FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246, : (42) 598-930, Fax: (42) 598-941, E-mail: [email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: 301-12/2015 Tárgy: Előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat a Ügyintéző: Bajuszné dr. Gyebrószky Szilvia „Felső-Tiszán tervezett árvízi tározók” tárgyában Domán Ferenc Telefon mellék: 225/223

HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÜJ: 100099243; 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) meghatalmazásából eljáró Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) kérelmére indult közigazgatási hatósági eljárásban a „Felső-Tiszán tervezett árvízi tározók ” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD) alapján megállapítja, hogy a megvalósításra javasolt „A” változat szerinti 48,5 millió m³ térfogatú Milotai árapasztó tározó, a 40,9 millió m³ térfogatú Szatmárcsekei árapasztó tározó valamint a 47,8 millió m³ térfogatú Nagyari tározó létesítése – környezeti hatásvizsgálati köteles tevékenység, a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés alá nem tartozik. A környezethasználat a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. Az engedély megszerzése érdekében környezeti hatástanulmányt kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A környezeti hatástanulmányt az általános tartalmi követelményeknek megfelelően kell összeállítani, különös tekintettel az alábbiakra: 1.1. A hatástanulmányban kérjük bemutatni a töltésépítés tervezett helyszíneit, az építési munkálatok céljára igénybevett területek, a lehetséges vagy tényleges szállítási, felvonulási útvonalak, a deponálási területek természeti állapotát és a várható károsodás mértékét, a szállítások időbeli ütemezését, illetve ezek hatásait a természeti értékekre valamint a Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre! 1.2. Az építési munkák esetében a csatornakotrások időbeli-és térbeli ütemezését, illetve ezek hatásait is vizsgálni kell (szakaszos kotrás, a kikotort anyag elhelyezése, a kotrás miatti növényzetirtás javasolt oldala stb.). A tervezett csatorna rekonstrukciók esetében vizsgálni szükséges, hogy hogyan lehetne a lehető legtermészetkímélőbb módon végezni a munkálatokat (félmedres kotrás, a munkálatok során egy oldali parti sáv igénybevétele, kotort iszap deponálása illetve elszállítása, természetvédelmi szempontból értékesebb csatornaszakaszok kotrásból történő kihagyása). Törekedni kell arra, hogy a létesítendő új árkok, csatornák nyomvonala lehetőség szerint élővilág-védelmi szempontból értéktelenebb területeken kerüljön kijelölésre.

1

1.3. Az EVD-ben foglaltak szerint anyagnyerőhelyek kialakítását tervezik. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely létesítése védett természeti és/vagy Natura 2000 területen a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Amennyiben az anyagnyerőhelyek létesítése a hatástanulmány részét képezi, úgy külön előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Ebben az esetben, a tanulmányban a tervezett anyagnyerőhelyek létesítésének és üzemeltetésének környezeti hatásait, az anyagnyerőhelyek helyét (település, helyrajzi szám), az igénybe vett területek természetbeni művelési ágát, a megközelítési útvonalakat, a mentett humusz depóniájának tervezett helyszíneit és az igénybe vett területek rekultivációját is szükséges meghatározni, bemutatni. 1.4. A Nagyari tározó bevezető műtárgyának a helye, valamint a Szatmárcsekei tározótér esetében az EVD-ben 1. számú vízbevezetési helyként jelölt terület módosítása válhat szükségessé az itt található élőhely védelme érdekében, ezért a hatástanulmányban a vízbevezetés helyeként más alternatívákat is be kell mutatni! 1.5. A kivitelezésből (földmunkák, taposás stb.) eredő bolygatás és a tározás miatt özönfajok (így pl.: Amorpha fruticosa, Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Reynoutria spp., Helianthus tuberosus, Heracleum sosnowskyi) nagyarányú terjedése valószínűsíthető, amely jelentős ökológiai kockázatot jelent, ezért az inváziós növényfajok várható terjedéséből eredő problémák részletes vizsgálatát kérjük elvégezni! Ismertesse, hogy a létesítés és az üzemeltetés az özönnövények terjedését, a gyomosodást várhatóan hogyan és milyen mértékben befolyásolja! Az özönfajok visszaszorítását és térnyerését milyen eszközökkel kívánják végrehajtani illetve megakadályozni a beruházás megkezdése előtt és az utómunkálatok keretében? 1.6. Előzetes felmérések elvégzése szükséges- az arra alkalmas periódusban-, hogy az építési munkálatok által igénybe vett területeken (tervezett töltés nyomvonal+munkaterület) védett növényfajok állománya megtalálható-e? Amennyiben a felmérés alapján az állapítható meg, hogy egyes védett növényfajok a tervezett beruházás hatásviselői lehetnek, úgy a potenciális kedvezőtlen hatások mérséklésére tett javaslatokkal szükséges kiegészíteni a természetvédelmi tervfejezetet. Abban az esetben, ha áttelepítés válik szükségessé akkor, növényáttelepítési tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a módszert és az áttelepítés helyszínét. Az áttelepítési tervet a hatástanulmány részeként kell benyújtani! 1.7. Az EVD 225. oldalán rögzítettek szerint szükséges ökológiai alapállapot felvételt kell készíteni a tározó építése előtt. A hatástanulmánynak tartalmaznia kell a biomonitoring tervet, annak időbeli ütemtervét, a monitoring során figyelembe veendő szempontokat (vizsgálati módszer, fajok, felmérés, mintavétel helye, gyakorisága, ütemezése stb.)! 1.8. A környezeti hatástanulmányt a hatásbecslés tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével szükséges elkészíteni. Az EVD mellékleteként benyújtott hatásbecsléshez képest egy tartalmilag részletesebb dokumentáció összeállítása szükséges, figyelembe véve jelen határozat rendelkező részében meghatározott további vizsgálatokat. 1.9. A Tisza-Túrközi árapasztó tározó tervezett vízbevezetési helyén a csigák előfordulását vizsgálni szükséges, különös tekintettel a Chilostoma banaticum-ra. Amennyiben szükséges úgy a védett és/vagy Natura 2000 jelölő fajok védelme érdekében az állomány védelmét, megóvását célzó javaslatokat kell tenni. 1.10. A Theodoxus transversalis esetén az állományok részletes felmérése, alapos hatásbecslés indokolt, tekintettel a beruházásnak a fajt potenciálisan erősen veszélyeztető jellegére. 2

1.11.Az érintett lepkefajok esetében – a más fajoknál leírtakhoz hasonlóan – meg kell vizsgálni és meg kell jelölni azt az időszakot amikor a munkálatok a legkisebb problémát okozzák, kiemelt figyelemmel az esetlegesen előforduló Eriogaster catax vizsgálata. 1.12. Az Euphydryas maturna esetében nem csak a kivitelezés munkálatai, hanem – esetlegesen érintett élőhelyek esetén – maga a víztározás, az élőhelyek talajszintjének vízzel való elöntése is jelentős hatást gyakorolhat, így szükséges ennek részletes vizsgálata. 1.13. Az EVD élővilág-védelmi fejezetében a kétéltűekre, hüllőkre gyakorolt hatások vizsgálata során nem valószínűsítik a Zootoca vivipara és a Vipera berus előfordulását, annak ellenére, hogy a hatásterületen való jelenlétükre biotikai adatok vannak. Ezen fajok felmérését és az esetleges állományokra gyakorolt hatások vizsgálatát is szükséges elvégezni. 1.14. A tervezett tározóterek gyepterületein jelentős fészkelő a fokozottan védett és Natura 2000 jelölő faj, a Crex crex. Természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű ezen faj védelmében módosítások beépítése, alternatívák vizsgálata. Ezért a fajt érintő hatások vizsgálata és ezek elemzése, illetve kárenyhítő-vagy elkerülő tervek kidolgozása szükséges. 1.15. Vizsgálni kell a Lanius collurio, Sylvia nissoria, Lanius minor, Lanius excubitor fajokra a területfoglalás által gyakorolt hatásokat. Szükséges bemutatni a káros hatások elkerülése érdekében tervezett intézkedéseket is. 1.16. A természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek felmérését el kell végezni, ideértve a Natura 2000 jelölő élőhelyeket. Szükséges megjelölni az ökológiai szempontból értékes élőhelyek Á-NÉR besorolását, természetbeni művelési ágát, a Natura 2000 jelölő élőhelyek típusát, jelölő élőhelyek kódját. Az érintett területek rövid botanikai jellemzése szükséges! Meg kell határozni az igénybe venni tervezett területek nagyságát, ki kell térni a munkálatok részletes leírására, az esetlegesen szükséges növényzetirtásra, a kiásott föld deponálására is! Be kell mutatni az érintett élőhelyek állapotában bekövetkező változásokat. Javaslatokat kell tenni a hatások mérséklésére (pl.: időbeli korlátozás, munkaterület kijelölése, roncsolt Natura 2000 területek helyreállításának terve). 1.17. Szükséges az árvízi elöntés érintett növénytársulásokra gyakorolt hatásainak az EVDben foglaltaknál részletesebb bemutatása, különös tekintettel arra, hogy a növényzet diverzitására, valamint a hatásterületen előforduló botanikai szempontból értékes fajokra a víztározás milyen hatással lesz! Ezzel összefüggésben be kell mutatni, hogy a hatásviselő élőhelyekhez kötődő állatfajok a vegetáció esetleges változásaira hogyan reagálnak! 1.18. A töltések védelme érdekében hullámvédő erdősáv telepítése szükséges. A környezeti hatástanulmányban kérjük meghatározni a hullámvédő erdősáv kiterjedésének tervezett területét (település, helyrajzi szám, szélesség), térképi ábrázolását. A tervezett erdősávok területén vizsgálni kell a védett fajok, Natura 2000 területen pedig a jelölő fajok és/vagy jelölő élőhelyek előfordulását is. Országos jelentőségű védett természeti és/vagy Natura 2000 területen a gyep feltörés engedélyköteles tevékenységnek minősül, továbbá védett természeti területen termőföld művelési ágának megváltoztatása is a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött. Felhívom a figyelmet arra, hogy a tervezett hullámvédő erdősávok területének felmérése során a természetbeni állapotot kell alapul venni, abban az esetben, ha az nem egyezik az ingatlan-nyilvántartásban rögzítettekkel! 1.19. A hatástanulmány készítése során a Natura 2000 hatásbecslésben javasolt kárenyhítő intézkedések részletes vizsgálata, a módszerek részletes kidolgozása és a megvalósítása leírása is szükséges.

3

1.20. A benyújtott Natura 2000 hatásbecslés szerint kiegyenlítő intézkedéseket igénylő élőhely megsemmisüléseket részletesen kell jellemezni, a kompenzáció mértékét, jellegét és megvalósulási helyszíneit, a megvalósítás módját részletesen ki kell dolgozni. 1.21. Az EVD-ben foglaltak szerint szükség lesz a meglévő infrastruktúra nyomvonalak módosítására is. A környezeti hatástanulmányban szükséges bemutatni a tervezett infrastruktúra kiváltásokat (gáz, víz – és elektromos vezeték), mint a tervezett komplex fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységeket. Ismertetni kell a szanálás, kiváltás és építés környezeti hatásait, térképen ábrázolni szükséges a tervezett nyomvonalakat. Amennyiben részletes tervek hiányában a környezeti hatástanulmányban az infrastruktúra kiváltásokra nem térnek ki, és így a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak sem képezi tárgyát, úgy a környezetvédelmi hatóság a későbbiekben önálló eljárásban (pl.: előzetes vizsgálati eljárás) fogja megvizsgálni ezen beruházások környezeti hatásait és teszi meg a szükséges előírásokat. 1.22. A környezetvédelmi hatástanulmányban mutassa be a tározó tervezett üzemeltetési rendjét, milyen lehetőségek lesznek a vízborítottság szabályozására, hogyan tervezik az árasztást, milyen ütemben és milyen árasztási szintekkel! Felhívom a figyelmét, hogy a környezeti hatástanulmány készítése során az élővilág-védelmi tervfejezetet az aktuális vizsgálati eredmények valamint biotikai adatok felhasználásával kell összeállítani! A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi engedélyt. A környezetvédelmi hatóság ezt a határidőt kérelemre egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás. A kérelmet és annak mellékleteit 2 nyomtatott példányban és 1 példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. A környezeti hatásvizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 1.350.000 Ft., melynek megfizetésére az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg az ügyfél köteles. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv SZR/079/01503-2/2014. számú, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze HBD/02/00241-4/2014. számú, a Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2778/2014. számú, a Tiszakóródi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 800-5/2014. számú, Tiszakóródi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 171-3/2014. számú, Túristvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 251-3/2014. számú, a Kisari Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1212/2014. számú, Fehérgyarmat Város Jegyzője 3919/2014. számú, a Kölcsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1271-1/2014.KKOHK. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül hozzájárult a beruházás megvalósításához. 2. Az előzetes vizsgálati eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./4424-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalás 2.1.1. A benyújtandó környezeti hatástanulmányban az érintett mezőgazdasági területekre vonatkozóan – talajvizsgálatokkal alátámasztott – humuszgazdálkodási tervfejezet (letermelt, deponált, felhasznált humusz m³-ben, térképen bejelölve) elkészítése szükséges. 4

2.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 11203/2014/VH. számú illetve 3518-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel adta meg: 2.2.1. A tervezett tározó területe érinti a sérülékeny földtani környezetű Milota kistérségi vízmű 3234-28/2003. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezet B zónáját és a Szatmárcseke- Tiszakóród távlati vízbázis H-6090-12/2004. számú határozattal kijelölt hidrogeológiai védőövezet B zónáját, ezért a kivitelezési munkákat fokozott gondossággal kell végezni úgy, hogy a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződhessen. 2.2.2. Az árvízi tározók létesítése és üzemeltetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyre a vízjogi engedélyeket be kell szerezni az illetékes Vízügyi Hatóságtól. 2.2.3. Az árvízi tározók az árvíz levonulására jelentős hatást gyakorol azáltal, hogy a javulnak a nagyvízi meder árvíz hidraulikai lefolyási viszonyai. 2.2.4. A Milotai tározónál bányaművelés alatt álló terület (kavicsbánya) is van a tározótérben, ezért a felszín alatti vizek védelme érdekében a bánya területének a tározó téren kívülre kell kerülni. A bánya területe a Tisza folyó kavics hordalékkúpján helyezkedik el, amelyben a felszín alatti vizek kelet-délkelet felől áramlanak, ami az említett vízbázisok utánpótlódását biztosítja. A bányaművelés során a kavicsot fedő és a felszín alatti vizek védelmét biztosító agyagréteg letermelésre került, így a felszín alatti víz közvetlen kapcsolatban van a felszínnel. A tározó mentett oldali részén a tározótöltéshez viszonylag közel szintén bányaművelés folyik. Itt – különös tekintettel a nagy vízvezető képességű kavics altalajra – töltésállékonysági és altalaj szivárgási vizsgálatok elvégzése szükséges, figyelemmel a bánya rézsűállékonyságára és a bányába átszivárgó víz mennyiségére is. 2.3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala SZ-10D/00021-2/2015. számon módosított SZ-10D/02138-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi előírásokat tette: 2.3.1. A tárgyi beruházás egészére vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. 2.3.2. Az előzetes régészeti dokumentációt a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és szükség szerint próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. 2.3.3. Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. 2.3.4. A beruházó az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére jogosult Magyar Nemzeti Múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni. 2.3.5. A próbafeltárást a feltárást végző intézmény – az erről szóló a beruházóval kötött szerződés megküldésével bejelenti az örökségvédelmi hatóságnak. 2.3.6. A próbafeltárás eredményei, továbbá a feltáró intézmény javaslata alapján további régészeti szakfeladatok (teljes felületű feltárás) megállapítására kerülhet sor. 2.3.7. Az előzetes régészeti dokumentációt a további engedélyezési eljárás során kell a Hivatalomhoz benyújtani, mielőtt a tárgyi beruházás megkezdődik. 2.3.8. A tervezett beruházás kivitelezése csak a régészeti kutatás befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 2.3.9. A tárgyi létesítmény műszaki átadás-átvételének és üzemeltetésének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása.

5

2.4. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság HBG/01/119262/2014. számú szakhatósági állásfoglalása az alábbi kikötést tartalmazza: 2.4.1. A tervezett tevékenység erdő igénybevételével jár, ezért csak az erdészeti hatóság által – kérelemre- lefolytatott igénybevételi eljárás után, a jogerős igénybevételi engedély birtokában kezdhető meg. 2.5. A Miskolci Bányakapitányság MBk/2400-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása szerint a töltésépítések anyagszükségleteinek biztosítása csak az alább részletezett jogszabályi előírások betartásával történhet: 2.5.1. Az ásványi nyersanyagok természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A létesítmény megvalósításához szükséges ásványi nyersanyag csak bányahatósági engedéllyel rendelkező bányaüzemből származhat, illetve felhasználható építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel összefüggésben, vagy vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggésben kitermelt ásványi nyersanyag. Az árvízvédelmi rendszer fejlesztésére vonatkozó vízjogi engedélyek a létesítmények anyagigényének fedezésére ún. „anyagnyerőhelyek” létesítésére nem jogosítanak. 2.5.2. Nem kell bányajáradékot fizetni, ha a kitermelés a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges, illetőleg ha a felhasználás a kitermelt ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történik (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (6) bek. alapján). 2.5.3. A Bányakapitányság jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálatára irányuló eljárást folytat azzal szemben, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (1) bek. alapján). 2.6. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala 10426-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá a tevékenység folytatásához: 2.6.1. Az Öko Zrt. által készített dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a tervezett árvízi tározók megvalósítása során termőföld igénybevételére is sor kerül. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) előírásai szerint ez az igénybevétel termőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a kivitelezési munkák megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint. Tekintettel arra, hogy kizárólag ingatlanügyi hatóság engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani, az árvízi tározók építésével érintett termőföldek vonatkozásában a beruházás megkezdése előtt az igénybe venni tervezett termőföld végleges más célú hasznosításának – a Tfvt. rendelkezéseinek megfelelő – engedélyezését kell kérni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól. A fentiek alapján a tervezett árvízi tározók építése csak a területileg illetékes járási földhivatal más célú hasznosítást engedélyező határozatának birtokában kezdhető meg, mely engedély nem mentesíti a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Az eljárás során az előzetes vizsgálati eljárás, valamint a talajvédelmi, erdészeti és földhivatali szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel eljárási költségként, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 427.500,-Ft., melyet az ügyfél megfizetett, egyéb eljárási költség nem keletkezett.

6

A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik - a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. Határozatom ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a környezetvédelmi hatósághoz 16 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, díja 270.000,- Ft., mely a következő díjtételekből tevődik össze: 125.000,- Ft. az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, 25.000,- Ft. a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 120.000,- Ft. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatal szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 147.500,- Ft., mely a következő díjtételekből tevődik össze: 2.500,- Ft. az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, továbbá 25.000,- Ft. a talajvédelmi-, és 120.000,- Ft. a földhivatali szakhatósági jogorvoslati eljárás díja. A fellebbezési díj teljes összegét a környezetvédelmi hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-01711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A szakhatósági állásfoglalás(ok) ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A fellebbezés alapján a felügyelőség a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja, illetve dönthet annak az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztéséről. INDOKOLÁS A Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) megbízásából 2014. október 01-én benyújtotta a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre a „Felső-Tiszán tervezett árvízi tározók” c. előzetes vizsgálati dokumentációt. A tervezett beruházás besorolható a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 102. pontjába [Állandó árvízvédelmi mű vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és település belterületen], az 1. számú melléklet 47. pontjába [Állandó árvízvédelmi mű országos jelentőségű védett természeti területen] valamint az 1. számú melléklet 53. pontjába [Duzzasztómű vagy víztározó 2 millió m³ duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől], mely szerint környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenység.

7

A Viziterv Environ Kft. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezte a felügyelőségen, annak tisztázása érdekében, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró ok fennáll-e. Az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM. rendelet 1. sz. melléklet I. 49. pontja értelmében díjköteles, a díj mértéke 250.000. Ft. Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésekre is sor került. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15.7.1. pontja alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága szakhatósági közreműködésének igazgatási szolgáltatási díja 7.500,- Ft. A hiv. VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.4. pontja alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság talajvédelmi igazgatási díja 50.000,-Ft. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18.§ (1)-(3) bekezdései alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatalának szakhatósági közreműködési díja 120.000,-Ft. Az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díjat, összesen 427.500,- Ft.-ot a 9345-2/2014. számú hiánypótlási felhívás kézhezvételét követően megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 158. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.” Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére a felügyelőség az ügyfelet kötelezte. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A tervezett tevékenység rövid ismertetése, a beruházás által érintett terület: A korábbi legnagyobb vízszinteket is meghaladó árhullámok kezelése az árvízvédelmi rendszer jelentős fejlesztését és részbeni átalakítását igényli a kockázatok csökkentése érdekében. A meglévő árvízvédelmi rendszerek folyamatos fejlesztése mellett szükségessé vált az egész Tisza-völgy átfogó árvízvédelmi fejlesztése, melyre megoldásokat a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése” (VTT) című programban dolgoztak ki. Ezek közül az egyik megoldás az árapasztó tározók létesítése, mellyel jelentősen növelhető a hazai Tisza-völgy árvízi biztonsága. A tározó fejlesztési elképzelések a Felső-Tisza térségére is kiterjedtek. A határtérség árvízvédelmét Magyarország és Ukrajna csak együttesen képes teljesíteni. A fejlesztések első lépéseként a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a tervek elkészítésére a HUSKROUA/1001/221 számú ENPI projekt keretében forrásokat nyert a „Közös magyarukrán komplex síkvidéki árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztési program előkészítése a Felső-Tisza Visk-Vásárosnamény közötti szakaszára”, komplex magyar oldali munkáinak előkészítésére. Jelen munka a Felső-Tisza térségében tervezett három, Nagyari, a Szatmárcsekei és a Milotai árvízi tározó fejlesztési lehetőségének feltárására vonatkozik. A fejlesztés alapcélja az árvízveszély csökkentése, ami a környezet egésze, az emberi életkörülmények szempontjából is kedvező hatású. A tározórendszer megvalósításával kialakítható vízpótló, esetleges vízvisszatartó vízgazdálkodási fejlesztés egy a jelenleginél

8

kedvezőbb tájhasználati struktúra kialakítását segíti elő, így társadalmi-gazdasági előnyöket biztosít. Az EVD-ben foglaltak szerint az előzetes egyeztetések és vizsgálati eredmények alapján a tervezők a tározórendszer kialakítására két javaslatot tettek, melyek közül a három tározóból álló „A” javaslat műszaki jellemzőit mutatták be részletesen a dokumentációban és ezek megvalósításának környezeti hatásait értékelték. Ez a javaslat egyébként a „B” változat összes tározóját tartalmazza. Az „A” változat annyiban tér el a „B” javaslattól, hogy az tartalmazza a a Nagyari tározót is. Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő tározási változatok közül a megvalósításra javasoltak és azok legfontosabb műszaki adatai a következőek: Tisza-Túr közi árapasztó tározó 3. változat (Milotai tározó)    

Beeresztő műtárgy helye: 740,0 fkm (155+200 tkm) Tervezett tározási szint (mBf): 118,0 Becsült térfogat (Mm3):45,0 Becsült terület (km2): 17,0

Tisza-Szamos közi felső árapasztó tározó 1. változat, Szatmárcsekei csökkentett tározó rész    

Beeresztő műtárgy helye:723,6 fkm (135+910 tkm) Tervezett tározási szint (mBf): 114,8 Becsült térfogat (Mm3): 40,9 Becsült terület (km2): 14,5

Tisza-Szamos közi felső árapasztó tározó 1. változat, Nagyari csökkentett tározó rész    

Beeresztő műtárgy helye: 707,5 fkm (129+170 tkm) Tervezett tározási szint (mBf): 112,8 Becsült térfogat (Mm3):47,8 Becsült terület (km2): 18,9

Az előzetes vizsgálati dokumentáció melléklete (2. sz. melléklet – A terepbejárás tapasztalatai) alternatív megoldásként említi a „Kisari tározót”. Az előkészítési munkák során elvégzett 1D modellezési eredmények alapján az alsó tározótér kialakítása a fejlesztések egy következő fázisában javasolt, tekintettel arra, hogy a meglévő, a kialakítás alatt levő, illetve a Tisza-Túrközi (Milotai), valamint a felső tározók együttes hatása elegendő árapasztó hatást biztosítanak. Ezért a Tisza-Szamos közi alsó tározási változatok (Kisari) további előkészítő vizsgálatára jelen projekt keretében nem került sor. A modellezési eredmények, továbbá a lakossági ellenvélemények, valamint a természetvédelmi szempontok miatt ezen tározó megvalósításának környezeti hatásait nem vizsgálták az EVD-ben, az nem képezte tárgyát a 301/2015. ügyszámon lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak. Kiegészítő létesítmények:  Meglévő földutak összekötése annak érdekében, hogy a töltésekkel elvágott meglévő utak funkciója megmaradjon, és minden ingatlan megközelíthető legyen.  Azokon a helyeken, ahol csatornákat keresztez a tervezett töltés összekötő csatornák létesítésére is szükség lesz.  Tározók szélén hullámvédő erdősáv telepítése 20, 40, ill. 80 m szélességben.

9

 Anyagnyerőhelyek kialakítása (Jelen fázisban még nem ismert helyük.) A VTT eddig megtervezett tározóihoz hasonlóan elsősorban a tározó belsejében, és ha lehetséges rosszabb minőségű szántó területeken lesznek. A tározók létesítése mellett egyéb kiegészítő tevékenységek is szükségessé válhatnak: a tározótereket érintő belvízelvezető csatornák rekonstrukciója, vízfolyások mederrendezése, kotrása, új tápcsatornák létesítése, vízkormányzó, vízelosztó műtárgyak kialakítása, növényzetirtás. Kivitelezés időtartama: egy tározó megépítésének időtartama 2 – 2,5 évre tehető. Az előzetes becslések alapján a tározóterek elárasztására 30-40 évenként, azaz katasztrófával fenyegető árvíz esetén lehet szükség. Ekkor a tározók 1-2 nap alatt feltölthetők. A tározók leürítése mintegy 10-14 nap elteltével kezdődhet meg. A leürítés időtartama 2-3 hétre tehető. A leürítés a tervezett leürítő műtárgyakon, illetve a belvízlevezetéskor igénybevett útvonalakon, tehát a Milotai tározónál a Túr felé, a Szatmárcsekei tározónál az Öreg-Túr és Nagyari-Túr igénybevételével, a Nagyari tározónál az Öreg-Túr, azaz a Túr-Belvíz főcsatorna igénybevételével történik a Tisza felé. A tervezett tározók alkalmasak lesznek arra, hogy az árvízi célú üzemeltetésen kívül, vízpótlási célból is vizet juttassanak a vizsgált területekre, esetenként akár szivattyúzással is. A tervezett fejlesztés hatásai figyelemmel az előzőekre az alábbi 11 települést érinti: Fehérgyarmat, Kisar, Milota, Nagyar, Penyige, Sonkád, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Túristvándi. A tervezett tevékenység országhatáron átnyúló hatásai: Jelen esetben a környezeti hatásvizsgálat tárgya egy ukrán – magyar közös projekt, mely mindkét ország területén tartalmaz beavatkozásokat és mindkét oldali vízgyűjtőterületre hatással lesznek. A tervezett beavatkozások azt célozzák, hogy az ukrán és magyar oldalon egyaránt javuljon az árvízi biztonság és kiegyensúlyozottabbá váljon a térség vízgazdálkodása. A tervezett fejlesztéseket mindkét fél ismeri, a határon átterjedő káros vagy kedvezőtlen jelentős hatás nem várható. Az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása: A felügyelőség a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően hivatalában, valamint honlapján az eljárásról a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé és a 3. § (4) bekezdés értelmében a közzététellel egyidejűleg a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a hatásterülettel érintett települési önkormányzatok jegyzői részére is megküldte 9345-4/2014. számú iratához mellékelve, akik gondoskodtak a közlemény közhírré tételéről. Az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan nem érkezett észrevétel a felügyelőségre illetve az érintett települési önkormányzatok jegyzőihez sem. A felügyelőség a Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján a 9345-6/2014. ügyszámú levelében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.; HNPI), mint ismert ügyfelet értesítette az eljárás megindításáról, ezzel egyidejűleg belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult a HNPI-hoz. A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során a benyújtott dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai, valamint a rendelkezésére álló adatok alapján ítélte meg a

10

tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatásait, ill. határozta meg a környezeti hatástanulmány kidolgozása során vizsgálandó szempontokat. A felügyelőség az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakhatóságként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Miskolci Bányakapitányságot, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítészét, Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Jegyzőjét, Túristvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, Tiszakóródi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, Kisari Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, Kölcsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét kereste meg 9345-5/2014. számú iratával. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásaikat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az SZR-079/01503-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) által megbízott Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) által előterjesztett „FelsőTiszai árvízi tározók” megvalósítására vonatkozó előzetes környezeti vizsgálat ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u 12-14.) megkeresése nyomán a bemutatott adatok alapján jelentős környezeti hatást nem állapít meg. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) által megbízott Viziterv Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) által előterjesztett a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósítására vonatkozó előzetes környezeti vizsgálat ügyében eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70.§-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3-4. § rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg

11

Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg: A tervezett beruházás kivitelezése és működtetése során – a bemutatott számítások, adatok szerint – jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humánegészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze HBD/02/00241-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül az alábbiak szerint adta meg: „Felügyelőségüktől a fenti hivatkozási számon, 2014. október 28.-án érkezett megkeresésére – az elektronikusan közzétett előzetes vizsgálati dokumentáció alapján – a tárgyi árvízi tározók előzetes vizsgálati engedélyezési eljárással kapcsolatban területrendezési szakhatóságként az alábbi állásfoglalást adom: „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósítására vonatkozó szakhatósági hozzájárulást területrendezési szempontból megadom. A környezetvédelmi előzetes vizsgálati szakasz lezárásához – feltétel nélkül hozzájárulok. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (9) előírása alapján az állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során keletkezett határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

12

Indokolás Illetékességem a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 2. sz. melléklet 7. pontja határozza meg, melynek alapján az Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére terjed ki. A Felügyelőség a tárgyi ügyben a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 12. pontja alapján kérte szakhatósági állásfoglalásomat. A melléklet 12. pontja alapján az Állami Főépítész a területrendezési tervekkel való összhang megállapításának szakkérdésében területrendezési szakhatóságként jár el. Szakhatósági jogköröm a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang vizsgálatára terjed ki. A Korm. rendelet 7. melléklet II. A) 1. 3. alpontja alapján a tervezett „Felső-Tiszai árvízi tározók” országos jelentőségű egyedi építménynek minősülnek, mint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (továbbiakban: VTT) keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározó. E körben szakhatósági állásfoglalásom tárgyát képezi, hogy az illetékességi területemet érintő árvízi tározók összhangban vannak-e a hatályos – országos és térségi – területrendezési tervekkel. Jelenleg hatályos vizsgálandó területrendezési tervek:  2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT), valamint a  19/2011. (XII.1.) Közgyűlési rendelettel jóváhagyott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési Terv (továbbiakban: SZSZBM TrT rendelet). A Felső-Tiszai árvízi tározókra vonatkozó az elektronikusan közzétett dokumentációt áttanulmányozva a területrendezési tervekkel való összhangot vizsgálva a tényállás tisztázása során az alábbiakat állapítottam meg: Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT tv.) szóló 2003. évi XXVI. törvény 2. sz. melléklete (az Ország Szerkezeti Terve) tartalmazza – a törvény jóváhagyásakor területi elhelyezésében már ismert – a VTT keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat. Az országos jelentőségű vízi létesítményekre vonatkozóan a VTT keretében megvalósuló – köztük a területi elhelyezésében még csak elvi elhatározás szintjén ismert – vízkár-elhárítási célú szükségtározók szempontjából meghatározó települések felsorolását az 1/11. számú melléklet 10. (Tisza-Szamosközi alsó), 11. (Tisza-Szamosközi felső) és 12. (Tisza-Túrközi) alpontjai tartalmazzák. A Tisza-Szamosközi alsó Fehérgyarmat település, a Tisza-Szamosközi felső Fehérgyarmat település, és a Tisza-Túrközi Tiszakóród települések közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti. A fenti térbeli rend követelményének a tervezett Felső-Tiszai árvízi tározók megfelelnek, mivel az előzőek szerinti települések közigazgatási területététől számított 25 kilométeres környezetén belül tervezettek. Az OTrT tv. 2013. évi CCXXIX. tv. (továbbiakban: Mtv.) megállapított rendelkezései értelmében a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének térségi övezete még új elem, ezért azt a 13

SZSZBM TrT rendelet 1. sz. melléklete (a megye térségi szerkezeti terve) még nem tartalmazhatja. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felső-Tiszai árvízi tározók és a területrendezési tervek közötti összhang biztosított, ezért az előzetes vizsgálati szakasz szerinti környezetvédelmi engedély megadásának területrendezési akadálya nincs. Állásfoglalásom a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 7. pontjában foglalt illetékességi szabályokon alapul, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdés alapján az 5. sz. melléklet 12. pontjában megállapított hatáskörömben hoztam meg. Döntésem  az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9.§ (1); 10.§ (2); 31/A.§ (2)  a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet 7. melléklet II. A. 1. 3. alpontja;  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33.§ (8) bekezdése, 44.§ rendelkezésein alapul. Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44.§ (9) bekezdés alapján adtam. Kérésének megfelelően tájékoztatom arról, hogy nincs olyan általam kiadandó határozat mely olyan tevékenységre irányulna, ami a környezetvédelmi engedélyt illetve annak végrehajtását befolyásolná. Amennyiben készül környezeti hatásvizsgálat úgy kérem, hogy a tervezési terület térségi övezeti érintettségből következő hatásokat vizsgálják meg. Érintett országos övezetek: országos ökológiai hálózat övezete, jó termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, országos vízminőség-védelmi terület övezete. Az OTrT tv. rendelkezése értelmében az egyes övezetek tényleges területi lehatárolása a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) Korm. rendeletben előírt adatszolgáltatási eljárás eredményeként történik.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./4424-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása szerint a FelsőTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére a „FelsőTiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálati eljárása talajvédelmi szempontból – az előzetes vizsgálati dokumentáció 7.3.2.1, 7.3.2.2 és a 9.2.3. pontjaiban megfogalmazott talajvédelmi előírásainak betartása mellett – lefolytatható. Szakhatósági állásfoglalását a rendelkező rész 2.1.1. pontjában rögzített feltétellel adta meg és az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának ügyében az előzetes vizsgálati eljáráshoz adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a mellékelt előzetes

14

dokumentáció (Készítette: ÖKO ZRT. 1013 Budapest, Attila út 16.; Kelt: Budapest, 2014. szeptember; Msz.: 102/2014) alapján. A kérelmező a 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet 12.9.4. pontjában meghatározott 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult. Ugyanakkor megállapítottam, hogy a töltésépítésekhez, anyag-nyerőhely kialakításokhoz kapcsolódó nagy mennyiségű termőföld (humuszos termőréteg) mozgatása (letermelése, deponálása, felhasználása) miatt talajvédelmi szempontból jelentős hatás várható. Mivel az időlegesen és véglegesen más célra hasznosított termőföldek nagysága valószínűleg meghaladja a 300 ha-t, ezért a benyújtandó környezeti hatástanulmányban kérjük az érintett mezőgazdasági területekre vonatkozóan – talajvizsgálatokkal alátámasztott – humuszgazdálkodási tervfejezet (letermelt, deponált, felhasznált humusz m3-ben, térképen bejelölve) elkészítését. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21.§ (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi ás megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala 10426-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírással adta meg, amely a határozat rendelkező részének 2.6.1. pontjában szerepel. Az ingatlanügyi hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, valamint földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) megkeresésére a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19) kérelmére az Öko Zrt. (1012 Budapest, Attila u. 16.) által készített „Felső-Tiszai árvízi tározók” előzetes vizsgálata tárgyában 9345-5/2014. számon megkereséssel fordult a Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatalához- a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján – szakhatósági állásfoglalás kiadásának érdekében.

15

A Tfvt. 2. § 19. pontjának rendelkezései szerint „termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, vagy fásított terület művelési ágban van – nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Etv.-ben meghatározott erdőnek minősül.”, tehát a megküldött dokumentációban foglaltak alapján a víztározóval érintett ingatlanok közül több földrészlet is termőföldnek minősül. A Tfvt. 10. § (1) bekezdése szerint „Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” A hivatkozott jogszabály 10. § A. (1) „Termőföld más célú hasznosításának minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik”. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (1) bekezdése szerint „Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” A hivatkozott jogszabály 10/A. § (1) bekezdése alapján „Termőföld más célú hasznosítása megkezdésnek minősül: a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik; 14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy b) terméskiesés következik be, c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d) a talajszerkezet károsodik.” A megkeresés melléklete alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás során több település területén termőföld igénybevételére is sor kerül. Mindezek alapján a tervezett árvízi tározók építéséhez a szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően az érintett termőföld területek más célú hasznosításának engedélyezését írtam elő. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdése szerint „Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért – ideértve az ingatlanügyi hatóságnak külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is külön meghatározó összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni az eljárás tárgyát képező földrészletek darabszáma alapján.”

16

A szakhatósági közreműködés díját 120000 Ft-ot a Viziterv Environ Kft. 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 11. átutalással megfizette. Hatáskörömről és a jogorvoslati lehetőségről a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, 7. § (1) bekezdése, valamint 9. § (1) bekezdése; illetékességemről a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. § a) pontja rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala SZ-10D/00021-2/2015. számon módosított SZ10D/02138-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, melyek a határozat rendelkező részének 2.3.1.-2.3.9. pontjaiban szerepelnek. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz 2014. október 22. napján. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezési területen nyilvántartott régészeti lelőhely található, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7.§ 31. pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 7.§ 31. pontja szerint nagyberuházás, a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.) 17.§ k) szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében Étv. 30.§ b) szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek. A Kötv. 20/A. § (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 29. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni, kivéve ha a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség 17

vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. A Korm. r. 34. § (3) szerint a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. A fentiekre hivatkozással a Kötv. 23/C. §-a alapján az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséről rendelkeztem, a rendelkező részben ismertetett módon. A Kötv. a nagyberuházások esetében, a régészeti feladatellátás tekintetében idő- és költségkorlátot vezetett be. A Kötv. 23/B.§-a előírja, hogy a nagyberuházás esetén folytatott próba-és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/E.§-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kötv. 23/C. § (2) bekezdése előírja, hogy az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. Az előzetes régészeti dokumentáció az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának meghatározása mellett annak idő-és költségvonzatainak meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges, így biztosítottá válik a beruházói érdekek és a régészeti örökség védelmének összehangolása. Jelen esetben az előzetes régészeti dokumentáció a próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentumot jelenti, mivel a területen eddig korábban nem ismert lelőhely került elő, és mivel nem volt megállapítható a lelőhely kiterjedése, állapota és intenzitása, illetve a korábbi tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértéke, ezért a próbafeltárás eredményeivel alátámasztott előzetes régészeti dokumentáció alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő és költségvonzatainak meghatározására. A Korm. r. 29. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum (1113 Budapest, Daróci út 3., Tel.: 36 1 430 6007) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. A Korm. r. 29. § (2) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése szerinti esetet. Szakhatósági eljárásom során a Korm. r. 3. melléklet A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a Korm. r. 13. § (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98.§ (2)-(3) bekezdései, valamint a 99.§ (1) bekezdése alapján adtam meg. 18

A jogorvoslati utat a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Hatóságom hatáskörét a Korm. r. 2.§ (1) a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. melléklet 6. pontja, illetékességét a Korm. r. 2.§ (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 15. pontja határozza meg.” A Miskolci Bányakapitányság MBk/2400-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, amelyek a határozat rendelkező részének 2.5.1.-2.5.3. pontjaiban szerepelnek. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett tározók közül a Milotai tározó érinti a „Tiszabecs I.-homok, kavics” védnevű bányatelket. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú szakhatósági megkeresésében a Miskolci Bányakapitányságtól szakhatósági állásfoglalást kért a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata ügyében. A Bányakapitányságnak, mint szakhatóságnak a fenti eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17) Korm. rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint, az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontok alapján kell állásfoglalását megadnia. Az előzetes dokumentáció számos fejezetében („Tározó EVD” 73. oldal; 4. melléklet 18. oldal; stb.) rögzített, a tervezett árvízvédelmi létesítmények építésének ásványi nyersanyagigényét szolgáló ún. „anyagnyerőhelyek” vízjogi engedélyezési eljárás keretében való engedélyezésére a Bt., illetve a vízügyi eljárásokban alkalmazott hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget. A Bt. 23. § (1) bekezdés szerint a nyersanyag kitermelésére az 1. § (5) és (7) szakaszokban részletezettek kivételével, csak a bányatelek jogosultja kaphat engedélyt. A dokumentáció mindössze a milotai tározótérben tervezett töltés vonatkozásában határozza meg a töltéshez szükséges anyag származási helyét, a másik két tározóval kapcsolatban „anyagnyerőhelyek” kialakítását tervezi. A Bányakapitányság a megkeresés mellékleteinek áttekintését követően megállapította, hogy a tervezett létesítmény vonatkozásában, felmerül az ásványi nyersanyag védelmének érdekében, a rendelkező részben meghatározott jogszabályi előírások ismertetésének szükségessége, mert annak védelmét a bányafelügyelet hatáskörébe utalja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ának megfelelően járt el. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás e törvény 44. § (9) bekezdésében foglaltaknak felel meg.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság HBG/01/11926-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírással adta meg, amely előírás a határozat rendelkező részének 2.4.1. pontjában szerepel. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A megküldött Viziterv Environ Kft (4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő út 11.) által elkészített dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. 19

Megállapítottam, hogy a fejlesztéssel érintett földrészleteken az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó üzemtervezett erdő is található. A benyújtott dokumentumokból az igénybevétellel érintett terület pontos helye és nagysága nem állapítható meg. Amennyiben a beruházás során az erdőterületet érintik, az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt a tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni. Az igénybevétellel kapcsolatos szabályokat az Evt. 77-84. §-ai, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) 54-60. §-ai tartalmazzák. A fentiek figyelembe vételével szakhatósági állásfoglalásomat a rendelkező részben írtak szerint adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában előírt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díj fizetési kötelezettségének eleget tett. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet 8. pontja alapján, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2. § (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembe vételével adtam meg. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1120-3/2014/VH. számú és 3518-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, melyek a határozat rendelkező részének 2.2.1-2.2.4. pontjaiban szerepelnek. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12.-14.) a 2014. október 21-én érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Területi Vízügyi Hatóságtól a VIZITERV Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) kérelmére indult „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálati eljárás tárgyában. A Területi Vízügyi Hatóság a benyújtott dokumentumok, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg:  Az árvízi tározó az árvíz levonulására jelentős hatással van, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a alapján a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdés a) és b) pontja és 6. számú melléklet 2. pontja, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági 20

feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A Területi Vízügyi Hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az engedélyező hatóságot, hogy az érdemi határozatot a Területi Vízügyi Hatóság részére küldje meg.” Túristvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 251-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Túristvándi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 7. pontjában szereplő szakkérdésre vonatkozóan a tervezett megvalósításhoz feltétel nélkül HOZZÁJÁRULOK. Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít más, általános és eseti hatósági hozzájárulások, engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. A végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kérése tárgyában fordult hatóságomhoz a Felső-Tiszai árvízi tározók megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában. Az előzetes vizsgálati dokumentáció és mellékletei, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján megállapítom, hogy Túristvándi, Nagyar és Szatmárcseke települések vonatkozásában jelentős hatás nem feltételezhető. A létesítmény nyomvonala, helyi védelem alatt álló területet nem érint. Végzésem jogszabályi alapja: Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. § (6) bekezdés, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. sorban foglalt szakkérdés vonatkozásában, valamint Szatmárcseke Község Közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályzatról szóló 14/2005. (XII. 12.) KT számú rendeletnek, valamint Nagyar Község Szabályozási tervének, helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (VI. 15.) rendeletnek, és Túristvándi Község Önkormányzat helyi építési Szabályzatának figyelembevételével adtam ki.

21

Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogot a KET 44. § (9) bekezdése alapján biztosítottam.” Fehérgyarmat Város Jegyzője 3919/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresése alapján, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére, Fehérgyarmat Város Önkormányzat Jegyzője – mint a helyi környezet és természetvédelmi hatóság -, a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálati eljárásához, a helyi környezet – és természetvédelemre kiterjedő szakhatósági állásfoglalásomat megadom. Az előzőeken túlmenően megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nem jár helyi környezetés természetvédelmet érintő hatással. Továbbá megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a főhatóság által kiadásra kerülő engedélyes határozat jogerőre és végrehajthatóvá válását követően kezdhető meg. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek hely nincs, az ügyfél az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát az engedélyező hatóság által hozott határozata ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkereséssel élt hatóságom felé, a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában. Megkeresésében kérte, hogy a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában szereplő szakkérdésben, szakhatósági állásfoglalásomat, a 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adjam meg. Megkereséséhez elektronikus úton csatolta az ügyfél kérelmét és annak mellékleteit. A megküldött dokumentációkat átvizsgálva megállapítottam, hogy a megvalósítani kívánt beruházás nem sért helyi környezetvédelmi és természetvédelmi előírást. Továbbá megállapítottam, hogy a tervezett beruházás a főhatóság által kiadásra kerülő engedélyes határozat jogerőre és végrehajthatóvá válását követően kezdhető meg. Mindezek alapján megállapítottam, hogy a szakhatósági hozzájárulás megadásának akadálya nem volt, ezért hozzájárulásomat kikötés nélkül megadtam. Szakhatósági hozzájárulásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. mellékletének 7. pontja alapján biztosított hatáskörömben hoztam meg.

22

A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9). bekezdése alapján tettem.” Kisari Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1212/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Kormány Rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában foglalt hatáskörömben eljárva, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére és a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) által készített terv dokumentáció alapján a „Felső-Tiszai árvízi tározók” című előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett beavatkozáshoz szakhatósági állásfoglalásomat – kikötés nélkül – megadom. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízásából eljáró a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss E. u. 11.) előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez „Felső-Tiszai árvízi tározók” címmel. Az ügyben illetékességgel és hatáskörrel rendelkező Környezetvédelmi Felügyelőség, 481/2013. (XII.17.) Kormány Rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában foglalt szakkérdésben szakhatósági állásfoglalásomat kérte. Hatóságom a vizsgálati dokumentáció alapján szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. A hozzájárulásom elleni jogorvoslati lehetőségről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (9) bekezdése alapján, mely szerint „(9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” – a tájékoztatást biztosítottam. Szakhatósági állásfoglalásom jogszabályi alapját a 481/2013. (XII.17.) Kormány Rendelet 5. számú melléklet 7. pontja, valamint a Ket. 71.§-a alapján hoztam meg. A jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése alapján tettem.” Tiszabecsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2778/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésében foglaltakra a következő

23

SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom: A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére és a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 11.) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján indult eljárásban a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyába, az eljáráshoz kikötés nélkül hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére és a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 11.) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján indult eljárásban a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában közigazgatási hatósági eljárás indult. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 33. § (1) bekezdése és 5. melléklet 7. pontja értelmében, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője a kijelölt szakhatóság. A megkeresésben hivatkozott DVD lemezen rendelkezésre bocsájtott szakmai anyagok alapján megállapítottam, hogy az eljárás, tevékenység a környezet- és természetvédelemre kiterjedően védelmet előíró környezetveszélyeztetést nem gyakorol. Állásfoglalásom a fentebb hivatkozott jogszabályi helyen, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 44. § (6) bekezdésén alapszik. Jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.” Tiszakóródi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 171-3/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) kérelmére az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom ki: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél 2014. október 1-én indult előzetes vizsgálati eljárásban – a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére és a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Kiss Ernő u. 11.) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján – a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában szakhatóságom részéről kikötés nélkül hozzájárulok. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.

24

Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14.) 2014. október 22-én érkezett 9345-5/2014. számú megkeresésében – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-ában, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 33. § (1) bekezdésére és az 5. melléklet 7. pontjában hivatkozott szakkérdésben – szakhatósági állásfoglalást kért hatóságomtól a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában. A Korm. rendelet 5. melléklet 7. pontja értelmében, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja, az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóság a települési önkormányzat jegyzője. A megkeresésben (elektronikus formában) rendelkezésre bocsátott szakmai anyagok, így az ÖKO Környezetgazdálkodási, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. által készített „Előzetes vizsgálati dokumentációja” és mellékletei, valamint a terület kimutatások alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás, illetve tevékenység a környezet- és természetvédelemre kiterjedően védelmet előíró környezetveszélyeztetést nem gyakorol Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota települések vonatkozásában. Szakhatósági állásfoglalásom fent hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Ket. 44. § (6) bekezdésén alapszik. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.” Kölcsei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 1271-1/2014.KKOHK. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésében foglaltakra a következő SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t adom: A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél indult előzetes vizsgálati eljárásban a „Felső-Tiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában szakhatóságom részéről kikötés nélkül hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 2014. október 20. napján kelt 9345-5/2014. számú megkeresésében – a közigazgatási hatósági eljárás ás szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §ában, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási 25

feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 33. § (1) bekezdésére és az 5. mellékletének 7. pontjában hivatkozott szakkérdésben – szakhatósági állásfoglalást kért jegyzői hatóságomtól a „FelsőTiszai árvízi tározók” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyában. Hivatkozott Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. melléklet 7. pontja értelmében, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője a kijelölt szakhatóság. A megkeresésben (elektronikus formában) rendelkezésre bocsájtott szakmai anyagok, így az ÖKO Környezet Gazdálkodási, Technológiai, Kereskedelmi, Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. által készített „Előzetes Vizsgálat Dokumentációja” és mellékletei, valamint terület kimutatások alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás, illetve tevékenység a környezet- és természetvédelemre kiterjedően védelmet előíró környezetveszélyeztetést nem gyakorol. Állásfoglalásom a fentebb hivatkozott jogszabályi helyen, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (6) bekezdésén alapszik. Jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44.§ (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.” A Felügyelőség 9345-7/2014. sz. végzésében a Ket. 63. § (1) b) pontja alapján 2014. november 26-ra közmeghallgatás tartását rendelte el, melyre meghívta az eljárásba bevont szakhatóságokat és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A közmeghallgatás tartásáról a Felügyelőség hivatalában valamint honlapján közleményt tett közzé, továbbá 9345-8/2014. számon megkereste az érintett települési önkormányzatok jegyzőit a közmeghallgatásról szóló hirdetménynek a hatásterülettel érintett településeken történő közzététele érdekében. A közmeghallgatáson megjelent az ÖKO Zrt. képviseletében Magyar Emőke szakértő, a Viziterv Environ Kft. részéről Kerti Andor árvízvédelmi szakértő, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai és a hatásterületen élő ügyfelek egy része. A közmeghallgatáson az ÖKO Zrt. képviselője ismertette a tervezett beruházás környezeti hatásait, a Viziterv Environ Kft. munkatársa pedig a fejlesztés szükségességét, célját. A Felügyelőség munkatársa tájékoztatta a résztvevőket az előzetes vizsgálati eljárás menetéről, fontosabb eljárásjogi lépésekről. A közmeghallgatáson az ügyfelek által a beruházással kapcsolatban feltett kérdésekre a jelen lévő szakértők válaszoltak, szakhatóságok bevonására nem volt szükség. Az írásban benyújtott észrevételek környezeti hatás szempontjából lényeges tényeket, információkat nem tartalmaztak. A Felügyelőség a közmeghallgatásról kép –és hangfelvételt készített. A Felügyelőség 9345-36/2014. számon belföldi jogsegély iránti megkereséssel élt a tervezett tevékenység által érintett települések jegyzőihez azzal, hogy nyilatkozzanak az előzetes vizsgálati dokumentáció, annak kiegészítése és a rendelkezésükre álló egyéb adat, irat alapján, hogy a beruházás a hatásterülettel érintett települések - az előzetes vizsgálati eljárás időpontjában hatályos - településrendezési eszközeivel összhangban van-e, amennyiben nincs összhangban, az összhang megteremthető-e. Ha igen, hogyan, milyen feltételek teljesülése esetén teremthető meg, annak megteremtése legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig várhatóan megvalósulhat-e. 26

Kisar és Tiszabecs település jegyzője szerint a beruházás összhangban van a településrendezési tervvel. A felügyelőség nem tudta megállapítani a beruházásnak a településrendezési eszközökkel való összhangját Sonkád, Tiszacsécse települések vonatkozásában tekintettel arra, hogy nem rendelkeznek hatályos településrendezési tervvel. A beruházás jelen eljárás időpontjában nincs összhangban Fehérgyarmat, Penyige, Milota, Tiszakóród, Túristvándi, Nagyar, Szatmárcseke település rendezési tervével, azonban a rendezési terv céljaival, rendeltetésével a tározók létesítése, működése nem ellentétes, a fejlesztésnek a rendezési tervvel való összhangja a következő rendezési tervmódosítás során megteremthető. A kizáró okot legkésőbb a jogerős vízjogi létesítési engedély beszerzéséig meg kell szüntetni. Felhívom az érintett települési önkormányzatok figyelmét, hogy a településrendezési terv módosítására kizárólag akkor van szükség, ha a település közigazgatási területétét érintő, megvalósításra tervezett árvízi tározó a környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyát képezi majd. Amennyiben az adott tározók valamelyike, nem kerül továbbtervezésre úgy a településrendezési terv módosítása sem szükséges. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a tevékenység várható környezeti hatásait a felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Hulladék: Az építési tevékenység során kommunális hulladékok, szénhidrogén tartalmú veszélyes hulladékok, építési hulladékok, továbbá zöldhulladékok keletkezhetnek: Kommunális hulladékok A tevékenység során keletkező szilárd hulladék gyűjtését munka-szakaszonként 1-2 db, acélkeretre erősített, műanyag fedéllel ellátott műanyag zsákkal oldják meg, majd a műszakok végén a központi telephelyre szállítják. A központi telephelyről a keletkezett hulladék engedéllyel rendelkező kommunális lerakóra kerül. Az építési területen keletkező folyékony hulladékot az építési területre kihelyezett mobil WCt biztosító szolgáltató szállítja el igény szerint. Veszélyes hulladékok A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltése a helyszínen történik tartálykocsiról. Az üzemanyag áttöltés idejére kármentő tálcát helyeznek el az üzemanyag tartály alatt, ezzel kizárva a szénhidrogének talajba kerülését. Az esetlegesen keletkező olajos rongyokat a tartálykocsihoz tartozó hulladékgyűjtő zsákban gyűjtik. A munkavégzés helyszínén a munkagépeken esetlegesen elvégzett olajcsere során keletkező fáradt olajat, elhasznált olajszűrőket, olajos rongyokat, göngyölegeket, valamint a szintén esetlegesen keletkező hidraulika olajokat zárt gyűjtőedényekben gyűjtik. Az építési munkálatok során havária helyzetet jelenthet a munkagépek meghibásodása és ez által szennyezőanyag kikerülése a talajra. Ezekre az esetekre megfelelő felitatóanyagokat tárolnak a területen. A keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át.

27

Építési hulladékok A kiviteli munkák során a legnagyobb mennyiségű hulladékfrakció az építési hulladék. A keletkező betontörmelék várható mennyisége kb. 10-12 tonna, melyet a legközelebbi inert hasznosító üzembe szállítanak. Zöldhulladékok Az építési munkák során a növényzet irtása során keletkező zöldhulladékot mobil aprítógép helyszíni üzemeltetésével készítik elő szállításra. A leirtott zöldhulladékot a legközelebbi komposztálótelepre szállítják. A keletkező zöldhulladékok várható mennyisége jelen fázisban nem becsülhető, akár a 10 tonnát is meghaladhatja. Levegő: Az építés szakaszában az építőgépek, földmunkagépek, szállító járművek légszennyezése, másreszt a talajmunkából és földmunkából adódó kiporzás terhelheti a környezetet. Az építkezés légszennyezéssel terhelt területei megegyeznek az építkezés és felvonulás területeivel. A működés nem okoz levegőterhelést. A beruházás megvalósításának levegőkörnyezeti hatása nem jelentős. Föld, talaj: A töltésépítés illetve fejlesztés során egyrészt végleges, másrészt ideiglenes területfoglalásra kerül sor. Végleges területfoglalással érintett területek a tározóteret körülvevő töltések területét és az azokhoz kapcsolódó fenntartási sávot jelentik. A végleges területfoglalás – a védőerdők létesítésén túl – meghaladja a 300 ha-t. E mellett a felvonulási területek, a szállítási útvonalak, a depóniák és a töltés lába mellett esetlegesen szükséges földutak kialakítása is növeli az igénybe vett területeket. Az üzemelés is ideiglenes területfoglalásnak tekinthető, amely a teljes tározóteret érinti és legfeljebb néhány hétig tart. A töltésépítéshez nagy mennyiségű, tározóterenként kb. 1,5 millió m3 földanyagra lesz szükség, amelynek kitermelése jelentős hatást gyakorol a földtani közegre. Az előzetes vizsgálati dokumentációban a fejlesztés megvalósításához új anyagnyerőhelyek létesítésével is számolnak. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely létesítése védett természeti és/vagy Natura 2000 területen a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Amennyiben az anyagnyerőhelyek létesítése a hatástanulmány részét képezi, úgy külön előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Ebben az esetben, a hatástanulmányt a határozat rendelkező részének 1.3. pontjában foglaltak szerint szükséges összeállítani. A szükséges nagy mennyiségű földanyag megmozgatásához nagyszámú fuvarra lesz szükség. A terhelő hatásokat részben enyhíti az, hogy a tervezett töltésnyomvonal különböző szakaszain folyó munkákhoz más szállítási útvonalakat fognak használni, így a negatív hatások nem koncentrálódnak egyetlen területre. A fejlesztési területeken és a szállítási útvonalak mentén a talajok tömörödése és a munkagépekből esetlegesen kikerülő üzem- és kenőanyagok szennyező hatása elviselhető mértékű környezeti hatást jelent. A munkagépek ideiglenes tárolása, illetve a depóniák hatása a talajokra elhanyagolható mértékű, semleges hatású. Zaj- és rezgésvédelem: Zajvédelmi szempontból a munkálatok legnagyobb zajkibocsátással járó része a töltésépítés. A munkaterületen csak a nappali (6:00-22:00) megítélési időszakban dolgoznak. 28

A dokumentációban szereplő számítások alapján a kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés a környező védendő létesítményeknél határérték túllépést okoz. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. §-a szerint „a kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.” Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel a zajtól védendő létesítmények közelében elhelyezkedő szakasz kivitelezésének idején sem műszaki, sem munkaszervezési intézkedéssel nem csökkenthető a zajkibocsátás, ezért a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a kivitelezőnek a kivitelezés megkezdése előtt felmentést kell kérnie a Felügyelőségtől a zajkibocsátási határértékek betartása alól. Természet-és tájvédelem: A beruházás illetve annak térsége országos és/vagy nemzetközi védelmet élvez. A Tisza teljes hullámtere Ramsari terület, továbbá a tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét is képezi. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapításra került, hogy a tervezett tározóterek érintik a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzetet továbbá az alábbi Natura 2000 hálózatba tartozó területeket: - HUHN20001 Felső-Tisza Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület - HUHN20050 Kömörő-Fülesd Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Terület - HUHN10001 Szatmár-Bereg Különleges Madárvédelmi Terület - HUHN10008 Felső-Tisza Különleges Madárvédelmi Terület A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a rendelet 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A hiv. Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján „olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” A Korm. rendelet 10.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján hatásbecslést szükséges végezni, amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak a Natura 2000 területre jelentős hatása lehet. A Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatások vizsgálata is az előzetes vizsgálat tárgyát képezte. Az előzetes vizsgálati dokumentáció részét képező élővilágvédelmi fejezetet és a Natura 2000 területekre vonatkozó hatásbecslést az ÖKO Zrt. készítette. Az EVD-hez mellékelt hatásbecslés a Felső-Tisza térségében tervezett három, Milotai, Szatmárcsekei és Nagyari tározó fejlesztésére készült. A HNPI 5134-3/2014. számú belföldi jogsegélyét és ügyféli nyilatkozatát 5134-3/2014. számon adta meg. Az Igazgatóság a jogsegély iránti megkeresésre az alábbi tényekről, adatokról tájékoztatta a természetvédelmi hatóságot:

29

„A tanulmány alternatív megoldásként megemlíti a „Kisari” tározót, amely a Birhó-erdő területét is magába foglalja. A rendelkezésre álló információk szerint ez – lakossági ellenvélemények miatt – már korábban kikerült a tervezett változatok közül. Az érintett területeken (kiemelten a vízfolyások mentén és a hullámterekben) többfelé előfordulnak inváziós növényfajok állományai (Amorpha fruticosa, Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Reynoutria spp., Helianthus tuberosus, időszakosan Heracleum sosnowskyi). A térség (elsősorban hullámtéri erdők) értékes csigafaja a bánáti csiga (Chilostoma banatica). A beruházás által érintett területeken megtalálható cserjés élőhelyeken a térségben többfelé előfordul a sárga púposszövő (Eriogaster catax), míg keményfaliget foltokban a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna). A tervezett tározótereken elevenszülő gyík (Zootoca vivipara) és a keresztes vipera (Vipera berus) előfordulására utaló biotikai adatok vannak. A tervezett tározóterek és érintett egyéb területek környékén előfordul, illetve időszakosan előfordulhat a tövisszúró gébics (Lanius collurio), a karvalyposzáta (Sylvia nissoria), a kis őrgébics (Lanius minor), a nagy őrgébics (Lanius excubitor). Az érintett gyepeken (a tanulmányban is jelzett helyszíneken) jelentős fészkelő faj a haris (Crex crex).” A HNPI ügyféli nyilatkozatában foglaltakat a Felügyelőség a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek megállapítása során maradéktalanul figyelembe vette. A tározók megvalósítása és az üzemeltetése az élővilágra és az élőhelyekre kedvező és kedvezőtlen hatásokat egyaránt gyakorol. A létesítés és a tározók működésének élővilágot érintő hatótényezői: - területfoglalás; növényzetirtás; gyepfeltörés; anyagnyerőhelyek kialakítása - építési munkálatok, tereprendezés, szállítás - növénytelepítés (gyepesítés, fásítás) - árvízi tározás - vízkormányzás, vízpótlás, rendszeres tározás. Az élővilág szempontjából a legfontosabb hatótényező a területfoglalás, amely magába foglalja a töltésépítést és annak járulékos elemeit (fenntartási sáv, hullámvédő erdősáv), töltésfejlesztést, anyagnyerőhelyek kialakítását is. A töltés és védőövezete 280 ha területet érint. A töltést övező hullámvédő erdősávok telepítése, további 280-560 ha területfoglalást jelent. A tervezett felső-tiszai árvízi tározók területe összesen 50 km². Az igénybevett területek kb. fele részben természetes illetve természetszerű élőhelyeket érint. A területfoglalás részben átmeneti, részben pedig végleges élőhelyvesztést jelent majd. Az építési tevékenység a területfoglalás valamint az élőlények és élőhelyek zavarása által jelent befolyásoló tényezőt. A töltésépítéshez, illetve magasításhoz kapcsolódó munkálatokhoz a növényzetirtás elkerülhetetlen. A továbbtervezés során az építési munkálatok, a növényzetirtás időbeli ütemezését össze kell hangolni a természetvédelmi szempontból indokolt időbeli korlátozásokkal. Ezt célozzák 30

többek között a határozat rendelkező részének 1.2.; 1.11; 1.15. és 1.16. pontjában foglaltak is. A mederrendezés és a kotrás során végzendő munkálatok az élővilág egyedeinek pusztulásával illetve elvándorlásával járhatnak, továbbá értékes élőhelyekre gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást, ezért további vizsgálatok javasoltak, melyeket a határozat rendelkező részének 1.2. pontjában előírtam. A létesítés és az üzemeltetés során a jelentős területre kiterjedő bolygatás miatt egyes invazív növényfajok térnyerésére lehet számítani, amely a tervezett beruházás egyik legjelentősebb ökológiai kockázata, ezért a rendelkező rész 1.3. pontjában az invazív növényfajok terjedésének megakadályozását, visszaszorítását szolgáló intézkedések bemutatását kértem. A hullámvédő fásítás létesítése valamint a gyepesítés az élőhelyek rendszere szempontjából kedvező lehet. A hullámvédő erdősáv kialakítását a hatástanulmányban jelen határozat 1.18. pontjában foglaltak szerint ismertetni szükséges. Kiemelt fontosságú hatótényező az árvízi tározás, mely a szárazföldi élővilág egyedeinek részleges pusztulásával járhat, miközben a vízi és vízhez kötött társulások létfeltételei javulnak. A tározás gyakoriságától, időpontjától és időtartamától, valamint a bevezetni tervezett víz mennyiségétől függ a várható következmények jelentősége, egyes fajokra, élőhelyekre gyakorolt hatása, melynek nyomon követésére a monitoring rendszer kidolgozását javasolja a dokumentáció készítője is. A vízkormányzás, vízpótlás valamint a rendszeres tározás a vízigényes élőhelyek gyarapodását, fajdiverzitás növekedését eredményezheti, mely természetvédelmi szempontból kedvezőnek ítélhető. A dokumentáció élővilágvédelmi-fejezete valamint a HNPI belföldi jogsegélye alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás az érintett terület élővilágára várhatóan jelentős hatást gyakorol (élőhelyek átmeneti vagy végleges megváltozása, faj struktúra átalakulása, élőhelyek megszűnése, jelentős zavarása), a terület jellege megváltozhat. A környezeti hatástanulmánynak ezért kiemelten kell foglalkoznia a hatásterületen előforduló természetvédelmi szempontból értékes területek élővilágának leírásával, valamint a tervezett beruházásnak az érintett Natura 2000 területek jelölő fajaira, az itt élő populációikra valamint a természetvédelmi szempontból értékes élőhelyekre gyakorolt hatásaival. A benyújtott élővilágvédelmi-fejezetben egyes ténylegesen vagy potenciálisan hatásviselő védett és/vagy Natura 2000 jelölő fajokra (Chilostoma banaticum; Theodoxus transversalis; Eriogaster catax; Euphydryas maturna; Zootoca vivipara; Vipera berus; Lanius collurio; Sylvia nissoria; Lanius minor; Lanius excubitor; Crex crex) gyakorolt hatások nincsenek kellően tisztázva, ezért ezen fajok tekintetében további vizsgálatot írtam elő. Az EVD mellékleteként benyújtásra került a Natura 2000 hatásbecslés, amelyben vizsgálták a beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A benyújtott dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházásnak jelentős hatása lehet. Tekintettel arra, hogy Natura 2000 jelölő fajokra és területre jelentős környezeti hatás várható a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály 14. sz. mellékletében foglaltak figyelembevételével állapítottam meg. 31

A hatástanulmány készítése során a Natura 2000 hatásbecslésben javasolt kárenyhítő intézkedések részletes vizsgálata, a módszerek részletes kidolgozása és a megvalósítása leírása is szükséges, továbbá a kiegyenlítő intézkedéseket igénylő élőhely megsemmisüléseket javasolt részletesen jellemezni, a kompenzáció mértékét, jellegét és megvalósulási helyszíneit, a megvalósítás módját pedig részletesen ki kell dolgozni. A táji hatások közül a töltések megjelenése miatti változások lesznek meghatározóak. A tervezett töltésépítésnek a tájképi hatása negatívnak mondható, tekintettel arra, hogy a több km hosszú és több méter magas töltésszakaszok gátolják az átlátásokat ezen a sík vidéken. A rendszeres tározás lehetősége azonban a tájhasználatok lehetőségét is bővíti. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerint a környezeti hatástanulmányban a tájkép, tájszerkezet, tájhasználat megváltozását a hatástanulmányban be kell mutatni, ezért erre vonatkozóan a rendelkező részben nem tettem külön előírást. A felügyelőség megállapította, hogy a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység és a határozat rendelkező részébe foglalta a hatástanulmány általános tartalmi követelményeknek megfelelő, az eljáró hatóság által meghatározott vizsgálandó szempontokat. A környezeti hatástanulmányt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell összeállítani. A felügyelőség a határozatot a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés cb)-d) pontja alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3-5. §-ai szerint lefolytatott eljárásban, figyelembe véve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletet, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltakat, a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelően hozta meg. A határozat nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerint gondoskodok. Az így közölt döntést a közzétételét követő 15. napon tekintem közöltnek és az azt követő 15 napon belül van lehetőség a fellebbezés előterjesztésére a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezési eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5), (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet I. 49. pontja határozza meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fehérgyarmati Járási Hivatal Járási Földhivatala szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1)-(3) bekezdései alapján került megállapításra. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának igazgatási szolgáltatási díja a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. számú melléklet 12.9.4. és 12.18. pontja alapján került megállapításra. A felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. 32

§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése valamint 43.§ (1) bekezdése, illetékességét a hiv. Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján megküldöm. A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján a Viziterv Environ Kft. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.) útján közlöm az ügyféllel. Nyíregyháza 2015. március 31. Szentesi Péter igazgató sk.

A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.

33