2013 évi adóváltozások a gyakorlat tükrében

2013 évi adóváltozások a gyakorlat tükrében

Betriebswirtschaftliche Rundum-Beratung im „pannonischen Wirtschaftsraum“ Teljeskörü gazdasági tanácsadás „Pannónia gazdasági terségben“

Általános forgalmi adó 

Ideiglenesen másik tagállamba kivitel:



Abban az esetben sem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás, ha a terméket az adóalany belföldről másik tagállamba továbbítja,annak érdekében, hogy azon szakértői értékelést végezzenek el, majd ezt követően a termék visszakerül a belföldi adóalanyhoz 12. § (2) f pont



2013. január 1-jétől a külföldön végzett szakértői értékelésre történő ideiglenes kiszállítás az ugyanilyen célú bérmunkával azonos megítélés alá kerül, ha a termék visszakerül belföldre.


Üzletág- átruházás 

     

Üzletág átruházás megkönnyítése annak áfa szabályai egyszerűsítésével [17. § (4) bek.] Üzletág fogalma: 259. § 25/A. pont került kiegészítésre Nincs adófizetési kötelezettség, üzletág-átruházása esetén az alábbi feltételek teljesülésekor: – Szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, – A szerzett vagyonhoz főződő jogok és kötelezettségek a szerzéstől a jogutódot illetik, illetve terhelik, – A vagyonnal folytatott gazdasági tevékenysége kizárólag adólevonásra jogosító lehet 18.§ (1a) bekezdés. Ha a szerzett vagyonban ingatlan van, annak értékesítése főszabály szerint adóköteles legyen, vagy az értékesítésre vonatkozóan a jogutód éljen az adókötelezettség választásának jogával.


Közlekedési eszköz bérbeadása 

Nem adóalany részére történő hosszú távú bármilyen közlekedési eszköz bérbeadásánál a teljesítési hely 2013. január 1-jétől az igénybevevő letelepedettsége, vagy lakóhelye határozza meg. (Korábban a bérbeadó székhelye volt a teljesítési hely.)



Nem adóalany részére történő hosszabb távú kedvtelési célú hajó bérleténél a teljesítés helye az, ahol azt ténylegesen birtokba adják, feltéve, hogy a bérbeadó ezen szolgáltatását arról a helyről,mint székhelyről, vagy telephelyről nyújtja.



Először a 2013. január 1-jét követően kezdődő bérleti időszakokra alkalmazható.


2013. július 01 

Tartós bérletnél a bérbevevő a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadót levonhatja. (2013. évi XXXVII. Törvény)



Megszűnt a kettős adóztatás a cégautók tartós bérleténél, a bérbeadó fizette a cégautóadót, a bérbevevő pedig a gépjárműadót.



Az új szabályozás szerint most már mindkettő a bérbevevőt terheli (bérlő lesz az adó alanya), így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautóadó, a gépjárműadó megfizetett összegével. Ez a szabály a pénzügyi lízingnél már bevált ezt a gyakorlatot kell alkalmazni a tartós bérlet esetén is.





Figyelni, hogy csak a július elseje után életbelépő szerződésekre érvényes az új szabály.


Felek közötti időszakos elszámolás 58.§ 

Amennyiben az elszámolási időszak meghaladja az 1 naptári hónapot, a felek közötti megállapodástól függetlenül:



– Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén minden naptári hónap utolsó napján időarányos részteljesítés történik,



– A közösségen belüli termék beszerzése esetén is minden naptári hónap utolsó napján időarányos részteljesítés történik.



a Közösségen belüli termékértékesítéshez adott előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget sem az értékesítés, sem az ennek megfelelő Közösségen belüli beszerzés kapcsán. (Irányelv változás, - számla sem kell előlegnél)




 



Éven túli elszámolási időszak esetében: –amennyiben az adót (37.§) a szolgáltatást igénybevevő adóalany (36.§ szerint) fizeti, akkor időarányos részteljesítés történik minden naptári év utolsó napján (dec. 31.), –Egyéb esetekben az ügylettől számított 12. hónap utolsó napján.

(Belföldi viszonylatban lehet hosszabb a számlakibocsátó áfa-bevallási időszakánál, de a 12 hónapot nem haladhatja meg, azonban közösségi viszonylatban 2013-tól bekorlátozza a törvény, hogy az egy hónapot nem haladhatja meg.)


EKB Európai Központi Banki árfolyam 



Lehetővé vált, hogy az adóalany választása szerint az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot alkalmazza az adó forintra történő átszámítására, amennyiben az külföldi pénznemben kifejezett. A választást az MNB árfolyam választásával azonos módon, előzetesen be kell jelenteni az adóhatóságnak.


Személygépkocsi üzemeltetési, fenntartási költségek áfájának levonási tilalma 124. § 







A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő felszámított adó 50%-a nem vonható le [124. (4) bek.] Egy gépkocsijavítás esetében a javítási szolgáltatás során így a levonható 50% magába foglalja a 65.§ szerinti adóalap részét képező tételek áfáját is.

Ugyanakkor a személygépkocsi üzemeltetése, fenntartása érdekében igénybevett szolgáltatások árában felszámított adó teljes egészében levonható, ha a szolgáltatásnyújtás fejében járó ellenérték legalább 50%-ban közvetített szolgáltatás adóalapjába épül be [125. § (1)bek. f) pont] -> azaz, ha a személygépkocsi üzemeltetési, fenntartási szolgáltatás ellenértékének legalább 50%-át továbbszámlázzák más adóalany felé nyújtott szolgáltatás részeként.


 

A személygépkocsi üzemeltetése, fenntartása érdekében beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások árában előzetesen felszámított adó levonható, ha az ilyen ügyletek ellenértékét az adóalany bérbeadási szolgáltatás adóalapjában továbbterheli másik adóalanyra. [125. § (2) bek. c) pont]


Külföldi ügyletek számlázása 158/A § 

    



A számlázási irányelvvel összhangban a törvény meghatározta, hogy melyik tagállam szabályait kell alkalmazni határon átnyúló ügyletek számlázása esetén: – Főszabály szerint a teljesítés helye szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni 158/A. §(1)- közösségen belüli termékértékesítés– Nyújtó fél székhelyének, szabályait, ha: a teljesítési hely tagállamában a nyújtó nincs letelepedve, és az adó megfizetésére a megrendelő kötelezett, vagy a teljesítési hely 3. országba esik. 158/A. § (2) – közösségi szolgáltatások – A teljesítési hely tagállamának számlázási szabályai alkalmazandóak, ha a nyújtó nincs letelepedve, és az adó megfizetésére a megrendelő kötelezett és önszámláz történik.158/A. § (3) Ezen szabályok nem vonatkoznak a számlák megőrzésére (e körben a tagállami szabályok alkalmazandóak).


Számlázás 

   

A papír és elektronikus számlák egységes kezelése, azonos megítélése azáltal, hogy mindkét típusú számlára kibocsátásuktól kezdve a megőrzésükre vonatkozó szabályt, időszak végéig biztosítani kell [168/A. §] – az eredet hitelességét, 259.§ 6/A. pont, – az adattartalom sértetlenségét, 259. § 1/A. pont – az olvashatóságot. A törvény nem írja elő kötelezően a fenti követelményeknek való megfelelés módját, – bármely olyan eljárással eleget lehet tenni a feltételnek, amely a számla és az ügylet között megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít.


Számla kötelező adattartalma bővült (169. §) - Az olyan, belföldön letelepedett adóalany által kibocsátott számlák esetében, amelyekben az áthárított adó összege a 2 millió forintot eléri, kötelező a belföldi adóalany (vevő) adószámának feltüntetése.  - Közösségen belülre történő adómentes termékértékesítésről szóló számlákon is kötelező a vevő adószámának feltüntetése, Kötelező továbbá feltüntetni:  – pénzforgalmi elszámolás tényét,  – önszámlázást (ha a megrendelő állítja ki a számlát)  – különbözet szerinti adózás típusainak jelölését,  - fordított adózás kifejezést illetve adómentességi hivatkozás 


Megjelenési formája a számlának: elektronikus, vagy papíralapú [174.§ (1) bek.], nyugta csak papíralapú lehet. 

 

A számlázási irányelvvel összhangban bővült az egyszerűsített számla kibocsátási lehetőségeinek a köre az olyan ügyletekre vonatkozóan, amelyeknél: – a számla végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, és – a termékértékesítés az Áfa törvény 29. § szerinti távolsági értékesítésnek, vagy 89. § szerinti adómentes közösségi termékértékesítésnek minősül.


Elektronikus számla 175. § 

  

Fogalma [295. § 5. pont] A számlázási irányelv nem ír elő kötelezően követendő eljárást az elektronikus számlák tekintetében: Csak lehetőségként kínálja fel az EDI rendszert, vagy az elektronikus aláírás alkalmazását. Elektronikus számla alkalmazásához a számlabefogadó belegyezése szükséges. Ugyanazon adóalany által ugyanannak a számlabefogadónak küldött számlaköteg esetében elegendő a különböző számlák azonos adatait csak egyszer feltüntetni, feltéve, hogy minden számla esetében a teljes információ hozzáférhető.


Különbözet szerinti adózás 

Ha az adózó a határnap lejártáig nem nyilatkozik arról, hogy alkalmazza a különbözet szerinti adózást, akkor a korábbi választása automatikusan meghosszabbodik két naptári évvel. 225.§.

Adó-visszatérítés:  251/A § Adó-visszatérítési kérelem egy időszakra több is benyújtható, de naptári évenként legalább 5 kérelem terjeszthető elő.


Tételes ÁFA bevallás 2013. január 1-jétől Eladó számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettsége Art. 31/B. § (2)bek. Kikre vonatkozik: – ha az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot Miről kell nyilatkoznia: – vevő adószáma – számla sorszáma – teljesítés időpontja – adó alapja és áthárított adó összege. • EVA alany is köteles nyilatkozni az éves bevallásában [31/B.§ (6) bek.]


Vevő számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettsége Art. 31/B. § (1) bek. Kikre vonatkozik: – ha a rá áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Miről kell nyilatkoznia: – értékesítő (ideértve az EVA alanyát is) adószáma – számla sorszáma – teljesítés időpontja – a nevére szóló, befogadott számlában szereplő adó alapja és áthárított adó összege.


Összevont adatokról történő nyilatkozattételi kötelezettség: Számlabefogadók esetében: [Art. 31/B. § (3) bek.] – ugyanazon fél által kibocsátott, ugyanazon adó megállapítási időszakban a számlákban áthárított adó tekintetében gyakorol: – összesen 2 millió forintot elérő vagy meghaladó összegben adólevonási jogot. Miről kell nyilatkoznia: – értékesítő (ideértve az EVA alanyát is) adószámáról– ezen befogadott számlákban szereplő áthárított adó összegéről.


Pénzforgalmi elszámolás XIII/A fejezet  

 





Pénzforgalmi elszámolást az az adóalany választhat: - aki a Kkv. törvény szerinti kivállalkozás, vagy annak minősülne ha a törvény hatálya alá tartozna. A teljesülést a naptári év első napjára vonatkozóan kell vizsgálni. - az adóalany gazdasági célú letelepedettsége belföld legyen, - ne álljon csőd, vagy felszámolási eljárás alatt és nem választotta az alanyi adómentességet. További feltétel, hogy az összes termékértékesítésből és szolgáltatásból származó bevétele áfa nélkül ne haladja meg a 125.000 eFt-ot, sem a tárgyévet megelőzően, sem a tárgyévben várhatóan. Nem számít bele a fenti értékbe: - a tárgyi eszköz értékesítése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, és a közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet, valamint az adómentes pénzügyi szolgáltatások.




 

 

Az ezt választó adóalany mind a fizetendő adóját, mind a levonható adóját azok pénzügyi rendezését követően kötelezett, illetve jogosult. 196 §. A számla befogadója adólevonási jogára is kiterjed a számlakibocsátó általi adófizetési kötelezettség halasztása. Pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható zárt végű lízingügylet, valamint adómentes Közösségen belüli termékértékesítésre, továbbá ha az adóalany az áfa törvény más különös rendelkezéseinek valamelyikét (pl. különbözet szerinti adózást) alkalmazza az ügyletre. „Pénzforgalmi elszámolás” megjelölés fontos! A pénzforgalmi elszámolás választásáról, annak megszűnéséről az adóalanynak nyilatkoznia kell – változás-bejelentés – legkésőbb december 31-ig.


Megszűnik a pénzforgalmi elszámolás: 

Adózói döntéssel Értékhatár túllépéssel Alanyi mentesség választással Kkv határ átlépésével Megszűnés, szünetelés esetén. Ekkor azonnal beáll a fizetési kötelezettség, de a levonási jog is megnyílik.


Alanyi adómentesség 188.§. Az alanyi adómentesség összeghatára 6 millió forintnak megfelelő pénzösszeg: • Abban az esetben volt választható, ha a – 2012. évben ténylegesen, – 2013. évben éves szinten ésszerűen várható göngyölített bevétele nem haladja meg a 6 milliós összeghatárt. 


Ingatlanhoz kapcsolódó közösségen belüli szolgáltatás áfája egy példán bemutatva: 

 

 

Külföldi adóalanyokkal való gazdasági kapcsolatok vizsgálata esetén gyakran merül fel a kérdés, hogy egy ügylet során kinek, hogyan és milyen adószám alatt kell az áfát megfizetnie és bevallania. Kell-e osztrák adószámot igényelni, csak egyszeri szolgáltatásnyújtás miatt lenne szükség az adószámra? Gyakran előforduló kérdés az ingatlanhoz kapcsolódó ügyletek kezelése. Egy magyar cég fővállalkozóként Ausztriában vállalkozik építésszerelés - építőipari munkára. A kivitelezéshez alvállalkozókat foglalkoztat. Az alvállalkozók Magyarországon bejegyzett cégek. A szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás.


Áfa törvény rendelkezései Általános szabály  37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Különös szabályok  39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan fekszik.  Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítői és szakértői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének előkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások.




142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti: – a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; – a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; – az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;



Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek – mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint




- egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.



Némi bizonytalanságot szül az áfa törvény fordított adózásra vonatkozó szabálya, amely ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás esetében, két Magyarországon bejegyzett vállalkozás között a fordított adózás szabályának alkalmazását írja elő.



Mi is történik? Mindkét vállalkozás Ausztriában fejti ki tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy az áfa hatályán kívüli területen. A fővállalkozó áfa mentesen állítja ki a számlát az osztrák beruházó részére.




A magyar alvállalkozó szintén az áfa hatályán kívüli területen dolgozik a fővállalkozó tevékenységének részeként.



Ez pedig azt jelenti, hogy a fordított adózás szóba sem jöhet. Az ingatlan nincs Magyarországon és a hozzá kötődő tevékenység sem itt zajlik.



Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásról lévén szó, a teljesítés helyét, az áfa törvény 39. § (1) különös rendelkezései alapján, az ingatlan fekvése határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a hozzáadott érték adó jelen esetben a osztrák államot illeti meg.


Adófizetésre kötelezett szolgáltatásnyújtás esetén:  



140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására b) a 39. és 40. §, a 42. §, valamint a 44. és 45. § bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.

Két feltétel vizsgálata: - A fővállalkozó esetében a megrendelő, a szolgáltatást igénybevevő (osztrák vállalkozás) Ausztriában nyilvántartásba vett adóalany, így tőle az áfa ott követelhető, tehát az első feltételnek megfelel, - a szolgáltatást nyújtó magyar fővállalkozó társaságnak nincs gazdasági célú letelepedettsége Ausztriában, így a második feltétel is teljesül.








Alvállalkozó esetében – nem teljesül a 140 §.b pontja, hiszen a fővállalkozónak nincs Ausztriában letelepedettsége, így tőle az adó ott nem követelhető. Ilyenkor főszabály szerint a fordított adózás feltételei nem állnak fenn, ezért az alvállalkozónak adószámot kell váltani Ausztriában. Az ingatlanhoz kapcsolódó munkák esetén különösen előtérbe szokott kerülni az állandó telephely vizsgálata, amely szintén jelentősen befolyásolja az ügylet kezelését. Amennyiben példánkban a magyar fővállalkozó vagy alvállalkozó cégnek a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye keletkezne Ausztriában az építési szolgáltatás áfa megítélése megváltozna.


Személyi jövedelem adó




Adómérték egységesen 16 százalék, megszűnt az adóalapkiegészítés.



Adóelőleg levonásával és megfizetésével kapcsolatos szabályok módosultak és egyszerűsödtek az egykulcsos adó miatt.



A jövedelem 78 százaléka az adóalap továbbra is, ha a szociális hozzájárulási adót vagy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély fizeti meg és azt költségként nem számolhatta el vagy részére megtérítették.


Kedvezmények érvényesítésének korlátozása 1/A. §



Belföldön adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű személy abban az esetben érvényesíthet kedvezményt, ha a törvényben meghatározott éves jövedelmének legalább 75 százaléka belföldről származik, és az adott időszakra más (külföldi) államban nem érvényesített azonos jogcímen kedvezményt.



Külföldön adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély csak arra az időszakra érvényesíthet belföldön kedvezményt, amelyre azonos vagy hasonló kedvezmény a külföldi államban nem illeti meg.


Jövedelemszerzés helye 3. §  Változás oka: Az új Mt-ben az állandó és a változó munkavégzés helyének fogalma nincs meghatározva.







Ha nem határozható meg: belföldi állandó bázis esetén belföld, ennek hiányában a belföldön végzett tevékenységre arányosan számított jövedelem; nemzetközi járművön végzett tevékenység esetén az egyezmény szerinti ország, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam. Ha meghatározható, akkor a tevékenység végzésének szokásos helye szerinti állam.


Munkáltató, kifizető adónyilatkozattal kapcsolatos feladata:

  

munkáltatói és a kifizetői összesített igazoláson tájékoztatást kell adni az adónyilatkozat megtételének lehetőségéről tájékoztatást kell adni az egyes sorokba írható adatokról tájékoztatást kell adni arról is, ha nem tehető adónyilatkozat

Bevallást érintő változások  Egyszerűsített bevallás: az elfogadott ajánlatot nem kell visszaküldeni  Részletfizetés: legfeljebb 6 hónapra a 150 ezer forintot meg nem haladó adótartozás esetén


Családi kedvezmény 29/A §  több jogosult, és a kedvezmény közös igénybevétele - nem azonos eset,  közös igénybevétel esetén nem kell közös háztartásban élniük, 

 



arra a hónapra vehető figyelembe, amely jogosultsági hónapnak számít, nincs megosztás arra a hónapra, amikor emelt összegű családi pótlékot folyósítottak, közös igénybevétel, megosztás esetén továbbra is kell a nyilatkozat az adóazonosító jel feltüntetése mellett a kedvezmény közös igénybevételéről vagy a megosztásról, jogosult és nem jogosult közötti megosztás továbbra is csak évvégén lehetséges ( pl. nevelőszülő a házastársával), élettársával.


Külföldön folyósított családi pótlék után járó kedvezmény  1/A § új szabályaira is fegyelemmel kell lenni  Önálló, nem önálló tevékenységből, nyugdíjból, vagy más korábbi foglalkoztatására tekintettel a megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem eléri a világjövedelme 75 százalékát,  a kedvezmény a magánszemélyt külföldön ugyanarra az időre nem illeti meg,  Magyarországon is járna a családi pótlék és beszámítana a gyermek a kedvezmény érvényesítésekor,  nyilatkoznia kell a magánszemélynek az adóelőleg levonásakor, ellenőrzéskor pedig igazolnia.


Béren kívüli juttatások 71.§  Erzsébet utalvány továbbra is felhasználható meleg étkezésre, havi értéke 8 000 Ft/hó, utólag is adható.  Munkahelyi étkezőhely – saját dolgozókon kívül külsősök is étkezhetnek, ha utalványt ad a munkáltató.  Iskolakezdési támogatás – csak utalvány lehet, tanévkezdést megelőző 60 nap és a kibocsátás évének utolsó napja közötti időszakban adható 

A 16 százalékos szja teher mellett nem 10%, hanem 14% eho (119 százalék után)



A juttatás költsége 30,94%-ról 35,7%-ra nőt, nem szűnt meg az adóelőnye.


Adómentes juttatások 1. sz. melléklet  A kifizető a sporton kívül a magánszemélyek kulturális programjait is támogathatja éves szinten 50 ezer forinton belül (színház, hangverseny, múzeum, könyvtári beiratkozás,), de a SZÉP kártya - Szabadidő alszámlája szerinti juttatás nem lehet.  2012-től rendszeres gyermekvédelmi támogatás, Erzsébet utalvány formájában adott természetbeni támogatás (1997. évi XXXI. tv. 20/A §, 1. sz. mell. 8.27. )  Munkába járással kapcsolatos lakhatási költségek támogatása 39/1998 (III.4) Korm. rend, amely a nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltatótól igényelhető.



Adómentes a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat. (1. számú melléklet 7.11 pontja) – Munkáltató utalvány formájában is biztosíthatja.


Biztosításra vonatkozó új szabályok 

Kockázati biztosítás: olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke (kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is). (3. §-ának 91. pontja)



Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. (3. §-ának 89. pontja)


Életbiztosítás A magánszemély adómentes bevétele a Szja. tv. 1. melléklet 6.3 pontja alapján: -

-

a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint, kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.

Az átalakítás lehetőségének opcióját tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított életbiztosítás kockázati életbiztosításnak tekinthető. (Részletes leírás oka: - félreértések elkerülése, - megértés segítése.)




Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9 alpontja alapján adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal,



hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a KSH által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal, növelt értékét.




Az Életbiztosítások élethosszig tartó életbiztosítások, melyek esetében az egyedüli biztosítási esemény a biztosított halála. A tartammódosítási opciót nem tartalmazó, továbbá az opciót tartalmazó, de határozott idejűvé át nem alakított Életbiztosítás az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja szempontjából kockázati biztosításnak nem minősülő (halál esetére szóló) életbiztosításnak tekinthető, melynek vállalkozás által fizetett díja - a díjfizetés időpontjában - a biztosított munkavállaló, tag adómentes jövedelme, amennyiben a díj - a fenti szabályoknak megfelelően - rendszeres díjnak tekinthető.



Amennyiben az Életbiztosítások díja adómentesnek minősül, akkor sem a biztosított magánszemélynek, sem a szerződő gazdasági társaságnak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az Életbiztosítások díja után.




A személyi jövedelemadó-mentes biztosítási díj a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérői szóló 1997. évi LXXK törvény 4. §-ának k) pontja alapján nem képez járulékalapot. Az adómentes biztosítási díj után a magánszemélyt (mint TB biztosítottat) nem terheli egészségbiztosítási-, munkaerő-piaci járulék- és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség.



Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. tőrvény 455. §-ának (1) bekezdése értelmében a személyi jövedelemadó "mentes biztosítási díj nem képezi alapját a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak, ezért az adómentes biztosítás díj után szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem keletkezik.








Az adómentes biztosítási díj az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján nem képezi a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját, ezért a kifizető szerződőt és a biztosított magánszemélyt az adómentes biztosítási díj után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek minősülő gazdasági társaságnak, ezen adómentes juttatás vonatkozásában az Szja törvény 1. számú mellékletének 9.6-os pontja alapján. A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az említett életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről.


 Az a tény, hogy az Életbiztosítás, szerződés módosítással, határozott idejűre alakítható át, nem befolyásolja a díj adókötelezettségét, így amennyiben a díj rendszeresnek minősül akkor abban az esetben is adómentes az Életbiztosítás díja, ha az Életbiztosítás határozott idejűvé alakítható.


A határozott idejűvé alakítható élethosszig tartó Életbiztosítások díjának adókötelezettsége, amennyiben az átalakítás megtörtént a szerződő váltásig, vagyis a szerződő társaság az átalakító: 

A határozott idejűvé alakítható élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező Életbiztosítások díja, amennyiben az eredeti szerződő társaság határozott idejűvé alakítja a biztosítást,



a korábban megfizetett biztosítási díjak adókötelessé fognak válni, s természetesen ettől az időponttól fizetett díjak is adókötelesek lesznek. Ebben az esetben a biztosítási díj (a korábban fizetett összes díj) egy összegben a tartammódosítás időpontjában válik kifizetői adófizetés mellett adókötelessé.




Mivel adóköteles életbiztosítási díjként kell kezelni az átalakításig megfizetett biztosítási díjakat, ezért az Szja törvény 70. § (1) bekezdésének c) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak fognak minősülni, mint a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.



Az adókötelezettség az Szja törvény 69. § (1) bekezdés alapján a kifizetőt, vagyis a biztosítás díjat fizető gazdasági társaságot terheli. Az így adott juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, azaz a szerződés átalakításig megfizetett teljes biztosítási díj összege. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese, az Szja törvény 69. § (2) bekezdés alapján.




A gazdasági társaságot terhelő személyi jövedelemadó mellett, egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is keletkezik az Eho törvény 3. § (1) bekezdésének ba) pontja alapján. A kifizető 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi Szja törvény szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után.



A határozott idejűvé történő átalakítás után fizetett biztosítási díjak már nem fognak adómentesnek minősülni, hanem azok is egyes meghatározott juttatásnak fognak minősülni, a fentiekben leírt adókötelezettséggel.


Az élethosszig tartó (opciót tartalmazó vagy opciót nem tartalmazó) Életbiztosítások díjának adókötelezettsége, amennyiben a biztosított magánszemély a szerződésbe, mint szerződő belép, függetlenül attól, hogy a határozott idejűvé tétel megtörtént-e: 



Az Életbiztosítást vállalkozás köti a munkavállalójára, társas vállalkozás a tagjára úgy, hogy a kedvezményezett a szerződőtől eltérő magánszemély. Egy későbbi időpontban a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja) az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lép. A szerződőváltásnak - rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve - nincs semmilyen adójogi következménye, azaz nem keletkezik adófizetési, adóbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettség. A szerződőváltást követően a biztosítási díjat a szerződővé váló (biztosított) magánszemély köteles fizetni.




Egy későbbi időpontban a biztosított (munkavállaló, társas vállalkozás tagja) az eredeti szerződő (vállalkozás/társas vállalkozás) helyébe lép, majd a szerződőváltást követően visszavásároltatja a biztosítást, de a biztosítás nem lett határozott idejűvé konvertálva.



Az Szja törvény 28. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a magánszemély egyéb jövedelmének minősül a biztosító nem haláleseti teljesítéséből a magánszemélynek juttatott vagyoni értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó része, ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt.




A fentiek alapján, amennyiben a magánszemély válik a szerződővé, de a biztosítás még nem lett határozott idejűvé átalakítva, a visszavásárlás, részvisszavásárlás alapján történő biztosítói kifizetések, mivel nem haláleseti biztosítói szolgáltatások , egyéb jövedelemnek fognak minősülni, mely után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.



Egyéb jövedelem esetén az adóalapját az Szja törvény 29. §-a alapján kell meghatározni, mely szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az adó mértéke 16%.




Az említett életbiztosításokból származó egyéb jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem a biztosítónak, hanem a magánszemélynek kell megfizetnie. Főszabály szerint az egészségügyi hozzájárulás mértéke 27 százalék, az Eho törvény 3. § (1) bekezdésének a) pontja és a 11. § (11) bekezdés e) pontja alapján. Az egészségügyi hozzájárulás alapja a személyi jövedelemadó alapjával egyezik meg, azaz az eho alap a ténylegesen megállapított jövedelem 78 %-a.



Ha azonban a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől — de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított 10 évet követő időpontra esik, az egészségügyi hozzájárulás mértéke csak 14 százalék az Eho törvény 3. § (7) bekezdése alapján.




Az SZJA-t a biztosító, mint kifizető vonja le a visszavásárlási értékből és fizeti be, míg az EHO-t a visszavásárló szerződőnek kell bevallania és megfizetnie.



Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg, melynek határideje a tárgy negyedévet követő hó 20-a.



A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni


Az eredeti szerződő társaság helyébe lépett biztosított magánszemély a biztosítást egy későbbi időpontban visszavásároltatja és a szerződést határozott idejűre konvertálták a szerződésváltást megelőzően. 

Ebben az esetben, mint azt korábban írtam, a biztosítási díj teljes egészében adóköteles biztosítási díjjá minősült át, mivel az eredeti szerződő alakította át a biztosítást határozott idejűvé. Az eredeti szerződő társaság a biztosítási díj után megfizette, mint egyes meghatározott juttatás után az szja-t és az eho-t.



A szerződésváltás pedig nem keletkeztetett adókötelezettséget semelyik félnél sem.








De amennyiben a visszavásárláskor a kifizetett összeg meghaladja a befizetett adóköteles díjak és a magánszemély által esetleg fizetett díjak összegét, akkor a magánszemélynek kamatjövedelme fog keletkezni az Szja törvény 65. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Az adó alapja a biztosítói teljesítésből a befizetett biztosítási díjat meghaladó összeg lesz. Az Szja törvény ugyanakkor azt is kimondja, hogy a kamatadó alapjának a meghatározásakor nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját, tekintettel arra, hogy a kockázati biztosítás díja nem befektetési célú kiadás. Az Szja törvény 65. § (3a) bekezdés ac) pontja nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót a rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 10. év elteltével vagy az után következik.




Amennyiben a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő 6. év elteltével vagy az után, de a 10. év elteltét megelőzően következik be, akkor a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját nem kell megfizetni a rendszeres díjas biztosítások esetében, az Szja törvény 65. § (3a) bekezdés ad) pontja alapján.



A kamatjövedelem után adót, az Szja törvény 65. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a Biztosító a megszerzés időpontjára állapítja meg, vonja le, fizeti meg.


A szerződő társaság, amelyik a munkavállalója vagy tagja, mint biztosított javára kötötte a szerződést, mint szerződő (a biztosított hozzájárulásával) a biztosítást visszavásároltatja: 

Az Életbiztosítást vállalkozás köti munkavállalójára, illetve társas vállalkozás a tagjára, mint biztosítottra úgy, hogy a kedvezményezett a biztosított személytől eltérő magánszemély.



Az Életbiztosítás díját a vállalkozás (szerződő) fizeti, és költségei között elszámolja. Az Életbiztosítást egy későbbi időpontban a vállalkozás (szerződő) - a biztosítottnak a hozzájárulása mellett visszavásárolja.




Ezen gazdasági esemény kapcsán a magánszemély biztosítottnak nem keletkezik semmiféle adókötelezettsége, mivel jövedelme sem keletkezett, ezért nem kell sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie.



Továbbá a gazdasági társaságnak, mint szerződőnek sem keletkezik a magánszemély biztosított miatt adókötelezettsége.



Az ügylet kapcsán a számviteli elszámolással kapcsolatosan merülnek fel kötelezettségek és ezen keresztül mint esetleges bevétel elszámolása társasági adókötelezettség keletkezhet.


Életbiztosítás számviteli elszámolása 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 16.§ (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni.



Költségként csak azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a Szerződőnél (vállalkozásnál) a díjfizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.



A befizetett életbiztosítási díj azon részét amely életbiztosítási kockázatot, adminisztrációs díjrészt fedezi személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.




Ha a Szerződő a biztosítási díjat személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolhatja, majd egy későbbi időpontban a szerződő – a Biztosított a visszavásárlást nem korlátozó magatartása mellett – visszavásárolja a díjtartalék egy részét vagy egészét, akkor a teljesített kifizetést pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.



Amennyiben a Szerződésben a Kedvezményezettként a Szerződőt nevesítik, akkor a befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, azt a Biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni.






A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő (vállalkozás) a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék (ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is) terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása mert a szerződés aláírásakor a biztosított korábban lemondott a Ptk-ban biztosított jogairól, akkor a szerződő által befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét (vagy egészét) nem lehet költségként elszámolni (az nem minősül végleges vagyonvesztésnek). Ezt az összeget mindaddig követelésként kell kimutatni, amíg a biztosítási szerződés a szerződő számára meg nem szűnik, vagy amíg olyan változás nem történik a biztosítási jogviszonyban, amely végleges vagyonvesztést eredményez. [Számviteli törvény 29. § (1) bekezdés].


Külföldi Jövedelmek Külföldön adóztatható jövedelmek bevallása:

- tájékoztató adat, csak akkor kell bevallani, ha van más jövedelem is, Külföldről származó osztalék: Nem negyedévente kell az adót fizetni, hanem a bevallás benyújtásakor. Átalányadózás: munkaviszony mellett is lehet Átalányadózás: a költséghányad szempontjából csak azok a tevékenységek számítanak, amelyikből bevétel is van.


2013. Augusztus 1-jétől változás 



Adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött kölcsönszerződésből származó követelés feltéve, hogy a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – független felek között – kerül sor. Ez egy lényeges könnyítés a korábbi szabályozáshoz képest.


KIVA


Kik lehetnek a KIVA alanyai: Személyi hatály Kettős feltételrendszer (16.§) 1. Szervezeti forma:  az egyéni cég,  Bt., Kft., Zrt.,  szövetkezet és a lakásszövetkezet,  erdőbirtokossági társulat,  a végrehajtó-, ügyvédi-, közjegyzői-, szabadalmi ügyvivői iroda,  külföldi vállalkozó,  a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.


2. Értékhatár és létszám feltétel:  az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan 25 főt nem haladja meg. (kapcsolt vállalkozások együtt);  az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele (kapcsolt vállalkozások együtt) és mérlegfőösszege várhatóan maximum 500 millió forint;  12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint bevételt időarányosan;  az adóévet megelőző két naptári évben adószámát a NAV jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;  üzleti évének mérlegforduló napja december 31., beszámoló Ft-ban és ezt nem változtatja meg.




 

Átlagos statisztikai létszám: A KSH által kiadott „Útmutató a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz „ című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám. Elszámolt bevétel: Az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a „KIVA” hatálya alá bejelentkező, a Szt. hatálya alá nem tartozó, az EVA alanyai esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja.


KIVA” alannyá válás feltételei (19. §) 

A kisvállalati adó adóalanyiság az adózó erre irányuló választásával jön létre, A 2013. április 21-től hatályos szabályok szerint lehetőség van arra, hogy az adózó évközben „térjen át" a kisvállalati adó hatálya alá, az adóalanyiság - ilyen esetben - a választásnak az állami adóhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre.



A bejelentést kizárólag elektronikus úton lehet megtenni, az állami adóhatóság által e célra rendszeresített 13T203KV jelű nyomtatványon. Katv. 19. § (1) bekezdés


 

  



Az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ha például egy társasági adóalany kft. úgy dönt, hogy kisvállalati adó szabályai szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit és ezt 2013. június 20-án bejelenti az állami adóhatósághoz, akkor az üzleti évei az alábbiak szerint alakulnak: 2013. január 1-jétől 2013. június 30-ig társasági adóalany 2013. július 1-jétől 2013. december 31-ig kisvállalati adóalany. Az adózó a kisvállalati adóalanyiság választását, a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül a 13T203KV jelű nyomtatványon, elektronikus úton visszavonhatja azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.


KIVA” adóalanyiság megszűntetése, megszűnése (19. §) 

     

Kijelentkezni a következő adóévtől lehet december 1-20 közötti bejelentéssel. (jogvesztő határidő) A kisvállalati adóalanyiság megszűnik: - a fenti bejelentés esetén az adóév végével. Az adóalanyiság választására jogosító 500 milliós bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik, meg, a megszűnés napjával; az adóalany átalakulását megelőző nappal; az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával.




Ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért,

 

be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg; az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt.

 






Ha például az adóalany 2013. október hónapban észleli, hogy a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma szeptemberben meghaladja az 50 főt, akkor az adóalanyisága - a fenti szabálynak megfelelően - 2013. szeptember 30-án megszűnik. Az adózó adóévei ebben az esetben a következőképpen alakulnak:

 

2013. január 1-jétől - 2013. szeptember 30-ig a kisvállalati adó alanya, 2013. október 1 -jétől - 2013. december 31-ig a társasági adó alanya.



Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre a kisvállalati adóalanyiság ismételten nem választható.




A kisvállalati adó alapja  pénzforgalmi szemléletű eredménye, + a személyi jellegű kifizetésekkel (járulékalapot képező tételek) növelt összege,  de legalább személyi jellegű kifizetések (amely a Tbj,szerint járulékalapot képez, tag esetében minimum a minimálbér 112,5 %) összege.  Adóalap módosító tételek: (20. § )  Vagyonhoz kapcsolódó pénzmozgást érintő tételek; A vállalkozásba bevont, befolyt pénzeszközök csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök pedig növelik az adóalapot. Pl: - Hitel, - kölcsön felvétele, osztalék megszerzése csökkenti, míg a törlesztés, osztalék, osztalékelőleg kifizetése növeli az adóalapot.




Nem a vállalkozás érdekében felmerült tételek; - végleges pénzeszköz átadás, - 50.000 forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha megállapítható, hogy az ellentétes az ésszerű gazdálkodással. - Ellenőrzött külföldi társasággal szembeni kifizetés, - Előző időszakhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség, - Bírság, pótlék - Elengedett követelés, ami nem behajthatatlan, - kifizetett KIVA, - kapcsolt vállalkozások esetében, szokásos piaci ár figyelembevétele, - minden olyan bevétel és kiadás amely az adóévet megelőző adóévre vonatkozó eredmény kimutatásban számoltak el.




Pénzforgalmi eredmény= számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi pénzeszközök értékének különbözete.


KIVA időszak alatti veszteség elhatárolása 

 



Amennyiben a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve: hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Az elhatárolt veszteség összegét az adózó 10 év alatt, egyenlő részletekben használhatja fel a következő adóévekben. Ha a veszteség új beruházás miatt keletkezett, az adózó a fentiektől eltérően teljes összegben csökkentheti a következő adóévek adóalapját, még a személyi jellegű kifizetések összegét is, ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni a minimum-adóalapra sem.


A kisvállalati adó mértéke, bevallása  A    A 

 

A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. kisvállalati adó alanya mentesül a 10 százalékos társasági adó, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. kisvállalati adó nem váltja ki: a magánszemély tagokat terhelő adókötelezettségeket [a tagoknak meg kell fizetniük az egyéni járulékokat, továbbá az osztalék utáni személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is], a cégautóadót, a helyi adókat.




A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást, az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.



A 2013-as adóévről - általános esetben 2014. május 31-ig - a 13KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni az adóalanyoknak a bevallási kötelezettségeiket,



A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés gyakorisága - az adóalanyiság első évét kivéve - az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől függ.


Az előleg alapja a következő tételek összege: 

a) az Szt. szerinti pénzeszközöknek az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása,



b) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj, szerint járulékalapot képező összes jövedelem csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatás után érvényesíthető kedvezménnyel,



c) az adóelőleg-megállapítási időszákban megfizetett kisvállalati adó, adóelőleg,



d) az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék (ide nem értve az adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot) és a kifizetett osztalékelőleg.




Az adózó dönthet úgy, hogy adóelőleg alapjának meghatározása során is figyelembe veszi az adó alapjánál tárgyalt valamennyi korrekciós tételt (illetve azok időarányos részét).



Ha az adózó valamely adóelőleg-megállapítási időszakban eszerint állapítja meg az adóelőleg-fizetési kötelezettségét, akkor az adóév végéig minden esetben így kell eljárnia.


Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá 







A társasági adó alanya a Tao. tv.-nek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha a következő adóévekben adókötelezettségeit a kisvállalati adó szabályai szerint teljesíti. A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell venniük a Tao. tv. szerinti korrekciós tételeket. A kisvállalati adó hatálya alá való áttéréskor az: adózó választása szerint nem alkalmazza a gyorsított értékcsökkenési leírással összefüggésben alkalmazandó korrekciós tételeket. Azoknak az adózóknak, amelyek a 2013-as évben évközben térnek át a kisvállalati adó hatálya alá, az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteniük a bevallási kötelesezettségeiket a 1371 jelű nyomtatványon.


A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá, azonban a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társasági adófizetési kötelezettség - ha a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette amelyet az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő kisvállalati adóbevallásban ('KIVA) kell bevallani. Például:  - KKV kedvezményt érvényesített, és azt a határidő előtt értékesíti,  - mikróvállalkozás érvényesítette a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adó-alap kedvezményt, és a KIVA időszakban a létszám csökken,  - fejlesztési tartalék képzés, melyet nem használnak fel beruházásra stb. 


Társasági adó 2013 évi változása


Bejelentett immateriális jószág 

 

Nemcsak a megszerzett, hanem a saját előállításút is be lehet jelenteni! A 60 napon belüli bejelentés nem változott Saját előállítás esetén a használatba vétel napjától kell számítani a bejelentés határidejét. 4. § 5/a. pont

Ellenőrzött külföldi társaság: Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendelkezéseket a belföldi adózónak kell bizonyítani! (nyilvántartás!)  2013-tól viszont a tényleges tulajdonosi jogállásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell bizonyítani!


Szabad vállalkozási zóna 

A térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.



Jövedelem-(Nyereség-) minimum meghatározásának kiegészítése: 6.§ (9) c pont. Az összes bevételt növeli: a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének az 50 %-a.




Jogelődtől átvett elhatárolt veszteség átalakulás esetén 

 



Átalakulást követően olyan tag szerez többségi befolyást a jogutód társaságban, amely az átalakulás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben és A jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd tevékenységéből legalább egyből árbevételt szerez. 2013-tól (17.§. 8,9) nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.


Veszteségleírás cégfelvásárlás esetén 

Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. szerinti – többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző 2 adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

 

E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy




 

ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás-szerzést követő 2 adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyásszerzést megelőzően végzett tevékenységtől, és a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.


Alultőkésítés 

Alultőkésítés akkor következik be egy társaság életében, ha a gazdálkodás viteléhez nem áll rendelkezésre elég forrás, és emiatt a saját tőkéhez (saját forráshoz) viszonyítva jelentős külső forrás bevonására van szükség.



Ezért ezt az adóalap-növelő tételt alultőkésítési szabálynak is nevezik a szakirodalomban.



Annak eldöntéséhez, hogy az adózónak alkalmaznia kell-e az alultőkésítéshez kapcsolódó adóalap-növelő tételt, első lépésben azt kell meghatároznia, hogy a kötelezettségek adóévi napi állománya meghaladja-e a saját tőke háromszorosát. A kötelezettségek adóévi napi állományát a 2013-as adóévtől kezdődően az alábbiak szerint kell meghatározni:






2013-ban nem változott az alultőkésítettség esetén alkalmazandó korrekciós tétel [8. § (1) bekezdés j) pont], azaz növeli az adózás előtti eredményt az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) kamatának és az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján – a kapcsolt vállalkozási ügyletek során – a 18. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része.


Alultőkésítés   



Növeli az adózás előtti eredményt + a kötelezettség (kapott kölcsön, kivéve banki kölcsön) kamatának és + a kötelezettség (kivéve ha a bankkal szemben áll fenn) alapján a 18. § (1) bek. a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének

a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része.








Kötelezettség az előzőek alkalmazásában [8. § (5) bek. a)]: (2013-tól hatályos a módosítás) + a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint + minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a






18. § szerint csökkenti (kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget) adóévi napi átlagos állománya, amely – csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követelést) között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi napi átlagos állományának összegével.


Megköszönöm figyelmüket!

Orbánné Németh Magdolna könyvvizsgáló, okleveles nemzetközi adószakértő


2013 évi adóváltozások a gyakorlat tükrében

Recommend Documents