FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246
: (42) 598-930
Fax: (42) 598-941
E-mail:
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu
Hivatali Kapu: FETIKTVF
Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék:
1646-11/2014. Bíróné Pájer Judit Lejtényiné dr. Koós Erzsébet 227/155
Tárgy: Mell.:
Kékcse 063/7 hrsz-ú ingatlanon lévő Feldolgozó üzem egységes környezethasználati engedélye 1 db
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozó engedélyt ad a Kékcse 063/7 Hrsz. alatti Feldolgozó üzemben végzett tevékenység folytatására az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. részben meghatározott feltételekkel, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai
Környezethasználó neve: „Várda-Baromfihús” Termelő, Feldolgozó és Kereskedelmi Kft. (a cég rövidített elnevezése: „Várda-Baromfihús” Kft.) Székhelye: 4525 Rétközberencs, József A. u. 1. A. ép. KÜJ száma: 100252561 II. Telephely adatai Telephely címe: 4494 Kékcse, külterület 063/7 hrsz. Telephely helyrajzi száma: Kékcse 063/7 EOV koordinátái: X = 323 492, Y = 868915 Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Feldolgozó üzem KTJtelephely szám: 101 500 341
Létesítmény neve: Baromfifeldolgozó üzem KTJIPPC létesítmény szám: 102495006 Helyrajzi száma: Kékcse 063/7 EOV koordinátái: X 323599, Y 868952
Szennyező források: forrás megnevezése
EOV koordináta
vízkezelő rendszer
X: 323 515,635; Y: 868 933,704
kazánház
X: 323 554,956; Y: 868 936,932
technológiai szennyvízakna
X: 323 559,978; Y: 868 960,339
szociális szennyvízakna
X: 323 545,965; Y: 868 958,539
munkahelyi gyűjtőhely
X: 323 572,823; Y: 868 929,684
állati eredetű hulladékgyűjtő
X: 323 562,182; Y: 868 902,204
vegyszerraktár
X: 323 575,043; Y: 868 928,751
hűtőaggregátok üzemépület fagyasztó tároló szeles hűtő
X: 323 599,524; Y: 868 952,965 X: 323 621,421; Y: 868 880,362 X: 323 573,480; Y: 868 892,218
központi elszívó ventilátor
X: 323 550,829; Y: 868 933,459
élőállat hűtő ventilátorok
X: 323 550,871; Y: 868 915,302
III. Engedélyezett tevékenység adatai Megnevezés: baromfihús feldolgozása Besorolás: 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 9.1. pontja: „Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással” TEÁOR kód: 1012’08 baromfihús feldolgozása, tartósítása (Főtevékenység) NOSE-P kód: 105.03 élelmiszerek és italok gyártása Kiépített kapacitás: -vágási kapacitás: 32.000 db csirke/nap (vágási idő: 8 óra/nap) 83,2 t vágott élő súly/nap; 65,728 t vágott súly/nap (élősúly 79 %-a) -darabolási, feldolgozási kapacitás: 15.000 t/év (csirke és pulyka összesen). Kapcsolódó tevékenységek: vízellátás, szennyvíztisztítás, hőenergia biztosítás, hulladékgyűjtés, eszközfertőtlenítés, kocsi- és rekeszmosás. Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert alkalmaznak. 2. A technológiai rendszereknél, berendezéseknél tervszerű karbantartást végeznek. 3. Vízvezeték-hálózatban a rendellenes elfolyásokat, csöpögéseket műszaki intézkedésekkel akadályozzák meg. 4. A vízfogyasztást hitelesített vízmérő órával mérik. 5. A szociális és ipari szennyvizek egymástól elválasztva, külön kerülnek gyűjtésre. 6. Szennyvíztisztító rendszert alkalmaznak. 2
7. Szállítóeszközök és technológiai helyiségek száraz takarítása után, nagynyomású STERIMOB berendezést alkalmaznak. 8. A szagszennyezett levegő közös gerincvezetéken kerül összegyűjtésre, majd egy ponton keresztül kerül kivezetésre a környezetbe. 9. Az üzem jóváhagyott Üzemi Kárelhárítási Tervvel rendelkezik. 10. A nem veszélyes hulladékokat szelektíven gyűjtik, a veszélyes hulladékokat fajtánként elkülönítve, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik zárt tárolóedényekben. 11. A hulladékok keletkezéséről, gyűjtéséről, szállításáról nyilvántartást vezetnek. 12. Az állati eredetű melléktermékeket gyűjtőkonténerben zárt, fedett épületben tárolják. 13. Az épületek szellőztetésénél alacsony zajkibocsátású ventillátorokat alkalmaznak. 14. A tüzelőberendezések megújuló energiahordozóval, fa tüzelőanyaggal üzemelnek. 15. A telephelyen energia-hatékony fűtő-, hűtő- és légtechnikai berendezéseket alkalmaznak. 16. A hűtés, fagyasztás szervesen kapcsolódik a technológiához, a feldolgozó tevékenység utolsó fázisa. 17. Tűz-, munkavédelmi oktatásban részesülnek a dolgozók, illetve a technológiai tevékenységekhez, kárelhárítási feladatokhoz kapcsolódóan rendszeres oktatás történik. 18. Környezetvédelmi megbízottat alkalmaznak. IV. A tevékenység végzésének feltételei 1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000-500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és a környezethasználót bírság megfizetésére kötelezi. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a felügyelőség felé a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni. 1.4. Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. 1.5. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenység - 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással történő üzemelés megkezdésének időpontját, a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 8 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségre. 2. Hulladékgazdálkodás
3
2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 2.3. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos – a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos.
2.5. A környezethasználó naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, illetve másnak átadott, a hulladékok jegyzékéről szóló külön jogszabály szerinti kódszámmal és megnevezéssel azonosított hulladék mennyiségéről és összetételéről, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal, valamint rendszeres adatszolgáltatását e rendelet 2. és 3. számú melléklete szerint köteles teljesíteni, a tárgyévet követő év március 1. napjáig. Az adatszolgáltatás kizárólag a KvAdatszolg programmal kitöltött formanyomtatványon, elektronikus adathordozón vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszer (ügyfélkapu) igénybevételével teljesíthető. 3. Vízminőség-védelem 3.1. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál, az üzem vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára, vízellátására, vízkezelésére, szennyvíztisztítására és csapadékvíz elhelyezésére vonatkozó érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglalt előírásokat maradéktalanul be kell tartani. 3.2. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében az üzemi létesítmények használatánál, a tevékenységek végzésénél, a szennyvizek kezelésénél, elhelyezésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. A tevékenységeket a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket ne haladja meg. 3.3. Az előtisztított szennyvizek szennyvíztisztítóba történő beszállításánál - a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet „Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” komponenskörből - az alábbi kibocsátási küszöbértékeket kell betartani: Komponens pH Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk 4
Kibocsátási küszöbérték 6,5 - 10 között 1000 mg/l
Biokémiai oxigénigény BOI5: Ammónia-ammónium-nitrogén: Összes szervetlen nitrogén öNásv: Összes nitrogén öN: Összes foszfor, Pösszes: 10’ ülepedő anyag (2): Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) (3):
500 mg/l 100 mg/l 120 mg/l 150 mg/l 20 mg/l 150 mg/l 50 mg/l
3 3 (2) Csak, ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyag tartalom nagyobb, mint 5 x 10 -3 m /m 3 (3) 100 m /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres.
3.4. Az üzemi csapadékvíz elvezető hálózatba szennyvizet bevezetni tilos! 3.5. A csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméter értékek megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben található határértékeknek. 3.6. Abban az esetben, ha a csapadékvíz szennyeződést mutat, a környezethasználó köteles: azonnal elvégezni a szennyeződés forrásának megállapítását és izolálását, megtenni a szükséges intézkedéseket a további szennyeződés elkerülése és a szennyezés környezetre gyakorolt káros hatásának minimalizálása érdekében, értesíteni a felügyelőséget. 3.7. A csapadékvíz elvezető-elszikkasztó művek tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell. 4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. 4.2. Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. Az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 5. Zajvédelem 5.1. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásai által okozott zajterhelés nem haladhatja meg a zajtól védendő területen a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében szereplő határértékeket . 6. Természetvédelem 6.1. A telep zöldfelületeit az üzemeltetés során folyamatosan gondozni szükséges. A telekhatár mentén takarást biztosító növényzeti sávot kell fenntartani, szükség szerinti pótlása esetén az őshonos fa- és cserjefajokat kell előnyben részesíteni. 6.2. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 6.3. Az épületek tetőhéjazata védett, fokozottan védett madárfajok, ill. egyes esetekben emlősfajok (denevér) potenciális fészkelő- és pihenőhelyei. Amennyiben ezen állatfajok jelenléte ezeken a helyeken nem kívánatos, úgy a fészkelési-költési/kölyöknevelési időszakon kívül gondoskodni kell a megtelepedés megakadályozásáról.
5
7. Erőforrások felhasználása 7.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyag és villamos energia, valamint - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 7.2. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni és belső auditálási programot/tervet kialakítani. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7. Szakhatóságok előírásai 7.1. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 2254-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása alapján: A telephely vízi-létesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára, vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. A telephely vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött vízigényt meghaladó vízhasználat gyakorlásához a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását meg kell kérni a Vízügyi Hatóságtól. 7.2. Az eljárásba bevont szakhatóságok közül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4400 Nyíregyháza, Árok u. 41.) az SZR/079/00720-2/2014., a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (4494 Kékcse, Fő u. 116-118.) a 721/2014. számú és a Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Rétközberencsi Kirendeltség Jegyzője (4525 Rétközberencs, Fő út 33.) 1197-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül hozzájárult egységes környezethasználati engedély kiadásához . 8. Környezetkárosodás megelőzése 8.1. A telep műszaki létesítményeinek szakszerű üzemeltetéséről, rendszeres karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 8.2. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6 § (3) bekezdése alapján a baromfifeldolgozó üzem a Felügyelőség által 10019-3/2012. számon jóváhagyott (kelte: 2012.08.13.) Üzemi Kárelhárítási Terv-vel rendelkezik. Az üzemi kárelhárítási tervet a tervezett kapacitás-bővítéssel az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást, az engedély 1.5. pontja szerinti bejelentést követő 60 napon belül felül kell vizsgálni és az átdolgozott tervet 5 példányban be kell nyújtania a Felügyelőségre jóváhagyásra. 8.3. A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak a jóváhagyást követően ötévente felül kell vizsgálnia, és az átdolgozott tervet 5 példányban be kell nyújtania a Felügyelőségre jóváhagyásra. Az üzemi kárelhárítási terv benyújtásának határideje: 2017. augusztus. 13. A 90/2007. Korm. rendelet 7. § 3) bekezdése alapján a kárelhárítási tervet SZKV-VF (víz-és földtani közeg) szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. 9. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 9.1. A környezethasználó köteles értesíteni a felügyelőséget a lehető legrövidebb időn belül a követ kező események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni vagy felszín alatti vizek, a talaj, vagy a levegő ve szélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. 6
A felügyelőség ügyeleti telefonszáma: 06 42 598-942; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 9.2. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Felügyelőséghez benyújtani. 9.3. A környezethasználó köteles minden évben július 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: energia felhasználásokat, kapacitás adatokat, kibocsátásokat, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést. 9.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 1. sz. melléklet részletezi. 9.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció elkészítésének és benyújtásának határideje az engedély érvényességi ideje alatt: 2019. július 31., majd 2024. július 31. 10. Menedzsment 10.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. 10.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a felügyelőséggel. 10.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felméré sére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 10.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 11. Felügyeleti díj 11.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz Kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. A 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással történő üzemelés megkezdésének évében esedékes felügyeleti díjat a működés időtartamával napra arányosan, egy összegben, az
7
engedély 1.5. pontja szerinti bejelentést követő 30 napon belül kell megfizetni, az előzőekben meghatározottak szerint. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja alapján. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 9.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezet szennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a felügyelőség részére. 9.2. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a felügyelőségre, annak érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a felügyelőség a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza. V.
Érvényesség A IV. részben megadott előírások betartása esetén az egységes környezethasználati engedély 11 évig érvényes jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától. Az Üzemi Kárelhárítási Tervet jóváhagyó 10019-3/2012. számú határozatot jelen határozat jogerőre emelkedésének napjától hatályon kívül helyezem. A jelen egységes környezethasználati engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az ügyfél az eljárás igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi, a határozat a melléklettel együtt érvényes. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Termé szetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a felügyelőséghez benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 6 példányban kell benyújtani. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díj köteles, díja a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, azaz 600.000,- Ft. A fellebbezés díját fellebbezés esetén a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra való hivatkozással. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja, ha azt természetes személy, vagy társadalmi szervezet nyújtja be a felügyelőség igazgatási szolgáltatási díjának 1%-a, azaz 12.000,- Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar
8
Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 98.-120.§-a rendelkezik. INDOKOLÁS A „Várda-Baromfihús” Kft. (4525 Rétközberencs, József A. u. 1. A. ép.) meghatalmazásából eljáró GLOBÁL-2000 Kft. (4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7.) 2013. július 24-én a Kékcse, Külterület 063/7 hrsz-ú ingatlanon lévő Feldolgozó üzem kapacitás bővítésére vonatkozóan egységes környezethasználati engedély kérelmet nyújtott be a felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációt a GLOBÁL-2000 Kft. készítette. A környezethasználó rendelkezik a felügyelőség által kiadott 9959-26/2012. számú környezetvédelmi működési engedéllyel, mely engedély a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységre / 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással történő üzemelés/ kiadandó egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedéséig érvényes. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a Várda-Baromfihús Kft. Kékcse, 063/7. hrsz. alatt lévő Pulykafeldolgozó üzemében tervezett termelési szerkezetátalakítás megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában közigazgatási hatósági eljárást folytatott le. Az eljárást lezáró, 2827-19/2013. számú határozatban megállapította, hogy a tervezett tevékenységből nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, továbbá azt, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének „9. Élelmiszeripar 9.1. pontja - Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással - hatálya alá tartozik, ezért egységes környezethasználati engedély köteles. A környezethasználó az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés eb) pontja alapján kezdeményezte a felügyelőségnél, tekintettel arra, hogy a bővítés után az üzem termelési kapacitása naponta 65,728 tonna vágott súlyra emelkedik, ezért a hivatkozott Korm. rendelet 2. sz. melléklet 9.1. pontja (Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással) szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az annak elbírálására irányuló eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles, a díj mértéke a rendelet 1. sz. melléklet III.5. főszám (Papíripar, textilipar, élelmiszeripar) alapján 1.200.000,- Ft. A felügyelőség a Ket. 29. § (6) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21. § (2), (3) bekezdései értelmében a kérelem benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé, valamint a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton közzétette. Egyidejűleg megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, Kékcse Község Jegyzőjének, valamint a feltételezhetően érintett Rétközberencs Község Jegyzőjének közhírré tétel céljából. Kékcse és Rétközberencs községek jegyzői gondoskodtak a
9
közlemény közhírré tételéről. A közlemény megjelenését követő 21 napon belül a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel sem a felügyelőségre, sem Kékcse, sem Rétközberencs községek jegyzőihez. A Felügyelőség a 10248-4/2013. számú iratában a Ket. 29. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról Tóth Csabát (3937 Komlóska, Rákóczi u. 99.) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), mint ismert ügyfelet tájékoztatta. Az értesített ügyfelek a felügyelőség által megállapított határidőn belül nem nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a jelen eljárásban ügyféli jogaikkal élni kívánnak, ezért a felügyelőség az eljárással kapcsolatos további dokumentumot részükre nem küldött. A felügyelőség a 10248-7/2013. számú, 2013. augusztus 23-án kelt végzésében 2013. szeptember 30-ai teljesítési határidővel hiánypótlásra hívta fel a GLOBÁL-2000 Kft-t. A GLOBÁL-2000 Kft. a 2013. szeptember 30-án érkezett levelében a hiánypótlás teljesítési határidejének 2013. október 31-ig történő meghosszabbítását kérte. A Felügyelőség a Kft. kérelmének helyt adva a hivatkozott számú végzés rendelkező részében előírt hiánypótlás benyújtásának teljesítési határidejét a 10248-13/2013. számú végzésében 2013. október 31-ig meghosszabbította. A Felügyelőség a hiánypótlási felszólításra 2013. október 31-én benyújtott dokumentumokat megvizsgálva megállapította, hogy annak kiegészítése, pontosítása szükséges, ezért a 10248-15/2013. számú végzésben ismételt hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet 2013. december 10. teljesítési határidővel. Az ügyfél által 2013. december 10-én megküldött hiánypótlás a végzésben foglaltaknak nem felelt meg teljes körűen, ezért a 10248-16/2013. számú végzésben további adatok benyújtását írta elő a felügyelőség 2014. január 30-ai határidővel.
A hiánypótlás teljesítési határidejének lejárta előtt, 2014. január 29-én a GLOBÁL-2000 Kft. ismételten határidő hosszabbítást kért a hiánypótlás benyújtására, 2014. március 31-ig. A felügyelőség a GLOBÁL2000 Kft. kérelmének helyt adva a 1646-1/2014. számú végzésében a teljesítési határidőt 2014. március 31-ig hosszabbította meg. A hiánypótlásban foglaltaknak a Kft. 2014. március 27-én eleget tett. A telephelyen folytatott tevékenység: A Várda-Baromfihús Kft. Kékcse, 063/7. hrsz. alatt lévő Feldolgozó üzemben végzett tevékenység főbb technológiai fázisai: - élőcsirke beszállítás, mérlegelés, lerakás, kocsi és ketrecmosás, élőállat pihentetés, függesztés, kábítás, vágás, véreztetés, forrázás, kopasztás, fejtépés, testmosás, lábvágás, lábkioldás, lábtisztítás, horogmosás (szennyes övezeti műveletek); - átfüggesztés, kloákázás, hasfelvágás, nyakbőr felvágás, nyakleválasztás, zsigerelés, belsőség szétválasztás, utóellenőrzés, nyakbőr vágás, átfüggesztés levegős előhűtő pályára, horogmosás, testmosás (tiszta övezeti műveletek); - előhűtés; - darabolás; - csomagolás; - tárolás (előhűtve vagy fagyasztva). Kapcsolódó tevékenységek: vízellátás, szennyvíztisztítás, hőenergia biztosítás, hulladékgyűjtés, eszközfertőtlenítés, kocsi- és rekeszmosás. Az üzemben a termelési szerkezetátalakítás megvalósítása során a pulyka-vágósor helyére korszerű 4.000 db baromfi/óra kapacitású csirkevágó és zsigerelő sor kerül beépítésre, a meglévő daraboló vonal meghagyásával. A tervezett technológiaváltás berendezéseinek telepítése földmunkával, tereprendezéssel nem jár.
10
Tervezett vágási kapacitás: 83,2 t vágott élő súly /nap; 65,728 t vágott súly /nap (élősúly 79 %-a) Tervezett darabolási, feldolgozási kapacitás: 15.000 t/év. A tervezett termelésszerkezet átalakítással és kapacitásbővítéssel a mértékadó technológiai vízhasználat és szennyvízkibocsátás mennyisége kb. 270 m3/nap körül várható. Az üzem vízellátása rétegvíz-készletre települt mélyfúrású kútból történik. A megnövekvő vízigényt, a vágáshoz és feldolgozáshoz szükséges ivóvíz minőségű vízmennyiséget a meglévő vízellátó-vízkezelő rendszer biztosítani tudja. A kezelt víz kiegyenlítő tározás és nyomásfokozás után elosztóhálózaton jut a vízfelhasználási helyekre. A vízellátó-vízkezelő rendszer mértékadó kapacitása 40 m3/óra, 320 m3/8 óra. Az üzemben keletkező technológiai szennyvíz zárt csatornán kerül bevezetésre vízzáró beton szennyvíztisztító műtárgyakon át (mechanikai szűrés és zsírleválasztás) a korrózióvédelemmel ellátott acél szennyvíztárolóba. A technológiai szennyvíztároló térfogata 60 m 3. A technológiai szennyvízkezelésnél BioAmp biológiai berendezést (CE jelöléssel ellátott) telepítettek a szűrőcsiga mellé. A baktérium beadagolás közvetlenül a szűrt-vízbe történik. A berendezés végleges használatáról a próbaüzemi tapasztalatok eredményétől függően döntenek. Amennyiben az eredmények nem megfelelőek, úgy szippantó-kocsis beszállítással (amíg a szennyvíz-nyomóvezeték engedélyezése le nem zárul) a Rétközberencsi üzemben lévő tisztítórendszeren tisztítják tovább. A keletkező technológiai szennyvíz elszállítása saját, valamint közszolgáltatói tulajdonú céljárművekkel történik. A technológiai szennyvíz átmeneti tárolására a 60 m 3-es tároló, valamint a Rétközberencs, József A. u. 1/A. szám alatti telephelyen lévő tárolókapacitás szolgál. Szükség esetén a technológiai szennyvizet a Rétközberencsi üzem 60 m 3-es tárolójába áthordják, és átmeneti tárolás, vagy további tisztítás után szállítják a kisvárdai szennyvíztisztító telepre, a közmű-üzemeltető befogadó nyilatkozatában foglaltak betartásával. A rendelkezésre álló szennyvíztároló és beszállítói kapacitás, valamint a szennyvízszállítás megfelelő szervezésével a megnövekvő napi szennyvízmennyiség elhelyezése biztosítható. A szociális szennyvizet a technológiai szennyvíztől elválasztva, zárt csatornán vízzáróan kialakított beton gyűjtőaknába vezetik. A szociális szennyvíz tárolását 10 m 3-es gyűjtőakna biztosítja. A szociális szennyvíz kisvárdai szennyvíztisztító telepre történő beszállítását a közszolgáltató végzi. A telephely csapadékvíz elhelyezését földmedrű szikkasztó árokhálózat biztosítja. A vízmű öblítő- és csurgalék vize ülepítés után a csapadékvíz szikkasztó árokban kerül elhelyezésre. A feldolgozó üzem technológiai célú meleg-víz igényének előállítása 2 db OPTIMA és 2 db ATMOS (Drevoplyn) fatüzelésű kazánnal történik. Becsült hő teljesítmény 130 kW/kazán. A forrázó, kopasztó, zsigerelő és függesztő munkafolyamatoknál elszívott szagszennyezett levegőt közös gerincvezetéken keresztül egy DYNAIR BASIC 35M típusú centrifugál ventilátor szívja el és továbbítja leválasztás nélkül a környezetbe. A feldolgozás végtermékét, a baromfitesteket, darabolt baromfi részeket és belsőségeket hűtik, szükség esetén fagyasztják. A feldolgozóban üzem hűtőberendezései R404A hűtőközeggel, a folyadék hűtő R407C hűtőközeggel üzemelnek. Az üzemben keletkező állati eredetű melléktermékeket 2 db egyenként 10 m 3-es konténerben gyűjtik, a konténerek üzemépületen belül kerültek elhelyezésre. Az épületrész zárt, fedett, beton aljzatú, a keletkező csurgalékvíz a szennyvízgyűjtő aknába kerül. Az egyéb nem veszélyes hulladékokat – törött műanyag rekeszek, zsugorfólia hulladék, stb. – fedett vagy fedetlen, betonozott aljzatú területen gyűjtik, telephelyen belül. A keletkező veszélyes hulladékokat a keletkezésük helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen tárolják, feliratozott hordókban. A települési szilárd hulladék elhelyezése közszolgáltatóval kötött szerződés alapján történik. 11
A telephelyen hulladékhasznosítás és kezelés nem történik. Zajvédelmi szempontból az üzem zajforrásainak lakóterülettől való távolsága (1050 m) biztosítja a vonatkozó zajterhelési határértékek betartását. Az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, annak elbírálására, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóságot, valamint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Kékcse Község Jegyzőjét és Rétközberencs Község Jegyzőjét kereste meg a felügyelőség. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a SZR/079/00720-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VárdaBaromfihús Kft. (4525 Rétközberencs, József A. u. 1/A.) által megbízott GLOBÁL-2000 Kft. (4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7.) kérésére, Kékcse 063/7 hrsz. alatti baromfifeldolgozó üzem egységes környezethasználati engedélyezése ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresése alapján, az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárul. Indokolás A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény 70. §-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20. § rendelkezéseire, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a baromfifeldolgozó üzem működtetése során jelentős környezeti terhelés kialakulása nem valószínűsíthető, a zajvédelmi és szagvédelmi hatásterületen belül védendő lakóterület nem található, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással érdemben nem lehet számolni. Az ügyintézés határideje: 2014. 04. 23. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A szakhatóság hatáskörét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010.(XII.21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2.§ (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) 2254-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában szereplő előírást a határozat rendelkező részének 7.1. pontja tartalmazza, melyet az alábbiak szerint indokolt: 12
„A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. április 4-én a GLOBÁL2000 Kft. (4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7.) kérelmére, a Várda-Baromfihús Kft. (4525 Rétközberencs, József A. u. 1/A.) Kékcse, 063/7. hrsz. alatti Feldolgozó Üzemében tervezett termelési szerkezetátalakításának és kapacitásbővítésének egységes környezethasználati engedélyezése tárgyában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Vízügyi Hatósághoz. A Vízügyi Hatóság a megküldött dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A tervezett termelésszerkezet átalakítással és kapacitásbővítéssel a technológiai vízhasználat és szennyvízkibocsátás mennyisége kb. 270 m3/nap körül várható. Az üzem vízbeszerzése mélyfúrású kútból, az ivóvíz-minőségi vízigények kielégítése vízkezelő berendezés útján biztosított. A kezelt víz kiegyenlítő tározás és nyomásfokozás után elosztóhálózaton jut a vízfelhasználási helyekre. A vízellátó-vízkezelő rendszer mértékadó kapacitása 40 m 3/óra, 320 m3/8 óra. A Kékcse, 063/7. hrsz. alatt lévő baromfi feldolgozó üzem vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése a 12826-4/2011. számú határozattal módosított 13289-9/2006. számú (vksz.: 2/323-2006.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzem vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kútjára a 13318-4/2006. számú (vksz.: 2/405-2005.) vízjogi üzemeltetési engedély került kiadásra. A telephely vízbeszerzését biztosító mélyfúrású kút, valamint az ivóvízellátását szolgáló vízkezelő technológia védőterülete biztosított. A megnövekvő vízigényt, a technológiákhoz szükséges ivóvíz minőségű vízmennyiséget a meglévő vízellátóvízkezelő rendszer biztosítani tudja. Az üzemben keletkező technológiai szennyvíz zárt csatornán kerül bevezetésre vízzáró beton szennyvíztisztító műtárgyakon át (szűrés és zsírleválasztás) a korrózióvédelemmel ellátott acél szennyvíztárolóba. A szociális szennyvizet a technológia szennyvíztől elválasztva, zárt csatornán vízzáróan kialakított beton gyűjtőaknába vezetik. A technológiai szennyvíztároló térfogata 60 m 3. A szociális szennyvíz tárolását 10 m 3-es gyűjtőakna biztosítja. A vízjogi létesítési engedély nélkül létesült Kékcsei baromfi feldolgozó üzemből a Rétközberencsi Rétközberencs, József A. u. 1/A. szám alatti üzem szennyvíz-, illetve ivóvízrendszeréig kiépült technológiai szennyvíz-nyomóvezeték, valamint ivóvíz-nyomóvezeték használatba vétele csak a vízilétesítmények vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyének beszerzésével kezdhető meg. A nyomóvezetékek vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezési eljárása a Vízügyi Hatóságon folyamatban van. A technológiai szennyvízkezelésnél BioAmp biológiai berendezést (CE jelöléssel ellátott) telepítettek a szűrőcsiga mellé. A baktérium beadagolás közvetlenül a szűrt-vízbe történik. A berendezés végleges használatáról a próbaüzemi tapasztalatok eredményétől függően döntenek. Amennyiben az eredmények nem megfelelőek, úgy szippantó-kocsis beszállítással (amíg a szennyvíz-nyomóvezeték engedélyezése le nem zárul) a Rétközberencsi üzemben lévő tisztítórendszeren tisztítják tovább. A keletkező technológiai szennyvíz elszállítása saját, valamint közszolgáltatói tulajdonú céljárművekkel történik. A technológiai szennyvíz átmeneti tárolására a 60 m 3-es tároló, valamint a Rétközberencs, József A. u. 1/A. szám alatti telephelyen lévő tárolókapacitás szolgál. Szükség esetén a technológiai szennyvizet a Rétközberencsi üzem 60 m3-es tárolójába áthordják, és átmeneti tárolás, vagy további tisztítás után szállítják a kisvárdai szennyvíztisztító telepre, a közmű-üzemeltető befogadó nyilatkozatában foglaltak betartásával. A szociális szennyvíz kisvárdai szennyvíztisztító telepre történő beszállítását a közszolgáltató végzi. A rendelkezésre álló szennyvíztároló és beszállítói kapacitás, valamint a szennyvízszállítás megfelelő szervezésével a megnövekvő napi szennyvízmennyiség elhelyezése biztosítható. A telephely csapadékvíz elhelyezését földmedrű szikkasztó árokhálózat biztosítja. A vízmű öblítő- és csurgalék vize ülepítés után a csapadékvíz szikkasztó árokban kerül elhelyezésre.
13
A tervezett kapacitásbővítéssel a vízfelhasználás bővülni fog. A bővüléssel megnövekvő vízigény szükségessé teszi a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízigény módosítását is, melynek beszerzését a rendelkező részben előírtam. A telephely vízilétesítményei üzemeltetésénél a kiadott érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak maradéktalan betartását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A Vízügyi Hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 3. pontjában szereplő szakkérdést megvizsgálta és megállapította, hogy a telephelyen folytatott és tervezet tevékenység vízellátása, csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított. A telephely kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állapítja meg. A vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 42/2014. (II. 24.) Korm. rendelettel módosított 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 12/A. §-a alapján a Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A Vízügyi Hatóság illetékességét/működési területét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az érdemi határozatot a Vízügyi Hatóság részére megküldeni szíveskedjen.”
A Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Rétközberencsi Kirendeltség Jegyzője (4525 Rétközberencs, Fő út 33.) 1197-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását előírás nélkül az alábbiak szerint adta meg: A Várda- Baromfihús Kft- /4525 Rétközberencs, József Attila út 1/a/ üzemeltetésében lévő a Kékcse 063/7 hrsz. alatti Feldolgozó Üzem egységes környezet használati engedélyezése tárgyában - a helyi környezetés természetvédelem re kiterjedően szakhatósági állásfoglalásomat az alábbiak szerint adom meg: A helyi környezet- és természetvédelemi szakhatósági állásfoglalásomat kikötés nélkül megadom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. Állásfoglalásom az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata, illetve eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A Felső- Tisza- Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fe1ügyelőség által a 16462/2012. szám ú megkeresésében megjelölt webcímen található dokumentációkat a Várda-Baromfihús Kft. üzemeltetésében lévő, a Felső- Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség Kékcse 063/7 hrsz-ú Feldolgozó Üzem egységes környezethasználati engedélyezése tárgyában áttanulmányoztam. A dokumentációk alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítottam meg: A tervezett beruházás a feladat és hatásköröm által érintett Rétközberencs község illetékességi területével szomszédos Kékcse, 063/7 hrsz-ú ingatlanon található. Eljárásom során megállapítottam, hogy az önkormányzat képviselő-testületének nincs olyan helyi rendelete, amely a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos előírásokat tartalmazna. Megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a dokumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető olyan 14
környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. A fentiek alapján a rendelkező rész szerint döntöttem. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33.§(1) bekezdése, és 5. számú mellékletének 7. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22.§-a mondja ki. Döntésem továbbá a Ket. 33.§(8) bekezdésén, 44.§-án, 72.§-án, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 4.§-án, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 4.§-án, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 3.§án, a levegő védelméről szóló 306/2013.(XII.23.) Korm. rendeleten alapul. A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44.§(9) bekezdése alapján adtam.” A Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (4494 Kékcse, Fő u. 116-118.) a 1646-2/2014. számú állásfoglalását előírás nélkül, az alábbiak szerint adta meg: „Hivatkozott számú megkeresésében a Várda-Baromfihús Kft. (4525. Rétközberencs, József A. u. 1/A) kérelmére Kékcse, 06317. hrsz. alatt lévő Pulykafeldolgozó üzemében tervezett termelési szerkezetátalakításának és kapacitásbővítésének egységes környezethasználati engedélyezésével kapcsolatban benyújtott dokumentáció alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalásomat az alábbiak szerint adom meg: a tervezett tevékenységhez a szakhatósági hozzájárulást megadom. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az érdemi döntésre jogosult hatóság határozata, illetve eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Várda-Baromfihús Kft. (4525. Rétközberencs, József A. u.1/A) kérelmére a Kékcse, 06317. hrsz. alatt lévő Pulykafeldolgozó üzemében tervezett termelési szerkezetátalakításához és kapacitásbővítéséhez csatolt dokumentáció alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megállapítottam, hogy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatolt dokumentációban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy. azokban a környezeti elemekben vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján a hatáskörömbe tartozik, jelentős állapotváltozás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésem a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) (XII. 23.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, illetve ennek alapján a rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában megállapított hatásköri és illetékességi szabályokon, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 22. §-a, 33. § (6) bekezdése, 33. § (8) bekezdése, 44-45. §-a, 72. §-a, 109. § (1) bekezdése, 116. §-a, a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 4. §-a, 68. §-a és 69.§ (2) bekezdésén, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 4. §-a rendelkezésein alapult.”
A felügyelőség döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: Vízvédelem Kékcse település közigazgatási területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából az érzékeny területek közé került besorolásra. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2.
15
számú mellékleteként a felszín alatti víz állapotáról készült részletes országos érzékenységi térkép alapján megállapítható, hogy a telephely érzékeny területre esik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. §-a alapján a telephely nitrátérzékeny területnek minősül. A telephely kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A Feldolgozó üzem egyedi kutas vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése, vízbeszerzést szolgáló mélyfúrású kút vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzem vízellátása rétegvíz-készletre települt mélyfúrású kútból történik. A kút vízének vas- mangán, arzén és ammónium tartalma meghaladja a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet szerinti határértéket, ezért az ivóvíz-minőségi vízigények kielégítése vízkezelő berendezés útján biztosított. A vízmű szűrők öblítő- és csurgalék vizei (vízmű saját használtvíz) ülepítés után a telephely csapadékvíz szikkasztó árkában kerülnek elhelyezésre, elszikkasztásra. A vízkezelésből származó iszapok a Demecseri hulladéklerakó telepen kerülnek elhelyezésre. A telephely tűzoltóvíz-készletét a mélyfúrású kútról megtáplált tárolómedencék biztosítják. Az üzemben keletkező technológiai szennyvizek mechanikai szűrés és zsírleválasztás után kerülnek bevezetésre a zárt, acél gyűjtőmedencébe. A szennyvizek gyűjtés-szippantással a kisvárdai szennyvíztisztító telepre kerülnek beszállításra a szolgáltató hozzájárulásával, vagy a Rétközberencsi telephelyen meglévő szennyvíztisztító rendszerbe, ahol tovább tisztítják a vízjogi engedélyben részletezettek szerint és ezt követően kerülnek beszállításra a kisvárdai szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztításból származó iszapok a Bátortrade Kft. Nyírbátori Biogáz üzemébe kerülnek beszállításra a felek közötti szolgáltatási szerződés keretében. A szociális szennyvizek a technológiai szennyvizektől elválasztva kerülnek bevezetésre egy vízzáróan kialakított beton gyűjtőaknába és onnan közszolgáltató a települési szennyvíztisztító telepre szállítja. A burkolt utakról, térburkolatokról és tetőfelületekről lefolyó csapadékvizek részben a füves területeken, részben földmedrű szikkasztó árkokban kerülnek elhelyezésre, elszikkasztásra. A feldolgozó üzem szennyvíz és csapadékvíz elhelyezése a telephely környezetében lévő vízfolyásokat, csatornákat nem érinti. A telephelyen végzett szennyvízkezelési, tárolási tevékenységekre, valamint a tevékenységek ellenőrzött körülmények között történő végzésére figyelemmel monitoring kutak kialakítása, működtetése nem szükséges. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. §-a alapján: „A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.”
A Nyírségvíz Zrt., mint a Kisvárdai szennyvíztisztító telep üzemeltetője a 16727-2013. sz. szennyvíz befogadó nyilatkozatában meghatározta a beszállított szennyvíz minőségi paramétereit. A szennyvíztelepre beszállítható szennyező anyag típusát és megengedett koncentrációját (küszöbérték) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 5.§ (1) alapján a rendelet 4. számú melléklete határozza meg. Az előtisztított szennyvizek közcsatornába vezetésénél, illetve szennyvíztisztítóba történő 16
beszállításánál, a hivatkozott KvVM rendelet 4. számú melléklet „Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” komponenskörből” az üzemben alkalmazott technológiára tekintettel, az adott kibocsátásra jellemző, a határozat 3.3. pontjában felsorolt kibocsátási küszöbértékeket írtam elő, figyelemmel a szolgáltató által megkövetelt minőségi paraméterekre. Az engedélyezési dokumentáció megállapításai alapján a baromfifeldolgozó üzem és kapcsolódó létesítményeinek előírások szerinti üzemeltetése nem jelent veszélyt a felszín alatti vízkészletekre. A feldolgozó üzem a szennyvízkezelő és gyűjtő létesítmények üzemvitelére és karbantartására is kiterjedő kezelési és karbantartási utasítással, valamint a létesítmények meghibásodásából eredő műszaki beavatkozásokra is kiterjedő, a Felügyelőség által 10019-3/2012. szám alatt jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. Az üzemi kárelhárítási tervnek a kapacitásbővítésből adódó felülvizsgálatára a rendelkező rész 8.2. pontjában előírást tettem és a 10019-3/2012. számú határozatot hatályon kívül helyeztem. A kezelési és karbantartási utasításban, a kárelhárítási tervben foglaltak maradéktalan betartása esetén, a vízzáróan kialakított szennyvízkezelő, szennyvíztároló létesítményekre, valamint a tevékenységek felügyelt, ellenőrzött végzésére figyelemmel, várhatóan a talajt és a felszín alatti vizeket nem érheti szennyezés. Hulladékgazdálkodás A telephelyen a feldolgozási technológiájából, valamint az üzemfenntartási tevékenységből az alábbi hulladékok keletkeznek: Hamu (EWC 10 01 01) Fáradt olaj (EWC 13 02 05*) Műanyag csomagolási hulladék (EWC 15 01 02) Veszélyes anyaggal szennyezett göngyöleg (EWC 15 01 10*) Hajtógázos palack (EWC 15 01 11*) Olajos rongy (EWC 15 02 02*) Levegőszűrő, gumiujj (EWC 16 01 22) Víz derítéséből származó iszap (EWC 19 09 02) Települési szilárd hulladék (EWC 20 03 01)
A környezethasználó a telephelyen hulladékkezelési tevékenységet nem végez. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A keletkező nem veszélyes hulladékokat gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át. A települési szilárd hulladék elhelyezése közszolgáltatóval kötött szerződés alapján történik. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 4.§, 6 § (1), 31.§ (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 5.§, 10.§ 11.§ 13.§ (1) a) pontja és 14.§-a alapján. Levegőtisztaság-védelem: 17
A Feldolgozó üzemben a tüzeléstechnika, a technológiai hűtés, a baromfifeldolgozás (szagkibocsátás) és a szállítás, mint kapcsolódó tevékenységnél kell légszennyező anyag kibocsátással számolni. A Feldolgozó üzem technológiai célú meleg-víz igényének előállítása 2 db OPTIMA és 2 db ATMOS (Drevoplyn) fatüzelésű kazánnal történik. Becsült hő teljesítmény 130 kW/kazán, melyek a bemenő hőteljesítményük alapján nem jelentésköteles légszennyező pontforrások. A forrázó, kopasztó, zsigerelő és függesztő munkafolyamatoknál elszívott szagszennyezett levegőt közös gerincvezetéken keresztül egy DYNAIR BASIC 35M típusú centrifugál ventilátor szívja el és továbbítja leválasztás nélkül a környezetbe. A feldolgozó üzem szagvédelmi hatásterületét terjedésszámítással határozták meg, mely kedvezőtlen terjedési viszonyok mellett a centrifugál ventilátor, mint bűzkibocsátó forrás köré írható 52 m sugarú körrel fedett terület. A feldolgozó üzem forgalma által okozott levegőterheltségi-szint növekedés a terület terhelhetőségét alig változtatja meg. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lr.) 7.§ (4) szerint, amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg. A határozat rendelkező részének 4. pontjában foglaltakat a Lr. 4.§-a, a 7.§ (4) bekezdése, 22.§ (2) a) pontja, 26.§ (1) és 30.§ (1) bekezdései alapján írta elő a felügyelőség. Felhívom a környezethasználó figyelmét, hogy a Lr. 30. § (2) alapján, ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. Zajvédelem
A Feldolgozó üzem Kékcse külterületén helyezkedik el. Az üzemet keletről „Mezőgazdasági”, „Vízgazdálkodási” és „Gazdasági erdő”, nyugatról „Gazdasági erdő” és „Mezőgazdasági”, északról „Mezőgazdasági”, délről „Mezőgazdasági” és „Vízgazdálkodási” területek határolják. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény a telephelytől dél-keleti irányban, kb. 1050 m távolságban található. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete az alábbiak szerint alakul: Irány Lehatárolási cél határérték /dB(A)/ Távolság a telephely mértani középpontjától (m) nappal éjjel nappal éjjel Észak 45 35 188 256 Kelet 45 35 188 256 Dél 45 35 188 256 Nyugat 45 35 188 256 A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. 18
Természetvédelem A művelés alól kivont telephely és annak főként mezőgazdasági hasznosítású környezete termé szetvédelmi oltalom alatt nem áll, a Nemzeti Ökológiai Hálózat puffer területén helyezkedik el. A tervezett tevékenység a telephelyen belül területfoglalással, így a telephely biológiailag aktív felületeinek csökkenésével nem jár, csak a meglévő épületek szerkezeti átalakítását teszi szükségessé. A benyújtott dokumentáció szerint a telephelyen és annak közvetlen környezetében a terepi vizsgálatokkor védett növényfaj nem volt fellelhető. A zoológiai felmérés során megállapítást nyert, hogy - bár védett állatfajok egyedei előfordulnak a telephelyen -, azok jó része alkalmanként táplálékot kereső vagy átrepülő faj; a fészkelő állományok aránya és egyedszáma csekély, amelyekre a telephelyen folytatott tevékenység nincs káros hatással. Az érintett ingatlan telekhatára mentén meglévő fás szárú növényállomány (jelenleg főként akác alkotja) megőrzésével a telephely tájbaillesztése biztosított, a természetvédelmi érdekek érvényesítését a növényzeti sáv idegenhonos invazív fa- és cserjefajainak fokozatos, főként őshonos fajokkal történő cseréje szolgálja. A telephelyi tevékenységhez kapcsolódó nyomvonalas létesítmények (ivóvíz-, szennyvíz nyomóvezeték) természetvédelmi oltalom alatt álló országos jelentőségű védett természeti-, vagy Natura 2000 területet nem érintenek. A felügyelőség 2014. június 26-án és 2014. július 24-én a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezethasználóval szakmai konzultációt folytatott. A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyben rögzítésre került a vágóhidakra vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása, az alábbiak szerint: BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia A baromfifeldolgozó üzemben HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert alkalmaznak. A tevékenységet a tanúsított BRC Nemzetközi Élelmiszer szabvány szerint végzik, melynek alapja az ISO 22000:2005 szabvány.
BAT
Környezetirányítási rendszer alkalmazása
Oktatás biztosítása
Tervszerű karbantartás Vízfogyasztás mérése Különböző szennyvíz típusok elkülönített gyűjtése
Szennyvíz előszűrése, szilárd anyagok szennyvízbe jutásának megakadályozása
19
Tűz-, munkavédelmi oktatásban részesülnek a dolgozók, illetve a technológiai tevékenységekhez, kárelhárítási feladatokhoz kapcsolódóan a környezetvédelmi előírások betartására felhívják a figyelmet. A technológiai rendszereknél, berendezéseknél folyamatosan, illetve a karbantartási program szerint ellenőrzéseket végeznek, a szükséges intézkedéseket végrehajtják, a karbantartási események rögzítésre kerülnek. A telephelyen a vízfogyasztást hitelesített vízmérőórával mérik. A szociális és technológiai szennyvíz egymástól elválasztva, külön kerülnek gyűjtésre Szennyvíztisztító (mechanikai szűrés, ülepítés, zsírleválasztás) rendszert alkalmaznak. Amennyiben a szennyvíz kibocsátási paraméterei megkívánják, a további tisztítás a Rétközberencsi telephelyen a meglévő szennyvíztisztító rendszer által biztosított.
A szállítóeszközök és helységek száraz tisztítása és azt követően kézi irányítású nyomás alatti tisztítása, illetve szükség esetén forró vizes tisztítása
A gépjármű raktér, a ládamosó és a technológiai épületek takarításánál víztakarékos, nagynyomású STERIMOB berendezést alkalmaznak.
Állati eredetű melléktermékek rövid idejű és lehetőleg hűtött tárolása
Hulladékok gyűjtése
Energiahatékonysági rendszerek alkalmazása
Hűtési folyamat időzítése a kapcsolódó munkafolyamatokhoz
A vízhálózat szigetelése és szakaszolása
Energiahatékony berendezések alkalmazása
Környezetkárosodás megelőzésére és elhárítására vonatkozó intézkedések
Az egyes munkafolyamatoknál keletkező szagszennyezett levegő összegyűjtése Könnyen tisztítható, vegyi anyagoknak ellenálló felülettel rendelkező szállító járművek, kezelő és tároló berendezések, valamint technológiai helyiségek
A vágás során keletkező vért a véreztető kádból szivattyúval emelik át a gyűjtőkonténerbe. A keletkező állati eredetű melléktermékeket szállítószalag szállítja a gyűjtőkonténerbe. A telephelyről a kiszállítás szükség szerinti rendszerességgel (nyáron naponta) történik. A gyűjtőkonténer zárt, fedett épületben került elhelyezésre. A telephelyen a nem veszélyes hulladékok szelektíven történő gyűjtése teljes mértékben megvalósul. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése zárt tárolóedényekben, egymástól fajtánként elkülönítve történik, tárolására a telephelyen belül, munkahelyi gyűjtőhely áll rendelkezésre. Folyamat-monitoringot alkalmaznak, a beépített ellenőrző pontok biztosítják a termelés higiéniai feltételeinek alakulását, a termékveszteség és a hulladékkeletkezés minimalizálását. Rendszeres felülvizsgálatokat végeznek (pl. energia, vízfogyasztás, hulladékok), meghatározzák az energiahatékonyság mutatószámát. Az előhűtés közvetlenül a zsigerelési műveletet követően elkezdődik. A hűtés, fagyasztás a technológia utolsó fázisa. A felszín feletti vízvezetékek megfelelően védve vannak a fagy ellen. A tömlőkön biztonsági elzárókat alkalmaznak. A használaton kívüli vezeték szakaszokat leürítik és lezárják. A víztárolók zárt rendszerűek. A kibocsátás csökkentése érdekében mind a tüzelés-, mind a lég- és a hűtéstechnikánál jó hatásfokú berendezéseket alkalmaznak. Az üzem a környezetkárosodás megelőzésére és elhárítására vonatkozóan jóváhagyott Üzemi Kárelhárítási Tervvel rendelkezik, az abban foglaltakat betartják. A forrázó, kopasztó, lábforrázó és zsigerelő helyiségek szagszennyezett levegője közös gerincvezetéken kerül összegyűjtésre, majd egy ponton keresztül jut a környezetbe. A jelenlegi technológiai helyiségek, berendezések és járművek megfelelnek a követelménynek. A zajterhelésektől védendő területek meg lettek állapítva. A telephelyre vonatkozó zajvédelmi hatásterület meghatározásra került, a hatásterületen belül nincsenek lakóházak. A hűtő-aggregátok méretezett gépalapokon nyertek elhelyezést, csatlakozó csővezetékeik flexibilis kötésűek, melyek megakadályozzák a testhang kialakulását, illetve lesugárzást a környezetbe. Az
Zajkibocsátás becslése, számítása Zajcsökkentési intézkedések
20
üzemen belüli járműmozgások, illetve a tevékenységhez kapcsolódó közúti szállítások a magas környezeti zajjal terhelt nappali (6:00-22:00) időszakban történnek. Épületekből származó zaj csökkentése érdekében az épületek szellőztetésére alacsony zajkibocsátású ventillátorokat alkalmaznak. Az épületek szigetelését megfelelően alakították ki, rendszeres karbantartásukról gondoskodnak. A baromfifeldolgozáshoz szükséges használati meleg víz előállítására, valamint az épületek fűtésére megújuló energiahordozó, fa tüzelőanyagot felhasználó tüzelőberendezéseket használnak. Kezelési, karbantartási utasításokkal rendelkeznek, nyilvántartásokat, üzemnaplót vezetnek, adatszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tesznek. A környezetvédelmi feladatok ellátását szerződéses jogviszony keretében a GLOBÁL-2000 Kft. Feketéné Hladony Katalin ügyvezető (4400 Nyíregyháza, Nyár u. 7. tel.: 42/408-654, 30/9430357) látja el.
Megújuló energia használata a tüzelőberendezéseknél
Dokumentálások, jelentések
Környezetvédelmi megbízott alkalmazása
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz Kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a felügyelőség számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Az engedélyezés tárgyát képező baromfihús feldolgozási tevékenység a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, és az alkalmazott technológia a rendelkező rész III. szakaszában foglaltak vonatkozásában az elérhető legjobb technika jelenlegi állásának megfelel, ezért a felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. c) pontja alapján jelen határozattal kiadja. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „A felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. A felügyelőség a határozat rendelkező rész III. pontjában felsorolt engedélyeket jelen határozattal megadja.
Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a határozat rendelkező részében foglalt előírások biztosítják, hogy az üzem kibocsátásai hosszú távon határérték alatt maradnak. Határozatomat a fenti jogszabályhelyeken túl a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17-23. §-a alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelő határozati formában. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1), 99. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)-(5) és (7) bekezdés és 1. sz. III/5. főszám alapján rendelkeztem.
21
A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 9. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 18.§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, valamint 43.§ (1), (3) bekezdései, illetékességét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg.
A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése alapján. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint. A határozatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 21.§ (8) bekezdése alapján megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőinek azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján megküldöm.
A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján közlöm a GLOBÁL-2000 Kft-vel, mint a környezethasználó meghatalmazottjával. Nyíregyháza, 2014. július 24. dr. Vilmányi Zoltán igazgató-helyettes Szentesi Péter igazgató megbízásából
A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
22
1. sz. melléklet a 1646-11/2014. sz. határozathoz Adatrögzítés és jelentéstétel a felügyelőség részére
Beszámoló Éves hulladék bejelentés rendelkező rész 2.5. pont Energia hatékonysági belső audit 7.2. pont
Beszámolás gyakorisága
Beadási határidő
évente
március 1.
engedély felülvizsgálatával egyidejűleg egyszer
Üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata 8.2. pont 5 évente Panaszt részletező beszámoló megküldése 9.2. pont Éves környezetvédelmi jelentés 9.3. pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat
eseti
a határozat 1.5. pontja szerinti bejelentést követő 60 napon belül 2017. augusztus 13. panasz beérkezését követő 1 hónapon belül
évente
április 30.
5 évente
2016. december 31. 2021. december 31.
évente
február 28.
9.5. pont Felügyeleti díj 11.1 pont
engedély felülvizsgálatával egyidejűleg
