FRAKCIÓVEZETŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja
___________________________________________________________________________ Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2013. március 25-én, hétfőn és 26-án, kedden elfogadott törvényjavaslatokról és a határozati javaslatokról A 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programról szóló jelentés elfogadásáról szóló H/7619. számú határozati javaslat A jelentés a 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Program (a továbbiakban: NÉP) 2011. évben esedékes felülvizsgálata céljából készült. A jelentés szerint a NÉP-ben foglalt intézkedésekre együttesen 94 314 db pályázat került benyújtásra, hozzávetőlegesen 1 368 810 milliárd Ft támogatási igénnyel; mindebből pedig összesen 54 538 db pályázat került támogatásra. A megítélt támogatás összege 2 101 milliárd Ft volt a vizsgált időszak alatt. Azonban ezek az adatok (pályázatok száma, támogatási igény, támogatott pályázatok száma és kifizetett összeg) számos duplikációt tartalmaznak, mivel egy-egy támogatási forrás több intézkedésnél is megjelenik ugyanazon pályázati számmal, támogatási igénnyel, megítélt támogatással. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a kiírások nem minden esetben vonatkoznak kifejezetten kibocsátás-csökkentésre, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra vagy a horizontális intézkedésekre, ezért a megítélt támogatás összege jelentősen túlbecsüli a tényleges, éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések körét. Az egyes pályázati indikátorok összesítése sem volt célravezető a hiányos és nem következetes/összevethető, számos átfedést tartalmazó adatállomány miatt. A következő nemzeti éghajlatváltozási programok összeállításakor fontos, hogy a NÉP hiányosságaiból okulva csak a ténylegesen klímavédelmi célú intézkedések kerüljenek a programokba, prioritási sorrendben és a mindenkori költségvetési lehetőségek figyelembevételével. A jelentés kitér arra, hogy a megváltozott jogi és stratégiai környezet új feltételeket teremt a következő nemzeti éghajlatváltozási program elkészítéséhez. A jelentés tartalmaz egy kitekintést is, amelynek célja, hogy a NÉP feladatainak végrehajtása során szerzett tapasztalatok tanulságait a megváltozott feltételek tükrében úgy összesítse, hogy azok egy előremutatóbb, naprakészebb és a 2050-es dekarbonizációs célértékekkel, alkalmazkodási szükségletekkel, valamint horizontális kérdésekkel összhangban lévő és megfelelően ütemezett későbbi nemzeti éghajlatváltozási programokat készítsenek elő. A NÉS előírja, hogy a nemzeti éghajlatváltozási programok végrehajtásának nyomon követése és az intézkedések eredményeinek mérése céljából mutatórendszert kell kidolgozni és alkalmazni (pl. egy főre jutó CO2 kibocsátás, GDP egységre jutó üvegházhatású gázkibocsátás stb.). __________________________________________________________________________________________ __________ Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14én kelt vámegyezmény és módosításai kihirdetéséről szóló T/10219. számú törvényjavaslat A törvényjavaslat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága égisze alatt kidolgozott, az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezménynek (a továbbiakban: Egyezmény) bizonyos módosításai, illetve a hazai és nemzetközi jog szabályainak történő megfelelés miatt szükségessé váló rendelkezéseket tartalmazza. Az Egyezmény célja a közúti járművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozások egyszerűsítése, a fuvarozások feltételeinek javítása és a nemzetközi szállítások adminisztratív formaságok összhangba hozatala. Az Egyezmény alapján a közutakon is áthaladó TIR-eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenő vámhivataloknál mentesülnek a behozatali vagy kiviteli vámok és egyéb terhek megfizetésének vagy letétbe helyezésének kötelezettsége alól. A TIR-igazolvány egyszerre vámokmány és pénzügyi garancia, amely a vámhatóságok számára lehetővé teszi, hogy a vámtartozást beszedjék a TIR- igazolvány birtokosának garantőrétől, ha az előbbi nem teljesíti kötelezettségét. Magyarországon a kibocsátó egyesület TIR-igazolványonként 60 000 euró erejéig vállal garanciát a magyar vámhatóság felé. A külföldi egyesületek is garanciát vállalnak a magyar egyesület által kibocsátott és a magyar fuvarozók által külföldön felhasznált TIR-igazolványok után a vámhatóságok által benyújtott követelésekért.
1
Az új törvény azért szükséges, hogy a TIR-egyezmény hazai kihirdetésének gyakorlata megfeleljen az Egyezményben, Magyarország Alaptörvényében, illetve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényben foglalt rendelkezéseknek. __________________________________________________________________________________________ __________ A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló T/10220. számú törvényjavaslat Az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői 2011. december 9-én döntést hoztak arról, hogy az euróövezeten belüli gazdasági unió megerősítéséhez szükséges előírások rögzítésére egy új kormányközi szerződésben kerül sor. Az Országgyűlés 4/2012. (II. 22.) OGY határozatában támogatta a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) szövegének Magyarország által történő végleges megállapítását. A Szerződést a tagállamok állam- és kormányfői – az Egyesült Királyság és Csehország kivételével – az Európai Tanács margóján 2012. március 2-án írták alá. Tekintettel arra, hogy a Szerződés hatálybalépéséhez szükséges 12 euróövezetbeli tagállam általi ratifikáció megtörtént, a Szerződés 2013. január 1-jén lépett hatályba. Magyarország, mint nem eurózóna tag, a Szerződést kihirdeti, de annak csak a rá vonatkozó 12. cikk (3) és (6) bekezdéseit alkalmazza mindaddig, amíg az eurózóna tagjává nem válik. A Szerződés azzal a céllal jött létre, hogy orvosolja az eurózóna működésével kapcsolatos súlyos hiányosságokat, amelyek a pénzügyi és gazdasági válság során a felszínre kerültek. Az eurózóna tagjainak kifejezett célja volt, hogy az euróövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében biztosítsák az államháztartás stabilitását és fenntarthatóságát, továbbá megakadályozzák az államháztartási hiány túlzott mértékének kialakulását, ami konkrét szabályok bevezetését tette szükségessé. Ennek érdekében a szerződés az eurózóna tagjaira állapít meg szigorúbb feltételeket a költségvetési megállapodás, valamint a gazdaságpolitikai koordináció terén. A kormányközi szerződés többes célt szolgál: a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése, a költségvetési fegyelem szigorítása, a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, valamint az euróövezet kormányzásának javítása. A Szerződés ratifikációja azért szükséges, hogy a Szerződésből eredő jogosultságok – vagyis az eurózóna államés kormányfői szintű találkozóin való részvétel és az euróövezeti csúcstalálkozókról való tájékoztatás – megillessék Magyarországot. __________________________________________________________________________________________ __________ A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló T/10051. számú törvényjavaslat A Jogszabály célja a magyar médiaszabályozás továbbfejlesztése. A Kormány Európa Tanáccsal folytatott egyeztetéseinek eredményeként erősíti a médiahatóság feladatellátásának függetlenségét. A Jogszabály tartalmazza az NMHH elnökének megbízatására vonatkozó lényeges szabályokat. Szigorúbb képzettségbeli és gyakorlati követelményeket állapít meg. Kinevezését a köztársasági elnökhöz telepíti. A miniszterelnököt jogosítja fel javaslattételre, és kötelezi média területén működő szakmai, civil szervezetek véleményének, javaslatának kikérésére. A normaszöveg szerint ez nem csak lehetőség, hanem kötelezettség is a miniszterelnök számára. Az NMHH elnökének kinevezése 9 évre szól, és a függetlenség garanciájaként kizárja az újraválaszthatóságát. Felmentésére vonatkozóan a jogszabály előírja, hogy a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök dönt. A Jogszabály a Médiatanács elnökére és tagjaira nézve is magasabb képzettségi és gyakorlati követelményeket állapít meg, kimondja, hogy a Médiatanács elnöke és tagjai sem választhatók újra. Az elfogadott javaslat 5 éves szakmai gyakorlatot ír elő követelményként az NMHH elnökére, a Médiatanács elnökére és tagjaira nézve is. A normaszöveg alapján az újonnan bevezetendő szabályokat a módosítás hatálybalépésekor hivatalban levő NMHH, Médiatanács elnökére is alkalmazni kell. A Jogszabály rendelkezik fogalmi pontosításról (”magyar mű”), jogértelmezési egyszerűsítésről, hatálybalépésről (kihirdetést követő napon), sarkalatosságról. __________________________________________________________________________________________ __________ Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló T/9875. számú törvényjavaslat
2
Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezet, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával összefüggő módosítása. A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés. A vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében ezért létre kell hozni egy olyan szakértői szervet, amely meggyorsítja a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését. Az elfogadott javaslat alapján felállításra kerül a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ), amely az érintett fél kérelmére és megbízásából, kizárólag a tervezési, építési, kivitelezési feladatok teljesítéséhez kapcsolódó szakkérdéseket vizsgálja. A TSZSZ a tervezési, építési, kivitelezési szerződések teljesítéséből eredő, a törvényben meghatározott kérdésekben a megrendelő, a kivitelező, vagy az alvállalkozó megbízására szakértői véleményt ad. A TSZSZ megvizsgálja a szerződés teljesítését, szakvéleményt ad arról, hogy a szerződés teljesítése megtörténte, és amennyiben erre nem, vagy nem a szerződésnek megfelelő módon került sor, a teljesítésért járó ellenérték megfizetése - adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése - milyen összegben indokolt. A TSZSZ szakvélemény rendeltetése az, hogy a perben rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság ítéletét alapozhatja. A speciális szabályozás lényegi eleme, hogy a fél kérelme esetén a bíróságnak kötelező elrendelnie az ideiglenes intézkedést olyan összegben, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal teljesített munkák szerződés szerinti értéke. Ennek célja, hogy a fél mindenképpen hozzájusson a teljesített munkák ellenértékéhez. A TSZSZ-re vonatkozó szabályok a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2013. szeptember 1-jén lépnek hatályba. A bíróság a TSZSZ véleményére alapozva rendel el ideiglenes intézkedést. A TSZSZ szakértői véleményének így nemcsak abban az esetben kell tartalmazni a megfizetendő ellenérték megjelölését, ha a teljesítés nem megfelelően történt, hanem akkor is, ha a teljesítés megtörtént. A késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú törvénymódosítások. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke a referencia-kamatlábnak (jegybanki alapkamat) nem 7, hanem 8 százalékponttal növelt mértéke lesz. Késedelmes teljesítés esetén továbbá az adós legalább 40 eurónyi költségtérítés megfizetésére is köteles lesz a hitelező behajtási költségeinek fedezeteként. Módosulnak a hatósági pénztartozások megfizetésére vonatkozó szabályok is. __________________________________________________________________________________________ __________ A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló H/9064. számú határozati javaslat Az Országgyűlés 102/2009. (XII. 18.) számú határozatával felkérte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot (NFFT), hogy dolgozza ki a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiáját és azt terjessze a Parlament elé. Jelen határozati javaslat és az ahhoz mellékletként előterjesztett Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (röviden: Keretstratégia) e határozatnak tesz eleget. A Keretstratégia időtávja 2024-ig, három parlamenti ciklusnyi időtávra terjed. Ennek oka a jelenlegi helyzet és a kívánatosnak ítélhető, fenntartható társadalom jellemzői közötti jelentős távolság, aminek a leküzdése csak fokozatosan történhet meg. A határozati javaslat általánosságban kimondja, hogy a Keretstratégiában foglalt alapelveket és stratégiai célkitűzéseket a jogalkotásban – többek között a költségvetés elfogadásakor – és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. A határozati javaslatban megfogalmazott konkrét feladatok a Kormányra nézve: létre kell hozni egy, a fenntartható fejlődés ügyét érintő kormányzati döntések koordinációjáért felelős államtitkárokból álló testületet, ki kell dolgozni a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet, az uniós és hazai fejlesztési források elosztásakor érvényesíteni kell a Keretstratégia javaslatait, a Kormánynak kétévente be kell számolnia az NFFT előtt a Keretstratégia megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről. Az NFFT felelős a Keretstratégia megvalósulásának figyelemmel kíséréséért, erről kétévente beszámol az Országgyűlésnek, valamint négyévente felülvizsgálatot végez, és szükség esetén kezdeményezi a Keretstratégia megújítását. A Keretstratégia rövid tartalma: értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát és annak elemeit,
3
megnevezi a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi és európai uniós követelményeket, társadalmi csoportonként (családok, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok) meghatározza a felelősség szintjét és a feladatokat, javaslatot tesz a fenntarthatóság érvényesítésének intézményes formáira (jövő nemzedékek képviselete, alkotmányos és egyéb intézményi korlátok felállítása, automatikus szabályozó mechanizmusok beépítése), a fenntarthatóság mérésére mutatók kidolgozását szorgalmazza, a függelékben rövid táblázatos összefoglalást ad a nemzeti erőforrásaink jelenlegi állapotáról és a lehetséges válaszintézkedésekről. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/10052. számú törvényjavaslat A tervezett rendelkezés alapján a tulajdonos személyében bekövetkező változás esetén az új tulajdonos, amennyiben maga használja az érintett termőföldet, jogosult lesz eldönteni, hogy a gazdasági év végére felmondás útján megszünteti-e a jogelődje által létesített haszonbérleti szerződést. Rendelkezik a törvényjavaslat hivatásos vadász, a halászati őr, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr, az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet, valamint az erdővédelmi szolgálat tagjának, szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének kiadásához szükséges részletes szabályok megalkotásáról. Megosztással csak olyan erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter, és területe a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében kettő hektárnál, a 7. § (1) bekezdés c)-f) pontja szerinti természetességi állapotú erdő esetében egy hektárnál nagyobb, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele. A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt, hogy kijelölhesse, a törvényben meghatározott bírságokat mely államigazgatási szervek jogosultak kivetni. __________________________________________________________________________________________ __________ A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló T/10332. számú törvényjavaslat A 2013. január 1-jén hatályba lépett és a 2013. évi III. törvénnyel módosított, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény több ponton módosításra szorul, tekintettel a hatálybalépés óta meghozott döntésekre és a törvény alkalmazása során felmerült pontosítási igényekre. A javaslat elfogadása esetén az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi főösszege az alábbiak szerint fog változni: bevételi főösszeg: 15 323 816,1 millió forint, kiadási főösszeg: 16 195 150,9 millió forint, hiány mértéke: 871 334,8 millió forint. A törvényjavaslat az alábbi négy területen javasol kiadásnövelést és bevételemelést: - az 5 ezer fő feletti helyi önkormányzatok adósság elemeinek kiváltását az állam részben úgy tervezi teljesíteni, hogy a 250 millió forintnál kisebb összegű adósságelemből átvállalandó rész visszafizetéséhez egyszeri, vissza nem térítendő (törlesztési célú) költségvetési támogatást nyújt. Ennek összege 20 milliárd Ft, amellyel az önkormányzati adósságállomány csökken, - az egészségügyi feladatokat ellátó, megszűnő gazdasági társaságoktól átvállalt adósság rendezésére 9,5 milliárd forintot irányoznak elő. Ez része volt a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek költségvetési törvényben figyelembe vett adósságának, - a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumában létrejött megállapodás alapján a költségvetésből 10 milliárd Ft támogatást terveznek nyújtani a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelésével összefüggő munkáltatói bér- és járulékköltségek megtérítésére, - a fenti kiadásnövelésre az ad lehetőséget, hogy a közszféra bérkompenzációjánál 10 milliárd Ft megtakarítással számolnak. A javaslat a fent említett költségvetési tételeken túl a következő módosításokat, pontosításokat tartalmazza: - A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozásával a szervezet nevének megváltozását vezeti át a törvényszövegen, továbbá rendezi a szervezet központi költségvetésen belüli címrendi helyét. - Pontosítja, hogy a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírság, pótlék és végrehajtási költségből származó bevétel teljes egészében az önkormányzatokat illeti meg.
4
- A módosítással lehetővé válik, hogy a nem állami fenntartók (települési és területi nemzetiségi önkormányzatok) is igényelhessenek a bölcsödében és a fogyatékkal élő személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek étkeztetésére támogatást. - Egyértelműsítésre kerül az MFB Zrt. hitelnyújtásaihoz kapcsolódó, a Kormány határozatán alapuló állami kezesi díjának megállapítása. __________________________________________________________________________________________ __________ Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/10520. számú törvényjavaslat Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény ("Info. tv.") jelenleg nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy két alkotmányos alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme közötti egyensúly hogyan teremthető meg. A törvényjavaslat célja, hogy - figyelemmel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kapcsolódó közleményére is-, az állampolgárok aláírásgyűjtés céljából történő személyes felkeresésekor egyszerre biztosítsa a tisztességes adatkezelés követelményét, a magánszféra védelmét és azt, hogy az állampolgárok véleménynyilvánítása ne ütközzön akadályba. Azok, akik az állampolgárokat véleményük megismerése miatt keresik fel otthonaikban, kötelesek tehát a magánszférát tiszteletben tartani és az Info. tv. rendelkezéseinek megfelelően eljárni. Szintén a magánszférát védi a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint munkaszüneti napokon nem kerülhet sor személyes megkeresésre, továbbá a megkeresés nem irányulhat üzleti célra. __________________________________________________________________________________________ __________ Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény módosításáról szóló T/10518. számú törvényjavaslat Tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2013.03.19-i közleményében egyértelműen elutasította a fordított ÁFA bevezetését az élősertés, félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan, az adótörvényt módosítani szükséges. Az unió álláspontja szerint az intézkedés csak átterelte volna a csalókat. Ennek értelmében a tervezett 2013.04.01-től hatálybalépést ki kellett venni a törvény szövegéből. __________________________________________________________________________________________ __________ A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló T/10519. számú törvényjavaslat A Javaslat a gyűjtőszámlahitel igénylésének határidejeként a hatályos 2013. március 29-ei szerződéskötési határidő helyett 2013. május 31-ét határozza meg. Magyarország Kormánya, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Bankszövetség közös médiakampánya jelenleg is tart, és valószínűleg az igénylésre jogosultak jelentős részét meg fogja győzni a gyűjtőszámlahitel igénylésének szükségességéről. A rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségével tavaly április óta élhetnek a devizahitelesek. A PSZÁF adatai szerint január végéig 115 130 darab gyűjtőszámlát nyitottak a deviza jelzáloghitellel rendelkezők. Ez a szám a jogosultak 25%-át jelenti. A szerződésüket már aláírók száma meghaladta a 133 ezret, ami 29%-os arányt jelent. Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő gyűjtőszámlahitelesek január végéig összesen 6 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.
5
