FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530; 39-532 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 3/2014. (III. 18.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2014. 03. 17-ei üléséről A RÉT 2014. március 17-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. ezredes úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. A fórumon részt vett továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője, valamint Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatala Jogi Főosztályának vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselte. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) Továbbra is befagyasztva maradnak a bérek Az előző RÉT ülésen számos illetményt és béren kívüli juttatást érintő kérdést, problémát tettünk, illetve vetettünk fel. Így például, hogy mit tett és tesz a rendőrség vezetése az állomány kb. egy évtizede befagyasztott bérének emelése érdekében. Kifogásoltuk továbbá, hogy az éves cafetéria keret is évek óta változatlan összegű, ezért legalább a választható juttatások adóterheinek munkáltatói átvállalásával kértük azt értéken tartani. A bankszámla költségtérítés költségvetési törvény szerinti maximumban (havi bruttó 1.000 Ft) tartjuk elfogadhatónak az állomány számára biztosítani. Ugyancsak szakszervezetünk kardoskodott elsőként és kitartóan az adómentes lakáshitel törlesztési támogatás cafetéria körbe vonásáért. Az ORFK válasz szerint a Rendőrség az egyes állománykategóriákra vonatkozó foglalkoztatási törvényekben meghatározott – és a 2014. évben az aktuális évre szóló költségvetési törvényben foglaltak alapján – tervezte meg és biztosítja az állomány illetményét és egyéb juttatásait. A 2014. évi költségvetési törvény nem tartalmaz ilyen célú fejlesztési többletet, illetve ismereteink szerint olyan kormányzati többletforrás sem áll rendelkezésre, mely az állomány jövedelmi helyzetének javítását célozná. Kivételt képez a tiszthelyettesi állomány kiegészítő juttatását érintő kormányzati intézkedés, amellyel összefüggésben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/I. §-át módosította a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény, amely szerint a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek,
2 valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja havonta 24 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult. A módosított rendelkezést a Hszt. 337. §-a alapján 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ülés keretében kértük, hogy az ORFK szolgáltasson adatot a legalacsonyabb tiszti, azaz az I/II-es, valamint I/III-as besorolásban lévők létszámáról és illetményátlagukról. Az immár havi bruttó 24.000 Ft-os tiszthelyettesi/zászlósi kiegészítő juttatással ugyanis az említett személyi körbe tartozók keresete legalább olyan, de lehet, hogy alacsonyabb szintre került, mint a kompenzált állományé. Ezért a kiegészítő juttatásban részesülő személyi kör kibővítését szükségesnek tartjuk megvizsgálni, melyhez az említett számadatok ismerete szükséges. A belügyminiszter úrtól származó információ szerint a tárca felmérése szerint mindössze 17 fő az érintett létszám, akik 160-400.000 Ft körüli illetménnyel rendelkeznek. Mindkét adat valódisága tekintetében kétségeink vannak, ezért a rendőrség statisztikai kimutatását kértük. Az ORFK költségvetése nem ad lehetőséget a bruttó 200 000 Ft/fő/év keret adóvonzatának eddigiektől eltérő kezelésére. Mivel a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományának választható béren kívüli juttatásairól, valamint a személyi juttatás terhére 2014. évben teljesítendő egyes kifizetésekről szóló 3/2014. (I. 31.) BM utasítás nem tartalmazza a cafetéria-juttatások felhasználhatóságát lakáshitel-törlesztésre, így ez a lehetőség a Rendőrség cafetéria-utasításában sem szerepel. Amennyiben a BM utasítás a jövőben lehetővé teszi a cafetéria lakáshitel-törlesztésre történő felhasználását, úgy az ORFK utasítás módosítását kezdeményezik. Ennek időpontjáig pedig az ORFK utasítás már kiadmányozott, kihirdetésre váró módosításával lehetőséget biztosítunk arra, hogy az állomány tagja az éves helyi utazásra szolgáló bérlet kivételével, az igényelt cafetéria-juttatások kifizetését – saját kezűleg 2014. március 13-ig tett írásbeli kérelmével – 2014. szeptember 30-ig felfüggessze. Az ülésen elhangzott tájékoztatás szerint a rendőrség személyi állományából 2.833 fő élt a cafetéria nyilatkozattétel felfüggesztésével. Tehát az állomány kb. 5 %-a kíván élni az adómentes munkáltatói támogatási forma adta lehetőséggel. Örülünk, hogy közel háromezer kollégának sikerült segítenünk, mert a fáradozásunk végül meghozta az eredményét. A bankszámla-költségtérítés mértékének emelése költségvetési kérdés. Jelenleg, a javasolt emelt összegű térítés fedezete nem áll rendelkezésre a Rendőrség költségvetésében. Belügyminisztériumi döntés, illetve forrásbiztosítás esetén lehet megvalósítani a költségtérítés összegének emelését. Statisztikák Az alábbi kimutatásokat kértük a rendőrségtől: a) a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 2014. január 1-től megemelkedett összege miatt kötelező béremelésben részesültek számáról rendőrségi összesen, továbbá állománykategóriánkénti (tiszt, tiszthelyettes, közalkalmazott, munkavállaló, kormánytisztviselő) és rendőri szervenkénti bontásban;
3 Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság (ORFK GF) válasza szerint a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján, a 2014. január 1-től megemelkedett kötelező béremelésben a rendőrségnél összesen 7140 fő részesült. Tavaly ez a számadat négyezer körüli (az állomány 10 %-a) volt. Egy év alatt tehát a létminimum környékén keresők száma másfélszeresére nőtt (az állomány kb. 15 %-a). Ez is azt igazolja, hogy a rendvédelmi szférában mielőbbi bérrendezés szükséges! b) a havonta bérkompenzációban részesülők létszámáról az előző kimutatás szerinti megoszlásban; Az ORFK GF válasza szerint a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése írja elő a fedezetbiztosításhoz kapcsolódó elszámolási kötelezettséget, melyet az államháztartásért felelős miniszter által meghatározottak szerint, a Belügyminisztérium feladatszabását követően várhatóan 2014 márciusában kell teljesíteni. Az előző évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy ez az adatszolgáltatás összesített adatokat tartalmaz, tehát állománykategóriánkénti megbontással nem kell, hogy rendelkezzünk. A kimutatás elkészítését követően – igény esetén – gondoskodunk az abban foglalt adatok megküldéséről a szakszervezetek felé. Az ülésen Kovács István r. ezredes úr hozzávetőleges számadattal szolgált. E szerint kb. 14.000 fő, azaz kb. az állomány 1/3-ának illetményét kell kiegészíteni ahhoz, hogy az adó- és járulékváltozások miatt ne szenvedjen keresetcsökkenést! A számadat önmagáért beszél! c) a 2013-ban a kollégákkal szemben kiszabott gépjármű kártérítések összegéről: létszám és Ft-összesen, valamint rendőri szervenként és állománykategóriánkénti bontásban; Az ORFK válasz szerint az FRSZ által kért részletes információkkal az ORFK Gazdasági Főigazgatósága nem rendelkezik. A választ kétkedéssel fogadjuk, mivel érthetetlennek tartjuk azt, hogy ha központilag kerül leosztásra a rendőri szervek részére az e célra fordítható költségvetési keret, akkor hogy-hogy nincs ilyen információ birtokában a központi szerv?! d) a 2013-ban a rendőrségnél alkalmazott közfoglalkoztatottak létszámáról és az általuk végzett feladatkörökről (rendőri szervenként hány főt és milyen feladatokra alkalmaznak). Információink szerint ugyanis ügykezelői feladatokat (iktatás, Robotzsaru kezelés) is végeznek, amit egyrészt jogilag is aggályosnak tartunk (ezen úgymond „bizalmi” tevékenységeket legalább közalkalmazottakkal kellene végeztetni), a meglévő állományban is aggodalmat kelt: félnek az esetleges elbocsájtástól, hogy majd „olcsóbb” munkaerővel fogja a munkáltató kiváltani őket. Az ORFK GF válasza szerint a közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, amely átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen. Közfoglalkoztatási jogviszony a 2011. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokra létesíthető, valamint további feltétel, hogy a felsorolt feladatok kizárólag akkor láthatók el közfoglalkoztatás keretében, ha a feladat ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A
4 Rendőrségen belüli közfoglalkoztatás célja, hogy a személyi állomány (hivatásos, kormánytisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló) adminisztratív terhei csökkenjenek, ezáltal a produktív munka növekedjen, valamint bizonyos területeken az elmaradt feladatok végrehajtása megtörténjen. A rendőrség nem kíván adminisztratív feladatokat ellátó létszámot leépíteni, hanem törekszik minden állománycsoport esetében a leterheltség csökkentésére. A Rendőrségnél 2013-ban foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát megyesoros és havonkénti megbontásban a 1. számú melléklet tartalmazza. A rendőrségi statisztikai kimutatás szerint 2013. év végén kb. 2.000 fő közmunkást foglalkoztatott a rendőrség, illetve az ORFK gazdasági főigazgatójának a RÉT ülésen elhangzott tájékoztatása szerint 2014-ben 2.500 fővel számolnak. Ez ugyanakkor Kovács István r. ezredes úr ígérete szerint nem jelent veszélyt a kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra nézve. Senkinek sem kell féltenie az állását, mivel más típusú feladatkörökre veszik igénybe a közfoglalkoztatottakat: pl. szakmunkás feladatok, takarítás, stb. Az ORFK válasz ellenére tény, hogy 2013-ban kb. 1.000 fő nem hivatásos jogviszonyban álló kolléga szerelt le a rendőrségtől, ezért álláspontunk szerint nem a közfoglalkoztatottak számát kellene növelni, hanem a megüresedett álláshelyeket lenne indokolt feltölteni! e) a betöltetlen létszámhelyekről foglalkoztatási jogviszonyonkénti (Mt.-s, közalkalmazotti, stb.), állománykategóriánkénti (tiszt, tiszthelyettes) és rendőri szervenkénti bontásban; Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a betöltetlen létszámhelyekről foglalkoztatási jogviszonyonként (Mt.-s, közalkalmazotti, stb.), állománykategóriánkénti (tiszt, tiszthelyettes) és rendőri szervenkénti bontásban kért kimutatással kapcsolatban a szervezeti elemek létszám adatszolgáltatásai alapján a teljes Rendőrség vonatkozásában 2014. március 1-jén mindösszesen 2062 státusz betöltetlen, melyekről szervezeti elem és jogviszony szerinti bontásban az ORFK nem kezel külön nyilvántartást. A betöltetlen státuszokkal szemben a 2014. január 1-jei meglévő létszámról foglakoztatási jogviszonyonkénti bontásban az ORFK adatot szolgáltatott. E szerint a meglévő hivatásos létszám az év elején 33.881 fő. Ugyancsak a rendőrség által szolgáltatott adatok szerint 2010. július 1-jén a meglévő hivatásos létszám 33.309 fő volt. A különbség 572 fő! Bár dr. Pozsgai Zsolt. r. dandártábornok úr elmondása szerint a két számadat nem hasonlítható össze (az egyik a tényleges hadrafogható létszám, míg a másik a rendelkezési állományban lévőket is tartalmazza), azonban véleményünk szerint a számadatok önmagukért beszélnek! f) a 2013. évi fluktuációról: le- és felszereltek száma az előző pont szerinti részletezéssel. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a 2013. évi fluktuációról: le- és felszereltek száma az előző pont szerinti bontásban kért adatokkal összefüggésben tájékoztatom, hogy 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban a Rendőrség állományából 211 főtiszt/tiszt, 730 zls./tiszthelyettes, 60 fő közszolgálati tisztviselő, 866 fő közalkalmazott, 264 fő munkavállaló szerelt le végleg. A 2.131 fő (50-50 %-ban hivatásos, illetve civil) civil életbe távozói létszám a rendvédelmi pályán történő megtartás sikertelenségét igazolja. A 2014. január 1-jei meglévő közalkalmazotti létszám (8.972 fő) alapján a 2013. évi közalkalmazotti leszerelők
5 száma kiugróan magas (10 %), melynek okaira vonatkozóan további információt kértünk. Főként annak tükrében, hogy ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma kb. 2.000 fő körül van! Kértük továbbá a rendőrség vezetésének segítségét abban is, hogy az ORFK is tegyen meg mindent a lehetőségeihez mérten a pályaelhagyási folyamat megállítása érdekében, amivel kapcsolatban ismételten csak azt mondhatjuk, hogy ez elsősorban pénz kérdése, vagyis a rendvédelmi béreket sürgősen fel kell emelni. Gépjárművezetői pótlék A tavaly az ORFK által meghatározott gépjárművezetői pótlék létszámkvótával kapcsolatban számos negatív tapasztalatról számolnak be folyamatosan mind a kollégák, mind a tisztségviselőink. a) A munka rovására megy a spórolás Mivel bizonytalan a pótlék folyósítása, ezért egyre kevesebb az ügyintézői vizsgával rendelkezők száma, van olyan alegység, ahol csak egy valaki rendelkezik ügyintézőivel, így a többi kollégának hozzá kell alkalmazkodnia. Ez a munka szervezését és végzését egyaránt nehezíti. A probléma különösen nagy gondot jelenthet a körzeti megbízottak esetében, mert ők nyilvánvalóan nem elsősorban az irodában kellene hogy üljenek. Az ülés keretében választ kértünk arra, hogy miként kívánja az ORFK a kialakult helyzetet kezelni. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendszeres illetménypótlékként rendelkezik a gépjárművezetői pótlékról. A pótlék mértéke egy hónapra számítva az illetményalap 13 %-a. A folyósítás feltételeit a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. Eszerint az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár. Az egy hónapra számított illetménypótlékok esetében, ha a hivatásos állomány tagja az adott hónapban bármely oknál fogva a munkanapok felénél többet távol van, számára csak az időarányos rész folyósítható. Gépjárművezetői pótlékra jogosult, aki a beosztásból adódó feladatok ellátása során szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet, és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, illetve gépkocsivezetőként a fegyveres szerv jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet vezet. A feltételeknek történő megfelelést a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. Az ülésen elmondtuk, hogy a pótlék folyósítás jogszabályi feltételei előttünk is ismertek. A probléma az az, hogy a takarékosság miatt a kollégák jogai csorbulnak, ami miatt úgy látszik nekünk kell szót emelnünk, mert a rendőri szervek adott esetben félnek jelezni a problémákat, illetve mindenáron meg akarnak felelni a felsőbb elvárásnak. Az ORFK gazdasági főigazgatója az ülésen hangsúlyozta, hogy bár tény, hogy a tavalyi évben az ORFK vezetője a területi szervek szintjén az állomány 65 %-ában határozta meg a pótlékban részesíthetők létszámát, de azonban ez nem lehet akadálya a jogos járandóság folyósításának. A rotáció mellett ugyanis legalább ugyanolyan nagy szerepe van
6 a vezetői felelősségnek, a munkaszervezésnek. Igaz, fel kell vállalni a parancsnokoknak azt, hogy fogadtassák el a dolgozókkal, hogy az egyik hónapban a kollégák egyik, míg a másik hónapban a másik része részesülhet pótlékban. Természetesen ez azt is jelenteni, hogy a gépjárművezetési feladatokat is az előzőek szerinti váltásban kell elvégeztetni. b) A parancsnoki állománynak példát kell mutatnia? Ugyancsak kimutatást kértünk rendőri szervenként, beosztásonként és összesen bontásban azon vezetők (alosztályvezetőig bezárólag) létszámáról, akik „önként lemondtak” a gépjárművezetői pótlék folyósításáról. Információink szerint ugyanis az ORFK által tavaly meghatározott létszámkvóta (átlagos számfejtési létszám 60 %-a) kapcsán egyes vidéki szolgálati helyeken ez irányú elvárás fogalmazódott meg a parancsnoki állománnyal szemben. Ennek következtében állt elő az a helyzet, hogy a havi rendszeres vezetés ellenére mégsem kapja több vezető beosztású személy a gépjárművezetői pótlékot. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint az Országos Rendőr-főkapitányság nem rendelkezik a fentiekben kért kimutatással. Sajnos ez a személyi kör az, amelyik a leginkább presszionálható, mivel vezetői beosztásból a legkönnyebb valakit felállítani, ha nem felel meg a felsőbb elvárásoknak. Mivel a gépjárművezetői pótlék problémákkal kapcsolatban érdemi válasz, illetve megoldási ígéret nem hangzott el az ORFK részéről, ezért csak azt tudjuk tanácsolni érintett tagjainknak, hogy amennyiben a jogszabályi feltételek ellenére a munkáltató nem folyósítja részükre a jogos járandóságot, úgy egyéni jogvitában érvényesítsék igényüket, melyhez jogászaink segítséget nyújtanak. TIK miatt megszűnt ügyeletesi státuszok okozta bérproblémák A Tevékenységirányító Központok (TIK) létrejöttével az ügyeletesi státuszok ugyan megszűntek, de a feladatkörök átcsoportosításra kerültek. Információink szerint ezt a vidéki rendőrkapitányságokon a szolgálatirányító parancsnokokra telepítették. A megszűnt ügyeletekről csak a munka kb. 10 %-a került be a központokba, a feladatok meghatározó részét a szolgálatirányító parancsnokoknak kell végezniük az eredeti munkájuk mellett. A feladatkör átcsoportosítás rendőrkapitányságonként eltérően lett végrehajtva, így egyes helyi szerveknél több, míg máshol kevesebb pluszfeladat hárul a szolgálatirányító parancsnokokra. Kértük országosan felmérni a szolgálatirányító parancsnoki állomány leterheltségének alakulását, és ahol az indokolt (két ember munkáját végző szolgálatirányító parancsnokok) ott illetményeltérítéssel kompenzálni az egyértelmű munkakör bővülést. A másik kínálkozó megoldás, hogy a munkaleterheltség a megyéken belül kerüljön egységesítésre. A fővárosi kerületekben úgy tudjuk, hogy készenléti csoportvezetői beosztásokat (I/V-ös besorolás) hoztak létre, akiknek a munkaköri leírás szerinti nyomozói, helyszínelői állomány irányítása, panaszfelvétel mellett a volt ÜTI feladatokat is el kell látniuk. Az új beosztások feltöltése egyrészről a korábbi ÜTI-kel történt meg (esetükben a besorolás ugyanaz, de az ellátott feladatkör azonban bővebb), de ez nem volt elegendő, így a készenléti csoportvezetői munkát I/V-ösnél alacsonyabb besorolású tisztekkel, sőt tiszthelyettesekkel láttatják el. Ehhez azonban nem társul a megfelelő díjazás (magasabb beosztásba történő, illetve első tiszti kinevezés), és bár a szóbeszéd szintjén azt hallani, hogy áprilisra ez megtörténik, azonban ez
7 egyrészről bizonytalan, másrészt december óta nincs ellentételezve a ténylegesen elvégzett munka: kinevezési, megbízási parancsok tudomásunk szerint nem készültek. Kértük a probléma kivizsgálását és a szükséges személyügyi intézkedések soron kívüli megtételét. A BRFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a Tevékenység-irányítási Központ létrehozásával a kerületi rendőrkapitányságokon megszűntetésre kerültek az ügyeletesi, főügyeletesi státuszok, ugyanakkor BRFK-n specifikusan a szolgálatparancsnok (szolgálatirányító) státuszok mellett csoportvezető (készenléti) státuszok kerültek létrehozásra. A Budapesti Rendőr-főkapitányság területén működő rendőrőrsök a fentieken túlmenően további 6 db szolgálatparancsnok (szolgálatirányító) státusszal kerültek megerősítésre. A kerületi rendőrkapitányságokon maradt feladatrendszerre vonatkozóan Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese által 01000-58498/2013. ált. számon kiadott állásfoglalása részletesen felsorolja és egyben el is határolja a készenléti csoportvezető és a szolgálatirányító parancsnok feladatrendszerét. A Tevékenység-irányítási Központ felállítását követően a feladat-megosztásra vonatkozóan megállapítható, hogy a feladatok jelentős része a kerületi rendőrkapitányságokon maradt, azonban a BRFK vonatkozásában ezen feladatok ellátására megfelelő számú státusz maradt. A kerületi rendőrkapitányságok vonatkozásában az ügyeleti tevékenységhez kapcsolódó státuszok száma a Tevékenység-irányítási Központ létrehozásával az átszervezést követően növekedett. A kerületi rendőrkapitányságok létrehozott I/V-ös besorolású készenléti csoportvezetői státuszok a volt főügyeletesi beosztásban lévő, illetőleg I/V-ös besorolású munkatársakkal kerültek feltöltésre. A kerületi rendőrkapitányságok készenléti csoportvezetői státuszára kinevezett munkatársak az állományparancsukat a kerületi rendőrkapitányságok vezetőinek tájékoztatása alapján 2013. december és 2014. január között megkapták. A munkaköri leírásuk elkészítése, átadása néhány kapitányság vonatkozásában elmaradt, amely hiány pótlására az intézkedés megtörtént. Alacsonyabb besorolású munkatárs nem került kinevezésre a fenti státuszokra. A jelenleg betöltetlen státuszokon feltöltése folyamatos, azonban a feltöltöttség megvalósulásáig egyes rendőrkapitányságokon ezen feladatkörök ellátását vezényléssel, illetőleg saját feladatuk ellátása mellett megbízási díjjal látják el a kollégák. Betegség, valamint szabadság miatt kieső munkatársak pótlása szolgálat átszervezéssel, illetve bűnügyi beosztottak (vizsgálók és nyomozók) bevonásával kerül megoldásra. Az ORFK válasz sajnos nem teljes körű. Jól látható, hogy a megszűnt ügyeletesi státuszokat és feladatokat a fővárosban készenléti csoportvezetői beosztás létrehozásával váltották ki, ezzel szemben vidéken a szolgálatirányító parancsnokok leterheltsége nőtt meg. A munkáltatói válasz tükrében csak azt tudjuk tanácsolni érintett tagjaink számára, hogy amennyiben a munkaköri leírásban foglaltaktól eltérő foglalkoztatás esetükben mégis megvalósul (többletfeladatok, magasabb munkakör ellátása), úgy jogi segítségért forduljanak bizalommal tisztségviselőinkhez, jogászainkhoz. Bűnügyi állomány vezénylése, járandóságai Információink szerint a pár hete a főváros XIII. kerületében történt bankfiók robbantási ügyben vidéki megyei rendőr-főkapitányságokról is felvezénylik a nyomozókat Budapestre, azonban az ezzel összefüggő költségek (útiköltség, napidíj, stb.), sőt még a várható túlórák fizetése is kétséges. Kértük a leírtak kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét.
8
Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a munkáltatók az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kötelesek a vezényelt állomány számára az illetményt és egyéb járandóságokat, továbbá a költségtérítést biztosítani. Az ORFK válasz alapján, a jogos járandóságok biztosításának esetleges elmaradása esetén ugyancsak az egyéni jogérvényesítésben tudunk segítséget nyújtani érintett tagjaink számára. Bűnmegelőzési tanácsadók informatikai eszköz ellátása A tavaly ősszel indult iskolai bűnmegelőzési tanácsadói szolgálat kötelékében tevékenykedő kollégák informatikai eszköz ellátása terén információink szerint hiányosságok vannak: a munkájuk végzéséhez szükséges és az ORFK által ígért laptopokat van ahol a mai napig nem biztosították. Az előírt és elvárt munka elvégzésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő felszerelés megléte, ez azonban hiányzik. Tájékoztatást kértünk a jelzett probléma megoldása érdekében eddig tett, illetve várható intézkedésekről. Az ORFK GF válasza szerint a 100 db notebook beszerzésére megkapták az engedélyt a Miniszterelnökségtől, a beszerzési dokumentációt eljuttatták az NFM-be. Az eszközök várhatóan 2014. április első felében fognak beérkezni. Egészségügyet érintő témák a) Béremelés Tavaly több lépcsőben történt kormányzati intézkedés az egészségügyi dolgozók bérének megemelésére. Ez legutóbb, novemberben az alapellátásban dolgozókat, így a háziorvosokat is érintette. Tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy a rendőrségi egészségügyi szolgálatától hány fő és milyen munkakört betöltő illetményének megemelésére került sor az egészségügyben végbement béremeléssel összefüggésben. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint az alanyi kört törvényi szintű szabályozás rögzíti, melybe kizárólag az egészségügyi ágazatban – az OEP által finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál – dolgozó egészségügyi szakdolgozók tartoznak bele. A jelenlegi jogszabályi környezet mellett pillanatnyilag nincs lehetőség a rendvédelmi ágazat egészségügyi dolgozóinak béremeléséről. b) Alapellátó szolgálat problémák A fővárosban dolgozó kollégáink jelezték problémaként a budapesti egészségügyi alapellátó szolgálat kötelékében tevékenykedő alapellátó orvos munkájával kapcsolatban az alábbiakat. Az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 51.-54. §-ai egyértelműen meghatározzák a „civil” háziorvos által megállapított keresőképtelenség tekintetében a „belügyi” orvost megillető jogosultságokat és kötelezettségeket. Ezek között nem szerepel a „civil” háziorvostól származó igazolások, leletek felülbírálata, illetve véleményezése. Azonban sajnos van olyan rendőrségi orvos, aki ezt teszi, melynek szenvedő alanyai a
9 kollégák. Emellett azzal is szembesülni kénytelenek a kollégák, hogy az előbb említett jogszabály alapján kötelező éves „szűrővizsgálaton” a rendőrségi orvos naponta csak korlátozott (pár fős) létszámot fogad és azt is csak 8 és 13 óra között. A rövid rendelési idő miatt sokszor hosszú a várakozási idő, ami a munkából történő kieséssel is jár. Kértük az ORFK közbenjárását az egészségügyi szolgálatnál tapasztalt problémák megszüntetéséhez. A BRFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint jogi állásfoglalás alapján − a BRFK vezetőjének utasítására − 2013. október 25-én átirat került megküldésre a szerveknek, amelyben a vezetők tájékoztatást kaptak az egészségügyi szabadság igénybevételének szabályairól. Az alapellátó orvosnak az éves szűrővizsgálatokra is tekintettel, ismernie szükséges azt, hogy az év során milyen kórtörténettel, kórelőzménnyel rendelkezik a közalkalmazott, kormánytisztviselő és hivatásos állományú dolgozó. Ezért ha a dolgozót a háziorvosa írja ki, az alapellátó orvosnak minden esetben kötelessége beszerezni azokat az információkat, melyek a dolgozó betegségének diagnózisára, gyógyszeres kezelésére vonatkoznak a betegállománya alatt. Hivatásos személy betegállományát csak a 14. nap után jogosult felülbírálni, míg a közalkalmazott és kormánytisztviselő esetében a háziorvos általi kiírást nem jogosult az alapellátó orvos felülbírálni. Azon kollégák esetében, akiknek szakorvosi kezelésre, vizsgálatra van szüksége – a korábbiakkal ellentétben −, az ügyintézést az BRFK Egészségügyi Osztály koordinálja. A 2014. évben az alkalmassági vizsgálatokra − a szervekkel előre egyeztetett − napi, személyre szóló berendelés történik. Ez előreláthatólag naponta 10-12 fő vizsgálatát jelenti, 0800 és 1400 között. A tervezésnél figyelembe vételre került az egyéb – előre látható, nagyobb horderejű – feladatok által jelentett leterheltség is, így ezekben az időszakokban (RSZKI, NKE felvételi, véglegesítés) kevesebb dolgozó berendelése történik. Amennyiben valamelyik szerv az ütemtervben előírtaknak megfelelőn nem tudja az adott listán szereplők részvételét biztosítani, abban az esetben más személlyel pótolnia kell a hiányt. A bevezetésre került rendszer szerint az előírt napi vizsgálati létszám tartható. Csak annyi dolgozó berendelése fog megtörténni a szűrésre, akiknek a vizsgálatát a BRFK Egészségügyi Osztály el tudja végezni. Ez az új rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy a várakozási idő lényegesen lerövidüljön, az év végi feltorlódás megszűnjön. Ruházati felvetések A 2/2014. (II. 12.) ORFK utasítással megjelent új Öltözködési Szabályzatból kimaradt a bűnügyi technikusok esetében a téli viseletnél a szolgálati garbó, valamint a csapadék elleni védő kabát vagy szolgálati csapadék elleni védő öltözet. A hasonló feladatkört ellátó baleseti helyszínelők tekintetében ugyanakkor szerepel. Kértük továbbá engedélyezni a szolgálati bőr derékszíj, valamint a szolgálatihoz hasonló zárt fekete cipő viselhetőségét, ami a korábbi normában szerepelt. Az öltözeti könnyítés vonatkozásában kezdeményeztük, hogy a speciális szolgálati feladatokat ellátók (pl. bűnügyi technikusok) esetében rugalmasabb szabály kerüljön meghatározásra. A sokszor kúszva végzett feladat során problémát okoz annak pilotkában, jelvénnyel, névkitűzővel felszerelve történő ellátása – sőt balesetveszélyes is – márpedig a hatályos belső norma szerint öltözeti könnyítést az állományilletékes parancsnok (rendőrkapitány, rendőr-főkapitány) engedélyezhet.
10 Január végén véleményeztük az új munkaruha, védőruha, illetve védőeszköz ellátási ORFK utasítások tervezeteit, melyek vonatkozásában még az alábbi kiegészítő javaslattal, észrevétellel éltünk. A kiképzői állomány öltözetét az alábbiak szerint kértük kiegészíteni: 2 db munkaruha 2 pár bakancs 1-1 db nyári, illetve téli kabát 1 db polár pulóver 2 db póló Javasoltuk továbbá a munka- és védőruházattal ellátandó személyi kört kibővíteni a 16/2013. (V. 28.) BM utasításban szereplő gépjármű-vezetéstechnikai, illetve a 18/2008. (OT 10.) ORFK utasításban nevesített intézkedéstechnikai oktatói állománnyal, amennyiben állománytábla alapján kiképzői feladatokat látnak el. Az ORFK GF válasza szerint az Öltözködési Szabályzatot érintő kérdéssel kapcsolatban az ORFK Gazdasági Főigazgatóság tájékoztatása szerint a bűnügyi technikusi feladatot ellátó állomány polgári ruhás normába van besorolva, ezért a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz és világítástechnikai felszereléséről szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: RUSZ) alapján szolgálati garbóval, a csapadék elleni védő kabáttal vagy szolgálati csapadék elleni védő öltözettel nem rendelkezik. A szolgálatihoz hasonló, zárt fekete cipő nem engedélyezhető, mivel a RUSZ alapján az igényjogosult csak rendszeresített, szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket viselhet. Az ORFK válasz nem teljes körű, ezért a nyitva maradt kezdeményezéseink tekintetében még választ, intézkedést várunk. A ruházathoz kapcsolódóan az ülésen kifogásoltuk továbbá a következőket. A januári RÉT ülésen elhangzott ORFK tájékoztatás szerint vagy a kabátot vagy annak árát minden kolléga megkapta 2013 év végén. A hozzánk eljutott információ a korábbi munkáltatói tájékoztatást megkérdőjelezi. Egy Pest megyei kollégánk azt jelezte ugyanis, hogy még mindig nem kapta meg sem a szolgálati téli kabátot, de pénzben sem került az részére kifizetésre. A problémára az ORFK képviselői az ülésen érdemben nem reagáltak, így csak azt tudjuk tanácsolni érintett tagjaink számára, hogy amennyiben a természetbeni ellátás a munkáltatónak felróhatóan eddig nem történt meg, és a pénzbeli ellentételezésre sem került még sor, úgy egyéni jogvita kezdeményezésével kíséreljenek meg érvényt szerezni jogaiknak, melyhez igény esetén jogi segítséget nyújtunk. Taktikai öv Az előző RÉT ülésen több ruházati probléma felvetésre került, melyek egy kivételével megválaszolásra is kerültek. Az újonnan rendszeresített taktikai öv vonatkozásában problémaként jeleztük, hogy arra bizonyos típusú fegyvertokokat nem lehet felfűzni, illetve egyéb felszerelési tárgyakat (pl. gumibot) sem, mivel kiegészítők nincsenek hozzá. Tájékoztatást kértünk a taktikai övvel kapcsolatos ellátás helyzetéről (a teljes állomány ellátása megtörtént-e), valamint az előbb említett probléma kezelésének módjáról.
11 Az ORFK GF tájékoztatása szerint a 12M e. r. taktikai öv kiosztása az igényjogosultak részére folyamatos. Az ORFK válasz a taktikai öv tekintetében sem teljes, mivel a gyakorlati viselési problémákra nem kaptunk választ, vagy megoldási javaslatot. Jogtalan a visszatartás sikeres pályázat esetén Az előző RÉT ülésen kértük, hogy általánosságban is hívja fel az ORFK a rendőri szervek vezetőinek figyelmét arra, hogy pályázat elnyerése esetén az áthelyezését kérő személy nem tartható vissza a korábbi szolgálati helyén. Egyúttal egy konkrét ügyben is kértük az ORFK közbenjárását a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságról a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság között hasonló ügyben kialakult patthelyzet feloldásában. Tagunk már szolgálati panaszt is nyújtott be, mivel a két főkapitányság között hónapok óta húzódik az említett körbe tartozó áthelyezési ügy. Azt, hogy pályázat elnyerése esetén a szolgálat érdekére hivatkozással nem tartható vissza a hivatásos állomány tagja, a RÉT előző ülésén az ORFK jelenlévő képviselői sem vitatták. Ezt utóbb írásban is megerősítették. A konkrét esetet érintően a BAZ MRFK Humánigazgatási Szolgálata által közölt tájékoztatás szerint a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság és az Ózdi Rendőrkapitányság állományából 1-1 kolléga áthelyezését az országos rendőrfőkapitány 2014. április 1-jei hatállyal engedélyezte. Az ülésen köszönetünk mellett egyúttal sajnálatunkat is kifejeztük amiatt, hogy az ORFK segítő közben járása ellenére is több hónapot húzódott tagunk áthelyezési ügye a sikeres pályázat elnyerés ellenére. Reméljük azonban, hogy a példából okulva a jövőben megfontoltan kerülnek majd kiírásra pályázatok, hogy annak utóbb ne a kollégák igyák meg a levét. Az ORFK magyarázat szerint ugyanis bár pályázat esetén a szolgálat érdekére hivatkozva nem kerülhet sor visszatartásra, de a szolgálat érdekén kívül esik az, ha csak egy későbbi időpontban áll rendelkezésre a beosztás betöltésére a költségvetési fedezet. Álláspontunk szerint azonban nem a dolgozó hibája az, hogy a pályázat kiírásakor a beosztás betöltésének még nincs meg a pénzügyi fedezete. Ez a munkáltató felelőssége kell hogy legyen! Az áthelyezéseket illetően egy szomorú eseményre hívtuk fel a figyelmet. Február 13-án egy közúti balesetben egy Bács-Kiskun megyei kolléga az életét veszítette: szolgálat után hazafelé tartva gépkocsijával lesodródott az úttestről, árokba hajtott és fának ütközött. A baleset oka: a kolléga elaludt vezetés közben. A szomorú eset után érdekes módon gyorsan felmérették, hogy hányan ingáznak szolgálatonként a munkahely és a messzebb eső lakhelyük között odavissza, és közülük hányan kérték esetleg az áthelyezésüket a lakóhelyükhöz közelebb eső szolgálati helyre, és ha az meghiúsult, úgy mi okból. Szomorú, hogy a szolgálati érdek, illetve a pénzügyi vonzat mindenek fölöttisége csak akkor kérdőjeleződik meg, ha tragikus esemény történik! Vágóhíd utcai belépés Az előző RÉT ülésen kérésként hangzott el, hogy az ORFK nézzen utána annak, hogy szakszervezeti információk szerint a Vágóhíd utcai objektum szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendő térítési díjak ez évtől jelentősen megemelésre kerültek.
12
Ezt azért is érthetetlennek tartjuk, mivel hasonló híresztelések tavaly is szárnyra kaptak, mikor is a 2013. június 10-ei RÉT ülés keretében megnyugtató választ kaptunk, mondván, hogy a 2013. május 8-tól meghatározott térítési díjak egyformán kedvező feltételeket biztosítanak az aktív és nyugállományú/szolgálati járandóságban részesülő kollégák és családtagjaik számára. Egészen pontosan az aktív, illetve nyugdíjazással leszereltek díjmentesen, míg családtagjaik alacsony térítési díj fizetése mellett vehették igénybe a szabadidőközpontok szolgáltatásait. Ezek után váratlanul érte a tagjainkat, hogy alig fél évvel később mégis gyökeresen megváltoztak az igénybevétel feltételei. 2013 őszén kiadásra került a 40/2013. (X. 18.) ORFK utasítás, amely már csak az aktív állománynak biztosítja díjmentesen a sportlétesítmények szolgáltatásait, a nyugdíjasoknak/szolgálati járandóságban részesülőknek, illetve a családtagoknak nem. Ők már csak akkor kaphatnak belépési jogosultságot, ha a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvánnyal előbb tagsági viszonyt létesítenek. Ugyanakkor a rendőrséghez semmilyen módon nem kötődő civilek a rendőrséggel kötött szerződés alapján térítésmentesen vehetik igénybe a szolgáltatásokat. Az ORFK utasítás rendelkezései a KGEI, a Készenléti Rendőrség, stb. által üzemeltetett sportközpontokat egyformán érinti. Az ülés keretében választ kértünk arra, hogy mi indokolta a kollégák, illetve volt kollégák kedvezményeinek megvonását, egyben kértük azok visszaállítását, illetve a díjmentességet a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány mellett más, szintén a rendvédelemhez kötődő alapítványok tagjai számára is biztosítani, mint pl. a Police Caritas Alapítvány. Az ORFK GF válasza szerint a Rendészeti Szervek Kiképző Központja szolgáltatásainak igénybevételére 2013. évre vonatkozóan meghatározott belépési díjak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagyonkezelésében lévő sportcélú létesítmények hasznosításáról szóló 40/2013. (X. 18.) ORFK utasítás hatályba lépésével felülvizsgálatra szorultak. Az utasítás felülvizsgálata (módosítása) folyamatban van. Az ORFK gazdasági főigazgatója részéről az ülésen elhangzott kiegészítő tájékoztatás szerint a rendőrség vezetésének célja is az, hogy a korábbi szinten, változatlan feltételekkel biztosítsák a sportcélú intézmények igénybevételét. Az aktív állomány alanyi jogosultsága biztosan garantálható, azonban a nyugdíjas/szolgálati járandóságban részesülők tekintetében elképzelhető, hogy jogszabály módosítás is szükséges a térítésmentes igénybevétel fenntartásához. Mi nem látjuk ennyire komplikáltnak a díjmentesség fenntartását, mint ahogy az éveken keresztül eddig sem kérdőjeleződött meg. Kértük, hogy az ORFK biztosítson lehetőséget számunkra a hivatkozott ORFK utasítás módosítás tervezetének véleményezésére. Cafetéria elemek kiosztása Az ülésen tájékoztatást kértünk arra vonatkozóan, hogy akik már véglegesen döntöttek az éves cafetéria keretük felhasználását illetően, mikor jutnak hozzá a választott elemekhez: Erzsébet utalványok, SZÉP kártya feltöltés, stb.? Kovács István r. ezredes úr ígérete szerint április elején számíthatnak az érintettek az említett juttatások kifizetésére: SZÉP kártyák feltöltése, illetve Erzsébet-utalványok visszamenőleg egyösszegben, majd havonta folyamatosan.
13
Játék a bérekkel A Készenléti Rendőrség állományába tartozó tagjaink jelezték az alábbi problémát, ami azonban évek óta és országosan tapasztalt jelenség is. Nevezetesen, hogy a fizetési fokozat ugrás miatt, illetve a minimálbér/garantált bérminimum évenkénti emelése miatt kötelező illetményemelés összegét a kollégák ténylegesen nem kapják meg. A Kjt., illetve a kormányrendeletek miatt kötelező béremelést ugyanis a munkáltatók úgy adják a dolgozóknak, hogy a „munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt” csökkentik, persze ha lehet (vagyis ha az magasabb összegű, mint a pár ezer Ft-ot kitevő fizetési fokozat különbség, illetve kötelező szakmunkásbér változás). Így végül ténylegesen nem történik bérnövekedés, hanem csak az illetményrészek (törvényi garantált, illetve munkáltatói pozitív eltérítés) között van átcsoportosítás. A rendőrségi munkáltatók a közalkalmazotti bérekkel az említett módon már évek óta „trükköznek”, ami ellen évek óta szót emelünk. A Készenléti Rendőrség megkeresésünkre úgy nyilatkozott, hogy a fizetési fokozat emelkedésével (szorzószám változás) együtt járó bérkülönbözetet utólag mégis biztosítja a kollégák számára, hangsúlyozva, hogy ezt saját elhatározásból, a Kjt. illetményelőmeneteli rendszerének elvével való egyetértésben teszi meg. Tehát a bérminimum növekedés (a szakmunkásbér 4.000 Ft-tal nőtt az idén) beolvad a munkáltatói eltérítés összegébe. Természetesen ezzel nem értünk egyet, mivel a Kjt. hivatkozott rendelkezése szerint mindenfajta garantált béremelést negatív minősítés, vagy a dolgozó beleegyezése hiányában a meglévő illetményen felül kell a munkáltatónak biztosítania! Az említett problémáról ezért a RÉT ülésen is szó esett. A rendőrségi válasz szerint a közalkalmazottak 2014. évi bérrendezése az ORFK Humánigazgatási Szolgálat által meghatározottaknak megfelelően került végrehajtásra. A 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. 2014. január 1-jétől a minimálbér havi összege 98.000 Ft-ról 101.500 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 114.000 Ft-ról 118.000 Ft-ra emelkedett. Az ORFK gazdasági főigazgatójának állásfoglalása alapján az ORFK Humánigazgatási Szolgálata átiratban tájékoztatta a területi szervek humánigazgatási szolgálatait a Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokról. Az átirat alapján a területi szerveknek az alábbiak szerint kellett eljárni: Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 7. számú mellékletében rögzítettek szerint a garantált illetmény 2014. január 01-jén hogy változott. Amennyiben ez az összeg nem érte el a közalkalmazott besorolása szerinti minimálbért vagy a bérminimumot, akkor a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kellett olyan mértékben megemelni, hogy a közalkalmazott illetménye összegszerűen elérje a Korm. rendeletben meghatározott összeget. A fizetési fokozatban történő előresoroláskor a Kollektív Szerződés szerint kötelezően járó összeget a minimálbérre történő kiegészítésen felül kellett az érintett részére megállapítani. Az állományparancsokat, határozatokat legkésőbb 2014. január 20-ig elkészültek, így az érintett állomány 2014. január havi illetménye már az emelt összeggel kerül folyósításra. Az ülésen az ORFK gazdasági főigazgatója megerősítette, hogy a fizetési fokozat és szorzószám változásból (növekedésből) adódó egy-kétezer forint összegű bérkülönbözetet, valamint a kollektív szerződésekben vállalt kötelező emelést tényleges illetménynövelő tényezőként kell kezelni, így az ettől eltérően végrehajtott fizetési előresorolásokat és határozatokat korrigálták, illetve korrigálják.
14 Kovács István r. ezredes úr ígéretet tett továbbá arra is, hogy megvizsgálják az új munka törvénykönyve miatt lecsökkent délutáni pótlék kompenzálása érdekében korábban történt pozitív munkáltatói illetményeltérítés esetleg bekövetkezett csökkenésének problémáját is. Álláspontunk szerint ugyanis ugyancsak méltánytalan lenne, ha a korábban a pótlékveszteség miatt adott ellentételezést pl. a szakmunkásbér emelés miatti munkáltatói eltérítés lecsökkentéssel egészben vagy részben utóbb elvennék. A fizetési fokozatban előrelépett közalkalmazottak 2013. december 31-ei összilletménye tehát emelkedni fog, amit egyértelműen sikerként könyvelünk el. Bár álláspontunk szerint őket is érheti hátrány, amennyiben a Kjt. bértábla valamint a kollektív szerződésben garantált béremelkedés összege kevesebb, mint a garantált bérminimum változás (idén 4.000 Ft). Ez esetben ugyanis a különbözet az ő esetükben is a munkáltatói mérlegelési részt csökkenti. Ezen túlmenően a garantált bérminimum évenkénti emelésével összefüggő bérváltozást a rendőrségi munkáltatók egyértelműen másként kezelik, így akik nem lépnek elő fizetési fokozatban, azoknak a munkáltatói döntésen alapuló illetményébe került beolvasztásra az idei 4.000 Ft-os garantált bérminimum változás. A kollektív jogérvényesítés vonalán ennél többet – nevezetesen, hogy a fizetési fokozatban előrelépett kollégák kézzel foghatóan is kapnak illetményemelést – nem tudunk elérni. Jogsegélyszolgálatunk álláspontja szerint azonban egyéni jogorvoslattal lehetne élni, és egy próbapert érdemes is lenne indítani az illetményelemek változtatása miatt. A problémát ezért nem tekintjük lezártnak és további lépéseket teszünk benne! Fegyveres biztonsági őrökre szükség van Elterjedt az a hír, hogy a Rendőrségen megszüntetik a fegyveres biztonsági őrök foglalkoztatását. Tájékoztatást kértünk, hogy a híresztelésnek van-e valóságtartalma, és amennyiben igen, úgy annak részleteiről is felvilágosítást kértünk a rendőrség vezetésétől. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság válasza szerint az ORFK szervezetében létrehozott Fegyveres Biztonsági Őrségnél jelentkező fluktuáció pótlása ebben az évben is biztosított feltétel. Megkezdődtek a toborzások és a kiképzések is. Az 1198 fős állomány feltöltése – amely az ORFK Humánigazgatási Szolgálat 2014. évi Intézkedési Terve szerint a létszámkeret mértékéig nem engedélyköteles – folyamatos. A fegyveres biztonsági őrök munkavégzésére továbbra is szükség van, foglalkoztatásuk indokolt. Tarthatatlan szállóállapotok Nagyon sok jelzés, panasz érkezik a kollégáktól a rendőrszállókon uralkodó nem megfelelő körülmények miatt. A szállók felszereltség és kényelem szempontjából közel sem azonos szintűek, annak ellenére, hogy a szállásdíj azonos mértékű mindegyik helyen. A problémákat elsősorban a rendőrség tulajdonában lévő Budapest, XIV. kerület Nagy Lajos király útján lévő (női) szállóra vonatkozóan jelzik a kollégák. A szálló felújításra, fejlesztésre szorulna a következők miatt is: - a nyílászárók (elsősorban az ablakok) nem szigetelnek; - a felszerelések, bútorok régiek, nagyon elhasználódott állapotban vannak; - a főzés nem biztonságosan megoldott; - a fürdőszoba padlója rothad, a csempe (takarítás ellenére is) penészes.
15 A szálló első emeletén családok laknak, gyerekekkel, a pihenést, alvást zavarják, ami a munkavégzésre negatív hatással van. A dohányzó erkélyek a folyosók végén vannak kialakítva és ezért a cigarettaszag átjárja a folyosót. Mindez az ott lakó rendőrök egészségét is veszélyezteti, nemcsak a mindennapi életüket, pihenésüket nehezíti. A szállók állapotának javításában, felújításában, a munkavállalók jobb elhelyezésének biztosításában kértük az ORFK segítségét. A BRFK válasza szerint a Nagy Lajos király úti szállóval kapcsolatos problémák egy része ismert a BRFK előtt. Ezek kijavítása folyamatban van. Dohányozni a dohányzásra kijelölt helyeken lehet, máshol nem engedélyezett. A főzés minden lakóegységben biztonságos, kétlapos villanyrezsóval, földelt dugaljakkal vannak ellátva. A felszerelések, bútorzat viseletes állapotban vannak, illetve a fürdőszobák, nyílászárók korszerűtlen állapotával kapcsolatban hosszú távú intézkedési terv került elkészítésre. A felmérést, tervezést már megkezdték, az átalakításnak azonban komoly költségei vannak, amelyekre rendelkezésre álló fedezetet várnak. Terepjáró beszerzés Határrendész kollégák szerint az idei évben várható terepjáró gépjárművek vásárlására közbeszerzési eljárás kiírása. Megkérdeztük, hogy az előzetes tervek szerint a gépjárművek hány százaléka fog rendelkezni terepgumival. A tagság véleménye szerint legalább 50% indokolt. Az ORFK GF válasza szerint minden terepjáró gépjármű rendelkezni fog terep gumiabronccsal. Szakszervezeti tagdíjlevonás, megyei érdekegyeztetés A RÉT előző – januári – ülésén a 2012-es jogszabályváltozások óta nem először és nem utoljára kezdeményeztük, hogy a rendőrség legyen partner a szakszervezetei tagdíjlevonás megállapodás alapján az illetményből történő levonásában. Kértük egyúttal megvizsgálni a megyei érdekegyeztetés működésének országos gyakorlatát, ami a megoldásra váró problémák számát is csökkentené. Nem kellene ugyanis az országos érdekegyeztetésre hozni sok kérdést, ha azokat már helyben kezelnék. Az ORFK válasz szerint a szakszervezeti tagdíjak munkáltatói levonásához kapcsolódó adminisztratív folyamatok, változás-bejelentések nem zajlottak gördülékenyen. A 2014. január 20-ai RÉT ülésen elhangzott, hogy a munkáltatónak nincs jogszabályi kötelezettsége a tagdíj levonására, így az előzőekre tekintettel nem tervezik a jelenlegi gyakorlat megváltoztatását. A megyei rendőr-főkapitányságoktól beérkezett válaszok áttekintését követően és alapján kijelenthető, hogy a szakszervezeti képviselőkkel történő kapcsolattartás valamennyi megyében működik, akár eseti jelleggel (igény szerint), akár egyes megyékben rendszeres meghívások útján. A munkáltatók foglalkoztatási kötelmeikre tekintettel és a szakmai prioritások figyelembevételével a szakszervezeti képviselőkkel történő kapcsolattartásban együttműködők.
16 Pongó Géza főtitkár
