A Fazekas József Általános Iskola házirendje
Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. március4-én
A házirend készítésekor véleményezési jogát gyakorolta a diákönkormányzat.
2013.
1
1.
Bevezetés ........................................................................................................................3
2.
A házirend szabályozási alapelvei: ..................................................................................3
3. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások.................................................................................................................................4 4. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai .......5 5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje..........................................6 6. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái.....................................................................................................................................7 7.
A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái .....................................................8
8.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ............................................9
9.
Az elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja........10
10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ............11 11. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rendje....................................................................38 12. Az iskolai tanulói munkarend ........................................................................................39 13. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje ........................................................................41 14. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések .....42 15. a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást ...........................................................................................................................43 Iskolánkban nem releváns.....................................................................................................43 16. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje.............................................................................................................44 17. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás...................................................................45 18. Az intézmény óvó-védő előírásai, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 46 19. A sorsolással eldöntendő felvétel szabályozása..............................................................47
2
1. Bevezetés
Házirendünk olyan jogi szabály, amely törvényi felhatalmazás alapján jogosult arra, hogy a tanulók, pedagógusok, iskolai dolgozók iskolai életét, egymás közti kapcsolatait szabályozza.
2. A házirend szabályozási alapelvei: 2.1.
Területi hatály:
A házirend területileg érvényes az iskola teljes területén, az iskola fizikai határáig, továbbá iskolai rendezvényeken (kirándulás, múzeumlátogatás, stb.) és az iskola pedagógiai programjának végrehajtása érdekében „kötelezően elrendelt” szervezett programon. 2.2.
Személyi hatály:
A házirend személyileg érvényes az iskola minden dolgozójára, pedagógusaira és diákjaira és arra a szülőre, aki a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat, illetve teljesít kötelezettségeket. 2.3.
Időbeli hatály:
A házirend kihirdetését követően lép hatályba és visszavonásig, illetve módosításig érvényes. A házirend a nyári szünetben is hatályos. A házirendet a szülőknek az első szülői értekezleten, a diákoknak az első DÖK gyűlésen kell ismertetésre átadni.
3
3. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások
3.1.
A tanulók osztályzatait, igazolt és igazolatlan mulasztásait, késéseit, továbbá dicséreteit és elmarasztalásait a pedagógusok az osztálynaplóban rögzítik.
3.2.
Tanulóink hiányzásának igazolását az iskola szervezeti és működési szabályzatának előírásai szerint az osztályfőnökök végzik. A tanulók hiányzásukat öt munkanapon belül kötelesek igazolni. Az orvosi igazolást a tájékoztató füzetbe ill. ellenőrzőbe kell bejegyeztetni.
3.3.
Tanulóink évente legföljebb három nap időtartamra – szüleik előzetes írásbeli kérelmére – engedélyt kaphatnak a távolmaradásra. Az osztályfőnök utólagos szülői igazolást nem fogadhat el. A három napot meghaladó előre látható hiányzáshoz az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélye szükséges.
4
4. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai
4.1.
4.2.
4.3.
4.4.
4.4.
4.5.
Az iskolai étkezést minden tanuló a szülő/gondviselő bejelentése alapján igényelheti. Betegség vagy más igazolt hiányzás esetén a másnapi étkezést reggel nyolc óráig a tanári irodában lehet lemondani. A visszatérítendő összeg a következő hónap térítési díjának fizetésekor kerül levonásra. A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A rajzokat és képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskola írásbeli megállapodást köt. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. A térítési és tandíjakat minden hó 15. napjáig előre kell befizetni postai csekken. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről postai úton az iskola fenntartója gondoskodik, ha a tanuló jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan egy hónapot igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
5
5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
5.1.
5.2.
5.3.
5.4.
Az ingyenes tankönyvellátást igénylő diákok szüleit az iskola írásban értesíti a normatív tankönyvellátási igény benyújtásának határidejéről. A határidő elmulasztása esetén a tanuló – a jogszabályokban meghatározott esetek kivételével – az ingyenes tankönyvellátásból kizárható. Tanulóink számára minden év szeptemberében lehetőséget biztosítunk nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás igénybe vételére. A támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. A tankönyvtámogatás mértéke az iskola rendelkezésére álló összeg mértékének függvényében legfeljebb a megvásárolt tankönyvek árának összegéig ítélhető meg. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére -kérésére- értékesíthető, ára a beszerzési árral azonos. A tankönyv elvesztése, megrongálása esetén a tanulót, illetve szülőjét kártérítési kötelezettség terheli, amelynek összege a könyv beszerzési ára. A kártérítési kötelezettség –a tanuló, illetve szülője írásos kérésére –határozatban mérsékelhető.
6
6. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje és formái
a
tanulók
rendszeres
6.1.
A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Az iskola pedagógiai programja, SzMSz-e és házirendje az iskola honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll. A pedagógiai programról tájékoztatást – munkaidőben – az iskola igazgatójától lehet kérni.
6.2.
A tanulók legfontosabb egyéni jogai: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog.
6.3.
Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, egy osztály diákönkormányzata, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező egyeztetni köteles az iskola igazgatójával.
6.4.
A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben.
6.5.
Diákjainknak joguk van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarébb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyenként dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik-e dolgozatuk érvénytelenítését.
6.6.
Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával tart kapcsolatot, problémáival és kérdéseivel közvetlenül az iskola igazgatóját keresheti meg.
7
7. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái
7.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó munkát végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük.
7.2. Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, sport kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese, stb.) jutalmát a ballagási és tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszi át.
8
8. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
8.1.
Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, fegyelmező intézkedésben részesül. A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés.
8.2.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül.
9
9. Az elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja
Intézményünkben nem releváns.
10
10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje
10.1. Osztályozó vizsgát szervez az iskola minden tanév június hónapjának első hetében, szükség esetén más időpontban is. Az osztályozó vizsgára jelentkezést az igazgatónak kell benyújtani.
10.2. Az osztályozó vizsga követelményei Magyar nyelv és irodalom i. évfolyam A tanuló törekedjen az érthető, értelmes beszédre. Hibáit tanítói segítséggel javítsa. Alkalmazza a köszönés, a kérés és megköszönés tanult fordulatait. Értse meg az egyszerű utasításokat. Tudjon beszámolni olvasmányai tartalmáról, élményeiről. Tudjon fejből öt-hat verset, két-három mondókát, nyelvtörőt, találós kérdést. Legyen képes tartalomra irányuló kérdéseket megválaszolni, egyszerű feladatokat megoldani, ismert tartalmú és gyakorolt szöveget felkészülés után lassú folyamatossággal szövegszerűen olvasni. A mondat végét szünettel jelezze. Ismerje, és használja a magyar ábécé írott alakjait. Rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betűkihagyás nélkül másoljon nyomtatott mintáról is. Jelölje a mondatkezdést és zárást. Ismerje az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját. Tapasztalati úton különböztesse meg a szöveget, a mondatot, a szót, szótagot, hangot és betűt. A szavakat szótagokra tudja bontani.
2. évfolyam Szóbeli és írásbeli közlések, utasítások megértése. Kérdésekre értelmes válaszadás. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása. Feldolgozott szövegek megértésének igazolása. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. A magyar ábécé ismerete, szavak, nevek betűrendnek megfelelő sorba rendezése. A magánhangzók és a mássalhangzók megkülönböztetése; az időtartam helyes jelölése szóban és írásban. 11
Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes leírása másolással, tollbamondás után. A begyakorolt szavak helyesírása. Szavak szótagolása, elválasztása. Szöveg tagolása mondatokra. A szótő és a toldalék felismerése, jelölése szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat felismerése, megnevezése, helyesírása.
3. évfolyam Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szövegek felolvasása felkészülés után. Öt-hat mondatból álló elbeszélő fogalmazás írása felkészülés után, ismert témákban. A fogalmazások tagolása. Rendezett, tiszta íráskép. Az írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Az igék, a főnevek és a melléknevek felismerése, megnevezése A begyakorolt szavak helyesírása.
4. évfolyam Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveg pontos, folyamatos, értelmező felolvasása. 15-20 soros szöveg önálló olvasása, a szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával. Magyar költők és írók nevéhez a megfelelő művek kapcsolása. Esztétikus, rendezett egyéni írás. A mondatfajták felismerése, megnevezése, helyes leírása. A szavak szófajának megnevezése a tanult szófajok esetében. Az egyalakú szótövek, a tanult toldalékok felismerése, a szavak toldalékos alakjának helyesírása. Az igealakok felismerése, az igekötős igék helyesírása ismert szavak esetében. A tulajdonnevek fajtáinak helyesírása. A főnevek tárgyragjának, a többes szám jelének felismerése. A melléknév, a számnév helyes írásmódja. A hibák javítása tanítói segítséggel, önellenőrzéssel. Adott témáknak megfelelő könyvek megkeresése, használata a könyvtárban.
12
Matematika 1. évfolyam A tanuló: - esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni. - tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk és tulajdonságuk szerint; - biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; - használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket; - képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; - ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; - ismerje fel a páros és páratlan számokat; - tudja a számok szomszédait - a 20-as számkörben tanult műveleteket tudja alkalmazni - legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; - ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; - tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; - használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; - tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot; - tudja a geometriai fogalmakat és tulajdonságokat; - tudjon térben és síkban tájékozódni (alak, irány, méret)
2. évfolyam A tanuló: - legyen kialakult számfogalma a 100-as számkörben; - tudjon alapműveletek végezni 100-as számkörben; - ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; - ismerje a maradékos osztást; - tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat, nyitott mondatokat, szabályjátékokat, sorozatokat - ismerje fel a téglalapot, négyzetet; - ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket.
13
3. évfolyam A tanuló: - legyen kialakult számfogalma az 1000-es számkörön belül; - tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. - tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal; - legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval); - ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. - tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a nyitott mondatok, szabályjátékot, sorozatot; - ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat - ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket.
4. évfolyam A tanuló: - legyen kialakult számfogalma a 10 000-es számkörön belül; - tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; - tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; - ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; - legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); - tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; - ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, és geometriai tulajdonságait; - ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma); - ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket; - tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel szám és szöveges feladatokat; - tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét, - tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; - tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; - tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni. 14
Környezetismeret 1. osztály - tudja az irányokat helyesen használni - tudja elmondani saját lakcímét, - ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit és egymást követő sorrendjét, - tudjon beszámolni a napi időjárásról, a tanult időjáráselemek használatával, - tudja az élőt az élettelentől megkülönböztetni, - tudja megnevezni az emberi test főbb részeit, - ismerje fel a lágy- és fás szárú virágos növény részeit
2. osztály -
ismerje lakóhelye legfőbb jellegzetességeit, hagyományait ismerje fel közvetlen környezete jellemző természeti formáit tudjon tájékozódni és szabályosan közlekedni tudjon megfigyeléseiről, tapasztalatairól beszámolni szóban kérdések segítségével tudja az életfeltételeket nevezzék meg a tanult élőlények néhány jellemző tulajdonságát tudja az emberi test főbb részeit megnevezni ismerje az élettelen természet tanult jellemzőit
3. osztály - hazánk növény- és állatvilágának tanult fajainak felismerése, jellemzése, megnevezése - ismerje a növényi szervek feladatát - tudja az élőlények életben maradásához szükséges feltételeket - ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek, - tudja az egészséges életmód feltételeit - ismerje az emberi test alapvető szerveinek feladatát - tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját - legyen képes tájékozódni térképvázlaton - állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fővilágtájakat - tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost - legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket - ismerje fel a halmazállapot változásokat 15
4. osztály - tanítói kérdésre összefüggő felelettel válaszoljon - mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot, nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket - tudja az élőlényeket a megfelelő csoportba besorolni, ismerje a csoportok jellemző tulajdonságait - nevezzen meg a környezetből környezetszennyező forrásokat - nevezze meg a tanult élettani jellemzőket, és mi veszélyezteti azokat leginkább - ismerje a domborzat jelölését a térképen - találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén - ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit - nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között - ismerje a közlekedési szabályzatot (gyalogos, kerékpáros) - rendelkezzen környezettudatos szemlélettel
16
Természetismeret 5. osztály (2. 3. 4. fejezethez) Ismerje a gyermek a térkép használatát, a tanult jeleket és a világtájakat. Igazodjon el hazánk domborzati térképén, kontúrtérképen tudja elhelyezni a minimum topográfiai anyagot. Tanulja meg az időjárás és az éghajlat elemeit, hazánk éghajlatát. Képes legyen felismerni és jellemezni a felszínformákat, ismerje kialakulásukat. Tudja csoportosítani a kőzeteket. Legyen tisztában a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek fogalmával. Értse meg a víz körforgását és a felszínformáló erők folyamatait.
6. osztály (1. 2. fejezethez) Tudjon a tanuló tájékozódni a Föld domborzati térképén a földrajzi fokhálózat segítségével. Ismerje a Föld mozgását és annak következményeit. Az éghajlati övezeteket tudja felsorolni és jellemezni, a hozzá kapcsolódó összefüggéseket tanári segítséggel tudja értelmezni. Tanulja meg hazánk nagy tájait, tudja azokat jellemezni, ismerje kialakulásukat. Képes legyen felsorolni fővárosunk természeti értékeit, társadalmi, gazdasági szerepét. Hazánkhoz kapcsolódó topográfiai minimum anyagot el tudja helyezni kontúrtérképen.
17
Földrajz 7. osztály A tanuló ismerje a földtörténeti korokat és legfontosabb eseményeit. Fel tudja sorolni a kontinenseket, azok természeti és társadalmi jellemzőit, tanult országait. A földrészekhez kapcsolódó minimális topográfiai anyagot kontúrtérképen tudja megmutatni. Legyen képes felhasználni a térképről leolvasott információkat, értelmezni tudja a diagramokat, ábrasorokat. Tanári irányítással ismerje fel az összefüggéseket.
8. osztály A tanuló be tudja mutatni Közép-Európa tanult országainak természeti és társadalmi értékeit. Ismerje fel az alapvető összefüggéseket ábrák, adatsorok segítségével. Tematikus térképekről leolvasott információkhoz tudjon magyarázatot adni. A minimális topográfiai anyagot kontúrtérképen el tudja helyezni. Képes legyen a diák meghatározni Magyarország földrajzi és társadalmi helyzetét. Ismerje fel a természeti adottságok jelentőségét az egyes területek gazdasági életében. Legyen tisztában a főváros társadalmi és gazdasági szerepével. Hazánkhoz kapcsolódó minimum topográfiai anyagot kontúrtérképen el tudja helyezni.
18
Fizika 7. osztály Testek mozgása - ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását - oldjon meg egyszerű feladatokat a sebességgel kapcsolatban A dinamika alapjai - soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat - értelmezze a tömeg fogalmát - ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét - ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát - ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását. - ismerje fel a hatás-ellenhatás törvényét, az erő- ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. - ismerje a súrlódást és a közegellenállást, mint mozgásokat befolyásoló tényezőket. - sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. A nyomás - -ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását - folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje - Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. - elemezze az úszás, lebegés jelenségét a sűrűségviszonyokkal. - magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban. Hőtan - -a testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján - tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor - tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. - a belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni - tudja értelmezni a hőjelenségeket: hőtágulás, hőterjedés különböző halmazállapot esetén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. 19
9. osztály Elektromosság - -egy test elektromosan semleges és töltött állapotának az anyagszerkezeti magyarázatának ismerete - elektromos állapotok fajtái, jellemzése - vezetők és szigetelők közötti különbségek, példák - elektromos áram fogalmának ismerete, létrejöttének feltételei - áramerősség, feszültség fogalmának ismerete, kiszámítása, jele mértékegysége, a méréséről tanultak ismerete - egyszerű áramkör részeinek ismerete - a soros és a párhuzamos kapcsolásról tanultak ismerete, gyakorlati példák felsorolása - áramerősség, feszültség, ellenállás kiszámításának ismerete - Elektromos áram hatásai - elektromos munka, teljesítmény fogalma, jele kiszámítása - az elektromos áram hatásainak ismerete, kiemelten az élettani hatással. - az elektromágneses indukció fogalmának ismerete, néhány gyakorlati alkalmazás ismertetése - elektromos energia előállítása, és szállítása gyakorlati példa - Fénytan - fényforrás fogalmának ismerete - fényvisszaverődés, fénytörés fogalmának ismerete, alapvető jelenségek ismerete - tükrök képalkotásának ismerete a kapott kép tulajdonságainak ismerete - tükrök használata a mindennapi életben példák - fénytörések lencséken, néhány optikai eszköz működésének ismerete A tanulók önállóan képesek legyenek a mindennapi életben lezajló egyszerű kölcsönhatások összefüggéséinek felismerésére, törvényszerűségek leírására, alapvető számolások megoldására. Ismerjék az alapvető fizikai mennyiségek jelét, mértékegységét, tudjon egyszerű kísérleteket leírni, magyarázni. Ismerje a fizika alapjait meghatározó törvényeket, értelmezze azokat.
20
Angol nyelv 4. osztály.: Hallott szöveg értése: A tanuló megért - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség: A tanuló - egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre; - ismert dolgokat megnevez. Olvasott szöveg értése: A tanuló - felismeri a tanult szavak írott alakját; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; - ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség: A tanuló helyesen másol le ismert szavakat. 5. osztály: Hallott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - kérdéseket megért; - egyszerű mondatokban kifejezett szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel. Olvasott szöveg értése: A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - néhány szóból álló mondatokat elolvas; - egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál, a szöveg lényegét megérti. Íráskészség: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.
21
6. osztály: Hallott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; - egyszerű mondatokban kifejezett szövegből fontos információt kiszűr, a szöveg lényegét megérti; Beszédkészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; - tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; - tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű - mondatokat elolvas; - mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál, a szöveg lényegét megérti. Íráskészség: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; - egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz. 7. osztály: Hallott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - szövegből a fontos információt kiszűri, az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; - egyszerű mondatokban kifejezett szöveg lényegét megérti. Beszédkészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; - tanult minta alapján eseményeket mesél el; - egyszerű párbeszédben részt vesz; beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - szöveget elolvas, megtalál fontos információkat, lényegét megérti; 22
- képekkel illusztrált szöveget megért; - szövegben kikövetkezteti az ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Íráskészség: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. 8. osztály: Hallott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; - kb. 100 szavas szövegből a fontos információt kiszűri és az ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti, a szöveg lényegét megérti és képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség: A tanuló - jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; - egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; - eseményeket mesél el; - fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése: A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott - kb. 100 szavas szöveget elolvas, megtalál fontos információkat és a szöveg lényegét megérti; - történetet megért; - kb. 100 szavas szövegben kikövetkezteti az ismeretlen nyelvi elemek jelentését. Íráskészség: A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; - egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; - egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; - kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.
23
Matematika 5. évfolyam Gondolkodási módszerek - Halmazok értelmezése és alkalmazása Számtan, algebra - A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. - Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Összeadás, kivonás az egyjegyű egész számok körében eszközhasználattal. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, szorzása, osztása egész számmal. - Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. - Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok - Pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Geometria, mérés - Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása. - Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása. Hosszúság és terület mértékegységei és egyszerűbb átváltások. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Valószínűség, statisztika - Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. - Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 6. évfolyam Gondolkodási módszerek - Halmazok értelmezése és alkalmazása. - Igaz-hamis állítások, kisebb-nagyobb. Számtan, algebra - Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Alapműveletek racionális számokkal. Műveletek helyes sorrendje, zárójelhasználat. - 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal, 3-mal, 9-cel való oszthatóság. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. - Egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Százalék fogalma, százalékérték kiszámítása következtetéssel. 24
- Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok - Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés - Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Tengelyes szimmetria felismerése. - Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. - Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. - Téglatest, kocka felszíne és térfogata. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Valószínűség, statisztika - Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. - Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
25
7. évfolyam Gondolkodási módszerek - Halmazok uniója, metszete és részhalmaz. - Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. - Logikai „és”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden”. Számtan, algebra - Műveletek racionális számkörben, műveletek helyes sorrendje. - Hatványozás, 10-nél nagyobb számok normálalakja. - Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. - Osztó, többszörös, prímszám, összetett szám, prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. - Egyszerűbb algebrai kifejezések, helyettesítési érték számítása. - Egyszerű elsőfokú egyenletek megoldása mérlegelvvel. Ellenőrzés. Összefüggések, függvények, sorozatok - Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. - Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály keresése. Geometria - Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése, a mértékegységek ismerete. - Háromszögek területének kiszámítása. - Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Paralelogramma tulajdonságai. - Egyszerűbb szerkesztések (háromszögek, négyszögek). - Háromszögek és négyszögek belső szögeinek összege. - Négyzet alapú hasáb felszíne és térfogata. Valószínűség, statisztika - A gyakoriság fogalma. - Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. 8. évfolyam Gondolkodási módszerek - A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. - Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. - Logikai „és”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden”.
26
Számtan, algebra - Műveletek és helyes műveleti sorrend a teljes racionális számkörben. - Négyzetgyök fogalma, kiszámolása számológéppel. - Egyszerű algebrai kifejezések helyettesi értékének kiszámítása, összevonás, egytagú kifejezés szorzása kéttagúval. - Elsőfokú egyenletek megoldása, ellenőrzése. Egyszerű szöveges feladatok megoldása egyenlettel. Összefüggések, függvények, sorozatok - Lineáris függvény és ábrázolása. Másodfokú függvény, abszolút érték függvény. - Számtani és mértani sorozat felismerése, folytatása. Geometria - Négyszögek területe. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. - Adott pont eltolása adott vektorral. - Kicsinyítés és nagyítás felismerése. Középpontosan hasonló kép megszerkesztése (kétszeres, háromszoros nagyítás). - Pitagorasz-tétel ismerete, alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Valószínűség, statisztika - Relatív gyakoriság. Valószínűség. - Módusz és medián meghatározása. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben
27
Magyar nyelv és irodalom
5. évfolyam A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utána írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyiszakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk MEMORITEREK: Arany János: Rege a csodaszarvasról (részlet) Petőfi Sándor: János vitéz (I--IV. fejezetből 10 versszak; XXIII--XXV. fejezetből 3 versszak; XXVI--XXVII. fejezetből 3 versszak) 6. évfolyam A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati 28
helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás,az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK Gárdonyi Géza: Egri csillagok MEMORITEREK: Arany János: A walesi bárdok (részlet) Arany János: Szondi két apródja (részlet) Arany János: Toldi (részlet) 7. évfolyam Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és 29
írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerű megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdésének megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője MEMORITEREK: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Kölcsey Ferenc: Huszt Petőfi Sándor: A XIX. Század költői (1-2. versszak) Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert… Petőfi Sándor: Nemzeti dal Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Petőfi Sándor: Szeptember végén 8. évfolyam A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező olvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. 30
A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkával, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tamási Áron: Ábel a rengetegben MEMORITEREK: Ady Endre: A magyar ugaron Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Ady Endre: Őrizem a szemed Babits Mihály: Messze, messze… József Attila: Születésnapomra József Attila: Tiszta szívvel József Attila: Anyám Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? Nagy László: Adjon az Isten Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 60. Weöres Sándor: Az ábécé 25 betűjére (részlet)
31
Történelem 5. osztály A tanuló ismerje a történelmi korokat, tudja őket az időszalagon elhelyezni. Ismerje a „Krisztus előtt” és a „Krisztus után” fogalmakat. Az őskorral kapcsolatban ismerje az emberré válás folyamatának főbb állomásait, az őskor szakaszait, jellemzőit. Tudjon példát mondani őskori eszközökre. Ismerje a tűz jelentőségét, az ősközösségi társadalmat, tudja bemutatni a fölművelés, az állattenyésztés és a cserekereskedelem kialakulását és ezek következményeit. Tudjon példát mondani az őskor művészetére. Ismerje az ókori keleti társadalmak (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) főbb jellemzőit, a Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Gangesz, Kék és Sárga folyókat, a körülöttük kialakuló öntözéses földművelés jelentőségét. Legyen tisztában a következő fogalmakkal és tudjon rájuk példát mondani: többistenhit, egyistenhit, városállam, fáraó, piramis, ékírás, hieroglifa. Tudjon példát mondani az ókori keleti társadalmak örökségére (találmányok) Ismerje az ókori Hellásszal kapcsolatban a következő fogalmakat: mítosz, olimpia, népgyűlés, vének tanácsa, Akropolisz. Tudjon a hitvilágból példákat felsorolni. Tudja összehasonlítani Athént és Spártát a legfontosabb jellemzők alapján. Ismerje a következő személyeket és évszámokat: Periklész, Leonidasz, Miltiadész, Kr. e. 776, Kr. e. 490, Kr. e. V. század. Térképen legyen képes megmutatni a következőket: Athén, Spárta, Peloponnészosz, Balkán-fsz, Marathón, Olümposz. Ismerje az ókori Hellász kiemelkedő művészeti értékeit. Ismerje a Római Birodalom kialakulását, korszakait, társadalmának felépítését. Ismerje a következő fogalmakat és tudjon rájuk példát mondani: provincia, légió, császárság, köztársaság, népvándorlás. Térképen tudja elhelyezni a következőket: Itália, Szicília, Britannia, Pannónia, Karthagó, Zama, Róma, Vezúv. Tudjon rövid jellemzést adni a következő személyekről: Romulus, Julius Caesar, Augustus, Attila, Hannibál. Röviden tudja ismertetni a pun háborúk okait, kimenetelét. Ismerje a következő évszámokat: Kr. e. 753, Kr. e. 44, Kr. u. 476. Tudjon példát mondani művészettörténeti értékekre. A magyarság történelmének kezdeteivel kapcsolatban ismerje a vándorlás főbb állomásait, legfontosabb jellemzőit. Tudja a honfoglaló magyarok társadalmának felépítését, ismerje a honfoglalás dátumát, menetét, a legfontosabb személyeket, a hét vezért és a hét törzset. 6. osztály A középkori Európával kapcsolatban ismerje a tanuló a következő fogalmakat: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, 32
pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Legyen képes ismertetni a következő személyeket: Nagy Károly, Szent Benedek, Mohamed. Ismerje a következő évszámokat és a hozzá tartozó eseményeket: 622, 800. Ismerje fel a román és a gótikus stílus jegyeit. A középkori magyar történelemben tudja elhelyezni az Árpád-kort, ismerje a legfontosabb uralkodókat és munkásságukat (Géza, I. István, I. András, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Tudjon röviden beszélni István államalapító tevékenységéről, az Aranybulláról, a tatárjárásról és következményeiről. Ismerje a kapcsolódó évszámokat. A késő középkorral kapcsolatosan tudjon beszélni I. Károly, Nagy Lajos, Zsigmond uralkodásának főbb állomásairól, legyen képes bemutatni a Hunyadiak tevékenységét, tudjon beszélni a nándorfehérvári diadalról, a mohácsi vereségről és az ország 3 részre szakadásáról. A kora újkori egyetemes történelemmel kapcsolatban ismerje a nagy földrajzi felfedezések gazdasági és politikai jelentőségét, ismerje a felfedezések kiváltó okait, kivitelezőit, a nagy amerikai indián kultúrákat. Tudjon röviden beszélni Nagy Péter, XIV. Lajos és II. Fülöp uralkodók tevékenységéről. Ismerje a reformáció kialakulásának folyamatát, következményeit, Luther és Kálvin tevékenységét. Cromwell szerepét Anglia életében. A kora újkori Magyarország történetében tudjon beszélni az Erdélyi fejedelemség legfontosabb személyeiről, a végvári harcokról. Ismerje a Rákócziszabadságharc rövid történét, legfontosabb állomásait. 7. osztály A tanuló főbb vonalakban ismerje a XVIII-XIX. századi Európa államainak kialakulását, legfontosabb jellemzőiket. Tudjon beszélni az Egyesült Államok kialakulásáról, a későbbi polgárháborúról és Európára gyakorolt hatásáról. Ismerje az ipari forradalom szakaszait, legfontosabb vívmányait. Tudjon röviden beszélni a francia forradalomról és a napóleoni háborúkról. A XIII. századi Magyarország történelmével kapcsolatban ismerje III. Károly, Mária Terézia, II. József uralkodásának legfontosabb állomásait. A XIX. századi magyar történelemben ismerje a Reformkor kiemelkedő személyiségeit, legfontosabb tevékenységüket. Tudja logikájában röviden felvázolni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legfontosabb eseményeit. Ismerje a Kiegyezés körülményeit, Deák Ferenc szerepét, tudjon beszélni az Osztrák-Magyar Monarchiáról. Ismerje az I. világháború kiváltó okait, a szövetségi rendszereket, a háború legfontosabb állomásait, frontokat és a technikai újításokat. Tudjon beszélni a Párizs környéki békékről és következményeikről.
33
8. osztály A tanuló röviden ismertesse Európa helyzetét a két világháború közötti időszakban. Tudjon beszélni a nagy gazdasági világválságról (kialakulás, folyamata, válságkezelő megoldások, politikai hatása). Ismerje a sztálini Szovjetunió kialakulását, a fasiszta Olaszország és a náci Németország hatalomra törésének folyamatát, Hitler és Mussolini tevékenységét. Tudjon beszélni a két világháború közötti Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről. Ismerje a trianoni békeszerződés főbb pontjait, következményeit. Tudjon beszélni a Horthy-korszak kezdetéről, a Bethleni konszolidáció időszakáról, majd a 30-as évek gazdasági és politikai helyzetéről. Ismerje a II. világháború kiváltó okait, a szövetségi rendszereket, a háború legfontosabb állomásait (nyugati, keleti déli front, Afrika, csendes-óceán térsége). Tudjon beszélni a Molotov-Ribbentropp megnemtámadási szerződésről, a teheráni értekezletről, a jaltai konferenciáról, a holokausztról. Legyen képes röviden felvázolni Magyarország szerepét és helyzetét a világháború alatt. A hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kialakulásának legfontosabb állomásait tudja röviden bemutatni, legyen képes beszélni Truman, Marshall és Hruscsov tevékenységéről, a NATO és a Varsói Szerződés szerepéről. Legyen képes beszélni Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről a II. világháború vége és az 1956 közötti időszakban. Ismerje a Rákosi-, majd az 1956 utáni Kádár-korszak legfontosabb jellemzőit.
34
Biológia 7. osztály A tanuló ismerje a távoli tájak legfontosabb életközösségeinek természeti adottságait (éghajlat, növényzet, állatvilág), tudja bemutatni az emberi tevékenység káros hatásait. Ismerje az életközösségek általános jellemzőit, tudjon táplálékláncokat összeállítani a hazai életközösségekből. Ismerje a természetes és a mesterséges életközösségek közötti különbségeket, tudja jellemezni az anyagforgalmat. Ismerje a rendszertan legfontosabb alapegységeinek fogalmát. Tudja a legfontosabb rendszertani besorolásokat (növény- és állattörzseket, osztályokat), legyen képes példafajokat mondani az egyes törzsekre, osztályokra. 8. osztály A tanuló ismerje a szerveződési szinteket, tudja felsorolni az emberi szervrendszereket. Legyen képes röviden jellemezni a kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, keringés, kiválasztás, szaporodás és az idegi szabályozás legfontosabb részeit. Ismerje a fenti szervrendszerekhez kapcsolódó általános egészségtani ismereteket, a leggyakoribb betegségeket, s ezek kiváltó okait. Legyen tisztában a kábítószer-fogyasztás és a dohányzás, valamint a nemi betegségek káros következményeivel. Legyen alapvető elsősegélynyújtási alapismerete (stabil oldalfekvés, vérzéscsillapítás, törések rögzítése).
35
Természetismeret-biológiai alapismeretek 5. osztály A tanuló ismerje a hazánkban termesztett leggyakoribb növények és tenyésztett állatok legfontosabb életműködéseit, testfelépítését. Tudjon őshonos állatfajokat felsorolni. Ismerje a konyhakerti növények, a ház körül élő állatok leggyakoribb felhasználási módjait. Legyen ismerete a környezetünkben tartott hobbiállatokról, tartási körülményeiről. 6. osztály A tanuló ismerje a hazai legfontosabb életközösségek (erdő, víz-vízpart, rétmező) legfontosabb jellemzőit. Tudjon növény- és állatfajokat felsorolni az egyes életközösségekhez, legyen képes táplálékláncokat összeállítani. Ismerje a védettség fogalmát, tudjon védett élőlényeket felsorolni. Ismerje a tanult fajoknak a hazai élővilágban betöltött szerepét. Ismerje a hazai nemzeti parkokat, legfontosabb jellemzőiket. Alapjaiban legyen képes beszélni az ember legfontosabb életműködéseiről (tudja őket felsorolni, ismerje az őket károsító tényezőket). Legyen tisztában a tanuló a mindennapi higiéniával, az egészséget veszélyeztető tényezőkkel (balesetvédelem, dohányzás, drog).
36
Kémia 7. osztály A tanuló ismerje a mindennapi életben előforduló legfontosabb anyagok (víz, levegő) jellemzőit, az őket károsító tényezőket. Legyen tisztában a környezetszennyezés formáival, kiváltó okaival (savas esők, szmog, üvegházhatás, globális felmelegedés), következményeivel. Ismerje az atom felépítését. Tudja a periódusos rendszert használni, ismerje a legfontosabb (leggyakrabban előforduló) elemek vegyjeleit. A periódusos rendszer segítségével tudja a legismertebb anyagok (oxigén, hidrogén, klór, nitrogén, ammónia, víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid) molekuláit megszerkeszteni. Ismerje a képlet fogalmát, az ionok keletkezésének folyamatát. Tudjon ionvegyületeket összeállítani, legyen képes egyszerűbb egyenleteket felírni. Ismerje a kémiai reakciók fajtáit (exoterm, endoterm, egyesülés, bomlás, sav-bázis és redoxireakciók) és legfontosabb jellemzőiket. 8. osztály A tanuló tudja röviden felsorolni az egyes főcsoportok legfontosabb elemeit, legyen képes a periódusos rendszer segítségével rövid általános jellemzést adni az egyes főcsoportokról. Ismerje a legfontosabb vegyületek fizikai és kémiai jellemzőit, élettani hatását és felhasználását. Legyen tisztában az alumínium és a vasgyártás legalapvetőbb lépéseivel. Ismerje a mindennapi anyagok (műanyagok, energiahordozók, háztartási vegyszerek) élettani és környezetet károsító hatásait.
37
11. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rendje
11.1. A tanítási órák 45 percesek. 11.2. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 7.50 – 8.35 2. óra: 8.45 – 9.30 3. óra: 9.45 – 10.30 4. óra: 10.40 – 12.25 5. óra: 11.35 – 12.20 6. óra: 12.30 – 13.15 11.3. Az óraközi szünet tanítási célra nem vehető igénybe. A szünet felhasználható az iskola más tantermeibe való átvonulásra. Az ügyeletes tanárok döntik el, hogy a szünetet lehet-e az udvaron tölteni. A szüneteket – amennyiben az időjárás és/vagy az udvar állapota megengedi – a hetesek kivételével mindenki köteles az udvaron eltölteni. 11.4. A 2. szünet a tízórais szünet. A tízórait az ebédlőben vagy a tanteremben kell elfogyasztani. 11.5. Az ebéd 12.30-tól kezdődik és 13.30-ig tart.
38
12. Az iskolai tanulói munkarend
12.1. A tanulók iskolába érkezésének időpontja legkésőbb 10 perccel az órakezdés előtt. Az első tanítási óra 7 óra 50 perckor kezdődik. 12.2. Becsengetés után tanulóink – a lezárt termek kivételével – kötelesek a tantermekben tartózkodni. Ha a tanuló a tanítási óráról késik, a késés időtartamát az órát tartó pedagógus a naplóban rögzíti. A késő tanuló az óráról nem zárható ki. Ha a tanuló késéseinek időtartama eléri a 45 percet, a legutolsó késés óráját igazolatlannak tekintjük. 12.3. Az iskola épületét tanulóink a szünetekben nem hagyhatják el. Rendkívüli esetekben az iskola elhagyása kizárólag az osztályfőnök vagy az ügyeletes nevelő által történhet. Az óraközi szünetekben diákjaink rossz idő esetén a tantermekben, jó idő esetén az udvaron tartózkodhatnak, ahonnan csengetéskor sorakozó után vonulnak be a tanterembe.
12.4. A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet (pl. étkezés), amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. A tanítási órákon a diákok számára audioeszközök, mobiltelefon és az iskolai munkát zavaró játékok használata tilos. Tanulóink mobiltelefonjukat a tanítási órán és szünetekben csak kikapcsolt állapotban tarthatják maguknál. 12.5. A diákok rendkívüli ügyeik intézése érdekében a pedagógusokat a szünetekben, vagy a tanítási órák után kereshetik föl. A tanári szobában tanuló csak a pedagógusok rendkívüli engedélyével tartózkodhat! 12.6. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, sürgős esetben pedig – időpont-egyeztetés után – a megbeszélt időpontban kereshetik föl az iskola tanárait. Idegen személyek az épületben csak a tanári szobában történő bejelentkezést követően tartózkodhatnak.
39
12.7. Az osztályfőnökök heti váltással bíznak meg tanulókat a hetesi feladatok elvégzésével, az e feladat ellátásával megbízottak számára a hetesi feladatok ellátása kötelező.
12.8. Nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat minden tanuló, pedagógus és alkalmazott csak saját felelősségére hozhat az iskolába. Szükség esetén azokat tanulók esetében az osztályfőnök, munkavállalók esetében a tanári iroda megőrzésre átveszi; az iskola felelősséget csak a megőrzésre leadott tárgyak esetében vállal.
40
13. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje
13.1. A napközi az utolsó tanítási óra után kezdődik és 16.00-ig tart. Az iskola 17.00 óráig igény szerint ügyeletet biztosít. A napköziseknek kötelessége az utolsó óra után a napközis teremben megjelenni és a felügyelő pedagógus irányításával megkezdeni a napi programot. A napközi végeztével a tanulók az év eleji szülői nyilatkozatok alapján önállóan vagy kísérettel távozhatnak. A napközi ideje alatt csak a szülő írásos kérelmére lehet a foglalkozást elhagyni. A felvételről az iskola igazgatója dönt a fenntartó által engedélyezett maximális létszám figyelembevételével. 13.2. A tanulószoba az utolsó tanítási óra után kezdődik. Pontos időpontját az éves munkaterv szabályozza. A tanulószoba ideje alatt csak a szülő írásos kérelmére lehet a foglalkozást elhagyni.
41
14. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések
14.1. A választható tantárgyakról az órát várhatóan tartó pedagógus nevének és a felkészítés szintjének megjelölésével az iskola minden évben március 15-éig tájékoztatót tesz közzé. A tanuló május 20-áig adhatja le tantárgyválasztási szándékát. Választását csak a szülő és a tanuló írásos kérelme alapján, minden tanév június hónapjában, igazgatói engedéllyel módosíthatja. Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanórai foglalkozásra, akkor az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
42
15. a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást Iskolánkban nem releváns.
43
16. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje
16.1. A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. A tanulók az általuk használt eszközöket kötelesek rendben tartani, az okozott kárért – a jogszabályok előírásai szerint – anyagilag felelősek. A szaktanár felügyelete és irányítása mellett diákjaink közreműködni kötelesek az általuk használt szakmai eszközök és környezetük rendben tartásában. 16.2. Minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tartunk, amelynek során felhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. Ennek megtörténtét a tanulók aláírásukkal igazolják. A tanulók kötelesek betartani az egyes szaktantermekre vonatkozóan meghatározott, ott közzétett működési szabályokat, a baleset- és munkavédelmi tájékoztatóban meghatározott biztonsági szabályokat. A pedagógusok a saját maguk készítette oktatási eszközöket az igazgató engedélyével vihetik be a tanítási órákra. 16.3. A számítógépeket az órát tartó, a kezelésért felelős pedagógus felügyelete mellett használhatják diákjaink. 16.4. Tanulóink számára az intézmény szervezeti és működési szabályzatában a tanulókra vonatkozó előírások, valamint az iskola létesítményeinek (számítógépterem, tornaszoba, stb.) használati rendjét szabályozó utasítások betartása kötelező.
44
17. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás
17.1. Tanulóinknak az iskolában és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, a szeszesital és az egészségre káros egyéb szerek fogyasztása. Az iskolába és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 17.2. Az iskola ünnepélyein és egyéb közös rendezvényein az iskolában ünneplő ruha viselése kötelező. 17.3. Az ünneplő ruha a lányoknak sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; fiúknak öltöny- vagy sötét nadrág, fehér ing. A diákok öltözködésében a kirívó öltözködés, festés és testékszer nem kívánatos. 17.4. A házirend előírásai a pedagógiai programhoz kapcsolódó, az iskola által szervezett iskolán kívüli foglalkozások (tánc és dráma, művészetek tantárgyak, illetve az osztálykirándulások és iskolai szervezésű táborozások) lebonyolításakor is érvényesek. 17.5. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése.
45
18. Az intézmény óvó-védő előírásai, a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 18.1. A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell. 18.2. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. 18.3. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. 18.4. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. 18.5. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 18.6. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 46
19. A sorsolással eldöntendő felvétel szabályozása - A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 49 § -51§ - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete 22.-25.§ (R) A felvétel rendje: Ha az intézményünk a kötelező felvételi kötelezettsége után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor az alábbi rend szerint veszünk fel tanulókat: -
halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat sajátos nevelési igényű tanulókat (ha az intézményünk a kijelölt iskola) különleges helyzetű tanulókat, ha -
szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő testvére az adott intézmény tanulója munkáltatói igazolás alapján a szülőjének munkahelye az iskola körzetében található vagy az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található
Abban az esetben, ha az általános iskola igazgatója valamennyi különleges helyzetű tanuló fölvételi, átvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, azt a tanulót kell előnyben részesíteni, aki a különleges helyzetek közül legalább két pontban érintett. Azonos számú föltétel esetén sorsolás útján kell a döntést meghozni. A különleges helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre további felvételi kérelmeket is teljesíthetünk. Ha több a jelentkezési kérelem, mint a szabad férőhelyek száma, akkor a felvételről sorsolással döntünk.
47
A sorsolás időpontja: A beiratkozást követő egy héten belül. A sorsolás helyszíne: Az iskola ebédlője. A sorsolásban közreműködők: -
A sorsolás az érintett szülők számára nyilvános. A Sorsolási Bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézmény Szülői Szervezetének képviselője, a leendő elsős tanítók, az intézmény vezetője, vagy helyettese, jegyzőkönyvvezető
A sorsolás menete: A sorsolás lebonyolításának menetéről, a megtörtént cselekményekről jegyzőkönyv készül, amit a Sorsolási Bizottság tagjai aláírnak. A sorsolás megkezdése előtt a szülők tájékoztatása a sorsolás menetéről, valamint arról, hogy kik közül kell sorsolni, mennyi a jelentkező és mennyi férőhelyre. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy kik vannak jelen és kik maradtak távol. Az intézmény igazgatójához érkezett kérelmek jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt behelyezésre kerülnek a sorsolási urnába. Az urnából a jelenlévő szülők közül önként vállalkozók, ennek hiányában a sorsolási bizottság 1 tagja 1-1 borítékot kiemel, majd jól hallhatóan felolvassa a kérelmező szülő gyermekének nevét, mely azonnal jegyzőkönyvezésre kerül. Mindez addig folytatódik, amíg a rendelkezésre álló férőhelyek be nem töltődnek. A megfelelő számú kihúzott név után ismertetni kell azoknak a nevét, akiket kihúztak, ill. azoknak a nevét, akiket nem húztak ki (fel kell olvasni a névsorokat), majd ezeket is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Meg kell kérdezni a jelenlevőket, hogy észleltek-e szabálytalanságot. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy volt-e bármilyen zavaró esemény, észrevétel, hozzászólás, felvetés a sorsolás lebonyolítása során. Értesítési kötelezettség:
48
A kérelmező szülőket az iskola bejáratánál elhelyezett hirdető táblán, az iskola honlapján, ill. a beiratkozáskor értesítjük a sorsolás időpontjáról, helyszínéről. A szülőket írásban (tértivevényes levélben) értesítjük a sorsolás eredményéről. Az elutasítással kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. Abban fel kell tüntetni a sorsolás eredményét és a köznevelési törvény megfelelő hivatkozását. A jogorvoslat rendje: A felvételi ügyekben másodfokon a fenntartó képviselője hoz döntést. (Köznevelési tv. 37.§ 38.§ és 40.§) A szabályzat közzététele: A szabályzatot az érintettekkel a következő módon ismertetjük: -
Hirdető táblán való közzététel Beiratkozáskor, a kérvény beadásakor való figyelemfelhívás, bemutatás A honlapon való közzététel.
Az iskola házirendjének betartása a Fazekas József Általános Iskola minden diákjának, pedagógusának, munkavállalójának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek alapvető kötelessége. A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezési jogát gyakorolta.
Sümegcsehi, 2013. március 4.
__________________ Szabóné Nagy Erzsébet igazgató
__________________ Némethné Cserép Erzsébet SZM- elnök
__________________ Dr. Dormánné Kovács Erika DÖK vezető 49
