FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja ____________________________________________________________________________________________________
Összefoglaló Magyarország Kormánya és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett 2012. július 12-én, csütörtökön elfogadott törvényjavaslatairól
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat A törvényjavaslat öt törvény módosítását tartalmazza: közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény; a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. Törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII törvény és a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény több jelentős módosítást tartalmaz. Részben a külföldi rendszámú gépjárművek használatának szabályait rendezi, elmozdulva az állampolgárokat ezzel kapcsolatban sújtó adminisztratív teher csökkentése irányába. A közutak mentén elhelyezett reklámtáblák tilalmára vonatkozó szabályokat az eddig szerzett tapasztalatok alapján pontosítja a javaslat. A közutak kezelőinek valamivel szélesebb körben biztosítanánk lehetőséget a biztonságos közlekedési feltételek fenntartásának biztosítására. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának indokát részben a közútkezelők megnövekedő feladatainak ellátáshoz szükséges felhasználási igények adják (adatigénylés a balesetveszélyesen vesztegelő, elszállítandó gépjármű üzemben tartójáról), másrészt olyan technikai módosítások, melyekkel a jövőben nagyrészt elkerülhető, hogy az adásvétellel érintett gépjárművek bírságolása, pótdíjazása esetén az eljáró szerv az üzembentartó változása miatt legyen kénytelen késedelmet szenvedni. A gyorsforgalmi közúthálózatról szóló 2003. évi CXXVIII. törvény az elmúlt években bekövetkezett jogszabályi változások átvezetésén túl a hatálya alá tartozó projektlista aktualizálását jelenti. A törvény hatálya alá tartozó beruházások az ott meghatározott sajátos eljárási rend alapján engedélyeztethetőek, amely jelentős időmegtakarítást jelent. A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása többek között Európai Uniós jogharmonizációs célokat szolgál. A gazdasági stabilitásról szóló törvény alapján a felügyeleti díjakat törvényben szükséges megállapítani, amely egyúttal kiszámíthatóbb pénzügyi kereteket jelent mind a hatóság, mind a vasúti társaságok számára. A módosítások olyan hazai ágazati szabályozási igények megoldását szolgálják, amelyek akadályokat jelentenek a hazai gazdasági szereplők számára, pl. a vasútépítési projektek gyorsítását, segítését célzó rendelkezések a közműkiváltás szabályozásával, vagy a sajátcélú hálózatok (régebben: iparvágányok) szabályozásában néhány értelmezési rendelkezés egyszerűsíti az engedélyezési szabályokat. A légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosítása szintén az Európai Unió irányelv átültetésével kapcsolatos pontosításokat jelentenek.
-1-
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat Az Alaptörvényben meghatározottak szerint a közrend és a közbiztonság fenntartásának kizárólagos jogosultja és kötelezettje a Kormány irányítása alatt álló rendőrség. A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság és közrend, valamint az államhatár rendjének a védelme és fenntartása. A Kormány által irányított rendőrség feladatainak eredményes végrehajtásában működnek közre azon rendészeti feladatokat ellátó személyek, akik feladataik ellátása során – törvényi felhatalmazás alapján – az általuk észlelt bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal szankcionálandó jogellenes cselekmény vagy önkormányzati rendeletben megállapított jogellenes cselekmény észlelése esetén, a helyszínen intézkedésre és szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazására jogosultak. A törvényjavaslat célja, hogy egy egységes szabályozás és követelményrendszer jöjjön létre a Magyarország területén tevékenykedő azon személyek vonatkozásában, akik – a rendvédelmi szerveken túlmenően – rendészeti jellegű tevékenységet is ellátnak és ennek során kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak törvény felhatalmazása alapján. E személyek a tevékenységük során az ágazati törvényekben meghatározott szakfeladataik mellett őrzési és vagyonvédelmi feladatokat is ellátnak. Az általuk észlelt jogsértések elleni fellépés érdekében e törvények biztosítják számukra az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának a lehetőségét. Jelenleg hat törvény tartalmaz rendelkezéseket a különböző, az állampolgárok alapjogait is érintő intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozóan, azonban az azonos tárgykört érintő szabályok az ágazati törvényekben jelentősen eltérnek egymástól. Az intézkedések között találjuk a cselekmény abbahagyására történő felszólítást, az elkövető feltartóztatását, az igazoltatást és a személyazonosság igazolására történő felszólítást, a jármű feltartóztatását, ruházat, csomag, jármű átvizsgálását, a jogtalanul szerzett, vagy az elkövetéshez használt dolog visszatartását és az előállítást. A kényszerítő eszközök között szerepel a testi erő, a könnygázszóró, a szolgálati kutya, a bilincs, az elektromos sokkoló, a gáz-és riasztó fegyver, a szolgálati lőfegyver és a vadászlőfegyver. A tervezet a fentiekkel összefüggésben tartalmazza továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítását is, amely lehetővé teszi a rendőrség részére az intézkedést a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távolmaradó, vagy onnan engedély nélkül eltávozó tanköteles tanulóval szemben. Így a rendőr azt a 14. életévét be nem töltött tanulót, aki nagykorú nélkül tartózkodik közterületen tanítási időben, vagy aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól engedéllyel maradt távol, vagy arról engedéllyel távozott el, a nevelési-oktatási intézménnyel történt előzetes egyeztetést követően a nevelési-oktatási intézmény vezetőjéhez kísérheti. Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat A törvényjavaslatban az Országgyűlés az állami vagyonról szóló törvény alapján rendelkezik az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. A törvényjavaslat továbbá egyes törvényi rendelkezéseknek a gyakorlati tapasztalatok alapján történő pontosítását tartalmazza. Az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. A törvényjavaslat első részében egyes egyházaknak és társadalmi szempontból kiemelt szervezeteknek juttat állami tulajdonban álló ingatlant az állam.
-2-
A törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával az új cégbírósági és adóhatósági szabályok alóli felmentés lehetőségét teremti meg azzal, hogy az államháztartás alrendszerébe tartozó szerv számára törvényi mentesítési okokat sorol fel. A Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel
az
MFB
Zrt.
által
forrásszerzés
céljából
külföldről
és
belföldről
felvett
hitelekből,
valamint
kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. A törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Zrt. forrásbevonási ügyletei esetében a hitelező az állam által – kezességvállalási díj felszámolása nélkül – vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles. A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény módosítása részben pontosítás, részben technikai dereguláció. A nemzeti mobil fizetési szervezetről szóló szabályozás módosításának célja, hogy a jelenlegi rendelkezés garanciáinak megőrzésével rugalmasabb megoldást nyújtson. A módosítás értelmében nem csak közvetlenül az állam 100%-os tulajdonában álló szervezet jelölhető ki nemzeti mobil fizetési szervezetté, hanem az ilyen szervezet 100%-os tulajdonában álló leányvállalata is. A törvénymódosítás felhatalmazást ad a Kormány részére az Információs Hivatal vonatkozásában rendelet alkotására, amely korábban miniszteri hatáskörbe tartozott. Ennek megfelelően módosításra kerül a miniszteri felhatalmazásra vonatkozó rendelkezése is azáltal, hogy kikerül az Információs Hivatalra vonatkozó szabályozási felhatalmazása a hatásköréből. Az Eximbank és a Mehib Rt. Esetében a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyszemélyi ügyvezetési típus (vezérigazgató) helyett szakmai és gyakorlati okokkal tekintettel indokolt és szükségessé vált a visszatérés az eredetileg is alkalmazott testületi ügyvezetéshez, tehát a Gt. főszabálya szerinti igazgatóság létesítéséhez. Az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat A jelenlegi struktúrában a Hatóság minden erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy megtegye a stratégiaalkotáshoz szükséges előkészítő lépéseket, és a Hatóság birtokolja azt a képességet is, hogy az elkészült stratégia mentén – a jogszabályban foglalt - akcióterv keretében végrehajtsa a szükséges intézkedéseket. Megállapítható továbbá az is, hogy a minisztérium közjogi státuszából adódóan nem is alkothat önállóan stratégiát és ágazati politikát a Hatóság döntési kompetenciájába tartozó kérdésekben, ami alapjaiban azt a megoldást teszi szükségessé, hogy a stratégia és ágazati politika megalkotása és végrehajtása azon szervnél történjék, ahol az ehhez szükséges döntési, hatásköri, felhatalmazási és tulajdonosi kompetenciák rendelkezésre állnak. A hatóságnak ezen felül meg kell felelnie az Európai Unió keretszabályozásában szigorúan rögzített függetlenségi feltételeknek, ezért célszerű valamennyi szabályozói jellegű hatáskör áttétele a Hatósághoz, amelyet a Hatóság kiemelt autonóm (önálló szabályozói szervi) jogállása is szükségessé tesz. Jelenleg az egyetemes szerződéssel és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök még a Nemzeti Fejlesztési Miniszternél vannak, amelyek egyértelműen szabályozó feladatot jelentenek, ezért a törvényjavaslat ezen hatásköröket is a Hatósághoz telepítené. Az egyetemes szerződéssel és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök (ideértve a jogalkotási hatáskörök) Hatósághoz történő áthelyezését elsősorban a Hatóság autonóm jogállása indokolja. Tekintettel arra, hogy a frekvencia- és spektrumgazdálkodással kapcsolatos hatáskörök teljessége már jelenleg is a Hatóságnál van, indokolt az ehhez nagyon szorosan kapcsolódó koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok Hatósághoz telepítése is. Az egyetemes szerződésekkel kapcsolatos hatáskörök áthelyezése a Hatósághoz az egyetemes szolgáltatás általi finanszírozása és ellenőrzése miatt indokolt. A katasztrófariasztással kapcsolatos módosítás indokoltságát az adja, hogy a lakosság riasztása jellemzően még a minősített időszak, így a különleges jogrend bevezetése előtt szükséges. Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor a katasztrófa helyzet kialakulása, illetve a már folyamatban lévő katasztrófahelyzetben bekövetkező gyors változás miatt a
-3-
lakosság riasztása nem tűr késedelmet. Ekkor célszerűen alkalmazható lenne az ország légi riasztására szolgáló rendszer (Országos Légiriasztási Rendszer, OLGI), amely egy központi vezérléssel azonnal megszakítja az előre meghatározott televízió- illetve rádióadó műsorát, és azok hangsávjában leadja a közleményt. Az OLGI rendszer jelenlegi működtetése a több szerv között felosztott felelősség miatt rendkívül bonyolult. Indokolt ezért a kérdés komplex módon történő rendezése úgy, hogy az OLGI rendszer működtetése (beleértve a jogi aspektuson túl annak költségvetési fedezetét is) teljes egészében a Hatóság kezébe kerüljön. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a szabályozási felhatalmazás rugalmatlan, folyamatosan „késésben lévő” állapotot teremt, ezért indokolt a fenti érintett szolgáltatók kijelölésének feladatát és felkészülési feladatainak meghatározását is a Hatóságra ruházni. A műsorterjesztő kizárólag abban az esetben terjesztheti a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokban közzé nem tehető - VI. kategóriába sorolt vagy annak minősülő („felnőtt műsorok”) - műsorszámot, amennyiben a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat A Kamara létrehozásának célja az volt, hogy az állatorvosok önkormányzati elveken alapuló és köztestületi formában működő szakmai szervezete bekapcsolódjon az állategészségügyi feladatok ellátásába, szervezze és intézze az állatorvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, valamint szakmai támogatást nyújtson az állatorvosok számára. Az 1995. évi XCIV. törvény hatálybalépését követően többször is módosításra kerültek a törvény egyes szakaszai, azonban időszerűvé vált a törvény átfogó felülvizsgálata, amely eredményeként kidolgozásra került az új kamarai törvény. Ennek okai három csoportba sorolhatók. 1.Egyrészt megállapítható, hogy a több mint tizenöt éve megalkotott kamara szervezeti felépítés elavulttá vált. Az új törvény lehetőséget ad a Kamara szervezeti megújítására, lényegesen gazdaságosabb és hatékonyabb működtetésére azáltal, hogy oldódik a területi szervezetek létrehozásának és működésének megyehatárhoz történő kötése. A Kamara szervezete tehát továbbra is két szintre épül, a területi szervezetekre és az országos szervezetre. Mind a területi, mind az országos szervezet jogi személyiséggel rendelkezik, amely az önállóság garanciális eleme. 2. Másrészt az új törvény a magán-állatorvosi helyett szolgáltató-állatorvosi tevékenységet definiál, amelynek indoka a fogalmi pontosítás és a szemléletváltás. Ezzel a szabályozás meghaladja a köz-magán elavult dichotómiáját. 3.
Harmadrészt
a
törvény
szabályozza
a
szolgáltató-állatorvosi
tevékenység
végzésének
követelményeit, a szolgáltató-állatorvos jogait, kötelezettségeit csakúgy, mint a szolgáltatás gyakorlásának jogi formáit és intézményi kereteit. A Kamara tehát kettős feladatkört lát el: 1. Államtól átvett közigazgatási, illetve más szakmai feladatként részt vesz bizonyos járványvédelemmel összefüggő szervezési feladatokban, vezeti a szolgáltató-állatorvosok névjegyzékét, megalkotja az általános szakmai és állatorvos-etikai szabályokat. 2. A Kamara általános szakmai érdekképviseleti funkciójának betöltését jelenti többek között az, hogy részt vesz az állatorvosok szakmai tevékenységét érintő jogalkotásban, valamint az állatorvosképzés, szakképzés, szakmai továbbképzés követelmény-szintjének kialakításában.
-4-
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat A törvény alapvetően megváltoztatta a közismereti tantárgyak tankönyveinek akkreditálási eljárásának és a tankönyvrendelésnek a tervét. A tankönyvek eddigi akkreditációja mellett megjelent a miniszter által meghirdetett pályázat útján történő akkreditáció. Abban az esetben, ha a miniszter akkreditálta a tankönyvet, az felkerül a tankkönyvjegyzékre. Adott évfolyam adott tantárgyából, ha van a miniszter által akkreditált könyv a tankönyvjegyzéken, más tankönyvet az iskolák nem rendelhetnek. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról A törvény két legfontosabb eleme a felsőoktatási vagyongazdálkodás szabályainak módosítása, melynek értelmében nagyobb pénzügyi szabadságot élveznek az intézmények, mint azt állami intézmények vagyongazdálkodásának általános szabályai előírják. Ezzel lehetővé válik, hogy a felsőoktatási intézmények fejlesztéséhez uniós pályázatokon az önrész rendelkezésre álljon. További döntő változás, hogy törvényi szintre került a hallgatói ösztöndíj-szerződések részletes szabályozása. A törvény mindezen túl módosítja a működés több részletszabályát, és csökkenti a tanítóképzés képzési idejét 8 félévre. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvény A törvény legfontosabb eleme annak meghatározása, milyen módon valósul meg a nevelési-oktatási intézmények átadása után a fenntartás és működtetés feladata az állam és az önkormányzatok között. Az óvodák fenntartása és működtetése önkormányzati kézben marad. Az iskolák, kollégiumok fenntartása az állami intézményfenntartó központ kezébe kerül, amely a feladatait részben a járási intézményfenntartókon keresztül gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ biztosítja a pedagógusok bérét, gyakorolja a munkáltatói feladatokat, és biztosítja az eszköz- és felszerelésjegyzékben foglaltakat. Az önkormányzatok – az önkormányzati törvénnyel összhangban – maguk határozzák meg a tulajdonukban lévő iskolák működési költségeit. A 3000 fő alatti települések iskolái állami kézbe kerülnek, működési költségeiket az állam biztosítja, a 3000 fő lélekszám feletti települések biztosítják intézményük működési költségeit. Lélekszámtól függetlenül valamennyi önkormányzat 2012. szeptember végéig nyilatkozhat arról, hogy intézményétnek működtetését vállalja-e, de döntést úgy kell hoznia, hogy arról véglegesen október végéig kell nyilatkoznia. Azon önkormányzatok, amelyek más önkormányzat útján látják el az illetékességi területükön élők iskoláztatását, hozzájárulnak annak működési költségeihez. Az intézmények fejlesztése nem feladata az önkormányzatoknak, ám ahhoz pályázati úton támogatást igényelhetnek. Ha az önkormányzat az intézményét átadja, a vagyon használatának jogát is átadja. A fenntartás és a működtetés részletes feladataira ugyancsak kitér a törvény. Egyházi fenntartásba az intézmény akkor adható át, ha ezt az intézményhasználók többsége támogatja, és nem okoz aránytalan terhet azok számára az óvodába, iskolába járás, akik ezt nem kívánják igénybe venni, és az új körülmények között számukra a nevelést és az oktatást hasonló színvonalon biztosítják. Az aránytalan teherre vonatkozó szabályt a törvény kiterjeszti azokra is, akik intézményátszervezés más részesei. A törvény előírja a köznevelési szerződések tartalmát is különböző intézményfenntartási-működtetési relációkra. A törvény lépést tesz a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának törvényi szintű rendezésében. Eszerint fejlesztő neveléssel is teljesíthető a kötelező óvodáztatás. A törvény pontosítja az óvoda-bölcsőde, valamint a magánintézmények létesítésének szabályait.
-5-
A törvény mindezeken túl az intézmények működésének, az adatok nyilvántartásának számos részletszabályát módosítja. Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat A 2012. évi központi költségvetésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény elfogadása óta eltelt időszakban felmerült finanszírozási és szabályozási problémák haladéktalan rendezése érdekében szükséges a költségvetés módosítása. A törvényjavaslat több pontjában változik a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium elnevezés Emberi Erőforrások Minisztériuma elnevezéssé. A törvényjavaslat rendezi az önkormányzati alrendszer átalakításával, valamint az intézmények, létesítmények és feladatok állami átvételével kapcsolatos problémák körét. A módosítások értelmében az uniós projektek finanszírozási helyzete javul, valamint PPP konstrukcióban létesült sport és oktatási projektek egyedi eljárása megszűnik. A humán normatívák 30,2 milliárd forinttal növekednek, melybe beletartoznak a szociális humán normatívák, az egyházi szociális támogatások illetve a közoktatási humán és egyházi kiegészítő támogatások is. A törvényjavaslat teljes összhangban van a kormányprogram költségvetési célkitűzéseivel. Habár a módosítás érinti az államháztartás központi alrendszerének bevételi és kiadási oldalának főösszegeit, az a költségvetési hiányt nem módosítja, hiszen a már korábban meghatározott 2,5%-ot továbbra is megtartja. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény értelmében véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről. A Tanács véleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenebb alakulása miatt kockázatosnak tart minden kiadásnövekedést. A törvénymódosítás tervezete számos ponton, jelentős mértékben emeli a kiadási és bevételi előirányzatokat a pénzforgalmi egyenleg változatlanul hagyása mellett. A módosítás valószínűsíthetően kismértékben növeli a 2012 végére várható államadósságot, azonban továbbra is teljesíthető az adósságráta csökkenése. A törvénymódosítás tervezete a 2012. évre elfogadott központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 145.442,2 millió forinttal módosítja. A törvényjavaslat szerinti módosítás bevételi többletének több mint kétharmadát az általános forgalmi adó bevétel emelése biztosítja, mivel a korábban elfogadott áfa szabálymódosítás (a visszautalási határidő bizonyos esetekben 45 napról 75 napra nőtt) következtében a várható pénzforgalmi áfa bevétel 98,4 milliárd forinttal emelkedik. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket 47 milliárd forinttal emelkednek (frekvenciaértékesítésből eredő többletbefizetés, valamint a terven felüli osztalék befizetések hatása). A Tanács véleménye, hogy ugyancsak kockázatos terület az Uniós fejlesztések fejezeten belül az EU Önerő Alap alcímen 50 milliárd Ft-tal új jogcímen történő kiegészítése, mivel a tényleges igények felméréséről nem kapott dokumentumokat. E többletkiadás eredményszemléletű hiányra gyakorolt hatása nem egyértelmű.
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat A 2012. január 1-jével hatályba lépett világörökségi törvény rendelkezése értelmében a kultúráért felelős miniszter – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter közreműködésével – felülvizsgálja a világörökségi helyszíneken található, állami tulajdonban lévő vagyonelemek hasznosítására vonatkozó bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb használati jogviszonyt alapító szerződéseket. A törvény ennek elvégzésére eredetileg a hatályba lépéstől számított hat hónapot irányzott elő. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat nyolc világörökségi
-6-
helyszín nagyszámú ingatlanát érinti, ez az időkeret nem bizonyult elégségesnek. Ezért a törvényjavaslat a hatálybalépéstől számított tizenkét hónapra terjeszti a felülvizsgálatra szánt időkeretet, vagyis további hat hónappal meghosszabbítja a vonatkozó határidőt.
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról A hazai ebtenyésztés területén az elmúlt másfél évtizedben súlyos, az ágazat normális működését gyakorlatilag ellehetetlenítő belviszály alakult ki, melyet ezidáig sem jogalkotási eszközökkel, sem pedig szankciók alkalmazásával, illetve törvényességi felügyeleti jogkörben nem sikerült orvosolni. Az Átv. jelen módosításával az Országgyűlés lehetőséget kíván adni az ebtenyésztő szervezetek számára az egymással való kiegyezésre legkésőbb 2013.június 1-i határnappal. A tenyésztő szervezeteknek az egymással való normális együttműködés megvalósításán túl ezen időpontig olyan állami elismerésre alkalmas szervezetben való működésben kell megállapodniuk, amely képes a hazai ebtenyésztő társadalom számára a magas szakmai színvonal biztosítása mellett a legköltséghatékonyabb formában szolgáltatni a tenyésztőszervezeti feladatokat, ide értve különösen a mind hazai, mind pedig nemzetközi szintéren (FCI) elismeréssel bíró származásigazolási és törzskönyvezési rendszert is. Amennyiben megegyezés nem jön létre, a jelenlegi hatályos jogszabályok érvényesülnek, további mentesség adására lehetőség nincs. Erre a várható megegyezésre tekintettel szükséges a vonatkozó tényállások tekintetében 2013.június 1-jéig eltekinteni az állattenyésztési bírság alkalmazásától. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy a bírság szankció mellőzése nem mentesít a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek betartása alól, és nem annulálja az egyéb jogkövetkezményeket (pl. közokirat-hamisítás jogosulatlan törzskönyvezés esetén, továbbá semmisség polgári jogi következményei).
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslat A törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdákra és gazdálkodó szervezetekre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki. A javaslat az agrárkamarát önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatot ellátó köztestületnek minősíti, és megadja néhány, az alkalmazása szempontjából lényeges fogalom definícióját.
Új fogalom a javaslatban a gazda meghatározása, miszerint: „ gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató természetes személy, ide értve az egyéni vállalkozót is.”
A javaslat a „gazdálkodó szervezet” fogalmára – a Ptk.-val összhangban ugyan – saját meghatározást ad és ezáltal a Ptk.-hoz képest speciális szabályokat fogalmaz meg, a hozzátartozó értelmezésénél is a Ptk. definícióját veszi át.
Az agrárgazdasági tevékenység fogalma felöleli a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása,
a
szőlő
termelése,
feldolgozása,
az
erdőgazdálkodás,
a
halgazdálkodás,
a
vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket. Az agrárkamara törvényben foglalt felhatalmazása alapján szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el. Az agrárkamara részére közfeladatot abban az esetben állapíthat meg törvény, ha a közfeladat ellátásához
-7-
szükséges pénzügyi forrás biztosított. Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg. A kamara üzletszerűen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelő, feldolgozó kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. A kamara – gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében – gazdasági társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a kamara működésére fordíthatja. A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban hagyományosan nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek
érvényre
juttatásában
és
egyes
sajátos
ágazati
problémák
megoldásában.
A
magyar
nemzetgazdaság egyik meghatározó jelentőségű ágazata az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés, amely a társadalom számára közvetlenül érzékelhetően az elmúlt húsz évben, - azonban ténylegesen az elmúlt nyolcvan-száz évben - számos viszontagságon ment keresztül. A megújuláshoz pontos célok és ezzel együtt a feladatok újragondolása és újrafogalmazása szükséges. A magyar agrár- és élelmiszergazdaság megerősítésének egyik sarkalatos pontja az agrárkamarai rendszer újjáalakítása. A javaslat koncepciója értelmében az agrárkamarai rendszer újjáalakításának általánosan megfogalmazott célja a magyar agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdálkodók piacra jutásának elősegítése és versenyképességének növelése, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának elsődleges célkitűzéseit figyelembe véve a vidékfejlesztés ügyének előmozdítása, valamint az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek minél szélesebb körű integrálása.
Budapest, 2012. július 17.
-8-
