FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 5/2014. (VII. 14.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2014. 07. 14-ei üléséről A RÉT 2014. július 14-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. A fórumon részt vett továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, valamint Dr. Nyitrai Péter r. hadnagy úr, az ORFK Hivatala Jogi Főosztály Normaalkotási Osztályának vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár és Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) BKV bérlet ítélet végrehajtása a BRFK-n A RÉT előző ülésén az ORFK közbenjárást kértük a BKV bérlet tárgyában született legújabb bírósági ítélet jogszerű végrehajtásában. Amint azt jeleztük a BRFK a kártérítésként megítélt összeget ismételten bruttónak tekintve szándékozik kifizetni képviselt tagjainknak, amely esetben végrehajtási eljárások megindítását helyeztük kilátásba. A rendőrségnek többletköltséget is eredményező felesleges jogi procedúra elkerülése érdekében kértük az ORFK ráhatását a BRFK irányába. Ehhez a szükséges iratokat az ülésen átadtuk az ORFK jelen lévő képviselői részére. Azóta újabb jogerős bírósági ítélet erősítette meg azt, hogy a kártérítésként megítélt összeg nettóban illeti meg a szakszervezetünk által képviselt felpereseket. A most hivatkozott perben már az 1.M.1330/2013/4. számú első fokú ítélet indokolásában egyértelműsítette, hogy a kártérítésként megítélt 106.150 Ft nettó összegben illeti meg a „károsultakat”. A június 4-én megtartott másodfokú tárgyaláson az első fokon elhangzott, illetve rögzített bírósági álláspont megerősítést nyert, és a bíróság ígérete szerint a II. fokú ítélet indokolása ismételten kitér majd a nettó kifizetés kérdésére. Tájékoztatást kértünk az ügyben tett intézkedésekről és az ítélet végrehajtásának állásáról. Az ORFK Hivatal Jogi Főosztály válasza szerint a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) azt kifogásolta, hogy a bíróság által kártérítés címén megítélt összeget a Budapesti Rendőrfőkapitányság nem nettó összegben, hanem a közterhek levonása után fizette ki a felperesek részére. Ebben a kérdésben az ORFK Hivatala – az ORFK Gazdasági Főigazgatóságával egyeztetve – az alábbi jogi álláspontot alakította ki.
2 A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. május 9-én kelt, 26.M.859/2013/3. számú ítéletével – a felperesek keresetének helyt adva – arra kötelezte a BRFK alperest, hogy a felpereseknek kártérítés címén személyenként 106 150 Ft-ot késedelmi kamattal együtt fizessen meg. Hasonló döntést tartalmaz a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 18-án kelt, 1.M.1330/2013/4. számú ítélete is. Az ítéletek indokolásai egyértelművé teszik, hogy a megítélt összegek nettóban értendők. A kártérítés a közalkalmazott felperesek részére azért így jár, mert a BRFK Kollektív Szerződése szerint a közalkalmazottakat alanyi jogon illette volna meg az éves BKV bérlet, a munkáltató azonban ezt a juttatást csak a cafeteria keret terhére biztosította, ezáltal az érintett dolgozók kerete bruttó 126 182 Ft-tal (nettó 106 150 Ft-tal) csökkent. A kártérítés összege tehát a bíróság egyértelmű – a BRFK alperes által jogorvoslattal nem támadott – rendelkezése alapján is nettó összegben értendő. A megítélt összeg további levonást nem igénylő mivolta az adójogszabályokból is levezethető. A kártérítésként megítélt juttatás esetében a bruttó-nettó értékelés kizárólag akkor jöhet szóba, ha az jövedelmet pótló kártérítésnek minősül. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagyis – a 4. § (2) bekezdése alapján – a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában, akár pénzben, akár nem pénzben, mástól megszerzett vagyoni érték. Kizárólag az a bevétel nem minősül jövedelemnek, amit a törvény kivételként határoz meg. Mindezek alapján nem vitás, hogy a cafeteria juttatás jövedelem, az ahelyett megítélt kártérítés pedig jövedelmet pótló kártérítés, ezért az Szja. tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontjának c) alpontja alapján nem adómentes. A jogértelmezés különbözősége ott érhető tetten, hogy eltérőek az álláspontok a cafeteriát pótló kártérítésből levonható, illetve levonandó közterhek jogcíme és mértéke tekintetében. Az Szja. tv. 1. § (9) bekezdésének a) pontja értelmében az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) az elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a cafeteria helyébe lépő kártérítés összegéből is kizárólag azokat a közterheket lehet levonni, amelyek egyébként a cafeteria juttatást is terhelik. Az illetményen (béren) kívül választható juttatások után fizetendő adó az Szja. tv. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a kifizetőt terheli. A rendőrség személyi állományát megillető cafeteria összege eddig minden évben bruttóban került meghatározásra, vagyis abban a kifizetőt terhelő adó is rendre benne foglaltatott. Így a perrel érintett közalkalmazottak cafeteria keretéből bérlet címén levont 126 182 Ft is bruttó összeg, amelyből kizárólag a kifizetőt terhelő adó mértékét lehet levonni, más jogcímen történő levonásnak nincs helye. A kártérítés rendeltetése, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a károkozás nem következett volna be. A bíróság döntése alapján a munkáltató jogellenesen járt el akkor, amikor a felperesek éves bruttó 200 000 Ft-os cafeteria keretét bruttó 126 182 Ft-tal (azaz nettó 106 150 Ft-tal) csökkentette, ezért az érintett közalkalmazottakat olyan helyzetbe kell hozni, mintha ezért az összegért más cafeteria-elemeket választhattak volna. Ellenkező esetben az ítélet szerinti juttatásban részesülő közalkalmazottak hátrányosabb helyzetbe kerülnének a perrel nem érintetteknél, hiszen míg utóbbiak – a bérlet ára tekintetében – nettó 106 150 Ft-tal gazdálkodhattak, ilyen értékben választhattak más béren kívüli juttatásokat, addig a felperesek részére ennél jóval kevesebb összeg kerül megtérítésre. Figyelemmel arra, hogy a cafeteria összegét a kifizetőt terhelő adón kívül más levonás nem terheli, nem látunk jogalapot arra, hogy a cafeteriát pótló kártérítésből más közterheket (SZJA-előleget,
3 társadalombiztosítási járulékot, stb.) vonjon le a munkáltató. Az Szja. tv. már hivatkozott 1. § (9) bekezdésének a) pontja ugyanis egyértelművé teszi, hogy a kártérítésből csakis azokat a levonásokat lehet teljesíteni, amelyek azt a juttatást terhelték volna, amely helyett a kártérítést megítélték, amely juttatást a kártérítés pótolni hivatott. Az ülésen hangsúlyoztuk, hogy az írásbeli válasz ismeretében is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy a jogerős bírósági ítéletekben kártérítésként megítélt 106.150 Ft-ot nettóban kell a károsultak részére kifizetnie a BRFK-nak. Az ülésen kértük, hogy erre az ORFK is hívja fel a fővárosi rendőr-főkapitányság figyelmét, mivel annak elmaradása esetén sorozatos végrehajtási eljárások megindítására kényszerülünk, ami a hozzávetőlegesen 300 fő érintett esetében 15 millió Ft többletkiadást (megítélt, illetve kifizetett összeg közötti különbözet, kamat, végrehajtási eljárás költsége) fog eredményezni a BRFK-nak és végső soron a rendőrségnek! Márpedig az biztos, hogy a végrehajtási eljárás a mi, illetve az általunk képviselt dolgozók szempontjából sikeres lesz, mivel ezt a már jogerősen lezárult végrehajtási eljárás végkimenetele is alátámasztja: a megítélt és ténylegesen kifizetésre került összeg közötti különbözet a BRFK számlájáról leemelésre, és a felperes részére kifizetésre került! Az ülés keretében Kovács István r. dandártábornok úr ígértet tett arra, hogy a fentiekben idézett ORFK állásfoglalást továbbítják a BRFK perképviseleti osztályának, illetve, hogy a tárgykörben személyes egyeztetést is kezdeményeznek a BRFK jogi szakszolgálatával. Hűségpénz jövője, életpályamodell bevezetése Tájékoztatást kértünk a 2010 óta ígérgetett hivatásos életpályamodellt, valamint az idei évben nagy számban kifutó hűségpénzek jövőjét érintő aktuális rendőrségi információkról. Tudomásunk szerint mindkét kérdés napirenden szerepel a Belügyminisztérium előtt, és arról folytak is tárgyalások, amikről bizonyára a rendőrség több információval rendelkezik. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a rendészeti életpálya modell megalkotásának szükségességét dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr a 2014. június 4-i honvédelmi és rendészeti bizottsági, valamint nemzetbiztonsági bizottsági közös ülésen történt miniszterjelölti meghallgatásán külön kiemelte. Az életpályamodell kidolgozása erre figyelemmel vélhetően az új minisztériumi struktúra kialakítását követően kezdődik meg, annak időpontjáról, ütemezéséről az Országos Rendőr-főkapitányság még nem rendelkezik információval. A fenti tárgykörök tekintetében a Belügyminisztériumtól is tájékoztatást kértünk a még május végén kezdeményezett BÉT ülésre megküldött kérdéscsomagunkban. A BÉT ülés összehívására ezidáig nem került sor, és attól különválasztva sem érkezett érdemi válasz a kérdéseinkre, viszont a napokban az új életpályamodellt érintően a BM arról tájékoztatta a rendvédelmi érdekképviseleteket, hogy az ezzel kapcsolatos előkészítő munka megkezdődött, melybe az érdekképviseleti szerveket is bevonják. A javaslattételre augusztus 1-jei határidővel kaptunk lehetőséget, mellyel élni fogunk, és természetesen központi kérdésnek a még 2010ben beígért, de a mai napig megvalósulatlan érdemi béremelés mielőbbi végrehajtását tekintjük! Az ülésen is hiányoltuk, hogy az előzetes írásbeli válasz a hűségpénz jövőjét érintően feltett kérdésünkkel nem foglalkozott. Ezzel kapcsolatban az ORFK gazdasági főigazgatója úgy foglalt állást, hogy a probléma kezelése meghaladja a rendőrség kompetenciáját, mivel a
4 hűségpénz folyósítására kötött megállapodások egy IRM rendeleten alapulnak, ezért javasolta, hogy a kérdésünkkel a BM Személyügyi Főosztályvezetőjéhez forduljunk. Ezt, ahogy fentebb már említettük, meg is tettük még májusban, de érdemi visszajelzés a tárcától ezidáig nem érkezett. Természetesen a már említett augusztus 1-jéig határidős életpálya-modell javaslattételi lehetőség keretében ismételten meg fogjuk sürgetni az egyre égetőbb probléma kezelését, mivel a hűségpénzes megállapodások zöme ebben az évben kifut, és az 50 ezer Ft-os rendszeres havi bevétel hiányozni fog a kollégáknak. Az életpálya modellt illetően az ülésen kinyilvánítottuk azon igényünket is, hogy annak kidolgozását a közalkalmazotti állományt érintően is szükségesnek tartjuk, mert a rendvédelem területén kb. 15 ezer fő közalkalmazott dolgozik, ezért a pedagógusokhoz hasonlóan róluk sem szabad megfeledkezni. Kértük, hogy a rendőrség vezetése is támogassa ennek megvalósítását. Függőben lévő cafetéria nyilatkozatok Tájékoztatást és mielőbbi intézkedést kértünk abban a kérdésben, hogy a cafetériakeret lakáshitel törlesztésre történő felhasználására milyen időponttól lesz lehetősége a rendőrségi foglalkoztatottaknak, mivel az Szja. tv. ez irányú végrehajtási rendelete még április elején hatályba lépett. A kollégák egyrészt már nagyon várják az immár fél éve függőben lévő helyzet rendezését. Ennek kapcsán megerősítést vártunk arra is, hogy nem lesz megkülönböztetés e tekintetben a jogviszonyok (pl. munkavállaló vagy közalkalmazott) között. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a tárgykört érintően jelenleg folyik a BM utasítás módosításának előkészítése, a norma megjelenését követően a rendőri szerveket tájékoztatni fogják. A BM-es cafetéria norma módosításának tervezetét időközben már véleményezhettük, de az csupán a hivatásos állományra terjed ki, azonban a munkavállalókat, közalkalmazottakat érintő szabályozás jogosultja az ORFK vezetője. Erre figyelemmel az ülésen a feltett kérdésekre ismételten választ kértünk az ORFK képviselőitől: valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló rendőrségi dolgozó jogosult lesz-e a cafetéria keretét lakáshitel törlesztésre fordítani, és kb. mikortól nyílik meg a felhasználás lehetősége. Dr. Nyitrai Péter r. hadnagy úr az ülésen elmondta, hogy sajnos még a vonatkozó BM norma módosítás sem lépett még hatályba, így majd csak azt követően – a BM norma felhatalmazásának birtokában – lesz jogalapja a 2014. évi rendőrségi cafetéria utasítás módosításának. Azt azonban garantálta, hogy annak személyi hatálya az alap ORFK utasításéhoz hasonlóan a rendőrség teljes személyi állományára ki fog terjedni, tehát valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló rendőrségi dolgozó élhet majd a cafetéria keret felhasználásának kibővült módozatával. Ruházati ellátás Az ülésen rákérdeztünk, hogy miként áll az idei ruházati ellátás: a pénzben kifizetendő rész átutalása megtörtént-e, illetve a természetben kiadásra kerülő cikkek kiosztása mikorra várható.
5 Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen elmondta, hogy a pénzben kifizetendő ruhapénzrész kifizetése megtörtént, továbbá garantálta azt, hogy amennyiben október végéig nem történik meg a természetbeni kiadásra tervezett ruházati cikkek kiosztása, úgy azok értékét ki fogják fizetni. Kovács István r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a 2014. évi ruházati ellátásról minden érintett elszámolást is kapott, ami forint-fillérre tartalmazza azt, hogy mekkora összeget kapott meg az idei ruhapénzéből pénzben, és mekkora értékben fog természetbeni ellátásban részesülni. A ruházati ellátás keretében merült fel az ülésen az a probléma, hogy a 2012-ben hivatásos állományba próbaidőre kinevezett kollégák között vannak, akik még a mai napig sem lettek teljes körűen felszerelve. Ezzel kapcsolatban az ORFK gazdasági főigazgatója elmondta, hogy 2012-ben valóban az az ORFK vezetői döntés született, hogy a költséghatékonyság érdekében, és a már javában zajló ruházati korszerűsítés időszakára figyelemmel nem látják el a felszerelőket a kivonás előtt álló 10 M. mintázatú egyenruházati cikkekkel. Kovács István r. dandártábornok úr ígérete szerint az említett személyi körbe tartozók eddig húzódott ellátása is megvalósul legkésőbb novemberig. Adó- és járulékkedvezmények jóváírásának elmaradása miatti bércsökkenés Május közepén jeleztük az ORFK Gazdasági Főigazgatóság irányába a kollégáktól érkezett azon problémát, hogy az adó- és járulékkedvezmények vélhetően számfejtési programhiba miatti elmaradó jóváírása miatt több tízezer forinttal kevesebb illetmény került számfejtésre. Ezt egy ideig utólagos manuális számfejtéssel korrigálták a rendőrségi munkáltatók, azonban májusban az ORFK ezt leállította. Az ORFK gazdasági főigazgatójától a tárgyban érkezett tájékoztató levél szerint a témában a MÁK, a Rendőrség és a BM érintett, illetve illetékes vezetői még májusban egyeztettek, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy a vonatkozó jogszabályok (adójogszabályok, Csjt., Tbj.) rendelkezései nincsenek összhangban egymással, ebből ered a jelzett probléma. Annak megszüntetéséhez tehát jogszabály módosításra van szükség. A rendőrségi tájékoztatás szerint a szükséges jogszabály módosítások kezdeményezésére már történtek intézkedések, de az ORFK választ követően szakszervezetünk is megkereséssel fordult a jogharmonizációs folyamat felgyorsítása érdekében a BM vezetéséhez. Az ülésen rákérdeztünk az ORFK képviselőinél, hogy információik szerint történt-e előrelépés a problémát illetően. Kovács István r. dandártábornok úr RÉT ülésen elhangzott tájékoztatása szerint a jelzett problémák orvoslása folyamatban van, sőt a járulékok tekintetében erről már múlt időben lehet beszélni, mivel az már teljes körűen rendeződött, sőt az elmaradások (március, április, május hónapok) pótlása is már zajlik. Az adókedvezmények problémája viszont még lezáratlan, de e tekintetben is reménykeltően nyilatkozott országos rendőrfőkapitány-helyettes úr. Növekvő leterheltség Országos probléma, hogy a személyi állomány leterheltsége egyre nő. Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagjaink rendszeresen fordulnak hozzánk azzal a problémával, hogy a rendőrségre egyre-másra háruló többletfeladatok ellátása miatt egyre leterheltebbek, illetve
6 szinte már éppen csak a kinevezés szerinti munkakörük ellátására nincs idejük: útdíjellenőrzési feladatokat, a rendőri jelenlétet demonstráló járőr tevékenységet látnak el pl. a körzeti megbízottak, míg saját munkájuk háttérbe szorul. Hasonló problémát jeleztünk az ügyeletek átszervezésével a szolgálatirányító parancsnokok jelentősen megnövekedett munkaterheit illetően a RÉT idei korábbi ülésein is. Az, hogy a többletmunkát esetleges túlóra kifizetéssel kompenzálják, még a probléma gyökerét nem oldja meg, nevezetesen, hogy a hadra fogható állomány leterheltsége túlfeszített. Az ülésen megkérdeztük, hogy a rendőrség vezetése érzékeli-e az egyre tarthatatlanabb helyzetet, illetve mit kíván tenni az állomány megtartása érdekében, mert a kollégák elkeseredettsége egyre nagyobb: a munka csak több lesz, de a juttatások nem követik. Álláspontunk szerint a helyzet vagy létszám emeléssel vagy feladatcsökkentéssel orvosolható. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen hangsúlyozta, hogy az ellátandó szolgálati feladatok határozzák meg az ahhoz szükséges létszámigényt. Kiemelte továbbá, hogy a rendőrség társadalmi megítélése jó, amiatt az állampolgári elégedettségi mutatók alakulása is igazol. Véleményünk szerint ez mind nagyon jól hangzik, de igen is azzal is foglalkoznia kellene a rendőrségi és minisztériumi vezetésnek, hogy mindez milyen áron valósul meg! Bérkompenzáció anomáliák Már a tavalyi évben és az idén is országos problémát jelentett a kormányrendelettel elrendelt bérkompenzáció végrehajtása. Az átláthatatlan jogi szabályozás miatt a kollégák nem kaptak megfelelő tájékoztatást a jogosultság meglétéről, illetve hiányáról, emiatt azt sem tudják, hogy az önhibájukon kívül eső okból történt téves kifizetéseket a munkáltató miként kívánja kezelni. Az ülésen a SZ-SZ-B MRFK állományába tartozó fegyveres biztonsági őrök bérkompenzációja merült fel konkrét kérdésként, mivel a főkapitányságtól sem és a MÁK-tól sem kaptak már két hónapja választ a kollégák a beadott kérelmükre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság válasza szerint az érintett állománycsoportból 3 fő munkavállaló kérelmét 2014. április 7-én, 16 fő munkavállaló kérelmét, pedig 2014. május 6-án kapta meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozatot a bérkompenzáció igénybevételéhez a Közgazdasági Osztályon kellett 2014. február hónapban leadni a panaszosoknak, ezért adatszolgáltatást kértek, hogy a kérelmet benyújtók miért nem jogosultak a panaszaikban szereplő bérkompenzációra. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Közgazdasági Osztálya a kérést illetékességből továbbította a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) felé. A MÁK-tól - egyéb határidős munkára való hivatkozással -, 2014. június 4-én e-mailben kapta meg a Rendőr-főkapitányság azon iratokat, melyek alapján a munkavállalók kérelmei elbírálásra, majd pedig elutasításra kerültek az alábbi indokok miatt: A rendőrség állományába 2012. január 1-je előtt belépő munkavállalók esetében: A 495/2013. (XII.29.) Korm. rendelet 3. § (10) bekezdés alapján a kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a minimálbér és a garantált bérminimum elérése
7 érdekében 2011. és/vagy 2012. évben végrehajtott illetményemelés 94 %-ának 100,- Ft-ra történő kerekített összegével. Ezen munkavállalók esetében 2012. évben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt 14.000,- Ft illetményemelésben részesültek, melynek 94 %-a 13.200,- Ft. A nyilatkozatuk alapján a hivatkozott kormányrendelet mellékletei szerint megállapítható bérkompenzáció összege 12.700,- Ft lenne, amely kevesebb, mint az azt csökkentő 13.200,- Ft, így a kompenzációra nem jogosultak. Fenti indoklással 17 munkavállaló kérelme került elutasításra. A rendőrség állományába 2012. január 1-je után belépő munkavállalók esetében: A 495/2013. (XII.29.) Korm. rendelet 3 §. (1) pontja alapján az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya 2012-ben keletkezett, abban az esetben jogosult kompenzációra, ha 2010. és 2011. évek bármelyikében, vagy mindkét évben is fennállt jogviszonya az említett kormányrendelet hatálya alá tartozó szervvel, és az utolsó ilyen jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesített. Ez a körülmény a vizsgált munkavállalók esetében nem áll fenn, jogviszonyuk 2012. 09. 17. napján keletkezett, így a kompenzációra nem jogosultak. Fenti indoklással 2 munkavállaló kérelme került elutasításra. A leírtak tekintetében a munkáltatónak mérlegelési jogköre nincs, így elmaradt bérkompenzáció kifizetésére nem volt törvényes lehetőség. Miután a MÁK-tól 2014. június 4-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megkapta a kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumokat, 2014. június 5-én elkészítették az érintett dolgozók részére a válaszleveleket. A beadványokkal kapcsolatos tájékoztatást a megyei főkapitányság vezetője 2014. június 10. napján írta alá. Az Őrzött Szálláshelyre a kérelmek elbírálásáról szóló dokumentumokat június 11-én postázták a belső futárszolgálaton keresztül. Akciószolgálati pótlékra jogosultság egységesítése Az ülésen kérdésként merült fel az ORFK képviselői irányába, hogy tervezi-e a rendőrség vezetése, hogy a Somogy és Nógrád megyéből kezdeményezett és az állomány részére kedvezően megítélt Kúria ítéletek alapján egységes szabályozást ad ki az akció szolgálati pótlék folyósítására vonatkozóan. Az ORFK Hivatala Jogi Főosztály válasza szerint az akciószolgálati pótlékra való jogosultság megállapítását megnehezíti, hogy a jogszabály – sem a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), sem az annak végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet – nem határozza meg az akció fogalmát. Figyelemmel arra, hogy a pótlékra jogosító szolgálati feladatok megítélése ügyében immár a bírói gyakorlat sem egységes, az ORFK Hivatalának szakterületek által is támogatott álláspontja szerint – az eredeti jogalkotói szándék tükrében – elengedhetetlenné vált az akciószolgálati pótlékra való jogosultság feltételeinek újragondolása, illetve a kérdés jogszabályi rendezése, mégpedig az akció egzakt jogszabályi fogalmának megalkotásával. Hős utcai uszoda használat kedvezménnyel a rászorulóknak
8 Az ülésen kértük, hogy a rendőrség vezetése is támogassa azt, hogy azon rossz egészségi állapotban lévő BM-es hozzátartozók, akik esetében orvosilag is javasolt az úszás terápia alkalmazása, kedvezményes térítési díj ellenében vehessék igénybe a Hős utcai uszoda szolgáltatásait. Jelenleg kb. 1500 Ft-os áron tehetik ezt meg, melynek mérséklését kértük. Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen elmondta, hogy belügyminiszter úr maga is hasonló szándékot képvisel, és hogy ezzel kapcsolatos javaslattételre is sor került. A probléma rendezésére a Hszt. erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezésének beiktatása útján nyílik majd lehetőség, és a 6/2013. (III. 27.) BM rendeletben tervezi a tárca a hozzátartozói mentesség lehetőségét megteremteni. Nyáron is szigorú ruházati kötöttségek Ismét itt a nyár, és ismételten felmerültek a rendőrségi objektumokba való belépéskor viselhető ruházatra vonatkozó szigorú rendőrségi elvárások által generált problémák. ORFK norma rögzíti azt a munkáltatói elvárást, hogy a rendőrségi objektumokba nem lehet rövid nadrágban vagy „divatpólóban” belépni. Ez utóbbi kategória ráadásul megfoghatatlan is, mert nem definiálja semmi ezt a fogalmat. Az előbbi is kifogásolható, mert nem mindenki közlekedik légkondis autóval naponta oda-vissza akár több órát is, és/vagy dolgozik légkondis munkahelyen. Arról már nem is beszélve, hogy ha vannak munkáltatói ruházati elvárások, akkor azokhoz támogatást is kellene adni mindenkinek. Márpedig a nem hivatásos állományúak több éve nem kapnak ruhapénzt sem. Ugyanakkor a Belügyminisztérium tavaly is adott ruházati költségtérítést a dolgozóinak. Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen ismertette a rendőrség vezetésének ezzel kapcsolatos álláspontját, mely szerint az öltözeti előírások, elvárások a „köz szolgálatában” végzett munka iránti tiszteletadást szolgálják, ami jogos munkáltatói igénynek mondható. Ezt nem is vitatjuk, azonban az anyagi megbecsülés is legalább olyan fontos kellene hogy legyen, de ez már évek óta hiányzik!
Pongó Géza főtitkár
