2. évfolyam 5. szám, 2011. december
FALU KARÁCSONYA ÜNNEP 2011. december 17-én 15 órától a Szabadság téren a község fenyõfája körül.
Kirakodó vásár, forralt bor, finomságok, táncos produkciók, élõ zene Tomi Wonder jóvoltából, a Közösségi Házban kiállítás helyi mûvészek eladásra szánt mûveibõl, portékáik vására, a programban résztvevõ minden kisgyermek az önkormányzattól ajándékot kap! Szeretettel várunk Mindenkit, találkozzunk, készüljünk együtt az ünnepekre!
Kellemess Karácssonyi Ünnepeket éss Boldog Újévet kívánunk minden kedvess Olvassónknak!
3
Elfeledett örökségek a köz javára
Adventi készülõdés az iskolában
Valamikor 1986-ban épült Magyarországon, Battonyán az elsõ SOS Gyermekfalu. Az ötlet akkor nagyon lelkesítõen hatott és szõdligeti emberek egy csoportja úgy gondolta, hogy csatlakozik a mozgalomhoz. Az SOS Gyermekfalu privát alapokon álló, politikai és felekezeti elkötelezettségtõl mentes, az otthonukat vesztett gyermekek felkarolása céljából életre hívott szervezet, ahol saját háztartásukban, nevelõszülõkkel, családi környezetben nevelkednek a szerencsétlen sorsú gyermekek. A 25 évvel ezelõtti elképzelések szerint Szõdligeten, az Árpád utcában, a mai Árpád park területén épült volna fel egy családi ház, ahol nevelõszülõk nevelték volna az árván maradt gyermekeket. Az akkori alapítók-szervezõk jótékonysági bálokat szerveztek, pénzt gyûjtöttek a terv megvalósításához és így öszszesen 500.000 Ft gyûlt össze. Bár akkoriban ez sok pénznek számított, ahhoz sajnos kevés, hogy meg tudták volna valósítani a tervet. Ezért ezt az összeget bankban helyezték el és kamatoztatták. Az akkori félmillió forint, amit a község lakói adtak össze, így napjainkra 3 millió forintra növekedett. Ma már mindannyiunk számára világos, hogy az akkori – nagyon nemes és szép kezdeményezés – sajnos nem valósulhat meg, hiszen ma már ez a pénz egy
ilyen beruházás elindításához nagyon kevés. Az azonban célszerû lenne, ha a köz javára felhasználhatóvá válna. Ezért felvettem a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal és kissé hosszas jogi egyeztetés után, de sikerült olyan megoldást találni, amelyet az akkori felajánlók képviselõi is elfogadtak. Az a ma már 3 millió forint, amelyet a közcélú felajánlást tevõk öszszegyûjtöttek és megõriztek, a képviselõtestület jogkörébe került és ezt az összeget olyan fejlesztési célra fogjuk felhasználni, amely a teljes lakosság érdekét szolgálja majd. Hogy mi lesz ez a beruházás, az egy késõbbi döntés lesz, de csak és kizárólag a köz érdekét szolgáló fejlesztésre fogja ezt a pénzt az önkormányzat felhasználni. Negyed század elmúltával is köszönjük az akkor felajánlást tevõknek: †Bodnár Tiborné, †Czudar György, Gerecze Pál, Horváth Tibor, Kristóf Jánosné, Lendér Lajosné, Pölcz Gáborné, Schrõck István, †Szádovszki András, †Tóth Istvánné. Volt egy másik elfeledett önkormányzati alapítvány is Szõdligeten. Errõl akkor szereztünk tudomást, amikor az adóhatóság bejelentése nyomán a Pest Megyei Fõügyészség megkereste a hivatalt azzal a kérdéssel, hogy miért nem adott be az alapítvány több mint 10 éve egyetlen adóbevallást sem? (Ha nem mûködik, akkor
is nullás bevallást szükséges minden alapítványnak beadnia.) Kiderült, hogy egy évtizede pihent közel 1,5 millió forint az alapítvány bankszámláján. Ezt a helyzetet is megoldottuk. A tetszhalott állapotból felélesztett alapítványt a bíróság ismét bejegyezte, így a számláján lévõ pénz, ismét Szõdliget érdekét fogja szolgálni. A képviselõ-testület álláspontja az, hogy pazarlás és felelõtlen gazdálkodás lenne ilyen ínséges idõkben, ha hagynánk, hogy parlagon heverjenek olyan pénzeszközök, amelyek az itt élõket is szolgálhatnák. Hiszen a pénz csak egy eszköz. Eszköz ahhoz, hogy fejlõdjön a település. A Tiszta Forrás Szövetség pedig fejlõdést ígért Szõdligetnek. Mi nem új adók kivetésével akarjuk növelni a bevételeket, hanem ésszerû megoldások alkalmazásával csökkenteni a kiadásokat, megtalálni a tartalékokat és így állítani helyre a költségvetési egyensúlyt. Az elmúlt alig több, mint egy év bebizonyította, hogy ez járható út. Szõdliget község immár azon fehér hollónak tûnõ önkormányzatok közé tartozik, akik nemcsak el tudták kerülni az adósságok, hitelek további növekedését, de a költségvetést sikerült pozitívba billenteni és eközben – kis lépésekben ugyan – de folyamatosan fejlõdni is. Juhász Béla polgármester
Mézeskalácsfalu másodszor Szõdligeten másodszor illatozott Karácsony elõtti adventi idõszakban a kiállított mézesfalu. A két nap alatt mintegy 1500 ember csodálta meg a helyiek munkáját. Jöttek Budapestrõl, Nagymarosról, de volt aki Bécsbõl hazafelé menet hallott róla a rádióban és beugrott megnézni, majd egy mézesházikóval utazott tovább Miskolcra. Az idei falu több mint 100 házzal büszkélkedhetett, melyek közül nem volt két egyforma. Ezen kívül volt valósághû vasútállomás mozdonnyal és kocsikkal. Elkészült az óvoda tökéletes mása és épült református templom a katolikus mellé. A Mikulás várát harcias mézesfigurák védték, míg maga a „várúr” hat rénszarvas húzta szánon járta a falut ajándékokat osztogatva. A mézeskalácsfalu szépségén álmélkodó látogatók talán megsejtettek abból valamit, hogy e mögött a mesés látvány mögött rengeteg ember önfeláldozó munkája áll. Mindazoknak, akik segítettek az alapanyagok beszerzésében, a tészta begyúrásában, a sütéseknél, a díszítéseknél, a szállításban, pakolásban, takarításban, az árusításban, a szórólapozásban, a plakátolásban és kitáblázásban, a honlap elkészítésében és a sajtó értesítésében ezúton szeretnének a szervezõk köszönetet mondani, hiszen az adventi mézeskalácsfalu igazi szépségét az az össze-
fogás adja, amely a létrehozásához szükséges. Köszönet Gyuri Atyának, hogy a plébániát ezen a két napon mézeskalácsfaluvá változtathattuk. Szeretnénk mindazoknak is megköszönni, akik eljöttek és megnézték a kiállítást s külön azt, ha valamely munkát meg is vásárolták. Nagy boldogság és büszkeség ez a készítõknek. Az idei kiállatás és vásár összes bevétele 400.000 Ft, amelyet a meghirdetett céloknak megfelelõen, fele-fele arányban az óvoda és az iskola között osztunk meg a sószoba és az informatikai rendszer kialakítására. Szeretnénk a készítésben segédkezõket név szerint is feltûntetni a www.mezeskalacsfalu.hu honlapon, ezért kérjük mindazokat, akik a nevüket nem találják az alkotók között, hogy jelezzék felénk! A szervezõk: Herbályné Szabó Gyöngyi Kecskeméti-Bolyóczki Anita Máthé Zsuzsa Papp Andrea Reményi Gabi Szinte Edit
4
5
Üres-e falu pénztárcája? Év végén gyakran végzünk számadást az elmúlt idõszakkal kapcsolatban, s jó gazdához illõen, mi is ezt tettük. Nézzük meg tehát, miként sikerült kitörni az évek óta tartó költségvetési hiány gúzsbakötésébõl. (A téma komolysága, az adatok/számok megkövetelik a helyüket a cikkben, ezért elõre is elnézést kérek a kedves olvasótól!) Az utolsó három évben így alakult a forráshiány (fejlesztési és mûködési – likvid – hitel összesen): z 2008. év = 30.540 Ezer Ft z 2009. év = 28.745 Ezer Ft z 2010. év = 35.732 Ezer Ft És hogy állunk most, a 2011. év háromnegyed évében? z 2011. évi eredeti költségvetés = 11.264 Ezer Ft z 2011. módosított költségvetés = 7.786 Ezer Ft, és várhatóan ezt az összeget év végére sikerül „nullszaldósra” kihozni, azaz 2012re nem viszünk át ki nem fizetett hitelt! Hogyan sikerült? Nehéz és kitartó munkával. A választás elõtt is tisztában voltunk az elkeserítõ pénzügyi helyzettel, én pedig különösen, hiszen évek óta elemeztem a falu költségvetését. Már 2009. március 26-án leírtam, hogy „nem a „jó gazda” szemléletével készült el Szõdliget 2009. évi költségvetése”, a 2010. évi költségvetéssel kapcsolatban is több pontatlanságról tettem említést. A választáson elért gyõzelem feletti öröm nem csökkentette, hanem hangsúlyossá tette: ezután mi vagyunk felelõsek a faluért, a költségvetésért, a gazdálkodásért, és nekünk igenis, a „jó gazda” szemléletét kell alkalmazni, ha szeretnénk a falut a hitelspirálból kirántani. Jó dolog a hitel, nem vitatom. De gondoljunk bele józan paraszti ésszel: a családok általában mire vesznek fel hitelt? Autó-, lakásvásárlásra, esetleg a gyermek taníttatására, ezek „beruházások” a jövõbe. Ritka az a család, aki élelemre, rezsikiadásra, stb. célra igényelne drága pénzért kölcsönt. Ezzel ugyanis a jövõjét, a stabilitását veszélyezteti, hiszen amit ma elkölt, többet, mint lehetne a napi kiadásokból, azzal a jövõ évét éli fel, elõre elkölti következõ évi bevételét, ráadásul súlyos kamattal terheli meg azt, tehát a következõ év(ek)ben még kevesebb lehetõsége marad a napi megélhetésre.
Ezzel szembesültünk 2010. november 18-án, amikor a 2010. évi költségvetés III. negyedévi teljesítését és módosítását kellett elfogadnunk, az eredeti költségvetésben szereplõ 29.170 Ezer Ft helyett 45.071 Ezer Ft forráshiánnyal. A 2010. évi végleges költségvetés alakítására, javítására nem sok lehetõségünk volt a hátralevõ másfél hónap alatt, a fejlesztési célú hitelt illetõen (21 Millió Ft) azonban igen, mert annak nagy része a Fõtérrel volt kapcsolatos. A Pénzügyi Bizottság elnökeként, amikor megismertem a megalomániás (200 Millió Ft-os) összbekerülési tervet, amelynek elsõ üteméhez az elnyert támogatás (35 Millió Ft) mellé 18 Millió Ft hitelt kellett volna felvennünk, kijelentettem: „lehet, hogy megköveznek a falu lakosai, de ezt, amíg élek, nem támogatom!” Képviselõtársaim szerencsére hasonlóképpen gondolkodtak, így – rengeteg utólagos támadásnak, bírálatnak kitéve magunkat –, visszamondtuk a már elnyert támogatást. Ez a beruházás olyan lett volna, visszatérve a családi hasonlathoz, mintha egy család, akinek szinte semmi pénze nincs, nyomorog, beázik a háza, ugyanakkor egy házimozi-rendszerre, vagy kerti medencére vesz fel hitelt és nem a tetõt csináltatja meg. (Persze, a Fõtérre rászolgálna a felújítás, szépítés, de ne feledjük: van nekünk az óvoda bõvítésre felvett hitelünk, amely 2026-ig terheli a költségvetést, évi kb. 2,4 Millió Ft tõketörlesztéssel, és kb. 1,8 Millió Ft-os kamattörlesztéssel, és van Szõdligetnek sok-sok földútja…) Ugyanezen testületi ülésen kellett megfogalmaznunk a 2011. évi költségvetési koncepciót, ami a 2011. februárjában elkészítendõ költségvetés alapelveit határozta meg. A mi alapelvünk: minden önkormányzati intézmény a tavalyi költségvetés mínusz 10%-ával gazdálkodhat.
Így született meg a 2011.évi költségvetés, amely a 2010. évrõl áthozott 21 Millió Ft-os likviditási hiteltörlesztés ellenére már csak 11 Millió Ft-os mûködési hiánnyal számolt. Az év folyamán azonban nem hagyatkoztunk csupán a korlátozásokra, minden takarékoskodási és egyéb lehetõséget megragadtunk, amit csak lehetett: 1. Talán nem mindenki tudja, az önkormányzat bevételei három fõ forrásból állnak össze: z az intézmények (iskola, óvoda, Gondozási Központ, Közösségi Ház) saját bevételeibõl z az önkormányzat által kivetett adókból (építményadó, iparûzési adó, talajterhelési díj, stb.) z a központi költségvetésbõl kapott támogatásokból = normatívák + átengedett központi adók (SZJA 8%a, gépjármûadó) Régen az intézményeink munkatársai a béreket mindig elõbb kapták meg, mint ahogyan a normatívák megérkeztek. Ebbõl az következett, hogy pár napig erõsen mínuszban volt a folyószámla egyenlegünk (a személyi juttatások költségvetésünk legnagyobb részét teszik ki), ami természetesen kamatterhelést jelentett. Az átállás miatt egy hónap volt a munkatársaknak hosszabb, mint addig, utána beállt a rend, azóta a bérek kifizetése mindig a normatívák jóváírása után történik, ezzel jelentõs folyószámlahitel felvételét, illetve annak kamatát váltottuk ki. 2. Beszerzési Bizottságot alakítottunk, Beszerzési Szabályzatot készítettünk, és irányelvként elhatároztuk, hogy a dologi kiadások tekintetében központosítjuk az intézményi beszerzéseket. Elsõ lépésként a papír, irodaszer, nyomtatvány beszerzést központosítottuk, így a nagy menynyiség vásárlásával éves szinten, közel 30%-os megtakarítást értünk el, kb. 1 Millió Ft-ot. Egyéb hozadéka a dolognak,
a munkaerõ, utazási, szállítási költségek megtakarítása, hiszen az óvoda, iskola, polgármesteri hivatal munkatársai nem külön-külön utaznak megvenni pár irodaszert, hanem mindez egyszerre, egy menetben történik. 3. A polgármesteri hivatalnál egy fõ létszámcsökkentést rendeltünk el. 4. Értékbecslési eljárás és pályáztatás lefolytatása után 1,6 Millió Ft-ért értékesítettünk egy olyan telket, amelyet az elõzõ képviselõtestület ingyen kívánt az eddigi használó tulajdonába átengedni egy tíz éves, érvénytelen szerzõdés alapján. 5. A 2010. évi folyószámlahitel keretösszege 40 Millió Ft volt, ezt mi idén 35 Milliós Ft-os keretben kötöttük meg, ezzel rendelkezésre tartási jutalékot és kezelési költséget takarítottunk meg. (A folyószámlahitel azért szükséges, mivel az önkormányzat bevételei nem egyenletesen folynak be, hanem általában március, május és szeptember hónapokban, az építmény-, gépjármû- és iparûzési adók befizetési határidejének megfelelõen. A folyószámlahitel ezen egyenlõtlen elosztást hidalja át.) 6. Az iparûzési adó alapjának elõzõ évekhez képest jelentõs csökkenése (ezzel egyidejûleg természetesen a bevallott és befizetett adó csökkenése) miatt, adószakértõt bíztunk meg az adóellenõrzés szakszerû végrehajtásához. Az ellenõrzés jelenleg is folyik, eredményét még nem kaptuk meg. 7. Az általános iskola 20 m3/óránál nagyobb fogyasztású gázfelhasználó, így lehetõségünk van a szabad gázpiacon pályáztatni gázszolgáltatókat. Az eddigi szolgáltató a TIGÁZ volt, de a vele kötött szerzõdésünk biztosítja számára azt a jogot, hogy ha a szerzõdésnél kedvezõbb ajánlatot kap az önkormányzat, a TIGÁZzal kötünk továbbra is szerzõdést, ha a TIGÁZ is a kedvezõbb árajánlatot vállalja. A pályáztatás eredményeként az idei fûtési idényre a TIGÁZ 4,7%-kal olcsóbban biztosítja az iskola gázszolgáltatását, emellett az alapdíj is kevesebb lett, és a kazán karbantartásánál is lényeges megtakarítást sikerült elérni az eddigi karbantartónál. 8. Nagyon elkeserítõ volt, az adóhátralékok ügye. A 2010. szeptember 30-i kimutatások szerint a szõdligeti lakosok 47,2 Millió Ft adóval (bírsággal, pótlékkal együtt), plusz 9,9 Millió Ft szemétszállítási díjjal tartoztak az önkormányzatnak! Elég belegondolni, hogy ezt a
pénzt mi mindenre tudnánk fordítani a falu fejlesztésében! Ekkor rendelt el kérésünkre a jegyzõ asszony, mint a helyi adóhatóság képviselõje adóamnesztiát, november hónapra. Ez azt jelentette, hogy aki befizette, vagy részletfizetést, esetleg halasztást kért, annak elengedte a késedelmi pótlékát, illetve bírságát. Ennek eredményeképpen 28,6 Millió Ft-ra csökkent a hátralék, ehhez hozzájött még a 2011.-re átütemezett 8 Millió Ft, de ezzel együtt közel 10 Millió Ft folyt be. Ezen túl évente nem egyszer, mint eddig „szokásban” volt, hanem minden negyedévben beszámoltatjuk az adócsoportot a munkájáról, a hátralék alakulásáról. Minden, a tartozás behajtására jogos eszközt alkalmaznia kell a munkatársaknak: z felszólítás, z azonnali beszedési megbízás, z fizetésbõl való letiltás, z bírósági végrehajtóval ingóvégrehajtás, z központi adóhatóságnak (=NAV, régebbi nevén: APEH) végrehajtásra átadás, z gépkocsi forgalomból való kivonása. Mindezek eredményeképpen a 2011. szeptember 30-i tartozás 38 Millió Ft adó, plusz 5,6 Millió Ft szemétdíj, ami tavalyhoz képest jóval kevesebb ugyan, de még mindig nagyon sok! 9. Hitelt kiváltani, persze, nemcsak takarékoskodással lehet, hanem bevétel növeléssel is, mint azt az elõzõ pont mutatja. Ilyen volt a fakitermelés is. Ebbõl eddig 7 Millió Ft folyt be, amit útfelújításokra fordítottunk. Összefoglalásképpen: kérem a szõdligeti lakosokat, vállalkozások vezetõit, a továbbiakban is segítsék munkánkat azzal, hogy mindenki befizeti az adóját idõben, hiszen az összefogás csodákat tehet és ez kizárólag rajtunk múlik. Tari Istvánné, Ida a Pénzügyi Bizottság elnök
Kedves Szõdligeti Polgárok! Tájékoztatom Önöket, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezethez beadott igénylésünk nyomán megkapott élelmiszerekbõl 200 egységcsomag készült el. A kiértesítettek közel kétharmada a meghirdetett idõpontban, október 29-én a Közösségi Házban átvette a csomagot. Aki valamilyen ok miatt nem tudta átvenni, azokat arra kérem, hogy jelentkezzenek a Gondozási Központban. z z z
A Honvédelmi Minisztériumhoz beadott pályázatunk alapján a több mint 2 millió forint értéket képviselõ, inkurrens honvédségi felszerelés jelentõs része, szintén kiosztásra került. Az Óvoda, Általános Iskola, Közösségi Ház kapott asztalterítõket, lepedõket, kötényeket, új pingpong asztalt, 17 db labdát, videomagnót, rádiót, projektort. z z z
A ruházat elosztás elsõ körébe bevontam a Szõdligeten tevékenykedõ civil szervezeteket, akiknek köszönöm segítségüket és munkájukat. z z z
Az elosztás második körében, a megmaradt ruházati cikkeket, az önkormányzat dolgozói segítségével osztottuk szét az élelmiszer segélycsomag osztásával egybekötve. z z z
Felhívom a figyelmüket arra, hogy maradtak még új, katonai ingek 38 és 39 méretekben, zöld és kék színekben, valamint használt gyakorló felsõk és téli mikádó belsõk 46, 48 méretben. Amennyiben valakit érdekel, kérem, hogy igényét jelezze a Gondozási Központban. z z z
A végén, de nem utolsó sorban, nagyon köszönöm a szállításokban való közremûködését Megyeri Istvánnak és kollégáinak. Juhász Béla polgármester
6
7 Kardos Tibor képzõmûvész (szobrász, grafikus, kerámia-mozaik-készítõ) munkáit láthatták azok a szerencsések, akik az idei falunapon és az azt követõ héten ellátogattak a Közösségi Házba. Országos premiere volt ez a mozaik képeknek, s ritkaság értékét növeli, hogy hasonló, figuratív-festményszerû képeket Róth Miksa óta nem igen készítettek. December 2-án a váci Madách Imre Mûvelõdési Központban nyílik önálló kiállítása, ahol egy hónapig van lehetõség megtekinteni. A 17 órakor kezdõdõ megnyitón fellép, a szintén szõdligeti Fazekas László ütõhangszeres mûvész-tanár, aki a különleges hangszereivel fogja elvarázsolni a közönséget.
VACKOROSOK A VADASPARKBAN Mese, arról a hideg novemberi napról, mikor a Vackorosokkal a Budakeszi Vadasparkban jártunk…
MÛVÉSZPORTRÉ
Egy csésze kávé Kardos Tiborral Minden ember életében vannak nagy találkozások, amibõl tisztelet, barátság, házasság vagy csak ismeretlenül „bennünket építõ” hatás születik. A találkozások az emberi élet egyik csodájaként nem kiszámíthatók, még ha a „nincsenek véletlenek” elvet valljuk is. Jelentéktelennek tûnõ tavaszi nap volt, amikor egy magas, sármos férfi lépett a Közösségi Házba a könyvtárost keresve. A felmosó nyelébe kapaszkodva töröltem tisztára kezem a munkásruhában lévõ érdeklõdõ invitálásához, így egyikünk se mondhatta magáról, hogy ránk volt írva a szellemi találkozás lehetõsége. Kis könyvtárunk teremtette meg a lehetõséget az ismerkedésre. Tibor talált kedvére való könyvet, ami – ismerve terjedelmes könyvtárát –, maga volt a csoda. A kölcsönzést beszélgetések követték, megismerhettem Évát a feleségét, és pár hét múlva már hangulatos, õsfás, madárcsicsergõs kertjükben iszogattuk gyönyörû szecessziós csészékbõl a kávét. Megcsodáltam a kertben a szobrokat, mozaik képeket, beleshettem a csemperaktárnak kinevezett garázsba és elvarázsolódtam ékszerdoboz-házikójuk világában, amelynek minden szegletében Tibor keze munkája és e két ember kifinomult polgári ízlése fogadott.
Éva és a kiállítás létrejöttét segítõ „háttér” szereplõ
Tiborék mint kiderült, már 13 éve élnek Szõdligeten. Munkájuk miatt a nyugdíjig nem volt lehetõségük helyi ismeretségek ápolására, a hétköznapok rohanása után nyugalmat a nagy kert mélyén rejtõzködõ kis házban leltek. Tibor üzletemberként dolgozott, s a mûvészeteknek csak szabadidejében hódolt. Mikor faggattam eme kis íráshoz, kiderült, hogy a grafika, festészet, szobrászat, a kerámia-mozaik készítés mellett, fiatal korában több verse megjelent és több hangszeren is játszik. – Honnan a mûvészetek iránti fogékonyság? – Biztosan a génekkel érkezett, édesapám is zenélt, sokat rajzolt. – És anyukád? – Édesanyám keményen nevelt mindhármunkat, õ volt az úr a házban. Nyaranta dolgoznom kellett, vezettem lovakat a legelõre, építkezéseken, vagy éppen a vasútnál keresett pénzbõl megvehettem azt, amire egyébként nem telt. Azért volt idõm a Kõrös-parton strandolni a többi gyerekkel együtt, és élvezni a vakációt. – És a tanulás? – Jó tanuló voltam. Építõipari technikumot végeztem, majd pedig kereskedelmi és közgazdasági diplomát szereztem. Késõbb festészet, grafika- mesterkurzust, a tanárom Bálványos Huba volt. – Az üzleti világban, jelen lehet egy ember mûvész lelke? – Nem. Én soha nem kevertem össze a kettõt, nem is nagyon ismerték az üzleti életben a másik énemet. A mûvészetet viszont mint üzletember támogattam, felkaroltam és segítettem a mûvészeket alkotásaik megvásárlásával anyagilag is.
Kardos Tibor alkotásai
Volt, hogy az általunk forgalmazott nagyobb értékû termékek mellé festményeket ajándékoztunk vevõinknek, ezzel is támogatva festõ barátomat.
kotó sohasem igazán elégedett a kész mûvel, bennem is mindig marad kétség, hogy lehetett volna-e még tökéletesebbet alkotni?
– A mûvészet az ember lelke. Téged mi motivál, mi ihlet meg a mûvek alkotásakor? – Engem egy-egy hangulat és téma ragad meg, a stílusok közül a reneszánsz, barokk és szecesszió a kedvencem. Rengeteg múzeumot, képtárat jártunk be, könyvtárunk roskadozik a sok mûvészeti albumtól.
– Én hiszek a „cherché la femme” mondásban, miszerint „keresd a nõt”, aki jelen esetben Éva. Jól látom, hogy õ a háttér? – Igen. A legfontosabb az életben a család, Éva mindenben mellettem állt és áll, ha kell modellkedik, ha kell, óránként fõz kávét akár éjjel is, és biztosítja számomra azt a hátteret, nyugalmat, csendet, ami az alkotáshoz szükséges.
– És az alkotás folyamata hogyan zajlik, ha már megvan az a bizonyos hangulat? – Éjjel, nappal! – szól közbe nevetve Éva, a felesége. – Az alkotás alatt, csak alkotás van valóban. Amint megragadott egy téma, kitalálom hozzá az adott technikát és már el is kezdem csinálni. Sokáig csak szobrokat készítettem. Soha nem modellezek, rögtön az adott anyaggal, készre dolgozom. Minden alkotást kihívásként élek meg. Próbatétel, hogy képes vagyok-e megcsinálni, vagy sem. Amikor elkészül, ha hibát találok benne, az arra ösztönöz, hogy tovább haladjak, finomítsak majd egy másik alkotás kapcsán. A legtöbb al-
Megfáradtan; a kész kiállítás
– Emberi tulajdonságok közül mit tartasz a legfontosabbnak? – Szerénység, megbízhatóság, becsületesség, tisztesség. – Mûvészi hitvallásként? – Egy mû legyen érthetõ és ember közeli. Szerintem a mûvészet: angyalok szárnyalása a realitások felett és szolgái a mûvészek – mondja mosolyogva. Kardos Tibor néhány munkája Szõdligeten is megtekinthetõ, például a Gárdonyi Géza általános iskola bejáratánál elhelyezett, Sallai Fruzsina díjnyertes rajza alapján készített címer-dombormû, a falunapi hirdetõ táblákat és most készülõ Szõdliget címerét, amely a Polgármesteri Hivatalban kerül majd elhelyezésre. Advent négy hetében látható, a Szõdligeti mûvésztársaival együtt megrendezésre került kiállítása a Közösségi Házban, ahol az alkotások megvásárolhatók. Mindenkinek ajánlom, hogy menjen el és nézze meg, kivételes élményben lesz része! Cris
A csípõs hideg ellenére ismét sokan gyûltünk össze. A bejáratnál leadtuk a makkokat, amiket egy korábbi kirándulásunk alkalmával gyûjtöttünk a vaddisznóknak. Az elsõ állomásunk a mókusoknál volt, akik vidáman ugráltak, és fogyasztották el erõs fogacskáikkal a makkot és almát, amit a gyerekek adtak nekik. Ezután láttunk õzeket, muflont, bölényt, egerészõ ölyvöt, sast, többféle baglyot, vadkacsákat, borzokat. Megnéztük a vaddisznók etetését is. Ezen a napon volt idén az utolsó állatbemutató show, melyet Gõgös Zsuzsa tartott. Ez volt a nap fénypontja!!!! Zsuzsa néni olyan kis állatokat hozott magával, akik kölyök koruktól az emberek közt, mesterséges környezetben nevelkednek. Megtanultak alkalmazkodni, és láthatóan nem is féltek tõlünk. Zsuzsa néni elsõ kis barátja Sufni volt a kisegér, aki nyugodtan csücsült tenyerében, s nagy fekete szemeivel nézett körbe, mustrálgatott minket. Majd megmutatta az apró, ici-pici egér kölyköket, akiket Õ csak gumicukroknak nevezett. Majd bemutatta patkányát, Lufit és vadászgörényét Gumit, akit össze-vissza hajtogatott. Ezzel mutatta meg, hogy a görény milyen ügyesen tud a keskeny kis lyukakba, odúkba, alagutakba bemenni és vadászni. Gumi barátnõje: Lótehénke, albínó görény. Hófehér bundájából csak a rózsaszín kis orra és két szeme tûnik ki. Hozott még nekünk egy rókakölyköt, és a találó nevû mosómedvét, Tomit. Bonci, a loboncos szõrû pumi kutya még mutatvánnyal is készült. Az egész bemutató nagyon tartalmas volt, s a Vackorosok tátott szájjal figyeltek. Nagyon sok okos dolgot hallhattunk az állatokról, és életükrõl. Megtudtuk, hogyan vadásznak, táplálkoznak, hogyan védekeznek, hova bújnak a rájuk leselkedõ veszélyek és más ragadozó állatok elõl. Hihetetlenül sok mókával, kacagással telt a 45 perc. Még mi szülõk is nagyon élveztük ezt a vicces, gyerek-nyelven megszólaló hölgyet, akit imádtak az állatkái. Nekem személy szerint egy olyan energiát és pluszt adott ez a nap, hogy miután hazaértünk tollat ragadtam, hogy egy kis verssel is meglephesselek titeket: Hogy, hol jártunk? Most elmondom. Nem kell semmit titkolnom! Budakeszi Vadasparkban Vidáman léptünk az avarba.
Volt ott mókus, õzike, Nem is hinné senkise, Milyen puha is az orra, Mikor a kezedet szagolja. Röfögtek a vaddisznók, – makkot enni jajjj, de jó! Ott botorkált a bölény, Gondozótól enni kér. Láttunk még sok madarat, Solymot, ölyvöt, baglyokat. Héja ült a faágon, Szedd a lábad barátom! Kezdõdik a bemutató, Nincs is ettõl mulattatóbb! Mókázik a Zsuzsa néni, Egérkéje neve: Sufni. Ott volt Gumi is a görény, Ki úgy hajlik, mint a kötél. Barátnõje: Lótehérke, Kinek hófehér a szõre. Bemutatkozott a róka, A patkány és Bonci, a kutya. Tomi volt a mosómedve, Mindenkinek jó a kedve. Úgy nevettünk, mondhatom, Szem nem maradt szárazon, Nevetett ott felnõtt gyerek, Legközelebb Te is gyere!!!!!! Ebben a tanévben már számos kiránduláson vettünk részt. Nagyon örülünk, hogy ennyien csatlakoztak a Vackorosok köréhez, ezért ezt az idényt a Duna-parton egy ismerkedéssel egybekötött szalonnasütéssel kezdtük. Aztán a Püspökhatvan melletti Sinkár-tó és környékének élõvilágát fedeztük fel, majd egy gyönyörû õszi napon Királyrétet hódítottuk meg a kis piros vonat segítségével. A tónál ugró-versenybe szálltak a „kisbékák”, majd egy jót énekeltünk az ovisokkal, ez alatt a sulisoknak külön feladatokat és érdekességeket mutatott Varga Magdi. Volt barlangi kincskeresés, meglepetés, és természetesen közös kép!!!! Köszönöm a VACKOROSOK nevében az eddigi mesés és színes kirándulások szervezést Mónika és Ági óvó néninek, akiknek sok egészséget és erõt kívánunk a jövõben is! Ti pedig ha kedvetek tartja: legközelebb tartsatok velünk!!!! mert: (tudjátok????) KIRÁNDULNI JÓ!!!!! Nagy Karolina
8
9
JUBILEUM!
Öt éves a Civilek Szõdligetért Egyesület
RÖVID HÍREK TISZTELET AZ IDÕSEKNEK
Valamikor a kétezres évek elején összeült néhány Szõdligetért tenni akaró lakótársunk és arról beszélgettek, hogy kellene alakítani valamit, ami szélesebb körben foglalkozna a település környezetével. Nem zöld szervezet létrehozása volt a cél. Egy szûk mag kitalált akciókat, munkafeladatokat (a legjellemzõbb a vasút állomás és környékének takarítása és a környék parlagfû irtása). Kezdett kialakulni egy nagyobb létszámú csoport, amire támaszkodva már azon kezdtünk el gondolkodni, hogy hogyan tudunk bejegyzett szervezetté válni, és milyen név alatt. Végül 2006. májusában 23 fõvel kezdeményeztük „Civilek Szõdligetért Egyesület„ néven a bírósági bejegyzést, ami 2006. június 26-án, TE 4648 számon meg is történt. A minden törvényi szükséglettel megalakult egyesület – vezetõség, ellenõrzõ bizottság, székhely, pénzkezelõ, bankszámla stb. – az alapszabályzatnak megfelelõen egy környezet szeretõ, tisztelõ, és környezetért tenni akaró lelkesedéssel kezdte, és folytatta a munkát. Az évek alatt számtalan alkalommal végeztünk területtakarítást, parlagfû irtást. hol önálló, hol önkormányzati szervezésben. Ugyanakkor igyekeztünk más irányban, más feladatokat is keresni, egyáltalán a szervezet fenntartásáról gondoskodni, Pályázatokat készítettünk, amik egyrészt az egyesület önfenntartását biztosították, másrészt nagyobb volumenû takarításoknál nyertes pályázati pénzbõl fizettük ki a gépes takarításokat végzõ vállalkozót. Ilyen volt a 2-es út melletti takarítás és a patak híd utáni szemét elszállítás. Azon kívül, hogy takarítottunk virágosítottunk is. Egy tagtársunk több ezer virághagyma adományát osztottuk szét a település intézményeinek, illetve ültettük el magunk. Szintén lakótársunk felajánlása révén ültettünk fákat a település több pontján. Kiemelkedõ kezdeményezésünk volt a „Szõdligeti Vándor Fakanál” fõzõverseny elindítása, szervezése, és mostanra ez egyik, ha nem a legnagyobb szõdligeti rendezvénnyé nõtte ki magát. Ezzel a programunkkal az „Eleven-Tér” pályázaton 2. helyezést értünk el. Bekapcsolódtunk a Duna-stratégia elõkészítõ konferencia sorozatba – egy konferenciát szerveztünk Szõdligeten – várjuk az eredményeket. Magunkra vállaltuk az „Ültess egy fát minden születendõ gyermeknek” program szervezését az önkormányzattal közösen, s minden év karácsonya elõtt adománygyûjtést szervezünk a szõdligeti rászoruló családoknak. Szervezeti életünk fontos része, hogy önmagunkkal is foglalkozzunk. Rendszeresen tartunk közgyûléseket, amik
természetesen nem száraz értekezletek, hanem kis vacsorával, borozgatással egybekötött hangulatos megbeszélések. Kikapcsolódásként többször kirándulunk, csipkeszedõ túrát tettünk királyréti kisvonatozással, valamint ellátogattunk az ócsai nemzetközi hírû madár megfigyelõ telepre is. Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a hosszú éveken át csak pályázott és vágyálomnak tûnõ elképzelésünk jelenlegi állásáról: a szõdligeti tanösvény megvalósításának elsõ fázisán túl vagyunk. A pályázaton nyert pénzbõl megvalósultak a tervek, részben már megvannak az engedélyek, elkészült a vezetõ füzet, mi pedig tovább keressük egy újabb pályázat lehetõségét. Egyesületünk igyekszik a sokszínûséget összefogni. Segítjük, és jó a kapcsolatunk az óvodai „Vackor” csoporttal. A baba-mama csoport játszótér alakítási elképzelését és munkáit támogattuk, ott voltunk a munkálatoknál is. Nem hiányoztunk az árvízvédelmi munkálatoknál sem, ha meg kellett a fogni lapátot. Januártól indult egy túrázó csoport szervezése is, amelynek magja az egyesületi tagokból szervezõdött. A gyalogos és kerékpáros túrákra várjuk a jelentkezéseket! Egyesületünknek jelenleg 50 tagja van. Fontos hangsúlyozni, hogy sohasem valakik, vagy valami ellen, hanem a Szõdliget közösségéért dolgoztunk és dolgozunk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy több civil csoportosulás van Szõdligeten, akik sokat tettek és tesznek községünk közéletének színessé tétele érdekében és ez így van jól. Manapság sem ördögtõl való dolog az összetartozás élményét átélni, mert az boldogít. Legyünk büszkék eredményeinkre! Mi azok vagyunk. Civilek Szõdligetért Egyesület 2133 Szõdliget, Vörösmarty utca 28. 06-27-353-739, 06-20-9120-596 E-mail:
[email protected] http://www.cisze.hu Somogyi István egyesületi elnök Kemenes Lajos elnökségi tag
Papp István elnökségi tag
FELHÍVÁS Szeretnénk életre kelteni községünkben egy felnõtt énekkart! Várjuk minden jó hangú, énekelni szeretõ hölgy és úr jelentkezését! Információ a Közösségi Házban.
Az idõsek napját ünnepelte december 3-án Szõdliget. A közel 150 megjelent szépkorú hölgyeket és urakat a Rábai cukrászat sütötte finom pogácsákkal várta az önkormányzat. Az asztalokon ünnepi díszek és végre már nem tornapadokon, hanem a Barangolók jótékonysági palacsintasütésébõl megvásárolt kényelmes székeken ülhettek a vendégek. Elsõként az óvodás gyermekek mutatták be elragadó ünnepi mûsorukat, majd a pesti Kréta Kör színészei elõadásán szórakozhattak a megjelentek. Uzsonnával és innivalóval kedveskedtek az idõs embereknek a vendéglátók és apró figyelmességként energiatakarékos izzókat kaptak ajándékba a megjelentek. AKADÁLYMENTES HIVATAL Elkészült a polgármesteri hivatal akadálymentesítése. A beruházás keretében mozgássérült parkoló épült a hivatal udvarán, a kiszélesített bejárat pedig kerekes-székkel is elérhetõvé vált az új feljárónak köszönhetõen. A hivatal földszintje is teljesen megújult – mozgássérülteknek is használható mosdó, a látássérültek közlekedését segítõ sáv a padló burkolatában, egyablakos ügyintézés a földszinten speciális, fogyatékosoknak is kényelmes íróasztal mellett. Többek között ezek teszik lehetõvé, hogy fogyatékkal élõ lakótársaink is kényelmesen és önállóan intézhessék hivatalos ügyeiket a községházán. Az átalakítás 13,5 millió Ft-ba került, amit pályázati pénzbõl finanszírozott az önkormányzat. SZÁMÍTÓGÉPEK AJÁNDÉKBA A polgármester megkeresésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 20 darab kitûnõ állapotban lévõ, használt, felújított számítógépet ajándékozott a községnek. A gépek az OEP számítástechnikai rendszerének átalakítása miatt váltak ott feleslegessé, de mivel kiváló állapotban lévõ, jó mûszaki paraméterekkel rendelkezõ komputerekrõl van szó, azokat sok célra még jól lehet használni. Az adomány lehetõvé tette, hogy számítógép kerüljön az óvodába, a közösségi házba, az iskola néhány tantermébe és a gondozási központba. ÕSZI USZADÉKFA-GYÛJTÉS Novemberben ismét – már hagyományossá vált – uszadékfa-gyûjtést szervezett a Tiszta Forrás Szövetség. A Duna-parton összegyûjtött fa felfûrészelve került olyan rászoruló családokhoz, idõs emberekhez, akiknek az 1-2 mázsa tûzifa is nagy segítséget jelent. Helyreigazítás Elõzõ számunkban közöltük a Szõdligetiek Baráti Köre Egyesület bemutatkozó írását. A cikkben az egyesület internetes honlapjának címe tévesen jelent meg. A helyes cím: www.szodligetiek.hu.
10
11 JANUÁR
FEBRUÁR
MÁRCIUS
ÁPRILIS
MÁJUS
JÚNIUS
V
1
Fruzsina, Újév
Sz
1
Ignác, Brigitta
Cs
1
Albin
V
1
Hugó
K
1
Fülöp, Jakab, Munka ünnepe
P
1
Tünde
H
2
Ábel
Cs
2
Karolina, Aida
P
2
Lujza, Henriett
H
2
Áron, Ferenc
Sz
2
Zsigmond
Szo
2
Kármen, Anita
K
3
Genovéva, Benjámin
P
3
Balázs, Oszkár
Szo
3
Kornélia, Frigyes
K
3
Buda, Richárd
Cs
3
Tímea, Irma
V
3
Klotild
Sz
4
Titusz, Leóna
Szo
4
Ráhel, Csenge
V
4
Kázmér, Luciusz
Sz
4
Izidor
P
4
Mónika, Flórián
H
4
Bulcsú
Cs
5
Simon
V
5
Ágota, Ingrid
H
5
Adorján, Adrián
Cs
5
Vince
Szo
5
Györgyi
K
5
Fatime, Regõ
P
6
Boldizsár
H
6
Dorottya, Dóra, Titanilla
K
6
Leonóra, Inez
P
6
Vilmos, Bíborka
V
6
Ivett, Frida
Sz
6
Norbert, Cintia
Szo
7
Attila, Ramóna
K
7
Tódor, Rómeó
Sz
7
Tamás
Szo
7
Herman
H
7
Gizella
Cs
7
Róbert
V
8
Gyöngyvér
Sz
8
Aranka, Jeromos
Cs
8
Zoltán
V
8
Dénes, Húsvét
K
8
Mihály
P
8
Medárd
H
9
Marcell
Cs
9
Abigél, Alex
P
9
Franciska, Fanni
H
9
Erhard, Húsvét
Sz
9
Gergely
Szo
9
Félix
K
10
Melánia
P
10
Elvira
Szo
10
Ildikó
K
10
Zsolt
Cs
10
Ármin, Pálma
V
10
Margit, Gréta
Sz
11
Ágota
Szo
11
Bertold, Marietta
V
11
Szilárd, Borsika
Sz
11
Leó, Szaniszló
P
11
Ferenc
H
11
Barnabás
Cs
12
Ernõ
V
12
Lívia, Lídia
H
12
Gergely
Cs
12
Gyula
Szo
12
Pongrác
K
12
Villõ
P
13
Veronika, Csongor
H
13
Ella, Linda
K
13
Krisztián, Ajtony
P
13
Ida
V
13
Szervác, Imola
Sz
13
Antal, Anett
Szo
14
Bódog
K
14
Bálint, Valentin
Sz
14
Matild
Szo
14
Tibor
H
14
Bonifác
Cs
14
Vazul
V
15
Lóránt, Lóránd
Sz
15
Kolos, Georgina
Cs
15
Kristóf, Nemzeti ünnep
V
15
Anasztázia, Tas
K
15
Zsófia, Szonja
P
15
Jolán, Vid
H
16
Gusztáv
Cs
16
Julianna, Lilla
P
16
Henrietta
H
16
Csongor
Sz
16
Mózes, Botond
Szo
16
Jusztin
K
17
Antal, Antónia
P
17
Donát
Szo
17
Gertrúd, Patrik
K
17
Rudolf
Cs
17
Paszkál
V
17
Laura, Alida
Sz
18
Piroska
Szo
18
Bernadett, Konrád
V
18
Sándor, Ede
Sz
18
Andrea, Ilma
P
18
Alexandra, Erik
H
18
Arnold, Levente
Cs
19
Sára, Márió
V
19
Zsuzsanna, Eliza
H
19
József, Bánk
Cs
19
Emma
Szo
19
Ivó, Milán
K
19
Gyárfás
P
20
Fábián, Sebestyén
H
20
Aladár, Álmos
K
20
Klaudia
P
20
Tivadar
V
20
Bernát, Felícia
Sz
20
Rafael
Szo
21
Ágnes
K
21
Eleonóra
Sz
21
Benedek
Szo
21
Konrád, Zsombor
H
21
Konstantin
Cs
21
Alajos, Leila
V
22
Vince, Artúr
Sz
22
Gerzson
Cs
22
Beáta, Izolda
V
22
Csilla, Noémi
K
22
Júlia, Rita
P
22
Paulina
H
23
Zelma, Rajmund
Cs
23
Alfréd
P
23
Emõke
H
23
Béla
Sz
23
Dezsõ
Szo
23
Zoltán
K
24
Timót, Xénia
P
24
Mátyás
Szo
24
Gábor, Karina
K
24
György
Cs
24
Eszter, Eliza
V
24
Iván
Sz
25
Pál
Szo
25
Géza
V
25
Irén, Írisz
Sz
25
Márk
P
25
Orbán, Bodza
H
25
Vilmos
Cs
26
Vanda, Paula
V
26
Edina
H
26
Emánuel
Cs
26
Ervin
Szo
26
Fülöp, Evelin
K
26
János, Pál
P
27
Angelika
H
27
Ákos, Bátor
K
27
Hajnalka
P
27
Zita
V
27
Hella, Pünkösd
Sz
27
László
Szo
28
Károly, Karola
K
28
Elemér, Oszvald
Sz
28
Gedeon, Johanna, Hanna
Szo
28
Valéria
H
28
Emil, Csanád, Pünkösd
Cs
28
Levente, Irén
V
29
Adél
Sz
29
Cs
29
Auguszta
V
29
Péter
K
29
Magdolna
P
29
Péter, Pál
H
30
Martina, Gerda
P
30
Zalán
H
30
Katalin, Kitti
Sz
30
Janka, Zsanett
Szo
30
Pál
K
31
Marcella
Szo
31
Árpád
Cs
31
Angéla, Petronella
2012
JÚLIUS
AUGUSZTUS
V
1
Tihamér, Annamária
Sz
1
H
2
Ottó
Cs
2
Lehel
K
3
Kornél, Soma
P
3
Hermina
Sz
4
Ulrik
Szo
4
Domonkos, Dominika
Cs
5
Emese, Sarolta
V
5
Krisztina
P
6
Csaba
H
6
Berta, Bettina
Szo
7
Apollónia
K
7
Ibolya, Donát
V
8
Ellák, Liza
Sz
8
László
H
9
Lukrécia
Cs
9
Emõd
K
10
Amália
P
10
Lõrinc
Sz
11
Nóra, Lili
Szo
11
Zsuzsanna, Tiborc
Cs
12
Izabella, Dalma
V
12
Klára
P
13
Jenõ
H
13
Ipoly
Szo
14
Örs, Stella
K
14
Marcell
V
15
Henrik, Roland
Sz
15
Mária
H
16
Valter
Cs
16
Ábrahám
K
17
Endre, Elek
P
17
Jácint
Sz
18
Frigyes, Kamilla
Szo
18
Cs
19
Emília
V
19
Huba
P
20
Illés
H
20
Szent István nap
Szo
21
Dániel, Daniella
K
21
Sámuel, Hajna
V
22
Magdolna
Sz
22
Menyhért, Mirjam
H
23
Lenke
Cs
23
Bence
K
24
Kinga, Kincsõ
P
24
Bertalan
Sz
25
Kristóf, Jakab
Szo
25
Lajos, Patrícia
Cs
26
Anna, Anikó, Panna
V
26
Izsó
P
27
Olga, Liliána
H
27
Gáspár
Szo
28
Szabolcs, Adina
K
28
Ágoston
V
29
Márta, Flóra
Sz
29
Beatrix, Erna
H
30
Judit, Xénia
Cs
30
Rózsa
K
31
Oszkár
P
31
Erika, Bella
SZEPTEMBER
OKTÓBER
Szo
1
Egyed, Egon
H
1
Malvin
Cs
1
V
2
Rebeka, Dorina
K
2
Petra
P
H
3
Hilda
Sz
3
Helga
Szo
K
4
Rozália, Róza
Cs
4
Ferenc
Sz
5
Viktor, Lõrinc
P
5
Cs
6
Zakariás
Szo
P
7
Regina
V
Szo
8
Mária, Adrienn
H
V
9
Ádám
K
H
10
Nikolett, Hunor
Sz
10
K
11
Teodóra
Cs
Sz
12
Mária
Cs
13
Kornél
P
14
Szo
NOVEMBER
Boglárka
Ilona
DECEMBER
Marianna, Mindenszentek
Szo
1
2
Achilles
V
2
Melinda, Vivien
3
Gyõzõ
H
3
Ferenc, Olívia
V
4
Károly
K
4
Borbála, Barbara
Aurél
H
5
Imre
Sz
5
Vilma
6
Brúnó, Renáta
K
6
Lénárd
Cs
6
Miklós
7
Amália
Sz
7
Rezsõ
P
7
Ambrus
8
Koppány, Demeter
Cs
8
Zsombor
Szo
8
Mária
9
Dénes
P
9
Tivadar
V
9
Natália
Gedeon
Szo
10
Réka
H
10
Judit
11
Brigitta, Gitta
V
11
Márton
K
11
Árpád
P
12
Miksa
H
12
Jónás, Renátó
Sz
12
Gabriella
Szo
13
Kálmán, Ede
K
13
Szilvia
Cs
13
Luca, Otília
Szeréna, Roxána
V
14
Helén
Sz
14
Alíz
P
14
Szilárda
15
Enikõ, Melitta
H
15
Teréz
Cs
15
Albert, Lipót
Szo
15
Valér
V
16
Edit
K
16
Gál
P
16
Ödön
V
16
Etelka, Aletta
H
17
Zsófia
Sz
17
Hedvig
Szo
17
Hortenzia, Gergõ
H
17
Lázár, Olimpia
K
18
Diána
Cs
18
Lukács
V
18
Jenõ
K
18
Auguszta
Sz
19
Vilhelmina
P
19
Nándor
H
19
Erzsébet, Zsóka
Sz
19
Viola
Cs
20
Friderika
Szo
20
Vendel
K
20
Jolán
Cs
20
Teofil
P
21
Máté, Mirella
V
21
Orsolya
Sz
21
Olivér
P
21
Tamás
Szo
22
Móric
H
22
Elõd
Cs
22
Cecília
Szo
22
Zénó
V
23
Tekla
K
23
Gyöngyi, Nemzeti ünnep
P
23
Kelemen, Klementina
V
23
Viktória
H
24
Gellért, Mercédesz
Sz
24
Salamon
Szo
24
Emma
H
24
Ádám, Éva
K
25
Eufrozina, Kende
Cs
25
Blanka, Bianka
V
25
Katalin
K
25
Eugénia, Karácsony
Sz
26
Damján, Jusztina
P
26
Dömötör
H
26
Virág
Sz
26
István, Karácsony
Cs
27
Adalbert
Szo
27
Szabina
K
27
Virgil
Cs
27
János
P
28
Vencel
V
28
Simon, Szimonetta
Sz
28
Stefánia
P
28
Kamilla
Szo
29
Mihály
H
29
Nárcisz
Cs
29
Taksony
Szo
29
Tamás, Tamara
V
30
Jeromos
K
30
Alfonz
P
30
András, Andor
V
30
Dávid
Sz
31
Farkas
H
31
Szilveszter
Fotó: Dvornik Gábor
Elza
12
13
www.amisulink.hu – Suliportál Szõdligeten Nagy dolgok vannak készülõben iskolánk házatáján: megújul internetes arculata. Nem csupán a külcsín változik, hanem a tartalom korszerûsödik. S ez a tartalmi változás bizonyosan visszahat majd a mindennapi mûködésre is. Mit érdemes errõl ma tudni? – Errõl beszélgettünk Herbály Sándorral, a suliportál fejlesztõjével. Szõdligeti Hírforrás: A szõdligeti iskolának jelenleg is van honlapja. Miben más az új „suliportál”? Herbály Sándor: A suliportál a mostani honlapnál sokkal öszszetettebben felépített, több funkciót betöltõ, számos szolgáltatást nyújtó felület. Valójában egy speciálisan az iskolákra szabott zárt irányítási és közösségi rendszert dolgoztunk ki, amelynek résztvevõi a tanárok, az óra utáni foglalkozásvezetõk, a diákok, a szülõk, az iskolaorvos és a fenntartó képviselõi. Tavaly õsszel kezdtünk a fejlesztésbe, amelyhez a több mint három éve a banki szektorban már mûködõ saját fejlesztésû keretrendszerünket használtuk föl. Keretrendszerünk annyira bevált ott, hogy egyik cél alkalmazása 2010-ben Európai Innovációs Díjat nyert a szolgáltatásainkat igénybe vevõ multinacionális bankcsoportnál. Úgy gondoltam, ha a bankoknak lehetnek professzionális eszközeik termékeik, szolgáltatásaik bemutatására, miért ne adhatnánk erre lehetõséget az iskoláknak is, hiszen tevékenységük legalább olyan fontos számunkra. Õk nevelik gyermekeinket, a jövõ nemzedékét. Versenyképes tudást pedig akkor nyújthatnak, ha munkakörnyezetük is versenyképes. Sõt, továbbmennék. Ahhoz, hogy felzárkózzunk a nyugati társadalmak életszínvonalához, nem elég lemásolni meglévõ rendszereket, hanem újakat kell alkotnunk. Ebben a szellemben ajánlottam fel az iskola igazgatójának, Gáspár Ágnesnek az iskolai irányítási rendszer kifejlesztését, amelynek hosszú távú célja egy országos iskolahálózat létrehozása. Ezúton is szeretném megköszönni neki és az iskola munkatársainak, hogy segítõ partnerként adatokkal, információkkal láttak el bennünket a fejlesztés során. sz.h.: Milyen tartalmakkal találkozhatunk a https://www. amisulink.hu/gardonyi/ címen található weboldalon? Elektronikus napló lesz, amiben a szülõ láthatja gyermeke osztályzatait? Képeket és videókat nézegethetünk majd az iskolai rendezvényekrõl? Levelezhetünk tanárokkal, szülõkkel vagy az iskolaorvossal? H. S.: Igen, ezek is részei lesznek a portálnak, de ennél lényegesen többet nyújt majd. Vegyük sorra. Az elsõ – részben már megvalósult – elem, az étkezési rendszer mûködtetése. A szülõk is tapasztalhatták, hogy a korábbi kézzel írt nyugta helyett immár nyomtatott számlát kapnak gyermekük étkezési díjának befizetésekor. A közeljövõben az OTP és a helyi önkormányzat közremûködésével lehetõvé válik az internetes fizetés is. Látható lesz a heti menü, megrendelhetjük a következõ havi étkezést, hiányzás esetén pedig aznap reggel 8 óráig néhány kattintással lemondhatjuk a már befizetett ebédet, ami így automatikusan jóváíródik a következõ hónapra. A rendszer a beérkezett rendelések alapján a konyhának kiszámolja, mennyi alapanyag szükséges az aznapi fõzéshez. És ez csak az étkezés területe! Az e-naplóban tényleg megjelennek majd az érdemjegyek, de nem csak ezért érdemes böngészni. Megnézhetjük benne az
aktuális órarendet, a késéseket, a hiányzásokat, a helyettesítéseket. Sõt, ha gyermekünk netán elfelejtette volna felírni az aznap feladott leckét, egy klikk, és már láthatja is a házi feladatokat. A rendszer részét képezik továbbá olyan zárt közösségi kommunikációs felületek, ahol akár az iskola egészével, akár osztályonként lehet információkat cserélni, megosztani, és körSMS, köremail is küldhetõ az érintetteknek. A szülõk így közvetlenül kapcsolatba léphetnek gyermekük tanáraival, az osztály szülõi munkaközösségének vezetõivel, és kapcsolatfelvételt kezdeményezhetnek az iskola vezetésével vagy a fenntartó képviselõjével. Minden regisztrált felhasználó saját e-mail címet, sms- és chatboxot kap. Az iskola galériájában fotók, videók tehetõk közzé. Az arra jogosultak által szerkeszthetõ eseménynaptár, bemutatkozó oldal áll majd rendelkezésre, ahol az iskola publikus tartalmai lesznek hozzáférhetõk.
Különlegesség, hogy az aktuális hírek nem csak a honlapon jelennek meg. A tervek szerint az iskola bejáratánál, a lépcsõ fölött egy plazmatévé kerül a falra, amelyen folyamatosan, afféle fényújságként lesznek olvashatók a napi információk; az étlap, az órarend, a helyettesítések, rendezvények, események, egyebek. Egyébként, már most lehetõség van kicsit ismerkedni a portállal, ugyanis a szõdliget.hu-ról át lehet rá linkelni. sz.h.: Ejtsünk szót a biztonságról is. Várhatóan halom személyes információ kerül a rendszerbe, sõt, ugye banki tranzakciók is bonyolódnak majd. Garantálható, hogy nem jutnak bizalmas adatok illetéktelen kezekbe? H. S.: A kérdés jogos. Mindenkit megnyugtathatok: a rendszer banki szintû biztonsággal bír. A fent említett bankcsoport ugyanis megköveteli rendszerünk megfelelõ behatolás-védelmét, s ezt adott protokoll szerint ellenõrzi is. Ez a védelem pedig a suliportál számára ugyanúgy biztosított. Aki belépésre jogosult, kap egy egyedi jelszót, s ezzel, továbbá mobilszáma megadásával léphet a rendszerbe. A csatlakozás egy virtuális titkos csatornán keresztül történik. Maga a banki tranzakció az OTP e célra biztosított felületén zajlik. Az egyéb adatok feltöltését pedig csak az iskolavezetés által arra kijelölt személyek végezhetik. Tehát nincs ok aggodalomra. sz.h.: Hol tart most a projekt? Mikorra várható az indulás? H. S.: Mint már említettem, az étkeztetési modul egy része fél éve mûködik. Az adatok feltöltése elkezdõdött. Néhány szülõ aktív segítségével a plazmatévéhez szükséges hálózat kiépítése is megtörtént. Lassan minden feltétel adott ahhoz, hogy heteken belül, talán még az idén életre keljen a rendszer. És ez még nem minden! Vannak távolabbra terveink is. sz.h.: Megtudhatunk valamit ezekrõl a távlati tervekrõl? H. S.: Természetesen. Alapvetõ fontosságú, hogy az iskola teljes területe wi-fi hálózattal lefedett legyen. Ha a késõbbiekben a tanároknak lenne saját használatú laptopjuk, tabletjük, mobil eszközökkel bármikor frissíthetik az információkat, amivel kiváltható a papír alapú osztálynapló vezetése. A tanulók is jogosultságot kaphatnak ellenõrzött körülmények közötti internet-hozzáférésre, amellyel megtekinthetik saját órarendjeiket, osztályzataikat, házi feladataikat stb. Ne feledjük el, ma már pár ezer forintért wi-fi képességgel rendelkezõ okostelefont lehet kapni, amelyet gyermekeink kiválóan használnak. Szintén terv, hogy az ebédlõben egy „menza PC”-t helyeznénk el. Egy olyan speciális szervert, ami lehetõvé teszi, hogy mágneskártya vagy chipkártya „lehúzásával” tudják az arra jogosultak igénybe venni az étkezést. A szõdligeti iskola weboldala valójában egy sokoldalú suliportál prototípusa. Célunk, hogy minél sikeresebben mûködjön, és középtávon egy országos méretû digitális iskolaportál-projektté nõjön. Erre az eddigi szakmai visszajelzések alapján minden esélyünk megvan. Minél több intézmény vezeti majd be a szõdligeti rendszert, annál több lehetõség nyílik az iskolák közötti kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére. És persze terjed Szõdliget jóhíre is. sz.h.: Köszönöm a beszélgetést. Ntk
IDÕSEK TANÁCSA
Mi is odafigyelünk… A község polgármesterének kezdeményezésére, a képviselõ-testület február 25-i határozatával megválasztotta az Idõsek Tanácsa tagjait. A tagokra a szõdligeti civil szervezetek tettek javaslatokat, elsõsorban tagjaik közül, fõ szempontként tekintve, hogy a jelöltek ismerjék a település életét, gondjait, és aktív résztvevõi legyenek a helyi közéletnek. A nyolc tag – Borgó Jánosné, Bõcs Mihály, Dömötör Józsefné, dr. Somogyi Istvánné, Hrozina János, Márgus László, Németh Imre, Pothánszky Lászlóné – Juhász Béla polgármestertõl vette át megbízóleveleket. Az Idõsek Tanácsa elsõ ülésén két tagját bízta meg azzal, hogy a képviselõ-testület ülésén részt vegyen, mégpedig tanácskozási joggal. Az Idõsek Tanácsa, megalakulása óta rendszeresen ülésezik. Összejöveteleire – amelyeken részt vesz a polgármester is – a képviselõ-testületi üléseket megelõzõen kerül sor, a testület tervezett napirendjének, illetve az elõterjesztések ismeretében. A tanács tagjai véleményezik az elõterjesztéseket, véleményük a szûkebb-tágabb közösség álláspontját is tükrözi. Az Idõsek Tanácsa ülésén vetõdött fel az úttársulások ügye is, amelyet egyhangúlag támogattak, és amelyben aztán az érintett – vagy a késõbbiekben érdekelt – utcák lakóközösségei is állást foglaltak. A tanács tagjai határozott álláspontot képviseltek a testvérvárosi relikviák elhelyezése ügyében, ötleteikkel segítették a lakóparki utcák elnevezését, a tervezett telekcsere kapcsán a helyszínekre látogattak, felmérve, adottak-e a feltételek egy komposztálótelep létesítéséhez. Az Idõsek Tanácsának tagjai vállalták, hogy felfedezik Szõdliget legszebb portáit. A község hagyományos négy körzetében választottak ki két-három kertet, majd együttesen eldöntötték, hogy a lakóparkban, az újtelepen, az öreg Szõdligeten és a Barackosban melyik az egy-egy legszebb lakókörnyezet. Az elismeréseket – a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát – a szeptemberi falunapon adta át Juhász Béla polgármester. Egy esetben együttes ülést tartott az Idõsek Tanácsa a Fiatalok Tanácsával, és ez jó alkalom volt arra, hogy bebizonyosodjon, a két különbözõ korosztály megérti egymást a falu, a közösség fontos ügyeiben. A megértés, az együttmûködési készség természetesen az Idõsek Tanácsán belül is mûködik, és ez akár példa értékû is lehet, hiszen különbözõ világnézetû, politikai beállítottságú emberek vitatják meg a település szempontjából lényeges dolgokat. Mégpedig olyan civilekként, akik az Idõsek Tanácsában tevékenykedve „otthon hagyják” politikai nézeteiket, pártszimpátiájukat, kizárólag a község érdekeit tartják szem elõtt. Mindnyájan reméljük, hogy segíteni is tudnak tapasztalataikkal az önkormányzatnak, és ezen keresztül pátriánknak, Szõdligetnek.
14
15
Mindennapi hagyomány ADVENT z
Az advent a Karácsonyt megelõzõ négy hetes elõkészületi idõszak; az egyházi év kezdete. Szent András napját (november 30.) követõ vasárnap elõestéjével kezdõdik és december 24-ig tart. A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bûnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész idõszakban dísztelen a templomi oltár. DECEMBER – karácsony hava. A hónap neve – december – tízediket jelent, a latin õskalendárium tízedik hónapjának elnevezését õrzi. Az év utolsó hónapja volt a tízhónapos római õsnaptárban. December 3. Ferenc (Disznóölõ Szent Ferenc) napja. Gombos, Doroszló dunántúli községekbõl származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölõ jelzõvel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására. Van ideje és lehetõsége a húsnak, hogy kifagyjon, mert már elég hideg van. December 4. Borbála napja. Szent Borbála emlékünnepe, aki Kisázsiában élt, s keresztény hitéért halt meg. Õ a bányászok, tüzérek, várak, harangozók védõszentje. Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca napéhoz. December 6. Miklós napja. Szent Miklós püspök a IV. századtól a nyugati és keleti egyház kedvelt szentje. A becenévként használt Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelõje. A Miklós-napi ajándékozásnak vannak paraszti hagyományai. Ekkor „Szent Miklós” az ünnep elõestéjén kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyerekek vannak, és vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza, vagy virgáccsal fenyegeti õket, illetve sokszor a kíséretében lévõ ördöggel fenyítteti. December 13. Luca napja. A boszorkányok felismerésére készítették az úgynevezett lucaszéket, amelynek alakját, formáját elõírás szabályozta. December 13-a és karácsony között kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyõ, akác, cser, rózsa) kellett összeállítani. Szöget nem volt szabad belever-
ni, az éket pedig bükkfából faragták. Az éjféli misén a lucaszékre ráállva lehetett csak meglátni, hogy kik a boszorkányok. December 24. Karácsony – Krisztus születésnapja, Ádám-Éva napja. Ez a nap az adventi idõszak utolsó napja. Karácsony vigíliája már az ünnep kezdetét jelenti, ami napjainkban leginkább a szenteste, az éjféli mise ünnepi meghittségében fejezõdik ki. A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. I. Gyula pápa rendelkezései nyomán Rómában kezdték ünnepelni 337 körül, majd innen terjedt az egész keresztény világra. A néphit szerint a család tagjainak az egészségét biztosították a karácsonyi asztalra helyezett ételek: például szentelt ostya, mézbe mártott fokhagyma, dió, alma stb. Úgy hitték, ha karácsonykor babot, borsót, tököt, mákos tésztát esznek, akkor a következõ évben sok pénzük lesz. December 26. Karácsony másodnapja, István napja. István az egyház elsõ dokumentált és név szerint is ismert elsõ vértanúja. Ezen a napon jártak házrólházra a regélõk, hejgetõk, alakoskodók. December 27. János napja. Szent János evangélista ünnepe. Ehhez a naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott. December 28. Aprószentek napja. A betlehemi kisdedeknek emléknapja, akik Krisztusért mártírhalált haltak, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. December 31. Szilveszter napja. A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következõ esztendõre az emberek egészségét, szerencséjét, bõ termést, az állatállomány szaporaságát.
ÉVFORDULÓNAPTÁR
TUDJA-E, HOGY…? 201 éve, 1810. nov. 7-én született Erkel Ferenc zeneszerzõ, karmester, zongoramûvész, pedagógus, a Magyar Himnusz zeneszerzõje († 1893). Operái: Bánk bán, Hunyadi László, Báthori Mária, Dózsa György, István király
rettetni a fizika alaptételeit. 135 nagysikerû tévéfelvételt készített, melyekben szórakoztatva mutatta be játékos, otthon is elvégezhetõ kísérleteit, miközben õ maga is nagyon fellelkesült. z
z
z
z
67 éve, 1944. nov. 9-én halt meg Radnóti Miklós (eredeti nevén Glatter Miklós) költõ. (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.). Legjelentõsebb versei: Nem tudhatom, Levél a hitveshez, Hetedik ecloga, Töredék, Razglednicák.
116 éve, 1895. november 8-án, Wilhelm Conrad Röntgen egy új sugarat fedezett fel.
116 éve, 1895. november 10-én született Öveges József Kossuth-díjas magyar fizikus, tanár, televíziós személyiség († 1979). Az „Élet és Tudomány” hetilap szerkesztõ bizottsági tagja volt. Egyszerû példáival, sajátos, lelkes elõadásmódjával a hatvanas években a televíziónézõk tízezreinek vált kedvencévé. Nemzedékekkel tudta megsze-
említhetünk számtalan templomot, faluházat. Fõmûve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja.
528 éve, 1483. nov. 10-én született Luther Márton (németül eredetileg Martin Luder † 1546. február 18.), a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor. Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, és a wittenbergi egyetem biblikus tanára. 1517-ben október 31-én kiszögezte a Wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét. 1534-ben adta ki az irodalmi német nyelvet kialakító, elsõ német nyelvû Bibliát. z
z
56 éve, 1955. nov. 12-én hunyt el Hajós Alfréd építész, az 1896-ban, az elsõ újkori olimpián kétszeresen gyõztes elsõ magyar olimpiai bajnok, a nevét viselõ Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda tervezõje (* 1878).
z
z
z
76 éve, 1935. nov. 20-án született Makovecz Imre a magyar organikus építészet kiemelkedõ alkotója. Ez év szept. 27-én hunyt el. Mûvei között
48 éve,1953-ban, nov. 25-én játszották a Wembley stadionban az évszázad labdarúgó mérkõzését, az angol–magyart, melyet az Aranycsapat 6-3-ra megnyert.
116 éve, 1895. nov. 27-én Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló, nagytõkés végrendeletileg megalapította a Nobel-díjat; testamentumának végrehajtását két mérnök munkatársára, Ragnar Sohlmanra és Rudolf Lilljeqvistre bízta. 211 éve, 1800. dec. 1-jén született Vörösmarty Mihály magyar író, költõ, az MTA tagja († 1855). Legjelentõsebb mûvei: Szó-
zat, Elõszó, Vén cigány, Zalán futása (elbeszélõ költemény), Csongor és Tünde (dráma), Julius Caesar, Lear király, Romeo és Júlia (mûfordítások) z
191 éve, 1820. dec. 13-án hunyt el Gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója (* 1754).
z
210 éve, 1802. dec. 15-én született Bolyai János, a „magyar Euklidész”, az egyik leghíresebb magyar matematikus, (†1860).
z
241 éve, 1770. dec. 16-án született Ludwig van Beethoven német zeneszerzõ (†1827)
z
129 éve, 1882. dec. 16-án Kecskeméten született Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzõ, népzenetudós. Fõbb mûvei: Háry János, Székelyfonó (daljátékok), Budavári Te Deum, Psalmus Hungaricus (oratórikus mûvek) gyermek-nõi és férfikari mûvek, Galántai táncok, Marosszéki táncok(zenekari mûvek) stb. Báli Péterné
16
17
VOLT EGYSZER EGY TÉGLAGYÁR
Mi történik a Duna-parti sportpályákkal?
III. rész Az agyagba égetett múlt emlékei Szõdligeten is jelen vannak. Beszédesek a lakóházak bélyeges téglái, melyek zömében 1872 és az 1920-as évek közötti idõszakban a helyi téglagyárban készültek. Téglaprésház a felvonóval
A Floch-féle szõdrákosi téglagyár (1878 – kb. 1924) Az 1816-ban készült második katonai felmérés térképén még hiába keressük a téglagyár épületeit. A késõbbi gyár épületei az 1872-es, harmadik katonai felmérés térképen „Z. O.”, azaz Ziegelofen, téglaégetõ kemence jelzéssel láthatók. A hoszszú, hat darab épület mellett jól kivehetõ a kör alakú kemence körvonala is. E területtõl délebbre, közvetlenül a Halászház alatt, a Duna partján szintén látható egy „Z. O.” jelzés. Azt, hogy itt szintén létezett-e kemence még nem tudjuk, a térkép szerint igen. A téglagyártáshoz szükséges agyagbányákat az olcsó vízi szállítás miatt elsõsorban a Duna mentén keresték. A jó fekvésû rákosi téglagyár a kastélyhoz közvetlenül csatlakozó Duna-parti Kismajorban saját kikötõvel rendelkezett. A szõdrákosi Dunagõzhajózási Állomáson téglával megrakott hajók Budapesten, az Újpesti Rakparton (ma: XIII. kerület, Pozsonyi utca környéke) kötöttek ki.
Munkásai gyermekeinek taníttatásához dr. Floch Henrik már 1880-ban a pusztáján magániskolát állított fel, mely intézmény 23 évig, a gyár fénykorában mûködött. (Itt jegyezzük meg, az iskola elsõ ismert tanítója Bartha Albert volt, aki 1880–1882 között tanított itt. 1893-ban Adametz István, majd 1910-tõl (1945-ig) Meszlényi Janka követte õt.) 1885-ben az országos kiállításon éremmel lett kitüntetve a gyár. A közel ötven évig mûködõ gyárban gyártott termékek: kézi tégla, géptégla, tetõcserép, burkolattégla, kúpcserép, kút- és csatornatégla voltak. A gyár területe kb. 100 hold volt. Az épületek gyáranként: egy-egy modern Hoffmann-féle körkemence, téglaprésház gépházzal, irodaépület, lakóházak, szárítók. A hajtóerõt a préshajtáshoz 35 lóerõs szívógázmotor, a víz- és villanyhoz 4 lóerõs benzinmotor és 2 lõerõs szivattyú, valamint egy 7 lóerõs bányaszivattyú biztosította. Évi termelési kapacitása 4-5 millió tégla volt. A millenniumi építkezések idején a termékek Budapesten és Újpesten kerültek értékesítésre. Az ipar elképesztõ munkaerõigénye miatt a 19. század végére a fõváros lakossága 250 ezerrõl 700 ezerre emelkedett. A bérkaszárnyák építéséhez pedig rengeteg tégla kellett. A szõdrákosi téglagyár agyagbányái a szõdligeti határba esnek. Az itteni agyag-
bányászat eredményeképpen régészeti leletek is elõkerültek a kitermelés során. 1893-ban a téglagyári mûvezetõ egy kõbaltát, Floch-Reyhersberg Henrik tulajdonos, pedig egy agancskalapácsot és egy halomsíros edényt ajándékozott a váci múzeumnak. Borovszky 1910-ben kelt megyemonográfiája szerint a szõdrákosi és gödi téglagyár összesen 11–15 millió évi termelõképességgel bírt. Borovszky szerint a munkaerõ helyben volt toborozva, férfiaknak 120–250, nõknek 80–180 fillért fizettek naponta. Azonban mint az a plébániai matrikulákból kiolvasható, a gyár munkásainak zöme a Felvidékrõl, Csehországból, Lengyelországból vendégmunkásként érkezett a telepre, nem pedig helybõl. Szõdrákos-puszta népessége 1890-ben 252 fõ volt, akik túlnyomórészt a téglagyár dolgozóiból kerültek ki. A gyár termelésének visszaesése után 1908-ban már csak 40, míg a telekparcellázás megindulása után újra emelkedett a népesség száma, 1913-ban 80 fõ lakott Szõdligettelepen. Az itt gyártott téglák egymásba fonódó betûinek rajzolata: S z R, azaz SzõdRákos. (folytatjuk) Volentics Gyula
K Ö S Z Ö N E T N Y I LV Á N Í T Á S Köszönetet mondok mindazoknak, akik férjem, Sándor Béla temetésén részt vettek, és fajdalmunkban osztoztak. Felesége és két lánya Körkemence (1913)
Ha valaki néhány hónapja járt a Dunaparti sportpályák környékén és mostanában ismét arra téved, akkor csak csodálkozik és alig hisz a szemének. A szeméttel, törmelékkel teli környék kitisztult, a mohával, gazzal benõtt teniszpályák megújultak, a futballpálya mellé korlát, köré pedig új kerítés került. Mindez néhány lelkes és elszánt szõdligeti ember odaadó szervezõmunkájának az eredménye, akik két éve elhatározták, hogy életet lehelnek a lassú pusztulás szélén álló sportlétesítményekbe. A szõdligeti Sport, Mozgás, Élet Tömegsport Egyesület elnökével, Medvegy Lászlóval beszélgettünk arról, mi is történik a sportpályákkal. Szõdligeti Hírforrás: Elõször magáról az egyesületrõl szeretnénk többet megtudni – kik a tagjai, és mi az egyesület célja? Medvegy László: Talán két éve lehet annak, hogy egy baráti beszélgetésen fölmerült, hogy kevés községnek van olyan színvonalas sportkomplexuma, mint Szõdligetnek, az mégis egyre elhanyagoltabb, nincs megfelelõen karbantartva, nincs kihasználva, egyszóval nincs gazdája. Pontosabban van, hiszen az önkormányzaté, de sem anyagi-, sem emberi erõforrás nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy rendben tartsa és üzemeltesse azt. A beszélgetést elhatározás követte és kialakult egy 10-12 olyan szõdligetiekbõl álló csapat, akik azt mondták, hogy hajlandók pénzt, munkát áldozni arra, hogy életet leheljenek a sportpályákba. Többségük nem aktív sportoló – van aki valamikor az volt és a fiataloknak szeretne megfelelõ körülményeket teremteni a sportoláshoz, van aki a gyerekeknek akart megfelelõ helyet a mindennapi mozgáshoz és kikötötte, hogy a tömegsport legyen az elsõdleges és olyan is van köztünk, aki egyszerûen azért állt közénk, mert úgy gondolta, hogy így tehet valamit azért, hogy Szõdliget szebb, élhetõbb településsé váljon. Az egyesület fõ célja, hogy megteremtse a lehetõségét a kulturált tömegsport tevékenységnek Szõdligeten. A megalakulásunk után 2010-ben azonnal megkerestük a helyi önkormányzatot és felajánlottuk, hogy nemcsak rendbe hozzuk, de komoly – 10-12 millió Ft értékû – beruházásokat is elvégzünk a területen. Ezek a beruházások az önkormányzat vagyonát növelik majd, mi csak annyit kértünk cserébe, hogy 10 évig mi üzemeltethessük a sportkomplexu-
mot. Azaz garanciát kapjunk arra, hogy legalább 10 évig a terület a sportolni vágyó szõdligetieket fogja szolgálni. A hosszú távú kötelezettségvállalásra azért is szükség volt, mert csak így lehet pályázatokon indulni, szponzorokat bevonni a tervezett beruházások finanszírozásába. SZHF: Azaz az egyesület nemcsak a terület karbantartását vállalta volna át az önkormányzattól, de jelentõs beruházásokat is felajánlott. Elsõ hangzásra nagyon jónak tûnõ ajánlat, az önkormányzat bizonyára kapva kapott az alkalmon… M.L. Ajánlatunkat elõször a korábbi testületnek mutattuk be és nem mondhatnám, hogy óriási volt akkor a képviselõk lelkesedése. Az elsõ reakció az volt, hogy ilyen hosszú idõre nem akarják a terület sorsát meghatározni. Azután felmerült olyan javaslat is, hogy majd pályázatot írnak ki a hasznosításra. Ez azért tûnt kissé nonszensz megoldásnak, mert belegondoltunk, hogy mi lesz, ha esetleg a szõdligeti sportpályákra kiírt pályázatot például a veresegyházi sportegyesület nyeri meg. Ez nyilvánvalóan nem lehetett Szõdliget érdeke. Ekkor azonban már nagyon közel voltak az önkormányzati választások és az új testület egészen másként állt az ajánlatunkhoz. Egy kicsit hosszúra nyúlt jogi egyeztetés után létrejött a megállapodás és elkezdõdött a munka. Látható, hogy néhány hónap alatt mennyi mindent sikerült megcsinálnunk. SZHF: Felsorolnád mi az a sokminden? M.L.: Elõször is kitakarítottuk a területet – csaknem 80 m3 szemetet, törmeléket hordtunk el. Teljesen ujjá épült a teniszpálya, ahol kialakítottunk egy olyan pályát, ahol teniszezni és lábteniszezni is lehet és egyet csak teniszezésre. A különálló harmadik teniszpályát az Ebliget Agility kutyásai hozták rendbe és használják. Mindkét pályánál épült egy-egy kis szertár is. A teniszpályán új kerítés készült, kulturált autóparkolót alakítottunk ki és néhány hete már reflektorokkal meg is lehet világítani a pályákat. A kosárlabda pálya kerítése is új. A focipálya környékét is rendbe tettük – a fákat, bokrokat felfrissítettük, a kapukat felújítottuk, elkészült a védõkorlát és hamarosan a kispadok is helyükre kerülnek. Úgy alakítunk ki mindent, hogy az megfeleljen az MLSZ elõírásainak is, így akár bajnoki mérkõzéseket is lehet majd itt játszani. Novemberben a pályát körülvevõ kerítés is elkészült.
SZHF: Nem „kétforintos” munkákról van szó. Honnan volt minderre pénz? M.L.: Igen, az eddig elvégzett munkák, a beépített anyagok értéke több millió Ft. Mi sem gondoltuk, hogy már az elsõ évben ennyi mindent meg fogunk tudni csinálni. Hihetetlen sok segítséget kaptunk, elsõsorban a helyi vállalkozásoktól. Akit csak megkerestünk, mindenki segített – volt aki munkával, ingyen gépekkel, szállítással, anyagokkal, volt aki pénzzel támogatott. Hihetetlen, hogy a nemes cél érdekében milyen sokan álltak mellénk. Volt olyan is, aki nemcsak maga segített, de az ismerettségi körébe tartozó vállalkozókat is „hozta”. SZHF: Milyen további terveitek vannak? M.L.: Az önkormányzattal kötött szerzõdésünk pontosan meghatározza, hogy mit kell megcsinálnunk. Jövõre szeretnénk a kosárlabda pályát felújítani és a rendelkezésre álló területen egy kisebb pályát is – röplabda, kézilabda – kialakítani. Egy-két sakktáblát, kártya-asztalt is szeretnénk kitenni. Ha sikerül pályázati forrásokhoz jutni, akkor öltözõt, szertárat is szeretnénk építeni és jó lenne a pályán öntözõrendszert és megfelelõ világítást is kiépíteni. Ugyanakkor a karbantartás, fûnyírás is sok munkát és nem kevés pénzt igényel. SZHF: És kinek csináljátok mindezt, kik és milyen feltételekkel használhatják a pályákat? M.L.: Mindenkinek. Mi annak örülünk, ha apuka a kisfiával lejön és rúgják a labdát, amíg anyuka fut egy-két kört és tornázik. Vagy két barát eljön egy-két órát teniszezni. Jó lenne, ha az iskolások szervezetten is használnák a pályákat egy-egy testnevelés órán. A sportpályák használata minden szõdligetinek ingyenes – egyedül a teniszpályák használatáért kérünk majd egy jelképes összeget (a piacon szokásos pályabérleti díjak töredékét), hozzájárulást a meglehetõsen költséges karbantartáshoz. Reméljük hamarosan olyan csapatok is alakulnak, ahol a fiatalok szervezetten tudnak edzeni és versenyezni. A körülmények most már többé-kevésbé adottak, a mûködtetést kell megszerveznünk. Tervezzük például, hogy hamarosan az interneten lehet majd idõpontokat foglalni a pályákra. Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne egy kicsit mozogni és egyben kérek is mindenkit, hogy óvja, vigyázza a pályákat, a felszereléseket – sokan, sokat dolgoztak, hogy azok ilyen szépek legyenek.
18
Karácsonyi ötletek
AZ „ EBADÓRÓL”
Egyik legnagyobb, és talán legkedvesebb ünnepünk a Karácsony, mégis elõfordul, hogy az örömbõl üröm lesz. Ha nem szervezzük meg jó elõre a karácsonyi sürgés-forgást, fõleg, ha még vendégeket is várunk, bizony nem örömteli, békés lesz az ünnepünk, hanem kimerítõ, szinte kellemetlen, s alig várjuk, hogy véget érjen. Hogy ne csapzottan, otthoni hacukánkban, kötényben kelljen vendégeinket fogadni, asztalhoz ülni – miközben a többiek elegánsan feszítenek körülöttünk – jó ha elõre tervet készítünk. Amit lehet, intézzünk el már jó elõre! A karácsonyi nagytakarítást már hetekkel az ünnepek elõtt elvégezhetjük, és az ajándékok megvásárlását, illetve becsomagolását sem kell utolsó pillanatra hagynunk. Ezt kétféle módon is megtehetjük: vagy készen vett díszes kis szatyrokban, vagy díszpapírban, színes masnival átkötve adjuk át szeretteinknek a csomagot. A fenyõfát és a régi díszeket már napokkal az ünnepek elõtt elõkészíthetjük, illetve a szaloncukrot feldrótozhatjuk (cérnázhatjuk), az égõsorokat kipróbálhatjuk. Ha minden kéznél van, Szenteste a fenyõfából pillanatok alatt gyönyörû karácsonyfát varázsolhatunk. A karácsonyi nagybevásárlást se hagyjuk utolsó pillanatra! A „karácsonyi csúcsforgalom” elõtt történõ vásárlással rengeteg idõt és boszszúságot spórolhatunk. Nem kell percekig várakoznunk hogy kiszolgáljanak, bevásárlókocsinkkal percenként összeütközni egy-egy ideges vásárlóval, s a pénztárak elõtt kígyózó sorban órákat állni. Ám mielõtt elindulunk, szedjük össze gondolatainkat! Étlap: tervezzük meg jó elõre, hogy mi lesz a menü. Célszerû az ételekrõl egy listát készíteni, majd az ételek mellé a hozzávalókat is felírni. Ez több okból is praktikus: egyrészt nem felejtjük el, hogy mit kell vásárolnunk, másrészt ha célirányosan – cédulából – vásárolunk, valószínûbb, hogy nem veszünk meg fölösleges dolgokat. A menünk tehát így fog kinézni: Aperitif (alkoholos ital, likõr, pálinka, tokaji aszú, melyet elsõsorban nagyobb étkezések elõtt szolgálunk fel étvágygerjesztõként (a latin „nyitni” szóból ered). Elõétel, ebbõl kétfajta ismeretes: a hideg- és a meleg-elõétel. Könynyû, elõre elkészített hidegtál, sonkatekercs, tojáskrém, szendvics, padlizsánkrém pirítóssal, de lehet például egészen kicsi töltött káposzta, pulykamelltekercs, bazsalikomos-sajtos penne, fasírtgolyók, stb. Levesünk is lehet kétféle: sós jellegû, vagy édes gyümölcsleves. Arra vigyázzunk, hogy ha több fogás következik, ne legyen túl tömény, laktató, inkább könnyû. Fõétel, amely fõleg húsból és köretbõl áll, lehet elõre elkészített (pörkölt, ragu) vagy frissensült (rántott hús, cigánypecsenye, sültek, csülök pékné módra). Köretet többfélét is tálalhatunk, hogy lehessen válogatni: burgonya, rizs, galuska, párolt zöldség. A fõétel mellé szervírozzuk az italokat, vörösbort (marha- és vadhúsokhoz), fehérbort (sertéshez, szárnyasokhoz), sört vagy üdítõt, szódát, a jó elõre kiválasztott és csillogóra törölt poharakban. Rendesen itt következnének a különbözõ sütemények, de talán praktikusabb, ha várunk vele egy kicsit. Hagyjunk vendégeinknek szusszanásnyi idõt, „emésztésre”, egy kis csevegésre, ajándékok átadására, és csak késõbb szolgáljuk föl a kávét, illetve az étkezés végét jelentõ desszertet. Az étkezés hangulatát, színvonalát növeli a szépen, ízlésesen megterített asztal. Ne feledkezzünk meg az asztali díszrõl, amelyet vehetünk készen, de készíthetünk magunk is. Ügyeljünk arra, hogy ne foglaljon túl sok helyet, ne legyen túl nagy, se túl magas, legfeljebb 15–20 centi, hogy a szemben ülõket ne zavarja egymás látásában, illetve a beszélgetésben. A szalvétának nemcsak a használat miatt, de látványos elemként is az asztalon a helye. Mindig a terítõ színével harmonizáló szalvétát válasszunk. Az elegáns és divatos textilszalvétákat azonban vasalás elõtt keményíteni is kell, különben a legjobb hajtogatási technika ellenére sem lesz a szalvétából kialakított forma elég tartós. De nem rontja az ünnepi hatást egy díszes papírszalvéta sem, különösen, ha díszes dekorációt hajtogatunk belõle. Néhány jó tanács: Ha vendégeket várunk ne kísérletezzünk! Fõzzük, süssük meg jól bevált receptjeinket, abból baj nem lehet. Ne feledkezzünk meg az ünnepi terítõ jó elõre való kimosásáról és vasalásáról sem! Fontos kelléke az asztalnak, a fûszertartó (só, bors, paprika), illetve egy igen fontos dolog, amelyrõl mostanában még a színvonalasabb éttermek is megfeledkeznek, a fogpiszkáló.
Tisztelt Ebtartók! A médiából bizonyára már értesültek az ún. „ebadóról”, vagyis ebrendészeti hozzájárulásról. Errõl szeretnénk néhány szót írni, pontosabb információt szolgáltatni Önöknek. A Parlament novemberben elfogadta az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény módosítását, amely 2012. január 1-jétõl lép hatályba. A törvény lényege: 1. Az ebtartás helye szerint illetékes település önkormányzata ebrendészeti hozzájárulást szedhet be az eb tulajdonosától, minden 4 hónaposnál idõsebb kutya után. 2. A határidõre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás. 3. Nem szedhetõ be az ebrendészeti hozzájárulás az ivartalanított, menhelyrõl örökbefogadott, mentõ, vakvezetõ, rokkantsegítõ, terápiás, rendõr, stb. ebek és a magyar fajták után. 4. Az önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás öszszegének legalább felét az ebek ivartalanításának támogatására, vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani (pl.: menhelyek támogatása stb.) Bizonyára többekben felmerül a kérdés, hogy miért is van erre szükség. Magyarországon az ebek száma kb. két millióra tehetõ, melybõl becslések szerint százezer a kóbor kutya. Az elvadult, kóbor ebek járványtani szempontból (pl.: veszettség) emberre veszélyesek. Károkat okoznak a gazdasági haszonállatokban, vadállományban és egyéb természeti forrásokban. E kaotikus állapot felszámolásának leghatékonyabb eszközei a kutyák minél szélesebb körû egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása. A másik fontos szempont, hogy Magyarországon meghonosodjon a felelõs állattartás: az tartson állatot, aki állatjóléti szempontból kielégítõen teszi azt (pl.: megfelelõen tartja, táplálja, évente veszettség és fertõzõ betegségek ellen oltatja, féregteleníti, megbetegedése esetén kezelteti, nem okoz szükségtelen szenvedést állatának stb.). Az ebtartó e problémakör megoldásához háromféleképpen járulhat hozzá hosszú távon: 1. egyedileg megjelölteti a kutyáját (mikrochippel), mely esetleges elkóborlásával nem növeli az ismeretlen, gazdátlan ebek számát, 2. ivartalaníttatja állatát, így elejét veszi a túlszaporodásnak, áttételesen így is a kóbor ebek számát csökkenti, 3. vagy anyagi hozzájárulásával támogatja az önkormányzat ebrendészeti tevékenységét. Nem fizet „ebadót”, aki örökbe fogad kutyát (amit a menhely igazol), így a menhelyeken lévõ ebek gazdára találását is segíti a törvény. Mivel az önkormányzat köteles a befolyt hozzájárulás felét állatjóléti tevékenységre, ivartalanításra, stb. szánni, így az azt befizetõk is a túlszaporodás megakadályozását és a kóbor ebek örökbe adását segítik. Ahhoz, hogy ez a rendszer mûködhessen, elsõdlegesen az állatok egyedi megjelölésére és nyilvántartására lenne szükség. Az egyedi megjelölés mikrochippel történik, ami 2010. július 1-jétõl tulajdonos váltásnál, adás-vételnél kötelezõ, ezt a 41/2010. Kormány rendelet szabályozza. A mikrochippel megjelölt ebek adatai, természetesen a gazdák adataival együtt egy országos nyilvántartó rendszerbe kerülnek. Ha azonosítható az eb, akkor járványtanilag is követhetõ, melyik kutya oltott, melyik nem; melyik eb harapott embert. Így a jövõben nem lesz azonosíthatatlan kóborló kutya az utcán, hanem azonnal visszavihetõ a gazdijának. Arra szeretnénk bíztatni mindenkit, hogy válasszon valamelyik lehetõségbõl, ivartalanítassa ebét és jelöltesse meg, vagy fizesse be a hozzájárulást és semmiképp ne szaporítsa a kóbor ebek számát, csak azért, mert „adót” kell érte fizetni. Úgy gondoljuk, ennyit megtehetünk négylábú kedvenceinkért! Ha bármilyen kérdésük lenne, szívesen a rendelkezésükre állunk telefonon, vagy személyesen a Szõdligeti Állatorvosi Rendelõben, Szõdliget, Dunai fasor 95. (a 2-es út mellett) Rendelési idõ: Hétköznap: de. 8-tól 10-ig, du. 16-tól 19-ig. Szombat–vasárnap: 8-tól 12 óráig. Ezúton szeretnénk Mindenkinek kellemes Ünnepeket és boldog új évet kívánni! dr. Buránszki Barbara 20/558-7503
dr. Mendege Dóra 70/573-9205
dr. Jakab László 20/928-5103
Szalvéta hajtogatás: Liliom Elkészítés: 1. Terítsük ki a szalvétát. 2. Helyezzük úgy, hogy az egyik sarka lefelé nézzen. 3. Hajtogassuk háromszög alakúra mégpedig úgy, hogy az alsó sarkát a felsõre illesztjük. 4. A bal sarkot hajtsuk a felsõ sarokhoz. 5. Ismételjük ezt meg a jobb sarokkal is. 6. Az így kapott négyzet alsó sarkát hajtsuk fel a szalvéta háromnegyed részéig. 7. Az így kapott felül lévõ háromszög felsõ csúcsát hajtsuk vissza a közepéig. 8. Most fordítsuk meg és emeljük fel a szalvétát az asztalról úgy, hogy a mutató ujjainkkal a lehajtott kis háromszöget fogjuk . Egy csukló mozdulattal a szalvétát a fejére állítjuk. A jobb sarkot a balba fûzzük. A mûvelet elvégzésekor a szalvétát végig szorosan kell fogni, különben szétcsúszhat. 9. Az így nyert kupolát magunk felé fordítjuk és a két oldalán keletkezett fülecskéket óvatosan lehajtogatjuk. És már készen is van a liliomunk!
Karácsonyi szalvéta és asztaldísz Asztali dísz: Papírlabda Hozzávalók: színes papírok, olló, ceruza (a tekergetéshez), vonalzó Elkészítés: 1. A színes papírokból 8×8 cm-es lapocskákat vágunk (használj vonalzót és ollót, hogy szép szabályosak legyenek). 2. Hajtogasd a piros papír mintája alapján sátortetõ formára. 3. A csúcsokat egy ceruza segítségével pödörd meg a fehér papír mintája alapján. 4. Ezekbõl csinálj 38 db-t és a csúcsok végét a pödrések mentén akasztgasd össze. 5. A 4 papír csúcs közé 4 papír össze pödrött rész kerül. Nagyon szépen mutat az asztalon, fõleg ha csillogós papírból csináljuk. Bármilyen terítõhöz, étkészlethez illik, s nem olyan nehéz, mint amilyennek látszik.
Mézeskalács falu
Felelõs kiadó: Szõdligeti Közösségi Ház vezetõje, Tóthné Kovács Krisztina z Fõszerkesztõ: Czirjákné Tábori Györgyi z A szerkesztõség és a kiadó címe: 2133 Szõdliget, Szent István u. 29. z e-mail:
[email protected] z A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg. z Fenntartjuk a jogot a beérkezett anyagok átszerkesztésére és rövidítésére. z A megjelenõ hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. z A lapban megjelent anyagokhoz szerzõi jogok kapcsolódhatnak. z Nyomdai elõkészítés és nyomdai munkák: Grafit Pencil Nyomda z ISSN 2062-3240
