FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin. A NŐ és a VALÓSÁG

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin

A NŐ és a VALÓSÁG

Kedves Olvasó!

2015. III / 23. szám

Szeretettel köszöntelek a Fényháló Spirituális Magazin márciusi számával, melynek témája a NŐ és a VALÓSÁG. Mindenkinek mást és mást jelent, más és más gondolatokat ébreszt bennünk ez az igen sokrétű és szerteágazó téma, amit — úgy gondolom — a következő írások mindegyike tükröz is :) Mindannyian különbözőek vagyunk, eltérő dolgokat veszünk észre ebben, aminek eredményeképp’ remélem, hogy ennek a sokszínűségét sikerült megragadnunk és megmutatnunk.

Bízom benne, hogy mindenki megtalálja majd a szívéhez legközelebb álló gondolatokat, és egy örömteli, kellemes időtöltés lesz a magazinunk lapozgatása és olvasása.

Répa Fatime

Kérdésed van? E-mail: [email protected] Iratkozz fel a hírlevélre, hogy minden hónapban megjelenjen posta-fiókodban a Fényháló legújabb száma!

A fény és öröm útján....

Ha kedvet kaptál a belső munkára, egyéni konzultációra, a következő oldalon találod elérhetőségeinket; illetve írhatsz nekünk a fenti e-mail címre is.


FÉNYSZÖVŐK A FÉNY HÁLÓ lelkes csapata:

Kammerer Edina Bliss Spirituális Életmód Tanácsadó Minősített Jógaoktató Holisztikus gyógyító www.blissragyogas.hu

Hlács Erika Nia és Pilates oktató

„Elmondani csak akkor lehet valamit, ha le is tesszük a terhét annak, amit elmondunk.” Lakó Erika Természetgyógyász Hagyományos kínai gyógyító Kapcsolatteremtő gyógyító Alternatív masszázs és Mozgásterapeuta

[email protected]

Juhász Judith Meselótusz Manufaktúra

Herta Müller


FÉNYSZÖVŐK Herczeg Lili Holisztikus Egészség és Life Coach Szivárvány Terapeuta Theta Healing Konzulens www.LilyEnergyHealing.com.au facebook.com/LiliEgeszsegCoach instagram.com/LiliHealthCoach Lipovszki Viktória

Arany Ágnes Kismama jóga oktató Home Drogerie tanára www.homedrogerie.hu facebook.com/homedrogerie homedrogerie.blogspot.com

Répa Fatime Szerkesztő

„Elmondani csak akkor lehet valamit, ha le is tesszük a terhét annak, amit elmondunk.” Herta Müller


KÖSZÖNTŐ

A minap elgondolkodtam azon, hogy naponta mekkora információ-dömpinggel szembesülünk a médiában, különféle műsorokban, rádióadókon, a közösségi oldalakon, de még esetenként saját privát e-mail fiókunkban is ömlenek ránk azok az „irányadó” jó tanácsok, lehetőségek, amik segítségével megtalálhatjuk a VALÓDI NŐT magunkban…. Mit kell tenned ahhoz, hogy igazi nő legyél? Hogyan viselkedj, hogy igazi nő legyél? Milyen egy igazi nő otthon, a munkahelyén? Hogyan viselkedik a mindennapokban? Mi az, ami nőies, és mi az, ami nem? És akkor már meg is érkeztünk ennek a témának a paradoxonához…. A VALÓDI NŐ keresése önmagunkban, ami igazából MÁSOK mércéjétől függ…. Ez lenne az a nő, akit magunkban keresünk? Úgy gondolom másra vágyunk :) Az általános „szabályoknak”, társadalmi elvárásoknak, és még sorolhatnám, hogy mi mindennek kellene megfelelnie egy nőnek…. De az állandó megfelelés, a külvilág azonnali (fájdalmas vagy éppen örömet okozó) visszajelzése mellett képesek vagyunk-e a saját lelkünk szerinti NŐT megtalálni magunkban? Felgyorsult világban élünk, ahol a legfőbb „erény”, ha minél gyorsabban tudunk reagálni a külvilág változásaira, visszajelzésére…. De akkor hol marad a lelkünknek az a vágya, hogy mindent megéljünk a maga idejében és a maga helyén? Ha beszállunk ebbe a mókuskerékbe, bizony egy idő után azt vehetjük észre, hogy minden cselekedetünket, viselkedésünket, mondanivalónkat ettől az instant visszajelzési mintától teszünk függővé…. Hisz’ nincs arra időnk, hogy bármi leülepedjen bennünk, bárminek az örömét (esetleg fájdalmát) meg tudjuk élni, mert azonnal jön a következő impulzus, ami tovább és tovább kényszerít minket…. S igen, úgy gondolom, hogy mindenki életében eljön egy olyan pillanat, amikor megveti a lábát, szembe fordul ezzel az árral, és döntést hoz: itt a vége, s egy másik utat választ magának….

Nem mindig egyszerű egy másik irányba elindulni, de a saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy minden fáradtságot és erőfeszítést megér :) Bátran vágjunk bele ebbe a kalandba, ha érezzük a hívását!

Répa Fatime



Találj vissza önmagadhoz Ha megnézzük a generációkat - szüleinket, nagyszüleinket, dédszüleinket -, illetve visszanézzük a történelemben, hogy milyenek voltak a női ideák a régi festményeken; vagy milyenek voltak régen a modellek - nőies teltkarcsúak, életkedvtől duzzadóak -, és milyenek napjainkban - csont soványak, fakók, céltalanok -, bizony észre vehetjük, hogy nagy változások történtek. A kérdés csak az, hogy ezek a változások jó vagy rossz irányúak, ami ugye megint csak szubjektív, hisz’ mindenki a saját maga szűrőin, mondhatnám, hogy szemüvegén keresztül látja a világot. Az én meglátásom, hogy természetesen történtek jó, illetve kevésbé jó irányú változások. Ha jobban megvizsgáljuk a világot, láthatjuk, hogy sok nő nem találja a helyét ebben a helyzetben. Sok nő él egyedül, párkapcsolat nélkül, fókuszál inkább a karrierre, a biztonságra, amit maga épít fel. Vagy éppen próbál mindkét helyen – családban és karrierben – helytállni. De kérdem én, hogy hol vagyunk ebben mi NŐK? Aki néha megpihenhet, ha fáradt; aki szégyenkezés nélkül támaszkodhat más vállára, vagy mutathatja ki érzéseit; aki befogadhatja az ajándékokat, amit az élet, család, barátok kínálnak neki…. Régebben sokszor éreztem én is, hogy elvesztem az energiák kavalkádjában, és nem tudtam merre menjek, melyik irányt válasszam? De ha megpihenünk kicsit, és befelé figyelünk a testünkre, a lélegzetünkre, a szív szavára, akkor mindig megkapjuk a helyes irányt, kérdéseinkre a választ. Hiszen lehet harmóniában élni, csak nézzük meg a testünket. Egyik szerv sem harcol a másik ellen. Nem kapja fel a vizet a lép, hogy a máj miért nagyobb nála, és miért kapott fontosabb szerepeket. Csak mindegyik csinálja harmóniában a saját maga dolgát, és ha baj van, azonnal segít egyik a másiknak.



Persze azonnal felmerülhet a kérdés: de hogyan lehet visszatalálni ebbe az energiába? Az egyik út számomra a táncon keresztül, a lágy mozgáson át jött. Itt a tavasz lassan. Képzeld el, ahogy a tavaszi langyos, finom szellő táncra perdül veled, és csak hagyd, hogy együtt mozduljatok. Mintha egy selyemkendő lennél, és együtt úsznál, mozdulnál a szellő energiájával. Nincs elvárás, nincs akarás, csak a színtiszta, lágy, finom együtt-áramlás van, ahol újból megérezheted önmagad, női befogadó mivoltod, de a szellővel kéz a kézben együtt mozdulva. Minden kornak meg van a szépsége. Érezzük meg mi is ennek a kornak a szépségét. Kapcsolódjunk őseinkhez; ősanyáinkon keresztül érezzük meg a női gondoskodás, odafigyelés, befogadás energiáját. A mai koron keresztül érezzük meg a változást, ami meghozza nekünk a szabadság, függetlenség, egyéniség energiáját is; és ezeket vegyítve a szívünkön keresztül induljunk el a saját utunkon. Nincs szükség arra, hogy a média, a divatlap, vagy bárki más mutasson példát. Használjuk ki a változás szelét, és lovagoljuk meg a saját lehetőségeinket, amit a mi életünk, testünk, lelkünk mutat nekünk. Maradj lágy, befogadó, nőies, és ha néha úgy érzed elvesztél, vedd elő a tánc gyógyító hatalmát. Kapcsolódj a testeddel, mert a tested, a lelked temploma mindig beszél hozzád. Táncold át az életed örömmel, jókedvvel, és engedj el minden küszködést, megfelelést és szenvedést. Szeresd a tested, szeresd az életed.

Erika



Áramszünet

„…Kell

egy

kis

áramszünet,

időnként

mindenkinek,

és

aztán

megint

mehet

minden

tovább…”

(Hofi Géza)

Sokszor mondják a barátaim és a családom, hogy az égiek kicsit több huncut-kuncogó energiát cseppentettek a DNS szálaimba. Lehet, ezért van, hogy számomra az élet egy játék, amit játszani kell. Mindig adódnak megoldandó problémák, nehezebb napok, kilátástalannak tűnő helyzetek, de a valóság megítélése csak a szemüveg színén múlik; hogy hogyan értékeljük az állapotunkat, hogyan fogunk cselekedni.

A minap történt, hogy egy adminisztrációs hiba miatt egész estére áram nélkül maradt a családunk, itthon voltam két kisgyermekemmel, akik 1 és 3,5 évesek. Először bevallom kicsit megijedtem, mi lesz meleg víz, fűtés és az összes megszokott kényelmi funkció nélkül. Aztán meggyújtottunk számtalan mécsest, gyertyát, és még a kandallóba is befűtöttünk. Nem tudtam kislányom záporozó kérdéseire hogyan válaszoljak, ezért kitaláltam egy történetet. Elmondtam a neki, hogy egy különleges család vagyunk, mert kiválasztottak

minket

egy

olyan

„játékra”,

hogy

megtapasztalhatjuk, több száz éve hogyan éltek az emberek

TV, mosogató, sütő, hűtő és áram nélkül. Csodálatos estében lehet részünk, használjuk ki az alkalmat, hogy ha a varázslat megszűnik, és holnap

minden a

régi lesz, akkor majd tudjuk értékelni a mai este szépségét. Rettentően élvezte a gyertyafényt, és hogy a figyelmem nem vonja el róla semmi. Az esti mesét elemlámpával olvastuk az ágyban, és éjszakai fényforrásként világítós rizslámpát tettünk a szobájába.



A férjem hibásnak érezte magát az események miatt, felhívott délután az ügyfélszolgálatról, hogy megoldotta a

problémát, viszont csak következő nap reggel tudják visszakötni az áramot. Nem mérgesen vettem fel a telefont, hogy: - Akkor most mi lesz velünk…!? Hanem viccesen bejelentkeztem: - Halló, itt a gyertyafényes romantika-lak! Ön foglalt vacsorát és kétágyas szobát hét órára? Persze nagyon nevetett, és már a feszültség is oldódott benne.

Mikor a gyerekeket már lefektettük, órákig néztük a tüzet, ahogy ropog

a

kályhában;

beszélgettünk,

nevetgéltünk

a

sors

kiszámíthatatlanságán; és hálát adtunk az élményért, hogy ezt is megtapasztalhattuk, és ilyen szépen megoldottuk.

A valóságnak száz és ezer arca van…. Fogjuk meg mindig azt, amelyik a legközelebb hozza a megoldást, és ne azt, ami a legtávolabb taszít tőle. Gondoljunk a másik fél valóságára is, ne csak a sajátunkra, és akkor talán boldogabb, harmonikusabb mindennapokat élhetünk. Így nem csak ünnepnapokon találjuk meg önmagunkat, hanem az egymást követő hétköznapokban is.

Lipovszki Viktória



A nő, maga a varázslat

Nehéz megmondani, hogy mitől nő egy nő. Mindannyian mások vagyunk, azt gondolom, hogy ez egy belülről fakadó őserő. Az Istennő ereje egy olyan impulzus, egy olyan lüktetés, ami összekapcsol a kollektív tudattalannal, és sok minden mással, ami a láthatatlan világban rejlik meg. Sejtelmes, intuitív, mély, ugyanakkor éles, pusztító és felforgató őserő. Soha nem volt még annyi kérdőjel a nőiességgel kapcsolatban, mint most, a 21. században. Ami korábban szabadságnak tűnt, kiderült, hogy Maya fátylának csupán egyetlen újabb rétege, s minden, amit rejtett tünékeny volt, most újra a csend felel. Sokadszorra is tapasztaljuk, hogy az út bent van, nem rajtunk kívül.

Amikor Avalonban jártam, felnyílt számomra a női lét misztériuma. Egészen odáig egy kívülről nőnek látszó, belülről férfi energiákat megmozgató, tomboló forgószélhez hasonlítottam valójában, aki érzi az erejét, de nem tud vele mit kezdeni, nem tud hozzáférni, nem tud befogadni, beengedni. Amikor kapcsolódtam az Istennővel, s megéreztem, hogy miről szól ez az energia, megrettentem. Soha ilyen hatalmas, ugyanakkor alázatos, pusztító, de igazságos, intuitív energiát nem tapasztaltam. Nem könnyű írni róla, azt hiszem szegényes a szókészletünk hozzá. :) Az Istennő tanítani kezdett, magamról, a saját női mintáimról, a kollektív tudattalan sérüléseiről, a belém ívódott hitrendszerekről, s végül a transzcendens élményekről. Utaztam vele, figyeltem befelé, s az érzelmi fájdalomtestem gyógyult. Magamba engedtem a fájdalmat, a sebeket, mindent, amit korábban erősen, emelt fővel akartam viselni. Ez az erő megtörte a büszkeségemet, a korábban kialakított női ideál képét és nem maradt semmim. Ott voltam egyedül a semmiben, mankók nélkül, rengeteg érzéssel, úgy éreztem magam, mint egy láncra vert oroszlán, üvölteni tudtam volna, de mégis csendben maradtam. Nem azért, mert nem mertem volna tombolni, hanem mert már régen feladtam.



Amikor eltűnik minden, amiben hiszünk, amikor eltűnnek az irányok, amikor a semmi közepén lebegünk, nincs más út, csak mi önmagunk. És akkor, váratlanul, a csendben megmozdult valami. Felnyílt a szemem. Igazán látni kezdtem, a valódiságot, a nőket, a szépséget, a szeretetet, a szerelmet, mindent, ami IGAZ. A legfurcsább utazás volt számomra, és mégis a legizgalmasabb, erről a belső útról tudtam először tudatosan, hogy soha nem ér véget, hogy ez mindig van, mindig történik, mindig változik. Már máshogyan vagyok nő, mint ahogyan korábban hittem, hogy lennem kell. Már annyi mindent máshogy látok, s mégis van, hogy elalszom pár pillanatra, s elhiszem a világnak, hogy ez így nem jó. Aztán megrázkódik a tér, mert az Istennő mérgében az asztalra csap, s újra éber vagyok, tudom, hogy NŐ vagyok. Egy olyan lélek, akinek most ez a kiváltság megadatott.

Kammerer Edina Bliss www.blissragyogas.hu



Mit mutat a tükör? Bármerre nézek, a külvilág azt sugározza felém, hogy sikeres nő csak magas, lehetőleg szőke, karcsú, fiatal lehet, aki mindig tökéletes frizurával, sminkkel és üdvözült mosollyal az arcán teszi a dolgát. De ez egy torz kép, mert nem látjuk azt, hogy mi van a nő lelkében. Lehet, hogy épp’ egy sikertelen vizsgán van túl, esetleg most veszett össze a párjával, aggódik a gyermeke egészségéért, a körmére égett egy leadási határidő, vagy épp’ kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Attól kezdve, hogy egy kislány világra jön, folyamatosan más-más szerepeket tanul, de a lelkének női mivolta mindettől nem változik. Lehet kíváncsi gyermek, szende szűz, szerető feleség-anya, vagy bölcs asszony, a nőiségéből nem tud kilépni, olyan mélyen ivódik belénk ez az érzés.

Hosszú ideig én is a külvilág elvárásai szerint éltem az életemet. Amint beléptem életem újabb, és újabb állomására, mindig mindent megpróbáltam tökéletesen, az elvárásoknak megfelelően csinálni. Kisgyermek koromban a szüleimnek és nagyszüleimnek, kisiskolás koromban a tanító nénimnek, felsőbb osztályokban a tanáraimnak szerettem volna kivívni a szeretetét. Később a szerelmeimnek, majd a főnökömnek, munkatársaimnak, barátaimnak, a páromnak és a gyerekeimnek szerettem volna megfelelni. De hol maradt az a nő, akinek a lelke itt van mélyen elrejtve bennem? Leéltem életem nagyobb részét, mire rájöttem, hogy már sok minden voltam, csak önmagam nem. Aztán eljött egy pillanat, amikor szembe kellett néznem magammal. Ki vagyok én valójában? Mit és miért tettem eddig? Mit szeretnék még elérni az életben? Elég váratlanul és kegyetlenül köszöntött be a kijózanodás: egy rendelő öltözőjében vagy folyosóján, amikor közöltek velem egy diagnózist, és azt, hogy milyen terápiát javasolnak. Abban a pillanatban, amikor megtudtam, hogy elveszíthetem egyik szervemet, amelytől eddig nőnek éreztem magam, megértettem mit jelent nőnek lenni…. Viszont azt is azonnal tisztán láttam, hogy az elmúlt évtizedek alatt nem úgy éltem, nem azt tettem, ahogy a bennem lakó női lélek megérdemelte volna.



Miért van az, hogy akkor kezdünk valamit értékelni, amikor kezdjük elveszíteni? Nagy erővel tört rám a szomorúság, hogy nem becsültem és szerettem eléggé ezt a szerény, törékeny, női lelket, ahogy megérdemelte volna. Az elvesztegetett időt sajnos vissza már nem forgathatom. Egy dolgot tehetek, hogy ezentúl már másképp, már a lelkem igénye szerint élem az életemet. Megfordítottam a sorrendet. Ma már az áll az első helyen, hogy mi az, ami boldoggá tesz, és mi az, amit valóban szeretnék. Kedves Olvasó! Azt kívánom, hogy Te sokkal hamarabb figyelj magadra és kövesd a lelked kívánságát! Kísért a múlt Egy gyakorlatot végzünk. Megidézzük őseink szellemét. A cél, hogy megköszönjük és elengedjük az ősöktől magunkra vett lelki terheket. Én családom női ágát választom. Egyenként hívom női őseimet és jelenik meg mögöttem anyukám, nagymamám, dédmamám, ükmamám és szépmamám.... Érzem a jelenlétüket, látom az életüket. Megjelenik előttem többféle női sors: fiatalon teherbe esett lány, megcsalt asszony, fiatal özvegy, megesett apáca, a női vonzerejével visszaélő végzet asszonya, boldog feleség. Fogadom, és engedem őket. Egyiket a másik után. Közben tudatosul bennem, nem könnyű csomaggal érkeztem erre a világra. Ahogy valószínűleg egyikünk sem, akik éltek és élnek ezen a földön. Hoztam magammal egy olyan családi csomagot, amit valószínűleg eddig senki nem tisztított. Most tudatosul bennem, hogy meg is éltem szinte mindegyik női ősöm életének, fájdalmának egy-egy aspektusát, úgy, hogy fogalmam nem volt arról, hogy ezek nem is az én problémáim. De most végre látom, felismertem ezt, és lehetőségem van elengedni ezeket a terheket és fájdalmakat. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy elbúcsúzhatok ezektől a nehéz sorsoktól. Bízom abban, hogy gyermekeimnek ennyivel könnyebb dolga lesz! Itt most igazán átérzem és megértem, hogy az önismeret nem önös cselekedet, hanem a szebb jövő ígérete. Nézzünk szembe minél előbb magunkkal és félelmeinkkel! Lakó Erika



Itt a március. A tavasz hírnöke. A tavasz maga. Kikelet. Újjászületés. Zárt szirmok rejtekén teremtő álomban valóság-szövés. Hunyt szemmel önmagunkra ébredés. Egymás felé nyújtott kezeink összekapcsolódásában megtartó ölelés. Vállalt sorsunkkal közös útra lépés. Becsület és kötelesség. Teremtő szeretettel Istenhez emelés. A nő maga.

Balogh Ádám: Szakrális gyökerek (http://www.adambalogh.com) Vers: JudithJuhasz (Meselótusz Manufaktúra)



Összekapcsolódás a Végtelennel Az ébredés illatai: Balogh Ádám és Herbály Gizella közös kiállítása. Adám a lélek-képeket; Gizke a festményekkel egységbe olvadó, mondanivalójuk mélységéig hidat építő illatkompozíciókat készítette. Minden kép önmagában mélységes kerek világ. Minden illat önmagában a teljesség esszenciája. A festmény és az illat együtt összekapcsolódás a végtelennel. Ahonnét időtlen, ismeretlenül ismerős érzések simogatták meg lelkemet, átfényesítve gondolataimat a Nőről és a Valóságról. A színek, formák, illatok hatásainak és az alkotókkal való beszélgetés lenyomatainak szintézise: Kiállítás-élményeim és utórezgések Fényudvar „A szabadság útja szívünk tiszta vágyainak megismerésével kezdődik” A kiállítás „arca”. A kép az esemény meghívóján. Első benyomásként: tiszta, erős, éteri színek a hajnali harmatcseppek tükrében. Élőben, a hozzá komponált illat átlényegítő hatásában szemlélve a festményt: középpontként fogva tartó meggybordó szín, mely szívformát idézett meg bennem. Ahogy nézőpontot váltottam, nekem szánt mondanivalója azonnal kibontakozott. Farkas nézett velem szembe a vászonról, középpontban dobogó vérvörös szívem közepéből. A kétdimenziós képi ábrázolásból kilépve térben érzékeltem a látványt. A farkast, amint magasra emeli fejét s tengermély-tüzű szemei a mindenséghez kapcsolódnak. Bepillantást nyertem egy percre az „égbe temetés” szakralitásába. Olvassátok a Farkastotem című könyvet, nekem ebben a képben egész mondanivalója megjelent. Szakrális gyökerek „Becsület és kötelesség. A föld szellemi emelése a kollektív tudattal.” Címét, alkotója által hozzákapcsolt üzenetét nem ismerve megálltam a festmény előtt, és szinte lüktetett fejemben elsőként szembeötlő mondanivalója: Lélekcsalád. Néztem közelebbről-távolabbról, miből is áll, mint mond nekem ez, az égi családom otthonának éterien ismerős illatába burkoló, színekből és formákból álló egység. Miután mindezt be tudtam fogadni, tovább mélyült a kép. Megláttam a kört. Először, mint függöny félrelibbent szárnyait, majd meggybordó-bíborlila-napsárga kapu időtlen alagútját, melyen keresztül megpillantottam hunyt szemű önmagam. A látszat mögötti valóságot. A fehérfényű örök ragyogást. A színek által megjelenített erős és mélyen tiszta női energiák jelenlétét, éledését, közösségbe kapcsolódó teremtő és megtartó erejét: Feladat és felelősség. Becsületet és kötelesség. JudithJuhasz Meselótusz Manufaktúra A festmények alkotója: Adam Balogh (http://www.adambalogh.com) Az illatok mestere: Herbály Gizella (http://www.esszenciakhaza.hu) A kiállítás videója: https://www.youtube.com/watch?v=r5OZwyAZbhE



A NŐ és a VALÓSÁG, avagy hogyan tudunk a központunkban maradni és megőrizni egyensúlyunkat kihívásokkal teli világunkban Mit is jelent nőnek lenni a mai világban? Mit jelent nőként élni, dolgozni, gyermekeket szülni, háztartást vezetni, tanulni, fejlődni, érvényesülni, anyának lenni, feleségnek lenni, szeretőnek lenni, jó barátnak lenni, alkalmazkodni, megfelelni, kitűnni, saját utunkon járni, …. huh…. egyensúlyban maradni.

Mi az, amit a külvilág lát belőlünk, és vajon mi hogy’ érezzük magunkat legbelül? Egyáltalán mit jelent az, hogy legbelül? Ki és hogyan határozza meg számunkra azt, hogy valójában amit látunk, gondolunk, érzékelünk, tapasztalunk, az vajon tényleg a Valóság? És akkor mi is a valóság? Amit a környezetünk lát belőlünk, vagy ahogyan mi „látjuk”, érezzük magunkat? Sok esetben a két érzékelés között nagyon nagy különbség van; mást kapunk a külvilágtól, mint ahogyan mi érezzük, gondoljuk, ahogy a belső hangunk súgja, ahogyan a megérzéseink irányítanak. Sok esetben egészen elmosódik a különbség, és látszólag ahogyan bent, úgy kint. Ahogy érezzük magunkat, úgy tükröz vissza minket a külvilág is. De vajon ilyenkor a valóságot érezzük mi, vagy csak a külvilág hatására válunk olyanná, és cselekszünk úgy, ahogyan ez elvárható tőlünk? Meg merjük engedni magunknak, hogy meglássuk a valóságot, hogy félre húzzuk egy kicsit, vagy egészen fellebbentsük a fátylat, és benézzünk mögé? Ki is van mögötte? Felkészültünk erre? Éppen rátérnénk a belső valóságunkhoz vezető útra, vagy már réges-régen haladunk ezen az ösvényen? Bárhogy is van, csodálatos ez az út. Hatalmas és néha akár fáradtságos is; és időnként akadályokkal és buktatókkal is teli feladat megtalálni és meglátni a valóságunkat, de felbecsülhetetlen az értéke a tisztánlátásunknak és annak a belső békének, amit ennek eredményeképpen elnyerhetünk, és bátran kimondhatjuk, hogy mi magunk vagyunk a valóság kívül és belül egyaránt.



Nőként mindig szembesülünk a hétköznapi feladataink sokrétűségével. A kihívások az életünk különböző területein állandóan bombáznak minket. Újabb és újabb feladatok, váratlan események, túlterhelt, állandóan rohanó időbeosztásunk sokszor kizökkentenek a fókuszból, hirtelen elterelik a figyelmünket önmagunkról. Leterít és eluralkodik rajtunk a stressz. De akárhogyan is van, ebben a világban, és ezekkel a kihívásokkal kell nap, mint nap megküzdenünk, és ezek között kell megtanulnunk meglelni a belső békénket, egyensúlyunkat, valóságunkat. Sajnos ekkora mennyiségű stresszel, ilyen, folyamatosan jelen lévő állandó felfokozott izgalmi állapottal a szervezetünk nem nagyon tud megbirkózni. Előbb-utóbb kibillen egyensúlyából, és néha csak lappangó, bizonytalan jelzéseket ad; néha határozottabb, akár betegségek, rendellenes működések formájában is „fellázad” a folyamatos nyomás ellen. Női testünk, mint ahogyan a természet körülöttünk, ciklusokban működik. Az évszakok, a hold fázisok, a nappalok és az éjszakák, hatással vannak szerveink, idegrendszerünk, hormonális működésünk egyensúlyára. Ezek a ciklusok jelentik testünk számára a megfelelő támpontokat, és a folyamatos megújulás lehetőségét. Ahhoz, hogy működését megfelelően szabályozza, és kiegyensúlyozott egészséget biztosítson számunkra, messzemenőkig figyelembe kell vennünk ezeket a periódusokat. Meg kell tanulnunk figyelni a testünk jelzéseit, és tudnunk kell gondoskodni az igényeiről. Az egyik legintenzívebb ciklusosság az éjszakák és a nappalok váltakozása az életünkben. A szerveink, a hormonháztartásunk, az idegi szabályozásunk, az emésztésünk is mind eltérő rendben, és eltérő funkcióban működik a nappali aktív és az éjszakai pihenő, inaktív állapotunkban. Az egyik legjobb és legtökéletesebb stresszoldó és regeneráló folyamat, a kielégítő mennyiségű, pihentető, nyugodt alvás. Nyilván, mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy alvás nélkül nem nagyon tudunk hosszabb ideig „üzemelni”. Ez az állapot, ahol szerveink is a megfelelő sorrendben elkezdhetik a méregtelenítést, újratölthetik az energia raktáraikat, ahol az idegrendszerünk pihenő állapotba kapcsolhat a kimerítő, hajszás, napközbeni üzemmódról, ahol a hormonális működésünk is a megfelelő módon téve dolgokat, felkészít minket a következő aktív nappali időszakra.



Mindenki tapasztalta már a különbséget a reggeli tükörből visszatekintő arcán, egy egészséges, pihentető, és egy zavaros, zaklatott, túl rövid éjszaka után. Ami természetesen fontos, hogy hogyan nézünk ki, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, de ennél sokkal többről van szó, hogy vajon mi is zajlik a testünkben? Nézzük meg egy kicsit, hogy tulajdonképpen mit is jelent a megfelelő mennyiségű, és kielégítően jó alvás? Harmóniában a nappalok és éjszakák változásával, nagyjából normális ütemben az ember este 10 óra körül elálmosodik, és másnap reggel, magától felébred 6 óra körül (Ha én jól alszom, tehát egészséges egyensúlyban van a szervezetem, akkor soha nincs szükségem a reggeli ébresztő órára. Magától kipattan a szemem, és frissen, tettre készen kelek ki az ágyból :) ) Az éjszakákat egyhuzamban, megszakítások nélkül, mosdó, vízivás, álmatlan forgolódás, stb. nélkül átalusszuk. Követve a természetes napszak változásokat, nem sokkal a napnyugta után az emberi szervezet is nyugovóra tér, és az újabb nap reggelén, a nappal ébred. A legtöbb ember az állandó hajsza, stressz, rohanás hatására kimerült, állandóan fáradt. Szükségszerűnek érzi a „rendes” működéshez a különböző stimulánsok, kávé, energia italok és egyéb serkentő szerek használatát. Sokszor késő estig a számítógép képernyője előtt ülve, folyamatosan stimulálja, izgalmi állapotban tartja szervezetét. Általános tünetté válik, hogy minél később fekszünk, mert nem érezzük magunkat álmosnak, vagy úgy érezzük, ha le is fekszünk időben, hogy csak forgolódunk, pörög az agyunk, képtelenek vagyunk lenyugodni, lelassulni, és elaludni. Vagy, ha sikerül elaludni, akkor a hajnali órákban egyszer csak felébredünk, és újból indul a gondolat-hurrikán a fejünkben. Mindezek következtében a reggel már nehezen indul. Eleve úgy kelünk ki az ágyból, mintha le sem feküdtünk volna, nyúzottan, fáradtan, elcsigázottan nyúlunk is a kávé után, hogy egyáltalán elinduljon a napunk, és ezután folytatódik minden tovább – a napi hajsza, stressz, majd újabb álmatlan, rövid, nem pihentető éjszakák.



Hogy’ is várhatnánk emellett, hogy a megfelelő módon tudjon regenerálódni a testünk? Hogy kipihenten, tettre készen, kisimultan ébredjünk, és nyugodtan, derűsen induljunk az újabb napnak. Hogy egyáltalán el tudjunk csendesedni, és esélyünk legyen meghallani és megfigyelni, hogy mi is zajlik a bensőnkben. Vajon ilyen állapotban van lehetőségünk megtalálni a Valóságunkat? Szeretném felhívni a figyelmeteket egy pár általános alvási problémára, és azok leggyakoribb kiváltó okaira, amit tapasztalhattok magatokon:  Nagyon későn tudok elaludni, általában éjfél után fekszem le – Oka általában a késő esti fokozott kortizol

túlfeszültség, ami sokáig ébren tart, illetve nem hagy minket elaludni – Lefekvés előtt pár órával igyunk zabcsíra kivonatot, vagy zab tinktúrát  Felébredek általában hajnali 3 óra körül – Oka a májban felhalmozódott kóros mennyiségű toxinok hatása –

Ajánlott a májméregtelenítés, gyermekláncfű gyökér tea, keserű zöldleveles növények, illetve máj méregtelenítő gyógynövények  Szuper éber alvó vagyok, a legkisebb zajra, mozgolódásra is azonnal felébredek – Oka K vitamin hiány – Javasolt

K vitamin és Kalcium utánpótlás  Reggeli szédülés – Oka általában hypoglycemia (alacsony vércukor szint) – Beállítása vércukor stabilizáló

étrenddel, vacsoránál hagyjuk ki a szénhidrátot az étkezésünkből  Éjszakánként rendszeresen ki kell mennem a mosdóba – Oka Magnézium hiány – Javasolt Magnézium

visszapótlás Szükségünk van az alvási időszak regeneráló hatására. A hosszú távon keresztül fennálló alvási rendellenességek és problémák rányomják hatásukat a mindennapi életünkre, a munkára, a társas kapcsolatainkra, a családi életünkre, a házaséletünkre, a szabadidőnkre, és természetesen a saját magunkkal való kapcsolatunkra is. Ahhoz, hogy tisztán halljuk és érzékeljük a belső hangunkat, a saját valóságunkat, szükségünk van a szervezetünk egyensúlyban tartására. Az alvási problémák orvoslásánál elsődleges, hogy megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb stresszoldó módszereket. Meditáció, légző gyakorlatok, jóga vagy egy kiadós séta a természetben. Szánjunk időt ezekre a tevékenységekre. Tudom, nagyon sokszor hallom, hogy nekem erre nincs időm; vagy Úristen, már így is hajnalban kelek a gyerekek miatt, hogy’ tudnám még akkor azt a 10 perces meditációt is beilleszteni? …. és így tovább. Hatalmas változást idéznek elő mind egészségi, mind pedig tudatossági szinten a rendszeresen magunkkal, és a tudatos magunkra figyeléssel töltött időszakok.



Ahhoz azonban, hogy hosszú távon is megfelelő támogatást nyújtsunk a szervezetünknek, mindenképpen érdemes a különböző alvási rendellenességek hátterében meghúzódó konkrét problémákat is orvosolnunk. Mi nők, különösen érzékenyen reagálunk a szervezetünkben a stressz hatására állandóan jelenlévő nagy mennyiségű adrenalinra, és az ennek hatására megnövekvő mennyiségű kortizolra és ösztrogénre. Ezért elsődleges, hogy megfelelő étrenddel, és életmód szokásokkal egészségesen tartsuk a mellékveséinket, rendezzük és stabilizáljuk a vércukor szintünket, eltávolítsuk szervezetünkből a túlzott mennyiségű ösztrogént, és a lehetőségekhez képest kiiktassuk azokat a nem természetes, a környezetünkből a kozmetikai szerekkel, testápolókkal, hajfestékekkel, műanyag edényekkel, stb. bekerülő, úgynevezett xeno-ösztrogéneket is. Ezzel is segítve májunkat, hogy nagyobb mennyiségben termelődő ösztrogént sikeresen le tudja bontani. Íme pár gondolat, hogy hogyan is tudjuk felkészíteni a testünket és a szellemünket a pihentető, nyugodt alvásra:  Nézzük át tudatosan a hálószobánkat, és rendezzük be úgy, hogy kényelmes, tiszta és rendezett legyen  Lehetőség szerint olyan matracon aludjunk, ami ergonómiailag is megfelel a nyugodt alvás feltételeinek  Ne dolgozzunk a hálószobában sem napközben, pláne pedig nem lefekvés előtt az ágyban. Az agyunk maradjon

meg kizárólag az alvás és a szex színterének :)  A hálószobánkban ne nézzünk TV-t  Lehetőség szerint lefekvés előtt két órával már ne számítógépezzünk, ne játszunk elektronikus játékokkal, ne

nézzünk felzaklató, agresszív műsorokat (akár a hírműsorokat is :) ), és hagyjunk fel az elalvás előtti Facebook lapozgatással is :)  Lefekvés előtt cseppentsünk a párnánkra levendula illóolajat, ami megnyugtatja zaklatott elménket, kisimítja ide-

geinket  Ne használjunk éjszakai világítást a hálószobában  Ne aludjunk a telefonunk mellett, sőt, lehetőség szerint inkább tartsuk teljesen a hálószobán kívül  Kicsit tekintsünk úgy a hálószobánkra, mint egy szentélyre, az alvás szentélyére  Lefekvés előtt 1-2 órával kortyolgassunk nyugtató kamilla vagy citromfű teát  És végül, de természetesen nem utolsó sorban, egy kellemes orgazmus csodákra képes a megemelkedett kortizol

szintünk csökkentésében, és ezáltal a stressz feloldásában, és a nyugodt pihentető alvásban



Minél közelebb kerülünk vissza a természet tökéletes

ritmusához, annál könnyebben tudjuk érzékelésünket és tisztánlátásunkat is felfedezni, és egyre élesebbé tenni. Esélyt teremtünk magunk számára, hogy felfedezzük és megértsük a Valóságunkat, és a félelem helyett Szeretettel éljük a mindennapjainkat.

Csodás felfedező utat Mindenkinek!

Herczeg Lili



Tavaszi ébredés

Álmából ébred a természet. A Földanya nagyot sóhajtott, és mély befelé fordulása után elkezdte megfesteni az általa megálmodott tavaszt. Megjelennek a színek, az első virágok már szirmot bontottak, ezzel ünnepelve az újjászületést. A madarak kitartó énekükkel ébresztgetik a Föld lakóit. Ez az időszak éppen a legalkalmasabb arra, hogy mi is levessük lelkünk téli megfáradt szürke palástját. A természetre hangolódva, lüktetésével áramolva töltekezzünk fel testileg, lelkileg és szellemileg is, hogy finoman kiáramoltathassuk tiszta belső fényünket.

Nagy utat jár be a női test és lélek ezen a világon. Itt az ideje, hogy feltegyük magunknak a kérdést: Hol tartunk éppen, és mi az, amire legbenső énünk vágyik? Ne a pillanatnyilag racionálisan elérhető célokat és állapotokat fogalmazzuk meg, hanem azt, hogy a sztereotípiákon és elvárásokon, téves beidegződéseken túl, mi az igényünk. Öleljük magunkhoz lelkünket, és hallgassuk meg a szívünk szavát. Nem meglepő, ha az üzenet, amit kapunk, nem ugyanaz, mint néhány hónapja. Éljük meg a megújulást-változást a természettel összhangban. Hívd elő saját értékeidet, és állj bele az erődbe! A nők, női energiáik eredendő minőségénél fogva érzelmeiken, intuíciójukon keresztül képesek ráhangolódni az érzékelhető dolgokon túli valóságra, láthatatlan, de jelen lévő finom energiákra. Megérzéseiken, belső érzékenységükön keresztül információkat képesek érzékelni szubsztilis dimenziókból. Képesek harmóniát teremteni a családban, melegséget vinni a kapcsolatokba, és tisztává, szakrálissá tenni egy otthont. Érzik az élet leglényegét. Gondolataink, vágyaink és szándékaink a valóságunkká válnak. Nekünk, nőknek, sajátos energiáink révén nagyon szép, és magasztos feladatunk a családunk, otthonunk, kapcsolataink összetartása, felfényesítése is. A kohéziós erő, a szeretet. Fókuszunkat vigyük át azokra a dolgokra, melyek megvalósítása fontos számunkra. Gondoljunk úgy a hétköznapi feladatainkra, melyeken keresztül szeretetet, szépséget hozunk a világba, és emeljük a rezgésszintet. Csökkentsük a vegyszerek használatát a háztartásunkban, olyan dolgokkal vegyük körül magunkat és szeretteinket, amikhez nem kötődik erőszak semmilyen formában. Rendszeresen végezzünk energetikai tisztítást. Törekedjünk arra, hogy jó minőségű alapanyagokból mi magunk készítsük el a tápláló étkeinket. Testünket tápláljuk tiszta étellel, lelkünket tiszta gondolatokkal, válogassuk meg milyen szellemi táplálékot veszünk magunkhoz. A törekvésünk valósággá válik! Érezzük át, és merítsünk erőt abból, hogy tudatosan élünk. A tiszta élet hihetetlen nagy lelkierőt táplál.



A vegyszermentes háztartás vezetése szemléletváltást feltételez. Néhány praktikus, könnyen kivitelezhető

változtatással nagyon sokat tehetünk magunkért, szeretteinkért és a környezetünkért. Emeljük otthonunk energiáját, felemelő érzés lesz belépni hazaérkezve. A hozzánk érkező vendégek úgy fogják érezni: Valahogy olyan jó ide belépni… Néhány tipp a vegyszeres tisztítószerek kiváltására. Semmi másra nincs

szükség,

csak

egy-két

egyszerűen

beszerezhető

alapanyagra, némi kíváncsiságra, egy csipet kísérletező kedvre, és máris rengeteget tettél a Földanya megóvásáért!

Ha tisztítószert vásárolsz,akkor olyat vegyél, ami: - növényi összetevőkből készült, nem tartalmaz kőolajszármazékot - természetes savat tartalmaz, mint a citromlé vagy az ecet, nem ásványi savat tartalmaz, mint pl. hypo vagy a sósav - vízbázisú, nem oldószeres alapú

Ha szívesen kísérletezel, és kipróbálsz vegyszermentes saját magad által készített tisztítószereket, akkor íme néhány egyszerű, de hatékony recept:

Gyümölcssavas vízkőoldó Összetevői: 1,5 evőkanál citromsav 250 ml gyümölcs ecet Az elkészítése nagyon egyszerű: egy szórófejes flakonba keverjük össze az összetevőket, és máris használható. A vízköves felületre kell fújni, kicsit rajtahagyni, hogy kifejtse a hatását, és le kell öblíteni vízzel.



Fertőtlenítő hatású spray 2in1

A spray tisztít és fertőtlenít a benne lévő összetevők segítségével. Fertőtlenít az alkohol, az ecet, és az illóolajok is. Illóolajból használhatjuk a citromot, narancsot, rozmaringot, teafát, vagy például a levendulát. Lehet egyfélét használni, vagy ízlésed szerint többfélét. Összetevői: 100 ml alkohol vagy a vodka is megfelel 100 ml desztillált víz 50 ml 20%-os ecet kb. 30 csepp illóolaj Elkészítése: az illóolajokat keverjük el az alkoholban, aztán adjuk hozzá az ecetet és a vizet. Töltsük szórófejes flakonba, és használatra kész. Fertőtlenítő hatású felmosó Összetevők egy felmosáshoz: 0,5 dl ecet 10-15 csepp fertőtlenítő hatású illóolaj 2-3 evőkanál szódabikarbóna Én levendulát használok, mert szeretem, ahogy a finoman édeskés nyugtató illat belengi a lakást. A felmosó víz elkészítése roppant egyszerű: a hozzávalókat beletesszük egy vödör meleg vízbe, és máris kezdhetünk felmosni. Életkörülményeid, Te magad, kapcsolataid mind életed mandalájának formái és színei. Ha kell, színezd újra, tisztítsd meg, tedd csodaszép ragyogóvá! Ha úgy jó, haladj kis lépésekben, teremtsd meg a saját tiszta valóságod! Arany Ágnes

FÉNYHÁLÓ Spirituális Magazin. A NŐ és a VALÓSÁG

Recommend Documents