FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________
Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. május 6-án, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/10796. számú határozati javaslat Az új Alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét. A nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől teljesen elkülönülten folytatatta munkáját. Az adatvédelmi biztosi tradíciók és tapasztalatok azonban nem vesztek el, melyre az új információs törvény rendelkezései is garanciát adnak. A kifejezetten a súlyos jogsértésekre megfelelő választ adó, erős hatósági jog- és hatáskörök mellett ugyanis megmaradtak az ombudsmani típusú vizsgálati és fellépési lehetőségek is, az információszabadság területén ráadásul kizárólagos jelleggel. Az állampolgárok bizalma töretlen, ezt egyértelműen bizonyítja a 2012- ben NAIH-hoz beérkezett 2929 panasz és egyéb ügy magas száma vagy akár az adatvédelmi felelősök részéről megnyilvánuló fokozott érdeklődés is. A 2929 ügy közül 2550 vizsgálata 2013. január 31-ig befejeződött, így 2013-ra csupán 379 vizsgálat lefolytatása maradt hátra az elmúlt évből, tehát az ügyek 87 %-át sikerült az első év során megoldani. Ennek megfelelően az ügyek információs ágak szerinti megoszlása – az adatvédelmi nyilvántartási bejelentések nélkül – a következő: adatvédelmet érint: 2281, (78 %), információszabadságot érint: 344, (12 %), mindkét alapjogot érintette: 159, (5 %), egyiket sem érintette: 145, (5 %). A közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot tehát a vizsgált ügyek 17 %-a érintette, mely jelzés értékű változás a korábbi években tapasztalt, általában 10 % körüli arányt figyelembe véve.
1
Az elmúlt évben összesen 207 jogszabály-véleményezést is érintő ügyet vizsgált a hatóság és összesen 46 jogszabály-módosítást kezdeményezett. A vizsgált ügyekben 226 adatvédelmi tárgyú és 14 közérdekű adatokat érintő bejelentés vizsgálatát utasította el, amely az összes vizsgált ügy kevesebb, mint 8 %-a. 2012-ben a hatósági eljárások száma: 33. Az eljárások többsége panasz, bejelentés alapján indult meg, 5 esetben volt az eljárásindítás előzmény nélküli. A 33 ügyből a 2012. december 31-i állapot szerint 17 ügy volt folyamatban. Az összesen 13 határozat közül 11 tartalmaz bírságkiszabást. Maximális bírságot (10 MFt) egy alkalommal szabott ki a Hatóság, minimális bírságot (100 eFt) három alkalommal, a többi bírságösszeg a két érték között szóródik. Kiemelt ügy volt az adatvédelem területén Google Street View (a továbbiakban: GSV) szolgáltatása, valamint a munkahelyi kamerázás és ellenőrzés. Az információszabadság területén a 2012-es év egyik legkiemelkedőbb ügycsoportja azon információszabadságot érintő ügyek voltak, amelyek a kizárólagos, de legalább többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokhoz érkező adatigénylések megtagadását, nem teljesítését érintették. Politikai jelentőséggel bíró ügyek voltak 2012-ben: - a Századvég- ügy: melynek során bírósági eljárás indult, amelynek eredményeként első fokon a bíróság a dokumentumok kiadására kötelezte az NFM-et. - miniszterelnöki delegáció ügye: A hatóság álláspontja szerint bárki által megismerhetőek azon üzletemberek neve, akik a delegációval tartottak, mivel nem magánszemélyként vettek részt a delegációban - A „szociális konzultáció” adatkezelése - Gyöngyöspata önkormányzata a TASZ adatigénylését (közmunkások fakitermelése) bírósági eljárás után adta meg 2012-ben számos európai és uniós vizsgálóbizottság (schengeni szakértő csoport, LIBE, Velencei Bizottság) vette górcső alá a hatóság működését, törvényünket és a végső következtetés minden esetben pozitív volt A jogszabály rendelkezésein a NAIH tapasztalatai szerint ugyanakkor van még javítanivaló. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolójának elfogadásáról szóló H/10798. számú határozati javaslat Szakmai vélemények között már évekkel ezelőtt felmerült az igény az adatvédelem területén a jogosítványok erősítése, szélesítése iránt. 2011-ben az Alaptörvény elfogadásakor az Országgyűlés úgy határozott, hogy a korábbi, négy országgyűlési biztosi modell helyett egy ombudsmant és két szakmai helyettest választ a jövőben, az adatvédelmi biztosi pozíciót pedig megszünteti. Az egy ombudsmanos rendszer választása mellett az adatvédelem és információszabadság területére eső feladatokat új hatóságra bízta. A független, csak a törvénynek alárendelt Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. Az lnfotv. értelmében a Hatóság korábbi, ombudsmani mozgástéren túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel rendelkezik. A jelentés beszámol a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megalakulásáról, az új szervezet felépítéséről és a személyi állomány kialakításáról. A beszámoló tartalmazza továbbá a NAIH 2011-es költségvetését, gazdálkodását. A jelentés ismerteti az Info tv. új rendelkezéseit és értékeli azokat. A Hatóság beszámol az adatvédelmi biztoshoz benyújtott és folyamatban lévő beadványokról, és ezek átvételéről. A vizsgálatok tárgyi körének az állami adóhatóság, a közüzemi szolgáltatók, a kamarás megfigyelések tevékenységét jelöli meg. Kiemelt területek meg adatvédelmi szempontból 2011-ben az oktatásügy és az egészségügy, valamint a munkáltatók és társasházak adatkezelése. A jelentés beszámol a hatóság jogszabály véleményezési és jogalkotással kapcsolatos tevékenységéről, hatósági ügyeiről, valamint az adatvédelmi nyilvántartás helyzetéről és átalakításáról és a nemzetközi ügyekről. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/10645. számú határozati javaslat 2012. január 1-jén hatályba lépett a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint új felhatalmazás lépett életbe, így új határozat kiadása vált szükségessé. Az MH engedélyezett létszámának meghatározása állománycsoportok szerinti bontásban történik, egyidejűleg rögzítve azt, hogy az egyes állománycsoportok a teljes létszám mekkora hányadát tehetik ki. Az engedélyezett létszámot az Országgyűlés úgy állapítja meg, hogy az biztosítsa az MH alaprendeltetés szerinti feladatainak maradéktalan ellátását. A felhatalmazás alapján az Országgyűlés az MH maximális létszámának engedélyezéséről rendelkezik. Ez az un. engedélyezett létszám, az MH szervezeteinél rendszeresíthető beosztások számának felső határát határozza meg.
2
A határozat rögzíti, hogy az önkéntes tartalékos, valamint a rendelkezési állományba tartozók létszáma nem terheli az MH engedélyezett létszámát. A határozat visszavonja a légvédelem földközeli és kis magasságú oltalmazási képességének megőrzéséről szóló 95/1995. (IX. 28.) OGY határozatot, tekintettel arra, hogy a határozatban megfogalmazott feladat végrehajtásra került. __________________________________________________________________________________________ __________
3
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló T/10590. számú törvényjavaslat Az Nfatv. módosításának legfontosabb célja, hogy az NFA nyilvános pályáztatás mellőzésével köthessen adásvételi szerződést olyan földrészletre, melynek területe nem haladja meg a három hektárt, és nem határos más állami tulajdonú földrészlettel. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez a területi mérték egy hektár. E módosítás célja az értékesítési eljárások olyan módon történő felgyorsítása, amely a minden esetben fennálló költségeken túl (pl. az értékbecslés díja) nem jelent többletköltséget az NFA részére, illetve mentesíti az NFA-t a felesleges költségek viselése alól. A területi mérték módosításával ugyanis olyan ingatlanok értékesítése is lehetővé válna, amelyek hasznosítása jelentős terhet ró az NFA-ra, mert ezen ingatlanok sok esetben nem kapcsolódnak állami birtoktömbökhöz, vagy természetbeni elhelyezkedésük, méretük illetve a tulajdoni viszonyaik miatt a megművelésük nehézkes. További cél az állami tulajdonban álló erdők, és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek esetében az Nfatv., valamint az Evt. rendelkezései közötti összhang teljes körű megteremtése, illetve a párhuzamos szabályozás megszüntetése. __________________________________________________________________________________________ __________ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló T/10221. számú törvényjavaslat A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, azonban némely ponton olyan rendelkezéseket tartalmaz, ami az egyértelmű jogértelmezést nehezíti. Ilyen a hegybírók és a hegyközségi tanácsi titkárok munkáltatójával összefüggő kérdések, a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos technikai kérdések. Emellett indokolt a hegyközségi járulék fizetésére kötelezettek körének kibővítése a szőlészeti és borászati felvásárlókkal annak érdekében, hogy a hegyközségek finanszírozásának bázisa a legszélesebb alappal kerüljön rögzítésre. Pontosításra kerül A borászati termelő, valamint a szőlészeti és borászati felvásárló fogalma annak érdekében, hogy a hegyközségi tagsági kör a lehető legszélesebb mértékben kiterjeszthető legyen. A szőlészeti és borászati felvásárló szavazati joga egy szavazatban kerül megállapításra a szőlőültetvénnyel nem rendelkező borászati termelővel azonos módon. Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi járulékfizetési, és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett. Egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők választják meg, a hegyközségi tanács borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg. Mindez a szőlészeti termelő, illetve a borászati termelő fogalmának egymástól való elhatárolásával pontos és egyértelmű viszonyokat teremt, kizárva a két helyre történő szavazás lehetőségét. A hegyközségi tanácsokban az ügyek viteléért felelős tisztségviselő az elnök. A hegyközségi tanács elnöke feladatainak ellátásával az alapszabály felhatalmazása alapján a titkár is megbízható, akinek munkáltatója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, felette a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. Ha a törvény vagy a hegyközségi tanács alapszabálya — amelynek elfogadása vagy módosítása 2/3-os többséget igényel — másként nem rendelkezik, a hegyközségi tanács a döntéseit szótöbbséggel hozza azzal, hogy a döntéshozatalhoz a szavazásra jogosult küldöttek több mint felének támogató szavazata is kell. A hegybíró munkáltatója a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, aki felett a munkáltatói jogokat a kinevezés és felmentés tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja, más munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében a hegyközségi tanácsának titkára is feljogosítható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által. A jogi végzettséggel rendelkező személy nem csak munkaviszonyban, hanem pl. ügyvédi megbízással is elláthatja a feladatát. A hegyközségi járulék alapjának megállapítására vonatkozó szabályok: A hegyközségi járulék nem a hegyközségi tagsággal összefüggő, tagdíj jellegű fizetési kötelezettség, hanem a szőlészeti- és borászati termelő, forgalmazó, illetve felvásárló tevékenység folytatásával összefüggésben keletkező sajátos fizetési kötelezettség melynek jogosultja a hegyközségi, ezáltal nem állami bevételként, hanem a hegyközségek működésének finanszírozási eszközeként kerül alkalmazásra, ezért kötelezett a hegyközségi járulék megfizetésére alanyi körben valamennyi szőlészeti és borászati ágazati piaci szereplő. A hegyközségek alapszabályait a soron következő közgyűlésen összhangba kell hozni a megváltozott törvényi rendelkezésekkel. A tisztújítással megszűnő megbízatással bíró hegyközségi tanácsi titkár munkáltatója a hegyközségi tanács. Ez az átmeneti szabály biztosítja a zökkenőmentes átállást azzal, hogy az újonnan kinevezett titkár munkáltatója már a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz.
4
Az új hegybírók kinevezésének határideje 2013. július 10-re kerül előrehozatalra (5 nappal) a zökkenőmentes átállás érdekében pedig egységesen 2013. július 15-én lépnek hivatalba. A korábbi hegybíró munkáltatója az új kinevezéséig a hegyközség marad, az új hegybírók munkáltatója pedig 2013. július 15-től a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz. A hegyközségi szervezetek tisztújításával, valamint az új törvényi előírásoknak való megfeleléssel összefüggő események követésére és támogatására a miniszter miniszteri biztost nevezhet ki, aki ezáltal a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó ügyekben is tud a miniszter részére információt, illetve más segítséget nyújtani. Ennek érdekében a javaslat meghatározza a miniszteri biztos feladatát és jogköreit, amelyek az eredményes és hatékony feladatellátás kereteit biztosítják. A miniszteri biztos jogkörei kizárólag az információk megszerzésére, valamint a hegyközségi szervezetekre nem kötelező érvényű ajánlások és javaslatok megfogalmazására terjed ki, azonban sértetlenül hagyja azok önkormányzatiságából eredő autonómiáját. __________________________________________________________________________________________ __________ A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló T/10594. számú törvényjavaslat Az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek, valamint az elmúlt időszakban történt hazai jogszabályváltozások indokolttá teszik a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szakaszának módosítását. Jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések csak a Magyarország területén történt eseményekre terjednek ki. A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező személyekre vonatkozó egyes népmozgalmi adatgyűjtéseket kiterjessze az országhatáron kívül történt eseményekre is. A népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1338/2008/EK, valamint a Bizottság 328/2011/EU rendeletei alapján részletes adatokat kell szolgáltatni a halálesetekről, köztük a külföldön elhalálozott személyek halálozásáról a lakóhely szerinti ország statisztikájában. Ezen kívül a most készülő demográfiára vonatkozó uniós rendelet tervezetében is szerepel a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldön történt szülésének és halálozásának számbavétele, illetve az állampolgárság és a születési ország szerinti adatszolgáltatás a rendszeres népmozgalmi statisztikában. A tervezet jelenleg az európai parlamenti szavazásra vár. A rendelettervezet egységes definíciót határoz meg a népesség fogalmára, amely alapját képezi a minősített szavazati többség meghatározásának, ezért rendkívül lényeges, hogy milyen adatok alapján számítják azt. Az elfogadás előtt álló rendelet alapján a szokásos lakóhellyel rendelkező népesség (usually resident population) definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatot szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén lévő lakóhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapig ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól. Az előírásnak megfelelő sokaság összeállításához azon népmozgalmi eseményeknek az adatgyűjtését szükséges ország határon kívülre is kiterjeszteni, amelyek a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. Ezek a születésekkel és a halálozásokkal kapcsolatos események. A rendelet elfogadásáig, 2013. évre a Tanács eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2013/37/EU határozata rögzítette a minősített szavazati többség meghatározásához alkalmazandó népességszámokat tagországonként. Mindezek alapján tehát a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által megállapított népesség adat képezi Magyarország uniós szavazati arányának megállapítási alapját, ezért kiemelt érdek fűződik a lehető legszélesebb körű adatok gyűjtéséhez, tekintettel arra, hogy így minőségileg jobb, pontosabb népesség adatok állíthatók elő. Az utóbbi években felerősödött migrációs folyamatok miatt így nemcsak az ország területén történt eseményekről, hanem a magyarországi lakcímmel rendelkező személyek külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményeiről is szükséges az adatok gyűjtése. A törvényjavaslat a fentiek mellett egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét.
5
