FELSŐ–TISZA–VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail:
[email protected] Internet: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu Hivatali Kapu: FETIKTVF Ügyfélfogadás: hétfő és péntek 800 –1200,szerda 800 –1200 és 1300 –1600 Zöldpont Iroda ügyfélfogadás: hétfő – csütörtök 900-1200 és 1300-1500 , péntek 900-1200 Ügyszám: 279-30/2014 Ügyintéző: Bajuszné dr. Gyebrószky Szilvia Telefon mellék: 225
Tárgy:
Előzetes vizsgálat a „Szabolcs község területén megvalósításra kerülő tiszai interaktív vízi bemutató medence” tárgyában
HATÁROZAT A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Szabolcs Község Önkormányzat (4467 Szabolcs, Petőfi u. 36.) kérelmére indult előzetes vizsgálati eljárásban az ÖKOcontroll Bt. (4400 Nyíregyháza, Lukács Ödön út 31.) által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megállapította, hogy „Szabolcs község területén megvalósításra kerülő tiszai interaktív vízi bemutató medence” megvalósításából és üzemeltetéséből nem feltételezhető jelentős környezeti hatás és a tevékenység a hivatkozott rendelet 2. számú melléklete szerinti egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá sem tartozik. 1. A tevékenység megvalósításához és üzemeltetéséhez a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó alábbi jogerős engedélyek beszerzése szükséges: 1.1. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9.§ (2) bek. b) és c) pontja alapján a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a Felügyelőség engedélye szükséges a terület helyreállításához (így pl.: a cserjeirtáshoz, roncsolt felszínek rendezéséhez), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását. A terület helyreállítása (rekultiváció) jogerős természetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg. Az engedély iránti kérelemhez helyreállítási tervet szükséges benyújtani. Az eljárásba bevont szakhatóságok az alábbi előírásokkal járultak hozzá a beruházáshoz: 2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./1861-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá a tevékenység folytatásához: 2.1. A beruházás során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld talajidegen anyagokkal nem szennyeződhet. Termőföldön a kitermelendő földanyag (humuszmentes feltalaj, illetve az altalaj), valamint talajidegen-, vagy veszélyes anyag még átmenetileg sem tárolható. 2.2. Az interaktív vízi bemutató medence üzemeltetése kedvezőtlenül nem befolyásolhatja a szomszédos mezőgazdasági területek vízgazdálkodását és vízháztartási viszonyait.
- 23. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/00985-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá a tevékenység folytatásához: 3. 1. Az interaktív vízi bemutató medence kialakításához kapcsolódó elsődleges földmunkák (humuszmentés, útalap földtömeg kiemelése) csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. 3. 2. Az interaktív vízi bemutató medence műszaki átadás-átvételéhez és az üzembe helyezési engedélyének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. 4. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala 11563/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá a tevékenység folytatásához: 4.1. Az engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás megvalósítása során Szabolcs település külterületén termőföld igénybevételére kerül sor. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) előírásai szerint ez az igénybevétel termőföld más célú hasznosításának minősül, ezért a jogszabály rendelkezései szerint a kivitelezés megkezdése előtt a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló földvédelmi eljárást kell lefolytatni a következőkben részletezettek szerint. Tekintettel arra, hogy kizárólag ingatlanügyi hatóság engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani, a beruházással érintett termőföld vonatkozásában a beruházás megkezdése előtt az igénybe venni tervezett termőföld végleges más célú hasznosításának – a Tfvt. rendelkezéseinek megfelelő- engedélyezését kell kérni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságtól. A fentiek alapján a tervezett építési tevékenység csak a területileg illetékes járási földhivatal más célú hasznosítást engedélyező, jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, mely engedély nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Felhívom a figyelmet, hogy termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni, valamint a termőföld igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. 5. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 27-2/2014/VH. számú illetve 2408-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkel adta meg: 5.1. A tervezett medence megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység. A létesítmény megvalósítása csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában történhet. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárás 1951/2014. számon folyamatban van a Területi Vízügyi Hatóságon. 5.2. A megvalósítás során úgy kell eljárni, hogy a környezet, a felszíni vizek, a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződjön. 5.3. A megvalósítás során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. 6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság IX-G-001/17895/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbi előírással adta meg: 6.1. A tervezett beruházás során a Szabolcs 036/20 hrsz.-ú földrészleten található Szabolcs 3J erdőtervi azonosítójú erdő igénybevételére kerül sor, ezért a tevékenység megkezdése előtt az érdekelt köteles az erdészeti hatóságtól az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt beszerezni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője 7814-2/14.IG számú, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve SZR/079/00819-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül járult hozzá a tevékenység folytatásához. Az előzetes vizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az igazgatási szolgáltatási díjat, azaz 250.000.,-Ft-ot, továbbá 50.000,-Ft-ot, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági közreműködésének igazgatási szolgáltatási díját, valamint 30.000. Ft-ot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási
- 3Földhivatala szakhatósági közreműködésének igazgatási szolgáltatási díját az ügyfél megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. Ezen határozat a létesítéssel kapcsolatos, jogszabályokban előírt más engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A határozat kiadásakor alapul vett körülmények jelentős megváltozását a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban be kell jelenteni. A határozat - ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik- a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. A határozat ellen, a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez 9 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés díjköteles, díja 180.000,- Ft, mely a következő díjtételekből tevődik össze: 125.000,- Ft az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, 25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, 30.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatal szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke 57.500,- Ft., mely a következő díjtételekből tevődik össze: 2.500,- Ft az előzetes vizsgálati eljárás fellebbezési díja, továbbá 25.000,- Ft a talajvédelmi-, és 30.000,- Ft a földhivatali szakhatósági jogorvoslati eljárás díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 1004400101711923-00000000 számú előirányzat felhasználási számlájára kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az ügyiratszámra (határozat száma) való hivatkozással. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A jogorvoslati eljárásról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 98-120 §-a rendelkezik. INDOKOLÁS Előzmények: Az ÖKOcontroll Bt. (4400 Nyíregyháza, Lukács Ödön út 31.) Szabolcs Község Önkormányzat (4467 Szabolcs, Petőfi út 36.) megbízásából 2012. szeptember 19-én előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre Szabolcs község területére tervezett tiszai interaktív vízi bemutatóhely megvalósításával kapcsolatban a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kezdeményezve. A környezethasználó az előzetes vizsgálatot a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezte a Felügyelőségnél, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás szerepel a hivatkozott rendelet 3. sz. melléklete 112. b) pontjában /Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól/. Az igazgatási szolgáltatási díjat és a szakhatóságok eljárási díjait az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
- 4A tervezett tevékenység rövid ismertetése, a beruházás által érintett terület , a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények felsorolása és helye: Szabolcs Község Önkormányzata a község külterületén interaktív vízi bemutató medence kiépítését tervezi, amely korhű hajózási eszközök (úszóhajók), vízhez kapcsolódó életformák bemutatását szolgálná. Ezeknek a hajóknak a megközelítését a szárazföldről valamint a Tisza folyó felől is biztosítanák. Ezzel a megoldással a település életét bevonják a folyami hajósok életébe, megvalósul a település vízről történő biztonságos elérése. A Tisza folyó hullámterében kialakítandó interaktív, a vízi közlekedést és a vízhez kapcsolódó életformák bemutatását szolgáló medence valamint az ezt kiszolgáló épület a vízi illetve kerékpáros turizmus számára biztosítja az aktív pihenés és kikapcsolódás, ismeretszerzés lehetőségét. A munkálatokkal érintett területek: Szabolcs 036/18-20 hrsz.-ú ingatlanok. A tervezett interaktív vízi bemutatóhely területe a Tisza árterén található, Natura 2000 területet érint. Tervezett medence: - Összterület: 7505 m² - Terasz (94,90 mBf): 776 m² - Fenékszint (91,70 mBf): 3496 m² - Rézsűhajlás: 1:2 - Érintett területfoglalás: ~9000 m² Tervezési alapadatok vízállásra vonatkozóan: - LNV: 99,30 mBf - Mértékadó árvízszint: 98,99 mBf - HNV: 97,44 mBf - Szabályozási kiépítési szint: 94,52 mBf - HKV: 93,88 mBf - „0” vízszint: 89, 95 mBf A beruházás kivitelezési ideje: 30 nap. A medertér és a teljes medence kialakítását természetes anyagokkal kívánják elvégezni, mint rönkfarács és terméskő. A kiszolgáló épület (gerendaház) funkciója az interaktív vízi-közlekedést bemutató hely kiszolgálása. Ennek megfelelően személyzeti, szociális részt, irodát, pihenőteret és raktárat foglal magában. Szerkezetileg korszerű, hő technikailag méretezett gerendaház, különleges födémmel egyesített tetőszerkezettel készül. A gerendaház lábakon áll majd, padlószintje a mértékadó árvízszint felett + 1,00-el került megtervezésre. Telepítése szabadon álló. Szintszám tekintetében földszintes. Kiszolgáló épület: - Ingatlan helyrajzi száma: 036/18 hrsz. - Ingatlan alapterülete: 20839 m² - Megengedett max. beépítési %: 3% - Az épület nettó alapterülete: 52,81 m² - Az épület összes alapterülete: 135,69 m² - Beépítettség: 0,77% - Zöldfelület: 20698,8 m² - Az épület építménymagassága: 4,06 m A bemutató medence elektromos megtáplálása földkábel segítségével történik. A kiépített mellékhelyiségek és mosdók szennyvize a már meglévő szennyvízhálózat Tiszafolyó utcában kiépített szennyvízelvezető rendszerben kerül elhelyezésre. A bemutató medence üzemeltetéséhez csónakkikötő, sólya pálya, veszteglőhely szükséges. Kapcsolódó létesítményként parkoló létesítését is tervezik mintegy területrészen.
létesítményhez bővítésével, a kialakítása is 1400 m²-nyi
- 5A bemutató medence kialakítása során jelentős mennyiségű földanyag (41.331 m³) kerül kitermelésre, melyet a dokumentáció szerint a Szabolcs 036/19, 07/3 illetve 010/1 hrsz.-ú ingatlanokon kívántak elhelyezni. A kitermelt mederanyag a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján hulladéknak minősül. A kitermelt mederanyag elhelyezését illetően az előzetes vizsgálati dokumentáció átdolgozására volt szükség a hatályos hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, ezért a Felügyelőség 776-1/2013. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet. A Tervező 2013. március 28-án kelt levelében a hiánypótlási felhívásban foglaltakra előadta, hogy a szakértői vélemény alapján a kitermelésre szánt föld minősége töltésépítéshez hasznosítható. A földmennyiség kitermelését a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság fogja végezni. A kitermelést kotróhajóról, szállítást és elhelyezést (beépítés) várhatóan uszályok segítségével fogják megoldani. A kitermelt teljes mennyiséget az Igazgatóság 2 éven belül árvízvédelmi töltések rekonstrukciójához, valamint hullámtéri előterek, kubikgödrök feltöltéséhez tervezi felhasználni. A Tervező a hiánypótláshoz mellékelte a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyilatkozatát is a kitermelt föld hasznosításáról. A Felügyelőség 776-5/2013. számú végzésében ismételten hiánypótlást bocsátott ki, melyben többek között az alábbi hiányosságok pótlására hívta fel az ügyfelet: - „A bemutató medence kialakítása során jelentős mennyiségű földanyag (41.331m³) kerül kitermelésre. A benyújtott dokumentáció szerint a kitermelt teljes mennyiséget a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 2 éven belül árvízvédelmi töltések rekonstrukciójához, valamint hullámtéri előterek, kubikgödrök feltöltéséhez tervezi felhasználni. Kérem nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kitermelt anyagmennyiséget annak felhasználásig hol (településnév, helyrajzi szám) kívánják elhelyezni, tárolni továbbá arról, hogy a kitermelt teljes földmennyiséget hol (településnév, helyrajzi szám) kívánják hasznosítani! - Kérem, jelölje meg a kitermelt földmennyiség szállítása során érintett területeket! Vizsgálja meg a szállítás során a környezetre gyakorolt hatásokat! - A kitermelt mederanyag a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján hulladéknak minősül, ezért a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jogerős hulladékkezelési engedély birtokában veheti át a kitermelt iszapot! Kérem, az előzetes vizsgálati dokumentáció áttervezését a kitermelt földanyagra vonatkozóan, a hatályos hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.” Az ügyfél megbízásából eljáró ÖKOcontroll Környezetvédelmi Tervező, Tanácsadó és Építési Szolgáltató Bt. a hiánypótlásban foglaltakra előadta, hogy kérik az eljárás folytatását, a benyújtott dokumentációk alapján az engedélyezéshez való hozzájárulást, vagy az eljárás felfüggesztését addig, ameddig a vízügyi igazgatóság a hulladékkezelési engedélyét be nem nyújtja engedélyezésre a Felügyelőséghez várhatóan 30 napon belül. A Felügyelőség megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és annak hiánypótlásai alapján az érdemi döntés meghozatalához nem áll rendelkezésre elegendő információ, az előzetes vizsgálati eljárás folytatása nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás kivitelezése során keletkező hulladék hatályos jogszabályoknak megfelelő elhelyezését, hasznosítását az ügyfél nem igazolta, erre vonatkozó jogerős hatósági engedéllyel sem az ügyfél, sem más nem rendelkezett. Az eljárás felfüggesztésének időtartama a hulladékkezelési engedély iránti kérelem Felügyelőséghez történő benyújtásához nem volt köthető, mivel a kérelem benyújtása önmagában hulladékkezelési tevékenység folytatására nem jogosít, ezért a Felügyelőség a Ket. 32.§ (3) bekezdése alapján az ügyfél kérelmének részben helyt adva az előzetes vizsgálati eljárást legkésőbb a 776-7/2013. számú végzés jogerőre emelkedésétől számítva 6 hónapra felfüggesztette. A 776-7/2013. számú végzés 2013. június 11-én emelkedett jogerőre, a felfüggesztés időtartama 2013. december 11-én letelt. Az ügyfél az eljárás folytatását hat hónapon belül nem kérte, az eljárás kizárólag kérelemre volt folytatható, továbbá a 776-5/2013. számú hiánypótlási felhívásban foglaltakat sem teljesítette, ezért a
- 6Felügyelőség a Ket. 32.§ (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 776-9/2013. számú végzésében az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetéséről döntött. Az ügyfél a 776-9/2013. sz. végzés ellen törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be. A Felügyelőség a jogorvoslat iránti kérelmet felterjesztette az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) felé. Az OKTF 14/140-5/2014. sz. II. fokú végzésében az elsőfokú végzést megsemmisítette és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította, melyet az alábbiak szerint indokolt: „Mivel a medencekialakítás során kitermelendő föld nem előállítási folyamat során képződik, nem is hasznosítási művelet végterméke, továbbá az Önkormányzat mint birtokosa attól a kivitelezési munkálatok során megválni szándékozik, ezért a Ht. alapján (2.§ (4) bek.; 2.§ (1) bek.; 8.§; 9.§ (1) bek.) hulladéknak minősül. Ennek értelmében a Felügyelőségnek a kitermelésre kerülő föld tekintetében tett megállapítása, melynek értelmében a föld hulladéknak minősül hulladékgazdálkodási szempontból megalapozott és jogszerű. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése és 4. sz. mellékletének 3. pontja értelmében az előzetes vizsgálati dokumentációban be kell mutatni a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodást.” „A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítom, hogy a Felügyelőség részére az érdemi döntés meghozatalához a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás tekintetében elegendő információ állt rendelkezésre, ezért a Felügyelőség 776-5/2013. számú, 2013. április 11-én kelt hiánypótlás tárgyú levelében található, hulladékra vonatkozó előírások nem megalapozottak. Megállapítom továbbá, hogy a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5.§ (1) és (2) bekezdése értelmében a Felügyelőség feladata a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó észrevételek érdemi vizsgálata, majd az előzetes vizsgálat eredményének és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével annak megállapítása, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások vagy sem.” „A hivatkozott további jogszabályhelyek értelmében az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásának pedig nem előfeltétele a kivitelezők részéről jogerős hulladékgazdálkodási engedély megléte, ezért annak hiánya nem szolgáltathat alapot sem az eljárás felfüggesztésére, sem annak megszüntetésére. Az Önkormányzat eleget tett a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése és 4. számú mellékletének 3. pontja szerinti előírásoknak, illetve a Felügyelőség által kért hiánypótlásoknak, ennek értelmében tárgyi ügyben indult előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásának hulladékgazdálkodási szempontból nincs akadálya. Fentiekre tekintettel a Ket. 105.§ (2) bekezdése alapján az elsőfokú hatóság végzését megsemmisítettem és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítottam.” Az OKTF 14/140-5/2014. számú végzésében foglaltaknak megfelelően a Felügyelőségen megismételt előzetes vizsgálati eljárás indult 2014. április 15-én. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Felügyelőség az eljárásról hivatalában, valamint honlapján a nyilvánosság biztosítása érdekében közleményt tett közzé és a 3. § (4) bekezdés értelmében a közzététellel egyidejűleg az eljárás megindításáról értesítette a Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, aki gondoskodott az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény közhírré tételéről. Az eljárás megindításáról szóló közlemény közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan sem a Felügyelőségre, sem a Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez nem érkezett észrevétel.
- 7A Felügyelőség a 279-8/2014. számú iratában a Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján az eljárás megindításáról, mint ismert ügyfelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.) is értesítette, továbbá a rendelkezésére álló adatok és tények tekintetében belföldi jogsegélyt és ügyféli nyilatkozatot kért. A Felügyelőség 279-25/2014. számú iratával, mint ismert ügyfelet értesítette a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot az eljárás megindításáról. A Miskolci Bányakapitányság MBK/1013-2/2014. sz. végzésében megállapította, hogy az ügy érinti a bányafelügyelet feladatkörét, ezért ügyfélként részt kíván venni a tárgyban indult eljárásban. A tárgyi „vízi bemutató medence” megkereséshez csatolt dokumentáció szerinti megvalósítása során ásványi nyersanyag kitermelése történik és ez a tevékenység bányajáradék fizetési kötelezettséget vonhat maga után, melynek megállapítása a Bányakapitányság hatáskörébe tartozik. A Felügyelőség 279-19/2014. számon értesítette a Miskolci Bányakapitányságot, mint ismert ügyfelet az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban a benyújtott dokumentáció, a szakhatóságok állásfoglalásai és a rendelkezésre álló adatok alapján ítéli meg a tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatását, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálat szükségességéről. A Felügyelőség az eljárás során a dokumentáció elbírálásához a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakhatóságként a környezet- és településegészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata érdekében a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, a kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése biztosított-e,vízbázis védőterületére, védőidomára, a felszíni és felszín alatti vizek minősége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a tevékenység végzésének a földtani környezetre gyakorolt hatás tekintetében Miskolci Bányakapitányságot, termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatalát, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, az erdővédelemre kiterjedően Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát kereste meg 279-9/2014. és 279-27/2014. számú irataival. A Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4069/2014. számon a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályához abszolút kizárási okot jelentett be, amely SZ-B-05/01045-2/2014. számú végzésével a szakhatósági állásfoglalás kiadására Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzőjét jelölte ki. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Címzetes Főjegyzője 7814-2/14.IG számú szakhatósági állásfoglalását előírások nélkül, az alábbiak szerint adta meg: Szabolcs Község Önkormányzata (4467 Szabolcs, Petőfi u. 6.), mint engedélyes ügyében Szabolcs 036/18 hrsz. alatti területen kialakítandó „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” megvalósításának előzetes vizsgálata tárgyban helyi természetvédelmi hatóságként előzetes szakhatósági állásfoglalásomat az alábbiak szerint megadom. A tervezett beruházás helyi természetvédelmi területet vagy értéket nem érint, illetve azokra közvetlen hatással nincs, ezért a beruházáshoz hozzájárulok.
- 8A szakhatóság állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a kérelmező a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. Indokolás Szabolcs Község Önkormányzata (4467 Szabolcs, Petőfi u. 6.) benyújtotta a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez a Szabolcs 036/18 hrsz. alatti területen kialakítandó „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” megvalósításának előzetes vizsgálati dokumentációját és kérte az engedélyezés lefolytatását. Az engedélyező megkereste a Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjét, hogy a fenti tárgyban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) kormányrendelet 33. § (1) bekezdés alapján az 5. számú melléklet 7. pontja szerinti szakhatósági állásfoglalást adja meg. Rakamazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (KET.) 42.§ (5) bekezdése alapján kizárási okot jelentett be. A Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztálya SZ-B-05/01045-2/2014. számú végzésében a szakhatósági állásfoglalás kiadására Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat Címzetes Főjegyzőjét jelölte ki. Az 1996. évi LIII. törvény 24.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján a Szabolcs Község Önkormányzata 9/2006. (V.28.) számú rendelettel megállapított Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzatának a települési környezet védelmi előírásairól szóló VI. fejezete alapján megvizsgáltam a kérelmet és megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nem érint helyi természetvédelmi értéket, illetve azokra közvetlen hatással nincs. Az elsőfokú helyi környezet és természetvédelmi hatáskörömben a környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulásom megadtam. A végzés meghozatal során költség nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (KET.) 44-45.§-ra figyelemmel a fent hivatkozott jogszabályok alapján a KET. 71.§-ában biztosított jogkörömben eljárva hoztam meg. A KET. 45.§ (2) bekezdésének értelmében a szakhatóság állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az SZ-10D/00985-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, melyek a határozat rendelkező részének 3.1-3.2. pontjaiban szerepelnek. Szakhatósági állásfoglalása ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, a Szabolcs 036/18-20 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett „Tiszai interaktív vízi bemutató medence" megvalósításának megismételt előzetes vizsgálata eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hatóságomhoz 2014. április 30. napján. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A benyújtott tervdokumentáció alapján megállapítottam, hagy a tervezett beruházás a hatósági nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhely közvetlen közelében fekszik.
- 9A beruházás közvetlen közelében fekvő honfoglalás kori földvárat, azaz az 17040. azonosító számú régészeti területet kiemelten védett lelőhelyként tartjuk számon, melyek száma elenyésző az országban, kiemelt jelentőségük miatt. Ezért a szabolcsi földvár közvetlen közelében számítani lehet rá, hogy a beruházás során elérhetik a feltáratlan, érintetlen lelőhelyrészeket. Továbbá meg kell jegyeznünk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén szisztematikus régészeti terepbejáráson alapuló régészeti topográfia nem készült, így nem rendelkezünk minden olyan területről adatokkal, ahol régészeti leletek eredeti összefüggéseikben találhatóak a földben, ezért a beruházás során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyeket, így az interaktív bemutató medence építése során elérhetik a feltételezhető régészeti rétegeket. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Azonban a kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység örökségvédelmi szempontból bolygatatlan területen történik, ugyanakkor a lelőhely szélső, periférikus részét érinti, ezért az előírt módszer a régészeti megfigyelés. A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 21. pontja szerint a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.r.) 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. A Korm. r. 30. § (4) bekezdése d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. Ezért, ha a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a beruházás földmunkákkal érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni. A megelőző feltárás módszerének meghatározásakor a Korm. r. 30. § (1) bekezdésében szereplő szempontokat vettem alapul. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Korm. r. 21. § (1) alapján a feltárás helye szerinti megyében székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum (Jósa András Múzeum 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, 42/315-722) jogosult. Szakhatósági eljárásom során a Korm. r.) 3. melléklet A. I. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén, a Korm. r. 13. § (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul.
- 10 A fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatást a Ket. 98. § (2)-(3) bekezdései, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján adtam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg. Hatóságom hatáskörét Korm. r. 2. § (1) a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 4. melléklet b) 2. pontja, illetékességét a Korm. r. 2. § (3) bekezdése és 1. sz. mellékletének 15. pontja határozza meg.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv./1861-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, amelyek a határozat rendelkező részének 2.1-2.2. pontjaiban szerepelnek. Szakhatósági állásfoglalása ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére a Szabolcs 036/18, 036/19 és 036/20 hrsz-ú ingatlanon tervezett „Tiszai interaktív vízi bemutató medence" megvalósítása ügyében adunk ki talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a megismételt eljárásban az előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlás (készítette: ÖKOcontroll Bt. 4400 Nyíregyháza, Lukács Ödön u. 31.; készült: Nyíregyháza, 2012. 09. 15. és 2013. március 28.) alapján. A kérelmező a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.4. pontjában meghatározott 50.000 Ft. igazgatási szolgáltatási díjat már 2012. október 10.-én megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. Az építés a Szabolcs 036/19 hrsz-ú kivett (önkormányzati út) művelési ágú, a Szabolcs 036/20 hrszú erdő művelési ágú, illetve a Szabolcs 036/18 hrsz-ú szántó művelési ágú területen, tehát részben termőföldön valósul meg. A termőföld végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárásához 24.2/Tv./3985-1/2012. számon talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adtunk ki a Szabolcs 036/18 hrsz-ú szántó művelési ágú összesen 8000 m2 nagyságú területre vonatkozóan. A mellékelt talajvédelmi terv (Készítette: Dr. Varga Csaba talajvédelmi szakértő; Száma: HM-013/2012.; Kelt.: Nyíregyháza, 2012.10.25.) alapján megállapítható, hogy a terület humusztartalma <1%, tehát humuszmentést nem kell végezni a vizsgált területen. Az építés során kitermelt földanyag - talajvédelmi szempontból - csak kivett művelési ágú (pl. töltés, anyaggödör, földút stb.) területen helyezhető el biztonságosan a termőföld fizikai-kémiai tulajdonságait nem veszélyeztetve. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljáráshoz talajvédelmi szempontból hozzájárult, tekintettel arra, hogy talajvédelmi szempontból a beruházásnak a környező mezőgazdasági területekre - előírásaink betartása mellett - valószínűleg káros hatása nincs. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15. 1. pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg.
2
- 11 Ezen talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a talajvédelmi hatóság a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 33. § (1) bekezdése és az 5. számú melléklete alapján adja ki. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Felügyelőség 279-9/2014. sz. szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésére HBG/01/6531-2/2014. sz. végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette, hivatkozva arra, hogy a megkeresés szerinti ügyben változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett 2012. 11. 06-án IX-G-001/17895/2012. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyet végzéséhez mellékelt. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság IX-G-001/17895/2012. számú szakhatósági állásfoglalását a határozat rendelkező részének 6.1. pontjában foglalt előírással adta meg. Szakhatósági állásfoglalása ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A megküldött dokumentáció és hatósági nyilvántartásunk alapján megállapítottam, hogy a tervezett fejlesztésnek erdővédelmi szempontból jelentős hatása nem feltételezhető. Megállapítottam, hogy a fejlesztéssel érintett Szabolcs 036/20 hrsz-ú földrészleten az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) hatálya alá tartozó Szabolcs 3J erdőtervi azonosítójú erdő is található. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a fejlesztés során az erdőterületet érintik, ezért az erdő igénybevételére vonatkozó engedélyt a munkálatok megkezdése előtt be kell szerezni. Az igénybevétellel kapcsolatos szabályokat az Evt. 77-84.§-ai, valamint az Evt. végrehajtására kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet (Vhr.) 54-60.§-ai tartalmazzák. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése és 4. számú mellékletében, valamint a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdésében biztosított hatáskörben eljárva, a rendelet 2.§ (3) bekezdése és 2. számú melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével adtam meg. Az ügyfél a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. melléklet 15. pontjában előírt, szakhatósági állásfoglalásért fizetendő eljárási díj fizetési kötelezettségének eleget tett. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44.§-a szerint adtam meg. A jogorvoslat lehetőségére a Ket. 44.§ (9) bekezdése alapján hívtam fel a figyelmet.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10776/3/2014. számú végzésében előadta, hogy a 11563/2012. számon iktatott korábbi megkereséshez mellékelt építési engedélyezési tervdokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett beruházás során várhatóan termőföld igénybevételére kerül sor. A kialakítani tervezett vízi bemutató medence tekintetében a hivatkozott törvény termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően jogerős engedélyezés még nem történt meg, ezért a tervezett beruházáshoz kikötéssel járult hozzá. A szakhatósági állásfoglalás kiadása óta az ügyben – földvédelmi szempontból – új körülmény vagy tény felmerüléséről nincs tudomásuk, ezért a kiadott 11563/2/2012. szám alatt 2012. október 18-án kiadott szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat változatlanul fenntartja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10776/2/2014. sz. végzésében a megismételt előzetes vizsgálati eljárásban szakhatósági közreműködéséért 30.000,-Ft. igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére hívta fel az ügyfelet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala 11563/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását a határozat rendelkező részének
- 12 4.1. pontjában foglalt előírással adta meg. Szakhatósági állásfoglalása ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az ingatlanügyi hatóság felhívta az ügyfél figyelmét, hogy a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása az eredeti állapot helyreállításának elrendelését valamint fölvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szabolcs 036/18, 036/19 és 036/20 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” megvalósításával kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárásban 11325-7/2012. számon megkereséssel fordult a Nyíregyházi Körzeti Földhivatalhoz – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésben és 4. számú mellékletében foglaltak alapján – szakhatósági állásfoglalás kiadásának érdekében. A megkereséshez mellékelt, az ÖKOcontroll BT. (4400 Nyíregyháza, Lukács Ödön út 31.) által készített, /6-2012. tervszámú előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás során termőföld igénybevételére kerül sor. A Tfvt. 3.§ a) pontjának rendelkezései szerint „termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;” tehát a tervdokumentációban foglaltak alapján a beruházással érintett Szabolcs 036/18 és 036/20 hrsz-ú ingatlanok termőföldnek minősülnek. A Tfvt. 9.§ (1) bekezdése alapján „Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.” A hivatkozott jogszabály 10.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján „Termőföld más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik.” A tervdokumentációban foglaltak alapján az érintett termőföldek vonatkozásában közvetlen hatásként jelentkezik minden olyan építési tevékenység, amely a termőföld hasznosítási kötelezettségétől történő időleges vagy végleges eltérést okozó igénybevétellel jár. A Tfvt. 11.§ (1) bekezdése értelmében „Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.”, míg a (4) bekezdés alapján „Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.” Mindezek alapján a tervezett beruházás megvalósításához a szakhatósági állásfoglalásom rendelkező részében foglaltaknak megfelelően az érintett termőföld terület más célú hasznosításának engedélyezését írtam elő. Az eljárási költség megállapítása a Tfvt. 18.§ (1) bekezdésében foglaltakon alapul, amely szerint „Az első fokon kérelemre indult földvédelmi eljárásért – ideértve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is – 15.000 forint összegű díjat kell fizetni.” A díjat a kérelmező az eljárás megindításakor megfizette. A Nyíregyházi Körzeti Földhivatal hatáskörét a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdése, illetékességét a 3.§ (4) bekezdés 1. sz. mellékletének 16/5. pontja állapítja meg.
- 13 A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése alapján zártam ki.” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv SZR/079/00819-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Szabolcs Község Önkormányzata (4467 Szabolcs, Petőfi u. 6.) által előterjesztett Szabolcs 036/18-20 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítandó „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” előzetes környezeti vizsgálat ügyében, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) megkeresése nyomán, a bemutatott adatok alapján jelentős környezeti hatást nem állapít meg. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban fogfaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Indokolás A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen a Szabolcs Község Önkormányzata (4467 Szabolcs, Petőfi u. 6.) által előterjesztett Szabolcs 036/18-20 hrsz. alatti ingatlanon megvalósítandó „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” előzetes környezeti vizsgálat ügyében megismételt eljárás indult. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. §-ának, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3.4. § rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a következőket állapította meg: A „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” megvalósítása-, működtetése során a bemutatott hatásfolyamatok-, számítások - illetve azok kimeneti- adatai szerint jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet következtetni. A környezetvédelmi, környezethasználati engedélyezéshez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének külön szakági engedélye, határozata nem szükséges. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Szakhatóságom hatáskörét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII, 27.) Korm. rendelet, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 33. § (1) bekezdése, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdése és a fővárosi és megyei
- 14 kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint 2. § (1) bekezdés 15. pontja és (3) bekezdése alapján állapítottam meg” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 27-2/2014/VH. számú és 2408-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását előírásokkal adta meg, melyek a határozat rendelkező részének 5.1-5.3. pontjaiban szerepelnek. Szakhatósági állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12.-14.) a 2014. szeptember 11-én érkezett megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Területi Vízügyi Hatóságtól a Szabolcs Község Önkormányzata (4467 Szabolcs, Petőfi u. 6.) kérelmére a Szabolcs, 036/18-20 hrsz.-ú ingatlanokon tervezett Tiszai interaktív vízi bemutató medence megvalósításának előzetes vizsgálati eljárásához. A Területi Vízügyi Hatóság a benyújtott dokumentumok, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg: A tervezett tevékenység vízbázisvédelmi érdeket nem sért. A tervezett létesítmény vízellátása, csapadék-és szennyvíz elvezetése nincs tervezve. A tervezett tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra elhanyagolható hatással bír. A tervezett tevékenység megvalósításából – vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból, fenti előírások betartása mellett – nem várhatóak jelentős hatások. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a alapján a Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A Területi Vízügyi Hatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet 3. pontja, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A Területi Vízügyi Hatóság illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel kérem az engedélyező hatóságot, hogy az érdemi határozatot a Területi Vízügyi Hatóság részére küldje meg.” A Miskolci Bányakapitányság MBK/1013-2/2014. sz. végzésében a szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre a Szabolcs 036/18-20 hrsz.-ú ingatlanon tervezett „Tiszai interaktív vízi bemutató medence” előzetes vizsgálat tárgyú eljárásban megindított szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette.
- 15 Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításait figyelembe véve a beruházás várható környezeti hatásait a Felügyelőség az alábbiak szerint értékeli: Környezeti zaj: A beruházás építési időszakának zajvédelmi szempontú hatásterülete érint zajtól védendő területet, de a számítások alapján határérték túllépés nem várható. Figyelembe véve, hogy a nagyobb zajkibocsátással járó építőipari munkák csak rövid ideig tartanak, valamint azt, hogy kivitelezés csak a nappali időszakban történik, a zajterhelés tolerálható. Mivel az üzemeltetés gyakorlatilag nem jár zajkibocsátással, ezért a Felügyelőség a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1) pontjában foglaltakat figyelembe véve, nem állapít meg zajkibocsátási határértéket. A bemutató helyhez kapcsolódó gépjárműforgalom nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelésváltozást az érintett útszakaszon. Levegő: Az építés szakaszában az építőgépek, földmunkagépek, szállító járművek légszennyezése, másreszt a talajmunkából és földmunkából adódó kiporzás terhelheti a környezetet. Az építkezés légszennyezéssel terhelt területei megegyeznek az építkezés és felvonulás területeivel. A tervezett interaktív bemutatóhely telepítéséhez anyagnyerő- vagy lerakóhelyek kialakítására nincs szükség. A tervezett meder kialakítása során kitermelt földet az új mederkialakítás mellett partvédő művek, töltések kialakítására tervezik felhasználni. Földkitermelés és szállítás a célterületre hajóval vízi úton történik. Ideiglenes deponálás tárolás nem történik. Amennyiben a beruházás megvalósításra kerül, kotróhajóval történik a földanyag kitermelése és vízi úton kerül elszállításra. A működés során a motoros hajók, illetve a szállítási (személygépkocsi, tehergépkocsi) forgalom okoz levegőterhelést. A beruházás megvalósításának levegőkörnyezeti hatása nem jelentős. Hulladék: A kivitelezési és üzemeltetési tevékenység során kommunális hulladék, veszélyes hulladék, továbbá építési-bontási hulladékok keletkeznek. A kommunális hulladékokat erre a célra rendszeresített gyűjtőedényekben gyűjtik, melyet a közszolgáltató szállít el. A keletkező veszélyes hulladékokat (festékes göngyöleg-és törlőkendő, aeroszolos palack) üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át. A medencekialakítás során keletkező földet (mint építési-bontási hulladékot) engedéllyel rendelkező átvevő részére adják át hasznosítás céljából. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendelkezik a Felügyelőség által kiadott 140-23/2014. számú, 2014. augusztus 12-én kelt jogerős nem veszélyes hulladék (EWC kód 17 01 01; 17 05 04; 17 09 04) hasznosítási engedéllyel. Természet-és tájvédelem: A létesítés országos jelentőségű védett természeti területet közvetlenül nem érint. A munkálatok által érintett ingatlanok a Nemzeti Ökológiai Hálózat ún. ökológiai folyosó funkciót betöltő területén fekszenek. A Szabolcs 036/18-20 hrsz.-ú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek: - Felső-Tisza (HUHN20001) Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Terület - Felső-Tisza (HUHN10008) Különleges Madárvédelmi Terület A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 5085-2/2012.; 2266-2/2014. és 1901-6/2014. számú belföldi jogsegélyében és ügyféli nyilatkozatában előadta, hogy a Szabolcs 036/18-20 hrsz.-ú ingatlanokról védett, fokozottan védett valamint jelölő fajok adataival nem rendelkezik. Az előzetes vizsgálati dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett fejlesztés a Natura 2000 területek jelölő élőhelyeire és fajaira gyakorlatilag nem lesz hatással, ezért az Igazgatóság a beruházás ellen természetvédelmi szempontból nem emel kifogást. A Szabolcs 036/20 hrsz.-ú ingatlan jelölő élőhelyet is
- 16 magában foglal, ahol előfordulhatnak az érintett Natura 2000 területek jelölő fajai. A beruházás a Szabolcs 036/20 helyrajzi számú ingatlanon jelölő élőhely állományát nem érintheti. A Felügyelőség rendelkezésére álló adatok és az előzetes vizsgálati dokumentáció élővilágvédelmi tervfejezete szerint a beruházás várható hatásai az élővilágra és Natura 2000 területre: A természetvédelmi állapotfelmérés szerint a tervezett beruházás által érintett terület évtizedekig intenzíven művelt szántó terület volt. A rendszerváltás után, a szövetkezet megszűnését követően művelését felhagyták és begyepesedett. A tervezett beruházás helyszínén jelenleg homoki talajon létrejött gyomos gyep található, melyet mintegy hosszában átszel egy aszfaltút, mely a Tisza parton kialakított parkolóhoz vezet. A gyepterületet évente 1-2 alkalommal kaszálják, alkalmanként birkával legeltetik, valamint szabadidős tevékenységre (sporttevékenységre táborozásra) és parkolásra használják. Fás szárú növényzet kizárólag közvetlenül a folyóparton található, mely meghatározóan flóraidegen (gyalogakác, akác, zöld juhar, stb.) fajokból áll, elegyedve egy-két őshonos hazai fűzzel. A fák alatt ártéri gyomos társulás található. Az érintett területet keletről (a tervezett beruházás ezt a területet már nem érinti) erdőterület határolja, melyet az 1970-es árvizet követően, spontán erdősülés hozott létre – meghatározóan hibridnyár egyedekkel. Megtalálható közöttük egy-két szürkenyár és több fűzfaj is. Aljnövényzete gyomos, tele tájidegen fajokkal. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a beruházás során növényzetirtást is terveznek. A kivitelezés során közvetlen hatásként a munkaterületen elhelyezkedő fák (amerikai nyár) és cserjék (gyalogakác, akác, zöld juhar) kivágása, és a másodlagos gyomos gyepterület károsodása várható. Védett állatfajok elpusztításának, veszélyeztetésének elkerülése érdekében a szükséges fakivágást, cserjeirtást a madarak fészkelési időszakán kívül, azaz augusztus 15. - március 15. között végzik el, így elkerülhető a fészakaljak sérülése illetve pusztulása. Amennyiben a földmunkák során törekednek arra, hogy a megnyitott földárok, munkagödör ne maradjon sokáig fedetlen, ill. ha a földárkokba, munkagödörbe esetlegesen kerülő védett kétéltű- vagy hüllő fajok eltávolításáról a betemetés előtt gondoskodnak, a tervezett tevékenység megvalósítása természetvédelmi érdeket nem sért. Az építés során keletkező nyílt felszíneken számolni kell a ruderális gyomnövények elterjedésével, illetve az adventív növényfajok megjelenésével és tömegessé válásával. Ezt a kedvezőtlen hatást az építési fázist követően a roncsolt felszínek rendezésével és utókezelésével (gyepesítés, fatelepítés, évi minimum két alkalommal végzett gyomirtó kaszálás) lehet csökkenteni. A helyreállítás során törekedni szükséges az élőhelyre jellemző, természetszerű fajok telepítésére, ültetésére. A kialakításra kerülő vízi bemutatóhely és azt kikötőhelyként használó kishajók normális üzemeltetés esetén gyakorlatilag semmilyen negatív közvetlen hatást nem gyakorolnak az érintett terület élővilágára. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 7.§ (2) bek. a.) és c.) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről, továbbá a településrendezés és-fejlesztés, különösen a területfelhasználás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére. A tájkép a létesítmény megépítésével módosul. A beruházás megvalósításával területfoglalás történik, melynek során egy művi környezetet hoznak létre. A kiszolgáló épület kialakításánál kizárólag természetes anyagokat használnak majd fel. Amennyiben a tájba illesztésről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (2), 7.§ (2) bekezdés a), c), f) és h) pontjának megfelelően gondoskodnak, úgy a tervezett beruházás megfelel a tájvédelmi követelményeknek.
- 17 A tervezett beruházás hatása a Felső-Tisza Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területre (HUHN20001) és a Felső-Tisza Különleges Madárvédelmi Területre (HUHN10008): Felső-Tisza Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Terület (HUHN20001): A jelölő élőhelytípusok és fajok: Élőhelyek: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel – 3150 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel – 3270 Folyóvölgyek Cnidion dubii mocsárrétjei – 6440 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) – 91EO Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) – 91F0 Fajok: Bánáti csiga (Chilostoma banaticum) Sávos bödöncsiga (Theodoxus tranversalis) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Széles tavicsíkbogár (Graphoderus bilineatus) Beregi futrinka (Carabus hampei) Petényi márna (Barbus meridionalis) Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) Dunai galóca (Hucho hucho) Leánykoncér (Rutilus pigus) Törpecsík (Sabanejewia aurata) Homoki küllő (Gobio kessleri) Felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Német bucó (Zingel streber) Magyar bucó (Zingel zingel) Felső-Tisza Különleges Madárvédelmi Terület (HUHN10008): Fajok: Jégmadár (Alcedo atthis) Fekete gólya (Ciconia nigra) Haris (Crex crex) Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus) Fekete harkály (Dryocopus martius) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Törpegém (Ixobrychus minutus) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Barna kánya (Milvus migrans) Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) Bölömbika (Botaurus stellaris) Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) Cigányréce (Aythya nyroca) Partifecske (Riparia riparia)
- 18 A 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a rendelet 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A hiv. Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján „olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak – a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel – vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 14. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” A Korm. rendelet 10.§ (2) bekezdésében foglaltak alapján hatásbecslést szükséges végezni, amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak a Natura 2000 területre jelentős hatása lehet. A rendelkezésre álló adatok és a benyújtott hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a Felső-Tisza Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Terület (HUHN20001) beruházással érintett szakasza, területrésze a site jelölő élőhelyeinek nem felel meg, így a beruházás jelölő élőhelyre nem gyakorol közvetlen hatást. A természetvédelmi kezelő nyilatkozata szerint a Szabolcs 036/20 hrsz.-ú ingatlan jelölő élőhelyet is magában foglal, ahol előfordulhatnak az érintett Natura 2000 területek jelölő fajai. A beruházás a Szabolcs 036/20 helyrajzi számú ingatlanon jelölő élőhely állományát nem érintheti. A munkaterület kijelölésével és a munkálatok megkezdése előtt a területileg illetékes természetvédelmi őrrel történő egyeztetéssel elkerülhető a Natura 2000 jelölő élőhelyek szükségtelen károsítása. Jelölő fajok közül a terepbejárás során a jégmadár, a fekete harkály valamint a tövisszúró gébics előfordulását regisztrálták a hatásbecslési dokumentáció készítői. A benyújtott dokumentáció szerint a beruházási terület környezetében a Natura 2000 jelölő fajok közül fészkelőként előfordulhat a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria). A beruházás kivitelezéséhez szükséges fakivágás és cserjeirtás fészkelési időszakon kívül történő elvégzése esetén a tevékenység a Natura 2000 jelölő fajokra nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást. Az Igazgatóság jogsegélye és ügyféli nyilatkozata szerint a tervezett fejlesztés és üzemelés jelölő élőhelyekre és fajokra nem gyakorol hatást. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 9.§ (2) bek. b) és c) pontja alapján védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a Felügyelőség engedélye szükséges a terület helyreállításához – az ingatlan funkciójának betöltését akadályozó cserjék -, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását. A terület helyreállítása (a roncsolt felszínek rendezése, növénytelepítés stb.) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, mely engedély beszerzését a határozat rendelkező részének 1.1. pontjában szintén előírtam. Az engedély iránti kérelemhez helyreállítási tervet szükséges benyújtani.
- 19 A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati dokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett beruházás megvalósítása a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, a Korm. rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére jelentős mértékű kedvezőtlen hatást nem gyakorol, a Natura 2000 terület természeti állapotát jelentősen nem befolyásolja, a területre kitűzött természetvédelmi célok elérését nem akadályozza, ezáltal a Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglaltakkal nem ellentétes. A Felügyelőség konkrét természet-és tájvédelmi szempontú előírásait a későbbiekben lefolytatandó egyéb - közreműködő szakhatóságként az építésügyi, földvédelmi, erdészeti és vízjogi létesítési eljárásban fogja megtenni, amelyek megvalósulása esetén és az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzített feltételek, korlátozások betartása esetén a tervezett tevékenységnek nincs jelentős hatása a védett, valamint a kijelölés alapjául szolgáló fajokra, élőhelyekre. A Felügyelőség a megküldött dokumentációk és a rendelkezésére álló adatok alapján, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10.§-ának figyelembe vételével megállapította, hogy a beruházás létesítésének és üzemeltetésének környezetre, tájra, élővilágra gyakorolt hatása nem jelentős, ezért környezeti hatástanulmány elkészítését nem tartja szükségesnek. A Felügyelőség az ügyintézési határidőt 279-26/2014. számú végzésében 21 nappal meghosszabbította. Döntését az előzetes vizsgálati eljárásra irányadó ügyintézési határidőn belül meghozta. A határozat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (1) bekezdése és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés ac) pontja és 5. sz. melléklete valamint a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10.§ alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3-5. §-ai szerint lefolytatott eljárásban, a Ket. 72. § (1) bekezdése szerinti tartalommal, a 71. § (1) bekezdésnek megfelelően, határozati formában lett meghozva. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdése biztosítja. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4), (5), (7) bekezdése és az 1. sz. melléklet I. 49. pontja határozza meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Hivatal Járási Földhivatala szakhatósági eljárásának és az az elleni fellebbezési eljárásának díja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1)-(3) bekezdései alapján került megállapításra. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági közreműködésének és a szakhatósági jogorvoslati eljárásának igazgatási szolgáltatási díja a Nemzeti-Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. számú melléklet 12.9.4. és 12.18. pontja alapján került megállapításra. A Felügyelőség hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8.§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, 18.§ (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, valamint 43.§ (1), (3) bekezdései, illetékességét a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklet IV/7. pontja állapítja meg. A határozat nyilvános közzétételéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése szerint gondoskodom. Az így közölt döntést a közzétételét követő 15. napon tekintem közöltnek és az azt követő 15 napon belül van lehetőség a fellebbezés előterjesztésére a Ket. 99. § (1) bekezdése alapján. Ha a határozat közlése postai úton történt, akkor a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani.
- 20 A határozatot teljes körű meghatalmazás alapján az ÖKOcontroll Bt. (4400 Nyíregyháza, Lukács Ödön út 31.) útján közlöm az ügyféllel. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Erdősor 5.) a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése alapján megküldöm. Nyíregyháza, 2014. november 19. Szentesi Péter igazgató sk. A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
