FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246

: (42) 598-930

Fax: (42) 598-941

E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu 00

Hivatali Kapu: FETIKTVF

Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 8 –12 ,szerda 8 –12 és 13 –1600 Ügyszám: Ügyintéző: Tel. mellék:

00

00

00

00

Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 6416-24/2014. Tárgy: A Nagykálló 0526/2, 0528/6 és Biróné Pájer Judit 0528/3 Hrsz-ú ingatlanokon Rozinka Zsolt Illés tervezett Nagykálló II. telep Lejtényiné dr. Koós Erzsébet nitrosol folyékony műtrágya 227/144/155 keverő telepítésének előzetes vizsgálata

HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) által megbízott MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.) által benyújtott kérelmére indult előzetes vizsgálati eljárásban - a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján - megállapította, hogy a Nagykálló 0526/2, 0528/6 és 0528/3 Hrsz-ú ingatlanokon tervezett folyékony műtrágya előállítás és a hozzá kapcsolódó műveletek megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak, melyeket környezeti hatásvizsgálat keretében szükséges feltárni. A tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozik. A környezethasználat a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. Az engedély megszerzése érdekében környezeti hatástanulmányt kell benyújtani a felügyelőségre. A hatástanulmányt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalommal kell elkészíteni, különös tekintettel az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségeinek és az ebből származó hatások vizsgálatára: -

Vizsgálni szükséges, hogy a tervezett telephelyen folytatott tevékenység környezeti hatása hozzáadódhat-e más, a telephely közelében található hasonló jellegű környezethasználat hatásaihoz. Hidrológiai vizsgálattal, modellezéssel be kell mutatni az esetlegesen kialakuló összeadódó hatások mennyiségi és minőségi jellemzőit a felszín alatti vizekre.

-

A talajvíz áramlás ismeretében el kell végezni a földtani közegben és a felszín alatti vizekben történő áramlás során a releváns szennyező komponensek terjedésének időbeli és térbeli vizsgálatát, modellezését.

- 2-

Szükséges a szennyezett talajvíz közvetítésével várhatóan a földtani közegre és a felszín alatti vízre vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel vizsgálata és elemzése. -

Be kell mutatni, hogy a mélyfúrású kútból a technológiai vízellátás céljából kitermelt víz mennyisége a vízmű kutak víztermelésére milyen hatással van, illetve milyen szerepe lehet a mélyfúrású kútnak a szennyezések terjedésében.

-

A felszín alatti víz, illetve a földtani közeg szennyeződésének megelőzése, a környezeti kockázat csökkentése érdekében vizsgálni szükséges monitoring rendszer kialakításának szükségességét.

A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás. A kérelmet és annak mellékleteit 2 nyomtatott példányban és 1 példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani a felügyelőségre. A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntése alapján szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatásával végezhető tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet IV. 20.2. alszáma alapján: 750.000 Ft. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/01064-6/2014. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a HBG/01/07600-3/2014. számú, Nagykállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 3924/2014.műsz. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság a 2775-1/2014. számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./2558-1/2014. számú, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/01422-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá a tevékenység megvalósításához. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 2775-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások:  „A folyékony műtrágya keverő telep tervezett egyedi kutas vízellátásának, valamint a telep szennyezett és szennyezetlen csapadékvíz elhelyező vízilétesítményeinek megvalósítása, majd azt követő használatba vétele jogerős vízjogi létesítési engedély és jogerős vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelmet és mellékletét képező engedélyes tervet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. §-ában és 2. sz. mellékletében előírtak betartásával, megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkező tervezővel kell elkészíttetni és a Felügyelőségre benyújtani. A megvalósult vízilétesítmények használatbavételéhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély kérelemről és mellékleteiről a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 5. §-a és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 6. §-a rendelkezik.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./2558-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások:

- 3-

„ A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.§ 81) bekezdésének előírásait, amely szerint a telephellyel szomszédos termőföldeken (mezőgazdasági területeken) a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal, az engedélyezett mennyiség feletti folyékony műtrágyával nem szennyeződhet. Termőföldön talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/01422-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírások: „1. A műtrágya keverő telep kialakításához kapcsolódó elsődleges földmunkák (humuszmentés, útalap földtömeg kiemelés) csak régészeti felügyelet mellett végezhetők. 1. A műtrágya keverő telep üzembe helyezési engedélyének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása.” Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díját, azaz 250.000,- Ft-ot, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági közreműködésének igazgatási szolgáltatási díját, azaz 50.000,- Ft-ot, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díját, azaz 7.500,- Ft-ot a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez 8 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, díja 150.000,- Ft, mely a következő díjtételekből tevődik össze: 125.000,Ft, az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, 25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1004400101711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 27.500,- Ft mely a következő díjtételekből tevődik össze: 2.500.- Ft az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, továbbá 25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 98-120 §-a rendelkezik.

- 4-

INDOKOLÁS A KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) megbízásából eljáró MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.) 2014. április 25-én a Nagykálló II. telepen (Hrsz.: 0526/2, 0528/6 és 0528/3) tervezett nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítésének tárgyában előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a felügyelőségen. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (1) a) pontja és 3. számú mellékletének 120. b) pontja [Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha] szerint a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat-köteles, s a környezethasználó a tevékenységgel kapcsolatosan előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni a felügyelőségnél. Az eljárás a 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. melléklet I. 49. pontja értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díját, azaz 250.000,- Ftot, valamint a 63/2012.(VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.4. pontja alapján a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági közreműködésének igazgatási szolgáltatási díját, azaz 50.000,- Ft-ot, valamint a 63/2012.(VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15.7.1. pontja alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díját, azaz 7.500,- Ft-ot a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során a benyújtott dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésére álló adatok alapján ítélte meg a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásait, ill. határozta meg a környezeti hatástanulmány kidolgozása során vizsgálandó szempontokat. Tervezett beruházás helye, volumene, a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények: A tervezett beruházás helye A KITE Zrt a tevékenységét országos szinten bővíteni kívánja nitrosol folyékony műtrágya keveréssel és értékesítéssel. A tervezés során a fejlesztés helyszínéül három változat került megvizsgálásra, melyek közül a Nagykálló II. telep került kiválasztásra. A telep a Nagykálló 0526/2, 0528/3 és 0528/6 hrsz-ú külterületi ingatlanokon fekszik. Az ingatlan mérete: 0526/2. hrsz.: 4428 m2 0528/3. hrsz.: 2 ha 6237 m2 0528/6. hrsz.: 1805 m2 Összesen: 3 ha 2470 m2 A kiválasztott terület a Nagykálló Városi Vízmű és létesítményei vízbázisának védelmére a 94310/2010. számú határozattal kijelölt hidrológiai védőterülete. A tervezett beruházás volumene

- 5-

A nitrosol folyékony műtrágyakeverés 2 db 12 m3-es reaktorban történik, aminek a névleges kapacitása 15,36 tonna, a technológiai leírás alapján 14 tonna bekeverése történik meg egy bekeverés során, így a tervezett nitrosol folyékony műtrágya keverés kapacitása összesen kb. 140 t/nap, ill. kb. 8.000 t/év (8 órás műszakban, reaktoronkánt 5 keveréssel számolva). Egy keverés (14 tonna) 28%-os nitrosol folyékony műtrágya előállítás alapanyag szükséglete: Karbamid 4270 kg Ammónium-nitrát 5810 kg Víz 3920 liter. Két heti 28%-os nitrosol folyékony műtrágya előállítás alapanyag szükséglete: Karbamid 427t Ammónium-nitrát 581t (830 db Big-Bag zsák) Víz kb. 400 m3. A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények (előzetes vizsgálati dokumentáció 2.4. melléklet) - Alapanyag tároló: Ammónium-nitrát tároló (1. épület): 378 m2 tárolás Big-Bag zsákban Karbamid tároló (2. épület): 378 m2 tárolás ömlesztve - Keverő épület (3. épület): 1 db ~120 m2 alapterületű, kettő darab keverő reaktort tartalmazó épületrész és 1 db ~180 m2 alapterületű fedett szín kerül megépítésre - Késztermék tároló (5. épület): 544 m2, szabad téren, HDPE szigetelésű földmedrű kármentő medencébe helyezett, 450 m3, 576 t mennyiség befogadására alkalmas ALLIGATOR LTANK típusú tároló zsák (szálerősített, poliészter). - Csapadék és csurgalékvíz gyűjtő: 150 m3-es földmedrű, HDPE fóliával burkolt medence. - Tartálykocsi töltő - Mélyfúrású kút Az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása: A Felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a kérelem, az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően hivatalában, valamint honlapján az eljárásról a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé és a 3. § (4) bekezdés értelmében a közzététellel egyidejűleg a közleményt, a kérelmet és mellékleteit Nagykálló Város Önkormányzatának Jegyzője részére is megküldte, aki gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. Az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan sem Nagykálló Város Önkormányzatának Jegyzőjéhez, sem a Felügyelőségre nem érkezett észrevétel. A felügyelőség a Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján a 6416-3/2014. számú levelében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) és a 6416-23/2014. számú levelében a NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű ZRt-t (Nyíregyháza, Tó u. 5.) ismert ügyfélként értesítette az eljárás megindításáról. A felügyelőség a rendelkezésre álló iratokat megvizsgálta és megállapította, hogy az eljárás lefolytatásához hiányosságok pótlására van szükség, ezért a 6416-2/2014. sz. és a 6416-7/2014. sz. végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet, amelyet az ügyfél 2014. május 8-án, illetve 2014. június 16-án teljesített. A Felügyelőség az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakhatóságként Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi

- 6-

Hivatalát a kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedő szakkérdésben; Nagykálló Város Jegyzőjét a helyi környezetés természetvédelemre kiterjedően, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelemi Igazgatóságát a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően; a HajdúBihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály SzSz-B. Megyei Területi Irodáját az erdőre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően;a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Hatóságot annak elbírálására hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadékés szennyvíz elvezetése biztosított-e, továbbá a tevékenységnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatására kiterjedő szakkérdésben kereste meg a 6416-10/2014. számú iratával. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint adták meg, illetve indokolták: A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 2775-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásokat a határozat rendelkező része tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: ” A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. június 18-án a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) kérelmére indult közigazgatási eljáráshoz, a Nagykálló II. telephelyen létesítendő nitrosol folyékony műtrágya keverő telep megvalósításának előzetes vizsgálati eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Vízügyi Hatósághoz. A Vízügyi Hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. Nagykálló II. telephelyén (hrsz.: 0526/2, 0528/3, 0528/6) tervezett nitrosol folyékony műtrágya keverő telep a Nagykálló Városi Vízmű 44713/2013. és 943-20/2010. számú határozatokkal módosított, valamint a 10279-6/2011. számú határozattal kijavított 943-10/2010. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterülete „B” zónájában helyezkedik el. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 10. §-a alapján „Az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.” A kérelemhez csatolt dokumentáció adatai szerint a telephely egyedi kutas vízellátását meglévő mélyfúrású kútból tervezik biztosítani. A tervezett tevékenység során esetlegesen műtrágyával szennyeződő csapadékvizeket zárt, vízzáróan kialakított rendszerben tervezik összegyűjteni, majd a technológiában hasznosítani. A telephelyen található mélyfúrású kút, mint öntöző kút a 8852-1/2006. számú (vksz.: 2959-7/2000.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melynek érvényességi ideje 2016. május 15-ig szól. A tervezett folyékony műtrágya előállításhoz az egyedi kutas vízellátórendszer, valamint a keletkező szennyezet és szennyezetlen csapadékvizek kezelését, elhelyezését szolgáló vízilétesítmények kiépítéséhez, használatba vételéhez szükséges vízjogi engedélyek beszerzését a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A Vízügyi Hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3. pontjában szereplő szakkérdést megvizsgálta és megállapította, hogy a tervezett létesítmények zárt rendszerű kialakítása,

- 7-

az alapanyag tárolók, folyékony műtrágya előállító, tároló létesítmények, a szennyezett csapadékvíz elevezető, gyűjtő létesítmények környezet szennyezést kizáró megvalósítása, valamint kármentő medencék alkalmazása esetén a tervezett tevékenység az ivóvízbázis védelmi követelmények betartásának biztosítására nincs káros hatással. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állapítja meg. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel módosított 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 12/A. §-a alapján a Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A Vízügyi Hatóság illetékességét/működési területét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./2558-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásokat a határozat rendelkező része tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a "Nagykálló II. nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítése" ügyében adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást az előzetes vizsgálati dokumentáció (készítette: MSI 2000 Környezetgazdálkodási Bt. 4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.; készült: Debrecen, 2014. április) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. melléklet 12.9.4. pontjában meghatározott 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz - fenti előírásunk betartása mellett talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a beruházásnak a környező mezőgazdasági területekre káros hatása valószínűleg nincs. Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy folyékony műtrágya keverésére, tárolására, értékesítésére és felhasználására vonatkozólag be kell tartani a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról) és a 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet (az "EK-műtrágya"-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről) előírásait. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja. valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi. vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.”

- 8-

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/01422-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt előírásokat a határozat rendelkező része tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, a "Nagykálló II. telep nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítése" megnevezésű projekt előzetes vizsgálati eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hatóságomhoz 2014. július 10. napján. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhely közelében fekszik. A beruházással érintett régészeti lelőhelyet csak topográfiai kutatásokból ismerjük, így nem ismerjük a lelőhely vertikális és horizontális kiterjedését, állapotát és intenzitását, illetve a korábbi építési tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértékét. A beruházás során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyrészeket. A beruházás által érintett város területén eddig több lelőhely már ismertté vált, azonban a már nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy nem csak ezeken a területeken lehet régészeti leletek előkerülésére számítani. Továbbá Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén szisztematikus régészeti terepbejáráson alapuló régészeti topográfia nem készült, így nem rendelkezünk minden olyan területről adatokkal, ahol régészeti leletek eredeti összefüggéseikben találhatóak a földben, ezért a települést érintő beruházás során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyeket, így műtrágya keverő telepítése során nem csak elérhetik a feltételezhető régészeti rétegeket, hanem át is vághatják azt. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Azonban a kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység örökségvédelmi szempontból bolygatatlan területen történik, ugyanakkor a lelőhely szélső, periférikus részét érinti, ezért az előírt módszer a régészeti megfigyelés. A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 21. pontja szerint a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. A Korm. r. 30. § (4) bekezdése d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. Ezért, ha a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a beruházás földmunkákkal érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni.

- 9-

A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Korm. r. 30. § (1) bekezdésében szereplő szempontokat vettem alapul. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Korm. r. 21. § (1) alapján a feltárás helye szerinti megyében székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum (Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, 42/315-722) jogosult. Szakhatósági eljárásom során a Korm. r.) 3. melléklet A. 1. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a Korm. r. 13. § (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. § (2)-(3) bekezdései, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján adtam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Hatóságom hatáskörét a Korm. r. 2.§ (1) a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. melléklet 6. pontja, illetékességét a Korm. r. 2.§ (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 15. pontja határozza meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR/079/01064-6/2014. számú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását - hiánypótlást követően - az alábbiak szerint adta meg: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) által megbízott MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.) által kezdeményezett "Nagykálló II. telep nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítésének" előzetes vizsgálata ügyében, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresésére a bemutatott adatok alapján jelentős környezeti hatást nem állapít meg. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1.) által megbízott MSI 2000 Környezetgazdálkodási Bt. (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.) által kezdeményezett "Nagykálló II. telep nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítésének" ügyében előzetes vizsgálati eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság, valamint a kérelmező által csatolt hiánypótlási dokumentumok alapján, figyelemmel a 1995. évi LIII. törvény 70. §, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3., 4. § rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg. A nitrosol folyékony műtrágya keverő létesítése és üzemeltetése során (a védelmi intézkedések maradéktalan betartása mellett) a bemutatott hatásfolyamatok-, számítások - illetve azok kimeneti- adatai szerint jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam.

- 10 -

Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat tehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XI1.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.”

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a HBG/01/07600-3/2014. számú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresésére a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. (4181 Nádudvar, Bem József u. 1. sz) által megbízott MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT. (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18. sz.) kérelmére indult "Nagykálló II. telephely nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítésének előzetes vizsgálata" tárgyú eljárásban benyújtott dokumentációhoz erdővédelmi szempontból az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A megküldött vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenységnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni az érdemi döntést hozó szerv határozata elleni fellebbezésben van lehetőség. INDOKOLÁS Az elektronikus úton közzétett az MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT. által készített "Nagykálló II. telephely nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítése" című előzetes vizsgálati dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a beruházással érintett Nagykálló 0528/3 hrsz.-ú földrészlettel határos Nagykálló 0526/4 hrsz.-ú földrészleten az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó Nagykálló 52 A erdőtervi azonosítójú erdőterület található. A közzétett dokumentumok alapján megállapítom, hogy az Evt. 77. § b.) pontja értelmében erdő igénybevételére nem kerül sor. A fentiek figyelembe vételévei szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben írtak szerint adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában előírt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díj fizetési kötelezettségének eleget tett. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet 8. pontja alapján, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2. § (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet.” Nagykállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a 392-4/2014.műsz. számú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg:

- 11 -

„A "Nagykálló II. telep nitrosol folyékony műtrágya keverő telepítése" megnevezésű projekt előzetes vizsgálata tárgya kapcsán a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében, és 5. számú melléklet 7. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. §-ában foglaltak alapján mint szakhatóságot keresett meg és az előzetes vizsgálati dokumentációt bocsátottak rendelkezésünkre amely figyelembevételével az alábbi szakhatósági nyilatkozatot adom: A Nagykálló Város közigazgatási területét érintően megvalósítandó létesítmény a Nagykálló Város jelenleg hatályos 39/2007. (X. 05.) Kt. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzata, valamint a mellékletét képező Szerkezeti és Szabályozási tervének előírásaival összhangban készült, illetve helyi jelentőségű védett természetvédelmi területet nem érint. Az előzőek tekintetében a létesítmény engedélyének kiadásához hozzájárulok. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Indokolás A kérelmet megvizsgálva megállapítást nyert, hogy a megvalósítandó létesítmény az érvényes rendezési tervek előírásaival összhangban van, illetve helyi jelentőségű védett természetvédelmi területet nem érint. Az előzőek alapján a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a, alapján, a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében, és 5. számú melléklet 7. pontjában biztosított hatáskörömben adtam ki.” Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a tevékenység várható környezeti hatásait a felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Hulladék: A létesítmények kivitelezése során elsősorban építési-bontási hulladékok, valamint kommunális hulladék keletkezik, melyeket gyűjtést követően engedéllyel rendelkező átvevő részére adnak át. Az üzemeltetés során a beszállított alapanyag csomagoló anyagát EWC 150102 műanyag csomagolóanyag hulladékként gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. Az alkalmazott munkagépek, szállítójárművek üzemelése során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kezelik, üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodnak. Levegő: A levegőszennyezettség hatásterületét egyrészt a területen üzemelő rakodógépek és szállítójárművek károsanyag-kibocsátása, másrészt az alapanyag rakodásból származó porterhelés és a nitrosol műtrágya keveréshez szükséges melegvíz készítése során felszabaduló füstgáz emissziók határozzák meg. A várható hatásterület a telephely telekhatárán belül van. A beruházási fázisban és a tevékenység végzése során a levegőminőségre gyakorolt hatás nem jelentős. Természet- és tájvédelem: A tervezett tevékenységgel érintett Nagykálló 0526/2, 0528/6 valamint a 0528/3 hrsz.-ú ingatlanok nem minősülnek országos jelentőségű védett természeti illetve Natura 2000 területnek, nem képezik részét a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak és nem minősülnek természeti területnek sem. A telephelyen jelenleg növényvédő szer és műtrágya, vetőmag valamint kertészeti felszerelések kereskedelmére irányuló tevékenységet végeznek. A telephely és környezete gazdasági építési övezeti jelű területen helyezkedik el. A vizsgált terület botanikai, zoológiai felmérése során védett, megőrzésre érdemes állat- illetve növényfaj nem került elő. A területen jelenleg kizárólag bolygatást, zavarást tűrő életközösségek találhatóak. A telephely növényzete az ’U4 – Telephelyek, roncsterületek’ típusú élőhelyekhez sorolható. A terület biológiailag aktív felületaránya a folyékony műtrágya tároló tartályok kármentőinek, valamint a csapadék és csurgalék víz medencék létesítése miatt nem csökken.

- 12 -

A természetvédelmi tervfejezet szerint a kármentő medencék, valamint a csapadék és csurgalék víz gyűjtő medencék esetében meg kell akadályozni, hogy a területen előforduló kétéltűek, hüllők, kisebb testű emlős állatok azokba beleessenek, ezért azokat biztonságos határoló kerítéssel körülkerítik. A kerítésnek minimum 0,5 x 0,5 cm lyukbőségnek és a talajszinttől számítva legalább 0,5 m magasnak kell lennie. A biztonságos rögzítés és az ásó fajok bejutásának elkerülése miatt a kerítést legalább 10 cm mélyen a talajba kell süllyeszteni. Az épületek ereszei, padlásterei védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bek. alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása, Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelésiköltési/kölyöknevelési időszakon kívül szükséges gondoskodni a megtelepedés megakadályozásáról. A rendelkezésre álló adatok alapján s a fentiek figyelembevételével a tervezett tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Zaj- és rezgésvédelem: A telephely Nagykálló külterületén helyezkedik el. A telepet minden irányból mezőgazdasági és gazdasági területek határolják. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény K-i irányban, kb. 880 m-re helyezkedik el. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületén belül zajtól védendő létesítmény nem található. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, zajkibocsátási határérték megállapítása nem szükséges. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. Felszíni és felszín alatti vizek: A szilárd műtrágya alapanyagok tárolása a jelenlegi műtrágya tároló kapacitás egy részének korszerűsítésével, műszaki védelem kiépítésével kerül megvalósításra. Az ömlesztett karbamid tárolására a vasbeton pillérvázas kerámia falazatú acél rácsos tartó fedélszerkezetű, azbeszt hullámpala tetőhéjazatú raktár szolgál, melynek beton padozatára aszfaltburkolatot terítenek. Az ömlesztett anyag mozgatását kanalas homlokrakodóval végzik, míg a Big-Bag zsák mozgatása a homlokrakodóra szerelt villával történik. A folyékony műtrágya keverésére 1 db ~120 m 2 alapterületű, 2 db keverő reaktort tartalmazó épületrész és 1 db ~180 m2 alapterületű fedett szín kerül megépítésre. A fedett szín acél vázszerkezetű, LINDAB burkolatú, 1 m magas vasbeton lábazattal és aljzattal, műgyanta burkolattal készül. A technológia csővezetékek a folyékony nitrosol és szuszpenzió szállításra alkalmas PVC vagy polietilén anyagból, a pillangószelepek PVC házas, PVC tányéros, FKM-S ülékű PVC karosan kerülnek megvalósításra. A késztermék tárolása szabad térben történik. Az egy heti mennyiség betárolására 1 db 450 m3 mennyiség befogadására alkalmas, HDPE szigetelésű földmedrű kármentő medencébe helyezett 450 m3 kapacitású ALLIGATOR L-TANK típusú tároló zsák lesz telepítve. Az ALLIGATOR L-TANK típusú tároló zsákokból tartálykocsikba szivattyúk segítségével fejtik át a készterméket.

- 13 -

A raktár épületek előtti fedett szín és folyékony műtrágya keverő épület helyén a meglévő beton burkolatra aszfalt burkolatot terítenek, lejtéssel az újonnan telepített műanyag földbe süllyesztett kármentő aknába. A nitrosol tároló zsák mellett a kitároláshoz 4,00 x 20,00 méteres méretű aszfaltozott kitároló területet létesítenek. A kitároló területen összegyűjtött szennyezett csapadékot szintén a kármentő aknába vezetik, (innen átemelő szivattyúval juttatják át a cca. 150 m3-es földmedrű, HDPE fóliával burkolt kármentő medencébe. A Nagykálló Városi Vízmű és létesítményei vízbázisának védelmére a vízmű hidrogeológiai védőterülete és védőidoma a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 943-10/2010. számú határozatával került kijelölésre. A határozat engedélyese a NYÍRSÉGVÍZ Zrt., ezért a Zrt. az eljárás során ügyfélnek minősül. A KITE Mezőgazdasági Szolgáltató- és Kereskedelmi Zrt. Nagykálló II. telepe (0526/2, 0528/3 és 0528/6 hrsz.) a Nagykálló Városi Vízmű 943-10/2010. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületének „B” zónájában helyezkedik el, aminek ténye az ingatlan nyilvántartásban, a Nagykálló 0526/2, 0528/3 és 0528/6 hrsz.-ú ingatlanok tulajdoni lapjain is bejegyzésre került. A Nagykálló II. telepen tárolt és a tervezett tevékenység során felhasznált karbamid és ammóniumnitrát műtrágyák összetételük miatt, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete II. jegyzékébe sorolt K2 minősítésű kockázatos anyagoknak minősülnek. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. § (1) a) pontja alapján szennyezőanyag elhelyezése engedélyköteles tevékenység. A Korm. rendelet 3. § 8. pontja alapján a szennyezőanyag elhelyezés „olyan tevékenység, amelynek célja bármilyen anyag lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a műszaki védelemmel történő lerakást, tárolást, szállítást vagy áramoltatást is”. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Nagykálló „fokozottan érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település, valamint „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízvédelmi terület. A területen található talajvíz (vízműves réteg feletti vízadók) nitrogénformákkal és nehézfémekkel szennyezett, amit a beadott vizsgálati dokumentáció 6.1.1.5. A felszín alatti víz minősége című fejezete is részletesen bemutat. A dokumentáció megállapításai („Vízvédelmi szempontból az érintett területen a csapadékvíz gyűjtő, hasznosító rendszer, illetve a telephely mélyfúrású kútjának vízföldtani környezete tekinthetők hatásterületnek.”; „Talajok és vizek közvetett szennyezése pl. haváriás vízszennyezésből származhat, hatásterülete nehezen becsülhető.”; „Esetleg baleset, üzemzavar esetén kerülhet kockázatosnak minősülő anyag (pl. műtrágya, vagy a rakodó és szállító járművekből üzemanyag, olaj) a talajfelszínre.”; „A nitrosol folyékony műtrágya keverő üzemeltetése során fellépő hatások a felszínközeli rétegeket érinti.”) alapján, figyelembe véve, hogy az alkalmazni kívánt tárolási technológia (rugalmas falú ALLIGATOR L-TANK, HDPE fólia) mechanikailag sérülékeny megoldást jelent, megállapítható, hogy a havária események bekövetkeztének valószínűsége magas. A tervezett tevékenység helyének közelében két felszíni vízfolyás található. A telephelytől nyugati irányban 130 m-re található a Haszon-tói-csatorna, keleti irányban pedig 380 m-re a Balkányi (VII/3) mellékág. Ezeknek a csatornáknak a befogadója a Kállói(VII) főfolyás, amely Kemecsénél a Lónyaifőcsatornába torkollik. A felszíni vizek minőségét befolyásoló havária a veszélyes anyagok esetleges felszíni vízbe jutását jelenti:

- 14 -

A szállítás során az alapanyag illetve a nitrosol folyékony késztermék kerül az úttestre, vagy a vízelvezető árokba. A nitrosol folyékony műtrágya tároló tartály, valamint a tárolóhely kármentőjének egyidejű meghibásodása esetén kerülhet nagyobb mennyiségű folyékony műtrágya a felszínre, ami a terepfelszínen lefolyva a telephely melletti felszíni vízfolyásokba juthat. A talajvíz már meglévő szennyezettségét figyelembe véve, a felhasználandó anyagok a terület érzékenysége miatt havária esetén jelentős hatást gyakorolhatnak a felszíni, felszín alatti vizekre, földtani közegre, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A felügyelőségre benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján jelentős környezeti hatás feltételezhető, ezért a Felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartja szükségesnek. A felügyelőség a határozat rendelkező részébe foglalta a hatástanulmány jogszabályi tartalmi követelményeinek megfelelő, az eljáró hatóság által meghatározott vizsgálandó szempontokat. A szakhatóságok megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. sz. melléklet alapján került sor. A határozat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés aa) pontja alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3.§, 4.§ és 5. §-ai szerint lefolytatott eljárásban, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelően, határozati formában lett meghozva. A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 18.§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, valamint 43.§ (1), (3) bekezdései, illetékességét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A határozat nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerint gondoskodok. Az így közölt döntést a közzétételét követő 15. napon tekintem közöltnek és az azt követő 15 napon belül van lehetőség a fellebbezés előterjesztésére a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5) és (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet I. 49. pontja állapítja meg. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján megküldöm.

- 15 -

A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján az MSI 2000 Környezetgazdálkodási BT (4033 Debrecen, Szalóksámson u. 18.) útján közlöm az engedélyessel.

Nyíregyháza, 2014. szeptember 1.

dr. Vilmányi Zoltán sk. igazgatóhelyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából

A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.