II. Évfolyam - 3. szám - Szeptember 2007
A “rendtartó székely falu” A cím korántsem a mai székely falvaink szociális világát jelzi, ugyanis a kommunista éra durva beavatkozása a falvak évszázados gazdasági életébe egész sor kivédhetetlen változást indított el: fellazult a jogrend, a faluközösségeket századok óta összetartó erő, a hitélet, a valláserkölcs, az értékek tisztelete, megőrzése. A civilizáció ártalmaitól megkímélt falvaink még a múlt század ötvenes éveiben a paraszti lét nehéz, de békés csendjébe burkolóztak. Csak a harangszó időnkénti ünnepélyes kondulása volt üzenetközvetítő jelzés, amely hol Istentiszteletre hívott, hol gyászjelentést hordozott, hol
meg a “nagyüdő” elhárítását célzó közös imádság ötvöződött benne. A harangszó elsősorban a lélekhez szólt, külön- külön mindenkihez, és ezt minden tisztességes ember rövid imával fogadta: “Én Istenem, segíts meg.” A szombat esti harangszó az ünnepet jelezte, a vasárnapot, amikor a gazdaember letette a kapát, a kaszát, a sarlót, lemosta magáról a munka verejtékét-szennyét, és ünneplőbe öltözve elment másnap, a hetedik napon, hogy hálát adjon Istennek a kapott ajándékokért. De nem csak a test és a lélek felkészülése jelentette az ünnepet, hanem a környezet tisztasága is.
Többnyire a gyermekek feladata volt az udvar és a kapu elejének megseprése, amely elmaradhatatlan hétvégi foglalatosság volt. Élményszámba menő szertartássá vált ez a szombat estefelé történő takarítás, amikor minden porta előtt a gyermekek, ifjak megseperték az utat, a csomókba sepert szemetet meg kosárral a trágyadombra vitték. Nem is volt igazán a mai értelemben vett szemét, csupán természetes hulladék: szalma-, szénaszálak, tollú, állati trágya. Az utcák tisztán várták a vasárnapi harangszót. A fehérre meszelt csinos parasztházak előtere méltóvá vált a falu népének templomba vonulásához. A falvakat átszelő patakocskák vize is kristálytiszta volt. Gegesben sokszor a szapulás után a ruhát ott sulykolták ki a “Csiszérkert” alatt, meg a Nagyhidat követő vízszakaszon. Az emberek minden fölhasználhatót értékesítettek, valójában alig létezett valami hulladék. A textíliákból rongyszőnyeget szőttek, a vasdarabokat megőrizték, mert szükség lehetett rájuk, az égethetőt eltüzelték, csupán a törött üveget dobták a patakba, de ezt is óvatos megfontolásból, (folytatás a 2. oldalon)
Országos egészségügyi felmérés Az Egészségügyi Minisztérium elrendelte az ország lakossága egészségi állapotának felmérését, amely akció július első felében el is kezdődött. A lakosságot levélben értesítik a vizsgálatról abban a hónapban, amikor az illető személy született. Ezzel a levéllel kell jelentkezni a családorvosnál, ugyanis a felmérést ő végzi el. A családorvosnál egy kérdőív alapján, a személyi adatokon kívül a vizsgált egyén közeli hozzátartozóinak betegségeiről, a saját, korábbi betegségeiről, valamint életmódjáról, táplálkozási, alkoholfogyasztási szokásairól kérdeznek. Ezt egy általános vizsgálat követi: magasság, testsúly, has-körfogat, vérnyomásmérés. Ezután dönti el az orvos, hogy milyen laboratóriumi vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek a továbbiakban. Itt Havadon két laboratórium végzi a biológiai minták – vér, vizelet, esetleg széklet, garatváladék – begyűjtését és vizsgálatát. Az eredményeket az orvosnak kézbesítik, aki a fizikai vizsgálat eredményével összevetve ezeket, felállítja a diagnózist, sőt azt is eldönti, hogy milyen krónikus betegségek megjelenése lehetséges az elkövetkező években a vizsgált személynél, életmódja és jelenlegi egészségi állapota alapján. Mindkét vizsgálat (a laboratóriumi és az orvosi is), minden 2 éves kor feletti egyén számára ingyenes, függetlenül attól, hogy rendelkezik vagy sem egészségügyi biztosítással. Ha a családorvos a fizikai vizsgálat és a labor-
(folytatás az 1. oldalról)
mert más helyen a mezítláb járó emberek könnyen beleléphettek. A gyermekeket mindig intették, hogy ne “ patakásszanak”, mert elvágja az üveg a lábukat. Ezek a szép közösségi értékek, amelyek a székely falu rendjének egy-egy mozzanatát jelentik, félévszázad alatt fokozatosan kihulltak az emberek életéből. A csendet sokszor egész utcákat betöltő hangos, giccses gépzene veri fel, és akarva-akaratlanul hallgatni kell a szubkultúra dallamos termékeit. Az utcákon nejlon tasakokat, pillepalackokat gurigáz a szél, üzletből származó termékek csomagoló anyagaiba botlik mindenütt a járókelő. A mezőn, a szőlősben is látni lehet, hogy ki mivel permetezett, mert a tasakot ott hagyja a helyszínen. Hol van az már, mikor nagyapám azt mondta, hogy az erdőn az ökörnyomból is lehet inni! A gazdaember a múlt században a talajvesztés, a kollektivizálás traumáját kivédendő mindent a kapun belülre menekített, a tisztaságot is. Azon kívül már nem volt felelősség, a tízparancsolat „ne lopj” szentsége is devalválódott, talán ösztönös védekezés volt, berendezkedés a túléléshez. A lakásbelsők megváltoztak, a fürdőszobák lehetővé teszik az állandó tisztálkodást, de a környezet már nem a miénk, annak Tamás Gabriella, a tisztaságával nem gondolunk. havadi családorvos Hiába adták vissza a földet, mert az már nem a régi, és nem jött vissza vele a föld tisztelete, szeretete, a munka etikája – mos-
vizsgálatok eredményei alapján egy szakorvosi vizsgálatot is szükségesnek tart, akkor külön küldőcédulával szakrendelésre irányíthatja a beteget. Ez a vizsgálat azonban csak az egészségügyi biztosítással rendelkezők számára lesz ingyenes. Mi haszna ennek a felmérésnek? A vizsgált személynek lehetősége van egy alapos orvosi kivizsgálásra, ahol esetleg felszínre kerülhet egy új, tünetszegény betegség és lehetőség nyílik idejében elindítani a kezelését. Ugyanakkor tanácsokat kaphat arra vonatkozóan, hogy életvitelén, táplálkozási szokásain hogyan kell változtatnia, hogy elkerülje olyan krónikus betegségek megjelenését, mint a cukorbetegség, májzsugor, szívbetegségek, érelmeszesedés, rákos betegségek, amelyekre családi kórelőzménye alapján hajlamot mutathat. Hasznos a felmérés az Egészségügyi Minisztérium számára is, mert ennek a felmérésnek a segítségével meg tudja állapítani, hogy az elkövetkező években milyen számarányú krónikus betegre számíthat, és melyek azok a betegségek, amelyek megelőzésére vagy gyógyítására nagyobb anyagi alapokat kell elkülönítenie.
toha gyermekünk lett a föld. Napjainkban az üres szemű házakat nem bántja szemetes utca, a hajdani utcát seprő gyermekek is megöregedtek, de próbáljuk meg így, elöregedve is visszaadni székely falvaink, határaink, erdeink megtartó tisztaságát. László János
A HAZA Hol derűt ébreszt a nyirkos föld szaga, Hol lábadhoz tapad marasztaló sara, Hol megnyugvást nyer a szemednek fénye, S füledbe cseng a gyermekkor zenéje, Ott és csakis ott van az igazi haza. Szabó András, Geges
Okos Domokos • “Bertalan megmondja, hogy milyen lesz az ősz akaratja.” (VIII. 24.) Ha napos az idő, szép lesz az ősz, ha meg borús, akkor esős. • “Egyed ha vidám, négy napig tart csupán.” (IX. 1.) • Kisasszony napján amilyen az idő, olyan lesz négy hétig. (IX. 8.) • “Ha Máté nevet, a borból nem lesz ecet.” (IX.21.) • „ Szent-Mihály ha megdördül, a tél sikerül.” (IX. 29) (néhai gegesi Pap Jóska bá hagyatékából)
Hagyományos petróleumlámpák a nyárádszentsimoni Tájház gyűjteményében – a község lakóinak adományai
Áprily Lajos (1887-1967) SZEPTEMBERI FÁK Bükkök smaragd színét erezve fent az első pár vörös folt megjelent. Állunk. Kezedben késő kék virág. Azt mondod: Ősz. Az első őszi fák. Én azt mondom: Vér. Vérfoltos vadon. Elhullt a Nyár a nagy vadászaton. Amerre vitte buggyanó sebét, bíboros vére freccsent szerteszét. Ahol a nyom-vesztő bozóthoz ért, hogy tékozolta, nézd, a drága vért. S míg vérnyomán vad szél-kopó csahol, hörögve összeroskad valahol.
A Rigmányi Erdei Iskola, pillanatképekben A Milvus Csoport szokásos cikke helyett ezúttal valami más következik. A Kolompszóban már bemutattuk a Rigmányi Erdei Iskolával kapcsolatos terveinket (lásd a 2006-os, 4. számú Kolompszót). 2007ben szinte teljesen megépült a tábor infrastruktúrája, sőt, mi több, az Erdei Iskola már két csoportot is vendégül látott a nyár folyamán. A két csoportot Csípán Ilona és Kelemen Katalin tanárnők vezették be a természet titkaiba, a község falvainak, embereinek mindennapi életébe, szokásaiba, hagyományaiba. A következő képsorral megpróbálunk legalább néhány mozzanatot bemutatni a gyerekek által itt eltöltött két hétből. Egyúttal köszönetet is szeretnénk mondani mindenkinek, aki segítséget nyújtott a táborozások, illetve a tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában.
Medvékről szóló beszélgetés a tábortűznél, háttérben a jurtákkal Íjazás, hagyományos magyar íjakkal
A község kulturális hagyatéka
Számháború a tábor melletti erdőben
Gyűjtött növények határozása
A madárfigyelőn
Naplemente
Mindennapi teendők a táborban
Ismerkedés a helyiekkel
Hálóval fogott madarak gyűrűzése
Nálunk történt... Egy karikatúra története A II. világháborút követő rendszerváltás, bár meghirdette az igazságos, humanitárius rendet, a valóságban a társadalom bizonyos rétegeivel szemben a legigazságtalanabb módon gyakorolta a hatalmat. A székely falvak lakosai között is meg kellett teremteni egy ellenségképet, ezért a néhány hektár birtokon gazdálkodókat, akik valamilyen okból szálkát jelentettek az új hatalom szemében, megtették kuláknak. Óriási gazdasági terhekkel sújtották, a „beadás”olyan nagy volt, hogy cséplés után például a búzatermés egy-egy gazdánál ki sem állta a kirótt mennyiséget. Ezeket az embereket el kellett lehetetleníteni, ők voltak az osztályellenség. Minden területen össztűz nyílt ellenük. A falvainkban mindenütt faliújságokat állítottak fel, amelyeken dicsérték a disznópásztort, és szidták a kulákokat. Így volt ez az 50-es évek elején, amikor Szabó Esti nénémet, aki özvegyasszony volt, kirajzolták a faliújságra. Augusztus volt, cséplés ideje, amikor a Hatalom úgy döntött, hogy bevezetik az éjszakai cséplést. Hát erre nem igazán került gazda, mert a búzáját mindenki féltette, hogy veszteglődik. Így aztán jó szürkületben felszólították Esti nénénket, hogy menjen éjszaka csépelni. Esti néném megtagadta, ellenkezését szabotázs akciónak minősítették, a szocializmus nyílt ellensége lett, és kirajzolták a faliújságra. Egy
fejkendős asszony, kezében seprű, és az alábbi szöveg: „Eszter néni csépelni kell! Nem csépelek mer szabotállok” Az idézett szöveg, azt hiszem, önmagáért beszél, és minősíti az akkori Hatalmat. Kisiskolás lévén, addig még nem láttam ilyen rajzot, és édesanyámnak újságoltam el a látottakat. Tőle tudtam meg a karikatúra hátterét, s hogy mit is jelent a „szabotál” kifejezés. László János
Igaz történetek A különös frustuk Faluhelyen az élet régebb sem volt papsajt. A társadalmi rétegződés akkor is megvolt, voltak módosabb gazdák meg szegényebb rendűek, de az egészséges humor sohasem hagyta cserben az embereket. Ez történt S. Jóska báéknál is, aki nagy dohányos volt, a pipa az mindennél előbbre való helyen állt. A dohányt meg kellett venni, s bizony nem mindig volt pénz erre. Egy reggel, Jóska bá, aki különben ács volt, elment kaszálni, de meghagyta a feleségének, hogy dohány nélkül ne vigye ki a reggelit a mezőre. A felesége eléggé szabadkozott, hogy nincs pénz, Jóska, de Jóska bát ez nem hatotta meg, kitartott a dohány mellett. Rózsa néni, ügyes ötlettel, pillanatnyilag megoldotta a helyzetet: azt a néhány tojást, amiből frustukra rántottát akart készíteni, elvitte a boltba s vett rá egy pakk
dohányt. Megfőzte a puliszkát, becsomagolta egy takaróruhába, mellé tette a dohányt s elvitte a reggelit. Teljesítette a férje kívánságát. Mikor kiért a kaszálóhoz, a föld végiben megállott, s odakiáltotta az urának, hogy meghozta a frustukot, de nem várta meg, hogy az ura kibontsa a reggelit. Jóska bá még odaszólt, hogy: Dohányt hoztál? – Igen, Jóska, igen. S azzal sirült is hazafelé. De nem sokkal ezután Jóska bá is visszavágott. Esős üdő volt, s mondta Rózsa néni, hogy menjen el, hozzon gombát. Jóska bá el is ment. Vitt egy kisebb zsákot, s mindenféle bolondgombával megtöltötte. Hazahozva kiöntötte a gombát, de még egy se volt köztük ehető. Rózsa néni zsörtölődött, de az volt a felelet, hogy arról nem volt szó, hogy milyen gombát hozzon. Hát biza, a mókázás sokszor túlsegítette az embereket a nehezebb helyzeteken. László Sándor (sz. 1919), Geges
Fűben, fában orvosság Mezei zsurló (Equisetum arvense) Kannamosó békaláb
Pulykaportré
fű,
orsósarok,
A kannamosó fű nevet arról kapta, hogy régebb ezzel súrolták a bádog, cink és sárgaréz eszközöket. Tavasszal megjelenik a barna termőszár, amely 30 cm- re is megnő, belül üres, csomók által ízekre osztott. Ezután fejlődik ki a zöld meddő szár, melynek ágai tagoltak, merevek. A levelek hüvelyszerű képződmények. Virágtalan növény. Mindenhol megterem, de leginkább kaszálókon, réteken, folyóvizek mentén, homokos, agyagos területeken. Össze lehet téveszteni a mérgező hatású mocsári zsurlóval, amely sokkal nagyobb és nedvesebb helyeken nő. A mezei zsurló felülete érdes, míg a mocsári zsurlóé sík. A mérgező zsurló alsó szárai rövidebbek, mint a fűszál hüvelye, a mezei zsurlóé hosszabbak. A mezei zsurló felhasználása nagyon sokrétű úgy az ember-, mint az állatgyógyászatban. A zsurló leveles szárát júliustól szeptemberig kell begyűjteni, és árnyékos helyen szárítani. Teája érelmeszesedés megelőzésére, emlékezőképesség javítására, vese- és hólyagbántalmak esetén javallott. Az utóbbiak esetében kiváló hatású a zsurlós ülőfürdő. Külsőleg viszkető bőrkiütések, gennyes körömgyulladá s lemosására használják.
A fájdalmas aranyeres csomót friss zsurlóból készült péppel kell kenegetni. Ugyancsak borogatást tehetünk rosszul hegedő sebekre, csontszúra. Az á llat g yóg yá szat ba n székrekedés esetén használják, zsurlófű teát itatnak az állattal, de a körömgyulladást is gyógyítja. A teát nem szabad főzni, hanem egy púpozott kávéskanálnyi összemorzsolt növényt leforrázunk egy csésze vízzel, és állni hagyjuk, hogy oldódjék ki a hatóanyag. Az ülőfürdő esetén 10 deka zsurlót egy éjszakán át hideg vízben áztatunk, másnap felfőzzük és a fürdővízhez öntjük. A fürdési idő 20-30 perc. Csípán Ilona, Rigmány Mezei zsurló (Equisetum arvense)
Megélhetés itthon Megpezsdült hitélet a gegesi gyü- várakozással fogadták őket. A lekezetben kis család pedig felülmúlta a gegesi emberek minden várakoA krisztusi világosságot hoz- zását, hiszen lelkes, lendületes, ta követként, mindannyiunk közvetlen, szívből jövő tenniaörömére, a Gegesbe érkezett fi- karásukkal és tevékenységükkel atal lelkészcsalád: Tőkés Attila az egész gyülekezet életét föllelkipásztor és felesége, Ildikó, pezsdítették. a vallás-magyar szakos tanárÁtfogó közösségi munkájuk nő, valamint kétéves gyerme- eredménye már e szűk három kük, Benjámin. Az előzőleg hónap alatt is megmutatkozott. Inaktelkén, majd a kolozsvári ke- Rendszeressé váltak a gyermerekdombi gyülekezetben szolgáló kek és fiatalok számára meglelkészt zeneakadémiai tanulmá- tartott bibliaismereti órák, és nyai a zsúfolt nagyváros forgata- biztatóan emelkedett az istengához kötötték. Ennek elvégzése tiszteleteken részt vevők száma után azonban feleségével együtt, is. Egyhetes ifjúsági táborban akivel mindketten kisebb telepü- vehetett részt tizenöt fiatal a lésről származnak, falusi környe- Kolozsvár melletti Bogártelkén, zetre vágytak. Az időközben meg- majd tizennyolc kisebb gyermek született kisgyermekük fokozódó táboroztatását szervezték meg szabadságigénye is megerősítette néhány napra a közeli Bözödön. őket ebben az igyekezetükben, Augusztus folyamán vakációs így érkeztek 2007. június elején bibliahét keretében foglalkoztak a gegesi gyülekezethez. A falube- a huszonkét-huszonöt résztvevő liek lázasan várták érkezésüket, gyermekkel, akik bibliai törtérendbe tették az évek óta üresen neteket, énekeket ismerhettek álló parókiát, és beültetett kert- meg, ezen kívül kézimunkáztel, szívükben szeretettel és nagy tak, játszottak és közösségi él-
ményekkel gazdagodtak. A különböző korosztályok a templomban is bemutatták az együttes tevékenységeken szerzett ismereteket, ezáltal is ünnepélyesebbé téve az istentiszteletet, a gyülekezet pedig az összegyűlt perselypénzzel támogatja őket. A parókia körül adódó munkálatokat a gyülekezet önkéntes tagjai végezték el, hasonlóan a templomjavítás takarítási munkálatait is. A kisközösség összefogásának lélekmelengető példája a félszáz összegyűlt segítő – szinte hihetetlen –, aki részt vett ezen tevékenységek elvégzésében. Szeptember elején sor kerül a lelkész hivatalos beiktatására is, melyre itt szolgált lelkészeket és más meghívottakat várnak a gyülekezet tagjai. A tervek pedig egyre bővülnek: szeretnék az egyházi épületek rendbetételét és célszerű használatát, ifjúsági és gyülekezeti terem létrehozását, játékra alkalmas helyet és eszközöket a kisebb gyerekeknek és diakóniai tevékenység elindítását a gyülekezetben. Legfontosabb céljuk pedig, ahogy ők is megfogalmazták, világítani az emberek között, hiszen a krisztusi világosság az, amely nemcsak az egyház, hanem a gyülekezetben való épülésre, azaz nem fából és kőből, hanem lélekből történő építkezésre szolgál. Kísérje Isten áldása további életüket és munkájukat. “Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5: 16) Nagy Erzsébet, Geges
Gyökerek “Hagytam volna a szegény mezőket,/ De ha léptem lehúztál a sárba,/ Hány legénynek rekedt ott a vágya!/” - jutnak eszembe óvatlan is Kányádi Sándor egyik versének szavai. A mindenkori székely falu mikroközössége nem igazán nyitott ablakot a világra, a föld magához bilincselte az embert, s a szegénységben, a nélkülözésben is valami biztonságérzetet jelentett. Ezért volt olyan erős a ragaszkodás a szülőfaluhoz, az otthonhoz. Kevés kiröppenő személyt tart számon az emlékezet, aki szétszakítva ezt a százados köteléket, a hagyományt, elment a világba az otthonról vitt, “hamubasült pogácsával”, hogy szerencsét próbáljon. Így hagyta el Gegest Pál József (sz. 1887.) 1914. nyarán, és beállt csendőrnek. Az ő élete nem rekedt meg az “Oláhtemető” alatti székely portán. Munkabírása, becsületessége helyet szerzett neki a világban. Az ő fiával, a 86 éves dr. Pál Józseffel beszélgettünk, aki 2007. nyarán ellátogatott ősei földjére, apja szülőfalujába, Gegesbe is. Valójában mi fűzi őt Gegeshez, amikor a faluról sokáig csak apja elbeszéléseiből hallott? – Nem kell csodálkozni: mélyek a gyökerek, és kötnek a gyökerek láthatatlanul is. Fiatalos, korát messze meghazudtoló friss észjárású ember, akinek életét a szolgálat tölti ki ma is. Először egész pici korában hozták Gegesbe, majd a Bécsi Döntés után, ekkor már 20 évesen, felnőttként érkezett apja szülőfalujába, aki azt mondta akkor: „Itthon vagyunk”.
szövetkezet van, amelyből 1347 mezőgazdasági. A rendszerváltás után egyesek részvénytársaságokká, gazdasági társaságokká alakultak, amelyek a szövetkezetekkel együtt a mezőgazdasági termelés 50%-át teszik ki. A gazdasági-társadalmi lét minden területén működnek a szövetkezetek: takarékszövetkezet, iskolai szövetkezetek, fogyasztási és szociális szövetkezetek. Édesapja falujának perspektíváját is ebben látná, egy erős gazdasági bázist kell mindenekelőtt létrehozni, amelyre jövőt lehet építeni. (E rövid írás szolgáljon emlékjelként a Gegesből elszármazott id. Pál Józsefnek, aki ezGondolataiban az apja minden- előtt 120 éve, 1887-ben született, nap Gegesben volt. – Ennyire és meghalt 1971-ben). mélyek a gyökerek? Az első világháború után az László János anyaországba kerültek, itt végzett a már ifj. Pál József közJula nanyó mesél gazdasági egyetemet, és élete fő célját a szövetkezeti mozgalom Erkölcsi regula IV. építő-használó szervezésében találta meg. Magyarországon Mély vízre ne menj feredni, a Kisgazda Párt szervezte a Jégre se menj csicsonkázni, parasztszövetkezeteket, és De siess az iskolába, Györffy-kollégista diákként ő Mint tudomány hajlékába. is hatékony részt vállalt ebben Foglalj helyet, imádj Istent, a mozgalomban. 1945-ben, Mert úgy nyersz az Úrtól minSzabolcs megyében a földoszdent. tásnál már miniszteri biztos Tentád, pennád s papirosod volt. 1968-ban alakult meg az Legyen, s a leckét elolvassad. Országos Szövetkezeti Tanács, Társaiddal ne veszekedj, amelynek azóta is a titkára, és Hanem leckéből vetekedj! a Szövetkezés című folyóirat főNe társalogj a rosszakkal, szerkesztője. Tarts mindig a legjobbakkal, Amíg az ember használNe ülj a rágalmazókkal, ni tud, addig értelmes az élet Álnokság lakik szívükben, – vallja dr. Pál József a szolgáS te ne részesülj a bűnükben. lat alázatával. A jövőépítést ma is a szövetkezeti mozgalomban látja. Magyarországon ma 5860
Kismesterségek Szilvaíz készítése Régebben, a falu gazdasszonyai az átöröklődött szokásnak megfelelően biztosították a család számára a lekvár szükségletét. Ezt olyan gyümölcsből főzték, amely önmagában elég édes volt, tehát nem kellett hozzá cukor. Erre egyedül a szilva volt alkalmas. Szilvaízt besztercei szilvából, ritkábban húsos szilvából főztek. A húsos szilvának nagyobb a cukortartalma, ezért édesebb íz lesz belőle. De mivel ez a fajta szilva nem magvaváló, egy ideig magostól kellett főzni, a szilvamag „váslalta” az üstöt, ezért inkább besztercei szilvából főzték az ízet. A szár nélkül szedett, és az erre a célra kiválogatott ép szilvákat, a főzés előtt való délután nagyon sík vízben megmossák. Este A szilvaíz főzése - Veress Ilona, Rigmány
10
a meghívott rokon és szomszéd asszonyok kalákában kipattogatták, kimagolták. Olykor 8-10 asszony is pattogatta a szilvát, vidám beszélgetés közepette. Másnap reggel korán, az e célra készült, félig a földbe ásott katlan fölé, beállították a szilvaízfőző rézüstöt. Megtöltötték kipattogatott szilvával, begyújtottak a katlanba, és állva a kavaróval kavarták, hogy oda ne süljön. A kavarót bükkfából készítették, két változata ismeretes: az egyik derékszögű és vízszintes irányú, előre- hátra mozdulatokkal kavarnak vele; a másik fajta kör alakú, ezzel könnyebb kavarni, mert az egész üst fenekén mozog. Kavarásnál nagyon kell vigyázni, mert a felszökő íz megégeti a kavaró asszony kezét. A kavarás elég fárasztó művelet, ezért felváltva két-három aszszony is segédkezett a kavarásnál. Amikor a szilva az üstben jól meghígul, s a héja összesirül, vagyis kotyó lesz belőle, kimerik egy nagy fazékba vagy cseberbe, amit aztán abrosszal letakarnak. A gyermekek frissen fogyasztották, nyalták a kotyót. Újra megtöltik szilvával az üstöt, s a fenti műveletet addig folytatják, amíg a kipattintott szilva elfogy. A kotyót az erre a célra készült lyukas cserépfazékon áttörték. A lyukasnak volt két füle, amelyen egy V alakú ágast átdugtak, ezzel ráhelyezték egy nagyobb fazékra vagy
Szilvaízfőző üst és kavaró berendezés Veress Ilonánál Rigmányban
kisebb cseberre, és finoman dolgozva ezen áttörték az egész kotyót. Nem volt szabad erősen nyomni, mert leszakadhatott a lyukas füle. Addig dolgoztak a fakanállal, míg csak a szilva maradt ott. Az így áttört kotyó a nagyolás. Nagyolás után kimossák az üstöt, s úgy teszik fel a tisztálást. Három nagyolásból lesz egy tisztálás. Ezután következett a sűrítés. Az áttört kotyót addig főzik, amíg annyira megsűrűsödik, hogy az egyenes kavaró megáll benne, vagy pedig amikor a fakanállal kimert íz nem esik le a földre, ha a kanalat lefelé fordítják. Amilyen mértékben apad az íz, úgy adagolják hozzá fokozatosan a kotyót. Az íz főzése hosszú művelet,
késő éjszaka ért véget. Ezután következett a kirakás. A jól kimosott, megszárított egyfülű cserépfazekakba rakták ki az ízet, majd papírral lekötötték. Sütés után megkemencézték és felrakták a hiúba. A cserépfazékban jól állott, mert a nedvet elpárologtatta, az íz nagyon megkeményedett, a cukortartalma tartósította és nem penészedett. A nagyon
kemény ízet használatkor egy kis vízzel hígították. A kotyó áttörésekor visszamaradt szilvahéj sem ment kárba. Ezt káposztalapukra kirakták, elsimították ujjnyi vastagságban és föltették a sütő tetejére, ahol egy pár nap alatt jól megszáradt. Ez volt a szilvalepény vagy szilvapogácsa, amelyet szintén feltettek a hiúba, s télen a gyermekek
elfogyasztották. Szilvából ma is így főzik az ízet, de jóval kevesebbet, mivel lassan kiszorítják a hamarabb elkészülő lekvárok, dzsemek.
lyeket Pelargonium zonale és P. Peltatum hibridek néven tartunk nyilván. A Pelargonium zonale fajták kiültetésre és cserepes dísznövénynek egyaránt alkalmasak. A csüngő fajtájú muskátlik (Pelargonium Peltatum) erkélyládákban, felakasztható edényekben pompáznak egész nyáron. A muskátli viszonylag jól tűri a nyári napsugárzást, de intenzív kezelést (öntözést, tápanyag-utánpótlást, az elnyílott virágok eltávolítását) igényel. Nemcsak a virágágyak kiváló ültetési anyaga, hanem az ablakés erkélyládákban is a leghálásabb virágzó növényünk.
A muskáta elnevezés falvainkban más fajokra is használatos. Eléggé elterjedt a szagos vagy recés muskáta, amelyet illatos leveleiért termesztenek, de ugyancsak a muskáta nevet kapta a kandilla gólyaorr is, mégpedig bormuskátának nevezik. A szagos muskáta és a bormuskáta illatos leveleit az idősebb asszonyok a templomba is vitték a kezükben, tehát szakrális jellegük volt. A piros muskátli virágát, egy levél mellé téve, a leány – régen – a legény zöld kalapjába tette, szerelemszimbólumként ott díszlett a vasárnapi legénykalapon.
Adorjáni Judith, Havad Adatközlők: Adorjáni Jolán (sz. 1929), Bodoni Rozália (sz. 1938)
Kertkapu Muskátli (Pelarginium zonale, P. Peltatum) Nehezen tudjuk elképzelni kertünket, erkélyünket, ablakunkat virágzó muskátli nélkül – összenőtt velünk. A muskátlit igazi és hamisítatlan magyar virágos növénynek tartjuk. Ám a muskátli közel sem olyan régi kedvencünk, mint gondolnánk. Alig 200 éve jelent meg nálunk, az Esterházyak kismartoni kastélyában, mint távoli egzotikus virág. Csak ezután terjedt el a kiskertekben, parasztkertekben – igaz, hogy ezután szédületes karriert futott be. De nem csak nálunk, hanem Európa szinte minden országában. Fokföldön, Afrika déli csücskén van a muskátli őshazája, innen jutott el előbb Angliába, majd szerte Európába. Illata miatt egy időben a pipadohányba is keverték, ez volt a muskotálydohány. Előbb muskátának nevezték, majd a muskátli elnevezés honosodott meg. A Dél-Afrikából származó fajokból előállított polihibridek vannak ma termesztésben, ame-
Balogh Irma, Rigmány
11
Közhírré tétetik Az Önkormányzat hírei: 1. Elkezdődtek a munkálatok a Havadi Kultúrotthon felújítására. A munkálatokat az ALCOMTRANS S.R.L alkalmazottai végzik. 2. Folyik a község iskoláinak higiénizálása. Korszerűsítjük az illemhelyeket az iskolákban, óvodákban. Megvásároltuk a rigmányi és a gegesi iskolák tetőzetének újrafedéséhez szükséges fedőanyagot. A felújítást közmunkával szeretnénk kivitelezni. 3. Megöntötték a gegesi Csípán-híd “mejékét” és rövidesen sor kerül a híd karzatának elkészítésére. 4. Megbeszélések folynak egy vállalkozóval egy téglagyár felépítéséről a község területén. Elkezdődött a talajminták laboratóriumi vizsgálata. 5. Rövidesen homokbánya kezdi el működését Vadasdon, a Kotor pataka jobb partján, a Bozodban kibérelt 5 hekáros területen, amely több évtizedes bányászati lehetőséget biztosít. A területet egy marosvásárhelyi beruházó, Losonczi Lajos béreli. A cég 10-15 helyi munkaerőt szándékszik foglalkoztatni. A falu keleti részében megépítendő homokcsomagolóból a kész árut bel- és külföldi megrendelőknek szállítják. Az ügyre még visszatérünk.
12
Fontos tudnivalók! A 871-es Kormányhatározat értelmében és a 687-es miniszteri Határozat alapján, az őszi vetésekre az állam a következő támogatásokat biztosítja: 500 lej/ hektár búzára, 450 lej / hektár árpára és más őszi vetésre, 400 lej/ hektár repcére. Ahhoz, hogy a támogatást a termelők megkapják, a következő iratok szükségesek: -a szántóföld tulajdonjogi bizonylata -a vetőmag minőségét bizonyító irat -bizonylat arról, hogy a bevetett terület be van biztosítva -igazolás arról, hogy a tulajdonosnak a Helyi Tanácsnál és a Kifizetési Ügynökségnél nincs tartozása.
Fakanál Lecsómártás Egy deci olajban üvegesre párolunk 5- 6 fej apróra vágott hagymát és ugyanennyi zöldpaprikát. Hozzáadunk 3-4 közepes nagyságú, héjától megtisztított és apróra vágott paradicsomot. Mikor ezzel összefőtt, lehintjük két evőkanál liszttel és hozzáadva egy fél liter tejet, mártást készítünk. Ha tejföllel eresztjük fel, még finomabb a mártás. Ízlés szerint sózzuk, esetleg bazsalikommal fűszerezzük. Kiváló egytál-étel, mely kenyérrel fogyasztható, de lehet főtt laskafélékkel is tálalni. Gyorsan elkészíthető, vitamindús étel. László Piroska, Havad
Adorjáni Judith, Havad
Fontos esemény történt szeptember első felében: a nyárádszentsimoni Tájházban működő mintagazdaság 15 mangalica kismalaccal gyarapodott. A malacok október végétől megvásárolhatók.
Kolompszó - Havad község lapja Megjelenik 3 havonta.
Felelős szerkesztő: László János Szerkesztők: Balogh Irma, Adorjáni Judith, Domokos Csaba Lektorálta: Deák Borbála Design és tördelés: Deák Attila
