Foglalkozás-egészségtan II. Kóroki tényezők. Veszély, kockázat. Kockázatbecslés, kezelés. Ipari és háztartási vegyi anyagok okozta egészségkárosodások.
2013
Kóroki (expozíciós) tényezők
Fizikai kóroki tényezők Kémiai kóroki tényezők Biológiai kóroki tényezők Pszicho-szociális kóroki tényezők Ergonómiai kóroki tényezők Pszichés, mentális kóroki tényezők
KÓROKI TÉNYEZŐK FELOSZTÁSA I. •
•
• •
Fizikai, kémiai kóroki tényezők: határértékek ismertek, betartásuk a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők az intézkedések az egészség-károsodás kockázatát csökkentik az egészségügyi megelőzés lényegében orvosi felügyeletet jelent
II. Biológiai,
pszichoszociális, ergonómiai, mentális kóroki tényezők: • határértékekről a szó hagyományos értelmében nincsenek, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés. • jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége •
egyes biológiai kóroki tényezők hatása védőoltással kivédhető; a pszichoszociális kóroki tényezők kezelésénél az orvos-beteg kapcsolat meghatározó fontosságú; az ergonómiai kóroki tényezők a legkorszerűbb technológiák okozta fáradási jelenségek fontosságára hívják fel a figyelmet.
KOCKÁZAT: „kockázat a veszély megvalósulásának valószínűsége” VESZÉLY /munkahelyi vonatkozásban/: önmagában létező, de nem aktív, csak potenciálisan károsító hatást jelent. KOCKÁZAT (R) MATEMATIKAI EGYENLETE: R =W xK W = a bekövetkezés valószínűsége /0-tól 1-ig/ K = a következmény súlyossága /0-tól 1-ig/ POPULÁCIÓS KOCKÁZAT = N X R
POPULÁCIÓS KOCKÁZAT EGYSÉGE: 1 mikrorizikó = 1 millió embernél 1 halálos kimenetel egy emberéleten át (átlag 70 év)
Mikrorizikó Ha egymillió embert egy mikrorizikó károsító hatásnak tesznek ki, akkor az egy halálos áldozattal jár. • • • • • • • • •
2500 km utazás vonaton 2000 km utazás repülőn 80 km autóbuszon 65 km autón 12 km kerékpáron 3 km motorkerékpáron egy cigarettát elszívni két hetet dohányossal együtt élni három napig Budapest belvárosában lélegezni
Forrás: Marx György: Születni veszélyes - http://epa.oszk.hu/00700/00775/00001/1999_01_04.html
Magyarországon a 1993.évi XCIII. Munkavédelmi törvény értelmében munkáltató köteles kockázatbecslést végeztetni.
Kvantitatív kockázatbecslés • Expozícióbecslés: környezeti mérés alapján becsült dózis • Kockázatjellemzés – Determinisztikus hatás esetén: AK (CK) alapján – Sztochasztikus hatás esetén: MK
A munkaadó kockázatokkal kapcsolatos feladatai: 1. kockázatok feltárása, veszélyazonosítás (kóroki tényezők) 2. expozícióbecslés 3. határérték ismerete, dózishatás, expozícióhatás összefüggés, kockázatértékelés (a kockázat számszerűsítése mikrorizikóban) 4. kockázat kommunikáció 5. kockázatcsökkentő intézkedések, kockázatkezelés (műszaki intézkedések, védőfelszerelések, stb.)
6. kockázatbecslés megismétlése, újonnan becsült kockázat összehasonlítása az előző adatokkal
• évente felül kell vizsgálni, illetve soron kívül: • munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés • kockázatok lényeges megváltozása ( pl. új technológia) esetén
Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) • - mennyiségi, • - minőségi vizsgálata;
Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata Biológiai monitorozás: kémiai anyagok, agyagcsere termékeik vagy általuk indukált enzimek szintjének rendszeres meghatározása vizeletből, ill. vérből.
b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül • - zajszint, • - infra- és ultrahang szintek • - (egész test) rezgésterhelés, • - kéz-kar rezgésterhelés, • - a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, • - elektromágneses tér jellemzői, • - magas légköri nyomáson végzett munka, • - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása; c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;
fokozott expozíció / biológiai határértékek / esetén a munkavállalót ki kell emelni a munkaköréből
d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.
A két
monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti.
Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata
Biológiai monitorozás: kémiai anyagok, anyagcsere termékeik vagy általuk indukált enzimek szintjének rendszeres meghatározása vizeletből, ill. vérből.
a két monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti
Kockázatkezelés A veszély azonosítása, az expozíció minőségi és mennyiségi becslése, a kockázat számszerűsítése után a kockázatot valamilyen formában kezelni kell, más szóval az azonosított kockázat ellen a dolgozót védeni kell. A technológia zárttá tétele annak céljából, hogy a dolgozó egyáltalán ne kerülhessen érintkezésbe a kóroki tényezővel. Műszaki megoldások: pl. szigetelő védőburkolat építése a gép köré, kezelőfülke építése a dolgozó részére, helyi elszívás biztosítása, hűtött levegő biztosítása. Munkaszervezési intézkedések: pl. a dolgozók rotációja. Egyéni védőeszközök: csak ha elengedhetetlen és az előbbi megoldások egyike sem lehetséges, vagy ideiglenesen a műszaki megoldás megvalósulásáig.
Kockázatcsökkentés sorrendje
Kollektív védelem 1. Műszaki megoldások
2. Szervezési megoldások
Egyéni védelem 3. Egyéni védőeszközös megoldás
Európai Kockázatkutató Központ Az EU-OSHA (European Agency for Safety and Health at Work) Európai Kockázatkutató Központjának fő célkitűzése az új és újonnan felmerülő, munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatok azonosítása a megelőző intézkedések időszerűségének és hatékonyságának javítása érdekében. E cél elérése érdekében a Kockázatkutató Központ áttekintést nyújt az európai munka helyi biztonságról és egészségvédelemről, ismerteti a tendenciákat és a mögöttük meghúzódó tényezőket, valamint előre jelzi a munkában bekövetkező változásokat és ezeknek a munkahelyi biztonságra és az egészségre gyakorolt valószínű hatásait. Az újonnan felmerülő kockázatok azonosításában az első lépést négy szakértői előrejelzési jelentés közzététele jelentette, amelyek az újonnan felmerülő fizikai, biológiai, pszichoszociális és vegyi kockázatokat vizsgálták.
Forrás: https://osha.europa.eu/hu/riskobservatory
Egyes üzemhelyiségekben a levegőszennyezettség folyamatos monitorizálása szükséges
Kémiai biztonság A 2000. évi XXV. törvény (Kémiai Biztonsági Törvény)
elemei Forrás: Ungváry Gy. (szerk.): Munkaegészségtan.Medicina, Bp. (2004)
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjeg y_doc.cgi?docid=A0000025. TV
A kémiai biztonság szabályozására jelenleg három rendelkezés van hatályban:
1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási utasításai 2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet 3. 2009. január 20.- án életbe lépett GHS/CLP rendelet.
GHS/CLP A GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labbelling of Chemicals) az Egyesült Nemzetek vegyi anyag szabályozása. A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere.
Kémiai biztonság • A veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba, amely tartalmazza az anyag:
Robbanóanyagok
Tűzveszélyes
Oxidáló gázok
anyagok
•
fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait
•
a legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat jelző szimbólumokat Irritáló Maró hatású anyagok
• H-mondatokat: veszélyes anyagok veszélyeire / kockázataira utaló mondat • pl. : H 17 – Levegőn öngyulladó • P-mondatokat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat • pl. : P 1 – Elzárva tartandó
Emberre ártalmas
Mérgek
Veszélyes a vízi környezetre
Nyomás alatt álló gázok
Irritáló
Veszélyességi mondatok (hazard statement)
Jele: „H”. Hasonlóan a régi szabályozásban használt „R” mondatokhoz, leírja az anyag veszélyességi tulajdonságát.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat (precautionary statement) A javasolt védelmi intézkedéseket jelöli. Jele „P”. Hasonló a régi „S” mondatokhoz, de konkrétan az alábbiakra vonatkozik: – Általános – Megelőzés – Elhárító intézkedés – Tárolás – Elhelyezés hulladékként
A veszélyes anyagok osztályozása fizikai veszélyek szerint 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
robbanóanyagok tűzveszélyes aerosolok tűzveszélyes gázok oxidáló gázok nyomás alatt lévő gázok tűzveszélyes folyadékok tűzveszélyes szilárd anyagok és keverékek 8. önreaktív anyagok és keverékek
9. piroforos folyadékok 10. piroforos szilárd anyagok 11. önmelegedő anyagok és keverékek 12. vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékeke 13. oxidáló folyadékok 14. oxidáló szilárd anyagok 15. szerves peroxidok 16. fémekre korrozív hatású anyagok
Mit tartalmaz a „Biztonsági adatlap” ? 1.
2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége Összetétel Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, H és P mondatok) Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség, tűzoltás Óvintézkedés baleset esetén Kezelés és tárolás Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei
9. Fizikai, kémiai jellemzők 10. Stabilitás és reakciókészség 11. Toxikológiai információk 12. Ökotoxikológiai adatok 13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás 14. Szállításra vonatkozó előírások 15. Szabályozási információk 16. Egyéb
Veszélyes anyagok -
méregerősség
- robbanékonyság - gyúlékonyság - sugárzás - maróhatás - fertőzőképesség - teratogén hatás - mutagén hatás - rákkeltő hatás - szenzibilizáló hatás - környezetkárosító hatás
EGÉSZSÉGÜGYI TOXIKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT (ETTSZ) (06-80-20-11-99) -
a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények nyilvántartása
-
az egészségügyi ellátás mérgezési esetbejelentéseinek gyűjtése, feldolgozása és évi jelentése
-
a nyilvántartásban szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre, 24 órás ügyelet formájában felvilágosítást (információt) ad az emberi élet és egészségvédelme, valamint a környezetvédelem érdekében : 1. a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzőknek, 2. meghatározott hatóságoknak, 3. a lakosság részére a mérgezések megelőzése céljából, valamint a gazdálkodó szervezetek, illetve érdekképviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére, toxikológiai kérdésekben
Az emberi mérgezési eseteket – ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes keverék hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is – elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon kell bejelenteni az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatnak. A bejelentést az esetet lezáró, azaz végleges kórismét megállapító orvos, illetve egészségügyi intézmény teszi meg a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetve esetleges elhalálozását követő egy héten belül, az első ellátást végző orvostól a beteggel együtt kapott esetbejelentő lap adatait felhasználva.
Amennyiben a mérgezett nem szorul kórházi ellátásra, az esetbejelentést az első ellátást végző orvos teszi meg. A mérgezési esetbejelentő lap adattartalma szintén változott. Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 21/2012. (IV. 4.) NEFMI rendelet 39.§-a módosítja a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 8. § (5)-(7) bekezdését.
Bejelentett mérgezések Magyarországon 2011-ben Összesen: 15 466, ebből véletlen
3 384 (21,88 %),
öngyilkos
7 241 (46,82 %),
abúzus
2 606 (16, 85),
egyéb 2 235 (14,45 %). _________________________________________________ Az összes bejelentett foglalkozási megbetegedés 35 %-a (86 eset) volt mérgezés 2011-ben. _________________________________________________ Milyen tényezők befolyásolják a mérgezések és a foglalkozási megbetegedések bejelentési arányát?
Milyen szempontok szerint történik a veszélyes anyagok osztályozása egészségi veszélyeket illetően? 1. akut toxicitás • szájon át • bőrön át • belégzéssel 2. bőrmarás/bőrirritácó 3. súlyos szemkárosodás/ szemirritáció 4. légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció 5. Csírasejt mutagenitás
6. rákkeltő hatás 7. reprodukciós toxicitás 8. célszervi toxicitás – egyszeri expozíciót követően 9. célszervi toxicitás – ismétlődő expozíciót követően 10. aspirációs veszély
Környezeti veszélyek szerint: 1. veszély a vízi környezetre 2. veszély az ózonrétegre
Méreg minden olyan anyag, amely az élő szervezetbe jutva fizikai, fizikokémiai, kémiai hatásánál fogva annak átmeneti vagy tartós károsodását, esetleg halálát okozza.
Xenobiotikum olyan vegyi anyag, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. Mérgezés: azon tünetegyüttesek összesége, amelyeket a mérgező veszélyes anyagok, függetlenül a behatolás módjától, nem kívánt toxikus hatásaik révén hoznak létre a szervezetben.
Bronchiolusok és alveolusok: 90 – 100 m2 összfelszín
Bőrfelület: 1.5 – 2 m2
Vékonybél-nyálkahártya: 200 m2 összfelszín
A mérgező anyagok dózisai I. • dosis effectiva minima (minimális effektív dózis, DEM), az a legkisebb mennyiség, amely már kiváltja az adott anyagra jellemző hatást,
• dosis toxica minima (minimális toxikus dózis, DT), az a legkisebb mennyiség, amely már mérgező hatást fejt ki,
• dosis tolerata maxima (maximális tolerálható dózis, DTM) az a mennyiség, amelyet a szervezet káros következmények nélkül még elvisel,
• dosis letalis minima (minimális letális dózis, DL), a legkisebb halálos adag,
• dosis letalis certa (DLC), biztosan halálos adag
Akut toxicitási vizsgálat közepes halálos dózis (LD50): az egy alkalommal az adott fajú és nemű kísérleti állatok nagyobb létszámú csoportjának szervezetébe szájon át (szondával) juttatott anyag, amelytől a bejutást követő két héten belül a kezelt állomány 50%-a elpusztul közepes halálos koncentráció (LC50): az egy alkalommal négy órán át belélegeztetett koncentráció, amely két héten belül az állomány 50%-át elpusztítja
A veszélyes vegyi anyagok méregerősség szerinti osztályozása
Inhalációs LC50, ALC mg/m3/4 óra
Kategória
Orális LD50, ALD mg/kg
nagyon mérgező
< 50
< 1000
mérgező
50-500
1000-10000
ártalmas
500-5000
>10000
Az anyagok méregkategóriákba történő besorolása patkányon mért, akut orális LD50-, illetve LC50-értékük alapján Méregkategória
Akut orális LD50 (mg/kg)
4 órás akut inhalációs LC50 (mg/m3)
Erős méreg
<50
<1000
Méreg
50-500
1000-10000
Gyenge méreg
500-5000
10000-az oxigén kiszorításánál alacsonyabb koncentrációig
Gyakorlatilag nem mérgező
5000<
Csak az oxigén kiszorítása esetén mérgező
Néhány kémiai anyag LD50 értéke mg/ttkg-ban Etilalkohol 10 000 Konyhasó
4 000
Nikotin
1
AflatoxinB1
7,2
Dioxin
0,001
Tetanus toxin
0,000002
Botulinum toxin 0,000001
A kémiai anyag mérgezést befolyásoló tulajdonságai - mennyiség, - töménység, - vegyi tisztaság (technikai tisztaság), - lipoidoldékonyság, - molekulaméret és tömeg, - halmazállapot, - gőznyomás, - szemcseméret, - kémiai szerkezet, - ionizáció
A mérgezés súlyosságát befolyásoló szervezeti tényezők • faj
(megfelelő faj kiválasztásának fontossága)
• nem • életkor (gyermekkor, időskor) • terhesség, szoptatás • hormonháztartás • testtömeg • táplálkozás • betegségek • genetikai tényezők • egyéb tényezők (munkavégzés, klíma, több toxikus anyag jelenléte)
A mérgezések formái I. Mérgezések időbeli kifejlődés és lefolyás szerint • akut – gyors kialakulás (percek, órák, legfeljebb 2 napon belül) – egyszeri, nagy adag • szubakut – hetek (legfeljebb 6 hét) • krónikus – hónapok, évek alatt alakul ki – kisebb adagok, ismételten
A mérgezések formái II. Larvált mérgezés: igen kis mennyiségű anyag okozza, hosszú idő alatt alakul ki. Két típusa: 1. a bejutó anyag enyhe, klinikai tünetekben nem manifesztálódó elváltozást hoz létre különböző szervekben, szervrendszerekben és a kóros folyamat klinikailag csak hosszabb idő, esetleg évek múlva jelentkezik, 2. az alacsony színtű expozíciót (expozíciókat) toxikus tünetek nélküli, évekre, esetleg évtizedekre kiterjedő szakasz követi és a patológiás elváltozás csak ezt követően manifesztálódik (jellemzően daganatos betegségként).
Késői larvált hatások: mutagenezis, teratogén hatás, karcinogén hatás >>WHO Rákkutató Ügynöksége, IARC – bizonyítottan emberi rákkeltő anyagok 1. csoport, valószínűleg emberi rákkeltő anyagok 2A csoport.
Nincs küszöbérték!!! http://www.okbi.hu/old/kiadv/tattoo.html
Transzport, eloszlás A szervezetbe jutott anyagok a vérpályába kerülnek, ahol szabadon vagy kötött állapotban vannak. Példák a kötött állapotra: Kadmium (plazmafehérjéhez kötött: metallotionein képződik). Szénmonoxid (CO) (hemoglobinhoz kötődik). Célszerv fogalma. Lipofil vegyületek viselkedése (egyensúlyi helyzet a vér és a szövetek között). Raktározás (az ólom kezdetben a vörösvértestekben, májban, vesében deponálódik, de végül 85-90 %-ban a csontokban raktározódik).
Biotranszformáció Xenobiotikumok metabolizmusa - toxikus anyag átalakítása kevésbé vagy nem toxikus anyaggá - apoláros molekulák hidrofil metabolittá való átalakítása Apoláros anyagok metabolizmusa: - a mikroszomális enzimrendszer módosítja a molekulát, - a módosított molekula egy, a szervezetben termelt molekulához (pl. glükuronsav) kapcsolódik (és a konjugátum részeként kiürül a vizelettel).
Mi a toxikus detoxikáció?
Néhány példa a biotranszformációra (1):
benzol fenol
fenol
difenol
fenolszulfát (éterkénsav-képződés)
A szervezetben a benzol fenollá, majd difenollá oxidálódik, a fenol 35-40 %-a kénsavas és glukoronsavas észter formájában - méregtelenítve - ürül a vizelettel. A benzol a lipoidgazdag szövetekben felhalmozódik.
Heveny mérgezésben elsősorban a benzol narkotikus hatása érvényesül. Idült mérgezésben elsősorban a vérképzőszervek károsodnak.
Mire kell kioktatni a benzollal dolgozókat?
Néhány példa a biotranszformációra (2): metilalkohol
formaldehid
hangyasav
(redukció, majd oxidáció) A keletkezett metabolitok toxikusak!
Heveny mérgezés: dyspnoe, hasi görcsök, látási zavarok, coma, tartós vakság lehet a következménye. Idült mérgezés: perifériás polyneuritis, látótérkiesés, acusticus neuritis, Parkinson-syndroma. Miért szerepel itt ez a pohár és ez az injekciós fecskendő?
Mérgek sorsa a sejten belül
(Kertai P. után)
1. Metallotionein szintézis (új fehérjemolekulák szintetizálódnak, amelyek megkötik a fémeket). 2. Transzformáció (vagy maga a molekula alakul át vagy a molekulához kötődik egy endogén metabolit). 3. Biotranszformáció során keletkezett súlyosan membránkárosító szuperoxid-anionokat (O2)- az antioxidáns molekulák bontják le (többek között ilyen antioxidáns az alfa-tokoferol, a béta-karotin és az aszkorbinsav is).
4. Stresszfehérjék szerepe (a hőmérséklet gyors emelkedésének hatására hőshock fehérjék keletkeznek, melyek katalizálják a denaturált fehérjék lebontását, továbbá beburkolják az újonnan keletkezett fehérjéket, így védik a denaturálódástól).
Kiürülés Elsődleges eliminációs hely: a vese. A tüdőn keresztül gázok és egyes lipofil anyagok távozhatnak.
A máj az epébe különböző anyagokat választ ki. Az anyatejbe elsősorban lipofil anyagok választódnak ki.
Egyéb úton
A toxikus hatások korai felismerése Expozíciós biomarker: a szervezetbe jutó anyag vagy annak metabolitja, illetve azok endogén anyaggal való kölcsönhatása terméke. Hatásbiomarker: a szervezet, ill. egy szervrendszer xenobiotikumhatásra bekövetkező funkcionális változása. Érzékenységi biomarker: az egyén öröklött vagy szerzett tulajdonságaitól függő individuális érzékenységét jelzi xenobiotikumokra, ill. azok egy csoportjára.
Mutagenezis: gén-, genom- vagy kromoszomaváltozás a toxikus anyag hatására, amely szomatikus sejtek érintettsége esetén az exponált egyénben pl. daganat kialakulásához vezethet, az ivarsejteket érintve pedig terméketlenséget, abortuszt, a magzat halálát vagy fejlődési rendellenességét okozza.
Genomszintű mutáció: a fajra jellemző kromoszómaszám változik.
A DNS károsodása kétféle eredetű lehet: 1. endogén károsodás, például a normális anyagcsere melléktermékeiből származó reaktív oxigéngyökök támadása esetén (spontán mutáció); 2. exogén károsodás, amelyet a külső hatások okozhatnak (így UV-sugárzás, más frekvenciájú sugárzások, többek között a röntgen-sugárzás és a gamma-sugárzás, bizonyos növényi toxinok, szintetikus mutagén vegyszerek, rák elleni kemoterápia és sugárterápia)
Pontmutáció miatt létrejött csokoládészínű egér Brown was a Point mutation. Depending on strain, this mutation was due to radiation, chemical induction, or spontaneous mutation. Fancier name: Chocolate
Gyümölcslegyek utódainak variációi,miután röntgensugárzásnak tették ki egy csoportjuk, majd besugárzásban nem részesült gyümölcslegyekkel hozták össze ezeket.
Daganatkeltő hatás: minden olyan ágens, illetve hatás, amely kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz, ill. szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát.
Daganatképződés fázisai: 1. iniciáció (transzformált sejtek létrejötte), 2. promóció (potenciális daganatsejtek burjánzása), 3. progresszió (invázió, metasztázis)
Az ILO legújabb felmérése szerint évente kb. 600 ezer ember hal meg munkahelyi rákban, és az összes daganatos eset kialakulásában 8–16%-ban van szerepe munkahelyi expozíciónak (Hamalainen 2007). A halállal végződő munkahelyi ártalmak 32%-a daganatos betegségek miatt következik be. A hazai gyakorlatban a foglalkozási rákok bejelentése még ettől a becsléstől is távol van. Csupán minden századik esetet ismerik fel; évente 12–18-at, akiknek zöme ércbányász vagy azbesztexponált dolgozó. Milyen okokra vezethető vissza, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek foglalkozási eredete gyakran nem derül ki?
Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu
expozíció
iparág, gazdasági ágazat
izopropilalkohol-gyártás
vegyipar
erős szervetlensav-kezelések
műanyag- és fémipar
alumíniumgyártás
kohászat
auramingyártás
festékipar
széngázosítás
energiaipar
szénkokszolás
bányászat
vas- és acélgyártás
kohászat
fafeldogozás
bútoripar
vulkanizálás, ipari korom
gumiipar
növényvédelem
mezőgazdaság
ásványolaj-feldolgozás
olajipar
hematitbányászat
bányászat
szabadtéri munka, UV-expozíció
mezőgazdaság, hadiipar, építőipar
Rákkeltő ipari folyamatok és komplex foglalkozási expozíciók (IARC 1.) Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu
Genotoxikológiai monitorizálás - alkalmazásával megbecsülhető a késői toxikus hatások
kialakulásának kockázata a klinikai tünetek megjelenése előtt
- jelenleg elsősorban populációs kockázatbecslésre alkalmazható, egyéni kockázatbecslésre csak korlátozottan alkalmas - célja: hatékony kockázatkezeléssel a daganatok számának jelentős csökkentése
Citogenetikai módszerek 1. kromoszómaaberrációk (CA) • legrelevánsabb genotoxikológiai biomarker • genetikai instabilitás áll a hátterében • szerkezeti vagy számbeli eltérés A kromoszómaaberrációk kialakulása önmagában növeli a daganatok kialakulásának veszélyét, az ágens hatásmechanizmusától függetlenül
2. testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid exchange, SCE)
3. mikronukleusz test
Testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid exchange, SCE)
Mikronukleusz teszt: olyan mutagének, amelyek kromoszómatörést okoznak, növelik a csontvelő bizonyos sejtjeiben a magvacskák (mikronukleuszok) számát.
Mikronukleusz humán lymphocytában (a nyíl rámutat, 1000-szeres nagyítás)
klinikai toxikológia igazságügyi toxikológia foglalkozási toxikológia környezet-toxikológia ökotoxikológia
A vegyszerek bekerülhetnek a táplálékláncba és ezáltal az emberbe.
A vegyszerek 70 %-a az élelmiszerekkel, 20 %-a a vízzel és 10 %-a levegővel kerül a szervezetbe.
Mintavétel ökotoxikológiai vizsgálathoz
A táplálékháló egymáshoz kapcsolódó táplálékláncokból áll, melyben az anyag és az energia kering az ökoszisztémában.
Táplálékháló a Taneycomo tó (USA) példáján Forrás: http://laboratoriumivegyszer.hu/Tartalom/regisztraltaknak/Vegyszerszabalyozas.pdf
Magyarországon 2004 és 2009 között történt, bejelentett, véletlen mérgezési esetek a 0-14 éves korcsoport körében mérgező anyagok szerinti csoportosításban 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Gyógyszerek
571
743
499
532
582
660
Ipari és háztartási szerek
479
401
421
438
465
488
95
91
93
116
98
124
Gombák
50
52
30
44
37
34
Mérgező növények
98
126
101
126
147
153
Növényvédőés irtószerek, termésnövelő anyagok
Háztartási anyagok által okozott egészségkárosodások megelőzése 1. Gyógyszerek -
jól zárható szekrényben tartandók gyógyszeres dobozokat ne kapjanak meg a gyermekek játékhoz zavart idős beteg hozzátartozójától kapja meg a gyógyszert, és az várja meg, amíg beveszi
2. Növényvédő szerek -
gyermekek elől elzártan tartandóak permetezéskor védőeszközök viselése, gyermekek ne legyenek a közelben élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása
3. Élvezteti cikkek -
alkohol tartalmú italok gyermek elől elzárása cigaretta ne legyen gyermekek által elérhető helyen (már egy cigaretta lenyelése is életveszélyes lehet)
4. Festékek, kőolajszármazékok -
garázs, műhely gyermekek elől zárva tartandó festékek, oldószerek zárt szekrényben legyenek
Növényvédőszerekkel kapcsolatos betartandó előírások 1.) Csak engedélyezett növényvédő szer használható fel. 2.) Az engedélyezett kultúrára, a kijuttatott szer dózisára és a munka-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási időre vonatkozó előírások betartása. 3.) Az I. és II. forgalmi kategóriában sorolt növényvédő szereket hatósági engedély birtokában (fehér könyv, zöld könyv) lehet vásárolni, illetve felhasználni. A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött.
4.) Permetezési napló vezetése. 5.) Növényvédő szerek raktárkészletéről forgalmi kategóriájának megfelelő nyilvántartást kell vezetni. 6.) A növényvédő szereket elkülönített raktárban vagy szekrényben kell tárolni, amelyeket jól látható felirattal és előírt jelölésekkel kell ellátni. 7.) Növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos. 8.) A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépek műszaki állapota. 2011. december 15-től a kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével, a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata kötelező.
Az elmúlt két évben (2011.- 2012.) Magyarországon összesen 183 mérgezéses eset történt amiatt, hogy valaki etilén-glikol
tartalmú fagyállót,
illetve téli szélvédőmosó folyadékot ivott. Az ÁNTSZ ezért azt javasolja, hogy az ablakmosó tartály feltöltését, a fagyálló folyadék bevizsgálását, esetleges utántöltését mindenki bízza szakemberre. Továbbá lehetőleg senki ne tartson otthon etilén-glikol tartalmú
fagyálló terméket, de ha mégis tart, azt ne olyan helyen tárolja, ahol gyermekek is könnyen hozzáférhetnek.
Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják. Egyszerűbb elnevezése a glikol.
