FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.)

FIR-STAT FOGALOMTÁR (2014. december 1.) Tartalomjegyzék Hallgatói adatkör .................................................................................................................................... 4 Alapképzés .......................................................................................................................................... 4 Alaptámogatás .................................................................................................................................... 4 Árva, félárva ........................................................................................................................................ 4 Bursa Hungarica ösztöndíj .................................................................................................................. 4 Családfenntartó .................................................................................................................................. 5 Doktori fokozat (PhD, DLA) ................................................................................................................ 5 Első szakképzettség vagy oklevél ....................................................................................................... 6 Előző tanévi képzés ............................................................................................................................. 6 Előző tanévi képzésben a hallgató a tanulmányait nem fejezte be .................................................. 6 Előző tanévi képzésben a hallgató a tanulmányait sikeresen befejezte .......................................... 6 Esti munkarend ................................................................................................................................... 7 Évfolyam.............................................................................................................................................. 7 Felsőoktatási szakképzés .................................................................................................................... 7 Fogyatékossággal élő hallgató ........................................................................................................... 8 Hallgatói juttatás ................................................................................................................................ 8 Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató......................................................................................... 8 Hátrányos helyzetű hallgató............................................................................................................... 9 Helyben lakó ....................................................................................................................................... 9 Intézményen belül más karon is tanul ............................................................................................... 9 Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj ................................................................... 9 ISCED 2011 szint .................................................................................................................................. 9 Képzés (mint törzsadat) .................................................................................................................... 10 Képzés nyelve.................................................................................................................................... 10 Képzési hely ...................................................................................................................................... 10 Képzési idő ........................................................................................................................................ 11 Képzési szint ...................................................................................................................................... 12 Képzési típus ..................................................................................................................................... 12 Kollégista ........................................................................................................................................... 12 Kollégium, diákotthon ...................................................................................................................... 12 Korév ................................................................................................................................................. 13 Kredit ................................................................................................................................................. 13 Külföldi .............................................................................................................................................. 14 Lakhatási támogatásra jogosult ....................................................................................................... 14

Létszámhoz........................................................................................................................................ 14 Levelező munkarend......................................................................................................................... 14 Más intézményben párhuzamos jogviszonyban van ....................................................................... 15 Második idegen nyelvet tanuló ........................................................................................................ 15 Munkarend........................................................................................................................................ 15 Nagycsaládos .................................................................................................................................... 15 Nappali munkarend .......................................................................................................................... 16 Rendkívüli szociális ösztöndíj ........................................................................................................... 16 Rendszeres szociális ösztöndíj .......................................................................................................... 16 Szakirányú továbbképzés ................................................................................................................. 17 Tanár szak ......................................................................................................................................... 17 Tanulmányi ösztöndíj ....................................................................................................................... 17 Távoktatás ......................................................................................................................................... 17 Térítési díj ......................................................................................................................................... 18 Új belépő, folytató, visszalépő ......................................................................................................... 19 Utolsó éves........................................................................................................................................ 20 Vendéghallgató ................................................................................................................................. 20 Alkalmazotti adatkör ............................................................................................................................ 22 Besorolás ........................................................................................................................................... 22 Egyéb dolgozó ................................................................................................................................... 22 Egyéb munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó ....................................................................... 22 Informatikai képesítéssel rendelkező oktató .................................................................................. 22 Közgyűjteményi munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó ...................................................... 22 Köznevelési munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó ............................................................. 23 Kutatói munkakör ............................................................................................................................. 23 Más felsőoktatási intézményben is közalkalmazott........................................................................ 23 Más felsőoktatási intézményben is megbízási szerződéses ............................................................ 23 Megbízással foglalkoztatott ............................................................................................................. 23 Megbízással foglalkoztatott teljes munkaidősre átszámítva .......................................................... 24 MTA doktora ..................................................................................................................................... 24 Nyelvvizsgák száma .......................................................................................................................... 24 Nyugdíjas........................................................................................................................................... 24 OEP vagy más egészségügyi ágazati forrásból finanszírozott munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó .............................................................................................................................................. 25 Oktató ............................................................................................................................................... 25 Részmunkaidős teljes munkaidősre átszámítva .............................................................................. 26 Oldal 2 / 33

Tudományok doktora, tudományok kandidátusa ........................................................................... 26 Végzettség adatkör ............................................................................................................................... 27 Államilag támogatott képzésben részesült ...................................................................................... 27 Első szakképzettség vagy oklevél ..................................................................................................... 27 Honosított oklevél ............................................................................................................................ 27 Képzés nélküli oklevél....................................................................................................................... 27 Költségtérítéses képzésben részesült .............................................................................................. 28 Kredit mobilitásban részt vett .......................................................................................................... 28 Oklevél .............................................................................................................................................. 28 Sikeres záróvizsgát tett ..................................................................................................................... 29 Sikeres záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiánya miatt oklevelet nem szerzett ............................... 29 Tanárszakos....................................................................................................................................... 29 Végbizonyítvány (abszolutórium) .................................................................................................... 29 Záróvizsga (kimeneti vizsga) ............................................................................................................. 30 Záróvizsgán megjelent ...................................................................................................................... 30 Melléklet ............................................................................................................................................... 31

Oldal 3 / 33

Hallgatói adatkör Alapképzés Az Nftv. 15. § szerint: (3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

Alaptámogatás Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 15. § alapján: (1) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75%-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Árva, félárva Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 2. § alapján: (1) E rendelet alkalmazásában b) árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élt szülője elhunyt és nem fogadták örökbe; c) félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe.

Bursa Hungarica ösztöndíj Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 18. § alapján: (1) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, amely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: Önkormányzati ösztöndíjrész) és az önkormányzati ösztöndíj alapján a hallgató felsőoktatási intézményében e rendelet alapján megállapított szociális ösztöndíjból (a továbbiakban: intézményi ösztöndíjrész) áll. (2) Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az Ösztöndíjrendszer keretében támogatásban részesített, továbbá teljes Oldal 4 / 33

idejű alapképzésben, mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. (3) Az intézményi ösztöndíjrész forrása az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. (4) A települési, illetve a megyei önkormányzat évente csatlakozhat az Ösztöndíjrendszerhez. A csatlakozás eljárási rendjét az oktatási és kulturális miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (5) Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legnagyobb összegét (a továbbiakban: összeghatár) az oktatásért felelős miniszter évente a tárca hivatalos lapjában teszi közzé. (6) Az intézményi ösztöndíjrész havi összege az önkormányzati ösztöndíjrész összegével megegyező összeg, azonban nem haladhatja meg az (5) bekezdés alapján meghatározott összeghatárt. (7) Az Ösztöndíjrendszer keretében megállapított ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, az ösztöndíj megítélésekor a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe. (8) Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.

Családfenntartó Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 2. § alapján: (1) E rendelet alkalmazásában e) családfenntartó: az a hallgató, ea) akinek legalább egy gyermeke van, eb) aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult.

Doktori fokozat (PhD, DLA) Az Nftv. 53. § alapján: (5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat – legalább háromtagú – vizsgabizottság előtt történő eredményes letétele; b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siket doktorjelölt esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet; c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása; d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. (6) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Oldal 5 / 33

Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét. A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg. (7) A PhD-fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA-fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

Első szakképzettség vagy oklevél A képzés az „első szakképzettség vagy oklevél megszerzésére irányul-e” értéket a FIR automatikusan számítja. Adatlapok Definíció

a04t01, a04t01_ö Ha a hallgatónak van, a vizsgált oklevél kiállítási dátumánál korábbi, felsőoktatásban szerzett hozott dokumentuma vagy oklevele, akkor a végzettség nem első szakképzettség vagy oklevél lesz.

A számítás eredménye az XSD-n keresztül lekérdezhető minden képzésre az alábbi elérési úton: FIRAdatLekerdezesValasz/HallgatoAdatValaszok/hlg:HallgatoAdatValasz/hlg:Hallgato/hlg:Tanulman yiJogviszonyok/hlg:TanulmanyiJogviszony/hlg:FelvettKepzesek/hlg:FelvettKepzes/hlg:Adatok/hlg:Elso Szakkepzettseg

Előző tanévi képzés Adatlapok Definíció

a04t09 A hallgató képzése akkor számít előző évi képzésnek, ha a vizsgált képzési időszakot megelőző tanév azonos képzési időszakában (őszi, tavaszi) a képzés érvényes (elsődleges vagy másodlagos) képzés volt.

Előző tanévi képzésben a hallgató a tanulmányait nem fejezte be Adatlapok Definíció

a04t09 A hallgató a képzésén akkor számít tanulmányait nem befejezőnek, ha a) a vizsgált időszakban a képzése már nem folytatódik, vagy kizáró státuszt kapott (adathiba, duplikátum, statisztikai dátumon kívüli), ezért nem számít a statisztikába; és b) a vizsgált képzési időszak statisztikai referencia dátumáig (10-15 és 03-15) nem teljesítette az abszolutóriumot, nem szerzett sikeres kimeneti vizsgát vagy oklevelet a képzésén

Előző tanévi képzésben a hallgató a tanulmányait sikeresen befejezte Adatlapok Definíció

a04t09 A hallgató a képzésén akkor számít tanulmányait sikeresen befejezőnek, ha a vizsgált képzési időszak statisztikai referencia dátumáig (10-15 és 03-15) c) abszolutóriumot szerzett vagy d) sikeres kimeneti vizsgát teljesített vagy e) oklevelet szerzett

Oldal 6 / 33

Esti munkarend Az Nftv. 17. § alapján: (3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az Nftv. 108. § szerint: 3. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

Évfolyam A hallgató évfolyamának értékét a FIR számítja ki a hallgató minden képzési időszakára a teljesített aktív státuszú képzési időszakok alapján. Adatlapok Definíció

a04t01, a04t01_ö, a04t02, a04t02_ö, 1) Meghatározásra kerül a képzéshez kapcsolódóan felhasznált aktív státuszú képzési időszakok száma a statisztikában vizsgált képzési időszakig, beleérte a vizsgált időszakot is. Ez az érték a továbbiakban: AKT. 2) Ha a hallgató képzésén páratlan számú aktív státuszú képzési időszak van, akkor az évfolyam értéke ALSÓ EGÉSZRÉSZ (AKT / 2) + 1. 3) Ha a hallgató képzésén páros számú aktív státuszú képzési időszak van, akkor az évfolyam értéke ALSÓ EGÉSZRÉSZ (AKT / 2).

Ha a hallgató nem doktori képzésen vesz részt, és az évfolyamának értéke nagyobb, mint 6, akkor a VI. és több kategóriában kerül besorolásra a vonatkozó adatlapokon. Ha a hallgató doktori képzésen vesz részt, és az évfolyamának értéke nagyobb, mint 3, akkor a III. és több kategóriában kerül besorolásra a vonatkozó adatlapokon. A számítás eredménye az XSD-n keresztül lekérdezhető minden képzési időszakra az alábbi elérési úton: FIRAdatLekerdezesValasz/HallgatoAdatValaszok/hlg:HallgatoAdatValasz/hlg:Hallgato/hlg:Tanulman yiJogviszonyok/hlg:TanulmanyiJogviszony/hlg:FelvettKepzesek/hlg:FelvettKepzes/hlg:FelvettKepzesiId oszakok/hlg:FelvettKepzesiIdoszak/hlg:Evfolyam Megjegyzés: A statisztikai adatgyűjtésben a 2013/2014. tanévben az évfolyam a képzésen megszerzett és elismert kreditszám alapján került meghatározásra.

Felsőoktatási szakképzés Az Nftv. 15. § alapján: (2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, Oldal 7 / 33

legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. Megjegyzés: A statisztikai adatgyűjtésben a 2013/2014. tanévtől a „felsőfokú szakképzésben” résztvevők száma is ennél a fogalomnál szerepel.

Fogyatékossággal élő hallgató Az Nftv. 108. § alapján: 6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Hallgatói juttatás Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 7. § alapján: A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére aa) tanulmányi ösztöndíj, ab) köztársasági ösztöndíj, ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj, b) szociális alapú ösztöndíj kifizetésére ba) rendszeres szociális ösztöndíj, bb) rendkívüli szociális ösztöndíj, bc) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj intézményi része, bd) a külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja, be) alaptámogatás, bf) szakmai gyakorlaton való részvétel támogatása, c) doktorandusz ösztöndíj, d) egyéb, a felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában meghatározott ösztöndíj kifizetésére, e) az intézményi működési költségek finanszírozására ea) a jegyzet-előállítás támogatására, elektronikus tankönyvek, tananyagok és a felkészüléshez szükséges elektronikus eszközök beszerzése, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére, eb) a kulturális tevékenység, valamint a sporttevékenység támogatása, ec) kollégium fenntartása, működtetése, ed) kollégiumi férőhely bérlése, kollégiumi felújítás, ee) a hallgatói, valamint a doktori önkormányzatok működésének támogatása.

Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató Az Nftv 108. § alapján: 9. halmozottan hátrányos helyzetű: a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Oldal 8 / 33

Hátrányos helyzetű hallgató Az Nftv. 108. § alapján: 10. hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül.

Helyben lakó A hallgató „helyben lakó-e” értéket a FIR automatikusan számítja. Adatlapok Definíció

a04t08 Ha a vizsgált képzési időszakban érvényes referencia dátum napján (éééé-10-15) a hallgató állandó lakcímének települése megegyezik a hallgató képzésének telephelyével, akkor a hallgató helyben lakó lesz. Amennyiben a képzés telephelye vagy a hallgató állandó lakcíme egy budapesti kerület, akkor a vizsgált település értékeként minden esetben Budapest kerül számításba vételre.

Intézményen belül más karon is tanul A hallgató intézményen belül egyszerre két programban, különböző karokon vesz részt felsőfokú képzésben.

Intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 7. § alapján: A felsőoktatási intézmény a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: a) teljesítmény alapú ösztöndíj kifizetésére … ac) intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj jogcímen.

ISCED 2011 szint Az ISCED az oktatási adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát biztosító osztályozási rendszer, melynek két fő alrendszere van. A felsőoktatásra vonatkozó ISCED 2011 egyszámjegyes képzési szintek a következők: 5: Felsőoktatási szakképzés, felsőfokú szakképzés; 6: Főiskolai szintű képzés, alapképzés (BSc/BA) és ezekre épülő szakirányú továbbképzés; 7: Egyetemi szintű képzés, mesterképzés (MSc/MA), osztatlan képzés és ezekre épülő szakirányú továbbképzés; 8: Doktori képzés (PhD/DLA).

Oldal 9 / 33

Képzés (mint törzsadat) A képzést (mint törzsadatot), és annak megnevezését és főbb paramétereit a FIR automatikusan határozza meg a FIR képzési törzsadatok és a szakképzettségre, szakképesítésre vezető képzési elemek kombinációja alapján. A FIR-ben külön képzésnek minősül minden olyan képzési elem együttállás, mely önálló szakképzettséget eredményez, azaz tartalmazza az önálló szakképzettségre vezető szakirány megjelölését [pl. történelem alapszakos bölcsész régészet szakirányon). Így pl. statisztikai szempontból külön képzést jelentenek az alábbi képzési elemek vagy képzési elem párok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

adóigazgatási szakügyintéző (AFSZANI) csecsemő- és kisgyermeknevelő (SFOKCSK) textiltervezés (BSZKTEX) előadóművészet – klasszikus mélyhegedű (BSZKEVV és BSZIKME) germanisztika – néderlandisztika (BSZKGER és BSZINED) gyógypedagógia – szomatopedagógia (BSZKGYO és BSZISZP) tanító - nemzetiségi tanító (cigány-roma) (BSZKTAN és BSZICIT) közpolitika (MSZKKPO) egyházzene-művész – egyházzene orgonaművész (MSZKEHZ és MSZIEHO) általános orvos (OSZKAOR) színházi dramaturg (OSZKSDR) mezőgazdasági környezetgazdálkodási (TTOVZOD) tanári – matematikatanár (2 félév) (MSZKTAN - MEGYTF2 - MT1AMAT)

Megjegyzendő, hogy a fenti logikából következően pl. a történelem (BSZKTOR) szak esetében a muzeológia és a levéltár specializációk nem képeznek önálló képzést, ezek a történelem (BSZKTOR) alatt jelennek meg. Az egyes bejelentett képzések és képzési elemek, illetve a képzés (mint törzsadat) között a FIR automatikusan teremti meg a kapcsolatot a képzési elemek vizsgálatával. Azon képzések esetében, amelyeknél több képzési elem kombinációja határozza meg a képzést, az OSAP számítás akkor is képzéshez fogja rendelni a hallgatót, ha a képzés bejelentésben nem megfelelő a képzési elemek csoportjának bejelentése, pl. ha a hallgató képzése BSZKGER, de további képzési eleme nem kerül beküldésre, akkor a hallgató képzése a germanisztika lesz, szakirány megnevezés nélkül.

Képzés nyelve Az Nftv. 2. § alapján: (5) Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A felsőoktatási intézményben a képzés – részben vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat. A nemzetiséghez tartozó hallgató – az e törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvén vagy magyar nyelven, illetőleg anyanyelvén és magyarul is folytathatja tanulmányait.

Képzési hely Székhelyen folyó képzésnek tekintendő valamely, szakindítási engedéllyel rendelkező képzés, amely során az oktatás, a vizsgáztatás (beleértve a záróvizsgát is) és a gyakorlati képzés több mint 50%-ban

Oldal 10 / 33

vagy teljes egészében az egyetem/főiskola székhelyén, illetve karokra tagozódó intézmény esetében a karok/egyéb kari szintű egységek székhelyén folyik.

Képzési idő Az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott időtartam félévekben kifejezve. Az Nftv. 15 § alapján: (2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. (3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. (4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben – figyelembe véve az (5) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet szerezni, a képzési idő két félév. (5) Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév. (6) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév. 16. § (1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra.

Oldal 11 / 33

Képzési szint Az Nftv. 3. § alapján: (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg. (3) A felsőoktatás keretében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőoktatási szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető.

Képzési típus A „képzési típus” értéket a FIR automatikusan számítja. Adatlapok Definíció

a04t01, a04t01_ö Egyszakos: minden olyan képzés egyszakos képzésként kerül beszámításra, melyekre nem igaz az alábbi három kategória valamelyike. Kétszakos: azon MSZKTAN, OSZKTAN és PSZKSZP képzések kerülnek ide besorolásra, melyek esetében második szakterületi ismeret vagy szakpár megadásra került. Párhuzamos: azon képzések kerülnek ide besorolásra, melyeket olyan hallgató végez, aki az intézményen belül legalább két képzést folytat. Közös: azon képzések kerülnek ide besorolásra, melyekre közös képzési megállapodás került rögzítésre az intézményi törzsben.

Kollégista A kollégiumban, diákotthonban elhelyezett hallgató. A hallgató „kollégista-e” értéket a FIR automatikusan számítja. Adatlapok Definíció

a01t24, a02t22, a03t17, a03t19, a03t20, a03t26, a04t08 Ha a hallgató rendelkezik az intézményben olyan kollégiumi tagsági jogviszonnyal, amelyik a statisztikai referencia dátum napján (éééé-10-15 és éééé-03-15) érvényes, akkor a hallgató kollégistaként lesz figyelembe véve.

Kollégium, diákotthon Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 12. § alapján: (1) A kollégiumi elhelyezés pályázat útján nyerhető el. A pályázati kérelmekről a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott pontozásos rendszer alapján kell dönteni. (2) A pontrendszer megismerését a pályázati kérelmek benyújtása előtt lehetővé kell tenni. Oldal 12 / 33

(3) A pontrendszerben szempontként figyelembe kell venni a hallgató szociális helyzetét, tanulmányi teljesítményét, a hallgatói közösségért végzett munkáját, képzésének munkarendjét, a 4. § (4) bekezdése szerint mentesülést, valamint ha a hallgatót az Nftv. 41. § (1) bekezdése alapján a kollégiumi jelentkezés elbírálásánál előnyben kell részesíteni, akkor az előnyben részesítés felsőoktatási törvényben meghatározott feltételének fennállását is. (4) A szakkollégiumként működő kollégiumok és diákotthonok a (3) bekezdéstől eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak. (5) A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

Korév A hallgatók életkor szerinti besorolása, a naptári évnek megfelelően.

Kredit Az Nftv. 49. § alapján: (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni és érdemjeggyel minősíteni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege, minőségét az érdemjegye fejezi ki. (2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig, az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt –, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – külön önköltség, illetve térítési díj fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel. (3) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti. (4) A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres vagy sikertelen számonkérést megismételhesse úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen. (5) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgy (modul) előírt kimeneti követelményei alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló tudás összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett tudás legalább hetvenöt százalékban megegyezik. A tudás összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi. (6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.

Oldal 13 / 33

Külföldi A hallgató az „OSAP statisztika szempontjából külföldi-e” értéket a FIR számítja a hallgatói adatkörben beküldött két állampolgársága és a születési hely országa alapján. Adatlap Definíció

a01t24, a02t22, a03t17, a03t19, a03t20, a03t26, a04t01, a04t01_ö, a04t02, a04t02_ö, a04t03, a04t08, a04t13, a04t13_ö 1) Ha a hallgató egyik állampolgársága sem ismert, akkor a külföldi besorolást nem tudja a FIR számítani. 2) Ha a hallgatónak egy állampolgársága van, és az magyar, akkor a külföldi számított mező értéke: „N” (nem) 3) Ha a hallgatónak egy állampolgársága van, és az nem magyar, akkor a külföldi számított mező értéke: „I” (igen) 4) Ha a hallgatónak két állampolgársága van, és egyik sem magyar, akkor a külföldi számított mező értéke: „I” (igen) 5) Ha a hallgatónak két állampolgársága van, az egyik magyar, és a születési helyének országa nem Magyarország, akkor a külföldi számított mező értéke: „I” (igen) 6) Ha a hallgatónak két állampolgársága van, az egyik magyar, és a születési helyének országa Magyarország, akkor a külföldi számított mező értéke: „N” (nem)

A számítás eredménye az XSD-n keresztül lekérdezhető a hallgató esetében az alábbi elérési úton: FIRAdatLekerdezesValasz/HallgatoAdatValaszok/hlg:HallgatoAdatValasz/hlg:Hallgato/hlg:Szemelyes Adatok/hlg:KulfoldinekSzamit

Lakhatási támogatásra jogosult A lakhatási támogatásra jogosultak száma az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott elvek alapján: az államilag támogatott vagy állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő nappali munkarendben tanuló hallgatói létszámokat alapul véve, a képzési helyen kívüli településen lakó hallgatók számának és a helyben lakó hallgatói létszám 5 %-ának összege, amelyből levonásra kerül a kollégiumi tagsággal – saját kollégiumban, PPP diákotthonban, bérelt kollégiumi vagy diákotthoni férőhelyen – rendelkező hallgatók száma. Ezen létszámot a statisztikai felület automatikusan számítja a FIR-be bejelentett adatok (hallgató képzési helye, hallgató lakhelye, kollégiumi jogviszonyok, képzési időszak finanszírozása) alapján

Létszámhoz A statisztika a04t01-es adattáblájában a MSZKTAN, az OSZKTAN és PSZKSZP képzések mindkét szakterületi ismeretköre megjelenik. Az egyes sorok ilyen kapcsolatát a „Létszámhoz” oszlop jelzi, ezzel kapcsolódnak össze a Létszámhoz = 1 és Létszámhoz = 2 sorok, jelezve, hogy nem két független képzésről van szó, hanem ugyanazon képzés két ismeretköréről.

Levelező munkarend Az Nftv. 17. § szerint: (3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak lega-

Oldal 14 / 33

lább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. Az NFtv. 108. § alapján: 25. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint a képzés fennmaradó részében a távoktatás módszereinek alkalmazásával kerül sor.

Más intézményben párhuzamos jogviszonyban van A hallgató „más intézményben párhuzamos jogviszony van-e” értéket a FIR automatikusan számítja. Adatlapok Definíció

a04t08 A vizsgált hallgató esetében a FIR által kiosztott oktatási azonosító mentén legyűjtésre kerül minden olyan, más intézményben lévő tanulmányi jogviszony, ami a statisztikai referencia dátum napján (éééé-10-15) érvényes. Ha van ilyen jogviszony, akkor a hallgatónak lesz „más intézményben párhuzamos jogviszonya”, ha nincs ilyen, akkor nem.

Második idegen nyelvet tanuló Az a hallgató, aki egyszerre két idegen nyelvet tanul a felsőoktatási intézményben térítésmentesen, illetve akit nyelvvizsgával vettek fel és egy másik idegen nyelvet tanul. Nem számít ide az idegen nyelv szakos képzésben részesülő hallgató, illetve csak akkor számítható ide, ha az idegen nyelv szakja mellett egy másik nyelvet tanul a felsőoktatási intézményben (de nem idegen nyelv szakosként).

Munkarend A képzés megszervezésének módozatai szerint. Az Nftv. 17. § alapján: (1) A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint, megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll. (2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. (3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.

Nagycsaládos Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 2. § alapján: f) nagycsaládos: az a hallgató, akinek fa) legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy Oldal 15 / 33

fb) eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy fc) legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja.

Nappali munkarend Az Nftv. 17. § alapján: (2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

Rendkívüli szociális ösztöndíj Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 17. § alapján: (1) A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – folyósított egyszeri juttatás. (2) Rendkívüli szociális ösztöndíjban a hallgató kérelme alapján részesülhet. A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer döntést kell hozni. A kifizetésről a döntést követő nyolc munkanapon belül intézkedni kell.

Rendszeres szociális ösztöndíj Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 16. § alapján (1) A rendszeres szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete alapján – az intézményi térítési és juttatási szabályzatban rögzített eljárási rend és elvek szerint – egy képzési időszakra biztosított, havonta folyósított juttatás. (2) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult e rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve és a) fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b) halmozottan hátrányos helyzetű, vagy c) családfenntartó, vagy d) nagycsaládos, vagy e) árva. (3) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult e rendelet 21. §-ában foglaltakat figyelembe véve és a) hátrányos helyzetű, vagy b) gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c) félárva. (4) A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10%-a, amennyiben a hallgató a 26-26/A. § szerinti - nem a részképzés idejére adományozott - ösztöndíjban részesül.

Oldal 16 / 33

Szakirányú továbbképzés Az Nftv. § 3. § alapján: (3) A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőoktatási szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető.

Tanár szak „A képzés tanár szak-e” értéket a FIR automatikusan határozza meg a FIR képzési törzsadatok és a lehetséges képzési elemek kombinációja alapján. Adatlapok Definíció

a04t01, a04t01_ö, a04t13, a04t13_ö 1) Ha a hallgató képzését azonosító fő képzési elem kódja ESZKTAN, OSZKTAN vagy MSZKTAN, MSZKTAO, akkor a képzés tanár szaknak minősül. 2) Ha a hallgató képzését azonosító fő képzési elem kódja PSZKSZP, és a szakpár legalább egyik tagja tanári szak, akkor a képzés tanár szaknak minősül. 3) Minden más képzés nem minősül tanárszaknak.

Tanulmányi ösztöndíj Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet 13. § alapján: (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj odaítélésekor - az abban részesülők körének és számának meghatározásakor - biztosítani kell, hogy az azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettség alapján elért eredmények összemérhetőek és az így megállapított ösztöndíjak azonos mértékűek legyenek. (3) Felsőoktatási intézménybe első alkalommal beiratkozó hallgató a beiratkozását követő első képzési időszakban tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. (4) Korábban felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató esetében arról, hogy a hallgató milyen feltételekkel kaphat tanulmányi ösztöndíjat a fogadó intézményben, a fogadó felsőoktatási intézmény térítési és juttatási szabályzatában kell rendelkezni. (5) A felsőoktatási intézménynek a 2007. szeptember1-je előtt felvett hallgatók esetében a tanulmányi ösztöndíj megállapítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy e hallgatók közül az alacsony tanulmányi teljesítményű hallgatók nem sorolhatók át költségtérítéses képzésre.

Távoktatás Az Nftv. 108.§ alapján: 44. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek, digitális tananyagok használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát, Oldal 17 / 33

Térítési díj Az Nftv. 82. § alapján: (1) A magyar állami (rész) ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető: a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása, b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek), c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben, d) a kötelező, illetve e törvény alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés. (2) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát. (3) Az (1)–(2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege - az (1) bekezdés a) pontban foglalt szolgáltatás figyelembevétele nélkül - nem lehet magasabb, mint az önköltség fele. (4) A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a 81. §-ban és az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban. Az Nftv. 83. § szerint: (1) Ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a 81. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottakért önköltséget, a 82. § (1)–(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjat kell fizetnie. (2) A térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, amely alapján a hallgató és a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti a térítési díj összegét. (3) Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időpontig bejelenti, hogy megszünteti vagy szünetelteti hallgatói jogviszonyát. (4) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről. (5) A felsőoktatási intézmény a szerződő fél által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszony létesítése céljából megállapodást köthet. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a szerződő fél fizeti ki. Oldal 18 / 33

Új belépő, folytató, visszalépő Az új belépő, folytató, visszalépő fogalmak meghatározásához a FIR a hallgató országosan bejelentett adatait használja fel. Adatlapok a01t24, a02t22, a03t26, a04t01, a04t01_ö, a04t02, a04t02_ö, a04t04, a04t05, a04t06, a04t09 Definíció Előfeldolgozás menete: 1. A hallgató FIR által kiosztott oktatási azonosítója alapján a FIR-ből kigyűjtésre kerül a hallgató összes bejelentett képzése és képzési időszaka valamint hozott dokumentuma 2. a bejelentett képzések esetében a FIR IT-ben tárolt törzsadatok alapján meghatározásra kerül a képzés ISCED szintje a 2011-es besorolás szerint (5, 6, 7, 8) valamint a képzés kezdete 3. a hozott dokumentumok esetében a dokumentum megszerzésének dátuma és annak ISCED szintje kerül meghatározásra 4. ha a hozott dokumentum foka „Felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett" (FF), akkor az ISCED szint értéke 5 lesz 5. ha a hozott dokumentum foka „Főiskolai képzésben vagy alapképzésben (BA/BSc) szerzett" (FA), akkor az ISCED szint értéke 6 lesz 6. ha a hozott dokumentum foka „Egyetemi képzésben, mesterképzésben (MA/MSc) vagy osztatlan képzésben szerzett" (EM), akkor az ISCED szint értéke 7 lesz 7. ha a hozott dokumentum foka „Doktori (PhD/DLA) képzésben szerzett" (DO), akkor az ISCED szint értéke 8 lesz Új, folytató, visszalépő értékek meghatározása: 1. ha a vizsgált képzésen ez az első aktív időszak, és ugyanazon az ISCED szinten a hallgató még nem folytat(ott) másik képzést, illetve nincs hozott dokumentuma ilyen korábbi képzésről, akkor az adott félévben a hallgató „új belépő" lesz 2. ha a vizsgált képzésen ez az első aktív időszak, és ugyanazon az ISCED szinten a hallgató már folytat(ott) másik képzést, illetve van hozott dokumentuma ilyen korábbi képzésről, akkor az adott félévben a hallgató „folytató" lesz 3. ha a vizsgált képzés előző képzési időszakában a hallgató státusza „passzív" volt, és a jelenlegi képzési időszakban a hallgató státusza „aktív", de nem ez az első aktív időszak, akkor az adott félévben a hallgató „visszalépő" lesz 4. ha a vizsgált képzés előző képzési időszakában a hallgató státusza „aktív" volt, és a jelenlegi képzési időszakban a hallgató státusza „aktív", akkor az adott félévben a hallgató „folytató" lesz Megjegyzések: 1. A passzív státuszú félévben az algoritmus nem számít értéket. 2. A szakirányú továbbképzések esetében az algoritmus annyi eltéréssel dolgozik, hogy az első aktív időszak a képzésen csak folytató vagy visszalépő lehet, új belépő nem. 3. A technikai képzéseken (előkészítő tanulmányok (XELKAAA), részismeret megszerzésére irányuló képzés (XRSZAAA), Erasmus képzés (XVENERA), és vendéghallgatói tanulmányok (XVENAAA)) az első aktív időszak a képzésen csak folytató vagy visszalépő lehet, új belépő nem. Oldal 19 / 33

A számítás eredménye az XSD-n keresztül lekérdezhető minden képzési időszakra az alábbi elérési úton: FIRAdatLekerdezesValasz/HallgatoAdatValaszok/hlg:HallgatoAdatValasz/hlg:Hallgato/hlg:Tanulman yiJogviszonyok/hlg:TanulmanyiJogviszony/hlg:FelvettKepzesek/hlg:FelvettKepzes/hlg:FelvettKepzesiId oszakok/hlg:FelvettKepzesiIdoszak/hlg:ISCED_Elorehaladas

Utolsó éves A hallgató utolsó éves-e értékét a FIR számítja ki a hallgató minden képzési időszakára a megszerzett és elismert kreditek, illetve a képzés kredit száma és képzési ideje alapján. Adatlapok Definíció

a01t24, a02t22, a03t26, a04t01, a04t01_ö, a04t02, a04t02_ö 1) Meghatározásra kerül a képzés KKK szerinti képzési ideje és a megszerezhető kreditszáma. Ez fő szabály szerint a képzést meghatározó fő képzési elem félévszáma, de előfordul, hogy a további bejelentett képzési elemek félévszáma módosítja ezt (pl. MSZKTAN vagy OSZKTAN képzés esetében). 2) A megelőző képzési időszak alapján meghatározásra kerül a megszerzett és az elismert kreditek összege. Ha a hallgatónak nincs a vizsgált képzési időszakot megelőző aktív státuszú időszaka, de az vizsgált félévben van megadva elismert kreditszáma, akkor ezen kreditszám alapján történik a számítás. 3) Ha a képzés félévszáma páros, és a hallgató egyenlő vagy több kreditet szerzett, mint a képzés megszerezhető kreditszáma – 60 kredit, akkor utolsó éves, egyébként nem utolsó éves (pl. egy 240 kredites képzésben 179 vagy kevesebb kredit esetében nem utolsó éves, 180 vagy nagyobb kreditszám esetében utolsó éves). 4) Ha a képzés félévszáma páratlan, és a hallgató egyenlő vagy több kreditet szerzett, mint a képzés megszerezhető kreditszáma – 30 kredit, akkor utolsó éves, egyébként nem utolsó éves (pl. egy 210 kredites képzésben 179 vagy kevesebb kredit esetében nem utolsó éves, 180 vagy nagyobb kreditszám esetében utolsó éves).

A számítás eredménye az XSD-n keresztül lekérdezhető minden képzési időszakra az alábbi elérési úton: FIRAdatLekerdezesValasz/HallgatoAdatValaszok/hlg:HallgatoAdatValasz/hlg:Hallgato/hlg:Tanulman yiJogviszonyok/hlg:TanulmanyiJogviszony/hlg:FelvettKepzesek/hlg:FelvettKepzes/hlg:FelvettKepzesiId oszakok/hlg:FelvettKepzesiIdoszak/hlg:UtolsoEves

Vendéghallgató Az Nftv.42. § szerint: (1) A hallgató a) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménynyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, b) kérheti átvételét azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakjára. (2) A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket – részismereti képzés céljából – hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusáOldal 20 / 33

ra, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. (4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíthet. (5) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint – a képzési időszak megkezdése előtt – be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

Oldal 21 / 33

Alkalmazotti adatkör Besorolás Az oktató, kutató és tanár besorolást, mely a statisztikában elsődlegesen számításba kerül a FIR határozza meg az alábbiak szerint. Adatlapok Definíció

a03t15, a03t39 Az oktató, kutató, tanár besorolása a bejelentett munkakör esetében megadott besorolásból kerül meghatározásra. Ha egy oktató, kutató, tanár a statisztikai referencia dátum napján (éééé-10-15) több munkakörrel is rendelkezik, akkor az alábbi sorrendben kerül meghatározásra, hogy melyik lesz a statisztikában szereplő munkaköre: 1. jogviszony típusa szerinti szótár sorrend (közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, stb.) 2. besorolás szerinti szótár sorrend (egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens, főiskolai docens, stb.) – itt az oktatói besorolások megelőzik a kutatói besorolásokat, melyek megelőzik a tanári besorolásokat 3. korábbi kezdetű jogviszonyhoz kapcsolódó munkakör 4. korábbi kezdetű munkakör

Az OSAP webes felületen a hallgató adatokhoz hasonlóan külön bontásban, lefúrható módon fognak megjelenni azon munkakörök, melyek 1. másodlagos munkakörök 2. duplikált munkakörök 3. adathibával rendelkező munkakörök

Egyéb dolgozó A nem oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak.

Egyéb munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó Olyan egyéb dolgozó, aki semmilyen más munkaköri kategóriába nem sorolható be, azaz nem oktató, nem kutató, nem tanár, nem OEP vagy EÜ finanszírozott, nem köznevelési és nem közgyűjteményi munkakörben vannak.

Informatikai képesítéssel rendelkező oktató Az összes oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak közül a valamilyen informatikai képesítéssel, vagy ismeretekkel rendelkező oktatók számát kell megadni. A képesítés igazolására bizonyítvány, vagy oklevél bemutatása nem szükséges. A magánúton szerzett informatikai ismeretekről nyilatkozhat is az oktató. Jelen dokumentum melléklet részében található lista tartalmaz a közép és felsőfokú informatikai jellegű képesítéseket, példaként felsorolva.

Közgyűjteményi munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján közgyűjteményi munkakörben foglalkoztatott, pl. könyvtáros, levéltáros, stb. Oldal 22 / 33

Köznevelési munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a saját bölcsődében, óvodában, általános iskolában vagy középiskolában foglalkoztatott, pedagógus és nem pedagógus munkakörben lévő dolgozó. A köznevelési intézmény lehet gyakorló vagy nem gyakorló intézmény is.

Kutatói munkakör Az Nftv. 33. § alapján: (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki - a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján - a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézményi oktatással összefüggő tevékenységében is. (2) A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők: a) tudományos segédmunkatárs, b) tudományos munkatárs, c) tudományos főmunkatárs, d) tudományos tanácsadó, e) kutatóprofesszor.

Más felsőoktatási intézményben is közalkalmazott Adatlapok Definíció

a03t15 Ha az oktató vagy tanár más felsőoktatási intézményben is rendelkezik közalkalmazotti jogviszonnyal az adott statisztikai időszakban, akkor „más felsőoktatási intézményben is közalkalmazott” státuszt kap. A vizsgálat a FIR országos szintű adatain az oktató oktatási azonosítója alapján történik.

Más felsőoktatási intézményben is megbízási szerződéses Adatlapok Definíció

a03t15 Ha az oktató vagy tanár más felsőoktatási intézményben is rendelkezik megbízásos jogviszonnyal az adott statisztikai időszakban, akkor „más felsőoktatási intézményben is megbízási szerződéses” státuszt kap. A vizsgálat a FIR országos szintű adatain az oktató oktatási azonosítója alapján történik.

Megbízással foglalkoztatott A felsőoktatási intézménnyel alkalmazotti jogviszonyban nem álló, megbízási szerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló. A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak számának meghatározásakor, amennyiben a megbízási szerződés tárgya tanórák megtartására, heti munkaidőként a szerződésben szerepeltetett tanóra számnak a 45 percesre átszámított, egy hétre vetített, fölfelé kerekített értékét kell figyelembe venni. Amennyiben nem tanórák megtartására, hanem egyéb, oktatással összefüggő tevékenységre – pl. vizsgáztatásra, konzultációra – szól a szerződés, akkor heti 1 óra munkaidőt kell beszámítani az Oldal 23 / 33

érintett oktatóknál. Az így meghatározott óraszámok 1/40-ed részével kerülnek beszámításra a statisztikai létszámba a megbízásos oktatók, tanárok.

Megbízással foglalkoztatott teljes munkaidősre átszámítva A megbízással foglalkoztatott alkalmazott teljes munkaidősre átszámított értéket a FIR automatikusan határozza meg. Adatlapok Definíció

a03t15, a03t39 Ha az oktató, kutató, tanár megbízási jogviszonnyal és kapcsolódó munkakörrel rendelkezik a statisztikai referencia dátum napján (éééé-10-15), és a heti óraszáma kisebb, mint 40 óra, akkor az adott oktató, kutató, tanár a (heti óraszám/40) fő értékkel kerül beszámításra (pl. ha az alkalmazott oktató óraszáma 10, akkor 10/40 = 0,25 főként lesz beszámítva).

MTA doktora Tudományos cím. Az MTA a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. tv. 3. § (1) bekezdése alapján: "c) tudományos minősítési rendszert működtet, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia doktora (a továbbiakban: az MTA doktora) továbbá a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagja címet adományoz. Az adományozás szabályait az Akadémia szabályzatba foglalja."

Nyelvvizsgák száma Adatlapok Definíció

a03t15 A nyelvvizsgák száma értékbe beszámításra kerül egy nyelvvizsga, ha annak típusa ’C’ és a nyelvvizsga nyelve nem ismeretlen. Ha azonos nyelvből több ’C’ típusú nyelvvizsgával rendelkezik az alkalmazott, akkor adott nyelvből csak egyszer kerül beszámításra nyelvvizsga. Ha az oktató azonos nyelvből ’A’ és ’B’ típusú nyelvvizsgával is rendelkezik, akkor annak azonos fok és fajta értéke esetében kerül beszámításra a nyelvvizsga a statisztikába. Ha az alkalmazott pl. a következő nyelvvizsgákkal rendelkezik, akkor a nyelvvizsgák számának értéke 1 lesz: 1) angol középfokú C típusú 2) angol felsőfokú C típusú 3) angol alapfok A és B típusú, azonos fok és fajta 4) német középfokú A típusú 5) latin középfokú B típusú

Nyugdíjas Az összes oktatói és tanári munkakörben alkalmazottból „nyugdíjasnak” számítható a statisztikában az, akinek megállapított nyugdíja van, függetlenül attól, hogy az adatszolgáltatás időpontjában a nyugdíjának folyósítása szünetel-e, vagy sem.

Oldal 24 / 33

OEP vagy más egészségügyi ágazati forrásból finanszírozott munkakörben foglalkoztatott egyéb dolgozó Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vagy az egészségügyi ágazat más pénzügyi forrásából finanszírozott dolgozó. Itt kell szerepeltetni a saját klinikákon és az egyetemi kórházakban, egészségügyi intézményekben dolgozó összes foglalkoztatottat, pl. a szakorvosokat, ápolókat, de a rezidens orvosokat is, valamint a segédszemélyzetet is.

Oktató Az Nftv. 24. § alapján: (1) A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. (2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető. (3) Ha a felsőoktatási intézmény köznevelési, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, sport vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni [a továbbiakban az (1)–(3) bekezdésben felsoroltak együtt: alkalmazottak]. (4) Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a munka törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és rendelkezzen az előírt végzettséggel és szakképzettséggel. Az Nftv. 27. § szerint: (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők: a) tanársegéd, b) adjunktus, c) főiskolai, illetve egyetemi docens, d) főiskolai, illetve egyetemi tanár. A statisztikai adatgyűjtésben az oktatói táblázatnak a tudományos címmel, illetve fokozattal rendelkező teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma részét a FIR számítja a beküldött adatok alapján. Ezen sorok közül egy oktató csak egy sorban szerepel a legmagasabb minősítése szerint. A tudományos minősítések hierarchiája a következő: MTA rendes tagja > MTA levelező tagja > MTA doktora > kandidátus, PhD, DLA > dr. univ., dr. cím. A statisztikai létszámokba valamennyi, állományban lévő oktató, kutató, tanár beleszámít, így a tartósan távollévők is.

Oldal 25 / 33

Részmunkaidős teljes munkaidősre átszámítva A részmunkaidős alkalmazott teljes munkaidősre átszámított létszámértékét a FIR automatikusan határozza meg. Adatlapok Definíció

a03t15, a03t39 Ha az oktató, kutató, tanári közalkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal, valamint kapcsolódó munkakörrel rendelkezik a statisztikai referencia dátum napján (éééé-10-15), és a heti óraszáma kisebb, mint 40 óra, akkor az adott oktató a (heti óraszám/40) fő értékkel kerül beszámításra (pl. ha az alkalmazott oktató óraszáma 32, akkor 32/40 = 0,8 főként lesz beszámítva).

Tudományok doktora, tudományok kandidátusa Az Nftv. 105. § alapján: (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető. (2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést. (3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető. (4) Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes. (5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni. (6) A tudomány (ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat” megjelölést használhatja.

Oldal 26 / 33

Végzettség adatkör Államilag támogatott képzésben részesült Ha az oklevélhez kapcsolódó képzéshez tartozó aktív képzési időszakok esetében 1. a támogatott finanszírozási formájú (államilag támogatott, állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, közszolgálati ösztöndíjas) képzési időszakból van több vagy 2. azonos számú a támogatott és a nem támogatott képzési időszakok száma, és a legutolsó képzési időszak támogatott finanszírozási formájú (államilag támogatott, állami ösztöndíjas, állami részösztöndíjas, közszolgálati ösztöndíjas), akkor a hallgató a szakképzettsége szempontjából államilag támogatott képzésben részesült.

Első szakképzettség vagy oklevél Az első szakképzettség vagy oklevél besorolás meghatározásához a FIR a hallgató országosan bejelentett adatait használja fel. Adatlapok Definíció

a04t13, a04t13_ö Előfeldolgozás menete: A hallgató FIR által kiosztott oktatási azonosítója alapján a FIR-ből kigyűjtésre kerül a hallgató összes bejelentett oklevele és hozott dokumentuma, valamint az oklevélhez kapcsolódó képzés szintje. Első szakképzettség meghatározása: 1. ha a hallgató okleveléhez kapcsolódó képzés szintje mesterképzés, szakirányú továbbképzés vagy doktori képzés, akkor nem szerezhet első szakképzettséget vagy oklevelet 2. ha a hallgatónak országos szinten nincs az oklevél kiállítási dátumánál korábbi felsőfokú hozott dokumentuma vagy oklevele, akkor első szakképzettséget vagy oklevelet szerez 3. ha a hallgatónak országos szinten van az oklevél kiállítási dátumánál korábbi felsőfokú hozott dokumentuma vagy oklevele, akkor nem szerez első szakképzettséget vagy oklevelet

Honosított oklevél A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú tanulmányokat tanúsító oklevél elismerése történhet honosítással a 2001. évi C. törvényben foglaltak szerint. A statisztikában csak a doktori fokozat esetében lehet egy oklevél honosított.

Képzés nélküli oklevél Olyan, a végzettség statisztika vizsgált évében kiadott oklevél, melyhez a FIR-be nem került bejelentésre képzési adatkör. Oklevél képzés nélkül csak akkor jelenthető be, ha az oklevélhez kapcsolódó képzés 2006. január 31-én vagy azelőtt véget ért vagy a doktori oklevél esetében nem volt doktori képzés.

Oldal 27 / 33

Költségtérítéses képzésben részesült Ha az oklevélhez kapcsolódó képzéshez tartozó aktív képzési időszakok esetében 1. a nem támogatott finanszírozási formájú (költségtérítéses, önköltséges) képzési időszakból van több vagy 2. azonos számú a támogatott és a nem támogatott képzési időszakok száma, és a legutolsó képzési időszak nem támogatott finanszírozási formájú (költségtérítéses, önköltséges), akkor a hallgató a szakképzettsége szempontjából költségtérítéses képzésben részesült.

Kredit mobilitásban részt vett Ha az oklevélhez kapcsolódó képzés során külföldi részképzésen vett részt a hallgató, akkor a „kredit mobilitásban részt vevő” lesz a hallgató besorolása. Ha az oklevélhez nem kerül képzés bejelentésre a FIR-be – mert a képzés 2006. február 01. előtt lezárult, így FIR-be nem jelentendő –, akkor a hallgató besorolása nem lesz „kredit mobilitásban részt vevő”.

Oklevél Az Nftv. 51. § alapján: (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára. (4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított szakképzettséget és – a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés kivételével – felsőfokú végzettségi szintet igazoló okiratra, doktori fokozatra lehet használni.

Oldal 28 / 33

(5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének – illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek – eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. (6) A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.

Sikeres záróvizsgát tett A hallgató a végzettség statisztika vizsgált évében „sikeres záróvizsgát tett”, ha 1. oklevelet szerzett a vizsgált évben, és a kapcsolódó képzésen a vizsgált évben tett sikeres kimeneti vizsgát, vagy 2. a vizsgált évben sikeres kimeneti vizsgát tett, de nem kerül kiállításra oklevél a képzéshez a vizsgált évben.

Sikeres záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiánya miatt oklevelet nem szerzett A hallgató a végzettség statisztika vizsgált évében „sikeres záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiánya miatt oklevelet nem szerzett”, ha a vizsgált évben sikeres kimeneti vizsgát tett, de a nyelvvizsga követelmény nem teljesítése miatt, nem kerül kiállításra oklevél a képzéshez a vizsgált évben.

Tanárszakos A megszerzett szakképzettség tanárszakos, ha a hallgató olyan képzésen szerez végzettséget, mely a FIR-ben tárolt törzsadatok alapján tanárszakos képzésnek számít. A tanárszakos besorolásokat a képzési csoport és a képzés csoportosítás törzstáblák tartalmazzák. A régi egyetemi/főiskolai szakpár (PSZKSZP) képzés esetében megszerzett szakképzettség tanárszakosnak számít, ha legalább az egyik szakterületi ismeret tanárszakos besorolású a FIR-ben tárolt törzsadatok alapján.

Végbizonyítvány (abszolutórium) Az Nftv. 50. § szerint: (1) A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium). (3) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Oldal 29 / 33

Záróvizsga (kimeneti vizsga) Az Nftv. 50. § szerint: (2) A hallgató tanulmányait felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. (3) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. (4) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat. Az Nftv. 51. § szerint: (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv. (3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára.

Záróvizsgán megjelent A hallgató a végzettség statisztika vizsgált évében „záróvizsgán megjelent”, ha a vizsgált évben a kapcsolódó képzésen a kimeneti vizsgán részt vett annak eredményétől függetlenül.

Oldal 30 / 33

Melléklet OKJ szakma kód 554810100000000 544810110000000 54464107 52464101 544810400105401 54464101 52464102 558100100105506 544810200105401 544810200105402 54464102 544810200000000 52464105 544810300105401 544810300105402 544810300000000 55464101 554810200000000 544810400000000 54464103 544810400105402 544810200105403 544810400105403 544810300105403 544810300105404 54840901 55542302 558100100105510 544810400105404 54464104 544810301005201 544810101003101 544810300105405 54464105 335230110000000 544810200105404 544810300105406 544810400105405 554810300000000 544810400105406 544810400105407 544810300105407 554810400000000

OKJ szakma név Általános rendszergazda CAD-CAM informatikus CAD-CAM tervező, dokumentációkezelő informatikus Egészségügyi operátor Gazdasági informatikus Gazdasági informatikus I. Gazdasági informatikus II. Hálózati informatikus Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és -tervező Információrendszer-szervező Informatikai alkalmazásfejlesztő Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető Informatikai műszerész Informatikai rendszergazda Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Informatikus Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Infostruktúra menedzser Internetes alkalmazásfejlesztő Ipari informatikai technikus IT biztonság technikus IT kereskedő Multimédia-fejlesztő Műszaki informatikai mérnökasszisztens Műszaki informatikai mérnökasszisztens Műszaki informatikus Számítástechnikai programozó Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógépes műszaki rajzoló_sm Számítógéprendszer-karbantartó Számítógéprendszer-programozó Számítógép-szerelő, -karbantartó Szoftverfejlesztő Szórakoztatótechnikai műszerész Távközlési informatikus Telekommunikációs asszisztens Telekommunikációs informatikus Térinformatikus Webmester Web-programozó

Oldal 31 / 33

Végzettség megnevezés alkalmazott geoinformatikus alkalmazott térinformatikai általános informatikus szakember bank- és pénzinformatika bankinformatikus szakember bionikus számítástechnika egyetemi szakmérnök, bankinformatikus szakon elektronikus kereskedelem informatikai szakember elektronikus kereskedelmi informatikai szakmérnök elektronikus oktatás informatikai szakmérnök főiskolai szakmérnök, általános informatikus szakon főiskolai szakmérnök, műszaki informatika szakon főiskolai szakmérnök, számítógép-hálózati szakon földügyi informatikus szakmérnök földmérési szakirányban földügyi informatikus szakmérnök ingatlan-nyilvántartási szakirányban gazdaságinformatikus geoinformatikai geoinformatikai szakasszisztens geoinformatikai szakmérnök igazgatási rendszerszervező igazgatási szoftverkezelő infokommunikációs informatika biztonsági szakmérnök informatikai szakember az elektronikus oktatás területén informatikus közgazdász intézményi kommunikáció a WEB 2.0 korában médiainformatikus mérnök-informatikus Microsoft Üzleti alkalmazásfejlesztő szakmérnök multimédia informatikus műszaki térinformatika okleveles biotechnológus okleveles egészségügyi mérnökinformatikus okleveles fizikus informatikus okleveles gazdaságinformatikus okleveles gazdaságinformatikus okleveles info bionikus szakember okleveles informatikus fizikus okleveles közgazdasági programozó matematikus okleveles mérnök-informatikus okleveles programtervező informatikus okleveles programtervező matematikus okleveles rendszerinformatikus programozó informatikus

Végzettség szint szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett alapfokozat szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett főiskolai szint szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett főiskolai szint szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett mesterfokozat mesterfokozat egyetemi szint egyetemi szint mesterfokozat mesterfokozat egyetemi szint egyetemi szint egyetemi szint mesterfokozat egyetemi szint egyetemi szint szakirányú továbbképzésben végzett Oldal 32 / 33

programozó matematikus programtervező informatikus számítástudományi szakinformatikus számítógépes modellező számítógépes műszaki tervező szakmérnök számítógépes tervezés és gyártás számítógép-hálózati szakember szolgáltatások kommunikációs információs rendszere

főiskolai szint alapfokozat szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett szakirányú továbbképzésben végzett

Oldal 33 / 33