FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2012. december 10-én, hétfőn és 11-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról Az agrárgazdaság 2011. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/9307. számú határozati javaslat Az Agrárgazdasági jelentés szerint rendkívül sikeres évet zárt 2011-ben a magyar mezőgazdaság, részesedése a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2 százalékról 4,6 százalékra nőtt. Az agrár-külkereskedelmi egyenleg a múlt évben rekordszintet elérve megközelítette a 2,7 milliárd eurót, a nemzetgazdasági mérlegtöbblet 39,2 százalékát tette ki. A mezőgazdaság által előállított javak ára átlagosan mintegy 17 százalékkal, a kibocsátás volumene 10 százalékkal nőtt a múlt évben. A ráfordítások árai 12,9 százalékos növekedést mutattak, így az agrárolló 2011ben jelentősen, 5,7 százalékkal javult az előző évhez képest. A növényi termékek magas hozamai mellett hosszú évek után tavaly először az állati termékek kibocsátása is emelkedett. A kibocsátás értékének növekedését a növényi és az állati termékek esetében is jelentős áremelkedés erősítette. Az élelmiszeripar összes értékesítése a múlt évben 9,6 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ami nagyrészt a magasabb áraknak köszönhető, mivel az értékesítés volumene tavaly csak 0,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az értékesítés motorjaként a jelentés a kivitelt jelöli meg, amely 18,4 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A belföldi értékesítés viszont csak 5,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeripari export volumene szintén nőtt 6,7 százalékkal. Ezzel szemben az élelmiszeripar belföldi értékesítésében 2,5 százalékos volumencsökkenés volt tapasztalható 2011-ben. A beruházások folyó áron számolt értéke a teljes nemzetgazdaságot figyelembe véve a múlt évben kismértékben mérséklődött; a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban azonban 13, illetve 17 százalékkal emelkedett. Így összességében a nemzetgazdaság beruházásaiban a mezőgazdaság részaránya 4,7-ről, 5,6 százalékra nőtt. Az élelmiszeripar aránya pedig 2,7-ről, 3,3 százalékra emelkedett. A jelentés megjegyzi: 2011-ben a mezőgazdasági tevékenységből származó - folyó áron számított - nettó vállalkozói jövedelem 685 milliárd forint volt, ez 89 százalékkal több, mint az előző évi. Ezen információkat tartalmazó jelentés elfogadásáról határozott az Országgyűlés. ____________________________________________________________________________________________________
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/9336. számú törvényjavaslat Az ország közös érdeke és fontos célja, hogy ne csak szavakban, hanem tettekben is sportoló nemzetté váljunk. A sportéletet fellendítő intézkedések része az Istvánmező rehabilitációs program is, amelynek törvényi feltételeit június végén teremtette meg az Országgyűlés. A Puskás Ferenc Stadion köré egy európai színvonalú, több mint
-1-
tíz létesítményből álló olimpiai központ épül. Ezzel egy csaknem 20 éves lemaradást pótolunk és biztosítjuk, hogy gyermekeink, unokáink végre korszerű és méltó körülmények között sportoljanak, a szórakozni vágyóknak pedig életre szóló élményt adjanak az új létesítményekben megrendezendő rendezvények, koncertek. A törvényjavaslat célja az, hogy hivatásos sportolók felkészülésében kiemelkedő szerepet betöltő, egyes állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket fokozott védelemben részesítse oly módon, hogy ezeket a sportcélú ingatlanokat
nemzetgazdasági
szempontból
kiemelt
jelentőségű
nemzeti
vagyon
körébe
sorolja.
Sportlétesítményeink fejlesztése és bővítése jelentősen könnyebbé válik, mert a Javaslat lehetővé teszi az ehhez szükséges ingatlanok állam által történő kisajátítását. Az Istvánmező rehabilitációs projekt megvalósítása érdekében a törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a projektben érintett ingatlanok kisajátítás útján az állam tulajdonába és Nemzeti Sportközpontok vagyonkezelésébe kerülhessenek a projekt gyorsabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében. A Javaslat módosítja a nemzeti vagyonról szóló törvényt, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon kategóriába sorolva a Puskás Ferenc stadion és a hozzá tartozó létesítményeket, a Tatai Edzőtábort, a Révfülöpi Vitorláskikötőt, a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központot, a Hajós Alfréd Sportuszodát, a Köér utcai sportuszodát, a szegedi evezős olimpiai központot és a Dunavarsányi Edzőtábort. A Javaslatban a sporttörvény módosítása kimondja, hogy az állami tulajdonban lévő sportingatlanok vagyonkezelője az olimpiai központokat köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt a célt a másodlagos célú igénybevétel sem veszélyeztetheti. A kisajátítási törvény módosításával a Javaslat sportinfrastruktúra fejlesztése esetén is lehetővé teszi a közérdekű célok érdekében történő kisajátítást, továbbá a kisajátítás feltételei közé sorolja, hogy az sportinfrastruktúra fejlesztés céljából történjen és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint kiemelt nemzeti vagyonban tartandó olimpiai központnak minősüljön. ____________________________________________________________________________________________________
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló T/8787. számú határozati javaslat A Magyar Országgyűlés január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja. Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy méltóképpen megemlékezzen a II. világháború végén, valamint az azt követő időszakban elhurcolt magyarországi német közösségekről, és tisztelettel adózik a meghurcolt és megalázott áldozatok előtt, továbbá támogatja az ezzel kapcsolatos megemlékezések szervezését és oktatási anyagok készítését.
___________________________________________________________________________ Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. Törvény módosításáról szóló T/9235. számú törvényjavaslat Az elfogadott javaslat az Önkormányzati törvénnyel való összhang megteremtése érdekében nem fogalmaz meg eltérő szabályokat az Önkormányzati törvényhez képest, ugyanakkor részletesen tartalmazza az önkormányzati társulásoknak nyújtható támogatásra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelkezések tartalma igazodik az önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatások több évtizede kialakult rendszeréhez.
-2-
A rendszer egyik eleme az is, hogy a támogatás esedékes részösszegének lehívását a tároló engedélyese kezdeményezi. A lehívás alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője a támogatás részösszegét közvetlenül a társulásnak utalja át. A hatályos szabályozás szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból történő kifizetés a kijelölt szerv útján lehetséges. Ugyanakkor a módosítás eredményeként a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője az önkormányzati társulásoknak adott támogatást közvetlenül utalja át a társulás számára. Az elfogadott javaslat szerint, a bíróság az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel. ____________________________________________________________________________________________________
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló T/9165. számú törvényjavaslat A Kormány a fiatalkorúak dohányzásnak visszaszorítása, valamint a dohánytermékek beszerezhetőségének korlátozása
érdekében
2012-ben
megalkotta
a
fiatalkorúak
dohányzásának
visszaszorításáról
és
a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt, melynek módosítását december 11-én fogadta el a Parlament. A módosításban meghatározásra került a dohánybolt külső megjelenése, melynek értelmében a forgalmazandó termékekre utaló reklám elhelyezése külső felületen tilos. Kötelező viszont a „Nemzeti Dohánybolt” felirat, valamint egy 40cm átmérőjű 18. év alattiak számára tiltó jelzés elhelyezése. A dohánybolt teljesen önálló épületrész kell legyen, nem lehet egybe nyitni semmilyen más üzlethelységgel. A törvénymódosítás bővíti a forgalmazható termékek körét, így dohánytermékek mellett szerencsejáték értékesítésre is lesz lehetőség. A törvénymódosítás szigorítja a „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra” vonatkozó előírásokat is a piaci verseny torzulásának megakadályozása érdekében, valamint pontosításra kerülnek a koncessziós szerződést megelőző pályázatok elbírálásának feltételei. ____________________________________________________________________________________________________ A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló T/9062. számú törvényjavaslat A Bethlen Gábor Alap jogszerű és átlátható működésének biztosítása érdekében szükséges a Bgatv. szabályainak az eddigi tapasztalatokon alapuló, pontosító és kiegészítő jellegű módosítása. Indokolt többek között a kedvezményezettek körének a változásokhoz való igazítása, pontosítása. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokoltnak tűnik továbbá, hogy különös méltánylást érdemlő esetekben, illetve az adminisztrációs költség csökkentése érdekében a Bizottság dönthessen a kamat felszámításának, illetve a már megállapított kamat részben, vagy egészben történő megfizetésének az elengedéséről. Meg kell teremteni a jogszabályi hátteret ahhoz is, hogy elkülönített állami pénzalap javára a fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthasson végre. ____________________________________________________________________________________________________
-3-
Egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/9063. számú törvényjavaslat
Benyújtó: kormány (nemzetgazdasági miniszter) A Kormány által indított Magyary Program Egyszerűsítési Programjának célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az állampolgárok számára érzékelhető módon váljanak egyszerűbbé az eljárások oly módon, hogy a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen. Az elfogadott javaslat azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyek egyszerűsítik az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályokat. A módosítással az álláskeresőként való nyilvántartás szünetelése esetében egyáltalán nem, az álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának szünetelése és megszüntetése esetében csak feltétlenül indokolt esetben lesz szükség hatósági határozat meghozatalára. A módosítással rugalmasabbá válik az állami foglalkoztatási szerv és az ügyfél közötti kapcsolattartás azzal, hogy a Javaslat lehetővé teszi bizonyos esetben, hogy az ügyfél némely kötelezettségének elektronikus levéllel is eleget tehessen. A módosítás a gyakorlati tapasztalatok alapján nemcsak a felső határát, hanem az alsó határát is meghatározza annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A javaslat szerint, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segélynél is a 31 naptári napból álló hónapban több legyen az ellátás összege, mint egy 28 naptári napból álló hónapban. A javaslat egyértelműen meghatározza a Nemzeti Foglakoztatási Alap kezelő szervét és az általa ellátandó feladatokat. Az új rendelkezés egyértelműen meghatározza, hogy a befizetett egészségbiztosítási és munkaerő piaci járulékból milyen összeg illeti meg a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot. A Javaslat megszünteti, a rokkantsági ellátásban részesülő személy álláskeresőként való nyilvántartásának lehetőségét. A felülvizsgálati eljárások alapján rokkantsági ellátásban már csak az a személy részesülhet, akinek foglalkoztatása rehabilitációval sem helyreállítható, vagyis nem felel meg a munkára képes és kész jogszabályi követelménynek. A Munkahelyvédelmi Akciótervben szereplő, a pályakezdők és 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények hatálybalépésével a START kártya kiváltásának lehetősége megszűnik. Mivel az új kedvezmények a törvény erejénél fogva kártya kiváltása nélkül is biztosítják valamennyi 25 év alattiakat foglalkoztató munkáltató számára a kedvezmény igénybevételét, ezért az e törvényben szabályozott STARTkártyás támogatási formára már nincs szükség. A Javaslat a filmipari statiszták alkalmi munkára történő alkalmazása esetére feloldja a szereplő létszámkorlátot. Emellett meghatározza azt a közteher mértéket, amelyet a statiszták foglalkoztatása során meg kell fizetni. A módosító javaslat a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napját összhangba hozza az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napjára vonatkozó szabállyal. A törvényjavaslat bevezeti az álláskeresési járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély megszűnésének és szünetelésének intézményét.
-4-
Az adójogi szabályok szerint adómentes határig megszerzett jövedelemig ne minősüljön kereső tevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett tevékenység, megteremtve egyben az összhangot a szociális törvénnyel is, ahol a kereső tevékenység fogalma hasonlóan kerül szabályozásra. A jelenlegi törvényi szabályok megfelelő szabályozottságot biztosítottak az NFA kezelésének végrehajtásához, azonban 2013. január 1-jétől szükség van arra, hogy a megváltozott szervezeti keretek között a pénzügyi és számviteli műveletek szabályozottsága törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendeleti szinten biztosított legyen. A módosító javaslat arra irányul, hogy az adminisztráció-csökkentő célok érvényesítése mellett a fizetés nélküli szabadság alsó határának ésszerű csökkentésével a közfoglalkoztatottak idénymunkában történő részvételét jobban elősegítse. ____________________________________________________________________________________________________ A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló T/8879. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat célja az, hogy – a nemzetközi példák és tapasztalatok felhasználásával –Magyarországon is megteremtse az ún.: „befektetői letelepedés” jogintézményét. A módosítás lehetővé teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításával, a harmadik országbeli vagyis az európai közösségen kívüli - államok polgárai esetében a nemzeti letelepedési engedély megadásakor különös méltánylást érdemlő körülménynek minősüljön, ha a kérelmező igazolja, hogy akár ő személyesen, akár a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság minimum 250 ezer euró értékben vásárol olyan legalább 5 évre szóló értékpapírt, melyet olyan cég bocsájtott ki, amely a kérelmező által jegyzett értékpapír értékében erre a célra kijelölt államkötvényt jegyez. Természetesen a kérelmezőnek ezen letelepedési forma esetén is büntetlen előéletűnek kell lennie. A javaslat azért köti a letelepedési engedély megszerzését értékpapír vásárláshoz, mert ezzel is segíteni kívánja az állam finanszírozását. A letelepedés ezen formája iránt folyamodók más közvetlen befektetései pedig élénkítő hatást fejtenek ki a hazai ingatlanpiacra, kereskedelemre és befektetési piacokra. A javaslat értelmében a harmadik országbeli kérelmezőnek igazolnia kell, hogy legalább 250 000 euró értékben rendelkezik olyan legalább 5 éves futamidejű értékpapírral, melyet olyan cég bocsájtott ki, amely teljesíti az alábbi feltételeket:
az államháztartásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, feltételekkel kibocsájtott 250 000 euro névértékű államkötvénybe fektet be.
szerződéses jogviszonyban áll az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel,
az adott ország joga szerint rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi engedéllyel,
a kérelmező számára igazolja, hogy a kérelmező tartózkodási engedélye kiadásától számított 45 napon belül a kérelmező befizetéséből legalább 250 000 euro névértékben jegyez államkötvényt.
Az ÁKK-val történő szerződés megkötésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága által jóváhagyott vállalkozás (országonként összesen 1 db) jogosult.
-5-
A tartózkodási jogosultság ellenőrzése céljából a vállalkozás minden hónap 10. napjáig összesített adatszolgáltatást
nyújt
az
idegenrendészeti
hatóság
részére,
amely
adatszolgáltatás
tartalmazza
a
tárgyhónapban kibocsátott értékpapírok számát az értékpapírok tulajdonosainak, valamint gazdasági társaság esetén annak többségi tulajdonosának személyazonosító adatait. ____________________________________________________________________________________________________ A honvédek jogállásáról szóló T/9234. számú törvényjavaslat 2011 nyarán kiadásra került a Magyar Honvédség 2012-2021 közötti időszakra vonatkozó humánstratégiája, amely egységes keretbe foglalja azokat az alapelveket és célokat, melyek biztosítják a Honvédség feladatai ellátásához
szükséges
humán
feltételrendszert.
Ezzel
összhangban
A
honvédek
jogállásáról
szóló
törvényjavaslat 2012. július 1-jei hatálybalépéssel a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. Törvény, azaz a Hjt. helyébe lépő új katonai szolgálati törvény elfogadását kezdeményezi. A hatékony működés érdekében szabályozási alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása, a személyügyi folyamatok racionalizálása, valamint a törvényi szabályozást nem igénylő tárgykörök rendeleti szintre utalása. Ez utóbbira figyelemmel a Javaslat a törvényi szintű szabályozást nem igénylő kérdésekben részletes rendeletalkotási felhatalmazást biztosít egyrészről a Kormány, másrészről a honvédelemért felelős miniszter részére. A Javaslat szerkezetileg általános és – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos állományú tagjaira, a külföldi szolgálatra, az önkéntes tartalékos katonákra, a nyugállományú katonákra, a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre vonatkozó – fejezetekből épül fel. Az általános fejezetek meghatározzák az alapvető általános rendelkezéseket, jellemzően minden honvédre nézve kötelező magatartási szabályokat, a szolgálati viszony létesítésével, módosításával, megszűnésével, illetve megszüntetésével, tartalmával, a szolgálatteljesítési idővel, az illetmény-, a támogatási- és juttatási rendszerrel, a fegyelmi-, a kártérítési felelősséggel, a méltatlansággal, valamint a jogorvoslati jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket. A Javaslat részletesen kitér az önkéntes tartalékos katonák speciális jogállására, melynek jogszabályi alapja az Alaptörvényben és a Hvt.-ben is meghatározásra került. A Javaslat biztosítja a katonagenerációk közötti szolidaritás és a nyugállományú katonák iránti elkötelezettség törvényi kereteit, azonban ennek részletes szabályai végrehajtási rendeletekben kerülnek megállapításra a korábbi gyakorlattal ellentétben. Azonban vannak olyan fejezetek, melyek a hatályos szabályozást emelik át, ez történik a XX. és XXI. fejezet esetében is, amely a tisztjelölti és az altiszt-jelölti szolgálati viszony sajátosságait határozza meg. Továbbá a Javaslat tartalmazza a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslattal összefüggésben indokolttá vált egyes törvények módosítását is. ____________________________________________________________________________________________________
-6-
Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló T/7655. számú törvényjavaslat A 2013. évi költségvetés bevételi főösszege 15 313 816,1 millió forint, kiadási főösszege 16 155 650,9 millió forint, hiánya 841 834,8 millió forint. Az NGM az idei költségvetésben 0,9 százalékos GDP bővülés mellett, 2,7 %os deficittel, 5,2 százalékos inflációval és 283,40 forintos euró árfolyammal számol. Amennyiben teljesül a kitűzött hiánycél, akkor Magyarországnak már három egymást követő évben lesz 3 % alatti deficitje, ami példanélküli rendszerváltás óta. A kormány másik fontos célja, az államadósság elleni fellépés is teljesül, hiszen 2013. év végére megközelítőleg 73,7 %-ra fog csökkeni az államadósság a GDP-hez mérten. Ha a világgazdasági helyzet a vártnál rosszabbul alakul, akkor a költségvetésben elkülönített 400 milliárd forint tartalék jelent garanciát a hiánycélok teljesülésére. A kabinet továbbra is elkötelezett egy olyan adórendszer iránt, ami a kiadások további csökkentésével és a fogyasztási és forgalmi adók növelésével teremti meg a reformok forrását. Így sikerült az igen szigorú költségvetési fegyelem mellett is a Kormánynak megteremteni a fedezetet a 300 milliárd forint értékű munkahelyvédelemre és –támogatásra, ami az alábbi jelentős változásokat hozza:
Százezer forintos bérig vagy az ötven, vagy a száz százalékát elengedi a kabinet a képesítés nélküli fizikai dolgozók, a szülésről visszatérő nők, valamint a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók esetében a munkáltatók által fizetendő terheknek,
A 25 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozások az adóalap megváltoztatásával jelentős foglalkoztatási kedvezményeket kapnak,
A 125 millió forintnál kisebb bevétellel rendelkező vállalkozásoknak csak akkor kell áfát fizetniük, ha már kézhez kapták a számla összegét,
Bevezetésre kerül a kisadózók és a kisvállalatok tételes adója, ami további tehercsökkenést jelent számukra.
A 2013. évi költségvetésben szerepel az önkormányzatok - 5000 fős lélekszám alatti teljes, afölötti lakosságszám esetében részleges - adósságátvállalása, valamint a jövedelmeket terhelő félszuperbruttó teljes kivezetése is.
-7-
