FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. november 25-én, hétfőn elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A Magyarország 2014. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/12513. számú törvényjavaslat Az államháztartásról szóló 2011. évi törvény alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. 1. 2014-től a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása átkerül a IX. helyi önkormányzatok támogatásai c. fejezetőből a XX. EMMI fejezetébe. 2. A vis maior támogatás utófinanszírozásúvá válik 3. A módosítás kizárja, hogy kormányzati kiadásokat értékpapírokkal lehessen kiegyenlíteni, mert ez lehetőséget adhat a visszaélésre. 4. Az Áht. több, a tervezéssel összefüggő határidő módosítást kezdeményez, ennek értelmében a költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésének határideje május 15-ről július 31-re módosul, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetésre nyitva álló határidő július 31-ről augusztus 31-re változik. 5. Azok számára, akik keresőtevékenységet nem tudnak folytatni, mert súlyosan beteg hozzátartozójukat ápolják, alanyi jogon jogosultak ápolási díjra. A módosítás arra vonatkozik, hogy az ellátás mértéke és a hozzátartozó ápolási igénye között nagyobb arányosság álljon fenn. 6. A Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó szabályok módosulnak, így a jobb tervezhetőség érdekében a kiadási és bevételi jogcímeket az egyes ágazati jogszabályokban is elő kell írni, amelyeket a költségvetési évben az Alap címrendjében új jogcímként nevesíteni, vagy megszűnő jogcímként törölni kell. 7. A szociális hozzájárulási adó megfizetése nem keletkeztet társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot, azt az egyéni nyugdíjjárulék alapozza meg. Az állami nyugdíjrendszer jellemzője, mikor az Alap bevételei nem elégségesek, akkor a központ költségvetés biztosít további forrásokat a nyugdíjkiadások finanszírozásához. 8. A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék mennyisége és fajtája alapján hulladéklerakási díjat fizet. A javaslat az így befolyt bevétel központosítását szorgalmazza. Ez azért szükséges, mert a bevétel több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja. Alapvetően az átláthatóság miatt indokolt a központosítás. Továbbá a törvényjavaslathoz benyújtásra került 4 db zárószavazás előtti módosító, amelyek az alábbi területeket érintik: felsőoktatási törvény, kampányköltségek elszámolása-ellenőrzése, illetve szabályozza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között a helyi adókkal kapcsolatban felmerülő pótlékok, bírságok beszedését. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/12813. számú határozati javaslat A Médiatanács még 2011-ben 52 médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányulóan fogadott el pályázati felhívásokat, amelyből 44 eljárás lezárására csak a 2012. évben került sor. Ebben az évben került sor a 2012-ben lejáró 21 médiaszolgáltatási jogosultság frekvenciái közül 17 médiaszolgáltatási lehetőség pályáztatására is. A 17 eljárásból 1 eredménytelen lett, a többi esetében nyertest hirdetett a Médiatanács, valamint 2012. év végén 7 rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló pályázati eljárás előkészítését indította el. A Médiatanácsnak a 2012. évi pályáztatási tevékenységének egyik alapvető feladata volt a 2013. évben végleg lejáró médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására irányuló pályázati eljárások előkészítése is. Az Mttv. az átmeneti rendelkezések között - amely előírások a 2012. évi LXVI. törvény alapján 2012. július 3-val hatályukat vesztették - előírta, hogy a Médiatanács a korábbi műsorszolgáltatási szerződéseket hatósági szerződéssé alakítsa át. 2012-ben 79 kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződést alakított át hatósági szerződéssé a Médiatanács. A Médiatanács a díjfizetési kötelezettség, illetve az óvadék vagy bankgarancia biztosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tárgyában 2012-ben 26 hatósági eljárást indított, amelyek közül 2 a 1
kötelezettség teljesítésével, 5 a műsorszolgáltatási illetve hatósági szerződés felmondásával zárult, míg a fennmaradó 19 eljárás 2012-ben nem fejeződött be. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelvben (AVMSZ) foglaltaknak megfelelően rendelkeznek az európai művek bemutatására vonatkozó rendelkezésekről, kiegészítve a magyar művekre vonatkozó szabályokkal. A korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szélesebb műsorkvóta-kötelezettségeket írt elő a médiaszolgáltatók számára, valamint a kvóta teljesítésére köteles médiaszolgáltatások körét is kiterjesztette, amelynek következtében a helyi vételkörzetű kereskedelmi audiovizuális és a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatásokon kívül valamennyi médiaszolgáltatás – ideértve a közösségi médiaszolgáltatásokat is – műsorkvóta teljesítésére köteles. A Médiatörvény rendelkezik arról, hogy a kiskorúakra súlyosan káros (azaz a 18 éven felülieknek szóló, vagy az ezen is felüli, ún. VI. kategóriás) médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszakot nyers, naturális módon bemutató, pl. horrorfilmek – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket a műsorterjesztők valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák.
A Hatóság 2012 januárjától folyamatosan regisztrálja és adatbázisba rendezi a termékmegjelenítésre vonatkozó információkat.
A Médiatanács a 2012. év során folyamatosan vizsgálta a Médiatörvény azon rendelkezéseinek megtartását, mely szerint a médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és teletextjében szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám korhatári minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.
A sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog érvényesülésének egyik korlátját jelenti, hogy a médiatartalomszolgáltatóknak tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Az Mttv. vonatkozó rendelkezése értelmében a reklámok (televíziós vásárlások, műsorelőzetesek, valamint az ezek közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívások) átlagos hangereje és a környező műsorszámok átlagos hangereje között nem lehet eltérés. A Médiatanács 2011 őszétől kezdte meg a rendszeres hatósági ellenőrzést. Az elmúlt évekhez hasonlóan az NMHH tartalomfelügyelettel kapcsolatos külkapcsolataiban meghatározó volt az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal, a Szabályozó Hatóságok Európai Platformjával és a Közép-európai Szabályozói Fórummal való együttműködés. A Médiatanács Médiatudományi Intézete a Médiatanács munkáját segítő, szakmai elemzéseket és háttérkutatásokat végző, valamint önálló kutatási projekteket folytató intézmény. Az Intézet a 2011-ben kialakított és útjára indított főbb kutatásait folytatta a 2012-es év folyamán, ezek: az összehasonlító európai médiajogi, a sajtó- és médiatörténeti és a kárpát-medencei médiakutatási projektek. A Médiatanács és az MTVA a rendelkezésre álló forrásaiból támogatja a közszolgálati célú televíziós filmek és rádiós műsorszámok készítését, a helyi rádiók és televíziók működését, műszaki fejlesztéseit, valamint hír-, sportés magazinműsorait. 2012-ben 12 pályázati felhívást hirdetett meg összesen 2,35 milliárd forint keretösszegben. Az NMHH Médiatanácsa költségvetési szervekre jellemző gazdálkodást folytat, költségvetési bevételét az Alap forrásai biztosítják. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/12814. számú határozati javaslat A Beszámoló részletesen ismerteti az elektronikus hírközlési piac helyzetét 2012-ben. A 2012-es évben valamelyest bővült a helyhez kötött telefonszolgáltatások piaca, a vezetékes vonalak száma év végén 28 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, és ezzel megközelítette a hárommilliót. Továbbra is a
2
mobiltelefon a legnépszerűbb szolgáltatás a lakosság körében, mobiltelefon előfizetés több, mint 3,5 millió háztartásban található és az okostelefonnal rendelkező előfizetők száma is folyamatosan nő. Az internetszolgáltatások piaca – elsősorban a mobilinternetes előfizetések számának növekedése miatt – tovább bővült. A televíziós előfizetések száma az egy évvel korábbi trendhez hasonlóan, 2012-ben is lassan növekedett. A legelterjedtebb előfizetéses vételi mód a kábeltelevíziós technológia, a legdinamikusabb fejlődés pedig az IPtelevízió esetében tapasztalható. A szolgáltatáscsomagok (azonos szolgáltatótól „egy szolgáltatásként”, azaz összecsomagolva igénybe vett különböző hírközlési szolgáltatások) fokozatosan terjednek, a vezetékes internetszolgáltatást 80%-ban, a tévészolgáltatásokat 50%-ban, a vezetékes telefonszolgáltatást közel 70%-ban csomagban veszik igénybe az előfizetők.
A korlátozásoktól mentes internet hozzáférés elősegítése érdekében a Hatóság 2012-ben nyilvános konzultációt tartott. A konzultáció eredményeként döntés született arról, hogy a szolgáltatások átláthatóságának és összehasonlíthatóságának a növelését elsősorban a szolgáltatók önszabályozásának a támogatásával segítse elő a Hatóság.
A Hatóság a tudatos és biztonságos internethasználat elősegítése érdekében üzemelteti az Internet Hotline szolgálatot, amelyen keresztül a gyermekkorú felhasználók számára különösen veszélyes on-line tartalmak bejelentését fogadja. A Hotline közel 1200 bejelentést dolgozott fel 2012-ben, amelyek alapján közel 500 esetben került sor sikeresen a jogsértő tartalmak eltávolítására. Áttörést hozott a bejelentések hatékony kezelésében a 2012-ben az Országos Rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodás.
A Hatóság 2012-ben megkezdte az aktív felkészülést a sikeres digitális átállás megvalósítása érdekében.
A tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése érdekében az NMHH piacszabályozási tevékenységének keretében piacelemzéseket végez. A Beszámoló részletesen tartalmazza az egyes szabályozott piacokon kirótt kötelezettségek tartalmát és célját. A Hatóság egyik fontos feladata, hogy az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatások területén, valamint a jogszabályban meghatározott berendezésfajták értékesítésével kapcsolatban végzett felügyeleti tevékenységével védje a szolgáltatások igénybevevőinek és a korlátos erőforrások jogosult használóinak garanciális jogait, valamint fenntartsa a tisztességes és hatékony verseny feltételeit. Ennek eszköze a felügyeleti tevékenység. A felügyeleti tevékenység részét képezi az előfizetőktől, felhasználóktól érkező panaszok, kérelmek kivizsgálása is. Ezeknek az eljárásoknak a célja egyfelől annak vizsgálata, hogy a szolgáltatók egy-egy konkrét esetben jogszerűen jártak-e el, másfelől viszont hatékonyan hívják fel a figyelmet a piac működési zavaraira is.
Az NMHH 2012-re vonatkozó felügyeleti terve alapján három nagy témakörben vizsgálta az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok betartását. (Digitális átállás, internet minőség, előfizetői szerződések)
A digitális átállás sikerességének elősegítésére a Hatóság 2012-ben is folytatta a digitális földfelszíni műsorterjesztés vételére alkalmas set-top boxok és vevődekóderek megfelelőségének ellenőrzését. 2012-ben már egyértelműen lemérhető volt, hogy a legtöbb ellenőrzött berendezés megfelelt mind a tájékoztatási, mind a műszaki követelményeknek.
A Hatóság 2012-ben is kiemelt figyelmet fordított a szélessávú internet hozzáférési szolgáltatások minőségére, mivel ezekkel kapcsolatban gyakoriak voltak az előfizetői panaszok. A szolgáltatások összehasonlíthatóságának megteremtése, az előfizetők tájékozott választásának elősegítése, valamint a valós adatokon nyugvó piaci verseny ösztönzése érdekében a Hatóság negyedévente feldolgozza, összesíti és honlapján közzéteszi valamennyi, a hazai szolgáltatók által kínált vezetékes és mobilinternet díjcsomag névleges és a szolgáltató által garantált le- és feltöltési sebességére vonatkozó adatokat. Így minden jelenlegi és potenciális előfizető számára 3
láthatóvá válik, hogy a hangzatos reklámok mögött a szolgáltatók milyen számon kérhető sebesség értékeket vállalnak valójában.
Az előfizetők védelme szempontjából kiemelt jelentősége van az előfizetői szerződésnek, mivel ez tartalmazza a szolgáltatás legfontosabb jellemzőit, az érte fizetendő díjakat, valamint a szolgáltató által vállalt minőségi célértékeket. További fontos ellenőrzési területet jelentett az előfizetői szerződések módosítása. A Hatóság 2012ben kiemelten ellenőrizte, hogy az előfizetőket legkomolyabban érintő szerződésmódosítások, az egyoldalú díjemelések során a szolgáltatók a jogszabályokkal összhangban jártak-e el, és súlyos szankciót alkalmazott azokban az esetekben, amikor az áremelésekre szabálytalanul került sor. NMHH gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodik a rádiófrekvenciákkal és az azonosítókkal. 2012-ben a frekvenciagazdálkodás az alábbi stratégiai célokra koncentrált: - 2011–2015 évek rádióspektrum-stratégiájának elkészítése, - szélessávú vezeték nélküli technológiák és mobil-rádiótávközlési szolgáltatások bevezetésének elősegítése, lehetőségeinek bővítése, - a Digitális Átállás Pilot Projekthez, valamint az országos földfelszíni analóg televízió hálózatok lekapcsolásának előkészítéséhez a frekvenciagazdálkodási feltételek biztosítása.
Az EU-jogharmonizáció keretében az egynapos számhordozási előírások hazai átültetésére NMHH rendelet készült, amely 2012. szeptember 30-án lépett hatályba Az új eljárás szerint a számhordozást az előfizetők gyorsabban és egyszerűbben tudják igénybe venni, ezzel egyszerűbbé válik a szolgáltató váltás. __________________________________________________________________________________________ __________
A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február - 2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról (J/12618) szóló H/12815. számú határozati javaslat A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 150. § a) pontja szerint a Kormány „kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a Kormány a 2011. február – 2013. február közötti időszakra vonatkozóan az J/12618-as számon benyújtott jelentés formájában számol be az Országgyűlésnek. A beszámolási időszak nemzetiségpolitikai szempontból legjelentősebb eseménye az Alaptörvény, az említett Nemzetiségi törvény és más, a nemzetiségeket érintő nevelési/oktatási, választójogi törvények megalkotása volt. E jogszabályok jelentősen átalakítják a nemzetiségi önkormányzati munkát, kibővítik az oktatási-kulturális autonómia lehetőségeit, megteremtik a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nemzetiségek számára az Országgyűlés munkájába való alanyi jogú bekapcsolódásának a feltételeit. A kormányzat a beszámolási időszakban új alapokra helyezte a nemzetiségekkel, illetve képviseleteikkel, elsősorban az országos nemzetiségi önkormányzatokkal korábban kialakított partneri viszonyt. A nemzetiségpolitika jogszabályi hátterének a magasabb szintre helyezésével párhuzamosan sor került a terület finanszírozásának az újragondolására, a nemzetiségi önkormányzatok valóságos teljesítményével való összhangba hozására. A stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye a közösségeknek, amelyet a kormányzat tiszteletben kíván tartani. A nemzetiségi önkormányzati választások új szabályozása reményeink szerint csökkenti a visszaélés esélyét is. A Jelentés általános helyzetleírással kezdődik, ezen belül a 2011-es népszámlálási adatok ismertetésével. A jelentés megállapítja, hogy a népszámlálás adatai közelítenek a realitáshoz. Ezt a kijelentést leginkább a német és roma nemzetiségűek száma jelzi. A becsült adatok szerint ma Magyarországon nagyjából 600 ezer roma él, ugyanakkor 2001-ben mindössze 190 ezer ember vallotta magát romának (cigánynak), miközben 2011-re a számuk 309 ezerre nőtt. A népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának közel 6%-a jelezte, hogy valamely nemzetiséghez tartozik.
4
A Jelentés I. része összegzi a nemzetiségi önkormányzatok működésének tapasztalatait, a nemzetiségeket érintő jogalkotás helyzetét. Bemutatja a nemzetiségek anyagi támogatásának rendszerét. Értékeli a nemzetiségi nevelés, oktatás helyzetét, valamint a nemzetiségi közművelődés, hagyományőrzés, nemzetiségi kultúra állapotát. A Jelentés összefoglalja a nemzetiségi anyanyelvű média működését, a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerét. A jelentés II. része a 13 nemzetiség jelenlegi helyzetét írja le általánosságban, míg a III. rész a további nemzetiségpolitikai feladatokat határozza meg. __________________________________________________________________________________________ __________ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló T/13052. számú törvényjavaslat Az új Ptk.-ban az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi és egyes eljárásjogi szabályai az Ötödik, dologi jogi Könyvben szerepelnek. A módosítás a két törvény közötti párhuzamos szabályozás kiküszöbölése és az ingatlannyilvántartási törvény Ptk.-nak való megfeleltetése okán szükséges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény általános szabályozásától eltérően az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez speciális jogvédelmi hatály fűződik, melyet a módosítás nyomán az ingatlan-nyilvántartási törvény részletesen szabályoz, úgy, hogy közben elkerüli a földhivatali adatok közhitelességének Ptk.-val párhuzamos szabályozását. Az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően a módosítás lehetővé teszi, hogy ingatlantulajdonosi kérésre az épületek önálló ingatlanként kerüljenek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. A módosult ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető jogilag jelentős tények köre: ezentúl feljegyezhető a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye. Elhagyásra került a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint hatályon kívül kerültek a törölt zálogjog ranghelyének fenntartására és a törölt zálogjog ranghelyével történő rendelkezésre utaló szabályozások. A jogügyletek földhivatali bejegyzésével kapcsolatban a módosítás lehetővé teszi, hogy bírósági döntés, valamint ügyészi felhívás, vagy maguk a szerződő felek kérelme nyomán törlésre kerülhessen a bejegyzés. Ez a módosítás az új földforgalmi törvény 2014 májusában hatályba lépő rendelkezései szempontjából is fontos harmonizáció. A bejegyzések javításának szabályai pontosításra kerültek, hogy jobban kiegészítsék az új Ptk. erre vonatkozó, korábbiakhoz képest kevésbé részletes rendelkezéseit. Hatályon kívül kerültek az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságával kapcsolatos magánjogi szabályok, mivel az új Ptk. tartalmazza őket, ugyanakkor a betekintés részletszabályait (pl.: a betekintésre történő jogosultság igazolása) bár új helyen, de továbbra is tartalmazni fogja az ingatlan-nyilvántartási törvény. Hasonló okokból maradt meg a tulajdoni lapról, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmáról kiadható másolatokról szóló szabályozási rész is. __________________________________________________________________________________________ __________ A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló T/12911. számú törvényjavaslat A törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításával megteremti a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakításának lehetőségét, emellett új szabályokat állapít meg a speciális ellátás vonatkozásában, továbbá bevezeti a kettős ellátási szükséglet fogalmát. Előírja az otthont nyújtó és utógondozói ellátás területi gyermekvédelmi szakszolgálatról történő leválasztását és ezzel kapcsolatban szabályozza a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megváltozott feladatainak ellátását. A Javaslat a megyei, fővárosi és országos gyermekvédelmi szakértői bizottság ellátórendszerbeli szerepét és helyét meghatározó rendelkezéseket is tartalmaz. A módosítás létrehozza az egységes örökbefogadási nyilvántartást. A Javaslat emellett a gyermeki jogok érvényesítését szolgáló rendelkezéseket vezet be a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezménynek történő megfelelés érdekében. __________________________________________________________________________________________ __________ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/13057. számú törvényjavaslat A szociális igazgatásról szóló törvény módosítása: 5
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ezek szerint az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva 2 hónap eltelt. Korábban az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek esetében a törvény nem állapított meg határidőt az intézményben történő tartózkodásra és az ehhez kapcsolódó ellátások biztosítására. Ez évekig történő tartózkodást és állami gondoskodást jelentett. A menedékjogról szóló törvény módosításai következtében 2014. január 1-jétől egyes ismételt menedékkérők is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy bár az újabb eljárásuk időtartamáig Magyarország területén maradhatnak, a menekültügyi hatóságnak nem lesz velük szemben elhelyezési és ellátási kötelezettsége, így elszállásolásuk megoldatlan lesz. Annak érdekében, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen az utcán tölteni az éjszakákat, alapvető humanitárius érdekből meg kell teremteni annak jogszabályi lehetőségét, hogy a hajléktalanok részére nyújtható állami szociális gondoskodás bizonyos formáit, ha csökkentett tartalommal is (éjjeli menedékhely és hajléktalanszállókon szállás és tisztálkodás) térítésmentesen igénybe vehessék. A szabálysértési törvény módosítása: A járási hivatalok általános hatáskört kaptak a szabálysértési ügyekben történő eljárásra. A járások azonban meghatározott munkarendben, munkaidőben látják el feladataikat. Előfordulhat, hogy egy a járási hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetőjét tettenérés során a helyszínen intézkedő hatósági személy azonnali eljárás lefolytatására előállítana a járási hivatalhoz, azonban a hivatal munkaideje már lejárt, ügyelet pedig nem biztosított. Illetékességi szabályok módosítására van szükség. Ezzel meg lehet teremteni egyben az ügyeleti munkarend kialakításának lehetőségét is, továbbá eljárási központok kialakítása is lehetővé válik. A módosítás eredményeképpen a jövőben a büntetésként kiszabott közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli, azonban a szabálysértési bírság meg nem fizetése okán vállalt közérdekű munka esetében továbbra is az elkövetőt terheli a szakvélemény díja. A gyakorlatban előfordul továbbá, hogy a kiszabott közérdekű munka teljesítése nem kezdhető meg, mert nincs az elkövető számára alkalmas kijelölhető munkahely. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv ismételt megjelenésre kötelezi az elkövetőt. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a szabálysértési hatóság a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását kezdeményezheti, mivel a meg nem jelenés lényegében a közérdekű munka alóli kibúvással egyenértékű. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása: Ez a szabálysértési törvénybe újonnan bevezetett szabálysértéshez kötődik, amely szerint aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést követ el. A szabálysértési hatóságként eljáró rendőrség adatkezelési felhatalmazását a Rendőrségről szóló törvény megteremtette, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a rendőrség adatigényléseinek a szolgáltatók nem tesznek maradéktalanul eleget, ezért indokolt az adatkezelési felhatalmazásnak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben történő megjelenítése is.
6
