Fenntartható Fejlődés Helyi Programja, Zákányszék Elfogadta Zákányszék Település Önkormányzatának Közgyűlése számú határozatával

ZÁKÁNYSZÉK TELEPÜLÉS LOCAL AGENDA 21

Fenntartható Fejlődés Helyi Programja

2011. Március 11.

Készítette Zákányszék Település Önkormányzatának megbízásából: ENV-INFO KFT. Szeged

Fenntartható Fejlődés Helyi Programja, Zákányszék

Elfogadta Zákányszék Település Önkormányzatának Közgyűlése

________________________________ számú határozatával.

2 / 164

„Fel kell ismernünk, hogy az a társadalom, amely értékeit az anyagi jólétre szűkíti le, intézményeit, emberi és természeti értékeit pedig a megszerzéshez szükséges versenynek rendeli alá, elveszíti a másokkal, a közösséggel szemben tanúsított szolidaritását. Mindezek alapján újra kell értékelnünk a jó erkölcsben rejlő eszméket, felismerni, hogy az anyagi érdekek miatt elhanyagolt emberi és természeti értékek teremtő ereje nélkül nem létezik sem egyéni, sem társadalmi boldogulás.”

Idézet az NFFT (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) Jövőkereső című jelentésének rövidített változatából

3 / 164

A program elkészüléséhez adatot bocsátott a készítők rendelkezésre: Zákányszék Település Önkormányzata részéről: Zákányszék Település Polgármestere Zákányszék Település Jegyzője Zákányszék Település Közgyűlésének tagjai Zákányszék Település Polgármesteri Hivatala részéről: Zákányszék Település Igazgatási Csoport vezetője és munkatársai Zákányszék Település Pénzügyi Csoport vezetője és munkatársai Zákányszék Település intézményei részéről: Manókert Óvoda vezetője Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója és munkaszervezete Homokháti Szociális Központ Zákányszék Tagintézmény Zákányszéki Sportkör Zákányszéki Művelődési Ház és Könyvtár Z.J. Alapítvány Z.G.V. Klub Zákányszéki Közművelődési Egyesület A település lakosainak szíves közreműködésének köszönhetően a zákányszéki diákoktól 113 darab kitöltött kérdőívet vehettünk át. Segítségüket köszönjük! Kistérség részéről: A Homokháti Kistérségi Társulás Elnöke és munkaszervezetének tagjai Az elkészített kérdőívek kitölttetésében részt vettek: Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Homokháti Szociális Központ Zákányszék Tagintézmény Zákányszék Település Polgármesteri Hivatala

Közreműködésüket és segítőkész hozzáállásukat ezúton is köszönjük. ENV-INFO Kft.

4 / 164

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ....................................................................................................................7 1. A fenntarthatóság lokális programja: a Local Agenda 21.....................................8 1.1 A LA21 prioritásai közti viszonyról ....................................................................9 1.2 A helyi önkormányzat szerepe a folyamatban....................................................9 1.3 A program lényege, jelentősége ........................................................................9 2. HELYZETELEMZÉS ..............................................................................................11 2.1 Az érintett földrajzi terület bemutatása...........................................................11 2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása.............................................................11 2.1.2 A terület természeti környezete ...................................................................12 2.1.3. Jellemző településszerkezet ........................................................................12 2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása .................................................12 2.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák ..................................................................12 2.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák ................................................12 3. HELYZETÉRTÉKELÉS...........................................................................................12 3.1 A kérdőívek kiértékelése .................................................................................12 3.1.1 A lakossági kérdőívek kiértékelése ...............................................................12 3.1.2 Az oktatási kérdőívek értékelése ..................................................................12 SWOT analízis........................................................................................................12 4. STRATÉGIA ........................................................................................................12 5. MEGVALÓSÍTÁS .................................................................................................12 5.1. Társadalmi pillér.............................................................................................12 5.1.1 Társadalmi szemléletformálás ......................................................................12 5.1.2 Önkormányzati ügyintézés és civil kapcsolatok javítása...............................12 5.1.3 Egészségügyi helyzet fejlesztése..................................................................12 5.1.4. A települési szociális helyzet fejlesztése .....................................................12 5.1.5 Oktatás, képzés fejlesztése ..........................................................................12 5.1.6 Települési közbiztonság fejlesztése ..............................................................12

5 / 164

5.1.7 Kulturális élet fellendítése............................................................................12 5.1.8 Esélyegyenlőség biztosítása .........................................................................12 5.1.9 A helyi közlekedés fejlesztése ......................................................................12 5.2 Környezeti pillér ..............................................................................................12 5.2.1 Környezettudatos oktatás, naprakész környezeti adatbázis .........................12 5.2.2 Települési és helyi épített környezet ............................................................12 5.2.3 Levegő, víz, zaj .............................................................................................12 5.2.4 Infrastrukturális fejlesztés ...........................................................................12 5.2.5 A jobb energiafelhasználás lehetőségei........................................................12 5.2.6 A helyi zöldterületek védelme.......................................................................12 5.2.7 A hulladékgazdálkodás fejlesztése a településen .........................................12 5.3 Gazdasági pillér ...............................................................................................12 5.3.1 Az Önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése .......................12 5.3.2 A helyi ipar fejlesztése .................................................................................12 5.3.3 Mezőgazdaság ..............................................................................................12 5.3.4 Helyi kereskedelem és szolgáltatások ..........................................................12 5.3.5 Falusi turizmus fejlesztése ...........................................................................12 6. MONITORING ....................................................................................................12 6.1 Cselekvési terv ................................................................................................12 6.2 Indikátorok .....................................................................................................12 6.3 Kommunikáció .................................................................................................12 Mellékletek ............................................................................................................12

6 / 164

ELŐSZÓ Zákányszék Település Önkormányzata megbízásából készítette el a település Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Programját az ENV-INFO Kft. Az ENV-INFO Kft. a program elkészítésére vonatkozó útmutatók alapján készített el két kérdőívet, melynek kiértékelése alapján a település különböző jellemzőiről kaphattunk részletes képet. E adatok érintették a település környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jellemzőit, csakúgy, mint a települési lakosok Zákányszékről alkotott véleményét. Így, a kérdőívek segítségével lehetőségünk nyílt olyan, hosszú távú fenntarthatósági célokat megfogalmazni, melyek elsődleges célja elősegíteni Zákányszék település gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőinek pozitív irányba való fejlődését, s így a település fenntartható fejlődését. A program elkészülése során kiemelt figyelmet fordítottunk a Local Agenda 21 fő pilléreinek szerteágazó és alapos ismeretére és vizsgálatára, valamint arra a tényre, hogy programunk sikeres megvalósítására csupán az érintett helyi társadalmi és gazdasági szereplők aktív részvételével számíthatunk. Zákányszék Település Local Agenda 21 Tervének szerkezete A szerkezetet az ICLEI1 szervezet készítette, amely az LA-21-et készítő közösségeket koordinálja. Partnerségi kapcsolatok Közösségközpontú problémaelemzés Közösségi prioritások kijelölése (A szolgáltatási igények és problémák felfedése és rangsorolása közösségi konzultációkon keresztül.) Helyzetfelmérés, auditálás: Helyzetelemzés (Zákányszék település és a Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Terv - LA21 program bemutatása, tekintettel a természeti, környezeti, földrajzi, történeti, infrastrukturális, társadalmi, valamint gazdasági jellemzőkre egyaránt.) Helyzetértékelés (A településen adatgyűjtés céljából kitöltetett kérdőívek vizsgálata, a kapott adatok értékelése, SWOT analízis és táblázatok, diagramok elkészítése a kapott adatok alapján.) Stratégiai akciótervezés: Stratégia készítése (Jelen rész vonatkozik a települési fenntarthatósági célok konkrétumainak vizsgálatára, mivel a kapott adatok alapján sikerrel fogalmazódtak meg a fejlesztési prioritások, és kialakulhatott azok sorrendisége. E tények ismeretében a várható hatások átfogó vizsgálata is megtörtént. Munkánk során egyeztetéseket végeztünk a települési önkormányzattal annak feltárására, hogy az egyes területeken milyen, a települési elképzelésekkel összhangban álló prioritások, majd programok elkészítésére kerülhet sor.) Megvalósítás és monitoring: Megvalósítás (Megtörtént a fenntartható fejlődés céljaival és alappilléreivel összhangban lévő, a települési célok megvalósítására irányuló programok és alprogramok elkészítése.) Monitoring (A terv szerkezetileg végső eleme, melyben a fenti folyamatok során meghatározott fejlesztések alapján további 20 év időtartamra jelölünk ki célokat és indikátorokat.)

7 / 164

Értékelés (audit) és visszacsatolás: Értékelés (Az előrehaladás és teljesítmény hagyományos értékelése, majd a szolgáltatók és felhasználók tájékoztatása az eredményekről. A konzultáció, felülvizsgálat, tervezési folyamat megismétlése meghatározott időközönként.)

1. A fenntarthatóság lokális programja: a Local Agenda 21 Jelen program elkészítésével célunk a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló program létrehozása oly módon, hogy az a LA21 készítési útmutatóban foglaltaknak megfeleljen, elkészítésében a települési önkormányzat közreműködjön, és a lakosság véleménye megjelenjen. A program készítésével elősegíthetjük azt, hogy a település olyan irányba fejlődjön, hogy azt az ott lakók otthonuknak érezzék. Tesszük ezt oly módon, hogy készülő programunk megfeleljen a riói alapokmányban foglaltaknak, egyetértésben az ICLEI elveivel. Programunk készítésekor alapul vettük a település szennyvízelvezetési-tisztítási részletes megvalósíthatósági tanulmányában foglaltakat, különös tekintettel az épített környezet, infrastrukturális rendszer energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés (stb.) területeken elérhető legfrissebb települési adatokra. Célunk volt az adatok ismeretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban a gazdasági és társadalmi területek jövőorientált alakítása. Zákányszék település LA21 programjának elkészítése során stratégiai célok kijelölésére került sor, kiemelt figyelemmel a település helyi viszonyaira és sajátosságaira. Programunkkal igyekeztünk olyan, körültekintően létrehozott dokumentumot megalkotni, mely hatékonyan integrálja az egyes szektorok különböző problémáit, értékeit, valamint a különböző területekre kialakult jellemző tervezési módokat és végrehajtási módszereket. A település LA21 programjának elkészítése során célunk volt továbbá a helyi problémák megoldására széleskörű és hosszú távú koncepció meghatározása. E folyamatok során tudatosan kerestük azokat az összefüggéseket, melyek a településre speciálisan jellemző konkrét helyi gazdasági, politikai, piaci és egyéb döntések és intézkedések, valamint a tágabb, globális jellemzők között határozhatók meg. A települési környezeti és fejlődési kérdésekkel kapcsolatos kezdeményezések és tevékenységek csoportosítása, melyeket megismertünk a Zákányszék Település Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Tervének elkészítése előtt: I. csoport: Azon kezdeményezések jelennek meg az első csoportban, vagy más megfogalmazásban az első szinten, melyek hangsúlyosan a természet megóvására és a környezet állapotának helyreállítására és javítására koncentrálnak. Jellemzőik: a környezeti problémákat a technikai és tudományos szempontokra alapozva vizsgálják, a környezetvédelem alapvető céljait fókuszba állítva. II. csoport: A Brundtland-jelentés elképzeléseit középpontba állító, „kezdeményezés a fenntartható fejlődés jegyében” megnevezésű politikák. III. csoport: Azon kezdeményezések, melyek a kiemelten Riói Csúcsra vagy az Agenda 21-re vonatkoznak, tehát az e csoportban megjelenő tevékenységek megnevezése lehet Local Agenda 21.

8 / 164

A Local Agenda 21 folyamatai A LA21 elkészítésének folyamatai egymásra épülnek, és egymással szoros kapcsolatban állnak. Ezek: a dokumentáció elkészítése, a tervezés és a politikai háttér megteremtése. A dokumentáció Azon stratégiai tervezet, mely kézzel foghatóan, fizikai síkon, írott formában jelöl ki hosszú távú stratégiákat a fenntartható fejlődés elérésére. Tervezés Eredménye a tervezet, az a dokumentum, amely a közreműködő szervek és a lakossági csoportok bevonásával készül el a helyi prioritások kijelölésével. Politika Az általános megegyezés elve szerint kialakított kultúra, mely optimális esetben nagyban elősegíti a csoportok közti hatékony kommunikációt a fenntartható fejlődést érintő témakörökben.

1.1 A LA21 prioritásai közti viszonyról A fenntartható fejlődés hazai prioritásai a nemzetközi összefüggések tükrében az alábbiak: a környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása, a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása, a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása. A területek prioritási rendjében a Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Terv célrendszere a fent látható környezet – társadalom - gazdaság egységes rendszerén belül a természeti környezet elsőbbségét jelöli ki.

1.2 A helyi önkormányzat szerepe a folyamatban A Zákányszék települési Local Agenda 21 Környezeti Fenntarthatósági Terv elkészítése során kiemelt, alapvető jelentőséggel bírt a készítők és a helyi önkormányzat közötti jó együttműködés. Az önkormányzat az adatok biztosításán túl teret adott a lakosság különböző csoportjaik között végzett felmérésünknek, mely jelen dokumentum szerves részét képezi, és jelentősen befolyásolta végkövetkeztetéseinket. A terv készítői és az önkormányzat, valamint annak intézményei és munkatársai között az együttműködés zavartalan és partnerközpontú volt, támogatásuk nagyban elősegítette a települési LA21 elkészítését.

1.3 A program lényege, jelentősége A fenntartható fejlődésről Az EU stratégiával összhangban az EU tagállamai, valamint egyes társult országok elkészítették vagy jelenleg készítik saját stratégiájukat a fenntartható fejlődés stratégiájával összhangban. 2005 évben a Bizottság deklarációt hozott létre a fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről. Eszerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. A Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyására 2006. évben került sor. A fenntartható fejlődés az életminőség hosszú távú, egyenletes javítására irányuló, az

9 / 164

ökológiai környezeten alapuló folyamatok sora. Célunk, hogy az adott körülmények között a különböző erőforrásokkal oly módon gazdálkodhassunk, hogy az a jólét elérését és megtartását segíthesse elő. Kiemelt célunk a fenntartható fejlődés folyamatai során a szociális esélyegyenlőség növelése és fenntartása. A helyi programról A fenntartható fejlődés helyi programja az 1992 évi Rio de Janeiró-i ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián készült el, az itt elfogadott ún. Local Agenda 21 programhoz kapcsolódóan. A fenntartható fejlődés helyi programjának fő célja, hogy a fenntarthatóság feladatainak meghatározására és a helyi program sikeres elkészítésére és megvalósítására irányvonalakat és stratégiákat dolgozzon ki, az EU vonatkozó stratégiájával összhangban. Célcsoportjai a helyi önkormányzatok, a helyi lakosok, és a települési közösségek. Az EU javaslatai alapján a helyi csoportok együttműködése és jó kapcsolatai révén, a helyi programban kidolgozott stratégiák alapján valósulhat meg a program a gyakorlatban. A stratégiák kidolgozása során olyan irányvonalakat tartottunk szem előtt, melyek a helyi erőforrások (talaj, víz, energia, emberi erőforrás, jövedelem, stb.) végleges kiaknázása nélkül javíthat a lokális fejlődés jellemzőin, így optimalizálhatja a beruházások, szabályozások és fejlesztési irányok összehangolását. Elvárás volt tehát munkánk során, hogy az EU elveivel összhangban a települési LA21 tartalma eleget tegyen az alábbiaknak: megtörténhessen a helyi gazdaság anyagfelhasználásának és energiaigényének felmérése, majd az ésszerű szint kijelölése a helyi erőforrások kiaknázásának elkerülésére, megtörténjék a fenntartható fejlődés elveivel összhangban a már nem fenntartható helyi folyamatok megjelölése, megvalósulhasson a tervben meghatározott stratégiák követésével a környezeti elemek fenntartható felhasználása. Főbb fejlesztési területek az Agenda 21 programon belül A főbb fejlesztési irányok a következők: lokális közösségek, szervezetek lokális és régiós fenntarthatósági tervek készítése és megvalósítása a lokális közösség bevonása az őket érintő környezeti döntésekbe a fenti fejlesztési irányok követését elősegítő szabályozási és gazdasági környezet megteremtése.

10 / 164

2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Az érintett földrajzi terület bemutatása A program térbeli hatásterülete az a hely vagy terület, amire vonatkozóan a program tartalmát megfogalmazzuk, illetve ahol annak megvalósítása a későbbiekben végbemegy. Esetünkben a szűk értelemben vett célterület Zákányszék település közigazgatási területe, mely a Duna-Tisza-közi hátság, ezen belül a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád megyében, Szeged és Mórahalom vonzáskörzetében helyezkedik el. A település Szegedtől 22 km-re, Mórahalomtól 8 km-re fekszik. 2.1 /1. ábra

A település területe és a közvetlen környezete

Forrás: www.invitel.hu

2.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása A program szűken értelmezett területe Zákányszék település közigazgatási területére terjed ki, mely összesen 6607 ha kiterjedésű (Forrás: TakarNet Földhivatali Információs Rendszer).

11 / 164

2.1 /1. táblázat

A program céltelepülése

Település

Régió

Megye

Kistérség

Zákányszék

DélAlföldi

Csongrád

Mórahalomi

Érintett felügyelőség Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Lakosságszám

2805

Forrás: KSH

2.1.2 A terület természeti környezete Geomorfológia, geológia Zákányszék a Dorozsma-Majsai-Homokhát kistáj területén helyezkedik el. A kistáj tszf-i magassága 80 és 140 m közötti, felszínének jelentős része enyhén hullámos síkság. A szélhordta homokkal fedett egykori hordalékkúp-síkság vertikális felszabdaltsága kicsi (~2 m/km2 alatti). A horizontális felszabdaltság értéke szintén alacsony, csupán 0,5 km/km2 alatti. A lepelhomok helyenként a réti mészköves, mésziszapos alapzatú, mélyebb fekvésű felszíneket is beborítja. A pannóniai üledékekre negyedidőszaki ős-dunai hordalékkúp települt. A würm végén, ill. a későglaciálisban ezt az anyagot a szél átmozgatta, áttelepítette, és lösszel összekeverve futóhomok-formákba rendezte. Az utolsó homokmozgások a formák nagyobb részét elsimították. Vízrajz Felszíni víz A kistáj területén a Tiszához ÉNY-DK-i irányban egymással párhuzamosan számos csatorna vezeti le az időszakos belvizeket. Nevezetesebbek a Fehértó-Majsai-főcsatorna (40 km, 231 km2), ill. a Dorozsma-Majsai-főcsatorna (43 km, 334 km2), ezen kívül itt található a Dorozsma-Halasi-főcsatorna, a Domaszéki-főcsatorna, a Széksóstói-Paphalmi-főcsatorna, az Algyői-főcsatorna és a Kisteleki-főcsatorna. Egészében a terület száraz, vízhiányos terület (Lf = 1 l/s.km2; Lt = 5 %; Vh = 130 mm/év). A Dorozsma-Majsai-Homokhát 14, többé-kevésbé állandó vizű tava van, együtt 310 ha felszínnel. Köztük a mórahalmi Nagysziksós-tó 99 ha, a Madarász-tó 37 ha területű. Felszín alatti víz A talajvíz a kistáj nagyobb részén 2 m-nél magasabban található, mélysége átlagosan 1-2 m között alakul. A talajvíz kémhatása közömbös vagy gyengén lúgos, kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A kistáj északi felén a keménység 15-25 nk°, de délen 25 nk° felett van. A szulfáttartalom 300-1000 mg/l között ingadozik. Zákányszék belterületén 2009-ben 11 ponton készült feltáró fúrás, melyek eredményei ismeretében a megütött talajvízszint a terepszint alatt -1,0 - -1,5 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,65 - -1,3 m-en jelentkezett. A talajvízszintek 2010. 07. 08.-án ismételten meghatározásra kerültek. A talajvízszint ellenőrzések szerint a megütött talajvízszint a terepszint alatt -0,4 - -1,2 m-en, a nyugalmi talajvízszint -0,4 - -1,03 m volt. A 2009. évi talajvízszint átlag alattinak tekinthető az előző évek csapadékszegény időjárásának

12 / 164

következményeként. A vizsgálatok és a korábbi tapasztalatok alapján Zákányszék kül- és belterülete tartósan magas vízállású területnek tekintendő. Zákányszék belterületén a magas talajvízállású területek népsűrűsége 10,50 fő/ha, de az egész lakónépesség érintett a tartósan magas talajvízállású területtel. A rétegvíz mennyisége meghaladja az 1 l/s.km2-t. A nagyszámú artézi kút mélysége szélsőségesen változó, de általában nagyobb mélységből jelentős vízhozamokat nyernek. A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet a „Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések” listája szerint Zákányszék közigazgatási területe az érzékeny területek közé tartozik. A 81/2007. (IV.25.) Korm. rendelet a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. Rendelet módosításáról” szerint a település nem tartozik a nitrátérzékeny területek besorolása alá. A település a 123/1997 (VII.18) Korm. rendelet előírásai szerint hatósági határozattal kijelölt sérülékeny üzemelő vízbázist nem érint. A településen tapasztalható a felszín alatti víz természetes eredetű elszennyeződése, mely elsősorban a külterületen jelent problémát. Éghajlat A kistáj meleg-száraz terület, melynek nyugati részei meleg-mérsékelten száraz éghajlatú. A területen a napsütéses órák évi összege 2080-2090 között mozog, míg nyáron valamivel több, mint 840, télen pedig 200-210 napos óra valószínű. A területen a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,5-10,7 °C, ill. 17,5 °C. Az évi csapadékösszeg a táj nagy részén 570-590 mm, de keleten csak 550 mm körüli, a nyugati részen a 600 mm-t is eléri. Az ariditási index 1,19 és 1,24 közötti, de keleten 1,28 körüli, nyugaton pedig 1,17. A nyugati részek kivételével csak a hőigényes és kis vízigényű szántóföldi és kertészeti növényeknek megfelelő az éghajlat. Sorrendben az É-i, ÉNy-i és DK-i a három leggyakoribb szélirány, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s-ot. Ökológia Növényföldrajzi térbeosztás Növényföldrajzi térbeosztás tekintetében a kistáj a Duna-Tisza közi flórajárásba (Praematricum) tartozik. A fontosabb potenciális erdőtársulások között a pusztai tölgyesek (Festuco-Quercetum roboris danubiale), a gyöngyvirágos tölgyesek (ConvallarioQuercetum roboris danubiale) és a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris) emelhetők ki. Jelentősebb felületeket borítanak a homokpusztai rétek (AstragaloFestucetum sulcatae) és homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinae). Jellegzetes társulás itt a homokpusztarét (Astragalo-Festucetum rupicolae), ahol a homok már teljesen megkötött formában van jelen. Az intenzív mezőgazdasági hasznosítás miatt erősen összezsugorodott területük. Mivel a homokformák nem olyan magasak és meredekek, mint nyugatabbra, feltörésüket ez sem akadályozza. Az időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó területeken szikesek alakultak ki. A száraz szikesek elterjedt növénytársulása a szikes pusztarét (Achilleo-Festucetum pseudovinae). Megtalálható a területen az ürmös szikes pusztarét (Artemisio-Festucetum

13 / 164

pseudovinae) is. Mindkét száraz szikes puszta fennmaradását az állandó legeltetés biztosította. A száraz szikesek legszélsőségesebb cönózisa (társulása), a vaksziknövényzet (Champhorosmaetum annuae) is fellelhető. E részeket csak tavasszal borítja víz, korán kiszáradnak és egész nyáron csak néhány szál növény (pl. sziki útifű - Plantago maritima) tengődik kopár foltjain. A nedves szikesek közül egyes helyeken a szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) alakult ki. Nyár elejéig vízzel lehet fedett. A pozsgás zsázsa (Lepidio cartilagineum) előfordulása tömeges e területeken (Lepidio- Puccinellietum limosae). Nyáron az időnként nedves, máskor keményre száradt szikes agyagon a Puccinellietum társulást helyenként vékony útifű (Plantago tenuiflora) és kígyófark (Pholiurus pannonicus) asszociációja váltja fel. A sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum) a szikes rétekre vezet át. A nedves szikesek közé tartoznak azok a réti társulások, pl. kaszálók is, ahol a talajvízszint az év jelentős részében nem süllyed mélyre. A kaszálókon a gyepes füvek és a tarackos tövű füvek uralkodnak. A Lódri-tó medrében és a mesterséges belvízelvezető csatornák mélyebb szakaszai mellett jelentős területeket nádas (Scirpo-Phragmitaetum ) borít. Itt és minden nedvesebb helyen tömeges a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). A friss vízellátású, üde talajon kialakuló mocsárrétek (Agrostetum albae) és réti csenkeszes rétek (Festucetum pratensae) fennmaradását a kaszálás biztosítja. A mocsári gólyahír (Caltha palustris) itt helyenként tömeges. A területen a láprétek mindkét típusa megtalálható: a nedves rétek közül a csátés láprét (Schoenetum nigricantis) fordul elő, a kiszáradó (kékperjés) láprét (Molinietum coeruleae) a magasabb, nem szikes területek alaptársulása. Rendszeresen kaszálják, ez eredményezi tartós fennmaradását. A település területén található védett növények jegyzéke a program 6. számú mellékletét képezi. Állatföldrajzi felosztás Állatföldrajzi felosztás szerint a kistérség a Pannonicum faunakörzet része. Az állatvilág jellemző élőhelyei a szikes tavak és vízállásos szikes rétek, a homokpuszták, a turjánosok (vízjárta, nádfoltokkal, zsombékosokkal, fűzbokrokkal, kaszálókkal váltakozó területek), a homoki erdők, a művelt területek és az emberi települések. Védett területek A védett területek a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területébe tartoznak. Az összterülethez viszonyított arányuk 2,3 %. A tervezett Kőrös-éri Tájvédelmi Körzet mintegy 2800 ha-nyi területet vonna védelem alá. Természetvédelem Zákányszék településen nem található Natura 2000-es terület. Védett természeti területek Zákányszék nem rendelkezik jogszabály által meghatározott országos jelentőségű védett természeti területtel, de a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján valamennyi láp és szikes tó országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. A jelzett törvény alapján ex-lege terület a Lódri-tó (szikes tó). Az őshonosnak mondható fás vegetációja néhány idősebb fehér fűz (Salix alba) csoportra

14 / 164

korlátozódik. Nagyobb összefüggő telepített erdőterület a Gárgyán-erdő. Az útmenti facsoportok domináns fája a fehér akác (Robinia pseudo-acacia). Az utak mentén és a gyepeken is fellelhető a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia). A Zákányszék és Mórahalom közötti területen elterülő Halászka rét, valamint a Ruzsa, Üllés, Zákányszék hármashatár vonalától a Ruzsára vezető műút felé eső terület, az „Ezerarcú sömlyék” helyi védelemre érdemes területek. Talajadottságok A település a talajadottságok következtében nem rendelkezik mezőgazdasági művelésre alkalmas közepes vagy annál jobb minőségű területtel. A rossz víz-, hő- és tápanyaggazdálkodású, szerkezet nélküli homoktalajok túlsúlya, valamint a nehezen művelhető szolonyeces réti, lápos réti és szikes talajok jelenléte miatt a talajok termőképessége összességében gyenge. A termőföld átlagos aranykorona-értéke mindössze 10,53 AK/ha. A homoktalajok mintegy harmada futóhomok. Vízgazdálkodási szempontból igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, de gyenge vízraktározó és igen gyenge víztartó képességű talajok. Másik nagy csoport a humuszos homoktalajok, melyek szerves anyag tartalma 50-100 ill. 100-200 t/ha közöttiek. A homokterületeken veszélyt jelent a defláció. Ellene erdőtelepítéssel, erdősávokkal, fasorokkal, szőlő- és gyümölcstelepítésekkel lehet védekezni. A homokbuckák közötti mélyebb fekvésű területeket foltokban szolonyeces réti és lápos réti talajok foglalják el. Ezek kémhatása gyengén savanyú. A szolonyeces réti altípus fordul elő. Termőréteg vastagsága 70-100 cm közötti, míg szerves anyag készlete 100-200 t/ha nagyságú. A talaj gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető képességű, de erősen víztartó és kedvezőtlen vízgazdálkodású talaj. A nehezen művelhető réti talajokon az ugyancsak fontos szerves trágyázás mellett a rendszeres talajművelésnek van szerepe, amely a talajok levegő-víz háztartását és szerkezetét javítja. Települési vízellátás, vízkezelés, víztározás, vízszétosztás Az ivóvízbázis veszélyeztetettsége A település ellátását biztosító 3 db mélyfúrású kút egy vízműtelepen helyezkedik el. A kutak közvetlenül termelnek a vízellátó hálózatra, és ezzel az ellennyomó rendszerű magastározóra. A települési mélyfúrású kutak adatai a terv 7. számú mellékleteként tekinthetők meg. A szennyvízelvezetés és –tisztítás hiánya a közüzemi vízellátás vízbázisait közvetlenül nem, de hosszútávon és közvetve másodlagos szennyezésekkel veszélyezteti. Az egyedi vízellátó rendszerek (belterületen is, de főképp külterületen) kis mélységű vízbázisait viszont alapvetően veszélyezteti a megfelelő szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás hiánya. A települési vízellátó rendszeren mélytározó nem üzemel. Zákányszék település vízműve által szolgáltatott ivóvíz minősége arzén, ammónium, valamint vas tekintetében nem felel meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A rendelet előírja ezen vízminőségi probléma megoldását. Az arzén koncentrációja 200%-al haladja meg a határértékeket. Ammónium tekintetében a határérték túllépés 36%, vas esetében pedig 45%. A mangán koncentrációja határértéken van. A vízellátó rendszerben jelenleg semmilyen ivóvíz-tisztítási technológia nem működik. A település csatlakozott a Dél-Alföldi Ivóvízminőség Javító Konzorciumhoz, és további 9 településsel létrehozta a Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati

15 / 164

Társulást. Jelenleg a KEOP 1.3.0 rendszerű Ivóvízminőség javítási pályázati konstrukció 2. fordulós pályázati anyagának elkészítése van folyamatban.

2.1.3. Jellemző településszerkezet A település a szegedi közigazgatási agglomeráció részét képezi. A 240/2006. (XI.30.) „a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló Kormányrendelet szerint Zákányszék a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé tartozik. A 311/2007. (XI.17.) „A kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a Mórahalomi kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A „Területfejlesztés Szempontjából Kiemelt Térségek és Települések listája” Zákányszék települést a"Nem mondunk le senkiről" és a Tanyák alkategóriába sorolta, így a település területfejlesztés szempontjából (TeKTT) a kiemelt térségek és települések közé tartozik. Településszerkezet, népsűrűség Belterület Zákányszék település jellemzően falusias beépítettségű. A településen a jellemző településszerkezet 500 – 5.000 lakás közötti, mely így a község kategóriába esik. Zákányszék településre a tudatos építés, a mesterséges elrendezés jellemző. Központja a főutca és a templom, mellettük kis tér, fákkal árnyékolt park található. A síkvidék miatt széles telekosztás alakult ki. A házak többsége az 1950-es, 60-as, 70-es évek jellegzetes háztípusa, a sátortetős, szabadon álló ház. Az 1980-as, 90-es években épített házak a kertvárosi jelleget követik. Zákányszék község tipikusan utcás (soros) úti település, amely korai állapotában szalagtelkes és fésűs beépítésű volt. Az átmenő főúttal párhuzamosan ill. arra merőlegesen futó utcák jellemzőek. A többutcássá fejlődött, tipikusan átmenő utas település részben organikus fejlődés, részben tervezett telepítés eredménye. Ugyanis e mesterségesen faluvá történő fejlesztés célja elsősorban a tanyavilág felszámolása, a tanyasi lakosság falvakba kényszerítése volt. A tanyavilág azonban a település külterületén megmaradt. Zákányszék belterületi népsűrűsége 10,50 fő/ha (1460/139 ha). Külterület, tanyavilág A tanyavilág ma is a legmeghatározóbb településszerkezeti jellemző, és fennmaradására hosszú távon is számítani lehet. A tanya kedvező adottság a területhasználat, a tájformálás, a gazdálkodás, a tanyai turizmus, az üdülés-pihenés lehetőségének szempontjából. A tanyai lakosság sajátos helyzete azonban (infrastrukturális elmaradás, elzártság, szociális gondok), a tanya mint egyedülálló lakó és gazdasági egység indokolja a tanyavilág problémáinak önálló kezelését. Térségi kapcsolatok A település csak közúti kapcsolatokkal rendelkezik. A Bordányi út (belterületi szakasza a Dózsa György út) biztosítja a településen az átmenő forgalmat. A kistérség településeit egy Szeged-központú, hálózatos közútrendszer köti össze. Ennek

16 / 164

keretében Zákányszékről alsóbbrendű közúton elérhető az 55-ös út, valamint Domaszék irányában az M5-ös autópálya. A közutak minősége javításra szorul. A térségi települési kapcsolatok több tekintetben is kifejezetten erősnek mondhatók, és általánosságban elmondható, hogy Zákányszék település kötődése elhelyezkedésének és a települési kapcsolatok rendszerének köszönhetően is Mórahalomhoz több vonatkozásban jelentősebb, mint Szegedhez.

2.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 2.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák A település belterületének népsűrűsége 1050 fő/km2 (2009. 12.31, KSH.). A településen Szeged és Mórahalom városok közelsége és a kedvező közlekedési feltételek miatt várhatóan nőhet a belföldi bevándorlás aránya. Ezt a feltevést igazolja a három környező település: Domaszék, Zsombó és Bordány jelenlegi fejlődése is, mely települések szintén Szeged vonzáskörzetéhez tartoznak, és ahol az elmúlt 5 évben a lakosságszám folyamatos növekedést mutatott. Zákányszék település demográfiai adatai A település részletes demográfiai adatait az alább található táblázatok tartalmazzák. A táblázatok kiértékelésére a fejezet végén kerül sor. 2.2 /2. táblázat Zákányszék

A demográfiai helyzet alapadatai 2009. dec. 31-i állapot szerint Központi Egyéb KülÖsszesen belterületen belterületen területen

Lakosszám (fő)

1460

0

1345

2805

Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

628

0

828

1456

0

0

0

0

Forrás: KSH, A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2009. 2.2 /3. táblázat Övezeti besorolások Zákányszék településen Központi belterületen Egyéb belterületen Külterületen Lakóterület Lakóterület Mezőgazdasági terület Gazdasági terület Gazdasági terület Erdőterület Vegyes terület Vegyes terület Közlekedési terület Zöldterület Zöldterület Egyéb külterület Közlekedési terület Közlekedési terület Közterület Közterület Különleges terület Forrás: Települési Önkormányzat, 2009. 12. 31. Népesség A település népességváltozása nem egyenletes tendenciát mutat, mivel a Zákányszéken és a környező településeken történő beruházások nagyban befolyásolják a betelepülési kedvet.

17 / 164

A gazdasági válság hatásainak mérséklődése miatt a 2012. évtől kezdődően a népesség változásban kicsit nagyobb mértékű növekedés várható. 2.2 /4. táblázat A demográfiai helyzet változása 2000-2010. Időpont

Lakónépesség

Lakások száma

Területnagyság (ha)

2010.01.01.

2 795

1456

6607

2009.01.01.

2 793

1 447

6 607

2008.01.01.

2 841

1433

6 607

2007.01.01.

2 849

1 405

6 607

2006.01.01.

2 859

1 400

6 607

2005.01.01.

2 820

1 394

6 606

2004.01.01.

2 803

1 385

6 606

2003.01.01.

2 810

1 381

6 606

2002.01.01.

2 800

1 379

6 606

2001.01.01.

2 811

1 377

6 606

2000.01.01.

2 760

1 370

6 606

Forrás: KSH, A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2010. 2.2 /5. táblázat Zákányszék

A népességszám alakulása, Zákányszék, 2005-2009. belterület külterület összes Növekedés az előző lakos évhez viszonyítva

2005.

1 471

1 358

2 820

-

2006.

1 483

1 368

2 859

1,0078

2007.

1 473

1 359

2 849

0,9933

2008.

1 481

1 368

2 841

1,0060

2009.

1 452

1 341

2 793

0,9803 Forrás: KSH

Külterületen a lakosságszám növekedése közel stagnáló, legfeljebb 0,6 - 0,7 %-os növekedés prognosztizálható a 2011, 2012-es évekre. A településen a tervezett fejlesztések következtében várhatóan megáll a népesség csökkenése, és lassú növekedés prognosztizálható. 2.2 /6. táblázat A lakosság várható növekedése 30 éves időszakban Zákányszék külterület belterület összes lakos 2009. 1345 1460 2805 2013. 1353 1501 2854 2014. 1354 1508 2862 2018. 1360 1535 2895 2040. 1364 1557 2921 Forrás: Önkormányzat

18 / 164

2.2/2. ábra

Korösszetétel változása 1988-2008. Zákányszék korösszetétele 1988-2008.

3 000 2 800 2 600 2 400 2 200 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0

Fő

60-x. év

18-59. év

15-17. év

19 88 .é v 19 89 .é v 19 90 .é v 19 91 .é v 19 92 .é v 19 93 .é v 19 94 .é v 19 95 .é v 19 96 .é v 19 97 .é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v

0-14. év

Év

Forrás: KSH 2.2/7. táblázat

Születések és halálozások változása 2005-2009. Év Születés Halálozás 2005.

23

32

2006.

27

37

2007.

25

35

2008.

21

32

2009.

26

38 Forrás: KSH Területi adatbázis

Lakásállomány A lakásállomány változásait az alábbi táblázatok szemléltetik. 2.2 /8. táblázat

Telekkialakítás és értékesítés Értékesítés éve Mennyisége (db) 2005

25

2006

2

2007

0*

2008

1

Összesen:

28

*2004. évben az önkormányzat telekkialakítást végzett, melyek értékesítésre kerültek és a telkek 2007. évre elfogytak, ebben az évben nem volt értékesíthető új telek. Forrás: Települési Önkormányzat

19 / 164

Jelentős ingatlanfejlesztések Zákányszéken az elmúlt években és még napjainkban is jelentős lakóövezet bővítés történik, melynek keretében számos lakótelek került kiosztásra, illetve több társasház épült. Jelentős előnyt jelent a bővítés szempontjából a település kedvező elhelyezkedése, miszerint mind Szegedhez, mind Mórahalomhoz közel fekszik, mely növeli a betelepülő, főként fiatal párok/családok megtelepedését a településen. 2.2/3. ábra

Lakásállomány növekedése 1990-2009.

Forrás: KSH Migráció Az el- és beköltözők aránya az elmúlt 5 évben – 2009. kivételével – a beköltözők javára billent, a település megtartó ereje jó. Azonban ez a csere esetenként minőségi cserét is jelent: a fiatal, képzett, nem a mezőgazdaságból megélő szakemberek a jobb kereseti lehetőségek miatt a megyeszékhely irányába mozdulnak, míg onnan a szociálisan lecsúszott, képzetlen emberek próbálnak olcsóbb lakáslehetőségek miatt a községben letelepedni, szinte megoldhatatlan szociálpolitikai feladatok elé állítva a község önkormányzatát. A nem mezőgazdaságból élők többségének vonatkozásában Zákányszék alvó településként jellemezhető, mivel az aktív korú népesség döntő hányada Szegedre és Mórahalomra ingázik. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai, képzési háttér A foglalkoztatottság alakulása az országos tendenciát követi. A foglalkoztatottak száma az 1990-es években a legtöbb ágazatban csökkent, kivételt a pénzügyi tevékenység, valamint az alapfontosságú intézmények (közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás) foglalkoztatása képezhet. A kereskedelem és szolgáltatás őrizte meg leginkább foglalkoztatási szerepét. A helyi

20 / 164

munkalehetőségek korlátozottak, kevés új munkahely jön létre. A termelő- és szakszövetkezetek felbomlásával a térség gazdaságát meghatározó mezőgazdaságban is csökkent a foglalkoztatás, azonban lényeges visszaesés nem következett be. A mezőgazdaság továbbra is kiemelkedő szerepét bizonyítja az őstermelők nagy száma, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók több mint 95%-a őstermelő. Velük a mezőgazdasági termelésben a kistermelők vannak túlsúlyban. A mezőgazdasági őstermelők, egyéni vállalkozások és társas vállalkozások számából következtetve a mezőgazdaság ma is az aktív keresők közel felét foglalkoztatja. A pontos arányt azért nehéz felmérni, mert sokan csak kiegészítő jelleggel, mellékállásban gazdálkodnak, és magas az őstermelők száma is. Az önálló mezőgazdasági termelésnek a háztartások többségében szerepe van. A regisztrált munkanélküliség csökkenő tendenciájú. A munkanélküliségi ráta (kistérségi átlagban 8) a megyei és országos értéknél kisebb. A tényleges munkanélküliség azonban a regisztrált munkanélküliek számánál magasabb. Sokan nem regisztráltatják magukat, és a munkanélküliségi segély folyósításának megszűnésével a rendszerből kikerültek sem jelennek meg a statisztikában. Magas a tartósan elhelyezkedni nem tudók aránya is (50 %). A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ban Zákányszék településen 167 fő volt, mely a lakosság 9,1 %-át jelenti. (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis). Jelentős a pályakezdő álláskeresők aránya, A munkanélküliség elsősorban a fizikai foglalkozásúak (85%) között és az alacsony iskolai végzettségűek körében jelentkezik. Magas a pályakezdő munkanélküliek száma is, Zákányszéken az összes álláskeresőnek a 9,6 %-a pályakezdő, amely csak tovább fokozza a fiatalok elvándorlását. Magas a tartósan elhelyezkedni nem tudók aránya is (50%). Ebben a körben a munkára való hajlam és képesség is lecsökkent. A munkanélküliség csökkentését célzó programok sikerét lassítja és nehezíti, hogy a hagyományos mezőgazdálkodási szaktudás nehezen váltható át a mai korszerű szakmák ismeretére és gyakorlatára, más jellegű munkakultúra pedig csak kis mértékben alakult ki. A kistérségben a vállalkozások között a kisvállalkozások dominálnak. Magas az önfoglalkoztató jellegű vállalkozások száma is. A lakosság iskolai végzettsége javuló tendenciájú, a megyei és országos adatokhoz képest azonban összességében továbbra is alacsony. Legmagasabb az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek aránya. A lakosság szakképzettsége a kistérség gazdasági szerkezetét tükrözi. A szakképzés a kistérségben korlátozott, szakmát elsősorban a szegedi szakképző iskolákban szereznek.

2.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák Gazdasági jellemzők A reálkeresetek alakulása Csongrád megyében 2008-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 166.000 Ft-ot tett ki (nettó 107.000 Ft/hó), ami 6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A munkabérek növekedési üteme az országos tendenciát követi, de színvonala attól jelentősen elmarad. Így a térségben a magyarországi átlagtól tartósan elmaradó jövedelmek jellemzőek. A bérek a kistérségben is a szellemi foglalkozásúak esetében magasabbak, és gazdasági ágak szerint is különbségek vannak. A mezőgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzőek.

21 / 164

A 90-es években a térségben is megnövekedtek a jövedelmi különbségek, amely a társadalmi rétegek fokozódó elszakadását eredményezte. A lakosság döntő része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. Elsősorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. Eszerint a Szegedhez közeli településeken a megélhetés a jobb munkalehetőségek, a bejárás lehetősége, a könnyebben elérhető szolgáltatások miatt kedvezőbb. A jövedelmet a háztartások többsége a létfenntartásra, így az alapvető fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közműköltségeinek fedezésére fordítja. A háztartások nem elhanyagolható részében a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsősorban az állami rendszerű munkanélküliségi segély, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás, valamint egyéb segélyek. Zákányszéken az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 2008. év decemberében 396 fő volt. A személyi-jövedelemadó alap az adózók körében ugyanezen időszakban 405.838 Ft volt, mely a kistérség települései közül a legalacsonyabb érték. Az élet minden területén érvényesül a tanyán élők hátrányos helyzete. A tanyák teljes körű infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyák komfortfokozata a belterületi lakások mögött általában elmarad. A belterületen lévő lakások többsége városi életkörülményeket biztosít. A lakások mérete és közműellátottsága főleg a tanyák miatt a megyei és országos adatokhoz képest elmaradást mutat. A személygépkocsi ellátottság (270/1000 fő) az országos adatoknak megfelelő. A személygépkocsira mind a mezőgazdasági termelés során, mind a mindennapi életben is szüksége van az itt lakóknak, a tömegközlekedés ezt csak kiegészíti, de nem váltja ki. A tanyán ez szinte létszükséglet, amely a gyors kapcsolatot biztosítja a külvilággal. A gazdaság szerkezete Alapvetően a mezőgazdasági termelés jellemző, de a helyi mezőgazdasági szervezeteken kívül számos, elsősorban más főtevékenységgel rendelkező gazdasági szervezet is működik itt. A termelő és szolgáltató ágazatok részben a mezőgazdasághoz kapcsolódva, annak igényeit ellátva működnek. A vállalkozások többsége a kereskedelem, javítás-karbantartás ágazatban tevékenykedik. A kereskedelem és a szolgáltató-szektor döntően a helyi igényeket szolgálja ki. Alapvető törekvés a gazdasági szerkezet egyoldalúságának, elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodásának feloldása, más gazdasági ágak fejlődésének elősegítése. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés annak szerkezetét tekintve az adottságoknak és a hagyományoknak egyaránt megfelel. A magántermelők többsége egyaránt foglalkozik valamilyen szántóföldi kultúrával, esetleg arra épülő állattenyésztéssel, szabadföldi zöldségtermesztéssel, kisebb volumenű gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, esetenként zöldséghajtatással. A talajok megfelelő állapotban tartása az egyes talajtípusokon más-más beavatkozásokat kíván. A térségben található, könnyen művelhető homoktalajokon a szerves trágyázásnak, a szerves anyag rendszeres talajba juttatásának van szerepe, amely a tápanyagutánpótlás mellett a talajok szerkezeti kötöttségét is javítja. A nehezen művelhető réti talajokon az ugyancsak fontos szerves trágyázás mellett a rendszeres talajművelésnek van

22 / 164

szerepe, amely a talajok levegő-víz háztartását és szerkezetét javítja. A csernozjom jellegű talajok termőképessége a legjobb, a szerkezeti leromlást itt is szerves trágyázással és gondos talajműveléssel lehet elkerülni. A termelők ezt lehetőségeikhez képest végzik el. A térségi ökológiai adottságok a napfény- és hőigényes, kis vízigényű növények termesztésére megfelelőek. Sikerrel elsősorban a kertészeti kultúrák (fűszerpaprika, szabadföldi zöldségnövények ill. gyümölcs) termeszthetők, gazdálkodási hagyománya is elsősorban ezeknek az ágazatoknak van. Mellettük az 1980-as évektől kezdve került előtérbe az intenzív, termesztő berendezés (fólia és üvegház) alatti termesztés (zöldséghajtatás, virágkertészet), amely jelenleg is a legbiztosabban jövedelmező mezőgazdasági ágazat. A gyümölcs- és szőlőtermesztés az 1990-es években visszaesett. A kertészeti kultúrák esetében a jövedelmezőség a vetés-, illetve termőterületi arányt jelentősen meghaladja. A térségben a szántóföldek jelentős részén szabadföldi zöldségtermesztés folyik. Fontosabb termesztett zöldségnövények: paradicsom, étkezési paprika, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, zeller, pasztinák. A gyümölcsök közül az őszibarack, az alma termesztése jellemző valamennyi településen. A gyümölcsösök egy része elhanyagolt, elöregedett állomány. A hagyományos szántóföldi gazdálkodás szerepe más, kedvezőbb talajadottságokkal rendelkező térségekhez képest kisebb, az ökológiai adottságok ennek nem kedveznek. A gazdálkodási hagyományban is elsősorban a vetésforgó miatti, illetve kiegészítő, az állattenyésztés takarmány- és alomigényét ellátó jellege érvényesült. Szántóföldön a szabadföldi zöldségtermesztés mellett elsősorban a kapásnövények termesztése dominál, a gabonafélék termesztése kevésbé hangsúlyos. A fontosabb szántóföldön termesztett növények így jelenleg a következők: burgonya, kukorica, silókukorica, napraforgó, lucerna, őszi búza, őszi árpa, rozs, triticale. A gyepgazdálkodás a térségben több évszázados múlttal rendelkezik. A gyepterületek aránya más térségekhez képest ma is magas. Az állattenyésztés az 1990-es évtizedben a kistérségben is visszaesett. Ma elsősorban sertés-és szarvasmarhatartás, kismértékben baromfi- és kisállattenyésztés jellemző. Lovakat általában saját használatra tartanak, de van néhány, idegenforgalmat szolgáló lovas tanya is. Az ősi, hagyományos magyar állatfajták alig vannak jelen, számuk azonban folyamatosan nő (mangalica, szürke marha). A vadgazdálkodás jelentőségét a szezonális jellegű vadászat teremti meg. A vadállományt az őz, nyúl, fácán jellemzi. A termés- és termelési eredmények valamennyi ágazatban ingadozóak, amelynek okai a szélsőséges éghajlati tényezők és a makrogazdasági feltételek bizonytalansága. A térségben megtermelt mezőgazdasági termékek túlnyomórészt belföldi piacra kerülnek, közvetlen exportra csak a termékek szűk köre jut. Ez elsősorban az uniós országokba irányul. A zöldség- és gyümölcstermékeket döntő részben a szeged-dorozsmai, valamint a budapesti nagybani piacon értékesítik. A településen működik felvásárló telep, alapvetően a zöldség, gyümölcs termékekre. Kapacitása a helyi forgalom felvételére alkalmas. Zákányszéken helyi piac is található, a közvetlen háztartási igények kielégítésére, de a piaci vásárlás és az eladás inkább a szegedi piacon bonyolódik. A termelés a piaci igényeket csak részben követi. Ennek oka a felkészültség, a gazdasági szaktudás és a piaci szemlélet hiánya a termelők jelentős részénél, valamint az információáramlás hiányosságai, mely szerint a piaci információk nem jutnak el a termelőkhöz. Csak kevés gazdaság valósít meg európai viszonylatban is versenyképes termelést. A

23 / 164

tendenciák szerint hosszabb távon esélye a 20-40 ha-os gazdaságoknak van, amelyekben intenzív (5-10 ha szőlő-, gyümölcs- és/vagy zöldségtermesztés) és extenzív (20-30 ha szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás és arra épülő állattenyésztés) termelés egyaránt folyik. A jövedelemtermelő ágazatok elsősorban az intenzív kultúrák lehetnek, de a megélhetés biztonsága érdekében többprofilú, vegyes gazdálkodás szükséges. A művelési ágak eloszlása és a termelési szerkezet többnyire követi a domborzati és talajadottságokat. Egyrészt megfigyelhető, hogy a homokhátak közötti laposokban rét és legelő, a homokhátak tetején pedig erdő van. Közöttük a magasabb térszín felé haladva szántóföldi zöldség-, majd szántóföldi növény-, valamint szőlő- és gyümölcstermesztés jellemző. Ugyanakkor a termelési szerkezetet - függetlenül attól, hogy a termelők földje hol és milyen talajon helyezkedik el - alapvetően a gazdasági kényszer alakítja ki. Erre vezethető vissza a kistérség mezőgazdálkodásának másik alapvető jellemzője is, a vegyes gazdaság. Ez a területhasználatban is változatosságot jelent. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdálkodásból élő paraszti társadalom. Kulturális hagyományaik is ezt az életformát őrzik. Kereskedelem, szolgáltatások Alapvető törekvés a gazdasági szerkezet egyoldalúságának feloldása, más gazdasági ágak fejlődésének elősegítése, szerkezeti megújulásának elősegítése, a vállalkozási aktivitás és a vállalkozások stabilitásának növelése, új munkahelyek teremtése. Ez a kistérségben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kapcsolódó szolgáltatások, valamint a turizmus bővítésével és minőségi fejlesztésével érhető el. A termelő és szolgáltató ágazatok esetében is ez részben a mezőgazdasághoz kapcsolódva, annak igényeit ellátva valósulhat meg. Ipar A térségben az ipar és a szolgáltatások is részben a mezőgazdasághoz kapcsolódnak. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezőgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyűipar területén működik. A helyi feldolgozóipari üzemek többségére is jellemző a technológiai elmaradás, a műszaki fejlesztés nehézsége, ugyanakkor a megtermelt termékek többségére nem épült ki feldolgozó kapacitás. Zákányszék nem rendelkezik feldolgozó üzemmel. A település vállalkozásaira vonatkozó adatok A települési regisztrált vállalkozások megoszlása a 2.2/9. számú táblázatban látható. 2.2 /9. táblázat Év

2005 2006 2007 2008 2009

A regisztrált vállalkozások száma, Regisztrált Ebből vállalkozás Korlátolt felelősségű társaság 141 26 144 26 145 26 145 26 134 37

Zákányszék Betéti társaság

Egyéni vállalkozó

54 25 26 26 21

90 93 93 93 76 Forrás: KSH

24 / 164

A fentieken túl Zákányszék településen öt részvénytársaság, valamint egy szövetkezet működik. Oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottság Zákányszék településen a Manó-kert Óvoda, valamint a Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el a települési oktatás feladatát. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdálkodásból élő paraszti társadalom, kulturális hagyományaik is ezt az életformát őrzik. A terület építészeti örökségét is elsősorban a tanyaépületek, a tanyaudvarok, a falusi, a vidéki parasztházak, valamint a templomok, az egykori kisvasút állomásépületei és a tanyai olvasókörök, tanyai iskolák egykori épületei alkotják. Többségükben ezek ma lakóházak. A közművelődés intézményi feltételei (művelődési ház, könyvtár) a kistérség valamennyi településén, így Zákányszék esetében is biztosítottak. Ezek az intézmények a művelődés, szórakozás lehetőségén túl közösségteremtő-szervező szereppel is bírnak. Ma már csak a belterületen léteznek, a tanyai iskolákat, tanyai olvasóköröket felszámolták. Mindez a tanyák leszakadását, a tanyán élők elzártságát és az ebből adódó nehézségeket még tovább növelte. A szórakozás lehetősége a kistérség településein nagyon korlátozott, a fiatalok elsősorban Szegedre járnak kikapcsolódni. Turizmus Zákányszéken a turisztikai vonatkozás nem jelentős, de a kistérségen belül a mórahalmi fürdőlétesítmények turisztikai vonzerőt jelentenek. Civil szervezetek A civil szervezetek jelentősége a településen meglehetősen nagy. Többségük egyesület, és elsősorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén működnek. Növekvő számuk a helyi közösség önszerveződő hajlamát mutatják.

25 / 164

3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 A kérdőívek kiértékelése A kiértékelési folyamat során megvizsgáltuk a lakossági és oktatási kérdőíves felmérés során kapott válaszokat, majd azonosítottuk és elemeztük az eredmények által tükrözött vélemények alapján a rövid, közép és hosszú távon végrehajtandó projektek kívánatos irányait. Ezután történt meg az így kapott részeredmények összevetése a települési, kistérségi és fenntarthatósági fejlesztési irányokkal. Munkánk eredményeként végül konkrét projektjavaslatok megfogalmazására került sor. A fentiek szerint is jól látható, hogy munkánk során alapvető fontossággal bírt a lakossági vélemények hangsúlyos beépítése prioritásaink rendszerébe. Az alábbiakban a kérdőíves felmérések konkrét eredményei, és azok értékelése található.

3.1.1 A lakossági kérdőívek kiértékelése A lakossági kérdőívek kiértékelése során megfigyelhető volt, hogy a válaszadók nagy többsége bizonyos kérdések megválaszolására nem vett fáradtságot, és az ilyen kérdéseket átugorva folytatta a kérdőív kitöltését. Mivel a települési lakosok által megválaszolt kérdőívünk 44 kérdésből állt, amely több kérdéskört ölelt fel (kitöltő személyével kapcsolatos információk, települési szimpátia és fejlesztések, környezetvédő szokások, fejlesztési irányok, főbb települési problémák, stb.), minden kitöltött kérdőívet kiértékelhetőnek minősítettünk, és az adott válaszokat minden esetben regisztráltuk és feldolgoztuk. Csupán a nem megválaszolt, vagy nem értelmezhetően megválaszolt kérdéseket hagytuk figyelmen kívül. Így, a kapott, értelmezhető válaszok százalékos megoszlását vizsgálva értékeltük sorra a kérdőíveket, objektív eredményre törekedve. A lakossági kérdőíveket 205 személy töltötte ki. A kérdőív kitöltőinek nem szerinti megoszlása kiegyenlítettnek mondható, a kitöltők 53%-a volt nő, 47% férfi. Az iskolai végzettség szerinti megoszlásról elmondható, hogy a kitöltők 12%-a 8 általánost végzett, 34%-a szakmunkás, 38%-a pedig érettségi bizonyítványt szerzett, míg 16% főiskolai vagy egyetemi végzettséggel bír. A kitöltők nagy része (60%-a) hosszú ideje, több mint 20 éve Zákányszéken él. A kitöltők nagy része közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságból él, így a jövőben ilyen jellegű programok, fórumok, előadások vagy összejövetelek szervezése kedvező fogadtatásban részesülhet a lakosok körében, illetve a helyi mezőgazdaság fejlesztését célszerű a településfejlesztés prioritásai között kezelni. A lakosok véleménye a települési épületek, terek, utcák állapotáról a jó állapotú (38%) és a nem igazán jó állapotú (55%) vélemény között ingadozik. Csak nagyon kevesen (1-4%) tartják a települési épített környezetet végletesen kiválónak, vagy rossz – nagyon rossz állapotúnak.

26 / 164

3.1.1 /1. ábra

Nem szerinti megoszlás (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Lakossági kérdőív kitöltőinek nem szerinti megoszlása, Zákányszék, 2011.

Férfi 47% Nő 53%

3.1.1 /2. ábra

Végzettség szerinti megoszlás (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Kitöltők végzettség szerinti megoszlása 8 általános 12%

Főiskola/Egyetem 16%

Szakmunkás 34%

Érettségi 38%

27 / 164

3.1.1 /3. ábra

Mióta él a településen? (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Kitöltő személyek megoszlása aszerint, hogy mióta élnek Zákányszéken 0-5 éve 11% 6-10 éve 8%

11-20 éve 21%

20 évnél régebben 60%

3.1.1 /4. ábra Helyi épített környezet, vélemények (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Kitöltő személyek véleménye a helyi épületek, terek, utcák állapotáról

Nagyon rossz állapotúak

1

Rossz állapotban vannak

4

Nem igazán jó állapotúak

55

Jó állapotúak

38

Kiváló állapotban vannak

2

0

10

20

30 %

28 / 164

40

50

60

A lakosok közvetlen lakókörnyezetük állapotát jobbnak értékelték, ezt 55% jó állapotúnak, 35% nem igazán jó állapotúnak tartja. Az értékelés szubjektív véleményen alapul, emiatt is érthető, hogy a saját tulajdon tekintetében születtek jobb eredmények. Nagyon jó eredménynek számít a következő kérdésekre kapott válaszok aránya: a lakosság 74%-a szívesen él a településen, s 75% szívesen él közvetlen lakókörnyezetében. A kitöltők a felnövő helyi gyermekek elköltözésének kérdését tekintve többnyire úgy vélik, hogy részben elköltöznek, részben maradnak majd (63%), azonban a válaszadók 30%-a úgy gondolja, hogy inkább elköltöznek majd. E terület körültekintő fejlesztésével ajánlott tehát foglalkozni a településen. A települési lakosságot megkérdeztük arról is, hogy milyen érzésekkel gondolnak Zákányszékre. A válaszadók nagy része közömbösen (38%), vagy jó érzéssel (36%) gondol rá, míg 16% kifejezetten szereti a települést, és 3% nagyon szereti. Csupán összesen 7% nyilatkozott úgy, hogy a településre nem jó vagy rossz érzéssel gondol, esetleg nagyon nem szereti. Felsoroltunk több települési jellemzőt, s megkérdeztük a kitöltőktől, hogy a felsoroltak közül melyeket kedvelik leginkább Zákányszéken (3.1.1/10. ábra). A válaszokból kiderült, hogy a lakosok nagy része (a jelölések 27, 19 és 23%-a) szereti a helyi közösséget, munkahelye közelségét vagy a sok zöld teret, 7% pedig a szabadidős lehetőségeket, így ezen jellemzők megtartása értelemszerűen fontos, további fejlesztésük pedig pozitív érzéseket válthat ki. 3.1.1 /5. ábra Közvetlen lakókörnyezet állapota (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Vélemények a kitöltők közvetlen lakókörnyezetének állapotáról

Nagyon rossz állapotúak

3

Rossz állapotban vannak

7

Nem igazán jó állapotúak

35

Jó állapotúak

55

0

Kiváló állapotban vannak 0

10

20

30 %

29 / 164

40

50

60

3.1.1 /6. ábra

Szívesen él a településen? (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Ön szívesen él Zákányszéken? Nem 26%

Igen 74%

3.1.1 /7. ábra Szívesen él lakókörnyezetében? (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Szívesen él közvetlen lakókörnyezetében? Nem 25%

Igen 75%

30 / 164

3.1.1 /8. ábra

Fiatalok megtartása (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Ön szerint a helyi gyerekek felnőttként el fognak költözni a településről?

63 % 70

60

50

30 % 40

% 30

7% 20

10

0 Igen, elköltöznek.

Némelyikük elköltözik, de lesz, aki marad

Maradnak, többnyire.

3.1.1 /9. ábra Településsel kapcsolatos érzelmek (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Milyen érzésekkel gondol Zákányszékre?

Nagyon nem szeretem.

1

Rossz érzéssel.

1 5

Nem jó érzéssel.

38

Közömbösen.

36

Jó érzésekkel gondolok rá.

16

Szeretem.

3

Nagyon szeretem. 0

5

10

15

20 %

31 / 164

25

30

35

40

3.1.1 /10. ábra 2011.)

Mit kedvel leginkább a településen? (Lakossági kérdőív, Zákányszék,

Mit kedvel leginkább Zákányszéken? 12

Nem szereti, csupán azért lakik itt, mert csak itt tudott lakhatáshoz jutni.

6

Egyéb: saját házát, családja közelségét, nyugalmat, falusias jelleget, stb.

3

A boltokat

7

A szabadidős lehetőségeket

23

A sok zöld teret

19

A munkahelye közelségét

27

A közösséget

3

Az épületeket

0

5

10

15

20

25

30

%

A települést felmérésünk szerint a többség nyugalmasnak vagy egyhangúnak tartja (29 és 26%), a lakosok fennmaradó részének véleménye pedig erősen megosztott a hangulatos, biztonságos, feszült, rosszkedvű, nyomasztó és jókedvű jellemzések között. A településről való lakossági vélekedés javítható lakossági fórumok, közösségi összejöveteli lehetőségek, rendszeres, színvonalas, kulturált és költségkímélő közösségépítő programok szervezésével, lebonyolításával. Célszerű lehet ötletbörze tartása a témában az igények felmérésére és a költségkímélő lehetőségek felkutatására. A lakosok nagy része, 78% tudja azt, hogy mennyi villanyt, gázt és vizet fogyaszt otthonában, és nagyon nagy arányuk: 93% hajlandó lenne a jövőben jobban takarékoskodni fogyasztásával. A megkérdezett lakosság jellemzően vegyes fűtést (57%) vagy gázkazánt (29%) használ. A helyi boltok és szolgáltatóegységek 68%-ban többnyire kielégítik a helyi szükségleteket, de a megkérdezett lakosok 69%-a több olyan helyi boltot és szolgáltatóegységet szeretne, ahol a lakók dolgozhatnának. Célszerű tehát a kereslet fényében a jövőben támogatni e terület fejlesztését a településen.

32 / 164

3.1.1 /11. ábra

A település hangulata (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

A település hangulata

Biztonságos. 5%

Hangulatos. 6%

Egyhangú. 26%

Feszült. 15%

Rosszkedvű. 5% Nyomasztó. 8%

3.1.1 /12. ábra

Nyugalmas. 29%

Jókedvű. 6%

Lakossági fogyasztás (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Tudja Ön, hogy mennyi villanyt, gázt és vizet fogyaszt a lakásában egy hónap alatt?

Nem tudja 22%

Tudja 78%

33 / 164

3.1.1 /13. ábra 2011.)

Takarékosságra való hajlandóság (Lakossági kérdőív, Zákányszék, Hajlandó lenne jobban takarékoskodni az energiával és a vízzel? Nem 7%

Igen 93%

3.1.1 /14. ábra 2011.)

Fűtés fajtája szerinti megoszlás (Lakossági kérdőív, Zákányszék,

gázkonvektor, fali kazán 7%

Milyen fűtéssel rendelkezik? nincs fűtés 0%

villanykályha 2% távfűtés 0% gázkazán 29%

alternatív 5%

vegyes fűtés 57%

34 / 164

3.1.1 /15. ábra 2011.)

Szükségletek mérése, boltok - 1 (Lakossági kérdőív, Zákányszék, A települési boltok és szolgáltatóegységek kielégítik az Ön szükségleteit?

Többnyire nem 32%

Többnyire igen 68%

3.1.1 /16. ábra 2011.)

Szükségletek mérése, boltok - 2 (Lakossági kérdőív, Zákányszék, Szeretne több boltot, vagy szolgáltatóegységet a településen?

Nem 31%

Igen 69%

35 / 164

A következőkben felsoroltunk négy közlekedésfejlesztési területet, és megkértük a kitöltőket, hogy jelöljék meg az általuk legfontosabbnak ítélt lehetőséget. A kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztés pontot a kitöltők 38%-a, míg a gyalogos közlekedés, járdák, zebrák fejlesztése pontot 37% jelölte meg. A települési közlekedés fejlesztésében tehát e két irányvonalat célszerű kiemelten kezelni. A közösségi autóbusz-közlekedés szintén fejlesztést igényel, e lehetőséget a válaszadók 20%-a ítélte a legfontosabbnak. A települési természeti állapot a lakosok 57%-a szerint jó, 35% szerint nem igazán jó, a fennmaradó válaszok aránya pedig ingadozó. A jó – nem igazán jó válaszokat jelölők arányát tekintve érdemes lehet felmérni, hogy miért adtak sokan nem pozitív értékelést, s az esetleges felmérés eredményét ismerve a negatívan befolyásoló területeket fejleszteni. A kitöltők közvetlen lakókörnyezetük természeti állapotáról sokkal kedvezőbben vélekednek: nagy részük, 68%-uk tartja kifejezetten jónak azt (3.1.1/19. ábra). A környezeti elemek állapotáról szóló kérdések hasonló eredményt hoztak. A kitöltők 63%-a jónak, 32%-a nem igazán jónak tartja a település környezeti elemeinek állapotát, míg lakókörnyezetének környezeti állapotát nagyon magas arány, 74% jónak tartja. 3.1.1 /17. ábra

Közlekedésfejlesztés (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Közlekedésfejlesztés, felsorolt területek rangsorolása

kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztés

38

a gyalogos közlekedés, járdák, zebrák fejlesztését

37

közösségi autóbusz közlekedés fejlesztését

20

5

parkoló-kialakítást

0

5

10

15

20 %

36 / 164

25

30

35

40

3.1.1 /18. ábra 2011.)

A természet állapota a településen (Lakossági kérdőív, Zákányszék, Település természeti állapota

6

Nagyon rossz állapotú 1

Rossz állapotban van

35

Nem igazán jó állapotú

57

Jó állapotú 1

Kiváló állapotban van 0

10

20

30

40

50

60

%

3.1.1 /19. ábra 2011.)

Lakókörnyezet természeti állapota (Lakossági kérdőív, Zákányszék, Lakókörnyezet természeti állapota

4

Nagyon rossz állapotú

6

Rossz állapotban van

18

Nem igazán jó állapotú

68

Jó állapotú 4

Kiváló állapotban van 0

10

20

30

40 %

37 / 164

50

60

70

3.1.1 /20. ábra Környezeti Zákányszék, 2011.)

elemek

állapota

a

településen

(Lakossági

kérdőív,

Környezeti elemek állapota a településen

3

Nagyon rossz állapotú 1

Rossz állapotban van

32

Nem igazán jó állapotú

63

Jó állapotú 1

Kiváló állapotban van 0

10

20

30

40

50

60

70

%

3.1.1 /21. ábra 2011.)

Lakókörnyezet környezeti állapota (Lakossági kérdőív, Zákányszék,

Lakókörnyezet környezeti állapota

1

Nagyon rossz állapotú

6

Rossz állapotban van

18

Nem igazán jó állapotú

74

Jó állapotú 1

Kiváló állapotban van 0

10

20

30

40 %

38 / 164

50

60

70

80

A környezetszennyezés problémájának megoldására a megkérdezettek 55%-a a környezetbarát technológiák bevezetésének támogatását tartaná legmegfelelőbbnek, 23% a bírságolást, a kompenzációt vagy a károkozó tevékenység betiltását pedig 11 és 10% javasolná. A következő, Zákányszékre mint lakóhelyre vonatkozó kérdések értékelés szempontjából pozitív eredményt hoztak. Eszerint a megkérdezettek 38%-a nem költözne el a településről akkor sem, ha azt anyagi vagy egyéb korlátok nélkül megtehetné, és 37%-uk olyan környezetben is maradna, amilyenben jelenleg él, illetve 24% egy békés tanyasi környezetben élne legszívesebben. Itt visszautalhatunk arra, hogy az előzőekben már kiderült, hogy a válaszadók 74%-a szívesen él a településen, s 75% szívesen él közvetlen lakókörnyezetében, tehát a különböző kérdéskörökben hasonló eredményeket kaptunk. A lakosok környezetkímélő szokásait felmérve kiderült, hogy a kitöltők nagy része folytat környezetkímélő tevékenységet, leginkább jellemzően a hazai élelmiszert részesíti előnyben, energiatakarékos égőt használ, vagy szelektíven gyűjti a hulladékot (3.1.1/25. ábra). Kisebb arányban jellemző a rendszeres kerékpáros közlekedés. E terület azonban az igényelt kerékpáros infrastruktúra-fejlesztések sikeres megvalósításának eredményeként a jövőben fejlődésen mehet át. Az épületfejlesztési lehetőségek sorrendbe állításánál a helyiek a nyílászárók cseréjét fontosabbnak ítélték meg, mint az épületek szigetelését, vagy a fűtéskorszerűsítést. A megkérdezettek szívesen vennének részt különböző, közösségi kezdeményezéseken. A hulladékok szelektív gyűjtésében, vagy közterületi fa- és virágültetésben a kitöltők többsége bizonyosan vagy valószínűleg részt venne, környezetvédelmi rendezvényen, fenntarthatóságról szóló tájékoztatáson, közterületek takarításán talán részt venne, azonban a vitafórumokon való esetleges részvételt a többség elutasítaná. 3.1.1 /22. ábra

Lehetséges megoldások (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Lehetséges megoldás a környezetszennyezés problémájára a károk ellensúlyozása különböző fejlesztésekkel, beruházásokkal, azaz kompenzációval 11%

a károsultak pénzbeli kártérítése a károkozó 1% tevékenység betiltása 10%

a környezetszennyezők megbírságolása 23%

a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása 55%

39 / 164

3.1.1 /23. ábra

Hova költözne? (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Hova költözne legszívesebben?

sehova, maradna ahol lakik 38%

tanyára, 13%

kis faluba 7%

kisvárosba 8% Budapest belső részeire 0% nagyobb városba, Budapest külső területeire 1%

külföldre 29%

3.1.1 /24. ábra

nagyközségbe, város környékre 4%

Milyen környezetben élne? (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Milyen környezetben élne legszívesebben?

egy kulturált kertvárosban 24%

egy magas házakkal beépített világvárosban 0%

olyan környezetben, amilyenben most él 37%

egy a hagyományokat őrző történelmi városban 6%

egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen 0% egy nagyobb faluban 9%

40 / 164

egy békés tanyán 24%

3.1.1 /25. ábra

Jellemző szokások (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Jellemző környezetkímélő tevékenységek hazai élelmiszert részesíti előnyben energiatakarékos égőt használ

120

100

válaszok aránya

80

60

rendszeresen kerékpárral közlekedik

szelektíven gyűjti a hulladékot

40

20

egyik tevékenységet sem folytatja

0

3.1.1 /26. ábra

Fontossági sorrend, önk. tev.(Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Felsorolt tevékenységek fontossági sorrendbe állítása Nyílászárók cseréje Épületek szigetelése Lakások fűtéskorszerűsítése

S1

41 / 164

3.1.1 /27. ábra

Részvételi hajlandóság (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

részvételi hajlandóság nagysága nem venne részt --->--->--->---> részt venne

Kezdeményezéseken való részvételi hajlandóság mérése

Fa- és virágültetés közterületen

Hulladékok szelektív gyűjtése

Közterületek takarítása

Vitafórumokon való részvétel

Környezetvédelmi rendezvényen való részvétel

Megfelelő szervezés esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztatáson való részvétel

kezdeményezés fajtája

3.1.1 /28. ábra

Ipar fejlettsége (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Az ipar fejlettsége a településen - lakosság véleménye

60

50

%

40

30

20

10

0 nagyon jó

jó

kevésbé jó

42 / 164

rossz

nagyon rossz

Amint az előző ábrán is látható, megadott skálán történő jelöléseik alapján a válaszadó helyiek véleménye szerint a települési ipar fejlettsége rossz, a mezőgazdaságé jó, a szolgáltatásoké szintén jó, az emberek képzettsége pedig kevésbé jó. A megkérdezettek válaszai alapján elmondható, hogy a helyiek többnyire úgy vélik, hogy kevesebben kapnak segélyt a településen, mint ahányan valójában rászorulnának, vagyis úgy vélik, hogy hozzávetőleg a segélyre szorulók negyede végül nem kap segélyt. A szociális célokra rendelkezésre álló pénzösszegeket ugyanakkor a válaszadók véleménye alapján inkább a szociális intézmények fejlesztésére (67%) kellene fordítani, mint segélyezésre (33%). A helyi vélemények alapján a hatóságoknak kellene megoldaniuk a rászorulók problémáit, de nem a jól élők terheinek növelésével, hanem más módon. A megkérdezettek szerint saját lakóépületük állapota részben kielégítő vagy kielégítő, csupán 10% szerint nem kielégítő, ugyanakkor a válaszadók 77%-ának nem is állna módjában most tatarozni lakását. A lakóépületekre vonatkozó, kapott eredmények összességében jónak mondhatók. A kitöltők 62%-a számít arra, hogy valaki a családjából munkanélkülivé válhat – ez a magas arány a jelenlegi hazai viszonyok között sajnos érthető, nem csupán települési sajátosság. A kitöltők körében a legjellemzőbb információs csatorna, ahonnan értesüléseit szerzi, az országos sugárzású TV, az internet, vagy az országos rádió, jóval kevesebben helyi vagy országos terjesztésű újságot olvasnak, helyi rádiót hallgatnak, helyi televíziót néznek, vagy környezetükből, szóban kapják értesüléseiket. 3.1.1 /29. ábra Mezőgazdaság fejlettsége (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) A mezőgazdaság fejlettsége a településen - lakosság véleménye 60

50

%

40

30

20

10

0 nagyon jó

jó

kevésbé jó

43 / 164

rossz

nagyon rossz

3.1.1 /30. ábra

Szolgáltatások fejlettsége (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Szolgáltatások fejlettsége a településen - lakosság véleménye

60

50

%

40

30

20

10

0 nagyon jó

3.1.1 /31. ábra

jó

kevésbé jó

rossz

nagyon rossz

Emberek képzettsége (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Emberek képzettsége a településen - lakosság véleménye 70 60 50

%

40 30 20 10 0 nagyon jó

jó

kevésbé jó

44 / 164

rossz

nagyon rossz

3.1.1 /32. ábra

Segélyezés (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Segélyre való rászorultság a településen - lakosság összesített véleménye 40

% 20

0 100 igénylő közül segélyre szorul 3.1.1 /33. ábra 2011.)

Szociális

100 igénylő közül segélyt kap

erőforrás-felhasználás

(Lakossági

kérdőív,

Zákányszék,

Szociális célra szánt pénzösszegek eredményesebb felhasználása - lakosság véleménye

segélyezésre kellene fordítani 33%

a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani 67%

45 / 164

3.1.1 /34. ábra

Hatóságok szociális feladatai (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

A hatóságok feladata leginkább - lakosság véleménye 70 Más módon kell megoldaniuk a szociális problémákat.

60 50

%

40 30 20 10 0

Emelniük kell a jól élők adóit, hogy gondoskodhassanak a bajba jutott rászorulókról.

megjelölt válaszok 3.1.1 /35. ábra

Ez nem a hatóságok feladata, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül.

Saját ház állapota (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Ön szerint a házának állapota kielégítő? nem kielégítő 10%

kielégítő 41%

részben kielégítő 49%

46 / 164

3.1.1 /36. ábra

Tatarozás lehetősége (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Módjában állna most tatarozni lakását/házát?

Igen 23% Nem 77%

3.1.1 /37. ábra

Munkanélkülivé válás (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Számít Ön arra, hogy családjából valaki munkanélküli lesz?

Nem 38%

Igen 62%

47 / 164

3.1.1 /38. ábra

Információs csatornák (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Legjellemzőbb információs csatornák otthon vagy munkahelyemen internetről tájékozódom 16%

a legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom 2%

országos sugárzású TV adókat nézek 52%

helyi újságot olvasok 9%

országos terjesztésű újságot olvasok 7% helyi rádiót hallgatok 3%

országos sugárzású rádiókat hallgatok 9%

helyi TV-t nézek 2%

Kérdőívünk értékelés szempontjából két kiemelten fontos kérdésének egyike az itt következő volt (3.1.1/39. ábra), mely arra irányult, hogy megtudjuk, a megkérdezettek mely terület fejlődését szeretnék leginkább elérni a településen. Nyolc felsorolt területet kellett fontossági sorrendbe állítaniuk, melyeket kiegészíthettek egy tetszőleges „egyéb” területtel is. A kapott eredmények alapján a helyiek az oktatás és a mezőgazdaság fejlesztését szeretnék leginkább, de fontosnak ítélik a közlekedés, az ipartelepítés és a szolgáltatások fejlesztését is. (A másik fontosabb kérdés a 3.1.1/1. számú táblázatban részletezett, a kérdőívben 42. sorszámú, szintén településfejlesztési területekre irányuló kérdés volt.) A következő kérdésnél a válaszadók az általunk adott nyolc lehetőség közül összesítve a természeti környezet, a táj és az erdők védelmét és megőrzését jelölték meg legfontosabbként. A megkérdezettek szerint a település fejlesztésében leginkább eredményes lehet a polgármesteri hivatal tevékenysége, helyi rendszeres lakossági fórumok megtartása, illetve a regionális szervezetek bevonása. A megkérdezett lakosság véleménye szerint a helyiek a település fejlesztésében leginkább önkéntes munkával vehetnének részt (a válaszadók 47%-a vélekedett így), vagy tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel, vagy fizetett munkával. Bár a válaszadók nagyobb része, 59%-a nyilatkozott úgy, hogy korábban már találkozott a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel, csupán 6%-uk tudta is, hogy általában mit értünk ez alatt, és csak 4% adott nem pontos, de megközelítően helyes választ. A kitöltők 90%-a vagy megközelítően sem jó választ adott, vagy kihagyta a fogalom meghatározására irányuló szakasz kitöltését. Szeretnénk, ha a jövőben fórumok, vagy egyéb tájékoztatás útján e kifejezés és jelentése ismertebbé válna a helyiek körében.

48 / 164

3.1.1 /39. ábra Település fontos fejlesztési területei (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Települési fejlesztési területek fontossági sorrendje - lakosság véleménye

turizmus ipartelepítés hagyományőrző kézműipar mezőgazdaság szolgáltatások oktatás közlekedés lakásépítés egyéb 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

fontossági pontszám (megjelölt fontosság arányában növekvő) 0: legkevésbé szeretné, 50: leginkább szeretné 3.1.1 /40. ábra Védelem sorrendje (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Védelem fontossági sorrendjének megjelölése, adott lehetőségek közül egyéb megőrzendő értékek (kulturális örökség, népzene, néptánc, parkok, játszótér, stb. ) 4%

egyes építmények, házak 10% védett gyepek 7%

a táj 22%

gyümölcskertek 12%

szőlőkultúrák 5% a természeti környezet 24%

az erdők 16%

49 / 164

50

3.1.1 /41. ábra

Szervezetek sorrendje (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Zákányszék fejlesztésében bevont/bevonható szervezetek fontossági sorrendje, lakosság véleménye

Fontossági sorrend, pontszám (0:nem fontos, 30: nagyon fontos)

30 25 20 15 10 5 0 helyi, rendszeres lakossági fórumok

3.1.1 /42. ábra

képviselő testület

polgármesteri hivatal

a megyei szintű szervezetek

regionális szervezetek

sajtó, tévé, rádió

társadalmi szervezetek

nemzetközi segítséggel

egyéb (pl. összefogás)

Helyiek részvételi módjai (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Helyiek eredményes részvételi módja a település fejlesztésében - lakosság véleménye

fizetett munkával 20%

pénzbeli hozzájárulással egyéb 3% 2%

önkéntes munkával 46%

50 / 164

tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel 29%

3.1.1 /43. ábra „Fenntartható fejlődés" kifejezés (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Találkozott már a "fenntartható fejlődés" kifejezéssel?

Nem 41%

Igen 59%

3.1.1 /44. ábra „Fenntartható fejlődés” fogalma(Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Jó választ adott (ismeri az általánosan elfogadott fogalmat) 6%

Mit ért Ön fenntartható fejlődésen? Közelítően jó választ adott 4%

Nem tudja 90%

51 / 164

3.1.1 /45. ábra

Európa problémái (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Európa legnagyobb problémái a jövőben - lakossági megítélés

a betegségek, az egészségügy problémák a gyermekek jövője

probléma fajtája

a megélhetés a terrorizmus az oktatás színvonala a városi stressz a biológiai sokszínûség csökkenése a természetes környezet, a zöld területek csökkenése a hulladék elhelyezése a levegőszennyezés az ivóvíz biztosítása

0

5

10

15

20

25

30

35

40

fontosság pontszáma (0: nem fontos, 40: nagyon fontos) 3.1.1 /46. ábra

Zákányszék problémái (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Zákányszék legnagyobb problémája a jövőben - lakossági megítélés a betegségek, az egészségügy problémák a gyermekek jövője

probléma neve

a megélhetés a terrorizmus az oktatás színvonala a városi stressz a biológiai sokszínûség csökkenése a természetes környezet, a zöld területek csökkenése a hulladék elhelyezése a levegőszennyezés az ivóvíz biztosítása

0

10

20

30

40

50

fontosság pontszáma (0: nem fontos, 60: nagyon fontos)

52 / 164

60

3.1.1 /47. ábra

Információigény mérése (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Szeretne több, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információval találkozni? Nem 8%

Igen, Zákányszékről 23%

Igen, általában 69% 3.1.1 /48. ábra

Ismeretszerzés módjai (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Ön szerint mely módszer a leghatékonyabb a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez? egyéb (internet, kisújság) 5%

rádió 14%

lakossági fórum 24%

újság 27% utcai plakát, szórólap 14%

tv 16%

A megkérdezettek szerint a jövőben Európa három legnagyobb problémája a megélhetés, az ivóvíz biztosítása és a gyermekek jövője lesz, ugyanakkor a válaszadók szerint Zákányszék legnagyobb problémája a jövőben a megélhetés, a gyermekek jövője és az egészségügyi problémák lehetnek (3.1.1/45. és 46. ábra). A válaszok tükrözik a település jelenlegi jellemzőit: magas az idős lakosság aránya, a lakosok tartanak a felnövő generáció elköltözésétől, és a munkanélküliek aránya miatt nehezebb a megélhetés is.

53 / 164

A válaszadó lakosok nagy aránya (69%) szeretne általánosságban több információhoz jutni a fenntartható fejlődésről, és ehhez a leghatékonyabb módszernek az újságot, vagy helyi lakossági fórumok rendezését tartaná. Kérdőívünk 42. kérdésének megválaszolásánál lehetőséget biztosítottunk a megkérdezetteknek arra, hogy ne megadott válaszlehetőségek alapján, hanem saját szabad megítélésük szerint soroljanak fel három olyan területet, települési problémát, melyek megoldását sorrendben a legsürgetőbbnek tartják. A jobb áttekinthetőség érdekében a feldolgozott adatok alapján a különböző területeket egy százas skálán helyeztük el, ahol kapott pontszámaik fontossági sorrendjüket jelölik. Az alábbi táblázat az eredményeket szemlélteti (kiemeltük a magas pontszámot kapott területeket). 3.1.1 /1. táblázat Legsürgetőbb települési problémák (Lakossági kérdőív, Zákányszék, 2011.) Zákányszék legsürgősebben megoldandó problémái, települési Pontszám lakossági megítélés (0-100) parkolás

2

ivóvíz biztosítása, arzénmentesítése

10

vállalkozások támogatása

3

belvíz, szennyvízcsatorna (elvezetés, csatornázás, tanyasi utak vízmentesítése, kész csatornák karbantartása, az elvezető árkok betemetésének ellenőrzése és a károsító tevékenységek büntetése) 94 gyermekek jövője oktatási színvonal javítása, iskola felújítása és karbantartása

18 41

bölcsődei ellátás

1

egészségügy fejlesztése, betegségek 12 tanyasi, külterületi utak járhatóságának biztosítása, karbantartása, szilárd burkolat hiánya, állapotuk ellenőrzése (pl. ne szántsák fel, szükség esetén bírság kiszabása) 23 idősekről való gondoskodás

1

közhangulat javítása

1

fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése

3

munkanélküliség

3

megélhetés

21

munkahelyteremtés

50

biológiai sokszínűség megőrzése

3

közbiztonság

19

ritka buszjáratok, csatlakozó járatok összehangolásának hiánya hulladékok elhelyezése, hulladékok házi elégetésének megelőzése

7 7

élővíz csatorna

1

54 / 164

pihenési lehetőség (mozi, kávézó, étterem, stb.)

1

település tisztasága kerékpárút, zebrák, járdák, belterületi utak, bejárók - létesítése, karbantartása kóbor kutyák vendégmunkások (arányuk növekedése, munkahelyeken való osztozás, stb.)

4

szükséglakások

5

a befogadó-készség hiánya

2

gazos területek rendszeres karbantartása

1

külterületi zsákos szemetesek kihelyezése

1

buszmegálló állapotának javítása, megőrzése

1

városi stressz

3

sport lehetőségek bővítése

2

önálló települési pályázati munka

1

külterületi lakosság segítése

3

levegő szennyezés

2

zöldterületek csökkenése

2

több települési kulturális program

3

iskolabusz

2

ipar fejlesztése

2

egyéb

8

bölcsődei és óvodai ellátás a településen

1

gyermekek orvosi ellátásának fejlesztése

1

mezőgazdasági átvevő hely létesítése

1

többféle üzlet a településen helyi vendéglátó egységek színvonalának emelése

2 2

28 5 19

A magas pontszámot kapott területek fejlesztése különös figyelmet és nagy hangsúlyt érdemel, fejlesztésük kiemelt fontossággal bír.

55 / 164

3.1.2 Az oktatási kérdőívek értékelése Az oktatási kérdőívek kiértékelése során nem minősítettünk egyetlen kérdőívet sem értékelhetetlennek, akkor sem, ha abban nem került kitöltésre minden kérdés, mivel az értékelhetően megválaszolt kérdésekre kapott válaszokat ilyen esetekben is felhasználtuk. A hibásan, vagy hiányosan megválaszolt kérdéseket természetesen hibásnak minősítettük, és figyelmen kívül hagytuk. Így reprezentatív felmérésünk eredményeként, a kérdésekre adott értékelhető válaszok száma és azok egymáshoz viszonyított aránya alapján pontosabb képet kaphattunk a településen tanuló diákok környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről való véleményéről. Az alább található ábrák a kapott válaszok alapján, azok szemléltetésére készültek el. A települési diákok nagy többsége a környezetszennyezést a hazai viszonyok között jelentős, Nagyon komoly, illetve Eléggé komoly problémaként értékeli, a válaszadók 57% és 39 % vélekedett így. Viszonylag jelentéktelen problémaként csupán a válaszadók négy százaléka értékelte a környezetszennyezés problémáját, a Nem jelent problémát válaszlehetőség pedig nem kapott szavazatot. A zákányszéki környezetszennyezés tekintetében a hasonló kérdésre érkezett válaszok alapján elmondható, hogy a diákok némiképp enyhébben ítélik meg közvetlen környezetükben a környezetszennyezés problémájának súlyát (3.1.2 /2. ábra). Nagyon komoly-ként már csak 16%, Eléggé komoly problémaként viszont 69% értékeli, a diákok 13%-a értékelte Viszonylag jelentéktelen problémaként, a válaszadók két százaléka pedig a Nem jelent problémát lehetőséget jelölte meg. 3.1.2 /1. ábra

Környezetszennyezés hazánkban (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Mekkora problémát jelent ma hazánkban a környezetszennyezés? 70

60

50

40

30

20

10 S1 0

Nagyon komoly problémát jelent.

Eléggé komoly problémát jelent.

Viszonylag jelentéktelen problémát jelent.

56 / 164

Nem jelent problémát.

3.1.2 /2. ábra Környezetszennyezés Zákányszéken (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Mennyire jelent problémát Zákányszéken a környezetszennyezés?

80 70 60 50

Nagyon komoly problémát jelent. Eléggé komoly problémát jelent.

40

Viszonylag jelentéktelen problémát jelent. Nem jelent problémát.

30 20 10 0 1

3.1.2 /3. ábra Környezetvédelmi kérdések (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Érdeklődsz a környezetvédelmi kérdések iránt?

Igen, folyamatosan.

Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban.

Egyáltalán nem.

A 3.1.2 /3. számú ábra a tanulók környezetvédelmi kérdések után való érdeklődését mutatja be. Általánosságban elmondható, hogy a tanulók főként konkrét eseményekkel kapcsolatosan érdeklődnek a környezetvédelemről, ezt a választ 72%-uk jelölte meg. A válaszadók 24%-a állítja, hogy folyamatosan érdeklődik a környezetvédelmi kérdések iránt, és csupán 4% vallja magát érdektelennek a témában.

57 / 164

Megkérdeztük a tanulókat arról is, hogy mi volt az a legutóbbi környezetvédelemmel kapcsolatos probléma (kérdés), ami felkeltette érdeklődésüket. Ennél a kérdésnél önállóan kellett felsorolniuk ilyen témákat, akár többet is (3.1.2 /4. ábra). A válaszadók közül 64 diák említette a helyi belvíz-elvezetési problémákat, míg például a hazánkban nagy médianyilvánosságot kapó vörösiszap-katasztrófát 45 diák említette, ami a válaszok 38%-át és 26%-át jelenti. Jelentős problémaként említették továbbá a vízgazdálkodással, a csatornázottsággal és a szemeteléssel kapcsolatos problémákat (12%, 8% és 3%). 3.1.2 /4. ábra Legutóbbi környezetvédelmi téma (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

A környezeti probléma, amiről legutóbb hallottam: Helyi csatornázottsági hiányosságok Vörösiszap-katasztrófa

Problémakör

Árvíz Folyók szennyezése Globális felmelegedés Kihaló állatfajok Szemetelés, települési szemétszedés Erdő Vízgazdálkodás Helyi belvízelvezetési problémák 0

10

20

30

40

50

60

70

Fő

A tanulók a környezetvédelemmel kapcsolatos értesüléseiket számos csatornán keresztül nyerhetik. E információforrások megoszlását és ezáltal eredményességüket mutatja a 3.1.2 /5. számú ábra. Ennél a kérdésnél szintén lehetőség volt több válasz megjelölésére is. A diákok közül 79-en jelölték meg az iskolai oktatást (a válaszok 25%-a), valamint szintén sokan, 84-en jelölték meg a televíziós és rádiós híradásokat, műsorokat (a válaszok 28%-a). Szintén sok információt kapnak továbbá újságokból, folyóiratokból (46 jelölés), valamint egyéb iskolai rendezvényeken (47 jelölés). Ez jelentheti azt, hogy a média és az iskola a fő információforrás a témában gyermekek számára, azonban esetleg azt is, hogy idejük legnagyobb részét az iskolában, majd a televízió előtt töltik. E kérdés egy újabb felmérés alapja lehet a jövőben, különösen annak tükrében, hogy – amint azt a későbbiekben, a 3.1.2 /16. számú ábra is mutatja, a diákok jelentős része jelöli meg a szórakozási lehetőségek hiányát, mint a legsürgősebben

58 / 164

megoldandó települési problémát. 3.1.2 /5. ábra Információforrások (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

A környezeti információk fő forrásai Egyéb módon, éspedig az interneten keresztül Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során. Újságokból, folyóiratokból. Televízió, rádió híradásaiból, műsoraiból. Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás, stb.). Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül. 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy van-e tudomásuk arról, hogy lakóhelyükön vagy az iskolában környezetvédelmi, természetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik. Érdekes, hogy csupán a válaszadók negyede (25%) említi itt a települési Öko-iskola és óvoda létét, miközben 54% írja válaszként az iskolai természetvédelmi, környezetvédelmi szakkört. Ugyanakkor a válaszadók 21%-a azt a válaszlehetőséget fogadta el, miszerint nem tud ilyen szervezet működéséről településén, vagy iskolájában.

3.1.2 /6. ábra 2011.)

Helyi környezetvédelmi szervezetek (Oktatási kérdőív, Zákányszék,

59 / 164

Milyen környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetről tudsz lakóhelyeden?

Öko iskola- és óvoda működéséről tudok.

Környezetvédelmi, természetvédelmi szakkörről tudok.

Nincs tudomásom ilyen szervezet működéséről.

A tanulók lakóhelyükön és iskolájukban számos környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos, vagy ezt a témát érintő rendezvénnyel találkozhattak már. Megkérdeztük őket tehát arról is, hogy milyen, hasonló rendezvényen történő részvételükre emlékeznek, és ha tagjaik ilyen szervezetnek, akkor melyiknek. A 3.1.2 /7. számú ábra a kapott válaszok arányát jelöli. A következő kérdés az iskolai szokásokra, a környezetvédelemmel kapcsolatos megemlékezésekre irányult, itt szintén több válasz megjelölésére volt mód. A válaszadók nagyon szép számban jelölték meg a különböző ünnepnapokat. Megkérdeztük a diákokat arról is, hogy szeretnének-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről, mint az eddigiekben (3.1.2 /9. ábra). A válaszadók nagyon nagy aránya, több, mint 80%-a fogadna szívesen további, környezetvédelemmel kapcsolatos információkat akár az iskolai tananyagon belül, akár tanórán kívüli foglalkozás keretében. Kérdőívünk következő kérdése arra irányult, hogy a tanulók milyen, környezetvédő szokásokat építettek be mindennapjaikba. A válaszadók 90%-a, 104 fő jelölte meg a takarékos világítást, fűtést, közel fele (44 fő) pedig a hulladékok hasznosítását és szintén közel fele (54 fő) a vízzel való takarékosságot. Ezek az arányok nagyon pozitívnak mondhatók, különös tekintettel arra, hogy gyermekekről van szó, akiknek szokásai a szülőkkel közös élettérben alakulnak ki. 3.1.2 /7. ábra

Környezetvédelmi rendezvények (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

60 / 164

Vettél már részt környezetvédelmi rendezvényen? 60

50

40

Fő

30

20

10

0

Igen, tagja vagyok Igen, rendszeresen Csak ritkán veszek Még soha nem környezetvédelmi részt veszek ilyen részt ilyen vettem részt szakkörnek. rendezvényeken. rendezvényeken. környezetvédelmi rendezvényen, programon.

3.1.2 /8. ábra

Iskolai környezetvédelmi napok (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Iskolai környezetvédelmi napok, amikről tudomásom van:

120

100

80

60

40

20

3.1.2 /9. ábra

Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések.

Állatok Világnapja

Egészséghét

Víz Világnapja

Madarak és Fák Napja (május)

Föld Napja (április 22.)

Környezetvédelmi Világnap (június 5.)

0

Információigény mérése (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

61 / 164

Szeretnél többet megtudni a környezetvédelmi kérdésekről?

Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül. Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások keretében. Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket.

3.1.2 /10. ábra

Környezetvédő szokások (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Melyik szokás jellemző rád is?

Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre.

A vízzel való takarékosság.

Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása.

Takarékos világítás, fűtés.

0

20

40

60

80

100

120

A 3.1.2 /11. számú ábra a fogyasztói szokások környezetre való hatását, környezetterhelő

62 / 164

szerepét mutatja be aszerint, hogy azt a diákok jelentősnek tartják-e. Az eredmények alapján elmondható, hogy a diákok 67%-a tartja jelentősnek e hatásokat. A kevésbé környezetterhelő vagy környezetbarát vásárlási szokásokat vizsgáló kérdésünk eredményét a 3.1.2 /12. számú ábra mutatja be: eszerint a válaszokat adó diákok 70%-a ritkán, 23%-a pedig gyakran használ környezetbarát termékeket. A települési gazdasági, szociális, környezetvédelmi stb. ügyekben, kérdésekben való tájékozottságot vizsgáló kérdésünkre kapott válaszok alapján elmondható, hogy a diákok mintegy 62%-a csak ritkán foglalkozik a helyi ügyekkel, míg 30%-uk megfelelően tájékozottnak tartja magát (3.1.2 /13. számú ábra). 3.1.2 /11. ábra

Fogyasztói szokások szerepe (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

A fogyasztói szokások szerepe a környezeti problémák fokozódásában Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását.

Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai.

Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak.

3.1.2 /12. ábra

Vásárlási szokások (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

63 / 164

Szoktál kevésbé környezetterhelő terméket vásárolni/használni vásárláskor?

Igen, nagyon gyakran, például kosár használatával műanyag zacskó helyett, vagy más módon.

80

Nagyon ritkán. 70

60

Soha. 50

40

30

20

10

0 1

3.1.2 /13. ábra

Tájékozottság (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Tájékozott vagy lakóhelyed ügyeiben?

Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei.

Csak ritkán szoktam foglalkozni lakóhelyem dolgaival.

Igen, megfelelően tájékozott vagyok lakóhelyem ügyeiben. 0

10

20

30

40

50

60

70

Kérdőívünk következő kérdése (3.1.2 /14. számú ábra) arra irányult, hogy a tanulók milyen

64 / 164

forrásból, forrásokból szerzik helyi ügyekkel kapcsolatos információikat. A válaszadók 33%-a jellemzően az iskolában, 52%-a otthon, míg 14%-a főként tanulótársaitól, barátaitól szerzi be a lakóhelyével kapcsolatos híreket. 3.1.2 /14. ábra

Információcsere módja, helye (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Hol beszélitek meg leggyakrabban lakóhelyed ügyeit? Az iskolában, a tanárokkal és tanulótársakkal együtt.

A tanulók egymás között, baráti társaságban.

Otthon, szülőkkel és ismerősökkel.

Egyéb formában, vagy sehogy.

Az utolsó két ábra a kérdőív két, talán leginkább figyelemreméltó kérdéskörére adott válaszok arányát szemlélteti. A 3.1.2 /15. számú ábra a lakóhely szeretetét mutatja be a diákok körében, és igen pozitív képet jelez. A tanulók 90%-a, 98 fő nyilatkozott úgy, hogy szereti ezt a környéket, s csupán 11 fő, azaz a válaszadók 10%-a költözne el, hogyha az módjában állna. Ez számunkra az egyik legfontosabb adat, hiszen egyértelműen jelzi azt, hogy a fiatalok szívesen laknak itt, s így jövőbeni sikeres fejlesztések, például munkahelyteremtést eredményező fejlesztések esetén reális esély lehet arra, hogy nőjön a település népességmegtartó ereje. A másik, szintén kiemelten fontos kérdés arra irányult, hogy képet kaphassunk arról hogy a diákok szerint mely kérdések a legsürgősebben megoldandó feladatok a településen. E kérdéskörben módjukban állt az általunk felsorolt problémákat fontosságuk szerint rangsorolni, majd három különösen fontosnak vélt települési problémát önállóan megjelölni. Az e kérdésekre adott válaszok elemzése során a problémaköröket a válaszokban megjelölt fontosságuk szerint viszonyítottuk egymáshoz, s így kaptuk meg végül százalékos arányban, jól szemléltethetően a 3.1.2 /16. számú ábrán szereplő adatokat. A válaszok 100%-ából 66%-ban részesült A levegő tisztasága, természeti környezet állapota; A tömegközlekedés fejlesztése, valamint A tanulási, továbbtanulási lehetőségek fejlesztése, így ezeket kicsivel fontosabbnak ítélték a tanulók, mint A közellátás fejlesztését, vagy A lakáshelyzet rendezését (5-5%). Az összes válasz aránya részletesen az alábbiakban látható:

65 / 164

A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota 6% A tömegközlekedés

6%

A közellátás

5%

A tanulási, továbbtanulási lehetőségek

6%

A szórakozási lehetőségek

13%

A közbiztonság

21%

A munkavállalási lehetőségek

17%

Az egészségügyi helyzet

6%

A lakáshelyzet

5%

Az utcák, terek, parkok állapota

8%

A település egészének hangulata A települési kisebbségi kérdés munkások)

3% (román 4%

Elmondható tehát, hogy kiemelkedő fontosságúnak tekintik a tanulók a települési közbiztonság fejlesztését, a helyi munkavállalási lehetőségek bővítését, valamint a helyi szórakozási lehetőségek hiányának orvoslását. 3.1.2 /15. ábra

Lakhely szeretete (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

Szívesen élsz itt? 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

1 98

Igen, szeretem ezt a környéket.

11 Ha volna lehetőségem, elköltöznék erről a környékről. 3.1.2 /16. ábra Települési problémák rangsorolása (Oktatási kérdőív, Zákányszék, 2011.)

66 / 164

A települési problémák rangsorolása A települési kisebbségi kérdés rendezése A település egészének hangulata Az utcák, terek, parkok állapota A lakáshelyzet Az egészségügyi helyzet A munkavállalási lehetőségek A közbiztonság A szórakozási lehetőségek A tanulási, továbbtanulási lehetőségek A közellátás A tömegközlekedés A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota Fontosság mértéke

67 / 164

SWOT analízis A kiértékelési folyamat során kapott adatok alapján elkészítettük a település fejlődési irányainak kijelölésére, a települési és településen kívüli állapotok ismeretében az alább található SWOT analízist.

Társadalom

ERŐSSÉGEK (belső) Magas a települési együttműködési készség a fiatal lakosság részéről. A lakosok körében kiemelten pozitív vélemény tapasztalható a könyvtár, a központi park, a központi buszmegálló, a nyugodt települési környezetet, illetve a település virágosságát tekintve. A fiatal lakosság magas informáltsága, és fokozott érdeklődése a környezetvédelem kérdéseivel kapcsolatosan. Nagy számú községi és egyéb rendezvény rendszeres megtartása a településen. Szeged, mint régióközpont közelsége (földrajzi elhelyezkedéséből származó előny). A helyi természeti értékek nagy száma. A helyi hagyományőrzési hajlandóság erőssége. A kistelepülési közösségek összetartó ereje magas. Sikeres bűnmegelőzési programok a kistérségben, Kistérségi Közbiztonsági Bizottság megléte. Jó kistérségi együttműködés és koordináció. A helyi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok kiemelkedően jó kapcsolata a tanyai lakossággal. Erős lokálpatriotizmus a települési lakosok egy részének körében. A szelektív hulladékgyűjtés

68 / 164

GYENGESÉGEK (belső) A településen megfigyelhető csökkenő gyermekvállalási hajlandóság. A települési parkok állagmegóvása nem megfelelően biztosított. A munkanélküliek magas száma. Hiányos tömegközlekedés, a meglévő buszjáratok is ritkán járnak. A lakosok nagy része egyhangúnak, vagy feszültnek ítélte meg a település hangulatát. A lakosok nagy része nem elégedett a települési épületek, terek, utcák állapotával. A helyi orvosi ellátás kapacitása a helyiek szerint bővítésre szorul. A helyi lakosok körében nagy a segélyezésre szorulók száma. A helyi játszóterek száma bővítésre szorul. A futballpálya állapota javításra szorul. A települési belterületi utaknak rossz az állapota. A helyi kerékpárutak száma bővítésre szorul. A települési folyékony hulladék elhelyezésének megoldása nem megoldott. A belterület nagy részén a belvíz elvezetése nem megfelelő. A külterületi mellékutak állapota nem megfelelő. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jelenléte, lassú integrációjuk. A lakosság egy részének alacsony informáltsága, és

bevezetéséhez a lakosság rendkívül pozitívan áll hozzá. A központi buszmegálló jó állapotú, ami a helyiek komfortérzetét növeli. Az iskolában természetjáró, környezetismereti szakkör működik. Öko-iskola és -óvoda működése a településen. A fiatal lakosság folyamatos bevonása környezetvédelmi tevékenységekbe (pl. farsangot követő közös szemétszedés).

Környezet

Felszínét tekintve környezetvédelmileg kedvező helyzetben van (alacsony erózióés deflációveszély). Természeti értékek nagy száma. Jelentéktelen az ipari eredetű lég- és zajszennyezés. A településen és környezetében nem található légszennyező pontforrás. A lakosság nagy része kifejezetten jó állapotúnak ítéli meg a helyi környezet (víz, levegő, talaj, zaj, település tisztasága) állapotát. A település környezeti elemeinek jó állapota. A helyi termelő és szolgáltató szektor környezetterhelése kicsi. A helyi természeti területek biológiai sokfélesége. Alacsony a talajok

69 / 164

érdeklődése környezetvédelmi kérdésekben. A lakossági légszennyezésre vonatkozó adatok hiánya. A társadalmi csoportok integrációja fokozott figyelmet igényel, negatív előítéletek tapasztalhatók. Bizonyos témákban csökkenő hajlandóság a közösségi összefogásra. A háztáji mezőgazdaságból élők magas aránya. Helyi környezetvédelmi szakemberek hiánya. A központi buszmegálló takarítása a helyiek szerint nem megfelelő. A települési templom állagmegóvásra, felújításra szorul. A településen a lakosság véleménye szerint nem elegendő a hulladékgyűjtők száma. Kevés a munkalehetőség a településen. Illegális hulladéklerakók a helyi természeti területeken. A csapadékvíz-elvezető árkok állapota nem megfelelő. Alkalmanként nagy mennyiségű belvíz kerül az elvezető árkokba. A település talajadottságai közepesen kedvezőek. Az illegális hulladéklerakók visszatérő problémája. A földutak karbantartása nem megoldott. A futballpálya környéke nem megfelelően rendezett.

Gazdaság

Társadalom

szennyezettsége. A települési kommunális és szelektív hulladékszállítás folyamatos fejlődése. A települési zöldfelületek magas aránya, amit a lakosok is pozitívan értékeltek. A régióközpont közelsége. Megfelelő víz, gáz, villamos energiaellátás. Települési családi gazdaságok nagy aránya.

LEHETŐSÉGEK (külső) A helyi diákság körében a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése, annak megtartása. Az esélyegyenlőség elvének optimális megvalósítása, fokozott figyelemmel a különböző társadalmi csoportok megfelelő integrációjára. A települési gyalogos közlekedés, járdák, zebrák fejlesztése, a lakosság körében megjelelő egyértelmű igénynek megfelelően. Kerékpárút-fejlesztés a településen. A lakosság kifejezetten pozitív hozzáállása a települési szelektív hulladékgyűjtéshez. A települési boltok és szolgáltatóegységek számának növelése, új vállalkozások betelepülésének elősegítése, a helyi lakosság nagyobb megelégedésére. A lakossági gázbekötések számának növelése. A települési illegális szennyvízszikkasztók megszüntetése, a

70 / 164

Helyi munkalehetőségek alacsony száma. A belterületi zöldterületi fejlesztésekhez szükséges helyi anyagi keret nagysága alacsony. Kihasználatlan falusi turizmus lehetőségek. Az országút zajszennyezése. A falusi turizmus fejlesztésének hiánya. VESZÉLYEK (külső) Az allergiás, asztmás megbetegedések száma növekszik. Erősödhet a települési felnőtt lakosság érdektelensége a környezetvédelem iránt. A települési elvándorlási ráta növekedése. Népességfogyás. Az öregedési index növekedése. A meglévő lokálpatriotizmus fokozatos háttérbe szorulása. A fiatalok kulturált szórakozási lehetőségeinek további, tartós hiánya. Szeged közelsége közbiztonsági szempontból nem kedvező. Külterületi lakosság leszakadásának erősödése. Az előítéletek megmaradása vagy erősödése. A hagyományőrzés háttérbe szorulása. A települési lakosok körében az életszínvonal romlása.

Környezet

csatornahálózatra történő rákötések számának növelése. A közösségi tudat erősítése. Beavatkozás a közbiztonsági negatív tendenciák megfordítására. A települési társadalomszerkezet pozitív változása. A településen új szerveződések megalakulása, a magas települési lakossági összefogási hajlandóságnak köszönhetően. A lakosok nagy része szeretné a helyi oktatás fejlesztését. A helyi lakosok szórakozási lehetőségeinek bővítése, többek között hagyományőrző rendezvények útján, kiemelt figyelemmel a gyermekkorú és fiatal lakosok rendszeres szórakozási lehetőségeinek növelésére. A települési kulturális élet élénkítése. A települési közösségi terek (művelődési ház) jobb kihasználása. A felnőtt települési lakosság környezettudatosságának növelése. További intenzív környezeti nevelés az óvodákban és az iskolákban. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos figyelemfelhívó rendezvények tartása. A helyi környezetvédelmi program felülvizsgálatának elkészítése. Zöldfelület-fejlesztés, rendezés (futballpálya területének rendezése, fokozott figyelem a központi park jó állapotának megőrzésére). A kistérségi együttműködés további erősítése. Csatornázás-fejlesztés. Pályázati és egyéb külső források

71 / 164

Környezetterhelő tevékenységek betelepülése a térségbe. A helyi talajszennyezettség növekedése, a talajok fizikai és kémiai romlása. A talajok kimerülése. A felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése. A légszennyezettség növekedése (mezőgazdasági idényben porszennyezés révén). Az allergén növények számának

bevonása a települési fejlesztésekbe. A jó természeti adottságok erősítése. A kerékpáros közlekedés révén környezetbarát közlekedésfejlesztés.

Gazdaság

Megújuló energiaforrások hasznosítása. Új, korszerű, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása. Az ökológiai adottságoknak legjobban megfelelő talajhasználat bővítése, és fenntartható mezőgazdaság megvalósítása, terjesztése. Az intenzív talajhasználat felváltása extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken. A környezetvédelem fejlesztését elősegítő támogatások igénybevétele. Külső források bevonása a fejlesztésekbe. Falusi turizmus fejlesztése. Új munkahelyek teremtése. Háztáji termékek nagyobb számú piacra juttatása. A kerékpáros turizmus fejlesztése. Külső források bevonása a helyi kerékpáros közlekedés lehetőségeinek fejlesztésére.

72 / 164

időszakos növekedése A természeti értékek lepusztulása. A zaj-, levegő és talajszennyezéssel veszélyeztetett területek száma, nagysága nőhet. A nem megfelelő talajművelés következtében a talajok minősége romolhat (savanyodás, szikesedés). Az infrastruktúra fejlesztésére jelenleg rendelkezésre álló hitelek, támogatások beszűkülése. A környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulnak. A mezőgazdasági termelés nem párosul környezetvédelmi beruházásokkal. A falusi turizmus fejlesztésének hatására megnőhet a környezetszennyezés. A fiatalok elköltözése a településről. A munkanélküliség növekedése. A pályázati önerő előteremtésének egyre nagyobb nehézségei.

4. STRATÉGIA Felmérésünk során megmutatkozott, hogy a Zákányszék települési önkormányzata és a helyi lakosság egymással egyetértésben kívánja elérni a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló települési minta kialakítását. Céljaik elérésére ütemezési tervet alakítottunk ki, amely Zákányszék település vizsgált adatainak felhasználásával időtávonkénti részcélokat jelöl ki hosszú-, közép- és rövidtávon. A helyi viszonyok javítására munkánk során olyan prioritási rendszer kidolgozására került sor, mely figyelembe veszi a települési speciális viszonyokat a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása, valamint a vonatkozó nemzetközi irányelvek alkalmazása mellett. E prioritások szintén, a már oly sokszor említett társadalom-gazdaság-környezet hármas mentén jelölik ki azok fontos és követendő irányvonalakat, melyek mentén következtetéseink szerint a fenntartható fejlődés szerinti fejlesztések megvalósíthatók. Programunk sikeres megvalósítása esetén a település társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzői optimális irányba fejlődhetnek. A Fenntartható Fejlődés elvei alapján ezen pozitív változások területenként szerteágazóak lehetnek, így a települési sajátosságoknak megfelelően számos részterületre vonatkozóan részletes projektötleteket dolgoztunk ki, melyek elsődleges célja a fenntartható fejlődés kialakulásának segítése, a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságos felhasználása mellett. Munkánk elvárt eredménye, hogy a helyi gazdaság, társadalom, munkaerő-piaci helyzet és a települési környezeti állapot egyaránt fejlődjön, és e különböző területek fejlődése hosszú távon is fenntartható legyen.

73 / 164

5. MEGVALÓSÍTÁS Az alábbiakban azok a prioritások elérésére megtervezett, konkrét települési projektek találhatók, helyeket a fenntartható fejlődés elérésére, a települési sajátosságokat figyelembe véve dolgoztunk ki. A projektekre vonatkozóan meghatároztuk azok jellegét (társadalmi, gazdasági vagy környezeti), a megvalósítás optimális időrendjét (időtáv), valamit a releváns egyéb projekttulajdonságokat (a projektek végcélja, kiemelt célcsoport, gyakorlati ütemezés, résztvevő partnerek, a projekt teljes beruházási költsége, stb.). A projektek kidolgozására a települési önkormányzat fejlesztési célú dokumentumainak ismeretében, a hazai és nemzetközi fejlesztési irányvonalak tanulmányozását követően, kérdőíves felmérésünk statisztikai elemzése után került sor. A kidolgozott projektek projektcél szerinti sorrendbe állítása a következő: Társadalmi prioritások 5.1. Társadalmi pillér 5.1.1 Társadalmi szemléletformálás Ismeretterjesztő előadások szervezése 5.1.2 Önkormányzati ügyintézés és civil kapcsolatok javítása A lakosság befogadó-készségét segítő lakossági fórumok megtartása, véleménynyilvánítási lehetőség a helyi lakosság és az önkormányzat kapcsolatának erősítésére, kompromisszumos megoldások kidolgozására A civil szféra és az önkormányzat kapcsolatának erősítése 5.1.3 Egészségügyi helyzet fejlesztése Egészségterv létrehozása A lakosság egészségügyi igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, a helyi egészségügyi ellátás fejlesztési esélyeinek felmérése, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése „Egészséges Zákányszék” (prevenció) Akadálymentesítés az egészségügyben, eszközbeszerzés Informatikai fejlesztés az egészségügyben 5.1.4. A települési szociális helyzet fejlesztése Szociális terület, infrastruktúra fejlesztés 5.1.5 Oktatás, képzés fejlesztése Környezettudatos nevelés kiegészítése, Zákányszék Iskolaépület felújítása, karbantartása, fejlesztése A lakosság oktatással kapcsolatos igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, önkormányzati vagy iskolai szervezésben. A helyi oktatás fejlesztési esélyeinek felmérése az igények alapján, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése Bölcsődei ellátás lehetőségeinek felmérése „ÖKO iskola” programban való részvétel folytatása

74 / 164

„Környezettudatos életmód” iskolai rendezvény megtartása 5.1.6 Települési közbiztonság fejlesztése Lakossági Önkéntes Őrszolgálati Program 5.1.7 Kulturális élet fellendítése „Zákányszéki Hagyományok” - Települési rendezvények megtartása „Zákányszéki Nyár” rendezvénysorozat „Mozgó Zákányszék” - Sporttal foglalkozó rendezvények megszervezése Zákányszék településen „Ünneplő Zákányszék” kiállítások – gyermekek és fiatalok alkotásai Fiatalok szórakoztatására szolgáló rendezvények megszervezése Zákányszék településen Helyi felnőtt lakosság rendszeres összejövetelét szolgáló alkalmak megszervezése Zákányszék településen Könyvtári közösségi programok megrendezése 5.1.8 Esélyegyenlőség biztosítása Esélyegyenlőség biztosítása – előadás megszervezése a könyvtár területén A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása, lehetőségek felmérése Fogyatékkal élők segítése Intézmények akadálymentesítése 5.1.9 A helyi közlekedés fejlesztése A települési biztonságos kerékpáros közlekedés megteremtése A települési biztonságos gyalogos közlekedés megteremtése zebrák létesítésével, járdaépítéssel A települési utak jó járhatóságának megteremtése, megőrzése A települési színvonalas buszközlekedés megteremtése sűrűbb buszjáratokkal, a csatlakozások összehangolásával Környezeti prioritások 5.2 Környezeti pillér 5.2.1 Környezettudatos oktatás, naprakész környezeti adatbázis Zákányszék Település Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának elkészítése. A települési hulladékgazdálkodás helyi szabályozásának aktualizálása Környezetvédelmi kommunikációs terv elkészítése 5.2.2 Települési és helyi épített környezet Települési zöldterületek körültekintő fenntartása Természetes élőhelyek védelme Építészeti értékek rekonstrukciója A központi buszmegálló jó állapotának megóvása, zsákos szemetes kihelyezése Tájvédelmi szabályozás 5.2.3 Levegő, víz, zaj Az élhető, egészséges falusi környezet fenntartása, a települési lakosság jó véleményének megőrzése Parlagfű-mentesítési projekt „Pormentes utakért” projekt Zajforrások megszüntetése 5.2.4 Infrastrukturális fejlesztés

75 / 164

Települési belvíz-elvezetés Települési szennyvíz-elvezetés Települési utak vízmentesítése Települési járdák fejlesztése, zebrák felfestése 5.2.5 A jobb energiafelhasználás lehetőségei Előadások tartása az energiafelhasználásról 5.2.6 A helyi zöldterületek védelme Települési közparkok, fasorok ápolása A hatályos szabályozásnak megfelelő játszóterek kialakítása 5.2.7 A hulladékgazdálkodás fejlesztése a településen Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás Hulladékgyűjtő udvarok kialakítása Szemléletformálás a hulladékgazdálkodásban Gazdasági prioritások 5.3 Gazdasági pillér 5.3.1 Az Önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése Gazdaságos önkormányzat Pályázati monitoring rendszer 5.3.2 A helyi ipar fejlesztése Helyi vállalkozás-támogatási program kidolgozása és működtetése Környezetbarát technológiák alkalmazása 5.3.3 Mezőgazdaság Biotermesztés elősegítése Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése Helyi kistermelők piaca 5.3.4 Helyi kereskedelem és szolgáltatások Marketingstratégia kidolgozása Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása 5.3.5 Falusi turizmus fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése

76 / 164

5.1. Társadalmi pillér 5.1.1 Társadalmi szemléletformálás Az intézkedés célja: A fenntartható fejlődés elvének széles körben való megismerése. PROJEKTEK: Megnevezés

Ismeretterjesztő előadások szervezése

Az intézkedési célon belüli részcél

Olyan ismeretterjesztő előadások megtartása, ahol a környezettudatos magatartás részletes megismerésére nyílik módja a közösségnek.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság

Települési közigazgatási terület

Ütemterv

Local Agenda 21 fórum, nyílt nap

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Települési Önkormányzat Helyi média (újság) Meghívott előadók (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, tudatos vásárlás, energiagazdálkodás témakörökben)

A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

40.000 Ft/év Pályázati forrás Saját forrás Felajánlások (pl. önkéntes előadók)

5.1.2 Önkormányzati ügyintézés és civil kapcsolatok javítása Az intézkedés célja: A települési szervezetek hatékonyabb munkavégzése, gyorsabb ügyintézés, jobb civil kapcsolatok. PROJEKTEK:

Megnevezés

A lakosság befogadó-készségét segítő lakossági fórumok megtartása, véleménynyilvánítási lehetőség a helyi lakosság és az önkormányzat kapcsolatának erősítésére, kompromisszumos megoldások kidolgozására

77 / 164

Az intézkedési célon belüli részcél

Lakossági fórumok megszervezése megoldások kidolgozására.

Megcélzott szegmens

Zákányszék önkormányzata Érintettek Helyi lakosság

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék település

Ütemterv

Rövid- és középtáv, rendszeres időközönként (negyedévente vagy havonta)

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

kompromisszumos

Zákányszék Önkormányzatának dolgozói

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Saját forrás

Megnevezés

A civil szféra és az önkormányzat kapcsolatának erősítése

Az intézkedési célon belüli részcél

Internetes vagy előadásokat követő fórumok megrendezése az önkormányzat és a civil szervezetek között, lakossági részvétel biztosításával.

Megcélzott szegmens

Lakosság Civil szféra Zákányszék Önkormányzat

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Folyamatosan, rendszeres időközökkel

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Zákányszék Önkormányzata Helyi civil szervezetek Helyi média

Igénybe vehető forrás(ok)

Projektmérettől függő Pályázati forrás Saját forrás Felajánlások (pl. önkéntes előadók)

78 / 164

5.1.3 Egészségügyi helyzet fejlesztése Az intézkedés célja: A helyi életminőség javítása Helyi Települési Egészségterv létrehozásával, egészségügy fejlesztése. PROJEKTEK: Megnevezés

Egészségterv aktualizálása

Az intézkedési célon belüli részcél

A környezet-egészségügyi helyzet helyes értékelése, szakértővel a meglévő terv felülvizsgálata, aktualizálása

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

külső

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Egy éven belül Önkormányzat munkaszervezete Kistérségi Iroda munkaszervezete Legkedvezőbb beérkező ajánlat (kiszervezés esetén)

Igénybe vehető forrás(ok)

Saját forrás

Megnevezés

A lakosság egészségügyi igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, a helyi egészségügyi ellátás fejlesztési esélyeinek felmérése, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése

Az intézkedési célon belüli részcél

Lakossági fórum megszervezése

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék önkormányzata Helyi lakosság

Ütemterv

Rövid- és középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Zákányszék település

Zákányszék Önkormányzatának dolgozói

Projektmérettől függően

79 / 164

Igénybe vehető forrás(ok)

Saját forrás Pályázati forrás

Megnevezés

„Egészséges Zákányszék”

Az intézkedési célon belüli részcél

Prevenciós tevékenység, szűrések, szemléletformálás, tanácsadás, biztosítása rendszeres időközönként megrendezésre kerülő „körzeti orvosi nap” megrendezésével, alkalmanként változó témakörökben és célcsoportokkal. Mindemellett folyamatos és megfelelő orvosi ellátás biztosítása.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Rendszeres időközönként

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Települési körzeti orvos(ok) Helyi média

A projekt megvalósításához szükséges keret

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati források Saját forrás

Megnevezés

Akadálymentesítés az egészségügyben, eszközbeszerzés

Az intézkedési célon belüli részcél

A még nem akadálymentesített orvosi rendelők, szociális épületek akadálymentesítése, eszközbeszerzés, gépkocsipark növelése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Középtáv – 2015. Települési Önkormányzat dolgozói Települési egészségügyi dolgozók Projektmérettől függően

80 / 164

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati források Saját forrás

Megnevezés

Informatikai fejlesztés az egészségügyben

Az intézkedési célon belüli részcél

Betegnyilvántartások készítése, melyek alapján a tartósan beteg lakosok számára lehetővé válik a könnyebb időpont egyeztetés és a szűrővizsgálatokon időpontra történő megjelenés. Az idős tanyasi lakosság gondozása a nyilvántartás alapján. A projekt megvalósításának alapja a számítástechnikai rendszer fejlesztése, és a rendelkezésre álló adatok naprakész nyilvántartása.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Körzeti orvosi rendelő

Középtáv – 2015. Zákányszék Önkormányzata, valamint az egészségügyi ellátást biztosító intézmények Zákányszék területén Projektmérettől függően Pályázati források Saját forrás

5.1.4. A települési szociális helyzet fejlesztése Az intézkedés célja: A települési szociális ellátás fejlesztése, szociális infrastruktúra fejlesztése. PROJEKTEK: Megnevezés

Szociális terület, infrastruktúra fejlesztés

Az intézkedési célon belüli részcél

A szociális intézmény épületének korszerű fejlesztése, szükség szerint akadálymentesítés, felújítás, állapotmegóvás.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Folyamatosan – Önkormányzat hosszútávon

81 / 164

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata A Zákányszéken működő szociális intézmények Projektmérettől függően Pályázati forrás Saját forrás

5.1.5 Oktatás, képzés fejlesztése Az intézkedés célja: Oktatásfejlesztés, környezettudatos nevelés. PROJEKTEK: Megnevezés

Az intézkedési célon belüli részcél

Környezettudatos nevelés kiegészítése, Zákányszék A projekt célja, hogy a jelenleg Zákányszék településen tanuló gyermekek megismerjék a környezettudatos életmód alapelveit, és elsajátítsák a fenntartható fejlődés elveivel összhangban álló életmód követésének lehetőségeit az oktatási rendben megjelenő előadások, fórumok útján. A fórumok tartására rendszeres időközönként a települési oktatási intézményekben kerülhet sor, osztályonként osztályfőnöki óra keretében, valamint az iskolai és községi rendezvényeken előadások megszervezése útján. Emellett lehetőség nyílik újabb iskolai szakkör indítására, a környezetvédelmi szakkör folytatására, valamint évenkénti tanulmányi verseny létrehozására a témában.

Megcélzott szegmens

Iskolások Oktatók Tanárok

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék oktatási intézményei Községi rendezvények szervezői

Ütemterv

Folyamatosan

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Iskolák

-

82 / 164

Megnevezés

Iskolaépület felújítása, karbantartása, fejlesztése

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Az oktatási intézmény épületének korszerű fejlesztése, szükség szerint akadálymentesítés, felújítás, állapotmegóvás.

Ütemterv

Folyamatosan – Önkormányzat hosszútávon

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Oktatási intézmény

A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság, tanulók Zákányszék közigazgatási területe

Projektmérettől függően Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

A lakosság oktatással kapcsolatos igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, önkormányzati vagy iskolai szervezésben. A helyi oktatás fejlesztési esélyeinek felmérése az igények alapján, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése.

Az intézkedési célon belüli részcél

Lakossági fórum megszervezése.

Megcélzott szegmens

Zákányszék önkormányzata Iskola Helyi lakosság Tanulók

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék település

Ütemterv

Rövid- és középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék önkormányzatának dolgozói Iskola dolgozói Projektmérettől függően Saját forrás Pályázati forrás

83 / 164

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Bölcsődei ellátás lehetőségeinek felmérése Bölcsődei ellátás lehetőségeinek felmérése a településen. Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Folyamatosan – Önkormányzat hosszútávon Zákányszék önkormányzatának dolgozói

Projektmérettől függően Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

„ÖKO iskola” programban való részvétel folytatása

Az intézkedési célon belüli részcél

Az „Öko-iskola” cím állami adományozásának elérése történt színvonalas környezeti nevelés által. Cím megtartása.

Megcélzott szegmens

Iskolások Oktatók Tanárok

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék oktatási intézményei

Ütemterv

Rövid- és középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Önkormányzat Zákányszéki oktatási intézmények Projekt méretétől függően Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

„Környezettudatos megtartása

Az intézkedési

A „Környezettudatos életmód” iskolai rendezvény tanévente egy

84 / 164

életmód”

iskolai

rendezvény

célon belüli részcél

alkalommal, a helyi tanárok, orvosok, védőnők, valamint meghívott előadók segítségével foglalkozhat a testi és lelki egészséggel kapcsolatos témákkal. Ez alkalommal mód nyílik a gyermekek számára sporttevékenységeken, egészségügyi és környezetvédelmi témájú tesztversenyeken, és települési önkéntes hulladékgyűjtésben való részvételre.

Megcélzott szegmens

Iskolások Oktatók Tanárok

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Települési iskolák

Ütemterv

Rövid- és középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Önkormányzat Zákányszék, oktatási intézmények Projekt méretétől függ Pályázati forrás Saját forrás Felajánlások (pl. önkéntes vendégelőadók)

5.1.6 Települési közbiztonság fejlesztése Az intézkedés célja: A település közbiztonságának javítása, a lakosság részéről erre fokozott igény mutatkozik. A települési lakossági felmérés fejleszthető közbiztonsági eredményeket mutatott. PROJEKTEK: Megnevezés

Lakossági Önkéntes Őrszolgálati Program

Az intézkedési célon belüli részcél

Pályázati lehetőségek keresése kiterjedtebb polgárőrségi működésre, a közrend és a közbiztonság elősegítésére, a lakosság biztonságérzetének növelésére, a külterületi lakosság biztonságérzet-romlásának megállítására.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv

Lakosság

Zákányszék teljes közigazgatási területe

Hosszútáv

85 / 164

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata

Pályázati forrástól függő költség Pályázati keret Önkormányzati saját forrás Felajánlások

5.1.7 Kulturális élet fellendítése Az intézkedés célja: Zákányszék lakossága számára a jelentkező igények kielégítésére színvonalas kulturális programok biztosítása, részben hagyományőrző támakörben. PROJEKTEK: Megnevezés

Az intézkedési célon belüli részcél

„Zákányszéki Hagyományok” - Települési rendezvények megtartása Zákányszék hagyományainak tükrében rendezvények megszervezése, illetve a már rendszeresen megtartott települési rendezvények programjába hagyományőrző elemek illesztése. A jelenlegi helyi hagyományőrző tevékenység folytatása, kibővítése.

Megcélzott szegmens

Lakosság Turisták Testvértelepülés

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k)

Települési Önkormányzat Lakosság Civil szervezetek Hagyományőrző szerveződések

A projekt megvalósításához szükséges keret

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati források Saját forrás Felajánlások

Megnevezés

„Zákányszéki

Nyár”

86 / 164

rendezvénysorozaton

belül

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

költségkímélő települési rendezvények (táncház, fonó, zsákbanfutás, stb.) megszervezése, különös tekintettel a települési hagyományok gyermekekkel és fiatalokkal való megismertetésére, illetve a már rendszeresen megtartott nyári települési rendezvények programjába hagyományőrző elemek illesztése. Hagyományteremtő céllal nyári szórakoztató, szabadtéri programok szervezése. Fiatalok és gyermekek rendszeres és színvonalas szórakoztatására való törekvés. Lakosság Településközpont Közparkok Iskolák Közintézmények udvarai

Ütemterv

Közép- és hosszútáv – éves rendszerességgel

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Önkormányzat művelődési intézménye Civil szervezetek Felajánlók

Igénybe vehető forrás(ok)

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához

Projektmérettől függően Önkormányzati és intézményi önerő Nemzeti Kulturális Alap Egyéb kulturális pályázati források Vállalkozói támogatások Felajánlások „Mozgó Zákányszék” - Sporttal foglalkozó rendezvények megszervezése Zákányszék településen Sporttevékenységek, mozgásos tevékenységek megszerettetése a gyermekekkel és a felnőtt lakosság körében egyaránt. Lakosság

Zákányszék település területe Folyamatosan Zákányszék Önkormányzata Iskolák Civil szervezetek Sport Egyesületek Helyi média Projektmérettől függően (Cél a költséghatékony megvalósítás, mely elérhető önkormányzati díjazás helyett oklevelek

87 / 164

szükséges keret

Igénybe vehető forrás(ok)

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

átadásával, alkalmanként önkéntes lebonyolítók által, valamint lakossági felajánlások útján.) Civil szervezetek önereje Önkormányzati önerő Pályázati források Tagdíjak Felajánlások

„Ünneplő Zákányszék” kiállítások – gyermekek és fiatalok alkotásai Ünnepkörökhöz kötődő kiállítások megrendezése (farsang, húsvét, karácsony, március 15.), fiatalok által készített alkotások bemutatására. Önkormányzati oklevél átadása a díjazottak részére. Lakosság Gyermekek Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Folyamatosan

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Zákányszék Önkormányzata Iskolák Civil szervezetek, alapítványok

Igénybe vehető forrás(ok)

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv

Projektmérettől függően Önkormányzati önerő Nemzeti Kulturális Alap Egyéb pályázati források Felajánlások Fiatalok szórakoztatására szolgáló rendezvények megszervezése Zákányszék településen Rendszeres, színvonalas, biztonságos, költségkímélő szórakozási lehetőség megteremtése a helyi fiatal lakosság számára. Célszerű igényfelmérő fórum megtartása a fejlesztés kezdete előtt. Lakosság Fiatalok Zákányszék település területe Folyamatosan, két hetente – hetente, bevezetési időszakban havonta.

88 / 164

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Igénybe vehető forrás(ok)

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Igénybe vehető forrás(ok)

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens

Zákányszék Önkormányzata Iskolák Civil szervezetek Egyesületek Helyi média Projektmérettől függően (a cél a költséghatékony megvalósítás, mely elérhető önkormányzati terembiztosítás mellett, önkéntes polgárőr és civil szervező jelenléttel, alkalmanként váltott önkéntes lebonyolítók által, valamint lakossági felajánlások útján.) Civil szervezetek önereje Önkormányzati önerő Pályázati források Tagdíjak Felajánlások Helyi felnőtt lakosság rendszeres összejövetelét szolgáló alkalmak megszervezése Zákányszék településen Rendszeres, színvonalas, kulturált, költségkímélő összejöveteli lehetőség megteremtése a helyi felnőtt lakosság számára. Célszerű igényfelmérő fórum megtartása a fejlesztés kezdete előtt. Lakosság

Zákányszék település területe Folyamatosan, havonta egy alkalommal. Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Helyi Egyesületek Helyi média Projektmérettől függően (a cél a költséghatékony megvalósítás, mely elérhető önkormányzati terembiztosítás mellett, civil szervező jelenléttel, alkalmanként váltott önkéntes lebonyolítók által, valamint lakossági felajánlások útján.) Civil szervezetek önereje Önkormányzati önerő Pályázati források Tagdíjak Felajánlások Könyvtári közösségi programok rendezésének folytatása Programok a középkorú- és idős korosztály számára az idősek otthona, nyugdíjasklubok, egyesületek bevonásával. Lakosság

89 / 164

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék közigazgatási területe Szociális intézmények Folyamatosan Zákányszék Önkormányzata Szociális intézmény Civil szervezetek, alapítványok Projektmérettől függően Zákányszék Önkormányzati önerő Civil szervezetek, intézmények és alapítványok önereje Egyéb pályázati források Támogatások Felajánlások

5.1.8 Esélyegyenlőség biztosítása Az intézkedés célja: A helyi kisebbség és fogyatékos személyek jogainak biztosítása. PROJEKTEK: Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok) Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél

Esélyegyenlőség biztosítása – előadás megszervezése a könyvtár területén Esélyegyenlőségi előadás megtartása, a kölcsönös alkalmazkodás és befogadó-készség erősítése. Lakosság

Zákányszék település területe Középtáv Települési könyvtár

Előadói díj Önkormányzati saját erő A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása, lehetőségek felmérése A helyi önkormányzat feladata, hogy gondoskodjon a településen a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről,

90 / 164

valamint a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló akadálymentesítésről a település intézményeinél. Fejlesztési lehetőségek felmérése. Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszéken fogyatékkal élő személyek

Zákányszék közigazgatási területe

Folyamatos Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függően Saját forrás Pályázati forrás

Megnevezés

Fogyatékkal élők segítése

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Munkahelyteremtés a fogyatékkal élő helyi lakosok integrálására és aktív foglalkoztatására.

Ütemterv

Folyamatosan – hosszútáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Fogyatékkal élők

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Települési Önkormányzat Érdekelt szervezetek Projektmérettől függ Pályázati lehetőségek

Megnevezés

Intézmények akadálymentesítése

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül

Törvényi szabályozás alapján a még nem akadálybiztosított helyi intézmények akadálymentesítésének biztosítása. Fogyatékkal élő személyek Zákányszék közigazgatási területe

91 / 164

érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Folyamatos Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függően Saját forrás Pályázati forrás

5.1.9 A helyi közlekedés fejlesztése Az intézkedés célja: A biztonságos kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek biztosítása a település minél nagyobb területén. Infrastruktúra fejlesztése. PROJEKTEK: Megnevezés

A települési megteremtése

Az intézkedési célon belüli részcél

A kerékpáros közlekedést széles körben biztonságossá tevő kerékpárutak létesítése és fedett kerékpártárolók építése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok) Megnevezés

biztonságos

kerékpáros

közlekedés

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövid és középtáv Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Beruházás méretétől függően Pályázati forrás A települési biztonságos gyalogos közlekedés megteremtése zebrák létesítésével, járdaépítéssel

92 / 164

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok) Megnevezés

Az intézkedési célon belüli részcél

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

A gyalogos közlekedést széles körben biztonságossá tevő zebrák létesítése és a hiányzó vagy rossz állapotú járdák építése. A települési zebrák és járdák léte és használhatósága kiemelten fontos a helyi lakosság, különösen a gyermekek biztonsága szempontjából. Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövid és középtáv Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Beruházás méretétől függően Pályázati forrás A települési utak jó járhatóságának megteremtése, megőrzése A belterületi utak állapotának rendszeres felmérése, a sérült szakaszokon a hibák javítása, igény szerint új szilárd burkolatú útszakaszok létesítése. A helyi tanyasi, külterületi utak járhatóságának biztosítása, karbantartása, a szilárd burkolat hiányának felmérése, az utak állapotának folyamatos ellenőrzése (pl. ne szántsák fel, szükség esetén bírságolás). Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövid és középtáv Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Beruházás méretétől függően Pályázati forrás

93 / 164

Megnevezés

A települési színvonalas buszközlekedés megteremtése sűrűbb buszjáratokkal, a csatlakozások összehangolásával.

Az intézkedési célon belüli részcél

A települési színvonalas buszközlekedés megteremtése sűrűbb buszjáratokkal, a csatlakozások összehangolásával. Lehetőségek felmérése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövid és középtáv Zákányszék Önkormányzata

Beruházás méretétől függően Pályázati forrás Saját erő

5.2 Környezeti pillér 5.2.1 Környezettudatos oktatás, naprakész környezeti adatbázis Az intézkedés célja: A települési oktatásban a környezetvédelem hangsúlyos megjelenítése. PROJEKTEK:

Megnevezés

Zákányszék Település felülvizsgálata

Az intézkedési célon belüli részcél

Az elkészített Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, aktualizálása az 1995. Évi LIII. Tv. 46. §-nak megfelelően.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Környezetvédelmi

Programjának

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Rövidtáv – 2011.

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

94 / 164

A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Projektmérettől függően Saját erő Pályázati forrás

Megnevezés

Települési hulladékgazdálkodási elkészítése.

terv

felülvizsgálatának

Az intézkedési célon belüli részcél

A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata, aktualizálása.

Megcélzott szegmens

Lakosság Zákányszék Önkormányzata

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Rövidtáv – 2011.

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Projektmérettől függően Önerő

Megnevezés

A települési hulladékgazdálkodás helyi szabályozásának aktualizálása

Az intézkedési célon belüli részcél

A hazai jogszabályváltozásokhoz való alkalmazkodás, a helyi rendeletek szükséges változtatásainak elvégzése.

Megcélzott szegmens

Lakosság Település közszolgáltató intézménye

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Rövidtáv, folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata

A projekt

-

95 / 164

megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

-

Megnevezés

Környezetvédelmi kommunikációs terv elkészítése

Az intézkedési célon belüli részcél

Összehangolt kommunikációs terv készítése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövidtáv, folyamatosan Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függően Pályázati forrás Önkormányzati önerő

Megnevezés

Természetvédelmi terv készítése

Az intézkedési célon belüli részcél

Összehangolt természetvédelmi terv készítése Nemzeti Park Igazgatóság szakmai irányításával.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Rövidtáv, folyamatosan

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függően Pályázati forrás Önkormányzati önerő

96 / 164

a

Kiskunsági

5.2.2 Települési és helyi épített környezet Az intézkedés célja: A települési önkormányzat helyi dokumentumaiban a környezeti értékek védelmének fokozott figyelembe vétele, jó lakókörnyezet és jobb életminőség elérése. PROJEKTEK: Megnevezés

Települési zöldterületek körültekintő fenntartása

Az intézkedési célon belüli részcél

A települési parkok folyamatos, körültekintő fenntartása (az elöregedett fák cseréje, pázsitgondozás, virágos település program megvalósítása). A központi park jó állapotának megóvása.

Megcélzott szegmens

Lakosság Városba látogatók

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Lakosság

A projekt megvalósításához szükséges keret

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

Természetes élőhelyek védelme

Az intézkedési célon belüli részcél

A helyi biodiverzitás megőrzése.

Megcélzott szegmens

Lakosság Látogatók

Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszék közigazgatási természetes élőhelyekre.

Ütemterv

Folyamatos

97 / 164

területe,

különös

tekintettel

a

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség

A projekt megvalósításához szükséges keret

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

Építészeti értékek rekonstrukciója

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Önkormányzati döntés és szabályozásnak való megfelelés esetén újabb helyi jelentőségű építészeti értékek kijelölése, rekonstrukciója Lakosság Látogatók Zákányszék közigazgatási területe

Közép- és hosszútáv Zákányszék Önkormányzata Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Saját forrás, pályázat

Megnevezés

A központi buszmegálló jó állapotának megóvása, zsákos hulladéktároló kihelyezése

Az intézkedési célon belüli részcél

Állapotmegóvás, hulladékgyűjtés.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság Látogatók

Ütemterv

Rövidtáv

Zákányszék közigazgatási területe

98 / 164

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata

Saját forrás

Megnevezés

Tájvédelmi szabályozás

Az intézkedési célon belüli részcél

Az önkormányzati tevékenység keretein belül a helyi természeti területekre vonatkozó helyi dokumentum megalkotása.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Folyamatos Zákányszék Önkormányzata

-

5.2.3 Levegő, víz, zaj Az intézkedés célja: A helyi lakókörnyezet védelme. PROJEKTEK: Megnevezés

Az élhető, egészséges falusi környezet fenntartása, a települési lakosság jó véleményének megőrzése

Az intézkedési célon belüli részcél

Környezetminőség javítása, a környezeti terhelés korlátozása

Megcélzott szegmens

Lakosság Látogatók

Projekt által közvetlenül érintett terület,

Zákányszék közigazgatási területe

99 / 164

szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Rövidtáv Zákányszék Önkormányzata Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Projektmérettől függően Saját forrás Pályázati lehetőségek

Megnevezés

Parlagfű-mentesítési projekt

Az intézkedési célon belüli részcél

A településen található parlagfüves és egyéb allergiát okozó növényekkel tarkított területek feltárása, és a törvényi szabályozásnak (2000. évi XXXV. Törvény a növényvédelemről) megfelelő intézkedések megtétele.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Rövidtáv Zákányszék Önkormányzata

-

Megnevezés

„Pormentes utakért”

Az intézkedési célon belüli részcél

A szilárd burkolatú utakon rendszeres seprés elvégzése, nyáron az utak locsolása.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság Látogatók

Ütemterv

Folyamatos

A projekten dolgozó

Zákányszék Önkormányzata

Zákányszék közigazgatási területe

100 / 164

szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Projektmérettől függ Pályázati forrás Saját költség

Megnevezés

Zajforrások megszüntetése

Az intézkedési célon belüli részcél

A lakóövezeti esetleges zavaró zajforrások feltárása, igény esetén áttelepítése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe Folyamatos Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek Környezetvédelmi Felügyelőség Projektmérettől függ Pályázati forrás Saját költség

5.2.4 Infrastrukturális fejlesztés Az intézkedés célja: A helyi infrastruktúra fejlesztése a környezeti elemek védelmének elősegítésére. PROJEKTEK: Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Települési belvíz-elvezetés A belterületi belvíz-elvezetés problémájának megoldása. Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Ütemterv

Középtáv – 2015.

A projekten dolgozó

Zákányszék Önkormányzata

101 / 164

szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati lehetőségek Saját forrás

Megnevezés

Települési szennyvíz-elvezetés

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

A belterületi csatornázás.

Ütemterv

Középtáv – 2015.

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

szennyvíz-elvezetés

problémájának

megoldása,

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Önkormányzata

Pályázati lehetőségek Saját forrás

Megnevezés

Települési utak vízmentesítése

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Az önkormányzati tulajdonú közutak fejlesztése, a még földburkolatú utcákban aszfalt utak építése, állapotuk védelme.

Ütemterv

Folyamatos, hosszútáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függő Pályázati forrás Saját erő

102 / 164

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Települési járdák fejlesztése, zebrák felfestése A hiányzó vagy rossz minőségű járdák építése, zebrák felfestése. Lakosság

Zákányszék település területe Folyamatos Zákányszék Önkormányzata Lakosság Önkormányzati költségvetésben külön elkülönítendő összeg Önkormányzati önerő Pályázati forrás

5.2.5 A jobb energiafelhasználás lehetőségei Az intézkedés célja: Hatékony energiafelhasználás kialakítása a településen. PROJEKTEK: Megnevezés

Előadások tartása az energiafelhasználásról

Az intézkedési célon belüli részcél

A lakosság ismereteinek bővítése.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe Rövidtáv – 2011-től folyamatosan Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függő Pályázati forrás

103 / 164

5.2.6 A helyi zöldterületek védelme Az intézkedés célja: A települési környezet helyzetének javítása. PROJEKTEK: Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok) Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Települési közparkok, fasorok ápolása A helyi rekreációs területek megtartása, ápolása. Lakosság Látogatók Közparkok Fasorok Játszóterek Közép- vagy hosszútáv Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függően Pályázati források A hatályos kialakítása

szabályozásnak

megfelelő

játszóterek

A hatályos szabályozásnak megfelelő játszóterek kialakítása. Lakosság Látogatók Zákányszék közigazgatási területe Középtáv Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függő Pályázati forrás Saját forrás

104 / 164

5.2.7 A hulladékgazdálkodás fejlesztése a településen Az intézkedés célja: A települési hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósítása. PROJEKTEK: Megnevezés

Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Az illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése, zsákos hulladékgyűjtők kihelyezése bel- és külterületen egyaránt. Illegális hulladéklerakó helyek a településen Lakosság

Ütemterv

Hosszútáv, folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Önkormányzata

Saját forrás

Megnevezés

Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Házi komposztálás és esővíz-gazdálkodás ösztönzése, tájékoztató kampányok létrehozása.

Ütemterv

Középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Lakosság

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függő Saját forrás

105 / 164

Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Hulladékgyűjtő udvar folyamatos üzemeltetése A hulladékok szelektív gyűjtésének elősegítése. Lakosság Zákányszék közigazgatási területe Közép- és hosszútáv, folyamatos Zákányszék Önkormányzata Tervezéstől függően Pályázati forrás Saját forrás

Megnevezés

Szemléletformálás a hulladékgazdálkodásban

Az intézkedési célon belüli részcél

A helyi hulladékgazdálkodási tervvel összhangban álló nevelési és szemléletformálási programok létrehozása, előadások és fórumok megtartása.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Lakosság Gyermekek

Ütemterv

Folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Civil szervezetek

A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék közigazgatási területe Iskola

Beruházás méretétől függő Pályázati forrás Saját forrás

5.3 Gazdasági pillér 5.3.1 Az Önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése Az intézkedés célja: Az Önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése.

106 / 164

PROJEKTEK: Megnevezés

Gazdaságos önkormányzat

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Az önkormányzati bevételek növelése pályázatok és támogatások segítségével, ésszerű gazdálkodás mellett.

Ütemterv

Folyamatosan

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata

Zákányszék Önkormányzata

Zákányszék Önkormányzata

Projektmérettől függő Pályázati források (Hazai pályázatok és támogatások) Adók, egyéb támogatások

Megnevezés

Pályázati monitoring rendszer

Az intézkedési célon belüli részcél

A települési önkormányzat pályázatainak környezeti fenntarthatósági vállalásaihoz kapcsolódó naprakész ellenőrző rendszer kialakítása a Polgármesteri Hivatalban.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék Önkormányzata

Zákányszék Település Polgármesteri Hivatala Folyamatos -

-

5.3.2 A helyi ipar fejlesztése Az intézkedés célja: A települési ipar fejlesztése.

107 / 164

PROJEKTEK: Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret

Helyi vállalkozás-támogatási program kidolgozása és működtetése A településen beruházni kívánó vállalkozások megtelepedésének elősegítése, ügyintézésének előmozdítása, munkahelyek létrehozására. Potenciális befektetők

Zákányszék közigazgatási területe Folyamatos Zákányszék Önkormányzata Nemzetgazdasági Minisztérium Projektmérettől függő

Igénybe vehető forrás(ok)

Saját forrás Pályázati forrás EU támogatás

Megnevezés

Környezetbarát technológiák alkalmazása

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Környezetbarát technológiák alkalmazása a településen. Vállalkozók Termelők Zákányszék közigazgatási területe Vállalkozások Folyamatos Vállalkozások

Projektmérettől függő Pályázati források Magántőke

108 / 164

5.3.3 Mezőgazdaság Az intézkedés célja: A fenntartható fejlődés elveivel összhangban működő mezőgazdaság kialakítása, mely jó megélhetési forrást biztosít a településen élőknek. PROJEKTEK: Megnevezés Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Biotermesztés elősegítése Kiváló minőségű élelmiszer előállítása. Lakosság

Zákányszék település területe Folyamatos Gazdálkodó lakosság

Magasabb termesztési költség Pályázati forrás

Megnevezés

Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése

Az intézkedési célon belüli részcél

Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése a mezőgazdasági termelők piacra jutásának segítésére, mezőgazdasági átvevő hely létesítése a településen.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Helyi mezőgazdasági vállalkozások

Helyi termelők

Folyamatos Gazdálkodók

Pályázati forrás

109 / 164

Megnevezés

Helyi kistermelők piacának fenntartása

Az intézkedési célon belüli részcél Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

A helyi kistermelők helyi lakóknak való értékesítésének további biztosítása. Helyi lakosság, mint vásárló Helyi kistermelők, mint értékesítők

Ütemterv

Folyamatos

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Piaci árusok, kistermelők

Gazdálkodók Saját területek felhasználásával, az érintett termelők bevonásával

5.3.4 Helyi kereskedelem és szolgáltatások Az intézkedés célja: A települési gazdasági kockázatok csökkentése. PROJEKTEK: Megnevezés

Marketingstratégia kidolgozása

Az intézkedési célon belüli részcél

Marketingstratégia kidolgozása helyzetének javítására.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

a

Vállalkozók Zákányszék közigazgatási területe Homokháti Kistérség

Ütemterv

Közép- és hosszútáv

A projekten dolgozó szereplő(k)

Zákányszék Önkormányzata Kistérségi társulás munkaszervezete Helyi vállalkozások

A projekt megvalósításához szükséges keret

Projektmérettől függően

Igénybe vehető forrás(ok)

Pályázati források Magántőke

110 / 164

település

piacon

elfoglalt

Megnevezés

Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása

Az intézkedési célon belüli részcél

Pályázati források megcélzása középvállalkozások segítésére.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet Ütemterv A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

a

helyi

mikro-,

kis-

és

Helyi mikro-, kis- és középvállalkozások

Zákányszék közigazgatási területe

Folyamatosan Zákányszék Önkormányzat Mikro-, kis- és középvállalkozások Projektmérettől függő Pályázati források Magántőke

5.3.5 Falusi turizmus fejlesztése Az intézkedés célja: A települési falusi turizmus fejlesztése, előadások tartása, pályázati lehetőségek keresése, pályázati források lehívása. PROJEKTEK: Megnevezés

Falusi turizmus fejlesztése

Az intézkedési célon belüli részcél

A települési falusi turizmus fejlesztése előadások tartásával, pályázati lehetőségek keresésével, pályázati források lehívásával.

Megcélzott szegmens Projekt által közvetlenül érintett terület, szervezet

Zákányszékre látogató turisták Helyi lakosság

Ütemterv

Középtáv

A projekten dolgozó szereplő(k) A projekt megvalósításához szükséges keret Igénybe vehető forrás(ok)

Zákányszék közigazgatási területe

Zákányszék Önkormányzata Lakossági vállalkozók Projektmérettől függő Pályázati források Befektetők

6. MONITORING A fenntartható fejlődés érdekében megfogalmazott projektek végrehajtása révén az alapállapothoz képest a települési jellemzők bizonyos mértékben módosulnak, ezen változások kimutatását szolgálja a monitoring is. A monitoring célja tehát adatszolgáltatás a változások rövid és hosszú távú optimalizálásához, miközben feladatunk különböző mérések végrehajtása, az adatok rögzítése és értékelése is. A monitoring tevékenység lényege esetünkben az, hogy a fenntartható fejlődés elérésére megtervezett projektek valós eredményeit felmérje. Ezen eredmények ismeretében nyílik lehetőségünk arra, hogy a tervezett és valós adatok közötti eltérések összehasonlítása nyomán esetleges változtatásokat eszközöljünk fejlesztéseink körében, a lehető legoptimálisabb célok elérésére. A monitoring tehát alapvető információkat közvetít számunkra munkánk eredményességéről, hiszen csupán így áll módunkban erőfeszítéseink eredményességét értékelni. Monitoring tevékenységünk végcélja az, hogy folyamatos információnk legyen a vizsgált települési környezetben lejátszódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok hatásának mértékéről, szabályosságáról, trendjéről.

6.1 Cselekvési terv A monitoring az a felülvizsgálati tevékenység, mely során a fejlesztések mérhetővé válnak, és így a további munkafolyamatokra vonatkozóan iránymutatásul szolgálnak. A monitoring tevékenység elvégzésére cselekvési terv létrehozására, helyi munkatársak, lehetőleg önkormányzati dolgozók vagy csoport kijelölésére kerülhet sor, akik rendszeresen koordinálják a fenntartható fejlődés elérésére megalkotott programok végrehajtását. Az ő illetékességi körükbe sorolható a továbbiakban jelen fenntarthatósági terv felülvizsgálatának elkészíttetése is. Jelen terv felülvizsgálatát célszerű éves rendszerességgel elvégezni. A felülvizsgálati tevékenységben adatszolgáltató, koordinációs és értékelő szerepben egyaránt részt vehetnek az alábbi szereplők: Zákányszék Település Polgármestere Zákányszék Település Alpolgármestere Települési Bizottságok, azok tagjai Zákányszék Települési Önkormányzat területén működő oktatási intézmények (iskola, óvoda) munkatársai Az önkormányzat által fenntartott közintézmények munkatársai (pl. művelődési ház) Települési orvosi rendelők dolgozói Önkormányzati Társulások Közműszolgáltatók Zákányszéki Polgármesteri Hivatal munkatársai Civil szervezetek, helyi közösségek

Jelen terv felülvizsgálata objektív eredmények elérésére konkrét mérőszámokkal, lehetőleg lakossági véleményfelméréssel kiegészített módon történjék. Az eltérések elemzésével változtatásokra kerülhet sor települési fejlesztési prioritásaink kijelölésében.

6.2 Indikátorok Zákányszék település fenntartható fejlődési tervének felülvizsgálata ajánlásunk szerint az alábbi indikátorlista alapján történjék: Levegőminőség (mérés: rossz levegőminőségű napok száma/év) Energiafogyasztás (mérés: egy főre jutó összes energiafogyasztás) Fogyasztói csoportok által felhasznált elektromos energia (köz-, magánszektor) Helyi háztartások hőfogyasztása Hulladékhasznosítás (összes és egy főre jutó hulladéklerakóba vitt hulladék mennyisége) Komposztálásba kezdő háztartások száma (háztartási hulladék újrahasznosítási rátája) Kerékpáros közlekedés (kerékpáros közlekedés változása a településen, új kerékpárutak hossza) Területhasznosítás (egy főre jutó zöldterület nagysága) Népesség (népességszám változása, korcsoportok aránya) Háztartások száma a háztartásban élők száma szerint Gazdasági aktivitás (helyi munkahelyek száma ágazat szerint) Egy keresőre jutó átlagjövedelem a településen Nők, férfiak átlagjövedelmének változása Munkanélküliségi ráta (munkanélküliek száma) Munkanélküliek és szabad munkahelyek száma Segélyben részesülők száma Közbiztonság (vagyon és személy ellen elkövetett bűncselekmények száma) Egyészségi állapot (nők, férfiak várható élettartama) Egy főre jutó lakás (területi változások) Zajproblémás környezetben élők aránya Helyi önkormányzat adóbevételei Települési szolgáltatási pontok száma Könyvtári látogatások száma (látogatás/év) Szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség változása A házilag előállított élelmiszerek aránya, biotermékek aránya Élelmiszertermelésre használt földterület nagysága Városi választásokon részvételek aránya.

6.3 Kommunikáció Zákányszék település fenntartható fejlődési tervének kommunikációs lehetőségei a kimondottan jó helyi viszonyoknak köszönhetően igen sokrétűek lehetnek. A települési hírekről a lakosság több csatornán keresztül is rendszeresen értesülhet, így jó arányban biztosított a lakosok helyi információkhoz való hozzájutása. Javasoljuk tervünk legalább egyszeri megismertetését a helyi médiumokban (pl. újság, televízió). Javasoljuk jelen terv tartalmának egyszeri, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos hírek és összefoglalók rendszeres (heti, havi, féléves és éves) szerepeltetését a helyi

113 / 164

médiumokban, s emellett szintén rendszeres konzultációk lebonyolítását (éves szinten) a környezeti fenntarthatósági tervben foglaltak megvalósításáról a helyi önkormányzat és a lakosság részvételével. A hazai viszonyok tekintetében a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés témáinak jelenléte a helyi médiumokban igen ritka. Zákányszék tekintetében a kapcsolódó hírek aránya az elmúlt időszakban növekvő tendenciát mutat, s reményeink szerint ez az arány továbbra is emelkedni fog.

114 / 164

Mellékletek 1./A számú melléklet: Lakossági kérdőív 1/B. számú melléklet: Oktatási kérdőív 2. számú melléklet: Épített értékek jegyzéke 3. számú melléklet: Mintatérképek 4. számú melléklet: Jellemző indikátorok ajánlott mérése - mintatáblák 5. számú melléklet: Agrár környezetgazdálkodásban használt mintatérképek 6. sz. melléklet: Védett növények jegyzéke 7. sz. melléklet: A települési mélyfúrású kutak adatai, Zákányszék 8. sz. melléklet: Projektek prioritások szerinti besorolása

115 / 164

1./A számú melléklet: Lakossági kérdőív

KÉRDŐÍV

ZÁKÁNYSZÉK TELEPÜLÉS HELYI ÉRTÉKEI

LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉS

Kérjük, szánjon pár percet kérdőívünk kitöltésére! Válaszaival hozzájárulhat a Zákányszék települési Környezeti Fenntarthatósági Program (Local Agenda 21) megalapozásához! Köszönjük!

1.

A kitöltő személy:

(Kérjük, tegyen X-et a körbe kiválasztott válasza elé! AZ ADATOK NÉV NÉLKÜL KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA):

Neme:

Férfi

Nő

Kora:

30 év alatt

31-40 év között

41-54 év között

55 év felett

116 / 164

Iskolai végzettsége:

8 általános

szakmunkás

érettségi

főiskola/egyetem

Mióta él Ön Zákányszéken?

0-5 éve

6-10 éve

11-20 éve

20 évnél régebben

Mi az Ön foglalkozása? …………………………...................................

2.

Mi a véleménye a Zákányszék települési helyi értékek (épületek, terek, utcák, a környék) állapotáról? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!)

Mi a véleménye az épületek, terek, utcák állapotáról Zákányszéken?

5 kiváló állapotban vannak 4 jó állapotúak 3 nem igazán jó állapotúak 2 rossz állapotban vannak 1 nagyon rossz állapotúak

117 / 164

Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének állapotáról?

5 kiváló 4 jó 3 nem igazán jó 2 rossz 1 nagyon rossz

3.

Ön szívesen él Zákányszéken? (Kérjük, tegyen X-et a körbe kiválasztott válasza elé!)

Igen

Nem

4.

Szívesen él Ön a jelenlegi, közvetlen lakókörnyezetében? (Kérjük, tegyen X-et a körbe kiválasztott válasza elé!)

Igen

Nem

5.

Úgy véli, hogy az itteni gyerekek felnőttként elköltöznek Zákányszékről? (Kérjük, tegyen X-et a körbe kiválasztott válasza elé!)

Igen, többnyire elköltöznek.

Némelyikük talán elköltözik, de lesz, aki itt marad.

118 / 164

Nem, többnyire maradnak.

6.

7.

Milyen érzésekkel gondol Zákányszékre? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!)

7

Nagyon szeretem.

6

Szeretem.

5

Jó érzésekkel gondolok rá.

4

Közömbösen.

3

Nem jó érzéssel.

2

Rossz érzéssel.

1

Nagyon nem szeretem.

Mit kedvel leginkább Zákányszéken? (Kérjük, tegyen X-et kiválasztott válaszai elé! Több jelet is tehet!)

Az épületeket

A közösséget

A munkahelye közelségét

A sok zöld teret

A szabadidős lehetőségeket

A boltokat

Mást: …………………………………………………………………………

Nem szereti, csupán azért lakik itt, mert csak itt tudott lakhatáshoz jutni.

119 / 164

8.

Ön szerint Zákányszék település milyen hangulatú? (Kérjük, tegyen X-et kiválasztott válaszai elé! 3 jelet tehet.) Egyhangú.

Nyugalmas.

Jókedvű.

Nyomasztó.

Rosszkedvű.

Feszült.

Biztonságos.

Hangulatos.

9.

Tudja-e, hogy mennyi kilowatt-óra villanyt, hány m3 gázt és vizet fogyaszt Ön, vagy az Ön lakásában élő személyek együttesen 1 hónap alatt? igen

nem

10. Hajlandó-e a jövőben jobban takarékoskodni az energiával (villany, gáz) és a vízzel?

igen

nem

120 / 164

11. Milyen fűtési rendszerrel rendelkezik? nincs fűtés

villanykályha

távfűtés

cirkó

alternatív

vegyes fűtés

gázkonvektor, héra

12. A Zákányszéken működő boltok és egyéb szolgáltatóegységek kielégítik az Ön szükségleteit? Többnyire igen

Többnyire nem

13. Szeretné, hogy Zákányszéken több olyan bolt és szolgáltatóegység legyen, ahol a lakók dolgozhatnak? igen

nem, elég bolt van már

14. Mit szeretne leginkább az alábbi, közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések közül Zákányszéken az elkövetkezendő 20-30 évben? parkoló-kialakítást

121 / 164

közösségi autóbusz közlekedés fejlesztését

a gyalogos közlekedés, járdák, zebrák fejlesztését

kerékpáros közlekedés, kerékpárút fejlesztés

15. Kérjük, fontosságuk szerint rangsorolja X jellel 1-től 5-ig a következő általános környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági feladatokat! (1: egyáltalán nem fontos, 5: nagyon fontos) 1

2

3

4

5

1. Az ivóvíztartalék védelme

□

□

□

□

□

2. Levegőszennyezés csökkentése

□

□

□

□

□

3. Zajterhelés csökkentése

□

□

□

□

□

4. Szelektív hulladékgyűjtés

□

□

□

□

□

5. Környezettudatos életvitel elterjesztése a lakosság körében

□

□

□

□

□

6. Megújuló energiaforrások (nap- és, szélenergia) alkalmazása

□

□

□

□

□

7. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

□

□

□

□

□

8. Illegális szemétlerakók felszámolása

□

□

□

□

□

9. Tudatos vásárlói magatartás megismertetése

□

□

□

□

□

10. Közterületek tisztántartása

□

□

□

□

□

11. A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése

□

□

□

□

□

12. A klímaváltozás hatásaira (viharok, hőség) való felkészülés

□

□

□

□

□

13. A kulturális örökség védelme

□

□

□

□

□

14. Oktatás, képzés fejlesztése

□

□

□

□

□

15. Egyenlő lehetőségek, a szegregáció csökkentése

□

□

□

□

□

16. Az egészség védelme

□

□

□

□

□

17. Kulturális szolgáltatások és lehetőségek növelése

□

□

□

□

□

18. A társadalom nagyobb részvétele a közügyekben

□

□

□

□

□

122 / 164

16. Mennyire elégedett Ön az alábbi tényezők helyzetével hazánkban és Zákányszéken? Kérjük, jelölje számmal, úgy, hogy az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen, az 5-ös azt, hogy teljesen elégedett!

Országos

Zákányszéken

a levegő tisztaságával a közellátással a tömegközlekedéssel a szórakozási lehetőségekkel a továbbtanulási lehetőségekkel a közbiztonsággal a vállalkozások sikerességével az idősebbekkel való törődéssel a fiatalok helyzetével az egészségügyi helyzettel a lakáshelyzettel az utcák, terek, parkok állapotával 17. Milyen a természet (erdők, patakok, tavak, parkok vadon élő állatok stb.) állapota? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!)

Mi a véleménye a természet állapotáról Zákányszéken?

5 kiváló állapotban van 4 jó állapotú 3 nem igazán jó állapotú 2 rossz állapotban van 1 nagyon rossz állapotú

Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének természeti állapotáról?

5 kiváló

123 / 164

4 jó 3 nem igazán jó 2 rossz 1 nagyon rossz

18. Milyen a környezet (víz, levegő, talaj, zaj, települési tisztaság) állapota? (Kérjük, karikázza be a helyesnek tartott számot!)

Mi a véleménye a környezet állapotáról Zákányszéken?

5 kiváló állapotban van 4 jó állapotú 3 nem igazán jó állapotú 2 rossz állapotban van 1 nagyon rossz állapotú

Mi a véleménye közvetlen lakókörnyezetének környezeti állapotáról?

5 kiváló 4 jó 3 nem igazán jó 2 rossz 1 nagyon rossz

19. Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a környezetszennyezés problémájára? (Csak egy választ jelöljön X-el!) a károkozó tevékenység betiltása

a környezetszennyezők megbírságolása

124 / 164

a környezetbarát technológiák bevezetésének anyagi támogatása

a károk kompenzációval

ellensúlyozása

különböző

fejlesztésekkel,

beruházásokkal,

a károsultak pénzbeli kártérítése

20. Ha oda költözhetne, ahová akarna, hova költözne a legszívesebben? tanyára,

kis faluba

nagyközségbe, város környékre

kisvárosba

nagyobb városba, Budapest külső területeire

Budapest belső részeire

külföldre

sehova, maradna ahol lakik

21. Ön milyen környezetben élne a legszívesebben? egy kulturált kertvárosban,

egy nem túl magas házakkal beépített belvárosias részen vagy

egy magas házakkal beépített világvárosban

125 / 164

azaz

egy békés tanyán

egy nagyobb faluban

egy a hagyományokat őrző történelmi városban,

olyan környezetben, amilyenben most él

22. Az alábbi tevékenységek közül melyek jellemzők Önre? (több válasz is megjelölhető) rendszeresen kerékpárral közlekedik

szelektíven gyűjti a hulladékot

energiatakarékos égőt használ

hazai élelmiszert részesíti előnyben

egyik tevékenységet sem folytatja

23. Ha Ön lenne az önkormányzat helyében, milyen sorrendben végezné az alábbiakat? Kérjük, állítsa sorrendbe az alábbi feladatokat (1.: a legfontosabb; …3.: a legkevésbé fontos)

Feladat

Fontossági sorrend

Épületek szigetelése Nyílászárók cseréje Lakások fűtéskorszerűsítése

24. Milyen lakóközösségi vagy önkormányzati kezdeményezésekben venne részt az alábbiak közül? 1 – bizonyosan részt venne; 2 – valószínűleg részt venne; 3 – attól függ; 4 – nem

126 / 164

valószínű hogy részt venne; 5 – biztosan nem venne részt

Közterületek takarítása Fa- és virágültetés közterületen Vitafórumokon részvétel Hulladékok szelektív gyűjtése Megfelelő szervezés esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztatáson való részvétel Környezetvédelmi rendezvényen való részvétel

25. Hogyan ítéli meg a település gazdasági helyzetét? (Kérem, húzza alá a helyesnek tartott választ.) - az ipar fejlettsége a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz -

a mezőgazdaság fejlettsége a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz

-

szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, oktatás, egészségügy)

fejlettsége a településen: nagyon jó jó kevésbé jó

127 / 164

rossz nagyon rossz -

az emberek képzettsége, tanultsága a településen nagyon jó jó kevésbé jó rossz nagyon rossz

26. Hogy gondolja: itt a környéken 100 ember közül hánynak van szüksége valamilyen segélyre? (Kérem, írja be a becsült számot.)

……………..

27. …és mit gondol: 100 igénylő közül hányan kapnak ténylegesen valamilyen segélyt? (Kérem, írja be a becsült számot.)

……………..

28. Ön szerint a szociális célra rendelkezésre álló pénzösszegeket (Kérem, jelölje X-el a helyesnek tartott választ, csak az egyiket!) inkább segélyezésre vagy

inkább a szociális intézmények fejlesztésére kellene fordítani?

29. Ön szerint a hatóságoknak (Csak egy választ jelöljön X-el!) emelniük rászorulókról,

kell

a

jól

élők

adóit,

hogy

gondoskodhassanak

más módon kell megoldaniuk ezt a problémát vagy

128 / 164

a

bajba

jutott

ez nem is feladatuk, hanem mindenkinek magának kell gondoskodnia magáról, ha bajba kerül

30. Hogy gondolja: lakásának/házának állapota kielégítő vagy nem? Jelölje X-el! kielégítő

részben, is-is

nem kielégítő

31. Módjában állna tatarozni most lakását vagy nem állna módjában? Igen, módjában állna

Nem, nem állna módjában

32. Személy szerint Ön számít arra, hogy valaki a családjából munkanélküli lesz? igen

nem

33. Hogyan informálódik leginkább legjellemzőbb módot jelölje meg!)

környezete

országos sugárzású TV adókat nézek,

helyi TV-t nézek,

országos sugárzású rádiókat hallgatok,

helyi rádiót hallgatok,

129 / 164

és

a

világ

dolgairól?

(A

országos terjesztésű újságot olvasok,

helyi újságot olvasok,

otthon vagy munkahelyemen internetről tájékozódom,

a legtöbb értesülést környezetemtől, szóban kapom.

34. Milyen terület fejlődését szeretné elérni Zákányszéken? ( 1 – leginkább szeretné, … 9 – legkevésbé szeretné) turizmus ipartelepítés hagyományőrző mezőgazdaság szolgáltatások oktatás közlekedés lakásépítés egyéb, éspedig: 35. Az alábbiak közül minek a megőrzését, védelmét tartja leginkább fontosnak? (1 – legfontosabb, … 8 – legkevésbé fontos) a táj a természeti környezet az erdők szőlőkultúrák gyümölcskertek védett gyepek egyes építmények, házak egyéb megőrzendő értékek (kérem nevezze 36. Milyen módon, milyen szervezetek, intézmények segítségével lehetne legjobban Zákányszék települést fejleszteni (a „fenntartható fejlődést” előkészíteni)? (Legfeljebb három lehetőséget X-eljen be!)

130 / 164

helyi, rendszeres lakossági fórumok,

képviselő testület,

polgármesteri hivatal,

a megyei szintű szervezetek,

regionális szervezetek ,

sajtó, tévé, rádió,

társadalmi szervezetek,

nemzetközi segítséggel,

egyéb, éspedig:.

37. Hogyan tudnának a helyi lakosok, civil szervezetek ebben részt venni? (Csak 1 választ jelöljön X-el, azt, amelyik az Ön véleménye szerint a legfontosabb!)

tanácsadással, ismeretterjesztő tevékenységgel

önkéntes munkával,

fizetett munkával,

pénzbeli hozzájárulással,

egyéb, éspedig:

131 / 164

38. Találkozott-e korábban a „fenntartható fejlődés” kifejezéssel? igen ,

nem

39. Ön mit ért ezen? Kérjük, írja ide:

……………………………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………………………...……

……………………………………………………………………………………………………………………………………...……

40. Véleménye szerint a belátható jövőben az alábbiak közül mely lesz Európa legnagyobb problémája? Legfeljebb három lehetőséget jelöljön X-el!

az ivóvíz biztosítása,

a levegőszennyezés,

a hulladék elhelyezése,

a természetes környezet, a zöld területek csökkenése,

a biológiai sokszínûség csökkenése,

a városi stressz,

az oktatás színvonala,

a terrorizmus,

132 / 164

a megélhetés,

a gyermekek jövője,

a betegségek, az egészségügy problémák.

41. …és a lakóhelyén élő embereké? Legfeljebb három lehetőséget jelöljön X-el!

az ivóvíz biztosítása,

a levegőszennyezés,

a hulladék elhelyezése,

a természetes környezet, a zöld területek csökkenése,

a biológiai sokszínűség csökkenése,

a városi stressz,

az oktatás színvonala,

a terrorizmus,

a megélhetés,

a gyermekek jövője,

a betegségek, az egészségügy problémák.

42. Zákányszék melyik három települési problémájának megoldását tartja a legsürgősebbnek?

133 / 164

Az első: …………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...........

A második: …………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...........

A harmadik:

…………………………………………………………………………………………………...

……………………………………………………………………………………………...........

43. Szeretné-e, hogy a fenntartható fejlődésről több információ jusson el Önhöz? igen, de csak Zákányszékről

igen, általában

nem

44. Melyik módszert gondolja a leghatékonyabbnak kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez? rádió

134 / 164

a

fenntarthatóságról

újság

tv

utcai plakát, szórólap

lakossági fórum

egyéb ………………………………………………… Köszönjük, hogy időt szánt kérdőívünk kitöltésére! Válaszai feldolgozásra kerülnek, s így a települési fenntartható fejlődést segítik majd elő. Válaszait köszönjük.

135 / 164

1/B. számú melléklet: Oktatási kérdőív KÉRDŐÍV

TELEPÜLÉS OKTATÁS-NEVELÉS HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE Kérjük, szánj pár percet kérdőívünk kitöltésére! Válaszaiddal hozzájárulhatsz a Balotaszállás települési Környezeti Fenntarthatósági Program (Local Agenda 21) megalapozásához! Köszönjük!

1. Véleményed szerint mennyire jelent problémát ma környezetszennyezés? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el!)

Magyarországon

a

településeden

a

Nagyon komoly problémát jelent.

Eléggé komoly problémát jelent.

Viszonylag jelentéktelen problémát jelent.

Nem jelent problémát.

2. Véleményed szerint mennyire jelent problémát környezetszennyezés? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el!)

Nagyon komoly problémát jelent.

Eléggé komoly problémát jelent.

Viszonylag jelentéktelen problémát jelent.

136 / 164

Nem jelent problémát.

3. Érdeklődsz-e a környezetvédelmi kérdések iránt? (Kérjük, jelöld a körben X-el!)

Igen, folyamatosan.

Igen, de csak egyes eseményekkel kapcsolatban.

Egyáltalán nem.

4. Ha igen, mi volt az a legutóbbi környezeti probléma (kérdés), ami felkeltette érdeklődésedet (amiről hallottál, vagy amiről olvastál)? Kérjük, írd le ide!

………………………………………………………………………………………….. 5. Milyen forrásból jutottál hozzá eddig leginkább környezetvédelmi ismeretekhez, információkhoz? (Kérjük, a válaszod jelöld a körben X-el! Több választ is megadhatsz!)

Az iskolai tanórákon, tantárgyakon keresztül.

Egyéb iskolai rendezvényeken (szakkör, klub, kirándulás, stb.).

Televízió, rádió híradásaiból, műsoraiból.

Újságokból, folyóiratokból.

Barátokkal, szülőkkel, ismerősökkel folytatott beszélgetés során.

Egyéb módon, éspedig…………………………………

6. Van-e tudomásod arról, hogy lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelmi, természetvédelmi szervezet (egyesület, klub, szakkör) tevékenykedik?

137 / 164

Igen, ismerek ilyen szervezetet, például: …………………………………

Nincs tudomásom ilyen szervezet működéséről.

7. Részt vettél-e már lakóhelyeden vagy iskoládban környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos rendezvény programján?

Igen, mert tagja vagyok környezetvédelmi szervezetnek. A szervezet neve: …………

Igen, rendszeresen részt veszek ilyen rendezvényeken.

Csak ritkán veszek részt ilyen rendezvényeken.

Még soha nem vettem részt környezetvédelmi rendezvényen, programon.

8. A környezetvédelem „jeles napjai” közül iskolánkban az alábbiakról szoktunk valamilyen formában megemlékezni (Természetesen több választ is bejelölhetsz!):

Környezetvédelmi Világnap (június 5.)

Föld Napja (április 22.)

Madarak és Fák Napja (május)

Egyéb, éspedig …………..

Iskolánkban nincsenek ilyen megemlékezések.

9. Szeretnél-e többet tudni, tanulni a környezetvédelem kérdéseiről?

Igen, főleg az iskolai tananyagon keresztül.

138 / 164

Igen, elsősorban a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, klub, stb.) keretében.

Elégnek tartom a jelenlegi lehetőségeket.

10 Véleményed szerint kinek az elsőrendű felelőssége és feladata a települések környezeti állapotának a védelméről gondoskodni? (Kérjük rangsorold az alábbi lehetőségeket fontosságuk szerint! A körbe most ne X-et, hanem fontosság szerint 1-től 5-ig számot tegyél, ahol 1: nem fontos, nem az ő feladata; 5: nagyon fontos, az ő elsőrendű feladata!)

Az országot irányító kormányé.

A településeket irányító helyi önkormányzatoké.

A vállalkozásoké, intézményeké.

A különböző civil szervezeteké (egyesületek, alapítványok, stb.).

Az egyes személyeké, családoké.

Egyéb elképzelésem van, éspedig: ……………………………………………….

11 Mindennapi viselkedésünkkel, szokásainkkal hozzájárulhatunk a környezeti problémák fokozódásához, de csökkentéséhez is. Az alábbiakban felsorolt és otthon is, iskolában is alkalmazható „környezetvédő” megoldások közül jelöld meg X-el azokat, amelyekre Te is odafigyelsz!

Takarékos világítás, fűtés.

Hulladékok valamilyen célra történő hasznosítása.

Egyéb, éspedig: …………….

Nem gondoltam még a fenti lehetőségekre.

139 / 164

12 Véleményed szerint az emberek fogyasztási (vásárlási) szokásai szerepet játszanak-e a környezeti problémák fokozódásában?

Igen, jelentősnek tartom a fogyasztási (vásárlási) szokások környezetterhelő hatását.

Igen, néha lehetnek a fogyasztási (vásárlási) szokásoknak is környezetterhelő hatásai.

Nem tartom a fogyasztási (vásárlási) szokásokat környezetterhelő hatásúnak.

13 Próbáltál-e már olyan terméket használni (vásárolni), melyről tudtad, hogy kevésbé terheli a környezetet?

Igen, nagyon gyakran. (Ha tudod, nevezd meg a terméket:

………………)

Nagyon ritkán.

Soha.

14 Tájékozottnak tartod-e magad lakóhelyed környezetvédelmi stb. ügyeiben, kérdéseiben?

Igen, megfelelően tájékozott vagyok lakóhelyem ügyeiben.

Csak ritkán szoktam foglalkozni lakóhelyem dolgaival.

Egyáltalán nem érdekelnek lakóhelyem dolgai, ügyei.

15 Hol beszélitek meg leggyakrabban lakóhelyed ügyeit?

Az iskolában, a tanárokkal és tanulótársakkal együtt.

A tanulók egymás között, baráti társaságban.

140 / 164

gazdasági,

szociális,

Otthon, szülőkkel és ismerősökkel.

Egyéb formában,és pedig:……………………………………………….

16 Szívesen élsz itt, ezen a környéken?.

Igen, szeretem ezt a környéket.

Ha volna lehetőségem, elköltöznék erről a környékről.

17 Az alábbiakban felsorolunk néhány dolgot, ami egy településen mindig fontos lehet. Légy szíves értékeld, hogy a felsoroltakkal mennyire vagy megelégedve lakóhelyeden! (Osztályozz a körben 1-5 közötti számokkal: az 1-es azt jelenti, hogy nagyon elégedetlen vagy a megjelölt dologgal, az 5-ös pedig azt, hogy teljesen elégedett vagy, de adhatsz 2-est, 3-ast és 4-est is!) Osztályzat (1-5):

A levegő tisztasága, a természeti környezet állapota

A tömegközlekedés

A közellátás

A tanulási, továbbtanulási lehetőségek

A szórakozási lehetőségek

A közbiztonság

A munkavállalási lehetőségek Az egészségügyi helyzet A lakáshelyzet

141 / 164

Az utcák, terek, parkok állapota A település egészének hangulata

18 Jelentősen segítené további munkánkat, ha jeleznéd, hogy az előzőekben említettek közül melyik három települési probléma megoldását tartod a legsürgősebbnek! Az első: ………………………………………………………… A második: ………………………………………………………… A harmadik: ………………………………………………………… 19 Ha a fentieken kívül még valamit szeretnél közölni velünk, azt ide írhatod: ………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………….. Köszönjük, köszönjük!

hogy

időt

szántál

kérdőívünk

142 / 164

kitöltésére!

Válaszaidat

nagyon

2. számú melléklet: (települési adatkérés, folyamatban)

143 / 164

3. számú melléklet: Mintatérképek 3. melléklet /1. ábra Az európai közösségi előírásoknak nem megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott települések

Forrás: www.hidrologia.hu 3. melléklet /2. ábra Belvíz-érzékeny területek a Dél-Alföldön

Forrás: www.hidrologia.hu

144 / 164

3. melléklet /3. ábra Vezetékes ivóvizek arzéntartalma hazánkban

Forrás: www.enfo.agt.bme.hu 3. melléklet /4. ábra Belvíz-veszélyeztetettség szintje a Dél-Alföldön

Forrás: www.hidrologia.hu

145 / 164

3. melléklet /5. ábra Zákányszék település elhelyezkedése

Forrás: www.invitel.hu 3. melléklet /6. ábra Általános iskolák felmérése hazánkban, oktatás fejlődése

Forrás: www.ofi.hu

146 / 164

4. sz. melléklet: Jellemző indikátorok ajánlott mérése, mintatáblák, Zákányszék település A település humán aktivitásának az energiafogyasztásra gyakorolt hatása, mintatábla Indikátor megnevezése

Egység

Össz lakosság

fő

Egy lakásban élők átlaga

fő

Víz: Számlázott víz

m3/év

Számlázott víz

m3/fő

Szennyvíz: Kezelt

m3/év

Kezelt

m3/fő

Kezeletlen

m3 év

Kezeletlen

m3/fő

Csatornára kötött lakások

%

Vízbázist veszélyeztető anyagok: Hígtrágya

m3/ha

Műtrágya

t/ha

Istállótrágya

t/ha

Növényvédőszer

t/ha

Hulladékkezelés

m3/év

Hulladékkezelés

m3/lakás

Veszélyes hulladék

to/év/település

Energia gazdálkodás: Fa

MJ/év

Szén

MJ/év

Gáz

MJ/év

Elektromos energia

MJ/év

Fűtőolaj

MJ/év

Évi összenergiai fogyasztás

MJ/év

Évi energiafogyasztás/fő

MJ/év/fő

Évi energiafogyasztás /lakás

MJ/év/lakás

147 / 164

2011

2012

2013

Közvilágítás

MJ/év

Közvilágítás/fő

MJ/év/fő

Tájhasználat: Szántó

ha

Kert, gyümölcsös

ha

Legelő és rét

ha

Erdőterület

ha

Erdő az ősszes felülethez arányítva

%

Nádas

ha

Halastó

ha

Művelés alól kivett terület

ha

Művelés alól kivett az összterület arányában

%

Összes terület

ha

Összes terület /fő

Ha/fő

Víz fogyasztás lakó egyenértékben, mintatábla Indikátor Egység 2011 megnevezése Lakosság Évi vízfogyasztás számlázott Egy személyre jutó évi vízfogyasztás

2013

fő m3 m3/lakó

Évi kitermelt víz

m3/év

Egy személyre jutó évi kitermelt víz

m3/fő

Szelektív hulladékgyűjtés, mintatábla Indikátor Egység megnevezése Lakosság száma

fő

Évi össz hulladék Évi kommunális hulladék Komposzt

kg/összlakosság

Üveg

2012

2011

kg/összlakosság kg/összlakosság kg/összlakosság

148 / 164

2012

2013

Papír

kg/összlakosság

Fém

kg/összlakosság

Ellem és akkumulátor

kg/összlakosság

PET

kg/összlakosság

Gumiabroncs

kg/összlakosság

Szelektíven gyűjtött %

%/összlakosság

Évi össz hulladék Évi kommunális hulladék Komposzt

kg/lakó kg/lakó kg/lakó

Üveg

kg/lakó

Papír

kg/lakó

Fém

kg/lakó

Ellem és akkumulátor

kg/lakó

PET

kg/lakó

Gumiabroncs

kg/lakó

Szelektíven gyűjtött %

%/lakó

Éves energiafogyasztás, mintatábla Indikátor Egység megnevezése Fa (leveles)

2011

2012

2013

m3

Szén (brikett)

to

Gáz

m3

Villany

kWh

Benzin

l

Dízel

kg

Fűtőolaj

kg

Lakosság korosztályos megoszlása, mintatábla Indikátor megnevezése

2011 fő

%

0-6 év 7-14 év 15-20 év 21-40 év

149 / 164

2012 fő

%

2013 fő

%

41-60 év 60 év felett Összesen: Halálozások és születések száma, mintatábla Indikátor Egység 2011 megnevezése Halálozások száma

fő

Születések száma

fő %

Különbség %-ban

Mobilitás és jólét, mintatábla Indikátor Egység megnevezése Betelepülők

2011

2012

2013

2012

2013

Fő

Kitelepülők

Fő

Egyenleg

Fő

Lakosság %-ában

%

Népsűrűség kül- és belterület Népsűrűség belterület Zöldterületek aránya

Fő/ha Fő/ha m2/fő

Egészségügyi ellátás, mintatábla Indikátor megnevezése

2011 fő

%

2012 fő

%

2013 fő

%

Lakosságszám Háziorvosok száma (lakó/háziorvos) Ápoló személyzet (lakó/ápoló) Földhasználat, mintatábla Indikátor megnevezése

2011 ha

%

Külterület Megművelt terület Kert, gyümölcsös Rét, legelő

150 / 164

2012 ha

%

2013 ha

%

Erdő Nádas Halastó Kivett Összesen: Ebből védett: Állatállomány, mintatábla Indikátor megnevezése

2011 db

2012

ha/db

db

2013

ha/db

db

ha/db

Szarvasmarha Ló, szamár, öszvér Sertés Juh, birka, kecske Szárnyas Nyúl Agrártermelés, piacra juttatott mennyiség, mintatábla Indikátor Egység 2011 megnevezése Állandóan művelt ha terület ha Kert, gyümölcsös Nádas

ha

Halastó

ha

Búza

to

Kukorica

to

Zöldség

to

Gyümölcs

to

Nád

kéve

Hal

to

Fauna , mintatábla Indikátor megnevezése

Egység

2011

Emlősök Ismert fajták

db

151 / 164

2012

2013

2012

2013

Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

% %

Madarak Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Halak Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Csúszómászók Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Kétéltűek Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Gerinctelenek Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Flóra, mintatábla Indikátor megnevezése

Egység

2011

Edényes növények Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Mohák Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Zuzmók

152 / 164

2012

2013

Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Gombák Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben

db % %

Algák Ismert fajták Ebből veszélyeztetett Csökkenőben Összesítő mintatábla Indikátor megnevezése Levegőminőség Energiafogyasztás Helyi háztartások hőfogyasztása Hulladékhasznosítás

Hulladékhasznosítás Komposztálásba kezdő háztartások száma Kerékpáros közlekedés Területhasznosítás Népesség Háztartások száma

db % %

Egység rossz levegőminőségű napok száma/év egy főre jutó összes energiafogyasztás Hőfogyasztás/háztartás Településen összesen a hulladéklerakóba vitt hulladék mennyisége Egy főre jutó hulladéklerakóba vitt hulladék mennyisége db

új kerékpárutak hossza egy főre jutó zöldterület nagysága népességszám változása db

Háztartások száma a háztartásban élők száma szerint

Egy háztartásban élő személyek átlagosan

Gazdasági aktivitás

helyi munkahelyek száma

153 / 164

2011

2012

2013

Könyvtári látogatások száma Települési szolgáltatási pontok száma Helyi önkormányzat adóbevételei Zajproblémás környezetben élők aránya

Látogatás/év

Egy főre jutó lakás

db

Férfiak várható élettartama Nők várható élettartama

év

Közbiztonság Segélyben részesülők száma Szabad munkahelyek száma Munkanélküliségi ráta Nők átlagjövedelmének változása Férfiak átlagjövedelmének változása Egy keresőre jutó átlagjövedelem a településen Szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség változása A házilag előállított élelmiszerek aránya

db

Ft %

év Vagyon és személy ellen elkövetett bűncselekmények száma, db Fő db Munkanélküliek száma, fő Ft

Ft

Ft

Mérés,%, elégedett/nem elégedett %

Biotermékek aránya

%

Élelmiszertermelésre használt földterület nagysága Városi választásokon való részvétel aránya

ha

Fő

154 / 164

5. sz. melléklet: Agrár környezetgazdálkodásban használt mintatérképek 5. melléklet /1. ábra Talajfajták területi megoszlása

Forrás: http//:mekoszk.hu 5. melléklet /2. ábra Hazánk eróziós térképe

Forrás: http//:net.jogtar.hu

155 / 164

5. melléklet /3. ábra A szántóterület aránya a Homokhátságon

Forrás: http//:w3.rkk.hu 5. melléklet /4. ábra Vízminőség a Dél-Alföldön

Forrás: www.ivovizunk.hu

156 / 164

5. melléklet /5. ábra A Homokhátságon területi elhelyezkedése

Forrás: http//:w3.rkk.hu 5. melléklet /6. ábra Termálenergia a Dél-Alföldön

Forrás: www.hidrologia.hu

157 / 164

5. melléklet /7. ábra Talajértékszám, Zákányszék

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet http://maps.rissac.hu/agrotopo/

158 / 164

6. sz. melléklet: Fokozottan védett és védett növények jegyzéke: Növény megnevezése

Latin név

Budai imola

Centaurea sadleriana

Epergyöngyike

Muscari botryoides

Homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

Konkoly

Agrostemma githago

Korcs nőszirom (Fátyolos nőszirom)

Iris spuria

Széleslevelű nőszőfű

Epipactis helleborine

Szürkés ördögszem

Scabiosa canescens

Vörösbarna nőszőfű

Epipactis atrorubens

Homoki kikerics

Colchicum arenarium

Mocsári kardvirág

Gladiolus palustris

Szúnyoglábú bibircsvirág

Gymnadenia conopsea

Pókbangó

Ophrys sphegodes

Fehérmájvirág

Parnassia palustris

Kardos madársisak

Cephalanthera longifolia

Mocsári nőszőfű

Epipactis palustris L.

Hússzínű ujjaskosbor

Dactylorhiza incarnata L. Soó

Pompás kosbor

Orchis laxiflora L. ssp. elegans

Mocsári kosbor

Orchis laxiflora L. ssp. palustris

Poloskaszagú kosbor

Orchis coriophora L.

Szibériai nőszirom

Iris sibirica L.

Kornistárnics

Gentiana pneumonanthe L.

Budai imola

Centaurea sadleriana Janka

Buglyos szegfű

Dianthus superbus L. ssp. superbus

7. sz. melléklet: A települési mélyfúrású kutak adatai, Zákányszék KÚT kataszteri száma

B – 4 (I.)

B – 7 (II.)

Vízjogi Üzemeltetési engedély száma

23758-1-6/2005.

Vízjogi Üzemeltetési engedély érvényessége

2030.12.31.

Létesítés éve

1962

1973

1988

Talpmélység [m]

218

263,6

336,5

159 / 164

B – 9 (III.)

201,2213,5

Szűrőzés (mm) Engedélyezett [m3/d] Napi átlagos [m3/d]

vízkivétel termelés

225,9-244,8 253,3-265,0

314,0-330,0

1150 219

Napi csúcstermelés [m3/d]

355

Távlati napi csúcstermelés [m3/d]

379

Vízbázis minősége

II. osztályú rétegvíz

II. osztályú rétegvíz

II. osztályú rétegvíz

Jelenlegi funkció (Tartalék/üzemelő)

Csúcsidejű kisegítő kút

Enyhén homokol, vésztartalékként üzemel.

Folyamatosan üzemel.

Forrás: Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézmény

160 / 164

8. sz. melléklet: Projektek prioritások szerinti besorolása Prioritás

Pillér

Alpillér 5.1.1 Társadalmi szemléletformálás 5.1.2 Önkormányzati ügyintézés és civil kapcsolatok javítása

5.1. Társadalmi pillér

Társadalmi prioritások

5.1.3 Egészségügyi helyzet fejlesztése

5.1.4. A települési szociális helyzet fejlesztése 5.1.5 Oktatás, képzés fejlesztése

161 / 164

Projekt 1. Ismeretterjesztő előadások szervezése 2. A lakosság befogadókészségét segítő lakossági fórumok megtartása, véleménynyilvánítási lehetőség a helyi lakosság és az önkormányzat kapcsolatának erősítésére, kompromisszumos megoldások kidolgozására 3. A civil szféra és az önkormányzat kapcsolatának erősítése 4. Egészségterv létrehozása 5. A lakosság egészségügyi igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, a helyi egészségügyi ellátás fejlesztési esélyeinek felmérése, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése 6. „Egészséges Zákányszék” (prevenció) 7. Akadálymentesítés az egészségügyben, eszközbeszerzés 8. Informatikai fejlesztés az egészségügyben 9. Szociális terület, infrastruktúra fejlesztés 10. Környezettudatos nevelés kiegészítése, Zákányszék 11. Iskolaépület felújítása, karbantartása, fejlesztése 12. A lakosság oktatással kapcsolatos igényeit felmérő lakossági fórum megtartása, önkormányzati vagy iskolai szervezésben.

5.1.6 Települési közbiztonság fejlesztése 5.1.7 Kulturális élet fellendítése

5.1.8 Esélyegyenlőség biztosítása

162 / 164

13. A helyi oktatás fejlesztési esélyeinek felmérése az igények alapján, majd ezek alapján pályázati lehetőségek keresése 14. Bölcsődei ellátás lehetőségeinek felmérése 15. „ÖKO iskola” programban való részvétel folytatása 16. „Környezettudatos életmód” iskolai rendezvény megtartása 17. Lakossági Önkéntes Őrszolgálati Program 18. „Zákányszéki Hagyományok” - Települési rendezvények megtartása 19. „Zákányszéki Nyár” rendezvénysorozat 20. „Mozgó Zákányszék” Sporttal foglalkozó rendezvények megszervezése Zákányszék településen 21. „Ünneplő Zákányszék” kiállítások – gyermekek és fiatalok alkotásai 22. Fiatalok szórakoztatására szolgáló rendezvények megszervezése Zákányszék településen 23. Helyi felnőtt lakosság rendszeres összejövetelét szolgáló alkalmak megszervezése Zákányszék településen 24. Könyvtári közösségi programok megrendezése 25. Esélyegyenlőség biztosítása – előadás megszervezése a könyvtár területén 26. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása, lehetőségek felmérése 27. Fogyatékkal élők segítése 28. Intézmények

5.1.9 A közlekedés fejlesztése

helyi

5.2 Környezeti pillér

Környezeti prioritások

5.2.1 Környezettudatos oktatás, naprakész környezeti adatbázis

5.2.2 Települési és helyi épített környezet

5.2.3 zaj

Levegő,

163 / 164

víz,

akadálymentesítése 29. A települési biztonságos kerékpáros közlekedés megteremtése 30. A települési biztonságos gyalogos közlekedés megteremtése zebrák létesítésével, járdaépítéssel 31. A települési utak jó járhatóságának megteremtése, megőrzése 32. A települési színvonalas buszközlekedés megteremtése sűrűbb buszjáratokkal, a csatlakozások összehangolásával 33. Zákányszék Település Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata 34. Települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának elkészítése. 35. A települési hulladékgazdálkodás helyi szabályozásának aktualizálása 36. Környezetvédelmi kommunikációs terv elkészítése 37. Települési zöldterületek körültekintő fenntartása 38. Természetes élőhelyek védelme 39. Építészeti értékek rekonstrukciója 40. A központi buszmegálló jó állapotának megóvása, zsákos szemetes kihelyezése 41. Tájvédelmi szabályozás 42. Az élhető, egészséges falusi környezet fenntartása, a települési lakosság jó véleményének megőrzése 43. Parlagfű-mentesítési projekt 44. „Pormentes utakért” projekt 45. Zajforrások megszüntetése

5.2.4 Infrastrukturális fejlesztés

5.2.5 A jobb energiafelhasználás lehetőségei 5.2.6 A helyi zöldterületek védelme

5.3 Gazdasági pillér

Gazdasági prioritások

5.2.7 A hulladékgazdálkodás fejlesztése a településen

5.3.1 Az Önkormányzat és intézményeinek gazdaságos működése 5.3.2 A helyi ipar fejlesztése

5.3.3 Mezőgazdaság

5.3.4 Helyi kereskedelem és szolgáltatások

5.3.5 Falusi turizmus fejlesztése

164 / 164

46. Települési belvíz-elvezetés 47. Települési szennyvízelvezetés 48. Települési utak vízmentesítése 49. Települési járdák fejlesztése, zebrák felfestése 50. Előadások tartása az energiafelhasználásról 51. Települési közparkok, fasorok ápolása 52. A hatályos szabályozásnak megfelelő játszóterek kialakítása 53. Települési illegális hulladéklerakó helyek felszámolása 54. Házi komposztálás és esővízgazdálkodás 55. Hulladékgyűjtő udvarok kialakítása 56. Szemléletformálás a hulladékgazdálkodásban 57. Gazdaságos önkormányzat 58. Pályázati monitoring rendszer

59. Helyi vállalkozás-támogatási program kidolgozása és működtetése 60. Környezetbarát technológiák alkalmazása 61. Biotermesztés elősegítése 62. Termelői Értékesítési Szövetkezet létrejöttének elősegítése 63. Helyi kistermelők piaca 64. Marketingstratégia kidolgozása 65. Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása 66. Falusi turizmus fejlesztése