III. ÉVFOLYAM
AZ ALSÓ-IPOLY MENTE KÖZÖSSÉGI LAPJA
Kedves Olvasóink! Alapítványunknak, már igen kevés forrása van az újság kiadására, de terveink szerint negyedévente meg fog jelenni a Saját Sodrás. Mivel kevesebb példányban tudjuk kiadni, ezért úgy tudjuk biztosítani, hogy mindenki elolvashassa, hogy minden településen egy-egy nyilvános helyen olvasható lesz. Az alábbi helyeknek köszönjük, hogy lehetõvé teszik a Saját Sodrás helyben olvasását: Bernecebaráti: Polgármesteri Hivatal Ipolydamásd: Polgármesteri Hivatal, Könyvtár Ipolytölgyes: Könyvtár Kemence: Polgármesteri Hivatal, Könyvtár Kóspallag: Könyvtár Letkés: Mûvelõdési Ház, Pince Sörözõ Márianosztra: Polgármesteri Hivatal, Könyvtár Nagybörzsöny: Mûvelõdési Ház, Öregek Napközi Otthona, Orvosi Rendelõ Perõcsény: Polgármesteri Hivatal, Nyugdíjas Klub Szob: Könyvtár Tésa: Polgármesteri Hivatal Vámosmikola: Polgármesteri Hivatal, Könyvtár Zebegény: Polgármesteri Hivatal, Könyvtár Megköszönjük, ha valakinek van felesleges régebbi példánya, és azzal kiegészíti az új példányokat tartalmazó dossziékat. Zádori Judit, Börzsönyvidék Alapítvány
A SZALMÁVAL FÛTÖTT FALU Szalmával fûtenek a kaszaperi iskolában, mivel az önkormányzat megelégelte a milliós fûtési számlát és idén a gáz helyett átállt a természetes tüzelõanyagra. Ha minden igaz, az erre fordított fél millió forint egy év alatt megtérül, ugyanis a szalmafûtés tizedannyiba kerül, mint a „gázos”. A 400 négyzetméteres iskola felmelegítéséhez a legnagyobb hidegben is elég naponta 15 bála szalma, ami 900 forintból kijön, míg eddig 10 ezer forintra rúgott a napi fûtésszámla. Az önkormányzat ezért a következõ években valamennyi intézményében bevezeti az új módit. Ráadásul az új kazánokban nemcsak szalmát, hanem avart is lehet égetni. Így az önkormányzat azt tervezi, hogy idén összegyûjtik a közterületeken a lehullott faleveleket és a téli szezonban eltüzelik majd azokat. Forrás: www.index.hu
2008. 1. szám
AZ ÓZDI FIATALOK NEM MENEKÜLNEK, HANEM FEJLESZTIK TÉRSÉGÜKET! A Kamaszparlament, a 10-18 éves fiatalok ifjúsági szervezete, 1996 tavaszán alakult meg Ózd térségében az Õrhegy Egyesület (tagjai önkormányzatok, civil szervezetek, magán személyek) kezdeményezésére. A Kamaszparlament létrehozásával az alapítók szerették volna, hogy a fiatalok aktívan bekapcsolódjanak az érintett települések életébe, mindezt úgy, hogy megismerjék a demokrácia játékszabályait, tisztában legyenek és elfogadják, hogy jogok mellett kötelességek is vannak, önállóan csak akkor cselekedhetnek, ha felelõsséget is vállalnak tetteikért. Éppen ezért választották a parlamentáris felépítést: a „polgárkák” évente választják meg elõször a képviselõket, akik programbeszéd alapján saját soraikból a Kamaszkormányt. A minisztériumok ezek után megszervezik saját programjaikat (pl. Adventváró, a kamaszok karácsonyi ünnepe) és a többi tenni vágyó „polgárka” pedig önkéntesként vesz részt a munkákban. Folytatás a 3. oldalon
A TARTALOMBÓL MÁRTON ÉS ERZSÉBET NAPI MULATSÁGOK 2. OLDAL ÁLL AZ ABAI „PARLAMENT” 2. OLDAL
AZ ÚJSÁGOT KIADJA
TÁJBOLT NYÍLT NAGYKÖRÛBEN 2007. október 20-án nyílt meg Nagykörûben a Tájbolt, mely Nagykörûbõl valamint a Beregbõl, Bodrogközbõl származó helyi termékekkel várja az érdeklõdõket. Az üzlet finomabbnál finomabb lekvárokat, sajtokat, pálinkákat és más ínyencségeket, kerámiákat, szõtteseket kínál. Amint Varga Györgytõl, a boltot üzemeltetõ Goral Kft. ügyvezetõjétõl megtudtam, a Tájbolt egy olyan felújított parasztházban található, ahol két vendégszoba, majd hamarosan egy kerámiamûhely is várja az érdeklõdõket. A bolt egyelõre hétvégén van nyitva – hiszen nem bírna el egy állandó alkalmazottat – hétközben a vásárlók kérésére nyit ki, ugyanúgy, mint a pár háznyira lévõ Tájház, melyet ugyancsak a Goral Kft. mûködtet. További információ: Varga György, 06-20-914-9739
[email protected] Zádori Judit
MEGNYÍLT A PERÕCSÉNYI TÁJHÁZ 3. OLDAL BERNECEBARÁTIBAN „DÜBÖRÖG A BANDA” 4. OLDAL HOGYAN VONZ TURISTÁKAT AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ? 5. OLDAL FAKORONA SÉTÁNY A BÖRZSÖNYBEN? 6. OLDAL
KICSIT RITKÁBBAN, KICSIT KEVESEBB PÉLDÁNYBAN…DE LÉTEZIK A SAJÁT SODRÁS!
III. évfolyam – 2008. 1. szám
2
MÁRTON ÉS ERZSÉBET NAPI MULATSÁGOK A TEGYÜNK EGYÜTT NAGYBÖRZSÖNYÉRT EGYESÜLET BESZÁMOLÓJA November 17-én megtartott házi süteménysütõ rendezvényünk minden várakozást felül múlt. Kezdem a zsûri bemutatásával: H. Bóna Márta meteorológus, Balassa Sándor Kossuth díjas zeneszerzõ (munkásságának elismerését számos kitüntetés jelzi) és kedves felesége, Balassa Mariann a Zeneakadémia Alapítvány Titkára, Lantos Zita, az Éva – Baker Szobi Pékség cukrásza, valamint Kovács Zsolt szakács Budapestrõl. A zsûri még nem sejthette, de még mi sem, hogy hihetetlen nehéz feladatot vállaltak: 26 versenyzõ – 46 féle sütemény különlegességgel jelöltette magát. Fantasztikus, hogy ennyien eljöttek erre a rendezvényre. Az érdeklõdõkkel együtt a Mûvelõdési Ház, zsúfolásig megtelt. A rövid bevezetõ és köszöntõ után, a Nagybörzsönyi Pávakör fantasztikus mûsorát láthattuk. Azért volt fantasztikus, mert egy meglepetés mûsorral is készültek. Vidám és mulatságos negyedórát szereztek mindenkinek. Nevetett az egész „ház”. Mindez idõ alatt a zsûri dolgozott és dolgozott. Az ötletes mûsorok után, megérkezett a várva várt vacsora. Elõételként a Nagybörzsönyi Húsos-palacsinta, aztán sült libacomb – párolt lilakáposztával és májas töltelékkel. A deszszertet gondolom mindenki, el tudja képzelni. Hosszú asztalsorok végestelen-végig megrakva, házi süteményekkel. Az eredményhirdetés után kellemes beszélgetés, borozgatás és receptek csereberélése folyt. Szeretném megköszönni mindenki segítõkész munkáját, de fõként Csomor Ani néninek, ifj.Juhász Kálmánnak, Polónyi Lászlónak és a fantasztikus zsûrinek, akik gondolom egy hétig semmilyen süteményre rá sem bírtak nézni. Üdvözlöm a környezõ községekbõl érkezõ versenyzõket is, remélve, hogy jól érezték magukat. Remélem egy év múlva ismét találkozunk!
Üdvözlettel: Paulik Oszkár, a T.E.N.E. Elnöke
ÁLL AZ ABAI „PARLAMENT” Új ötletek, új gondolkodásmód jellemzi az abaiakat. A megújulás szellemében korábban megteremtették már a helyi demokráciát, melynek keretében utcaközösségeket hoztak létre. Az utcaközösségek képviselõi civilként egy magisztrátust alkotnak. Vajon miért? – tehetnénk fel a kérdést, melyre a válasz: az abai magisztrátus a képviseleti demokrácia modellt továbbgondolva utat nyit a jövõben a részvételi demokrácia modelljének. Minden abai polgának ezáltal kíván több és közvetlenebb részvételi lehetõséget teremteni az új típusú intézményrendszerben. Hiszen az abai magisztrátus a helyi önkormányzat képviselõ-testületébõl, a civil képviselõk által alkotott Civil Fórumból, az abai civil szervezeteket öszszefogó Egyesületi Fórumból, a Vállalkozói Fórumból és a helyi egyházközösségek képviselõibõl tevõdik össze. Az intézmény jelképesen egyszerre tekinthetõ Aba helyi parlamentjének, helyi kormányának, így a hatalommegosztás intézménye is, hiszen a képviselõ-testület önként átad kompetenciákat a magisztrátusnak. Ötvenhat magiszter tett esküt tegnap Abán az újonnan megszületõ demokrácia jeleként. A magisztrátus tagjai dolgoznak a község hétköznapi gondjainak megoldásán. Vajon létezik ma demokrácia a szónak abban az értelmében, melyrõl a történelemkönyvek hasábjain olvashattunk? Azt kell mondanom, Abán létezik. Három évvel ezelõtt szeptember 23án sokan kétkedve fogadták az ötletet, mely egy társadalmi szerzõdés megkötésérõl szólt. Az azóta eltelt idõben azonban mind világosabbá vált, az abaiak megvalósítják azt, amit hosszú évszázadokkal ezelõtt elveszítettünk. Éppen három
éve egy késõi órán összegyûlt a község lakossága a Millenniumi parkban épp úgy, mint most vasárnap, azért, hogy megismerjék a társadalmi szerzõdést, aláírásukkal hozzájáruljanak egy újabb, szebb jövõ megteremtéséhez. Ezt pecsételte meg a most vasárnap megrendezett Õsök napja, itt a modern világ és a múlt összefonódott, az õsök emlékébõl táplálkozva a jövõt teremtik meg a helyiek. Kossa Lajos, a település polgármestere, az elsõ számú elöljáró maga is hangsúlyozta, aki vállalja a szerepét, a község problémáinak megoldásában vállal részt, az önkormányzat eddig viselt mindennapos munkájából kap egy-egy szeletet. Hiszen 3 éve a társadalmi szerzõdésben határoztak arról, utcaközösségeket hoznak létre, akik maguk között választanak egy vezetõt, aki képviseli érdekeiket. Ezek a vezetõk, valamint az önkormányzat és más civilek csatlakozva az egységhez egy magisztrátussá álltak össze. Ötvenhatan vállalkoztak arra, hogy részt vegyenek az Aba által megálmodott jövõkép megvalósítására – hangsúlyozta Kossa Lajos tegnap délelõtt a Millenniumi parkban, ahol elõbb megáldották a magisztrátus tagjait, majd a magiszterek esküt tettek. A református lelkész arról szólt, az õsök emlékét tiszteletben tartva, rájuk emlékezve, s az elveket szem elõtt tartva kell a most esküt tetteknek cselekedniük a faluért, a közösségért, a kollektív tudatért. Kossa Lajos hozzátette, az abai magisztrátus, amely helyi parlamentként funkcionál, képviseli majd a demokráciát, melynek részese lesz az önkormányzat 12 képviselõje, 4 belsõbárándi és 4 bodakajtori képviselõ, a civil képviselõk által alkotott Civil Fórum 24 tagja, 4-en az Egyesületi Fórumból, 6-an a Vállalkozói Fórumból, valamint a helyi egyházközösségeket is képviselik ketten.
Nevetett az egész „ház” Nagyörzsönyben.
Miskei Anita, Fejér Megyei Hírlap
III. évfolyam – 2008. 1. szám
3 AZ ÓZDI FIATALOK NEM MENEKÜLNEK, HANEM FEJLESZTIK TÉRSÉGÜKET! AVAGY A KAMASZPARLAMENT MÚLTJA ÉS SIKEREI ÓZD TÉRSÉGÉBEN
Ilyen volt Perõcsény tájháza felújítás elõtt
A PERÕCSÉNYI TÁJHÁZ FELÚJÍTÁSÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE 2007. július 17-én Perõcsény község üdvözlõtáblájának avatásakor Dr. Buglya Sándor falunk kedves lakója elmondta, hogy elkezdte a Tájház felújítási munkáit és minden dolgos kezet – aki segíteni szeretne – vár. Az Õ indíttatására belekezdtünk. Az elején azt hittük, hogy a mész levakarásával és egy-két meszeléssel gyorsan elkészülünk a felújítással, de tévedtünk, mert annyira rossz állapotban voltak a falak, hogy egészen a kõig le kellett verni a vakolatot és újból tapasztani. A hagyomány szerint elõször pévával, majd lótrágyás sárral. A perõcsényi asszonyok nagyon lelkesen és profi módon csinálták ezeket a munkákat, volt olyan nap, hogy 15-en is dolgoztunk, fõleg nyugdíjasok, mivel Perõcsény lakosságának 70 százaléka nyugdíjas. Aki a tájházunk kéményét és kemencéjét
rakta 84 éves idõs kõmûves, de a fiatalokat lekörözve dolgozott. Majd a meszelés, udvarrendezés és végül a legszebb munka a tájház berendezése, szépítése következett. A tájházban elhelyezett tárgyak legnagyobb részét Pásztor Csaba – egy népmûvészetet, néphagyományokat szeretõ perõcsényi fiatalember – gyûjtötte össze a faluban. 2007. október 22-én egy szép ünnepség keretében megtörtént a „Kapunyitás”. A mûsor végén Dr. Buglya Sándort falunk díszpolgárává avattuk és disznótoros vacsorával köszöntük meg mindenkinek, aki részt vett a felújításban vagy bármilyen módon segített, hogy megvalósult egy régi álom, és Tájháza lett Perõcsénynek. Mindenkit sok szeretettel várunk, látogassanak el festõi szépségû kis falunkba és nézzék meg a Tájházunkat is! Bejelentkezés: Darányi Lászlóné: 27/325-579, 20/578-6846 Egy munkás a sok közül
És ilyen lett a felújítás után
Történetünkben nagy fordulatot jelentett, amikor 2004-ben tevékenységünk célpontjaként a most már 13 települést számláló Bükki Hegyhátat tettük meg, amelynek kis településein egyre nagyobb problémát jelent az elöregedés és a fiatalok elvándorlása. Elsõ lépésként az akkori Kamaszkormány tagjai a helyi fiatalok csoportjával „falukutatási programba” kezdtek, amely nagy meglepetéseket tartogatott számunkra. Polgármesterekkel, a települések történetét, a helyi szokásokat jól ismerõ emberekkel találkoztunk, akik révén számtalan, addig ismeretlen történetet, kulturális, környezeti értéket fedeztünk fel. Minden új történet, felfedezés fokozta lelkesedésünket. A Bükki Hegyhát múltját többek között Mátyás király, Dobó István, Szeleczky Zita, Bárdos Lajos, Karádi Katalin fémjelzik. Nem beszélve a sok-sok mesés történetrõl, mely tündérkertrõl, a basa rózsakertjérõl, titokzatos alagútrendszerrõl, stb. szólnak. Úgy gondolom, hogy ezek a „titokkutató” kirándulások – ahogy a kamaszok nevezték – megalapozták a Kamaszparlament hatékony mûködését a Bükki Hegyháton, hiszen ez az értékfelmérés tudatosította bennünk, mire is vállalkoztunk. Számos térségi programot valósítottunk meg, mint a sátai Európai Uniós Expo, Úttaposó – a Sajónémeti és Sajóvelezd közötti makadámút újrafelfedezése -, Források Napja, – hiszen a Bükki Hegyhát minden települése rendelkezik legalább egy forrással, amelyek sajnos elhanyagolt állapotban voltak, – Négy Évszak angol-magyar kulturális program, – amely során kulturális ifjúsági cseréket valósítottunk meg a két ország között stb. Programjaink sikerének záloga az a térségi – partneri együttmûködés, amelyet sikerült kialakítanunk az itt élõ emberekkel és önkormányzatokkal, akik támogatják, és aktívan segítik a felnövekvõ, tenni akaró generáció vállalkozó kedvét, kreatív ötleteit. Hiszen az itteni települések fennmaradásának biztosítéka, hogy az ifjúság már pici korától kezdve együttdolgozzon, mind települési, mind térségi szinten, nyitott, kreatív, együttmûködõ és felelõsségteljes polgárkák„ nõjenek fel, akik a helyi és saját korosztályuk igényeire építve megragadják a lehetõségeket és ala-
III. évfolyam – 2008. 1. szám
4 kítgatják jövõjüket. Az utóbbi idõben a Youth Programnak (Európai Bizottság ifjúsági programja) és nemzetközi partnereinknek köszönhetõen térségünkbe egyre több külföldi fiatal érkezett, akik hozzájárulnak a térségünkrõl kialakult kép javításához és mi is egyre több „kamasznak” tudjuk megadni a lehetõséget ezen programoknak köszönhetõen, hogy megismerjék más országok kultúráját, új ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek, amelyeket aztán helyben kamatoztathatnak Az elmúlt néhány év a Kamaszparlament munkájának köszönhetõen komoly változásokat hozott a Bükki Hegyhát életében. Egyre több fiatal érzi úgy, hogy igen is van lehetõség élhetõ életet élni itt, hogy tudással, tehetséggel és tenni akarással a mi térségünkben is lehet érvényesülni és egyenrangú partnerként együttmûködni Európa bármely országának fiataljaival. A fiatalok elhivatottságát, a Bükki Hegyhát jövõjéért érzett felelõsséget a legjobban az bizonyítja, hogy volt kamaszvezetõk 2006-ban megalakították az Öreg Kamaszok Tanácsát és kezdeményezték egy Ifjúsági Innovációs Központ létrejöttét, amely a fiatalok helyben tartását, egy biztosabb jövõ megteremtését tûzte ki fõ célként. Elképzelésünkhöz helyi és nemzetközi partnereket is sikerült már megnyernünk. Mindezen lehetõségek segítenek erõsíteni a fiatalokban azt a hitet, hogy egy ilyen hátrányos helyzetû térségben is merjenek álmodni, hiszen minden „vad álmot” valóra lehet váltani. Ózd, 2007. december 12. Pálmai Éva, Öreg Kamaszok Tanácsa KAMASZPARLAMENT – ÕRHEGY EGYESÜLET, az Emberért és a Térségért 3600 Ózd, Október 23 tér 1., Tel/Fax: 0036 (48) 471-806, E-mail:
[email protected]
BERNECEBARÁTIBAN „DÜBÖRÖG A BANDA” Ezt a nevet egy baráti kör adta magának. Bernecebarátiban élõ fiatalokról van szó, és nevükkel ellentétben hasznos és jó dologra vállalkoztak. A társaságnak körülbelül húsz tagja van, fiúk, lányok vegyesen. Közülük hét fiatallal beszélgettem, név szerint Gyenes Flóra, Lévai Gábor, Menyhárt Anna, Major Balázs, Menyhárt Gábor, Rimaszombati Péter, Pálinkás Gergõ. – Hány tagja van a „Bandának”, és milyen korosztályúak? – 18-20 tagja van, mindig változik, 14 évestõl 21-22 éves fiatalok alkotják. – Mikor alakultatok? – Ezt nem lehet meghatározni, ez egy folyamat volt. A polgármesterünk is nagy szerepet játszott benne a „Banda-házzal”, a közösségi házzal. Szóval közösségi ház, de mi elneveztük „Banda-háznak”. – Ti újítottátok fel? – Igen, a nagyobb részét mi csináltuk a felújításnak, körülbelül két hónapos munka volt. Le kellett verni a vakolatot, ki kellett meszelni, át kellett festeni. – És mit csináltok a „Banda-házban”? – Mivel hétközben legtöbben nem vagyunk itthon, ezért pénteken és szombaton szoktunk a Házban találkozni. Ilyenkor zenét hallgatunk, rexezünk, internetezünk, beszélgetünk. Szokunk teát fõzni, és otthonról viszünk mellé sütit. Szervezünk bulikat, pl. most farsangi bulit, ahol kötelezõ jelmezben jönni. – Csak a „Banda-házban” vannak közös programjaitok? – Nem. Járunk együtt koncertekre, diszkóba. Nyáron bicajozni, fürödni az Ipolyra és szalonnát sütni. – Jól hallottam, hogy hagyományõrzéssel is foglalkoztok? – Az is benne van a programunkban, fõleg Húsvétkor, de a jövõben egyre sûrûbben élünk a lehetõséggel, különbözõ néphagyományok felvételével. Egyelõre azokat a hagyományokat õrizzük, amelyekben a falu népe is megmozdul például szüreti bál. Egy-két év vagy elhatározás kérdése, különbözõ népi hagyományok elõhúzása, ez csak rajtunk múlik. Mindenki Vácra vagy Gyarmatra jár iskolába, így csak hétvégéken tudunk találkozni. – Honnan jött az ötlet, hogy hagyományõrzéssel foglalkozzatok? – Ha már használjuk a közösségi házat,
akkor már valami jót is tegyünk a falu érdekében. Ráadásul még jól is érezzük magunkat közben. A falu palóc területhez tartozik, ahogy Hollókõ is, és Hollókõrõl jó példát lehet venni. Húsvétkor mindenki Hollókõre megy megnézni a hagyományos locsolkodást, mert ez egy jó program. A locsolkodás népviseletben kihalt mindenhonnan, csak Hollókõnek a sajátossága. Úgyhogy mi példát vettünk, és népviseletben locsolkodtunk, természetesen vödörbõl vízzel, és néhányan népviseletben fogadtak bennünket, Hiszen népviselet még akad egy-két háznál. Van, aki csináltatta magának a ruhákat, nagymamák varrták, van aki pedig nagyszülõktõl örökölte. – Milyen volt a falu visszajelzése? – Alapvetõen jó volt a visszajelzés, csak Bernece egy kiöregedõ falu, egyrészt a fiatalok többnyire bevonulnak a városba, a környéken munkalehetõség kevés, nincs a környéken nagyobb város aminek a vonzáskörzetébe tartozhatna, ezért a fiatalok elköltöznek, az idõsek pedig sajnos meghalnak egy idõ után. Általában a mi korosztályunkban jellemzõ a klikkesedés. Mi egy nagyobb banda vagyunk, a szülõk nem szeretik a banda megnevezést, negatívnak érzik, pedig nem az. A húsvéti locsolkodásba próbáltuk belevonni az egész falut, és onnan is pozitív visszajelzést kaptunk, csak manapság az a divat, hogy elmennek otthonról az emberek, és nem hagyják magukat meglocsolni. Az idõsebbektõl kértünk tanácsokat, locsolóverseket. Szüreti bálokat is szervezünk, ami ugyan már nem anynyira hagyományõrzõ, mert már traktorokkal vonulunk fel. A bálba nemcsak a faluból jönnek, hanem a környezõ településekrõl is. – A hozzátok hasonló fiataloknak, akik tervezgetnek valami hasonlót, mint amit ti már véghezvittetek, üzennétek-e valamit? – Kezdjenek hozzá a terveiknek. Nem kell nagyban csak kicsiben, lépésrõl lépésre. Nem a falu közösségét kell megváltoztatni, hanem egyénenként kell változtatni. Mert mindig lehet találni olyan embereket, akik segítenek tervek megvalósításában. Cserõdi Ildikó
III. évfolyam – 2008. 1. szám
NEM TUDOM SZILVA ÉS MILOTAI DIÓ AVAGY HOGYAN VONZ TURISTÁKAT AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ? A Szatmár-Bereg falvai hagyományaik és az érintetlen természet csodája miatt a magyarországi falusi turizmus legautentikusabb helyei közé tartoznak. A természetre alapozott ökoturizmust, a mezõgazdaságnak az idegenforgalomba való bevonásával mûködõ agroturizmust kiegészítik a népi hagyományok, a kismesterségek, a helyi hagyományos építészet, a gasztronómia vonzereje. Mindez párosul az értõ és helyes döntéseket hozó önkormányzati vezetéssel. A térség gyümölcstermesztésre igen alkalmas. Különösen két gyümölcse híres. Az egyik a penyigei „nem tudom” szilva, mely magas cukortartalma miatt lekvárfõzésre igen alkalmas. E tevékenység ma már jelentõs idegenforgalmi látványosság. A másik a dió. A Tisza szabályozása után a régi ártereket papírhéjú diófákkal telepítették be. Mind a szilva, mind a dió bio-nak tekinthetõ, mert azokat senki nem permetezi. Diójáról különösen Milota település lett híres. Vonzerejét a Nemzetközi Milotai Diófesztiválon kamatoztatja idegenforgalmi szempontból. (Megjegyzendõ, hogy az M10-es diót a két világháború között a bécsi tõzsdén jegyezték). Az Európa Nostra díjas templomok (Pl. Sonkád), a vásárosnaményi Beregi Múzeum (beregi hímzések) igen nagy idegenforgalmi vonzerõt képviselnek. Tákoson található az 1766-ban épült paticsfalú zsindelytetõs templom, melyet a parasztbarokk szép alkotásaként „mezítlábas Notre Dame”-nak is neveznek. Mennyezete 58 virágos festett kazettából áll. Tarpán szárazmalom, míg Túristvándiban vízimalom vezeti vissza a látogatót a múltba. A térség a nagy fesztiválokról lett különösen híres. Ezek jó része kötõdik a mezõgazdasághoz. A már említett milotai dió-fesztivál mellett szólni kell a Szatmárcsekei Cinkefõzõ versenyrõl, mely tévedések elkerülése végett egy burgonyás étel, csak kiszaggatva kismadár testének formáját ölti. Ezen a fesztiválon a környezõ 10-15 falu fõzõcsapatai mérik össze tudásukat, miközben a vendégek – több ezerre tehetõ már a számuk – megismerkedhetnek a tirpák konyha változatos fogásaival. Ugyancsak jelentõsek a Szatmárcsekei Nemzetközi Szilvalekvárfõzõ verseny, a Nagydobosi Tökfesztivál, a
Nyírségi Almanapok, valamint egyéb halászlé és halpaprikás fõzõ versenyek. A szeptemberi fesztiválokat Szatmári Fesztivál címen fogják össze, amely legalább egy hetes rendezvény, Magában foglalja a híres Szenkeparti Nagyvásárt Penyigén és egyéb látványosságokat is. Szilvából természetesen nem csak lekvár, de jóféle pálinka is készül. A fesztiválon résztvevõ települések szép példáját adják az összefogásból származó eredményességnek, valamint az önkormányzatok, polgármesterek hatékony együtt mûködésének. Az együttmûködés összekovácsolja a falvak lakóit is, akik ma már méltán büszkék arra, hogy van mit megmutatni az arra járó – nem kevés – vendég számára. A fentiek azt is bizonyítják, miképpen válhat egy mezõ-gazdasági termék turisztikai termékké, miközben érvényesül a rendezvények másik fõ célkitûzése a hagyományõrzés és ápolás, sõt új hagyományok teremtése. Tarpán Huszti Sándor „természertvédelmi majorság”-ot tart fenn a nemrég még romokban heverõ TSZ majorban. Szürkemarhát, mangalicát és juhot tenyészt. Panziója soha sem áll üresen. Ügyes ember és legendás vendéglátó. Penyige falu a Szatmár-beregi síkságon fekszik. Körösi Miklósné polgármester vendéglátó és a falusi turizmus lelkes és aktív híve, a Szenkeparti vásár megálmodója és fõ szervezõje. Szálláshelyén tíz férõhely van. A falu helytörténeti gyûjtemé-
5 nye a szatmári paraszti élet tárgyi emlékeit mutatja be. Másik nevezetessége a „Lekvárium”, mely szilva és más gyümölcsök lekvárait mutatja be. Fotók, dokumentumok, a lekvárfõzés tárgyai is megtalálhatók itt. Penyigén is fõzik a szilvalekvárt. A nagy üstökben lévõ magvas szilvát folyton kavargatva, alkonytájban égõ vörös színû lágy lekvár lesz, amit elválasztanak a magoktól. Ez a cibere, amit szintén érdemes megkóstolni. Jászapáti a Tisza és Zagyva folyók között terül el. A Heves felé vezetõ fõút mellett található a „Gõz Tanya”. Lakói hagyományos jászsági paraszti állattartással, növénytermesztéssel foglalkoznak. Városi vendégeik számára felejthetetlen élményt nyújt mindez. A többi falusi szálláshelynek is olyan programokat kell fejleszteni, melyeket a népi élet mozzanataira, a mezõgazdasági munkákra alapoznak, vagyis az agroturizmus fejlesztése elsõrendû ebben a térségben. Kocsis Zoltán a következõképen fogalmazta meg az agroturizmust: „Magyarországon is felerõsödõ igény a falusi turizmus támogatásánál, hogy EU mintákat követve, alakuljon ki élõ kapcsolat a vidékfenntartó agrárgazdálkodás és a falusi vendégfogadás között. Ezt a speciális falusi turizmus változatot, – ahol a vendéglátás az agrártevékenységhez kötõdik, egy aktívan mûködõ agrárüzem, legtöbbször családi gazdaság fogad vendégeket, akiknek lehetõségük nyílik a mezõgazdasági termelés különbözõ ágaival való megismerkedésre, akár aktív bekapcsolódásra is, – nevezzük agroturizmusnak. Nagyon erõs vonzerõvé vált a ”tiszta„ helyi termékek fogyasztása, termelésük megismerése és vásárlása. Az ökológiailag tiszta élelmiszerek és más helyi termékek fontos marketing eszközként szolgálnak az idegenforgalmi promócióban”
6 A FATOSZ Jász-Nagykun Szolnok megyei szervezete titkárának Geszti Jánosnénak (aki a FATOSZ egyik alelnöke is) sokat köszönhet a megye falusi turizmusa. A Geszti vendégház érdekessége, hogy Kunhegyes városban tudott egy olyan autentikus falusi vendéglátóhelyet létrehozni, ami igen közkedvelt a turisták körében. Az õ és mások példája mutatja, hogy a minõségi szolgáltatás és a jó marketing teltházat eredményez. A környéken sok falusi vendégfogadó mûködik. Az idegenforgalomban egyre inkább tért hódítanak az un. tematikus utak. Valamilyen rendezõ elv szerint összeállított programok ezek, amelynek során „járulékos” nevezetességek bemutatására is mód nyílik. A falusi turizmus egyenként kis hatásfokú programkínálatában igen nagy jelentõséggel bír ez a gondolat. Csokorba lehet szedni a nevezetességeket és akár egy szálláshelyrõl csillagtúraszerûen, akár folyamatosan más-más szálláshely igénybevételével gazdag élményben részesülnek a túra résztvevõi, ugyanakkor együttmûködésre készteti az egyes szolgáltatókat és településeket. A résztvevõ szolgáltatók részére egy bizonyos mértékig kiszámítható jövedelemforrást jelent. A „rendezõ elv” sokféle lehet. Történelmi helyek, események; egy-egy híres ember életútja; mûvészettörténeti barangolás (reneszánsz út Spanyolországban), de összekapcsolódhat egy-egy termékkel, ese-
III. évfolyam – 2008. 1. szám tünkben mezõgazdasági termékkel. Ez Magyarországra igen jellemzõ és a falusi turizmust segítõ elgondolás. Az elsõ ilyen nagyszabású tematikus út a Villány-Siklósi borút volt, melyet már sokan bejártak és hatására szinte minden borvidékünkön megszervezték már. Emiatt kellett életre hívni a Magyar Borutak Szövetségét is. De van Almaút Zalában, Tormaút Hajdú-Bihar megyében, Palóc út Nógrádban stb. Ez utóbbi már egy egész népcsoport kultúráját hivatott bemutatni. Hat Hajdú-Bihar megyei település (Vámospércs, Bagamér, Álmosd, Kokad, Létavértes és Újléta) alakította ki az un. tormautat a megyében. Debrecenbõl a megyeszékhelyrõl indul és oda tér vissza a mintegy 70 km-es út. A tormatermelõk 2002-ben hozták létre ezt a programcsomagot. Az út során a vendég megismerheti a torma termelésének rejtelmeit, nemesítését, feldolgozását. Kóstolhatja a tormából készült termékeket és meg is vásárolhatja azokat. Mindeközben ismereteket szerez a térség szõlõ- és borkultúrájáról, gyógynövények termelésérõl, megismeri a népi kismesterségeket, védett természeti értékeket. Hajdú Bihar megyében azonban más látványosságok is vannak. A Hortobágyi Nemzeti Park igen sok embert vonz. A megyében igen magas színvonalú a biotermesztés. Egyes családok biokertészeti bemutatót tartanak, biofar-
FAKORONA SÉTÁNY A BÖRZSÖNYBEN? Sajnos még nem nálunk, hanem… A német Bajorországgal szomszédos ausztriai Sauwald Leader+régió 2005. júniusa óta szokatlan túraösvénynek, az úgy nevezett Fakoronasétánynak ad otthont. Két útvonal közül lehet választani: az egyik fiatal erdõkön vezet át mintegy 10 méterrel a talajszint fölött, a másik pedig 170 méter hosszú (az elsõnél valamivel hosszabb), és eléri a 24 méteres magasságot. A Fakoronasétány olyan változatos elemekbõl áll, mint egy függõhíd, egy 60 méter hosszú „csúszda”, egy fából készült labirintus, két, szálláslehetõséget is kínáló „Tarzanház” (36 ággyal), egy rókabarlang, valamint az egyensúlyozás biztonságos gyakorlására kialakított helyek. Az erdõ hangjainak felerõsítése érdekében kihangosítórendszert is létrehoztak. Azon felül, hogy nyilvánvalóan nagyon szórakoztató, a Fakoronasétány egyben értékes oktatóeszköz is. A természetvédelmi ismeretterjesztõ útvonal bemutatja a fák biológiáját, a különféle fafajtákat és azok gaz-
dasági hasznosítását, valamint az erdõk természetes körforgását. A Fakoronasétányt különbözõ érdekcsoportok hozták létre, és az együttmûködésbe a különféle szakértõk mellett egy helyi gazdát és egy környékbeli építõmestert is bevontak. A projekt tulajdonosa a fenntartható fejlõdés kritériumainak megfelelõen alapított Fakorona Egyesület nonprofit vállalkozás. A sétány a helybeli ácsok hagyományos kézmûves technikáját felhasználó, innovatív szerkezettel épült, ami nagymértékben növeli a regionális hozzáadott értéket. Elsõ szezonja során, 2005. június és november között a projekt 162 000 látogatót vonzott, ami magasan meghaladta a várakozás szerinti 25 ezres látogatói létszámot. Az így nyert bevételeket máris a Fakoronasétány kibõvítésére fordítják. A projekt eddig 17 nõnek biztosított munkalehetõséget a vendéglátás, a karbantartás, az idegenvezetés és a díjbeszedés területén. A következõ szezonban várhatóan tovább nõ az újonnan létrehozott munkahe-
mot lehet látogatni. Balmazújváros mellett Rózsa Péter és családja vezeti a Virágoskúti gazdaságot. A család tagja a falusi turizmus megyei szervezetének is. Vendégeiknek módjuk van kóstolásra, hagyományos állattartás megismerésére, ugyanakkor jó tanácsokat kapnak az egészséges életmód vitelére. Fesztiválok sokasága várja a mintegy 20 vendéglátó vendégeit az év során. Akácvirág- majd Dohány Fesztivál, ill. Kecskefejõ Verseny Nyírmártonfalván a Sövénykúti Kiss tanyákon, Dinnyefesztivál Hajdúbagoson, Gombóta ünnep Sárándon (gasztronómia). Kiemelkedik a megyében Ebes község, ahol egyre több falusi vendéglátó mûködik. A híres Ebesi töltöttkáposztát már az UTAZÁS kiállítás résztvevõi is megkóstolhatták. Szóljunk még néhány szót Tiszacsegérõl. A falu majd minden házában foglalkoznak falusi turizmussal, de Bodnár György biotanyája is sok érdekességet rejt. A falu önkormányzata – legalábbis néhány éve még így volt – a beszedett idegenforgalmi adót megpályáztatta a vendéglátók között. Így a befolyt adó hol egy új fürdõszobát, hol egy szép kerti grillezõt, esetleg megújított udvart eredményezett. Önkormányzatok, így is lehet!
Forrás: Biokultúra 2006/11-12- szám
lyek száma, mivel egyre nagyobb az idegenvezetés és a különleges csoportos túrák iránti igény. A Fakoronasétány átütõ sikere már megnyitása elõtt is észlelhetõ volt. Már az építkezés alatt látogatók ezrei tódultak az építési területre, és a projekt híre – annak igen korai szakaszától kezdve – szájról szájra terjedt. Miután ezt a folyamatot hazai és külföldi médiatudósításokkal is kiegészítették, a Fakoronasétány korai és kedvezõ reklámja biztosított volt. Honlap: www.baumkronenweg.at, www. sauwald.at Forrás: Leader+ Magazine 2006/6 Felelõs kiadó: Börzsönyvidék Alapítvány Szerkesztõ: Molnár Péter, Tel: 27/370-433, Levelezési cím: 2627 Zebegény, Petõfi tér 6. E.mail:
[email protected] Nyomtatás: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác