Itthon, Tolnában
Megyei Napló TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA
2008. március
Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban
Arany a Brillnek és a Delfinnek
(folytatás az 5. oldalon)
Ciki a csikk Dombóváron közismerten nagy hangsúlyt fektetnek a tisztaságra. A csikkeldobás meg egyenesen „ciki”. A csikkrendelet értelmében, aki eldobja a cigi végét, akár 30 ezer forinttal is büntethetõ. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akiket a bírság sem tart vissza a szemeteléstõl. Március 18-án a járókelõk figyelmét a tisztaságra csikkellenes délelõttön hívta fel az önkormányzat, több eszközzel. Negrót, kiadványokat osztogattak, élõ szobrot alkottak, zenéltek és gyûjtést szerveztek további csikkgyûjtõ kukák felállítására. Az akcióval egy idõben 20 új gyûjtõedényt helyeztek ki – tájékoztatott Szabó Loránd polgármester. kr
Lapunk további tartalmából
www.tolnamegye.hu
Regöly, a „szerencsés” falu A legnagyobb veszély a kistelepülések elöregedése Az 1300 lelket számláló Regöly a szerencsésebb falvak közé tartozik. A regisztrált munkanélküliség „alig” 11%-os, van mûködõ önkormányzat, van járda, szilárd útburkolat, orvos, gyógyszertár, posta és van iskola is. Egyelõre. Ha azonban a kincstári optimizmust félretesszük és a számok mögé tekintünk, rögtön körvonalazódik a mai magyar falvak szomorú helyzete. A Megyei Napló Regöly példáján annak járt utána, milyen kilátásai vannak a kistelepüléseken élõknek.
Csinos, mosolygós, magabiztos ifjú hölgyek. Õk Dunaföldvár büszkeségei. A címbéli Delfinek a LÖFAN Mazsorett Egyesület 16-17 éveseit, a Brill elnevezés a felnõtt táncosokat jelöli. Két külföldi szereplés és a legmagasabb, arany szakmai minõsítés az elmúlt két hónap mérlege náluk. Tolna megyében nincs párjuk, és országos szinten is a legjobbak között tartják õket számon.
Regöly lakossága évrõl évre csökken – nyilatkozta Porga Ferenc polgármester. Regöly s a többi hasonló sorsú falu folyamatos és egyre gyorsabb elöregedése a jelenlegi körülmények között nem állítható meg, s ha belegon-
dolunk, milyen képet fest majd a magyar vidék 20 év múlva, cseppet sem lehetünk derûlátóak. Tizenöt évvel ezelõtt Regölynek még 1500 lakosa volt, kétszázzal több, mint jelenleg. Gondolhatnánk, hogy ez a kétszáz fõ nem olyan sok. Valóban nem. Ma nagyjából ennyi gyermek lakik itt. A falvak elöregedésének egyik legjelentõsebb oka a munkalehetõségek hiánya. A regisztrált munkanélküliek a már semmiféle megoldásban nem reménykedõ állástalanokkal együtt sem teszik ki a lakosság egyötödét, ami, (bár tragikus leírni) lényegesen jobb az átlagnál. És Regöly a szerencsésebb falvak közé tartozik. A többi kis településhez hasonlóan, itt is az önkormányzat alkalmazza a legtöbb embert, de emellett van esztergályos üzem, állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozás.
A regölyi általános iskola végzõs nyolcadikos osztálya. Velük együtt az egész felsõ tagozatot búcsúztatja 2008-ban a falu
(folytatás az 5. oldalon)
Magas részvétel a népszavazáson Az igenek elsöprõ többsége Tolnában is Érvényes és eredményes volt a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló ügydöntõ népszavazás március 9-én. Országosan a választók 50,49%-a, több mint négy millió ember szavazott, és mindhárom kérdésben több mint 3 millió 300 ezren voksoltak igennel. Tolna megyében a részvételi arány 51,75%-os volt. A kórházi napidíj eltörlését a 101 090 érvényesen szavazó választópolgár 86,72%-a, 87 001 ember támogatta, a vizitdíj eltörlésére 85 744-en (85,44%), a tandíj megszüntetésére 86 436-an (86,17%) mondtak igent. Az Országgyûlés március 17-én megszavazta a népszavazáson hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. (folytatás a 3. oldalon)
(folytatás a 6. oldalon)
Száguldás a Hegyháton Az 1848-as események helyszínét idézõ hangulat fogadta a Szabad Magyar Sajtó napjának elõestéjén az „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjátadásra érkezõket Szekszárdon. A Német Színház nézõtere és színpada a korabeli Pilvax kávéházzá változott át, ahol elõször a Garay János Gimnázium diákjai idézték fel a forradalmi eseményeket, majd kiosztották „Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjakat.
♦ SAMU ÚR PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDET KÉR
Mikor forduljunk az Igazságügyi Hivatalhoz?
3. oldal ♦ MÖZS KÜLÖN FOLYTATJA TOVÁBB
4. oldal ♦ OZORA ÚJUL, SZÉPÜL ÉS KÉSZÜL A RENESZÁNSZ NYÁRRA
5. oldal ♦ BEVÁLT A ZÉRÓ TOLERANCIA
Kevesebb a baleset Tolnában
6. oldal ♦ EGYHÁZI GONDOLATOK: AMI ELMÚLT, AZ ELMÚLT?!
7. oldal A díj alapítója, dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke (középen) és a díjazottak: Szél Móni és Wessely Gábor
„Forró” közmeghallgatás az uránról Bátaszéken megtelt érdeklõdõkkel a városháza díszterme azon a közmeghallgatáson, ahol több más kérdés mellett az uránbányászat beindításának lehetõségérõl is szó volt. A téma komoly indulatokat váltott ki a jelenlévõk között. Mint közismert, urán után kutat a város határában a WildHorse Kft. Az egyelõre kutatási fázisban lévõ projektet sokan ellenzik kezdettõl fogva.
„Az Év Tolna Megyei Újságírója” díjak – elõször
2. oldal
♦ FUTOTTAK A BETEG GYEREKEKÉRT
X. ÉVFOLYAM 3. szám
Az írott és elektronikus sajtó munkatársaira 77 jelölés érkezett. Ezeket egy ad-hoc bizottság tekintette át és választotta ki a két kategória egy-egy díjazottját. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke köszöntõ beszédében elmondta: a médiát sokan már a negyedik hatalmi ágnak tekintik és mint ilyen, közéletünk meghatározó szereplõje. (folytatás a 4. oldalon)
Tolna megye elõször ad otthont országos rallyversenynek. Lapunk megjelenésével egy idõben „berreg” a Hegyhátrally, amely az országos rally utánpótlás bajnokság és a Suzuki-Hirt Kupa elsõ futama is egyben. Az elõzetes nevezések alapján közel 200 versenyzõ, köztük a megyei elit indulására számítanak a szervezõk március 29–30-án. Az elsõ nap eseményei Tamásiban zajlanak: adminisztráció, az autók technikai átvétele, majd 17 órakor rajtceremónia a Kossuth téren. (folytatás a 7. oldalon)
2. oldal
T O L N A
KOCSOLA Nem született érdemi ered-
Mikor forduljunk az Igazságügyi Hivatalhoz?
mény a kocsolai polgármester választáson. Mint ismeretes, a dombóvári kistérségben tavaly több önkormányzat képviselõ-testülete is feloszlatta magát. Másodikként Kocsolán írták ki az idõközi választást, mivel a testület nem volt megelégedve a polgármester munkájával. A lakosság többsége a március 9-i voksoláson bizalmat szavazott a 13 éve a falu elsõ embereként ténykedõ Horváth Zoltánnak, igaz, ugyanennyien szavaztak a másik polgármester jelöltre, Trick Jánosnéra is. Így a következõ választás kiírásáig marad a jelenlegi polgármester együtt az új testülettel.
♦
DÖBRÖKÖZ A március 1-jei népszava-
záson kellett volna a lakóknak a hegyi óvoda jövõjérõl véleményt nyilvánítaniuk, amelyet a Hegyi Gyermekekért Alapítvány kezdeményezett. A voksoláson megjelentek száma nem érte el a törvényben meghatározott minimumot, az 1731 szavazásra jogosultból mindössze 315-en járultak az urnákhoz. A hegyi óvoda megnyitását 287-en támogatták, ami kevés volt az újra nyitáshoz. A népszavazás lebonyolítása mintegy félmillió forintjába került a településnek.
♦
SZEKSZÁRD 15 éves fennállását ünne-
pelte március 19-én a szekszárdi Szent József Katolikus Általános Iskola. Az évforduló alkalmából szentmisét mutatott be Mayer Mihály megyéspüspök a belvárosi templomban.
♦
IREGSZEMCSE Jótékonysági estet
szervezett a Göllesz Viktor Általános és Speciális Szakiskola március 1-jén. A fõvárosi és vidéki színészek, tévésorozat szerep-
Samu úrnak támadt egy ügye, amolyan szövevényes, hivatalos. Észrevette, hogy akkor is pörög a villanyórája, ha egyetlen fogyasztó sem mûködik a házában, esedékes számlája pedig közel 180 ezer forintra rúgott. Ügyintézés, jogorvoslat következett, ilyen esetekben jön jól a jogi segítségnyújtás. Samu úr fogta magát, és villanyóracserét kért az áramszolgáltatótól. A csere meg is történt, bár egy nyilatkozatot is aláírattak vele, amelyben vállalta, hogy jelen lesz Pécsen, amikor az órát megvizsgálják. Különös módon erre nem került sor, viszont Samu úr kapott egy levelet, amelyben a szolgáltató elismerte, hogy az óra valóban rossz volt. Emberünk megnyugodott. Telt-múlt az idõ, nagyjából fél év, ám ekkor Samu úr – immár a szolgáltató szekszárdi központjától – ismét megkapta a rossz óra lecserélésekor megállapított számlát 180 ezer forintról, illetve további 100 ezer forintnyi késedelmi kamatról. – Tipikus eset – mondja dr. Farkas László (képünkön), a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal osztályvezetõje. – Volt olyan ügyfelünk, aki 1,7 millió forintról kapott számlát, holott egyedül él,
sikert arattak. Az esten 300-an vettek részt, de adományaikkal összesen több mint 400an járultak hozzá a 200 ezer forint feletti tiszta bevételhez. Az összeget, az iskolaudvar játékparkjának fejlesztésére fordítják.
A március 9-i népszavazáson az állampolgárok jelentõs többsége a tandíj eltörlése mellett döntött, amelyet 2008 szeptemberétõl vezettek volna be. Tolna megyében a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Karát érinti érzékenyen a nagy többségû „igen” szavazatok aránya. Marad minden a régiben, vagyis nem változik a diákok fizetési kötelezettsége. A felsõoktatásban részt vevõk mintegy fele nem fizet majd semmilyen részhozzájárulást tanulmányai során, míg a másik fele ugyanúgy, mint eddig, meglehetõsen magas összeget ad ki fõiskolás vagy egyetemi éveinek fedezésére. Utóbbiak a költségtérítéses képzésben részt
A kezdõ vállalkozások is hitelhez juthatnak Már átvehetõ a mikrohitel-igénylõ csomag a KISOSZ Tolna megyei szervezeteinél, valamint az iparkamaránál. Az 500 ezertõl 6 millióig terjedõ összeget akár kezdõ vállalkozások is igényelhetik. A kamat mindössze 6,5%, ezen felül semmilyen további költség, számlavezetési, kártya vagy értékbecslési díj nincs. Fedezetként ingatlan vagy a hitelbõl vásárolt ingóság is szóba jöhet, ha annak ér-
téke megegyezik a hitel és a kamat együttes összegével. A türelmi idõ két év, a teljes futamidõ öt év. A pénz beruházásra, így ingatlan, ingóság vásárlására fordítható, illetve egyharmada forgóeszközként is használható. Amennyiben valakinek kizárólag forgóeszközhitelre lenne szüksége, akkor legfeljebb egymillió forintot igényelhet, egy éves futamidõvel. M.K.
Biztonságban vagyunk Katasztrófavédelmi szempontból biztonságban vannak Tolna megye lakói, ugyanis megfelelõnek ítélte a megyei igazgatóság elmúlt három évi munkáját az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság. Az eredményeket a szervezetek vezetõi sajtótájékoztatón ismertették. „Jól megfelelt” – minõsítette Dr. Muhoray Árpád polgárvédelmi vezérõrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság veszélyhelyzet-kezelési fõigazgató-helyettese a Tolna megyei szervezet 40 fõs állományának munkáját, amely egyértelmûen elismerés. Az ellen-
vidéken dolgozik, és csak hétvégenként tartózkodik otthon. Az ügybõl két év pereskedés lett, az összeg pedig lement 60 ezer forintra. Mi ilyenkor a teendõ? A papírokkal fel lehet keresni a fenti hivatalt, egyébként – Samu úr ügyénél maradva – a Fogyasztás-
védelmi Felügyelõséghez kell fordulni. Az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata Tolna megyében 2004 áprilisa óta mûködik, de 2007-ig csak a peren kívüli ügyekben tudtak segíteni az
ügyfeleknek. 2008 januárjától a peres ügyekben a pártfogó ügyvéd biztosítása átkerült a bíróságoktól az Igazságügyi Hivatalokhoz. Ez azt jelenti, hogy a hivatal, mérlegelve az ügyfél anyagi rászorultságát, az ügy bonyolultságát és az ügyfél személyes körülményeit, megelõlegezheti az ügyvédi költséget, vagy akár ingyenesen is nyújthat jogi segítséget. Például a közgyógyellátásban, a rendszeres szociális segélyben részesülõk és a hajléktalanok esetében. Elsõsorban polgári peres ügyekben, és olyan nem peres ügyekben nyújtanak segítséget, mint amilyen a végrehajtás. Büntetõügyekben akkor, ha az ügyfél sértett, áldozat vagy magánvádló. Nem célja a szolgálatnak, hogy gyanúsítottakat pártfogoljon, bár az õ esetükben is igénybe vehetõ ingyenesség, amikor a bíróság rendel ki melléjük kirendelt védõt. A szolgálattal való kapcsolatfelvételkor ki kell tölteni egy kérelmet, amihez csatolni kell a jövedelemviszonyairól szóló adatokat, illetve a keresetlevél másolatát, amellyel a pert megindították. Ezután dõl el, hogy ingyenesen vagy megelõlegezéssel biztosítják a pártfogó ügyvédet. Dr. Farkas László kiemelte: olyanoknak javasolja, hogy forduljanak a
szolgálathoz, akik az eset bonyolultsága miatt úgy látják, ügyvéd nélkül képtelenek lennének azt megoldani, és anyagilag rászorultak. Idén már 158 esetben biztosítottak ügyvédi támogatást, ebbõl 46 esetben ügyvédet peres ügyben. Emellett bárkinek, aki bekopogtat hozzájuk, ingyenesen adnak jogi tanácsot, nem vizsgálva, hogy rászorult-e vagy sem. A legtöbben munkaügyi, házasságfelbontási, gyerektartási és elhelyezési gondjaikkal keresik meg a hivatalt. Nem ritkák a végrehajtási ügyek sem. Utóbbiaknál sokszor nem tudnak egyebet tanácsolni, mint azt, hogy a bajba jutott mindent kövessen el, hogy megszabaduljon az egyre szaporodó adósságaitól. Bajnok Gábor
ÜGYFÉLFOGADÁS Szekszárd, Augusz I. u. 9–11. hétfõ délelõtt és szerda délután Tel.: 74/529-287, Bíró Gyula KIHELYEZETT ÜGYFÉLFOGADÁS Páros héten kedden délelõtt Dombóváron, csütörtökön Bonyhádon. Páratlan héten kedden délelõtt Pakson, csütörtökön Tamásiban
50-60 millió forintos bevételkiesés a szekszárdi fõiskolán
lõk és ismertebb énekesek által elõadott dalok a szép számú nézõsereg körében nagy
MEGYEI NAPLÓ
K Ö Z É L E T E
Samu úr pártfogó ügyvédet kér
HÍREK RÖVIDEN ♦
M E G Y E
õrzést az OKF 60 fõs csoportja végezte el. A sajtótájékoztatón jelen volt a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnöke, dr. Puskás Imre is, aki kiemelte: a katasztrófavédelem helyi munkatársai szakszerûen végzik munkájukat. Az itt élõ 250 ezer ember biztonságban van, hiszen veszély esetén gyors és szakszerû az elhárítás. A vizsgálat tükrében a Tolna Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság vezetése a jövõben tervez némi újítást, fõként a tájékoztatás terén. Mint azt Mácsai Antal igazgató elmondta, azt szeretnék elérni, hogy az emberek felkészüljenek egy esteleges katasztrófára. Például, ha a híradásokban viharos, orkán erejû szél közeledtérõl hallani, akkor ne parkoljanak az autósok fák alatt, vagy például az ingatlantulajdonosok gondoskodjanak idõben házaik tetõszerkezetének jó állapotáról. Az igazgatóság tervei között szerepel egy meteorológiai központ létrehozása. A cél az, hogy az itt élõk elsõ kézbõl kapjanak információt egy esetleges katasztrófa közeledtérõl a gyorsabb és hatékonyabb felkészülés érdekében. W.J.
demográfiai hullámvölgy is, amiben éppen vagyunk. Évrõl évre kevesebben érettségiznek, következésképpen a továbbtanulók száma is kisebb, ami a szekszárdi fõiskolára jelentkezõk csökkenõ számában is megmutatkozik. Vagyis még az állami beavatkozás sem jelenthet megoldást. A fõiskola vezetõsége még nem tudja, hogyan fogja pótolni veszteségeit. A jelenlegi rendszerben a hallgatók 15%-a, amennyiben rosszul tanul, átkerülhet a költségtérítéses rendszerbe. De ez a folyamat visszafelé is igaz, ugyanis, ha egy diák, aki jelenleg fizet tanulmányaiért, jól teljesít, átkerülhet azon kevesek közé, akiknek nem kell hozzájárulást fizetni. B.M.
vevõ hallgatók. Szabó Ernõ Jánostól, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fõiskolai Karának hivatalvezetõjétõl megtudtuk, hogy az intézmény a tandíj eltörlésével komoly bevételi forrástól, 50-60 millió forinttól esik el. A fõiskola eredetileg körülbelül 22-25 millió forintot oszt szét a diákok között ösztöndíj formájában. A tandíj bevezetésével ez az összeg megduplázódott volna ugyanúgy, mint a fõiskolai kar fejlesztésére szánt keret. A kiesõ bevételt az államnak kellene pótolnia, de erre az ország gazdasági helyzetét tekintve nagyon csekély az esély – tette hozzá Szabó Ernõ János. Kedvezõtlenül hat az a
A Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott szociális intézményekben fizetendõ intézményi térítési díjak 2008. március 1-jjétõl IDÕSEK OTTHONAI Bátaszék – normál férõhely 75 900/hó – emelt szintû férõhely 85 500/hó Sárpilis 75 900/hó Dunaföldvár 75 900/hó Szekszárd-Palánk 75 900/hó
2 2 2 2 2
530/nap 850/nap 530/nap 530/nap 530/nap
PSZICHIÁTRIAI BETEGEKET ÉS FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKET GONDOZÓ OTTHONOK Bölcske 67 500/hó 2 250/nap Bonyhád 67 500/hó 2 250/nap
Belecska Pálfa Szekszárd – fogyatékos otthon – rehabilitációs intézet Regöly Lakóotthon
51 000/hó 51 000/hó
1 700/nap 1 700/nap
51 55 55 28
1 700/nap 1 850/nap 1 850/nap 940/nap
000/hó 500/hó 500/hó 200/hó
SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ INTÉZMÉNY Alsótengelic 51 000/hó 1 700/nap
Lezártnak tekintik a gárda-ügyet A kormány magára hagyta a kisebbségi önkormányzatokat A Magyar Gárdával kapcsolatos indulatokat lezártnak tekintjük Tolna megyében – mondta Sárközi János József, megyei nemzeti és etnikai területi koordinátor a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével közösen szervezett sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a Tolna megyei roma szervezetek tiltakozását váltották ki a Magyar Gárda honlapján megjelent, a cigány embereket sértõ megjegyzések. Erre a Magyar Gárda Tolna megyei Vitéz Gömbös Gyula Zászlóalja nyilvános sajtótájékoztatón reagált, amelyen a megyei roma szervezetek vezetõi is megjelentek. Ez robbantotta ki az újabb indulatokat. A roma vezetõk megerõsítették: ha szükséges, akkor az ügy további tisztázására hajlandók leülni a gárda képviselõivel, de a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a LUNGO DROM is visszautasítja a ci-
gánysággal kapcsolatos és a szervezet honlapján megjelent vádakat. Arra kérik a gárdát, hogy ne avatkozzon bele a roma társadalom ügyeibe, hiszen azok megoldására választott vezetõik vannak
helyi és megyei szinten is. Sárközi János József hangsúlyozta: a cigány emberek is magyar emberek, és többségük tisztességesen kíván élni, érvényesülni. A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a területi koordinátor Kolompár Orbánt, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét lemondásra szólította fel, mivel az a március 9-i népszavazástól távolmaradásra és a „nem” szavazatokra buzdította a romákat. Kalányos János, a megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke kritikával illette a kormányt, mivel az létrehozta a megyei kisebbségi önkormányzatokat, de nem tett mögé elégséges finanszírozást. Éves szinten csupán 860 ezer Ft biztos támogatásra számíthatnak központilag, amit a Tolna Megyei Önkormányzat 1,5 millió Ft-tal egészít ki. Kalányos János szerint ebbõl látható, hogy a kormány csak beszél az esélyegyenlõségrõl. -rb-
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
3. oldal
K Ö Z É L E T E
Mözs külön folytatja tovább A március 9-i szociális népszavazáson túl a mözsiek arról is szavazhattak, hogy külön vagy együtt képzelik el Tolnával a jövõt. A szavazáson megjelent választásra jogosult mözsi állampolgárok 67,61%-a voksolt a szétválás mellett. Korábban már tartottak Tolna és Mözs különválásáról népszavazást, akkor a minimális részvételi arány miatt az érvénytelen lett. Most viszont a választásra jogosult 1779 mözsi állampolgár közül 1013-an mentek el voksolni.
Az 1002 érvényes cédula 67,61%-a lett „igen”, vagyis Mözs az önállósodás mellett döntött. Szabó Imre (balra) tolnai alpolgármester, mözsi képviselõ szerint a mostani választást jobban elõkészítették. A voksolást megelõzõen megalakult az elválást elõkészítõ bizottság, amely elkészítette a költségvetés tervét, hogy e számok ismeretében tudjon a lakosság dönteni. – „Úgy látszik, megértették a mözsiek, hogy több támogatáshoz juthatna a település, ha egyedül, önállóan mûködne tovább” – sommázta az eredményt az alpolgármester. Tolna és Mözs két évig még egy településként gazdálkodik, s mindaddig Tolnával közösen folytatódnak Mözs fejlesztései is. A köztársasági elnök végsõ döntését követõen 2010tõl válhat önállóvá, választhat testületet és polgármestert Mözs. Az elválást követõen Tolna városi státusza megmarad, bár 10 000 fõ alá csökken a lakosságszám. Ennek azonban csak
HÍREK RÖVIDEN Mözs már régóta tervezi a elszakadást. Képünkön az egykori faluközpont
♦
BONYHÁD Két évvel ezelõtt nyerte el a
Bonyhád Város Fejlesztéséért Kht. az ipari park címet a település délnyugati részén található területre. Itt már most is mûködnek üzemek, de szeretnének hozzájutni a szomszédos 16 hektáros állami földekhez is. Elsõsorban a bõriparhoz és a cipõiparhoz köthetõ tevékenységû üzemeket, fémipari üzemeket látnának szívesen a területen, amely akár 2000 ember foglalkoztatására is alkalmas lehetne. Dr. Solymosi József miniszteri fõtanácsadó, dr. Koncz István, az MSZP bonyhádi szervezetének elnöke, és Potápi Árpád, a Fidesz bonyhádi választókerületének elnöke a közelmúltban megegyezett abban, hogy közösen lobbiznak a kérdéses terület megszerzéséért.
a választás szempontjából lesz jelentõsége 2010-tõl, amikor is kislistás választási rendszer lép életbe. Az eddigi vegyes választáshoz képest csökken a mostani 17 képviselõ száma. Sümegi Zoltán (jobbra) Tolna polgármestere a
népszavazás után elmondta: gyorsabb és hatékonyabb városvezetést jelenthet a különválás, Mözs pedig 2010-tõl várhatóan közepes nagyságú, önálló településként is megállja majd a helyét. Hajdú Zsuzsanna
♦
Paks Március 31-tõl április 8-ig szerve-
zik meg a városban és környékén a lomtalanítási akciót. A felesleges lim-lomot az elszállítás napján reggel hat óráig kell kihelyezni. Építési törmeléket, salakot, trágyát, veszélyes és elektronikai hulladékot
Magas részvétel a népszavazáson (folytatás az 1. oldalról)
Így, április 1-jétõl megszûnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, a tandíjat pedig nem vezetik be szeptembertõl. Ugyanakkor a kormánypárti többség nem döntött még az így kiesõ bevételek pótlásáról, és leszavazta a Fidesz ez irányú javaslatait.
Halmai Gáborné országgyûlési képviselõ (MSZP): A népszavazás eredménye azzal a kötelezettséggel jár, hogy a többségi akaratnak megfelelõen eltöröljük a vizitdíjat, a korházi napidíjat és a tandíjat. Ugyanakkor õszintén sajnálom, hogy nem sikerült megmutatni, mi volt a valódi célja ezeknek az intézkedéseknek.
Most ismét elõlrõl kell kezdeni olyan megoldások keresését az eredeti célokhoz, amelyek vitathatatlanul mindanynyiunk közös érdekei: minõségibb felsõoktatás igazságosabb hozzáféréssel és tehervállalással, a betegek és az orvosok érdekeire egyaránt odafigyelõ, finanszírozható egészségügyi ellátás megszervezése.
Vélemények a népszavazás eredményérõl Hirt Ferenc, Tamási országgyûlési képviselõje (FIDESZ): Március 9-én valami nagyon nagy dolog történt, valami véget ért és valami új elkezdõdött. Véget ért a megosztottság, a széthúzás és véget ért az egyet nem értés. A magyar emberek megmutatták, hogy ismét szükség van nemzeti összefogásra, hogy elegük van a gátlástalanságból, hogy elegük van a hazugságokból és kinyilvánították azt is, hogy nem lehet a magyar társadalommal, emberek millióival szembemenni egyetlen kormánynak sem. Az MSZP–SZDSZ kormánynak, felnõttként kell végre kezelnie a magyar társadalmat.
A népszavazási kampányban egész napos látogatást tett Szekszárdon Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki találkozott a fogyatékkal élõket képviselõ szervezetekkel. Ide elkísérte õt Horváth István országgyûlési képviselõ és dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke
Városfejlesztési tervekrõl is beszámoltak a paksi nagyadózóknak
A szennyvíztisztítóra a szigorodó szabályozás miatt van szükség. Az e célt szolgáló pályázatra egy milliárd forintos költségvetéssel már év elején jelentkezett a város, aminek a 15%-át kell önerõbõl biztosítani. Az új tisztító a jelenlegi közelében épülne fel, a mostanival közel azonos kapacitással.
el. A lomtalanítás idején a lakótelepen „LOMTALANÍTÁS” felirattal ellátott üres konténerek kerülnek kihelyezésre, ahová a lomot be lehet dobni.
♦
DUNAFÖLDVÁR A városban már ha-
gyomány, hogy március 15-ét összevonják a várossá válás megünneplésével. Ebbõl az alkalomból hárman kaptak városi kitüntetést. Dunaföldvárért emlékérmet adományozott Nagy Gáborné polgármester a Beszédes József Vízi Sportegyesületnek, valamint Szabó János 80 éves pedagógusnak munkássága elismeréseként. A város tavaly nyugdíjba ment gyermekorvosa, Dr. Stingli Erzsébet díszpolgár lett. A nemzeti ünneprõl
Kiserõmûvek az atomerõmû mellett A paksi városvezetés tervei is elhangzottak azon az ünnepségen, ahol az önkormányzat vendégül látta a település nagyadózóit. A legnagyobb feladat az új szennyvíztisztító-telep megvalósítása lesz.
Dr. Sík Erzsébet osztályvezetõ fõorvos: A március 9-i népszavazás eredménye számomra azt jelenti, hogy a választópolgárok éltek a demokrácia biztosította jogukkal, bele akarnak szólni sorsuk alakulásába. Naponta szembesülök azzal, hogy az embereknek a 300 Ft is sok. Tisztelem azok véleményét is, akik nemet mondtak. Kérem õket, hogy amit a vizitdíjra vagy kórházi napidíjra fizettek volna, azt a megyei kórház Betegápolásért Alapítványának támogatására fordítsák. A tandíjat pedig fizessék be valamelyik általános iskola hátrányos helyzetû tanulóinak étkeztetésére.
illetve késve kirakott lomot nem visznek
Hajdú János polgármester szólt a turizmusfejlesztésrõl is. Dunaföldvár, Paks és az atomerõmû közösen mintegy 800 millió forintra pályázik, amelybõl Pakson futná a Deák-ház rendbetételére és interaktív múzeum létrehozására is. Régi terv válna valóra a paksi gyógyvíz hasznosításával. A beruházás talán 2010-re megvalósulhat. Összességében idén 1–1,3 milliárd forintot költ Paks különféle fejlesztésekre, ami a város 8 milliárdos büdzséjéhez képest szép összeg. Hamvas István, a legnagyobb befizetõ Paksi Atomerõmû Zrt. mûszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: idén még
Kovács Lászlóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének elnöke: Ha hazánkban a gazdaság mûködne és jóléti társadalomban élnénk, akkor nem jelenthetne gondot a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj kifizetése, amirõl március 9-i népszavazáson helyesen döntöttek az emberek. Úgy érzem, hogy a többség a döntés meghozatalakor szem elõtt tartotta a szegény és hátrányos helyzetû emberek sorsát is, amely nélkülözhetetlen egy elõítéletektõl mentes társadalom mûködtetésében. rb
fáklyás felvonulással is megemlékeztek a dunaföldváriak.
Alagutak épülnek az M6-oson
többet adóznának, mint 2007-ben. Ez azt jelentené, hogy tovább növeli bevételeit a cég. A tavalyi év rekordév volt, amikor a teljesítmény, a bevétel és a nyereség is felülmúlt minden korábbit. Az idei fõ esemény a 2008. december 11-ig benyújtandó üzemidõ-hosszabbítási program összeállítása lesz. Hamvas István más jellegû terveket is vázolt. Egy 8 MW-os kis vízi erõmûvet létesítenének a nagy nyomású, úgynevezett melegvizes csatornánál, és terveznek egy biomassza erõmûvet is az atomerõmû tõszomszédságában. Mindkettõ további munkalehetõséget teremtene a környéken élõknek. Vöröss Endre Befejezõdtek a próbafúrások az M6-os autópálya Bátaszék–Bóly közötti szakaszának tervezett alagútjainál. Az ünnepélyes alapkõletétel április 3-án lesz.
A nagynyomású vizes csatornára tervezik a vízi erõmûvet
Magyarországon eddig csupán egyetlen közúti alagút épült a Budai vár alatt. Így az M6-os Bátaszék–Bóly közötti szakasz négy alagútja igazi újdonság az országban. A munkákat az osztrák Strabag AG végzi. A 30,2 km-es szakasz négy alagútja egyenként 1400, 400, 900 és 400 méter hosszú lesz, amelyeket hidak, völgyhidak kötnek össze. A kivitelezõ Horvátországban már részt vett hasonló projektekben. Ott kemény kõbe, robbantásos módszerrel készült az alagút. Itt azonban új kihívással kellett szembesülniük a különleges geotechnikai feltételek miatt, miután a löszben nem lehet robbantással elõreha-
ladni. Az alagút bányászati fejtési módszerekkel épül, az elõrehaladást lõtt beton technológiával biztosítják. A beomlást beton acélháló akadályozza meg. Amikor ezekkel a munkálatokkal végeztek, egy bizonyos szakasz után elkezdik az alagút falának végleges vasbeton beépítését. Ez már hagyományos betonozási technikával készül. Az alagutaknak két hónappal az autópálya átadása, 2010. március 31. elõtt kell készen lenniük. Mind az autópályát építõ Colas Hungária Kft., mind pedig a Strabag alkalmazhat az építkezésnél, vagy a szállításnál Bátaszék környékieket, megfelelõ szakképzettséggel. A cég kiemelt feladatának tekinti a lakosság tájékoztatását. Ezért egy látogatóközpont létrehozását is tervezik az alagútépítéshez. BorB
4. oldal
T O L N A
M E G Y E
K Ö Z É L E T E
MEGYEI NAPLÓ
„Az Év Tolna Megyei Kispolgárokat köszöntöttek Nagydorogon Újságírója” díjak – elõször (folytatás az 1. oldalról)
Megyénk életében is fontos szerepet játszanak a sajtó munkatársai, hiszen rajtuk keresztül jutnak el az olvasókhoz, a nézõkhöz és a hallgatókhoz szûkebb pátriánk történései. Sokan azt tekintik valóságnak, amit a televíziók, a rádiók és az újságok közvetítenek számukra. A Tolna Megyei Önkormányzat ezzel a díjjal szeretné elismerni a sajtó munká-
jának fontosságát és ösztönözni a magas színvonalú, minõségi újságírásra való törekvést. 2008-ban az írott sajtó díjazottja Wessely Gábor lett. Az elektronikus kategóriában a díjat Szél Móni vehette át. A díjak átadásával a megyei közgyûlés elnöke hagyományt kíván teremteni, így 2009-ben is meghirdeti „ Az Év Tolna Megyei Újságírója” elismerést. -rebszumok közepette is mindig köszönõ viszonyban maradtam az igazsággal, a becsületességgel, és hanyag eleganciával használhattam kedvenc fegyveremet, az (ön)iróniát.”
WESSELY GÁBOR három évtizede van a pályán. Földmérõ mérnökbõl újságíró a rendszerváltás évében, 1989-ben lett. Dolgozott szekszárdi, pécsi és budapesti lapoknak, a megyében legtöbbet a Tolnai Népújságnak, a Szekszárdi Vasárnapnak, a Tolnai Hírlapnak, de rendszeresen publikál a Megyei Naplóban is. Tíz évig szerkesztette a Tolna Megyei Kézmûves Kamara, illetve a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapját. Tíz könyve jelent meg, köztük két publicisztikai kötet, magánkiadásban. Mindemellett 15 éve dolgozik a Tolna megyei irodalmi élet pezsdítésén. Alapító elnöke a mintegy 40 költõt, írót összefogó Kézjegy klubnak. Munkásságáról így vall: „Hiszem, hogy az írott szó létjogosultsága megmarad az internet térhódításának idején is. Kétségtelen, hogy sok kiváló tollú kolléga szorult perifériára, mert nem kívánt részt venni a sokszor nemtelen versenyben, a hírgyártásban, s úgy érezte, hogy õ már öreg ahhoz, hogy megtanulja a számítógép és a mobiltelefon használatát. Nekem bizony meg kellett tennem idõnként olyan dolgokat is, amelyek az elveimmel nemigen egyeztek. Akinek egy öttagú családról kell gondoskodni, másként látja a világot, mint egy szabad szólista. De hál’ Istennek, a kellemetlen kompromisz-
Ma már hol rádió, hol tv mikrofon mögött hallhatja illetve láthatja SZÉL MÓNIT nap mint nap Tolna megye lakossága. Elõbb lett televíziós, 1991-ben a szekszárdi városi tv munkatársaként kezdte a szakmát, majd a Pop TV csapatához került. Ma rendszeres tudósítója, riportere, hírszerkesztõje és mûsorvezetõje a bonyhádi Városi Televíziónak, a Pixel TV-nek. Emellett az Alisca Rádióban mûsorvezetõ. Arra a kérdésre, hogy miért kaphatta meg a díjat, így válaszolt: „Talán azért, mert megmaradtam közvetlennek. Azt a fajta stílust, amit képviselek könnyû elfogadni. Viszonylag vidám vagyok, s mivel ez nem egy szakmai díj, talán azt is értékelhették, hogy segítõkésznek ismernek, minden réteggel megértetem magam. 33 évesen kapni egy, a közgyûlési elnök által életmû díjnak nevezett elismerést, hihetetlen. Eddig a tûzoltók díjaztak, azt sem vártam. Mindenképpen lendületet ad a további munkámnak, és úgy szeretnék dolgozni, mint eddig, mert ezek szerint ezt fogadják el tõlem.”
Ozora újul, szépül és készül a reneszánsz nyárra Az iskola felújítása tavaly készült el Ozorán. A nagyjából 150 millió forintos pályázat következtében idén már a megszépült épületben tanulhat 200 diák. Az intézmény jövõje – számos településsel ellentétben – szerencsére biztosnak látszik. Ozora azonban nem kíván megállni a fejlesztések terén. Egyedülálló turisztikai attrakciója, a vár további lehetõségeket kínál. Schranz Istvánné polgármester elmondta, hogy egy újabb grandiózus pályázat van folyamatban. Siker esetén egyebek mellett felépülhetne a Pipo vár külsõ várfala, szilárd burkolatot kapna és
megszépülne a vár környéke. A támogatást és a sikert azonban nem várják ölbe tett kézzel. A belsõ terek tekintetében már most is gyönyörûen fejújított épület a Reneszánsz év rendezvénysorozat keretein belül hangulatos kiállítással, korhû szobákkal és termekkel, rendhagyó történelemórával várja az érdeklõdõket. Ezen kívül június végétõl szeptember végéig szinte minden szombaton más reneszánsz téma köré csoportosuló rendezvényeket szerveznek abban a reményben, hogy minél több látogatója lesz Ozorai Pipo várának. toga
Országos tendencia, hogy a fiatalok a nagyvárosokban keresik a megélhetést, a kisebb településekre pedig az elöregedés a jellemzõ. Számukra létfontosságú, hogy minél több gyermek szülessen, és helyben találjanak boldogulást a fiatal családok. Nagydorogon évente mintegy 30 gyermek születik, korábban ez a szám lényegesen több volt. Itt már öt éve hagyomány, hogy a polgármester, Dobri István a védõnõkkel közösen kispolgárokként köszönti a község apróságait. Legutóbb 11 csecsemõ érkezése alkalmából rendeztek kis ünnepséget, ahol a gyermekeknek és azok családjának díszoklevelet, ajándékot adtak át, ezzel is kifejezve a fiatalok megbecsülését. P.K.
MEGYEI NAPLÓ
T O L N A
M E G Y E
Bevált a zéró tolerancia Kevesebb a baleset Tolnában Sokan latolgatták az év elején, hogy vajon lesz-e foganatja az abszolút alkoholmentes vezetés elvárásának. Lett. Az új rendelet hatására a közúti balesetek száma látványosan csökkent a megyében.
Aki kockáztat, és rajtakapják a szondával, annak a jogosítványa bánja, mégpedig azonnal. Eddig Tolna megye öt rendõrkapitánysága által lefolytatott közúti ellenõrzése során közel félszáz esetben vontak be vezetõi engedélyt it-
tas vezetés miatt a helyszínen, a 2008. január 20. óta életbe lépett zéró tolerancia jegyében – tudtuk meg dr. Szecsey Zsolt rendõr alezredestõl, a Tolna Megyei Rendõr-fõkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetõjétõl. A szigorítások bevezetése óta az a tapasztalat, hogy az ittas vezetést jelentõs mértékben sikerült visszaszorítani. A súlyos közúti balesetek száma 20%-kal, ezen belül a halálos balesetek száma 38%-kal csökkent. Míg 2007ben ez alatt az idõ alatt 14-en, idén mindössze 6-an okoztak balesetet ittas vezetés miatt. Dr. Szecsey Zsolt hozzátette: a rendelkezés a gyakorlatban is jól mûködik. A gépjármûvezetõk közül sokan helyeslik a szigorítást, és egyetértenek a rendõri intézkedésekkel. A legtöbben közömbösek a rendelet iránt, de együttmûködést tanúsítanak az igazoltatások során. Akad azonban olyan vélemény is, hogy egy pohár sör vagy bor még nem a világ. Tegyük hozzá gyorsan: egészen addig, amíg nem baleset a vége. H.Zs.
Perczel- és Talentum díjasok ért el. Talentum díjas lett Kaiser Tamás, Bonyhádon már hagyomány, hogy szintén a városi zeneiskola növendéke. március 15-én adják át a Perczel-díjat. Õ tavaly decemberben az Országos ZeAz elismeréssel idén a januárban elneiskolai Zongoraversenyen lett az elsõ, hunyt Bertalan Sándor szobrászmûa paksi Ki mit tud?-on pedig arany mivész munkássága elõtt tisztelgett a nõsítést szerzett. Ugyancsak kimagasló, képviselõ-testület. Az 1932-ben szülede már a sportban nyújtott teljesítmétett mûvész 1974-ben Tolna megyei nye miatt kapta meg a díjat Zsók Attila, Amatõr Képzõmûvészeti Nívódíjat, a Gemenc Judo Klub sportolója. Az ifjú 1975-ben a Tolna megyei Amatõr Képjudós 2007-ben a magyar serdülõ válozõmûvészeti Kiállítás szobrász kategória gatottnak is tagja volt. mûvészeti díját vehette át. Munkásságát mr. több bonyhádi köztéri szobor is õrzi. Bonyhádi Talentum díjasok 2008-ban: A nemzeti ünne- Kaiser Tamás, Jászberényi Tünde pen osztották ki a és Zsók Attila (balról jobbra) három Völgység Talentuma díjat is. A tehetséges fiatalok között elismerésben részesült Jászberényi Tünde, a bonyhádi zeneiskola nagysikerû Szaxofonkvartettjének tagja, aki ezenkívül a novemberi Országos Szaxofon Versenyen elsõ helyezést
Arany a Brillnek és a Delfinnek (folytatás az 1. oldalról)
Kitartás, szorgalom, céltudatosság, küzdeni akarás, és szeressen a gyerek mozogni, táncolni, társaságban lenni – így összegezte Kristofics Szilvia mûvészeti vezetõ azokat az erényeket, amelyekkel minden LÖFAN-os táncos rendelkezik, ez sikerük titka. Bizony sok munka van mögötte – teszi hozzá. Nem elég a heti két próba, otthon is folyamatosan gyakorolni kell a különféle koreográfiákat, a bottal végrehajtott technikai bravúrokat a hibátlan bemutatásért. Megalakulásuk 11 éve során számtalan itthoni és külföldi fellépésük volt már. Legutoljára február 2–12. között Olaszországban két fesztiválon is bemutatkoztak a Delfinek. Alighogy hazaértek, február 16-án a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség tagjaként szakmai megmérettetést kért a Delfin és Brill csoport, élõzenei kísérettel. A Ceglédi Fúvós Zenekar már
régóta partnere a csapatnak, most is kitûnõ összhangban volt a két együttes. A koreográfiáknál nemcsak a pontos-
5. oldal
K Ö Z É L E T E
ságra, az elõadásmódra kellett figyelni, hanem a repertoár összeállításánál a változatosság is döntõ volt. Az ered-
Február végén a franciaországi kisváros, Shalon-sur-Saone lakosságát kápráztatták el a dunaföldvári mazsorettek
mény: a Delfin csoport arany, a Brill felnõtt korosztály kiemelt arany minõsítést kapott, megérdemelten. A legifjabb korosztály áprilisban Egerben fog minõsülni. Még a februárhoz visszatérve, kis lélegzetvételnyi szünet után 21én a Brill csoport szállt buszra, hogy meghódítsa a Shalon-sur-Saone francia város lakosságát. A hazai közönség pünkösdkor láthatja õket. Nem véletlen tehát, hogy Dunaföldváron ilyen népszerû a mazsorett. A lányok megtanulják, hogyan kell közösségben viselkedni, alkalmazkodni a másikhoz. A mazsorett tánc által fejlõdik mozgáskoordinációjuk, mozgáskultúrájuk. A botforgatás rejtelmein kívül pedig a különbözõ táncokat is elsajátítják. Mindemellett az ifjú hölgyek fegyelemhez szoknak, magabiztossá válnak, amit az élet minden területén hasznosítani tudnak majd. További sok sikert kívánunk nekik! -szk-
HÍREK RÖVIDEN ♦
BUDAPEST 1956. szellemiségét õrzõ
és a forradalom eseményeiben aktívan részt vevõk számára Nemzetõr-jelvényt adományozott március 19-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban Holló József altábornagy, az intézet igazgatója. Tolna megyébõl dr. Pálos Miklós, a megyei közgyûlés alelnöke, Kovács János, a nemzetõrség megyei parancsnoka és Tavali Györy nemzetõr õrnagy részesült az elismerésben.
♦ SZEKSZÁRD–BAJA Nagysikerû növendékhangversenyt adott Baján a Liszt Ferenc Mûvészeti Iskola. A bajai és a szekszárdi zeneiskola között évek óta jó a szakmai együttmûködés, amit a növendékek kölcsönös vendégszereplése is bizonyít hol a Duna egyik, hol a másik partján. Idén a szekszárdi iskola legtehetségesebb tanulói mutatkoztak be többek között zongorával, gitárral, fuvolával. Képünkön Sándor Dániel zeneiskolai 3. osztályos zongoranövendék.
Regöly, a „szerencsés” falu (folytatás az 1. oldalról)
Az elmúlt évben jött létre egy 30 fõt alkalmazó integrált foglalkoztató, ahol olyan csökkent munkaképességû és másutt nem alkalmazott embereknek adnak munkát, akiknek ezen kívül roppant kevés lehetõségük lenne. Ezeknél összesen 80-90 ember dolgozik. Nagyjából annyi ember, ahánynak naponta busszal, autóval ingáznia kell, hogy dolgozni tudjon. A pályakezdõk szinte teljesen kilátástalan helyzetben vannak, hiszen faluhelyen új munkahely nemigen jön létre. A diplomások meg sem próbálnak otthon elhelyezkedni, s a középiskolát végzettek közül is leginkább csak az tér viszsza, akinek komoly kötõdése van, avagy máshol sem kapott munkát. Az elöregedés másik fõ okozója a kevés újszülött, az egyre csökkenõ gyermeklétszám, ami maga után vonja az is-
kola elsorvadását. E szomorú jelenség tanúi lehetünk ebben az évben Regölyben ugyanis az idei az utolsó nyolcadikos évfolyam, amely a helyi általános iskolából ballaghat. Kövér István, a már most is tagiskolaként mûködõ általános iskola helyi vezetõje elmondta: a kilátástalan helyzetbõl az egyetlen kiút a felsõ tagozat megszüntetése. A diákok után járó összeg, az állami normatíva nem fedezi a költségeket. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a hetedik és nyolcadik évfolyamon nincs meg a 16 fõs osztálylétszám, s ezért a település egy tanuló után sem kaphat kiegészítõ normatívát. Mára ott tart Regöly, hogy az önkormányzat mûködõképességének fenntartásához 21 millió forint összegû mûködési hitelre van szüksége. Ennek
A közmunkaprogram a faluban sokaknak az utolsó szalmaszál…
90%-át, 18,5 millió forintot az iskolára fordítják. Az ellehetetlenített viszonyok miatt a faluvezetés kénytelen bezárni a felsõ tagozatot, mert különben az önkormányzat léte forogna veszélyben. Ennek következtében a felsõs diákokra a jövõ tanévtõl összesen napi egy órás plusz utazás vár és ismét megszûnik 6-8 munkahely. Ez ott, ahol igen gyakori, hogy egy családban csupán egy stabil kereset van, tragikus következményekkel járhat. Regöly vonzerejét a fiatalok szemében az sem növeli, hogy igen korlátozottak a szórakozási és kikapcsolódási lehetõségek. Bár a tornaterem szinte minden nap használatban van, s mûködik népdalkórus, vadász- és horgászegyesület, sportklub és néptánccsoport is, mindezek mégsem elégítik ki a fiatalság igényeit. A húsz év körüliek inkább az egyik központi kocsmában találkoznak, ahova biliárddal, asztali focival, játékgéppel próbálják õket csábítani. S annak ellenére, hogy a fiatalok – más lehetõségük
nemigen lévén – gyakran vannak ott, mégsem megy jól az üzlet, s ahogy a boltban is, bizony megérzik a hónap végét. A régi összetartó faluközösség már a múlté, egy-egy ember közösségalkotó munkája azonban meghatározó. Ha nem lennének olyan emberek, mint Debóra nõvér, aki a vallási közösséget kovácsolja össze, vagy Kovács Józsi bácsi, aki idõs kora ellenére összefogja és irányítja a helyi kórust, nagyon megsínylené a falu lakossága, s még kevesebb lehetõsége lenne az embereknek a közös élményekre. Regölyben fogy a lakosság, nehéz a megélhetés, hamarosan bezárják a felsõ tagozatot, s egyre csökken a falu megtartó ereje. És Regöly még a szerencsésebb falvak közé tartozik. -toga-
♦
PAKS Hajós Terézia, az MTI Tolna me-
gyei tudósítója kapta idén a Paksi Atomerõmû Zrt. sajtókitüntetését, az Urán Tollat. A díjat Kovács József vezérigazgató adta át, aki hangsúlyozta: fontos, hogy az újságírók munkája nyomán a lakosság pontos, és hiteles képet kapjon a paksi atomerõmûrõl. Az Urán Toll kitüntetéssel az rt. azoknak az újságíróknak a munkáját ismeri el, akik objektív módon mutatják be a paksi áramtermelés folyamatait, az atomenergiáról valós képet mutatnak az olvasóknak.
♦
BONYHÁD A Völgységi Múzeumot
nagyothallók számára akadálymentesítették. Úgynevezett induktív hurok berendezést építettek ki, elsõként a múzeumok között Tolna megyében. A berendezés a falon fut végig az idõszaki kiállítói térben. Mágneses teret hoz létre, ezáltal a nagyothallók jobban megértik az elhangzott szót. A múzeum rendelkezik továbbá két mobil, nyakba akasztható induktív hurokkal is. Használója az egész kiállítás területén jobban tudja követni az ismertetõket, a tárlatvezetést. Tolna megyében a munkaügyi központ néhány kirendeltségén mûködik már ilyen rendszer, illetve a bíróságok most pályáznak hasonló kiépítésére.
6. oldal Megyénk rejtett kincsei
Dunaszentgyörgy Megyei barangolásunk következõ állomása a Duna, illetve 6-os fõút menti Dunaszentgyörgy, amely a Tolnai-Sárköz és a Dél-Mezõföld találkozásánál fekszik. E kedvezõ földrajzi elhelyezkedés, valamint a római és középkori úthálózat fontossá tette e helyet. Egy 1384-ben kelt oklevél említi, de késõbb a tihanyi apátság, majd a kalocsai, illetve fehérvári káptalan birtokaként is szerepel. Mozgalmas történelméhez tartozik, hogy 1526-ban a Mohácsra igyekvõ II. Lajos király is idõzött itt kíséretével,
amelyet egy fennmaradt, feleségének írt levél keltezése is bizonyít. A török idõkben elpusztult falut 1718–40 között javarészt Nyitra, Gömör, Veszprém és Zala megyeiekkel telepítik be, akik közt a megyénkben egyedülállóan többségben voltak a nemesek. 1781-ben már lerakták a ma is álló református templomuk alapkövét. A dunaszentgyörgyiek nagy számban vettek részt az 1848–49-es szabadságharcban, köztük volt a helyi születésû Csapó Vilmos nemzetõrparancsnok, akire ma kopjafa emlékeztet. Érdemes még megtekinteni a faluház idõszaki kiállításait, valamint az 1995-ben emelt római katolikus templomot. Hangulatos séta tehetõ a falu határában húzódó láperdõben, amely természetvédelmi terület, a Duna–Dráva Nemzeti Part része. Rendezvényei sorából kiemelendõ az április végén tartandó Szentgyörgy-napi búcsú, s az októberi szüreti fesztivál. Ö.J.
Székely galuska Dávid Gézáné Kati néni Kakasdon él. A községben évente rendezett „Székely disznóvágáson” valamint lakodalmakkor hívják szakácsnak. A jellegzetesen székely módra készített galuskát ajánlja az olvasónak. Nagyböjt után már „belefér”. Hozzávalók: 1,5 kg darált sertéshús/kicsit zsírosabb dagadó, lapocka, 0,25 kg rizs, 0,2 kg vöröshagyma, 3 db nagyobb fej savanyított káposzta, õrölt bors, õrölt paprika, piros arany, só, csombor (borsikafû)-ág, kapor. A káposztát leveleire szedjük, jól kimossuk vagy kiáztatjuk. A hagymát sárgára pirítjuk. Ha kihûlt, összekeverjük a darált hússal, a megmosott rizzsel és ízlés szerint fûszerezzük. A tölteléket tölcséresen vagy téglalapszerûen a levelekbe csavarjuk, ezek a galuskák. A fazék alját megrakjuk a torzsákkal és a levélmaradékok egy részével. Ide tesszük a csomborágat, kaprot és sertéskörmöt vagy farkat, kicsontozott elsõ csülköt (lehet füstölt is). Sorba rakjuk a galuskát, közé is lehet körmöt, csülköt tenni. A tetejét letakarjuk a maradék káposztalevelekkel, felöntjük langyos vízzel, és lassú tûzön fõzzük. Amikor félig kész, házi (kb. 2,5 dl) paradicsomlevet felhígítunk vízzel és ráöntjük. Készre fõzzük. Friss kenyérrel tálaljuk. Jó étvágyat! Továbbra is várjuk a megyére jellemzõ érdekes recepteket, beküldõjük fényképével együtt.
Lássuk, hogyan fõz a megye! Megyei Napló 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. • e-mail:
[email protected]
Márciusi „kék hírek” •
Nagykónyiban az EON munkatársának
kiadva magukat ismeretlen elkövetõk bementek egy házba, és amíg az egyik tettes elterelte az ott lakó figyelmét, addig a másik személy a hálószobában lévõ szekrénybõl eltulajdonított 440 000 Ft készpénzt.
• 2008. március 19-én egy kisdorogi lakos tett bejelentést a Bonyhádi Rendõrkapilált Kisdorogon egy vízelvezetõ árokban. A helyszínre szemle bizottság vonult ki. Megállapították, hogy az elhunyt személy helyi lakos, egy 49 éves férfi. Az esetet a Bonyhádi Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztálya vizsgálja. MÁV dombóvári telephelyérõl loptak
el különbözõ átmérõjû, összesen 300 méter hosszúságú, elektromos vasúti berendezésekhez használatos rézkábelt. A dombóvári rendõrök elõállítottak egy 31 és 44 éves büntetett elõéletû dombóvári színesfém tolvajt. Az elkövetõk lakóházuk udvarán leégették a kábelekrõl a szigetelõburkolatot, így tisztán 50 kg rezet nyertek. A zsákmányért 60 ezer forintot kaptak volna a méhtelepen, azonban az okozott anyagi kár 1,3 millió forint. Az egyik elkövetõ részben beismerõ vallomást tett, a másik tagad, akit õrizetbe vettek. Ez a cselekmény egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntethetõ.
TMRFK zöldszáma: 06-80/200-178
„Forró” közmeghallgatás az uránról (folytatás az 1. oldalról)
A lakosság megnyugtatására meghívást kapott a közmeghallgatásra Barabás András (balra), a kft. ügyvezetõ igazgatója, aki ismertette a kutatás céljait, jelen helyzetét, és próbálta meggyõzni a jelenlévõket az általuk használni kívánt bányászati módszerek ártalmatlanságáról. Mint mondta, Bátaszéken kívül még Abaligeten, Dinnyeberkiben, Geresdlakon, Máriakéménden, Pécsen és Szálka határában kértek engedélyt uránkutatásra. A munkálatok másfél évében 2,5 milliárd forintot költenek az említett területeken kutatófúrásokra. Ha ezek igazolják a várakozásokat, elképzelhetõk, hogy öt éven belül újraindul az uránkitermelés a DélDunántúlon. Mauthner Vince bátaszéki lakos kérdésére, hogy készültek-e elõzetes hatástanulmányok, és hogy kívánatos lenne egy civil ellenõrzési fórum létrehozása is, Barabás András így válaszolt: fontolgatják a civil ellenõrzés megvalósítását. Hatástanulmány készítésére azért nem gondoltak, mert szerintük a teljesen zárt bányászati módszer semmilyen káros hatással nem lenne a környezetre. Dr. Hegedûs Gyula (jobbra) felszólalásában kategorikusan kijelentette, hogy Bátaszék rossz utat jár. Nézete szerint a saját jövõjük elõl zárják el az utat, és valószínûleg az a tény hozta ide a kutatásokat végzõ céget, hogy környezetünkben megépülhet az atomhul-
ladék-tározó. Vajon ide jönnek-e a külföldi turisták, ha Bátaszéknél nemcsak atomhulladékot rejt a föld, de még uránbányászat is folyik? A Greenpeace
környezetvédõ szervezet képviselõje, Tömöri Balázs is kemény kérdésekkel és állításokkal bombázta az elõadót. Mint mondta, ennek a cégnek nincs
uránbányászati tapasztalata. A bányászat során nehézfémek és rádium is a felszínre kerül, kilúgozási technológiával pedig nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot. Megváltozhatnak a felszín alatti vizek – figyelmeztetett. Barabás Miklós válaszában emlékeztetett arra, hogy a bányajog elõírja a hatósági jóváhagyást. – Bizton állíthatom, hogy az alkalmazandó technológia nem old ki semmilyen káros anyagot, ez a fórum pedig nem alkalmas arra, hogy vegyi folyamatok mélyebb elemzésébe bocsátkozzunk – zárta válaszát az igazgató. Bognár Jenõ visszautasította dr. Hegedûs Gyula önkormányzatot illetõ támadását. Az úton szakemberek részvételével mentünk végig eddig is, és ezt tesszük ezután is – hangsúlyozta a polgármester. stang
Egyházi gondolatok: AMI ELMÚLT, AZ ELMÚLT?! (avagy húsvét után) Mit kezdünk mi az elmúlt ünnepeinkkel? Mert amíg közelgett, addig készültünk rá; amíg tartottak az ünnepnapok, addig benne volt az ember; de amint elmúltak, rögtön el is felejtjük. Ami mögöttünk van, azzal már nem törõdünk: túl vagyunk rajta, már nem érdekes… Nem tudom, hogy ki, mennyire gondolt már bele, de mindez valószínûleg a fogyasztói társadalomszemlélet egyik „mellékterméke”: ha megvettem és használtam, akkor félredobom és valami újat, valami mást keresek. Pedig az ünnepek olyanok, mint a gólya szárnya alatt tovasuhanó meleg légörvények: segítségükkel magasba rö-
pülhet az égbe vágyó. S innen, csak innen a magasból tud aztán szép lassan leereszkedni a gólyamadár, vagy éppen a hétköznapok pörgésében élõ ember. Ám ha nem értjük meg, nem érezzük át az ünnep emelkedettségét, akkor nem is tudunk repülni a hétköznapokban, csak taposhatjuk tovább a minket lehúzni akaró ingoványt. Jézus meghalt és feltámadott – ez múlt, de olyan múlt, amely kihat a jövõre. Mindannyiunk jövõjére. Mert a feltámadás mindenkit érinthet, aki hiszi és vallja, hogy az élet nem feltétlenül ér véget a halállal. A végtelen jövõ tárul fel a helyesen megélt és megtartott ünnepben.
A régiek valószínûleg ezért élték meg teljesebben életüket, mert erõt merítettek az ünnepekbõl. Nem letudták, hanem átélték annak mélységét, és ez fölröpítette õket a hétköznapok szürkesége fölé. Mi mit éreztünk a mostani húsvéti ünnepekbõl? Mirõl prédikált a pap? Melyik volt a legörömtelibb pillanat az ünnepben? Hol érintet legmélyebben az ünnep? Apró kérdések ezek, amelyeknek segítségével felidézhetjük az ünnep hangulatát, s ha megragadtuk emlékét, akkor belekapaszkodhatunk abba, hogy fölülemelkedhessünk a mindennapok gondjain, és így a feltámadás reménységével megélt mennyei valóság beragyoghatja életünket. Bocskorás Bertalan, nagydorogi lelkipásztor
Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata
„A szeretetet a színpadon nemcsak adom, kapom is…” Vendégem a szekszárdi Fõispán étteremben Sebestyén István kakasdi elõadó. Országos hírû népmûvészünk a bukoviniai székelyek életét, humorát, bölcsességét, könnyet és nevetést fakasztó dalait, meséit, verseit adja elõ, ízes, székely kiejtéssel, felejthetetlen perceket szerezve hallgatóságának.
tányságra, miszerint elhunyt személyt ta-
•A
MEGYEI NAPLÓ
M A G A Z I N
– Minden elõadásodat bemutatkozással kezded, megtennéd ezt most is? – Bukovinai székely szülõk gyermekeként tizediknek jöttem e világra. Az 1960-as, ’70-es években végeztem iskoláimat, s ebbõl „immán” láthatják, elmúlottam 18 esztendõs. – Látom, a humort most sem nélkülözöd. Aki csak egyszer is hallott, újra vágyik rá, mert annyi vidámságot, kedvességet, bölcsességet hordoznak dalaid, történeteid. Az ember azt gondolná, kimeríthetetlen a tárháza annak, amit gyermekkorod óta egyre csak bõvítesz… – Mindent a szülõi házból hoztam. Édesanyámnak szép hangja volt, édesapám szerette a verseket. Az anyatejjel szívtam magamba a népdalokat, s nálunk minden este olvasás, mesélés volt. A vasárnapi ebéd három óra hosszat is eltartott, s nemcsak azért, mert sokan voltunk. Édesapám mindig régi történeteket mesélt a családról, az õsökrõl, sokszor válogatatlanul. Édesanyámnak néha rá is kellett szólni: „Anti, te Anti, ki vagy térve a borozdából!”. Ez azt jelentette, hogy nem éppen gyermekfülnek való mesébe kezdett apám. – Iskolás éveidet hogyan élted meg?
– Szerepléssel. Minden ünnepen szavaltam vagy énekeltem, sõt amikor nagyobbacska lettem, esküvõkön is. Aztán szakmát tanultam, cipõgyártó lettem a Bonyhádon. Amikor a gyár tönkrement, váltanom kellett. Otthonról kaptam az indíttatást, hogy próbálkozzam a székely dalok, mesék, történetek színpadi elõadásával. Versenyekre jártam, sok díjat nyertem. Ma már nem já-
– Rengeteg meghívást kapok, a legkülönfélébb rendezvényekre, akár közösségektõl, akár magánemberektõl. A versenyeken való részvétel, az elismerések azért voltak fontosak, hogy megméressem magam, s tudjam, jó úton haladok. – Külföldön is felléptél már több helyen. Melyek voltak a legemlékezetesebbek? – Az élet ajándéka volt, hogy 2006 karácsonyának szent estéjén Dubaiban
rok, másnak is meg kell mérettetnie magát. Aztán a Magyar Mûvelõdési Intézet szigligeti meghívására „elmenvén” rájöttem, hogy népdalokat csak archív felvételekrõl szabad tanulni, mert azok az igazi értékek. A recsegõ hangok közül ki kell hámozni a lelket, s hozzátenni az enyémet. – Naptáradban szép számmal sorakoznak a felkérések …
léptem fel a nõvéremmel, hihetetlen sikerrel. Németországban, Münchenben az egy órásra tervezett mûsoromból három óra lett. A közönség szakadatlan figyelt, jegyzetelt, éreztem, ahogy a szeretet áradt felém. A szívemhez legközelebb álló mégis az Erdélyiek Világtalálkozója volt, ahol sok barátot is szereztem. Meghívtak a Csíksomlyói búcsúba, s énekeltem a templomban is.
– Nagyobb vagy kisebb közönség elõtt szeretsz elõadni? – Inkább a kisebb nézõszámot szeretem, mert az olyan, mint régen a fonóban, össze lehet kacsintani a hallgatósággal, közvetlenebb a visszajelzés. Sokat járok óvodákba, ahol a gyerekeknek dramatikus mesét mondok, hiszen úgy tudom õket a legjobban lekötni, ha bevonom õket a mesébe, szó szerint eljátsszuk együtt a történetet. – Ha most választhatnál, akkor mi lennél? – Csak az, ami most vagyok. Korábban kényszerpályának éreztem a színpadot, de már tudom, hogy ennek így kellett történnie, ez az én életem. A szeretetet a színpadon nemcsak adom, kapom is, s ebbõl építkezem tovább. – További terveid? – Szeretnék gyûjtõmunkát végezni, s minél több embernek átadni ezt a sok szépséget dalban, mesében, igaz történetekben, amit a székelység hagyott ránk örökül. Két CD-m jelent meg eddig: a „Serkenj lelkem” téli ünnepkörhöz kötõdõ népénekeket, a „Tréfás Székely Fonó” mulatságos Bukoviniai történeteket, énekeket tartalmaz. Az igazi számomra mégis az élõ találkozás a közönséggel. – Sebestyén István a fényképezéshez leveszi a kalapját, mint mondja, a közmondás ugyan azt tartja, hogy „Székely ember kalap nélkül nem ember”, õ viszont megtiszteli az olvasókat azzal, hogy kalapot emel elõttük. Mi pedig további sikereket kívánunk neki.
MEGYEI NAPLÓ
S P O R T
–
K Ö Z É L E T
–
M E Z Õ G A Z D A S Á G
Futottak a beteg gyerekekért A bonyhádi Vasember, Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok és csapata, az Easy Star Sportegyesület jótékonysági futást hirdetett március 16-ra. A rajt reggel 6 órakor volt Pakson, a cél pedig a régiós feladatokat ellátó pécsi Gyermekklinikánál. A „Fuss az egészségedért – fuss a gyermekekért” szlogenû jótékonysági kezdeményezés elérte célját, hiszen a sportolóknak sikerült felhívniuk az emberek figyelmét az egészségügy és a pécsi Gyermekklinika mostoha helyzetére. Tamás Zsolt, a kiváló Tolna megyei sportoló háromgyermekes édesapa. Dorottya lányát és Attila fiát annak idején 1-2 hetes gyógykezelésre is ott kellett hagyniuk a pécsi Gyermekklinikán, ahol az egész dél-dunántúli régióból fogadják a kis betegeket. Ennek apropóján jött a jótékonysági futás ötlete, amelyhez sokan csatlakoztak, ki sportcipõt húzva, ki adományokkal. A Paks és Pécs közötti 110 kilométeres távot négyen teljesítették: a bonyhádi Tamás Zsolt, a szegedi Fendrik László, és a hidasi Szitó Ervin futva, illetve görkorcsolyával a bonyhádi Baranyai András. A becsatlakozási pontokon – Pakson, Szekszárdon, Bonyhádon és Pécsett – összesen közel 200-an futottak rövidebb távokat együtt a sportolókkal, vagy adták át adományaikat a pécsi Gyermekklinika sebészeti osztályán fekvõ kicsiknek.
A Paks–Szekszárd közötti útszakaszon az erõs szembeszél nehezítette a futók dolgát, így ki is használták a három kilométerenként megálló kísérõ autónál a frissítési lehetõséget. Pakson a Fortuna Rádió munkatársai integettek az indulóknak, Szekszárdon Haag Éva alpolgármester asszony fogadta a futókat, míg Bonyhádon Varga Szilárd alpolgármester kínálta az önkormányzat által felajánlott harapni- és innivalókat. A Mecseknádasd után következõ emelkedõk ismét megnehezítették a sportolók dolgát, az Easy Star SE futói néhány kilométerenként cserélték egymást, és mintegy húzóerõként futottak együtt Tamás Zsoltékkal.
A sportolókhoz Pécsett még csatlakoztak futók, majd 19 óra után ért a csapat a gyermekklinikához. Az itt várakozó szépszámú érdeklõdõ vastapssal honorálta teljesítményüket. Tamás Zsolt a sebészeti osztály vezetõ profeszszorának, Pintér Andrásnak adta át az adományozók által küldött ruhákat, játékokat és pénzbeli felajánlásokat. Mint elhangzott, több mint tíz alapítvány segíti a gyógyító munkát, ami nélkül a klinika ellátási színvonala jelentõsen alacsonyabb lenne. A Tolna megyébõl induló jótékonysági futás a sebészeti osztály Visszatérés Alapítványát támogatta. Máté Réka
„Korszerû” sztárok Hamar megtanultuk a Zuschlag nevet. Ilyen ismertség megszerzéséhez Magyarországon egy jó színésznek tíz, egy jó írónak száz év kell. De hát ez a kor errõl szól. A negatív fõhõsök tündöklésérõl. Volt idõszak a Kárpátok ölén, amit olyan nevek fémjeleztek, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petõfi Sándor, Batthyány Lajos, Jókai Mór. Most a sikerdíjas Tocsik Márta, a postabankos Princz Gábor és a whiskys rabló Ambrus Attila a menõ. Tocsik 800 milliót kaszált, Princzet 36 milliárdos hûtlen kezeléssel vádolták, Ambrus meg ott szerénykedik a dobogó harmadik fokán a maga 200 milliójával. Nyüzsögnek a sztárügyvédek, s bebi-
zonyítják a kéményseprõrõl, hogy most jött ki a patyolatból. Bûntudatuk nekik sincs, védenceiknek sincs, s ami még nagyobb probléma: a társadalmi megítélés, elítélés nem egyértelmû. Sokan, fõleg a fiatalok közül, ügyes üzleti húzásnak tekintik az ilyesmit. Picit homályos, de célravezetõ módszernek. Mint egy tõzsdei spekulációt. Az áhított álom, a meggazdagodás elérése – valamilyen eszközzel… A napokban egy pályakezdõ könyvelõvel beszélgettem a közpénzek megcsapolóiról. Mosolyogva kérdezte: – Ki nem csinálta volna meg az õ helyükben? Wessely
Mezõgazdasági munkálatok áprilisban
kért. Ilyen versenyzõ Tamás Zsolt is, aki 2007ben ultratriatlon világbajnok lett, de eredményét nem kísérte olyan nagy médiaérdeklõdés, mint más világbajnokokét. Gaál László, a Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetségének elnöke a felkészítõk és a sportolók nevében köszönetet mondott a Tolna Megyei Önkormányzatnak is, amely évrõl évre jelentõs összeggel támogatja a megye sportéletét. A díjátadáson 27 sportági szövetség által megválasztott 62 sportoló és 41 edzõ vehetett át elismeréseket.
Micsoda megfigyelés VÍZSZINTES: 1. Murphy könyvébõl egy alapigazság. 11. Lengyel író (MROZEK). 12. Elõidéz. 13. Alacsonyabb rangú tisztviselõ volt egykoron. 14. A kerítés alkotórésze lehet. 16. Szolmizációs hang. 17. Angol tagadószó. 18. Beszél a varjú. 20. Gléda. 21. Fosztóképzõ-tlen párja. 23. Idegen férfinév. 24. Üdítõital féle. 25. Ebédhez készülõdik. 26. Ezen a napon. 27. A fa része. 28. Francia város. 30. Filmérzékenységet jelöl. 32. Török tiszt volt egykoron. 34. A tallium vegyjele. 35. Tiltószó. 36. Összekócol. 37. Az egyik évszakra vonatkozó. 39. Kellemetlen idõjárási jelenség. 40. Osztrák város. 42. Vármaradvány. 43. Erõszakkal eltávolít valahonnan. 45. Husáng. 46. Nézd csak! 47. Dúsan benõtt. 48. Város Nebraska államban. 50. A fali óra része lehet. 52. Hegyi pásztor. 53. Cremonai hegedûkészítõ család volt.
7. oldal
P R O G R A M O K
Ki mint vet, úgy arat
Tolna megye legeredményesebb sportolóit díjazták Köszönet illeti a szülõket, az edzõket, a sportegyesületek vezetõit és dolgozóit, akik folyamatosan ott állnak a sportolók mögött – kezdte köszöntõjét dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke Az Év Tolna Megyei Sportolói díjátadáson. – Büszkén tekinthetünk azokra a fiatalokra, akik szép számban komoly eredményeket értek el országos és világversenyeken, és így öregbítették Tolna megye hírnevét. Õk pedig a legtöbb esetben nem a szórakoztatóipar részét képezõ látványsportokban küzdöttek az eredménye-
–
FÜGGÕLEGES: 2. Neheztel valakire. 3. A traktornál nagyobb sebességgel közlekedõ jármû. 4. Esõn álló. 5. Labdarúgó hátvéd. 6. A berkélium vegyjele. 7. Fegyverhordozó ifjú a várkapitány mellett. 8. Szobrászmûvész volt (Amerigo). 9. Személyes névmás. 10. Egymás után történõ elmondás. 11. A gondolat folytatása. 14. Van ilyen kutya is. 15. …-móg, zsörtölõdik. 19. Opera részlet. 20. Ételízesítõ. 22. Olasz politikus volt (Pietro). 24. Gazt írt a kertben. 29. Fehérnemû féle lehet. 31. Verdi opera címe. 33. Negyven rablóval emlegetett keleti mesehõs. 38.A szigetvári hõs névbetûi. 39. Szõnyeget tisztít. 41. Egyszóval, tehát. 43. Egykori fradi focista volt (Lajos). 44. Debreceni elõljáró (Lajos). 47. Maró anyag. 49. Magyar Optikai Mûvek, egykori üzem. 51. Gyalogolni kezd! 52. CT.
A világversenyeken 1–6. helyezést elért sportolók 2007-ben Cselgáncs – Kovács Márton (ASE). Kajak-kenu – Boros Gergõ (ASE), Jámbor Attila, Györe Attila, Homoki Tamás (Allois Dallmayer–Tolnatext KKSC). Triatlon – Tamás Zsolt (Easy Star SE). Karate – Horgász Dezsõ (Bátaszéki SE). Rádióamatõr – Weisz László (Szekszárdi Rádió Klub), Weisz András, Lakatos László, Gyõri Balázs (Szekszárdi RK.), Vajda István (Atomerõmû Rádióamatõr Klub) R.B.
Száguldás a Hegyháton (folytatás az 1. oldalról)
A második napon két gyorsasági szakaszon (Gyönk–Miszla és Gyönk–Hõgyész), 9 gyorsasági futamon, 14 kategóriában mérik össze tudásukat a kormánykeréknél ülõk s a navigátorok. Fontos szerepet kap a mûszaki háttér, a szerelõk szaktudása is, akiknek csak a rövid szünetekben adódik pillanatnyi alkalom, hogy a száguldásban megviselt 800 cm³-tõl a 2000-es turbó, négykerekes vérbeli versenyautóig minden jármûvet újra üzemképessé tegyenek. A látványosnak és izgalmasnak ígérkezõ verseny a nézõknek este 7-ig kínál tartalmas szórakozást. A fokozott közúti biztosítás mellett a szervezõk arról is gondoskodnak, hogy a futamok közti szünetekben a civil forgalom is akadálytalanul haladjon. A 8 éve alakult Tamási Motorsport Egyesület tagjai nemcsak a verseny zavartalan és balesetmentes lebonyolításában bíznak, hanem abban is, hogy a jövõben is lesz alkalmuk ilyen rangos rally viadal megtartására. Ö.J. Tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a Megyei Napló 2008 februárjától Tolna megye minden településére eljut.
MEGYEI NAPLÓ Tolna megye közéleti lapja Beküldendõ a vízszintes 1. és a függõleges 11. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2008. április 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk szerencsés megfejtõi: Õri Antalné (Tengelic), Mayer Katalin (Sióagárd), Zrínyi Józsefné (Decs) A Séd Nyomda saját gyártású könyveit a nyerteseknek postán juttatjuk el.
M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l :
[email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu
ISSN 1585 – 5481
Az április mezõgazdasági szempontból a legmozgalmasabb hónap. A szántóföldön a tavaszi talajelõkészítések, alapmûtrágyázások, gyomirtószer kijuttatások, magágy elõkészítések és a vetések munkálatait kell elvégezni. Az õszi vetések fejtrágyázásának és gyomirtásának is ekkor van az ideje. A kis kertekben is a talajmunkák és a vetések a legfontosabb teendõk. Az ültetvényekben a korai tavaszodás miatt a gyümölcsösök elvirágzanak (remélhetõleg mérsé-
kelt fagykárok mellett), majd a gombás betegségek elleni védekezésekre kell figyelmet fordítani. A szõlõk metszését, kordonokon a lekötözést sürgõsen be kell fejezni, hiszen a fakadás várhatóan korai lesz. Statisztikailag április idõjárása nagyon szeszélyesen, esetleg hûvösen alakulhat, átlagos csapadék, vagy annál több lehullása mellett. Az elmúlt évek csapadékszegény és meleg áprilisai után ennek van nagyobb esélye. Ezért a tavaszi munkák megfelelõ idõben történõ elvégzését jó munkaszervezéssel kell hatékonnyá tennünk. Kõvári László
Kátyúzás tél után, javuló útminõség A tél utáni felfagyások következtében sok újabb kátyú jelent meg Tolna megye közutain. Az enyhülés óta már megkezdõdött a hibák kijavítása. Szekszárd térségében eddig mintegy 80–90 tonna meleg aszfaltot használtak fel, folytatódnak a munkálatok a megye egész területén. Burkolatfelújítás idén a 63as fõúton a 6-os úti elágazótól a 4-es km-en várható. Itt kevert záró réteget építenek. A 611-es fõúton a dombóvári városhatártól a megyehatárig is megerõsítik a burkolatot, öszszesen 150 millió Ft-ért. A Tolna Megyei Közútkezelõ Kht. három nagyobb hídépítést is tervez 2008-ban. Ezek a
döbröközi Kapos-híd, a kajdacsi és a sárszentlõrinci és a Sió-híd, mintegy 350 millió Ft-os költségvetéssel. B.M.
Április 28-án hétfõn 19 órakor CLAUDE MAGNIER: OSCAR – zenés bohózat a Budaörsi Játékszín elõadásában. Szereplõk: Böröndi Tamás, Straub Dezsõ, Bánfalvy Ági,
Harmath Imre, Csala Zsuzsa, Farkasházi Réka/Helyes Georgina, Éless Béla, Ábel Anita, Valler Gabriella, Virág László. Rendezte: Straub Dezsõ Jegy 2000 Ft
MÛVÉSZETEK HÁZA Szeretettel meghívjuk nagy költõnk születésének 125. évében a BABITS ÉV 2008. nyitórendezvényére, amelyet a Költészet Napján, április 11-én, pénteken 17 órakor tartunk. Köszöntõt mond: Gacsályi József költõ. Babits és Szekszárd kapcsolatáról Heilmann József középiskolai tanár beszél. Zenés irodalmi percekben közremûködik: Németh Judit, Tóbiás Györgyi, és a Komjáth(y)iak Ugyanezen a napon sajtótájékoztató
lesz, ahol a Babits Év 2008. országos eseményeit ismerteti és a rendezvényekre invitál: Fusz György, a Babits munkabizottság elnöke és Heimann Zoltán elnökségi tag. A sajtótájékoztató után: „Én is iszom veletek…” – borénekek. Orbán György (vers) és Kovács Gábor (gitár, ének) Költészet napi mûsora. A belépés díjtalan!
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
További információk: 74/529-610. A mûsorokról részletesen: www.babitsmuvhaz.hu
