FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246,

: (42) 598-930,

Fax: (42) 598-941,

E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás : hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 987-1/2010. Ügyszám: Tárgy: A Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Ügyintéző: Székelyhidi Ferenc/dr. Gyebrószky Telep egységes környezethasználati engedélye Szilvia 10 db. Telefon mellék: 226 Mell.:

HATÁROZAT A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) – továbbiakban környezethasználó − részére, a Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep üzemeltetéséhez, felhagyásához az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. (4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/707.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT ADOK az alábbiak szerint: 1. A környezethasználó: Neve: Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. Címe: 4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22. KSH száma: 13992013-3811-113-15 KÜJ száma: 102 090 361 2. A telephely és az engedélyezett tevékenység adatai: 2.1. Tevékenység folytatásának helye: Nyíregyháza, 02350/4, 02350/5, 02350/8, 02350/9, 02358/9, 02358/10, 02358/11 hrsz. alatti terület, amely a Nyíregyháza-Oros, Szállási út 72. szám alatti telephelyen található. A létesítmény KTJ száma: 100 670 087 – hulladéklerakó 101 765 722 – begyűjtés telephelye 101 765 504 - komposztáló 2.2. A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: Nem veszélyes hulladék gyűjtése (TEÁOR 38.11) Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása (TEÁOR 38.21) Hulladék újrahasznosítása (TEÁOR 38.32) NOSE-P kód: 109.06 1

A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolás: 5.4. pont: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül, vagy 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével. A szennyezőforrás jellemző súlyponti EOV koordinátái: X = 290 800, Y = 856 000 2.2.3. Az ellátandó terület: A Magyar Köztársaság közigazgatási területe. 2.3. A tevékenységet jellemző adatok: 2.3.1. Hulladéklerakás A hulladéklerakó kategóriája a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. §-a alapján: Vegyes összetételű (jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó (B3 alkategória). Az engedélyezett kezelési tevékenység a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 3. sz. melléklete alapján: D5 (lerakás műszaki védelemmel) A telepen 1985 óta folytatnak hulladéklerakási tevékenységet. A telephely területe közel 34 ha, melyből a hulladék depónia által igénybe vett földterület nagysága 17,54 ha. A meglévő depóniák: Hulladéklerakó I. mező (2003-ban betelt): Egyszeres szigetelésű depónia, területe 11 ha. A depónia felépítése: feltöltési magassága 9 m, 3x3 m vastagságban terített, tömörített hulladék. Szigetelése: - 40 cm bentonit - 30 cm mechanikai védelmet biztosító homok Lerakott hulladék mennyisége: kb. 3.000.000 m3 laza hulladék Hulladéklerakó II. mező A ütem: Kettős szigetelésű depónia, területe 30800 m2. Szigetelése: - 25 cm vastag, k=10-4 m/s vízvezető képességű bányahomok réteg. A dréncsöveknél kavics prizmával, mely alá 200 g/m2 geotextília mechanikai védelem került - 2,0 mm HDPE-geomembrán szigetelő lemez - geoelektromos monitoring rendszer - 30 cm vastagságú épített Consolid szigetelő réteg - tömörített tükör, termett talajból Hulladéklerakó II. mező B ütem: Kettős szigetelésű depónia, területe 33080 m2 Szigetelése: - 25 cm vastag, k=10-4 m/s vízvezető képességű bányahomok réteg. A dréncsöveknél kavics prizmával, mely alá 200 g/m2 geotextília mechanikai védelem került - 2,0 mm HDPE-geomembrán szigetelő lemez - geoelektromos monitoring rendszer - 30 cm vastagságú épített Consolid szigetelő réteg 2

- tömörített tükör, termett talajból A hulladéklerakó regionális jelleggel létesült, a térségben lévő, társult településeken keletkező szilárd kommunális hulladékok ártalmatlanítására. A telephely a 358-12/2008., 358-18/2008., 410-5/2009. és 410-30/2009. számú határozatokkal módosított 358-1/2008. számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezett. A lerakó depóniatere műszaki védelemmel ellátott. A hulladéklerakás dombműveléses technológiával történik, rétegenkénti tömörítéssel és a hulladék földtakarásával. 2008. évben 82.955 tonna (111.315 m3) hulladék került lerakásra. A lerakó szabad kapacitása 2008. december 31-én kb. 29.000 m3, ennek beteltét követően a II/A és II/B depóniák térfogata 141.383 m3-el növelhető, ahol további 494.840 m3 laza hulladék helyezhető el, tömörítve. 2.3.2. Kapcsolódó hulladékkezelési tevékenységek: -

a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása (kezelés kódja: R5) kapacitás: 162.600 t/év szelektíven begyűjtött hulladékok előkezelése (válogatás, bálázás) kapacitás: 216.910 t/év növényi eredetű biohulladék komposztálása (kezelés kódja: R3) kapacitás: 12.214 t/év nem veszélyes hulladék begyűjtés, szállítás

2.4 Az üzemeltetés során alkalmazott elérhető legjobb technika: A telepre beszállított hulladékok ellenőrzése, nyilvántartása A hulladékok beszállítása speciális céljárművekkel, környezetszennyezést kizáró módon történik. A beérkező szállító jármű mérlegelése, bizonylatolása és a hulladékok nyilvántartása számítógép segítségével a mérlegháznál történik. Ezzel a programmal történik a hulladékok kezelésre történő átvételének számlázása is. Beérkezéskor a jármű tömegével együtt a bruttó tömege, üresen történő kifelé haladáskor a jármű nettó tömege kerül megállapításra a 30 tonnás méréshatárú hitelesített hídmérlegen. A számítógépen külön hulladék nyilvántartási program működik. A mérlegelés minden esetben kötelező. A telepre kerülő hulladékot több lépcsőben ellenőrzik. Az első ellenőrzés a mérlegháznál történik, ahol a mérlegelő adminisztrátor azonosítja a beszállítót, valamint szemrevételezéssel ellenőrzi a hulladékot. A mérlegelésnél rendelkezésre áll egy INFINON típusú kétállásos kamera is, amely egyik állásban a hulladék szállító autó rendszámát mutatja, a másik állásban pedig a kiszállított hulladék összetételére tud fókuszálni. Az ellenőrzés második lépcsője a depónián történik, ahol a bányamester szintén szemrevételezi az ürített hulladékot. Abban az esetben, ha veszélyes hulladékot tartalmaz, értesíti a telepvezetőt, aki intézkedik a hulladék felrakásáról és visszaszállításáról. Az ilyen eseteket jegyzőkönyvezik.

3

Szintén a biztonságot szolgálja a telep bejáratánál található jelzőlámpa, csengő valamint sorompó. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelteket az üzemnaplóban rögzítik. A lerakás technológiája A hulladékdepónia felépítése: a 2.3. pontban meghatározott maximális kapacitás beteltéig, 3 m-es rétegekben, a rétegek között 30 cm földtakarással. A 3 m-es réteg 3 x 1 m-es vastagságban elterített, az 1 m-es rétegek tömörítése kompaktorral történik. A tömörítési arány kb.: 1:3. Hulladékszállító gépjármű közvetlenül a depónia szigetelésére nem hajthat. A hulladékbetöltés megkezdését követően a rámpa irányából a lánctalpas traktor folyamatosan, fokozott óvatossággal tolja be a hulladékot a depóniába. A kompaktor csak abban az esetben hajthat be a depóniára, ha a betöltött hulladék tömörített vastagsága eléri az 1 m-t. Az ily módon történő betöltéskor első lépcsőben félkörszerű hulladékprofilt kell létrehozni, hogy megfelelő sugár elérése után a szállító járművek megfordulása biztosítható legyen. A feljáró rámpát építési törmelékkel, vagy zúzott kővel stabilizálni kell. Az emelkedő hulladékrézsűt folyamatosan földtakarással kell ellátni, gyepesíteni kell. A rézsű hajlásszöge 1:2 arányú, ettől meredekebb rézsűhajlást alkalmazni nem lehet. Az üzemeltetés elengedhetetlen feltétele a betömörített hulladék napi földtakarásának elvégzése és hulladékfogó hálók felállítása. A földtakarás funkciója a szélkihordás minimalizálása és a keletkező csurgalékvíz mennyiségének késleltetése. A földtakarás min. vastagsága 20 cm. A földtakaráshoz szükséges földmennyiségről az üzemeltetőnek kell gondoskodni. A hulladéklerakás mindenkori felületét mobil hulladékfogó hálóval kell körbevenni, hogy a szálló hulladék a lerakó környezetét ne szennyezze. Az intézkedések ellenére mégis elszóródott hulladékot az üzemeltetőnek össze kell gyűjtenie. Géppark: 1 db HANOMAG CL 310 típusú kompaktor 1 db HANOMAG CD 66 típusú kompaktor 1 db TATRA típusú billenő platós tehergépkocsi 1 db ZTS UNK 320 típusú homlokrakodó 1 db ZTS DH 112 forgórakodó Fiat Hitachi W 80 H homlokrakodó gép A telep elhagyásának rendje A telepet elhagyó gépkocsik távozás előtt áthajtanak az abroncsmosó műtárgyon. A kiürített járművek a beszállítási útvonalon távoznak a lerakó területről, majd az üzemi úton keresztül érik el a telep portáját. A szállító gépjármű vezetője a mérlegháznál átveszi a szállítói bizonylatokat, az átvételi elismervényt, illetve az átvétel elutasítására vonatkozó dokumentumokat. A be- és kilépési dokumentumok átvétele után a gépjárművezető a telepről kihajt.

4

A lerakó üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb tevékenységek Csurgalékvíz kezelés: A depónián átszivárgó víz dréncső rendszerrel kerül összegyűjtésre. A dréncsövek a lerakóhely területén csatlakoznak az elvezető zárt csatornához, amely vízzáró kivitelben DN200-as acél csőanyag felhasználásával épült ki. A csurgalékvíz befogadója egy két medencerészből álló ülepítő és uszadékfogó funkciót ellátó vasbeton medence. Ide kerül az abroncsmosó műtárgyban összegyűlt szennyvíz is egy átemelőn keresztül. A műtárgyban összegyűlő vizeket átemelő szivattyú továbbítja a kiépített csővezetéken keresztül a depónia prizmák szélébe elhelyezett hidránsokig, ahonnan flexibilis tömlők segítségével szórófejeken keresztül a depóniára locsolják. A hulladéklerakó területéről szennyvízelvezetés nincs. A hulladéklerakó csurgalékvíz gyűjtő rendszerének, berendezéseinek működőképességét rendszeresen ellenőrzik. A csurgalékvíz medence vízszintje naponta ellenőrzésre kerül. Csapadékvíz kezelés: A hulladéklerakó hely környezetéből származó felszíni vizeket övárokkal gyűjtik össze. Az övárok földmederrel épült, fenéklépcsőinél a kimosás ellen előre gyártott mederburkoló lapokkal védve. Az itt összegyülekező vizek a csurgalékvizekhez hasonlóan az ülepítő és uszadékfogó műtárgyba jutnak. Az ülepítő és uszadékfogó műtárgy a nevében foglalt funkción túl a befolyó vizek tározását is megoldja, illetve lehetőséget teremt esetleges beavatkozásra, vegyszeradagolásra. Depóniagáz elvezetés, kezelés: A depóniagáz kitermelése a deponált hulladékba fúrt kutas rendszerrel történik, melyhez 30 db kút került kialakításra a már lezárt I. ütemben illetve további 8 db kút a II/A ütemben. A depónia-gáz tárolására egy 10 m3 nagyságú föld feletti tartály szolgál. A kitermelt biogázt 1 db 511 kW villamos teljesítményű gázmotor hasznosítja. Ehhez 1 db 6 m magasságú pontforrás csatlakozik az északi épülethomlokzat mellett. A gázmotor működését 2005-ben kezdte meg. A termelt megújuló villamos energiát az E.ON veszi át. A motor hűtővize a telep fűtését biztosítja. Üzemzavar esetén a biogázt fáklyázással elégetik. A gázmotor üzemeltetője az EXIM-INVEST Biogáz Ipari és Szolgáltató Kft. Komposztálás A komposztálás 2004-ben kezdődött a telepen. A szerves hulladék főként a parkfenntartás során keletkezett lombtalanításból, fűnyírásból, magán és közterületeken végzett zöldfelületkezelésből származik, valamint 2004. májusától a nyíregyházi háztartásokban megkezdődött lakossági szerves hulladék szelektív gyűjtéséből. A komposztálási technológia: szemipermeábilis membránnal takart zárt, levegőztetett komposztálás. Előkezelés: A helyszínre szállított növényi eredetű biológiailag lebomló szerves hulladék a telepen az előkezelő felületre kerül. Az előkezelés során a zöld hulladékokat aprítógéppel készítik elő és egy homlokrakodó segítségével a komposztáló téren a nyersanyagot prizmákba rakják. Az aprítás előtt a nem növényi eredetű anyagokat a hulladékból kiválogatják. Levegőztetés: A levegőztetés alapvető fontosságú a szerves hulladékok gyors, szagmentes komposztálásához. A komposztálandó nyersanyagok prizmába rakása homlokrakodóval történik. A prizmákat a levegőztető csatornákra rakják fel. A perforáció esetleges 5

eltömődésének megakadályozása és az anyag azonnali levegőztetésének érdekében, a levegőztető rendszer a felrakás során folyamatosan bekapcsolt állapotban tartandó. A levegőztető csatorna közelében durvább frakciójú anyag kerül, a nyílások eltömődésének megakadályozására. Ezeken a levegőztető csatornákon keresztül ventillátoros levegőztetéssel juttatják be az oxidációhoz szükséges friss levegőt. A ventillátorok 1.000 W teljesítményűek, amelyekből 3 db áll rendelkezésre. A szondák elhelyezése: A prizma felrakása után a komposztálási folyamat irányításához hőmérsékletmérő szondákat helyeznek el. A szonda kijelzője, illetve vezérlése a kezelő konténerbe került telepítésre. A prizmák letakarása: A felrakott és szondával ellátott komposzt prizmákat membrántakaróval fedik le. A prizmák takarását, illetve a takaró eltávolítását kézi munkával oldják meg, a membrán burkolaton való rögzítése a helyszínen kiválasztott módszerrel (pl.: gumiabroncsok segítségével) történik. Üzemeltetés: A 4 hetes érési ciklus alatt biztosítják a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéséhez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén) és ezeket a megfelelő szondákkal szabályozni tudják. Az érlelési folyamat során vegyszert nem alkalmaznak. A paraméterek regisztrálásával a technológia folyamatosan ellenőrizhető. A mért adatok rögzítésre kerülnek egy számítógépes programban. Az érés alatt bekövetkező anyagveszteség miatt a membrántakarót többször újra feszítik. A prizmák elbontása: A prizmák elbontására a 4 hetes érési ciklus után kerül sor. Első lépésben a takarót távolítják el a prizmáról, majd a szondákat és a levegőztető vezetékeket. Ezután kezdődik a prizma elbontása. A friss komposztot az utóérlelő területére rakják és a komposztot átforgatással homogenizálják. A komposztálást követően eltávolítják a komposztból a nagy darabos idegen anyagokat. A keletkező komposzt saját célra kerül hasznosításra. A komposztáló létesítményei: előkészítő felület gép- és alapanyag tároló színnel, komposztáló felület, levegőztető egységgel, csurgalékvíz elvezetéssel, vezérlő konténer, mely a komposztálási folyamatot ellenőrzi és irányítja, utóérlelő felület. Géppark: 1 db DOPPSTADT TRAC 160 típusú traktor 1 db DOPPSTADT DU 265 Panda típusú traktorra szerelhető prizma átforgató gép, 1 db DOPPSTADT SM 518 Profi típusú rostagép, 1 db DOPPSTADT AK-330 S típusú őrlő. Inert hulladék előkezelés, hasznosítás A telepnek 2008 óta az INERT Kft-vel van szerződése az előkezelésre (Eng. szám: 165749/2008). A Kft. saját gépsorát az előkezelés idejére (negyedévente) szállítja a hulladékkezelő telep területére. Az előkezelés technológiája: aprítás speciális gépsorral, rakodás homlokrakodóval. Géppark: - 1 db POWERCRUSHER PC 10/55 J típusú őrlő 6

- 1 db XOMG ZL 50G típusú homlokrakodó A beérkező építési-bontási, inert hulladék egy részét az előkezelést (aprítás, osztályozás) követően a depóniák takarására, a telepen belüli utak építésére használják fel, más részét hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek átadják. Szelektíven begyűjtött hulladékok előkezelése A szelektíven begyűjtött hulladékokat elsősorban a papír (hullám és vegyes papír), az üveg (színes, fehér), és a műanyag csomagolási hulladékok jelentik. Az újrahasznosításra alkalmas elkülönítetten gyűjtött hulladékok válogatása a manipulációs területen és a válogató csarnokban, az anyagfajtánkként kiválogatott hulladék bálázása a válogató- bálázó csarnokban történik. A papírhulladékok finomválogatással hullám- és csomagolópapír, irodai- nyomdai papír, és vegyes papír- újságpapír fajtákra kerülnek szétválogatásra. A beszállított műanyag hulladék frakció a jobb értékesíthetőség érdekében víztiszta, színes, vegyes PET, PE, valamint PP, PVC, HDPE, kompozit csomagolási és fém csomagolási hulladék fajtákra kerül szétválogatásra. Ezt követően a kiválogatott, idegen anyag mentes csomagolási hulladékokat egy homlokrakodó 2 db bálázó gép felhordó szalagjára tolja, ahol a gépek automatikus bálázási folyamatban a hulladékokat a hasznosító által megadott paraméterű (súlyú, méretű) bálákba összetömörítik. A bebálázott hulladéktömörítő gépről történő elszedését, valamint szállítójárműre történő rakodását egy homlokvillás- bálafogós, és egy HELI típusú bálafogós targonca végzi. A bálákba tömörített hulladékok a csarnok készáru tároló részébe kerülnek, ahol a hasznosítóhoz történő elszállításig tárolják. A nem bálázható kemény műanyagok kezelése érdekében tervezett egy műanyag hulladék darálógép alkalmazása. A daráló beöntő garatjáig a hulladék mozgatását felhordó szalag végzi. A gép a bekerült hulladékot teljesen zárt rendszerben darabokra vágja, melyről 2 forgó és 3 állókés gondoskodik. A ledarált hulladék 1-1,5-2 m3-es Big- Bag zsákokba kerül, melyeket homlokvillás- bálafogós targonca szállít majd el a csarnok készáru tároló részébe. A telephelyre beérkező üveget válogatás után hasznosításukig külön rekeszekben tárolják. A hulladékszállító járműre történő felrakodását homlokrakodóval végzik. A hulladékok hasznosító cégeknek kerülnek átadásra. Géppark: Avermann AVOS 1410 hulladékbálázó gép felhordó szalaggal Pressona típusú hulladékbálázó gép felhordó szalaggal Fiat Hitachi homlokrakodó Nissan FJO/A/5 típusú homlokvillás targonca HELI típusú bálafogós targonca Tervezett: GETECHA TYP RS 3004-A 1 típusú műanyaghulladék daráló gép A szelektíven beérkező nem veszélyes elektronikai hulladékokat egy kb. 50 m2 alapterületű zárt, betonozott aljzatú épületben tárolják, majd hasznosító cég részére átadják. A beérkező gumiabroncs tárolása az I. depónia előtt, zúzott köves területen történik. 7

Monitoring rendszer Vízminőség-védelmi monitoring rendszer: A hulladékkezelő telep területén folytatott, a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető, technológiák - elsősorban a depónia – környezeti hatásainak megfigyelését jelenleg 7 db monitoring kút szolgálja. A kutak érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek (eng.szám:11848-2/2009.) A kutak üzemeltetési szabályzattal rendelkeznek. Geoelektromos mérőrendszer: A szigetelés megfelelőségének ellenőrzésére az ásványi szigetelő rétegbe telepített geoelektromos mérőrendszer szolgál. A fajlagos ellenállás változásának kimérésével a fólia szigetelés hibahelyei dm pontossággal kijelölhetőek. A 2008. május 24-én és június 5-én végrehajtott teljes körű vizsgálat eredménye alapján a II. mező A és B ütem szigetelő fóliája sérülésmentes. Begyűjtött veszélyes hulladék gyűjtése üzemi gyűjtőhelyen A beszállított veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló 81 m2 alapterületű üzemi gyűjtőhely a korábban átmeneti tárolóként funkcionáló épületből került kialakításra, annak kiürítése, mosása, festése után. A gyűjtőhely a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A hulladékok legfeljebb 4 hétig tárolhatóak a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen. A gyűjtést követően elszállításra kerülnek a további kezelés (hasznosítás, ártalmatlanítás) helyére. A veszélyes hulladék begyűjtési, szállítási engedély száma: 16162-18/2007. A telep személyzete 1 fő hulladékkezelő üzemvezető, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó 1 fő művezető 1 fő kompaktor kezelő, bányamester 1 fő kompaktor kezelő 3 fő adminisztrátor, mérlegkezelő 6 fő szelektív hulladékkezelő 1 fő veszélyes hulladéktároló kezelő és átvevő 1 fő biohulladék kezelő 1 fő homlokrakodó kezelő, forgórakodó kezelő, veszélyes áru begyűjtő-szállító tgk. vezető 3 fő tehergépkocsi vezető 1 fő portás Egyéb létesítmények: -szociális épület, - porta, - 1 db 10 m3-es konténer jellegű üzemanyagtartály, - kerítés, - mérlegház és műhely, - infrastruktúra A telep szociális vízellátása városi vízműhálózatról biztosított.

8

A keletkező szociális szennyvíz vízzáróan kialakított gyűjtőaknába kerül, ahonnan szippantás után a városi szennyvíztisztító telepre szállítják. A Kft. környezetvédelmi megbízottja a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletnek megfelelően felsőfokú műszaki végzettséggel, felsőfokú környezetvédelmi képesítéssel és 3 év környezetvédelem területén szerzett tapasztalattal rendelkezik. A Kft. ügyvezetője pedig a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben szereplő előírásnak megfelelően felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezik. A Kft. tevékenységét az ISO 9001:2000, valamint az ISO 14001:2005. előírásainak megfelelően végzi. 3. A tevékenység végzésének feltételei: 3.1. Általános előírások 3.1.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával, a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és technológiákat úgy kell működtetnie, ellenőriznie, hogy a kibocsátások megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 3.1.2. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül bejelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2.§ (3) d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség engedélyét követően valósítható meg. Az engedélyezést a környezethasználónak kell kezdeményeznie. 3.2. A hulladéklerakó üzemeltetése, a hulladékok kezelése 3.2.1 A hulladéklerakón kizárólag az 1. sz. mellékletben foglalt hulladékfajták ártalmatlaníthatók lerakással, valamint a 2. sz. mellékletbe foglalt hulladékok hasznosítása, és a 3. sz. mellékletbe foglalt hulladékok gyűjtése, előkezelése, tárolása engedélyezett. 3.2.2. A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni. 3.2.3 Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek. 3.2.4 Az üzemeltetés során gondoskodni kell a lerakott hulladék felszínének tömörítéséről, takarásáról. A hulladékot a depónián kívüli területekről folyamatosan össze kell gyűjteni és meg kell akadályozni a szél általi elhordását. 3.2.5 A lerakót úgy kell üzemeltetni, hogy egy időben a lehetőség szerinti legkisebb üzemelő felszínek legyenek kialakítva. Az aktuálisan nem üzemelő felszínek földtakarásáról gondoskodni kell. 3.2.6 A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét.

9

3.2.7. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3.2.8. A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. A hulladéklerakó üzemeltetője az engedélyében előírt feltételek mellett azt a hulladékot veheti át, amely megfelel az alapjellemzésnek, rendszeresen keletkező hulladék esetén a megfelelőségi vizsgálatnak. 3.2.9. A hulladéklerakó üzemeltetője a telephelyének beléptető pontján és a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot köteles végezni annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben és megfelelőségi vizsgálatban leírt hulladékkal. A vizsgálati eredményeket és a mintákat legalább egy hónapig meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok - minden egyes hulladékszállítmány esetében - a hulladéklerakó beléptető pontján, illetve a lerakás helyén kiterjednek: a) a kísérő dokumentumok ellenőrzésére, b) a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, c) szükség esetén a hulladék átvétele szempontjából lényeges alapjellemzők gyorsteszttel történő vizsgálatára. 3.2.10. Ha a hulladéklerakó üzemeltetője egy adott hulladékszállítmányt vagy annak egy részét nem veszi át, akkor azt jegyzőkönyvben köteles rögzíteni, a jegyzőkönyv 1 példányát a felügyelőségnek haladéktalanul meg kell küldenie. 3.2.11. A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellenőrzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetőjének negyedévenként meg kell határoznia a nemzeti szabványban szereplő 13 hulladék összetételi kategória nedves tömegarányát. Részletes összetétel-vizsgálatokat a települési szilárd hulladék 13 kategóriájának összetételére évente egy alkalommal, mindig az őszi időszakban szükséges végezni. A konkrét vizsgálatokat a nemzeti szabványban leírt alkategóriák szerinti bontásban kell elvégezni. Benyújtási határidő: évente, november 30. 3.2.12 Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, termelési nem veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 3.2.13 A szelektíven begyűjtött hulladékok tárolása a telephelyen a környezet veszélyeztetését kizáró módon, a hasznosításra történő elszállítás megkezdéséig, maximum 3 évig történhet. 3.2.14 A telephelyről hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából elszállított és átadott hulladékok csak az adott hulladékra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adhatók át.

10

3.2.15. A hulladéklerakón mindaddig, amíg a keletkező depóniagáz gazdaságosan hasznosítható, gondoskodni kell a gáz felhasználásáról. Ha a hasznosítás nem gazdaságos, akkor gondoskodni kell a gáz biztonságos ártalmatlanításáról (pl. fáklyázással történő elégetéséről). 3.2.16. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett, és általa kezelt, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerint kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását a hivatkozott rendelet 2., 4. és 5. számú melléklete szerint köteles teljesíteni. A kezelés során keletkező hulladékokat elkülönítetten, a hulladék termelőjére vonatkozó adattartalommal kell nyilvántartani. 3.2.17. A hulladéklerakó üzemeltetője köteles ellenőrizni és nyilvántartani az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak betartását, továbbá köteles elvégezni a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 3. sz. mellékletében előírt ellenőrzési és megfigyelési programot. A mintavételezéseket és a minták elemzését erre akkreditált laboratórium végezheti. Az ellenőrzési és megfigyelési eljárások során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles a Felügyelőséget 8 napon belül értesíteni. 3.2.18. A komposztálásra vonatkozó előírások - A hasznosítás kódja: R3 A hasznosítás módja: oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is) - A komposztálni kívánt hulladékok gyűjtésénél el kell kerülni, hogy a hulladék egyéb hulladékkal vagy anyaggal szennyeződjön. - Az érés során biztosítani kell a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéséhez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén), a paraméterek regisztrálásával a technológia folyamatos ellenőrzése szükséges. - A biohulladék kezelése során gondoskodni kell az emberre, állatra, valamint kúltúrnövényekre patogén mikroorganizmusok higiénés feltételeket kielégítő mértékű elpusztításáról. - Veszélyes készítménynek minősülő faanyagvédőszerrel kezelt biohulladék komposztálással nem kezelhető. - A kezelt hulladékból történő mintavételezés, elemzés, valamint a kezelt hulladék forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése a 36/2006. (V.18.) FVM rendelet előírásai alapján történik - A komposztálással hasznosítható hulladékok kódját, megnevezését, mennyiségét a határozat 10. sz. melléklete tartalmazza. 3.3. Vízminőség védelem 3.3.1 A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyen folytatott tevékenységeknél, a szennyvíz és csurgalékvíz kezelésénél, elhelyezésénél a módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A fenti tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékeket ne haladja meg. 11

3.3.2. A környezethasználónak meg kell kérnie a meglévő csurgalék- és csapadékvíz elhelyező létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyt a felügyelőségtől. A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes tervdokumentációt csak vízilétesítmény vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. A vízjogi üzemeltetési (fennmaradási) engedélyes kérelmet és tervdokumentációt az 1995. évi LVII. törvényben, a többször módosított 72/1996.(V. 22.) Korm., valamint a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletekben, és az ügyben érintett közműüzemeltetőkkel felvett egyeztetési jegyzőkönyvekben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni és engedélyezésre hatóságomhoz benyújtani. Határidő: 2010. március 31. 3.4. Monitoring 3.4.1. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kísérése érdekében a telephelyen talajvízfigyelő monitoring rendszert kell üzemeltetni. 3.4.2. A monitoring kutak kútfejeit a vízminőség védelme érdekében le kell zárni. A kutak karbantartásáról, állagmegóvásáról gondoskodni kell. 3.4.3. A környezethasználó köteles a 4. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően a talajvíz minőségét rendszeresen ellenőrizni. A vízminták vizsgálatát az engedélyesnek minden évben kétszer el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket április 25.-ig, ill. október 25.-ig a felügyelőség részére meg kell küldeni. A vízmintavétellel egyidejűleg a vízszintmérést is el kell végezni. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatokat és a mintavételeket akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A figyelőkutak mintázás előtti tisztító szivattyúzása során kitermelt talajvíz nyílt felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek, valamint az elszikkasztásra használt területen a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértéket nem haladhatja meg. 3.4.4. Az üzemelő depóniák lezárását követően az utógondozási időszakban a monitoring kutakat továbbra is üzemeltetni kell. A mérések gyakoriságának, a vizsgálandó komponensek körének változtatását, illetve a monitorozás időtartamának meghatározását a felügyelőség a rekultivációs és utógondozási terv engedélyezése során fogja meghatározni. 3.4.5. A csurgalékvíz vizsgálatát a működés (lerakás) ideje alatt negyedévente kell elvégeztetni a 6. sz. mellékletben meghatározott komponensekre. A vizsgálati eredményeket vizsgálati jegyzőkönyvben kell dokumentáltatni. 3.4.6. A környezethasználó köteles a mintavételi és vizsgálati pontok biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani. 3.4.7. A hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások káros hatásainak elkerülése érdekében évente rendszeres ellenőrzéseket kell végezni az 7. sz. mellékletben foglaltaknak 12

megfelelően. A megfigyelések eredményeit a környezethasználó ellenőrizhető módon köteles dokumentálni. Az üzemelő depóniák szigetelő fóliája épségének vizsgálatára évente geofizikai monitoring ellenőrző méréseket kell végezni, és a mérési eredményeket évente december 31ig meg kell küldeni a felügyelőség részére. 3.4.8. Meteorológiai adatok gyűjtése A hulladéklerakó vízháztartásának értékeléséhez a hulladéklerakó területére vonatkozóan a 5. sz. mellékletben felsorolt jellemzőket a megadott gyakorisággal gyűjteni kell. Az adatokat gyűjtheti az üzemeltető, vagy biztosíthatja azokat a nemzeti meteorológiai hálózattal kötött megállapodás alapján. 3.4.9. A 3.4.3, 3.4.5, 3.4.7, 3.4.8. pontban előírt vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését összefoglaló jelentésben kell a felügyelőség részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 3.4.10. A meteorológiai adatok gyűjtését, a csurgalékvíz vizsgálatát, a depónia-gáz vizsgálatát, valamint a hulladéktestben bekövetkező mechanikai változások vizsgálatát az utógondozás időtartama alatt is végezni kell az 5., 6. és 7. számú mellékletben meghatározottak szerint. A vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését összefoglaló jelentésben kell a felügyelőség részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 3.5. Levegőtisztaság-és zajvédelem 3.5.1 Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a levegőbe. A Környezethasználó köteles biztosítani, hogy minden, a telephelyen végzett tevékenységgel kapcsolatos levegőbe történő kibocsátás és bűzkibocsátás ne eredményezze a környezet állapotának és a lakókörnyezetben az életfeltételek romlását, az azokba való jelentős mértékű beavatkozást. 3.5.2 A környezethasználó köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében – a hulladéklerakó telep rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. 3.5.3 A rendkívüli légszennyezés esetében a megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot. 3.5.4 A hulladéklerakó telephelyhez kötött és mozgó zajforrásai által kibocsátott zaj a telekhatárhoz legközelebb eső zajtól védendő területen nem haladhatja meg a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében foglalt határértékeket. 3.6. A szakhatóságok előírásai: 3.6.1. Az ÁNTSZ Nyíregyházai-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézetének 5065-5/2009. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A munka- védőruha tisztítását, mosását központilag kell megoldani, figyelembe véve a 16/2002. (IV.10.) EüM r. 3.§ (3) pontját. - A dolgozókat a 18/1998. (VI.3.) NM. rendelet 9.§ (1) szerinti védőoltásban kell részesíteni.

13

- A veszélyes anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenység végzése során a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. Tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben előírtakat kell betartani. - A tevékenység végzése során a 16/2002. (IV.10.) EüM rendeletben, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben és a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben előírtakat kell betartani. 3.6.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság a 24.2/Tv./3125/1/2009. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: - A hulladékkezelő teleppel szomszédos termőföldeken a továbbiakban is biztosítani kell a talajvédő gazdálkodás feltételeit, a termőtalaj hulladéklerakás és ki porzás következtében, illetve talajon és talajvízen keresztül nem szennyeződhet. - A rekultiváció során tervezett termőföldterítésre csak olyan humuszos feltalaj használható

fel, amely a származási helyén - engedélyezett építési, vagy bányászati tevékenység esetén felesleg. Amennyiben a rekultiváció munkálatai során pl. taposással, depózással érintik a szomszédos termőföldeket, úgy gondoskodni kell az eredeti állapot helyreállításáról. 3.6.3. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Sz-Sz-B. Megyei Kirendeltsége az 5103-2/2009., 6122-2/2009, és 6965-2/2009. számú az ÁNTSZ Nyíregyházai-, IbrányNagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete a 6270-3/2009., és 50657/2009. számú, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője a 25634-2/2009.IV. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül megadta. 3.7. Erőforrások felhasználása 3.7.1. A környezethasználó köteles a telephelyen évenként felhasznált üzemanyagok, gáz, villamos energia mennyiségét nyilvántartani. 3.8. Készenlét és továbbképzés 3.8.1 A környezethasználónak biztosítania kell a hulladéklerakó azon dolgozói számára a szakmai továbbképzést, oktatást, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről, oktatásokról nyilvántartást kell vezetni. 3.8.2 Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 3.8.3. A környezethasználónak a hulladéklerakó működtetéséhez a 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia. 3.9 Értesítés 3.9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel.

14

3.9.2. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezését, annak pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. 3.10 Adatszolgáltatás 3.10.1 A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét, a panasz fontosabb adatait és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 3.10.2 Valamennyi adatszolgáltatást a mellékletekben meghatározott gyakorisággal és határidőre kell benyújtani. Az adatszolgáltatási kötelezettség a minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon, számítógépes adathordozón, illetve egyéb módon teljesíthető. 3.11 Műszaki baleset megelőzése és elhárítása 3.11.1. A környezethasználó az üzemeltetési tervében foglaltaknak megfelelően köteles a telephelyen esetleg bekövetkező haváriák esetén eljárni. 3.11.2. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6 § (3) bekezdése és 2. számú mellékletének 5.4. pontja szerint üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni a 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felüli vagy 25 000 tonna teljes befogadó kapacitáson felüli hulladéklerakási tevékenység végzőjének. A hulladékkezelő telep 1622-19/2003. számú határozattal elfogadott kárelhárítási tervének érvényességi ideje lejárt, ezért legkésőbb az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül az üzemi kárelhárítási tervet 5 példányban be kell nyújtani hatóságomhoz jóváhagyásra. 3.12 A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 3.12.1. Az üzemeltető a hulladéklerakó bezárására irányuló döntését a hulladék átvételi tevékenységének megszüntetését megelőző 30 nappal köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. 3.12.2. A hulladéklerakón a lerakással történő hulladékártalmatlanítási tevékenységet legkésőbb 2010. december 31-ig lehet végezni. 3.12.3. A 2003-ban betelt hulladéklerakó I. mezőjét le kell zárni, rekultivációját el kell végezni. A lezárás és a rekultiváció a felügyelőség engedélyével végezhető. A rekultivációt a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell megtervezni és azt 2010. december 31-ig el kell végezni. 3.12.4. A hulladéklerakó bezárását követően a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. §-a szerint gondoskodni kell a hulladéklerakó depóniáinak rekultiválásáról, utógondozásáról. A hulladéklerakó rekultivációja, utógondozása a Felügyelőség engedélyével végezhető. Az engedély iránti kérelmet a II/A és II/B depóniák vonatkozásában a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletének figyelembe vételével kell elkészíteni. Benyújtási határidő: 2010. december 31. 15

3.13. Egyebek 3.13.1. A környezethasználónak éves felügyeleti díjat kell fizetnie. A díj mértéke 200.000 Ft. A felügyeleti díjat minden év február 28-ig kell megfizetni a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a 2004. évi CXL. tv. 138.§ (1) bekezdés a.) pontja alapján. Felhívom az engedélyes figyelmét, hogy amennyiben pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, úgy a felügyelőség az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezései szerint fog eljárni. 3.13.2. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálati dokumentációt az engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül be kell nyújtani a felügyelőségre. 3.14 Az egységes környezethasználati engedély érvényessége: Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedésétől számított 6 évig érvényes. A határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a felügyelőség 358-12/2008., 358-18/2008., 410-5/2009. és 410-30/2009. számú határozatokkal módosított 358-1/2008 számú egységes környezethasználati engedélye, valamint 658-4/2008. sz. hulladékkezelési engedélye érvényét veszíti. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 forinttól 500.000 forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt bírság megfizetésére kötelezi. Az eljárási igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, felügyelőséghez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 375.000 Ft, melyet fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat 16

száma) való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: a díjtétel 1%-a. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS I. Tényállás A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) jogelődje, a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.). a 468-20/2004. számú határozattal egységes környezethasználati engedélyt kapott a Felügyelőségtől a Nyíregyháza, Szállási u. 72. sz. alatti telephelyen található Térségi Hulladékkezelő Telep üzemeltetéséhez, felhagyásához. Az engedély 2004. október 10-én emelkedett jogerőre. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdése értelmében az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az egységes környezethasználati engedélyt a felügyelőség idő közben több alkalommal módosította, majd a 358-1/2008. számú határozatával a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglalta. Ezt követően az engedély a 358-12/2008., 358-18/2008., 410-5/2009. és 410-30/2009. számú határozatokkal módosításra került. A 410-30/2009. számú módosító határozatban foglaltak szerint az egységes környezethasználati engedély az üzemelő depóniák vonatkozásában a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedéséig, legkésőbb 2010. december 31-ig, egyéb, a telephelyen végzett tevékenységekre vonatkozóan a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedéséig érvényes. Fentiek miatt a környezethasználó az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztetett az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt.-vel (4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/707.), és a felülvizsgálati dokumentációt 2009. június 10-én benyújtotta a felügyelőségre. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletében, az 1995. évi LIII. törvény 75. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően készítették el. A felügyelőség a kérelemmel kapcsolatban megállapította, hogy az eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet III/10/1. pontja alapján igazgatási szolgáltatási díj köteles. A díj mértéke 750.000 Ft, melyet a környezethasználó megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség az eljárás során a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában és honlapján az eljárás megindításáról a 2004. évi CXL tv. 29. § (6) bekezdésében, és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdés a.) pontjában foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé. A közzététellel egyidejűleg a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdés ba.) pontja alapján közleményt, a kérelmet és mellékleteit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének is megküldte, aki gondoskodott a közlemény helyben szokásos módon történő közhírré tételéről. A közzététel időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan a Jegyzőhöz, illetve a felügyelőségre nem érkezett észrevétel.

17

A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően a felügyelőség a 12168-3/2009. számú levelében hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, melynek a 2009. július 15én érkezett levelükben tettek eleget. II. Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem elbírálása: A felügyelőség rendelkezésére álló iratanyagok, a benyújtott dokumentáció és annak kiegészítései alapján megállapítható, hogy a vizsgált telephelyen a többszörösen módosított 358-1/2008. sz. egységes környezethasználati engedély alapján nem veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítását, szelektíven begyűjtött hulladék előkezelését, inert hulladék előkezelését, hasznosítását, valamint a felügyelőség 658-4/2008. sz. határozata alapján nem veszélyes hulladékok komposztálással történő hasznosítását végzik. A benyújtott dokumentáció tartalmazza a komposztálás leírását, környezeti hatásainak vizsgálatát. A Kft. 2009. november 12-én kelt, 5-45/2009. sz. levelében a felülvizsgálati dokumentáció szerves hulladék komposztálással történő hasznosításáról szóló fejezetét módosította és kérte a komposztálással hasznosítható hulladék mennyiségének növelését. A technológiában keletkező komposztot saját célra hasznosítják, vagyis a lerakóban takaróanyagként használják. Megállapítható, hogy a nem veszélyes hulladék lerakási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódik a komposztálás, ezért a 658-4/2008. sz. hulladékhasznosítási engedély az egységes környezethasználati engedélybe foglalható. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése értelmében „A felügyelőség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni”. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (továbbiakban Hgt.) 14. § (1-2) bekezdése értelmében „Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető”. A Hgt. 19. § (1) a) pontja és (3) bekezdése értelmében „A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet hulladéklerakóban történő lerakással Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg”. A hulladéklerakás, a hulladéklerakó üzemeletetésének szabályait a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet szabályozza. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) f) pontja szerint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos ártalmatlanítást. A kérelem elbírálásához, figyelemmel a folytatott tevékenységre és a tevékenység helyére, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján szakhatóságként a 12168-4/2009. sz. levelemben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi 18

Szolgálat Észak-Alföldi Regionális Intézetét, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzőjét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/B. § (1) bekezdés f) pontja, és az 5. számú melléklet 1. pontja alapján pedig az ÁNTSZ Nyíregyházi- IbrányNagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézetét kerestem meg. Mivel a környezethasználó az eredeti kérelmét a 2009. szeptember 30-án , valamint 2009. november 12-én érkezett kérelmével kiegészítette, ezért a kiegészítés tartalma szerint érintett szakhatóságokat ismételten meg kellett keresnem szakhatósági állásfoglalásuk megadása érdekében. Az ÁNTSZ Nyíregyházi- Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete az 5065-2/2009. számú, 2009. július 27-én érkezett levelében tájékoztatta a felügyelőséget, hogy az ügyfelet hiánypótlásra szólította fel. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége az 5103-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalását környezet-egészségügyi szempontból előírás és indoklás nélkül az alábbiak szerint megadta: „A teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a hulladéklerakó működése nem okoz jelentős környezet-egészségügyi kockázatnövekedést az esetleges hatásviselők vonatkozásában, így a telep további működtetésének -, a környezetvédelmi engedély kiadásának környezet-egészségügyi akadálya nincs.” Állásfoglalását a 2004. évi CXL. tv. szerint, az 1995. évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletnek megfelelően, az ÁNTSZ-ről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendeletben biztosított jogkörében adta meg. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége a 6122-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában az 5103-2/2009. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat fenntartotta. Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége a 6965-2/2009. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbi indoklással adta meg: „A Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) előtt a Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep üzemeltetéséhez kiadott 358-1/2008. számú engedélyben foglaltak felülvizsgálati eljárása során módosítási kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel az 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet rendelkezéseire is az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a tervezett módosítás közegészségügyi érdeket-, jogszabályi előírást nem sért, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A bekezdése, illetve az ÁNTSZ-ről és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet rendelkezésein alapul.” Az ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete az 5065-5/2009. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.1. pontjában foglalt előírásokkal, az alábbiak szerint adta meg: 19

„Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§ (1) bekezdésére figyelemmel adtam ki. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló módosított 1991. évi XI. törvény 10. §, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló módosított 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet 4.§-a állapítja meg.” Az ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete a 6270-3/2009. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbiak szerint adta meg: „A Térségi Hulladék-gazdálkodási KFT. (Nyíregyháza Bokréta u. 22. ) a Nyíregyháza-Oros Hulladékkezelő Telep hulladéklerakón hasznosítani kívánt hulladékok (depóniatakarásra, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására) felhasználásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44 § (1)-re figyelemmel adtam ki. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló módosított 1991. évi XI. törvény 10 § és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló módosított 362/2006. (Xll.28.) Korm. rendelet 4 § állapítja meg.” Az ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete az 5065-7/2009. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbiak szerint adta meg: „A Térségi Hulladék-gazdálkodási KFT Nyíregyháza-Oros Hulladékkezelő Telep szerves hulladékok komposztálással történő hasznosításáról szóló hasznosítható hulladékok mennyiségének növelésére vonatkozó kérelmet terjesztett elő. Az engedélyezési eljárásban az ÁNTSZ Nyíregyháza Kistérségi Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/B. § (1) bekezdés f) pontja, és az 5. számú melléklet 1. pontja alapján. A KFT.-nél a tevékenység végzésének közegészségügyi feltételei biztosítottak a rendelkezésemre álló dokumentumok alapján. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44 § (1), 21.§ (1) b) pontja szerint adtam ki. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló módosított 1991. évi XI. törvény 10 §-a, az illetékességet és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló módosított 362/2006. (Xll.28.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.” Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője a 25634-2/2009.IV. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbi indoklással adta meg: „Az ECO-MEN BT. által a Nyíregyháza Szállási u. 72. szám alatti ingatlanon működő hulladéktelepre elkészített teljes körű felülvizsgálati dokumentáció alapján a Térségi Hulladék- Gazdálkodási KFT. a környezetvédelmi hatóságtól kérte a környezetvédelmi engedélyezés lefolytatását. Az engedélyező hatóság megkereste hivatalunkat, hogy a fenti tárgyban szakhatósági állásfoglalást adjunk. Megvizsgáltam a kérelmeket és megállapítottam, hogy a tervben szereplő ingatlan a Megyei Jogú Város Közgyűlése által többször módosított 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel elfogadott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének előírásaival nem ellentétes, a területet a rendezési terv különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zónaként (Kh) jelöli meg. 20

A 1995. LIII. törvény 70 §-a valamint 1996. LIII. törvény 62 §-a alapján a tervezett beruházás nem érint helyi természetvédelmi értéket. Az elsőfokú építésügyi illetve helyi környezet és természetvédelmi hatáskörömben a környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulásom megadtam. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (KET.) 44-45 §-ra figyelemmel a fent hivatkozott jogszabályok alapján a KET. 71 §-ában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg. A KET. 45. § (2) bekezdésének értelmében a szakhatóság állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./3125/1/2009. számú szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 3.6.2. pontjába foglalt előírásokkal, az alábbi indoklással adta meg: „A Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálatához kért szakhatósági állásfoglalást. A kérelemhez mellékelt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció (készítette: Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VII/707.; készült: Nyíregyháza, 2009.) alapján megállapítható, hogy biztosított a környező termőföldeken a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdésében előírt talaj védelmi kötelezettségek betartása, a talajvédő gazdálkodás feltételei a környező termőföldeken nem romlanak, talaj idegen anyagokkal a területek nem szennyeződnek. Talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásomat a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. § (1) bekezdése, a 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről) 10. § b) pontja és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet, valamint a mellékelt dokumentáció alapján adtam ki.” A benyújtott dokumentáció és az üzemelés időszakában elvégzett mérések és ellenőrzések alapján az alábbiak állapíthatók meg: A tevékenységek során az elmúlt 5 évben rendkívüli esemény nem történt, bejelentett panasz nem volt. Levegőtisztaság-védelem: A lerakó telep 1985-ben kezdte működését. A hulladéklerakó üzemeltetése során porszennyezés, bűzterhelés, az alkalmazott gépek légszennyező anyag kibocsátása, a hulladék beszállítását végző járművek emissziója okoz a környezeti levegő minőségében változást. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával megakadályozható, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a levegőbe. A telephelyen végzett tevékenységgel kapcsolatos levegőbe történő kibocsátások, és bűzkibocsátás nem eredményezi a környezet állapotának, és a lakókörnyezetben az életfeltételek romlását. Hulladékgazdálkodás: Az üzembe a hulladékok beszállítása közúton történik.

21

A környezethasználó a hulladékok begyűjtésére, szállítására vonatkozóan rendelkezik a FelsőTisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7895-5/2009. számú engedélyével. Megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat, a Hgt. 14. § (2) bekezdése, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) c), d), e), f), pontjai alapján a hulladékok előkezelését, tárolását, hasznosítását, ártalmatlanítását engedélyeztem. Tekintettel arra, hogy a felügyelőségnek tudomása van a megyei hulladékgazdálkodási program megvalósulásának jelentős időbeli tolódásáról, és figyelembe véve, hogy a közszolgáltatás ellátásának ettől függetlenül folyamatosnak kell lennie az elővigyázatosság elvének szem előtt tartásával, továbbá, hogy a környezethasználó tevékenységét az egységes környezethasználati engedélyben előírtaknak megfelelően végzi, a hulladéklerakó üzemeltetését 2010. december 31-ig engedélyeztem. Ezzel összhangban a hulladéklerakó bezárását követő rekultivációra vonatkozó engedélykérelem benyújtási határidejét 2010. december 31-ben állapítottam meg. A környezethasználó által 2008. évről készített, és a felügyelőségre benyújtott éves összefoglaló jelentés alapján a hulladéklerakó 2008. december 31-én kb. 29.000 m3 szabad kapacitással rendelkezett. Mivel a hulladéklerakó további üzemeltetése csak a II/A és II/B depóniák kapacitásának növelésével volt megoldható, és a kapacitásbővítés a felügyelőség megítélése szerint az eddig is alkalmazott elérhető legjobb technika alkalmazásával nem jelent az eddiginél nagyobb kockázatot a környezetre, így a II/A és II/B depóniák kapacitás bővítésével további 494.840 m3 laza hulladék helyezhető el tömörítve. A kapacitásbővítéssel érintett depóniák szigetelő fóliája épségének vizsgálata céljából geofizikai monitoring ellenőrző mérések évenkénti elvégzését írta elő a felügyelőség. A környezethasználó a 2009. november 12-én érkezett, 5-45/2009. számú kérelmében – a felülvizsgálati dokumentáció kiegészítéseként - a komposztálással hasznosítható hulladékok mennyiségét kérte módosítani. Mivel a módosítás a hulladékkezelés technológiájában, a hulladékkezelés műszaki- és személyi feltételeiben nem jelent változást és a rendelkező rész 3.2.18. pontjában foglalt előírások betartása esetén a hulladékgazdálkodási követelmények teljesülnek, ezért a hulladékkezelést a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően engedélyeztem. A komposztálással hasznosítható hulladékok megnevezését, mennyiségét a határozat 10. sz. melléklete tartalmazza. Ezzel együtt a felügyelőség 658-4/2008. számú, komposztálással történő hasznosításra vonatkozó hulladékkezelési engedélyét jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg hatályon kívül helyezem, mivel az egységes környezethasználati engedély tartalmazza a hulladékhasznosítási engedélyt. A telep üzemeltetése során keletkezett hulladékok A veszélyes hulladékokat zárt üzemi gyűjtőhelyen, környezetszennyezést kizáró módon gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező fél részére adják át. A települési szilárd hulladékot gyűjtőedényben gyűjtik, heti 1 alkalommal a depóniára ürítik. Zaj- és rezgésvédelem: Zajtól védendő terület a telephely É-i telekhatárától kb. 800 m-re található (Szállási úti lakóingatlanok), K-i, NY-i és D-i irányban mezőgazdasági területek helyezkednek el. 22

A telekhatáron belül mozgó és helyhez kötött zajforrások által okozott zajkibocsátás nem okoz határérték feletti zajterhelést a zajtól védendő területen. A közvetett hatásként értékelhető hulladéklerakási tevékenységhez kapcsolódó közúti szállításból származó zajterhelés a vonatkozó sebességkorlátozás betartása esetén marad határérték alatt a Nyíregyháza, Szállási úti lakóépületek zajtól védendő homlokzatai előtt. A megengedett sebesség túllépése határérték feletti zajterhelést okozhat. Táj- és természetvédelem: A kommunális szilárd hulladéklerakó és környezete természetvédelmi oltalom alatt álló országos jelentőségű védett természeti, Natura 2000, ill. természeti területet nem érint. A felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a terület élővilágára az antropogén hatások (a mezőgazdasági hasznosítás révén) már a telep megépülését megelőzően is jelentős hatással voltak, a lerakó működése az érintett terület és közvetlen környezete élővilága szempontjából további jelentős negatív hatásokat nem okoz. A telepen kialakított zöldfelületek kaszálása, karbantartása biztosított, a lerakó tájbaillesztését szolgálja a telepet lezáró takaró fásítás. Felszíni- felszín alatti víz- és talajvédelem: A hulladéklerakó területéről szennyvízelvezetés nem történik. A telep területén felszíni víz nem található, a teleptől K-re mintegy 300 m-re található a Balkányi mellékág. A tevékenységek végzésének a felszíni vizek minőségére közvetlen hatása nincs. A depóniák szigetelő fóliájának ellenőrző méréssel igazolt épsége, a megfelelően kialakított kezelő-, tárolóterek, burkolt felületek, vízelvezetés biztosítja a talajszennyezés kockázatának alacsony szinten tartását. A telephely területe közüzemi vízbázist nem érint. Nyíregyháza település a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területek közé került besorolásra. A regionális hulladéklerakó területén keletkező csurgalék- és csapadékvíz elhelyezést szolgáló meglévő létesítmények üzemeltetése vízjogi engedély köteles tevékenység. A felszín alatti vízvizsgálati eredményeket értékelve megállapítható, hogy a nehézfémek közül a nikkel esetében fordult elő minimális határérték túllépés. Az összes alifás szénhidrogéneket tekintve 2004. évben, 2 kút esetében volt minimális határérték túllépés. Az eredmények között találhatók alkalmanként magas értékek az ammónium-ion és az oldott foszfát tekintetében, azonban az nem bizonyítható, hogy a hulladéklerakó telep működésének lenne a következménye, mivel a szomszédos mezőgazdasági területeken hígtrágya elhelyezés történik. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében az üzemi tevékenységekről, a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján rendelkeztem. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti vizekkel kapcsolatos és földtani közegre irányuló vizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. Az Üzemi Kárelhárítási Terv benyújtására vonatkozóan, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) és 9. §. (1) bekezdése alapján határoztam.

23

A határozat 4. és 6. sz. mellékleteiben a klorid koncentráció mérését is előírtam, mivel a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet hatályba lépése miatt az összehasonlítás lehetővé vált. A szelektíven gyűjtött hulladékok körének bővülésével csökkent a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. A biogáz hasznosítás hatékonysága növekedett, mert a gázmotor a telep fűtése mellett villamos energiát is termel. A komposztálás révén csökkent a lerakásra kerülő hulladék szervesanyag tartalma, ami kedvezően befolyásolja a depónia bűzkibocsátását. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása az előírások maradéktalan betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Az üzemeltetés hatásait megvizsgálva, értékelve, a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével a felügyelőség az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntött. A környezetvédelmi, műszaki követelmények, technológiák, valamint a feltételek teljesítésének ütemezése a jelenlegi körülményeket tekintetbe véve lettek meghatározva, figyelemmel a létesítmény műszaki jellemzőire, földrajzi elhelyezkedésére, a megteendő intézkedések előnyeire. A határozat rendelkező részében foglalt előírások, valamint a hatályos jogszabályok együttes betartásával biztosítható a környezeti elemek védelme. Fentieket figyelembe véve, továbbá megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat, a Hgt. 14. § (2) bekezdése, a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) f) pontja, valamint a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 2.2.3. pontja alapján a határozat 1. számú mellékletében foglalt hulladékok lerakással történő ártalmatlanításához hozzájárultam. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás, nyilvántartás vezetésére vonatkozó előírásokat a határozat rendelkező részének 3.2.16. pontja tartalmazza, melyeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-a, 4. § (2) bekezdése, 7. § (1), (2) bekezdése, 10. § a) pontja alapján tettem. A hulladéklerakó üzemeltetésével, a hulladéklerakás technológiai rendjével kapcsolatos előírásokat a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet vonatkozó rendelkezései alapján tettem. A rendelet alapján előírást tettem - a hulladék átvételére, a lerakás technológiai rendjére, - a kommunális szennyvíz, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjére, - a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésére, - a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésére és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjére, - a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekre, - a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén teendőkre.

24

Az előírások megállapításánál figyelembe vettem, hogy a szennyező anyagok az egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek. A környezeti elemeket külön-külön és egységesen is megvizsgáltam. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a BAT alapján határoztam meg, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, földrajzi elhelyezkedését, a környezet jelenlegi és célállapotát, a megteendő intézkedések előnyeit. Az elérhető legjobb technikák meghatározásánál és az ebben szereplő előírások meghatározásánál figyelembe vettem azt, hogy a BAT technikák alkalmazásával a környezetet érő káros hatások, kibocsátások mérsékelhetőek. A hulladéklerakó üzemeltetése során az engedélyben és az üzemeltetési tervben foglaltak ellenőrzését és nyilvántartását, valamint a hulladéklerakó üzemletetése során szükséges ellenőrzési és megfigyelési követelményeket a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 13. §-a és 3. számú melléklete alapján tettem. Ennek meghatározása során figyelemmel voltam arra is, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. számú melléklet 4. pontja az engedély kötelező tartalmi elemeként határozza meg a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételek meghatározását, ezen belül a mérés gyakoriságát, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Az egységes környezethasználati engedéllyel folytatott tevékenységről szóló adatszolgáltatási kötelezettséget a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a alapján állapítottam meg. A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 15. § (1), (2) bekezdése alapján a rekultivációs kötelezettségre vonatkozóan a határozat rendelkező részének 3.12.3., 3.12.4. pontjában előírást tettem. Az engedély rendelkező részében előírt feltételek az alábbi jogszabályok alapján lettek megállapítva: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, 2000. évi XLIII. törvény, 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet, 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet, a 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest, mint egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet folytatót éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki és a befizetését követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. A határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15. napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 98. § (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes 25

környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. A határozat az 1995. évi LIII. tv. 66. § (1) b) pontja, 71. § (1) bekezdés c) pontja, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 9.§, 10.§, 11.§, 15.§ (1), (2) bekezdése, 18.§ (1), (2) bekezdése, 19.§ (4) bekezdése, és 1., 2., 3., 4.sz. melléklete alapján, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20.§ (1) c), d), e), f), 22.§ (1) és (4) bekezdése alapján, a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése és 2. sz. melléklet 5.4. pontja alapján a 11. számú melléklete szerinti tartalommal került kiadásra, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet szerinti eljárásban, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 71. § (1) és 72.§ (1) bekezdésére. A szakhatóságok megkeresésére a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, valamint a 32/B. § (1) bekezdés f) pontja, és az 5. számú melléklet 1. pontja alapján került sor. A felügyelőség illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. 7. pontja állapítja meg. A hulladékok EWC kód szerinti besorolására a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján került sor. A határozat elleni fellebbezési lehetőség és az arra nyitva álló határidő a 2004. évi CXL törvény 98.§ (1) és 99.§ (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezés díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4-5) és (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet III/4.1. főszáma, a III/10.3. főszáma alapján lett megállapítva. A felügyeleti díjat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és a 4/2007. (II.21.) KvVM rendelet alapján állapítottam meg. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése alapján megküldöm. Nyíregyháza, 2010. január 20. Szentesi Péter sk. igazgató Határozatot kapják: Jogerő előtt: 1. Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) + térti 2. ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete Sz.Sz.B. Megyei Kirendeltség (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 3. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzője (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) 4. ÁNTSZ Nyíregyházi-, Ibrány-Nagyhalászi-, Nagykállói-, Tiszavasvári Kistérségi Intézete (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) 5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4400 nyíregyháza, Kótaji u. 33.) 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Erdő sor 5. 7. Irattár Jogerő után: 8. Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Bokréta u. 22.) + térti 26

1. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz A hulladéklerakón lerakással ártalmatlanítható hulladékok Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehetők a táblázatban felsorolt inert hulladékok, a külön jogszabály szerinti hulladékjegyzék EWC 20-as főcsoportjában felsorolt, vegyesen gyűjtött, nem veszélyes szilárd hulladékok, kivéve az EWC 20 01 41 kéménysöprésből származó hulladékot. Vizsgálatok alapján átvehető az EWC 20 01 41 kéménysöprésből származó hulladék, valamint más nem veszélyes hulladékok, ha eleget tesznek a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek a 20/2006. (IV.15.) KvVM rendelet 2.2.1.-1. táblázatban felsorolt határértékek alapján. Települési hulladékot fogadó hulladéklerakón átvehető a) a nem fertőzőképes rácsszemét (EWC 19 08 01), valamint b) a kommunális szennyvíztisztító üzemek nem fertőzőképes, víztelenítés után legalább 25%-os szárazanyag-tartalmú iszapja, ha a KvVM rendelet 2.2.1.-1. táblázatban felsorolt határértékek alapján - a DOC összetevőt kivéve - eleget tesz a B1b alkategóriájú hulladéklerakókra vonatkozó átvételi követelményeknek. Alapjellemzéshez szükséges vizsgálatok nélkül átvehető inert hulladékok EWC kód 10 11 03

Leírás Üveg alapú, szálas anyagok hulladékai

15 01 07 17 01 01

Csomagolási üveg-hulladékok Beton

17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 02 17 05 04

19 12 05 20 01 02 20 02 02

Korlátozások A hulladék nem tartalmazhat szerves kötőanyagot

Elkülönített építési és bontási hulladékok* Tégla Elkülönített építési és bontási hulladékok* Cserép és kerámiák Elkülönített építési és bontási hulladékok* Beton, tégla, cserép és kerámia keveréke Elkülönített építési és bontási hulladékok* Üveg Föld és kövek A hulladék nem tartalmazhatja a talaj humuszos rétegét, tőzeget, továbbá szennyezett területről származó földet, köveket Üveg Üveg Elkülönített üveg Talaj és kövek A hulladék csak kertekből, parkokból származhat, és nem lehet benne humusz, illetve tőzeg

* Az elkülönített építési és bontási hulladékok kis mennyiségben más összetevőket (pl. fémek, műanyagok, talaj, szerves anyagok, fa, gumi stb.) is tartalmazhatnak. A hulladék eredetét ismerni kell. Nem tekinthető inert építési és bontási hulladéknak az a hulladék, amely külön jogszabályban szabályozott szerves vagy szervetlen veszélyes összetevőket (pl. azbesztet, bitument) tartalmaz vagy az építés során ilyen anyagokat használtak, illetve az épületben olyan termékeket tároltak vagy gyártottak, amelyekkel az építőanyagok szennyeződhettek, és emiatt a hulladék már nem tekinthető inertnek.

27

2. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz A hulladéklerakón depónia takarására, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására hasznosítható hulladékok: EWC kódszáma 01 04 08 01 04 09 10 12 08 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 03 02 17 05 04 17 09 04 20 02 02

Megnevezése

Mennyisége (tonna/év) kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től 500 hulladék homok és hulladék agyag 500 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek 100 hulladékai beton 25 000 téglák 15 000 cserép és kerámiák 1 000 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely 10 500 különbözik a 17 01 06-tól bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 15 000 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 50 000 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 35 000 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól talaj és kövek 10 000

A hulladékok depónia takarására, támasztógátak kialakítására, belső közlekedési utak kialakítására, karbantartására történő hasznosítása engedélyezett. 3. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz A telephelyen előkezelhető hulladékok: EWC kódszáma 01 04 08 01 04 09 02 01 03 02 01 04 02 01 07 02 01 10 02 03 04 03 01 01 03 01 05 03 03 01 07 02 13 10 11 12 10 12 08 10 13 04 12 01 01 12 01 02 12 01 03 12 01 04 12 01 05 12 01 13 12 01 21

Megnevezése

Mennyisége (tonna/év) kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től 500 hulladék homok és hulladék agyag 500 hulladékká vált növényi szövetek 500 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 150 erdőgazdálkodási hulladékok 500 fémhulladék 150 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 1 550 fakéreg és parafahulladék 1 700 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, 1 700 amelyek különböznek a 03 01 04-től fakéreg és fahulladék 100 hulladék műanyagok 4 020 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 100 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 100 a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok 100 vasfém reszelék és esztergaforgács 10 vasfém részecskék és por 10 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 10 nemvas fém részecskék és por 5 gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 150 hegesztési hulladékok 15 elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 10 20-tól 28

15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 07 16 01 06 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 22 16 01 99 16 02 14 16 02 16 16 03 04 16 03 06 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 03 02 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 17 05 04 17 09 04 19 01 02 19 10 01 19 10 02 19 10 04 19 10 06 19 12 01 19 12 02 19 12 03 19 12 04 19 12 07 20 01 01 20 01 02 20 01 25

papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok fém csomagolási hulladékok vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok üveg csomagolási hulladékok termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket vasfémek nem-vas fémek műanyagok közelebbről nem meghatározott alkatrészek közelebbről nem meghatározott hulladékok használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15-től szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től beton téglák cserép és kerámiák beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól Fa üveg műanyag bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverékek kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól kazánhamuból eltávolított vas fémek vas- és acélhulladék nem-vas fém hulladék könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től papír és karton fém vas nem-vas fémek műanyag és gumi fa, amely különbözik a 19 12 06-tól papír és karton üveg étolaj és zsír 29

15 000 2 500 2 000 110 100 1 000 100 100 100 150 100 10 10 10 2 000 2 000 25 000 15 000 1 000 10 500 1 000 1 000 1 000 15 000 20 20 20 20 500 20 20 20 30 000 35 000 20 20 20 50 50 2 300 20 20 150 500 15 000 2 000 2 000

20 01 36 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 01 20 02 02

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól fa, amely különbözik a 20 01 37-től műanyagok fémek biológiailag lebomló hulladékok talaj és kövek

A telephelyen a hasznosítást, vagy előkezelést megelőzően tárolható hulladékok: EWC kódja Megnevezése 01 04 08 01 04 09 02 01 03 02 01 04 02 01 07 02 01 10 02 03 04 03 01 01 03 01 05 03 03 01 07 02 13 10 11 12 10 12 08 10 13 04 12 01 01 12 01 02 12 01 03 12 01 04 12 01 05 12 01 13 12 01 21 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 01 05 15 01 07 16 01 03 16 01 06 16 01 17 16 01 18 16 01 19 16 01 22 16 01 99 16 02 14

2 000 2 000 150 300 8 000 10 000

Mennyisége (tonna/év) kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07-től 500 hulladék homok és hulladék agyag 500 hulladékká vált növényi szövetek 500 műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) 150 erdőgazdálkodási hulladékok 500 fémhulladék 150 fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok 1 550 fakéreg és parafahulladék 1 700 faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek 1 700 különböznek a 03 01 04-től fakéreg és fahulladék 100 hulladék műanyagok 4 020 üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11-től 500 kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai 100 a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok 100 vasfém reszelék és esztergaforgács 10 vasfém részecskék és por 10 nemvas fém reszelék és esztergaforgács 10 nemvas fém részecskék és por 5 gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács 150 hegesztési hulladékok 15 elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20-10 tól papír és karton csomagolási hulladékok 15 000 műanyag csomagolási hulladékok 2 500 fa csomagolási hulladékok 2 000 fém csomagolási hulladékok 110 vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok 100 üveg csomagolási hulladékok 1 000 termékként tovább nem használható gumiabroncsok 800 termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak 100 sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket vasfémek 100 nem-vas fémek 100 műanyagok 150 közelebbről nem meghatározott alkatrészek 100 közelebbről nem meghatározott hulladékok 10 használatból kivont berendezések, amelyek különböznek 16 02 09-től 16 02 10 13-ig felsoroltaktól 30

16 02 16 16 03 04 16 03 06 17 01 01 17 01 02 17 01 03 17 01 07 17 02 01 17 02 02 17 02 03 17 03 02 17 04 01 17 04 02 17 04 03 17 04 04 17 04 05 17 04 06 17 04 07 17 04 11 17 05 04 17 09 04 19 01 02 19 10 01 19 10 02 19 10 04 19 10 06 19 12 01 19 12 02 19 12 03 19 12 04 19 12 07 20 01 01 20 01 02 20 01 25 20 01 36 20 01 38 20 01 39 20 01 40 20 02 01 20 02 02

használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek 10 különböznek 16 02 15-től szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03-tól 2 000 szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től 2 000 beton 25 000 téglák 15 000 cserép és kerámiák 1 000 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely 10 500 különbözik a 17 01 06-tól Fa 1 000 üveg 1 000 műanyag 1 000 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től 15 000 vörösréz, bronz, sárgaréz 20 alumínium 20 ólom 20 cink 20 vas és acél 500 ón 20 fémkeverékek 20 kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10-től 20 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 30 000 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 35 000 17 09 02 és 17 09 03-tól kazánhamuból eltávolított vas fémek 20 vas- és acélhulladék 20 nem-vas fém hulladék 20 könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03-tól 50 más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05-től 50 papír és karton 2 300 fém vas 20 nem-vas fémek 20 műanyag és gumi 150 fa, amely különbözik a 19 12 06-tól 500 papír és karton 15 000 üveg 2 000 étolaj és zsír 2 000 kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek 2 000 a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól fa, amely különbözik a 20 01 37-től 2 000 műanyagok 150 fémek 300 biológiailag lebomló hulladékok 8 000 talaj és kövek 10 000

31

4. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz Talajvízvizsgálat Paraméterek

pH szulfát Foszfát Klorid Nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) KOIp Fémek (Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Cr, Hg, Se) Összes alifás szénhidrogén (TPH) Elektromos vezetőképesség

Mintavétel gyakorisága az engedély érvényességi ideje alatt Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig Évente kétszer, április 15.-ig és október 15.-ig

Vizsgálati módszerek Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint

5. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz Meteorológiai adatok gyűjtése Jellemző 1. Csapadék mennyisége 2. Hőmérséklet, 14.00h 3. Uralkodó szélirány és szélerő 4. Párolgás (liziméter) 5. Légköri páratartalom 14.00h

Működési fázis idején naponta naponta naponta naponta naponta

Utógondozási fázis idején naponta, havi értékekhez hozzáadva havi átlag nincs előírva naponta, havi értékekhez hozzáadva havi átlag

6. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz A csurgalékvíz, és a hulladéklerakó-gáz ellenőrzése A vizsgálat (mintavétel) célja A csurgalékvíz mennyiségének megállapítása A csurgalékvíz összetételének meghatározása: nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), pH, KOId, foszfát, szulfát, klorid, fémek (Cr, Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Hg, Se), TPH

A vizsgálat (mintavétel) gyakorisága a működési időszakban az utógondozási időszakban havonta félévenként

negyedévenként

32

félévenként

Csurgalékvíz elektromos vezetőképessége Hulladéklerakó-gáz emisszió és légköri nyomás meghatározása (CH4, CO2, O2, H2S, H2 .)

évente

évente

havonta

félévenként

7. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz A mechanikai változások ellenőrzése Az ellenőrzés célja

Az ellenőrzés gyakorisága a működési időszakban az utógondozási időszakban évente

A hulladéktest mechanikai szerkezetének és összetételének megváltozása1 A hulladéktest szintjének süllyedése2

évente

éves leolvasás

1

A hulladéklerakó állapotára vonatkozó adatok: - a lerakott hulladék által elfoglalt lerakókapacitás (térfogat), - a lerakás módszerei, - a lerakás időpontja és időtartama, - az alkalmazott tömörítés mértéke, - a lerakott hulladék tömege és térfogata, - a hulladék összetétele, - a hulladéklerakóban még rendelkezésre álló lerakókapacitás (térfogat és tömeg) számítása. 2 A hulladéktest szintjének süllyedését referenciapont-hálózat kiépítésével és mozgásának megfigyelésével kell megvalósítani.

8. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére Beszámoló Panaszok

Beszámolás gyakorisága eseti

Beadási határidő

Bejelentett havária események összefoglalója Éves összefoglaló jelentés

eseti évente

Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül Az eseményt követő 1 hónapon belül április 30.

Éves hulladékbejelentés nem veszélyes hulladék kezelésre történő átvétele esetén Éves hulladékbejelentés az üzemeltetés során keletkező hulladékokról

évente

március 1.

évente

március 1.

9. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathozCsapadékvíz vizsgálata Gyakoriság Naponta

Módszer Szemrevételezés

33

Vizsgálati pont csapadékvíz övárok

10. sz. melléklet a 987-1/2010. sz. határozathoz Komposztálással hasznosítható hulladékok: EWC kód:

Megnevezés:

Mennyiség (t/év):

02 01 03 02 01 07 02 03 04 02 07 02 03 01 01 03 01 05

Hulladékká vált növényi szövetek Erdőgazdálkodási hulladékok Fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok Szeszfőzés hulladéka Fakéreg és parafahulladék Faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től Fakéreg és fahulladék Fa csomagolási hulladék Fa, amely különbözik a 20 01 37-től Biológiailag lebomló hulladékok Piacokon keletkező hulladék

200 100 2.000 550 150 250

03 03 01 15 01 03 20 01 38 20 02 01 20 03 02

34

100 500 150 8.114 100