A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom

KARD ÉS TOLL 2006/1

A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának tapasztalatai Juhász Zsolt õrnagy A szerzõ által 2004. november 1-je és 2005. július 31-e között elvégzett vizsgálat célja a külföldi katonai szolgálatra jelentkezõ katonák fizikai kondícióparamétereinek meghatározása és elemezése volt. Az alapfogalmak meghatározása és a rövid történelmi áttekintés követõen a külföldi katonai szolgálatra jelentkezõk fizikai alkalmasság-vizsgálatáról írt. Számos statisztikai információt ad a munkaköri kategóriák meghatározásáról, a magyar katonák keringési szervrendszerének, a kar és törzs izomzatának helyi izomerõ-állóképességének állapotáról. Indokoltnak látja a jelenlegi fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer fejlesztését, a munkaköri kategóriák alapján történõ osztályozást és az egész rendszer megfelelõ és célirányos alkalmazását. The author examined a one-year-long period of the Hungarian Defence Forces regarding the Hungarian solders’ physical ability testing. The aim of this test was to determine and analyse the parameters of physical conditon of military personal applying to foreign military service. After definitions of the fundamental concepts and short historical summary the author wrote about the system of physical ability testing of personal applying to foreign military service. The author gives several statistical information on definition of job categories, on cardio-vascular circulation system’s stability data of the Hungarian soldiers and on the local endurance of arms and trunk muscles. The author point out reasonability of developing the present system of physical ability testing, to develope an adequate classification of different service groups, and to work out appropriate and effective usage of the whole system.

A 2004. év Magyarország haderejének reformfolyamatai szempontjából fontos mérföldkõnek számít. November 3-án leszerelt az utolsó sorkatona, majd azt követõen 1 még ugyanazon hónap 16-án kihirdetésre került a 2004. évi CV. törvény , mely hazánk önkéntes haderõre történõ átállásáról szól. Új, más jellegû személyi feltételek teremtõdtek. Azóta bõ egy év telt el és a nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalásunk továbbra is töretlen maradt, elismertségünk növekedett. Katonáink áldozatkész, példaértékû munkájában a mindenkori egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmasság-vizsgálat alapvetõ szerepet játszik. Az átállás számos új kérdést vetett fel, így többek között a témához szorosan kapcsolódó fogalomrendszer kiegészítését, pontos meghatározását, bõvítését is. Bár ezek egy része már létezõ, régebben is használt fogalmak (munkaköri alkalmas-

1 2004. évi CV. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl.

58

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom

JUHÁSZ ZSOLT: A katonák fizikai alkalmasság-vizsgálatának tapasztalatai

ság-vizsgálat, fizikai alkalmasság, önkéntes haderõ, külföldi katonai szolgálat) mégis, hazánkat illetõen, csak most váltak igazán idõszerûvé, ezért megkísérelem azok jelentéstartalmának áttekintését Munkaköri alkalmasság vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizs2 gált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni.” A fizikai alkalmasságról a 4/2003. (I.31.) HM rendelet a 2. § (1) pontban a következõképpen határoz: „Hivatásos és szerzõdéses katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, mely a katonai szolgálat teljesítését nem teszi lehetõvé, illetve annak során egészségi állapotuk jelentõs rosszabbodásának veszélye nem várható.”3 „A fizikai alkalmasság-vizsgálat olyan egészségi, pszichológiai, teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összességeként értelmezhetõ, amelyek egy adott munkakör betöltéséhez, illetve adott munkafeladatok elvégzéséhez szükséges adottságok és képességek meglétét (pályaalkalmasság) vizsgálja.”4 Az önkéntes haderõ nem más, mint egy „Olyan fegyveres erõ, amelynek tagjai nem törvényben elõírt kötelezettség alapján, hanem önként látják el a katonai szol5 gálatot”. A külföldi szolgálat az elõzõ fogalomhoz szorosan és szervesen kapcsolódóan, az az általános hadkötelezettség, ami az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben a külföldön történõ katonai szolgálatra egészségileg, szellemileg és fizikailag alkalmas személyek részére, a meghatározott katonai szolgálatteljesítési kötelezettségek teljesítésérõl szól, melyeket törvények, jogszabályok és különbözõ katonai szabályzatok, utasítások szabályoznak.6 A fizikai alkalmasság-vizsgálat általánosságban Magyarország haderejének szervezeti felépítése és létszáma a történelem során folyamatosan változott, átalakult attól függõen, hogy az adott kor politikai helyzete mit kívánt. Volt, amikor önálló haderõként (Mátyás király fekete serege) vagy más hadsereg részeként mûködött (Osztrák–Magyar Monarchia) és volt, amikor valamilyen szövetség tagjaként létezett (Varsói Szerzõdés 1955–1991) és létezik (NATO 1999-tõl) a mai napig is. Az új típusú, nemzetbiztonságot érintõ kihívások következményeként új és más jellegû feladatok hárulnak katonáinkra. A különbözõ külföldi mûvele-

2 Kovács Péter: Gondolatok a Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének kutatási témakörként történõ értelmezéséhez. ZMNE közlemények, 9. évfolyam, 1. szám, Budapest, 2005., 196. o. 3 4/2003. (I.31.) HM rendelet a hivatásos és szerzõdéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minõsítésérõl, 2.§ (1). 4 Kovács Péter: Gondolatok a Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének kutatási témakörként történõ értelmezéséhez. ZMNE közlemények, 9. évfolyam, 1. szám, Budapest, 2005., 196. o. 5 Hadtudományi Lexikon A–L, Akadémiai Nyomda, Budapest, 1995. 6 2001. évi XCV. Törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról 2. § (32).

59

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


ti és hadmûveleti területeken vállalt szerepünk egyre nagyobb, és a felelõsség terhe is tovább növekszik. A sikeres, eredményes munkához a szellemi, szakmai felkészültség mellett fontos a megfelelõ fizikai erõnléti állapot, a fizikai alkalmasság. Azt, hogy kinek milyen fokú edzettségi mutatókkal kell rendelkeznie, nagyban befolyásolja, és egyben meghatározza a kapott feladat jellege, mely a katona beosztásától függõen lehet szellemi, fizikai, valamint ezek keveréke. A jó fizikai állóképesség korrelál a jó pszichológiai állóképességgel. Tervszerûen, tudományos alapokra építve, felkészíthetõek a kívánt teljesítményszint elérésére. A felkészültségi szint elbírálásában a végrehajtó szerv, a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézete (a továbbiakban MH EVI), és azon belül az alkalmasság-vizsgáló osztályok kötelékében mûködõ Fizikai Alkalmasság-vizsgáló Osztály. Munkáját többek között a 4/2003. (I.31.) HM rendelet szabályozza. A rendelet négy kategóriát különböztet meg attól függõen, hogy a szakmai feladat milyen jellegû. Külföldön történik vagy honi területen, hadmûveleti vagy mûveleti területen. Természetesen az is meghatározó tényezõ, hogy a feladat (a munka) fizikai vagy szellemi természetû és az könnyû, nehéz, kevert vagy esetleg egyoldalúan csak fizikai vagy csak szellemi jellegû tevékenység. „A 20/2002. (IV.10.) HM rendelet az érvényben lévõ követelményrendszernek megfelelõen a különbözõ munkaköri beosztások fizikai terhelése alapján négy követelményszintet állít: T1 (216 pont), T2 (230 pont), T3 (240 pont) és T4 (260 pont) jelöléssel. A T1 és T2 jelölésû kategória az ülõ- és a könnyû fizikai munkavégzéssel, a T3 és T4 jelölésû kategória a közepes és nehéz fizikai munkavégzéssel járó munkaköri beosztásokat jelöli. Ennek megfelelõen a négy kategóriában a funkcionális szervrendszerek alap-, közép-, felsõ- és emelt szintû edzettségi állapota a munkaköri beosztáshoz kapcsolódó edzettségi követelmény.”7 A katonák fizikai alkalmasság-vizsgálatának követelményrendszere „A külföldi katonai szolgálatra jelentkezõ katonák fizikai alkalmasságának elbírálása az állományba vételhez hasonlóan a tervezett munkaköri beosztás fizikai igénybevétele alapján történik. Ez a fegyveres béketeremtõ, békefenntartó, vagy különleges megterhelést jelentõ katonai szakfeladat idõkorlátozás nélküli végrehajtása a funkcionális szervrendszerek emelt szintû edzettségi állapotát vizsgálja (T4). A béketeremtõ, illetve békefenntartó szolgálat törzsében, vagy nem fegyveres szolgálat ellátása saját szakmájában, illetve NATO beosztás ellátása annak idõtartamától függetlenül a funkcionális szervrendszerek felsõ szintû edzettségi állapotát határozza meg követelményként (T3). Az egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a funkcionális szervrendszerek középszintû edzettségi állapotát írja elõ (T2). Az egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányok, vagy kutatói munka végzése esetén a funkcionális szervrendszerek alapszintû edzettségi állapota a követelmény (T1)”.8

7,8 Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein. Doktori (PhD) értekezés 2005., 41. o.

60

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


1. ábra. Az elvégzett vizsgálatok munkaköri kategóriák szerinti megoszlása 9

A motoros képességek (a kondicionális és koordinációs képességek) fejlettségi szintjének mérése és annak értékelése, minõsítése többféle képpen történhet. A 4/2003. (I.31.) HM rendelet csak bizonyos vizsgálati módszereket határoz meg. A Magyar Honvédségben a külföldi katonai szolgálatra történõ fizikai alkalmasság vizsgálati módszerek közül vannak olyan mozgásformák, melyek a keringésrendszeri állóképesség, vannak, melyek a helyi izomerõ-állóképesség vizsgálatára szolgálnak. Az úszás, kerékpározás, gyaloglás és a futás az elõbbit, míg a mellsõ fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtás, a függésben történõ karhajlítás-nyújtás (húzódzkodás), a hanyattfekvésbõl történõ felülés az utóbbit hivatott vizsgálni. Bár a katonanõk létszáma fokozatosan növekszik, a jelenlegi katonanõ állomány nagysága még nem mondható számottevõnek, ami a külföldön szolgálatot teljesítõ csapataink nõi állomány létszámában is megmutatkozik. A jelzett idõszakban végzett vizsgálatokon résztvevõk nemenkénti megoszlása: 8% nõ, 92% férfi. Az alkalmasok létszámának magas értéke szembetûnõ lehet: a vizsgálatokon részt vett 1980 fõbõl 1875 volt alkalmas és 105 fõ alkalmatlan, ami az állomány magas fokú felkészültségére engedhet következtetni. A tapasztalatok azonban mást mutatnak. A magas fizikai alkalmasságot mutató értékek a rendszer sajátosságával magyarázhatóak, mely a terhelés intenzitását tekintve nem ad elfogadható objektív képet a katonák keringési szervrendszerének állapotáról. Ezért a rendelet módosítása folyamatban van (az új rendelet hatályba lépése 2006-ban várható).

9 Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1991.

61

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


2. ábra. A hanyattfekvésbõl felülés munkaköri, nemenkénti átlag ismétlésszámai

A munkaköri kategóriák vizsgálata során a funkcionális szervrendszerek emelt szintû edzettségi állapotára utaló (T4) munkakörbe jelentkezõk száma volt a legmagasabb. Ennek az a magyarázata, hogy a kiutazók nagy része hadmûveleti területre kerül, és ott lát el fegyveres szolgálatot. Az adott beosztás sajátosságából fakadó fokozott stressz és az idõjárási tényezõk indokolják a magas fizikai felkészültségi szintet. A funkcionális szervrendszerek felsõ szintû edzettségi állapotára utaló (T3) munkakörökbe, a különbözõ törzs és NATO (3 éves) beosztásokba jelentkezõk száma alacsonyabb, hiszen alapvetõen a (T4) beosztások vannak többségben. A funkcionális szervrendszerek alapszintû edzettségi állapotára utaló T1–T2 jelölés a különbözõ külföldi tanfolyamokra jelentkezõk létszámát mutatja, melyek közül az egy évnél rövidebb ideig tartó tanfolyamokra jelentkezõk száma a magasabb (T1) (1. ábra). A rendelet által meghatározott, két perces idõintervallumon belül végrehajtott ismétlésszámok a kategóriáktól függõen eltérõ eredményeket mutattak. A férfiak esetében fokozatosan emelkedett, míg a nõk esetében meglepõ módon a (T3–T4) kategóriában ez csökkenõ tendenciával járt. A T1–T2 kategória feltûnõ emelkedése azzal magyarázható, hogy a külföldi tanulmányokra jelentkezõ katonák nemcsak T1–T2 munkakörben szolgáló személyek lehetnek, hanem a másik háromban szolgálók is, ami aztán emiatt rendkívül heterogénné teszi a vizsgált állományt, de egyben magyarázatot is ad arra, hogy az értékek miért magasabbak a másik kategóriához képest (2. ábra).10 A vállöv izomerõ-állóképességének tesztelésére hivatott mellsõ fekvõtámaszban végrehajtott karhajlítás-nyújtás eredménye, a munkaköri kategóriákhoz tartozó és

10 Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területei. Doktori (PhD) értekezés 2005., 72–78. o.

62

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


3. ábra. Mellsõ fekvõtámaszban karhajlítás-nyújtás munkaköri, nemenkénti átlag ismétlésszámai

4. ábra. Munkaköri kategóriák alapján történt keringés rendszeri állóképesség vizsgálatának átlag MET11 értékei

az arra jellemzõ követelményszintek miatt emelkedõ (ismétlésszámban kifejezett) teljesítményt mutat (3. ábra). A tárgyidõszakban megvizsgált katonák szív-keringési szervrendszerének, és az azzal szoros kapcsolatban lévõ légzõszervrendszer, együttesen az úgynevezett cardiorespiratorikus szervrendszer állapotát tekintve megfigyelhetõ, hogy a munkaköri körülmények nehezedésével arányosan az értékek is emelkednek (4. ábra). Az eredményes küldetések végrehajtásához elengedhetetlenek az emberi szervezet testtömeg kilogrammra felvett maximális oxigénfelvételén keresztül kifejezett teljesítmény értékek mérései. A (T2) kategória MET-ben kifejezett teljesítmény mutatói, az ide vonatkozó rendelet (4/2003. HM r.) sajátosságának tudható be. Az említett kategóriába nemcsak azok a katonák tartoznak, akik beosztásukból fakadóan szellemi és könnyû fizikai munkát végeznek, hanem azok is, akik (T3) vagy akár (T4) munkakörben tevékenykednek.

11 Az emberi szervezet egy testtömeg kilogrammra felvett maximális oxigénfelvételét MET-nek nevezzük (1 MET = 3,5 O ml/kg/perc). 2

63

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


5. ábra. A mozgásformák alapján történt szívkeringés-rendszeri állóképesség vizsgálatának statisztikai adatai

Az összesített, nemek alapján bontott eredményekbõl, érzékelhetõ, hogy a nemi differenciából fakadó különbségek miatt a hölgyek állóképességi mutatói alulmaradnak a férfiakétól. A kardiorespiratórikus edzettségi állapot meghatározása a relatív aerob kapacitás becslésével történt a 3200 m-es síkfutás, a 4 km-es gyaloglás és a 10 km-es kerékpár ergométeres terhelések alapján. A számított MET, illetve VO2max (O2ml/kg/perc) értékek nemenként jelentõs eltéréseket mutattak. A nemi differencia leginkább a futás mozgásformánál volt szembetûnõ. A férfiak aerob kapacitása a 3200 méteres síkfutás esetében magasabb volt, mint a nõké. A 4 km-es gyaloglás a futáshoz és a 10 km-es kerékpár ergométeres terheléshez viszonyítva csökkenõ aerob kapacitást mutatott. A három mozgásforma egymáshoz viszonyított MET értékei a terhelési protokolloknak megfelelõen alakultak. Ennek értelmében a legalacsonyabb relatív aerob kapacitás a 4 kilométeres gyaloglásnál volt tapasztalható, és a legnagyobb pedig a 3200 méteres síkfutásnál. (5. ábra).12 A MET-ben meghatározható teljesítmény, nagyban prognoztizálhatja – a fizikai felkészültség szempontjából – a különbözõ küldetések sikerének valószínûségét. Természetesen más, egyéb feltételek is közrejátszanak egy küldetés sikerében és valószínûleg a fizikailag megfelelõen felkészült katona csak növeli a rábízott feladat sikeres végrehajtásának esélyét. * * * Az új típusú biztonsági kockázatok megjelenésével egyre nagyobb jelentõséggel bír a külföldi katonai szolgálatra történõ fizikai alkalmasság-vizsgálat. Az eddigi kutatási

12 Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein. Doktori (PhD) értekezés 2005., 56–57. o.

64

HH-15

KR-2

2006. 03. 09.

Tom


tapasztalatok alapján indokolttá vált a Magyar Honvédségnél alkalmazott külföldi katonai szolgálatra történõ fizikai alkalmasság-vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztése, valamint a speciális feladatokhoz szükséges, célirányosan kidolgozott differenciált vizsgálati eljárások alkalmazása.

FELHAZNÁLT IRODALOM 1 2004. évi CV. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl. 2 Kovács Péter: Gondolatok a Magyar Honvédség fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszerének kutatási témakörként történõ értelmezéséhez. ZMNE közlemények, 9. évfolyam, 1. szám, Budapest, 2005. 195–202. o. 3 4/2003. (I.31.) HM rendelet a hivatásos és szerzõdéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minõsítésérõl. 4 Hadtudományi Lexikon A–L, Akadémiai Nyomda, Budapest, 1995. 5 2001. évi XCV. Törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról. 6 Kovács Péter: Terhelés-, és teljesítmény-élettani mutatók vizsgálata a Magyar Honvédség és a civil szféra hadrafoghatóság szempontjából érintett területein. Doktori (PhD) értekezés, ZMNE 2005. 7 Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1991.

65

A katonák fizikai alkalmasságvizsgálatának

Recommend Documents