Feladatoka fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter Helyettes államtitkár 2010. November 11.
Városfejlesztésselkapcsolatos feladatok ésv álaszok • Közösségi • Kormányzati • Önkormányzati
Atelep ülési önkormányzatfeladatai • • • • •
a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, • a köztemetőfenntartása, • a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés,
Atelep ülési önkormányzatfeladata • köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; • gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; • közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; • az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; • a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
• Gazdaságfejlesztés – nem önkormányzati feladat • Gazdaságorientált-e a városfejlesztés? – Egyrészt igen – versengés a befektetőkért – Másrészt nem – közterületek felújítása - Infrastruktúra és intézményfejlesztés - Fenntarthatóság? - elszigetelt egyedi fejlesztések
IntegráltV árosfejlesztés LipcseiCharta a fenntartható városfejlesztésről
A LIPCSEI CHARTA
Politikaik ötelezettségvállalás a városfejlesztésért felelős miniszterek részéről: – Országos vitát folytatnak arról, hogyan integrálják a charta alapelveit, stratégiáit a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba – Alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét, és az ehhez kapcsolódó korszerűkormányzást a végrehajtás érdekében – Támogatják az európai policentrikus városhálózati struktúrán alapuló kiegyensúlyozott területi fejlődést
VEZÉRELVEK
A fenntartható fejlődés dimenzióinak figyelembe vétele (gazdasági prosperitás, társadalmi egyensúly, egészséges környezet) Intézményi kapacitások biztosítása A városok a gazdaság növekedés forrásai, a tudás központjai, de társadalmi és környezeti problémákkal küzdenek Teljes körű, átfogó városfejlesztési stratégiára van szükség Minden, a városfejlesztési folyamatban érintett személy és intézmény koordinált fellépésére A városok határain túlmutató együttműködés szükséges Kormányzati szintek felelőssége a városok jövőjének alakításában Ágazati politikák közötti koordináció Szakmai tudás
A Lipcsei Charta által kijelölt feladatok
Integrált városfejlesztési politika előtérbe helyezése
Magas színvonalú közterületek létrehozása
Infrastrukturális hálózatok korszerűsítése és az energiahatékonyság növelése
Pro-aktív innovációs és oktatási politikák érvényesítése
Hátrányos helyzetűvárosrészek kiemelt kezelése
A fizikai környezet javítása
A helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piac erősítése
A gyermekek és a fiatalok pro-aktív oktatása és továbbképzése
Hatékony és megfizethetővárosi közlekedés ösztönzése
Hozzájárulás a Lipcsei Charta érvényesítéséhez • Az integrált városfejlesztés Városrehabilitációs Kézikönyv készítése
érdekében
• 260 város dolgozott ki Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) •
Az IVS jogszabályi legitimációja
• A nagyobb projektek esetében városfejlesztőtársaság felállítása a komplex akciók lebonyolítására • Városok közötti tapasztalatcsere szeminárium, konferencia)
(EUKN
hírlevél,
A Kormány 29 pontjának végrehajtása „A beruházási engedélyek 1/3-ának eltörlése”
•
a településfejlesztési koncepció – •
•
Egyszerre készíthetőa településszerkezeti tervvel az integrált településfejlesztési stratégia viszonyának rendezése
a településrendezési tervek • •
hatályba léptetése ideje felére csökkent egyszerűsített véleményezési eljárását kibővítettük
Prioritásainkaz únióseln ökségalatt • Klímaváltozás, energiahatékonyság városfejlesztési szempontból (területi tervezés, közlekedés) • Demográfia városi dimenziói • Biztonság és városfejlesztés • Részvétel a Lipcsei Charta segítő módszertanában
Egy Integrált Városfejlesztési Stratégia
Az IVS fejezetei Balatonfüred példáján 1. Helyzetértékelés 2. Stratégia 3. A megvalósítás eszközei
Helyzetértékelés • • • • • • •
városszerkezet gazdaság társadalom Települési környezet közszolgáltatások Előzőidőszak fejlesztéseinek tapasztalatai SWOT
2. Stratégia • Vízió a városról • A város és részeinek fejlesztési céljai • A stratégia alapján akcióterületek lehatárolása • Fenntarthatósági szempontok (intézmények, környezet, szegregáció) • A stratégia külsőés belső kapcsolatai • Kockázatelemzés
Városrészek
Akcióterületek lehatárolása
3. A megvalósítás eszközei • Önkormányzati nem beruházás jellegűakciók, mely a célkitűzéshez járulnak hozzá • A megvalósítás szervezeti feltételei (városfejlesztő társaság/ügynökség) • Ingatlangazdálkodási koncepció • Partnerség és monitoring
ÁSZKUT Összefoglaló: A települések turisztikai indikátorai igazolják, hogy a vizsgált beruházások •ösztönözték a turisztikai fogadóképesség fejlődését, •növelték a városokba irányuló turisztikai keresletet és •az önkormányzatok turizmussal összefüggőhelyi bevételeinek dinamikus növekedését eredményezték. A 2008. évi stagnáló országos turisztikai teljesítmény ellenére mind a vizsgált megyék, mind a települések keresleti adatai kedvezően alakultak. Állami Számvevőszék Kutató Intézete: A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintűhatékonyságának vizsgálata Szerzők: Dr. Mundruczó Györgyné - Dr. Pulay Gyula - Tököli László
A turisztikai fejlesztések • beruházási multiplikátor együtthatója átlagosan 2,49, ezen belül a fürdőés vonzerőfejlesztés 3,21 körül, a szállodáké 1,33 volt. • fajlagos munkahelyteremtőköltsége 30-40 millió Ft, ill. kisebb szállodák esetében 15-18 millió Ft volt. Az egy munkahelyre jutó támogatás összege a beruházás céljával összefüggésben 3-15 millió között szóródik. • A létesítmények által elnyert 100 Ft támogatás összességében 664 Ft beruházási értéket indukált. • a legnagyobb közvetlen jövedelemtermelés a szállodákat jellemzi. • árbevételük 15-24%-át közvetlen adóként befizetik a központi költségvetésbe és a helyi önkormányzatnak. A helyi önkormányzatok az összes befizetett adó 5-15%-t-át kapják meg. • dinamikus turizmusfejlődést, önkormányzati bevétel növekedést eredményeztek a fogadóhelyeken.
Köszönöm megtisztelőfigyelmüket!
