FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 6/2014. (IX. 16.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2014. 09. 15-ei üléséről A RÉT 2014. szeptember 15-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. A fórumon részt vett továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, valamint Dr. Nyitrai Péter r. hadnagy úr, az ORFK Hivatala Jogi Főosztály Normaalkotási Osztályának vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Pongó Géza főtitkár és Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselték. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) BKV bérlet ítélet végrehajtása a BRFK-n A RÉT korábbi ülésein visszatérően foglalkoztunk a BRFK-n dolgozók képviseletében benyújtott BKV bérlet perekben hozott bírósági ítéletek végrehajtásának problémájával. Mint ismeretes a BRFK a kártérítésként megítélt pénzösszegekből jogsértő módon járuléklevonásokat eszközölt, holott azt minden esetben nettó összegben – még ha azt az ítélet nem is hangsúlyozta – kellett volna teljesítenie. A végrehajtási eljárások és plusz kiadások megelőzése érdekében az ORFK hathatós közbenjárását kértük, melyre a legutóbbi, júliusi RÉT ülésen ígéretet is kaptunk az ORFK gazdasági főigazgatójától. Kovács István r. dandártábornok úr vállalta, hogy az ORFK állásfoglalást továbbítják a BRFK perképviseleti osztályának, illetve, hogy a tárgykörben személyes egyeztetést is kezdeményeznek a BRFK jogi szakszolgálatával. Az ORFK Hivatala válasza szerint a kérdéssel kapcsolatban az ORFK Hivatalának Jogi Főosztálya a 2014. július 14-ei RÉT ülésre részletesen kifejtette az ORFK Gazdasági Főigazgatóságának véleményével egybehangzó álláspontját. Mivel az egyes perekben alperesi pozícióban (az azokat követő esetleges végrehajtási eljárásokban pedig adósi szerepkörben) az önálló jogalanyisággal rendelkező Budapesti Rendőr-főkapitányság szerepel, az ORFK álláspontja a BRFK perbeli nyilatkozatait – az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatában foglaltakra is figyelemmel – nem pótolhatja és nem írhatja felül. Mindezek alapján, azokban az esetekben, ha a kártérítés kifizetése nem jogszerűen történik, jogászaink végrehajtási eljárást fognak kezdeményezni. A helyzet időközben szerencsére
2 annyival kedvezőbb lett, hogy az ominózus eset(ek) óta született bírósági ítéletek már egyértelműsítik a kifizetés nettó mivoltát. A bíróságok úgy látszik rugalmasabbak! Adó- és járulékkedvezmények jóváírásának elmaradása miatti bércsökkenés Május közepén jeleztük az ORFK Gazdasági Főigazgatóság irányába a kollégáktól érkezett azon problémát, hogy az adó- és járulékkedvezmények vélhetően számfejtési programhiba miatti elmaradó jóváírása miatt több tízezer forinttal kevesebb illetmény került számfejtésre. Ezt egy ideig utólagos manuális számfejtéssel korrigálták a rendőrségi munkáltatók, azonban májusban az ORFK ezt leállította. Az ORFK gazdasági főigazgatójától a tárgyban érkezett tájékoztató levél szerint a témában a MÁK, a Rendőrség és a BM érintett, illetve illetékes vezetői még májusban egyeztettek, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy a vonatkozó jogszabályok (adójogszabályok, Csjt., Tbj.) rendelkezései nincsenek összhangban egymással, ebből ered a jelzett probléma. Annak megszüntetéséhez tehát jogszabály módosításra van szükség. A rendőrségi tájékoztatás szerint a szükséges jogszabály módosítások kezdeményezésére már történtek intézkedések, de az ORFK választ követően szakszervezetünk is megkereséssel fordult a jogharmonizációs folyamat felgyorsítása érdekében a BM vezetéséhez. A júliusi RÉT ülésen rákérdeztünk az ORFK képviselőinél, hogy információik szerint történte előrelépés a problémát illetően. Akkor azt a választ kaptuk országos rendőrfőkapitányhelyettes úrtól, hogy a jelzett problémák orvoslása folyamatban van, sőt a járulékok tekintetében erről már múlt időben lehet beszélni, mivel az már teljes körűen rendeződött, sőt az elmaradások (március, április, május hónapok) pótlása is már zajlik. Az adókedvezmények problémája viszont még lezáratlan, de e tekintetben is reménykeltően nyilatkozott országos rendőrfőkapitány-helyettes úr. Információink szerint a családi adókedvezmény jóváírása (sem a tárgyhavi, sem a visszamenőleges hónapokra járó) júliusban nem történt meg, ezért ismételten tájékoztatást kértünk a probléma kezelésének állására vonatkozóan. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint az ORFK GF értesítette a költségvetési szerveket arról, hogy a Magyar Államkincstár dolgozói valamennyi rendőri szerv esetében korrigálták, illetve – ígéretük szerint – legkésőbb 2014. szeptember 30-ig korrigálni fogják a családi adó- és járulékkedvezmény miatt történt téves levonásokat. Az ORFK válasz alapján talán végre pont kerül az említett probléma megoldásának végére. Amennyiben a fenti határidő után mégsem oldódna meg a probléma, úgy azt névvel és szolgálati hely megjelölésével kérjük a KKI irányába jelezni, hogy azt közvetlenül az ORFKval rendezni tudjuk. Központi zárolás rendőrségi kihatása A Magyar Közlöny 2014. évi 97. számában közzétett 1381/2014. (VII. 17.) Korm. határozat szerint a 2014. évi hiánycél tartása érdekében a Belügyminisztériumnál 2.726,1 millió Ft zárolását rendelte el a kormány. A kormányhatározat miniszteri hatáskörbe utalta a zárolás végrehajtását, tehát annak meghatározását, hogy az mely költségvetési sorokat (cím, alcím, stb.) fog terhelni. A feladatszabás végső határideje 2014. augusztus 1-je volt.
3 A BM közigazgatási államtitkárától már tájékoztatást kértünk a zárolás rendőrségi kihatásáról, de választ ez idáig nem kaptunk a megkeresésünkre, ezért a rendőrség vezetésétől kértünk felvilágosítást az említett tárgykörben. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint 2014. évi hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről szóló 1381/2014. (VII.17.) Korm. határozat 1. pontjában előírt zárolási kötelezettség a Rendőrség költségvetését 1 546,1 millió forint összeggel terhelte. A hivatkozott Korm. határozatban elrendelt zárolás teljes mértékben az Országos rendőrfőkapitányságot terheli, ami a napi működésben nem okoz zavarokat, azonban a zárolás év végéig történő fenntartásakor az egyes, 2014. év végére tervezett beszerzések átütemezését, elhalasztását át kell gondolni. Túlóra kimutatás Az év utolsó negyedévéhez közeledve kértük, hogy az ORFK mérje fel a túlórák kezelésének aktuális helyzetét valamennyi rendőri szervre és foglalkoztatási jogviszonyban állókra vonatkozóan: - 2014-ben ez idáig hány fő (hivatásos, közalkalmazott, stb.) hány túlórát teljesített, - előző év(ek)ről áthozott túlórák óraszáma, - pénzben megváltott, illetve szabadidőben kiadott túlórák. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint a felmerülő kérdés a 2014. szeptember 15-én sorra kerülő RÉT ülésen kerül megválaszolásra. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy havonta kb. 331.000 óra túlóra pénzbeli megváltására biztosított az anyagi fedezet. Gazdasági főigazgató úr hangsúlyozta továbbá, hogy amellett, hogy kizártnak tartja azt, hogy tavalyi megváltatlan túlórák még lennének, nem látja indokát egy rendőri szervekre lebontott túlóra kimutatás elkészítésének. Az ugyanis komoly munkaidő- és erő ráfordítást igényelne, viszont az előbb elmondottak szerint a túlóra ellentételezés a rendőrségen rendezetten történik, ezért azt szükségtelennek tartja. Természetesen amennyiben egyedi ügyekben a szakszervezetek az elmondottakkal ellentétes információval rendelkeznek, úgy azok kivizsgálásában felajánlotta, hogy kérésre segítséget nyújt. Kovács István r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a mostani árvízi- illetve belvízi védekezésben eddig a készenléti egységek működtek közre. Ezen túlórák ellentételezésére pénzben kerül sor. Konkrét kérdésre válaszolva gazdasági főigazgató úr úgy nyilatkozott, hogy nem csak a konkrét árvízi-belvízi védekezési túlórák, hanem az azzal összefüggésben keletkezett minden túlóra (a másodlagosak is, tehát a védekezésben résztvevők helyettesítéséből eredőek is) azonos elvek mentén és módon kerül megváltásra. Ehhez kapcsolódóan merült fel a Készenléti Rendőrség, illetve a rendőr(fő)kapitánysági kollégák eltérő díjazási szabályai által generált bérfeszültség problémája, nevezetesen, hogy a KR-nél dolgozó azonos beosztásúak jobban keresnek a rendőr(fő)kapitánysági kollégáknál. Ezzel kapcsolatban Kovács István r. dandártábornok úr elmondta, hogy egy 2008-as miniszteri (IRM) döntésre vezethető vissza az a mai napig fennálló gyakorlat, hogy a KR munkatársainak valamennyi túlórája pénzben kerül megváltásra. A 2008-ban kiadott rendelkezés ugyanis a mai napig hatályban van. Ez megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Hszt. ugyanis lehetőséget biztosít az állományilletékes parancsnokok számára, hogy a szolgálat érdekében a 150 óra alatti túlórák pénzbeli megváltását is engedélyezzék.
4 A túlóra ellentételezés mellett a hatályos jogszabályok alapján a pótlékrendszer is kedvezőbb juttatásokat biztosít a KR állománya számára (különleges bevetési pótlék). Az ülésen jeleztük, hogy a havi szinten említett kb. 330.000 órás túlóraátlagot soknak tartjuk, ami az állomány leterheltségét igazolja, és kértük, hogy év végén a 2014. évben a rendőrség által teljesített össz túlórák számáról adjon majd tájékoztatást az ORFK. Határrendészek lejáratása Határrendészeti feladatokat ellátó tagjaink sérelmezik, hogy a határátkelőhelyeken olyan „plakátokat” helyeztek el, amely a korrupció gyanújával pecsételi meg őket. A szóban forgó plakát – melyet az ülésen nyomtatott fénykép formájában meg is mutattunk az ORFK RÉT ülésen jelen lévő képviselőinek – arra hívja fel az áthaladók figyelmét, hogy ne nyújtsanak anyagi ellenszolgáltatást az intézkedő rendőröknek. A „határellenőrzés ingyenes, mondjon nemet a korrupcióra” plakátcím tehát azt sugallja az állampolgárok felé, mintha minden rendőr, de legalábbis a többség, korrupt lenne (kollektív bűnösség vélelme)! Ez nem csak a kollégák emberi méltóságát sérti, hanem a rendőrség imídzsét is. Az ülésen kértük a határrendész kollégák szempontjából sérelmes állapot megszüntetését. Kovács István r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy bemutatott plakáton szereplő „korrupciós” zöldszám 2006 óta ki van függesztve a határátkelőhelyeken. Azt ugyanakkor nem vitatta, hogy a képi illusztráció viszont új keletű, ezért ígéretet tett a szakszervezetünk által kifogásolt plakát kifüggesztése körülményeinek kivizsgálására, melynek eredményéről tájékoztatni fogja szakszervezetünket. A sérelmezett „plakátról” készült fényképfelvételt jelen tájékoztatóhoz mellékeljük. Szabolcsi korrupciós norma A tavalyi évben kiadott- valamennyi rendőri szervre kiterjedő hatályú – ORFK-s korrupciós normára hivatkozással a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője augusztus végén főkapitányi intézkedést adott ki a korrupció megelőzése, valamint a személyi állomány erkölcsi-fegyelmi helyzetének javítása céljából. Való igaz, hogy a 20/2013. (V. 17.) ORFK utasítás 43. pontja a helyi sajátosságokra figyelemmel felhatalmazást ad a területi szervek vezetői számára a tárgybani normaalkotásra, azonban a kiadott szabolcsi korrupciós norma ezen jóval, és véleményünk szerint személyiségi jogokat sértően túlterjeszkedik. Néhány rendelkezést kiragadva: megtiltja a járőr-, őr- és útlevélkezelői, szolgálatirányítói és – a bűnügyi szolgálati ág kivételével – az alosztályvezetői állomány számára, hogy szolgálatban a bankkártyájukat, hitelkártyájukat maguknál tartsák. Azon túlmenően, hogy pl. egy bankkártya véleményünk szerint nem korrupcióforrás, azt is aggályosnak tartjuk, hogy az abszolút személyes adatokat hordozó és védelmet igénylő plasztiklap őrzésének feltételeit miként fogja megnyugtatóan biztosítani a munkáltató. A norma „értéknyilvántartó könyv” rendszeresítését írja elő, melybe szolgálat előtt és alatt is be kell jegyezni a szolgálatba bevitt, illetve a szolgálat alatt vásárolt/vásároltatott élelmiszereket és élelmiszernek nem minősülő termékeket (üdítő, gyümölcs, édesség, stb.) is, mert azokat más különben nem tarthatják maguknál. Ez a rendelkezés finoman szólva is eltúlzott.
5 A megyei norma szerint a vezetői állomány évente egyszer a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés és az albérleti hozzájárulás folyósításának jogosságát is ellenőrizni köteles, melyeknek azon túl, hogy a korrupció megelőzéséhez semmi köze sincs, más norma által egyébként is szabályozottak: pl. a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés igénylésének eljárási szabályairól szóló 14/2013. (IV. 15.) ORFK utasítás. Sérti a jogbiztonság elvét, illetve követelményét az, hogy az MRFK intézkedés szerint az eset körülményeire tekintettel akár szóban is elegendő az NVSZ illetékes szervét tájékoztatni a korrupció gyanújáról. Minimális elvárás, hogy a szóbeli tájékoztatást követően soron kívül eleget kell tenni az írásbeliség követelményének. Végül, de nem utolsó sorban a 28/2014. (VIII. 26.) SzSzB MRFK intézkedés személyi hatálya az ORFK utasításon túlterjeszkedve a munkavállalókra is kiterjed. Az ülésen kértük, hogy az ORFK vizsgálja meg az általunk kifogásolt megyei normát, illetve annak rendelkezéseit, melyek véleményünk szerint az alap ORFK utasítás szerinti felhatalmazáson túl terjeszkednek, és írásban tájékoztassanak szakmai álláspontjukról. További lépéseinket az ORFK véleményétől tesszük függővé. Számíthat-e az állomány 2015-ben béremelésre? Az ülésen rákérdeztünk, hogy 2015-ben tervez-e és milyen mértékű illetményemelést a rendőrség a személyi állományt érintően. Kovács István r. dandártábornok úr elmondta, hogy a jövő évi költségvetést előre láthatóan október 11. és október 18. között tárgyalja az Országgyűlés, ezért a kérdés tárgyalása szeptember közepén még idő előtti, így arra a november 10-ei soros RÉT ülés keretében javasolta visszatérni. Bűnügyi technikusok juttatásainak egységesítése Az ülésen szó esett a bűnügyi technikusok juttatásai tekintetében tapasztalt országos eltérés problémájáról: van ahol kapják a veszélyességi pótlékot és a pótszabadságot, míg máshol nem. Hivatkoztunk arra, hogy évekkel ezelőtt már pozitív elmozdulás indult az egységesítés irányába, de végül mégsem lett belőle semmi. Jelenleg is vannak még folyamatban munkaügyi perek, melyek véleményünk szerint ismételten indokolttá teszik a probléma megvizsgálását. Az ORFK képviselői ígéretet tettek arra, hogy a kérdést a RÉT novemberi soros ülésén napirendre tűzik. 50 évesek köszöntése Az ülésen megkérdeztük, hogy mivel magyarázható az, hogy a születésnapi elismerésre felterjesztett kollégák közül van, aki megkapja a javasolt jutalmat, míg a másik, azonos paraméterekkel rendelkező dolgozó nem. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr a kérdésre válaszolva elmondta, hogy az 50., illetve 60. születésnap címén adható elismerés nem alanyi jogon járó juttatás, hanem az adományozásnak többes jogszabályi kritériuma van, így pl. a szolgálati idő hossza, illetve a munkateljesítmény is vizsgálandó szempontok a munkáltató számára.
6 A kérdéskörrel kapcsolatban elhangzott ORFK adatszolgáltatás szerint a kb. 47.000 fős személyi állományból hozzávetőlegesen 800 fő hivatásos 50. életév fölötti (kb. 250 fő vezető beosztású, kb. 350 fő tiszti, valamint kb. 210 fő zászlósi, tiszthelyettesi állományú kolléga). A közalkalmazotti állományra vonatkozóan az előzőek szerinti életkor megoszlási adatokkal az ORFK nem tudott szolgálni, ezért azok utólagos közlését kértük az ORFK képviselőitől. Szankcionálják-e az időszakos alkalmassági vizsgálat elmaradását? Az ülésen kérdésként merült fel, hogy a rendőrségi dolgozók tarthatnak-e retorziótól, amennyiben az időszakos alkalmassági vizsgálatot az előírt határidőben nem végeztetik el. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr az ülésen elmondta, hogy tavaly év végén valóban tartott a rendőrség ellenőrzést az időszakos alkalmassági vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan, de ennek célja a gyakorlati tapasztalatok értékelése és hasznosítása volt. Tábornok úr a konkrét kérdést illetően az ORFK állományába tartozókra vonatkozóan tudott nyilatkozni. Elmondása szerint az ORFK dolgozóit érintően nem került sor felelősségre vonásra. Szolgálatvezető úr ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szűréseken való megjelenés egyrészt a dolgozók javát szolgálja, másrészt, főként a hivatásos állományúak esetében ez jogszabályi kötelezettségük is. FBŐ-söket érintő problémák Szolgálati hely megjelölése nélkül érkezett olyan jelzés a szakszervezetekhez, mely szerint a fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatottak körében az alábbi problémák merültek fel: 1) Június hónapban a szolgálatot irányító parancsnok arról tájékoztatta a kollégákat, hogy a szolgálat felvétele és leadása között keletkezett 30 perc túlórát havonta elszámolják és kifizetik részükre – ez havi 14 szolgálat esetén 7 óra lesz.- Eltelt két hét, majd a tájékoztatás akként változott, hogy nem lehet kifizetni, de le lehet majd csúsztatni. Újabb idő elteltével a végleges döntés – a napi 30 percet nem lehet szolgálatonként túlóra gyanánt elszámolni. A fegyveres biztonsági őrök túlóra kifizetésében nem részesülnek, így fordulhat elő több alkalommal, hogy a váltás előtt kell a többieknek esethez kimenni és a régi és új szolgálat várakozik az irányító parancsnokok visszatéréséig. 2) Kérdésként merült fel továbbá, hogy rendkívüli berendelés esetén milyen ellentételezés jár a berendeltnek. 3) A kollégák azt is tudni szeretnék, hogy hogyan tudják igénybe venni a 6 óránkénti kötelező 20 perc szabadidőt étkezésre, amikor nincs akit odarendeljenek helyettesítésre erre az időtartamra. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint: 1. A szolgálat felvétele, majd leadása során keletkező túlóra elszámolásának ügye A fegyveres biztonsági őrségbe 2010. január 1. előtt felvettek közalkalmazotti, míg a 2010. január 1. után a szervezetbe került fegyveres biztonsági őreink (a továbbiakban: FBŐ) munkavállalói státuszban vannak foglalkoztatva, munkáltatóik a szolgálati helyük szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok. Mindkét állománykategóriára vonatkozik a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 86. § (1) bekezdése, mely szerint a munkaidő a munkavégzésre előírt
7 idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama, míg a (2) bekezdés szerint az előkészítő, vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10/C. § értelmében (a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményeinél létrehozott fegyveres biztonsági őrségnél működő fegyveres biztonsági őr kivételével), a fegyveres biztonsági őr munkaidejéhez (mint előkészítő illetve befejező tevékenység) hozzá kell számítani az előírt formaruha fel- és levételének, valamint a fegyver átvételének és leadásának időtartamát. Hasonló módon rendelkezik az ORFK saját szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség tevékenységéről szóló 52/2010. (OT 30.) ORFK utasítás 52. pont c), és h) alpontja, melynek értelmében az eligazítás és beszámoltatás, a formaruha fel- és levétel, valamint a kényszerítő eszközök és a szolgálati jelvény átvételének és leadásának időtartama a munkaidő részét képezi. A fegyveres biztonsági őrök jellemzően napi 12 órában végeznek munkát igazodva az őrparancsnoki feladatokat ellátó hivatásos rendőrök szolgálati helyéhez és munkaidő beosztásához. A 12 órás munkavégzésen túl, az előbb említett jogszabályi előírások miatt a fegyveres biztonsági őröknek el kell végezni a kötelezően előírt előkészítő és befejező tevékenységeket annak érdekében, hogy a felállítási helyeken folyamatos legyen a szolgálatellátás. Ezen szolgálati tevékenységek elvégzésével tizenkét órán felüli munkavégzés történik, ami ellentétes az Mtv. 99. § (2) bekezdésben foglaltakkal, mely szerint a napi munkaidő legfeljebb tizenkét óra lehet. Nehezíti a jellemzően 12 órás munkavégzés pontos meghatározását az is, hogy a fegyveres biztonsági őreinket – foglalkoztatási státuszuk különbözősége miatt még ha eltérő időhosszban is – munkaidejük alatt munkaközi szünet illeti meg. Míg a közalkalmazottaknál a kollektív szerződésük alapján a munkaközi szünet időtartama beszámít a munkaidőbe, addig a munkavállalók esetében – kollektív szerződés hiányában – az Mtv. 86. § (3) bekezdés szerint a munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek. A közalkalmazott fegyveres biztonsági őröknél – mivel a 12 órás munkaidő alatt járó 60 perc munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít – a napi munkaidő az előkészítő és befejező tevékenység idejével is számolva már meghaladja az Mtv.-ben meghatározott napi 12 órás mértéket. Munkavállalók esetében a 12 óra szolgálat alatt összesen negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani, de mivel náluk az nem minősül munkaidőnek és az előkészítő és befejező tevékenység időtartama ezzel azonos mértékű, a teljes napi munkaidő a 12 órát nem haladja meg, de ezzel a munkavállaló fegyveres biztonsági őrök kedvezőtlenebb helyzetben vannak közalkalmazott munkatársaiknál. További túlórák keletkezhetnek abban az esetben is, ha az FBŐ őrparancsnoki feladatokat ellátó hivatásos rendőrök, – jellemzően szolgálatirányító parancsnokok, vagy készenléti csoportvezetők – egyéb, előre be nem tervezett rendőri feladataik ellátása miatt csak késve tudják az új FBŐ szolgálat felszerelését, eligazítását megtartani, majd a leváltott szolgálat beszámoltatását, leszerelését elvégezni. A fentiek alapján elvégzett 12 órán felüli túlmunkát pénzben, vagy szabadidőben kell megváltani.
8
2. A rendkívüli berendelés ellentételezésének kérdése Rendkívüli berendelés előfordulhat a szolgálatba vezényelt fegyveres biztonsági őr hirtelen lebetegedése, vagy más, a szolgálata ellátását akadályozó előre nem látott ok miatt, valamint a fegyveres biztonsági őrség Működési és Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) BM rendelttel kiadott Működési és Szolgálati Szabályzat 51. § szerint közbiztonsági érdekből, 53. § szerint pedig megerősített szolgálat elrendelése okán. A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés után az Mtv. 143. § értelmében bérpótlék vagy szabadidő jár, ha a munkaidő a beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladja, a munkavégzés munkaidő kereten, vagy elszámolási időszakon felüli. 3. A munkaközi szünet kiadásával kapcsolatos felvetés A közalkalmazotti státuszban lévő fegyveres biztonsági őrök esetében tizenkét órás szolgálat alatt hatvan perc, míg a munkavállalóknál összesen negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani, melynek kiadása az FBŐ őrparancsnoki feladatokat is ellátó hivatásos rendőr (jellemzően szolgálatirányító parancsnokok, vagy készenléti csoportvezetők) feladata. A fegyveres biztonsági őrség folyamatban lévő 2014. évi átfogó őrségparancsnoki ellenőrzése eddigi megállapításai szerint elvétve valóban előfordult olyan helyzet, amikor az őrparancsnok csak késve, vagy esetleg egyáltalán nem tudott biztosítani az FBŐ számára váltást a munkaközi szünetek idejére, így annak kiadása csúszott vagy elmaradt. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságra a munkáltatói jogkör gyakorlójának figyelmét felhívtam, a munkaközi szünet biztosítására intézkedtem. Határozatlan idejűvé alakul át a közfoglalkoztatás? Szakszervezeti értesülések szerint olyan hírek terjednek az állomány körében, miszerint a mostani közfoglalkoztatottak szerződését határozatlan idejűre módosítják. Felmerül a gyanú a közalkalmazottakban, hogy azért nem foglalkozik a munkáltató a közalkalmazottakat érintő kérdésekkel, mert esetleg közfoglalkoztatottakkal kívánják felváltani őket. Az ORFK GF válasza szerint a kormány részéről nincs tervben a közfoglalkoztatottak szerződésének határozatlan időre történő módosítása, egy 2014. augusztusi döntés alapján a szerződésüket 2015. február 28-ig meghosszabbították. Lakhatási támogatás Somogy és Csongrád megyében A RÉT előző ülésén kérésként hangzott el szakszervezeti részéről, hogy az ORFK vezetése vizsgálja meg, hogy jogszabálynak megfelelően jár-e el a Somogy és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy a vidékről oda kerülő állománynak semmilyen lakhatási támogatást nem ad. Szakszervezeti információk szerint ugyanis a két területi szerv a jogszabály szerint járó juttatásokat sem folyósítja az állomány részére. Az érintett rendőr-főkapitányságok, valamint az ORFK GF válasza szerint: A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint, 2014. évben 26 fő részére fizetett albérleti hozzájárulást a 16/2013. ORFK utasítás alapján (összesen 2.942.300 Ft). Munkáltatói kölcsönben 8 fő részesült 12.398.082 Ft összegben, 3 fő első lakáshoz jutó
9 részesült 6.800.000 Ft-ban, 5 fő részére pedig korszerűsítés céljából 5.598.000 Ft került folyósításra. Szállón történő elhelyezésre vonatkozó igénnyel éltek és élnek is a kollégák, jelenleg 15 fő veszi igénybe. Az állomány számára jogszabály szerint járó juttatások kifizetésére megkülönböztetett figyelmet fordítanak. A feltett kérdés második mondata a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság által megvalósított törvénysértésre utal, mely az állomány járandóságának kifizetését érinti. A felvetéssel kapcsolatban érdemi válasz nem adható mindaddig, amíg az a konkrétumokat nélkülözi. A helyzet tisztázása érdekében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság felvette a kapcsolatot a Szakszervezet főtitkárával, akitől érkező válasz függvényében tudják álláspontjukat kifejteni. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hivatkozott a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115. §-ára, mely szabályozza a hivatásos állomány tagja részére nyújtható lakhatási támogatások típusait. A hivatkozott rendelkezés, és a vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök ezen szociális, jóléti juttatások kötelező jellegű biztosítását nem határozzák meg, így a nyújtható támogatások köre a rendészeti szerv rendelkezésére álló infrastrukturális, és költségvetési helyzetén alapul. A feltett kérdés általános jellege okán a válasz is ugyanilyen módon adható. Jelenleg a hivatásos állományú munkavállalók lakhatási helyzetét egyrészt a rendelkezési jogukba tartozó lakások bérletbe adásával tudják támogatni (tulajdonjogi helyzetet tekintve három típusú lakás tekintetében: a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás céljára szolgáló helyiség, olyan lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jogunk van, valamint a munkaköri szolgálati lakás), másrészt a magántulajdonú lakás megszerzéséhez nyújtott kamatmentes kölcsön folyósításával. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetése a feszített költségvetési kondíciók mellett a jogszabály alapján járó juttatások kifizetéséről gondoskodik, ezért az érdekképviseleti szerv erre vonatkozó állítását határozottan visszautasítják. E-útdíj ellenőrzés miatti létszám átcsoportosítás Az autópálya útdíj fizetés vonatkozásában a RÉT előző ülésén került felvetésre, hogy túlzott létszámot mozgósítanak az útdíj ellenőrzés ellátásának vonatkozásában, ugyanakkor a közterületen kevés létszámmal teljesítenek szolgálatot. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint a belügyminiszteri feladatmeghatározás szerint az útdíjellenőrzést folyamatosan kell végezni, azonban annak ellátására a Rendőrség többletlétszámot nem kapott. Ezért tény, hogy ezen feladat létszámigényét csak más közterületi szolgálati feladatok létszámigényének rovására lehet és kell biztosítani. Az útdíjellenőrzés létszámigényét a feladatellátás megkezdése előtt felmérték, annak nagyságát és más közterületi szolgálatra gyakorolt létszámelvonó hatását jelezték. Ugyanakkor megítélésük szerint a szakszervezet ténymegállapító kérdésfelvetése – miszerint „túlzott létszámot mozgósítanak” a feladat végrehajtására – nem érdekképviseleti kompetencia. Az eredményes feladatellátás érdekében szükséges létszám megállapítása szigorúan rendőrszakmai kérdés, amelyre ebben az esetben is a feladatmeghatározás és a
10 vonatkozó jogszabályok előírásainak maradéktalan figyelembe vételével került sor, úgy, hogy az a lehető legkisebb többletterheléssel járjon az érintett rendőri szervekre nézve. A kérdésben foglaltakkal szemben egyébként az útdíjellenőrzést nem kizárólag autópályán, hanem az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet mellékletében tételesen felsorolt autópályák, autóutak és főutak elemi útszakaszain végzik. Az ezeken a helyeken biztosított állandó közterületi rendőri jelenlét ugyanakkor hozzájárulhat az adott út köz- és közlekedésbiztonsági helyzetének javításához. Ennek okán a ténymegállapító kérdésfelvetés második része, miszerint „a közterületen kevés létszámmal teljesítenek szolgálatot”, megítélésük szerint értelmezhetetlen, mivel ezen szolgálati feladatot is közterületen látják el. Ügyeleti díj probléma Győrben A RÉT előző ülésén merült fel problémaként, hogy Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrfőkapitányságon segédelőadók ügyeletesként szerepelnek, ügyeletesi feladatokat látnak el, mégsem kapnak pótlékot. Nyírbátorban az őrzött szállás tekintetében ügyeletesi beosztásban foglalkoztatnak kollégákat, Győrben viszont nem. Az előzőekben leírtak miatt Győr-MosonSopron megyében több per is várható ebből a problémából kifolyólag. A Győr-Moson-Sopron MRFK és ORFK Hivatal válasza szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 39. §-a alapján ügyeleti pótlékra (díjra) jogosult – a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők kivételével – az, aki szolgálatvezénylés alapján ügyeleti szolgálatot lát el. Nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen jár pótlék vagy díjazás (éjszakai, orvosi stb.). A Hszt. 254. § (2) bekezdés c) pontjának 1. pontja alapján az ügyeleti pótlék szolgálatonként számítandó, mértéke az illetményalap 3,8 %-a és 7,4 %-a között mozoghat. A Hszt. 254. §-ának (2) bekezdése értelmében a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A szakszervezet kérdésére válaszolva tehát kijelenthető, hogy az ügyeleti pótlék jogilag létezik, azonban azt, hogy az őrzött szállások dolgozói a pótlékra ténylegesen jogosultak-e vagy sem, az ORFK Hivatalának Jogi Főosztálya konkrét információk hiányában nem tudja megítélni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 1. pontban beidézett jogszabályi törvényhely első fordulata alapján nem jár ügyeleti pótlék a szervezeti állománytábla szerinti ügyeletesi beosztásba (pl.: MRFK Tevékenységirányítási Központ) kinevezettek esetében. A megyei főkapitányság esetében szervezeti állománytábla szerint rendszeresített ügyeletesi beosztás csak az MRFK Rendészeti Igazgatóság, Tevékenységirányítási Központ állományában található. A jogszabályi törvényhely második fordulata alapján továbbá nem jár ügyeleti pótlék (díj) azért a szolgálatért, amelyért más címen illetékes pótlék (díjazás) (éjszakai, orvosi stb.)
11 folyósításra kerül. Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy fenti tárgykörben a megyei főkapitányságon jelenleg 3 szolgálati panasz elbírálása van folyamatban, melyet az MRFK Rendészeti Igazgatóság, Őrzött Szállás állományában segédelőadó beosztásban szolgálatot teljesítő kollégák adtak be. A megyei rendőr-főkapitányságok tevékenységirányítási központjainak felállításáig hatályban volt, a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 53/2010 (OT.31.) ORFK utasítás 2. pont j.) alpontja alapján az őrzött szállások tekintetében ügyeleti szolgálatot kellett üzemeltetni, azonban főkapitányságuk esetében az MRFK Rendészeti Igazgatóság, Őrzött Szállás állományában szervezeti állománytábla szerinti ügyeletesi beosztás nem került rendszeresítésre. A szolgálati panaszt benyújtók feladataik ellátásáért közterületi pótlék folyósításában részesültek.
Pongó Géza főtitkár
