Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2013

Fizikai kémiai definíciók jegyzéke a laboratóriumi gyakorlat céljára Összeállította Riedel Miklós 2013

Fogalom A belső súrlódási együttható hőmérsékletfüggése folyadékok esetén

Képlet, definíció

η = Ae

Ea RT

Jelölések Jelmagyarázat, mértékegység 

A Ea R T Fx

A belső súrlódási erő és a sebességgradiens kapcsolta

A cellareakció szabadentalpiaváltozása és a cellareakció potenciálja közötti kapcsolat

A fagyáspontcsökkenés kapcsolata az oldat összetételével (Raoultkoncentrációval) híg oldatok esetén A fázisok száma kétkomponensű rendszer eutektikus pontjában A felezési idő és a reakciósebességi állandó kapcsolata elsőrendű reakcióknál

dv Fx = - A x dy

 r G = -zFEcell

T  Tm  m



A dv x dy rG z F Ecell T Tm m

viszkozitás (dinamikai) (Pa s) preexponenciális faktor (Pa s) a viszkózus folyás aktiválási energiája (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) belső súrlódási erő (N) dinamikai viszkozitás (Pa s) felület (m2) sebességgradiens (s-1) reakció szabadentalpia-változása (J/mol) reakció töltésszáma (1) Faraday-állandó (C/mol) cellareakció potenciálja elektromotoros erő (V) fagyáspontcsökkenés (K vagy oC) molális fagyáspontcsökkenés (K kg/mol) Raoult-koncentráció (molalitás) (mol/kg)

3, azaz két tiszta szilárd fázis és egy olvadék (oldat) fázis (ha gázfázis nincs jelen)

T1 / 2 

ln 2 k

1

T1/2 k

felezési idő (s) reakciósebességi állandó (1/s)

A gőznyomás hőmérsékletfüggése vagy Clausius-Clapeyron-egyenlet

A gőzsűrűség és a moláris tömeg kapcsolata tökéletes gáz esetén A hidrogénelektród potenciálmeghatározó elektródreakciója A hidrosztatikai felhajtóerő és a folyadék sűrűsége közötti kapcsolat

ln p =

p H

1 + konst T

R vagy d ln p  p H = dT RT 2

ρ=

m V

pM RT

=

p pH R T

gőznyomás (Pa) moláris párolgáshő (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol) hőmérséklet (K)

p R T M m V

nyomás (Pa) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (T) moláris tömeg (kg/mol) tömeg (kg) térfogat (m3)

F

hidrosztatikai felhajtóerő (N) a folyadék sűrűsége (kg/m3) nehézségi gyorsulás (m/s2) a test folyadékba bemerülő térfogata (m3) kapillárisemelkedés (m) felületi feszültség (N/m) a folyadék sűrűsége (kg/m3) nehézségi gyorsulás (m/s2) a kapilláris sugara (m) katódos áramsűrűség (A/m2) csereáram-sűrűség (A/m2) katódos átlépési tényező (1) töltésszám (1) Faraday-állandó (C/mol) túlfeszültség (V) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) a B anyag kémiai potenciálja (J/mol) a B anyag standard kémiai

½H2(g) + H2O

H3O+ + e-

F=gV



g V h

A kapillárisemelkedés magassága és a kapilláris sugara közötti kapcsolat

A katódos polarizációra vonatkozó Erdey-Grúz–Volmer-egyenlet

h

 

2 gr

jk = jo exp(-

a k zF ) RT

g r jk jo ak z F



R T A kémiai potenciál és a relatív aktivitás kapcsolata

B = oB + R T ln aB 2

B

oB

A kiindulási anyag koncentrációjának változása az idő függvényében elsőrendű reakcióknál vagy A kiindulási anyag pillanatnyi koncentrációja az idő függvényében elsőrendű reakció esetén

R T aB c c0 k t

c  c0e kt

V A koncentrációváltozás sebessége

A közepes aktivitási tényező kiszámítása az ionerőségből (ionerősség törvénye)

A moláris fajlagos vezetés és az átviteli szám kapcsolata

v=

dc B dt

cB t

I

ln ± = A z+ z -

1+ B I vagy igen híg oldatban ln  = - A| z+ z-| I

c i i  c i i az összegezés az oldat összes ionjára vonatkozik ti 

 I A B z+ zti ci

i

pH(X) pH(S) E(S) A pH műveleti definíciója

pH(X) = pH(S) +

E (S)

- E (X) RT ln 10 F E(X)

3

potenciálja moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) a B anyag relatív aktivitása pillanatnyi koncentráció (mol/m3) kezdeti koncentráció (mol/m3) sebességi együttható (s-1) idő (s)

koncentrációváltozás sebessége (mol/(m3s)) koncentráció (B anyagé) (mol/m3) idő (s) közepes aktivitási tényező (1) ionerősség (mol/m3) konstans konstans a pozitív ion töltésszáma (1) a negatív ion töltésszáma (1) i-ik ion átviteli száma (1) i-ik ion koncentrációja (mol/m3) i-ik ion moláris fajlagos vezetése (m2/( mol)) az ismeretlen oldat pH-ja (1) egy standardoldat pH-ja (1) az ismeretlen oldattal készült hidrogénelektród egyensúlyi potenciálja egy összehasonlító elektróddal szemben (V) a standardoldattal készült hidrogénelektród egyensúlyi potenciálja (ugyanazzal az

A reakció bruttó rendje

A reakció részrendjeinek összege r = ri

A reakció entalpiaváltozásának kiszámolása a cellareakció potenciáljából

 E   r H  - zFEcell  TzF  cell   T  p

A reakció entrópiaváltozásának kiszámolása a cellareakció potenciáljából

 E   r S  zF  cell   T  p

A reakció standard szabadentalpiaváltozása és az egyensúlyi állandó kapcsolata

rGo = - R T ln Ka

R T F r ri rH z F Ecell T p rS z F Ecell T p rGo R T Ka rG

A reakció szabadentalpia-változása és a cellareakció potenciálja közötti kapcsolat

rG = - zFEcell

z F Ecell rG

A reakció szabadentalpia-változásának kiszámolása a kémiai potenciálok ismeretében

rG = B B

B B

4

összehasonlító elektróddal szemben) (V) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) Faraday-állandó (C/mol) reakció bruttó rendje (1) i anyag részrendje (1) reakció entalpiaváltozása (J/mol) reakció töltésszáma (1) Faraday-állandó (C/mol) cellareakció potenciálja (V) hőmérséklet (K) nyomás (Pa) reakció entrópiaváltozása (J/(K mol)) reakció töltésszáma (1) Faraday-állandó (C/mol) cellareakció potenciálja (V) hőmérséklet (K) nyomás (Pa) reakció standard szabadentalpiaváltozása (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) termodinamikai egyensúlyi állandó (1) reakció szabadentalpia-változása (J/mol) reakció töltésszáma (1) Faraday-állandó (C/mol) cellareakció potenciálja (V) reakció szabadentalpia-változása (J/mol) a B anyag sztöchiometriai száma a reakcióegyenletben (1) a B anyag kémiai potenciálja (J/mol)



reakciósebesség (mol/s)



cB

reakciókoordináta (mol) idő (s) térfogat (m3) sztöchiometriai szám (B anyagé) (1) koncentráció (B anyagé) (mol/m3)

Sz

szabadsági fokok száma (1)



határszög (o azaz fok) n12 a sűrűbb közegnek (1) a ritkább közegre (2) vonatkoztatott törésmutatója

•

A reakciósebesség és a koncentrációváltozás sebességének kapcsolata A sebességmeghatározó lépés a sorozatos reakcióknál (a stacionárius állapotban) A szabadsági fokok száma kétkomponensű rendszer eutektikus pontjában A teljes visszaverődés határszöge és a törésmutató kapcsolata

•



d V = = dt  B

dcB dt

t V

B A leggátoltabb (a legkisebb sebességi állandójú) részlépés Sz = 2 + 2 – 3 = 1 ha a gázfázis nem vesz részt az egyensúlyban

1 n12 A határszög szinusza egyenlő a sűrűbb közegnek (1) a ritkább közegre (2) vonatkoztatott törésmutatója reciprokjával sin  =

n12 cB

A termék koncentrációjának változása az idő függvényében elsőrendű reakciójánál

A termodinamika I. főtétele A túlhűlés foka

cB = c Ao [1- exp(-kt)]

U  Q  W

A fagyasztási folyamat során elért legalacsonyabb hőmérséklet és az egyensúlyi fagyáspont különbsége

5

c Ao k t U Q W , 

termék (B anyag) koncentrációja (mol/m3) kiindulási anyag (A) kezdeti koncentrációja (mol/m3) reakciósebességi együttható (s-1) idő (s) belsőenergia-változás (J) hő (J) munka (J) K vagy oC

 A Ea R T A Io

Ea

A viszkozitás hőmérsékletfüggése

 = Ae RT

Abszorbancia

I A  lg 0 I

I Adiabatikus rendszer

A környezetétől csak termikusan elszigetelt rendszer (azaz nincs hőcsere) t2

 I dt

Ah

k

Akkumulátor amperóra-hatásfoka (töltéshatásfok)

 Ah 

t1 t2'

 I t dt t1'

A töltési/kisütési integrálási határok az akkumulátor azonos állapotaira vonatkoznak t2

Akkumulátor wattórahatásfoka (energia-hatásfok)

Áramsűrűség Arrhenius-egyenlet vagy A reakciósebességi állandó hőmérsékletfüggése Átviteli szám

Wh 

I k  U k dt t1

Ik It t

Wh

Ik It I t  U t dt Uk t A töltési/kisütési integrálási határok az akkumulátor Ut t azonos állapotaira vonatkoznak j I I j= A A k A Ea  Ea k  Ae RT R T ti Ii ti  Ii I t 2'

' 1

6

viszkozitás (Pa s) preexponenciális faktor (Pa s) aktiválási energia (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol) hőmérséklet (K) abszorbancia (1) a beeső fény intenzitása, fényáram (lm) a kilépő fény intenzitása (lm) amperóra-hatásfok (töltéshatásfok) (1) kisütőáram (A) töltőáram (A) idő (s) wattórahatásfok (energia-hatásfok) (1) kisütőáram (A) töltőáram (A) kisütőfeszültség (V) töltőfeszültség (V) idő (s) áramsűrűség (A/m2) áramerősség (A) felület nagysága (m2) reakciósebességi állandó (változó) preexponenciális faktor (változó) aktiválási energia (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) i-ik ion átviteli száma (1) i-ik ion elektromos árama (A)

Az elegy térfogatának kiszámítása a komponensek parciális moláris térfogatából Az elektromos ellenállás hőmérsékletfüggése fémeknél Az entrópia és a termodinamikai valószínűség kapcsolata

I V ni Vi

V =  ni ×Vi

R = Ro(1 +  T)

R Ro



T S k w

S = k ln w

i Az ion moláris fajlagos vezetése és az elektromos mozgékonysága közötti kapcsolat Az ólomakkumulátor celladiagramja a szereplő anyagok halmazállapotának feltüntetésével Az ólomakkumulátor cellareakciója a szereplő anyagok halmazállapotának feltüntetésével

Barometrikus magasságformula

Cellareakció potenciálja

zi F ui

i  z i Fu i

összes elektromos áram (A) az elegy térfogata (m3) i-ik ion anyagmennyisége (mol) i-ik komponens parciális moláris térfogata (m3/mol) megváltozott ellenállás () eredeti ellenállás () hőmérsékleti együttható (K-1 vagy o -1 C ) hőmérséklet-változás (K vagy oC) entrópia (J/K) Boltzmann-állandó (J/K) termodinamikai valószínűség (1) i-ik ion moláris fajlagos vezetése (m2/( mol)) i-ik ion töltésszáma (1) Faraday-állandó (C/mol) i-ik ion elektromos mozgékonysága (m2/(V s))

(-) Pb(s)|PbSO4(s)|H2SO4(aq)|PbSO4(s)|PbO2(s)|Pb(s) (+)

p = po exp (-

Ecell =

o g po

rG zF

p po

h)

o g h Ecell rG z

7

légnyomás h magasságban (Pa) légnyomás a tengerszinten (Pa) levegő (hőmérséklettől is függő) sűrűsége a tengerszinten (kg/m3) gravitációs gyorsulás (m/s2) tengerszint feletti magasság (m) V reakció szabadentalpia-változása (J/mol) reakció töltésszáma (1)

Csereáram

Diffúziós potenciál

Dinamikai viszkozitás

Egyensúlyi elektródpotenciál

Az egyensúlyban lévő elektródon az anódos vagy a katódos részáram abszolút értéke, amely egyébként azonos nagyságú Io = |Ia| = |Ik| Az elektrokémiai cellában a folyadék fázisú ionvezető/folyadék fázisú ionvezető fázishatáron fellépő elektromos potenciálkülönbség

=-

F x dy A dv x

Az olyan elektród elektródpotenciálja, amelyben a benne végbemenő elektródreakció egyensúlyban van, azaz az anódos és a katódos részáram értéke megegyezik

Faraday-állandó (C/mol) csereáram (A) anódos részáram (A) katódos részáram (A)

diff

V



dinamikai viszkozitás (Pa s) belső súrlódási erő (N) felület (m2) x irányú sebesség (m/s) a rétegek távolsága (m) egyensúlyi elektródpotenciál (V)

Fx A vx y

e

T T p p

Tα = Tβ Egykomponensű, kétfázisú rendszer egyensúlyának feltételrendszere

F Io Ia Ik

p α = pβ

 Aα =  Aβ

A A

Elektród

Elektrolitoldat moláris fajlagos vezetése

az -fázis hőmérséklete (K) a -fázis hőmérséklete(K) az -fázis nyomása (Pa) a -fázis nyomása (Pa) az A anyag kémiai potenciálja az fázisban (J/mol) az A anyag kémiai potenciálja a fázisban (J/mol)

Az elektród olyan elektrokémiai rendszer, amelyben legalább két fázis érintkezik egymással, amelyek közül az egyik elektronvezető vagy félvezető a másik pedig ionvezető

Λ







cB

cB

8

az elektrolit moláris fajlagos vezetése (m2/( mol)) fajlagos vezetés (1/( m) vagy S/m)) az elektrolit koncentrációja (mol/m3)

Elektromos ellenálláson fejlődő hő vagy Joule-hő vagy A kalorifer által termelt hő kiszámítása az elektromos adatokból

Q  U  I  t  I 2 Rt 

U2 t R

vi E vagy az ion sebessége egységnyi elektromos térerősség hatására A kapocsfeszültség azon határértéke, amikor a cellán nem folyik áram, és a fázishatárokon (kivéve az elektrolit/elektrolit csatlakozásokat) lezajló valamennyi töltésátlépésre, valamint a fázisokon belül végbemenő kémiai folyamatokra egyensúly áll fenn Az elméleti tányérszám a kromatográfiás rendszer hatásosságát kifejező adat, amely megadja, hogy a töltött kolonna elválasztó képessége hány valóságos tányérnak (egyensúlybeállásnak) felel meg egy tányéros kolonna esetén Olyan termodinamikai rendszer, amelynél sem energiacsere sem anyagcsere nincs a környezettel ui 

Elektromos mozgékonyság

Elektromotoros erő

Elméleti tányérszám

Elszigetelt (izolált) rendszer

Entalpia

H = U + pV

Q U I R t

hő (J) elektromos feszültség (V) elektromos áramerősség (A) elektromos ellenállás () idő (s)

ui vi E

i-ik ion elektromos mozgékonysága (m2/(V s)) i-ik ion sebessége (m/s) elektromos térerősség (V/m)

EMF

V

N

elméleti tányérszám (1)

H U p V

entalpia (J) a rendszer belső energiája (J) a rendszer nyomása (Pa) a rendszer tétfogata (m3) felületi feszültség (N/m) moláris térfogat (m3/mol) Eötvös-állandó (J/(K mol2/3)) kritikus hőmérséklet (K) hőmérséklet (K)

 Eötvös-törvény a felületi feszültségre

Eutektikum vagy

V

2

3

 k E (Tkr - T )

Két- vagy többkomponensű rendszer, amelynek komponensei egymással homogén folyadékot 9

V kE Tkr T

Eutektikus rendszer Fagyáspontcsökkenés

Fajlagos vezetés

(olvadékot) képeznek, szilárd állapotban azonban nem elegyednek A tiszta oldószer és az oldat fagyáspontjának különbsége Az egységnyi élhosszúságú kocka alakú test elektromos vezetése (a lapokra merőleges árambevezetés esetén) vagy A fajlagos ellenállás reciproka  = 1/

Faraday-állandó

1 mol elemi töltés (pl. a protoné) töltése F = e NA

Fázis

Egy termodinamikai rendszer azonos kémiai jellemzőkkel rendelkező, térben nem feltétlenül összefüggő része, amelyben az intenzív fizikai kémiai paraméterek egyike sem változik ugrásszerűen.

Fázistörvény Felezési idő

Sz  2  K  F

Az az időtartam, amely alatt valamely kiindulási anyag koncentrációja a felére csökken a reakció során

T

K vagy oC

 

fajlagos vezetés (1/( m) vagy S/m) fajlagos ellenállás ( m vagy m/S)

F e NA

C/mol elemi töltés (C) Avogadro-állandó (1/mol)

Sz K F

a szabadsági fokok száma (1) a komponensek száma (1) a fázisok száma (1) s

T1/2

 Felületi feszültség definíciója a felületi erővel

 

F

F l

l

 Felületi feszültség definíciója a szabadentalpiával

 G    A  p ,T

 

10

G A p T

felületi feszültség (N/m vagy J/m2) a felület érintősíkjába eső, a vonalra merőleges erő (N) a felületen bárhogyan felvett vonalszakasz hossza (m) felületi feszültség (J/m2 vagy N/m) a rendszer szabadentalpiája (J) a határfelület nagysága (m2) nyomás (Pa) hőmérséklet (K)

Fick I. törvénye

Fick II. törvénye

Fonalhiba

Fonálkorrekció

Forráspont Forráspont-emelkedés Galváncella elektromos potenciálkülönbsége vagy Kapocsfeszültség

dn dc = - DA dt dx

dc d 2c =D 2 dt dx

n t D A c x dn dt dc dx c t D x dc dt

anyagmennyiség (mol) idő (s) diffúzióállandó (m2/s) a felület nagysága (m2) koncentráció (mol/m3) távolság (m) az anyagtranszport sebessége (mol/s) koncentrációgradiens (mol m-4) koncentráció (mol/m3) idő (s) diffúzióállandó (m2/s) távolság (m) a koncentrációváltozás sebessége (mol/(m3 s))

Folyadéktöltésű hőtágulási hőmérők használatakor fellépő szisztematikus hiba, amely akkor lép fel, ha a hőmérő nem merül teljes terjedelmében a mérendő térbe tkorr = k.n.(tmért - tsegédhőmérő)

Az a hőmérséklet, amelyen az anyag gőznyomása megegyezik a külső nyomással A tiszta oldószer és az oldat forráspontjának különbsége Az elektrokémiai cella celladiagramjában a jobboldalon feltüntetett elektródhoz csatlakozó fémes hozzávezetés és a bal oldali elektródhoz csatlakozó, az előbbivel azonos minőségű fémes 11

tkorr k n tmért tsegédhőmérő

fonalkorrekció (oC) fonálkorrekciós konstans (oC-1) kiálló fonal hossza (oC) mért hőmérséklet (oC) segédhőmérő által mutatott hőmérséklet (oC)

Tfp

K vagy oC

T

K vagy oC

E

V

hozzávezetés elektromos potenciáljának különbsége

 Gibbs-féle izotermaegyenlet

Γ 

c  RT c

h T p p

Gibbs-féle felületi többletkoncentráció (mol/m2) térfogati koncentráció (mol/m3) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) felületi feszültség (N/m vagy J/m2) szabadentalpia (J) entalpia (J) hőmérséklet (K) nyomás (Pa) felületi feszültség (J/m2 vagy N/m) felületi entalpia (J/m2) hőmérséklet (T) nyomás (Pa) Pa

hidrH

J/mol

c R T

 Gibbs–Helmholtz-egyenlet

Gibbs–Helmholtz-egyenlet a felületi feszültségre Gőznyomás Hármaspont Határolt diffúzió

Hess-tétel Hidratációhő Hitelesítés

 G  G  H  T   T  p      h  T   T  p A folyadék-gőz rendszer egyensúlyi nyomása. Az a termodinamikai állapot, amelyben 3 fázis van egymással egyensúlyban Határolt diffúzió esetén az éles határfelültettel elválasztott két réteg végein a kísérlet alatt koncentrációváltozás következik be, azaz a diffúziós oszlop nem tekinthető végtelennek Egy több lépéses kémiai folyamat teljes entalpiaváltozása (reakcióhője) csak a végső és a kezdeti állapottól függ (azaz független az úttól). Az entalpia állapotfüggvény 1 mol ion hidratációjakor fellépő entalpiaváltozás állandó nyomáson és hőmérsékleten Az a hatósági tevékenység, amely igazolja, hogy az adott mérőeszköz mérési jellemzői a szabványban meghatározott pontossági osztály tűréshatárain belül vannak

12

G H T p



Homogén fázis

Inhibitor

Egy termodinamikai rendszer azonos kémiai jellemzőkkel rendelkező, térben nem összefüggő része, amelyben az intenzív fizikai kémiai paraméterek helytől függetlenek. Az inhibitor olyan anyag, ami gátolja a katalizátor hatását Ic

Ionerősség

Ic = ½ ci zi2

ci zi

o oa Ionok független vándorlásának törvénye

Λo = a oa + k ok

a ok

k

ITS90 (International Temperature Scale of 1990) hőmérsékleti skála

Kalibrálás Kapcsolat az elektromotoros erő és a cellareakció potenciálja között

Nemzetközi megállapodásban rögzített, 18 nagyon tiszta anyag fázisegyensúlyát jelentő fixponton alapuló hőmérsékleti skála, amelynél a hőmérsékleti fixpontok közötti interpolációs függvényt is a nemzetközi megállapodás rögzíti Az a művelet, amellyel megállapítható a mérőműszer által mutatott érték és az etalonnal megvalósított érték (helyes érték) közötti különbség EMF EMF = Ecell + diff Ecell 13

ionerősség a koncentrációval megadva (mol/m3) i-ik ion koncentrációja (mol/m3) i-ik ion töltésszáma (1) elektrolit moláris fajlagos vezetése végtelen hígítású oldatban (m2/( mol)) anion moláris fajlagos vezetése végtelen hígítású oldatban (m2/( mol)) az elektrolit egy molekulája disszociációjakor keletkezett anionok száma (1) kation moláris fajlagos vezetése végtelen hígítású oldatban (m2/( mol)) az elektrolit egy molekulája disszociációjakor keletkezett kationok száma (1)

elektromotoros erő (V) cellareakció potenciálja (V)

diff Kapilláraktív anyag

Katalizátor

Kémiai potenciál

Kinematikai viszkozitás

Kolligatív mennyiség

Komponens

Konfigurációs entrópia

Pozitíven adszorbeálódó anyag, azaz amelynek koncentrációja nagyobb a határfelületi fázisban, mint az oldat belsejében A katalizátor olyan anyag, ami úgy gyorsít meg egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem használódik el. A katalizátor jelenlétében a reakció alacsonyabb aktiválási energiájú részfolyamatokon keresztül játszódik le Parciális moláris szabadentalpia (állandó p és T valamint az összes anyag anyagmennyisége konstans, kivéve a B anyagét) vagy

η = ρ

diffúziós potenciál (V)

G nB T p n

kémiai potenciál (J/mol) a rendszer szabadentalpiája (J) a B anyag anyagmennyisége (mol) hőmérséklet (K) nyomás (Pa) anyagmennyiség (összes anyagé) (mol)

  

kinematikai viszkozitás (m2/s) dinamikai viszkozitás (Pa s) sűrűség (kg/m3)

 +

elektrolit közepes aktivitási tényezője (1) a kation individuális aktivitási

B

Olyan mennyiség, amely kizárólag az oldatban ténylegesen jelen lévő részecskék koncentrációjától (pontosabban aktivitásától) függ. A kolligatív mennyiség nem függ e részecskék anyagi minőségétől Azok a kémiailag egységes anyagok (molekulafajták), amelyek szükségesek és elégségesek a rendszer összes fázisának felépítéséhez A termodinamikai rendszer entrópiájának az a része, amely az alkatrészek különböző elhelyezkedéséből (pl. molekulaszerkezetből) származik

Közepes aktivitási tényező 14

+  a a+

Közepes relatív aktivitás

vagy a =  a B

aaB

+ -

Közepes szabad úthossz

Az az átlagos távolság, amit egy gázrészecske két ütközés között egyenes vonalú egyenletes mozgással megtesz

 

A

a kilépő fény intenzitása (lm) a beeső fény intenzitása (lm) moláris abszorpciós együttható (m2/mol) koncentráció (mol/m3) a fényút hossza (a küvetta vastagsága) (m) abszorbancia (1)

l

megváltozott hosszúság (m)

I I0 Lambert-Beer-törvény vagy A fényelnyelés törvénye

Likviduszgörbe Lineáris hőtágulás

I = Io exp(- c l) vagy A   cl

Valamely termodinamikai paraméternek (pl. p, T, ) a folyadékfázis összetételétől való függését leíró görbe l = lo(1 +  T) 15

tényezője (1) az anion individuális aktivitási tényezője (1) a kation sztöchiometriai száma a disszociációs egyenletben (1) az anion sztöchiometriai száma a disszociációs egyenletben (1) a sztöchiometriai számok összege (1) elektrolit közepes relatív aktivitása (1) a kation individuális relatív aktivitása (1) az anion individuális relatív aktivitása (1) az elektrolit relatív aktivitása (1) a kation sztöchiometriai száma a disszociációs egyenletben (1) az anion sztöchiometriai száma a disszociációs egyenletben (1) a sztöchiometriai számok összege (1) m



c l

mA

eredeti hosszúság (m) hőtágulási együttható (K-1 vagy o -1 C ) hőmérséklet-változás (K vagy oC) molális fagyáspontcsökkenés (K kg/mol) fagyáspontcsökkenés (K vagy oC) Raoult-koncentráció (molalitás) (mol/kg) molalitás (mol/kg) oldott anyag (B) anyagmennyisége (mol) oldószer (A) tömege (kg)

I U R EMF I Rk Rb oldH

elektromos áramerősség (A) feszültség (V) ellenállás () elektromotoros erő (V) áramerősség (A) külső ellenállás () a galváncella belső ellenállása () J/mol

olvH

J/mol

lo



T Molális fagyáspontcsökkenés vagy Krioszkópos állandó Molalitás vagy Raoult-koncentráció Monokromatikus fény Nyitott (nyílt) rendszer

Ohm-törvény

Ohm-törvény teljes áramkörre Oldáshő (moláris) vagy Oldási entalpiaváltozás (moláris) Olvadáshő (moláris) vagy Olvadási entalpiaváltozás (moláris)

Tm Tm =

T m

T m mB nB

n mB = B mA Olyan fény, amelynek hullámhossza (ill. frekvenciája) egyetlen élesen meghatározott érték Olyan termodinamikai rendszer, amelynél anyagcsere és energiacsere is lehetséges a környezettel I = U/R

I=

E MF Rb + Rk

1 mol anyag oldásakor fellépő entalpiaváltozás állandó nyomáson és hőmérsékleten 1 mol szilárd anyag olvadásakor fellépő entalpiaváltozás állandó nyomáson és hőmérsékleten vagy Egy anyag folyadék állapotú és szilárd állapotú moláris entalpiájának különbsége megadott hőmérsékleten és nyomáson 16

Onsager-féle lineáris törvény

Optikai sűrűség

Ostwald-féle hígítási törvény biner elektrolit esetén

Ji = Li Xi vagy Ji = Li grad Zi

Ji Li Xi Zi

egy extenzív (i) mennyiség árama vezetési együttható termodinamikai hajtóerő az extenzív mennyiségnek megfelelő intenzív mennyiség (mértékegységek változóak)

Kc

koncentrációval kifejezett egyensúlyi állandó (mol/m3) disszociációfok (1) koncentráció (mol/m3) i-ik komponens parciális moláris térfogata (m3/mol) az elegy teljes térfogata (m3) anyagmennyiség (mol) i-ik ion anyagmennyisége (mol) hőmérséklet (K) nyomás (Pa) J/mol

Az optikai közegeknek a fénytörés mértékére, ill. a fény terjedési sebességére jellemző adata. Az optikai sűrűség mértéke a törésmutató (n). Nagyobb törésmutató nagyobb optikai sűrűséget jelent

Kc 



2

1

cB

 cB Vi

Parciális moláris térfogat

Párolgási entalpia (moláris) vagy Párolgáshő (moláris)

Piezorezisztivitás Pozitív adszorpció Promotor

1 mol folyadék párolgásakor fellépő entalpiaváltozás állandó nyomáson és hőmérsékleten vagy Egy anyag gázfázisban és folyadékfázisban lévő moláris entalpiájának különbsége megadott hőmérsékleten és nyomáson Az elektromos ellenállás megváltozása mechanikai feszültség hatására Pozitív adszorpció esetén a koncentráció nagyobb a határfelületi fázisban, mint az oldat belsejében ( > 0). A promotor olyan anyag, ami fokozza a katalizátor hatását, de önmaga nem fejt ki katalitikus hatást 17

V n ni T p pH



Gibbs-féle felületi többletkoncentráció (mol/m2)

Reakció entalpiaváltozása vagy Reakcióhő

Reakció szabadentalpia-változása

Reakciókoordináta

Reakciórend Reakciósebesség definíciója a reakciókoordináta segítségével vagy Reakciósebesség

Reakciósebességi differenciálegyenlet

Reakciósebességi együttható

1 mol reakció lejátszódásakor fellépő entalpiaváltozás állandó nyomáson és hőmérsékleten. vagy rH = B HmB vagy dH rH = T, p állandó dξ 1 mol reakció ( = 1 mol) lejátszódásakor fellépő szabadentalpia-változás állandó nyomáson és hőmérsékleten A reakció lejátszódásának anyagmennyisége vagy dn B d = B

rH

J/mol

B

a B anyag sztöchiometriai száma a reakcióegyenletben (1) a B anyag moláris entalpiája (J/mol)

A reakciósebességi differenciálegyenletben a koncentráció (vagy koncentrációk) hatványkitevője

r

HmB H



a rendszer entalpiája (J) reakciókoordináta (mol)

rG

J/mol



mol

nB B

v

d v= dt

 t

A reakciósebesség (a koncentrációváltozás sebessége) és az összes reakcióban részt vevő molekula (részecske) pillanatnyi koncentrációja közötti összefüggés v = k c ArA c BrB …. A reakciósebességi differenciálegyenletben (v = k c ArA c BrB …) a hatványra emelt koncentrációk szorzótényezője. A reakció sebességére jellemző adat, amely egy adott reakció esetén független az időtől és a koncentrációtól 18

v k c r A, B k v c r A, B

a B anyag anyagmennyisége (mol) a B anyag sztöchiometriai száma a reakcióegyenletben (1) 1 reakciósebesség (mol/s) reakciókoordináta (mol) idő (s) koncentrációváltozás sebessége (mol/(m3 s)) reakciósebességi állandó (függ a reakciórendtől) koncentráció (mol/m3) reakciórend (1) a reaktánsok jelölése a mértékegység a reakciórendtől függ koncentrációváltozás sebessége (mol/(m3 s)) koncentráció (mol/m3) reakciórend (1)

Részrend Retenciós idő

Snellius–Descartes-törvény vagy Fénytörési törvény

Stokes-törvény

Szabad diffúzió

Szabadentalpia Szabadsági fok Szoliduszgörbe

Tafel-egyenlet

A reakciósebességi differenciálegyenletben az egyik reakciópartner (A, B stb.) koncentrációja hatványkitevője A minta beadagolásától az illető komponens gázkromatográfiás csúcsa maximumának megjelenéséig eltelt idő A beesési szög és a törési szög szinuszának hányadosa egy adott közegpár esetén állandó és egyenlő az első (1) és a második (2) közegben mért terjedési sebességek hányadosával vagy sin  = n21 sin  Fs = -6   r v

rA, rB stb.

a reaktánsok jelölése 1

tR

retenciós idő (s)

n

törésmutató (1) beesési szög (o azaz fok) törési szög (o azaz fok)

Fs

v

belső súrlódási erő (N) dinamikai viszkozitás (Pa s) a közegben mozgó gömb alakú test sugara (m) a mozgás sebessége (m/s)

H T S

entalpia (J) hőmérséklet (K) entrópia (J/(K mol))



túlfeszültség (V) empirikus konstans (V) empirikus konstans (V) az áramsűrűség (A/m2) számértéke

 

 r

Szabad diffúzió esetén az éles határfelültettel elválasztott két réteg végein a kísérlet alatt nem következik be koncentrációváltozás, azaz a diffúziós oszlop végtelennek tekinthető G = H - TS A szabadon változtatható intenzív paraméter Valamely termodinamikai paraméternek (pl. p, T, ) a szilárd fázis összetételétől való függését leíró görbe

 = a – b lg |j|

19

A B j

Teljes visszaverődés

Térerősség

Termikus entrópia

Termodinamikai egyensúlyi állandó

Az az optikai jelenség, amelynek során a határszögnél nagyobb beesési szög esetén a fénysugár nem jut ár a másik közegbe, hanem a beesési szöggel azonos szögben a két közeg határfelületén visszaverődik. Feltétele, hogy a fény a nagyobb optikai sűrűségű közegből a kisebb optikai sűrűségű közeg fele haladjon Az elektromos mező valamely pontjában az oda helyezett pontszerű töltésre ható Coulomb-erő és a test töltésének hányadosa F E Q vagy E = - grad A termodinamikai rendszer entrópiájának az energiaeloszlással kapcsolatos része

 Δ G0 K a  exp   r  RT vagy

  

K a   a BνB

E F Q

elektromos térerősség (V/m) Coulomb-erő (N) elektromos töltés (C) elektromos potenciál (V)

Ka

termodinamikai egyensúlyi állandó (1) a reakció standard szabadentalpiaváltozása (J/mol) moláris gázállandó (J/(K mol)) hőmérséklet (K) a reakciópartnerek (B) egyensúlyi aktivitása (1) a reakciópartnerek sztöchiometriai száma (1)



rGo R T aB

B

B Termofeszültség vagy Seebeck-effektus

Ha két különböző fém érintkezési helye és a szabad végek különböző hőmérsékletűek, akkor az érintkezési helyen lép fel a két fém között. Ennek nagysága függ a két fém anyagától, hőmérsékletkülönbségtől n

Törésmutató

Az optikai közegeknek a fénytörés mértékére, ill. a fény terjedési sebességére jellemző adata

  c

20

törésmutató (1) beesési szög (o azaz fok) törési szög (o azaz fok) fénysebesség az 1, ill. 2 közegben

n21 =

Transzmittancia

sin  c1 = sin  c 2

T

(m/s) T I Io

I I0

 p e

transzmittancia (1) kilépő fényáram (lm) belépő fényáram (lm) felületi feszültség (N/m vagy J/m2) a zsírsav homológ sorában a zsírsav szénatomszáma (1) a zsírsav koncentrációja vizes oldatban (mol/m3) túlfeszültség (V) polarizációs potenciál (V) egyensúlyi elektródpotenciál (V)

Kv a

vízionszorzat (1) relatív aktivitás (1)

i Traube-szabály

Túlfeszültség Túlhűlés Vaporgörbe Vízionszorzat Zárt rendszer

 ci 1    3 

 i (ci )   i 1 

A polarizációs potenciál és az egyensúlyi elektródpotenciál különbsége  = p - e A fagyasztási folyamat során elért legalacsonyabb (nem egyensúlyi) hőmérséklet. Valamely termodinamikai paraméternek (pl. p, T, ) a gázfázis összetételétől való függését leíró görbe. Kv = a(H3O+) × a(OH-) Olyan termodinamikai rendszer, amelynél anyagcsere nincs a környezettel, de energiacsere lehetséges

21

i ci