F. Dó zsa KA ta lin. Mot tó: A di vat ban min den új, amit már elég rég hord tak ah hoz,

4∞&£∞§™ Divatkép (Illustrierte Frauenzeitung, 1891). A férfiak öltönyét utánzó kosztüm, sőt még a keménygalléros blúz is a hölgyek nappali viselete lett. A gallér egyébként is magas, a mell „plasztikus”, a szoknya simán, enyhén bővül lefelé. Az ujjak buggyosak és évről évre nőnek.

4∞&£∞§™

F.­Dó­zsA­KA­tA­lin

H

a­gyo­mány és o­der­ni­tás

M(

)

Di­vat­a­hosszú­19.­szá­zad­ban­­•­1789–1914

Mot­tó:

„A­di­vat­ban­min­den­új,­ amit­már­elég­rég­hord­tak­ah­hoz,­ hogy­el­fe­lejt­sék.”

A­tör­té­né­szek­a­nagy­fran­cia­for­ra­da­lom­tól,­1789-től az első­vi­lág­há­bo­rúig­ter­je­dő­idő­sza­kot­ál­ta­lá­ban a „hosszú­19.­szá­zad”­ter­mi­nus­sal­szok­ták­je­löl­ni.­

x És­va­ló­ban,­a­nagy­fran­cia­for­ra­da­lom­mal­meg­kez­dő­dött­ egy­fo­lya­mat,­amelyet­az­első­vi­lág­há­bo­rú­zárt­le.­ A­két­idő­pont­kö­zött­na­gyot­vál­to­zott­a­vi­lág,­ amit­ta­lán­sem­mi­sem­fe­jez­ki­olyan­ér­zék­le­te­sen,­ mint­a­ru­ha,­ame­lyet­az­em­be­rek­vi­sel­nek.

A

for­ra­da­lom­előt­ti­vi­lág­ban,­az­ún.­an­cien­re­gi­me-­ben­mind­a­fér­fi,­mind a­női­öl­tö­zék­fény­űzé­se­és­ké­nyel­met­len­sé­ge­a­ha­tal­mat­és­a­ran­got­fe­jez­te­ki.­Mi­nél­szí­ne­sebb,­drá­gább­anyag­ból ké­szült,­mi­nél­ne­he­zebb­és­ké­nyel­met­le­nebb­volt,­an­nál­ma­ga­sab­ban­he­lyez­ke­dett­el­vi­se­lő­je­a­tár­sa­dal­mi­rang­lét­rán, hir­det­ve,­hogy­gaz­dag,­nem­vé­gez­sem­mi­fé­le­fi­zi­kai­mun­kát,­és­sze­mély­zet­se­gí­ti az­öl­töz­kö­dés­ben.­Ezt­a­ki­vált­sá­got­év­szá­za­do­kon­át­ru­ha­ren­de­le­tek­kel­is­biz­to­sí­tot­ták,­ne­hogy­egy­hir­te­len­meg­gaz­da­go­dott,­ rang­ nél­kü­li­ polgár­ utá­noz­has­sa meg­je­le­né­sü­ket.­Ám­a­ru­ha­ren­de­le­tek­nél is­job­ban­mű­kö­dött­a­14.­szá­zad­tól­egy­sé­ge­se­dő­di­vat,­amely­nek­a­17.­szá­zad­tól a­fran­cia­ki­rá­lyi­udvar,­azaz­Pá­rizs­lett­a fő­vá­ro­sa.­Hiá­ba­volt­va­la­ki­nek­pén­ze,­ha nem­volt­a­meg­fe­le­lő­in­for­má­ció­bir­to­ká­ban,­messzi­ről­le­rítt­róla,­hogy­nem­tar­to­zik­az­ural­ko­dó­elit­hez.

Új iDeál Az­ud­va­ri­arisz­tok­rá­ciá­val­szem­ben­az­ön­tu­da­tos­vá­ro­si­pol­gár­ság­elv­ből­egy­sze­rűb­ben­öl­tö­zött.­­Ol­csóbb,­sö­té­tebb,­szín­te­le­nebb­gyap­jú­szö­ve­tet,­lent­és­pa­mu­tot

hor­dott,­és­a­di­vat­kö­ve­tést­fe­les­le­ges­do­log­nak­tar­tot­ta,­pénz­ki­do­bás­nak,­és­a­tő­két­in­kább­vissza­for­gat­ta­az­üz­let­be.­A­vá­ro­sok­ban­ is­ szü­let­tek­ ru­ha­ren­de­le­tek, ezek­nek­cél­ja­az­volt,­hogy­a­ma­guk­ról meg­fe­led­ke­ző­pol­gá­ro­kat,­cse­lé­de­ket­– fő­leg­a­fia­ta­lo­kat­– megóv­ja­az­in­do­ko­lat­lan kiadá­sok­tól. A­fran­cia­for­ra­da­lom­után­új­fér­fi­ideál szü­le­tett,­a­jó­zan,­dol­gos­polgár­tí­pu­sa, aki­a­szi­go­rú­pol­gá­ri­er­köl­csöt­kö­vet­ve elő­ször­le­mon­dott­a­szí­nes­sely­mek­ről, bár­sony­ról,­majd­a­di­vat­kö­ve­té­sé­ről,­és­a 19.­szá­zad­vé­gé­re­már­min­den­szín­ről.­Vé­gül­fe­ke­te-fe­hér­re­egy­sze­rű­sö­dött­az­öl­tö­zé­ke.­Az­első­vi­lág­há­bo­rú­előtt­a­fér­fi­a pol­gá­ri­er­köl­csök­nek­meg­fe­le­lően­már min­den­ pom­pá­ját­ el­vesz­tet­te,­ még­ a nyak­ken­dő­je­is­se­ma­ti­kus,­elő­re­­ kö­tött volt,­de­prak­ti­kus,­töb­bé-ke­vés­bé­cél­sze­rű meg­je­le­né­se­min­tául­szol­gált­a­női­vi­se­let re­form­ját­az­egész­ség­és­az­éssze­rű­ség­je­gyé­ben­kö­ve­te­lők­nek. A­női­di­vat­ugyanis­a­klasszi­ciz­mus­és em­pi­re­rö­vid­sza­ka­sza­után­egy­ma­ga­tel­je­sí­tet­te­a­rep­re­zen­tá­lás­felada­tát.­A­fér­fiak­ha­tal­mát­és­rang­ját­a­hoz­zá­juk­va­la­mi­lyen­for­má­ban­(fe­le­ség,­leány,­sze­re­tő) tar­to­zó­nők­meg­je­le­né­se­fe­jez­te­ki,­akik­nek­ru­há­ja­ren­ge­teg­pa­zar­anyag­ból­ké­-

4∞&£∞§™ 74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™

Udvari díszruhás pár (Galerie des Modes, 1779)

24

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Utcai kabátos nő és férfi (Minister’s Gazette of Fashion, 1912)

4∞&£∞§™

szült,­kiegé­szít­ve­a­tes­tet­de­for­má­ló­fű­ző­vel­és­ab­roncs­szok­nyák­kal.­A­nők­meg­je­le­né­se­tö­ké­le­te­sen­ki­fe­jez­te­a­tár­sa­dal­mi hely­ze­tü­ket.­Hosszú­harc­kez­dő­dött­a­hi­gié­ni­kus­és­ké­nyel­mes­öl­töz­kö­dé­sért,­s­el­ső­sor­ban­a­nő­ket­kel­lett­meg­győz­ni,­hogy felad­ják­ha­gyo­má­nyos­csáb­fegy­ve­rei­ket.­ Az­első­vi­lág­há­bo­rú­elő­es­té­jén­a­nők­vi­se­le­te­– legalábbis­nap­pal­– már­cél­sze­rű­vé­vált.­Egy­sze­rű­sza­bá­sú­ka­bát­jaik,­kosz­tüm­jeik­a­fér­fiak­öl­tö­zé­két­má­sol­ták.­Az elit­ kö­ré­ben­ egy­re­ erő­seb­ben­ ter­je­dő sport­ru­há­zat­is­ké­nyel­mes­és­cél­sze­rű volt.­A­csil­lo­gás,­a­rep­re­zen­tá­ció­az­es­ti­vi­se­let­felada­ta­ma­radt,­de­an­nak­szabása is­leegy­sze­rű­sö­dött­és­anyag­szük­ség­le­te né­hány­mé­ter­re­zsu­go­ro­dott.­Az­éssze­rűt­len­ség­utol­só­bás­tyá­ja­az­első­vi­lág­há­bo­rú­előtt­az­óriás­­ka­lap­ma­radt,­amely­mi­nél­ne­he­zebb­és­na­gyobb,­an­nál­elő­ke­lőbb volt.­Így­hát­a­tiszt­vi­se­lő­kis­asszo­nyok­is ab­ban­jár­tak. Ho­gyan­kö­vet­ke­zett­be­ez­a­nagy­átala­ku­lás?­A­fér­fia­ké­las­san,­lé­pés­ről­lé­pés­re, a­nő­ké­óriá­si­ki­té­rők­kel,­de­alapja­az­a­gaz­da­sá­gi­fej­lő­dés­volt,­amely­a­18.­szá­zad­má­so­dik­fe­lé­ben­az­ipa­ri­for­ra­da­lom­mal­kez­dő­dött.­Nap­jaink­ban­so­kan­hely­te­le­ní­tik­a di­vat­– sze­rin­tük­– túl­bur­ján­zá­sát­az­éle­tünk­ben.­De­az­ipa­ri­for­ra­da­lom­a­tex­til­-

ipar­ban­kez­dő­dött­és­a­di­vat­ipar­ban­foly­ta­tó­dott.­ A­ fo­na­lat­ sod­ró­ rok­kát­ fel­vál­tó Jenny­fo­nó­gép­től­a­bo­nyo­lult­min­tá­kat­szö­vő­Jac­qu­ard­gé­pen­(nem­mel­les­leg­a­szá­mí­tó­gép­ősé­vel)­és­a­var­ró­gé­pen­át­a­mes­ter­sé­ges­szí­ne­zé­ke­kig,­il­let­ve­a­mű­anya­gok meg­je­le­né­séig.­A­di­vat­min­den­ru­ha­ren­de­let­el­le­né­re­nagy­üz­let­volt,­amely­­be­megér­te­ko­moly­tő­ké­t­be­ru­ház­ni. Ha­ilyen­fon­tos­volt­az­ipa­ri­fej­lő­dés­tör­té­ne­té­ben­a­di­vat,­ér­de­mes­nyo­mon­kö­vet­ni,­ho­gyan­is­vál­to­zott­sza­ka­szon­ként­a­kí­vá­na­tos­meg­je­le­nés­a­18.­szá­zad­vé­gé­től 1913-ig.­­A­vál­to­zást­két­irány­mo­ti­vál­ta:­a min­dig­újat­ke­re­ső­krea­ti­vi­tás,­amely­a­19. szá­zad­vé­gé­től­a­mo­der­ni­tás­igé­nyét­kö­vet­te,­il­let­ve­a­vissza­nyú­lás­a­tör­té­nel­mi­ko­rok­for­mái­ra,­azok­át­dol­go­zá­sa,­felele­ve­ní­té­se­és­egyez­te­té­se­az­új­el­vá­rá­sok­kal.

1795–1804

K lAsszi­c is­t A Di­v At 1789.­má­jus­5-én­a­XVI.­La­jos­(1754–1793) ál­tal­össze­hí­vott­Ren­di­Gyű­lé­sen­a­fran­cia arisz­tok­rá­cia­tel­jes­ud­va­ri­dísz­öl­tö­zék­ben­– tol­lal­dí­szí­tett­ka­lap­ban,­hím­zett, ra­­gyo­gó­szí­nű­se­lyem­ru­hák­ban,­ék­sze­rek­kel­ –,­ a­ fő­pap­ság­ a­ vö­rös­ min­den­ ár­-

nyalatában­ját­szó­uszá­lyos­öl­tö­zé­kek­ben pom­pá­zott.­A­har­ma­dik­rend,­a­pol­gár­ság tagjainak­vi­szont­fe­ke­te­posz­tó­ban­és­fe­ke­te­filc­ka­lap­ban­kel­lett­meg­je­lenniük­egy 1614-ben­ho­zott­ru­ha­ren­de­let­alap­ján, me­lyet­ XVI.­ La­jos­ szer­tar­tás­mes­te­re, Dreux-­de­Bré­zé­már­ki­ele­ve­ní­tett­fel.­A már­ki­fon­tos­ko­dá­sa­azon­ban­nem­várt­vi­hart­ka­vart.­ A­pol­gár­ság­ve­zé­re,­Mi­ra­be­au­gróf­gyúj­tó­ha­tá­sú­be­széd­ben­til­ta­ko­zott­a­meg­kü­lön­böz­te­tés­el­len,­mely­nek­ered­mé­nye­ként a­Ren­di­Gyű­lés­el­tö­röl­te­az­öl­töz­kö­dé­si előírá­so­kat.­Mi­ra­beau­azt­is­meg­jó­sol­ta, hogy­a­jö­vő­ben­a­fér­fiak­fe­ke­te­gyap­jú­szö­ve­tet­fog­nak­hor­da­ni,­és­a­pol­gár­ok­a­la­ká­jai­kat­fog­ják­olyan­szí­nes­ru­hák­ba­öl­töz­tet­ni,­ami­lye­ne­ket­az­arisz­tok­rá­cia­hord.­A­jós­lat­nem­számított­iga­zán­vá­te­szinek,­mert már­évek­óta­a­fe­ke­te­volt­a­fér­fi­vi­se­let egyik­leg­di­va­to­sabb­szí­ne­és­a­gyap­jú­szö­vet­a­leg­ked­vel­tebb­anya­ga. A­nagy­fran­cia­for­ra­da­lom­el­ső­évei­ben csak­annyi­vál­to­zás­tör­tént­a­di­vat­te­rén, hogy­nem­az­udvar,­ha­nem­Pá­rizs­pol­gá­rai­dik­tál­ták,­mert­a­gyű­lölt­di­vat­bo­lond ki­rály­né,­Ma­rie­An­to­i­net­te­ret­teg­ve­hú­zó­dott­vissza­Ver­sa­il­les­-ba.­A­Champs­Ely­­sée-n,­a­Bo­is­de­Bo­u­lo­gne-­ban­és­a­fran­cia fő­vá­ros­más­tár­sa­sá­gi­szín­he­lyein­ele­gáns

szép­asszo­nyok­és­ké­nyes­íz­lé­sű­fi­csú­rok sé­tál­tak,­csak­ép­pen­az­ad­dig­di­va­tos­vi­lá­gos­bar­na­ca­ca­­dau­phin­(trón­örö­kös­ka­ká­ja)­vagy­a­sö­tét­li­la­Mon­sie­ur­szil­vá­ja­ár­nya­la­to­kat­le­cse­rél­ték­az­ek­kor­meg­szü­le­tő­fran­cia­tri­ko­lor­kék,­fe­hér­és­vö­rös szí­nei­re.­A­fér­fiak­to­vább­ra­is­ra­gasz­kod­tak­a­fe­ke­té­hez,­ám­pa­ró­kái­kat­el­dob­ták és­hosszabb­nad­rá­got­kezd­tek­vi­sel­ni,­utá­noz­va­a­szél­ső­bal­ol­da­li­ra­di­ká­li­so­kat,­a sans­cu­lot­te­-o­kat,­akik­az­ad­dig­szo­ká­sos szűk­térd­nad­rág,­a­cu­lot­te­he­lyett­a­mat­ró­zok­bo­káig­érő,­kály­ha­cső­sze­rű­nad­rág­ját,­a­pan­tal­lót­vi­sel­ték. Az­iga­zi­vál­to­zás­1793-ban­kez­dő­dött, a­ja­ko­bi­nus­rém­ura­lom­ide­jén.­A­di­vat­Pá­rizs­ból­Lon­don­ba­me­ne­kült,­a­sze­ren­csés arisz­tok­ra­ták­kal­együtt.­A­fran­cia­fő­vá­ros­ban­min­den­fel­tű­nő,­tet­sze­tős­hol­mi­hor­dá­sa­élet­ve­szé­lyes­lett.­Lon­don­ban­egy szép­fia­tal­asszony,­a­yor­ki­her­ceg­né­– az orosz­cár­leá­nya­– volt­a­tár­sa­ság­köz­pont­ja,­és­csak­ha­mar­ba­bát­várt.­A­fel­vi­lá­go­so­dás­szel­le­mé­nek­meg­fe­le­lően­ké­nyel­mes, mell­alatt­meg­kö­tött,­bő­ál­la­po­tosru­hát hor­dott,­amely­az­an­tik­mű­vé­sze­tért­lel­ke­se­dő­kor­tár­sa­kat­a­gö­rög­szob­rok­vi­se­le­té­re­em­lé­kez­tet­te.­A­höl­gyek­bol­do­gan kö­vet­ték­ezt­az­„a­la­grec­que”­mo­dellt, még­pár­ná­kat­is­dug­dos­tak­alá,­ne­gyed­-

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Lenvászon alapon forradalmi szimbólumokkal, selyemfonallal hímzett „forradalmi mellény”(1789 körül). A trikolórszínű mellény bal hajtókáján egy pillangó (az arisztokrácia jelképeként) a szárnyait megnyeső ollóval, a jobb oldalon a szárnyait elvesztő hernyó. Az üzenet világos: az arisztokrácia feláldozta cicomáit a forradalomban. De vannak további üzenetek is. A jobb zseb felirata szó szerinti fordításban: „Nem a ruha teszi a majmot”, a bal oldali zseben az angol Térdszalagrend mottója olvasható: „Rossz az, aki rosszra gondol.” Az utóbbi arra utal, hogy a szigetországban már több mint 100 éve alkotmányos monarchia van, és közel egy évtizede amúgy is minden divatos, ami Angliából eredt.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ 4∞&£∞§™

Trikolórszínű férfiöltözék (1789–1793). A 18. században kialakult frakk, amelynél a kabát elejét ívesen levágták hátrafelé, rövid mellény, térdnadrág, a culotte, csíkos harisnya és természetesen kokárda.

Női ruha (1795). A bő, elől sűrűn redőzött selyemruhát mell alatt egy vékony szegély szorítja le.

74∞&£∞§™ Az új klasszicista divat és a rokokó módi harca. Alexis Chataignier (1772–1817) karikatúrája. A merveilleuse és párja, az incroyable kigúnyolja a rokokó díszruhába öltözött párt. A kép aláírása: „Ah, milyen antikvitás – Ah milyen őrült újdonság!”

74∞&£∞§™

ha­vi,­ötöd­ha­vi­stb.­po­ca­kot­imi­tál­va.­A her­ceg­né­az­tán­le­ba­bá­zott,­és­hiá­ba­ör­ven­de­zett­1793­au­gusz­tu­sá­ban­a­kor­szak leg­nép­sze­rűbb­di­vat­lap­já­nak,­a­Jo­ur­nal der­Mo­den­und­des­Lu­xusnak­az­ál­la­po­tosdi­va­tot­he­ve­sen­el­len­ző­szer­kesz­tő­je, Ber­tuch,­hogy­„Höl­gyeink­ter­hes­di­vat­já­nak­be­fel­leg­zett.­Bol­dog,­aki­még­idő­ben ki­hasz­nál­hat­ta.­Min­de­ne­set­re­né­hány­kel­le­met­len­eset­ben­se­gí­tett”, az­új­klasszi­cis­ta­di­vat­egész­Eu­ró­pá­ban­el­ter­jedt.­A­nők vég­re­sza­ba­don­­lé­gez­het­tek,­a­fű­ző­és­ab­roncs­szok­nya­több­év­szá­za­dos­ural­ma után­az­an­tik­szob­ro­kat­után­zó­vi­se­let­ké­nyel­mes­és­egész­sé­ges­lett. 1795-ben­a­ja­ko­bi­nus­Ro­bes­pierre­fe­jé­vel­együtt­el­vesz­tet­te­ha­tal­mát,­vé­ge­lett a­rém­ura­lom­nak.­Megala­kult­a­pol­gár­ság kor­má­nya,­a­Di­rek­tó­rium,­és­az­élet­nor­ma­li­zá­ló­dott.­Is­mét­Pá­rizs­lett­a­di­vat­fő­vá­ro­sa.­„A­fran­ciák­úgy­men­tek­ke­resz­tül

4∞&£∞§™

Divatos női sziluett 1800 körül. Selyemmel hímzett pamutmuszlin ruha, indiai kasmírsál.

4∞&£∞§™ 26

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

a­for­ra­dal­mon,­akár­az­arany, me­lyet­a­tűz­be­tesz­nek,­hogy­a­vé­gén is­mét­fran­ciák­le­gye­nek” –­ je­gyez­te meg­1810-ben­a

di­vat­tu­dó­sí­tó.­A­ne­héz­kes­ál­la­po­tosru­há­kat­Pá­rizs­ban­lé­gies­ing­ru­hák­ká­vál­toz­tat­ták,­és­csu­pán­egy­test­szí­nű­kö­tött se­lyem­tri­kó­ke­rült­az­alig­ne­gyed­ki­ló­nyi,­vé­kony­pa­mut­musz­lin­ru­hák­alá. Az­ óko­ri­ vi­se­let­ után­zá­sá­nak­ vá­gya most­már­do­mi­ná­ló­vá­vált,­úgy­akar­tak­ki­néz­ni,­mint­a­gö­rög­mi­to­ló­gia­majd­nem­mez­te­len­grá­ciái. A­„mer­veil­leu­se”-nek,­cso­dá­la­tos­nak­be­cé­zett­nő­nem­jó­l­öl­tö­zött,­ha­nem­jól­vet­ke­zett.­Nem a­rep­­rezen­tá­ció,­ha­nem­ar­ca­és tes­te­szép­­sé­gének,­ará­nyai­nak kieme­lé­se­volt­a­cél­ja,­ezért­a hab­könnyű ru­ha­fö­lé­sem­mit

4∞&£∞§™ „Incroyable”stílusú férfiviselet. A selyemfrakk elöl magasabban ívelt, átmenet a ma ismert kabátforma felé. Gallérja nagyméretű, kihajtott, hasonlóképpen a hosszabb vászonmellény gallérja is. A térdnadrág, a kalap és az ing rekonstrukció.

4∞&£∞§™

74∞&£∞§™

sem­volt­haj­lan­dó­ma­gá­ra­ven­ni,­még­1799 kü­lö­nö­sen­zord­te­lén­sem,­ne­hogy­a­vat­tá­zott­ka­bát­el­rejtse­szép­sé­gét.­Egye­dül­a kas­mír­kecs­ke­fi­nom­gyap­jú­fo­na­lá­ból­pal­met­ta­min­tá­val­szö­vött­sál­volt­ki­vé­tel, amely­be­a­tes­tük­szo­bor­sze­rű­for­mái­ra büsz­ke­szép­sé­gek­haj­lan­dók­vol­tak­be­bur­ko­lóz­ni.­A­ru­ha­ké­nyel­mes­volt,­de­egész­sé­ges­nek­ko­­rántsem­mond­ha­tó.­1799­te­lén­ sor­ra­ hal­tak­ meg­ fia­tal­ lá­nyok­ a „musz­lin­be­teg­ség­ben”:­vé­kony­ru­háik­ban ugyanis­meg­fáz­­tak.­ Pár­ja,­az­„in­cro­y­ab­le”­– azaz­hi­he­tet­len­– csap­zott­ha­já­val,­nya­kát,­ál­lát­is­ta­ka­ró,­több­szö­rö­sen­meg­te­kert­nyak­ken­dő­jé­vel,­ren­det­len­ha­tá­sú,­óriá­si­gal­lé­rú­ ka­bát­já­val­és­a­még­min­dig­szo­kat­lan­pan­tal­ló­já­val­vagy­térd­nad­rág­já­val­va­ló­ban­ne­vé­vel­szink­ron­ban­volt.

1804–1814

e M­p i­r e Di­v At A­vé­kony­pa­mut­musz­lin­di­vat­ja­a­fran­cia se­lyem­ké­szí­tők­et­kel­le­met­lenül­érintette, ugyanis­sen­ki­sem­vá­sá­rol­ta­mél­tó­ság­tel­-

Divatkép, Costume Parisiens (1812). A bal oldali hölgy fején az arcot beárnyékoló, naptól védő, ún. bárkakalap. Ujjatlan tunikája pipacspiros selyemből készült, az alatta viselt fehér pamutvászon ruha fodorgallérja több sorban elrendezett és – akárcsak a több kis buggyal díszített ujja – a 16. századi divatot utánozza. A másik hölgy ruhája mélyen kivágott és hátul redőzött. A szoknya alól kilátszik lapos talpú, kivágott, puha cipőcskéjük, amely hamarosan a balerinák lábbelije lesz.

74∞&£∞§™

Divatkép, Costume Parisiens (1806). A divatos férfi külseje immár rendezettebb. A haja rövid, „a la Titus”, azaz a római császár frizuráját utánozza. Fején hódszőrből készült cilinder. Zsabós fehér ingének gallérja felhajtva, sálja még mindig több sorban van a nyakára tekerve, a vége kis csomóban megkötve. Sötét színű gyapjúszövet frakkja elöl egyenesen elvágott, csíkos szövetnadrágja a visszahajtott csizmába van tűrve.

74∞&£∞§™

jes,­ne­héz­sely­mei­ket.­Na­pó­leon­1801-ben St.­Qu­en­tin-­ben­jár­va­megígér­te­az­éhe­ző se­lyem­gyá­ri­mun­ká­sok­nak,­hogy­a­nők­az an­gol­gyap­jú­szö­ve­tek­és­a­könnyed­pa­mut­musz­li­nok­he­lyett­is­mét­a­fran­cia sely­met­fog­ják­hor­da­ni.­De­az­ese­mény­ről­tu­dó­sí­tó­jo­ur­nal­ta­más­ko­dott­„Va­jon elég-e­ah­hoz­a­ha­tal­ma,­hogy­sza­vát­meg tud­ja­tar­ta­ni?­Min­de­ne­set­re­nem­túl­han­go­san­be­szélt.”­Mégis­az­ural­ko­dó­nak­lett iga­za.­ Na­pó­leon­nem­ad­mi­niszt­ra­tív­ren­de­le­tek­kel­kény­sze­rí­tet­te­rá­aka­ra­tát­a­nők­re, ha­nem­di­vat­dik­tá­to­ri­sze­re­pet­szer­ző­fe­le­sé­ge,­Jo­se­phi­ne­bá­ja­se­gít­sé­gé­vel,­il­let­ve­csá­szár­rá­ko­ro­ná­zá­sa­al­kal­má­val­az udvar­új­rep­re­zen­tá­ciós­igé­nyei­vel.­A­ne­he­zebb­sely­mek­al­kal­ma­zá­sa­a­ru­hák­sza­bá­sát­is­meg­vál­toz­tat­ta.­Már­nem­öv­vel mell­alatt­össze­szo­rí­tott­ing­ru­há­kat­vi­sel­tek,­ha­nem­kes­keny­re­sza­bott,­mé­lyen­ki­vá­gott­mell­részt­és­elöl­la­pos,­egye­nes­vo­na­lú,­há­tul­re­dő­zött­szok­nyá­kat.­Az­an­tik ha­tás­mel­lett­a­ru­hák­stí­lu­sa­felele­ve­ní­­tette­IV. Hen­rik­ko­rá­nak,­a­16.­szá­zad­má­so­dik­felé­nek­di­va­tját,­fő­leg­a­ha­sí­té­kos kis­buggyos­uj­jak­és­a­ki­vá­gást­öve­ző,­fel­RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

27

4∞&£∞§™ Karikatúra a divatos megjelenésről (Le Bon Genre, 1819). A rajz felirata: Halcsont kisasszony és Fűző úr. A fűző az 1810-es évek elején újra megjelent a női divatban, és a derék valódi vonala felé lecsúszó derékrészt halcsonttal bélelték, hogy viselője minél karcsúbb legyen. A férfiak domború mellformáját is ez a segédeszköz biztosította.

4∞&£∞§™

Bécsi biedermeier atlaszselyem ruha. Franz Stöber divatrajza (Wiener Moden, 1823)

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Rövid kabátka –amely Lord Spencerről kapta a nevét – és fehér vászonruha bodros gallérral és fehér hímzéses fodrokkal (1815 körül)

4∞&£∞§™

Férfiöltözék cilinderrel (Párizs, 1815). Nyírott bársony frakk, valószínűleg angol (1825–1830 körül), fehér selyemkrepp pantalló, mely „a la Apolló”, az antik szobrokat utánozva simul a lábra. Az öltözék elmaradhatatlan kiegészítője a sétapálca.

4∞&£∞§™

Sétaruha (divatkép, 1817). Rudolph Ackermann’ s Repository of Arts

4∞&£∞§™

ál­­lított,­ún.­Me­di­ci-gal­lér­fel­hasz­ná­lá­sá­val. A­pá­ri­zsi­„hi­he­tet­len”­pi­per­kőc­he­lyét ugyanis­kezd­te­át­ven­ni­az­an­gol­dan­dy, aki­nek­meg­tes­te­sí­tő­je­1801-től­a­„Be­au (Szép)­Brum­mel”-nek­be­cé­zett­an­gol­lord, a­brit­trón­örö­kös­ba­rát­ja­volt.­Lord­Brum­mel­na­gyon­is­so­kat­tö­rő­dött­a­kül­se­jé­vel, ru­ha­da­rab­jai­nak­har­mó­niá­já­val,­anya­gá­val és­sza­bá­sá­val.­Ir­tó­zott­vi­szont­a­fel­tű­nés­től.­„Ha­John­Bull­meg­for­dul­utá­nad,­nem vagy­jól­öl­töz­ve,­vagy­túl­fe­szes,­vagy­túl­di­va­tos­vagy” – ez­volt­a­jel­sza­va.­Ké­nyes,­ki­fi­no­mult­íz­lé­sé­vel­te­rem­tet­te­meg­a­„nem öl­töz­kö­dő­fér­fi”­ele­gan­ciá­ját,­azt­a­pa­ra­do­xont,­ hogy­ egy­ olyan­ kor­ban­ le­gyen­ a legele­gán­sabb­fér­fi,­ami­kor­az­erő­sebb nem­től­el­vár­ták,­hogy­ne­tö­rőd­jön­a­kül­se­jé­vel.­Ha­tá­sa­az­egész­19–20.­szá­zad­ban

28

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

óriá­si­volt.­A­fia­tal,­vi­dám­arisz­tok­ra­ták­– a­dan­dyk­vagy­lyo­nok­(ma­gya­rul arsz­lá­nok)­– nap­ra­kész­ele­gan­ciá­ját­utá­noz­ták,­ a­ fér­fi­tár­sa­da­lom­ kon­zer­va­tív több­sé­ge­pe­dig­szi­go­rú­el­veit­kö­vet­te­a vissza­fo­gott,­ fel­tű­nés­men­tes­ meg­je­le­nésről.

1814–1840

B ie­D er­M eier / ro­M An­t i­K us Di­v At 1814-ben­Na­pó­leon­ve­re­sé­get­szen­ve­dett, a­bé­csi­val­cer­dia­dalt­ara­tott.­A­győz­tes nagy­ha­tal­mak­kép­vi­se­lői­kö­zel­egy­évig Bécs­ben­ ta­nács­koz­tak,­ és­ felosz­tot­ták egy­mást­közt­Eu­ró­pát.­Ve­lük­jöt­tek­höl­gyeik­is,­akik­vi­dám­tár­sa­sá­gi­éle­tet­él­tek. A­„tán­co­ló­kong­resszus”­vá­ro­sa­– ahogy egy­1931-ben­ké­szült­fe­ke­te-fe­hér­film­is

felidéz­te­– Eu­ró­pa­tár­sa­sá­gi­és­(női)­di­vat­köz­pont­ja­lett.­Né­met­nyelv­te­rü­le­ten­– és ha­zánk­ban­is­– ezt­a­kor­sza­kot­bie­der­meier­nek­is­me­rik,­de­Ang­liá­ban,­Fran­ciaor­szág­ban­ro­man­ti­kus­di­vat­a­ne­ve.­ A­for­mák­las­san,­év­ről­év­re­ap­ró­lé­pé­sek­ben­vál­toz­tak.­A­de­rék­a­mell­alól­las­san­csú­szott­le­fe­lé,­a­szok­nya­tra­péz­alak­ban­bő­vült,­­fod­rok­kal,­bod­rok­kal,­sza­lagokkal,­vi­rá­gok­kal­és­fü­zé­rek­kel­dí­szít­ve,­­és­hossza,­kü­lö­nö­sen­a­bá­li­ru­há­ké bo­ka­fö­lé­ért,­hogy­ne­aka­dá­lyoz­za­vi­se­lő­jét­a­tánc­szé­dí­tő­for­gá­sá­ban.­A­hölgyek haját­egy­re­bo­nyo­lul­tabb­lok­nik­ba­ren­dez­ték,­es­te­dí­szes­fé­sűk,­vi­rá­gok­de­ko­rál­ták, nap­pal­a­bár­ka­lap­mé­re­te­egy­re­na­gyobb. Az­uj­jak­buggyo­sak,­de­most­nem­a­fran­cia,­ha­nem­a­né­met­tör­té­ne­lem­fény­ko­rát idéz­ték:­V.­Ká­roly­né­met-ró­mai­császár ural­mát­a­16.­szá­zad­el­ső­fe­lé­ben.

74∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Merevített vászonfűző, ing és alsószoknya (1830–1840 körül). Fehér hímzéses pamutmuszlin női ruha (1830 körül), nagy karimájú bárkakalap, tarsoly (1800–1825), pántos balerinacipő (1830–1840)

Báli ruha (Ladies Pocket Magasin, 1830). A „homokórasziluett”

74∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Báli ruha organzaselyemből, atlaszselyem és gyöngydíszítéssel (1830 körül)

4∞&£∞§™ A fűző részlete és egy korabeli rajz a fűzésről

4∞&£∞§™

A­fér­fiak­rö­vid­ha­ja­is­bo­do­rí­tott,­mel­lük­dom­bo­rú­volt,­a­leg­ked­vel­tebb­ka­bát­for­ma­a­mai­hoz­ha­son­ló­sza­bá­sú­frakk. Pan­tal­ló­juk­szin­tén­a­bo­ká­juk­fö­lé­ért,­ki­vá­gott,­la­pos­tal­pú­lakk­ci­pő­ben­tán­col­tak. A­kor­szak­di­vat­ké­pein­ál­ta­lá­ban­a­ka­bá­tok­sö­té­tebb­szí­nűek,­a­nad­rá­gok­vi­lá­go­sak­vol­tak. Az­1820-as­évek­ben­az­alj­szá­mos­al­só­szok­nya­se­gít­sé­gé­vel­egy­re­bő­vebb­lett. A­fű­zött­de­rék­to­vább­csú­szott­le­fe­lé. 1830­kö­rül­már­a­he­lyén­volt,­ek­kor­ala­kult­ki­az­ún.­„ho­mok­óra-szi­luett”,­amely vén­asszo­nyok­ból­is­bak­fis­leá­nyo­kat­for­mált.­A­hosszú­ha­jat­ol­dalt­csi­gák­ba,­a­fej­te­tőn­ dró­tok­ se­gít­sé­gé­vel­ bo­nyo­lult rózsa,­sza­lag­cso­kor­stb.­for­má­ba­fé­sül­ték. Ott­hon­fod­ros­fő­kö­tő­ket,­az­ut­cán­nagy ­ka­ri­má­jú­ka­la­po­kat­tet­tek­a­fejre.­A­ki­vá­gás­V­ala­kú­vagy­ke­rek,­de­leg­több­ször

ken­dőcs­ke­ta­kar­ta,­a­buggyos­uj­jak­óriá­si­luft­bal­lon­ra­em­lé­kez­tet­nek,­a­fran­ciák bá­rány­comb­nak­csú­fol­ták­őket.­A­szok­nyák­bővek,­de­csak­bo­káig­ér­tek,­aló­luk ki­lát­szott­a­la­pos­tal­pú­ci­pel­lő­be­búj­ta­tott­láb.­­A­kar­csú­de­rék­volt­a­„ho­mok­óra”­kö­ze­pe.­Az­össz­kép­azon­ban­rit­kán le­he­tett­olyan­ke­cses,­mint­a­di­vat­raj­zo­kon,­legalábbis­az­e­kor­szak­ból­meg­ma­radt­ru­hák­ezt­su­gall­ják.

1840–1850

n eo­B A­r oKK 1840-re­a­női­di­vat­megint­na­gyot­vál­to­zott.­Az­össz­kép­a­17.­szá­zad­el­ső­fe­lé­nek ba­rokk­vi­se­le­té­re­em­lé­kez­te­tett.­A­fri­zu­rákat­kétol­dalt­szép­kö­vér­lok­nik­ba­vagy há­tul­ke­rek­konty­ba­fé­sül­ték,­a­bár­ka­ka­-

lap­biz­to­san­ült­a­fe­jen,­ka­ri­má­ja­ki­sebb, a­vál­lak­ej­tet­tek,­az­uj­jak­le­la­pul­tak­és­szo­ro­san­kö­vet­ték­a­kart.­Gyak­ran­nagy­gal­lé­rok­ke­re­tez­ték­az­ívelt­ki­vá­gást­is.­A­kar­csú­ra­fű­zött­de­rék­csú­cso­san­nyúlt­be­le az­egy­re­ha­tal­ma­sabb­ra­nö­vő­szok­nyá­ba, melyet­már­nemcsak­a­szá­mos­hó­fe­hér, ro­po­gós­ra­ke­mé­nyí­tett­fod­ros­al­só­szok­nya­tá­masz­tott­alá,­ha­nem­1842-től­egy új­faj­ta,­me­rev­tex­tí­liá­ból­–­a­pa­mut-­vagy len­fo­nál­hoz­ló­szőrt­(fran­ciául­crin)­ke­ver­tek­szö­vés­kor­– ké­szült­al­só­ne­mű,­a­kri­no­lin.­Föl­dig­ért,­és­leg­fel­jebb­a­la­pos­tal­pú­ci­pőcs­ke­he­gye­ku­kucs­kál­ha­tott­ki­aló­la.­A­fia­tal­lá­nyo­kat­a­gon­dos­ma­mák­és tánc­ta­ná­rok­ta­ní­tot­ták­meg,­hogyan­kell ke­cse­sen­jár­ni­úgy,­hogy­még­vé­let­le­nül se­lát­szód­jon­ki­a­lá­buk.­A­lá­bat­le­ta­gad­ták,­ha­vé­let­le­nül­ki­lát­szott­a­bo­ka,­az­ma­ga­volt­az­er­köl­csi­fer­tő. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

29

ál­lam­csínnyel­ki­kiál­tot­ta­a­má­so­dik­csá­szár­sá­got,­ol­tár­elé­ve­zet­te­Eu­ge­nia­de Mon­ti­jót.­A­spa­nyol­gróf­nőt­Eu­ró­pa­egyik leg­szebb­asszo­nyá­nak­tar­tot­ták­(a­má­sik Er­zsé­bet­ki­rály­né­volt),­és­ha­ma­ro­san­ő lett­a­fran­cia­di­vat­dik­tá­to­ra.­A­csá­szá­ri­ud­var­ban­egy­mást­kö­vet­ték­a­fé­nyes­ese­mé­nyek,­bá­lok,­fo­ga­dá­sok,­s­egyér­tel­műen­is­mét­Pá­rizs­lett­a­di­vat­vi­lág­fő­vá­ro­sa. 1858-ban­ egy­ an­gol­ fia­tal­em­ber, Charles Fre­de­ric­Worth­Pá­rizs­ban­di­vat­sza­lont­nyi­tott,­és­mo­dell­jei­vel­olyan­si­kert­ara­tott,­hogy­ha­ma­ro­san­min­den­ki, aki­szá­mí­tott­Pá­rizs­ban­és­Lon­don­ban,­az ő­ru­háit­vi­sel­te­– élükön­Eu­ge­nia­csá­szár­né­val.­II­I.­Na­pó­leon­1870-ben­meg­bu­kott, a­vi­lág­szép­csá­szár­né­el­me­ne­kült­– 1920-

A­fér­fi­di­vat­meg­fon­tol­tabb­lett.­A­ci­lin­der­ma­ga­sabb­és­ível­tebb,­a­fri­zu­rák­gon­do­san­fé­sül­tek,­a­szakáll­is­te­kin­té­lye­sebb. Az­in­gek­gal­lér­ja­ke­mé­nyí­tett­vá­szon­ból ké­szült,­éles,­felál­lí­tott­heggyel.­A­gal­lért va­ter­mör­dernek,­azaz­apa­gyil­kos­nak­hív­ták,­mert­ál­lí­tó­lag­egy­fia­tal­em­ber,­­ami­kor­ he­ve­sen­ átölel­te­ az­ ap­ját,­ a­ gal­lér csücs­kével­át­szúr­ta­az­öreg­úr­nya­kát.­A ka­bá­t­vál­la,­gal­lér­ja­és­a­fű­ző­vel­dom­bo­rú­vá­ala­kí­tott­mell­rész­szé­le­seb­b­let­t.­Új­don­ság­a­koc­kás­nad­rág,­amely­kö­zel­50 évig­az­egyé­ni­íz­lés­ér­vé­nye­sí­té­sé­nek­utol­só­bás­tyá­ja­ma­radt.­

1850–1865

n e­o ­r o­K o­K ó

4∞&£∞§™

II­I.­Na­pó­leon­1853.­ja­nuár­30-án,­alig­két hó­nap­pal­azután,­hogy­Fran­ciaor­szág­ban

74∞&£∞§™ Elegáns utcai ruha bárkakalappal, fehér selyem menyasszonyi ruha csipkefodrokkal és fátyollal. Perlaszka Domokos rajza (Honderű, 1843). A fehér menyasszonyi ruha és a fátyol a 19. század elejétől terjedt el. Különösen divatos lett Viktória angol királynő esküvője, 1840 után

4∞&£∞§™

Utcai férfiöltözékek. (Modes de Paris. Petit Courrier des Dames, 1844) Frakkok és szalonkabátok cilinderrel és sétabottal

4∞&£∞§™

74∞&£∞§™

Barna gyapjúszövet frakk vállrésze kívülről és belülről (1845). Időközben sokat változott a férfiszabók szakmai tudása. A kabátokat keményített vászonnal bélelték, melyet steppeléssel rögzítettek, ezenkívül, kihasználva, hogy a gyapjúszövet hővel alakítható, vasalással pontos méretre rögzítették a váll- és az ujjrészt, hogy ránc nélkül simuljon a testre. Gyakorlatilag egy „szövetszobrot” készítettek. Ez a technika elősegítette a férfiöltözékek konfekcionálását, mert jelentősen megkönnyítette a méretezést.

4∞&£∞§™

74∞&£∞§™ A „jótékony” ketreckrinolin megszabadította a hölgyeket a sok alsószoknya súlyától.

74∞&£∞§™

legalább golf- vagy teniszruhaként, de nem aratott sikert. 1865-ben egyenesen csatornastílusnak csúfolták, és csak kevés hölgy bátorkodott hordani, köztük Eugenia császárné, de még neki sem sikerült népszerűvé tennie.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Az utolsó lyonok (arszlánok) a bulváron (karikatúra, 1853). A férfiak már elhitték, hogy nem illik nemükhöz a ruházattal foglakozni. Az öltözködésükkel törődő arszlánok egyre kevesebben maradtak.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Utcai ruhák 1864-ben (Allgemeine Musterzeitung). A ruhák a Marie Antoinette-korabeli divat második korszakát, a copf stílust utánozták bugyraikkal, redőzéseikkel. A láb még mindig tabu, megmutatása az erkölcstelen hölgyek kiváltsága. 1860-ban, majd 1864–65-ben is megpróbálkoztak „rövid”, bokáig érő szoknyával

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Báli ruhák (L’Iris, 1854). A szép hullámokba fésült, tarkó feletti kontyok szerencsére nem Marie Antoinette magasra tupírozott frizuráit másolták, de a fodrok, bodrok, virágfüzérek XVI. Lajos korának fényűzését követték.

át­mé­rő­jűek­is­le­het­tek.­Ami­kor­szél­té­ben már­nem­tu­dott­to­vább­ter­jed­ni,­hát­ra­fe­lé­nőtt,­egy­re­hosszabb­uszályt­húz­va­ma­ga­után.­ A­fér­fi­di­vat­kez­dett­ki­szo­rul­ni­a­női­la­pok­ból.­Fér­fidi­vatké­pe­ket­fő­leg­a­sza­bók szá­má­ra­kiadott­szak­la­pok­ban­vagy­egyegy­cég­rek­lám­fü­ze­té­ben­ta­lál­ha­tunk.­Az urak­ha­ja­hul­lá­mos,­di­vat­a­ba­jusz­és­a­szakáll.­Az­erő­sen­ke­mé­nyí­tett­vá­szon­ból vagy­kau­csuk­ból­ké­szült­kes­keny,­sar­ká­val­ki­haj­tott­gal­lér­rá­gom­bol­ha­tó­az­ing­re,­a­nyak­ken­dők­több­sé­ge­elő­re­­kö­tött. A­sö­té­tebb­szín­ből­var­rott­kü­lön­bö­ző­za­kó­faj­ták­(sza­lon­ka­bát,­zsa­kett­stb.)­bő­sza­bá­súak,­az­egyen­le­tes­bő­sé­gű­nad­rág­rá­bo­rul­a­sö­tét,­ma­gas­szá­rú­ci­pő­re.­A­di­vat legin­kább­a­gal­lé­rok­mé­re­té­ben­és­a­gom­bo­lás­for­májá­ban­vál­to­zott.

1865–1898

H is­t o­r iz­M us

4∞&£∞§™ Fiatal pár (Adéle műterem, 1865–1870 között). A fiatalasszony uszályos ruhát hord, a férje sötét, széles gallérú zakót és mellényt, hosszú nyakkendőt és világosabb nadrágot.

4∞&£∞§™

ban­Spa­nyolor­szág­ban­halt­meg­–,­Worth azon­ban­ma­radt.­Ő­és­a­cé­get­to­vábbvi­vő fiai­a­19.­szá­zad­vé­géig­a­vi­lág­női­di­vat­já­nak­el­ső­szá­mú­irá­nyí­tói­vol­tak.­Worth össze­fog­ta­a­ve­ze­tő­fran­cia­di­vat­cé­ge­ket,

32

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

és­megala­kí­tot­ta­szö­vet­sé­gü­ket,­amelyet hau­te­co­u­tu­re-­nek­[ejtsd:­ot­ko­tür]­hí­vunk a­mai­na­pig. 1850­után­a­neo­ba­rok­kot­a­ne­o­ro­ko­kó kö­vet­te.­1856-tól­a­„mo­dern­tech­ni­ka­vív­má­nya”,­az­­5-10­centiméterenként­bő­vü­lő­acél­ka­ri­kák­ból­megal­ko­tott­ab­roncs­szok­nya­– amely­megörö­köl­te­a­kri­no­lin ne­vet­– se­gít­sé­gé­vel­a­de­rék­kö­rül­im­boly­gó,­hul­lám­zó­szok­nya­egy­re­te­re­bé­lye­sebb lett.­Az­alj­a­leg­na­gyobb­mé­re­tét­1860-ban ér­te­el,­ekkor­a­bá­li­ru­hák­más­fél­mé­te­res

,,A­mű­íz­lés­je­len­leg­nagy­sze­re­pet­ját­szik­a női­öl­tö­zet­ben.­Elő­ke­lő­höl­gyek­a­Louvreban­jár­nak,­és­ott­gyűj­tik­esz­méi­ket­öl­tö­zé­keik­hez” –­ír­ta­a­Ma­gyar­Ba­zár 1887-ben. A­kor­sze­rű­mű­vé­szet­tör­téne­ti­ku­ta­tás­az egész­19.­szá­za­dot­a­his­to­riz­mus­ko­rá­nak tart­ja­– hi­szen­a­neo­ba­rokk­vagy­ne­o­ro­ko­kó­is­mi­más­len­ne,­mint­his­to­ri­zá­lás­–, de­a­di­vat­tör­té­net­ben­er­re­a­kü­lön­bö­ző tör­té­nel­mi­for­má­kat­egy­szer­re­alkalmazó kor­szak­ra­hasz­nál­juk­az­el­ne­ve­zést.­ A­szá­zad­vé­géig­jól­meg­fér­tek­ugyanis egy­más­sal­a­kü­lön­bö­ző­ko­rok­öt­le­tei;­a­re­ne­szánsz­uj­jak­a­ro­ko­kó­ab­roncs­szok­nyá­val,­a­Remb­randt-ka­la­pok­a­Me­di­ci-,­Ro­bes­pierre-­vagy­Ma­za­rin-­gal­lér­ral­és­így­to­vább.­A­17.­és­a­18.­szá­zad­vé­gé­nek­for­máit­ke­ver­te­az­1870–80-as­évek­di­va­tja. A­ro­ko­kót­a­bie­der­meier­,,kí­sér­te­te”­kö­vet­te,­sőt­még­a­mell­alatt­meg­kö­tött­em­pi­re­vo­nal­is­fel­tűnt.­Ka­cér­kod­tak­a­japán mű­vé­szet­tel­is,­ez­azon­ban­egyelő­re­csak a­le­gye­zők,­nap­er­nyők,­kon­tyok­for­má­já­ban­és­a­hím­zé­sek­íve­lő­vi­rág­mo­tí­vu­mai­ban­je­lent­ke­zett. „Két­ség­te­len,­hogy­a­női­ru­há­zat­jó­ré­szét­ké­pe­zi­a­nő­kér­dés­nek” – je­len­tet­te­ki egy­jó­ne­vű,­vi­se­let­tör­té­net­tel­fog­lal­ko­zó ku­ta­tó­a­19.­szá­zad­vé­gén.­A­ru­hák,­ka­la­pok­vi­se­lése­ko­moly­felada­tot­je­len­tett.­A 25-30­mé­ter­nyi­anyagból­ké­szült­öl­tö­zé­kek­alatt­ren­ge­teg,­ke­mé­nyí­tett­vá­szon­ al­só­ne­mű­volt.­Még­a­leg­me­le­gebb­nyá­ri na­po­kon­is­mi­ni­mum­10­ki­lót­nyo­mott­a höl­gyek­öl­tö­zé­ke,­nem­be­szél­ve­a­kín­zó­eszköznek­is­beil­lő,­az­ala­kot­de­for­má­ló fű­ző­ről.­Nem­cso­da,­hogy­a­nap­er­nyő­és a­le­gye­ző­elen­ged­he­tet­len­kel­lé­kek­vol­tak, és­gyak­ran­elájul­tak­a­höl­gyek.­Már­a­szá­zad­kö­ze­pén­kü­lön­bö­ző­moz­gal­mak­in­dul­tak,­or­vo­sok,­mű­vé­szek­har­col­tak­a­női ru­hák­meg­re­for­má­lá­sáért,­de­csak­las­san ér­tek­el­né­mi­ered­ményt.­A­di­vat­la­pok­ban az­1890-es­évek­ben­je­len­tek­meg­az­egye­nes­vagy­mell­alatt­el­vá­gott­sza­bá­sú­re­-

4∞&£∞§™ Turnűrös divatkép (La Toilette de Paris, é. n., 1872–75 körül). Az 1870-es években a szoknya bősége hátrahúzódott, és kiemelt egy olyan testrészt, amelyről jobb társaságban nem illett beszélni. A szoknya több részből állt. Alul az alapalj, rajta elöl a redőzött, ívelt kötény, hátul a szintén redőzött dúz, amely a turnűr nem nagy sikert aratott magyar neve volt. Az óriási ruha fodrai, bodrai között szinte elveszett a női test, éreztetve a férfira támaszkodó nők gyengeségét.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Taftruha selyemszalagokkal és rojtozással díszítve (1880 körül, Limoges, Franciaország)

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Az ún. szűk, illetve hátrakötött divat (Illustrierte Frauenzeitung, 1877). „Amíg valaki járni tud, addig nincs elég elegánsan öltözve” – legalábbis a divattudósító szerint. A turnűr csak néhány évig uralkodott, az 1870-es évek utolsó harmadában kikerült a divatosan öltözött hölgyek szoknyái alól. A testhez simuló „szűk vagy hátrakötött ruha” divatja győzött, ez azonban a szabásművészet csúcsa volt: a rengeteg redőzéshez majdnem annyi anyag volt szükséges, mint a krinolinos öltözékekhez. A nők haját magasra tornyozták és dús loknikkal díszítették, a frizura Erzsébet királyné csodálatos hajviseletét utánozta. A ruha egybeszabott, ún. princessz-szabású, amely viszont az angol trónörökös feleségének, Alexandrának a nevét őrzi, aki kedvelte ezt a formát. A szoknya bősége, mint a neve is mutatja, hátra volt kötve, és délutáni vagy esti alkalomra hosszú uszályban végződött. Nappalra már elfogadott a „rövid”, bokáig érő ruha is. De a csípőt megmutató, „megbotránkoztató” divat csak szűk körben terjedt el, és rövid időn belül a szoknya ismét elkezdett bővülni.

4∞&£∞§™ 4∞&£∞§™

Karikatúra az uszály „hasznáról” (1878)

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Ruhaderék (1889 körül). A részekből, méretre szabott, halcsonttal merevített, ún. plasztikus derék milliméter pontosan feszült a fűzővel eleve összeszorított felsőtestre.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ 4∞&£∞§™

Halcsonttal merevített vászonfűző és turnűr (1865–75)

4∞&£∞§™

Divatkép (Der Bazar, 1886). A második turnűr korszaka. A hátsó felet kiemelő segédeszköz ismét visszakerült a szoknya alá, amely évről évre bővebb lett. 1885–86-ban érte el legnagyobb méretét. A következő évben elkezdett lappadni, és 1890-re kikerült az alj alól. A konty ismét kisebb volt, és rövidre vágott, bodros frufru díszítette a homlokot. A konty, a főkötők és a kalapok harciasan meredtek az égnek. A halcsontokkal merevített ruhaderék ránc nélkül simult a karcsúra fűzött derékra, és a szoknya erőteljes, függőleges ráncai már nem a fodraiban elvesző védtelen nőt, hanem egy magabiztos, akaratát érvényesítő hölgyet mutatnak.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Női ruha (1897). A hatalmas ujjak 1896 után lappadni kezdtek, de a szoknya nem. Úgy tűnt, hogy hamarosan ismét eljön a krinolin ideje.

4∞&£∞§™

Vászoning, fűző és turnűr (1885)

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ 4∞&£∞§™

Teniszruha és a szoknya belseje (1885). Az évről évre dagadó, majd szűkülő szoknya bőségét nemcsak az alátett segédeszközökkel, de belül szalagokkal is tudták szabályozni, amelyekkel a látványos redőzést is rögzítették.

form­ru­hamo­del­lek,­de­csak­a­fia­tal­lá­nyok vi­sel­ték­bá­li­ru­há­nak­vagy­a­na­gyon­jó­ala­kú,­vé­kony­fia­talasszo­nyok­ott­ho­ni­fo­ga­dó­ru­ha­ként. A­19.­szá­zad­má­so­dik­fe­lé­ben­az­ural­ko­dó­nő­ideál­a­kar­csú­de­re­kú,­de­ke­rek ido­mok­kal­el­lá­tott­hölgy­volt.­A­so­vány­sá­got­olyan­hi­bá­nak­te­kin­tet­ték,­amely

4∞&£∞§™ 4∞&£∞§™ Álom és valóság a, Az új homokóra-sziluett (Illustrierte Frauenzeitung, 1895). A ballonujjak óriásiak, a szoknyák lefelé tölcsérformában bővülnek, a homokóra közepe ismét a karcsú derék. b, Ismeretlen hölgy fényképe (1895 körül, Selmecbánya).

4∞&£∞§™

Reformruha, ún teagown, azaz tearuha (1887). A laza, kényelmes viselet otthoni fogadóruhaként kezdett lassan elterjedni. A londoni Regent Street 142–144. szám alatt 1875-ben megnyílt (ma is üzemelő) Liberty Áruház 1884-ben önálló reformruhaosztályt létesített, felkérve tervezésre a mindennapi tárgyak, azaz az iparművészet esztétikájáért harcoló Arts and Crafts mozgalom művészeit. Artisztikus modelljeik a középkori és reneszánsz ruhaformákat állították szembe az uralkodó krinolinokkal, párnákkal és fűzővel, és bizonyos előkelő körökben, a jó alakú nők között népszerűek lettek.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Zsakettöltöny, cilinder (1880 körül). A zsakett az ünnepélyesebb nappali alkalmak viselete volt, a betegeket látogató orvosok, ügyfelekkel foglalkozó ügyvédek általában ezt hordták.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ megaka­dá­lyoz­hat­ja­egy­jó­(azaz­mó­dos) há­zas­ság­lét­re­jöt­tét.­A­túl­vé­kony­nak­ta­lált­leány­zót­a­ma­mák,­nagy­ma­mák­és nagy­né­nik­ min­den­ le­het­sé­ges­ mó­don töm­ték.­A­szín­pa­do­kon­a­fér­fi­sze­re­pek­jó ré­szét­is­szí­ve­sen­ját­szot­ták­nők,­mint­pl. a­Já­nos­vi­téz cím­sze­re­pét­az­ope­rett­pri­ma­don­na­Fe­dák­Sá­ri,­mert­a­nad­rá­gos sze­rep­ben­meg­mu­tat­hat­ták­vas­kos­comb­ju­kat,­ívelt­vád­li­jai­kat.­A­telt­ga­lam­bon­vi­szont­a­kü­lön­bö­ző­re­form­ru­hák­bor­zal­ma­san­áll­tak.­A­fű­ző­nél­kü­li,­egye­nes­sza­bá­sú­ru­há­kat­a­höl­gyek­több­sé­ge­eluta­sí­tot­ta,­ ugyanis­ in­kább­ akar­tak­ szé­pek len­ni,­mint­egész­sé­ge­sek. A­fér­fi­vi­se­let­egy­re­sö­té­teb­bé,­vissza­fo­got­tab­bá­vált.­A­di­va­tot­csak­az­arisz­tok­ra­ták,­a­„bo­hó­fia­ta­lok”­és­a­sza­bók­kö­vet­ték.­Az­át­lag­fér­fi­nak­né­hány­jó­mi­nő­ségű alapru­ha­da­rab­ra­volt­szük­sé­ge,­amelye­ket,­ha­a­mé­re­te­nem­vál­to­zott,­év­ti­ze­de­-

36

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Egy olasz „dandy”, avagy újabb szóval gigerli (1890 körül, Montabone műterme. Milánó, Firenze, Torino). Az ismeretlen férfi bársonyzakója, finoman kockázott nadrágja és gondosan ápolt haja biztosan feltűnést keltett. A legvalószínűbb, hogy művészember volt, akitől kifejezetten elvárták a harsány megjelenést.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™

Ismeretlen férfi (1880 körül). A kabát alól kikandikál a súlyos, jómódot és előkelőséget sugárzó arany óralánc, a férfihiúság utolsó fellegvára.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Divatkép (Illustrierte rauenzeitung, 1892). Az otthoni fogadóruha, a teagown fűzőt mellőző szabása az empire divatot eleveníti fel.

kig­vi­selt.­Az­új,­di­va­tos­ru­hát­hor­dó­fér­fi jobb­tár­sa­ság­ban­kel­le­met­len­fel­tű­nést kel­tett,­sőt­a­ko­moly­po­zí­ciót­be­töl­tő­urak szin­te­ve­tél­ked­tek­egy­más­sal,­hogy­ki­nek a­ru­há­ja­ré­gibb,­ko­pot­tabb.

1898–1914

s ze­c esszió Ah­hoz,­hogy­az­egész­sé­ges­és­ké­nyel­mes öl­töz­kö­dés­győz­zön,­meg­kel­lett­vál­toz­nia­ a­ nő­ideál­nak­ Ez­ az­ új­ tí­pus­ a­ sze­cessziós­mű­vé­szek­al­ko­tá­sai­ban­je­lent meg.­A­ba­rok­ko­san­bur­ján­zó,­élet­igen­lő nő­alak­he­lyét­egy­bá­na­tos,­az­élet­ér­tel­mén­me­ren­gő,­ke­ve­set­evő,­vé­kony,­eny­hén­vo­nag­ló,­mesterkélt­moz­gá­sú­hölgy vet­te­át,­akit­ha­ma­ro­san­éppolyan­von­zó­nak­ta­lál­tak­a­höl­gyek­és­az­urak,­mint­a ko­ráb­bi­vas­kos­ido­mo­kat.­A­hí­zó­kú­ra­ide­-

je­le­járt,­he­lyet­te­meg­je­lent­a­fo­gyó­kú­ra, amely­re­na­gyon­is­szük­ség­volt,­mert­a telt­ga­lamb­ból­nem­lett­egyket­tő­re­tá­vol­ba­me­ren­gő,­el­vont,­szil­fid­nő­alak. A­ru­há­kon­már­1896-ban­meg­je­len­tek az­új­or­na­men­ti­kák­és­1898-ban­egy­vé­kony,­ke­cses,­mű­vé­szie­sen­kí­gyó­zó­új­szi­luett,­ amely­ gyor­san­ kí­vá­na­tos­sá­ vált. „Min­den­fe­lé­a­sze­cesszió­kí­sért.­Fé­lő,­hogy be­te­szi­a­lá­bát­a­di­vat­bi­ro­dal­má­ba­is” – ír­ta­a­Ma­gyar­Ba­zár 1899-ben,­ami­kor már­ min­den­ mo­dell­je,­ ké­zi­mun­ka-­ és egyéb­min­tá­ja­sze­cessziós­volt.­ Ám­bár­mennyi­re­is­ke­re­sett­és­mű­vé­szi­volt­az­új­szi­luett,­az­el­ső­va­ló­di­ru­ha­re­form­nak­te­kint­he­tő,­mert­5­mé­ter­ből meg­le­he­tett­varr­ni,­s­a­kar­csú,­ele­gáns alak­eléré­sé­hez­mi­ni­ma­li­zál­ni­kel­lett­az al­só­ne­műk­szá­mát.­Így­jelentősen­le­csök­kent­a­ru­ha­sú­lya,­és­a­moz­gás­is­könnye­deb­bé­vált,­bár­az­uszály­vál­to­zat­la­nul

4∞&£∞§™ Divatkép (La Femme Chic, 1912). A Premet cég modellje. A monte-carlói tartózkodásra ajánlott öltözék a szépségéből élő divathölgy számára is kívánatossá tette a dolgozó nők egyenes vonalú kosztümjét, egy kicsit ravaszabb szabással, prémstólával, virágcsokorral és csipkés zsabóval.

4∞&£∞§™

Divatkép ( La Femme Chic, 1913). Redfern modellje Mlle Cecile Guyon művésznő számára. Az estélyi ruha görögös redőzésű, csípőnél bővül, és térdnél szűkebb, ez volt a „bukj el szoknya”. A név kettős értelmű: egyrészt a szoknya olyan szűk volt, hogy el lehetett esni benne, másrészt majdnem térdig fel kellett emelni a járáshoz, így aki hordta, könnyen „elbukhatott” erkölcsi értelemben is.

4∞&£∞§™

4∞&£∞§™ Divatkép (La mode illustrée, 1900). 1899-re alakult ki a szecessziós divat legelső, legszebb megjelenési formája. A kígyózó, angolnaszerű alak tartása S vonalú volt, a mellrész előredőlt, a far hátra, az alig fűzött, laza derék kibuggyant a harang alakú, ívelt szoknyából. Hátul mintegy fél méter hosszan hullámzott az uszály, sőt a szoknya hossza elöl is ráborult a földre. Ezért járás közben kecsesen fel kellett emelni, s merészen kivillant az évtizedeken keresztül letagadott láb. Az excentrikus megjelenést a gazdagon díszített kalap és a japán gésák hajviseletét utánzó tupírozott gömbfrizurák tették teljessé.

4∞&£∞§™

prob­lé­mát­je­len­tett.­A­fű­ző­re­to­vább­ra­is szük­ség­volt,­azon­ban­nem­el­ső­sor­ban­a de­re­kat,­ha­nem­a­csí­pőt­szo­rí­tot­ta­össze. A­ fod­rok,­ sza­lag­csok­rok­ he­lyét­ a gyöngy-­és­flit­ter­dísz,­a­mé­ter­szám­ra­kap­ha­tó­ún.­sze­cessziós­pa­szo­mány­és­a­ka­nyar­gós­ír­csip­ke­fog­lal­ta­el.­S­ahogy­a­dí­szí­té­sek­egyre­na­gyobb­mér­ték­ben­ural­ták­a­ru­há­kat,­a­szi­luett­úgy­vált­mind­bi­zar­rab­bá.­1902-től­egy­re­na­gyob­bak­és dú­sab­ban­dí­szí­tet­tek­a­ka­la­pok,­a­nya­kat öve­ző­gal­lér­már­fü­lig­ért,­a­mell­részt olyan­bő­re­szab­ták,­hogy­szin­te­zsák­nak tű­nik,­a­de­rék­meg­haj­lik­és­a­far­egé­szen hát­ra­ke­rül.­A­dí­szí­té­sek­min­tái­ki­seb­bek és­geo­met­ri­ku­sab­bak,­de­tö­me­gük­a­mai né­ző­szá­má­ra­né­ha­ijesz­tő.­A­ru­há­zat­re­form­ja­vál­to­zat­la­nul­ak­tuá­lis­volt,­an­nál­is in­kább,­mert­mind­több­kö­zép-­és­fel­ső osz­tály­be­li­nő­vál­lalt­mun­kát,­s­egy­re­több sport­lett­nép­sze­rű­az­elit­kö­ré­ben,­ami

™£§∞ &∞4

4∞&£∞§™ Nyári divatkép (Szabó Hírlap, 1914). A zakó és a nadrág ismét bővebb, az utóbbi rövidebb és az alját keskeny csíkban felhajtják. De hogy a férfiviselet milyen keveset változott és mennyire nem volt fontos, azt jól jellemzi, hogy 1926-ban ugyanez a divatképjelent meg a Szabó Hírlapban, a legújabb divat aláírással.

4∞&£∞§™

szük­sé­ges­sé­tet­te­a­ké­nyel­mes,­a­moz­gást meg­könnyí­tő­öl­töz­kö­dést.­A­re­form­ru­hater­vek­so­ka­sod­ni­kezd­tek,­de­a­dí­szes fran­cia­di­va­tot­nem­tud­ták­ki­szo­rí­ta­ni. A­női­di­va­tot­vé­gül­egy­pá­ri­zsi­di­vat­dik­tá­tor­nak,­Paul­Po­i­ret-­nak­si­ke­rült­meg­re­for­mál­nia.­Már­1906-ban­le­ve­tet­te­mo­dell­jei­ről­a­fű­zőt,­és­az­1910-es­évek­re­el­fo­gad­tat­ta­az­egye­nes­vo­na­la­kat.­Mo­dell­jei­ egy­szer­re­ vol­tak­ funk­cio­ná­li­sak­ és buják,­hi­gié­ni­ku­sak­és­de­ko­ra­tí­vak,­mert egy­sze­rű­sza­bás­sal,­de­gaz­dag­min­tá­za­tú, szí­nes­kel­mék­ből,­csil­lo­gó­dí­szí­té­sek­kel ké­szül­tek.­A­pá­ri­zsi­hau­te­co­u­tu­re­sza­bói lel­ke­sen­ kö­vet­ték­ ezt­ az­ egy­sze­rűbb, mégis­na­gyon­de­ko­ra­tív­stí­lust. A­ fér­fiak­ra­ is­ ha­tott­ né­mi­leg­ a­ sze­cessziós­vo­nal­ve­ze­tés,­legalábbis­az­egy­ko­rú­ka­ri­ka­tú­rák­sze­rint,­mel­lü­ket­ők­is ki­csit­ki­dom­bo­rí­tot­ták,­ami­nem­na­gyon is­mer­he­tő­fel­a­korabeli­fény­ké­pe­ken.­Ko­-

Ismeretlen férfiak (1900 körül, Halácsy műterme, Budapest). Nem sok változást láthatunk a húsz évvel korábbi képekhez képest. A haj rövidebb, a szakáll eltűnt, a bajusz kackiás. A zakók kicsit mélyebben kivágottak, a gallérok valamivel szélesebbek.

™£§∞&∞4

moly­úri­em­ber­szá­má­ra­a­leg­fon­to­sabb­az öl­töz­kö­dé­si­sza­bá­lyok­is­me­re­te­és­be­tar­tá­sa­volt,­nap­pal­sza­lon­ka­bát,­zsa­kett­vagy za­kó­ke­mény­ka­lap­pal,­es­te­frakk­ci­lin­der­rel.­Egye­dül­üdü­lő­he­lyen­le­he­tett­la­zí­ta­ni vi­lá­go­sabb­öl­tönnyel,­mel­lény­nél­kül,­pu­ha­ka­lap­pal.

x A­fér­fi-­és­női­öl­töz­kö­dés­nagy­átala­ku­lá­sa­te­hát­meg­tör­tént.­A­szi­go­rú­er­köl­csi­és öl­töz­kö­dé­si­sza­bá­lyo­kat­vé­gül­az­első­vi­lág­há­bo­rú­vé­res­va­ló­sá­ga­fel­la­zí­tot­ta.­A há­bo­rú­után­a­fia­ta­lok­bol­do­gan­ve­tet­ték be­le­ma­gu­kat­a­„mo­dern­kor­vív­má­nyai­ba”,­ a­ dzsessz­be,­ tánc­ba,­ spor­to­lás­ba, amíg­az­újabb­vi­lág­há­bo­rú­még­vé­re­sebb va­ló­sá­ga­vég­leg­le­nem­rom­bol­ta­az­év­szá­za­dok­alatt­kiala­kult,­az­öl­töz­kö­dés­sel,­az em­be­ri­test­el­ta­ka­rá­sá­val­kap­cso­la­tos­szi­go­rú­előírá­so­kat. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

37