FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 7/2014. (XI. 11.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2014. 11. 10-ei üléséről A RÉT 2014. november 10-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozáson Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője elnökölt. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője, valamint a gazdasági szakterület részéről Zsifkó Zita Judit kttv. asszony, az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Közgazdasági Főosztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár és Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Életpálya, bérek jövő évben várható alakulása A szeptemberi RÉT ülésen a munkáltatói oldal még korainak ítélte az állomány bérezésének 2015. évben várható alakulását, rendőrség által tervezett emelését illető kérdés megvitatását. Ehhez kapcsolódik az ugyancsak évek óta húzódó életpálya-modell – ami szintén bérvonzattal járna – bevezetésének állapotára vonatkozó visszatérő kérdésfelvetésünk. Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a fenti tárgykörben a rendőrség milyen naprakész információkkal rendelkezik. Hangsúlyoztuk, hogy valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban (hivatásos, közalkalmazott, stb.) érdemi béremelés végrehajtását tartjuk indokoltnak, és kezdeményeztük az ennek érdekében szükséges munkáltatói intézkedések megtételét. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Kormány a belügyminisztérium feladataként határozta meg a köztisztviselők és a hivatásos állományúak életpályamodelljének kidolgozását. A feladat végrehajtására Belügyminiszter Úr miniszteri biztost nevezett ki. A Rendőrség az életpályamodell kidolgozásához részanyagokat készített. Az ORFK választ követően kaptunk meghívást a Belügyminisztériumba november 6-ára, ahol is aktuálisabb információkhoz jutottunk a rendvédelmi hivatásos állomány életpálya modelljének bevezetését illetően. Az elhangzott tájékoztatás szerint 2015. július 1-től fog megvalósulni az életpályával összefüggő illetményemelés első üteme. Ekkor az 5 év alatt 50
2 %-os béremelés 60 %-a valósul meg, egy új szolgálati törvény és új bérezési rendszer bevezetésével. A rendvédelmi közalkalmazotti állomány életpálya koncepcióba történő beillesztésével összefüggésben felmerült az érintett személyi réteg kormánytisztviselővé vagy hivatásossá történő átminősítésének kérdése, pontosabban a lehetőség vizsgálata, de e téren még nagy a bizonytalanság. Azt viszont a leghatározottabban kijelentjük, hogy mind a rendőrségi munkavállalók mind a rendőrségi közalkalmazottak anyagi megbecsülését ugyanolyan fontosnak tekintjük, mint a hivatásos állományét, és ennek továbbra is minden fórumon hangot adunk. Határrendészek lejáratása A szeptemberi RÉT ülésen fényképpel is illusztrálva kértük a határátkelőhelyeken elhelyezett, a kollektív bűnösség vélelmét sugalló korrupció ellenes plakátok által a határrendész kollégákat ért sérelmes helyzet kivizsgálását és megszüntetését. A novemberi RÉT ülés keretében tájékoztatást kértünk az ügyben tett intézkedésekről. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály válasza szerint a schengeni külső határokon szolgálatot teljesítő állomány a schengeni térség valamennyi országában korrupciós jelenségeknek fokozottan kitett tisztviselő, amelyet a Demokrácia Tanulmányok Központjának 2012-ben az EU Határőrizeti Ügynökségének, a Frontex-nek a megrendelésére e tárgyban készült tanulmánya is alátámaszt. Ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen korruptak, hanem esetükben magas a kockázata annak, hogy őket megkörnyékezzék (pl. ne kelljen várni a sorban, tekintsenek el az alapos ellenőrzéstől. Léptessenek be olyan utast, aki nem teljesíti a feltételeket, vagy tegyenek valótlan bejegyzést okmányokra stb.) Ennek megelőzésére a tagállamok számos szabályozást, intézkedést hoztak, amelyeket Magyarországon is alkalmazunk és ezek elsősorban az állomány védelmét szolgálják. A külső határellenőrzésre, kiutasításra és visszafogadásra vonatkozó Schengeni Katalógus 156-161. pontjai a határátkelőhelyekre vonatkozóan tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek alkalmazásával az átkelőkön meglévő korrupciós kockázatot minimálisra csökkenthetjük, illetve a megelőző intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmazott meg a szárazföldi határok schengeni értékeléséről szóló jelentés is (ez utóbbi dokumentum „EU korlátozott terjesztésű” minősítést kapott). A kihelyezett plakátok egyetlen pontja sem állítja, hogy az állomány korrupt, különösen azt nem, hogy annak minden tagja az lenne. Ugyanakkor tény, hogy folyamatosan tárnak fel olyan ügyeket az illetékes szervek, amikor olyan készpénz (többnyire euró), élvezeti cikk található az állomány egyes szolgálatban lévő tagjainál, amelyek eredete kétséges és az érintettek sem tudnak vele elszámolni. Ezekből soha nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy az állomány minden tagja korrupt lenne, sőt az állomány összessége élvezi a bizalmat és a megtévedt kollégák bűneiért senkit nem tesznek ki sérelmezhető helyzetnek. Nem teszik ezt a plakátok sem, így ezt a kifogást nem akceptálják. Preventív intézkedésekre azonban – elsősorban az állomány védelme érdekében – szükség van, és ebben nem tudnak engedményeket tenni. A Demokrácia Tanulmányok Központjának tanulmánya arról is szól, hogy vannak olyan országok, ahol elfogadott az, hogy kisebb ajándékokat fogadjanak el a határon szolgálatot teljesítők, ha azért nem szegik meg a kötelezettségüket. A határátkelőhelyeinken a világ összes
3 országából érkeznek utasok, akik nincsenek tisztában azzal, hogy esetleg ez nem mindenütt megengedett és persze akad olyan utas is, aki tudja, hogy ez nem legális, de mégis próbálkozik. A plakátok kihelyezésével és azon szereplő szöveggel a Rendőrség egyértelművé és világossá teszi a teljes utazó közönség számára, hogy Magyarországon sem ajándékot, sem készpénzt nem fogadhat el a rendőr. Sőt, a sokszor félreértést okozó anyagi fedezet igazolás kérésének szabályait is tisztázza a plakát. Kétségkívül ugyanakkor az utasoknak is meg van a joga arra, hogy ha mindezek ellenére valamelyik kollégánk ellenszolgáltatást kér tőlük, vagy fogad el, akkor ezt kifogásolhassa és jelenthesse, mert mindannyiunk közös érdeke és az utasok jogai nem sérülhetnek. A plakátok kihelyezését megelőzően felmerült egy eset, amikor az autóbuszvezető azzal szedett össze az utasoktól pénzt, hogy azt majd a határon a magyar rendőröknek oda kell adnia, és ezt követően a brit sajtóban nyilatkozott arról, hogy a magyar rendőrök milyen korruptak – ez igazolja azon szándékot, hogy minden lehetséges eszközzel tájékoztatva legyenek az utasok arról, hogy az ilyen állítások valótlanok, a magyar rendőröknek a határellenőrzésért nem kell átadni sem ajándékot, sem pénz és azt nem is veszik át tőlük. (Az autóbusz forgalom esetében ez az eset nem volt egyedi.) Összességében tehát a Rendőrség számára kiemelkedő jelentőségű a prevenció és az állomány megfelelő védelme, ennek alapján továbbra is megtesznek minden olyan intézkedést, amely a korrupciós kockázat minimálisra csökkentését célozza. Szerencsés lenne, ha a szakszervezet (jelen esetben az FRSZ), amely az állomány érdekeit hívatott képviselni, ezt szintén támogatná és az állományt a valós helyzetnek és szándéknak megfelelően tájékoztatná mindezekről. Nem vitatva a prevenció jelentőségét, továbbra is úgy véljük, hogy ami hasznot a munkáltatói figyelemfelhívás hoz, azzal a másik részről - és szerintünk nagyobb súlyban - kárt idéz elő (kollégák erkölcsi megbántottsága). A plakátokhoz ugyanis nincs fűzve magyarázó rendelkezés, nevezetesen, hogy az azt látó-olvasó állampolgár az olvasottakat-látottakat hogyan értelmezze. A plakátok üzenete ugyanis véleményünk szerint továbbra sem az, hogy a magyar rendőrök zöme becsületes! Az ülésen ezért hangsúlyoztuk, hogy a „lejárató plakátok” használatát a leírtak ellenére sem szakszervezetünk, sem az állomány nem tudja továbbra sem elfogadni! Családi adókedvezmény korrekció A korábbi RÉT üléseken visszatérően foglalkoztunk a járulék,- illetve családi adókedvezmény számfejtése terén tavasszal felmerült problémával, nevezetesen, hogy az érintett kollégák több tízezer forinttal kevesebb pénzt kaptak. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság szeptemberi RÉT ülés keretében adott tájékoztatása szerint szeptember végére a járulékok számfejtése minden érintett kolléga tekintetében korrigálásra kerül. Ezzel szemben a Miskolci RSZKI-n tevékenykedő, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselőnk, Gyurkó Attila jelzése szerint, ő maga kb. 120.000 Ft mínuszban van április óta a családi adókedvezmény tekintetében, de országosan (ugyancsak a szakközépiskolán és máshol is) még több tíz vagy száz kolléga esetében is késik a korrekció, még ha csekélyebb összegben is. Kértük a jelzésben foglaltak kivizsgálását, melyre Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója az előző RÉT ülésen ígéretet tett, amennyiben konkrét személyt és szolgálati helyet közlünk.
4 Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a Magyar Államkincstárban 2014. augusztus 25-én – a központosított illetmény-számfejtési rendszer számfejtési hibájával kapcsolatban – megtartott egyeztető értekezleten elhangzottak alapján a MÁK ígéretet tett arra, hogy legkésőbb 2014. szeptember 30-ig – valamennyi rendőri szerv esetében korrigálni fogják a csalási adó- és járulékkedvezmény miatt történt téves levonásokat. A szervezeti egységektől érkezett visszajelzések alapján elmondható, hogy a fenti hiba korrigálása több – érintett – kolléga esetében nem történt meg. 2014. október hónapban – írásban – ismételten megkérték a Magyar Államkincstárat a továbbra is rendezetlen tételek felülvizsgálatára és rendezésére. Jelenlegi információk – a MÁK 2014. október 10-ei megbeszélésen adott szóbeli tájékoztatása - szerint a rendezés az adóelszámolás időszakában lesz végrehajtva. Bár a mondás úgy tartja, hogy „jobb későn, mint soha”, azért nem tudjuk tolerálni azt, hogy technikai vagy bármilyen akadály (probléma) miatt hónapokon keresztül kell több kollégának várnia a nem is kis összegű jogos járandóságára. Az emberek megélhetését ugyanis nem lehet határidőhöz, határnaphoz kötni. Ezért a legkevesebb, amit elvárunk, hogy a késedelmes kifizetéseket kamatokkal teljesítse a munkáltató, illetve joggal merül fel az érintettekben egy kártérítési per indításának gondolata is. Ezen véleményünknek az ülésen is hangot adtunk. Elmondtuk továbbá. hogy szeretnénk, ha a rendőrség garantálná azt, hogy az idei problémák hosszadalmas megoldása után azonos okból újabb „jogesetek” már nem fognak generálódni. Zsifkó Zita főosztályvezető asszony a kamat kérdésében úgy nyilatkozott, hogy ez vezetői döntést igényel, ezért erre ígéretet nem tudott tenni, de biztosította szakszervezetünket arról, hogy a rendőrség vezetése is átérzi a probléma súlyát. A tájékoztatás szerint a legfrissebb felmérések alapján kb. 10 rendőri szervnél kb. 78 fő helyzete rendezetlen. Főosztályvezető asszony elmondta továbbá, hogy véleménye szerint a jövőben a problémát az új illetményszámfejtési rendszer (KIRA) használata meg fogja oldani. Az új központosított illetmény-számfejtő rendszert (KIRA) érintően egyébiránt kb. egy hónappal ezelőtt külön is megkereséssel fordultunk az ORFK gazdasági főigazgatójához, mivel az előzetes információk szerint az új rendszerre való átállás miatt újabb illetményveszteségekre lehet számítani. Információink szerint ugyanis a rendőrség 2014. november 1-től új központosított illetményszámfejtő rendszerre (KIRA) áll át, mely a munkavállalók egy részénél bérkiesést okozhat. A tartósan távollévőknél a családi járulékkedvezmény, a betegállományban lévőknél pedig a betegség idejére járó juttatás elszámolása okozhat bérkiesését. Az átállás következményeiről és bevételkiesés kompenzálásának módjáról, illetve idejéről azonban az állomány nem kapott tájékoztatást, ezért a helyzet tisztázása érdekében az ORFK gazdasági főigazgatójához fordultunk megkereséssel, de arra ez idáig választ nem kaptunk. Ugyanakkor a napokban olvastuk a rendőrség e tárgyban a dolgozók részére küldött tájékoztató levelét, amely szerint a havi zárásra a jövőben kb. 1-2 óra áll majd rendelkezésre, a korábbi (eddigi) 2-3 nap helyett. Ezzel pedig véleményünk szerint gyakoribb és tömegesebb lesz a jogos járandóságok késedelmes kifizetése, ami nyilvánvalóan jogvitákat fog eredményezni. Zsifkó Zita asszony elmondása szerint a KIRA rendszerrel jelen időben kerül sor az elszámolásokra és nem visszamenőleg, ezért fontos, hogy minden kolléga mielőbb adja le a jövőben a betegpapírjait. A legfrissebb hírek szerint a rendszer egyébként majd csak 2015. január 1-el indul, mivel nem vitatottan sok még a bizonytalanság a rendszer működtetésével
5 kapcsolatban. Éppen ezért valószínűleg még le is fogják azt próbálni, azaz az e célra kijelölt rendőri szerveknél párhuzamosan együtt fogják működtetni a régi és az új rendszert egy ideig. Zsifkó Zita asszony elmondta továbbá, hogy a KIRA rendszer jövő évi indulása miatt nem valószínű, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén decemberben a két ünnep között megtörténik a január 5-ig esedékes illetmény kifizetése, de ez még felsőbb (minisztériumi) döntés esetén változhat. Szakszervezetünk továbbra is fenntartásokkal viseltetünk az átállást és az új rendszer bevezetését illetően. Első éves RSZKI tanulók gyakorlatra „vezénylése” Tájékoztatást kértünk az első éves RSZKI tanulókat érintően tervezett központi intézkedésekről: mely rendőri szervhez (szervekhez) mikor és milyen formában (tanulóként ösztöndíjjal vagy próbaidős hivatásosként) tervezik őket gyakorlatra „vezényelni”. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály válasza szerint a Rendészeti Szakközépiskolák első évfolyamos tanulóinak próbaidős, hivatásos állományba vételének időpontjára vonatkozóan jelenleg nem rendelkeznek információval. Szakmai gyakorlatuk végrehajtására (III. vagy csapatszolgálati modul) tanulói jogviszonyban kerül sor 2015. áprilisi kezdettel. Az ülésen jeleztük, hogy a mi információink szerint a tervezett dátum március 1. Rákérdeztünk továbbá arra, hogy a szakmai gyakorlatot mely rendőri szervnél/szerveknél fogják végrehajtani a tanulók, továbbá arra, hogy ha tanulói jogállással kerülnek szakmai gyakorlatra, akkor milyen jogosultságokkal rendelkeznek majd és milyen kvalifikáltságú hivatásos mellé tervezik őket beosztani: netán előfordulhat az, hogy egy másodéves próbaidős hivatásos mellett teljesít majd szolgálatot egy elsős?! Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr az ülésen friss információkkal szolgált. Az elhangzott tájékoztatás szerint a rendészeti szakközépiskolások tanulói szerződése fő szabályként 2 év tanulóidőre szól. Ezt azonban sokszor a szakmai igény – több rendőrre van szükség – felülírja, melynek keretében az idén is már március 1-el próbaidő kikötésével hivatásos állományba nevezték ki a szeptemberi iskolakezdőket. Jelenleg azonban az látszik valószínűleg, hogy a 2014. szeptemberben kezdett iskolások (kb. 950 fő) 2015. tavaszán nem lesznek próbaidőre kinevezve. A próbaidős kinevezés egyébként a szakmai igény mellett a költségvetési fedezet függvénye is, továbbá megfelelő képesítés meglétét is feltételezi. A szeptemberben kezdett tanulóknak az első két modult kb. fél év alatt kell elsajátítaniuk. A csapatszolgálati gyakorlatot ezért kb. áprilisban fogják megkezdeni. Azt, hogy erre milyen szolgálati helyen kerül sor, az dönti el, hogy tanulóként, vagy ha arra mégis szakmai igény lenne, úgy próbaidős hivatásosként. Előbbi esetben a lakóhelyük szerinti rendőrkapitányságon, míg az utóbbi esetben a hivatásos kinevezésben megjelölt rendőri szervnél. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr elmondása szerint bővebb információ birtokában csak a jövő év első harmadában lesz a rendőrség. Idei ruhaellátás
6 Az ülésen tájékoztatást kértünk, hogy az idei ruhapénz terhére természetben kiadandó ruházati cikkek valamennyi rendőri szervnél és valamennyi érintett tekintetében kiosztásra kerültek-e, illetve amennyiben egyes termékek kiadása elmaradt, úgy a pénzbeli kifizetés megtörtént-e. Zsifkó Zita főosztályvezető asszony tájékoztatása szerint a nyári dzseki, illetve pantalló körül voltak gondok, melyek értékét végül október 31-ig pénzben kifizettek az érintett állománynak. Szeptemberi árvízi túlórák kompenzálása A szeptemberi esőzések miatti árvízi védekezésben résztvevők körében a tavalyi évhez hasonlóan ismételten felmerült az ellentmondásos túlóra kompenzáció problémája. Konkrétan az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola állományából jelezték felénk például azt, hogy kb. 5 napos folyamatos „laktanyában” töltött időt nem számolták el részükre túlórában, holott nem kaptak lelépést. Problémák más szolgálati helyekről a feladatban résztvevők körében és más vonatkozásban is jelentkeztek. Így pl. információink szerint a túlóraként elismert idő megváltása sem volt egységes: volt ahol fele-fele arányban szabadidőben, illetve pénzben váltották meg a keletkezett túlszolgálatokat, míg máshol az egészet kifizették. A kollégák nem értik, hogy hogy lehet az, hogy többet kapott valaki, aki később kapcsolódott be a feladatba, mint az, aki a kezdetektől részt vett benne. Mindezek miatt az ülésen tájékoztatást kértünk, hogy a több rendőri szerv közreműködésével végrehajtott feladat egységes elszámolására adott-e ki a rendőrség központi iránymutatást, és ha igen, annak mi volt a tartalma, illetve kértük, hogy az ORFK vizsgálja meg a túlóra elszámolások megfelelőségét. Zsifkó Zita főosztályvezető asszony ígéretet tett a felmerült probléma kivizsgálására, melynek eredményéről az ORFK tájékoztatni fogja szakszervezetünket. Bűnügyi technikusok juttatásainak egységesítése A RÉT előző ülésén szó esett a bűnügyi technikusok juttatásai terén országosan tapasztalt eltérésekről (van ahol kapják a veszélyességi pótlékot és a pótszabadságot, míg más szolgálati helyeken nem), mely tekintetben visszatérően szorgalmazzuk az egységesítést. A szeptemberi RÉT ülésen elhangzott munkáltatói ígéret szerint a novemberi soros érdekegyeztető fórumon a téma napirenden megtárgyalásra kerül. A jelzett problémával kapcsolatos munkáltatói álláspontról és a tervezett intézkedésekről tájékoztatást kértünk. A tárgykör annál is inkább időszerű, mivel tudomásunk szerint 2014. júliusában a bűnügyi főigazgató elrendelt egy vizsgálatot, ennek a körnek az egységes rendezésére, melynek határideje 2014. szeptember 15-e, melynek eredményéről és az ORFK tárgybani álláspontjáról tájékoztatást kértünk. Az ORFK Hivatal válasza szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 254. §-ának (2) bekezdése az alábbi veszélyességi pótlékok folyósítását biztosítja: a) a) pont 10. alpontja: a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka (fokozottan veszélyes beosztás pótléka); b) c) pont 2. alpontja: egyéb veszélyességi pótlék.
7 A jogalkalmazás során az egyéb veszélyességi pótlékra való jogosultsággal kapcsolatban viszonylag kevés gyakorlati probléma merül fel, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 37/B. §-a ugyanis egyértelműen meghatározza a pótlékra jogosító beosztásokat, illetve tevékenységeket. A fokozottan veszélyes beosztás pótléka tekintetében a Korm. rendelet 22. §-a kimondja, hogy fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység – a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl – életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. A fokozottan veszélyes (egészségkárosító kockázatoknak kitett) beosztások körét a Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Korm. rendelet 36. §-a a fokozottan veszélyes beosztás pótléka tekintetében az 1. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatok között végzett munkával járó beosztások közül az 1-3. és a 8. pontban meghatározottak (vegyi anyagok, ionizáló sugárzás, nem ionizáló sugárzás, biológiai kóroki tényezők) esetében a pótlék folyósításához további feltételt szab: ezekben az esetekben az egészségkárosító kockázatok között töltött időnek meg kell haladnia a szolgálatteljesítési idő 50 %-át, ionizáló sugárzás esetében pedig el kell érnie a három órát. A fentiek alapján tehát a Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt egészségkárosító kockázatok között végzett munkával járó beosztás esetében biztosítani kell a fokozottan veszélyes beosztás pótlékát, kivéve az 1-3. és a 8. pontban felsorolt kockázati tényezőket, ezekben az esetekben ugyanis csak akkor jár a pótlék, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött idő a napi szolgálatteljesítési idő 50 %-át meghaladja, ionizáló sugárzás esetében pedig a három órát eléri. Az időtartam-meghatározásra vonatkozó feltétel a többi pontban felsorolt beosztások vonatkozásában nem jelenik meg, vagy az egészségkárosító kockázat súlyára, jellegére tekintettel, vagy pedig azért, mert már a beosztási kör megjelölésében szerepel a veszélytényező tartós fennállásának követelménye. Az idézett jogszabályi rendelkezésekből az a konklúzió vonható le, hogy a fokozottan veszélyes beosztás pótlékára jogosultak körét általánosságban, szervezeti elemre vonatkoztatva meghatározni nem lehet. A hivatásos állomány minden egyes tagja tekintetében egyedileg kell vizsgálni a számára meghatározott feladatok jellegét, valamint azt, hogy az egészségkárosító kockázatok között végzett feladatok időtartama napi szinten eléri vagy meghaladja-e a jogszabályban előírt mértéket. Arra, hogy egy adott beosztást betöltő valamennyi munkatárs részére egységesen megállapítható legyen a fokozottan veszélyes beosztás pótléka, a jelenleg hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért a Belügyminisztérium 2015. évi I. féléves jogalkotási programjának részeként – az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának szakmai előkészítését követően – javaslatot tervezünk tenni a jelzett cél megvalósítására irányuló jogszabály-módosítás előkészítésére. Az ülésen elmondtuk, hogy bízunk abban, hogy az életpálya bevezetésével összefüggésben megalkotásra kerülő új jogszabályok remélhetőleg egységes joggyakorlatot fognak teremteni
8 e téren is, így megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy azonos feltételek mellett ahány rendőrségi munkáltató, annyi eljárási rend és eltérő juttatások érvényesülnek. 50 év és a felettiek létszáma Kimutatást kértünk a rendőrségtől az 50, 55 és 60 évesek állományon belüli létszámáról. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a Rendőrség foglalkoztatotti állományában – a rendelkezési állományt is figyelembe véve – mindösszesen 301 fő 50, 55 és 60 éves hivatásos munkavállalót alkalmaz, mely a különleges foglalkoztatási állományban lévőket (szenior) nem tartalmazza. Állománycsoport bontásban 2014. október 01-jén: - 50. életévében jár: 1 fő tábornok, 130 fő főtiszt, 17 tiszt, 52 zászlós és 8 tiszthelyettes - 55. életévében jár: 1 fő tábornok, 59 fő főtiszt, 2 tiszt, 14 zászlós és 1 tiszthelyettes - 60. életévében jár: 5 fő tábornok, 6 fő főtiszt, 2 tiszt és 3 zászlós. Mi lesz az egészségileg alkalmatlanná váltakkal? Tájékoztatást kértünk a szolgálati kötelmekkel összefüggésben megbetegedett, és részben vagy teljesen alkalmatlanná vált hivatásos állományúak sorsának alakulásáról. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint, azon személyek esetében, akik nem szolgálati kötelmekkel összefüggően betegednek meg és lesznek részben vagy teljesen alkalmatlanok hivatásos szolgálatra országosan a hatályos jogszabályi előírások szerint járnak el. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XIII. törvény (Hszt.) 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha egészségügyi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján beosztásának ellátására alkalmatlanná vált. Az (5) bekezdés szerint, amennyiben az alkalmatlanság egészségügyi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségnek, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. Egészségügyi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság okán országos szinten, 2014. évi adatokat figyelembe véve 36 fő került felmentésre az alábbi megoszlásban: - 26 fő esetében állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nem volt, rendelkezési állományba helyezésére nem volt lehetőség, - 8 fő a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört nem fogadta el, - 2 fő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerzett jogosultságot. - 2014. évben egészségügyi alkalmatlanság okán 3 fő hivatásos állományú a részére felajánlott közalkalmazotti munkakört elfogadta. Lakhatási támogatás elosztása
9 Kértük, hogy az ORFK mérje fel, hogy 2014. szeptember 30-ig a területi szervek milyen összegben és hány főnek adtak lakhatási támogatást, albérleti hozzájárulást, munkáltatói kölcsönt, valamint szállóelhelyezést. Ebből a kimutatásból kiderülne, hogy az adott kollégák mennyire érezhetik, hogy mennyire megbecsültek az adott megyéknél. A kérésre az ORFK táblázatos kimutatást bocsájtott rendelkezésünkre, melyet a tájékoztatóhoz mellékeltünk.
Pongó Géza főtitkár
