedéssel a látványosságig: a) Múzeum Miskolc Városi Közlekedés Zrt. (továbbiakban MVK Zrt.) járatainak nagy része alacsonypadlós, ami azt jelenti, hogy kerekesszéket, illetve bármilyen más segédeszközt használók könnyedén igénybe veheti. A múzeum előtt található buszmegállótól könnyen eljutnak a látogatók a múzeum bejáratához vezető rámpáig.

b) Vadaspark Egy sikeres pályázat útján, sikerült megszervezni, hogy az MVK Zrt. óránként egy un. ZOO járatot indít a vadasparkba. Előzetes egyeztetés alapján, alacsonypadlós 35

buszokat indítanak, ezáltal kerekesszékkel közlekedőket is fel tud vinni a park területére. Parkolótól- a látványosságig: a) Múzeum A Múzeum mellett található parkolók között van mozgáskorlátozott parkoló melyhez közel egy rámpát alakítottak ki, mely összeköttetést biztosít a parkoló, illetve a bejárat között. A rámpa megfelelő dőlésszögéről nem feledkeztek el, tehát könnyedén fel tudnak jutni a mozgásukban korlátozott személyek, akik valamilyen segédeszközt használnak.

b) Vadaspark Külön mozgásparkoló nincs kialakítva, mivel a vadaspark előtt található parkoló az erdészet tulajdonában van, de ha egy ilyen kéréssel fordulnak hozzájuk, akkor egy belső kialakított parkolóban tudnak a látogatók parkolni, így könnyebb a közlekedés számukra. A bejárat előtt egy rámpa kialakítására került sor a tavalyi évben, mely megkönnyíti a bejutást segédeszközzel. Ez a rámpa a pénztárig vezet, majd ezután egy rövid szakaszon járdasáv lett kialakítva, azonban ez igen csekély hosszúságú. A járdasáv után zúzottkővel van leborítva az útvonal, a vadaspark szinte egész területén, amely közel két km-es hosszúságot jelent. Közlekedési lehetőség a bejárattól: a) Múzeum Mozgásukban korlátozottak lifttel bármelyik szintre eljuthatnak, illetve a szinteken megfelelő szélességű folyosók vannak, így a közlekedés sem okoz problémát számukra.

Hátránynak

bizonyul,

abban

az

esetben

mikor

mozgásukban

korlátozottak jönnek csoportban, akkor egyik szintről a másikra való közlekedés, hosszadalmas, mivel a liftekbe csak egy kerekes székes látogató fér plusz egy kísérő. Vakoknak, gyengén látóknak a liftekben braille írás segít a liftgombok 36

kezelésében, illetve a Pannon Tenger Múzeumban a padlózaton egy nyomsáv van leragasztva melynek felülete érdes, ezáltal a gyengén látók tudják érzékelni, hogy merre vezet a kiállítás. Természetesen, ha segítő kutya is van a látogatóval, ő is segítséget tud nyújtani ebben. A Pannon Tenger Múzeum legalsó szintjén, illetve azon kívül még két mozgáskorlátozott mosdót találhatunk kialakítva.

b) Vadaspark Az előzőekben, mint már említettem, a vadaspark útvonala zúzottkővel van lefedve, amely nem feltétlenül könnyíti meg a közlekedést a segédeszközt használók körében. Egy olyan vadaspark, amely a hegyen lett kialakítva, ennek akadálymentesítése nem egyszerű. Azonban az interjúalanyom elmondása szerint az esetek többségében ez nem okoz problémát. Természetesen vannak olyan meredek lejtők, illetve emelkedők melyet nem tud megtenni kerekesszékkel a látogató, de több útvonal is van, egy-egy állat meglátogatásához, így egy alternatív útvonalon, azt meg tudja közelíteni. Szeretnének majd a jövőben kialakítani egy keskenyebb járdasávot, mely megkönnyíti a közlekedést a mozgássérülteknek, azonban ezt két tényező gátolja. Egyik az anyagi okok, mivel rengeteg költséggel járna a vízelvezetők kialakítása, illetve maga az járda szakasz. A másik ok, nem feltétlenül biztos, hogy dekor lenne erdei környezetbe egy járdasor. Pedagógiai foglalkozások- interaktív bemutatás: a) Múzeum Az interaktív játékok mellett, múzeumpedagógus segítségével mélyítik el a tudást a gyermekek számára. Ez egy olyan lehetőség számukra, melyet egy hétköznapi múzeumlátogatás során nem kap a látogató. Így az iskolai órán alkalmazni tudják a múzeumban tanultakat, illetve a hasznosítják a tapasztalatokat. Ahhoz, hogy a gyengén látóknak is élvezetes legyen a kiállítás, próbálták úgy kialakítani a múzeumot, hogy interaktív legyen. Ez alatt azt értik, hogy ha nem is mindent, de egyes kiállított kőzeteket, szobrokat, ásványi anyagokat meg lehet érinteni, ezáltal ők is részesülhetnek az élményszerzésben. Az ott dolgozók ez alatt természetesen 37

mindvégig ott vannak, és segítenek a látogatóknak. Olyan interaktív játékokat alakítottak ki, ahol akár kerekesszékkel is könnyedén hozzáférhet a látogató. Teljesen családbarát megoldásként van kialakítva az egészen kicsiktől az egyetemistákon keresztül az idős korosztály is élvezheti ezeket az interaktív játékokat, melyek lényegében tanítanak minket. Tehát interprepatív módon közli az információkat a látogató felé.

b) Vadaspark A vadaspark dolgozói, pontosabban a zoopedagógusok, igyekeznek minél élvezetesebbé tenni a gyermekeknek az ott eltöltött időt, és minél több ismeretet átadni. Fontos, hogy ez szórakoztassa a gyerekeket, de ugyanakkor információt adjon át, oktasson, élményekkel gazdagítsa a látogatót. Tehát mondhatjuk, hogy ez egy interpretációs folyamat, mellyel szeretnék, hogy segítse a látogatók ismereteinek gyarapodást. A zoopedagógusoknak kiemelkedő szerepe van, mivel ők vezetik a csoportokat, ők mutatják be az állatokat. Pedagógus általi vezetést, a legtöbb esetben csak olyankor vállalnak, mikor sérült személyek előzetesen bejelentkeznek, mivel sajnos nincs arra sem igény sem kapacitás, hogy minden egyes látogatónak bemutatót tartsanak. Azért is fontos számukra, hogy interaktív élményekkel gazdagodjanak, mert sokszor vakok és gyengén látók is érkeznek, akik sajnos nem láthatják a tigris mintázatát vagy a kaméleon változó bőrének a színét. Az ő esetükben speciális, exkluzív, tematikát építettek fel. Megsimogathatják a sikló bőrét vagy éppen a teknős páncélját, lemehetnek a tigris belső helységébe ahol érezhetik a tigris vizeletének ammóniás szagát. Olyanra is volt példa, hogy a mosómedvékhez bevittek néhány gyereket és kézből etethették őket. Nem akadálymentesített területek: a) Múzeum A Hermann Ottó Múzeumnak több épületrésze is van, melyek közül nem tudták mindet

úgy átalakítani, hogy az

teljesen

akadálymentes

legyen,

mivel

műemlékvédelem alatt áll. Számukra ez sem jelent gondot, mivel nem egy esetben 38

volt rá példa, hogy az ott dolgozók, kézbe vitték fel a lépcsőn a látogatót, hogy el tudjon jutni a bejáratig. Tehát egyrészt mozgásukban korlátozottaknak nehéz a megközelítés, másrészt a hagyományos kiállítás miatt, vakok illetve gyengén látók számára a vitrin megakadályozza, hogy hozzáérjenek a látogatók a műemlékekhez, ezáltal számukra nem lesz olyannyira interaktív, mint a Pannon Tenger Múzeum épületrészben.

b) Vadaspark Az esetek többségében, ami alakítja a látogatók számát az az időjárás. Ekkor nehezebb közlekedni nem csak valamilyen segédeszközzel, de még az egyszerű látogatók is meggondolják, mivel a közlekedés meglehetősen akadályozott ebben az esetben. Az

interjúalanyom

elmondása

szerint,

az

állatkert

területének

90%-a

megközelíthető szinte bármilyen segédeszközzel. Az a 10 százalék, amely semmi féleképp nem akadálymentesített az a park területén belül található túraösvény melynek közepén egy völgyhíd található, mely nem alkalmas segédeszközt használóknak. Kapcsolat rendszer sérültekkel- előítéletek: a) Múzeum Számos sérült látogató egyedül, családdal, vagy épp csoportosan látogatja meg a múzeumot. Számukra az intézmény ingyenes belépőt biztosít ez mellett egy kísérő is ingyenes juthat be. A Martin János Iskolából rendszeresen járnak pedagógusokkal múzeumlátogatásra

enyhe

illetve

középsúlyos

fogyatékkal

élő

gyerekek.

Természetesen az ott dolgozók, fel vannak készítve olyan esetekre, mikor sérült személyek látogatnak el a múzeumba, illetve amit már az előzőekben is említettem, hogy a múzeumpedagógus mindig szívesen teszi számukra interaktívvá a látogatást. Hallássérültek esetén, a kísérő tud segíteni abban, hogy jel tolmácsol. Elmondásuk szerint, nem szokott probléma lenni, abban az esetben, ha értelmi fogyatékosok jönnek viselkedés szempontjából, mivel elegendő kísérő jön, így minden gyerekre 39

oda tudnak figyelni. Azonban sokszor türelmetlenek, illetve a kötöttség sokszor zavarja őket. Előítéletesség a többi látogató számáról nem érzékelhető az interjúalanyom elmondása szerint, mivel a múzeumba egy olyan közeg látogat, aki inkább együtt érez, mint megvet.

b) Vadaspark Számos olyan kapcsolatrendszert sikerült már kialakítania az állatkertnek, hogy folyamatos

összeköttetésben

legyen

bizonyos

intézmény

rendszerekkel,

szövetségekkel. Ilyen például a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetsége, illetve hogy helyben maradjunk az Éltes Mátyás Iskola több tagintézményével, valamint a Hámori Waldorf Iskolával. Ők rendszeres látogatói a vadasparknak, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek, de számos család, illetve csoport szokott előzetes információszerzés alapján ellátogatni az állatkertbe sérült személlyel. Számos olyan látogatójuk volt már, legyenek azok párok, vagy épp családdal érkezők, akik kerekesszékkel járták körbe a közel két km- es szakaszt. Arra a kérdésre, hogy a többi látogató esetében volt-e előítéletes viselkedés érzékelhető, határozott ’nem’ volt a válasz. Sőt azt mondták, hogy inkább irigykednek, hogy számukra ennyi mindent megmutatnak, plusz információkat kapnak. Viselkedési problémával sem találkoznak a sérült gyerekek részéről, mivel van egy hangulata a helynek mely elvarázsolja őket. Abban az esetben, ha értelmi fogyatékkal élők jönnek, már az első két percben fel tudják térképezni a csoportvezetők, hogy milyenek a gyerekek, mit lehet, illetve mit nem lehet nekik megmutatni. Fontos, hogy ugyanúgy meg tudják fogni az ovis, a középiskolás vagy éppen az egyetemista hallgatókat. Ehhez természetesen sok rutin, helyismeret, tapasztalat illetve akarat kell.

40

Lillafüredi barlangok Lillafüred turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal rendelkező turisztikai desztinációja, ezért fontosnak tartottam, hogy onnan is kiemeljek egy látványosságot. Azonban sajnos az akadálymentesítés nem egyszerű feladat. Lillafüreden két barlang található, a Szent István-barlang, illetve az Anna- barlang, amelyek az 1900-as években nyitották meg kapuit a nagyközönség számára. Mivel ezek a természet által képződtek, akadálymentesítésre nem sok lehetőség van. Telefonon megtudtam, hogy szívesen fogadják azokat a csoportokat, illetve családokat, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek, vagy segédeszközt használnak. Azonban a kerekesszéket használóknak az akadálymentesítés hiányában nem járható, kivéve a Szent István-barlang első terme, amely látogatható kerekesszékkel, azonban későbbiekben, mint ahogy az Anna-barlangra is jellemző szűk folyosók, illetve lépcsők sora követi egymást, mely ellehetetleníti számukra a közlekedést. A mozgási fogyatékosságtól eltekintve, bármilyen sérült személyt szívesen fogadnak, hisz számukra nem akadály a közlekedés.

7.3.

Kvantitatív kutatás:

Kérdőíves vizsgálatom szintén Miskolcon végeztem két helyszínen, a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Oktatókórház Gyermek Rehabilitációs Osztályán, valamint az Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény helyszínein. Azért választottam ezt a két helyszínt, mivel a kérdőívem arra fókuszált, hogy feltérképezze a fogyatékkal élő gyermekek, illetve a családjainak utazási szokásait, valamint előítéletek mértékét. Ezért volt fontos a kórház, illetve az iskola, mivel itt fordul meg a legtöbb szülő, akinek fogyatékkal élő gyermeke született.

41

A rehabilitációs osztályon

Dobai

Zsóka, gyógypedagógus, volt a

segítségemre. Közelebb hozott a gyerekekhez, megismerhettem őket, illetve problémáikat,

valamint

kérdőív

szétosztásában

is

segítséget

nyújtott.

A

rehabilitációs osztályon 54 kérdőívet sikerült kitölttetni. Az Éltes Mátyás Iskolában Demeter Attilánéval EGYMI intézményegységvezetővel vettem fel a kapcsolatot telefonon. Ő segített szétosztani először is az ott dolgozó tanároknak, majd a tanárok a szülőknek továbbították a kérdőívet. Az iskolából 7 kérdőív gyűlt össze. A kérdőívemet összesen 61 szülő töltötte ki, melyből hiányos kitöltés miatt egyetlen egy kérdőívet sem kellet kizárnom. A kérdőívem témája a fogyatékkal élő gyermekek, illetve családja nyaralási szokásai. Így tehát a célcsoportom azon szülők voltak, akinek gyermeke valamilyen fogyatékossággal született. A kérdőívet nyomtatott formában adtam a szülőknek, mivel interneten keresztül a célcsoportot nehéz lett volna elérni. A rehabilitációs osztályon személyesen töltettem ki a kérdőíveket, az Éltes Mátyás Iskolában pedig az ott dolgozó tanárok küldték haza a szülőknek a gyerekekkel. A kérdőív 17 darab kérdésből állt. A kérdőívemet szocidemográfiai kérdésekkel indítottam. Az űralapon nyitott és zárt kérdésekkel is találkoztak a válaszadók, valamint olyan kérdésforma is volt, mely átmenet a nyitott és zárt kérdések között. Ebben az esetben, ha a válaszadó nem talált számára megfelelő választási lehetőséget, akkor az ’egyéb fülbe’ írhatta válaszát. A végleges eredményeket grafikon segítségével szemléltettem. A vizsgálat időpontja 2015. szeptember és október között zajlott. A válaszadás önkéntes, és - a személyiségi jogok figyelembevételével- anonim volt.

42

8. Eredmények értékelése A kérdőíves vizsgálatból kapott eredmények elemzéséhez Microsoft Office Excel táblázatkezelő szoftvert használtam, mivel papíralapon osztottam szét a kérdőívet. Grafikonok és kördiagramok segítségével ábrázoltam az eredményeket, amelyek relatív (%) számokkal tettem szemléletessé. Egyes elemzésekhez ábrát készítettem, ezzel is átláthatóbbá téve az eredményeket. 61 válaszadó nem szerinti megoszlást tekintve 58 fő (95%) nő, 3 fő (5%) férfi, amely azzal magyarázható, hogy az anyáknak van több idejük a gyermekkel foglalkozni, kezelésekre vinni, míg a férfiak dolgoznak. A kérdőívet kitöltők életkor szerinti eloszlása a következők: 2 fő 25 éven aluli, 20 fő volt, aki 26 és 35 év közötti, 29 fő 36 és 45 év közöttiek és végül 10 fő volt, aki 45 éves vagy a feletti kort töltötte be. Tehát a legnagyobb százalékban a 36 és 45 év közöttiek voltak a válaszadóim. A megkérdezettek 18%-a (11 fő) 8 osztályt végezett, 20%-a (12 fő) szakiskolát fejezett, 33% (20 fő) érettségi, 13%-a (8 fő) OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezik, illetve 16%-a (10 fő) főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezik. A válaszadók többsége házas 38 fő (66%), 15 fő (25%) párkapcsolatban él, 5 fő (8%) elvált, valamint 1 fő (1%) özvegy. A megkérdezettek 52%-a (32 fő) esetén egy fő keresőképes a családban, 39% (23 fő) esetén két fő keresőképes. 6%-a (4 fő) a válaszadók esetében 3 fő keresőképes, míg 3% (2fő) esetében 0 fő keresőképes a családban. A válaszadók többségénél, 30%-a (18 fő) esetén az egy főre eső jövedelem 30-40 ezer forint között van.

43

A 7. kérdésben arra szerettem volna választ kapni, hogy a sérült gyermek születése után született-e másik gyermek. Eredményeim alapján, 45 család (75%) esetében nem vállaltak másik gyermeket a sérült gyermek után. Azonban 15 család (25%) estében született másik gyermek a sérült gyermek után. A 15 családon belül azonban 3 családnál (20%) újra fogyatékos gyermek született.

Sérült gyermek születése után vállalt gyermekek állapota 20% egészségesen született gyermek 80%

ismét sérülten született gyermek

1. diagram A válaszadók sérült gyermeke után vállalt másik gyermek állapota A fogyatékos gyerekek 62%-a (38 fő) mozgásában korlátozott, valamint a gyermekek 60%-a használ valamilyen segédeszközt. A szülők válaszai alapján a gyermekekkel való kimozdulás 35% (20 fő) esetén nagy nehézséget okoz, 26 % (15 fő) esetén van segítsége, így meg tudja oldani, 39 % (22 fő) számára pedig nem okoz problémát a gyermekkel való kimozdulás. A következő kérdésem a megkérdezettek felé, hogy egyes helyszínek akadálymentesítettek-e vagy sem. A válaszadók többsége, 72%-a válaszolta, hogy az iskolák akadálymentesítettek, míg a válaszadók 25%-a válaszolta, hogy az orvosi rendelők, illetve a posta, bank nem akadálymentesítettek. Voltak olyan válaszadók is, akik egyes helyszíneket segítség nélkül nem tudják megközelíteni. Az eredményeket az alábbi táblázat szemlélteti. 44

Akadálymentesítettek-e az alábbi helyszínek? válaszadók

igen

%

(fő)

nem (fő)

%

s.n. nem elérhető*

%

Iskola

51 fő

37

72,5%

11

21,5 %

2

4%

Orvosi rendelő

60 fő

43

71,6%

15

25,8 %

2

3,3 %

Bolt

57 fő

38

66,6%

14

24,5 %

5

8,7%

Posta, bank

58 fő

37

63,7%

15

25,8 %

6

10,3 %

Hivatalok

57 fő

37

64 %

13

22,8 %

7

12,2 %

Mozi, színház

32 fő

18

56,2%

4

12,5 %

10

31,2 %

*segítség nélkül nem tudja megközelíteni 2. diagram A válaszadók által megállapított akadálymentesített helyszínek mértéke A következő kérdés arra irányult, hogy a szülő érez-e bármi féle előítéletes viselkedést bizonyos körökben. Szűkebb környezetben (család, barátok esetén) a válaszadók 10%-a (6 fő), tágabb környezetben (lakóközösségben, iskolában) 37%-a (22 fő), tömegközlekedésen 81%-a (49 fő), különböző rendezvényen, közösségben a válaszadók 45%-a (27 fő) szokott érezni előítéletes viselkedést az egészséges emberek felől.

Előítéletes viselkedés 90%

81%

80% 70% 60%

45%

50%

37%

40% 30% 20%

10%

10% 0%

Szűkebb környezet

Tágabb környezet

Tömegközlekedésen

Rendezvényeken

3. diagram A válaszadók általi előítéletes viselkedés egészséges emberek részéről 45

A gyermekek többsége 57%-a (35 fő) napközben valamilyen intézetben (iskolában, óvodában) vagy rehabilitációs osztályon tartózkodik, míg este otthon van. Azonban a gyermekek 29 %-a (18 fő) egész nap otthon van, ebben az esetben valamely családtag vigyáz rá, 14%-a (8 fő) a gyermekeknek pedig csak hétvégén megy haza, hét közben rehabilitációs osztályon tartózkodik. A következő kérdésem, hogy a fogyatékkal élő gyermek születése után a válaszadók voltak- e nyaralni, vagy sem. 55%-a (33 fő) válaszolta azt, hogy nem voltak, 45%-a (28 fő) pedig, hogy igen, voltak nyaralni. Abban az esetben mikor elmentek nyaralni a válaszadók közül 10 fő (35%) rokonnál szállt meg 11 fő (39%) pedig szállást vett igénybe, valamint 7 család (25%) mind a kettő variációt igénybe vette. 22 család (78%) belföldet választotta, míg 3 család (11%) külföldön volt. 3 család (11%) nyaralt belföldön, illetve külföldön is egyaránt. Arra a kérdésre, hogy érezte-e nyaralás közben bármiféle előítéletet 2 válasz kivételével ’ nem ’ volt a válasz.

Nyaralási szokások 90%

78%

80% 70% 60% 50% 40%

35%

39% 25%

30% 20%

10%

11%

11%

Külföld

Belföld+külföld

0% Rokonnál száll meg

Szállást vesz igénybe

Rokonnál + szállást is

Belföld

4.diagram A válaszadók nyaralási helyszíneinek aránya 46

Abban az esetben mikor nem volt a család nyaralni a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek indoklásként. A válaszadók többsége 75%-a (25fő) pénzügyi nehézségekre, 36%-a (12fő) a gyermekkel való nehéz közlekedésre hivatkozott. 33%-a (11fő) időhiány, 15%-a (5fő) autóhiány miatt nem tudta megvalósítani, 15% (5fő) esetén a gyermek betegsége nem teszi lehetővé, 6%(2fő) pedig egyéb okok miatt, mint kistestvér miatt, vagy még túl pici a gyermek.

Nyaralást hátráltató tényezők 80% 70%

75%

60% 50%

36%

40%

33%

30% 20%

15%

15% 6%

10% 0%

pénzügyi nehézségek

gyermekkel való nehéz közlekedés

időhiány

autóhiány

gyermek betegsége

egyéb okok

5. diagram A válaszadók nyaralását hátráltató tényezők Kikapcsolódás gyanánt a sérült gyermekeket a szülők a legtöbb esetben vendégségbe, rokonlátogatásba viszik 61 válaszadóból 54 jelölte meg ezt a lehetőséget, 33 válaszadó moziba viszi gyermekét, 28 fő éttermet választja, míg 20 család szórakozóhelyre, koncertekre jár gyermekével. A válaszadók természetesen több lehetőséget is megjelölhettek. Arra a kérdésre, hogy nyaralás, illetve kimozdulás esetén mennyire befolyásolja a helyszín kiválasztását az akadálymentesített környezet 53%-a a válaszadóknak

47

figyelembe veszi, de nem ez a legfontosabb, 27%-a nem veszi figyelembe, míg 20%-a a válaszadóknak ez a legfontosabb szempont.

Akadálymentesített környezet nyaralás esetén 20%

Figyelembe veszi, de nem ez a legfontosabb Nem veszi figyelembe 53% Ez a legfontosabb szempont

27%

6. diagram A válaszadók mennyire veszik figyelembe az akadálymentesített kialakítást A 16. kérdésem esetén arra kerestem a választ, hogy a sérült gyermek integrálódike, szokott-e valamilyen rendezvényen más gyermekekkel együtt részt venni. A szülők 37%-a (22fő) azt válaszolta, hogy nem, míg 63%-a a válaszadóknak igennel válaszolt. A legtöbb esetben vadasparkba, illetve színházba vagy múzeumba mennek el közösen más gyermekekkel. Az ’egyéb fülbe’ még írták a bábszínházat, cirkuszt, strandot, illetve néptánc foglalkozást, valamint közös nyaralás Erzsébet tábor keretein belül a Balatonon. A válaszadók 100%-a (61 fő) igénybe veszi a gyermeke után járó kedvezményeket, illetve támogatásokat. A legtöbb esetben családi pótlékot veszik igénybe, a válaszadók 100%-a kapja ezt a fajta támogatást. 81%-a (50 fő) a családoknak közgyógyellátásban részesül, 62%-a (38 fő) GYES-t kap, 70%-a (43 fő) utazási kedvezményt. 32%-a ingyenes tankönyvellátást veszi igénybe, illetve 37%-a (23 fő) ápolási díjat kap a sérült gyermek után.

48

9. Következtetések Kutatásom alapján, úgy gondolom, hogy minden felvetett hipotézisemre sikerült megkapni a választ.  Feltételeztem, hogy a sérült gyermek születése után, nem vállaltak másik gyermeket a szülők. Az eredményeim alapján a hipotézis igaznak bizonyul, ugyanis a válaszadók 73%-a (45 fő) fogyatékkal született gyermeke után nem vállalt másik gyermeket.  Feltételeztem, hogy a sérült gyermek születése után, a nyaralás alkalmával rokonoknál szállnak meg inkább, mint szállást vennének igénybe a szülők a gyermekkel. Az eredmény megcáfolta az állításomat, mivel a válaszadók többsége 39%-a inkább szállást vesz igénybe,míg 35%-a pedig rokonoknál szállt meg.  Feltételeztem, hogy a sérült gyermek születése után a családok nem mennek nyaralni a pénzügyi problémákra, illetve a gyermekkel való nehéz közlekedésre hivatkozva. Kutatásom során, az állításom beigazolódott, hiszen a válaszadók 75%-a hivatkozott a pénzügyi nehézségekre, illetve a válaszadók 36%-a a gyermekkel való nehéz közlekedést választotta a nyaralást hátráltató tényezők indoklására.  Feltételeztem, hogy a sérült gyermek, illetve családja tömegközlekedésen valamint rendezvényeken való részvétel esetén találkozik a legtöbb előítélettel. A hipotézisem első része igaznak bizonyult a kérdőív eredményei alapján, mivel a válaszadók 81%-a érzékelt a tömegközlekedésen előítéletes viselkedést az egészséges emberek felől. Azonban, a mélyinterjú alanyaim elmondása szerint kulturális eseményeken való megjelenés esetén - mint például a múzeum vagy a vadaspark-, olyan vendégek jelennek meg, akik nem képviselik az emberiség egyik „népbetegségét” (az előítéletességet), inkább együtt érző magatartást tanúsítanak, ezáltal hipotézisem második fele megcáfolódik.

49

10.

Összefoglalás

A fogyatékkal élők a magyar társadalom elfelejtett, fájóan mellőzött rétegének képviselői. A világ számos országában már nemcsak gesztusértéke van az akadálymentesen megközelíthető templomoknak, városi látványosságoknak, vagy éppen egy-egy wellness-gyógyfürdőnek, hanem új lehetőségeket is rejt magában. A kutatásom célja fogyatékos gyermekek és családjuk turisztikai szokásainak és lehetőségeinek feltérképezése és bemutatása volt. Információkat gyűjtöttem, milyen nehézségekbe, korlátokba ütköznek a gyermekkel otthonról való kimozdulás esetén a szülők. A gyermek születése óta nyaraltak-e valahol, és ha igen belföldet vagy külföldet részesítette előnyben. További célom volt felmérni, hogy a fogyatékos gyermekkel milyen mértékben lehet megközelíteni a mindennapi életben elengedhetetlen intézményeket, valamint, hogy a tömegközlekedések kialakítása megfelelő-e. Kutatásom eredményessége érdekében kétféle primerkutatást végeztem. Először is kérdőívet töltettem ki Miskolcon, két helyszínen azokkal a szülőkkel, akinek

gyermeke

valamilyen

fogyatékkal

született.

Másodlagosan

pedig

mélyinterjút készítettem, 2 esetben személyesen 1 esetben pedig telefonon keresztül Miskolc turisztikai helyszínein. Kutatásom fontosabb eredményei, hogy a sérült gyermek születése után a családok többsége volt nyaralni, ebben az esetben is belföldet választották szívesebben, és az esetek többségében szállást vettek igénybe. Szállás foglalása esetén a szülők a legtöbb esetben figyelembe veszik, de nem az a legfontosabb számukra, hogy a szállás akadálymentesített legyen. Hátráltató tényezők, melyek érdemben befolyásolják az utazást a diszkrecionális jövedelem hiánya, valamint a gyermekkel való nehéz közlekedés. Ezen eredmények alapján fontos, hogy figyelmet szánjunk a fogyatékkal élőkre, mivel utazási hajlandóságuk adott, csak a bizalmukat kell megnyerni azzal, hogy céljaikat és képességeiket figyelembe vesszük.

50

11.

Irodalomjegyzék

Könyvek: Bánki László, Csató Gyula, Varga Lívia Éva: Ne parázz!, Beszélő szem Produkciós Iroda, 2004. Bigazzi Sára: Előítélet, Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2013. Czeglédi József, Imre János: Turizmus itthon és külföldön, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1989. Dávid Andrea, Dr. Gadó Márta, Csákvári Judit: Látássérült emberek elemi és foglalkozási rehabilitációja, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2008. Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő, Keraban könyvkiadó, Budapest, 1995. Illyés Sándor, Torda Ágnes: Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE BGGYFK, Budapest, 2000. Juhász József: Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Kálmán Zsófia, Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Osiris kiadó, Budapest, 2002. Melanie Smith, Puczkó László: Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika, Akadémia kiadó, Budapest, 2010. Michalkó Gábor: Turizmológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012.

51

Pandula András, P. Farkas Zsuzsa, Zsilinszky Gyula: Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához, ÖTM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Budapest, 2007. Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció I., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006. Tasnádi Ágnes: Rehabilitáció II., Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Budapest, 2006. Folyóiratok: Dr. Peja Márta, Demeter János: Úszásterápia Gyermekkorban, A Miskolci Egyetem közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet, 2011, 221-226. oldal Fónai Mihály: Egy „integrált” kötet a társadalmi integrációról, Metszetek, 2012/4. szám-2013/1. szám, 256-264. oldal Gálné Kucsák Klára: A sötétség vándorai: A látássérültek turizmusának helyzete és esélyi Magyarországon, Turizmus Bulletin, XII. évfolyam 2. szám, 53-59.oldal Kállai György: Integráció és fogyatékosság, Identitás, IV. folyam, IV. évfolyam 2013/I. szám, 7-12. oldal Molnár Gyöngyi: Életminőség kutatás a paraturizmus fejlesztésére, Humanitás: a mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége lapja, 28. évfolyam 1. szám, 2008. 7. oldal Papp Nikoletta: Fogyatékos Turizmus- kitörési lehetőségei, SINOSZ- HASÉ, CXXI. évfolyam, 2012. július-augusztus, 23-24. oldal Szabó Laura: A Boldogság relatív- a fogyatékosság és szubjektív életminőség, Szociológia Szemle, 2003/3 52

Rendeletek: 1998. évi XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. §(a) Internetes források: http://www.massag.hu/main.php?a=konyvajanlo&b=konyvajanlo_korszerusitesi (Letöltés: 2015. 10.01) http://csaloganyiskola.uw.hu/magy.htm (Letöltés: 2015.10.01) http://fogyatekossag2011.ewk.hu/ertelmi-fogyatekossag/ (Letöltés: 2015.10.01) http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_fogyatekossag (Letöltés: 2015.10.05)

http://revitaalapitvany.hu/letoltes/tanulmanyok/turizmus_vezetoi_osszefoglalo.pdf (Letöltés: 2015.10.07) http://www.gravobraille.hu/wp/tag/turizmus/) (Letöltés: 2015.10.07) https://wizzair.com/en-GB/useful_information/Special_needs (Letöltés: 2015.10.07)

http://www.aircanada.com/en/travelinfo/before/specialneeds.html (Letöltés: 2015. 10.07) http://www.louvre.fr/en/accessibility (Letöltés: 2015. 10.07)

http://turizmus.com/migracio/fogyatekos-fogadokeszseg-1092077 (Letöltés: 2015.10.09)

53

http://fogyatekosok.network.hu/blog/fogyatekkal-elokklubjahirei/fogyatekossagugyi-orszaggyulesi-hatarozat-2015-2020 (Letöltés:2015.10.10) http://blog.route4u.org/category/programok/ (Letöltés: 2015. 11.05) Egyéb források: Göncziné Dr. Szabó Terézia: Gyógypedagógiai alapismeretek. In: Göncziné Dr. Szabó Terézia (szerk.): Korszerűsítési törekvések a gyógypedagógiában. Nyíregyházi Főiskola képzési és Továbbképzési Intézet. http://www.massag.hu/main.php?a=konyvajanlo&b=konyvajanlo_korszerusitesi (Letöltve:2015.10.07) Szabó Kata, Turizmus akadályok nélkül, 2006, http://www.origo.hu/utazas/20061113fogyatekkal.html (Letöltve: 2015.10.07) KSH- Központi Statisztikai Hivatal 2010- 2015 közötti adatok WHO- World Health Organization publikációi

54

12.

Ábrajegyzék

1. ábra: A népesség fogyatékosság altípusai, százalékos arányban, illetve a 18 év alattiak megoszlásában, 2011 ............................................................................. 10 2. ábra: Fogyatékossággal élők a népesség százalékában, 2011 ............................ 23 1. diagram: A válaszadók sérült gyermeke után vállalt másik gyermek állapota ................................................................................................................ 44 2. diagram: A válaszadók által megállapított akadálymentesített helyszínek mértéke ............................................................................................................... 45 3. diagram: A válaszadók általi előítéletes viselkedés egészséges emberek részéről ............................................................................................................... 45 4. diagram: A válaszadók nyaralási helyszíneinek aránya ................................... 46 5. diagram: A válaszadók nyaralását hátráltató tényezők ..................................... 47 6. diagram: A válaszadók mennyire veszik figyelembe az akadálymentesített kialakítást ........................................................................................................... 48

55

13. Mellékletek

56

1. számú melléklet

Mélyinterjúkon feltett kérdések 1. Kedvezményes belépőt tudnak-e biztosítani a fogyatékkal élők számára? 2. Volt-e már arra példa, hogy akadályozott személy érdeklődött/ meglátogatta a helyet? (magyar/külföldi) 3. Ha volt ilyen látogató, egyedül/családdal/csoporttal jött-e? 4. Tudja-e, hogy mit jelent az akadálymentesített kialakítás? Mik a követelmények építészetileg?(parkoló, rámpa, mosdó, lift, braille…) 5. Ki van-e alakítva mozgáskorlátozottaknak parkoló, bejárat, mosdó, lift? 6. Van –e arra lehetőség, hogy azok a fogyatékkal élő látogatók, akik valamilyen segédeszközt használnak meglátogassák az intézményt? 7. Ha nincs rá lehetőség, hogy kezelik a helyzetet? 8. Látássérült esetén segítő kutya maradhat-e vele az épületben? 9. Oda út, városon belül (tömegközlekedés) /épületen belül megoldható-e? 10. Ott dolgozók fel vannak készítve a fogyatékkal élők fogadására? Előítéletes viselkedést tapasztalt-e már más látogatótól? 11. Akadályoztatta-e /problémát jelentette-e az ő látogatásuk a többi vendégnek?

57

1. számú melléklet

Kérdőív Fogyatékkal elő gyermekek nyaralási/utazási szokásai Kedves Szülők! A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar végzős hallgatójaként arra szeretném kérni, hogy szakdolgozatom kutatásának segítéséhez töltse ki az alábbi kérdőívet, amely a fogyatékkal élő gyermekek és családja nyaralási szokásairól kérdezi. A válaszadás önkéntes és névtelen. Köszönöm a segítségét! 1. Az Ön életkora:

□ □ □ □

-25 26-35 36-45 46-

2. Neme:

□ □

Nő Férfi

3. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

□ □ □ □ □

……. osztály szakiskola érettségi OKJ-s végzettség Felsőfokú

4. Családi Állapot:

□

Párkapcsolatban élek

□

Házas

□

Elvált

5. Családi állapottól függően hány embere keresőképes a családban? ……… fő

58

6. Egy főre eső jövedelem?

□ □ □ □ □ □

30 ezer forintnál kevesebb 30-40 ezer forint között 40-50 ezer forint között 50-70 ezer forint között 70-90 ezer forint között 90-110 ezer forint között

7. Gyermekek száma a családban:………….. 7/a Milyen idősek a gyermekek: ……………………………………… 7/b Milyen idős/idősek a fogyatékossággal élő gyermek/gyermekek? ................... 7/c Milyen fogyatékossággal rendelkezik a gyermek: □ mozgásában korlátozott

□ □ □ □ □

érzékszervi károsodása van (hallás, látás) értelmi fogyatékkal rendelkezik halmozottan sérült kommunikációs zavarban szenved érzelmi akarati sérült

7/d Kérem, nevezze meg a gyermek pontos betegségét/betegségeit : …………………………………………………………………………. 8. Használ-e a gyermek valamilyen segédeszközt? Ha igen, akkor pontosan mit?

□ □

nem használ igen, használ:………………………………

9. Mennyire jelent gondot kimozdulni gyermekével, aki akadályozott?

□ □ □

Nagy nehézséget okoz Van segítségem, így meg tudom oldani Nem okoz gondot

59

10. El tud jutni gyermekével mindenhova? Mennyire akadálymentesek és megközelíthetőek egyes helyek? Választási lehetőség

igen, akadálymentes

nem akadálymentes

segítség nélkül nem tudom megközelíteni

iskola orvosi rendelő bolt, bevásárló központ posta, bank hivatalok mozi, színház

11.

Találkozott –e/találkozik-e a mindennapok során előítélettel gyermeke felé? Szűkebb környezetbe (család, barátok) Tágabb környezetben (lakóközösség, iskola) Közlekedés közben (buszon, villamoson, vonaton, boltban Közösségekben, különböző rendezvényeken

12.

.)

igen igen igen igen

nem nem nem nem

A gyermek:

□ □ □ □

otthon van egész nap napközben intézetben/rehabilitációs osztályon, este otthon van hét közben intézetben hétvégén otthon tartózkodik folyamatosan intézetben tartózkodik, csak nyáron megy haza

12/a Ha otthon van, ki vigyáz rá? ………………………………………………………………………………………

60

13. Voltak-e családdal nyaralni a fogyatékossággal élő gyermek születése óta? Ha nem, kérem ugorjon a ’HA NEM’ címszóhoz!

□ □

Igen Nem

HA IGEN:  Mikor voltak utoljára?

□ □ □ □ 

1-2 éve 3-4 éve 5-6 éve 7 évnél régebben

A következő táblázatban azt szeretném megkérdezni, hogy nyaralás alkalmával külföldön / belföldön töltötték üdülésüket illetve ezeken a helyeken hol szálltak meg rokonnál vagy esetleg valamilyen szállást vettek igénybe? Az előítélet rubrikába pedig X- eljen, hogy az adott helyen éreztek családjával bármiféle előítéletet.

rokonlátogatás

szállást vettek igénybe

előítéletet éreztek-e igen / nem

belföld külföld

Ha igen, milyen előítéleteket tapasztaltak? belföldön: ……………………………………………………………………………… külföldön: ………………………………………………………………………………

61

HA NEM :  Miért nem voltak nyaralni? Több választ is megjelölhet!

□

pénzügyek miatt (drága az utazás, az üzemanyag, buszktg, szállás, étkezés)

□ □ □ □ □ □ □

nehéz közlekedés a gyermekkel időhiány a gyermek nem igényli autóhiány félelem az előítéletektől a gyermek betegsége miatt ez nem lehetséges egyéb: ………………………………………………………………….

14. Mikor volt a gyermek utoljára:

3 hónapja

6 hónapja

1 éve

2 éve

több mint 3 éve

moziban, színházban vendégségben rokonoknál étteremben szórakozóhelyen

15. Mennyire befolyásolja a nyaralás helyszínének a kiválasztását, hogy akadálymentes legyen a szállás?

□ □ □

Ez a legfontosabb szempont Igen, ezt is figyelembe vesszük Ez nem okoz problémát

62

16. A gyermek szokott-e közösen elmenni más gyermekekkel nyaralni vagy kulturális eseményeken részt venni? Több választ is megjelölhet!

□ Nem □ Igen: □ vadasparkba □ színházba □ múzeumba □ Balatonra □ egyéb…………………………………………………………… 17. Kapnak-e a gyermek után valamilyen kedvezményt/ támogatást?

□ □

Nem Igen:

o családi pótlékot o rokkantsági járadék o gyermekgondozási segély o közgyógyellátás o ingyenes tankönyvellátás o ápolási díj o utazási kedvezmény, utazási költségtérítés o egyéb: …………………………………………………….

63

3. számú melléklet

Táblázat a fogyatékkal élők és hozzátartozók belépésének százalékos arányáról a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban: 2,4 %

2015

97,5792285 2,2 %

2014

97,84966204 2,6 %

2013

97,44419737 2,4 %

2012

97,59317931 3,1 %

2011

96,94250764 0

20

40 Fogyatékkal élők:

60

80

Nem fogyatékkal élők:

* 2015-év adata 2015. szeptember 30-ig megváltott belépőjegyek alapján.

64

100

120

A Miskolci Állatkert és Kultúrparkban készült saját fotók:

65

** a tigris belső helységében

66

14. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Simon Nóra tanárnőnek, aki szakértelmével, hasznos magyarázataival és a konzultációk során biztosított elengedhetetlen tanácsaival hatalmas segítséget nyújtott szakdolgozatom elkészüléséhez. Hálával tartozom ezen felül, Dobai Zsóka ergoterapeutának, aki a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórház Gyermek Rehabilitációs Osztályán nyújtott nélkülözhetetlen segítséget számomra. Valamint Demeter Attiláné Krisztinának, az Éltes Mátyás Iskola EGYMI intézményegység vezetőnek. Végül, de nem utolsó sorban, köszönetemet fejezem ki, Makár Anitának a Hermann Ottó Múzeum múzeumi koordinátorának, valamint Krajnyák Zoltánnak a Miskolci Állatkert és Kultúrpark zoopedagógusának, hogy időt és türelmet szenteltek mélyinterjúm sikerességéhez.

67