FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246,

: (42) 598-930,

Fax: (42) 598-941,

E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám:

1107-31/2009.

Ügyintéző:

Biróné Pájer Judit Dr. Vilmányi Zoltán

Tárgy: Az EMFESZ Erőmű Kft. által megvalósítandó ~2400 MWe villamos összteljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű egységes környezethasználati engedélye Mell.: 4 db

HATÁROZAT Az EMFESZ ERŐMŰ Energiakereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (Cég székhelye:1054 Budapest, Szabadság tér 7. Cég rövid neve: EMFESZ ERŐMŰ Kft.) – továbbiakban környezethasználó − részére a Nyírtass telepítési helyen megvalósítandó ~2400 MWe villamos összteljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítésére, működtetésére EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ADOK az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai: Neve: EMFESZ ERŐMŰ Kft. Címe: 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Cégjegyzékszám:01-09-877781 KÜJ száma: 102347070 II. Telephely adatai: Megnevezése: Nyírtass Erőmű Címe: Nyírtass Helyrajzi szám: Nyírtass 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0138/5/a, 0138/5/b, 0139, 0140, 0153/16, 0153/17, 0154, 0155, 0156, 0157/4, 0157/5, 0158

Telephely KTJ száma: 101898787 Létesítmény KTJ száma: Nyírtass Erőmű I. ütem: 101925485 Nyírtass Erőmű II. ütem: 101944545 Nyírtass Erőmű III. ütem: 101944556 Szennyező források: Megnevezése P1 Blokk kémény I. P2 Blokk kémény II. P3 Blokk kémény III. P4 Blokk kémény IV. P5 Blokk kémény V. P6 Blokk kémény VI. P7 indító kazánok kéménye

EOV x 309078 309004 308931 308857 308784 308710 309125

EOV y 870889 870908 870927 870946 870965 870984 870739

III. Tevékenység: Megnevezése: villamosenergia-termelés TEÁOR: 3511 NOSE-P kód: 101.04 Besorolása a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 2.sz. mell. alapján: 1.1 Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel. Éves bruttó villamosenergia termelés: 20139GWh Kapcsolódó létesítmény: víztávvezeték. A távvezeték nyomvonalával érintett települések: Aranyosapáti, Gyüre, Lövőpetri, Szabolcsbáka, Gemzse, Gyulaháza, Nyírkarász, Nyírtass.

IV. Az erőműben alkalmazott technika A tervezett tevékenység A tervezett ~2400 MWe villamos összteljesítményű erőmű 3 ütemben kerül megvalósításra, ütemenként ~800 MWe teljesítményű blokk telepítésével. Az I. ütem létesítése során a teljes erőművi kiépítésnek megfelelő kapacitással a következők kerülnek kiépítésre: - az erőművet ellátó földgáz célvezeték, - a Tisza folyótól a nyersvíz vezeték, - a blokkok pótvízellátását biztosító vízelőkészítő rendszer, - a blokkok indításához szükséges indító (tartalék) kazánok, - a blokkok közötti segédgőz átadására szolgáló gőzsín, amely a telephelyi gőz- és fűtési hőigények ellátását is biztosítja, - a 120 kV-os villamos tartalékbetáplálás. Az egyes ütemekhez illesztetten kerül kiépítésre: - a 400 kV-os és a 750 kV-os villamos hálózati csatlakozás, - a gázturbinák gázfogadói (szűrés, előmelegítés, nyomásszabályozás és mérés), - további segédüzemi rendszerek. A blokkok főbb berendezései, rendszerei: - földgáztüzelésű gázturbina a segédberendezésekkel, - három nyomásszintű, újrahevítős hőhasznosító kazán a táprendszerrel és egyéb segédrendszerekkel (vegyszeradagolás, mintavétel, stb.), - a hőhasznosító kazán gőztermeléséhez illeszkedő kondenzációs gőzturbina a kondenzátorral és a kondenzátor hűtését és a segédhűtéseket biztosító nedves hűtőrendszerrel, - a gázturbina és a gőzturbina közös generátora a segédberendezésekkel, - blokktranszformátor és segédüzemi transzformátorok. A gázturbinából kilépő magas hőmérsékletű füstgáz a hőhasznosító kazánban gőz termelésére hasznosítható. A hőhasznosító kazánban termelt gőz hasznosítása kondenzációs gőzturbinán történik. Gépészeti főberendezések Gázturbina A ~260-280 MWe-os névleges villamos teljesítményű gázturbinák a gyártók referenciákkal rendelkező, legmagasabb egységteljesítményű berendezései. A gázturbina főbb egységei: - légbeszívó ház, - többfokozatú kompresszor, - égőtér, - turbina fokozatok, - füstgáz csatorna. A gázturbina főbb gépészeti segédrendszerei: - tüzelőanyag rendszer - kenőolaj rendszer (generátorral és a gőzturbinával közös), - hidraulika- ill. pneumatika rendszer a szabályozó szerelvények működtetéséhez, -2-

-

kompresszormosó rendszer .

A légbeszívó házban elhelyezett durva és finom szűrőn megszűrt levegőt a többfokozatú kompresszor összesűríti. Az égőtérbe vezetett nagynyomású földgáz eltüzelésével keletkező magas hőmérsékletű és nyomású füstgázt a turbina fokozatokon expandáltatva a turbina forgó mozgása villamos energiává alakítja. Az expandált füstgáz még elegendően magas hőmérsékletű és nagy tömegáramú, így gőztermelésre jól hasznosítható a hőhasznosító kazánban. A gázturbinák mindegyike földgázra ún. dry low NOx égőkkel rendelkezik, vagyis az NOx kibocsátási határértékek betartásához nem szükséges az égőtér hőmérsékletének szabályozására vízbefecskendezés. A gázturbina-gőzturbina-kondenzátor egység és segédberendezéseik épületben kerülnek elhelyezésre, ezen belül a gázturbina külön szellőzéssel ellátott konténerben. Hőhasznosító kazán A gázturbinát elhagyó füstgáz energiájának hasznosítása póttüzelés nélküli hőhasznosító kazánban történik. A kisnyomású, a középnyomású és nagynyomású tápvíz előmelegítő, elgőzölögtető és túlhevítő fokozatok a hőhasznosító kazánban a fokozatosan csökkenő hőmérsékletű füstgázhoz illesztett hőmérsékleti zónában helyezkednek el. A középnyomáson termelt gőz először túlhevítésre kerül a nagynyomású gőzturbinából kilépő gőz hőmérsékletére, majd ezek együttesen kerülnek további túlhevítésre. A kazáncsövek anyagminősége a füstgáz és gőz hőmérsékletének megfelelően kerülnek kiválasztásra. A jobb hőátadás érdekében a szükséges helyeken bordás csöveket alkalmaznak. A kazán szabadtéri kivitelű, de a szükséges részek (kazándobtér, stb.) megfelelő burkolattal ellátottak. A hőhasznosító kazán gáztömör kialakítású, a helyi viszonyoktól függően belső vagy külső hőszigeteléssel ellátottak a hőveszteségek csökkentése érdekében. A hangtompító a fűtőfelületek utáni füstgázcsatornában helyezhető el. Gőzturbina és kondenzátor A hőhasznosító kazánban termelt gőz mennyiségéhez, nyomásához és hőmérsékletéhez illesztett kétházas kondenzációs gőzturbina névleges terhelésen - elrendezéstől függően - kb. 2x150, vagy 1x300 MWe teljesítmény leadására képes. A gőzturbinából expandáló gőz lecsapatására a vízhűtésű kondenzátor szolgál. A szükséges hűtési teljesítmény mesterséges szellőzésű nedves hűtőtornyok alkalmazásával biztosítható. Segédrendszerek Indító (tartalék) kazánok és erőművi segéd gőzsín A blokkok indításához és a telephelyi gőz- és fűtési igények ellátásának tartalékaként legalább két, az adott blokk-kialakításhoz illesztett (~30 MWth) egységteljesítményű és gőzparaméterű kazán kerül tervezetten telepítésre az I. ütemben. A segédkazánok és az erőművi segéd gőzsín gőzparaméterei célszerűen azonosak. Tüzelőanyag ellátás A határszakaszoló és mérőállomásról induló földgázszállító vezeték nyomvonala döntően a meglévő ”Testvériség” gázszállító vezeték és egyéb meglévő szénhidrogén szállító vezeték nyomvonali csősávjában, azzal párhuzamosan haladva ér el Petneháza és Laskod települések határáig, majd mintegy 3,3 km hosszan önálló nyomvonalon tart az erőmű területén tervezett görényfogadó állomásig. A tervezett földgázszállító vezeték nyomvonala az alábbi települések közigazgatási területein halad át: Beregdaróc, Gelénes, Tákos, Vásárosnamény, Kisvarsány, Ilk, Gemzse, Nyírmada, Nyírkarász, Petneháza, Laskod, Nyírtass. A célvezetékkel azonos méretű és nyomásfokozatú erőművi gerincvezeték kerül kiépítésre, amelyről a megvalósítás ütemezésének megfelelőn DN 300 méretű, a célvezetékkel megegyező tervezési nyomású blokki leágazások kerülnek kiépítésre. A teljes erőművi kiépítés maximális földgáz teljesítmény igénye ~4800 MWth (~510 eNm3/h), gázturbina típustól függően 35-50 bar nyomáson. Nyersvíz ellátás -3-

Az erőmű üzeméhez szükséges maximális nyersvíz igény ~3420 m3/h, ebből a teljes erőmű sótalanvíz előállítási célú nyersvíz igénye: ~120 m3/h, a mesterséges huzatú nedves hűtőtornyok szűrés, párolgás és leiszapolás miatti maximális pótvíz igénye ~3300 t/h. A szükséges mennyiségű nyersvíz vételezése a Tiszából lehetséges. Vízkivétel: I. változat: Egylépcsős vízszállítás, közvetlen egyszeres vízkivétel a Tiszából. Ennél a megoldásnál közvetlenül a Tisza parton a 673,1 fkm közvetlen környezetében épülne meg a vízkivételi szivattyútelep, a megközelítését szolgáló, a mértékadó árvízszint fölött vezetendő bekötőúttal, az út alatt nyílással, vagy nyílásokkal (pl. híddal). A káros mértékű árvízi duzzasztás elkerülése érdekében a hídnyílások mértéke a későbbiekben folyamhidraulikai számítással, vagy modellkísérlettel határozható meg. A vízkivételi szivattyútelep a Tisza partján létesül, a parti műtárgytelepítés elveinek megfelelően, a vízkivétel előtt és után az előírt meder és partrendezési munkák, a hajózási előírásoknak megfelelő jelzőtáblák és környezeti tereprendezés figyelembevételével. II. változat: Kétlépcsős vízszállítás az Aranyos vagy Necse holt-Tisza mederből a holtág vízpótlásával illetve rehabilitációjával együtt. A kétlépcsős tiszai vízbeszerzés lehetősége a közvetlen parti telepítésű vízkivételi mű és az árvédelmi töltés mentett oldala közötti csővezetékek telepítési, nyomvonal problémái és a parti szivattyútelep úttal való kiszolgálása által felmerült problémák miatt merült fel. Az erőművi vízkivételi szivattyútelepe a holtág Ny-i partján, a hullámtéren, az árvédelmi töltés mellé, a Záhony-Vásárosnamény közút közelébe épülne. Ez nyomná a vizet távvezetékeken az erőmű felé. Ez a víz a holtmederben a lebegőanyagoktól bizonyos mértékig már megtisztult, leülepedett, görgetett hordalékot nem tartalmaz. A rendszerhez szükséges pótvíz átemelő a Tisza partján épülne. Ennek feladata a kivett víz pótlása a holtágba, amikor a Tisza azt természetes, gravitációs úton nem pótolja. A természetes vízpótlás a Tisza vízállásától függően a pótvíz szivattyúüzem közelében létesítendő új zsilipen át történik, melyen keresztül megfelelő tiszai vízállások esetén gravitációsan folyik be a Tisza vize a holtágba. A kétlépcsős vízkivétel telepítési változatai: II/1. változat: Tiszai vízkivétel a D-i holtágból az állandó vízborítású rész rehabilitációjával és vízpótlásával. II/ 2. változat: Tiszai vízkivétel az É-i holtágból, de csak a holtág É-i részének rehabilitációjával. III. változat: Tiszai vízkivétel a teljes holtmeder rehabilitációjával. A holtmeder vízpótlása a holtág É-i részében történik, az erőművi vízkivételi mű az É-i holtág mellett helyezhető el. Az É-i holtág ez esetben teljesen átvenné az előülepítés szerepét. A kétlépcsős megoldásokkal a holtágak állandó vízpótlást kaphatnak, a vízszint a korábbiakhoz képest magasabb és stabilabb, és szabályozható lenne. Nagyobb víztükör alakulna ki a jelenleg száraz területeken, ezzel nagyobb teret adva az élővilágnak, és az erőműbe már egy ülepített, tisztább víz kerülne. Vízkezelés a vízkivételi műnél A Tisza vize a vízbeszerzés helyén több fokozatú mechanikai tisztítás után kerül a szállító vezetékbe. A parti vízkivételi műtárgyba első fokozatként egy gereb (rács ) kerül beépítésre. Ennek feladata részben életvédelmi célokat szolgál, részben a folyó durva szennyeződéseinek (farönkök, gallyak, és egyéb nagyméretű uszadékok és görgetett hordalékok) visszatartása. Az egylépcsős vízkivételi műnél a Tisza partján a vízkivételi műbe első fokozatként egy gépi tisztítású, 15-20 mm pálcaközű gerebrács, majd egy 2-3 mm-es lyukbőségű szalagszűrő kerül beépítésre. A szivattyútelepen beépítésre kerül egy hidrociklonos elven működő, nyomás alatti, a finomabb frakciókat is leválasztó homokszűrő, amelynek alternatívája kétlépcsős szivattyúzással egy kb. 1000-1500 m3-es homokfogó és ülepítő medence beépítése és egy nyomásfokozó szivattyúüzem. A kétlépcsős vízszállításnál a Tisza partján a vízkivételi műtárgyba egy kb. 40-50 mm-es pálcaközű gereb (rács) kerül beépítésre. A Tisza parti vízkivétel után a víz a Necse, vagy a tőle É-ra lévő holtágba jut. Ezek a -4-

holtágak az év jelentős részében a szükséges mértékű ülepítést is szolgálják. Maximális használtvíz kibocsátás 2,5-szeres betöményedés esetén, a teljes kiépítésre vonatkoztatva 1368 m3/h. A csővezeték tisztítására 2-3 évenként kerül sor csőgörény és vegyszer alkalmazásával. A nyomóvezeték tisztítását vállalkozó fogja végezni, a tisztítás során keletkező hulladékok kezelése a vállalkozó felelőssége. Erőművi hűtővíz rendszer A tervezett kombinált ciklusú blokkok hűtését mesterséges huzatú nedves hűtőtornyok végzik. Ütemenként közös hűtővízrendszer épül. A Tiszából biztosított hűtő-pótvíz jelentős része elpárolog és a keringtetett hűtővíz a környezetből szennyeződhet (por, falevél, növényi hulladék). A hűtőtornyok medencéiben a technológia által megkívánt vízminőség fenntartásához leiszapolásra és részáramú szűrésre van szükség. A vízkezeléssel biztosítani kell a korrózió-védelmet, a vízkövesedés, a szerves és szervetlen lerakódások, valamint az algásodás megakadályozását. Az állandó vízminőség fenntartásának leghatékonyabb módja a leiszapolás. A leiszapolás a keringtetett hűtővízmennyiség mintegy 0,8 %-a. A Tiszától az erőműbe szállított víz minősége a vízkivételi változatoktól függően különbözik. Az I. változatnál szekcionált ülepítő medence is létesül az erőmű területén. A II.-III. változatoknál az ülepítés szempontjából - a holtág(ak) előülepítő szerepe miatt – árvizes, illetve árvíz mentes időszakban a nyersvíz különböző minőséggel jellemezhető. Árvízmentes időszakban nem terveznek ülepítést, de árvizes időszakban, amikor a holtágak ülepítő hatása nem érvényesül az ülepítés szükséges. A hűtőtorony un. filmesítő felületeinek a tisztántartása, biológiai hártyaképződés és algásodás megakadályozása és ezzel a párologtató hűtés hatásfokának fenntartása érdekében, valamint a hűtőtoronyba kerülő por, növényi hulladék kiszűrése céljából a tornyoknál un. részáramú szűrő és vegyszeres tisztító egység kerül beépítésre. A mechanikai szűrésen kívül biocid és szintetikus vegyszerek adagolására is szükség van. Az alkalmazott vegyszerek pontos típusa a választott technológia függvénye. A keringtetett hűtővíz megengedett lebegőanyag tartalmát a keringtetett víz részáramú szűrésével biztosítják. Az alkalmazott vegyszerek lebomlásáig a leiszapolás, használtvíz leeresztés szünetel. A korrózió elleni védelem céljából szükséges a keringtetett víz pH-értékének beállítása is. Segédüzemi vízellátás, sótalanvíz ellátás Az erőmű segédüzemeit és a kazánok sótalanvíz ellátását szolgáló szivattyúüzemek a vizet a Tiszai vízkivételi műből érkező vezetékek leágazásain keresztül kapják. Ide tartoznak a különféle mosó, csapágy-, olaj-, és hidrogénhűtők vízellátására szolgáló leágazások és a legjelentősebb a kazántápvíz előkészítő, víz-sótalanító üzem. A hőhasznosító kazánok feltöltésére, a gőzciklus veszteségeinek pótlására és az egyéb kisebb fogyasztók ellátására sótalanvizet kell biztosítani. A technológiáknak megfelelő vízminőség biztosítására tervezett technológia elemei: Visszamosatható szűrő a nyersvíz lebegőanyag tartalmának csökkentésére; Nyersvíz előmelegítés 20 °C-ra a membrán technológiák számára; Ultraszűrés; Elősótalanítás RO berendezéssel (vezetőképesség 5 µS/cm-re csökkentése); Utósótalanítás kevertágyas ioncserélőkkel. Hulladékvíz kezelés, leeresztés A technológiákból elfolyó különböző hulladékvizek, leiszapoló vizek kezelésére egy hulladékvíz medence létesül. A hulladékvizek szabályozott összekeverés és ellenőrzés után kerülnek leeresztésre az erőművi csatornán át a befogadóba. Befogadóként a FETI-KÖVIZIG kezelésében lévő Vajai (III. sz.) főfolyás, vagy a társulati (Felsőszabolcsi VGT) kezelésű Patkóréti szivárgó került megjelölésre. A Patkóréti szivárgó közelebb van, de jelentős bővítést igényelne. A hűtőtornyok leiszapolásából keletkező hulladékvíz összes oldott anyag tartalma a legnagyobb betöményedés esetén sem haladja meg a 1600 mg/l értéket. Hőfoka nyári időszakban 15-25 °C, téli -5-

időszakban 5-15 °C között várható. Terv szerint a hulladék és technológiai vizek, valamint a csapadékvizek ugyanazon befogadóba kerülnek bevezetésre. Mivel a két vízhozam összeadódik, ezért ez képezi alapját a létesítmények hidrológiai méretezésének. A műszaki megoldásnál felmerült a hulladék- és technológiai vizek záportározóba vezetése, majd szabályozott, ellenőrzött leeresztése a befogadóba. Villamos hálózati csatlakozás A tervezett telepítési térség villamos hálózatát, valamint a tervezett beépített erőműi gépnagyságokat tekintve a ~2400 MWe erőműi teljesítményhez a hálózati csatlakozás tervezhető feszültségszintje 400 kV és 750 kV. Blokkonként a termelt és önfogyasztással csökkentett villamos energia kiszállítása a főtranszformátorok 400 kV-os kapcsaitól - leválasztó kapcsoló berendezésen keresztül - az erőmű szomszédságában telepítésre kerülő 750/400 kV-os új hibrid transzformátor állomásba történik 400 kV-os, -150-250 m hosszúságú egyedi blokk vezetékeken. Erőmű ivóvízellátása, szennyvízelhelyezése A becsült maximális szociális vízigény és szennyvíz kibocsátás 60 m3/d. Az ivóvízellátás a Nyírtass községet is ellátó vízműről leágazó célvezetékkel biztosítható. A szociális szennyvízelvezetés a Nyírtass Petőfi utcai szennyvíz végátemelőbe, vagy annak nyomóvezetékére csatlakozással megoldható. V. Az elérhető legjobb technika alkalmazása a környezetre gyakorolt hatás szempontjából Telephely kiválasztás Az előzetes vizsgálati dokumentációban az erőmű telepítési helyeként Nyírkarász, Ramocsaháza és Nyírtass települések szerepeltek. Környezetvédelmi, műszaki és tulajdonjogi szempontok alapján a telephely Nyírtass község közigazgatási határán belül került kiválasztásra a következő szempontok figyelembe vételével: - a 750 és 400 kV-os távvezetéki hálózat közelsége, - a földgáz távvezeték hosszának minimalizálása, a nemzetközi gázvezeték közelsége, - az erőmű vízellátása miatt a Tisza folyó közelsége, - az erőmű telephelyének kiválasztott terület ne érintsen országosan védett természeti területet, - megfelelő távolságban legyen az országhatártól és a lakott területtől, - a terület iparterület vagy iparterületté minősíthető legyen. Tüzelőanyag kiválasztás A tervezett erőmű tüzelőanyaga földgáz, alternatív tüzelőanyag felhasználás nem szükséges és nem tervezett. A földgázellátás a magyar gázrendszertől függetlenül létesülő célvezetékről lesz biztosítható, megfelelő földgáz-tároló kapacitás igénybevételével. A hosszú távon rendelkezésre álló földgáz mennyiség ~4mrdm3/év. A földgáz mennyisége egy ~2400 MWe teljesítményű erőmű építését lehetővé teszi. Hatásfok A KCE a földgáz tüzelőanyagot kiemelkedően magas hatásfokkal hasznosítja villamosenergia termelés céljára. A tervezett erőmű villamos hatásfoka 53-55 %, az aktuális üzemmódtól és a környezeti feltételektől függően. A jó hatásfok elérése érdekében a blokkok 80-100%-os tartományban való üzemének biztosítása a cél, amely tartományban a nettó hatásfok még elérheti, illetve meghaladhatja az 53-55 %-ot. Légszennyezőanyag kibocsátások A gáztüzelésű gázturbináknál a gázturbina épségének megóvása érdekében a földgázt és az égéslevegőt felhasználása (gázturbinába kerülése) előtt szűrni kell, ezért normál üzem mellett és ellenőrzött égési körülmények között por- vagy részecske emisszióval nem kell számolni. A CO2 kibocsátás földgáz égetése esetén a legalacsonyabb a fosszilis energiahordozók közül. A földgáz tüzelés jellemző légszennyező anyaga a nitrogén-oxidok (NOx). A gázturbinák mindegyike földgázra ún. dry low NOx (száraz, NOx szegény) égőkkel rendelkezik. A száraz NOx szegény technológia lényege, hogy a tüzelőanyag levegővel történő keverése már az égést megelőzően -6-

megtörténik (előkeverés - premix). A tüzelőanyag és az égéslevegő összekeverése révén a hőmérséklet eloszlás egyenletes, a láng-hőmérséklet pedig alacsonyabb lesz, ezáltal az NOx kibocsátás csökken. A 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet 4. számú melléklet B) pontja a földgáz-tüzelésű gázturbinák technológiai kibocsátási határértékét nitrogén-oxidokra vonatkozóan 50 mg/Nm3-ben határozza meg. A BATnak megfelelő kibocsátási szint 20-50 mg/Nm3. Az EMFESZ Erőmű Kft. a környezeti levegő lehető legkisebb mértékű terhelése érdekében, az NOx esetében nem az 50 mg/Nm3 technológiai kibocsátási határértéket, hanem az ennél jóval alacsonyabb, de nem a legalacsonyabb BAT-nak megfelelő koncentrációt tartja az elérhető legjobb technika szintjének megfelelőnek. A telepítési terület alapállapotát szem előtt tartva azt a kibocsátási értéket tekinti megvalósíthatónak, amelyik szint eléréséhez nem szükséges „csővégi" tisztítási technológia alkalmazása és így elkerülhető, hogy jelentős mennyiségű és veszélyességű vegyi anyagok felhasználásával az egyik környezeti elemből a másikba terhelje át a szennyezést. A tervezett gázturbinák várható NOx emissziója (NO2-ben kifejezve, 15 % O2 tartalomra számítva) az elérhető legjobb technika szintjének megfelelően nem haladja meg a 30 mg/Nm3 értéket. A kibocsátások ellenőrzése érdekében a létesítendő pontforrások által kibocsátott füstgáz állapotát folyamatosan mérő és rögzítő rendszerekkel látják el. Az emissziós mérőállomás önálló, független adatgyűjtő, adatfeldolgozó, megjelenítő és archiváló rendszerrel rendelkezik. Az EMFESZ Erőmű Kft. az erőmű légszennyezettségi hatásának (NOx szennyezettség) folyamatos figyelemmel kísérése érdekében három immisszió mérő állomás kialakítását tervezi a hatásterületen, Nyírtass, Ramocsaháza, Nyírkarász mérési helyekkel. Hulladékgazdálkodás Az erőműben keletkező technológiai hulladékok elsősorban a karbantartási munkákhoz kapcsolódóan keletkeznek. A hulladékokat hulladék fajtánként külön gyűjtik minőségüknek megfelelő gyűjtőedényzetben. A keletkező veszélyes hulladékokat üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik. Az üzemi gyűjtőhely kialakítása megfelel a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben előírtaknak. A hulladékok gyűjtést követően engedéllyel rendelkező átvevőnek kerülnek átadásra. Zaj- és rezgésvédelem A tervezett erőmű esetén az elérhető legjobb technika értelmezése zaj- és rezgésvédelmi szempontból azt jelenti, hogy a létesítményt egyrészt a zajtól védendő lakóterületektől jelentős távolságban építik fel, másrészt az épületek kialakítása zajvédelmi szempontból megfelelő. A környezeti zajkibocsátás mérséklése szempontjából korszerű berendezéseket, gépeket, hangtompítókat használnak, továbbá a zajvédelmi előírások teljesítéséhez gondoskodnak a szükséges zajcsökkentési megoldások kivitelezéséről. A technológiai épületek építészeti kialakításánál, a határoló szerkezetek kiválasztása a zajvédelmi szempontok figyelembe vételével történik. (Megfelelő hanggátlású szerkezetek, hangelnyelő burkolatok alkalmazása) A jelentős zajt kibocsátó technológiai berendezéseket zajcsökkentő burkolatokkal veszik körül. Vízkivétel A vízkivételi műnél tervezett vízkezelés megakadályozza a halak és nagyobb méretű vízi élőlények befogását. Hűtőrendszer A kiválasztott telepítési környezetben a frissvízhűtés nem megvalósítható, műszaki, környezetvédelmi és természetvédelmi okok miatt. A tervezett nedves hűtőtornyok a kiválasztott telepítési környezetben energiahatékonysági szempontból - megfelelnek a BAT elvárásoknak. Felszíni vízbe történő hőkibocsátás szempontjából a mesterséges recirkulációs hűtőtornyok BAT-nak minősülnek. A befogadó vízgyűjtője (a Tisza, mint halas víz) szempontjából a Tmax = 25 ºC lehet, ezt a tervezett beruházás teljesíti. A környezeti szennyezőkre is tekintettel a keringtetett hűtővíz mennyiségének 5%-ra (kb. 1400 t/h-ra) folyamatos részáramú szűrés alkalmazása tervezett. -7-

A vegyszeradagolás nagymértékben függ a hűtővízrendszer térfogatától és a megengedett betöményedéstől. Az alkalmazott vegyszerek mennyisége, minősége a későbbiekben lesz meghatározva. A vegyszereknek a kibocsátott használtvizekben történő megjelenésével kapcsolatban számításokkal igazolni kell a kibocsátási követelményeknek és a BAT-nak való megfelelést. A biológiai kockázat csökkentését szolgálja, hogy a hűtőrendszer üzemszerű működése során a hőmérsékleteket folyamatosan ellenőrzik, a rendszer szabályos üzemének fenntartásáról gondoskodnak, az eltömődések és korrózió elkerülése érdekében Felszíni vizek védelme A választott korszerű vízkezelési technológia (ultraszűrő, biológiai előkezelés, RO, utófinomítás) minimális vegyszer felhasználású, a kibocsátott technológiai hulladékvíz csak kismértékű többletterhelést okoz a befogadónál. A közös vízkezelő rendszerről és a hűtőrendszerekről lekerülő besűrűsödött hulladékvizek befogadója vagy a FETIKÖVIZIG kezelésében lévő III. sz. főfolyás, vagy a Vízgazdálkodási Társulat kezelésében levő Patkóréti-csatorna, a végső befogadó a Tisza. A Patkóréti csatornába történő bevezetés esetén a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet a „3. Időszakos vízfolyás befogadó” kategória határértékei az irányadóak, amely szerint a besűrűsödött hűtővíz max. 2000 mg/liter összes sótartalommal kerülhet a befogadóba. Az erőművi vízkezelő rendszerről távozó betöményedett hulladékvíz összes sótartalma a megengedett legnagyobb betöményedés esetén sem haladja meg az 1600 mg/l értéket. A Vajai-főfolyás, mint befogadó igénybevétele esetén, annak jó ökológiai állapotának fenntartását szolgálja a hulladékvíz összes só és egyéb szennyezőinek alacsony szinten tartása, valamint a tervezett vízminőségi és biológiai monitoring rendszer. Felszín alatti vizek és a talaj védelme A talajszennyezés veszélye az olajmanipulációk, segédanyag felhasználások esetén fordulhat elő. A turbinák kenőolajrendszerének fő elemei, berendezései egy kármentővel ellátott állványon helyezkednek el. A főtranszformátorok két oldalán megfelelő vastagságú és magasságú vagyonvédő fal épül. A transzformátorok alatt vasbeton szerkezetű kármentő létesül zárt rendszerűen kialakítva, az üzemzavar esetén esetleg kiömlő olaj befogadására bazaltzúzalék fog szolgálni. A segédüzemi száraz műgyanta transzformátorok zárt épületben kerülnek elhelyezésre. A felszín alatti víz és a talaj szennyezettségének elkerülésére vízzáró csatornarendszer kerül kiépítésre az erőmű területén. A rendszer zártsága, ellenőrzöttsége miatt a felszín alatti víz és a talaj szennyeződése nem valószínűsíthető. Rendkívüli események Az üzemi károk megelőzésére az erőműben figyelőrendszert alakítanak ki. Az összegyűjtött adatokat a vezénylőteremben kialakításra kerülő irányítástechnikai rendszer számítógépei jelzik és rögzítik. Az erőműben a technológiai utasítások szigorú betartatása és a folyamatos ellenőrzések biztosítják a környezeti károk megelőzését, az esetlegesen kialakuló károk korai észlelését, lokalizálását és felszámolását. VI. A tevékenység végzésének feltételei: 1. Általános előírások 1.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az V. fejezetben rögzített elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 2.§ (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie. 1.3 A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, annak megfelelően az egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelmet kell benyújtani a felügyelőségre. 1.4. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartásának igazolására ütemenkénti próbaüzemet ír elő. A próbaüzem időtartama 6 hónap. A környezethasználónak a próbaüzem lezárását követő 60 napon belül megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a -8-

folytatott tevékenység megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A próbaüzem megkezdésének időpontját a próbaüzem megkezdése előtt írásban be kell jelenteni a felügyelőségnek. 1.5. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható. 2. Levegőtisztaság-védelem 2.1 Védelmi övezet A P1-P6 Blokk kémények, mint légszennyező források körül védelmi övezetet kell kialakítani. 2.1.1 A védelmi övezetet alkotó körök középpontjának EOV koordinátái: EOV x EOV y 309078 870889 309004 870908 308931 870927 308857 870946 308784 870965 308710 870984 sugara: 1000 méter. A védelmi övezet az így meghatározott körívek burkoló görbéje által határolt terület. A védelmi övezetet tartalmazó térképmásolat a határozat I/1. és I/2. számú melléklete. 2.1.2 A védelmi övezettel érintett ingatlanok helyrajzi számát és a terület nagyságát a határozat II. számú melléklete tartalmazza. 2.1.3 A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 2.1.4 A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a környezethasználót terhelik. 2.1.5 Amennyiben a védelmi övezet a környezethasználó tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a környezethasználót terhelik. 2.1.6 Amennyiben a védelmi övezet nem a környezethasználó tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a környezethasználót terhelik. 2.2 A létesítmény légszennyező pontforrásainak technológiai kibocsátási határértékei 2.2.1 P1 Blokk kémény I. P2 Blokk kémény II. P3 Blokk kémény III. P4 Blokk kémény IV. P5 Blokk kémény. V. P6 Blokk kémény. VI. Egy pontforráshoz tartozó gázturbina névleges bemenő hőteljesítménye Pth: 711 MWth A pontforrás magassága: 60 méter

Szennyező anyag

Kibocsátási határérték(2) [mg/Nm3]

Szilárd anyag (korom) Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) (1)

Pth ≥300 MWth 2 100 30

A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz, 15tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Megjegyzések (1) Feketedési szám a Bacharach-skála szerint. -9-

(2) A határértékek a gázturbinák 70 %-os vagy annál nagyobb, illetve a gázturbinák 70 %-nál kisebb terhelése esetén.

- A légszennyező anyagok mért tömegkoncentrációinak a vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítási módszerét a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 2.2.2 P7 Indító kazán kémény A pontforráshoz 2 db kazán csatlakozik. Egy kazán névleges bemenő hőteljesítménye: 30 MWth. A pontforrás magassága: 45 méter Kibocsátási határérték [mg/Nm3] 50≤Pth <300 MWth

Szennyező anyag

Szilárd anyag Szén-monoxid (CO) Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve)

5 100 150 35

A technológiai kibocsátási határértékek normál állapotú, száraz, 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. - A légszennyező anyagok mért tömegkoncentrációinak a vonatkoztatási oxigéntartalomra történő átszámítási módszerét a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. 2.2.3 A P1-P7 pontforrásokra vonatkozó előírás - Amennyiben a tüzelőberendezés nem megfelelő működése a kibocsátási határértékek túllépését okozza, a környezethasználó köteles a nem megfelelő működés bekövetkezését követően legkésőbb 24 órán belül visszaállítani a normál üzemmenetet. Ha ez 24 órán belül nem lehetséges, akkor a berendezés terhelését úgy kell megválasztani, hogy a kibocsátási határértékek betarthatók legyenek, vagy a berendezést le kell állítani. - A környezetvédelmi hatóságot a határérték túllépésről az esemény bekövetkezését követő nyolc órán belül tájékoztatni kell. Ezt követően az esemény bekövetkezésének okát, valamint a megtett intézkedéseket tartalmazó jelentést 48 órán belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak. - A nem megfelelő működés összesített időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a 120 órát. 2.3 Mérésre vonatkozó előírások 2.3.1 Az erőmű hatásterületén légszennyezettségi méréseket kell végezni. Mérési helyek: Nyírtass, Ramocsaháza, Nyírkarász településeken elhelyezett konténerben. Mérendő légszennyező anyag: NOx. Mérési gyakoriság: folyamatos. Mérendő meteorológiai állapotot jellemző paraméterek: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom. Az egyes településeken mért adatok nyilvánosságát a településeken biztosítani kell. A mérőállomásokat az erőmű üzembehelyezéséig ki kell építeni. 2.3.2. Próbaüzem során elvégzendő vizsgálatok: A próbaüzem során az ütemenként üzembe helyezett pontforrásoknál a kibocsátási határérték betartásának igazolására emissziómérést kell végezni. A P1-P6 pontforrások esetén a határértéknek való megfelelést a tüzelőberendezés névleges és 70% alatti terhelése esetén is igazolni kell. A határértéknek való megfelelés a folyamatos emissziómérés eredményének megküldésével is igazolható. A próbaüzem során végzett emisszió mérések eredményeit, illetve azok értékelését tartalmazó dokumentumokat a próbaüzem lezárását követően készített megvalósulási dokumentációhoz kell csatolni. 2.3.3 A P1-P6 jelű pontforrásokhoz kapcsolódó tüzelőberendezéseket azok kibocsátását, valamint a füstgáz - 10 -

állapotát folyamatosan mérő és rögzítő rendszerekkel (mérőrendszerrel) kell ellátni. A mérőrendszerrel a füstgáz - nitrogén-oxid, - szén-monoxid - és oxigéntartalmát, - hőmérsékletét, nyomását, térfogatáramát, - nedvességtartalmát kell mérni és rögzíteni. A folyamatos kibocsátás méréséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely - az ellenőrzésre kijelölt légszennyező anyagok kibocsátását meghatározó paramétereket folyamatosan érzékeli, méri és regisztrálja, - abban az esetben, ha valamely légszennyező anyag kibocsátása a megállapított határértéket túllépi, azonnali riasztó jelzést ad az üzemeltetőnek, - a környezetvédelmi hatóság részére történő adatátvitel biztosítására alkalmas. Az adatátviteli rendszer kiépítése és működtetése az üzemeltető feladata, az adatok fogadási feltételeinek biztosítása a hatóság feladata. - A mérőrendszert úgy kell kialakítani, hogy az gátolja meg az illetéktelen hozzáférést és az eredmények megváltoztatását. - A mérőrendszer meghibásodását a környezethasználónak a környezetvédelmi hatóság részére 24 órán belül jelenteni kell. A felügyelőség a P1-P6 pontforrások folyamatos mérés kötelezettsége alól a szilárd anyag kibocsátásra vonatkozóan felmentést ad. A folyamatos kibocsátásmérés eredményeit a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 8. számú mellékletében foglaltak szerint kell feldolgozni és értékelni. A mintavételt, a méréseket, a mérőrendszerek hitelesítését és kalibrálását szabványos vagy azzal egyenértékű, a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott módszer szerint kell végezni. A mérőműszer nullpontjának és referencia értékének ellenőrzését a műszer gyártója által meghatározott rendszerességgel el kell végezni. A mérőrendszerek tervszerű, rendszeres megelőző karbantartását a környezethasználónak el kell végeztetni, a gyártó által meghatározott gyakorisággal. A mérőeszközök ellenőrző kalibrálását évente el kell végeztetni erre akkreditált szervezettel. A mérőeszközök, mérőrendszerek üzembe helyezése, átalakítása és javítása után minden esetben ellenőrző kalibrálást kell végeztetni az erre akkreditált szervezettel. Az ellenőrző kalibrálás a helyszínen is elvégezhető. 2.3.4 A P7 Indító kazán kéménypontforrás emissziómérését első ízben a próbaüzem során, azt követően hat

hónapos gyakorisággal kell végezni. Az időszakos méréseket szabványos vagy azzal egyenértékű módszer szerint kell végezni. Az időszakos emissziómérések eredményeiből – amennyiben lehet – órás középértékeket, illetőleg a mérési időtartamra vonatkoztatott középértéket kell képezni. A kibocsátási határértékek betartása akkor teljesül, ha a mérések eredményeinek középértékei nem haladják meg a tüzelőberendezésre érvényes határértéket. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A szükséges mérési időtartamra vonatkozó követelményeket a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. A méréseket az üzemeltető saját költségére köteles elvégezni, vagy a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendeletben meghatározott mérőszervezettel – amely megfelel a rendelet 19.§ (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek - elvégeztetni. 2.4 Egyéb levegővédelmi követelmények 2.4.1 A helyhez kötött légszennyező források üzemeltetése során - a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított határértékek nem léphetők túl; - 11 -

olyan anyag- és energia felhasználást kell folytatni, amely nem okoz légszennyezést; a technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést; - a rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. 2.4.2 A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 16.§ szerinti üzemnaplót vezetni. 2.5 Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 2.5.1 Az új légszennyező forrásokra a Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést (LAL) a pontforrások működésének megkezdésével egyidejűleg kell teljesíteni. A környezethasználó köteles az adatlap adatainak megváltozása esetén bekövetkezett változásokat 60 napon belül alapbejelentő lapon bejelenteni. 2.5.2 A légszennyező források tényleges légszennyező anyag kibocsátásáról (LM) évente, a tárgyévet követő március 31-ig bejelentést kell készíteni az erre rendszeresített nyomtatványon. 2.5.3 A környezethasználónak a folyamatos kibocsátás ellenőrzés eredményeiről évente összefoglaló jelentést kell készíteni, és azt a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatással egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. 2.5.4 Az üzemeltetőnek az időszakos mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig jogszabályban előírt adatszolgáltatással egyidejűleg a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtani. 2.5.5 A mérőeszközök ellenőrző kalibrálásáról készült jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig jogszabályban előírt adatszolgáltatással egyidejűleg a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtani. 2.5.6 Az immisszió mérések eredményeinek értékelését (átlagérték, maximális érték, határérték túllépések száma) az éves összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell. -

2.6 A diffúz kibocsátás megelőzése érdekében az építés során a kiporzással járó tevékenységeket (területfoglalás, földmunkák végzése, a terület kialakítás, alapozási munkálatok) úgy kell végezni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2.7 Az építési anyagok szállítása során a fuvarozó megfelelő intézkedés megtételével (takarás, csomagolás, stb.) köteles gondoskodni arról, hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. Az anyagszállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kevesebb lakott területet érintsen, amennyiben szükséges a szállítási útvonalakon a kiporzás csökkentése érdekében locsolást kell alkalmazni. 3. Vízminőség-védelem 3.1. Az építési munkák és üzemeltetés során fokozott gondossággal, úgy kell eljárni, hogy a talaj, a felszíniés felszín alatti vizek ne szennyeződhessenek, szennyezés bekövetkezése esetén haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a szennyezés megszüntetése érdekében. 3.2. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyen végzett tevékenységeknél (tervezés, létesítés, üzemeltetés, felhagyás), a szennyvíz- és használtvíz, valamint a csapadékvíz elhelyezésénél a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani! 3.3. Az erőmű technológiai vízellátására, tűzivíz biztosítására, szennyvíz- és használtvíz elvezetésére, a csapadékvíz elvezetésére szolgáló vízi létesítmények megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kérelem az előzőekben felsoroltak tekintetében csak a megvalósításra tervezett változatot tartalmazhatja. 3.4. A vízjogi létesítési engedélyes terveket az elvi vízjogi engedély (száma: 1426-13/2009.), a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról, illetve műszaki szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet, és a 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.). Korm. rendelet valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásaira figyelemmel kell elkészíteni. A vízjogi létesítési engedély kérelmet a 1995. évi LVII. törvény, a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak szerint kell összeállítani és a felügyelőséghez engedélyezésre benyújtani. - 12 -

Amennyiben az erőmű közműves ivóvízellátása és szennyvízelvezetése a közüzemi ivó- és szennyvíz hálózatok bővítését, átalakítását teszi szükségessé, úgy a hálózatbővítésekhez a vízjogi létesítési engedélyt meg kell kérni a felügyelőségtől. 3.5. A használtvizek felszíni befogadóba vezetésénél betartandó határértékek: A Vajai (III. sz.) főfolyásba történő bevezetés esetén a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet „2. Egyéb védett területek befogadói” területi kategória szerint, az alábbiakban megállapított egyedi határértékek kivételével: Összes só mg/l Na % pH Tmax °C (kibocsátott) ΔT °C (bevezetési pont feletti víztesthez képest) Toxicitás (Daphnia, Guppy, csíranövényteszt)

1600 45 7-8,5 25 8 negatív

A Patkóréti csatornára a láp, mint védett természeti terület érintettségének kizárása esetén a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet a „3. Időszakos vízfolyás befogadó” kategória határértékei az irányadóak, illetve amennyiben a felszín alatti víz közvetlen érintettsége fennáll, akkor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának előírásait, illetve felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöMEüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. mellékletében szereplő „B” szennyezettségi határértékeket is. 3.6. A Patkóréti szivárgóba történő használtvíz bevezetés esetén a vízvédelmi követelmények betartását, a befogadó terhelését, terhelhetőségét megalapozó vizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályi előírások, követelmények betartásával el kell végezni. A vizsgálat eredményét a vízjogi létesítési engedély kérelemnek tartalmaznia kell. 3.7. A vízkezelési és vízhasználati technológiákban alkalmazni kívánt vegyszerek típusát úgy kell megválasztani, hogy a kibocsátott használtvíz szennyezőanyag tartalma megfeleljen a befogadóra előírt vízminőségi követelményeknek. Az alkalmazni kívánt vegyszerek típusát és összetevőit meg kell határozni. Azon összetevőkre amelyek a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szerepelnek a kibocsátott használtvízben várható koncentrációikra vonatkozóan előzetes számításokat kell készíteni és azt a vízjogi létesítési engedélykérelemben bemutatni. 3.8. Az erőművi használtvíz és csapadékvíz bevezetéssel megnövekvő befogadó terhelésre figyelemmel a befogadók szükség szerinti fejlesztését úgy kell megtervezni, hogy a többlet vízmennyiségi terhelés mellett a mindenkori belvizek levezetését a környező területek káros elöntése nélkül biztosítani tudják. Amennyiben a Vajai (III. sz.) főfolyás lesz a befogadó a szükséges bővítését részletes hidrológiai felülvizsgálat és méretezés alapján kell elvégezni, ha bővítése nem szükséges úgy „jókarba” kell helyezni. A Patkóréti szivárgó igénybevétele esetén a szükséges mértékű bővítését, felújítását el kell végezni. 3.9. Az erőmű technológiai vízforgalmának, a Tisza folyóból beszerzett és a felszíni befogadóba vezetett használtvizek, csapadékvizek mennyiségének és minőségi változásának nyomon-követésére, valamint a vízforgalom szabályozására megfelelő ellenőrző és irányítástechnikai rendszert kell kiépíteni, majd működtetni. Ennek része kell hogy legyen az elvezetésre kerülő használt vizek minőségének ellenőrzését szolgáló on-line monitoring rendszer, amellyel az elsődlegesen mérendő paraméterek a befogadóba történő bevezetés előtti ponton vízhőmérséklet, vezetőképesség, pH. A monitoring tervet a vízjogi létesítési engedélykérelem részeként kell benyújtani a felügyelőségre. 3.10 A Tiszai vízkivétel és kapcsolódó létesítményeinél a FETI-KÖVIZIG 158-4/2008. számú, valamint az erőmű csapadékvizének és technológiai használtvizének Vajai (III. sz.) főfolyásba történő bevezetése estén a FETI-KÖVIZIG 2008. április 16-án és 2009. január 23-án készült egyeztetési jegyzőkönyvekben foglaltakat be kell tartani. 3.11. A vízszállító vezeték és kapcsolódó létesítményei kialakításánál, illetve az erőmű csapadékvíz és technológiai használtvíz Patkóréti szivárgóba történő bevezetése esetén be kell tartani a Felsőszabolcsi Vízgazdálkodási Társulat 2008. április 15-én és 2009. január 23-án kelt kezelői nyilatkozatában, hozzájárulásában megadott kezelői előírásait. 3.12. A környezethasználó, mint kibocsátó önellenőrzéssel köteles a kibocsátott szennyvíz mennyiségét, a szennyvízben lévő szennyező anyagok fajtáját és mennyiségét meghatározni. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján önellenőrzési tervet kell készíteni és benyújtani a felügyelőséghez jóváhagyásra. A terv kötelező tartalmi elemeit a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére - 13 -

vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. 3.13. A környezethasználó a felszín alatti vizek védelméről szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. szakasza. alapján Alap-és részletes adatlap benyújtására kötelezett. Az adatlapok, illetve a kitöltési útmutatók nyomtatványai a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Honlapján (www.kvvm.hu) hozzáférhetőek. Az adatlapok benyújtásának határideje az üzemelés megkezdésének időpontja. 3.14. Az erőmű felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenőrzése céljából monitoring rendszert kell kiépíteni és üzemeltetni a telephelyen, illetve a Patkóréti szivárgóba történő használtvíz bevezetés esetén a szivárgó környezetében. A kutak létesítése vízjogi engedély köteles tevékenység. A monitoring kutak számát, tervezett helyét és a vizsgálandó komponensek körét előzetesen a felügyelőséggel egyeztetni kell. A monitoring rendszert legkésőbb az erőmű üzembe helyezéséig kell kiépíteni. 3.15. A környezethasználó köteles a kibocsátásra jellemző adatokról évente összefoglaló jelentést készíteni, a 27/2005. (XII. 06.) KvVM rendelet 4. számú melléklet szerinti adatlapot (VAL-VÉL) kitölteni, és ezeket a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőségnek megküldeni. 3.16. A próbaüzem során az elvezetésre kerülő használt vizek minőségének ellenőrzésére létesített on-line monitoring rendszert üzemeltetni kell, adatainak értékelését a próbaüzemet lezáró megvalósulási dokumentációnak tartalmaznia kell. 4. Természetvédelem 4.1 Az erőmű hatásterületén az üzemelés során a levegőbe jutó Nitrogén-oxidok élővilágra gyakorolt

hatásának ellenőrzését el kell végezni. 4.1.1 A monitorozási tevékenységet az üzemeltetés megkezdésétől számított legalább 10 évig kell végezni 2 éves rendszerességgel, eredményeiről a vizsgálatok elvégzésének évében december 31-ig kell a jelentést megküldeni a Felügyelőségnek és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának (továbbiakban: HNPI). 4.1.2 A felméréseket a hatástanulmány részét képező ökológiai tanulmányban kijelölt 7 természetes élőhely típus összesen 50 felmérési kvadrátjában kell végezni az alapállapot felmérésnél használt mintavételi protokollok alapján. A monitoring jelentésben továbbá be kell mutatni a védett és ritka fajokra gyakorolt hatást, a gyomosodás ezen belül pedig az invazív fajok arányát. 4.2 Az erőmű tervezett telepítési helyén a védett Dryopteris carthusiana állományt a létesítés előtt át kell telepíteni. Az áttelepítésre engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelőségre kell benyújtani. Amennyiben az áttelepítés célterülete természetvédelmi oltalom alatt álló terület, oda az áttelepítés a HNPI – mint természetvédelmi kezelő- hozzájárulásával engedélyezhető. Az áttelepítés sikeres végrehajtásáról készült jelentést legkésőbb a beruházás megkezdéséig a felügyelőségre be kell nyújtani. 4.3 Vízkivétel és vízhasználat létesítményei megvalósítása és üzemeltetése során az alábbi előírásokat kell betartani: 4.3.1 Kisvizes időszakokban, amikor a Tisza folyó vízhozama a 30 m3/s-os minimális vízhozamot eléri, a vízkivétel csak a felügyelőség külön hozzájárulásával történhet. 4.3.2 Natura 2000 területeken a kivitelezés az érintett terület élővilágának kímélete érdekében kizárólag fészkelési időszakon kívül, azaz augusztus 20-tól április 15-ig végezhető. A munkavégzés megkezdése előtt legalább 15 nappal írásban kell értesíteni a Felügyelőséget és a természetvédelmi kezelőt (HNPI). 4.3.3 A Natura 2000 hálózatába tartozó természeti területeken megközelítésre és felvonulásra igénybevett területek kiterjedését minimalizálni kell, a kijelölt munkaterületeken kívül Natura 2000 terület nem vehető igénybe. Deponálási területként Natura 2000 természeti területen terület igénybevétele tilos. Az építőanyagok deponálása természeti területen (erdő, gyep vízállás, mocsár) tilos. 4.3.4 Az igénybevett természeti (természetközeli állapotú növényzettel jellemezhető) területeken, a kivitelezési munkálatokat követően helyreállítást kell végezni, a bolygatott talajfelszínen a munkagépek közlekedéséből és a földmunkák során megsérült talajfelszínen az eredeti állapotnak megfelelő talajfelszínt kell visszaállítani, ott három éven keresztül a megfelelő gyommentesítésről gondoskodni kell. A gyommentesítő kaszálást, szárzúzást a szükséges időközönként (a gyomfajok magérlelését megelőzően) de minimálisan évente kétszer el kell végezni. 4.3.5 A vízvezeték fektetése során a munkaárkot a védett állatok védelme érdekében a lehető leghamarabb be kell temetni, amennyiben szükséges a munkaárok nyitva tartása, akkor egyéb módon kell gondoskodni a bennrekedt állatok kijutásáról ( pl. szakértő általi mentés). A betakarás előtt az árokban rekedt állatokatszükség esetén szakértő bevonásával- kíméletesen (az állatok sérülése nélkül) el kell távolítani. 4.3.6 A vízkivételre bemutatott alternatívák közül a II/1 és II/2 változat annak jelentős természet és tájvédelmi kockázatai miatt nem valósítható meg. - 14 -

4.3.7 A III. sz. változat esetében a kialakított „tározó” (Nagy-rét) kiszáradását a vízi élővilág védelme érdekében el kell kerülni. A kialakuló vizes élőhelyen az átlagos vízmélység nem süllyedhet 0,5 m alá. 4.3.8 A „tározóból” (Nagy-rét) a Necse elnevezésű holtmederbe a jelenleg is létező összekötő csatornán keresztül vízpótlást kell biztosítani. 4.3.9 A tervezett vízvezeték-nyomvonala a hatástanulmány ökológiai fejezete szerint Nyírkarász község külterületén kis kiterjedésű homoki gyep területet érint (magyar csenkeszes ezüstperjés homoki legelő), amely védett fajok potenciális élőhelye, előfordulásuk várható. A természeti érték védelme érdekében a területeken a műszakilag lehetséges legkisebb területre kell szorítani a felvonulást és a kivitelezési munkákat. A bolygatott területen helyreállítást kell végezni. A helyreállítás módja függ attól, hogy mekkora területen maradt fenn az eredeti homoki gyeptársulás. Amennyiben az élőhelynek több mint fele megsemmisül, a gyepesítést élőhelytípusnak megfelelő őshonos fajokból álló fűmaggal (Festuca vaginata) el kell végezni, legkésőbb a munkálatok befejezését követő 1 éven belül. 4.3.10 Amennyiben a használt és szennyezett vizek befogadójaként a Vajai főfolyást veszik igénybe annak ökológiai állapotát az erőmű üzembe helyezését követően az üzemeltetés során folyamatosan monitorozni szükséges. A biológiai monitoring vizsgálatok eredményei alapján a Felügyelőség a jó ökológiai állapot biztosítása illetőleg a természetvédelmi szempontból értékes fajok védelme érdekében szigorúbb vízminőségi paramétereket írhat elő. 4.3.11 Amennyiben a Vajai-főfolyás medrének átalakítása válik szükségessé, a bevezetés utáni a mederátalakítással érintett szakaszon a vízi munkákat (átalakítás és karbantartás) a főfolyás természetes életközösségeinek kíméletével kell végezni. A karbantartás során félmedres kotrás javasolt, amely biztosítja az élőhelyek megfelelő rekolonizációját. A kitermelt üledéket és vízinövényzetet a víz közelében kell elhelyezni, így a kotrás során szárazra került egyedek egy része visszajuthat a vízbe. A kitermelt iszap ezután 1-2 nap múlva elszállítható. 4.3.12 A Patkóréti csatorna 2 km-en belül lápterületet keresztez (Patkó-rét, Nagy-rét). A szennyezett, magas sótartalmú víz a láp vizét nem szennyezheti. 5. Hulladékgazdálkodás 5.1 Az építési munkák, valamint az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék és veszélyes hulladék) gyűjtéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 5.2 Tilos a hulladékot elhagyni – a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. 5.3 A környezethasználó köteles a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot az arra a környezetvédelmi hatóságtól engedéllyel rendelkező kezelőnek át nem adja. 5.4 A veszélyes hulladékok gyűjtését üzemi gyűjtőhelyen kell végezni. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát az üzembe helyezésig be kell nyújtani a felügyelőségre. 5.5 A keletkező nem veszélyes hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 5.6 A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított hulladékok csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező szerződő félnek adhatók át. A hulladékokat zárt konténerben, vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel környezetszennyezést kizáró módon kell a tevékenység helyéről a hasznosítás/ártalmatlanítás helyére szállítani. 5.7 A környezethasználó köteles a tevékenysége során keletkező hulladékokról a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 1., 2. pontja szerinti adattartalommal naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni e rendelet 3. sz. melléklete szerint. 5.8 A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 36.§ (2) és 37.§ (1) bekezdés alapján egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 12.§ (1), (3), (4) bekezdésének megfelelően. 6. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem: 6.1 A kivitelezési munkáktól származó zajterhelés a zajtól védendő területen nem haladhatja meg a vonatkozó 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében szereplő határértékeket. - 15 -

6.2 Az egyes építési időszakokra felmentés akkor kérhető a környezetvédelmi hatóságtól a 6.1 pontban említett zajterhelési határértékek betartása alól, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki, vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető. Felmentés kérhető az építés közben előforduló, előre nem tervezhető határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységre is. A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményét. 6.3 A kivitelezési munkákhoz kapcsolódó szállítási tevékenységet a nappali (6:00-22:00) időszakban kell végezni. 6.4 A létesítmény zajforrásai által okozott zajkibocsátás Nyírtass, Laskod, Berkesz zajtól védendő területein nem haladhatja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket. 6.5 A környezeti zajkibocsátás mértékét Nyírtass, Laskod, Berkesz létesítményhez legközelebb eső zajtól védendő területein a próbaüzem során méréssel meg kell határozni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet a próbaüzemet lezáró megvalósulási dokumentációhoz csatolni kell. 7. Értesítés 7.1 A környezethasználó köteles értesíteni a Felügyelőséget a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és beavatkozást igényel. 7.2 A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezését, annak pontos idejét, az esemény részleteit. A környezethasználó köteles valamennyi, a tevékenység szokásos végzésétől eltérő esetet nyilvántartásba venni. 7.3 A Felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit, környezetre gyakorolt hatását, a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedések leírását. 8. Adatszolgáltatás 8.1 A III.sz. mellékletben szereplő valamennyi adatszolgáltatást a mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon, számítógépes adathordozón, illetve egyéb módon teljesíthető. 8.2 A környezethasználó köteles a felügyelőség részére a tárgyévet követő év április 30-ig „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell III. sz. mellékletben előírt adatszolgáltatások értékelését. 8.3 Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős. 8.4 A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 8.5 Minden az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzések alkalmával. 9. Műszaki baleset megelőzése és elhárítása A környezethasználó köteles üzemi kárelhárítási tervet (üzemi terv) készíteni, amely számba veszi a telephelyen esetleg bekövetkező haváriák által okozott környezeti hatások minimalizálását, illetve lehetőség szerinti legkisebb mértékűre történő csökkentését szolgáló intézkedéseket. Az üzemi tervnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti adatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat kell tartalmazni. Az üzemi tervet 5 példányban kell elkészíteni, és a felügyelőségre jóváhagyásra a vízjogi létesítési engedélykérelemmel egyidejűleg benyújtani. Üzemi tervet csak a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló külön jogszabály szerinti szakértői jogosultsággal rendelkezők - 16 -

készíthetnek. A jogosultságot igazolni kell.

10. Készenlét és továbbképzés 10.1 A környezethasználónak az erőmű működtetéséhez a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia, és biztosítania kell az üzem azon dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről, oktatásokról nyilvántartást kell vezetni. 10.2 A környezethasználó köteles a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásainak megfelelő környezetvédelmi megbízott nevét és elérhetőségét (levélcím, telefonszám) közölni a felügyelőséggel. 11. Egyéb 11.1 A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni az üzemeltetés megkezdését követően. A díj mértéke 200 000,- Ft., azaz Kettőszázezer forint, melyet a környezethasználónak minden év február 28-ig kell megfizetni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára. Felhívom a környezethasználó figyelmét, hogy amennyiben pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy a felügyelőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései szerint fog eljárni. 11.2 Az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak felülvizsgálatát 5 évenként el kell végezni, a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint. A felülvizsgálati dokumentációt az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 5. év végéig kell benyújtani a felügyelőségre. VII. A tevékenység felhagyása A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkedni kell a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. VIII. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai 1. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Közegészségügyi Osztály (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) az 5948-4/2008. és az 5948-8/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban, valamint a hiánypótlás során bemutatott adatok alapján, az EMFESZ ERŐMŰ Kft Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű erőmű megvalósításának egységes környezethasználati engedélyének kiadásához, - a benyújtott kérelemben foglalt környezet-, környezet-egészségügyi védelmi intézkedések maradéktalan megvalósulása mellett (pl. levegő immisziós mérőhálózat kialakítása és működtetése)- környezetegészségügyi szempontból hozzájárul. 2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda (4025 Debrecen, Piac u. 79.) 480/3388/1/2008. és 480/3388/5/2008. számú szakhatósági állásfoglalásiban örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi feltételekkel megadja: 1. Az elkészített örökségvédelmi hatástanulmány alapján a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett szakaszán a beruházás megkezdése előtt megelőző feltárás elvégzése szükséges. 2. A tervezési terület további részein a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. 3. Az erőműhöz kapcsolódó víztávvezeték, vízkivételhez kapcsolódó közművek, hűtővíz-visszavezetés nyomvonalára vonatkozóan örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges. A hatástanulmányt a vízjogi létesítési engedélyezés során szükséges benyújtani. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.) a 24.2/1293/4/2008. és a 24.2/1293/7/2008. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásaiban előírásait az alábbiak szerint adja meg: - Az erőmű létesítése részben mezőgazdasági területen (0157/5a, 0157/5b, 0153/16, 0138/5a hrsz-ú gyümölcsös és nádas művelési ágú 54, 1766 ha nagyságú terület) történik, ezért a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák megkezdése előtt gondoskodni kell a felső humuszos termőréteg védelméről, szakszerű deponálásáról és felhasználásáról, valamint a terület rekultivációj áról, amelyhez a 29/2006. (IV. 10.) FVM

rendelet előírásainak megfelelően talajvédelmi tervet (korábbi nevén talajtani szakvéleményt) - 17 -

kell készíttetni. (Talajvédelmi szempontból beruházással érintett területnek kell tekinteni a tervezett építés /erőmű telephely, 28 km hosszú hűtővíz nyomóvezeték, 45 km hosszú gázvezeték és kapcsolódó létesítményeik/ helyét, valamint a közvetve igénybe vett /humusz elhelyezés, deponálás helye, szállítással, taposással érintett területek, stb./ termőföldek területét.) A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a környező mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédőgazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. A termőréteg mentés során különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra: - A humuszos termőréteget az altalajtól elkülönítve kell kitermelni és kezelni! - A depóniákat úgy kell elhelyezni, hogy a területről a felesleges vizek lefolyását ne akadályozzák! - A humuszos termőréteg depóniák víz- és szélerózió elleni védelméről, gyommentesen tartásáról a beruházó köteles gondoskodni! Az érintett termőföldek vonatkozásában a talajvédelmi tervben az alább felsorolt munkák tervezésének megalapozása céljából a következőkre kell kitérni: a talaj felső humuszos termőrétegének mentése, deponálása, tárolása, kezelése, felhasználása [helye (hrsz, művelési ág), mennyisége (terület nagyság, mélység, m3), humuszmentési technológia leírása], - termőföldön végzett munkák (építés, tárolás, deponálás, szállítás, stb.) helye (hrsz, művelési ág), nagysága, valamint hatása az igénybe vett és a szomszédos termőföldek talajára (helye, nagysága, szennyezés, taposási kár stb.), - a beruházással érintett termőföldek talajának fizikai, kémiai, biológiai javítása (talajvédelmi tervre alapozott rekultivációs terv készítése), talajvédelmi tervre alapozott földtömeg számítás (humuszos termőréteg mennyisége, hasznosítása; bevágásból származó földanyag mennyisége, felhasználása, felesleg elhelyezése; töltéshez szükséges földanyag származása, stb.) és szöveges magyarázata, a helyben és a nem helyben felhasználásra tervezett humuszos termőréteg mennyisége és megoszlása humusztartalom (<1%, 1%-2,5%, 2,5%<) alapján (amely a törvény által előírt talajvédelmi járulék meghatározásához szükséges). - A megmentett humuszos termőréteg felhasználható rekultivációhoz, vagy - a területen történő egyenletes elterítéssel - a termőréteg vastagságának növelésére. - Az érintett erdő művelési ágú területek vonatkozásában az illetékes Erdészeti Igazgatóság hozzájárulását kell beszerezni, mivel az 1996. évi LIV. tv. 52. § (5) alapján az erdőterületen a talajvédelmi hatósági jogkört az erdészeti hatóság gyakorolja. 4. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (4025 Debrecen, Bajcsy-Zs. u. 16.) 18.3/5057/18/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában erdővédelmi szempontból az alábbi előírások betartása mellett hozzájárul az egységes környezethasználati engedély kiadásához: Hatósági nyilvántartásunk alapján a tervezett tevékenység az 1996. évi LIV tv hatálya alá tartozó erdőterület igénybevételével jár, ezért annak megvalósítása előtt az érdekelt köteles az erdészeti hatóságnál a következő eljárást kezdeményezni: - erdőterület igénybevételének engedélyezése csererdősítés létesítésének engedélyezésével egyidejűleg (1996. évi LIV tv 66§ (1) bek. és 72.§, 29/1997 (IV.30) FM rendelet 87§. 5. Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész (4024 Debrecen, Piac u. 54.) KH-29712/2008. számú szakhatósági hozzájárulását területrendezési szempontból előírás nélkül megadta. 6. A Miskolci Bányakapitányság (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) MBK/4358/2/2008. és MBK/4358/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban az egységes környezethasználati engedély kiadásához a következő feltétellel hozzájárult: 1.) A tervezett építési munkákhoz csak hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyagok (kavics, homok, agyag stb.) használhatók fel. 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal (4401 Nyíregyháza, Báthori u. 13.) 10.041/2009. számú

szakhatósági hozzájárulásában A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban:Tfvt.) - 18 -

alapján az alábbiakat írja elő: A víztávvezeték fektetés esetében termőföld időleges más célú hasznosítását, a szivattyútelep, bekötőút, kombinált ciklusú villamos erőmű esetében termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyeztetni kell. A víztávvezeték esetében a termőföld időleges más célú hasznosításra az engedélyt a 338/2006. (XIl.23.) Korm. rendelet 16. § "A Tfvt. 9. §-ában foglalt jogkörben eljárva, ha a más célú hasznosítás iránti kérelem több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el."- alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal adja meg. Az engedélyeztetési eljárás során az alábbiakat kell figyelembe venni: Tfvt. 9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Tfvt. 10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; Tfvt. 11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb rninőségű termőföld igénybevételévei - lehet felhasználni. (2) Az átlagosnál jobb rninőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is. (4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Tfvt. 12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az érintett földrészletek helyrajzi számát; b) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt; e) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges; d) az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét). (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet( ek) teljes területére vonatkozik; Tfvt. 14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, vagy e) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik. (2) A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az igénybevevő köteles az ingatlan nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (a továbbiakban: eredeti állapot helyreállítása). (3) Az időleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon túl mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését. (4) Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talaj védelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemi évei ellenőrzi. Ha az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását elfogadta, ezzel egyidejűleg határozatot hoz a fizetendő földvédelmi járulékról és - amennyiben e törvény úgy rendelkezik - a bírság kiszabásáról. Ha az ingatlanügyi hatóság a helyreállítást nem fogadja el, határozatot hoz, melyben újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő. (5) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talaj védelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés - 19 -

megtételét igénylő veszélyhelyzet (havária) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel során. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni. 8. Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) Lövőpetri községre vonatkozóan az 1397/2008.IV. sz. és 1397-4/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 9. Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) Nyírtass, Gyulaháza, Nyírkarász,

Szabolcsbáka községre vonatkozóan az 1397-1/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 10. Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) Nyírtass, Gyulaháza, Nyírkarász községekre vonatkozóan az 1397-5/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 11. Vásárosnamény Város Jegyzője (4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 1.) Aranyosapáti, Gemzse és Gyüre 12793/2008. és 12793-2/2008.számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 12. A Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság (4026 Debrecen, Hunyadi u. 4.) Sz-1762-1/08. és Sz-1762-3/08. számú szakhatósági állásfoglalásaiban az egységes környezethasználati engedély kiadásához a következő feltétellel hozzájárult: A létesítendő éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak, illetve az erőmű, mint sajátos építmény építési engedélyezését hivatalomnál a beruházó - a vonatkozó előírások szerinti mellékletekkel - köteles kezdeményezni. 13. Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) Szabolcsbáka település vonatkozásában a 408/2009.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 14. Petneháza Község Jegyzője (Petneháza, Magyar utca 2.) a 621-4/2008. és az 1624-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban a 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megvalósításához a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárult. 15. Rohod Község Jegyzője (4563 Rohod, Kossuth u. 14 )a 2309-2/2008. és a 2309-5/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban a Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési ügyében az engedély kiadásához előírás nélkül hozzájárul. 16. Sényő Község Jegyzője (4533 Sényő, Kossuth u. 69.) a 1104/2008. és a 1104-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban a 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítésével egyetért, kifogást nem emel. 17. Demecser Város Jegyzője (Demecser, Kétezer-egy tér 1.sz.) 5902-2/2008. számú és 5902-5/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárult. 18. Demecser Város Jegyzője mint Berkesz Község Körjegyzője (Demecser, Kétezer -egy tér 1.sz.) 5902-3/2008. és 5902-5/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárult. 19. Pátroha Község Jegyzője (4523 Pátroha, Kossuth u. 82) helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően az 1838/2008. és 1838-2/2008. számú szakhatósági hozzájárulását előírás nélkül megadja. - 20 -

20. Nyírjákó-Nyírkércs Községek Jegyzője (4541 Nyírjákó, Szabadság tér 1.)Nyírjákó és Nyírkércs településekre vonatkozóan az 1841/2008. és 1841-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 21. Nyírmada Község Jegyzője (4564 Nyírmada, Ady E. út 16.) 1050-3/2008. és 1050-6/2008.számú szakhatósági állásfoglalásában helyi természetvédelmi szakhatóságként kikötés nélkül hozzájárul az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 22. Dombrád Város Jegyzője (4492 Dombrád, Rákóczi út 36) helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a 3278-2/2008. és a 3278-6/2008. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül megadja. 23. Anarcs Község Önkormányzatának Jegyzője (4546 Anarcs, Kossuth u. 30.) az 1482-4/2008. és a 2972/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően - az alábbi feltételekkel adja meg: A környezethasználatot úgy kell megszervezni, és végezni, hogy - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, - megelőzze a környezetszennyezést, - kizárja a környezetkárosítást. 24. Laskod Község Jegyzője (4543 Laskod, Kossuth utca 59.) 588/2008. és 588-8/2008 számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 25 Apagy Község Jegyzője (Apagy, Kossuth u. 145) 2862-2/2008. és 2862-3/2008. számú állásfoglalásaiban helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 26. Beszterec-Újdombrád-Tiszarád Községi Önkormányzatok Körjegyzője (4503 Tiszarád, Kossuth u. 83/B.) Tiszarád település vonatkozásában a 863-3/2008. és a 863-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 27. Gégény Község Jegyzője (4517 Gégény, Dombrádi u. 2.) 1967-2/2008. és 1967-5/2008. számú

szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 28. Gyulaháza Község Jegyzője (4545 Gyulaháza, Petőfi u. 45.) 1788-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 29. Beszterec-Újdombrád-Tiszarád Község Körjegyzője (4488 Beszterec, Kossuth u. 42.sz.) Beszterec településre vonatkozóan 1534-2/2008. és 1444-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás nélkül hozzájárul. 30. Baktalórántháza Város Jegyzője (4561. Baktalórántháza, Köztársaság tér 8.) helyi környezet - és természetvédelemre kiterjedően a 3677-2/08. és a 3677-3/08. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül megadja. 31. Ramocsaháza-Nyíribrony Községi Önkormányzatok Körjegyzője (4536 Ramocsaháza, Fő tér 1.) Ramocsaháza és Nyíribrony településekre vonatkozóan az 1252-2/2008. és az 1252-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 32. Aranyosapáti-Gyüre Községek Körjegyzője (4813 Gyüre, Árpád u. 22.) Aranyosapáti és Gyüre településekre vonatkozóan a 6868-3/2008. és a 6868-9/2008 számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 33. Nyírkarász Község Jegyzője (4544 Nyírkarász, Fő út 21.) 661-4/2008. és 1489-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 34. Rétközberencs Község Önkormányzat Jegyzője (Rétközberencs, Fő u.33.) 797-4/2008. és 797-6/2008. - 21 -

számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 35. Nyírlövő és Lövőpetri Községek Körjegyzője (4633 Lövőpetri, Petőfi Sándor utca 36.) Lövőpetri településre vonatkozóan a 668-3/2008. és 668-7/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás nélkül hozzájárul. 36. . Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) Lövőpetri település vonatkozásában az 1397-4/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül hozzájárul az egységes környezethasználati engedély kiadásához. 37. Nyírtass Község Önkormányzat Jegyzője (4522 Nyírtass, Tass-vezér út. 1.) az 56/2/2009. sz. szakhatósági állásfoglalása alapján: „- A telepítés helye szerinti érdekeltként hozzájárulok az egységes környezethasználati engedély megadásához a rendelkezésemre álló dokumentumok (alap+hiánypótlás) és a közmeghallgatáson tett (az ügyben rendelkezésre álló összes adat) birtokában hozott felügyelőségi szakhatósági döntés meghozatalához. - Az Erőmű hatásterületével érintett önkormányzat jegyzőjeként hozzájárulást adok az összevont és az egységes környezethasználati engedély kiadásához, a hiánypótlási dokumentációkban javasolt megoldások kötelezésként történő előírását kérve, a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 17. §-ban előírt megfelelés érdekében. - A víztávvezetékkel és mint kapcsolódó létesítmények építésével érintett települési jegyzőként hozzájárulásomat megadom a vonatkozó, hiánypótlásban részletezett megoldások előírását kérve. A Patkóréti csatorna méretezésénél vegyék figyelembe a belterületi csapadékvíz fogadását is a bővítés és a burkolás mellett.” 38. Nyírbogdány Község Jegyzője (4511 Nyírbogdány, Kéki u. 2.) az 1421-2/2008. és a 38/2009 számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához hozzájárul, kéri figyelembe venni, hogy Nyírbogdány területén NATURA 2000 területek találhatók. 39. Nyírtura Községi Önkormányzat Jegyzője (4532 Nyírtura, Arany János u. 14.)2009. február 13án kelt szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás nélkül hozzájárul. 40. Vaja Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője (4562 Vaja, Damjanich u. 71.) a 3240/2008. és a 32402/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában az erőmű engedélyezéséhez helyi környezet- és természetvédelmi szempontból feltétel nélkül hozzájárul. 41. Székely Község Jegyzője (4534 Székely, Kapitány u. 35.) 824-4/2008. és 824-7/2008. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Székely Község Önkormányzata közigazgatási területén természetvédelmi területté van nyilvánítva az Orosz – Kastély /Székely, Kapitány u. 26. 479/1 hrsz/ megmaradt parkja, illetve helyi védelem alatt áll az Óvoda épülete /Székely, Illyés Gy. u. 27. 161 hrsz/ A környezeti hatásvizsgálati eljárás során fenti ingatlanok maximális védelmére szükséges törekedni. Az előírások szigorú betartásához ragaszkodunk. Az országos védelem alatt álló természetvédelmi területek listáját Székely Község igazgatási területe Szabályozási Terveinek és Helyi építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 9/2006. /VII.26./ számú rendelet tartalmazza.” 42 Kisvárda Város Jegyzője (4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11.) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az 1376/2008.IV. és az 1376-2/2008.IV. sz. szakhatósági állásfoglalásában az erőmű létesítéséhez előírás nélkül hozzájárul. 43. Levelek Nagyközségi Önkormányzat Körjegyzője (Levelek, Rákóczi u. 2.) Besenyőd településre vonatkozóan a 655-2/2008. és a 655-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű építéséhez előírás nélkül hozzájárul. 44. Levelek Nagyközségi Önkormányzat Körjegyzője (Levelek, Rákóczi u. 2.) a 6838-2/2008. és a 689-383/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű - 22 -

építéséhez előírás nélkül hozzájárul. 45. Vasmegyer Község Jegyzője (4502 Vasmegyer, Kossuth u. 66.) az 1973-2/2008. és az 1973-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű építéséhez előírás nélkül hozzájárul. 46. Nyírtét Község Jegyzője (4554 Nyírtét, Petőfi út 3.) 1139-2/2008. és 1601-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű engedélyezéséhez előírás nélkül hozzájárul. 47. Ajak Nagyközség Jegyzője (4524 Ajak, Ady Endre u. 25.) a 4001-2/2008. és az 5160-3/2008. szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően - az alábbi feltételekkel adja meg: A környezethasználatot úgy kell megszervezni, és végezni, hogy - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, - megelőzze a környezetszennyezést, - kizárja a környezetkárosítást. 48. Gemzse Község Jegyzője (4567 Gemzse, Kossuth u. 36.) 943/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. 49. Kék Község Jegyzője (4515 Kék, Kölcsey u. 9.) 1854/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. 50. Kemecse Város Jegyzője (4501 Kemecse, Kossuth u. 11.) 10-346/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. 51. Pusztadobos Község Jegyzője (4565 Pusztadobos, Petőfi u. 4.) 449-3/2008. számú szakhatósági

állásfoglalását hiánypótlást követően helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. 52. Ilk Község Jegyzője (4566 Ilk, Petőfi u. 2.) az 1030-25/2008. számú szakhatósági állásfoglalását hiánypótlást követően helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. 53. Szabolcsbáka Községi Önkormányzat Jegyzője (4547 Szabolcsbáka, Kossuth út 23.) a 935-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű megvalósításához előírás nélkül hozzájárul.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGÉNEK IDŐTARTAMA: A fentiekben megadott előírások betartása esetén az engedély jogerőre emelkedésének napjától 20 évig érvényes. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy az engedély jogosultja úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni felhatalmazásával, illetve, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentősen megváltoznak, a felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 - 500.000 forint bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére, környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság - 23 -

megfizetésére kötelezi. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. 1. főszám 1.1. alszáma szerinti eljárási költséget az ügyfél viselte. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közzététel lejártát követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen, a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de felügyelőségemhez írásban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés díjköteles, díja 1.631.250,-Ft, melyet fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A fellebbezés díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: 32.625,- Ft. INDOKOLÁS Az EMFESZ Erőmű Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) 2007. június 8-án kérelmet nyújtott be FelsőTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre a Kft. által megvalósítandó 2400 MWe villamos teljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű előzetes vizsgálati eljárása lefolytatása érdekében. A felügyelőség a 3365-192/2007. számú határozatában megállapította, hogy a tervezett beruházás a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 1. melléklet 28. pontja (Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől, egyéb égető berendezés 300 MW kimenő hőteljesítménytől) alapján környezeti hatásvizsgálat köteles, a rendelet 2. melléklet 1.1. pontja (Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel) alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység. A határozatban a felügyelőség a környezethasználó kérelmére megállapította, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevontan folytatja le. A felügyelőség a 3365-192/2007. számú határozatában meghatározta az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit. Az EMFESZ Erőmű Kft. 2008. május 19-én nyújtotta be a felügyelőségre az egységes környezethasználati engedély kérelmet. A dokumentációt az ERBE ENERGETIKA Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 95.) készítette. A kérelem benyújtását követően a 314/2005.(XII.25.) Korm. r. 24.§ (7) bekezdése szerint eljárva a felügyelőség megküldte a közleményt a kérelmet és mellékleteit a telepítés helye szerinti Nyírtass, az erőmű hatásterületével érintett települések: Nyírtass, Berkesz, Laskod, Ramocsaháza, Nyírkarász, Petneháza, Demecser, Székely, Nyírjákó, Nyíribrony, Nyírkércs, Gyulaháza, Gégény, Pátroha, Ajak, Nyírtét, Rohod, Nyírbogdány, Anarcs, Kék, Baktalórántháza, Szabolcsbáka, Nyírmada, Levelek, Rétközberencs, Besenyőd, Kisvárda, Vaja, Sényő, Gemzse, Apagy, Vasmegyer, Nyírtura, Kemecse, Beszterec, Pusztadobos, Tiszarád, Ilk, Dombrád, valamint a víztávvezetékkel, mint kapcsolódó létesítménnyel érintett települések Aranyosapáti, Gemzse, Gyulaháza, Gyüre, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírtass, Szabolcsbáka önkormányzatok jegyzőinek. Ezzel egyidejűleg a felügyelőség a Kelet-Magyarország megyei napilapban, hivatalában, valamint honlapján a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé. Valamennyi önkormányzat jegyzője tájékoztatta a felügyelőséget, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént, lakossági észrevétel az önkormányzatokhoz nem érkezett. A kifüggesztést követően a felügyelőségre sem érkezett észrevétel. Az eljárás során szakhatóságként Kirendeltségét, a Város Jegyzőjét,

314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 24.§ (6) bekezdése alapján a hatáskörükben érintett az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Irodáját, Kisvárda és Vásárosnamény mint kiemelt Építésügyi Hatóságot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági - 24 -

Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságát, az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészét, a Miskolci Bányakapitányságot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatalt, Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságot, helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a telepítés helye szerinti Nyírtass, az erőmű hatásterületével érintett települések: Nyírtass, Berkesz, Laskod, Ramocsaháza, Nyírkarász, Petneháza, Demecser, Székely, Nyírjákó, Nyíribrony, Nyírkércs, Gyulaháza, Gégény, Pátroha, Ajak, Nyírtét, Rohod, Nyírbogdány, Anarcs, Kék, Baktalórántháza, Szabolcsbáka, Nyírmada, Levelek, Rétközberencs, Besenyőd, Kisvárda, Vaja, Sényő, Gemzse, Apagy, Vasmegyer, Nyírtura, Kemecse, Beszterec, Pusztadobos, Tiszarád, Ilk, Dombrád, valamint a víztávvezetékkel, mint kapcsolódó létesítménnyel érintett települések Aranyosapáti, Gemzse, Gyulaháza, Gyüre, Lövőpetri, Nyírkarász, Nyírtass, Szabolcsbáka Önkormányzat Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség. Pusztadobos Község Jegyzőjének 449/2008. számú és Ilk Község Jegyzőjének 1030-8/2008. számú szakhatósági állásfoglalása hiánypótlást tartalmazott, ezért a felügyelőség továbbította az EMFESZ Kft. részére. A szakhatósági állásfoglalásban felmerült kérdéseket a 2008. 10. 16-án érkezett hiánypótlási dokumentációban a Kft. megválaszolta. A felügyelőség az eljárásban hiánypótlás benyújtására szólította fel a beruházót, aki a hiánypótlásban foglaltaknak eleget téve benyújtotta a Természetvédelem, Önkormányzati állásfoglalások (Pusztadobos, Ilk) és az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati, valamint az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz készített hiánypótlási dokumentációkat. Ezt követően a felügyelőség a fent felsorolt szakhatóságokat ismételten megkereste szakhatósági állásfoglalás megadása érdekében. A szakhatóságok előírásaikat az alábbiak szerint adták meg, illetve indokolták: 1. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Közegészségügyi Osztálya az 5948-4/2008. és az 5948-8/2008. számú szakhatósági hozzájárulását a határozat rendelkező részének VIII/1. pontja szerint adta meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. szerint az 1995. évi LIII. Törvény 70. §-ának, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletnek megfelelően az ÁNTSZ-ről és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet által biztosított jogkörében. 2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda 480/3388/1/2008. és 480/3388/5/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást a határozat rendelkező részének VIII/2. pontjában előírt feltételekkel adta meg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 4. § (1) a) pontja és a 12. sz. melléklet 2. h) pontja alapján, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 22.) Kormányrendelet 1. § a) pontja, valamint 2. § (5) bekezdése alapján. Szakhatósági állásfoglalásait az alábbiak szerint indokolja: „Az elkészített örökségvédelmi munkarész alapján a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely található. A beruházás által érintett, felsorolásra került nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség védelme érdekében a tervezett munkálatok megkezdése előtt a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 22-23.§, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. sz. NKÖM rendelet 14.§ szerint megelőző feltárást kell végezni. A tervezési terület további részein a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti felügyelet ellátása indokolt. A tervezési terület geomorfológiai adottságai alapján újabb földmunkák végzése során régészeti leletek előkerülésére kell számítani, emiatt a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (1) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, így a régészeti örökség védelme érdekében a próbafeltárás elvégzése indokolt, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Kövt) 66. § (1) bekezdése, valamint Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet (Rend.) 3. §-ban foglaltak szerint A külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII. 13.) EVM rendelet 1. számú mellékletének 6. pontjában felsorolt vízügyi létesítmények létesítése esetén Hivatalunk szakhatósági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. A tervezett víztávvezeték geomorfológiai adottságai alapján a tervezett csatorna nyomvonalában a csatornázás során - 25 -

további régészeti leletek előkerülése várható. A tárgyi ügyben Hivatalunk - a régészeti örökség védelmében az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését indokoltnak és szükségesnek tartja. Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének feltételeiről és tartalmi követelményeiről a Rend., illetve melléklete rendelkezik. A hatástanulmány részét képező régészeti állapotfelmérésnek tartalmaznia kell a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári, térképtári adatainak feldolgozását. valamint a nyomvonal régészeti terepbejárását. Az elkészült állapotfelmérés egy példányát hivatalomhoz kell benyújtani a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során. A vízjogi létesítési tervdokumentációt csak abban az esetben áll módomban elbírálni, amennyiben az tartalmazza a régészeti örökség védelmére vonatkozó munkarészt. A tervezett beruházás amennyiben a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ban meghatározott nagyberuházásnak minősül akkor a terepen végzett régészeti munkálatok elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat jogosult (1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13-17. ). Amennyiben a tervezett beruházás nem minősül nagyberuházásnak, azaz a beruházás bekerülési költsége nem haladja meg az 500 millió Ft-t, a régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Babolcsi Andrea Tel.: 42/315-722) jogosult.” 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 24.2/1293/4/2008. és a 24.2/1293/7/2008. számú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásaiban adott előírásait a határozat VIII/3. pontja tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére az Emfesz Erőmű Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) által Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához adunk talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt engedélyezési dokumentáció (készítette: MVM ERBE Energetika Mérnökiroda ZRt. 1117 Budapest, Budafoki út 95.; Készült: Budapest, 2008. 05. 19.) alapján. A megküldött dokumentum alapján megállapítható, hogy az erőmű környezetében lévő mezőgazdasági területen a tevékenységből származó talajszennyeződés nem valószínűsíthető. A beruházás az érintett és a környező mezőgazdaságilag hasznosított termőföldeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit - előírásaink betartása mellett - nem rontja. A szakhatósági állásfoglalást a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdése, valamint a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről) 32. §. (9) bekezdése alapján, a megküldött dokumentum és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról) 24. §. (6) bekezdése, illetve a 12. sz. melléklet értelmében adtuk ki.” 4. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3/5057/18/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásokat a határozat VIII/4. pontja tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A rendelkezésünkre álló vizsgálati dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett erőmű létesítése erdővédelmi szempontból a környező vagy érintett erdőkre jelentős kihatással van. Az erdőmű létesítése során érintett erdőterületek igénybevételére vonatkozó előzetes elvi engedély kiadása 18.3/27295/6/2008 számon folyamatban van. A fenti engedélyeztetési eljárás lefolytatása esetén az erdővédelmi szempontból jelentős negatív hatás az előírt csererdősítés megvalósításával kompenzálható. Szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 20§ (2) bekezdése, és 12 sz. melléklete, az 1996. évi LIV. Tv. 45-57§-ai, valamint a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30) FM rendelet 64-76.§-ai és 87-93.§-ai alapján, a 274/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 22.§ (3)-(4) bekezdése alapján, a 2004. évi CXL tv. 44.§-a szerint adtam meg.” 5. Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész KH-2971-2/2008. számú szakhatósági hozzájárulását területrendezési szempontból előírás nélkül megadta, melyet az alábbiakkal indokolt: „A Felügyelőség a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 4. § (1) alapján, a rendelet 12. számú melléklet 3. c) pontja szerint a 18/1998.(VI.25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kérte szakhatósági állásfoglalásomat. - 26 -

Megállapítottam, hogy a tervezett gázturbinás erőmű - helyét a 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv (OTRT törvény) 2. sz. melléklete (az Ország Szerkezeti Terve) – mint egyéb erőmű – tartalmazza, - elhelyezése megfelel az OTRT törvény 10. § (3) bekezdés azon előírásának, hogy az 1/8. mellékletnek megfelelően a Baktalórántháza térségében (az utóbbi esetben a település közigazgatási területét és annak 25 km-es környezetét értve alatta) valósuljon meg (Nyírtass mintegy 10 km-re helyezkedik el Baktalórántháza térségében). Fentiek alapján a területrendezési szakhatósági hozzájárulást a tervezett gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához a 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet 12. sz. mellékletének 3. c) pontjában biztosított jogkörömben eljárva, OTRT törvény és az 1996. évi XXI. tv. hivatkozott előírásai alapján adtam meg.” 6. A Miskolci Bányakapitányság MBK/4358/2/2008. és MBK/4358/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban az egységes környezethasználati engedély kiadásához a határozat VIII/6. pontjában szereplő előírással járult hozzá, melyet az alábbiakkal indokolt: „1.) Az ásványi nyersanyag kitermelésének feltételeit a többször módosított, 1993. évi XLVIII. törvény, 26 § szabályozza. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41.§ (1) bekezdése szerint ugyanis „a bányafelügyelet azt a jogi, vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki …c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.” 2.) A vizsgált területen nem szerepeltetünk az Állami Ásványvagyon Nyilvántartásban megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyag lelőhelyet. Az engedélyezési eljárásnak nincsen ásványvagyonnal összefüggő kérdése. 3.) Az egységes környezethasználati engedélykérelemben megfelelő módon tisztázták a terület földtani és vízföldtani viszonyait. 4.) Nem ismerünk egyéb olyan földtani és vízföldtani tényezőt, ami ellentmondana az engedélykérelemben leírtaknak, de célszerű lett volna felhasználni a Magyar Álllami Földtani Intézet által 1985-ben szerkesztett, az Alföld földtani térképsorozatának Kisvárda elnevezésű lapjain található földtani és vízföldtani adatokat is. Állásfoglalásunkat a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet alapján adtuk ki.” 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal 10.041/2009. számú szakhatósági hozzájárulásában foglalt előírásokat a határozat VIII/7. pontja tartalmazza. A szakhatósági állásfoglalást a 314/2005.(XII.25.) Korm. Rendelet 12. számú melléklete alapján adta meg, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A becsatolt tervdokumentációból megállapítottam, hogy a víztávvezeték fektetés esetében termőföld időleges más célú hasznosítását, a szivattyútelep, bekötőút, kombinált ciklusú villamos erőmű esetében termőföld végleges más célú hasznosítását tervezik. A víztávvezeték esetében a termőföld időleges más célú hasznosításra az engedélyt a 338/2006. (XIl.23.) Korm. rendelet 16. § "A Tfvt. 9. §-ában foglalt jogkörben eljárva, ha a más célú hasznosítás iránti kérelem több körzeti földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el."- alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal adja meg.” 8. Kisvárda Város Jegyzője Lövőpetri községre vonatkozóan az 1397/2008.IV. sz. és az 1397-4/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalását településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás és indokolás nélkül adta meg a többször módosított 393/2007. (XII.27.) Korm. rendelet 1. §-a által biztosított jogkörében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. 44. §-a alapján. 9. Kisvárda Város Jegyzője Nyírtass, Gyulaháza, Nyírkarász, Szabolcsbáka településekre vonatkozóan az 1397-1/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalását településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül az alábbi indokolással adta meg: „Az EMFESZ erőműre vonatkozó összevont környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati dokumentáció nem ellentétes Nyírtass, Nyírkarász, Szabolcsbáka települések érvényben lévő településrendezési tervében foglaltakkal és Gyulaháza község esetén megfelel az illeszkedés szabályainak. Az 1569/2007.IV., 1568/2007., 1568-1/2007.sz. Szakhatósági állásfoglalásaimban foglaltakat továbbra is fenntartom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezésben gyakorolhatja ezzel kapcsolatos jogait. - 27 -

A szakhatósági állásfoglalásomat az építésügyi és az építés felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló 343/2006.(XII.23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 393/2007. (XII.05.) Korm. rendelet 1.§.-a által biztosított jogkörömben eljárva, a módosított 2004. évi CXL. tv. 44.§.(1) bekezdése alapján adtam meg.” 10. Kisvárda Város Jegyzője Nyírtass, Gyulaháza, Nyírkarász községekre vonatkozóan az 1397-5/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalását településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül az alábbi indokolással adta meg: „A kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentációban és hiánypótlási dokumentációban foglaltak nem ellentétesek - Nyírkarász település esetén az érvényben lévő településrendezési tervében foglaltakkal (Nyírkarász Község Képviselőtestületének 6/2006. (IV.19.) rendelete a Helyi Epítési Szabályzatról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról), - Nyírtass község esetén a településrendezési tervében foglaltakkal (Nyírtass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2006.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Nyírtass Község Igazgatási Területe Szabályozási Tervének és Helyi Epítési Szabályzatának Jóváhagyásáról), - és Gyulaháza település esetén az illeszkedés szabályaival. Az EMFESZ erőművel és az azt kiszolgáló gáz távvezeték létesítésével kapcsolatos összes eljárás során az 1569/2007. IV., 1568/2008.IV., 1568-1/2007.IV.sz. szakhatósági állásfoglalásaimban foglaltakat továbbra is fenntartom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezésben gyakorolhatja ezzel kapcsolatos jogait. A szakhatósági állásfoglalásomat a módosított 2004. évi CXL. tv. 44.§.(1) bekezdése alapján adtam meg. Az elsőfokú építési hatóság un. sajátos építményfajtájú új építmény engedélyezési eljárásaiban a 207/2008. (VIII.27.) Korm. rendelet 14.§. (1) pontja alapján szakhatóságként működik közre.” 11. Vásárosnamény Város Jegyzője Aranyosapáti, Gemzse és Gyüre községekre vonatkozó 12793/2008. és 12793-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalását településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül az alábbi indokolással adta meg: „Hatóságom Aranyosapáti, Gemzse és Gyüre községek vonatkozásában rendelkezik építésügyi hatáskörrel, ahol a településrendezési és építési előírások összhangjáról a következő nyilatkozatot teszem: -Aranyosapáti Község Rendezési Tervvel és Helyi Építési i Szabályzattal (HÉSZ) nem rendelkezik. - Gemzse község Külterületi Szabályozási Terve alapján (elfogadva a 4/2007. (IX.27.) Ök .sz. rendelettel,) a tervezett vezeték építhető. - Gyüre község Külterületi Szabályozási Terve alapján (elfogadva a 8/2005. (I.27.) Ök .sz. rendelettel,) a tervezett vezeték építhető. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL tv. 44. §-a alapján adtam meg. Ezen szakhatósági állásfoglalásomat az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozatában kell foglalni. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a fél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. szakhatósági állásfoglalásom csak a jelenleg folyamatban lévő engedélyezési lejárásban használható fel.” 12. A Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság Sz-1762-1/08. és Sz-1762-3/08. számú szakhatósági állásfoglalásaiban az egységes környezethasználati engedély kiadásához a határozat rendelkező részének VIII/12. pontjában szereplő feltétellel hozzájárult, melyet az alábbiakkal indokolt: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2008.06.23-án fenti számú levelében összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében szakhatósági állásfoglalásunkat kérte. A szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a, a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján, a 260/2006. (XII.20.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben adtam ki.” 13. Kisvárda Város Jegyzője Szabolcsbáka település vonatkozásában a 408/2009.IV. számú szakhatósági állásfoglalásában településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében előírás nélkül, az alábbi indokolással adta meg: „A kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentációban és hiánypótlási dokumentációban foglaltak nem ellentétesek Szabolcsbáka Község Településrendezési Tervében foglaltakkal (Szabolcsbáka Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2006. (V.12.) sz rendelete, mely a község igazgatási területére vonatkozó Helyi Epítési Szabályzat és Szabályozási - 28 -

Terveinek megállapításáról szól). Az EMFESZ erőművel és az azt kiszolgáló gáz távvezeték létesítésével kapcsolatos összes eljárás során az 1569/2007. IV., 1568/2008.IV., 1568-1/2007.IV.sz. szakhatósági állásfoglalásaimban foglaltakat továbbra is fenntartom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezésben gyakorolhatja ezzel kapcsolatos jogait. Tájékoztatom, hogy hatóságomnál az elektronikus ügyintézés lehetősége nem biztosított. A szakhatósági állásfoglalásomat a módosított 2004. évi CXL. tv. 44.§.(1) bekezdése alapján adtam meg. Az elsőfokú építési hatóság un. sajátos építményfajtájú új építmény engedélyezési eljárásaiban a 207/2008. (VIII.27.) Korm. rendelet 14.§. (1) pontja alapján szakhatóságként működik közre.” 14. Petneháza Község Jegyzője a 621-4/2008. és az 1624-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban a 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megvalósításához a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás és indokolás nélkül hozzájárult. 15. Rohod Község Jegyzője a 2309-2/2008. és a 2309-5/2008. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbiak szerint indokolta: „A szakhatósági hozzájárulás a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 11617-3/2008. számú levelében megküldött dokumentáció és a 11617-103/2008. számú levelében megküldött hiánypótlási dokumentáció alapján került megadásra, a levegő szennyezésének elkerülése érdekében az erőmű működésére vonatkozóan a hatályos jogszabályok által szabályozott előírások betartása mellett. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ában foglaltak, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló többször módosított 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet 24. § (6) és 12. melléklete alapján adtam ki.” 16. Sényő Község Jegyzője a 1104/2008. és a 1104-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásait külön nem indokolta. 17. Demecser Város Jegyzőjének 5902-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalása: „A 2008. 06.28-án érkezett megkeresésére a 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet 20. § (2.) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom. Demecser Város Képviselő-Testületének a Demecser Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 15/2005.(VII. 29.) Ör. rendeletének 3. számú melléklete tartalmazza a Demecser igazgatási területén lévő védett természeti területeket. A környezethasználati engedélyezési dokumentációban szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást nem emelek, illetve az engedélyezési eljárás lefolytatásához kikötés nélkül hozzájárulok.” Demecser Város Jegyzőjének 5902-5/2008. számú szakhatósági állásfoglalása: „A 1117-8/2008. számra hivatkozással az alábbi szakhatósági állásfoglalást adjuk. Az EMFESZ ERŐMŰ Kft. (Budapest) Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MW e villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű hatásvizsgálati és egységes környezethasználati dokumentációban foglaltak a helyi környezet és természetvédelmi előírásoknak megfelelnek, így ahhoz szakhatósági hozzájárulásunkat adjuk.” 18. Demecser Város Jegyzője mint Berkesz Község Körjegyzője Berkesz településre vonatkozóan helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően az 5902-3/2008. és 5902-5/2008. számú szakhatósági állásfoglalását a 314/2005. (XII. 25. ) Korm. rendelet 20. § (2.) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva adja meg az alábbiak szerint: „Demecser Város Jegyzője, mint Berkesz Község Körjegyzője az egységes környezethasználati és környezeti hatásvizsgálati dokumentációban szereplő adatokkal kapcsolatban kifogást nem emelek, illetve a környezet használati engedélyezési eljárás lefolytatásához hozzájárulok.” 19. Pátroha Község Jegyzője helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően az 1838/2008. és 18382/2008. számú szakhatósági hozzájárulását előírás nélkül, a következők alapján adja meg: Hivatkozással a 1117-8/2008. és a 11617-103/2008. számra az EMFESZ Erőmű Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7. ) által Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, - 29 -

kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjában foglaltak alapján az engedélyezési eljárásban – a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4 §. (1) bekezdésében és 12. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva- Pátroha Község Jegyzőjeként a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulását megadja. Szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezésében gyakorolhatja ezzel kapcsolatos jogait. Szakhatósági hozzájárulást a 314/2005. (XII.25) Korm. rendelet és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adta ki. 20. Nyírjákó-Nyírkércs Községek Jegyzője Nyírjákó és Nyírkércs településekre vonatkozóan az 1841/2008. és 1841-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „- Nyírjákó és Nyírkércs községek közigazgatási területére vonatkozóan az engedélyezési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban nyilatkozom, hogy a tervezett beruházás engedélyezése és kivitelezése ellen - az MVM ERBE ENERGIA Kft.(1117 Budapest, Budafoki út. 95.) által készített, dokumentációnak megfelelően – kifogásom nincs. -A tervezett fejlesztés Nyírjákó és Nyírkércs Községek Önkormányzatainak Helyi Építési Előírásaival, annak környezet- és természetvédelmi fejezeteivel nem ellentétes. Az engedélyezési eljárásához a szakhatósági állásfoglalást ezennel megadom. Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § alapján adtam ki, az engedélyezési eljárás során történő felhasználásra.” 21. Nyírmada Község Jegyzője az 1050-3/2008. és 1050-6/2008.számú szakhatósági állásfoglalásában helyi természetvédelmi szakhatóságként kikötés nélkül hozzájárul, a szakhatósági állásfoglalása az alábbi: „Nyírmada település területén helyi jelentőségű védett természeti terület nincs, így az EMFESZ Erőmű Kft. által Nyírtass területén létesítendő erőmű arra közvetlen kihatással nem bír, illetve azt közvetlenül nem érinti. A környezethasználati engedély kiadásához, mint helyi természetvédelmi szakhatóság, kikötés nélkül hozzájárulok. Állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 24. § (6) bekezdésére figyelemmel adtam meg.” 22. Dombrád Város Jegyzője helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a 3278-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül az alábbiak szerint adja meg: „Az EMFESZ ERŐMŰ KFT 1054 Budapest, Szabadság tér 7.sz. Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához - a hatásterülettel érintett településeként helyi környezet természetvédelemre kiterjedően- erőmű létesítése, annak használata során a kötelező jogszabályok betartása mellett a szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági hozzájárulásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatási általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 44. § (1) bekezdése valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet apján adtam meg.” Dombrád Város Jegyzője (4492 Dombrád, Rákóczi út 36) helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a 3278-6/2008. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül az alábbiak szerint adja meg: „A jellemző légszennyező anyaga, az NOx légszennyezettségi (imissziós) hatásának folyamatos megfigyelése érdekében három légszennyezettség (imisszió) mérő állomás kialakítását tervezik a hatásterületen. A megküldött dokumentáció alapján Dombrád település tekintetében a légszennyezettség a megengedett határértéket meg sem közelíti. Amennyiben a megengedett határértéken belül folytatják tevékenységüket, úgy Dombrád település környezetét és természetvédelmét nem károsítja. A szakhatósági hozzájárulásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatási általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 44 §-a valamint a 314/2005. (XII.25) Korm. rendelete és a megküldött dokumentáció alapján megadom.” 23. Anarcs Község Önkormányzatának Jegyzője az 1482-4/2008. és a 297-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat a határozat rendelkező részének VIII/23. pontja tartalmazza, az abban foglaltakat külön nem indokolta. Szakhatósági állásfoglalását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes - 30 -

környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. által biztosított jogkörében eljárva Anarcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Anarcs Község településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 4/2006. (III.28.) rendelete 29. §-a alapján adta meg. 24. Laskod Község Jegyzője 588/2008. és 588-8/2008 számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „- Laskod község közigazgatási területére vonatkozóan az engedélyezési eljárás lefolytatásával kapcsolatban nyilatkozom, hogy a tervezett beruházás engedélyezése és kivitelezése ellen – az MVM ÉRBE ENERGIA Kft.(1117 Budapest, Budafoki út. 95.) által készített, dokumentációnak megfelelően – kifogásom nincs. - A tervezett fejlesztés Laskod Község Önkormányzatának Helyi Építési Előírásával, annak környezet- és természetvédelmi fejezeteivel nem ellentétes. Az engedélyezési eljárásához a szakhatósági állásfoglalást ezennel megadom. Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § alapján adtam ki, az engedélyezési eljárás során történő felhasználásra.” 25. Apagy Község Jegyzője 2862-2/2008. és 2862-3/2008. számú állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „Az EMFESZ ERŐMŰ Kft. (1054 Budapest, Szabadság tér 7.) által Nyírtass településen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezéséhez a helyi környezet- és természetvédelmi hatáskörben a szakhatósági hozzájárulásomat megadom, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás Apagy község közigazgatási területén helyi természetvédelmi értéket nem érint. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás, és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) 44-45.§-ában foglaltak, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 70.§-ában, a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény 39.§.(1) bekezdésében és a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 8.§. (1) és a 31.§. (1) bekezdésében foglaltak alapján adtam meg. A KET. 45.§. (2) bekezdésében foglaltak alapján a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 26. Beszterec-Újdombrád-Tiszarád Községi Önkormányzatok Körjegyzője Tiszarád település vonatkozásában a 863-3/2008. és a 863-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás és indokolás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. 27. Gégény Község Jegyzője 1967-2/2008. és 1967-5/2008. számú szakhatósági számú állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „A mellékelt dokumentációt áttanulmányoztam. A Környezeti Hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentáció alapján a létesíteni kívánt erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. A levegőtisztaság-védelmi hatásterületen lévő településekre elkészültek - a NOx légszennyező anyag tekintetében - a rövid- és éves légszennyezettségi határértékhez viszonyított %-os arányok. Gégény település esetében a légszennyezettség rövid idő esetén a határérték 21,15%,-a, éves szinten a határérték 0,28%-a. Az alkalmazott technológia az elvégzett szakmai vizsgálatok szerint jelentős környezetterheléssel nem jár. Hivatalomhoz a tervezett beruházással kapcsolatosan panasz nem érkezett, így a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§(1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§(2) bekezdése és 12. számú melléklete 2. a. pontja alapján adtam meg.” 28. Gyulaháza Község Jegyzője 1788-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül hozzájárul az engedély kiadásához. Szakhatósági állásfoglalását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva adta meg. 29. Beszterec-Újdombrád-Tiszarád Község Körjegyzője Beszterec településre vonatkozóan 1534-2/2008. és - 31 -

1444-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás és indokolás nélkül hozzájárul. 30. Baktalórántháza Város Jegyzője helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a 3677-2/08. és a 3677-3/08. számú szakhatósági állásfoglalását előírás és indokolás nélkül, Baktalórántháza Város Önkormányzati Képviselő-Testületének 29/2003. (XI. 06) Kt. számú rendeletére hivatkozva adta ki. 31. Ramocsaháza-Nyíribrony Községi Önkormányzatok Körjegyzője Ramocsaháza és Nyíribrony településekre vonatkozóan az 1252-2/2008. és az 1252-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „- Ramocsaháza és Nyíribrony községek közigazgatási területére vonatkozóan az engedélyezési eljárás lefolytatásával kapcsolatban nyilatkozom, hogy a tervezett beruházás engedélyezése és kivitelezése ellen – az MVM ÉRBE ENERGIA Kft.(1117 Budapest, Budafoki út. 95.) által készített, dokumentációnak megfelelően – kifogásom nincs. - A tervezett fejlesztés Ramocsaháza és Nyíribrony Községek Önkormányzatainak Helyi Építési Előírásával, annak környezet- és természetvédelmi fejezeteivel nem ellentétes. Az engedélyezési eljárásához a szakhatósági állásfoglalást ezennel megadom. Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § alapján adtam ki, az engedélyezési eljárás során történő felhasználásra.” 32. Aranyosapáti-Gyüre Községek Körjegyzője Aranyosapáti és Gyüre településekre vonatkozóan a 68683/2008. és a 6868-9/2008 számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás és indokolás nélkül járul hozzá az engedély kiadásához. 33. Nyírkarász Község Jegyzője 661-4/2008. és 1489-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbiakat figyelembe véve járul hozzá az engedély kiadásához: Az alkalmazott technológia az elvégzett szakmai vizsgálatok szerint jelentős környezetterheléssel nem jár. Nyírkarász település területén egy helyi jelentőségű védett természeti terület található (Földvár 983 hrsz.) Hivatalához a tervezett beruházással kapcsolatosan panasz nem érkezett, így a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulását megadja. Szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése és 12. számú melléklete 2. a. pontja alapján adta meg. 34. Rétközberencs Község Önkormányzat Jegyzője 797-4/2008. és 797-6/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban előírás nélkül, az alábbi indokolással járul hozzá az engedély kiadásához: „A mellékelt dokumentációkat áttanulmányoztam, Az alkalmazott technológia az elvégzett szakmai vizsgálatok szerint jelentős környezetterheléssel nem jár, hivatalomhoz panasz nem érkezett, ezért a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 45. §. /3/ bekezdése, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 24. §. (6) bekezdése és a 12. sz. melléklet alapján adtam meg.” 35. Nyírlövő és Lövőpetri Községek Körjegyzője Lövőpetri településre vonatkozóan a 668-3/2008. és 6687/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet-és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás nélkül hozzájárul, az alábbiakkal indokolva: „Az alkalmazott technológia az elvégzett szakmai vizsgálatok szerint jelentős környezetterheléssel nem jár. Hivatalomhoz a tervezett beruházással kapcsolatosan panasz vagy más bejelentés nem érkezett. A fentiekre tekintettel a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Kormányrendelet 20.* (2) bekezdése és 12. számú melléklete 2.a. pontja alapján adtam meg.” - 32 -

36. Kisvárda Város Jegyzője Lövőpetri település vonatkozásában az 1397-4/2008.IV. számú szakhatósági hozzájárulását a többször módosított 393/2007.(XII.27.) Korm. rendelet 1. §-a által biztosított jogkörében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján, külön indokolás nélkül adta meg. 37. Nyírtass Község Önkormányzat Jegyzője a 811/21/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását az 56/2/2009 számú szakhatósági állásfoglalásával módosította. Szakhatósági állásfoglalásában előírtakat a határozat rendelkező részének VIII/37. pontja tartalmazza, az abban foglaltakat külön nem indokolta. A szakhatósági állásfoglalást a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 4.§-a és 12. számú melléklete alapján, mint a felügyelőség által bevont hatóság adta meg, mely állásfoglalás polgárjogi igényeket nem dönt el. 38. Nyírbogdány Község Jegyzője az 1421-2/2008. és a 38/2009 számú szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához indokolás nélkül hozzájárul. Állásfoglalását a 314/2005./XII. 25./ Korm. Rendelet 24. § /6/ bekezdése és 12.sz. melléklete, valamint a 2004. évi CXL. Tv. 44. §-a alapján adta meg. 39. Nyírtura Községi Önkormányzat Jegyzője 2009. február 13-án kelt szakhatósági állásfoglalásában helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az engedély megadásához előírás és indokolás nélkül hozzájárul. 40. Vaja Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 3240/2008. és 3240-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalását külön nem indokolja, szakhatósági állásfoglalásában megállapítja, hogy a tervezett beruházás Vaja nagyközségre gyakorolt környezeti hatása nem jelentős. Szakhatósági hozzájárulását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 4.§ (1) bekezdése és 12. sz. melléklete 2. a) pontja és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 44.§ (2) (Ket.) bekezdése alapján adta meg. Szakhatósági hozzájárulása a Ket. 45.§ (2) bekezdése alapján csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 41. Székely Községi Jegyzője 824-4/2008. és 824-7/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását a határozat rendelkező részének VIII/41. pontja tartalmazza, az abban foglaltakat külön nem indokolta. 42 Kisvárda Város Jegyzője az 1376/2008.IV. sz. szakhatósági állásfoglalásában előírást nem tett, állásfoglalását az alábbiak szerint indokolja: „A mellékelt összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a beruházásnak Kisvárda város tekintetében a helyi környezetés természetvédelemre vonatkozóan káros hatásai nincsenek. Ezért az erőmű létesítéséhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. §-ai, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.08.) Korm. rendelet 6. számú melléklete valamint Kisvárda város Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2006. (VI.14.)sz. rendeletével elfogadott helyi építési szabályzatának figyelembevételével adtam ki.” Kisvárda Város Jegyzője az 1376-2/2008.IV. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolja: „A 2008. július 11-én, 1376/2008.IV. számú szakhatósági állásfoglalásunk kiadása után a tényállás tisztázása érdekében hiánypótlásra került sor. A hiánypótlási dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a beruházásnak Kisvárda város tekintetében a helyi környezet és természetvédelemre vonatkozóan káros hatásai nincsenek. Ezért az erőmű létesítéséhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. §-ai valamint Kisvárda Város Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2006. (VI.14.) sz. rendeletével elfogadott helyi építési szabályzatának figyelembevételével adtam ki.” 43. Levelek Nagyközségi Önkormányzat Körjegyzője Besenyőd településre vonatkozóan a 655-2/2008. és a 655-3/2008. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbiakkal indokolja: „Megállapítást nyert, hogy az építmény megépítése nem érinti Besenyőd község településrendezési tervét, az nem ellentétes a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokkal. - 33 -

A tervdokumentáció megvizsgálása után szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet 24.§-nak (6) bekezdése és a 12. számú melléklet figyelembevételével adtam ki.”

44. Levelek Nagyközségi Önkormányzat Körjegyzője a 6838-2/2008. és a 689-38-3/2008. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbiakkal indokolja: „Megállapítást nyert, hogy az építmény megépítése nem érinti Levelek község településrendezési tervét, az nem ellentétes a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokkal. A tervdokumentáció megvizsgálása után szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet 24.§-nak (6) bekezdése és a 12. számú melléklet figyelembevételével adtam ki.”

45. Vasmegyer Község Jegyzője az 1973-2/2008. és az 1973-4/2008. számú szakhatósági állásfoglalását külön nem indokolja, szakhatósági állásfoglalásában megállapítja, hogy az erőmű létesítése Vasmegyer község településrendezési tervével nem ellentétes. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 45§. (1) bekezdése alapján hozta meg. 46. Nyírtét Község Jegyzője 1139-2/2008. és 1601-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásaiban helyi

környezet- és természetvédelemre kiterjedően az erőmű engedélyezéséhez előírás és indokolás nélkül hozzájárul. 47. Ajak Nagyközség Jegyzője a 4001-2/2008. és az 5160-3/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában

előírtakat a határozat rendelkező részének. pontja tartalmazza, az abban foglaltakat külön nem indokolta. Az állásfoglalása ellen jogorvoslattal élni – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 45. §. (2) bekezdése értelmében – csak az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet. A szakhatósági állásfoglalást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 24. §. (6) bekezdése 12. sz. melléklet 2/a. pontjában biztosított jogkörében eljárva, valamint Ajak Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Ajak Nagyközség Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 7/2006. (V.25.) ÖR. rendelet 24. §. (1) bekezdése alapján adta meg. 48. Gemzse Község Jegyzője 943/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően előírás nélkül megadta. Szakhatósági állásfoglalását a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet 8. § (4) bekezdése és 12. melléklete alapján adta meg. 49. Kék Község Jegyzője az 1854/2008. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbiakkal indokolja: „A 314/2005 (XXII.25) Korm. rendelet 24 § (6) bekezdés szerinti érdekeltségünkre hivatkozva a szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk az EMFESZ Erőmű Kft. engedélyezési eljárásának lefolytatásához. A 11617-3/2008, illetve a 11617-8/2008 számú levél alapján valamint a 11617-103/2008. sz. levél és melléklete szerint Kék község helyi környezet – és természetvédelmére kiterjedő vizsgálat alapján a települést semmilyen káros hatás nem éri a Nyírtass telephelyen megépülő kombinált ciklusú gázturbinás erőmű üzemelése során.” 50. Kemecse Város Jegyzője a 10-346/2008. számú szakhatósági hozzájárulását az alábbiakkal indokolja: „A mellékletként megküldött engedélyezési dokumentáció alapján (Tervező: Mélyépterv Komplex Zrt. (1012 Budapest, Várfok u. 14.) Tervszám: 08.03-1291) megállapítottam, hogy a tervezett Nyírtassi telephelyen megvalósítandó gázturbinás erőmű Kemecse közigazgatási területére, környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem sért érdekeket. A mellékletként megküldött táblázatból megállapítható, hogy a NOx légszennyező anyag tekintetében a rövididejű és az éves légszennyezettség (imissziós) a határértékhez viszonyítva minimális. (10,98% rövididejű, 0,24% éves) Szakhatósági állásfoglalásomat a 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet alapján az 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) 52.§. (2) bekezdésében biztosított jogkörömben adtam. A Közigazgatási Hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 45.§. (2) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 51. Pusztadobos Község Jegyzőjének 449/2008. sz. szakhatósági állásfoglalása: - 34 -

„Az MFESZ Erőmű Kft. által a felügyelőségre benyújtott Nyírtass telephelyen megvalósítandó 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához Pusztadobos község – mint a telepítés helye szerint érintett önkormányzat jegyzője – a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően – a következő állásfoglalást adom. 1. Az engedélyezési eljárásban kérem vizsgálni, hogy a tervezett beruházás – esetleges – meghibásodása esetén az érintett településeken a levegő minőségére milyen hatást gyakorol. 2. Hogyan képzelik el a környező (érintett) települések lakosságának értesítését rendkívüli helyzetben. 3. Kívánatosnak tartom a telepítés helye szerint érintett önkormányzatok területére veszélyeztetettségi térkép készítését.” Pusztadobos Község Jegyzője 449-3/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolja: „A tárgyban szereplő beruházás környezethasználati engedélyezési eljárásához készített kiegészítéseket áttanulmányozva választ kaptunk azokra a kérdéseinkre, mely tervezett erőmű technológiai folyamataiban esetlegesen bekövetkező havária eseteire javasoltunk vizsgálat tárgyává tenni. Megnyugtató számunkra, hogy a Felügyelőség jóváhagyásával üzemi Kárelhárítási terv kerül elkészítésre, valamint az, hogy az üzemi károk megelőzésére a KCE figyelőrendszert üzemeltet. A dokumentációból megállapítottuk, hogy az erőmű üzemszerű működése során nem léphet fel olyan rendkívüli helyzet, mely településünket levegőtisztaság védelmi szempontból negatívan érintené, ezért az egységes környezethasználati engedély kiadását-további kikötések nélkül - javaslom.” 52. Ilk Község Jegyzőjének 1030-25/2008. számú szakhatósági állásfoglalása: „- Engedélyezési eljárásban vizsgálni kell, hogy a hatástanulmány foglalkozik e azzal az eshetőséggel, hogy üzemzavar esetén a hatásterülettel érintett településeken az élővilágra milyen káros anyagokkal kell számolni. - A beüzemelést követően a levegő minőségének időszakos mérését településünk belterületén indokoltnak tartjuk, ezért a határérték jogszabályi mértékének betartását engedélyes részére kérem előírni.” Ilk Község Jegyzője (4566 Ilk, Petőfi u. 2.sz.) 1030-25/2008. számú szakhatósági állásfoglalása alapján:

„A tárgyban szereplő beruházás hiánypótlás címen elkészített kiegészítését áttanulmányozva választ kaptunk azokra az ezidáig nem teljesen egyértelmű kérdéseinkre, mely szerint a tervezett kombinált ciklusú erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. Megnyugtató számunkra továbbá, hogy a Felügyelőség jóváhagyásával üzemi kárelhárítási terv kerül elkészítésre. A technológiai utasítások szigorú betartása mellett ellenőrzésekkel is biztosítják az esetlegesen kialakuló üzemzavarok korai észlelését, stb. A technológiai utasítások szigorú betartása mellett ellenőrzésekkel is biztosítják az esetlegesen kialakuló üzemzavarok korai észlelését, stb. Fenti tényállások tisztázását követően az Erőmű környezethasználati engedélyének kiadását a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően javaslom.” 53. Szabolcsbáka Községi Önkormányzat Jegyzője (4547 Szabolcsbáka, Kossuth út 23.) a 935-4/2008. számú szakhatósági hozzájárulását külön nem indokolta. A felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. §-ának megfelelően a 2400 MWe villamos összteljesítményű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának tárgyában, az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban 2008. december 8-án 1630-tól a Nyírtass-i Általános Iskolában (4522 Nyírtass, Árpád u. 42-44.) és 2008. december 9-én 1630-tól a Baktalórántházi József Attila Művelődési Központban (4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 7.) közmeghallgatást hívott össze. A felügyelőség a közmeghallgatásról értesítette az ügyben érdekelt szakhatóságokat, az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosát, valamint az előzetes vizsgálati eljárásba ügyfélként bejelentkezett Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft-t és az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesületet. A Felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat közterületi hirdetmény formájában való közzététel céljából megküldte az érintett önkormányzatok részére és közzétette a Kelet-Magyarország megyei napilapban. - 35 -

A felügyelőség a meghirdetett időpontokban a közmeghallgatásokat megtartotta, a közmeghallgatásokon elhangzottakról hangfelvétel készült. A közmeghallgatások hangfelvétele alapján összeállított jegyzőkönyvek 1-1 példányát a felügyelőség megküldte az ügyben érdekelt szakhatóságoknak, az érintett önkormányzatoknak, a környezethasználónak és a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának. A jegyzőkönyv nyilvánosságának biztosítása érdekében a felügyelőség a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet a honlapján és a hirdetőtábláján közzé tette. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval 2009. február 6-án szakmai konzultációt folytatott. Az alkalmazandó elérhető legjobb technika a szakmai konzultáción jegyzőkönyvben rögzítésre került, melyet jelen határozat V. fejezete tartalmaz. Az Ecocaritas Nemzetközi Karitatív Környezetvédelmi Egyesület (4400 Nyíregyháza, Kállói u. 71/a.) 2009. február 11-én ügyfélként bejelentkezett az EMFESZ Erőmű Kft. környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásába. Ügyféli jogállását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk.60037/2002 számú irattal, valamint az egyesület alapszabályának megküldésével igazolta. A Grand Kábel Kft. (4561 Baktalórántháza, Flórasi út 10.) 2009. február 13-án jelentkezett be ügyfélként az eljárásba. A Kft. ügyféli jogosultságát a felügyelőség alapnyilvántartásában szereplő Ügyfél és Telephely azonosító megküldésével igazolta, mely szerint a 4561 Baktalórántháza, Flórasi út 10. alatti telephely az erőmű hatásterületével érintett. Az eljárásba bejelentkezett ügyfelek a tervezett létesítmény megvalósításával kapcsolatban észrevételt nem tettek. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet alapján a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek, illetve létesítmények esetében a légszennyezőnek védelmi övezetet kell kialakítania az új légszennyező források körül. A védelmi övezet sugara a rendelet 2. számú melléklet A) fejezet 1.1. Nagy tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel esetén legalább 500 méter, de legfeljebb 1000 méter. A környezetvédelmi hatóság a környezeti hatásvizsgálatköteles, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek esetén a védelmi övezetet a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyben határozza meg. A felügyelőség a védelmi övezet nagyságát a légszennyező anyag kibocsátások, a terjedési viszonyok, a védendő területek figyelembevételével a kijelölhető legnagyobb 1000 méterben határozta meg. A védelmi övezet kijelöléséhez benyújtott dokumentációk alapján a felügyelőség megállapította, hogy a védelmi övezetben nincs lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, ezért a védelmi övezet kijelölhető. A 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6.§ (7) bekezdése szerint a védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.(továbbiakban Ket.) 15. § (1) bekezdése értelmében a védelmi övezettel érintett ingatlanok tulajdonosai ügyfélnek minősülnek, ezért a határozatot részükre a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm. A felügyelőség az erőmű kibocsátási határértékeinek megállapításakor, az egyéb kötelezettségek megállapításánál -a dokumentációban és a BAT konzultációról készült jegyzőkönyvben is szereplő- az alábbiakat vette figyelembe: A kombinált ciklusú blokkok műszakilag lehetséges minimális tartós teljesítménye ~20%, azonban a környezetvédelmi határértékek (NOx, CO) általában csak a 30-100%-os terhelési tartományban tarthatók. A KCE a földgáz tüzelőanyagot kiemelkedően magas hatásfokkal hasznosítja villamosenergia termelés céljára. A tervezett erőmű villamos hatásfoka 53-55 %, az aktuális üzemmódtól és a környezeti feltételektől függően. A jó hatásfok elérése érdekében a blokkok 80-100%-os tartományban való üzemének biztosítása a cél, amely tartományban a nettó hatásfok még elérheti, illetve meghaladhatja az 53-55 %-ot. Az EMFESZ Erőmű Kft. a környezeti levegő lehető legkisebb mértékű terhelése érdekében, az NOx esetében nem az 50 mg/Nm3 technológiai kibocsátási határértéket, hanem az ennél jóval alacsonyabb, de nem a legalacsonyabb BAT-nak (BAT kibocsátási szint 20-50 mg/Nm3) megfelelő koncentrációt tartja az elérhető legjobb technika szintjének megfelelőnek. A telepítési terület alapállapotát szem előtt tartva azt a kibocsátási értéket tekinti megvalósíthatónak, amelyik szint eléréséhez nem szükséges „csővégi" tisztítási technológia alkalmazása és így elkerülhető, hogy jelentős - 36 -

mennyiségű és veszélyességű vegyi anyagok felhasználásával az egyik környezeti elemből a másikba terhelje át a szennyezést. A tervezett gázturbinák várható NOx emissziója (NO2-ben kifejezve, 15 % O2 tartalomra számítva) az elérhető legjobb technika szintjének megfelelően nem haladja meg a 30 mg/Nm3 értéket. Az erőmű működése következtében fellépő terhelés növekedés és hatásterület meghatározása a dokumentáció alapján: A rövididejű maximális immissziós terhelés növekedés (meghatározásához az NOx esetében a BAT-nak megfelelő 30 mg/Nm3 kibocsátást, CO esetében a rendeletnek megfelelő 100 mg/Nm3-t vették alapul): Nitrogén-oxidok (NOx) Maximum értéke Határérték Távolság a forrástól Hatásterületet meghatározó kör sugara

µg/m3 %-a m m

Leggyakoribb meteorológiai Kritikus meteorológiai állapot esetén állapot esetén 52 82 26 41 5 600 1200 16 800

µg/m3 %-a m m

Leggyakoribb meteorológiai Kritikus meteorológiai állapot esetén állapot esetén 172 275 1,7 2,8 5 600 1200 9 000

µg/m3 %-a m m

Leggyakoribb meteorológiai Kritikus meteorológiai állapot esetén állapot esetén 3,4 5,1 1,7 2,6 5 400 1200 8 600

Szén-monoxid (CO) Maximum értéke Határérték Távolság a forrástól Hatásterületet meghatározó kör sugara Szálló por Maximum értéke Határérték Távolság a forrástól Hatásterületet meghatározó kör sugara Éves átlagos immissziók Maximum értéke Határérék Távolság a forrástól Szélirány

µg/m3 %-a m

NOx

CO

0,781 1,11 5200 ÉÉK

2,6 0,086 5200 ÉÉK

Szilárd anyag 0,055 0,11 5400 ÉÉK

A térség NOx terhelése az alapterheléssel együtt a leggyakoribb meteorológiai állapotban 75 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 37 %-a, kritikus meteorológiai állapotban az alapterheléssel együtt 105 µg/m3 lesz, ami az egészségügyi immissziós határérték 52 %-a. A térség szén-monoxid terhelése az alapterheléssel együtt a leggyakoribb meteorológiai állapotban 789 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 8 %-a, kritikus meteorológiai állapotban az alapterheléssel együtt 892 µg/m3 lesz, ami az egészségügyi immissziós határérték 9 %-a. A térség szilárd anyag terhelése az alapterheléssel együtt a leggyakoribb meteorológiai állapotban 30,4 µg/m3, ami az órás immissziós határérték 15 %-a, kritikus meteorológiai állapotban az alapterheléssel együtt 32,1 µg/m3 lesz, ami az egészségügyi immissziós határérték 16 %-a. - 37 -

Az előzőek alapján megállapítható, hogy a levegőtisztaság-védelmi hatásterületen az erőmű működése következtében kialakuló levegő terhelés és az alapterhelés együttesen sem haladják meg az egészségügyi immissziós határértékeket a tervezett kibocsátási értékekkel számítva. Éves átlag koncentrációk az ökológiai határértékhez képest: Éves immisszió (µg/m3) Nitrogén-oxidok 0,781

Éves ökológiai határérték %-a 2,7

Megállapítható, hogy a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területeken az éves átlagkoncentrációk a határértékhez képest nem jelentősek. A dokumentáció tartalmazza a legközelebbi országhatár szakaszoknál bekövetkező NOx immisszió növekményeket, az alábbiak szerint: Rövididejű Éves Település Távolság Égtáj immisszió Határérték immisszió Határérték (200 µg/m3) (70µg/m3) 3 3 µg/m %-a µg/m %-a Szlovák~32,5 km ÉÉNY 7,61 3,81 0,06 0,09 magyar határ (Pácin) Ukrán-magyar ~35 km KÉK 6,83 3,42 0,14 0,20 határ (Barabás) A P1-P6 Blokk kémény I.-VI. pontforrásokhoz tartozó tüzelőberendezések (gázturbinák) bemenő névleges hőteljesítménye 711 MWth/db. Az ilyen teljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeit és technológiai kibocsátási határértékeit az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 4. számú melléklete (Gázturbinák technológiai kibocsátási határértékei) tartalmazza. A gázturbinák 70 %-os, vagy annál nagyobb terhelése esetén a 4.sz. melléklet B) részének határértékei, 70 %-nál kisebb terhelése esetén a melléklet A) részében szereplő technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 8.§ (3-4) bekezdése szerint „a rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek esetében az engedélyezési eljárás, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság köteles vizsgálni az elérhető legjobb technika, az engedélyezési eljárás idejében fennálló, tényleges szintjét . Ennek figyelembevételével a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) határérték, levegővédelmi követelmény írható elő. A légszennyezettségi határértékek megtartása érdekében a rendelet 2. számú mellékletének A)-C) pontjaiban felsorolt tevékenységek, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében lefolytatott engedélyezési eljárás során a környezetvédelmi hatóság mindig köteles vizsgálni a szigorúbb (egyedi) kibocsátási határérték, levegővédelmi követelmény előírásának szükségességét.” A felügyelőség a kibocsátási határérték megállapításánál Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) esetében nem a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti technológiai kibocsátási határértéket állapította meg - a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 23. § (2) a) pontjában meghatározott hatáskörben- , hanem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb (egyedi) 30 mg/Nm3-es határértéket, ami a BAT követelményszintet is kielégíti. A Nitrogén-oxidokra megállapított egyedi kibocsátási határérték biztosítja, hogy az erőmű hatásterületét meghatározó kör sugara a dokumentációban számítással alátámasztott 16 800 métert nem haladja meg, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatást nem okoz. A légszennyező anyagok mért tömegkoncentrációinak átszámítását a vonatkoztatási oxigéntartalomra a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendelkezések szerint a gázturbinák létesítésére, működtetésre, üzemeltetésére engedélyt adtam - 38 -

és meghatároztam a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, a légszennyező anyagok kibocsátásának meghatározására mérési kötelezettséget írtam elő. A P7 Indító kazán kémény légszennyező pontforráshoz tartozó 2db tüzelőberendezés (kazán) bemenő névleges hőteljesítménye 60 MWth. A P7 Indító kazán kémény légszennyező pontforrás technológiai kibocsátási határértékei az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 3. számú melléklet B) pontja szerint kerültek meghatározásra. A vonatkoztatási oxigéntartalom számításának módszerét a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendelkezés szerint a P7 Indító kazán kémény légszennyező pontforrás létesítésére, üzemeltetésre engedélyt adtam és megállapítottam a kibocsátási határértékeket. A környezethasználó a dokumentációban bemutatta az erőmű kibocsátásának a hatásterületen lévő települések levegőminőségére gyakorolt hatását. A hatástanulmány szerint az erőmű kibocsátásai közül az NO x kibocsátás a legkritikusabb, ezért a környezethasználó az erőmű NOx légszennyezettségi hatásának folyamatos megfigyelése érdekében három légszennyezettség mérő állomás kialakítását tervezi a hatásterületen. A felügyelőség a légszennyezettségi határértékek megtartásának ellenőrzése érdekében a 21/2001.(II.14.) Korm. Rendelet 7.§ (4) bekezdése alapján a környezethasználó részére a rendelkező rész szerinti légszennyezettségi mérés elvégzését írta elő. A 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 7. § (1) a pontja alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését folyamatos mérésekkel kell végezni. A 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 8.§ (1) c) pontja szerint folyamatos méréssel kell végezni a kibocsátás ellenőrzését azoknál a légszennyező tevékenységeknél és azokra a légszennyező anyagokra, ahol ezt jogszabály előírja. A 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 7.§ (2) alapján a 300 MWth-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű új tüzelőberendezéseket, azok kibocsátását, valamint füstgáz állapotát folyamatosan mérő és rögzítő rendszerekkel (mérőrendszer) kell ellátni. Mivel a forrásokhoz kapcsolódó tüzelőberendezés hőteljesítménye alapján a rendelet hatálya alá tartozik, ezért folyamatos mérőrendszer felszerelését írtam elő a P1-P6 pontforrások kibocsátásának meghatározására. A felügyelőség - gázüzemű gázturbinák esetében - a szilárd anyag kibocsátás folyamatos mérési kötelezettsége alól felmentést ad a10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 7.§ (9) a) pontja alapján. A folyamatos mérőrendszerrel szemben támasztott követelményeket a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 9.§-a tartalmazza. A rendelet 9.§ (1) bekezdés szerint a folyamatos kibocsátás méréséhez olyan mérőrendszert kell kialakítani, amely c) a kibocsátás mértéke, illetve veszélyessége által indokolt esetben, a környezetvédelmi hatóság erre vonatkozó külön határozata alapján a környezetvédelmi hatóság részére történő adatátvitel biztosítására alkalmas. Az adatátviteli rendszer kiépítése és működtetése az üzemeltető feladata, az adatok fogadási feltételeinek biztosítása a hatóság feladata. Folyamatos adatátvitelt kell biztosítani: cb) a 300 MWth és az ennél nagyobb bemenő, névleges hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében, amely alól a környezetvédelmi hatóság indokolt esetben felmentést adhat. A próbaüzem során a kibocsátások meghatározása érdekében emisszómérést írt elő a felügyelőség. A beruházónak az emissziómérés eredményével kell igazolnia, hogy a légszennyező pontforrások határérték alatti kibocsátással kezdik meg működésüket. A kibocsátásmérések eredményeinek feldolgozását és értékelésének módját a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. A tüzelőberendezés nem megfelelő működése esetén az üzemeltető kötelességét a 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 6.§ (1) b), (2) és (3) pontja írja elő. 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet 8.§ (2) pontja alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését időszakos mérésekkel kell végezni. A P7 Indító kazán kémény légszennyező pontforrás időszakos kibocsátásmérését a környezethasználónak legalább hathónapos gyakorisággal kell elvégezni. A kibocsátás időszakos mérési követelményeit a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 7.§ (3), 11.§, 19.§ (1) bekezdése, valamint a rendelet 9. és a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelést a rendelet 10. - 39 -

melléklete alapján határoztam meg. Az egyéb levegővédelmi követelmények a 21/2001.(II.14.) Korm. Rendelet 8.§ (1), (2) és a 17/2001.(VIII.3.) KöM rendelet 16.§ alapján kerültek előírásra. A légszennyező pontforrásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. §-a és a 17/2001. (VIII. 03.) KöM rendelet 17. §-a alapján állapította meg a felügyelőség. Az engedélyezés jelen fázisában a Tiszai vízkivételre kidolgozott változatok, valamint a technológiai használtvíz és csapadékvíz befogadójának lehetséges megoldásai közül az alkalmazni kívánt változat még nem került kiválasztásra, ezért előírtam, hogy a vízjogi létesítési engedélykérelem már csak a megvalósításra tervezett változatot tartalmazhatja. Így a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentáció és az azzal együtt benyújtandó tervek (pl. monitoring, kárelhárítási, stb.) alapján az egységes környezethasználati engedély előírásai még a beruházás megkezdése előtt pontosíthatók jelen engedély módosításával. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a továbbtervezéssel kapcsolatos követelményekről, tevékenységekről, a használtvíz és csapadékvíz elhelyezésről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-ának, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a, 19. §-a és 25. §-a (1) bekezdése és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján rendelkezett a felügyelőség. A felügyelőség a kibocsátási követelmények meghatározásánál figyelembe vette, hogy a Vajai (III. sz.) főfolyás az EU VKI szerint kijelölt víztest, amely a kibocsátással érintett szakaszán jó ökológiai állapotú mesterséges vízfolyás. A vízfolyás jó ökológiai állapotának fenntartását biztosítani kell. A természetes vízfolyások tipológiai besorolása szerint a síkvidéki kisvízfolyások csoport, 15. típushoz hasonlítható. A rendelkezésre álló adatok alapján a vízfolyás átlagos vízminőségi állapotát tekintve kémiai vízminőségi jellemzők szempontjából jó állapotú. A vajai főfolyásban jelenleg megtalálható védendő halfajok stb. só és egyéb kémiai és hőtűrő képességre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, így a kibocsátási határértékek megállapításánál közvetlenül nem volt lehetőség figyelembe venni. A Patkóréti szivárgó időszakos kisvízfolyás, nem kijelölt víztest. A vízfolyás egy része, mint láp védett természeti területnek minősül. A Patkóréti szivárgóról, illetve a térség talajvizeinek minőségi állapotáról nem áll rendelkezésre adat, információ. Vízminőségi és természetvédelmi szempontból a legjelentősebb terhelést a sóháztartás elemei jelentik a pH, az összes só, különböző kationok (főleg Na+), anionok(Cl-, SO42-), illetve a hőmérséklet. A használt víz kibocsátások vízi élővilágra gyakorolt hatásainak tisztázására, nyomon-kísérésére on-line monitoring rendszer megtervezését és üzemeltetését írta elő a felügyelőség. Az engedélyezési dokumentációban közölt adatokból, a tervezés jelenlegi fázisában nem állapítható meg, hogy a 219/2004. (VII.21.) és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletekben szereplő tilalmak alá eső anyagok lesznek-e a kibocsátott vizekben, ezért a technológiában használt vegyszerek kibocsátásából eredő szennyező anyagokra vonatkozóan számítások elvégzését írta elő a felügyelőség. A FETI-KÖVIZIG a Tisza folyóból tervezett 1,0 m3/s maximális vízigény kivételéhez az 551-6/2008. számú levelében, mint a helyi jelentőségű objektumokhoz tartozó vízkészletetek és vízmérlegek nyilvántartója hozzájárult. A FETI-KÖVIZIG, mint a Tisza folyó és árvízvédelmi létesítményeinek, valamint a Vajai (III. sz.) főfolyás kezelője a Tisza folyóból tervezett vízkivételhez és technológiai használtvíz és csapadékvizek Vajai (III. sz.) főfolyás befogadóba tervezett bevezetéséhez a 2008. április 16-án és 2009. január 23-án kelt egyeztetési jegyzőkönyvekben megadott feltételekkel hozzájárult. A Felsőszabolcsi VGT, mint a Patkóréti szivárgó kezelője a technológiai használtvíz és csapadékvizek befogadóba vezetéséhez a 2008. április 15-én és 2009. január 23-án kelt kezelői nyilatkozatában megadott feltételekkel hozzájárult. A NYÍRSÉGVÍZ Zrt., mint az érintett víziközmű rendszerek üzemeltetője az erőmű szociális célú közműves vízellátását és szennyvízelvezetését biztosító közműcsatlakozáshoz a 2008. április 17-én kelt közműnyilatkozatban és 2008. április 18-án kelt egyeztetési jegyzőkönyvben megadott feltételekkel hozzájárult. A környezethasználó szennyvízkibocsátása a 220/2004. (VII. 21.) Korm. r. 27. § (2) c) és ca) pontja értelmében önellenőrzésre kötelezett, ezért a hivatkozott kormányrendelet 28. § (1) és (2) bekezdése alapján - 40 -

önellenőrzési terv készítését írta elő a felügyelőség. Az erőmű felszín alatti vízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából a felügyelőség monitoring rendszer kiépítését és üzemeltetését írta elő, mivel a tevékenységhez kapcsolódó olajmanipulációk és segédanyag felhasználások során a környezetszennyezés lehetősége nem zárható ki. A Patkóréti szivárgó környezetében csak annak igénybevétele esetén szükséges felszín alatti monitoring kutak létesítése. Az üzemeltetés körülményeit megvizsgálva, a hulladékgazdálkodási követelmények teljesülnek. A hulladékgazdálkodás fejezetben szereplő előírásokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 5.§ (4), (5),(6), (7), a 13.§ (1), (2) bekezdések alapján, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeit a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján írta elő a felügyelőség. Az üzemeltetés során a foglalkoztatottak száma, illetve a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 7. §-ában szereplő értékeket, ezért a környezethasználónak nyilvántartási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a felügyelőség a rendelet 7. § (1) bekezdése, (2) a) pontja és 8. §-a alapján. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének időpontját a rendelet 10. § a) pontja tartalmazza, amely a határozat III. mellékletében szerepel. A 2000. évi XLIII. törvény 36.§ (2) és 37.§ (1) alapján egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 12.§ (1), (3), (4) bekezdésének megfelelően. A dokumentációban bemutatott számítások alapján megállapítható, hogy a tervezett erőmű a környező települések zajtól védendő területein és épületei környezetében nem okoz határérték feletti zajterhelést. A telekhatáron belül elhelyezésre kerülő zajforrásokra vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján történt. Tekintettel arra, hogy a létesítmény közvetlen hatásterülete nem áll fedésben más üzemi vagy szabadidős zajforrás közvetlen hatásterületével, a zajkibocsátási határértéke -Nyírtass, Berkesz, Laskod zajtól védendő területei vonatkozásában- megegyezik a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály /27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete/ szerinti zajterhelési határértékkel. A rendelkező rész VI/6. pontjában szereplő előírásokat A környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével tett a felügyelőség, mely alapján tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt, vagy rezgést okozni. Annak érdekében, hogy a felügyelőség a hivatkozott jogszabályi előírás betartását biztosítva lássa, előírta a környezeti zajkibocsátás méréssel történő meghatározását a próbaüzem során. A tervezett erőmű működésének eredményeképpen a levegőbe jutó nitrogén-oxidok természetes élővilágra kifejtett hatásairól csupán elméleti információk állnak rendelkezésre, így ismert, hogy ezen légszennyező anyagok közrejátszanak az ún. oxidativ stressz kialakulásában, amely jelentős káros hatást gyakorolhat az érintett területek flórájára és faunájára, a sejtek redoxegyensúlyának megbontása miatt. A levegőbe jutó nitrogén oxidok a légkörben való átalakulás során savasodást, savas ülepedést idézhetnek elő. A talaj savasodását leginkább a növényzet jelzi, mivel az a savasodás által átalakult mineralizációs folyamatok megváltozására érzékenyen reagál, a változás a vizsgált társulások fajösszetételbeli illetve abundancia változásai által detektálható, ezért a tanulmány élővilág fejezete javaslatot tartalmazott az élővilág monitorozásra vonatkozóan. A vizsgálatok hosszú távon nyújtanak értékelhető információt, a vizsgálati kvadrátokban felmért fajszám, és abundancia adatok összehasonlítása révén, amelyeket az alapadatok meghatározásához közeli időpontokban 2 évente kell elvégezni. Annak érdekében, hogy a viszonylag lassú változás detektálható legyen, abból trendet lehessen meghatározni, amelyet nem zavar túlságosan a mért változókban rövid idő alatt mérhető fluktuáció a biológiai monitorozást 10 évre írta elő a Felügyelőség. Az alapállapot felmérés során összesen 7 természetes élőhely típust vizsgáltak 50 mintavételi kvadráttal. A hatástanulmány védett faj Dryopteris carthusiana (szálkás pajzsika, természetvédelmi értéke 5000 Ft.) jelentős (100 körüli egyedszámú) állományát tárta fel a tervezett telepítési helyen. A védett Dryopteris carthusiana a láperdők növénye, előfordulása azonban erdei fenyvesekben és egyéb savanyú talajú erdőkben is gyakori. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (továbbiakban:Tvt.) 42. § (1) bek. alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 100 töves állomány eltűnése nem veszélyezteti a hazai állományt, azonban regionális szinten a természeti érték elpusztulása elfogadhatatlan értékvesztést jelent, ezért ennek megelőzése érdekében a Felügyelőség az állomány áttelepítését írta elő. A tervezési terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem minősült természeti területnek és nem része az ökológiai hálózatnak. A Tvt. (3) bek. a), b) és e) - 41 -

pontja alapján a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez illetőleg egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához, ezért az áttelepítés módszerétől függően ezen tevékenységekre vonatkozóan engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. A vízkivétel várható hatásai elsősorban az építési fázisban, azon belül is a vízkivétel infrastruktúrájának kialakítási fázisához köthetőek. A kidolgozott változatok közös jellemzője, hogy bár különböző mértékben az építés Natura 2000 területet érint. A tanulmány megfelelő részletességgel tartalmazza a Natura 2000 területek (Felső-Tisza SCI, Szatmár-Bereg SPA) jelölő fajaira vonatkozó hatásbecslést. A hatásbecslés külön fejezetben nem került bemutatásra, azt az élővilág védelmi fejezet egyes részei tartalmazzák. A tervezett vízkivétel minden alternatíva esetén érint Natura 2000 területet (Felső-Tisza SCI), de az I. változatnál és a III. változatnál jelentős kedvezőtlen hatással az érintett Natura 2000 terület csekély kiterjedése miatt nem kell számolni. A II/1. és II/2. változat esetében a tervezett beavatkozás jelentősen átalakítaná a Gyürei Holt-Tisza elnevezésű Natura 2000 madárvédelmi területen elhelyezkedő vizes élőhelyet. A II/1. és II/2. tervváltozat megvalósulása esetén igénybevett Natura 2000 területeken a beruházás jelentős kockázattal jár, mivel a benyújtott tanulmány szerint a Gyürei Holt-Tisza és azt kísérő jó ökológiai állapotú ligeterdők jelentős madárélőhelynek és táplálkozó helynek bizonyultak. A felmérés alapján természetvédelmi szempontból igen értékes jelenlegi élővilágban jelentős károsodásokat okozna a holtmederrel érintkező csatorna zsilipekkel való elzárása, a partmenti vegetáció építési vagy a későbbi karbantartások esetén üzemeltetési fázisban szükségessé váló bolygatása, illetőleg a vízszint erőteljes ingadozása és a vízmozgás is. A vízszint ingadozása elsősorban az avifaunát és a kétéltűek élőhelyeit veszélyezteti. A II/1. és II/2. változat esetében az alternatív változatokhoz képest több szükséges műtárgy megvalósulása a természetközeli állapotú vizes élőhely tájképi értékét is jelentősen károsítaná, ezért ez tájvédelmi szempontból is magas kockázattal járna. A három változat közül a területi igénybevétel is ezeknél a változatoknál a legnagyobb. A III. változat esetében kiszáradt holtmeder rehabilitációjával összekötött kétlépcsős vízkivétel valósulna meg, ahol az ún. Nagy-rét kiszáradt medrének puffertározóvá történő kialakítására kerül sor. A tervezett beruházásnak megfelelő (természetközeli mederkialakítással és élőhely rehabilitációval) kialakítás esetén az élővilágra nézve pozitív vonatkozásai is lehetnek, ugyanakkor ez a változat a benyújtott tanulmány alapján a tanulmányban is megjelölt feltételek betartása mellett nem jár jelentős természetvédelmi kockázattal. Minden vízkivételi alternatíva kiemelt jelentőségű élőhely típust (puhafa ligeterdőt) érint. Ez az élőhely kiterjedéséhez mérten csekély területen (0,1 ha) megsemmisül, ezt a Felügyelőség a tanulmány élőhely felmérése alapján, illetőleg az élőhely típus teljes kiterjedéséhez viszonyított aránya miatt nem minősítette jelentősnek. A Felügyelőség az engedélyezés során megkereste a természetvédelmi monitorozásért felelős természetvédelmi kezelőt (HNPI) a vízkivételre vonatkozó előírásait figyelembe vette. A tanulmány szerint minimális vízhozam esetén a vízkiemelés a mederből a vízmennyiség 2-2,5%-át érinti, ezért amennyiben ehhez nem adódnak a kisvizes időszakban egyéb vízkivételek a hatás nem minősül jelentősnek. A tervezett vízvezeték nyomvonalán természetvédelmi és tájvédelmi szempontból értékes élőhely típus kis kiterjedésű foltja található. A Nyírkarász község külterületén elhelyezkedő a hatástanulmányban leírt kis kiterjedésű magyar csenkeszes ezüstperjés homoki legelő európai közösségi jelentőségű élőhely típus, vörös könyves erősen veszélyeztetett társulás, ezért ennek még a viszonylag rossz állapotban fennmaradt foltjainak is indokolt a kímélete, megfelelő helyreállítása. Ennek érdekében a Felügyelőség a természetvédelmi szempontból jelentős érték megőrzése és megfelelő helyreállítása érdekében tett előírást. A Tvt. 17. § (1) és (2) bek. szerint a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A tanulmány élővilág védelmi fejezete alapján megállapítható, hogy a hőterhelt víz befogadójaként megjelölt Vajai (III. sz.) főfolyás kiváló ökológiai állapotú alföldi ér típusú nyírségi kisvízfolyásra jellemző faunával rendelkezik, amely Európában és hazánkban is unikálisnak mondható. A kedvező ökológiai állapotban történő megőrzés természetvédelmi és tájvédelmi szempontból is elsőrendű fontosságú.

- 42 -

A Tvt. 16. § (5) bek. alapján a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni, ezért a felügyelőség a partmenti vegetáció kíméletével kapcsolatosan tett előírást az esetlegesen szükségessé váló vízépítési munkálatokra vonatkozóan. A Vajai főfolyás a tervezett hűtővíz bevezetés által kiváltott komplex hatásfolyamatok eredményeképpen a hatástanulmány szerint elvesztené jelenlegi sajátosságait, víztesttípus változáson menne keresztül, amely jelen esetben igen jelentős természetvédelmi értékvesztést jelentene. A főfolyás medre mesterséges, természetvédelmi szempontból értékes növényfajt az érintett szakaszról nem mutattak ki, a parti vegetáció másodlagos, de meglehetősen fajgazdag. A vízi életközösség összetétele a bevezetés előtt változatlan marad, a fent leírt hatás csak kisebb szakaszon érvényesül, a fajok teljes eltűnésével a teljes víztérben ezért nem számolunk. Tekintettel arra, hogy a természetvédelmi szempontból jelentős védett és európai közösségi jelentőségű fajok sótartalomra, hőre és egyéb kémiai anyagokra vonatkozó toleranciája nem ismert, abban az esetben amennyiben befogadóként a Vajai (III. sz.) főfolyást veszik igénybe, az erőmű üzemelése során a vízi élővilág felmérését és az eredmények kiértékelését folyamatosan végezni kell, az alapállapot felmérésénél használt felmérési módszerek és protokollok szerint. A Felügyelőség a biomonitoring eredmények alapján a vízi élővilág, a védett fajok és élőhelyük védelme érdekében a vízminőségi követelményeket bármely összetevőre, illetve vízminőségi jellemzőre nézve szigoríthatja, azaz új kibocsátási paramétereket állapíthat meg a Vajai főfolyás befogadóként való igénybevétele esetén. A Vajai (III. sz.) főfolyás számos védett és fokozottan védett állatfaj élőhelye, többek között réti csík, mocsári szitakötő, szivárványos ökle, vágócsík, valamint kedvező ökológiai állapota miatt igen jelentős az ökológiai hálózatban betöltött szerepe (mint folytonos ökológiai folyosó), mivel az érzékenyebb fajok számára is képes biztosítani a populációk közti vándorlás, terjedés lehetőségét. Ezt az ökológiai funkcióját a befogadónak a természetvédelmi szempontból jelentős (ritka, védett fokozottan védett európai közösségi jelentőségű) fajok szempontjából meg kell őriznie. A Vajai főfolyás a tervezett bevezetés előtti szakaszán több lápterületen halad keresztül, ezek között ökológiai kapcsolatot biztosít. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése és 2 számú mellékletének 1.1. pontja szerint „Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel” üzemi terv készítésére kötelezettek. Ezért a felügyelőség a határozat rendelkező részének 9. pontjában tervkészítést írt elő, amelyet az egységes környezethasználati engedély módosításával fog jóváhagyni. A tevékenység - környezetre gyakorolt hatása, a működtetés következményei, az előírások maradéktalan betartása mellett - környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Az üzemeltetés hatásait megvizsgálva, értékelve a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló környezetvédelmi előírásokat és követelményeket a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszú távon biztosítható a környezeti elemek védelme. A próbaüzemre vonatkozó előírásokat a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 22.§ (1) és (2) bekezdése alapján írtam elő. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Az egységes környezethasználati engedélyt 20 évre adtam meg, mert a határozat rendelkező részében foglalt előírások biztosítják, hogy az üzem kibocsátásai hosszú távon határérték alatt maradnak. A határozatba foglaltak teljesítésének 5 évenkénti felülvizsgálatát 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (8) bekezdése - 43 -

szerint kell elvégezni. Az engedély rendelkező részében előírt feltételeket az alábbi jogszabályok alapján állapítottam meg: A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv, A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv, A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni alatti vizek védelmének szabályairól szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet 3. § (3) bekezdése, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003.(VII.11.) KvVM rendelet, a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet, a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, a környezethasználót éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200.000.- azaz Kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Határozatomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) b) pontja, 72/A. § alapján, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 11. számú melléklete szerinti tartalommal adtam ki, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) 72.§ (1) bekezdésére. A felügyelőség illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A szakhatóságok megkeresésére a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete alapján került sor. A Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15. napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítok a Ket. 78. § (6) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján megküldi az - 44 -

eljárásban részt vett települési önkormányzatok jegyzőinek, azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdése alapján biztosítottam. A megvalósítandó tevékenység a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet II./8.1. alszám alapján a környezeti hatásvizsgálat engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja 2.250.000 Ft, a III./1.1. alszám alapján az egységes környezethasználati engedélyezés igazgatási szolgáltatási díja 2.100.000 Ft. A kérelmezőnek az előzőekben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj összegének 75-75%-át kell megfizetni a rendelet 1. számú melléklet V. pontja szerint. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3.262.500 Ft, melyet a kérelmező/ügyfél megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A fellebbezés díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4-5) és (7) bekezdése alapján állapítottam meg. Nyíregyháza, 2009. február 27.

Szentesi Péter sk. igazgató

- 45 -

Határozatot postai úton közlöm: 1. 2.

EMFESZ ERŐMŰ Kft. 1054 Budapest, Szabadság tér 7. Ecocaritas Nemzetközi Karitatív Környezetvédelmi Egyesület (4400 Nyíregyháza, Kállói u. 71/a.)

3.

Grand Kábel Kft. (4561 Baktalórántháza, Flórasi út 10.)

4. 5.

Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 4026 Debrecen, Hunyadi u. 4. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet Sz-Sz-B Megyei Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.

6. 7.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-Alföldi Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész 4024 Debrecen, Piac u. 54.

Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 4025 Debrecen, Bajcsi-Zs. u. 16. 10. Sz-Sz-B Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33. 11. Vásárosnamény Város Jegyzője 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 1. 8. 9.

12. Kisvárda Város Jegyzője 4600 Kisvárda, Szent László u. 7-11. 13. Sz-Sz-B Megyei Földhivatal 4401 Nyíregyháza, Báthori u. 13.

14. Önkormányzat Jegyzője 4524 Ajak, Ady E. u. 25. 15. Önkormányzat Jegyzője 4546 Anarcs, Kossuth u. 30. 16. Önkormányzat Jegyzője 4553 Apagy, Kossuth út 145. 17. Önkormányzat Jegyzője 4634 Aranyosapáti, Kossuth u. 43. 18. Önkormányzat Jegyzője 4561 Baktalórántháza, Petőfi u. 4.

19. Önkormányzat Jegyzője 4521 Berkesz, Rákóczi u. 7. 20. Önkormányzat Jegyzője 4557 Besenyőd, Fő u. 26. 21. Önkormányzat Jegyzője 4488 Beszterec, Kossuth u. 42. 22. Önkormányzat Jegyzője 4516 Demecser, Kétezer-egy tér 1. 23. Önkormányzat Jegyzője 4492 Dombrád, Rákóczi u. 36. 24. Önkormányzat Jegyzője 4517 Gégény, Dombrádi u. 2. 25. Önkormányzat Jegyzője 4567 Gemzse, Kossuth u. 36. 26. Önkormányzat Jegyzője 4545 Gyulaháza, Petőfi u. 45. 27. Önkormányzat Jegyzője 4813 Gyüre, Árpád u. 22. 28. Önkormányzat Jegyzője 4566 Ilk, Petőfi u. 2. 29. Önkormányzat Jegyzője 4515 Kék, Kölcsey u. 7. 30. Önkormányzat Jegyzője 4501 Kemecse, Kossuth u. 11. 31. Önkormányzat Jegyzője 4600 Kisvárda, Tass vezér u. 1. 32. Önkormányzat Jegyzője 4543 Laskod, Kossuth u. 59. 33. Önkormányzat Jegyzője 4555 Levelek., Rákóczi u. 2. 34. Önkormányzat Jegyzője 4633 Lövőpetri, Petőfi u. 36. 35. Önkormányzat Jegyzője 4511 Nyírbogdány, Kéki u. 2. 36. Önkormányzat Jegyzője 4535 Nyíribrony, Fő u. 84. 37. Önkormányzat Jegyzője 4541 Nyírjákó, Szabadság tér 1. 38. Önkormányzat Jegyzője 4537 Nyírkércs, Fő u. 83. 39. Önkormányzat Jegyzője 4564 Nyírmada, Ady E. u. 16. 40. Önkormányzat Jegyzője 4544 Nyírkarász, Fő út 21. 41. Önkormányzat Jegyzője 4522 Nyírtass, Tass vezér u. 1. 42. Önkormányzat Jegyzője 4554 Nyírtét, Petőfi u. 4. 43. Önkormányzat Jegyzője 4532 Nyírtura, Arany J. u. 14. - 46 -

44. Önkormányzat Jegyzője 4523 Pátroha, Kossuth u. 82. 45. Önkormányzat Jegyzője 4542 Petneháza, Magyar u. 2. 46. Önkormányzat Jegyzője 4565 Pusztadobos, Kossuth u. 51. 47. Önkormányzat Jegyzője 4525 Rétközberencs, Fő u. 33. 48. Önkormányzat Jegyzője 4563 Rohod, Kossuth u. 14. 49. Önkormányzat Jegyzője 4536 Ramocsaháza, Tanács tér 1. 50. Önkormányzat Jegyzője 4533 Sényő, Kossuth u. 69. 51. Önkormányzat Jegyzője 4547 Szabolcsbáka, Kossuth u. 23. 52. Önkormányzat Jegyzője 4534 Székely, Kapitány u. 26. 53. Önkormányzat Jegyzője 4503 Tiszarád, Kossuth u. 83. 54. Önkormányzat Jegyzője 4562 Vaja, Damjanich u. 71. 55. Önkormányzat Jegyzője 4502 Vasmegyer, Kossuth u. 66. 56. Irattár Határozatot hirdetményi úton közlöm: a létesítmény hatásterületével érintett nyilvánossággal

- 47 -

A 1107-31/2009. számú határozat II. számú melléklete

Nyírtass

Nyírtass

A védelmi övezettel érintett ingatlan Helyrajzi Területe(m2) száma 0136/1 110059 0136/4 121 0136/5 1823 0136/6 147305 0137 4248 0138/2 529 0138/5 351559 0138/7 15817 0139 4606 0140 171359 0141/1 10563 0141/2 3539 0142/1 161779 0142/3 134496 0142/4 192433 0142/5 72099 0142/6 6905 0143 31220 0144/1 51262 0144/2 23586 0144/3 4633 0144/4 8867 0147 2026 0148/4 70195 0148/5 72301 0149 1065 0150/1 7342 0150/2 27773 0151/1 21868 0151/2 58520 0151/3 5023 0151/4 4966 0151/5 4950 0151/6 4873 0151/7 4706 0151/8 4552 0151/9 39016 0151/10 38214 0152 22683 0153/4 1144 0153/6 212134 0153/8 101483 0153/9 65532 0153/10 10306 0153/11 44587 0153/12 1149 0153/13 10771 0153/14 23842 0153/21 243396 0153/22 17764 0153/23 373157 0154/1 11359 0154/2 10850 0155 23871 - 48 -

Laskod

0157/6 0157/7 0158 0159 0161/6 0161/7 0161/8 0161/9 0161/10 0161/11 0161/12 0161/13 0161/14 0161/15 0161/17 0161/21 0161/22 0161/23 0161/24 0161/25 0161/26 0161/27 0161/33 0161/43 0161/44 0161/85 0161/86 0165 0166/14 0166/15

148324 219625 8190 4336 8502 5549 5716 3628 1554 3431 5023 5108 4778 201 1326 3053 4986 5488 893 2909 4284 712 357 32 1071 4119 66678 7427 70865 9682

083 084/1 089 090 093

4564 11796 9626 96986 97922

- 49 -

1107-31/2009. sz. határozat III. sz. melléklete Adatszolgáltatás

Beszámoló megvalósulási dokumentáció benyújtása FAVI alap és részletes bejelentés vízminőség-védelmi alapbejelentés (VALVÉL) esetleges havária események összefoglalója

Beszámolás gyakorisága

panaszok

eseti

éves hulladék-bejelentés az üzemelés során keletkező hulladékokról új légszennyező forrásra alapbejelentés

változásjelentés Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentés a légszennyező anyagok folyamatos kibocsátás ellenőrzés eredményeiről a légszennyező anyagok időszakos kibocsátás mérésének eredményeiről Ellenőrző kalibrálásról készült jegyzőkönyv Immissziómérés eredményeinek értékelése levegőtisztaság-védelmi határérték túllépés levegőtisztaság-védelmi határérték túllépés esetén jelentés az okról és a megtett intézkedésekről Levegős hatásterületen végzett monitoring vizsgálati eredmények megküldése éves környezetvédelmi beszámoló (a fentiek értékelése)

egyszer egyszer évente eseti

Beadási határidő próbaüzem lezárását követő 60 nap üzemelés megkezdésével egyidejűleg március 31. az eseményt követő 1 hónapon belül panasz beérkezését követő 1 hónapon belül

évente

március 1.

egyszer

a pontforrások működésének megkezdésével egyidejűleg

eseti

60 napon belül

évente

március 31.

évente

március 31.

évente

március 31.

évente

március 31.

évente

március 31.

eseti

az esemény bekövetkezését követő 8 óra

eseti

az esemény bekövetkezését követő 48 órán belül

kétévente

december 31.

évente

április 30.

- 50 -