A
Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetésére vonatkozó vezetési program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések
Készítette: Kascsák Ferenc pályázó
Tartalomjegyzék
2.
1. Az iskola szakmai munkájának helyzetelemzése
3.
1.1. Az iskola rövid története
3.
1.2 Oktató-nevelőmunka
5.
1.3 Alapfokú oktatás-nevelés
6.
1.4 Alapfokú művészetoktatás:
8.
1.5 Az oktatásgazdasági feltételrendszere
9.
1. 6. Oktatást segítő személyi feltételek
11.
2. Célkitűzések:
12.
2.1. Oktatás-nevelés
12.
2.1.1 Pedagógusok feladatai
14.
2.1.2 Tanulók
16.
2.1.3 Szülők
16.
2. 2. Iskolai munka irányítása
17.
3. Az iskola kapcsolatrendszere
18.
3. 1. Belső kapcsolatok
18.
3. 1. 1 Alapítvány
18.
3.1. 2. Diákönkormányzat
18.
3. 1. 3. Szakszervezet és a Közalkalmazotti tanács
18.
3. 1. 4. Szülők közössége
19.
3. 2. Külső kapcsolatok
19.
3.2.1. Miskolci Nevelési, Pedagógiai, Logopédiai és Tanácsadó Intézet 19. 3. 2. 2. Közművelődési intézmények
20.
3. 2. 2. 1. Miskolci Nemzeti Színház:
20.
3. 2. 2. 2. Könyvtárak
20.
3. 2. 2. 3. Bábszínház
20.
3. 2. 2. 4. Filharmónia
21.
3.2. 2. 5. Miskolci Galéria
21.
4. Záró gondolat
21.
Mellékletek: o Ajánlás (helyett)
23.
o Szakmai önéletrajz
25.
o Végzettséget igazoló okmányok közjegyző által hitelesített másolata
27.
o Erkölcsi bizonyítvány
30.
o Nyilatkozatok
31.
2
1. Az iskola szakmai munkájának helyzetelemzése 1.1. Az iskola rövid története A Fazekas Általános Iskola 1963-ban kezdte meg működését, több iskola összevonásának eredményeként. Ma már nem lehet objektíven megítélni, hogy ezt az összevonást a résztvevők milyen eredményként értékelték. Talán jelzés értékű, hogy az egyik iskola (volt) igazgatója nem kívánt részt vállalni az új iskola vezetésében. A korra jellemző megalomán elképzelés egyikére volt példa a Fazekas. Az iskola széles látókörű vezetője meg tudta azt oldani, hogy Miskolcon kialakított egy olyan intézményt, amely tovább vitte a hagyományokat és kialakította a korának egyik egyedi módon, de legkorszerűbben működő intézményét. A Fazekas nagyon jó hírre tett szert közismereti és művészeti képzésben egyaránt, amelyet hosszú ideig sikerült is megőrizni. Az iskolai körzetek hátrányos kialakítása nagyban hozzájárult, hogy az iskola népszerűsége csökkent, így a demográfiai csökkenés itt is éreztette hatását. Bár a miskolci iskoláskorú gyermekek száma folyamatosan csökken, iskolánkban sikerült megállítani a létszámcsökkenést, enyhe növekedésnek lehetünk tanúi. Ez a csökkenés kisebb mértékben volt érezhető a zenei- és a táncképzésben, majd az Istvánffy Általános Iskolával 2004-ben bekövetkezett integrációt követően fokozatos növekedés volt tapasztalható. A művészeti képzés (2004-ben és 2005ben) kiegészült a színjáték, dráma és a festészet tanszakokkal. Így a művészeti képzésben részt vevők száma mára meghaladta az 550 főt. művészeti oktatásban résztvevők 700 600 500 400 300 200 100 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
1. sz. A 2004/2005-ös tanévtől a művészeti képzésben résztvevők számát mutatja
3
2011-ben Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése döntött az Istvánffy Iskola Magyar Evangélikus Egyháznak történő átadásáról. Így a „Fazekas” önálló intézményként folytatja működését a 2011. szeptember 1-től. Így egy önálló, de működését tekintve igen összetett intézmény működtetését kell „újragondolni” a 2011/2012-es tanévtől. Tanulólétszám alakulása: Év
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Létszám/fő
542
523
522
490
451
450
446
520
600
542
523
522
520 490
500
451
450
446
400 tanulók száma
300 200
100 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2. sz. A 2004/2005-ös tanévtől a közismereti oktatásban résztvevő tanulók létszáma.
Természetesen a növekvő tanulólétszám önmagában csak egy statisztikai adat. Az iskola attól még funkcionálhat rosszul. Valószínűleg az iskolában folyó oktató-nevelő munkát honorálták a szülők azzal, hogy az elsősök száma évek óta folyamatosan nő. Bár nem kis szerepe van az iskola megítélésének alakulásában a megújult, korszerű iskolaépületnek is. A korszerű belső azonban egy harmonikus tevékenységnek az alapja is. Az iskolában dolgozó külsős szakemberek véleménye több esetben is a tanulók viselkedését pozitívan ítélte meg a látottak alapján. A tanulók neveltségi szintje jónak mondható, bár a társadalmi problémák itt is megjelennek.
4
Az általános iskolai tanulók száma meghatározó a művészeti képzésben résztvevő diákok számának alakulására is, de természetesen számos más tényezőre is hatással van, ezért fontos, hogy optimális létszámmal működjön az iskola. 6-13 éves korú gyermekek számának változása Miskolcon 14 500 14 000 13 500 6-13 éves korú gyermekek számának változása Miskolcon
13 000 12 500 12 000 11 500 11 000 2004
2005
2006
2007
2008
2009
3. sz. A miskolci 6-13 éves korosztály létszámának alakulása
Nagyon jól látszik, hogy az általános iskola zömét adó korosztály létszáma Miskolcon fokozatosan csökken, ennek ellenére sikerült stabilizálni és (remélhetőleg) növekvő pályára állítani iskolánk tanulóinak a számát. 1.2 Oktató-nevelőmunka 2007. szeptemberében zárták le azt az 59 országára kiterjedő kutatást (a McKinsey & Company), amely hosszú idő után leírta, hogy az oktatás kulcsa a pedagógus. „A legeredményesebb rendszerek mindenekelőtt azt igazolják, hogy az oktatás színvonala és a tanárok rátermettsége egymástól elválaszthatatlan.” Az iskolai életet úgy szervezzük, hogy a lehetőségekhez képest biztonságos, esztétikus környezetet teremtünk a diákok számára. Természetesen ez az oktatási folyamatra is kedvező hatást gyakorol. Az iskolai élet szervezésében elsődleges, hogy hatékonyan töltsék az iskolában az idejüket a diákok és tanulók egyaránt. A kötelező és szabadon választható órakeretet
5
úgy tervezzük, hogy a diákok és a szülők igényeit kielégítjük, de ezzel együtt az iskola hagyományait és szakmai meggyőződését megtartjuk. A csoportba sorolás szülői vélemények maximális figyelembe vételével történik, hiszen a szülők ismerik a gyermeküket és megalapozottabban tudnak dönteni arról, hogy melyik tanító néni stílusa, módszere a leginkább megfelelő gyermekük számára. Később az emelt szintű képzésbe való bekapcsolódás is a szülők és diákok együttes véleménye alapján történik. A szülők iskolai részvételére nem csak itt számít az iskola. Amikor az éves munka tervezésekor ismertetjük az év programját, elképzeléseinket, akkor sok értékes véleménnyel gazdagítják az iskola programját. Ebből a szempontból egyik leglátványosabb
és „legértékesebb”
momentum
az
volt,
amikor az iskola
környezetének szebbé tételéért közel száz szülő, ennél is több diák és a legtöbb pedagógus együtt dolgozott az iskoláért. E mellett természetesen a szülők mind iskolai, mind osztályszinten is igen sokat tettek a Fazekasért. Nagyon fontos mozzanatai lettek az iskolai életnek az iskolagyűlések, ahol a kiemelkedő teljesítményt elért diákok elismerést kaptak a közösség előtt, és szót lehetett ejteni a megoldandó problémákról is. Nagyon sok alkalom adódott az elmúlt időszakban is a diákok dicséretére, ami azt jelenti, hogy városi, megyei, regionális és országos versenyek, rendezvények sikeres versenyzői, résztvevői voltak. 2009-ben hagyományteremtő szándékkal alapított a tantestület egy közismereti (Kisgyörgy István Pedagógiai díj) és egy művészeti munkát elismerő díjat (Bodor Judit díj), amelyet a tantestület tagjainak döntése alapján kap meg minden évben egy-egy pedagógus. Ezek az elismerések is igen jó fogadtatásra találtak, az eddigi díjazottak nagyon büszkék a kollégáik elismerésére. 1.3 Alapfokú oktatás-nevelés Fazekasban az emelt óraszámban oktatott tárgyak az ének, angol és a matematika voltak. Jelenleg választható tantárgyként magasabb óraszámban ezeket a tárgyakat tanulhatják a diákok. A magas szintű művészeti képzés alapja az emelt szintű ének-zene oktatás, amelynek hagyományai köteleznek bennünket a további folytatásra, de ehhez a feltételek
nem
optimálisak.
Ennek ellenére
6
meg kell találni a
módját
a
hagyományosan magas színvonalú Gyermekkórus működtetésének. Ezt az is alátámasztja, hogy az iskolánkban megrendezett XX. Éneklő Ifjúság Szakmai Napok és Konferenciák rendezvénysorozat igen jó szakmai visszhangra talált. A pedagógusok
és
diákok
egyaránt
sok
elismerésben
részesültek,
további
munkájukhoz pedig hasznos tanácsokat kaptak. A rendezvény sikeréhez itt is nagymértékben hozzájárultak a szülők is. Nem törhet meg egy olyan folyamat, amelyeket a hazai és olomouci minősítő versenyeken elért arany-, ezüstminősítés és Hamamatsu jelez. A Gyermekkar Japánba való meghívása és ottani szereplése egyedülálló teljesítmény volt, ami remélem, hogy nem megismételhetetlen. Reményt keltő, hogy a Fazekas Gyermekkar színvonalas előadásai mellett a Kis Fazekas Kórus egyre növekvő létszámmal, arany minősítéssel és nagy élményt nyújtó előadásaival már szerves részévé vált az iskola művészeti életének. Ez egyrészt a stabil alapképzést, a karvezető tanárok elhivatottságát, a gyerekek kitartását és a szülők támogatását feltételezi. Megváltozott a matematika nívócsoportos oktatás, ami a régi formában nem volt finanszírozható, ráadásul pedagógiailag nem igazolt a hatékonysága. Sikeres viszont az angol emelt szintű képzés, amit egyrészt a jelentkezők létszáma, másrészt a versenyeken elért kiemelkedő eredmények is jeleznek. Már beépült az iskola életébe az iskolaotthon intézménye. Ez bővítette a szülők választási lehetőségét, ráadásul lehetővé teszi az eddig napköziben főleg nevelési feladatot ellátó tanítók számára, hogy ne essenek ki a szakmai gyakorlatból és képzéssel is hangsúlyosabban, foglalkozzanak. Nem utolsó sorban, szükség esetén az iskolavezetés által ismert munkavállalót lehet tanítói munkakörbe „alkalmazni”. A készségtárgyak oktatása, napjainkban elég nehéznek mondható, mert a gyerekek nagyon „számítógépre vannak hangolva”. Testnevelés oktatását illetően kapott kritikát az iskola, amelyet át kell gondolni, és a gyerekek számára a legoptimálisabb megoldást kell megtalálni. A napközi és az iskolaotthon évek óta szervesen együtt működtethető az iskolában. Így ki tudjuk elégíteni az eltérő szülői igényeket, mert a szülők így a legadekvátabb szervezeti formát tudják kiválasztani gyermekük számára. Mindkét szervezeti forma nagyon sok lehetőséget rejt még magában.
7
1.4 Alapfokú művészetoktatás: Az utóbbi években már a jogszabályoknak megfelelően egyre szabályozottabbá tudtuk tenni a képzést. A szükséges mértékben elvált a közismereti képzés a művészetitől, aminek elérése nem volt könnyű. 2007-ben mind a négy művészetoktatási területen végzett szakmai munkát kiemelt minősítéssel értékelte a minősítő bizottság. Ez nagyon szép eredmény, amelyre joggal lehet büszke tanár, tanítvány, szülő és a fenntartó egyaránt. A Fazekasban alapítása óta folyik zenei képzés, amely az eltelt 48 év alatt fokozatosan bővült. 25 éves múltra tekint vissza a táncoktatás, amely meghatározó része lett a művészeti képzésnek. Iskola előkészítő funkciója igen hatékonyan működik. A 2005 óta működő színjáték, dráma és festészet tanszakok is igen népszerűek. Mind a négy művészeti ág személyi és tárgyi feltételei jónak mondhatók, így további működésük támogatása egyértelmű. Valamennyi
művészeti
ág
művelői
rendszeresen
megmérettetik
magukat
(versenykiírástól és lehetőségtől függően) városi, megyei, regionális és országos versenyeken egyaránt. Ez a 2012-ben várható minősítő vizsgálat miatt szükséges is. Tekintélyes eredménylistát tudunk a vizsgálatot végző szakemberek elé tenni. Művészeti tanszakainkon tanulók a város kulturális életében is igen aktív szerepet vállalnak. Rengeteg városi szintű társadalmi (közgyűlés, stb.) és kulturális (Kocsonyafesztivál, stb.) esemény résztvevői diákjaink. A kulturális események közül kiemelkedő az Operafesztivál, amelyen „kettős szereposztásban” is részt veszünk.
Külső színpadon egy három órás bemutatót
tartanak a különböző művészeti ágak növendékei az érdeklődők számára. 2009-ben a Didergő király gyermekoperát, 2011-ben pedig Az aranyszárnyú méhecskét adták elő az iskola diákjai és tanárai. Mindezt kiegészítette a hangszeres diákok zenei előadása, és a kórusok fellépése. A mozgás a tánc és színjáték, a díszlet pedig a festészet tanszakon tanultak elsajátításáról adott tanúbizonyságot. Magas szintű, lélekemelő előadások voltak, a fogadtatása pedig szívbemarkoló.
8
Ezek a közös élmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a középiskolából nagyon sokan „jönnek vissza”, hogy itt folytassák művészeti tanulmányaikat. Az integráció megszüntetése itt fog változást előidézni, amelyet szintén meg kell próbálni jól kezelni. 1.5 Az oktatás gazdasági feltételrendszere Költségvetés fő számai 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
262342
285034
285007
277233
254130
230697
241772
232308
335851
357523
361068
358477
288107
300718
270588
78224
113763
118341
117483
119637
95681
81746
73027
Dologi kiadás
88491
110804
121285
163355
172585
145984
164025
149097
Működési
400141
564190
597149
641906
650840
529772
538001
494173
Alapilletmény Személyi
179427
juttatás összesen Munkáltatót terhelő járulékok
költség
Az iskola működési költségének alakulása 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A 2011-es évre elfogadott költségvetés még az integrációt megelőző adatokra épül, tehát az előző évekkel még összehasonlítható. A kérdés az, hogy az önállóvá válást követően a korrekció milyen változást fog maga után vonni. 9
Az azonnal szembetűnő, hogy ugyanazon feladat ellátására (stagnáló illetve lassan növekvő
létszám
mellett)
2008
óta
nominálisan
csökkenő
összeg
áll
rendelkezésünkre. A költségvetés sarokszámai mutatóként fontosak egy pályázat helyzetelemzésekor, de nem igazán mutatják az intézmény gazdálkodásának minőségét. Erről objektív visszajelzést kaptunk 2010. május 20-án, amikor Mihalecz Péter jegyző úr tájékoztatta Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagjait a 2009. évi ellenőrzési terv végrehajtásáról. Beszámolójában – az általános iskolák között – az iskoláiban folyó gazdálkodási tevékenység kapta a legjobb minősítést.
Intézmény neve (Az utolsó vizsgálat éve)
Szervezettség
Gazdálkodás általános megítélése
Számviteli rend és okmány fegyelem
Pénz és értékkezelés
Fazekas-Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (2009)
Jól megfelelt
Jól megfelelt
Gyengén megfelelt
Jól megfelelt
Eszközgazdálkodás általában közbeszerzés
Vagyonnyilvántartás
Leltározás
Jól megfelelt
Jól megfelelt
Jól Jól megfelelt megfelelt
Élelmezési tevékenység
Ismétlődő hiányosság
Elért pontszám
Közepesen megfelelt
0
40
Selejtezés hasznosítás
Ellenőrzési rendszer
Állagvédelem műszaki ellátás
Közepesen megfelelt
Jól megfelelt
Százalékos teljesítés
Minősítés
90,9%
Jó
Természetesen mindig van javítani való, de nagyon büszkék vagyunk erre az eredményre. A Fazekas felújítása a költségvetés több pontjára is kedvező hatással lesz, amelyek közül kiemelkedik az energiafelhasználásunk.
10
Az utóbbi évek dologi kiadási tételének növekedése is az energiahordozók drágulásával magyarázható. Sajnos karbantartásra, felújításra nem jut elegendő pénz. Az idén erre a célra még a képviselői alapból sem kapott támogatást az iskola. Igaz panaszra túlzottan nem lehet okunk, hiszen a 2010/2011-es tanév elején adták át a szinte teljesen felújított iskolát számunkra. A tartalékokból, támogatásból sikerült annyit elérni, hogy az egyébként eléggé megkímélt állapotú iskola egy éves használat után még újszerűnek tűnik. A tantermek (sajnos) lassú, de tudatos felújítása sokkal barátságosabbá teszi az osztályokat. Ezek a termek esztétikus és praktikus bútorokkal berendezve már alkalmasak arra, hogy jó közérzettel töltsék el a tanulók az osztályban a napjaikat. Az iskolabútorok (padok, székek, táblák, szekrények) beszerzése szükségszerű lenne, de nagyon nehezen oldható meg. (Jelenlegi költségvetésünkből nem jut az említett beszerzésekre.) A Fazekas már említett felújítása nagyon nagy hiányt pótolt, és remélhetőleg lehetőség lesz azért a folyamatos fejlesztésére. Meg kell említenem, hogy a művészeti képzésben viszont nagyon sokat jelent és hasznos a fejlesztéshez pályázati úton megnyert összeg. Ez egy minőségi javulást jelentett a képzési feltételek biztosításában. 1. 6. Oktatást segítő személyi feltételek A gazdasági, adminisztratív, konyhai, technikai, karbantartó dolgozók száma szinte visszaáll a 2004-es integrációt megelőző szintre. A gazdasági területen dolgozók személyében minimális lesz a változás, ez inkább a feladatkörök átcsoportosítását, módosulását fogja jelenteni. Az új tanévtől teljesen át kell alakítani a jelenlegi feladatelosztást a csoport tagjai között. A technikai dolgozók személyi összetétele az utóbbi időben (főleg nyugdíjazás miatt) nagymértékben megváltozott,. Sajnos nem könnyű megbízható, szorgalmas munkaerőt találni, annak ellenére, hogy nagy a munkanélküliség. Igaz, most úgy tűnik, hogy nagyon magukénak érzik az iskolát ezen a területen dolgozók is, nagyon kevés kedvezőtlen visszajelzés érkezik munkájukról, az ellenőrzési tapasztalatok is többnyire kedvezőek.
11
A pedagógusok részéről viszont nagyobb szükség van arra, hogy a rend és az állagmegőrzés érdekében kérjék ki a technikai dolgozók véleményét, tapasztalatait, hogy az iskola állapota hosszú ideig megóvható legyen. Jó szívvel állapítható meg, hogy mára egyértelművé vált a munkavállalók iránti elvárás, amelyet a többség magáévá is tett. Olyan körülmények között kell fogadni az iskolába érkező diákokat, hogy az biztonságos, tiszta, kulturált, és higiénikus legyen. Az ilyen közeg készteti őket is a rend fenntartására, az igényes környezet kialakítására, ahol jó érzéssel lehet alkotó munkát lehet végezni. A legnagyobb változás a pedagógiai segéderők személyében volt, illetve a közhasznú munkások alkalmazási feltételeinek módosulásából adódtak problémák. Munkájukra igen nagy szükség volna, de a jelenlegi feltételek mellett sok nehézségbe ütközik munkába állításuk. 2. Célkitűzések: 2.1. Oktatás-nevelés A magyar közoktatási rendszert nagyon sok kritika éri, ami sajnos a tanulók teljesítményének különböző nemzetközi mérésekkel történő összehasonlítása alapján megalapozottnak is tűnik. „Félő, hogy lassan az iskola egyetlen feladatává a gyerekek „tárolása” válik – véli Klein Sándor, aki szerint tévút az oktatás központosítása. Az iskola nem cirkusz, de a gyereknek jól kellene ott éreznie magát.” Mit tehet az iskola helyi szinten, hogy ne csak „gyermekmegőrző” legyen? „Az iskola száz éve ugyanazt csinálja, miközben a világ gyökeresen megváltozott körülötte: ma is az ismeretanyag átadását tekinti elsődleges feladatának. Amíg a világ lassan változott, ez működött is, de mára úgy felgyorsult a változás, hogy azt sem tudjuk megmondani, mire lesz szüksége a most elsős gyereknek végzős korára. Nem árt, ha tudjuk, amit a nagyapáink is tudtak, de ennél fontosabb, hogy a gyerekek tanulóképessége fejlődjön, hogy pozitív attitűd alakuljon ki bennük a tanulás iránt. … Fontos, hogy a személyiségük fejlődjön, hogy tudják, mi az, ami
12
értékes, mit érdemes csinálni, mitől kell óvakodni, hogyan lehet együttműködni. A fiatalok egyre önállóbbak lesznek.”(Klein Sándor: A tanulás szabadsága) 1 A Klein Sándor által elmondottak egybecsengenek a pedagógus körökben sokkal jobban ismert Vekerdy Tamás: "Az iskola abnormális hely, ami abból is látszik, hogy az kérdez, aki tud, és annak kell válaszolni, aki nem tud. …Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni. Ez a döntő minden alternatívában. (...) Az alternatív iskola nem leventéket és szocialistákat, hanem individuumokat akar kibontakoztatni, akik majd mélyen gyökereznek abban, amit ők maguk választanak. Ha akarnak, magyarságukban, ha akarnak, cigányságukban, ha akarnak, magyarcigány, ha akarnak, cigány-magyar mivoltukban. És mélyen gyökereznek, ha akarnak, katolicizmusukban vagy ateizmusukban, ha individualitásuk szabadon azt választja", és Ranschburg Jenő :"Engedni felnőni valakit - ennél nehezebb és szebb feladatot elképzelni sem tudok. A modern nevelés tragédiája (...) tulajdonképpen az, hogy ezt nem teszi lehetővé. Nem engedi. .. Az ember előtt két út áll: az egyik az, hogy megvalósítja saját magát, azt, akinek ő született; a másik az, hogy mindent megtegyen azért, hogy szeressék, mert ez a vágy is vele született. És a szeretetnek mindig ára van" szavaival. Lényegében valamennyien azért preferálják az alternatív iskolákat, mert teret enged a gyermekek személyiségfejlődésének. Véleményem szerint a Fazekas azért helyezkedik el az alternatív iskolák és a hagyományos iskolák között, mert mindkettőnek a jegyeit hordozza. Ez pedig nem vezethető vissza másra, mint a kezdettől (1963-tól) megvalósuló, Kodály Zoltán elképzelésén alapuló zenei/ művészeti oktatásra.
1
Klein Sándor pedagógia iránti elkötelezettsége, mint mondja, nem a budai iskoláskorára
vezethető vissza. Középiskola után segédmunkás, majd fölveszik az ELTE matematika-fizika szakára. Egy idő után a fizika helyett felvette a pszichológiát. Egyszerre végzett matematika tanárként és pszichológusként. A Budapesti Műszaki Egyetemen bekapcsolódott a Varga Tamás-féle komplex matematikatanítási módszer pszichológiai hatásvizsgálatába. Ez vezette el Kanadába Dienes Zoltánhoz, akinek a pszichomatematikai intézetében két évet töltött. Közben megismerkedett a legnagyobb humanisztikus pszichológussal, Carl Rogers-szel, újra a pedagógia felé fordult, mint mondja „megpróbálta megváltani a magyar pedagógiát”.
13
2.1.1 Pedagógusok feladatai "Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak”. (Kodály : Gyermekkarok című tanulmánya, 1929.) Azt hiszem ez a mai pedagógia kulcsmondata. Ezt a gyakorlatban minden tantárgy keretében igyekezni kell megoldani, és akkor nem lesz annyi fegyelmezési probléma. Nem kell a szülőnek gyerekét neurotikus tünetek miatt orvoshoz vinni. Olyan hely lesz az iskola, ahová szívesen jön és érdemes is bejönnie a diákoknak. A tanulók körében végzett kérdőíves felmérés (2010. január) egyébként azt az eredményt hozta, hogy a tanulók többsége szívesen jár a Fazekasba. Mi az iskolai nevelés célja? Az ismert pszichológusok véleménye számomra azt támasztja alá, hogy a humanista ember nevelése a cél. A humanizmus azok filozófiája, akik szeretik az életet. A humanisták felelősséget vállalnak saját életükért, s örömüket lelik abban a nagy kalandban, hogy új felfedezések részesei lehetnek, újabb ismeretekre tehetnek szert, újabb és újabb lehetőségeket próbálhatnak ki. Ahelyett, hogy az élet nagy kérdéseit illetően előregyártott válaszokban lelnének vigaszra, élvezik válaszkeresés nyitottságát, s a felfedezés ebből adódó szabadságát. Milyen módszerekkel lehet ezt a célt elérni?
A
kompetenciaalapú,
kompetencia
dominanciájú
pedagógiai
kultúra
alkalmazásával.2 2
Az emberi tanulás eredete a spontán tanulás, a spontán szocializáció. Az ismeretek
szándékos, szóbeli majd írásbeli elsajátításának köszönhetően kialakult az ismeretek iskolája. Ez az élet iskolájához képest az első paradigmaváltás volt. A XIX. sz-ban létrejött a cselekvés iskolája az ún. reformpedagógiai mozgalmakkal. Ez volt a második paradigmaváltás. A harmadik paradigmaváltás pedig a kompetenciaalapú, kompetencia dominanciájú pedagógiai kultúra, iskola. Nagy József: Kompetenciaalapú, kritériumorientált pedagógia, Mozaik KiadóSzeged, 2007
14
„A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.” Az iskola legfontosabb feladata tehát a tanulás megtanítása, hogy képessé tegye a gyermeket az említett kompetenciák megszerzésére. Ennek tartalmát Báthory Zoltán pedagógiai alapművében pontosan meg is határozta. Az általa leírt szempontokat az iskolai gyakorlat során „csak” aktualizálni kell és azt tartalommal megtölteni. „A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője: o
hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt,
o
útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint
o
tanítsa a gyerekeket tanulni.
o
törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében,
o
vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában.
o
élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket.
o
a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása,
o
az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása,
o
a könyvtári és más információforrások használata.
o
az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),
o
az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása;
o
az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;
o
a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka;
o
az emlékezet erősítése,
o
célszerű rögzítési módszerek kialakítása;
o
a gondolkodási kultúra fejlesztése;
o
az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;
15
o
az
egész
életen
át
tartó
tanulás
eszközeinek
megismerése,
módszereinek elsajátítása”3 Ezt szakszerűbben ma sem lehet megfogalmazni. A pedagógusok pedig a szakképesítésük birtokában ezeket az irányelveket meg tudják tartalommal tölteni. 2.1.2 Tanulók A tanulók feladatai természetesen egy jól működő tanár-diák kapcsolatot feltételeznek. Ahhoz, hogy a kitűzött oktatási-nevelési elképzelések megvalósuljanak, szükség van a diákok aktivitására. A legfontosabbak a következő területek: o
Az iskolai és az otthoni normarendszer harmonizálása;
o
Motiválhatóság;
o
Iskolai jogok, kötelezettségek interiorizálása;
o
Ismeretszerzési aktivitás, új ismeret megszerzése iránti kíváncsiság fenntartása;
o
Harmonikus tanár-diák kapcsolat,
o
Közösségért érzett felelősség,
o
Egészséges ön- és mi tudat;
o
A másik ember tisztelete, agresszió kerülése;
Ezeken a területeken igen jelentős a tanuló társaihoz való viszonya, munkához való hozzáállása. 2.1.3 Szülők Az iskola csak akkor lehet sikeres, ha a szülők elégedettek a gyermekük iskolai előmenetelével. Ezt segíti o
Pontos információt nyújt a képző intézmény;
o
Bizalom a tanító, osztályfőnök, vagy a tantestület más (legalább egy) tagja iránt;
o
Rendszeresen érdeklődik az iskolai élet, gyermeke előmenetele iránt;
o
Partnerkapcsolat szülő-pedagógus között;
o
Közös (de mindenképpen tolerálható különbség) értékrend otthon és az iskolában;
3
Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek OKKER KIADÓ, BP, 1997
16
Ezek a paraméterek elegendő alapot biztosítanak ahhoz, hogy a gyermek eligazodjon az iskolai és az otthoni követelmények között, és eredményesen végezhesse iskolai tevékenységét. 2. 2. Iskolai munka irányítása Az iskolában a vertikális vezetési struktúra a domináns és sajnos nagyon nehezen „lapítható le” ez a piramis. Esetünkben
az
SzMSz-ben
elkészített
szervezeti
ábrának
megfelelően
a
munkavállalói csoportokat (legyen az munkaközösség, tanszak, gazdasági- vagy technikai csoport) egy-egy vezető képvisel, aki általában kapcsolatot tart az igazgatóhelyettessel, ő pedig szükség esetén informálja az igazgatót. Az út visszafelé ugyanilyen hosszú, és mire az információ visszajut a kiindulási helyére, talán már nem is aktuális a probléma. A vezetői munkában nagyon fontos a feladat mellett a felelősség delegálása is. Ez azt jelenti, hogy a döntéseket ne mindíg a felső szintű vezetők hozzák meg, hanem az általuk kiválasztott munkatársak. Azok a munkatársak, akik naponta találkoznak a szervezet partnereivel, esetünkben például a diákokkal vagy a szülőkkel. Egy iskolában nagyon nehéz a feladatok ilyen megosztása, mindamellett kívánatos lenne. Egyrészt jobban magáénak érezné a munkavállaló az intézményt, másrészt nagyobb felelősséggel döntene, ráadásul nőne az önbecsülése is. Szerencsés volna, ha az igazgató, csupán stratégiai döntéseket hozna, a napi munkafeladatokban nem neki kellene dönteni. Nagyon örültem, amikor a már említett XX. Éneklő Ifjúság Konferenciát követően egy szaklapban (három nap tapasztalata alapján) ezt olvastam:”Kascsák Ferenc igazgató úr szavait öröm volt hallgatni. Az iskola múltját és jelenét tömören, de mindenkiről figyelmesen szót ejtve mutatta be. Érezni lehetett, hogy mennyire fontos számára az intézménye, s mennyire fontosak számára az ott tanító kollégák. Szeretetet érzékeltem és azt: itt az alap, álljatok bátran rá, támogatlak benneteket. Maximális segítséget kaptunk tőle ottlétünk alatt mi is-hálásan köszönjük!” (Zeneszó; XXI. évf. 3. sz.) Vezetőként mindig ezt szerettem volna elérni. Remélem, hogy ezt munkatársaim is megérezték és érzik, és ez lesz jellemző a munkakapcsolatunkra. Az igazgatói iroda mindig nyitva áll az érdeklődő, javaslattevő előtt, élni kell a lehetőséggel. 17
3.
Az iskola kapcsolatrendszere
3. 1. Belső kapcsolatok 3. 1. 1 Alapítvány A Fazekas Oktatási Alapítvány több mint tizenöt éves múltra tekint vissza, amely eddig is eredményesen működött, de az idén igen nagy szolgálatot tett az iskolának. A diákok tanulmányi munkájának segítése érdekében szinte kizárólag az Alapítvány biztosította az összes tanulmányi verseny nevezési díját, sok esetben még az útiköltséget is. Az alapításkor meghatározott támogatási célok ma is aktuálisak és nagyon hasznosak. A költségvetés ismeretében a továbbiakban is igen fontos szerep hárul az Alapítványra a diákok tanulmányi, kulturális és szabadidős tevékenységének a támogatására. 3.1. 2. Diákönkormányzat A diákok legfelsőbb szintű érdekképviseleti szervének rendszeres megbeszélései befolyásolják az iskolavezetés döntéseit, lehetőség és realitás javaslatok esetén igyekszünk
támogatni
elképzeléseik
megvalósítását.
Hagyománya
van
a
Diákparlamentnek, amely valóban konstruktív és őszinte légkörben zajlik. Az itt elhangzott vélemények, javaslatok és észrevételek (nevek említése nélkül) szinte kivétel nélkül a tantestület elé kerülnek. A hagyományoknak megfelelően, és a kialakult szokás szerint szervezi a már hagyományos Fazekas napot és a papírgyűjtést. Ezek maradandó élményt jelentenek az ide járó diákok számára. Nagyon fontosnak tekintem a diákönkormányzat fejlesztését, támogatását a diákok ötleteinek felkarolását. 3. 1. 3. Szakszervezet és a Közalkalmazotti tanács Mindkét érdekvédelmi csoportosulás vezetői a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat. Vezetőik, képviselőik a vezetői értekezletek állandó meghívottjai, ahol a dolgozókat érintő kérdésekben véleményt nyilváníthatnak és nyilvánítanak is. Konfliktusra az iskolavezetés és az érdekvédelmi feladatot ellátó munkavállalók
18
között nem került sor. Az intézményi szinten felmerülő gondokat, észrevételeket kulturáltan, közmegegyezéssel meg tudjuk oldani. 3. 1. 4. Szülők közössége Az iskola nem működhet a szülők támogatása nélkül, így igyekszünk is informálni őket, illetve biztosítani az információhoz jutásukat. Ez részünkről azt jelenti, hogy rendszeresen tájékoztatjuk az illetékes képviselőket a tanév programjáról, amikor véleményt
formálhatnak
az
iskola
működéséről,
elmondhatják
javaslataikat,
észrevételeiket. Igyekszünk minél több rendezvényre bevonni a szülőket, így nemzeti ünnepeink előadásait is megtekinthetik, illetve kiállításokra, hangversenyekre hívjuk, várjuk az érdeklődőket.
Nagy
örömünkre
szolgál,
hogy
sokan
élnek
is
ezekkel
a
lehetőségekkel. Már hagyományosnak nevezhető, hogy a karácsonyi ünnepségünkre, és azt követően egy beszélgetésre hívjuk az iskolát támogató szülőket, támogatókat. Itt a segítségükért elhangzó köszönő szavak mellett mód nyílik kötetlen beszélgetésre, álláspontjaink egyeztetésére és sokszor további együttműködés is megalapozódik. Harmonikus
az
együttműködésünk,
amely
fejleszthető,
erre
jó
példa
az
iskolatakarítási akció sikere. 3. 2. Külső kapcsolatok 3.2.1. Miskolci Nevelési, Pedagógiai, Logopédiai és Tanácsadó Intézet Itt a legközvetlenebb kapcsolattartó az iskola pszichológusa, akinek szakmai vezetője az említett intézmény vezetője. Az intézeti vizsgálatot megelőzően az iskolapszichológus elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és egyeztet a gyermek osztályfőnökével. Ez az utóbbi időben egyre jobban működik. Minél többen kérik a szakmai segítséget, annál több gyermek profitálhat ebből a lehetőségből. Remélhetőleg ez az együttműködés a jövőben még szélesebb körű lesz. Az Intézet munkatársaival nagyon jó szakmai kapcsolat alakult ki. Egyre több gyerekünk kerül olyan helyzetbe, hogy vizsgálatát szükségesnek tartják a pedagógusok. A kérelmek azonban néha csak igen hosszú idő után teljesülnek. 19
Ennek egyik akadálya, hogy a szülők egy része nem látja be a vizsgálat fontosságát, és néhányan több időpont ellenére sem viszik el gyermeküket vizsgálatra. Ez azért is gond, hiszen ezt nem jelzik sem az iskola, sem az Intézet felé, így a megjelölt időpontra mást nem hívhatnak be vizsgálatra. A jövőben várhatóan még szorosabb lesz a két intézmény közötti kapcsolat. 3. 2. 2. Közművelődési intézmények 3. 2. 2. 1. Miskolci Nemzeti Színház: A színjáték tanszak működésével egyre szorosabb a kapcsolat az intézmények között. Nagyon kedvező, hogy több pedagógusunk a színházban is dolgozik, de ettől pedagógiailag még fontosabb, hogy tanítványaink (rendszertelenül ugyan), de időrőlidőre feltűnnek a színház színpadán, különböző szerepekben. Ez tovább növeli a művészeti
képzés
presztízsét,
és
újabb
motivációval
szolgál,
nemcsak a
„kiválasztottak” számára. 3. 2. 2. 2. Könyvtárak A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár rendezvényeinek rendszeres résztvevői a tanítványaink. Az utóbbi időben több kiállítást szerveztek a festészet tanszak tanulói számára. A városi könyvtárak is rendszeresen hívják rendezvényeikre (előadóként) diákjainkat. Legnagyobb közös programunk a könyvhéten zajlik. Három év óta rendszeres szereplői vagyunk ennek a városi rendezvénynek. A utóbbi évben nem kaptunk felkérést, az a jövőben dől el, hogy ez egyszeri eset vagy sem. 3. 2. 2. 3. Bábszínház A többi kulturális intézmény sorában meg kell említeni a Bábszínházat is, ahová szintén rendszeresen és nagy örömmel járnak diákjaink.
20
3. 2. 2. 4. Filharmónia Az iskolában folyó komplex művészeti képzéshez szorosan kapcsolódnak a Filharmónia rendezvényei, amely nagyon kedvezően orientálja a gyerekeket, és nagyon hasznos ismerettel és élménnyel gazdagítja őket. Tervezzük a kapcsolat szorosabbá tételét, a már említett gyermekoperák előadása érdekében. 3.2.6. Miskolci Galéria Az iskola felújításakor kaptunk nagy segítséget a Galériától, amikor a gyermekeink számára helyet és programot biztosítottak. Az akkor kialakult kapcsolat azóta még szorosabbá vált, ami a gyerekek kulturális információhoz való jutását nagymértékben bővíti. Az iskola kapcsolatrendszere ettől természetesen szélesebb körű, de az oktatónevelő munkát talán ezek az intézmények támogatják leginkább. 4. Záró gondolat A Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben folyó munkáról az egyik legfontosabb jellemző, hogy a nyolcadik évfolyam után középiskolába jelentkezők nagy számban az első helyen megjelölt képző intézménybe nyernek felvételt. Ezt kiegészíti, hogy viszonylag alacsony a negyedik és hatodik után évfolyam után középiskolákba jelentkezők száma, és a tanév közben iskolánkba érkezők száma mindig magasabb, mint a távozóké. A felmérések (amelyekre már hivatkoztam) azt mutatják, hogy a diákok többsége szívesen jár iskolába. Tanulmányi és művészeti és sportversenyeken nagyon sokan érnek el kiemelkedő eredményeket, ami mutatja, hogy mennyire fontos számunkra a tehetséggondozás. Azzal együtt, hogy ezen a területen is van még lehetőség fejlődésre. Az elvégzett munka, és a visszajelzések alapján mi is vallhatjuk: „.. ha magadba nézel és azt látod, Hogy a szíved tiszta, Akkor jó az út amin jársz És többé ne is fordulj vissza!” 21
Meggyőződésem szerint napjainkban újra jó úton jár a „Fazekas”, nem szabad, és nincs ok, amiért vissza kellene fordulni. A pályázatban leírtak alapján diákjaink képesek úgy megélni az általános iskolai éveiket, hogy az ne hagyjon űrt, hiányérzetet bennük. „A gyermeknek mindenféle érzelemmel meg kell ismerkednie. A nevelésben van helye a meghatódásnak, a szomorúságnak, a komolyságnak, a következetes szigornak. A gyermek a derűt épp oly könnyen veszi át, mint a keserűséget. Annyira van tehát szükség, hogy jó hangulatunkat mindig adjuk át. Azt viszont önuralommal elérhetjük, hogy rosszkedvünket ne öntsük a gyermekre. Korunk egyik legnagyobb gondja: „Vágya után rohan a különcködő, rohan minden után, ami sikert ígér.” A felnőtt és a gyermek mindenáron sikeres akar lenni. Mindenáron győzni és legyőzni…. Pedig nem ez kell. Nem kell mindig győzni. A jól végzett munka örömére van szükségük a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Ezt kell megtanulnunk, ezt kell megtanítanunk.”4
4
Nanszákné Dr. Cserfalvi Ilona: Mindennapok pedagógiája; Licium-Art Könyvkiadó- Debrecen, 1999
22
23
24
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Cím Telefonszám(ok) E-mail(ek)
Kascsák Ferenc Miskolc, Jósika M. u. 8/A. 3524 46/739320
70/361-2506 Mobil: 70 361 2526
[email protected]
Állampolgárság
magyar
Születési dátum
1959.november 6.
Neme
férfi
Betölteni kívánt munkahely/ Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény munkakör igazgató Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat Időtartam Foglalkozás / beosztás A munkáltató neve és címe Tevékenység típusa, ágazat
2004-2011 Fazekas-Istvánffy Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskolai igazgató Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata oktatás 2001-2004 MIOK József Nádor Szakképző Iskola, Miskolc Tagiskola vezető Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány oktatás 1992-2001 33. Sz. Általános Iskola Általános iskolai igazgató Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata oktatás
Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés
2005-2008 Egyetem, Humánszervező Szervezetelmélet, munkapszichológia, vezetéselmélet Pécsi Tudományegyetem 2005 ECDL START Informatika, Word, Excell, Operációs rendszerek
25
Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
MIOK Kft. Felnőttképzési intézmény 1998-2000 Közoktatási vezető/ szakvizsga Vezetéselmélet, szervezetfejlesztés, gazdálkodás Pécsi Tudományegyetem Közoktatási vezető 1998 Számítógép kezelő (használó) informatika CSOB-OKTATÁS Felnőttképzési intézmény 1979-1983 Főiskola/ általános iskolai tanár Matematika-Fizika Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Főiskola
Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv(ek) Egyéb nyelv(ek)
magyar Angol
Önértékelés
Szövegértés
Európai szint (*)
Nyelv
Hallás utáni értés
B2
Önálló felhasználó
Beszéd
Olvasás
B1
Önálló felhasználó
Írás
Társalgás
B2
Önálló felhasználó
Folyamatos beszéd B Önálló 1 felhasználó
(*) Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjei
Társas készségek és kompetenciák Kapcsolatteremtő, Udvariasság, Határozottság, Konszenzuskészség, tolerancia, tömör fogalmazás készsége, Kompromisszumkészség, Konfliktusmegoldó készség.
Szervezési készségek és kompetenciák Műszaki készségek és kompetenciák Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek)
Perspektívikus szemlélet, Céltudatos, Elkötelezett, Oktatástechnikai eszközök használata, írásvetítő, számítógép, projektor Felhasználói szintű Word, Excell,; Prezentáció készítés B
Kiegészítő információk Mellékletek PTE- egyetemi diploma, PTE Közoktatási vezető-diploma; Ho Si Minh Tanárképző Főiskola-diploma
26
Alapfokú A1 felhaszná ó
27
28
29
30
Hozzájárulási nyilatkozat Hozzájárulok, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3525
Miskolc,
Fazekas
u.6.)
iskolaigazgatói
álláshelyére
kiírt
pályázatom anyagát a pályázat elbírálásában résztvevők, valamint a képviselő testület megismerheti, illetve abba beletekinthet. Miskolc, 2011. július 26. Kascsák Ferenc pályázó
31
Szándéknyilatkozat
Nyilatkozom, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése által a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3525
Miskolc,
pályázatom
Fazekas elfogadása
u.6.)
iskolaigazgatói
esetén
álláshelyére
Vagyonnyilatkozat
kötelezettségemnek eleget teszek. Miskolc, 2011. július 26.
Kascsák Ferenc pályázó
32
kiírt tételi
Nyilatkozat Személyemmel szemben az 1992. évi XXXIII. tv. 41. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn.
Miskolc, 2011. július 26.
Kascsák Ferenc pályázó
33
