FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246
: (42) 598-930
Fax: (42) 598-941
E-mail:
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu
Hivatali Kapu: FETIKTVF
Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék:
130-2/2015. Székelyhidi Ferenc/Lejtényiné dr. Koós Erzsébet 226/155
Tárgy: A Nyírbátor, 0207/2 hrsz-ú ingatlanon lévő Baromfifeldolgozó üzem egységes környezethasználati engedélye Mell.: 1 db
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül levegőtisztaság-védelmi engedélyt, valamint az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó engedélyt ad a Nyírbátor, 0207/2. hrsz. alatti Baromfifeldolgozó üzemben végzett vágóhídi tevékenység folytatására és felhagyására az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: Gastor Baromfi Kft. Székhelye: 4300 Nyírbátor, 0207/2 hrsz., Levelezési címe: 4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A. KÜJ száma: 100195198 II. Telephely adatai Telephely címe: 4300 Nyírbátor, 0207/2. hrsz. EOV koordinátái: X = 280 250, Y = 882 100 Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Baromfivágóhíd KTJtelephely szám: 100 734 172
Létesítmény neve: Baromfivágóhíd létesítmény KTJIPPC létesítmény szám: 101 988 929 Helyrajzi száma: Nyírbátor, 0207/2
Szennyező források: forrás megnevezése
EOV koordináta
kazánház P1, P2 pontforrás
X: 280 239; Y: 882 369
kazánház P5 pontforrás
X: 280 237; Y: 882 372
elszívó ventilátor I.
X: 280 248; Y: 882 369
elszívó ventilátor II.
X: 280 250; Y: 882 371
elszívó ventilátor III.
X: 280 251; Y: 882 374
hűtő aggregátor
X: 280 223; Y: 882 345
ammóniatartály
X: 280 217; Y: 882 338
Állati eredetű melléktermék gyűjtő
X: 280 262; Y: 882 395
szociális szennyvíz akna
X: 280 263; Y: 882 385
technológiai szennyvíz átemelő akna
X: 280 263; Y: 882 257
technológiai szennyvíztározó
X: 280 259; Y: 882 395
szennyvíz előtisztító (flotáló)
X: 280 100; Y: 882 504
biológiai tisztító
X: 280 134; Y: 882 477
veszélyes hulladék gyűjtő
X: 280 216; Y: 882 347
vegyszerraktár
X: 280 260; Y: 882 328
nem veszélyes hulladékgyűjtő
X: 280 214; Y: 882 363
kerékfertőtlenítő
X: 280 220; Y: 882 279
III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: baromfihús feldolgozása, tartósítása Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 9.1. pontja: „Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással” TEÁOR kód: 1012’08 baromfihús feldolgozása, tartósítása (Főtevékenység) NOSE-P kód: 105.03 élelmiszerek és italok gyártása Kiépített kapacitás: 57.000 db baromfi/nap, 97 tonna vágott súly/nap Kapcsolódó tevékenységek: vízellátás, szennyvíztisztítás, hőenergia biztosítás, hulladékgyűjtés, eszközfertőtlenítés, kocsi- és rekeszmosás. Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. A telep Certop MSZ ISO 14001 számú tanúsított környezetirányítási rendszerrel rendelkezik. 2. A technológiai rendszereknél, berendezéseknél tervszerű karbantartást végeznek. 2
3. Vízvezeték-hálózatban a rendellenes elfolyásokat, csöpögéseket műszaki intézkedésekkel akadályozzák meg. 4. A vízfogyasztást hitelesített vízmérő órával mérik. 5. A szociális és ipari szennyvizek egymástól elválasztva, külön kerülnek gyűjtésre. 6. Szennyvíztisztító rendszert alkalmaznak. 7. Szállítóeszközök és technológiai helyiségek száraz takarítása után, nagynyomású STERIMOB berendezést alkalmaznak. 8. A szagszennyezett levegő közös gerincvezetéken kerül összegyűjtésre, majd egy ponton keresztül kerül kivezetésre a környezetbe. 9. Az üzem jóváhagyott Üzemi Kárelhárítási Tervvel rendelkezik. 10. A nem veszélyes és veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik zárt tárolóedényekben. 11. A hulladékok keletkezéséről, gyűjtéséről, szállításáról nyilvántartást vezetnek. 12. Az állati eredetű melléktermékeket gyűjtőkonténerben zárt, fedett épületben tárolják. 13. Az épületek szellőztetésénél alacsony zajkibocsátású ventillátorokat alkalmaznak. 14. A tüzelőberendezések földgázzal üzemelnek. 15. A telephelyen energia-hatékony fűtő-, hűtő- és légtechnikai berendezéseket alkalmaznak. 16. A hűtés, fagyasztás szervesen kapcsolódik a technológiához, a feldolgozó tevékenység utolsó fázisa. 17. A dolgozók környezetvédelmi oktatásban részesülnek, illetve a technológiai tevékenységekhez, kárelhárítási feladatokhoz kapcsolódóan rendszeres oktatás történik. 18. Környezetvédelmi megbízottat alkalmaznak. IV. A tevékenység végzésének feltételei 1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A. § (8) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé 15 napon belül írásban bejelenteni. 1.4. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.
3
2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. 2.5. A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást hulladéktípusonként és technológiánként, anyagmérleg alapján, naprakészen köteles vezetni. 2.6. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. melléklet 1. és 2. pontja szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.7. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek köteles bejelenteni, a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti adattartalommal. 2.8. A telephelyen a veszélyes- és nem veszélyes hulladék gyűjtőhelyek kialakítását és üzemeltetését az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell végezni. Határidő: legkésőbb 2016. október 1.
4
3. Zajvédelem
3.1. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásai által okozott zajterhelés nem haladhatja meg a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket. 4.
Levegőtisztaság-védelem
Az üzem helyhez kötött légszennyező pontforrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adom meg: 4.1. A létesítmény légszennyező pontforrásaira vonatkozó adatok: jele
Megnevezés
P1 P2 P5
Kazánkémény Kazánkémény Kazánkémény
Magasság Kapcsolódó berendezés jele, megnevezése 11 m 11 m 8m
T2 Gázkazán Uniferro U 400 T3 Gázkazán Uniferro UG 600 T6 Gázkazán VFK 810-M
Kapcsolódó berendezés bemenő hőteljesítménye T2 400kW T3 350kW T6 810 kW
4.2. Betartandó előírások, levegő védelmi követelmények: 4.2.1. Határértékre vonatkozóan: Légszennyező anyag
Kibocsátási határérték (mg/m3) 35 350
Kén-dioxid Nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) Szén-monoxid 100 Szilárd (nem toxikus) por 5 3 Megjegyzés: A mg/m -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 4.2.2. Üzemeltetésre vonatkozóan: 4.2.2.1. A helyhez kötött légszennyező forrás üzemeltetése során a környezetvédelmi hatóság határozatában megállapított határértékek nem léphetők túl. 4.2.2.2. A légszennyező forrás és hozzá kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásait folyamatosan be kell tartani. 4.2.2.3. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. 4.2.2.4. A rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot; 4.2.2.5. A létesítmény üzemeltetője köteles a légszennyező forrásának és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: - a berendezések üzemidejét; - a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap- és segédanyagokat; 5
- a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; - a kibocsátások ellenőrzésének formáját; - az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. 4.2.3. A kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások: 4.2.3.1. A P5 helyhez kötött légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését időszakos méréssel, ötévenkénti gyakorisággal kell végezni. 4.2.3.2. A légszennyező pontforrás következő emisszió mérését 2015. december 31-ig kell elvégezni, az elvégzett emissziómérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig jogszabályban előírt adatszolgáltatással (Légszennyezés Mértéke) egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. 4.2.3.3. A méréseket az engedélyben megállapított légszennyező anyagokra kell elvégezni. A kizárólag földgázzal üzemelő tüzelőberendezéseknél kén-dioxid és szilárdanyag mérést nem kell végezni. 4.2.3.4. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I.14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 8.§ (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek. 4.2.3.5. Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. 4.2.3.6. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a VM rendelet 15. melléklete szerint kell meghatározni, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklet 2. pontja szerint kell elvégezni. 4.2.3.7. Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása az üzemeltető feladata. 4.2.3.8. A P1 és P2 jelű légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzése történhet méréssel, számítással, műszaki becsléssel, anyagmérlegek készítésével. Számítással történő ellenőrzést a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján, a levegőtisztaság-védelem részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő (levegőtisztaság-védelmi szakértő) végezheti. A számításon alapuló éves adatszolgáltatáshoz csatolt jelentésnek tartalmaznia kell a számítások módját és az ehhez felhasznált, az üzemnapló alapján összesített és feldolgozott adatokat, amelyet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig jogszabályban előírt adatszolgáltatással (Légszennyezés Mértéke) egyidejűleg kell a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani. Amennyiben az üzemeltető a P1 és P2 jelű légszennyező pontforrás kibocsátásának ellenőrzését méréssel kívánja elvégezni, abban az esetben jelen határozat 4.2.3.3.-4.2.3.7. pontjaiban foglaltakat kell betartania. Ebben az esetben a mérést ötévenkénti gyakorisággal kell elvégezni. 4.2.4. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 4.2.4.1. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a levegő védelméről szóló (továbbiakban: Lr.) 7. melléklet szerinti adattartalommal Légszennyezés Mértéke éves jelentést kell benyújtania. 4.2.4.2. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat – beleértve a tevékenység megszüntetését is - (LAL változásjelentés) a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a felügyelőség részére. 4.2.4.3. Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő. 6
4.2.4.4. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 4.3. Bűzkibocsátásra vonatkozó követelmények Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 4.4. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a felügyelőségre. Az engedélykérelmet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni. 5. Természetvédelem 5.1. A telep zöldfelületeit az üzemeltetés során folyamatosan gondozni szükséges. A telekhatár mentén takarást biztosító növényzeti sávot kell fenntartani, szükség szerinti pótlása esetén az őshonos fa- és cserjefajokat kell előnyben részesíteni. 5.2. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 5.3. Az épületek tetőhéjazata védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról. 6. Az önellenőrzési tervre vonatkozó előírások A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 3891/2015. számú, 3609-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalást módosító szakhatósági állásfoglalása alapján: 6.1. A Gastor Baromfi Kft. baromfi telep biológiai szennyvíztisztító telepének önellenőrzési tervét jóváhagyó, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 360-29/2013. számú határozat 3.5. pontjában foglaltakat be kell tartani azzal, hogy az abban foglalt kötelezettségeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban Katasztrófavédelmi Igazgatóság) felé kell teljesíteni a Felügyelőség egyidejű értesítése mellett. 7. Erőforrások felhasználása 7.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyag és villamos energia, valamint - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 7.2. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni és belső auditálási programot/tervet kialakítani. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget.
7
8. Szakhatóságok előírásai 8.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 36091/2014. számú szakhatósági állásfoglalása alapján: 8.1.1. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a baromfivágóhídi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, illetve azon keresztül a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határétékeket meghaladó minőség romlást. 8.1.2. A felszíni és felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a baromfivágóhídi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön. 8.1.3. A Baromfivágóhíd vízi-létesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephelyre és a telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait be kell tartani, tartatni. 8.1.4. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) bekezdése alapján a tárgyévben az alap adatlapon közölt adatokban bekövetkezett esetleges változásokat - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetésnél mindenesetben - be kell jelenteni a Területi Vízügyi Hatóságnak a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal a tárgyévet követő év március 31-ig, a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendeletben megjelent új alap adatlapon. 8.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./ 2808-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának előírása: 8.2.1. A baromfivágóhíd üzemeltetése során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld vágóhídi szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 8.2.2. A Bátortrade Kft. Biogáz Üzeméből kikerülő fermentlé, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosításának engedélyezéséhez 24.2/Tv./9497/2014. számon engedélyt adtunk ki, amely alapján a baromfivágóhídon keletkező szociális szennyvíz, illetve a többi nem veszélyes hulladék az engedélyezett földrészleteken (összesen 664,2741 ha) felhasználható. 8.3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) az SZR/079/01151-2/2014., a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság a 29081/2014., Nyírbátor Város Jegyzője a 6847/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül hozzájárult egységes környezethasználati engedély kiadásához. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság a 3029-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá az Üzemi Kárelhárítási Terv jóváhagyásához. 9. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1. A környezethasználó a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1.§ c-g) pontjaiban szereplő környezeti elemeket érintő környezetkárosodásról a lehető legrövidebb időn belül köteles értesíteni a felügyelőséget és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. 8
A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06 30 620-7007; fax száma: 06 42 598-941. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság telefonszáma: 06 52 589-000. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 9.2. A környezethasználónak éves gyakorisággal összefoglaló jelentést kell készítenie a felügyelőség részére az engedélyezett tevékenység adatairól, az elvégzett ellenőrzésekről, karbantartási munkákról, megfigyelésekről, azok értékeléséről, minden tárgyévet követően április 30.-ig. 9.3. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a felügyelőség részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 9.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 1. sz. melléklet részletezi. 9.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabályban foglaltakra is figyelemmel felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb 2019. április 30-ig kell a felügyelőségre benyújtani. 10. Menedzsment 10.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 10.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 10.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felméré sére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 10.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Környezetkárosodás megelőzése 11.1. A telep műszaki létesítményeinek szakszerű üzemeltetéséről, rendszeres karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 11.2. A baromfifeldolgozó üzemre 2014. júniusában Neuzer Valéria (4400 Nyíregyháza, Dohány u. 15. II/6., engedély száma: SZKV/15-0019) által elkészített Üzemi Kárelhárítási Tervet jóváhagyom. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, a telephelyen kell tartani.
9
11.3. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról – ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – gondoskodni kell. A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 11.4. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a felügyelőségre. 11.5. A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 9.§ (1) pontja alapján ötévente felül kell vizsgálnia, és az átdolgozott tervet 5 példányban be kell nyújtania a Felügyelőségre jóváhagyásra. A következő felülvizsgálat benyújtásának határideje: a következő 5 éves felülvizsgálat részeként, azzal egy időben. A 90/2007. Korm. rendelet 7. § 3) bekezdése alapján a kárelhárítási tervet SZKV-VF (víz-és földtani közeg) szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. 12. Felügyeleti díj 12.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz Kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján. 13. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 13.1. A tevékenység szüneteltetésének vagy felhagyásának tényét (azt megelőző legalább 30 nappal) be kell jelenteni a felügyelőség részére. 13.2. A tevékenység felhagyása esetén a környezethasználó köteles a telephelyén tárolt hulladékok és egyéb környezetszennyező anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról, illetve kezeléséről gondoskodni. 13.3. A tevékenység felhagyása esetén, vizsgálni kell, hogy a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben következett-e be környezeti kár. Amennyiben a környezet károsodása valószínűsíthető, meg kell tervezni a szükséges intézkedéseket. A környezethasználó a vizsgálatot tartalmazó dokumentációt a tevékenység felhagyását követő 30 napon belül köteles benyújtani a felügyelőségre a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza érdekében. 13.4. Amennyiben a környezethasználó felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991 évi XLIX. törvény 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes felügyelőség számára megküldeni. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.
10
V.
Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 11 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. Ezzel egyidejűleg a 304-2/2014., 360-29/2013., 1187-28/2011., 1549-43/2010., 1549-34/2010., 132547/2009. és 1325-39/2009. számú határozatokkal módosított 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyt hatályon kívül helyezem, a 360-29/2013. számú határozat 3.5. pontja kivételével. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen, a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 300.000,- Ft. A talajvédelmi szakhatóság állásfoglalása elleni fellebbezés díja 25.000 Ft. A fellebbezés díját fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be: a felügyelőség igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 6.000 Ft, a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalása elleni fellebbezés díja 25.000 Ft. A fellebbezési díj teljes összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-0171192300000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98.-120.§-a rendelkezik. INDOKOLÁS A Felügyelőség az 1325-18/2009. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a GASTOR Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A.) részére, a Nyírbátor 0207/2 hrsz. alatti baromfifeldolgozó üzemben végzett tevékenységre vonatkozóan. Az engedély a jogerőre emelkedés napjától számított 11 évig érvényes, a határozat 2009. június 20-án emelkedett jogerőre. Az egységes környezethasználati engedélyt a felügyelőség a 304-2/2014., 360-29/2013., 1187-28/2011., 154943/2010., 1549-34/2010., 1325-47/2009. és 1325-39/2009. számú határozatokkal módosította. Az egységes környezethasználati engedély 15.2. pontjában foglaltak értelmében a környezethasználó 2014. április 09-én benyújtotta a felügyelőségre az engedély 5 éves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.
11
(XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az eljárás díja a rendelet 1. sz. melléklet III.5. főszám és III/10. főszám 1. alszáma alapján 600.000 Ft. Mivel az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, a 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.6. pontja alapján a talajvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 50.000,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjakat az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. Egyidejűleg a 4994-3/2014. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, azaz Nyírbátor Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából. A jegyző gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. Észrevétel sem a felügyelőséghez, sem Nyírbátor Város Jegyzőjéhez nem érkezett. A Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján, a felügyelőség 4994-4/2014. számú levelében - mint ismert ügyfelet - értesítette az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), továbbá a 4994-5/2014. számú levelében a Bátortrade Kft.-t (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.). A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a 2577-2/2014. számú, 2014. május 16-án érkezett levelében az alábbi ügyféli nyilatkozatot tette: „A rendelkezésünkre álló biotikai adatbázisunk szerint olyan természeti értékek ott nem találhatóak, amelyek a termelési folyamatok korlátozását tenné szükségessé.” A felügyelőség a 4994-6/2014., valamint 4994-12/2014., 4994-20/2014. 4994-22/2014. számú végzéseiben hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, aki a hiánypótlásokat teljesítette. A telephelyen folytatott tevékenység: A telephelyen 2002 óta folyik baromfifeldolgozási tevékenység. A GASTOR Baromfi Kft. Nyírbátor, 0207/2. hrsz. alatt lévő baromfivágóhídon végzett tevékenységének főbb technológiai fázisai: - élőcsirke beszállítás, mérlegelés, - pihentetés, - lerakás, - függesztés, ketrecmosás, - kábítás, - vágás, véreztetés, - forrázás, - tolltalanítás, - lábvágás, lábkioldás, fejeltávolítás, zsigerelő pályára függesztés, - nyakroppantás, kloaka- és hasfalvágás, - zsigerkiemelés, belsőségek szétválasztása, zúzafeldolgozás, - testmosás, - horogmosás, - függesztés levegős előhűtéshez, - baromfitest, belsőségek előhűtése, - rekeszmosás, - darabolás, - csomagolás, - tárolás (előhűtve vagy fagyasztva) 12
- Kitárolás, szállítás - fej, láb hőkezelése (állateledel céljából) Kapcsolódó tevékenységek: vízellátás, szennyvíztisztítás, hőenergia biztosítás, hulladékgyűjtés, eszközfertőtlenítés, kocsi- és rekeszmosás. A kiépített vágási kapacitás: 57.000 db baromfi/nap (97 tonna vágott súly/nap). Az üzemben kétműszakos munkarend szerint folyik a termelés. A telephely meglévő, és tervezett létesítményei: Meglévő Tervezett m2 Megnevezése m2 Út, térburkolat 1200 Üzemépület 9743,82 Mélyhűtő 702 Feldolgozó üzem 3545 Csomagoló, szortírozó 1580 üzem Szeles hűtő 426 Göngyöleg tároló 942,50 Állatpihentető épület 162,8 Szeles hűtő épület 201,60 Rekeszmosó, 374,22 hulladék tároló Iroda épület I. 169,70, szintes Szeles előhűtő 216 315 Élőállat fogadó (4 db) 166 180, 315, 168 Rekesztároló 540 Címkeraktár 296 Raktár 246,6 Targonca tároló 345,12 Térburkolat építés 2006,84 Csapadékvíz tároló 160 medence I. Iroda II. 659 Tároló, raktár 507 Tároló, raktár 293 ivóvíz tározó 160 Csapadékvíz tározó 80 medence II. Az üzem rendelkezik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás által kiadott, 24.1/001480/001/2008. számú határozattal módosított 00849/001/SZBER/2006. számú működési engedéllyel, és az ehhez kapcsolódó 29/2006. számú üzemben tartási engedéllyel. Az üzem vízellátását a Bátortrade Kft. tulajdonában lévő víztisztító berendezés biztosítja. A keletkező technológiai szennyvizet biológiai tisztítóban kezelik. A tisztítás során keletkező iszapot szintén a Biogáz üzembe szállítják, a tisztított szennyvíz időszakos vízfolyásba, a Nyírbátor-Vasvári főfolyásba kerül bevezetésre. A szociális szennyvizet csővezetéken keresztül vezetik a Biogáz üzembe. 13
A telephelyen a betonburkolatról és tetőkről összefolyó csapadékvizeket zárt vezetéken gyűjtik össze, és vezetik a nyílt gyűjtőcsatornába, majd a befogadóba, amely a telephely keleti szélén kialakított nyílt földmedrű csatorna. (Tervben van 2 db betonozott csapadékvíz gyűjtő akna megvalósítása.)
A szociális helyiségek fűtése, a feldolgozó üzem technológiai célú meleg-víz igényének előállítása 3 db gázkazánnal (Uniferro U 400, Uniferro UG 600, VFK 810-M) történik. A vágóhíd kopasztó, zsigerelő munkafolyamatainál keletkező bűzzel szennyezett levegőt 40.000 m3/h teljesítményű ventilátor szívja el és továbbítja leválasztás nélkül a környezetbe. A technológia során keletkező állati eredetű melléktermékeket 2 db 10 m3-es zárt konténerben gyűjtik, és a telephellyel szomszédos, a Bátortrade Kft. által üzemeltetett regionális Biogáz Üzembe szállítják. A feldolgozás végtermékét, a baromfitesteket, darabolt baromfi részeket és belsőségeket hűtik, szükség esetén fagyasztják. A hűtőház 600 tonna kapacitású, az alkalmazott hűtőközeg ammónia. A rendszer 6 m3 hűtőközeget tartalmaz egyszerre. A fagyasztáshoz szükséges hőmérsékletet 3 db hűtőkompresszor (2 db MYCON FM 160 LM típusú, 260 kW teljesítményű, 1 db GRASSO MB 5 típusú 320 kW teljesítményű) állítja elő. A dokumentáció tartalmazza a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/B. § (1) bekezdése szerinti alapállapotjelentést.
Az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján, a 4994-14/2014. számon szakhatóságként a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, annak elbírálására, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot, a termőföldre gyakorolt hatásokra kiterjedően a Sz-Sz-B. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Nyírbátor Város Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség.
Az eljárás során jóváhagyásra benyújtott Üzemi Kárelhárítási Terv felülvizsgálatával kapcsolatosan a felügyelőség a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (5) bekezdése és 5. számú melléklete alapján, a hivatkozott 5. sz. melléklet 3. pontjában szereplő szakkérdésben, a 4994-18/2014. számon szakhatósági állásfoglalást kért a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságtól. Az eljárás lefolytatásának ideje alatt bekövetkezett jogszabályváltozás miatt a felügyelőség a 499421/2014. számon szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 3. pontjában szereplő szakkérdésben.
Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a SZR/079/01151-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül, az alábbi indoklással adta meg: „ A Gastor Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) kérelmére indult Nyírbátor 0207/2 hrsz. alatt található baromfivágóhíd 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján.
14
A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 70. §-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet rendelkezéseire is,, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a baromfivágóhíd üzemeltetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással – a felülvizsgálati anyagban bemutatott adatok alapján - érdemben nem lehet számolni. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi, szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséró1 szó1ó 481/2013. (XII.17.) Kormány rendelet 33. § (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.” A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: „Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 24.2/Tv./ 2808-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírással adta meg, előírásait a határozat rendelkező részének 8.2. pontja tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Nyírbátor 0207/2 hrsz-ú baromfivágóhíd egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz, az 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedély környezetvédelmi felülvizsgálatához adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt felülvizsgálati dokumentáció és hiánypótlás (készítette: Szilágyi József környezetvédelmi szakértő /4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4/.; készült: Nyírbátor, 2014. március és 2014. június 10.) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontjában meghatározott 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a tevékenységnek - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs. A Bátortrade Kft. kérelmére 24.2/Tv./949-7/2014. számon engedélyt adtunk ki a Nyírbátor 0207/5 hrsz. alatti telephelyén üzemelő biogáz üzemében keletkező fermentlé, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosításához. Az engedély 2018. március 11.-ig érvényes! Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. 15
Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: „A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalás az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 3029-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását – az Üzemi Kárelhárítási Terv jóváhagyásával kapcsolatosan - előírás nélkül adta meg, állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 2014. július 29-én érkezett megkeresésében a Gastor Baromfi Kft.(4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) Nyírbátor 0207/2 hrsz. alatti Baromfivágóhíd 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének környezetvédelmi felülvizsgálata során, az „Üzemi Kárelhárítási Terv” jóváhagyása kapcsán, hivatkozva a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatásági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében és 5. számú melléklet 3) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket) 44. §-ában foglaltakra hivatkozva kért szakhatósági állásfoglalást a Vízügyi Hatóságtól, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosítotte, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására,a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Vízügyi Hatóság a kérelemhez mellékelt dokumentum, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A Gastor Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor,Árpád u. 156/A.) Nyírbátor, 0207/2 hrsz. alatti Baromfivágóhíd vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére (vksz.: 21/47-2004.) a Vízügyi hatóság H-6140-7/2004. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt, amelyet a 12583-7/2009; a 2442-1/2007; a 10590-12/2006. és a 1120-2/2006. számú határozatokkal módosított. Az engedély 2014. november30-ig hatályos. A Vízügyi hatóság a Gastor Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/a.) mint engedélyes részére a Nyírbátor 0207/2 hrsz.-ú Baromfifeldolgozó üzem szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére 1381-7/2014. számon vízjogi létesítési engedélyt adott,amely 2017. március 31-ig hatályos. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására,a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés e) pontja és az 5. számú melléklet 3. pontja és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A Vízügyi Hatóság illetékességét/működési területét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 7. pontja állapítja meg. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 12/A §-ában foglaltak alapján:" Az OVH és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.” A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. 16
A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”
A jogorvoslatra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta: Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata tárgyában a 3609-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásban szereplő szakkérdések lefedik a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság 2908-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat, ezért az eljárás során csak ezen utóbbi szakhatósági állásfoglalást érvényesítettem. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 36091/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait a rendelkező rész 8.1. pontja tartalmazza. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) 2014. július 29-én érkezett megkeresésében a Gastor Baromfi Kft.(4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) Nyírbátor 0207/2 hrsz. alatti Baromfivágóhíd 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének 5 éves környezetvédelmi felülvizsgálata kapcsán, az alábbi szakkérdésben kérte a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet 3) pontja alapján:, Annak elbírálása,, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására,a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. A Területi Vízügyi Hatóság, mint elsőfokú területi vízügyi szakhatóság az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező tevékenységnek a felszíni és felszín alatti vizekre, az előírások betartása mellett káros hatása nincs. A Területi Vízügyi Hatóság a kérelemhez mellékelt dokumentum, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A Gastor Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor,Árpád u. 156/A.) Nyírbátor, 0207/2 hrsz. alatti Baromfivágóhíd vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére (vksz.: 21/47-2004.) a Vízügyi hatóság H-6140-7/2004. számon adott vízjogi üzemeltetési engedélyt, amelyet a 12583-7/2009; a 2442-1/2007; a 10590-12/2006. és a 1120-2/2006. számú határozatokkal módosított. Az engedély 2014. november30-ig hatályos. A Vízügyi hatóság a Gastor Baromfi Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/a.) mint engedélyes részére a Nyírbátor 0207/2 hrsz.-ú Baromfifeldolgozó üzem szennyvízelvezető rendszer fejlesztésére 1381-7/2014. számon vízjogi létesítési engedélyt adott,amely 2017. március 31-ig hatályos. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására,a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A létesítmények közüzemi vízbázist nem érintenek. A vágóhíd üzemeltetés során képződő technológiai szennyvizének tisztítását végző biológiai szennyvíztisztító a szennyezőanyagok 86 – 99 %-át távolítja el a 2010 – 2013. közötti önkontroll vizsgálati adatok szerint. összes nitrogén kivételével a tisztítási hatásfok 90% feletti. A Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdés e) pontja és az 5. számú melléklet 3. pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/B. § (1) és (2) bekezdése és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. 17
A Területi Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében, valamint a vízügyi igazgatási, és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés 7. pontja állapítja meg. A vízügyi igazgatási, és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14.§-ában foglatak alapján: „A belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja.” A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”
A jogorvoslatra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta: Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság 36091/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának 5. pontját a 389-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalásával módosította, a módosított előírást a rendelkező rész 6.1. pontja tartalmazza. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. november 05-én érkezett megkeresésére a Területi Vízügyi Hatóság a Gastor Baromfi Kft.(4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) Nyírbátor 0207/2 hrsz. alatti Baromfivágóhíd 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének 5 éves környezetvédelmi felülvizsgálata kapcsán 3609-1/2014. számon szakhatósági állásfoglalást adott. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy a vízügyi igazgatási, és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés 7. pontja alapján a 3609-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása 5. pontjában foglaltak teljesítésében nem a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség rendelkezik hatáskörrel, hanem a Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (7) bekezdése szerint „Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.” A fentiek alapján a 3609-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalást módosítottam. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében, valamint a vízügyi igazgatási, és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés 7. pontja, illetékességét ugyanezen Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen.” Nyírbátor Város Jegyzője a 6874/2014. számú állásfoglalását előírás nélkül, az alábbi indoklással adta meg:
18
„A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) megkereste hivatalunkat a 481/2013.(XII.17.) Korm rendelet 33. §. (1) bekezdésében és 5. számú mellékletében szereplő szakkérdés tisztázása céljából. Megállapítom: - hogy az érintett területen helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. - hogy a természeti értékek és területek igénybevétele a jogszabályokban rögzített követelményekkel nem ellentétes. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Megállapítottam, hogy az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban:Ket) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 18. § (1) e.) pontja jelöli ki. Szakhatósági hatóságként ugyanezen Korm. rendelet 31. § e) pontja alapján jár el. A jogorvoslatról a következő tájékoztatást adta: „Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A 4994-23/2014. számú végzésben az ügyintézési határidő meghosszabbításra került. A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: Hulladékgazdálkodás A telephelyen a feldolgozási technológiából, valamint az üzemfenntartási tevékenységből az alábbi hulladékok keletkeznek: Fáradt olaj (EWC 13 02 05*) Olajos rongy (EWC 15 02 02*) Műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02) Papír csomagolási hulladék (EWC 15 01 01) Takarítószeres göngyöleg (EWC 15 01 10*) Szennyvíziszap (EWC 02 02 04) Szennyvíziszap (EWC 19 08 05) Elektronikai hulladékok (EWC 16 02 13) Fénycsövek (EWC 20 01 21) Kevert csomagolási hulladékok (EWC 15 01 06) Települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01) A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A keletkező nem veszélyes hulladékokat gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A települési szilárd hulladék elhelyezése közszolgáltatóval kötött szerződés alapján történik. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (5) bekezdései alapján.
19
A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 10.§ 11.§ 13.§-a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okir.hu/hu/tart/index/57/Adatszolgaltatasok internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6. pontjában a munkahelyi gyűjtőhely műszaki kialakítására vonatkozó előírást az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13.§ és 30.§-a alapján tettem.
Levegőtisztaság-védelem A telephely technológiai és fűtési hőigényét földgáztüzelésű kazánok biztosítják. A kazánok külön-külön pontforrásokhoz csatlakoznak (P1, P2, P5). A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációi az előírt határértékeket nem érik el, a levegővédelmi követelményeknek megfelelnek. A légszennyező pontforrások technológiai kibocsátási határértékei a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 3. § (1) és a rendelet 3. számú melléklete (Gáznemű tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezések technológiai kibocsátási határértékei) alapján kerültek meghatározásra. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján került előírásra. A 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 25.§ (2) bekezdése alapján a felügyelőség a P5 légszennyező pontforrás kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározását írta elő a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 5. § (1), 7. §, 12.§ (1) b) pontja és (2) bekezdése szerint. Az emisszió mérés utolsó időpontja 2010. december, a következő mérés időpontját az elvégzett méréstől számított 5 évben határoztam meg a határozat 4.2.3.1. és 4.2.3.2. pontjában foglaltak szerint. Az időszakos mérés gyakoriságát 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. § (1) b) és a rendelet 14. melléklete alapján írta elő a felügyelőség. Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15. melléklete, a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését a 16. melléklete tartalmazza. A vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A felügyelőség a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM r. (továbbiakban: VM r.) 12.§ (1) c),(3); 17 §; 19 § (5) bekezdése alapján P1 és P2 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások esetében lehetőséget ad a kibocsátás számítással történő ellenőrzésére. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatás a 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet 31. és 32. §ai alapján került előírásra. A Felügyelőség a P1 és P2 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározására vonatkozó feltételeit a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 12.§ (2) és (3); 16.§-a alapján írta elő. Az üzemnaplóval kapcsolatos előírásokat a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján tette a Felügyelőség. 20
Az engedély érvényességi idejének megállapításakor a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 25.§ (5) bekezdésében foglaltakat vette figyelembe a Felügyelőség. A légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (1), 25.§ (1)-(3), 31.§(2), (4) bekezdései alapján, és a rendelet 6. számú melléklet tartalmi előírásainak megfelelően adta meg a Felügyelőség. A légszennyező pontforrások levegőtisztaság-védelmi engedélyét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (1) és a (2) bekezdés a) pontja alapján adtam meg. Zajvédelem Az üzem Nyírbátor dél-keleti részén helyezkedik el, a Nyírbátort – Nyírvasvárit összekötő 4915-ös számú út mellett. Az üzemet dél-nyugatról biogáz üzem, észak-nyugatról telephelyek határolják. Az üzemhez legközelebb lévő zajtól védendő létesítmények az Árpád utcai kertes családi házak, melyek kb. 320 m-re találhatóak. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a domináns zajforrások mértani középpontjától számítva a nappali időszakban 125 m-re helyezkedik el. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterületén belül nem helyezkedik el zajtól védendő épület, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. Természetvédelem Az üzem területe és annak környezete nem tartozik az országos jelentőségű védett természeti-, ill. a Natura 2000 területek közé. A telep területén jelentős természeti értékek nem találhatóak, a természetközeli élőhelyek, természetes növénytársulások, védett és védendő növényfajok hiányoznak; szinte teljes egészében antropogén hatás alatt áll. A telep üzemeltetése az elmúlt 5 évben nem okozta a környező élőhelyek állapotának romlását, fajösszetételének lényeges átalakulását, jelentősen nem befolyásolta a területen élő állatok (ezek főként a települési környezetben megtalálható fajok) életét.
A vágóhidakra vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása: BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia A baromfifeldolgozó üzemben Certop MSZ ISO 14001 számú környezetirányítási rendszert alkalmaznak.
BAT
Környezetirányítási rendszer alkalmazása
Oktatás biztosítása
Évente egyszeri oktatás keretében a dolgozók környezetvédelmi oktatása megtörténik
Tervszerű karbantartás
A berendezések működését rendszeresen ellenőrzik, a szükséges alkatrészeket cserélik (szivárgások észlelése – golyós szelepek cseréje)
Vízfogyasztás mérése
A telephelyre beérkező tisztított víz mennyiségét vízmérőórával mérik.
21
Különböző szennyvíz típusok elkülönített gyűjtése Szennyvíz előszűrése, szilárd anyagok szennyvízbe jutásának megakadályozása A szállítóeszközök és helységek száraz tisztítása és azt követően kézi irányítású nyomás alatti tisztítása, illetve szükség esetén forró vizes tisztítása
A szociális és technológiai szennyvíz egymástól elválasztva, külön kerül gyűjtésre. A szociális szennyvíz a Biogáz üzembe kerül, míg a technológiai szennyvíz biológiai tisztítás után élővízbe juttatják A technológiai szennyvíz előtisztítása ívszitán történik, a keletkező ívszita hulladék gyűjtést követően a Bátortrade Kft Biogáz üzemébe kerül A szállítóeszközök és a technológiai épületek takarításánál meleg vizes, nagynyomású STERIMOB berendezést alkalmaznak.
A technológiai szennyvíz puffer tartályában található Ömlesztett anyagok tárolótartályainak túlfolyás elleni védelme szintjelző hangjelzéssel jelzi a maximális szint elérését, megakadályozva a túltöltést Kármentő kialakítása a tárolótartályoknál
A tárolótartály szigetelt padozatán kármentő található
Energiahatékonysági rendszerek alkalmazása
Hűtési rendszerek hatékonyabbá tétele
Hűtési folyamat időzítése a kapcsolódó munkafolyamatokhoz
A forró víz előállítását a felhasználás helyén termosztát szabályozza. A vízfelhasználási helyeken a gépek számítógép vezérlésűek. A hűtőkompresszoroknál keletkező hőmennyiséget hőcserélő alkalmazásával újrahasznosítják. A melegvizet a hűtőbattériák kiolvasztásánál hasznosítják. Az előhűtés közvetlenül a zsigerelési műveletet követően elkezdődik. A készárut azonnal az előhűtőbe, vagy a gyorsfagyasztóba rakják.
A gőz- és vízhálózat szigetelése és szakaszolása
A gőz- és vízhálózat szakaszolt rendszerű
Világítás racionalizálása: lámpatestek, égőtípusok cseréje, mozgásérzékelős világítótestek alkalmazása
A telepen megfelelően alkalmazzák
Állati eredetű melléktermékek rövid idejű és lehetőleg hűtött tárolása
Bűz audit: az egyes munkafolyamatok és a kapcsolódó létesítmények bűzkibocsátási potenciáljának felmérése, olfaktometriás mérés, intézkedések meghatározása
Hulladékok gyűjtése
Könnyen tisztítható, vegyi anyagoknak ellenálló felülettel rendelkező szállítójárművek, kezelő és tároló berendezések és létesítmények
Az állati melléktermékeket zárt konténerekben gyűjtik, és folyamatosan elszállítják a Bátortrade Kft. Biogáz üzemébe. A műszakok végén a vágóhídon nem marad állati eredetű melléktermék. A telepen folyamatos ki- és beszállítás történik, egyszerre 1 db 10 m3-es konténerben történik az állati eredetű melléktermékek gyűjtése. Egyszerre maximum 10.000 db baromfi beszállítása történik. A bűzhatás minimalizált. A telephelyen a nem veszélyes hulladékok szelektíven történő gyűjtése teljes mértékben megvalósul. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése zárt tárolóedényekben, egymástól fajtánként elkülönítve történik, tárolására a telephelyen belül, munkahelyi gyűjtőhely áll rendelkezésre. A járművek tisztítása folyamatos, a zártszekrényes szállítójárművek felépítménye rozsdamentes acél. A létesítmény padozata, oldalfalai moshatóak (csempe borítás, vegyszerálló műanyag festék) 5%-os hypo-klorid oldattal, műszakonként minimum egy alkalommal.
Tároló területek rendszeres tisztítása
22
A zajterhelésektől védendő területek meg lettek állapítva. A telephelyre vonatkozó zajvédelmi hatásterület a felülvizsgálat során meghatározásra került. A hűtő-aggregátok csatlakozó csővezetékei flexibilis kötésűek, melyek megakadályozzák a testhang kialakulását, illetve lesugárzást a környezetbe. Az üzemen belüli járműmozgások, illetve a tevékenységhez kapcsolódó közúti szállítások a magas környezeti zajjal terhelt nappali (6:00-22:00) időszakban történnek. Épületekből származó zaj csökkentése érdekében az épületek szellőztetésére alacsony zajkibocsátású ventillátorokat alkalmaznak. Az épületek szigetelését megfelelően alakították ki, rendszeres karbantartásukról gondoskodnak. Zajvédelmi szempontból további intézkedés nem szükséges. A telepen földgáz felhasználása történik. Folyamatban van a Biogáz üzemben keletkező biogáz baromfivágóhídra történő vezetése és felhasználása.
Zajkibocsátás becslése, számítása
Zajcsökkentési intézkedések
Tüzelőolaj helyett földgáz használata
Az állati melléktermékek zárt konténerben történő szállítása, tárolása
A Kft. a melléktermékek tárolását, szállítását zárt fémtartályokban végzi.
A termelt, de helyszínen fel nem használt hő- és villamos energia továbbadása
A telephelyen nem történik.
A felülvizsgált években a telephelyen tartott hatósági ellenőrzéseken a felügyelőség nem állapított meg szankcionálandó tényállást.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz Kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Az engedélyezés tárgyát képező vágóhídi tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. c) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A felügyelőség a határozat rendelkező rész IV. fejezet 4., valamint IV. fejezet 11. pontjában felsorolt engedélyeket jelen határozattal megadja. A baromfi vágóhíd, mint a 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi objektum, és mint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedély köteles létesítmény, a Környezetvédelmi Alapnyilvántartásban, illetve az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben szerepel, egyedi környezetvédelmi azonosítóval rendelkezik. Az azonosító adatokat (Telephely KTJ
23
szám, Létesítmény KTJ szám) a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 9. §-ának megfelelően, jelen határozat rendelkező részében feltüntettem. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek a kérelem benyújtásakor hatályos 20./A. § (1) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 10 évre adható meg. A 20/A.§ (4) bekezdése értelmében „az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni.” Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a határozat rendelkező részében foglalt előírások biztosítják, hogy az üzem kibocsátásai hosszú távon határérték alatt maradnak. Ezzel egyidejűleg a tevékenységre kiadott 1325-18/2009. számú egységes környezethasználati engedélyt és módosításait hatályon kívül helyeztem, kivéve a 360-29/2013. számú határozat 3.5. pontját, mivel az a Katasztrófavédelmi Igazgatóság felé a továbbiakban is teljesítendő előírásokat tartalmaz. Az üzemi kárelhárítási tervek kezeléséről a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8-10. §-a alapján rendelkeztem. Határozatomat a fenti jogszabályhelyeken túl a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. § (1) bekezdése alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelő határozati formában. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1), 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)-(5) és (7) bekezdés és 1. sz. melléklet III/5. és III./10. főszáma, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.6. és 12.18. pontja határozza meg. A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 18.§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, valamint 43.§ (1), (3) bekezdései, illetékességét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése alapján. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőinek azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. Nyíregyháza, 2015. február 16.
24
Szentesi Péter sk. igazgató
A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
25
1. sz. melléklet a 130-2/2015. sz. határozathoz Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére
Beszámoló Éves hulladék bejelentés rendelkező rész 2.5. pont Légszennyezés Mértéke éves jelentés rendelkező rész 4.2.4. 1. pont
LAL változásjelentés rendelkező rész 4.2.4. 2. pont
Beszámolás gyakorisága
Beadási határidő
évente
március 1.
évente
eseti
Energia hatékonysági belső audit 7.2. pont
5 évente
Üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata 11.5. pont
5 évente
Panaszt részletező beszámoló megküldése 9.3. pont Éves környezetvédelmi jelentés 9.2. pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
eseti
tárgyévet követő év március 31-ig a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül engedély felülvizsgálatával egyidejűleg engedély felülvizsgálatával egyidejűleg panasz beérkezését követő 1 hónapon belül
évente
április 30.
5 évente
2019. április 30.
évente
február 28.
9.5. pont Felügyeleti díj 12.1 pont
