Földmővek, földmunkák II.
Földanyagok tervezése, kiválasztása
Földmővek anyagának minısítése A földmőanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minısítések A terep és a feltalaj minısítése A földanyagok fejthetıségének minısítése A földanyagok tömöríthetıségének minısítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minısítések A talajok vízvezetı-képességének minısítése földmővekhez A talajok erózióérzékenységének minısítése földmővekhez A fagyveszélyesség minısítése A talajok térfogat-változási hajlamának minısítése Egyéb földmőanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építıanyagok Származékanyagok Geomőanyagok Az alkalmazható geomőanyagok funkciói és fajtái Geomőanyagok elıírandó jellemzıi az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erısségének osztályozása
A talajok alkalmassága földmőépítés szempontjából • Talajösszetétel jellemzıi, állandósága • szemeloszlás • plaszticitás - konzisztencia • mállási hajlam • szerves-anyag tartalom • Talajállapot állandósága • duzzadási hajlam • vízérzékenység • fagyveszélyesség • Technológia • feltalaj • fejthetıség, • tömöríthetıség • Funkcionális követelmény • teherbírás • áteresztıképesség
A talajok minısítése a fölmőanyagként való általános alkalmasság szerint Az általános alkalmasság minısítése azt jelenti, hogy az anyag – felhasználható-e a szokványos technológiák és minıségi követelmények alkalmazásával a földmő valamely részében, ill. ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e, – Trr≈90 % tömörségő beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.
A földmőanyagként való felhasználás minısítése • M-1 Kiváló földmőanyagok – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos. • M-2 Jó földmőanyagok – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk folytonos, – a vegyes szemcséjő, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, – a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. • M-3 Megfelelı földmőanyagnak minısítendık – a durva szemcséjő, S0,063 ≤ 5 % jellemzıjő talajok, ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk hiányos, – a vegyes szemcséjő, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzıjő talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, – a vegyes szemcséjő, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és IP ≤ 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8 ≤ w ≤ 18 %, – a finom szemcséjő talajok, 10 < IP ≤ 25 % jellemzıjő talajok, ha 10 ≤ w ≤ 20 %, – a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. • M-4 Elfogadható földmőanyagnak minısítendık – a durva szemcséjő, kissé szerves talajok, ha Cu > 3, – finom szemcséjő a 25 < IP ≤ 40 % jellemzıjő talajok, ha 12 ≤ w ≤ 24 %, – a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kızettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.
A földmőanyagként való felhasználás minısítése • M-5 Kezeléssel alkalmassá tehetı földmőanyagok közé sorolandók – a durva szemcséjő talajok, ha Cu < 3, – a vegyes szemcséjő, 15 ≤ S0,063 ≤ 40 % (és IP ≤ 10 %) jellemzıjő talajok (erısen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w > 18 % – a finom szemcséjő, 10 < IP ≤25 % jellemzıjő talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, – a finom szemcséjő, 25
40% jellemzıjő talajok, – a közepesen és nagyon szerves talajok, – a szikes talajok, – a mállásra hajlamos talajok vagy kızetek, – azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsőrősége kisebb ρdmax < 1,65 g/cm3. A talajok besorolásakor a kitermelési és a beépítési viszonyokat is mérlegelni kell. Egy talaj besorolása javítható, ha azt a tervezı speciális vizsgálatokkal meggyızıen igazolja.
Fizikai mállás
Megengedhetı szemcseaprózódás
Jellemzés
A szervesanyag-tartalom (≤ ≤ 2 mm) tömegszázalékban
Kissé szerves
2–6
Közepesen szerves
6 – 20
Nagyon szerves
> 20
2,0 1,9
Sr=0,95
ρ d g/cm
3
1,8 1,7 1,6 1,5
Q
1,4 1,3 1,2 0
10
20
30
40
50
w %
A Q pont jellemzıi talajfajta
A duzzadás jelensége
w Ic ρd Trρρ
% g/cm 3 %
homok, iszap ∝ -
sovány agyag 25 0,75 1,7 88
kövér agyag 40 0,85 1,5 83
Tömörségcsökkenés duzzadás hatására
∆Trρ = A.(Ic − 0,8)
B
A %
6
70 60 50 40 30 20 10 0
5
B %
4 3 2 1 0
0
5
10
15
20
25
Ip %
30
35
40
0
5
10
15
20
25
Ip %
30
35
40
A talajok térfogat-változási hajlamának minısítése • D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha – plaszticitási indexe IP < 15 %, – iszap+agyag-tartalma S0,063 < 40 %.
• D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha – plaszticitási indexe 15 ≤ IP < 20 %, – lineáris zsugorodása εℓ < 3 %.
• D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha – plaszticitási indexe 20 ≤ IP < 30 %, – lineáris zsugorodása 3 ≤ εℓ < 6 %
• D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha – plaszticitási indexe 30 ≤ IP < 40 % – lineáris zsugorodása 6 ≤ εℓ < 9 %.
• D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha – plaszticitási indexe IP ≥ 40 %, – lineáris zsugorodása εℓ ≥ 9 %.
Agyagok beépíthetısége agyagfajta felsı 100 cm
töltéstest
sovány
nedves oldalon „túltömörítve“
nedves oldalon tömörítve
közepes
speciális vizsgálatok alapján
nedves oldalon „túltömörítve“
kövér
nem szabad beépíteni
speciális vizsgálatok alapján Ip<40 %-ig
Az erózió- és vízérzékenység megítélése • Kritikus talajok – alacsony plasztikus indexő talajok – homoklisztek, iszapok
• Védekezés – – – –
megfelelı tömörség egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával gyors füvesítés
Erózióérzékenység minısítése • E-1 Erózióérzékeny a talaj, ha egyidejőleg teljesül: – CU < 15 és S0,063 > 5, – S0,125 – S0,02 > 50 % – S0,063 – S0,002 > 2 ⋅ S0,002 IP < 15 % esetén • E-2 Nem erózióérzékeny a talaj, ha – durvább szemcsékbıl áll, kevesebb benne a homok és iszap, mint amit az elıbbi definíció megad, – finomabb szemcsékbıl áll a talaj, több benne az agyag, mint amit az elıbbi definíció megad.
A talajok vízvezetı-képességének minısítése • V-1 Vízszállító a talaj, ha – vízáteresztı-képességi együtthatója k ≥ 5⋅10-3 m/s, – durva szemcséjő és kavicstartalma S2,0 ≥ 80 %.
• V-2 Jó vízvezetı a talaj, ha – vízáteresztı-képességi együtthatója 5⋅10-5 < k < 5⋅10-3 m/s, – kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S0,063 < 5 %.
• V-3 Közepesen vízvezetı a talaj, ha – vízáteresztı-képességi együtthatója 10-9 < k < 5⋅10-5 m/s, – vegyes szemcséjő és 5 ≤ S0,063 < 40 %, továbbá IP < 10 %.
• V-3 Gyengén vízvezetı a talaj, ha – vízáteresztı-képességi együtthatója 5⋅10-11 < k < 10-9 m/s, – finom szemcséjő és 10 < IP < 30 %.
• V-3 Vízzáró a talaj, ha – vízáteresztı-képességi együtthatója k < 5⋅10-11 m/s, – finom szemcséjő és IP ≥ 30 %.
Fagyveszélyesség A szemeloszlás jellemzıi A fagyveszélyesség minısítése
Megnevezés
0,02 mm-nél
0,1 mm-nél
Plaszticitási index IP, %
kisebb szemcsék tömegszázaléka homokos kavics X-1
fagyálló
kavicsos homok
< 10
< 25
–
25 – 40
–
homok
X-2
X-3
fagyérzékeny
fagyveszélyes
iszapos kavics
10 – 20
iszapos homok
10 – 15
sovány agyag
15 – 20
közepes agyag
20 – 30
kövér agyag
> 30
iszapos kavics
> 20
iszapos homok
> 15
finom homok
< 10
iszapos finom homok
> 10
> 40
> 50
iszap Ha egy talaj kétféle besorolást is kaphatna, akkor a kedvezıtlenebbet kell mértékadónak tekinteni.
– – 5 – 10 10 – 15
Kohósalakok • A kohósalakok általában akkor építhetık be, ha – környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak, – szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó, – szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctorvizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés elıtti érték 150 %-a, – az izzítási veszteségük legfeljebb 10%, – vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetıségük még nem lehetetlenül el.
• Elınyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket. Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképzı anyagoknak minısíthetık, melyeket a felsı földmő-részekbe célszerő beépíteni. • A kohósalakok beépíthetısége, tömöríthetısége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelıen lehet beépítési technológiáikat és minısítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni. Minıségellenırzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idıvel a hidraulikus kötés révén javul.
Újrahasznosítandó építıanyagok • Közéjük tartoznak a következık: – útbontásból származó vegyes anyagok, – betontörmelékek épületek, mérnöki szerkezetek bontásából, – vegyes építési törmelékanyagok, – építési tevékenység melléktermékei.
• Ezeket az anyagokat általában talajként kell vizsgálni és besorolni. • Külön figyelmet kell fordítani összetételük és szemeloszlásuk változékonyságára, a beépítés közbeni aprózódásukra, valamint a nagyon nagy törmelékdarabokra. Célszerő akár ismételt törıgépes kezelésük, amivel stabilizálható a szemszerkezetük, a további aprózódás korlátozható, és a különleges mérető darabok kérdése is megoldható (kivétellel vagy aprítással).
Származékanyagok • Ezen anyagok közé soroljuk a következı ipari melléktermékeket, hulladékanyagokat, égési termékeket, melyek alkalmazásra már van tapasztalat: – erımővi pernyék, – bányameddık, – egyéb hulladékanyagok. • Az erımővi pernyék szemeloszlása általában az iszapokéhoz hasonló. A kıszén elégetésébıl származók puccolán-reakciókat is mutatnak. A tömöríthetıségük különbözik a talajokétól, azt elsısorban eredetük, összetételük, kémiai tulajdonságaik és koruk határozzák meg. Ezért a beépítési technológiáikat és követelményeiket próbabeépítés alapján kell megállapítani. • Más pernyék, például hulladékégetık hamuja is alkalmazható lehet, de ezek változékony összetétele különösen gondos elızetes vizsgálatokat kíván. • A bányameddık általában a szénbányászat és -feldolgozás melléktermékeiként keletkeznek. Többnyire nagyon vegyes összetételőek, az agyagkı törmelékeitıl a kimosott finom szemcséig sokféle anyagot tartalmazhatnak. Nagy tömörítési energiával magas tömörséget (Trρ > 95 %) elérve lehet megfelelı töltést készíteni belılük. • E körben szóba jöhetnek másfajta, korábban még nem használt hulladékanyagok is, ha – szemeloszlásúk viszonylag állandó, – beépítésüket jogszabály vagy mőszaki szabályozó anyag nem tiltja, – nem tartalmaznak 200 mm-nél nagyobb átmérıjő darabokat, – kémiai tulajdonságaik is megfelelıek, környezetkárosító hatásuk nincs, – utólagos roskadásuk, aprózódásuk, mállásuk megfelelı beépítéssel szabályozható. Az ilyen anyagok alkalmazásáról csak a felhasználási cél és az anyag sajátosságai alapján megtervezett, speciális vizsgálatok és próbabeépítés alapján szabad dönteni.
Fejtési osztály az MSZ 15015 szerint I.
⇒
VII.
• Talaj neve állapota tızeg, laza homok ⇒
tömör mészkı, andezit
• Térfogatsőrőség 800-1200 kg/m3
⇒
2000-2800 kg/m3
⇒
> 5000 MN/m2
⇒
csak robbantással
• Kohézió < 2,5 MN/m2
• Kézi fejtés eszköze lapáttal, ásóval
A földanyagok tömöríthetıségének minısítése • T-1 Jól tömöríthetı talajok közé sorolandók – a durva szemcséjő talajok, ha CU ≥ 15, ill. ha 6 ≤ CU < 15 és a szemeloszlás folytonos, – a vegyes szemcséjő talajok, ha S0,063 ≤ 40 % és a víztartalom is kedvezı. • T-2 Közepesen tömöríthetı talajok közé sorolhatók – a durva szemcséjő talajok, ha egyenlıtlenségi mutatójuk 6 ≤ CU < 15, – a vegyes szemcséjő talajok, ha S0,063 ≤ 40 % és a víztartalom még elfogadható, – a finom szemcséjő talajok, ha IP ≤ 25% és a víztartalom kedvezı. • T-3 Nehezen tömöríthetı talajok közé sorolandók – a durva szemcséjő talajok, ha 3 < CU < 6, – a finom szemcséjő talajok, ha IP ≤ 25% és a víztartalmuk még elfogadható. – a finom szemcséjő talajok, ha 25 < IP ≤ 40% és a víztartalmuk kedvezı. • T-4 Nem tömöríthetı talajoknak tekintendık – a durva szemcséjő talajok, ha CU < 3 és kezeléssel nem javítható, – a finom szemcséjő talajok, ha víztartalmuk kedvezıtlen és kezeléssel sem javítható, – a választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy mérető szemcséket tartalmazó anyagok.
Proctor-vizsgálat 2,2 ρd 3
ρdmax =1,94
2,0
g/cm
1,8 1,6 w=11
1,4 0
5
10 w %
15
20
Tömörségi követelmények építmény típus
út
vasút híd árvédelmi töltés épület alapozás közmő
tömörségi fok földmő zóna Trρ % altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 töltéstest 88 - 90 aszfalt burkolat alatti felsı 50 cm 93 - 96 beton burkolat alatti felsı 50 cm 96 padka 96 altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 töltéstest 90 a földmő felsı 50 cm-nyi zónája 95 háttöltés 95 altalaj felsı 50 cm-nyi zónája 85 vízzáró test (agyagmag) 90 töltéstest 85 alap alatti talajcsere 95 padozat alatt feltöltés 95 a közmő körüli 0,50 m-nyi zóna 95
2,0 1,9
Sr=1,0
módosított Proctor
1,7 1,6
d
g/cm
3
1,8
1,5 1,4
eredeti Proctor
1,3 1,2 0
10
20
30
40
50
w %
Tömöríthetıség
• wopt(terep) ≠ wopt(Proctor) • 0,890% • 3
Teherbírás - E2-modulus
2
p kN/m
ellentartás
0
erımérı
200
300
400
500
0,0 0,5
s mm
hidraulikus sajtó elmozdulás magasító mérı tárcsa
100
1,0 1,5
s2
2,0
2r=300
óratartó
9.20. ábra. A tárcsás terhelés
E2elıírt ≈ 65 MPa
Eterv=40 MPa
1− µ 2 2. r r E2 = . π. p. ≈ 15 , . p. 4 s2 s2
E2 [MPa] = 10· CBR[%] 2/3
Tájékoztató adatok a hazai talajok tervezési teherbírási modulusának meghatározásához Tájékoztató tervezési teherbírási modulus E2 [MN/m2]
Talajcsoport Jel
A teherbírás-csökkenés mértéke E2 /w [MN/m2/%]
III
Megnevezés iszapos homokos kavics homokos kavics kavics és homok talajok
IV
homokliszt
Dmax = 60mm S2=35-70, S0,1=15-30, S0,02=7-15 % Dmax = 60mm S2=20-55, S0,1=7-20, S0,02<7 % I., II. és IV. csoportba nem tartozó szemeloszlás Ip<5 % S0,02<10 %
V
iszapos homokliszt
Ip=5-10 %
20
25
3
2
15
VI
iszap
Ip=10-15 %
20
25
4
3
18
Ip=15-20 %
25
30
5
4
15
Ip=20-30 %
20
25
6
5
12
Ip=30-40 %
20
25
7
6
9
I II
VII VIII IX
sovány agyag, közepes agyag, kövér agyag
Jellemzés
Víztartalomnövekmény wopt-hoz képest ∆w [ % ]
NK
K
NK
K
65
65
2
1
3
50
55
1
0
2
35
40
2
1
6
30
35
2
1
12
NK: Kedvezıtlen éghajlatú területeken, nedves vidéken, 600 mm feletti évi átlagos csapadékú területeken, kedvezıtlen víztelenítéső útszakaszokon, (bevágásban, töltésbevágás átmenetben), a III.-IX. talajok esetében a pályaszint alatti 2,0 m-nél magasabb mértékadó talajvízszintnél.
K: Kedvezı éghajlatú és hidrológiai adottságú területeken, száraz vidéken, 600 mm alatti évi átlagos csapadékú területeken, kedvezı víztelenítéső útszakaszokon, a III.-IX. talajcsoportok esetében a pályaszint alatt 2,0 m-nél mélyebb mértékadó talajvízszintnél
vizsgálandó paraméterek a földanyagok alkalmasságának elbírálásához • azonosítás szemeloszlás plasztikus index • víztartalom kötött talajok konzisztenciája • Proctor-vizsgálat tömöríthetıség és ρdmax • célvizsgálatok CBR, k, ϕ, c, E2, stb.
Földmővek minıségellenırzése
Ellenırizendı jellemzık • a geometriai méretek ellenırzése, – koronaszélesség, illetve a láb- és a körömtávolságok – a koronaszint és a rézsőfelszín magassága • a tömörség ellenırzése • a céljellemzık ellenırzése – teherbírás – vízzáróság
Tömörségellenırzés • Tömörségi fok radiometriás mérés vagy mintavétel alapján (Trρ) • Folyamatos tömörségellenırzés gyorsulás-mérés (CCC) alapján (CMV, RMV, OMEGA) • Penetrációs mérés dinamikus szondaszerő eszközök (Panda) N10 • Technológiaellenırzés
Tömörségértékelés • Mindegyik ρd értékhez határozandó meg,
ρdmax
is
egyedi
vizsgálattal
ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van. • Valamely ρd-hoz a ρdmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és ρdmax elızetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. ρdmax=f(U)) alapján vehetı fel, ha trendjelleggel változik a talaj. • Valamely ρd -hoz ρdmax közelítı azonosítás, ill. ρdmax elızetesen közelítıleg felmért változásai alapján vehetı fel, ha trendszerően kissé változó a talaj és kevésbé jelentıs a kérdés.
Tömörségértékelés • A ρd és a ρdmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a
Trρ = ρd / ρdmax
s T = Trρ
s ρ d ρd
2
s ρdmax + ρdmax
2
paraméterő normális eloszlás elemzésével értékelhetı, ha véletlenszerően és nem elhanyagolható mértékben változik ρdmax is. • Valamennyi ρd értékekhez azonos ρdmax veendı fel az elızetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként, ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia.
Tömörség értékelés • terv alapján (hely, darabszám) • kiegészítı és speciális vizsgálatok szükség esetén • szakértıi szemle a mérések mellett nagyon fontos, • személyes felelısség-vállalás elengedhetetlen • statisztikai szemlélettel és módszerekkel T – ∆ ≤ T – 1,28 ⋅
1 + 1 ⋅ sT n
Teherbírásmérés p kN/m
ellentartás
0
erımérı
200
300
400
500
0,0 0,5
s mm
hidraulikus sajtó elmozdulás magasító mérı tárcsa
100
2
1,0 1,5 2,0
2r=300
óratartó
9.20. ábra. A tárcsás terhelés
1 − µ2 2.r r E2 = .π.p. ≈ 1,5.p. 4 s2 s2
s2
Töltésalapozás
Töltésépítés gyenge talajon Talajmechanikai problémák • • • • • •
Alaptörés Szétcsúszás Kitolódás Süllyedés Konszolidáció Kúszás
Technológiai problémák • • • • •
A felszín lecsapolása Felszín letermelése Munkagépek mozgatása Drénezés megoldása Töltésanyag védelme
Rotációs mozgás
Talajmechanikai problémák
Töltés
Süllyedés
Puha altalaj Nagymértékő, egyenlıtlen és idıben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt
Megoldási lehetıségek • a feladat kikerülése • építésszervezési megoldások • szerkezeti megoldások • elızetes talajjavítások Kombinációk!
A feladat kikerülése • helyszínrajzi elkerülés • talajcsere (teljes, részleges) • kiemelés hídra
Építésszervezési megoldások
• lépcsıs építés • többlettöltés (elıterhelés)
Lépcsıs építés töltésmagasság m
60
3,0 biztonság
40
2,0
20
1,0
0
0 0
süllyedés cm
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
-20
20
-40
40
-60
60
-80
80
Alkalmazás: ha nagy a talajtörés veszélye, de ha idı van
idı hónap
drénezetlen nyírószilárdság kPa
Többlettöltés 20
töltésmagasság m
10 0 0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
-10 -20 -30 -40 -50
süllyedés -60 cm -70 -80
Alkalmazás: ha a süllyedés lezajlását kell gyorsítani, de nincs talajtörési veszély
20
idı hónap
Szerkezeti megoldások
• töltésmagasság optimalizálás • laposabb (padkás) töltésrézső • töltéssúly csökkentése • geomőanyagok alkalmazása
• • • • •
A töltésmagasság optimalizálása gyenge altalajon való építés esetében 3…4 m magas töltés a talajtörés veszélye és a várható süllyedés így viszonylag még kicsi a jármővek dinamikus hatásai már nem hatnak a gyenge altalajra ki tud alakulni megfelelı átboltozódás a különösen magas (10…15 m-es) töltéseket kerülni kell
A rézsőhajlás csökkentése • a talajtöréssel szembeni biztonságot növeli • a süllyedések alakulását gyakorlatilag nem befolyásolja • osztópadkával megoldható A töltéssúly csökkentése • a talajtörési és süllyedési gondokat egyaránt csökkenti • könnyő töltésanyagok (kohósalakok, pernyék, habszerő anyagok) • kikönnyítés (üres győrők)
• • •
Geomőanyagok alkalmazása geotextília, georács, geocella fektetése a felszínre talajtörés elleni védelem, a süllyedéseket nem befolyásolják az általuk felvett húzóerı akadályozza a töltéstest elmozdulását
Tipikus geohab-töltés
L2
L1 ϕ St
H
Gt
Nt
δ au
T cu
Na
β Ga Ka≈L1⋅cu
Elızetes talajjavítások talajcsere mélytömörítés döngöléssel mélytömörítés vibrációval kavicscölöpözés vibrációval kıtömzsök készítése döngöléssel függıleges drénezés betoncölöpözés mélykeverés
Mélyvibrálás • altalajba lehajtott speciális szárnyas vibrátor vagy felülrıl vibrált rudazattal • az elérhetı max. mélység kb. 20 m, • 3,0 m-nél kisebb mélység esetén nem célszerő Döngölés (dinamikus konszolidáció) • 8-20 tonnás tömegek 10-20 m magasságból való ejtegetése • a hatásmélység 5-10 m, függ a talajtól és ejtési energiától laza szemcsés talajok tömörítés kötött talajok kavicscölöpök vagy kıtömzsök Csökkenthetı a talajtörés veszélye és a süllyedés
Függıleges szalagdrén
töltés
agyag talaj
szemcsés talaj
Cölöpök
betonból vagy javított talajból
