VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET 2008-2012. BESZÁMOLÓ

A VISZ MUNKAKONGRESSZUSA ELFOGADTA 2012. JÚNIUS 13-ÁN

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET

„Az emberi élet célja a szolgálat: együttérzést és készséget mutatni, mások segítésére.” /Albert Schweitzer/

2

177 éves a szakszervezeti szerveződés a vendéglátásban! 23 éves a VISZ! 15 éves az Ágazati Kollektív Szerződésünk! 11 éves a kiterjesztett Vendéglátó és Idegenforgalmi Kollektív Szerződésünk! 22 éves a Vendéglátás és Idegenforgalom Jövőjéért Alapítvány! 20 éves az IUF tagságunk! 17 éves az EFFAT tagságunk! 14 éves az EFFAT-HOTREC Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságban tagságunk 5 éves az EFFAT-FERCO Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságban tagságunk 21 éves az ASZSZ tagságunk! 9 éves a Turizmus - Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság! 17 éves a Munkajogi Tanácsadó Szolgálatunk! 13 éves az egészségügyi szűrővizsgálati programunk! 12 éves a VISZ tagokat biztosító Signal csoportos balesetbiztosítási szerződésünk!

3

Részlet a VISZ 1989. november 15-i alakuló Kongresszusán elfogadott Alapszabályból: A VISZ célja: ⇒ biztosítsa tagsága érdekvédelmét, eredményes érdekképviseletét, ⇒ harcoljon tagsága bér- és jövedelemigényének, szociális elvárásainak teljesítéséért ⇒ harcoljon a munkahelyek védelméért, a munkanélküliség ellen, ⇒ ellenőrizze

és

segítse

a

szakszervezeti

jogosítványok

érvényesülését.

A VISZ működésének alapelvei: ⇒ demokrácia ⇒ nyilvánosság ⇒ konszenzus ⇒ szakszerűség ⇒ szolidaritás

4

177 éves a szakszervezeti szerveződés a vendéglátásban! Szakszervezetünket elődeink 1835-ben alapították, a XX. század történelmi eseményei során háromszor született újjá, 23 éves a VISZ! A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet /VISZ/ története 1989-2012 1989. novemberében- decemberében az alapítók, tagságunk támogatásával úgy döntöttek, hogy ismét önálló szakszervezetként látják megvalósíthatónak a turizmusban, vendéglátásban, közösségi étkeztetésben, utazási irodákban dolgozó munkavállalók érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ez hatalmas kihívást jelentett a VISZ valamennyi tisztségviselője számára. A munkahelyeken önkéntes munkában dolgozó tisztségviselőinkre rengeteg új feladat hárult a kialakuló piac gazdaságban, a megváltozott társadalmi, és a folyamatosan változó gazdasági környezetben. Ezt sikerrel teljesítették tisztségviselőink, bizonyítják az elmúlt 23 év eredményei. A szakszervezeti titkárok, bizalmiak, szakszervezeti bizottsági tagok, és az üzemi tanácsok szakszervezet által jelölt tagjai, értékes szabadidejüket áldozták fel azért, hogy érdekvédelmi munkát végezzenek, szükség esetén merték vállalni a tulajdonosokkal, munkáltatókkal szembeni konfliktust kollégáik érdekeinek védelmében. A rendszerváltás 1990-ben, a piacgazdaság kialakulása, az előprivatizáció, a privatizáció kezdetét is jelentette, amely elsőnek a mi ágazatunkat érintette. Az Állami Vagyonügynökség által bonyolított privatizáció során a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetnek, valamint a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének sikerült elérni, hogy közvetlenül részt vegyenek a leendő tulajdonosok kiválasztásában. A többi 18 ágazat szakszervezetének ez nem sikerült. Alapvető követeléseink a következők voltak: ⇒ Az új tulajdonos legalább egy évig nem mondhatja fel a kollektív szerződést, ezt el is értük minden alkalommal, pl. a Hungar Hotels, Danubius, Sodexho, Taverna stb. esetében is. /a történetek mellékelve/

5

⇒ Öt évig nem változtathat az adott vállalat tevékenységén. /Ezt minden privatizált cég esetében elértük/. ⇒ Elismeri a munkajogi jogutódlást /ez a fogalom akkor nem szerepelt a Munka Törvénykönyvében/, azaz elismeri jogfolytonosnak a munkavállalók privatizáció előtti munkaviszonyát, aminek a felmondási idő, végkielégítés, törzsgárda tagság szempontjából volt nagy jelentősége. Pl. a Hungar Hotels szakszervezeti vezetése, a bezárásra kerülő Royal szállodában harcolt ki először végkielégítést. ⇒ Kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget kaptak a privatizált cégek munkavállalói, amelyet később nyereséggel értékesítettek. Pl. a Danubius Rt-nél az ágazatunkban egyedülálló módon a szakszervezeti tagokból hoztak létre dolgozói konzorciumot a dolgozói részvények lejegyzésére, amely a kibocsátott összes részvények 15%-a volt /a történet mellékelve/. ⇒ Ahol igény volt rá Munkavállaló Résztulajdonosi Program keretében tudták az egész céget megvásárolni, a munkavállalók konzorciumai, pl. Junior Rt., Cívis Hotels Rt. /a történetek mellékelve// 19 éves Vendéglátás és Idegenforgalom Jövőjéért Alapítvány! A tulajdonos váltásokkal és a gazdasági helyzet változásaival együtt járó probléma a létszámleépítés, amelynek gondjait szakszervezetünk alapítványa által támogatott Munkaerő Közvetítő Szolgálat enyhítette. Az internet erőteljes elterjedése, viszont szükségessé tette átalakítását. A beérkezett önéletrajzokat az interneten továbbítjuk. Az álláskeresőknek jogi tanácsadást, az önéletrajzíráshoz, az interjúkon való viselkedéshez, megjelenéshez személyre szóló tanácsokat adunk. 15 éven keresztül jelentettük meg a népszerű VISZ Híreket, amelyet az internet elterjedésével felváltottunk e-mailen küldött hírlevelekre. 2007-től saját honlapunk van / www.visz.org.hu / 5 éves a honlapunk! 4 éve jelenik meg rendszeresen cikk a Gasztronómia Szálloda Turisztika /GSZT/ online újságban a VISZ munkájáról, amelyet minden titkár megkap, és több ezer szakmai előfizető olvas.

6

17 éves a Munkajogi Tanácsadó Szolgálatunk! A heti kétszer működő munkajogi szolgálatunkat sok egyedi problémával keresték tagjaink, ezekben tanácsadással, közvetítéssel, és levelezéssel sikerült a kedvezőtlen munkáltatói intézkedések egy részét kivédeni, a perbeli képviseletet is felvállaltuk. Az eddig lezárult ügyekben minden esetben a munkavállalók javára döntött a bíróság, illetve peren kívüli egyezségeket kötöttünk, ennek kedvező anyagi vonzata volt minden esetben. Kedvező tendencia, hogy több kolléga már a munkajogi gondok megjelenése kezdetekor jelez, így meg tudtuk előzni számtalan esetben a nagyobb problémák kialakulását. Ezekben az esetekben munkáltató érzékelte, hogy a munkavállaló nem felkészületlen, és egy országos szervezet áll mögötte nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely adott esetben nyomásgyakorló eszközöket tud igénybe venni. Minden megkeresésre jogi segítséget nyújtottunk a helyi kollektív szerződéshez, módosításhoz, részmegállapodáshoz, értelmezési problémák megoldásához személyes tárgyalással, tervezetek elkészítésével. Kollektív szerződés jelentősége Az új Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény jelentősen modernizálja a munkajogot, egyszerre kívánja megteremteni a rugalmas foglalkoztatás és a munkavégzők szociális biztonságának feltételeit. Az új munkajogi szabályozás széles körben alkalmazza a polgári jog elveit és szabályait, még a leírt szabályoktól való eltérésre is tág teret biztosít. Jelentősen bővíti a szerződéses alapú szabályozás szerepét, az egyéni és a kollektív autonómia lehetőségeit, azaz a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét. A 2012. július 1.-től hatályos Mt. minden egyes fejezetének végén rendelkezik arról, hogy a kollektív szerződésben el lehet-e térni és milyen irányban a törvényi rendelkezéstől. Főszabály, hogy a kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a törvény Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. (akár a munkavállalók kárára!) Ez önmagában felértékeli a meglévő kollektív szerződéseket az átmenet idején és a jövőben pedig a kollektív szerződések

7

meghatározóan befolyásolhatják az egyéni munkaszerződések és a felek közötti jogviszony tartalmát. Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti törvényjavaslat szerint a „megelőzően kötött kollektív szerződések 2012. szeptember 30. napján hatályukat vesztik, ha a szerződést kötő szakszervezet az Mt. 276.§ (2) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére.” Változtak a kollektív szerződés kötésére vonatkozó jogosultsági szabályok. 276.§ (2) bekezdése szerint: „ A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.” A 276.§ (5) szerint pedig „ A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos létszámát kell alapul venni.” A fentiekből az következik, hogy a meglévő kollektív szerződések a törvény erejénél fogva 2012 szeptember 30.-án nem vesztik hatályukat, mert a megkötésüket megelőző félévben feltehetően mindenhol teljesült a 10 %-os kritérium. A szerződések lejárta után, módosításkor vagy új kötésekor feltétlenül meg kell lenni a munkavállalók minimum 10 % -os szakszervezeti tagságának! Továbbra is érvényes az a szabály, hogy a szűkebb hatályú kollektív szerződés (munkahelyi) az általánostól (ágazati) – ennek eltérő rendelkezése hiányában - csak a munkavállalók javára térhet el. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az új Mt. az erőfölényben lévő (szakismerettel, apparátussal rendelkező) munkáltatók javára változtatta meg a szabályozást, a munkaerő-piaci hátrányban lévő munkavállalók számára a hatályos kollektív szerződések kedvezőbb rendelkezései relatív védelmet nyújtanak.

8

A kiterjesztett ágazati kollektív szerződés ebben a helyzetben ernyőként védi a munkahelyi kollektív szerződéseket. A meglévő korrekt együttműködés alapján időt és lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a felek közösen alakítsák ki a jogszabályi változásokhoz való alkalmazkodást, és tovább fejlesszék a szakmai sajátosságokra, a felek érdekeire tekintettel az ágazat foglalkoztatás szabályait. Üzemi tanács választások 1992-ben megjelent az új Munka Törvénykönyve, amely előírta az üzemi tanácsok létrehozását, a kollektív szerződés megkötését szakszervezeti reprezentációhoz kötötte az üzemi tanács tagjaira leadott szavazatokon keresztül. Szakszervezetünk tisztségviselői, szakszervezetünk tagjai megértették a választás szakszervezeti sikerének fontosságát az üzemi tanácsok megválasztásakor a következő eredmények születtek: ⇒ 1992-ben az üzemi tanács tagjainak 86,3 százaléka a VISZ képviselőiből került ki. ⇒ 1995-ben az összes megválasztott üzemi tanácstag 86,82 százaléka a VISZ képviselőiből került ki, ⇒ 1998-ban az összes megválasztott üzemi tanácstag 93,17 százaléka a VISZ képviselőiből került ki, ⇒ 2001-ben az összes megválasztott üzemi tanácstag 94,00 százaléka a VISZ képviselőiből került ki. ⇒ 2004. az összes megválasztott üzemi tanácstag 85,00 százaléka a VISZ képviselőiből került ki. ⇒ 2007. az összes megválasztott üzemi tanácstag 89,00 százaléka a VISZ képviselőiből került ki. ⇒ 2010. az összes megválasztott üzemi tanácstag 82,00 százaléka a VISZ képviselőiből került ki. A felsorolt reprezentativitási mutatók vállalati, helyi szinten azt eredményezték, hogy minden alapszervezetünk megszerezte, és folyamatosan megtartotta a kollektív szerződés megkötésének, módosításának jogosultságát, valamint az együttdöntési jogát a jóléti célú pénzeszközök felhasználásában. Természetesen a többi jogosultságot is, a véleményezési és tájékoztatási jogot is a szakszervezet gyakorolhatta, mivel nagy többségbe kerültek, a VISZ tagjai az üzemi tanácsokban.

9

Ágazati szinten a reprezentativitásunk szükséges volt az ágazati szintű kollektív szerződés megkötéséhez és ágazati kiterjesztéséhez. Az Országos Idegenforgalmi Munkaadók Szövetségével /jelenlegi nevük: Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége /VIMOSZ/ 1992-ben még csak ágazati ajánlást dolgoztunk ki, mert akkor még tisztázatlan volt a munkaadói oldal jogosultsága, de a több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződéses kötelezettség vállalás tartalma is. A Kamarákról szóló törvény megszületésével vált egyértelművé, hogy a munkaadóknak milyen érdekképviselete jogosult Ágazati Kollektív Szerződést kötni. Saját szervezetünk reprezentativitását az előzőekben felsorolt üzemi tanács választások eredményei egyértelművé tették. A gazdasági és társadalmi változások, valamint az Európai Unióhoz történő integráció, mint kihívás érlelték, hogy szükség van egy olyan ágazati szintű szerződésre, amely alapján az ágazatban a foglalkoztatottság kiszámíthatóvá válik, és az ágazati minimálbér is segíti a szakmunkások megtartását.

15 éves az Ágazati Kollektív Szerződésünk! 1995. végén elkészült az Elnökség és a Titkárok Tanácsa által elfogadott tervezet, amelyet hosszú előkészítő munka és tárgyalás sorozat eredményeként 1997. május 21-én megkötöttünk az Ágazati Kollektív Szerződést, amelynek kiterjesztését 1997. júliusában közösen kértük.

11 éves a kiterjesztett Vendéglátó és Idegenforgalmi Kollektív Szerződésünk! Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldalán néhány kisebb szervezet nem támogatta a kiterjesztést, de kitartásunk eredményeként 2001. május 15-én a gazdasági miniszter a országosan kiterjesztette a Vendéglátó és Idegenforgalmi Kollektív Szerződést, amely jelenleg is érvényes, a szállodai szolgáltatás, éttermi, cukrászdai vendéglátás, munkahelyi és közösségi étkeztetés alágazatokban működő valamennyi munkáltatói szervezetre. A kiterjesztett ágazati kollektív szerződésre az Európai Szakszervezeti Szövetségünk az EFFAT = European Federation of Food , Agriculture and Tourism Trade Unions - az Élelmiszer, az Agrár és a Turizmusban Dolgozók Európai Szakszervezeti Szövetsége - is felfigyelt, közép európai szinten példaértékűnek tekintik.

10

Magyarországon összesen négy kiterjesztett ágazati kollektív szerződés létezik, amelyből az egyik a Vendéglátó és Idegenforgalmi Kollektív Szerződés. Megelőztük korunkat, hiszen 2001. május 15-e óta létezik ágazati minimálbér, amely a szakmunkásokra vonatkozóan a mindenkori országos minimálbér plusz tíz százalék. Azóta már sikerült az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak /OÉT/ a garantált szakmunkás minimálbért bevezetni.

21 éves az ASZSZ tagságunk! Az Országos Érdekegyeztető Tanács /megszűnt 2011-ben/ munkájába az Autonóm Szakszervezetek Szövetségén /ASZSZ/ keresztül kapcsolódtunk társelnöki szinten, megyetitkáraink az ASZSZ koordinátoraként is jelentős munkát végeznek. Állandó meghívottai vagyunk a Parlament Idegenforgalmi Bizottságának, jelenleg Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottsága. Szakszervezetünk tagja a Nemzeti Turisztikai Bizottságnak. /jelenleg szünetel működése/

20 éves az IUF tagságunk! 17 éves az EFFAT tagságunk! 14 éves az EFFAT-HOTREC Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságban tagságunk 5 éves az EFFAT-FERCO Európai Ágazati Párbeszéd Bizottságban tagságunk Tanácskozási joggal 2000. évtől vettünk részt ágazatunk európai párbeszéd bizottságaiban. 2004. május elsejétől teljes jogú tagokként nagyon aktív a részvételünk az EFFAT - HOTREC szociális párbeszéd bizottságban, munkabizottságaiban, és az irányítótestület munkájában, valamint az EFFAT - FERCO párbeszéd bizottságban. Jelentős munkát folytat képviselőnk Kovács Pál, az Európai Szakmai Útlevelet /Qvalification and Skills Passport/ kidolgozó munkacsoportban. EFFAT Turizmus Elnökség tagja a VISZ képviselője, Kovács Pál, immár nyolc éve, amely pozícióra már kétszer választotta meg az EFFAT Kongresszusa.

11

A nemzetközi munka részeként, az alábbi rendezvényeken vettek részt szakszervezeti tisztségviselőnk, pl. 1993-ban Izraelben 100 fő, szakszervezeti képzésen. 1995-ben szintén mintegy 100 fő szakszervezeti tisztségviselőnk vett részt Genfben az ILO /Nemzetközi Munkaügyi Szervezet/ Székházában oktatáson 1999. májusában a Titkárok Tanácsa, a VISZ által jelölt üzemi tanácselnökökkel együtt, 120 fő, tanulmányúton vett részt Brüsszelben. Az V. számú Főigazgatóság fogadta tisztségviselőinket az Európai Parlament épületében, tájékoztatást adva a szakszervezeti jogok érvényesüléséről az Európai Unióban. Minden évben nagy számú VISZ delegáció vesz részt az ÁPB tagjaként az Európai Turizmus Fórumon. /A nemzetközi munka részletezése a Turizmus- Vendéglátás ÁPB munkánál./

12 éves a VISZ csoportos baleset biztosítási szerződése! A VISZ Elnöksége a Signal biztosítóval kötött szerződése alapján 2000. április 1-től baleset biztosítást kötött, amelynek értelmében, ha a VISZ tagja a nap 24 órájában, a világ bármely táján balesetet szenved, biztosítási szolgáltatásban részesül. Az Elnökség határozata alapján a VISZ központi költségvetése az éves díj 2/3 részét fizeti, az alapszervezet, pedig az 1/3-t. Így a VISZ tagjai ingyenesen biztosítottá váltak. Minden évben meghosszabbításra került a biztosítási szerződés, változatlan díjfizetés mellett, ugyanakkor évente emelkedett a biztosító által nyújtott néhány szolgáltatás értéke. Tagjaink részére kedvező élet, lakás és háztartási biztosítást, illetve kedvezményes kötelező gépjármű felelősség és casco biztosítást lehet kötni. A balesetbiztosítást 2007. április 1-től a családtagokra is sikerült kiterjeszteni, a VISZ tagok éves díjának meglehetősen

12

alacsony

mértékén.

Új

szolgáltatás

lesz

a

munkavállalói

felelősségbiztosítás.

13 éves a szűrővizsgálati programunk! 1999-ben ingyenes nőgyógyászati szűrővizsgálatot vezettünk be szakszervezeti tagjaink és családtagjaik részére. A vizsgálat speciális ultrahang készülékkel történik, és ha szükséges, a gyógyszeres és műtéti kezeléseket is igénybe lehet venni. Az ország minden részéből megnyilvánuló nagy érdeklődésre tekintettel heti két napon lehet igénybe venni a szolgáltatást, a VISZ központi irodájában történő telefonos bejelentkezést követően. A

szűrővizsgálat

a

Budapest

VI.

kerületi

Csengery

utcai

Rendelőintézetben vehető igénybe, de a Rendelőintézet egyéb szolgáltatásai is biztosítottak (pl.: szemészet, fülészet, reumatológia, bőrgyógyászat, stb.) szakszervezeti tagjaink és családtagjaik részére.

9 éves a Turizmus - Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság

Turizmus - Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság /ÁPB/ 2003. szeptember 19-én jött létre A Turizmus - Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság a szociális partnerek, a VISZ - VIMOSZ, középszintű együttműködésének érdekegyeztető fóruma a turizmus, szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, közösségi étkeztetési szolgáltatások, valamint az utazásszervezési szolgáltatások működési területén. Célja elősegíteni az ágazat munkáltatóinak és munkavállalóinak érdekvédelmét oly módon, hogy nemzetgazdaságon belüli súlyának megfelelően erősítse az ágazat pozícióját, gazdasági eredményeinek megalapozott fejlesztését, amely alapul szolgál a munka- és életkörülmények javításához.

13

A szociális partnerek ezzel is hozzájárulnak a munkabéke fenntartásához, az ágazat fejlődéséhez. A Turizmus - Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságon belül a koordinációs bizottság irányításával négy állandó szakbizottság működik: ⇒ szálláshely szolgáltatás szakbizottság ⇒ vendéglátás, éttermi szolgáltatás szakbizottság ⇒ közösségi étkeztetés szolgáltatás szakbizottság ⇒ utazásszervezés és –közvetítés szolgáltatás szakbizottság. Az alábbi ágazatot és munkavállalókat érintő ügyekkel foglalkozott az ÁPB az elmúlt kilenc évben, a teljesség igénye nélkül. Ágazatunk munkavállalói és munkaadói úgy látták, hogy kormányzati oldalról nem a nemzetgazdaság súlyának és jelentőségének megfelelően értékelik a szakmát. Ezért az Országos Idegenforgalmi Bizottságon keresztül kezdeményeztük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia összeállítását, közgazdasági elemzéssel történő alátámasztását és a Nemzeti Fejlesztési Tervbe történő beillesztését. Tanulmányok készültek a turizmus és vendéglátás - közösségi étkeztetés munkahelyteremtő képességének lehetőségeiről, az adó és járulékváltozások szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatra gyakorolt hatásáról. Magyar nyelvre fordítás után egy konferencia keretében ismertettük meg a „Gazdaságilag legelőnyösebb árajánlat a közösségi étkeztetésben” című európai uniós iránymutatást. Munkánk eredményeképpen bevezették a felszolgálási díj kedvező adózását, amelyet sikerült megtartani. Az ÁPB szakértői részt vesznek az Európai jó higiéniai kézikönyv elkészítésében a közösségi étkeztetés területén, A magyar útmutató elkészítésére 2008-ban alakult meg a munkacsoport, melynek tagjai társadalmi munkában dolgoztak, a szakmai civil szervezetek képviseletében. Az Útmutató 2011-ben készült el. A munkacsoport célja az volt, hogy a szükséges követelményeket kivitelezhető, a mindennapi életben alkalmazható formában tartalmazza, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat, szokásokat és technológiákat. A magyar „Jó Higiéniai Gyakorlat” – Útmutató a vendéglátás számára- elkészítésében Kollárszky Liza és Ruiszné Nádas Judit vett részt három éven keresztül

14

szakszervezetünket képviselve, hatalmas munkát végeztek szabadidejükben. A végeredmény, a vendéglátás ágazat Jó Higiéniai Útmutatója a szakma által elfogadható, megvalósítható, ugyanakkor a mai higiéniai elvárásoknak megfelelő, az élelmiszer biztonságot szavatoló szabályozást tartalmazza a vendéglátásban dolgozók számára. Az elkészült útmutatót országjáró körúton mutatják be. A Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjai, köztük Kovács Pál aktív résztvevői a másfél évtizede tartó munkának, mely során a HOTREC (Európai Hotelek, Éttermek, és Kávézók Szövetsége) és az EFFAT (Szakszervezetek Európai Szövetsége az Élelmiszer, Mezőgazdaság és Turizmus Ágazatban) együttesen kidolgoz egy szakmai útlevelet./QSP./. Ennek segítségével, a szabad munkaerő áramlás során az Európai Unióban könnyebb lesz a munkaadóknak eligazodniuk a potenciális alkalmazottak alkalmasságát illetően, és a munkavállalók egyszerűen tudják igazolni képzettségüket, szakmai tapasztalatukat.

A QSP célja, tartalma, formája, használata: 1. Célja, hogy a munkavállalók dokumentálni tudják képességeiket, tapasztalataikat 2. Tartalma: diplomák, szakmai múlt 3. Interneten alapuló eszköz, amelyet ki lehessen nyomtatni 4. Önkéntes alkalmazás-ösztönzők 5. Anyanyelven lehessen beírni a rendszerbe, és más nyelven is le lehessen hívni 6. Kompatibilis legyen (Eures, Europass) 7. Szakterületek szerinti csoportosítás: étterem, bár, takarítás, konyha 8. A szociális partnerek közösen alakítják ki a piaci alkalmazását 9. Európai Uniós projektként működjön továbbra is 10.15 perc alatt feltölthető legyen Tartalmi részletek: 1. Munkáltató, munkavállaló más-más területen használhassa 2. A munkavállaló a saját adataihoz férjen hozzá, ezt tudja változtatni 3. A regisztrációhoz használt személyes adatok csak az azonosító kódhoz szükségesek.

15

4. Publikus adatok: Iskolák, nyelvtudás szintje, munkatapasztalat, képesség-listából választás 5. Mellékletek: fénykép, referencia levél, diploma másolat 2010. január 1-től törvény határozta meg az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakításának és működésének szabályait. Ezért újból teljesítenie kellett a reprezentativitási feltételeket, a VISZ-nek is, mint szervezetnek. Ez újabb feladatot rótt ránk, ismét plusz tétje volt a 2010-es üzemi tanács választásoknak, amelyet teljesítettünk. A fent említett törvénynek megfeleltünk, és folytathattuk munkánkat az Ágazati Párbeszéd Bizottság keretei között, egyre nehezebb feltételek mellett. Ennek ellenére intenzív nemzetközi munkát tudtunk folytatni, és sikeres konferencia sorozatot rendeztünk 2009 – 2011 között „Válasz a válságra” címmel, amely a szálláshelyszolgáltatásban és vendéglátásban a válság okozta problémák tompítására nyújtott segítséget . A 2009. év során először Európában, azután egyre erősebben Magyarországon is látszottak a jelei, hogy a kialakult válsághelyzetre a munkaadók pánikból reagálnak, így elsőként a munkaerő költségek csökkentése jött válaszként a csökkenő forgalomra. Ennek ismeretében kezdték meg a turizmus - vendéglátás ágazati párbeszéd partnerei megbeszéléseiket, mit lehetne tenni a folyamat lassítására, illetve leállítására. Széleskörű szakmai konzultáció kezdődött mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról. Ennek alapján került összeállításra azon területek listája, ahol haladva eredményeket lehet elérni. A javaslatok többsége az országban vagy a világ egyéb országaiban már alkalmazott jó gyakorlatok bemutatása, remélve, hogy megismerve őket, azok elterjedése gyorsul, illetve a szakértői kör néhány egyedüli megoldással is jelentkezett. Ezek alapján a „válasz a válságra” akcióban két fő irányba próbálunk haladni. 1. A legerősebb irány a munkaadók és munkavállalók együttgondolkodásával, közös akcióival a folyamatok ésszerűsítése, egyszerűsítése, új megoldások bevezetése, melyek révén az általános költségek csökkenthetők, és nem elbocsátásokkal kell a költségcsökkentést biztosítani. Ennek első nagy területei az energiafelhasználás és munkaerő bérbevétel voltak. Ezt kiegészítettük egyéb munkaszervezési módszerek és a munkahely megtartási pályázatok témakörével is.

16

A következőkben foglalkoztunk a felsőfokú és szakképzésben résztvevő tanulók kérdéskörével és egyéb költségek, beszerzési árak további csökkentési lehetőségeivel. 2. A másik főirány az értékesítés, forgalom visszaesésének csökkentése a munkahelyek megtartása érdekében. Itt abban kívántuk tanácsokkal ellátni a munkaadókat és a munkavállalókat, hogy milyen új módszerek bevezetésével, összefogásuk mely további eredményeivel érhetik el, hogy ne essen vissza vendégeik száma, ne csökkenjen eladási áruk, vagy azonos vendégszámmal többleteladásokat érhessenek el. A programsorozat következő témákkal foglalkozott: Energiaköltség csökkentő eljárások és alkalmazási lehetőségek a szállodákban és az éttermekben. A bérköltségek hatékony felhasználása a szállodákban, éttermekben, a minőségi munka és bérezés összhangjának megteremtése”; Munkaerő-kölcsönzés alkalmazása a csúcsperiódusok színvonalas lefedése a foglalkoztatás szintjének fenntartásával. Szállodai, éttermi, rendezvényszervezői gyakorlat a munkaerőkölcsönzés alkalmazásában. Az Európai Szociális Alap pályázati lehetőségei a szállodák hatékonyabb üzemeltetéséhez Vendégvélemények kezelése. A válság hatása a magyar szállodai értékesítésre. Az Internet hatékony felhasználása, az értékesítés új csatornáinak megnyitása az idegenforgalomban Képzési helyzetkép, a felsőfokú képzés aktuális helyzete és a jelenlegi adottságok felhasználási lehetőségei a vállalkozások mindennapjaiban Szállodai hatékonyságnövelés online megoldásokkal

17

Újjáalakulásunk 23 éve alatt felépítettük közvetlen érdekvédelmet, érdekképviseletet

a

Szakszervezetünket a szakma elismerte, megkerülhetetlen tényezővé vált az ágazatban, és a szakszervezeti életben is, ezt bizonyítják az alábbi kitüntetések. Az elmúlt évek során három Elnökségi tagunk kapta meg a legmagasabb szakmai kitűntetést, a Pro Turismo díjat” a turizmus világnapján, az ágazat munkavállalói érdekében végzett munkájáért. A díjazottak: ⇒ Dr. Balázs Zoltánné ⇒ Dr. Várnai Zsuzsanna ⇒ Dr. Mosonyi József Az ASZSZ által alapított Főcze Lajos emlékérmet kapott: ⇒ Dr. Balázs Zoltánné ⇒ Dr. Várnai Zsuzsanna Főcze Lajos oklevelet kapott: ⇒ Horváth László ⇒ Tasi Jánosné ⇒ Sebőkné Kovács Katalin ⇒ Tolnai Lászlóné ⇒ Bihari Mihályné Sikerünk titka, hogy a szakszervezeti tagságot vállalóktól kezdve, az alapszervezeteknél dolgozó tisztségviselőkön át a vezető testületekig, mindannyian a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet tagjai vagyunk. Érdekeinket akkor tudjuk érvényesíteni, ha a kollégáink döntő többsége tagjaink közé tartozik, ez adja egy szakszervezet erejét, ezért a tagszervezés nem lehet kampány feladat, a mindennapok részévé kell válnia. Tisztségviselőnek lenni nem könnyű feladat, a közösségi érdekek képviselete során sűrűbben hangzik el a kritika, mint a köszönő szó.

18

Miért kell szakszervezeti tagnak lenni? Mit nyújt tagjainak, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet? A piacgazdaság egyik jellemzője a magányos munkavállalók kiszolgáltatottságának növekedése. A munkáltató csak a szakszervezetet fogadja el egyenrangú partnerként. Miért? ⇒ Az Európai Unió egyenrangú partnere az Európai Szakszervezeti Szövetség ⇒ A Munka Törvénykönyve a munkavállalók érdekeinek képviseletét, érdekeinek érvényesítését a SZAKSZERVEZET számára biztosítja. A munkavállalói érdekek szakszervezetünk által történő megjelenítésének, érvényesítésének különböző szintjei a következők: Munkahelyi szint (szállodák, éttermek, közösségi étkeztetés, utazási irodák) A munkahelyi Szakszervezeti Bizottság (SZB), Szakszervezeti Intéző Bizottság (SZIB) az egyéni és kollektív érdekeket megjeleníti és képviseli, legfontosabb feladata az évenként megújuló kollektív szerződést megkötni a munkáltatóval. Mit tartalmaz és mit nyújt anyagilag egy átlagos kollektív szerződés? Ezek a juttatások ugyan csökkentek a gazdasági válság miatt, de 2009-ig tartalmazták az alapszervezetek által kötött szerződések. Bízunk benne, hogy csak átmenetileg kellett felfüggeszteni a juttatások egy részét. Sajnos 2010-től az adótörvények változásai sem kedveznek a természetbeni juttatások adásának. ⇒ Éves bérfejlesztés mértéke ⇒ Természetbeni étkezés, vagy utalvány értéke ⇒ Úti költségtérítések szabálya ⇒ Mosatási költségek átvállalása ⇒ Munka – és védőruha juttatás rendje ⇒ Beiskolázási segély igénybevételének feltételei ⇒ A Munka Törvénykönyvében rögzítettnél felmondási idő és végkielégítés ⇒ SZÉP kártya, üdülési lehetőségek biztosítása ⇒ Törzsgárda tagok anyagi megbecsülés

hosszabb

19

⇒ Önkéntes nyugdíj – és egészségpénztári juttatás ⇒ Munkabérelőleg feltételei A fenti juttatások éves egy főre számított értéke, a szakszervezeti tagok számától, azaz a szakszervezet erejétől függően: 100 000 – 300 000 forint. Csak a szakszervezet köthet kollektív szerződést. Ahol nincs szakszervezeti tagság a juttatás éves értéke nulla. Ahol van szakszervezeti tagság, de jelentős a szakszervezeten kívüliek száma, azaz a „potyautas”, a munkáltatóval történő tárgyalás nehezebb, és az eredmény is szerényebb. Sokan büszkék arra, hogy nem tagjai a szakszervezetnek, de még nem láttuk, hogy büszkén visszautasították volna kollégáik áldozatvállalásának eredményeit. A potyautas az a munkavállaló, aki azért nem szakszervezeti tag, mert a szakszervezet által évenként kiharcolt eredmények így is érvényesek rá, elvárja, hogy mások – a társai – gondoskodjanak érdekei védelméről. De ha valaki saját magáért nem kíván tenni, milyen alapon várja el másoktól, hogy tegyenek érte? Ágazati szint: A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ágazati szintű érdekvédelmi, érdekérvényesítő szolgáltatásai: ⇒ Szakszervezetünk kiharcolta a felszolgálási díj bevezetését ⇒ Ágazati Kollektív Szerződés, a Munka Törvénykönyvénél kedvezőbb juttatásokkal ⇒ Egyéni munkajogi tanácsadás, jogvédelem ⇒ Segítség a munkahelyi kollektív szerződések megkötésében, bértárgyalások lefolytatásában ⇒ Balesetbiztosítás, kedvező élet, lakás- és háztartásbiztosítás, kedvezményes kötelező gépjármű felelősség biztosítás valamennyi szakszervezeti tag és családtagjaik részére, a Signal Biztosítóval kötött szerződés alapján ⇒ Ingyenes, komplett nőgyógyászati szűrővizsgálat a szakszervezetünk tagjai és családtagjaik számára ⇒ Érdekvédelem külföldi munka során ⇒ Képviselet a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanácsban, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének tagjaként ⇒ Lobbizás az Országgyűlés és Sport és Turisztikai Bizottságánál, a szakmai érdekek érvényesüléséért

20

⇒ A Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldala stratégiájának kialakítása, képviselete, szakszervezeti tagjaink érdekében Az ágazati szintű szolgáltatás éves átlagos értéke egy fő részére 150 000 forint. A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet szövetségekben való tagságán keresztül érvényesülő érdekvédelme, érdekképviselete Szakszervezetünk tagjai részére ⇒ A munka világával kapcsolatos törvények parlamenti döntést előkészítő szakaszában tagságunk érdekeinek képviselete ⇒ A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség az Élelmiszer, Agrár, Turizmus ágazatban genfi székhellyel (IUF) működő szervezetben hazai, ágazati érdekeink védelme. ⇒ A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) direktíváinak az ágazatra vonatkozó érvényesítése. ⇒ Az Európai Szakszervezeti Szövetség, az Élelmiszer Agrár és Turizmus Ágazatban brüsszeli székhellyel (EFFAT), az ágazat szakszervezeti tagjainak európai uniós szintű képviselete, pl.: a szállodai – éttermi ágazati párbeszéd bizottságban (EFFAT – HOTREC), közösségi étkeztetés ágazati párbeszéd bizottság (EFFAT – FERCO). A három szövetségben való tagságért, az országos, az európai, a nemzetközi szintű érdekvédelemért a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetnek jelentős tagdíjat kell fizetni a fenti szövetségek számlájára: Bevétel

Kiadás Szakszervezeti tagjaink által éves szinten, átlagosan befizetett tagdíj, amellyel adóalapját csökkenti a SzJA törvény alapján: 12 000 forint/fő/év

Az előzőek szerint a szakszervezeti Tagságból eredő anyagi előny:

21

250 000 – 450 000 forint/fő/ év

Érdemes – Szükséges – Megéri Szakszervezeti tagnak lenni?

IGEN Lépj be Te is, erősítsd szakszervezetünket, tartozz hozzánk!

„Egyetlen gyufát eltörni könnyű, de egy csomagot egyszerre lehetetlen feladat.”

22

Mit tartunk fontosnak a következő időszak szakszervezeti munkájában? Ismertető a Munka Törvénykönyve Munkaügyi kapcsolatok fejezetéről, az ebből eredő feladatok számbavétele Általános rendelkezések: Az új Mt. 230.§-a rögzíti „A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltatók, vagy érdek-képviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.” Deklarálja a munkavállalók és a munkáltatók egyesülési szabadságát, mely a nemzetközi egyezményeken, az Alaptörvényen és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény előírásain alapul. Ez utóbbiak miatt szükséges az Alapszabályunk módosítása. Kifejezetten rögzíti az új Mt., hogy a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Eddig csak az együttműködési szabályokból lehetett ezt kikövetkeztetni. 2012. július 1.-től minden változást dokumentálhatóan be kell jelenteni. A törvény tartalmazza a tájékoztatás és konzultáció fogalmát és legfontosabb szabályait. Ezektől eltérni nem lehet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek e minimum szabályokat betartva azt ne bővíthetnék ki, mint ahogy az ágazati kollektív szerződés ezt 1997. óta beváltan megteszi! A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a folyamatban lévő konzultáció tartama alatt a felek megállapodhatnak hosszabb határidőben, mert ennek hiányában a kezdeményezés időpontjától számított hét napig nem hajtja végre a tervezett intézkedést a munkáltató, illetve megállapodás nélkül befejezi a konzultációt a határidő lejártakor. Nyilvánvaló, hogy a tárgyalásokat

23

jól elő kell készíteni és a munkáltatóval a téma terjedelmétől függően előre meg kell állapodni annak ütemezésében. Lényegében nem változtak a régi a szabályok, csak sokkal rövidebbek, csak a tájékoztatásról és konzultációról szóló 2002/14/EK irányelvnek megfelelő szöveget tartalmazzák. Fontos új szabály, hogy a munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné. [234.§(1)] Erre történő parttalan hivatkozás megnehezítheti a szakszervezet, üzemi tanács munkáját! Indokolatlan is, mert változatlanul élnek a titoktartási kötelezettségre vonatkozó előírások.

Üzemi Tanács: Általános szabályok A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseibe való részvételre továbbra is az üzemi tanács és az üzemi megbízottak jogosultak. Nem változott a szabály, amely szerint minden önálló telephelyen, részlegnél 15 fő munkavállaló felett üzemi megbízottat, 50 fő felett üzemi tanácsot kell választani 5 évre és a választás, működés indokolt költségei a munkáltatót terhelik. Az új szabály, hogy önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik. [236.§(2)] A változás lényege, hogy nem a telephely elhelyezkedése, nem valamennyi felsorolt üzemi tanácsi jogkör, hanem az egység önálló vezetése a meghatározó a bírói gyakorlatnak megfelelően. Az Mt. hatályba lépéséről szóló törvényjavaslat szerint: Az Mt. hatálybalépését megelőzően választott üzemi tanács megbízatása a megválasztásától számított öt évre szól! Változatlan az üzemi tanács tagjainak létszáma (létszámtól függően 3 és 13 fő között), a válaszhatóság feltételei és az összeférhetetlenségi szabályok.

24

Új szabály, hogy az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult. [239.§] Üzemi tanács választása Az üzemi tanács választás szabályai sokkal rövidebbek, mert a választási eljárás részletes szabályainak megállapítását a törvény a választási bizottságra bízza. A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosultak közül, legkésőbb a választást megelőző 60 nappal megelőzően hozza létre. Legalább 3 tagú. Tevékenységük tartamára mentesülnek a munkavégzés alól és távolléti díj illeti meg. Hiányzik a munkáltatói befolyást tiltó szabály! A jelöltállítás szabályai nem változtak. Az üt tagjait változatlanul titkos és közvetlen szavazással választják. A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg és erről jegyzőkönyvet készít. A közzétételt követő napon kezdődik az üt megbízása. Azt kell megválasztott tagnak tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de minimum a szavazatok 30%-át megszerezték. A póttagsághoz 20% szükséges. A választás akkor érvényes, ha azon a jogosultak több mint fele részt vett. Érvénytelen választás esetén a választást 90 napon belül meg kell ismételni, de új választást 30 napon belül nem lehet tartani. A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint 1/3-a részt vett. Ha a megismételt választás is eredménytelen, csak egy év múlva lehet legkorábban választani. Eredménytelen a választás, ha a jelöltek nem szerzik meg a kellő számban (3-13) a leadott szavazatok 30%-át. Akik megszerzik, tagnak kell tekinteni, a fennmaradó helyekre 30 napon belül új választást kell kiírni. A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a jogosultak több mint 1/3-a részt vett. Ekkor is az üt tagsághoz 30%-os támogatottság kell, a póttagsághoz pedig elég 15%. Ha ez a megismételt választás érvénytelen, csak 1 év után lehet üzemi tanács választást tartani. A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával

25

vagy eredményének megállapításával kapcsolatban 5 napon belül bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban dönt, akkor semmisíti meg a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. [249.§] A központi és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács Az új Mt.-ben lehetőség a központi üzemi tanács létrehozása, ha a munkáltatónál több üt működik. Az üzemi tanácsok tagjaik közül delegálnak a központi üt-be. Létszáma a 15 főt nem haladhatja meg. Új jogintézmény a vállalatcsoport szintű üt, amely az elismert vagy tényleges vállalatcsoportoknál hozható létre. (Gt. szabályozza e vállalatcsoportokat.) Ebbe a központi vagy az üzemi tanácsok delegálják a tagokat, maximum 15 főt. [251.§] Az üzemi tanács megszűnése és a tagok megbízatásának megszűnése Változás, hogy lemondással is megszűnhet az üzemi tanács. A tagok megbízatásának megszűnése kiegészül a lemondással és az is változás, hogy a kieső tag helyére a jelöléstől függetlenül a sorrendben a legtöbb szavazatot kapott póttagot kell behívni. A gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, valamint a munkáltató személyében bekövetkező változás A korábbi bonyolult szabályozás helyett új szabály. [258.§] - gazdasági egységek összevonása esetén, ha minden egységben működik üzemi tanács, az összevonást követő 3 hónapon belül új üzemi tanácsot választanak; - gazdasági egység összevonása esetén, ha csak az egyik gazdasági egységben működik üzemi tanács, a képviselettel nem rendelkező munkavállalók képviseletét 3 hónapon belül üzemi tanácstag választásával biztosítani kell; - gazdasági egység szétválasztása esetén a szétválasztást követő 3 hónapon belül az új gazdasági egységeknél üzemi tanácsot választanak. Az üzemi tanács működése

26

Az üzemi tanács a megválasztását követő 15 napon belül összeül, első ülésén elnököt választ. Az üzemi tanács működésének szabályait ügyrendje állapítja meg. Feladatuk ellátása érdekében az üt elnökét havi munkaideje 15%-, tagját havi munkaideje 10%-ának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Munkajogi védelem csak az üzemi tanács elnökét illeti meg a munkáltató felmondása és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása esetén! Az üzemi tanács feladata és jogköre Az üzemi tanács feladata lett a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kisérése. (Ez korábban a szakszervezet joga volt!) A tájékoztatás kérés-, együttdöntési- és véleményezési joga tartalmilag megmaradt, sőt ezek tárgykörei jelentősen bővültek, az eddig szakszervezeti jogosítványok átkerültek az üzemi tanácshoz! (pl: a munka díjazás elvei, a munkáltató személyében bekövetkező változás esetére írt eljárás, stb.) Az üzemi megállapodás E fejezetbe foglaltak végrehajtására köthető. Csak az üzemi tanács megbízatásának idejére szól. Üzemi megállapodás kollektív szerződés pótlására is köthető ( a munka díjazása kivételével szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket), de csak akkor, ha a munkáltató nem tartozik általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, vagy a munkáltatónál kollektív szerződés kötésre jogosult szakszervezet nincs. Fontos megjegyzés: A jogszabályi változások (lásd: átkerültek jogosítványok) miatt fontos az üzemi tanácsokban a szakszervezeti részvétel, mert ezen keresztül hatékonyabb az érdekképviselet. Az üzemi tanács választás szervezése is fontos, mert az ágazati párbeszéd bizottságban való részvétel és reprezentativitás szabályai nem változtak, így az ágazati tárgyaláshoz

27

és ágazati kollektív szerződés megőrzéséhez meghatározó reprezentativitási feltétel az üzemi tanács választási eredménye. Szakszervezet Az új Mt-ben biztosított jogok továbbra is a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illeti meg. Azt a szakszervezetet, mely az alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Nem változtak a szakszervezeti tagsághoz fűződő védelmi szabályok. A szakszervezet jogai: jogosult kollektív szerződést kötni;[272.§] jogosult tájékoztatni a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal és a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben; közzéteheti a munkáltatónál a tevékenységével kapcsolatos információkat; tájékoztatást kérhet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekben; jogosult véleményezni a munkáltató intézkedését vagy annak tervezetét, konzultációt kezdeményezhet; képviselheti a munkavállalókat a munkáltatóval vagy annak érdekképviseletével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeivel kapcsolatban; képviselheti tagját meghatalmazás alapján a bíróság, hatóság vagy egyéb szerv előtt gazdasági és szociális érdekeinek védelmében, jogosult használni a munkáltató helyiségeit munkaidőben vagy az után, érdekképviseleti tevékenysége céljából megállapodás alapján; a munkáltató területére beléphet a szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van.[275.§] A törvény csak azt tartalmazza, hogy a munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért

28

ellenértéket nem követelhet. (megjegyzés: az ágazati kollektív szerződésben a munkáltatók vállalták a feladatot.) Megilleti a választott tisztségviselőt a munkáltatói felmondás és munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a védelem a tisztsége idejére és azt követő hat hónapig, ha a tisztséget legalább 12 hónapig betöltötte. A védelembe részesülők száma az új szabályok szerint korlátozott. Az önálló telephelyen foglalkoztatottak számától függően 1-5 fő. (A számítás alapja a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszám. 500 fő alatt 1 fő, 1000 főig 2 fő, 2000 főig 3 fő, négyezerig 4 fő, e felett 5 fő) Ezen túlmenően megilleti a védelem azt a további egy főt, akit a szakszervezet legfőbb szerve megjelöl. [273.§] A törvény hatálybalépéséről szóló javaslat átmeneti rendelkezése: Az Mt.273. §-a szerinti védelemben az a tisztségviselő részesül, akit a szakszervezet 2012. július 15. napjáig megjelöl! A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273.§ (2) és (3) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. [274.§] A mértéke a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden 2 szakszervezeti tag után egy óra, amelyet a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell megállapítani. Az átmeneti rendelkezésről szóló javaslat szerint: az utóbbiak alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. Július 1-jei taglétszám az irányadó. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. Öt nappal korábban be kell jelenteni. A tárgy év végéig lehet igénybe venni. Megváltani nem lehet. A munkaidő-kedvezmény, valamint a konzultáció tartamára távolléti díj jár.

Dr. Berán Katalin

29

A VISZ stratégiájának, céljainak ismertetése 1. A jelenlegi szolgáltatásaink, belföldi, külföldi tárgyalási pozícióink megőrzése. 2. Legyen jövőre is bérkompenzációs pályázat. 3. A béren kívüli juttatások adójának csökkentése. 4. A helyi kollektív szerződések megőrzése, felfüggesztett juttatások visszaállítása.

az

azokban

5. Tagszervezési kampányok beindítása. 6. A kiterjesztett Ágazati Kollektív Szerződés megtartása. 7. Minden alapszervezet kössön munkavállalói felelősségbiztosítást tagjai számára. 8. Az új Turizmus-Vendéglátás törvényben /amelynek parlamenti tárgyalását elnapolták/ jelenjen meg annak az igénye, hogy a turizmusban, vendéglátásban munkát vállalók átlagkeresete érje el a nemzetgazdasági munkavállalói átlagkeresetet.

30

Néhány példa arra, hogy tisztségviselőink, hogyan élték meg az elmúlt 23 évet CIVIS HOTELS ZRT A Társaság Története A Hajdú - Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat 1965. január 1. napjával kezdte meg működését: Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben,

Hajdúdorogon,

Hajdúnánáson,

Polgáron,

Hortobágyon, Földesen stb. A vállalatnak több száz üzlete és több ezer dolgozója volt,valamint az akkori KPVDSZ - nek, később 1989-től a VISZ-nek is több mint ezer szakszervezeti tagja. Az 1980-as évek elején a gazdasági életben jelentős változások történtek: GMK alakultak, majd 1983-tól elsősorban a vendéglátás és a kereskedelem területén bevezetésre került a szerződéses üzemeltetés, ez elsősorban az úgynevezett „gebines” üzleteket (kocsma, presszó, büfé stb.) érintette. Az üzemelési forma változás nem állt le, az tovább folytatódott, ennek következtében a Hajdú- Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat 1986 évben az alábbi cégeket alapította: Hajdúsági Jövedelemérdekeltségű Vendéglátó Leányvállalat Aranybika Szálloda és Vendéglátó Leányvállalat Délibáb Szálloda és Vendéglátó Leányvállalat A

Cégnél

megalakult

Leányvállalatok

1988.

évben

Részvénytársaságokká alakultak, melynek következtében létrejött:


a Hotel Aranybika Részvénytársaság,




a Délibáb Thermál Részvénytársaság és




a Cívis Gasztronómia Részvénytársaság

31

1989. november 15. napjával a korábbi Hotel Aranybika Rt., a Délibáb Thermál Rt. és a Cívis Gasztronómia Rt. összeolvadással való egyesülés révén megalakult a Cívis Hotel és Gasztronómia Részvénytársaság. Az 1989. évi rendszerváltást követően 1995. évben a korábbi szerződéses üzemeltetést a vállalkozási üzemeltetési forma váltotta fel, amely azt jelentette, hogy a dolgozók a Cég állományából kikerültek, a vállalkozó dolgozói lettek, így a munkáltatói jogokat a vállalkozó gyakorolta. A Cívis Hotel és Gasztronómia Részvénytársaság privatizálására 1994. májusában került sor, amikor is a Cívis MBO Kft. és a Cívis MRP. Szervezet Konzorciuma E- hitel felvételével az akkor AVŰ tulajdonát képező vagyont megvásárolta. A társaság tulajdonosi

szerkezetében a

részvények

többségi

tulajdonosai magyar jogi és természetes személyek. A társaságnál végrehajtott portfoliótisztítás következtében az üzletek többsége vállalkozók részére értékesítésre került. A szervezetváltozás tovább folytatódott, amikor 2000. januárban a Délibáb Szállodához, majd 2001. májusában az Aranybika Szállodához tartozó éttermek vállalkozásba adására került sor. A Cég neve 1998. május 21. napjától változott Cívis Hotel Részvénytársaságra. A gazdasági törvény változására is figyelemmel 2006. július 5-töl a Részvénytársaság elnevezése a működési forma megnevezésével, illetve rövidített elnevezésben, a Cég nevében feltüntetésre került, így a Cég neve: Cívis Hotels Zrt.

32

A portfoliótisztítás a Cégnél azt is jelentette, hogy nem csak üzletek eladására került sor, hanem előbb üzemeltetésre szállodákat vett át, majd pedig azt megvásárolta. Ennek eredménye: 1989 évben az Új Park Kft. megvásárlása, amelynek tulajdona a Gyulai Park Hotel. 1997 évben alapított Phőnix Kft. a Tiszaújvároson üzemelő Phőnix Hotel tulajdonosa. 1999 évben Tiszaújváros Kárpátia Szálloda.

Sajnos a több ezer dolgozó illetve szakszervezeti tagságunk számában az évtizedek során a gazdasági változások és válság hatására folyamatos létszámleépítés történt. A jelenlegi dolgozói létszámunk szervezettsége 70%-os.

Az eddig szóló cégtörténet írásakor-ami a VISZ 20 éves jubileumára íródott -még bizakodtunk a fellendülésben ,a változásban. Sajnos 2009. november 27-én kézhez kaptuk a csődeljárásról szóló végzést. A részvénytársaság reorganizációja , a hitelezőkkel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre . 2010.június 2-i időponttal felszámolási eljárás indult a cég ellen a közel 4 milliárdos tartozás miatt. Az eltelt 2 év alatt a hajdúszoboszlói Délibáb Hotel ,a debreceni Kálvin Hotel,a gyulai Park Hotel ,a tokaji Vendégház, valamint a hortobágyi Fogadó is új tulajdonoshoz került. A tiszaújvárosi szállodák eladása folyamatban.

33

A Grand Hotel Aranybika eladására kiírt tizedik pályázat április 17-i időponttal ismét eredménytelen volt. Valószínűsíthető hogy a részvénytársaság felszámolási eljárása elhúzódik. A részvénytársaság felszámolója a Kelet-Holding Zrt. a Service 4You Kft.- vel kötött értékesítési szerződést melynek eredményeként a szálloda forgalma jelentős mértékben nőtt. A szálloda irányításában személyi változás történt. A szálloda és étterem vezetése egy kézbe került,a dolgozói összlétszám 31fő,akik közül 17 szerződéses dolgozó. 20 év alatt a több mint 1000 dolgozóból ,közel 900 szakszervezeti tagból ez a maroknyi csapat maradt.

Szakszervezeti munkát ebben a helyzetben nagyon nehéz végezni , az elkeseredettség amit a dolgozók éreznek egy ilyen nagy cég összeomlása kapcsán fásulttá és bizonytalanná teszik őket. Bár jelenleg is felszámolás alatt áll a Cívis Hotels Zrt., és a céggel kötött szerződéseket a felszámoló biztos felmondta ,egyedül a Kollektív Szerződés az amit ő sem mondhat fel amely jelenleg is érvényben van,amelynek előírásait figyelembe kell vennie. A dolgozók így kapták meg többek között a milliós végkielégítéseket amelyek kedvezőbbek a munkatörvénykönyvében előírtnál. Nagy munka vár ránk ahogy megtörténik az Aranybika eladása is ,mert az „építkezést” újból kell kezdenünk. Remélem ebben a munkában hasznossá tehetem az évtizedek tapasztalatait. Horváth Lászlóné SZB titkár

34

HUNGUEST HOTELS ZRT. A Hunguest Hotels története Történetünk a rendszerváltás idejére tehető. Első kormányunk 1992 szeptemberében megakadályozva, hogy a volt szakszervezeti üdülővagyon magánkézbe kerülhessen, létrehozta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, amely égisze alá egyesítette a hatalmas állami értéket. Ekkor több mint 360 üdülő – és egyéb ingatlan vagyonkezelése került az Alapítványhoz. Az Alapítvány 1993-ban saját cégét, a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt.-t bízta meg az akkor ( könyv szerint ) 4,8 milliárd forintra értékelt vagyon működtetésére. A szállodák tulajdonjoga a MNÜA birtokában maradt, az egyéb ingatlanokat (telkeket), „nem szállodai” épületeket, azonban a Vagyonkezelői Rt.-be apportálták ( ez kb. 3 milliárd 730 millió forint volt ). A rendszerváltáskor még a Kereskedelmi – Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartoztunk, amely átalakult Üdülési Dolgozók Szakszervezetre, s végül a VISZ alá tartozó HUNGUEST Hotels Dolgozók Szakszervezeti Alapszervezete lett. 1996. szeptemberében létrehozott HUNGUEST Hotels Szállodai Rt.be – mint jogutód - került át 36 szálloda, s velük a szállodákat üzemeltető 25 Kft is. A ’90-es évek közepén már a VISZ – dr. Berán Katalin munkajogászt felkérve – házról-házra járta a Kft.-ket, hogy szakszervezeti oldalról meggyőzze az embereket, miért is érdemes tagnak lenniük, miért is fontos a Kollektív Szerződés megkötése a cég dolgozói számára. A VISZ vezetése részéről több éven keresztül sikertelen próbálkozás után, kitartó, fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően 2000 decemberében mégis csak sikerült megkötni a KSZ - t a HUNGUEST Hotels vezetőségével. Így 2001. január 1-jétől elfogadott Kollektív Szerződés van a cégünknél. Sajnos ekkorra már csak 27 szálloda maradt a láncban. A Kollektív Szerződésben sikerült több, a Munka Törvénykönyvében, az Ágazati Kollektív Szerződésben rögzített feltételektől kedvezőbb jogokat elérni. Ilyenek voltak a munkaidő keret, a pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályozása, a túlóra, a törzsgárda, a jóléti juttatások

35

köre, az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj munkáltatói hozzájárulása, az iskolakezdési támogatás elérése. Nem beszélve arról, hogy a többletnyereség meghatározott százalékát a szállodáknak jutalom címen ki kellett fizetnie. Az ezt követő években a KSZ évről-évre módosításra került, a dolgozók javait szem előtt tartva. A cég életében a 2000-es év közepén újabb fordulat állt be. A tulajdonviszonyok módosultak, az összes szállodát megvásárolták, és a veszteségesen működő házakat eladták. Ezeknek a szállodáknak egy része franchise rendszerben maradt a HUNGUEST kötelékében. Így veszítettünk el sok „bázis” szakszervezeti házat, /pl. Erkel Hotel/ és tagokat, köztük azt a Lovas Istvánnét, akinek sokat köszönhetnek a dolgozók, önfeláldozóan dolgozott, mint SZIB-titkár, a munkája alatt jött létre a KSZ! /Ezekben a házakban az alapszervezetek továbbra is a VISZ-hez tartoznak, és rendelkeznek kollektív szerződéssel is./ Ezzel majdnem egy időben a Hotel Flóra Szb-titkára – Simonné Zsóka – nyugdíjba vonult. Utódjának egy fiatal zöldfülűt, szerény személyemet javasolt a helyi tagságnak, akik el is fogadtak. Épp hogy felocsúdtam az új kihívásból, jött nemsokára a VISZ részéről egy óriási, ugyanakkor egy nagyon megtisztelő felkérés: rám gondolnak a HUNGUEST SZIB- titkári poszt jelölésnél! Tudtam, hatalmas felelősség, mert közel 1400 dolgozót kellene képviselnem, mivel az alapszervezeti titkárok megválasztottak, túl sokáig nem gondolkodtam rajta, igent mondtam. Az elmúlt években voltak sikeres tárgyalásaink, jó bérmegállapodást sikerült kiharcolnunk (felszolgálási díj bevezetése, egy előnytelen cafetéria-rendszer bevezetésének megakadályozása), ugyanakkor ebben a gazdasági helyzetben sajnos voltak dolgok, melyek nem az emberek jobb megélhetését szolgálták. Nagy vívmánynak érzem, hogy a Pesten megmaradt két szállodánkban, Pongrácz Olga tehetségének köszönhetően, beindult a szakszervezeti élet. 2007-ben túl lettünk egy sikeres Üzemi Tanács választáson, ahol a VISZ jelöltekre leadott szavazat talán a HUNGUEST Hotels Zrt. életében a legmagasabb volt. 2008 őszén – mint a világ minden pontjára – Magyarországra is elért a gazdasági válság. Ez sajnos a szállodaiparba is begyűrűzött, mi sem tudtuk kikerülni belőle. Ezt a problémát még az is tetézte, hogy a HUNGUEST Hotels Zrt. 2007-ben beadott egy elég jelentős Európai Uniós pályázatot, szállodák megújulására, korszerűsítésére. Többek

36

között a szegedi Hotel Forrás, a hajdúszoboszlói Hotel Béke és a lillafüredi Hotel Palota 4 csillagosra emelése, nagyméterű konferencia termek elkészítése ( Hotel Pelion, Grandhotel Galya ), valamint a szegedi önkormányzattal karöltve a Napfényfürdő Aquapolis felépítése. Mikorra ezek a pályázatok pozitív elbírálásra kerültek, tombolt a válság. Érezhetően megtört a vendégforgalom emelkedése, s emellett a sok új konkurencia megjelenésével az árak is lefelé vették az irányt. 2011-ben az üdülési csekk megszüntetése, s ezzel egyidejűleg a SZÉP-kártya lassú bevezetése, óriási bevétel-kieséssel járt/jár. Elmondható, hogy az elmúlt 3-4 év gazdasági környezet és döntések negatívan hatottak a szállodaiparra. Ilyen környezetben, fel kellett adni a különböző cafetéria elemeket ( önkéntes nyugdíjpénztár munkáltatói hozzájárulása ), viszont a múlt évi, s az ez évi - a kormány által - elvárt béremelés megvalósult. Az elkövetkező időszak fő prioritása számomra az, hogy az ideiglenesen felfüggesztett eddigi vívmányokat visszaszerezzük, valamint elinduljunk egy olyan felfelé ívelő úton mely a dolgozók jobb megbecsüléséről szól. Ehhez elengedhetetlen a tagság bővítése is. Ékes példa a Grandhotel Galya, ahol ez év első negyedévében elkezdődött a szakszervezeti élet, a felismerés. Reménykedve állok a dunántúli házakhoz is, mert nélkülük elég nehéz lesz a cél elérése. Köszönetet szeretném kifejezni a VISZ vezetésének abban, hogy 2006-ben, egy újabb csatát megnyerve, a gazdasági társaságokról szóló törvényben leírtaknak megfelelően a Felügyelő Bizottságban, a munkavállalók a taglétszám 1/3-át adhatják, melybe bekerültem. S ugyanettől az évtől képviselhetem a munkavállalókat a TurizmusVendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságban. Célom az, hogy a szállodaláncunkban megértessem az emberekkel, hogy miért fontos szakszervezeti tagnak lenni, azért, hogy jobb legyen mindnyájunknak, tenni is kell érte, nem csak a „mellékvágányon” ülve, potyautasként learatni a mások által verejtékkel megszerzett babérokat! Igenis, a szakszervezet egy nagy család, ahova érdemes „beházasodni”, kimaradni viszont ráfizetés!!! Még egyszer, köszönök mindent a VISZ-nek, dr. Várnai Zsuzsannának, Bogdánné Nánai Máriának, valamint Mindenkinek aki közvetlenül részt vesz a munkájuk elősegítésében! Dobos Attila SZIB-titkár

37

Corinthia Hotel Budapest

Részese lehettem egy nemzetközi szállodalánc 300 főt foglalkoztató luxusszállodájának megnyitásában, 2002-ben.

A Corinthia Hotel Budapest minden munkahelyére nemzetközi szakembereket vettek fel. A munkavállalók átlagéletkora 30 év körül mozgott. Az IHI Magyarország ZRt. mint munkaadó mindenkivel egyéni munkaszerződést kötött, melyet a felek maradéktalanul elfogadtak. Az ebben az ágazatban is meglévő munkaerő túlkínálat miatt a munkavállalók nem a legelőnyösebb tárgyalási pozícióból indultak. Biztosak voltak abban, hogy munkabéren kívüli juttatásokra nem számíthatnak.

A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet (VISZ) elnökségétől 2003. évben felkérést kaptam arra, hogy szervezzem meg a munkaügyi

kapcsolatok

szervezeteit.

Ez

a

VISZ-Royal

megszervezését és az Üzemi Tanács megválasztását is jelentette.

A következő pár hónap a feladatra való felkészüléssel telt el, amelyhez maximális segítséget és támogatást kaptam a VISZ elnökségétől.

Egy éven belül sikeres választások után felálltak a kívánt érdekvédelmi szervezetek, ami az Üzemi Tanácsot és a VISZ-Royal-t jelentette. Rövidesen elkezdődtek a tárgyalások a Kollektív Szerződés megkötésére vonatkozólag.

38

Nagy örömünkre a kész KSZ-t napjainkig már hétszer módosítottuk, ami rendkívül sok új, plusz pozitív elemet tartalmaz, ami növeli a dolgozók megelégedettségét és a Szakszervezet iránt táplált bizalmat.

Azóta is szakszervezetünk tagjai közzé tartozik dolgozóink többsége, annak ellenére, hogy a gazdasági válság jelentősen megtépkedte a juttatási rendszerünket.

Az IHI Magyarország ZRt. 2004-ben megszervezte a Supervisor Bord-ot, melybe két tagot is delegált Üzemi Tanácsunk. Ezzel lehetőség nyílt a tulajdonosi képviselőkkel való közvetlen párbeszédre is.

Horváth Zsolt SZB titkár

39

Fórum-InterContinental

Szállodánk szakszervezete 1981. januárban alakult, mint a HungarHotels egyik önálló szakszervezeti egysége. A szálloda nyitása után a dolgozói létszám több mint 90%-a szakszervezeti tag volt . A szálloda eladása után 1997. októberétől is megmaradt a dolgozói létszám több mint 70%-a szakszervezeti tagnak Szállodánk az elmúlt 30 év alatt vezető szerepet töltött be a budapesti szállodák között. Hogy minek köszönhetjük a magas taglétszámot? A folyamatosan érvényes Kollektív Szerződést ? Alapszervezetünk mögött a VISZ Titkárság mindig információval, törvényi változásnál magyarázattal, jogi segítséggel a rendelkezésünkre áll. Az Üzemi Tanács tagjai is mind szakszervezeti tagok . Az Igazgatósággal történő tárgyalásoknál nem csak a Szakszervezeti Bizottság vesz részt, hanem az Üzemi Tanács is. Az Ágazati Kollektív Szerződés több olyan tárgyalásnál volt segítségünkre, amikor a saját kollektív szerződésünkből pontokat szerettek volna törölni, de a Szakszervezeti Bizottságnak és az Üzemi Tanácsnak sikerült meggyőznie a vezetőket, hogy a helyi Kollektív Szerződés nem lehet alacsonyabb az ágazatinál. A többszöri tulajdonos váltás többszöri átalakítással is járt, amelyek alatt szállodánk dolgozói létszáma is felére csökkent. Az átalakulás során a különböző igazgatók mindig partnernek tekintették a Szakszervezeti Bizottságot és az Üzemi Tanácsot, egy-egy tárgyalásra nem csak a dolgozók által felvetett kérésekkel, de a VISZtől kapott, illetve a szakszervezeti értekezleteken elhangzott információval mentünk. Szeretnék példaként egy sikeres tárgyalást említeni, amely megmutatta mind a tagság, mind a szálloda vezetőségének a kölcsönös együttműködés eredményét. A 2001. szeptember 11-ét követő turisztikai válság sok szállodában arra késztette a vezetőséget, hogy drasztikus lépéseket tegyenek a kiadások csökkentésére. Kollektív Szerződésünknek köszönhetjük, hogy nálunk a dolgozóknak nem kellett fizetés nélküli szabadságra menniük, vagy csökkentett munkaidőben kevesebb bérért dolgozniuk, mert a munkaidőkeret biztosította plusz - mínusz órákkal a

40

vendégforgalomnak megfelelő dolgozói létszámmal egyensúlyoztuk a kiadásokat. Természetesen a 90-es évek végén, mikor már a nemzetközi szálloda lánchoz tartoztunk, felvetettük az azonos szállodáknál ugyanazon munkát végző dolgozók azonos színvonalú bérkérdését, akkor azt a választ kaptuk, ha majd Magyarország is Európai Uniós tag lesz, és az euro lesz a fizetőeszköz itt is, akkor beszélhetünk róla. A jelenlegi kiindulási alap az évenkénti béremeléshez a magyarországi infláció és a kormány által javasolt % , amit a szállodában kialakított teljesítmény értékelési skála alapján kapnak a dolgozók. Hozzá kell még tennünk, hogy külföldi tulajdonban van a szálloda, külföldi vezetőséggel, akik a magyarországi törvényeket betartják, valamint éreztetik velünk, hogy érdemes a legjobb tudásunk szerint dolgozni. A jó teljesítményt elismerik és honorálják, nem csak béremeléssel, de plusz juttatásokkal is. Galambosné Fódi Franciska SZB titkár

41

DANUBIUS ZRT. A Danubius története 1972. április 1-jén a Belkereskedelmi Minisztérium létrehozza a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatot. A vállalat tulajdonába kerül a Grand Hotel Margitsziget, a keszthelyi Helikon Szálló és a budapesti Hotel Hilton építési engedélye. 1974-ben létrehozzák a Danubius Travels utazási irodát, majd 1976. márciusában megnyílik a Thermál Hotel Hévíz. Az ezután következő események időrendi sorrendben: 1977. január megnyílik a Budapest Hilton, 1979. március megnyílik a Thermal Hotel Margitsziget, 1981 a Gellért Szálló a Danubius tulajdonába kerül, 1984. június megnyílik a Thermál Hotel Aqua, 1985. július megnyílik a Thermál Hotel Sárvár, 1986. március megnyílik a Thermal és Sport Hotel Bük, 1987. június felújítása után ismét megnyílik a Grand Hotel Margitsziget Ramada Grand Hotel Budapest néven, 1990. szeptember megnyílik a finn-magyar vegyesvállalati formában létrehozott Thermal Hotel Hélia, 1991. július 31: a Danubius átalakul részvénytársasággá Danubius Hotels Rt. néven, 1992. október 21.: az ÁVÜ döntése a Danubius részvényeinek nyilvános érékesítéséről. 1992. dec. 2-7.: 10492 magyar állampolgár 2,3 milliárd Ft nominálértékben vásárol Danubius részvényeket, 1992. december 23án a cég részvényeit bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, majd 1994. májusában 11500 magyar állampolgár cseréli kárpótlási jegyét Danubius-részvényre 560 millió Ft értékben. 1996. augusztusában a Danubius sikeresen pályázik az ÁPV Rt.-nél a Hungária Szálloda Rt. 85%-os tulajdonrészére kiírt pályázaton (ez névértéken 4,675 milliárd Ft), és 1997. januárjában a vállalat kifizeti az ÁPV Rt.-vel szemben fennálló tartozását a HungarHotels 85%-os tulajdonrészéért, 1997. szeptemberében pedig a Danubius 14,76%-os részesedést vásárol a Hungária Szálloda Rt-ben. 2004. márciusában A Danubius Hotels Rt. megveszi a Hungária Szálloda-Ingatlankezelő Rt. Kisrészvényeseinek tulajdonát. Ezzel a korábbi 99,99%-os tulajdonhányada 100%-ra növekszik és ez az a pillanat, amikor a két társaság érdekvédelmi tevékenysége találkozik és összefonódik. 2000-től 2007-ig a Danubius megszerzi a Lecebne Lázné vállalat többségi tulajdonát a csehországi Marienbadban, a Preventív Security Biztonsági és Tanácsadó Rt.-t, a romániai bejegyzésű Salina Invest Rt.-t Szováta-fürdőn és Slovenské Liecebné Kúpele Társaságot Pöstyénben és a Gundelt.

42

A Danubius Hotels értékesítése 1989-ben, a rendszerváltás után meghirdetett Első Privatizációs Programban szerepelt. Az első lépés a részvénytársasággá történő átalakítás volt 1991. július 31-én, 8 milliárd Ft alaptőkével. A részvények 100%-ban az Állami Vagyonügynökség tulajdonába kerültek. Az üzleti racionalizáció után 1992 őszén elkezdődött a hazai tőzsdén való bevezetés előkészítése, amely első lépéseként elhatározták 2 millió darab részvény értékesítését hazai kisbefektetőknek. 1992. december 23-án a Danubius Hotels részvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdén. 1992-től 2007-ig a CP Holdings Ltd. folyamatos tőzsdei akvizíciókat követően a társaság fő tulajdonosává vált. A Danubius Szakszervezet története 1972-től 1989-ig a társaságnál az akkori rendszer szokásainak megfelelő monolit szakszervezethez tartozó érdekvédelem működött. 1989-ben az akkor megalakult VISZ-hez csatlakozott a tagság Madarász Sándor SZIB titkár vezetésével. Még ugyanebben az évben, a Hilton Szállóban megalakult az önálló Hilton Szakszervezet, melynek első elnöke Körössy András lett. Ő egyúttal a Liga Szakszervezet elnöke is volt, így az önálló Hilton Szakszervezet is ebbe a konföderációba lépett be. Közben a Gellért Szállóban is létrehoztak egy független érdekvédelmi egyesületet és a nyugatmagyarországi szállodákban is alakult egy ligához csatlakozott társaság. Ezek a szervezetek Danubius Szállodák Szakszervezeti Szövetsége néven egyesültek a kilencvenes évek elején és 1997-ben egy új kollektív szerződést írtak alá a társasággal. Közben 1991-ben Kovács Pál lett a Hilton Szakszervezet elnöke, akinek vezetésével a bonyolult struktúrájú Danubiushoz tartozó érdekvédelmi csoportok sorra a VISZ tagjaivá váltak. Kovács Pál SZIB elnök

43

HungarHotels Szakszervezet története 1989. november-decemberében – az alapító szakszervezeti vezetők - a tagság támogatásával a rendszerváltás kezdetén úgy döntöttek, hogy ismét önálló szakszervezetként látják megvalósíthatónak, a turizmusban, a vendéglátásban, közellátásban és utazási irodákban dolgozó munkatársak érdekvédelmét, érdekképviseletét. A rendszerváltás, a piacgazdaság kialakulása – az előprivatizáció, privatizáció kezdetét is jelentette, amely elsőként érintette a HungarHotels egységeit, a csárdák, éttermek kerültek magántulajdonba. Mivel gazdasági és szakszervezeti vezetői szinten is nagy volt a tájékozatlanság és bizonytalanság, ezért óriási szerepe volt kezdetben annak, hogy a szakszervezetek véleményezték a privatizációs pályázatokat. Így közvetlenül részt vehettek a tulajdonos kiválasztásában, képviselhettek olyan alapelveket, hogy a magyar munkavállalók is tulajdonhoz juthassanak. (pl. szolnoki Tisza Szállodánk), de szorgalmaztuk az MRP: által biztosított lehetőségeket is. Elsőként fizettünk Magyarországon a bezárt Royal Szállodában végkielégítést – amely csak a későbbi időpontban vált törvényi kötelezettséggé. A társaság privatizálása A fő szakszervezeti célkitűzés volt a HH privatizációnál, hogy cégünket „egyben” privatizálják, sajnos ez nem találkozott az ÁPV RT. – mint tulajdonos elképzelésével, ezért ún. többlépcsős privatizációra került sor. Ekkor került el tőlünk vidéki szállodáink többsége, a miskolci Avas és Júnó, a dunaújvárosi Aranycsillag, a székesfehérvári Alba-Regia, a szombathelyi Savaria és Claudius, a salgótarjáni Karancs, stb., majd ezt követték az ún. zászlóshajók, patinás üzletek, mint pl. a Gundel, a New York, Gerbeaud, majd a Fórum és Inter-Continental szállodák. A magas szervezettséggel bíró, a munkavállalók majd teljes körét magába foglaló, 90 %-os szervezettséggel működő erős érdekvédelmi tevékenység eredményeként – dr. Balázs Zoltánné irányításával – összegezhetjük, hogy szállodáink nagy többsége jogutódlással, magas színvonalú Kollektív Szerződéssel került magánkézbe. Sajnos a fenti szállodák utótörténetét ismerve, nem mindenütt sikerült megőrizni a vívmányokat, sőt a munkahelyeket sem mindenesetben. A megmaradt „törzshálózat” részére 1996-1997-ben új fejezet kezdődött. A SZIB-nek abban kellett állásfoglalást kialakítania, hogy a vállalat egységes megtartásáért vagy szállodánkénti eladásáért

44

álljunk ki, hogyan biztosítható a többségi magyar tulajdon, hiszen ekkor már a jogutódlás és Kollektív Szerződés átvétele törvényi kötelezettséggé vált. 1996-1997-ben hosszú évek küzdelmei után a HH-ra kiírt pályázat nyertese a Danubius lett. Megállapodtunk, hogy a Danubius egy éven belül tőzsdére viszi a HH-t, s a dolgozók részére először 10 majd szakszervezeti kezdeményezésre a maximum 15 % részvényt a dolgozóknak kell felajánlani megvételre. Ágazatunkban egyedülálló módon a szakszervezetből hoztak létre dolgozói konzorciumot a részvény jegyzés lebonyolítására. Mivel a Danubius reprezentatív szakszervezete is a VISZ-hez tartozott, így a jövő feladata az egységes érdekvédelem szervezeti és személyi feltételeinek kialakítása, megteremtése volt. Így lettek a Hilton, a Gellért, a Helia és a büki szállodák dogozói is a VISZ tagjai. Dr. Balázs Zoltánné SZIB titkár Happy End – közös évek A privatizáció lezárását követően az ekkor már Danubius Hotels néven működő nagyvállalat érdekvédelmi struktúrája is megújult. Kovács Pál lett a szakszervezet elnöke és a Danubius Felügyelő Bizottságának dolgozói küldötte, dr. Balázs Zoltánné ügyvivő elnökként vitte továbbra is a szakszervezeti feladatokat és megválasztották - immár negyedik alkalommal - a központi szintű üzemi tanács elnökévé. Már az első percektől kezdve harmonikus volt az együttműködésük és sikeresen befejezték a társaságnál működő érdekvédelem egységesítését, így a teljes tagság a VISZ tagjává vált. Sikerült az Üzemi Tanácsba is szakszervezeti tagokat delegálni. A két társaság kollektív szerződéseiből készült egy új, leginkább csak az előnyöket életben tartó közös Kollektív Szerződés. Az immár többségi külföldi tulajdonossal működő társaságnál sikerült új juttatásokat biztosítani, pl. Egészség- és Nyugdíjpénztár. A Szakszervezet és Üzemi Tanács vezetői közül többen dolgoznak e pénztárak vezető testületeiben, a munkabiztonsági területen. Az ÁPB vezetésében és bizottságaiban, illetve a megyei szervezetekben is található néhány Danubius-os szakszervezeti vezető. Kiemelkedő eredménynek tartjuk, hogy a társaságnál is bevezettük a felszolgálói díjat, amely mintegy évi 200 millió forint juttatást biztosít a vendégtérben dolgozó munkatársaink számára.

45

Bérmegállapodásainkban 10 éven keresztül 14 havi bért tudtunk kialkudni az inflációt sokszor meghaladó alapbéremelések mellett. Sok vita eredményeként sikerült megtartanunk a Törzsgárda Szabályzatot, magas színvonalú üdültetést biztosítunk munkatársainknak. A válság cégünket is súlyosan érintette, csoportos létszámleépítésekre, megszorító intézkedésekre folyamatosan sor került. A 2010-es év érdekképviseleti szempontból mozgalmas volt. A kormány által meghirdetett TÁMOP programban a szakszervezet javaslatára társaságunk is részt vett, ezzel sikerült elkerülni munkahelyek megszüntetését. Az is jó volt, hogy a továbbképzésben résztvevő 530 munkatársunk képzettebb lett. Az év végére elfogadtuk a hosszú hónapok munkájával megalkotott új Danubius Kollektív Szerződést. Ez –szemben a korábbival, melynek már 14 melléklete volt- egy korszerű, az új szabályokhoz alkalmazkodó könnyen kezelhető KSZ. A könyvvizsgálók által kifogásolt Törzsgárda rendszert nehéz tárgyalások után Jutalom II-re változtattuk megőrizve munkatársainknak a cca 500 millió jutalmazási lehetőséget (öt év alatt). Az üresen álló keszthelyi Hullám Szállodát vállalati üdülővé alakítottuk át, így biztosítva évente több, mint száz család részére a nyári egy hetes pihenést. A SZIB és ÜT vezetőknek évente sikerült oktatást és továbbképzést tartani. 2010 óta vállalati teniszbajnokságot szervezünk. Ezeken 40-50 munkatársunk küzd meg egymással. Az utolsó két évben alacsony jövedelmű dolgozóinknak bérkompenzációt fizettünk, így megoldódott, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére legalább nettó bér pozíciójuk ne romoljon. Az elmúlt 20 évet, ezen belül a Danubius-szal együtt átélt éveket mégis eredményesnek tartjuk, hiszen mind a tulajdonos, mind a management komoly tényezőként tartja számon a helyi érdekképviseletet. Természetesen mindehhez elengedhetetlen az a példás együttműködés, amely a VISZ felső vezetésével kialakult. Jelentős pozíciókat töltünk be a VISZ Elnökségében, az Ágazati Párbeszéd Bizottságban, s nem utolsó sorban a különféle Európai Érdekvédelmi Szervezetekben.

Dr.Balázs Zoltánné

Kovács Pál

SZIB titkár

SZIB elnök

46

Junior MRP szervezet Az 1990-es években felgyorsult az állami vállalatok privatizációja. Sok külföldi cég és tőkebefektető jelent meg a piacon. A gyermekétkeztetésben legnagyobb cégként a Junior Vendéglátó Vállalat került az érdeklődés középpontjába. 1994-ben írták ki a Junior privatizációját. Több külföldi befektető is jelezte vételi szándékát. A dolgozók képviseletében a Szakszervezeti Bizottság és az Üzemi Tanács indítványára a vállalatvezetéssel közösen úgy döntöttünk, hogy kapcsolódva az új privatizációs lehetőségekhez megalakítják az MRP-t, így nagy eséllyel indulva a Junior megvételéért, ugyanakkor megakadályozzuk a cég külföldi kézbe jutását. Elhatározásunkat tettek követték. Közösen ki kellett alakítani a saját alapszabályunkat. A jogi útvesztőkben való eligazodáshoz sok segítséget kaptunk a VISZ - től és az MRP Szervezetek Szövetségétől is. Ennek köszönhetően megteremtettük a lehetőségét egy jól és jogszerűen működő MRP megalakulásának. 1994. október 1-jén szombaton a Dózsa György úti Fa-és Építőipari Dolgozók Szakszervezetének székházában tartottuk alakuló közgyűlésünket, ahol megválasztottuk az MRP 7 tagú vezetőségét. A tagok közül 6 fő szakszervezeti tag volt. A dolgozói szervezettségre kiváló példa, hogy a munkajogi létszám 1134 fő volt, ebből 876 fő vett részt az alakuló közgyűlésen. Ez 77,25 %-os részvételnek felel meg. Ez az adat jól tükrözi a Szakszervezeti Bizottság és az Üzemi Tanács munkáját. A sikeres alakuló közgyűlés után ott helyben megtartottuk az első közgyűlést is. Itt dönteni kellett a hitel felvételéről, mert az MRP nem rendelkezett a vételár teljes összegével. A közgyűlés megbízta vezetését, hogy nevükben kezdjen tárgyalásokat az Állami Vagyon Ügynökséggel vállalatunk megvásárlásáról, amely végül sikerült, így tulajdonosai lettünk saját munkahelyünknek. Lényeges dolog még, hogy a megvásárolt vagyon 52%-a az MRP tulajdonába került. Sajnos a gazdasági környezet gyors és számunkra kedvezőtlen változásai nem tették lehetővé a cég és a tulajdonosok, így az MRP szárnyalását sem. A hitelek visszafizetése lassan haladt, sok főleg idős MRP tagunk ment nyugdíjba, vagy meghalt. Az Ő részüket folyamatosan vissza kellett fizetnünk, így mivel az MRP saját tőkével nem rendelkezett, komoly gondokat jelentett ezen összegek visszafizetése.

47

2005-ben kifizettük a felvett hiteleket, így az MRP szervezet 2005. 05. 28-án megszüntette jogi tevékenységét és feloszlott Sajnos a 2005-ös MRP szervezet megszűnése óta eltelt idő, nem a Junior felemelkedéséről szólt. A rossz gazdasági környezetünk és a kiélesedett konkurencia harc hatásai negatívan befolyásolják cégünk eredményeit. A közbeszerzési kiírások és ezek nyertesei, nem mindig a valódi gazdasági célokat eredményezik. A tisztességesen viselkedő, minden dolgozóját valóságosan bejelentő cégek még mindig hátrányban vannak az ügyeskedő, a szabályokat felrúgó vállalkozásokkal szemben. A Junior munkavállalóinak a kiszolgáltatottságát is növeli az új Munka Törvénykönyve. Meg kell még említenem köszönettel, hogy a VISZ Titkárság, mind a hazai, mind a nemzetközi munkában, az utóbbi években, nagyon erőteljes tevékenységet fejtett ki a közösségi étkeztetésben dolgozók érdekében. Kazup Zoltán SZB titkár

48

Sodexho-Sodexo Nagyon régen történt, 1993-ban, de aki átélte a privatizációt emlékszik arra a sok izgalomra, feszültségre, félelemre, amikor az ország legnagyobb közösségi étkeztetéssel foglalkozó cégéből a PestBudai Vendéglátó Vállalatból lett Pest-Buda Rt-t, a francia Sodexho privatizálta. Az ilyen folyamatok nem mennek „fájdalom” és egyéni sérelmek nélkül. Az akkori Központi irodában I. kerület Fortuna utca 4-ben, folytak az előkészítő tárgyalások. Miután működött a szakszervezeti bizottság, így elértük, hogy az akkor érvényben lévő vállalati Kollektív Szerződésben foglaltakat vállalja az új tulajdonos, a munkaügyi jogfolytonossággal együtt. Ez nagyon komoly dolog volt abban az időben. A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ekkorra már önálló volt, és csatlakozott a Nemzetközi Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez. /International Union of Food, Agricultural, Hotel, Restaurant, Catering, Tobacco and Allied Workers' Associations (IUF)/ Így a szakszervezetnek olyan nemzetközi súlya volt, hogy nyomást tudott gyakorolni a Sodexho multinacionális cégre, és ez megkönnyítette a tárgyalásokat, sikerült megtartani a kollektív szerződést, és megakadályozni, hogy eladják a Balaton Fenyvesen lévő nyaralót, amit a mai napig is megszépülve, kibővítve használnak a munkavállalók. Egy ilyen rövid összefoglalóban nem lehet minden eredményt leírni, de erre vagyunk a legbüszkébbek, pláne ha visszagondolunk arra, hogy mennyi helyen nem így történt, pedig történhetett volna. 1995-ben jött az ÜT választás, aminek tagjai a cégnél mindannyian szakszervezeti tagok illetve tisztségviselők, és ez minden választásnál megismétlődött. Nagy segítségünkre volt 1997-ben, hogy a VISZ megkötötte a munkáltatói szövetséggel az Ágazati Kollektív Szerződést. Szakszervezeti Bizottságunk tagjai, és a munkaadó szükség szerint, de évente legalább kétszer egyeztet, illetve tárgyalják meg az igényeket, és a lehetőségeket, ami remélhetőleg a nehéz gazdasági helyzetben sem fog változni, és hatásos együttműködést eredményez. A vállalti Kollektív Szerződésből azért idéznék néhány juttatást a teljesség igénye nélkül, tanszertámogatás, karácsony előtti Sodexo pass jegyutalvány, temetési segély, állományban lévő dolgozó temetési költsége- sajnos nem ritkán fordult elő, továbbá étkezési

49

hozzájárulás biztosítása, kamatmentes fizetési előleg pénzügyi előírások szerint. 2009. októberében a párizsi központú Sodexo Európai Üzemi Tanács a magyarországi leányvállalat székházában 1143 Budapest, Ilka utca 31., tartotta összejövetelét, és a kétnapos tanácskozás után elismeréssel nyilatkozott a Szakszervezet és ÜT munkájáról, ami köszönhető a VISZ európai elismertségének is. Köszönet utólag is Rédei Alajosnénak, az akkori ügyvezető elnöknek, aki az Állami Vagyonügynökségnél képviselve a munkavállalóink érdekeit, rábólintott 1993-ban az „üzletre” /a privatizációra/, ennek következtében jelenleg is, 2100 főt foglalkoztató cég munkavállalói vagyunk.

Az érvényben lévő Kollektív Szerződésünk országos viszonylatban, de túlzás nélkül mondható, hogy közép európai szinten is példaértékű. A francia országban lévő Sodexo központ 2011. december 12-én keretszerződést írt alá az IUF-vel a munkavállalói és szakszervezeti jogok érvényesítéséről.

A VISZ delegáltjaként az Ágazati Párbeszéd Bizottság tagjaként rész vehettem három éven keresztül a „Jó Higiéniai Gyakorlat” – Útmutató a vendéglátás számára- elkészítésében, így sikerült a cégünk konyháiban meglévő tapasztalatokat is az útmutatóba bedolgozni. Ennek következtében, egy nagyon kiérlelt, gyakorlat orientált útmutatót sikerült megalkotni.

Kollárszky Liza SZB elnök

50

A TAVERNA SZAKSZERVEZET RÖVID TÖRTÉNETE

A VISZ elmúlt 23 éves munkájának értékelése nem lehet teljes a tevékenységét 2008. évben befejező TAVERNA CSOPORT Szakszervezeti Intézőbizottság megemlítése nélkül. A nagy múltú szakszervezet évtizedeken keresztül látta el a dolgozók érdekképviseletét először, mint a Belvárosi Vendéglátó Vállalat Szakszervezeti Bizottsága, a budapesti V. VI. és XIII. kerületben működő vendéglátó egységeknél. A későbbiekben, az 1990. évek elejétől TAVERNA Szálloda és Étterem Rt. Szakszervezeti Intézőbizottsága néven működő alapszervezet aktívan részt vett a vállalati átalakulások és privatizációs folyamatok kezelésében, közel 3000 dolgozó képviseletében, köztük a Hotel Taverna és a Hotel Liget szállodákkal, melyeket a City Panzió hálózat - City Panzió Mátyás, Ring és Pilvax - egészített ki 1996-tól. Az újabb szervezeti változásokat követve, 2002 őszétől TAVERNA Csoport Szakszervezeti Intézőbizottsága név alatt folytatta tovább az érdekképviseleti szervezet tevékenységét, még hat éven keresztül. Az Intézőbizottság munkája mindig sokrétű volt, melynek középpontjában a következő fő célkitűzések szerepeltek: - Hatékony érdekképviseleti tevékenység végzése, kiemelten figyelembe véve a különböző gazdasági társaságok, a Csoport életében bekövetkező szervezeti változásokat, együttműködve a gazdasági vezetéssel a problémák megoldása érdekében. - Szervezettség növelése a dolgozói és tanulói közösségekben. - Színvonalas szabadidős, kulturális és sportprogramok szervezése. A fő célkitűzések megvalósulása a következőképpen alakult: - Igyekeztek folyamatos egyeztetésekkel, konzultációkkal a TAVERNA Csoport életében bekövetkezett szervezeti változásokkal kapcsolatban a dolgozók érdekeit képviselni. Az Intézőbizottság részt vett az üzletek, egységek termelési tanácskozásain, az új cégek megalakulásakor az egységekben dolgozó szakszervezeti aktivisták segítségével tájékoztatták a munkavállalókat a további lehetőségekről, valamint együttműködtek a Társaság vezetésével az érintett munkavállalók foglalkoztatásának megoldásában. Az önálló egységeknél mindenhol sor került Kollektív Szerződés kötésére, melyek módosítását, kiegészítését, korszerűsítését a szakszervezet folyamatos javaslataival segítette elő.

51

- A Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezetben képviselték alapszervezetüket az Elnökségben és a Titkárok Tanácsában, valamint 2003. és 2007. között a Budapest-Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottságban. Megalakulásától titkáruk tagja volt a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottságnak. - Az egységek termelési tanácskozásain tájékoztatták a dolgozókat programjaikról, különböző rendezvényeikről, Ezen kívül folyamatos tájékoztatást adtak tevékenységükről a Csoport dolgozóinak a Taverna Hírlevélen, a Taverna Híradón és a Szakszervezeti Tájékoztatókon keresztül. - A szakszervezet rendszeresen „megszólította” a szakmunkástanulókat, pályakezdő fiatalokat, szabadidős programokat szerveztek részükre, ezáltal a szakszervezeti tagutánpótlás is némileg biztosítottá vált. Sajnos a tanulók jelentős részének nem tudták felkelteni érdeklődését, pedig igyekeztek tudomásukra hozni azt, hogy érdekeiket egyedül ez a szervezet tudja megfelelően képviselni. - Nyugállományba vonult kollégáinkkal rendszeresen tartották a kapcsolatot, nyugdíjas találkozók, nyugdíjas klub működtetése, különböző rendezvények, kirándulások és jubileumi köszöntők formájában. - A TAVERNA Kupa szakmai verseny rendezésében folyamatosan részt vettek. - Kiemelkedő társadalmi munkát végző tagjaik évente az „Év Szakszervezeti Aktivistája” kitüntető címben részesültek. - Folyamatos kulturális, sport és kirándulási lehetőséget biztosítottak tagjaik és a Csoport munkavállalói részére, évente több alkalommal.(színházlátogatások, évente kétszer buszos kirándulások, Taverna Családi Juniális Sportnap, ping-pong és bowlingverseny, stb.) A 2006. őszén bekövetkezett tulajdonosváltás az önálló egységek teljes megszüntetését, a vendéglátás és szállodaüzemeltetés befejezését hozta magával. Ez az üzemeltető cégek megszüntetése mellett a központi állomány, jelentős létszámcsökkentését is jelentette. Mindezeket figyelembe véve sajnos a szakszervezetnek nem maradt más feladata, mint a dolgozók csoportos létszámleépítésének szabályosságát figyelni, a felmondások, végkielégítések, a munkajogi védelem alá eső munkavállalók helyzetének az Ágazati és helyi Kollektív Szerződések szerinti megvalósítását intézni. Ezeken kívül az Intézőbizottság feladata volt a bérbe adott szállodák, panziók,

52

éttermek esetében a munkavállalók továbbfoglalkoztatása különböző kondícióinak megteremtése, adott esetben „kiharcolása”. Ehhez a munkához a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet teljes körű segítséget és támogatást nyújtott. Ezzel a hatékony együttműködéssel és a nagy horderejű jogi segítséggel a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése, illetve továbbfoglalkoztatása, a különböző jóléti sport és kulturális alapok megszüntetése törvényesen, a helyi és Ágazati Kollektív Szerződéseknek megfelelően zajlott.

Budapest, 2012. április 18.

Ruiszné Nádas Judit

53

A VISZ elhunyt tisztségviselői: Rédei Alajosné - a VISZ alapító ügyvezető elnöke Bácsi Sándorné - VISZ alapító Elnökségi tag, GEB tagja, Elamen Zrt. SZB titkára Habsz Lászlóné - VISZ Titkárság irodavezetője Szamosközi Istvánné - Danubius SZIB tagja Imre Géza - Hotel Aréna szakszervezeti titkára Magyaróvári Antal - Hotel Rába SZB tagja, ÜT Elnöke Benkő Pál - Hotel Béke szakszervezeti titkára Szakasits Miklós – Sodexo szakszervezeti titkára Domonkos Józsefné – Csongrád megyei GEB Elnöke

54

A VISZ vezetése, titkársága: ⇒ Dr. Mosonyi József

elnök

⇒ Dr. Várnai Zsuzsanna

ügyvezető elnök

⇒ Bogdánné Nánai Mária

ügyvezető alelnök

⇒ Dr. Berán Katalin

ügyvéd munkajogász

⇒ Bécs László

titkársági munkatárs

⇒ Krifaton Vera

titkársági asszisztens

A VISZ Gazdasági Ellenőrző Bizottsága: ⇒ Kővágóné Grubits Katalin

GEB elnök

⇒ Máté Kálmánné

GEB tag

A VISZ társelnökei: ⇒ Horváth Lászlóné

vendéglátás – belföldi turizmus

⇒ Horváth Zsolt

szállodák – fogadók – panziók

⇒ Kazup Zoltán

közösségi étkeztetés

⇒ Kovács Pál

nemzetközi kapcsolatok

⇒ Lovas Istvánné

gyógyturizmus – gyógyászat

⇒ Sütő Zsófia

utazási irodák, légitársaságok

A Vendéglátás és Idegenforgalom Jövőjéért Alapítvány Kuratóriumának Elnöke: ⇒Dr. Balázs Zoltánné

55

Turizmus – Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság Munkavállalói oldal Koordinációs Bizottság Dr. Várnai Zsuzsanna a VISZ ügyvezető-elnöke, a bizottság Társelnöke Bogdánné Nánai Mária a VISZ ügyvezető-alelnöke Kovács Pál a VISZ társelnöke, Danubius Zrt. Hilton Budapest Szakbizottságok Közösségi étkeztetés Kazup Zoltán a VISZ társelnöke, szb-titkár Junior Vendéglátó Zrt. Ruiszné Nádas Judit VISZ elnökségi tag, Junior Vendéglátó Zrt. Dr. Bencsik Istvánné VISZ elnökségi tag, szb-titkár, Elamen Rt. Kollárszky Liza Magyarország Kft.

VISZ

elnökségi

tag,

szb-elnök

Sodexho

Szarkáné Süle Zsuzsa VISZ elnökségi tag, szb-titkár Bakony Gast Zrt. Utazási irodák Dr. Mosonyi József VISZ elnöke Danubius Hotels Zrt. Sütő Zsófia VISZ társelnök, szb-titkár Aeroflot Magyarországi Vezérképviselet Szállodák Dr. Balázs Zoltánné VISZ elnökségi tag, szib-titkár Danubius Hotels Zrt. Hartnerné Török Eszter megyetitkár, Horváth Lászlóné VISZ elnökségi tag, szb-titkár Civis Hotel Zrt.

56

Horváth Zsolt VISZ társelnök, szb-titkár Corinthia Grand Hotel Royal Varga Ilona VISZ Elnökség tagja Vendéglátás Kovács Gábor VISZ elnökségi tag, Gundel Étterem Dobos Attila VISZ elnökségi tag, SZIB titkár, Hunguest Hotels Zrt. Kelemen Edit VISZ SZB titkár, Hortus Naturae Hőforrás Kft. Hotel Hőforrás Molnár Lajos VISZ SzB titkár Danubius Hotel Helia

57

VISZ tisztségviselők bizottsági tagságai 2007-2012-ben ⇒ Nemzeti Turisztikai Bizottság-tagja: /2010-ig/ dr. Várnai Zsuzsanna ⇒ Országgyűlés és Sport és Turisztikai Bizottsága, meghívott: dr. Várnai Zsuzsanna, Bogdánné Nánai Mária ⇒ Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Monitoring Bizottsága: /2010-ben megszűnt/ Dr. Várnai Zsuzsanna, Bogdánné Nánai Mária ⇒ Közép Magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács-tagja: Bogdánné Nánai Mária /2011-ben megszűnt a Tanács/ ⇒ Dél Alföldi Regionális Munkaügyi Tanács tagja: Lovas Istvánné /2011-ben megszűnt a Tanács/ ⇒ Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa: Dr. Várnai Zsuzsanna /a munkavállalói oldal Ügyvivő Testület tagja is/, Bogdánné Nánai Mária /a Pénzügyi Bizottság tagja is/ ⇒ ASZSZ társelnök: Dr. Várnai Zsuzsanna ⇒ ASZSZ Tagszervezeti Tanács: Dr. Várnai Zsuzsanna, Bogdánné Nánai Mária ⇒ ASZSZ megyei koordinátorok: Fónay Gábor, Sebőkné Kovács Katalin, Lovas Istvánné, Tasi Jánosné, Dr. Bihari Mihályné, Horváth László, Nagy István, Szarkáné Süle Zsuzsa, Tolnai Lászlóné, ⇒ AÉSZ Kft Felügyelő Bizottsági tagság: Dr. Várnai Zsuzsanna ⇒ VIKSZ tagja: dr. Berán Katalin ⇒ Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság tagja: dr. Berán Katalin ⇒ NÜSZ: Felügyelő Bizottsági tagság /2010-ig/: dr. Várnai Zsuzsanna ⇒ MNÜA Kuratóriumi tag: Kővágóné Grubits Katalin ⇒ EFFAT Turizmus Elnökség, Elnökségi tag: Kovács Pál

58

⇒ HORECA Szektor EFFAT - HOTREC Szociális Párbeszéd Bizottság tagja: Kovács Pál ⇒ ETLC, tag: Kovács Pál ⇒

AZ EFFAT/HOTREC Szakmai munkacsoport tagja: Kovács Pál

Útlevéllel

foglalkozó

59