FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: 1/39/2/2015.
Zsinka András úrnak, személyügyi helyettes államtitkár Belügyminisztérium Budapest
Tisztelt helyettes államtitkár úr!
A rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény átdolgozott tervezetével kapcsolatos véleményünkről, észrevételeinkről az alábbiakban tájékoztatom. Az új szolgálati törvény tervezetét továbbra sem tartjuk elfogadhatónak, mivel az a kollégák szempontjából a jelenleg hatályos Hszt.-hez képest számos vonatkozásban újabb hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaz, miközben 2010. óta a hivatásos állomány jogosultságait már több alkalommal korlátozták, kötelezettségeiket pedig növelték. Kifogásainkat a január 16-ai szakértői tárgyaláson szóban, majd azt követően írásban is részletesen kifejtettük, számos rendelkezés módosítását és kiegészítését, illetve elhagyását kezdeményeztük, azonban az új tervezetet olvasva, azok szinte teljes egészében figyelmen kívül lettek hagyva. Feltételezzük, hogy a minisztérium nem találomra terjeszti elő a hivatásos állomány életés munkakörülményeit, valamint jövedelmi helyzetét hosszútávon meghatározó törvényt, hanem kellő körültekintéssel vizsgálja a jogszabály lehetséges hatásait. Ez azonban azt is feltételezi, hogy az előterjesztőnek már a törvény-tervezet benyújtása előtt legalább fő vonalaiban meg kell határoznia a munkakörök besorolását és a rendészeti illetményalap összegét is, mivel ezek nélkül nem lehet felmérni sem a végrehajtáshoz szükséges költségvetési fedezetet, sem a jogszabályi változások egyéni illetményekre gyakorolt hatását. Ezekről azonban a minisztérium nem adott semmiféle tájékoztatást, így a valós hatások rejtve maradtak a szakszervezetek, és információink szerint még a Rendvédelmi Kar előtt is!
2
A kifejtettek alapján változatlanul igényt tartunk arra, hogy a tárca bocsássa rendelkezésünkre a munkakörök új besorolására, a beosztásokhoz kapcsolódó pótlék mértékére és a szolgálati viszony egyéb lényegi elemeire vonatkozó végrehajtási rendeletek tervezeteit, az életpálya lényegi elemének mondott biztosítási- és lakáshitel konstrukcióra vonatkozó anyagokat, a közalkalmazottak átminősítésére és illetményük meghatározására vonatkozó tervezeteket, valamint azokat a próbaszámításokat, melyek alapján felmérhetőek az új illetményrendszer és az egész életpálya-modell valós hatásai. Az új szolgálati törvény legalapvetőbb eleme, a rendészeti illetményalap összege, kevesebb mint egy hónappal a kormány elé történő beterjesztés előtt nem ismert az érdekképviseletek számára. A rendelkezésünkre álló információk alapján viszont reális veszélynek tartjuk, hogy az új besorolás önmagában nem tudja majd garantálni a beígért illetményemelést. Az illetménypótlékok java részének, az illetménykiegészítésnek, továbbá a tiszthelyettesek 24.000 Ft-os kiegészítő juttatásának a megszűntetését ellensúlyozni és ezen felül még 30 %os illetmény növekedést is biztosítani,véleményünk szerint csak a tervezet 329. §-a szerinti „kompenzációs díj” nagymértékű, egyénenkénti megállapításával lehet majd. Ez a megoldás viszont már bevezetésekor elértéktelenítené az új bértáblát, mivel azt eredményezné, hogy egy viszonylag nagyobb illetményemelés után a bérek ismét befagynának, egészen addig, amíg a bértábla által garantált illetmény (az illetményalap majdani emelkedése miatt) utol nem éri a kompenzációs díjjal megemelt illetményt. Ez irányú feltevéseinket ez ideig érdemben nem cáfolta a minisztérium, a próbaszámítások eltitkolása pedig inkább aggályainkat támasztja alá. Az sem erősíti az ígéretek megvalósulásába vetett bizakodást, hogy a törvény-tervezet csak egyszeri, a beosztás függvényében 15 - 30 % közötti illetményemelésre ad garanciát (a 329. §-ban), de a sajtónyilatkozatokkal beharangozott további 20 %-os, 2020-ig terjedő emelésről említést sem tesz! Ezzel ellentétben az előmenetelt és kisebb mértékű illetményemelkedést garantáló fizetési fokozatban történő előresorolást a tervezet 330. §a 2018. január 01-jéig felfüggeszti, illetve elhalasztja. Kételkedésre ad okot véleményünk szerint az is, hogy a 3 pilléresnek mondott új életpálya két pillére, nevezetesen az új lakáshitel, és biztosítási konstrukciók részletei nem kerültek be a törvény tervezetébe. Még bizonytalanabb a közalkalmazotti állomány jövőképe! Számukra a törvény-tervezet 339. §-a csak annyit garantál, hogy kormánytisztviselővé vagy munkavállalóvá történő átminősítésük nem vezethet illetménycsökkenéshez! Nem is nagyon lenne hová csökkenteni az illetményüket akkor, amikor jelentős részük már így is a garantált szakmunkás bérminimumnak megfelelő, vagy azt alig meghaladó bérezésben részesül! Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a rendvédelmi közalkalmazottak 2002. óta nem részesültek általános, mindenkire kiterjedő illetményemelésben, csak az ilyen-olyan megszorítások miatt bevezetett kompenzációkban, vagy a fizetési fokozatban történt előresorolás miatti egyéni illetményemelésben, ha azt éppen nem nyelte be a minimálbér aktuális emelése. Végezetül a rendőrséggel munkaviszonyban állók számára egyáltalán semmit sem garantál a törvény, ellenben rájuk is kiterjesztené a hivatásos állományra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályokat! Miközben a kormányzat a menekültáradat és a „gazdasági bevándorlás” megfékezésének fontosságát hangsúlyozza, addig a közszolgálati életpályából érthetetlen módon kihagyják például a munkavállalóként foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket. Azokat a munkavállalókat, akiknek munkaterhelése a befogadó állomásokon az utóbbi
3 időszakban kiugró mértékben növekedett, a menekültjogi státuszért folyamodók számának 2013. óta bekövetkezett megduplázódása miatt. A kifejtettek alapján a Független Rendőr Szakszervezet csak olyan életpálya-modell bevezetését tudná támogatni, mely a rendvédelmi szervek közalkalmazottai és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói számára is a hivatásos állományéval azonos mértékű bérfejlesztést biztosít. Ezen túlmenően a jogállás változást csakis a meglévő csekély kedvezményeik (pl. fogpótlás, szemüveg költségtérítés, ami a kormánytisztviselőkre nem terjed ki) megmaradása mellett tudjuk elfogadni! A korábban küldött – és szinte kivétel nélkül figyelmen kívül hagyott – véleményünkben foglaltak fenntartása mellett, az átdolgozott törvény-tervezettel kapcsolatban az alábbi újabb észrevételeket és javaslatokat tesszük:
1) Az átdolgozott tervezet 34. §-ában újonnan megjelenő, személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozását túlságosan széleskörűnek tartjuk. A szabályozás a napi szolgálat minden egyes percében megfigyelhetővé tenni a hivatásos állomány tagjának munkahelyi magatartását, miközben az e célra felhasználható technikai eszközöket egzakt módon nem határozza meg. Jelen formájában ezért a szabályozást elutasítjuk. Az alapvető jogok korlátozásával összefüggésben felmerül a kötelezettségek és a jogosultságok egyensúlyának szükségességessége is. Ha törvény egyik oldalról korlátozhatja a hivatásos állomány tagját a szabad mozgásban és a tartózkodási hely szabad megválasztásában, a véleménynyilvánítás szabadságában, a gyülekezési-, az egyesülési- és a választó jog gyakorlásában, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásában, a tulajdonjog gyakorlásában, és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokban, akkor miért nem részesíti védelemben például a szolgálatot teljesítő rendőr képmását? A kérdés aktualitását a Kúria napokban hozott jogegységi döntése alapozza meg. E határozatával a Kúria megsemmisítette azt a 2012-es jogegységi döntést, mely szerint csak a beleegyezésükkel lehetett felismerhető fotót, hangfelvételt közölni az intézkedő rendőrökről. Ennek következtében a korábbi jogegységi döntést a bíróságok már nem alkalmazhatják, ám új támpontokat egyelőre nem tudott adni a Kúria. A bíróság szóvivője szerint a jelenlegi helyzet jogalkotással, vagy esetről esetre konkrét bírósági döntésekkel, jogértelmezésekkel tehető majd egyértelműbbé. Véleményünk szerint az új Hszt. megalkotásánál kedvezőbb lehetőséget nehezen lehetne találni a kérdés megnyugtató rendezésére! A sajtószabadság fontosságát nem vitatjuk, azt azonban elvárjuk a Belügyminisztériumtól, hogy minden lehetséges jogi eszközzel biztosítsa a hivatásos állomány tagjai és családtagjaik védelmét az indokolatlan zaklatásoktól, a jogszerű rendőri intézkedéssel egyet nem értő személyek fenyegetéseitől! 2) Továbbra sem tartjuk elfogadhatónak a véglegesítés 50. §-ba foglalt szabályozását. A különböző foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó szabályozásokban példa nélküli, hogy a jogviszony a létesítést követő egy év, de akár még ennél hosszabb idő elteltével is, akár a próbaidő letelte után is, egyoldalú munkáltatói döntéssel megszüntethető
4 legyen. Véleményünk szerint a próbaidő a megfelelő jogi forma arra, hogy az alatt mindkét fél megismerje a másikat és eldöntse, hogy hosszú távon fenn kívánja-e tartani a jogviszonyt vagy sem. 3) A szolgálatteljesítési idővel kapcsolatban korábban kifejtett véleményünket fenntartva javasoljuk a 127. §-t kiegészíteni azzal, a szolgálati időbeosztás tervezése során valamennyi hivatalitól eltérő szolgálati időrendszerben is biztosítani kell, hogy a heti két pihenőnap közül havonta legalább kettő vasárnapra essen. 4) A készenlét (132. §) jogintézményének tervezett szabályozásával kapcsolatban már a korábbi törvényszöveg véleményezése során kifejtettük észrevételeinket, és javaslatainkat, de aggályainkat a legújabb törvény-tervezet sem oszlatta el. A szabályozást továbbra is zavarosnak, és ellentmondásosnak ítéljük meg, ezért azt elutasítjuk! 5) Amennyiben a tárgyévben ki nem adott szabadság kiadását a 143. § (5) bekezdése szerint csak az általános elévülési időn belül kérheti a hivatásos állomány tagja, úgy javasoljuk, hogy az esedékesség évét követő harmadik évben ki nem adott szabadság pénzben megváltásra kerüljön. 6) Az illetményre vonatkozó szabályok között (a jelenleg hatályos Hszt. 102. § (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonlóan) javasoljuk rögzíteni, hogy a hivatásos állomány tagjának fel nem róható alacsonyabb illetmény besorolásba kerülése esetén (pl. átszervezés miatt) a meglévő (korábbi) illetménye nem csökkenhet. 7) A nyelvpótlék (147. §) vonatkozásában korábban tett javaslataink fenntartása mellett kezdeményezzük, hogy amennyiben a hivatásos állományú a már pótlékkal elismert komplex nyelvismerete mellé a magasabb fokozat szóbeli vagy írásbeli részét is teljesíti, úgy ezt anyagilag is ismerje el a munkáltató akként, hogy a meglévő pótlékán felül a két szint komplex minősítésére járó pótlékkülönbözet felét is folyósítja. Példán bemutatva: angol komplex középfok után 60 % pótlék jár, míg a szóbeli vagy írásbeli felsőfokra 50 %. A komplex felsőfok díjazása pedig 100 % lenne. A tervezet szerinti szabály alapján pl. angol szóbeli felsőfok megszerzése esetén továbbra is csak a 60 %-os komplex középfokot fogja kapni a kolléga, holott több tudásra tett szert. Az általunk javasolt megoldással a meglévő 60 % pótlékon felül + 20 %-kal lenne elismerve a többlet tudás. 8) A délutáni pótlék megszüntetését (148. §) elutasítjuk! A rendvédelem területén tipikusan a hivatali munkarendtől eltérő munkaidő-beosztásban történik a szolgálatellátás. Az általánoshoz képest kedvezőtlenebb munkafeltételeket véleményünk szerint ellentételezni szükséges, melynek egyik eszköze a délutáni pótlék. A pótlék megszűntetésének esetleges indokaként a Munka Törvénykönyvére való hivatkozást sem tudjuk elfogadni. Addig ugyanis, ameddig a jogalkotó bőkezűen határozza meg a hivatásos állomány emberi és munkavállalói jogainak korlátozásait, addig véleményünk szerint nem lehet szűkmarkú az ellentételezést szolgáló juttatásokkal sem!
5
9) Kezdeményezzük ruházati utánpótlási ellátmány rendészeti illetményalap 250 %ának megfelelő (164. § (3) bekezdés szerinti) összegének felemelését, mivel az a megállapítása óta eltelt idő alatt jelentősen veszített vásárlóértékéből. Ráadásul az utóbbi időszakban évente rendszerbe állításra kerülő újabb és újabb ruházati termékek kötelező beszereztetése, valamint az idei évtől bevezetett kihordási idők miatt az éves keretösszeg már nem is elég az előzőekben említettek teljesítésére. Amennyiben a ruhapénz összege nem kerül felemelésre, úgy azt kérjük törvényi szinten lerögzíteni, hogy az új ruházati termékek rendszerbe állításának költségei nem háríthatóak át a hivatásos állomány tagjára. Elvégre utánpótlási ellátmányról van szó, melynek rendeltetése nem az újonnan rendszerbe állított egyenruházati cikkek beszerzésének finanszírozása, hanem az elhasználódottak pótlásának biztosítása. 10) Javasoljuk, hogy kerüljön elhagyásra a 165. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, amely a cafetéria elemek adóterhét a kollégákra hárítja. Az évek óta változatlan, önmagában sem túl magas, bruttó kétszázezer forintos keretösszeg vásárlóértéke napjainkra irreálisan alacsonyra csökkent. Példaként szolgálhat, hogy egy BKV bérlet ára a cafetéria keretből a közterhek levonása után fennmaradó, ténylegesen felhasználható 148 ezer forintnyi összeg 77 %-át emészti fel, így más juttatás igénybevételére alig marad fedezet! A cafetéria közterheinek munkáltató általi finanszírozását azért is tartjuk indokoltnak, mert 2010-ben a hivatásos állomány béren kívüli juttatása még 251 ezer forint volt, és ezen felül járt még a helyi utazási bérlet, valamint a gyermekesek iskolakezdési támogatása! Kezdeményezzük továbbá, hogy a cafetériára való jogosultsági időbe a távolléti díjhoz hasonlóan a felmentési idő alatti átalagkereset folyósítás időtartama is beszámításra kerüljön. A szóban forgó juttatási forma ugyanis véleményünk szerint a jogviszony fennállására tekintettel illeti meg a hivatásos állományút. 11) A 265. §-ban a hivatásos szolgálati idő, valamint a tényleges hivatásos szolgálati idő mellett javasoljuk a „szolgálati viszonyban töltött idő” fogalmát is meghatározni, mivel bizonyos jogosultságok (pl. a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke, jubileumi jutalomra való jogosultság) szempontjából jelentőséggel bír a törvény eltérő szóhasználata miatt. A nyugdíj előtti rendelkezési állomány valamint a pótszabadság vonatkozásában a szolgálati viszonyban töltött időbe a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket, valamint a Hszt. hatályba lépése előtt felszerelteknél minden elismert és beszámított szolgálati időt is javasolunk beszámítani. A jubileumi jutalom, illetve a felmentési idő tekintetében a közszférában, továbbá a sor,tartalékos, és katonai szolgálatban, valamint a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben töltött idők beszámítását tartjuk indokoltnak. Ugyanakkor azt minden jelenleg állományban lévő tekintetében garantálni szükséges, hogy az új szolgálati törvény hatálybalépéséig már elismert jogosultsági idők hátrányosan nem módosulhatnak!
6 12) Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy bizonyos „értelmező rendelkezések” nem a szolgálati törvényben kerülnének meghatározásra, hanem arra a törvény 325. §-a a kormánynak adna felhatalmazást. Ilyen például a „szervezeti egység” vagy az „állományilletékes parancsnok” fogalmának meghatározása, illetve az e körbe tartozók felsorolása. Véleményünk szerint a jogbiztonság követelményével nem egyeztethető össze, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály határozza meg egy magasabb szintű lényeges tartalmát! A törvényi szintű meghatározás, az állományilletékes parancsnok tekintetében pedig a taxatív felsorolás a miatt is indokolt, mivel a szervezeti egységen belüli, sőt a szervezeti egységek közötti vezénylés, és áthelyezés tekintetében a törvény igen tág teret engedne a az egyoldalú (a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélküli) munkáltatói döntéseknek, amit egyébként továbbra sem tartunk elfogadhatónak. 13) Nem tartjuk méltányosnak, ezért elfogadhatónak sem, hogy a 333. §-ban meghatározott 5 éves továbbfoglalkoztatási moratórium a jelenleg „civil státuszon” foglalkoztatott hivatásos állományúakat is érintse. Ennek következtében ugyanis 2020. július 1-je után, amennyiben addig nem sikerül megoldani a tényleges hivatásos státuszon történő továbbfoglalkoztatásukat, végső esetben felmentéssel elbocsájtásra kerülnének annak ellenére, hogy ezzel a lehetőséggel az új Hszt. hatálybalépéséig nem kellett számolniuk. Az 5 éves türelmi időkorlátot csak a jövőbeni civilesítések vonatkozásában tartjuk elfogadhatónak. 14) Véleményünk szerint tovább mélyítené a jelenleg sem csekély bérfeszültséget az, hogy az általános rendőri feladatokat ellátó szervekhez viszonyítva a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, és a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál állományban lévők számára a tervezet 9. számú melléklete magasabb illetményszorzókat tartalmazó bértáblát határozna meg. A speciális szerveknél szolgálatot teljesítők bértáblája a tiszthelyettesek esetében 15 %al, a tisztek esetében 21 %-al magasabb kezdő beosztási illetményeket garantálna az általános rendőri feladatokat ellátók bértáblájához képest. Ráadásul a hivatásos pótlék mértéke is eltérő lenne az említett szervek viszonylatában. Annak mértékét ugyanis a miniszter 146. § (3) bekezdése szerint a rendvédelmi illetményalap 50-650 %-a közötti értékben állapíthatná meg, gyakorlatilag ugyan azon körülmények mérlegelése alapján, mint ami az eltérő bértáblák kialakítását is megalapozza. Ezek a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valós és rendszeresen jelentkező – az életet, testi épséget, egészséget érintő – kockázatok, b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal, vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakorisága, c) a szolgálatteljesítés külső körülményei és a d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúsága, kötöttsége a speciális feladatokat ellátó rendvédelmi szervek állománya esetében kétszeresen kerülnének értékelésre, illetve az illetményben elismerésre. Véleményünk szerint az eltérő szolgálatteljesítési körülmények elismerésére elegendő az első tervezethez képest kitágított keretek között megállapítható
7 hivatásos pótlék, ezért a speciális rendőri szervek bértáblájának bevezetéséhez szükséges bértömeget javasoljuk inkább a közalkalmazotti és munkavállalói állomány bérfejlesztésére fordítani! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Véleményünket összefoglalva tájékoztatom, hogy a Független Rendőr Szakszervezet az új szolgálati törvény tervezetének második verzióját is elfogadhatatlannak tarja. A jogszabály-tervezet első verziójával kapcsolatban kifejtett véleményünket, kifogásainkat és javaslatainkat sajnos változatlanul fenn kell tartanunk, mivel azokat csak minimális mértékben vette figyelembe a minisztérium az anyag átdolgozása során. A hivatásos állomány jogainak újabb korlátozására és kötelezettségeinek további növelésére irányuló rendelkezések törvénybe foglalása ellen változatlanul határozottan tiltakozunk! A szabályozás sarkalatos pontjának minősítjük, hogy: -
a törvény nyújtson jogszabályi garanciát az illetmények kezdeti jelentős mértékű, a későbbiekben pedig értékállóságot biztosító emelésére!
-
a törvény a közalkalmazotti állomány és a munkaviszonyban foglalkoztatottak számára is biztosítson a hivatásos állományéval megegyező mértékű bérfejlesztést, mivel ezen állománycsoport is vitathatatlanul a közszolgálat részét képezi!
-
a törvény biztosítson megfelelő megoldást hivatásos szolgálati viszony életkor előrehaladásával történő lezárására, a 2011-ben megszűntetett szolgálati nyugdíjrendszer pótlására!
-
a törvény teremtse meg végre a hivatásos állomány jogainak korlátozása, és a civil szférához mért többletkötelezettségei, valamint jogosultságai, és kedvezményei közötti egyensúlyt! E nélkül véleményünk szerint nem lehet az állomány stabilitását biztosítani.
-
a törvény szüntesse meg a rendvédelmi szakszervezetek 2012-ben bevezetett hátrányos megkülönböztetését és a kollektív érdekképviseleti jogosultságok indokolatlan korlátozását!
Fentiek biztosítása nélkül nem látunk esélyt egy időtálló életpálya-modell kialakítására. B u d a p e s t, 2015. január 29.
Tisztelettel:
Pongó Géza főtitkár
