Ez a betegség olyan, mint a Loch Ness-i szörny: senki nem hisz benne, de én tudom, hogy van. (Egy érintett)

„Ez a betegség olyan, mint a Loch Ness-i szörny: senki nem hisz benne, de én tudom, hogy van.” (Egy érintett)

Mi a diszlexia?

Ma még nincs pontos válasz.

A szakemberek egy összetett tünetegyüttes egyéni változatait sorolják a diszlexiához.

Íme néhány a tünetekből:

ritmuszavar a mozgásban és a beszédben

ügyetlenség a kis- és nagyobb mozgásokban

a testséma zavartsága

rossz tájékozódás a térben és az időben • Tessék mondani hol lakik a Kovács Pisti?

• Hiszen maga a Kovács Pisti? • Azt tudom, hogy én ki vagyok, csak azt nem tudom, hogy hol lakom?

zavart vagy lassan kialakuló lateralitás

a rövid távú emlékezet zavara

betűtévesztések, kihagyások, cserék

rossz szövegértés; ha érti, akkor utána nem emlékszik a tartalomra

rossz helyesírás

nehézségek a nyelvtanulásban

SAS Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság ezeket a nehézségeket segít áthidalni a Pannon Egyetemen [email protected]

“… a diszlexia csak egyik oldalról defektus, mondhatjuk a baloldalról, míg másrészt, a jobb agyi félteke fejlettebb, így az ehhez kötődő funkciók magas szintűek lehetnek.” GYARMATHY É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok

A diszlexiások multidimenzionálisan gondolkoznak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi érzékszervüket használják, így pótolva hiányosságukat. Kíváncsiságuk átlagon felüli, gondolkodásuk strukturált, fantáziájuk és képzeletük pedig határtalan, hiszen ők a leggyakrabban képekben gondolkodnak.

“A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek fejlesztéséhez ugyanazok a módszerek ajánlottak, amelyeket általában tehetséggondozó programként használnak. Egészleges, holisztikus megközelítés, multidiszciplináris, a tudomány és tantárgyterületek határait átlépő foglalkozások a legmegfelelőbbek. A szintézist kívánó tevékenységek és absztrakt fogalmakkal gondolkodás, elvonatkoztatás jó kiindulási terep a tehetségnek, és a holisztikus felfogóképességű tanulónak erőssége lehet.”

GYARMATHY É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok

A tanulási zavarokkal küzdők azért vannak hátrányban az iskolában, mert az oktatás nem illik képességeikhez, sajátos információfeldolgozási módjukhoz. Képesek megtanulni írni, olvasni, számolni, csak nem úgy mint a többiek. Ezért kell inkább „másképp tanulóknak”, mint tanulási zavarokkal küzdőknek nevezni ezeket az egyéneket. http://www.karitacio.hu/hir/diszlexia-a-tanulasizavarok-egy-formaja

“Az egész nyugati oktatás a bal teke fejlesztésére épül, amely a nyelvi, logikai és szekvenciális folyamatok erősítését jelenti. A jobb teke amely többek között a téri, zenei, és a szociális képességeket rejti, alacsony státuszba került, a sakk klubok, művészeti ágak, és egyéb szabadidős foglalkozások kereteibe szorult ki. Az emberi képességek nagy tömegét ignorálja az iskolai oktatás, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberi agy egyes területeinek összehangolt működése vezethet magasszintű gondolkodási teljesítményekhez.” GYARMATHY É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok

Az oktatás felelőssége, hogy milyen módon tud alkalmazkodni ezeknek a szokásostól eltérő, de nem ritka másképp tanulóknak a jellegzetes tanulási módjához, stílusához. Minden gyermek joga, hogy képességeinek megfelelő képzésben részesüljön, ezért az oktatást úgy kell alakítani, hogy a többségtől eltérőket is figyelembevevő tantervek, tanmenetek és módszerek álljanak a pedagógusok rendelkezésére. http://www.karitacio.hu/hir/diszlexia-a-tanulasizavarok-egy-formaja

Amire az oktatás tekintettel lehet:

SAS Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság ezekkel az eszközökkel is dolgozik a Pannon Egyetemen [email protected]

Gyarmathy Éva a diszlexiával küzdő zsenikről

Ők sem úgy kezdték az életüket, hogy mindjárt a kiváló képességeiket látta meg a világ.

Azt nem lehet kijelenteni, hogy minden diszlexiás ember zseni, de azt igen, hogy a diszlexiás emberek egyes tulajdonságai felerősödhetnek. Ennek hátterében azonban az agyi plaszticitás képessége áll. A diszlexia vagy a zsenialitás esetében örökletes hajlamosító tényezők feltételezhetők, amelyek kialakulásáért egynél több génváltozat jelenléte szükséges - a legújabb genetikai kutatások alapján. Egyetlen génhez nem lehet kötni a zsenialitást. Dr. Nagy Zsolt genetikus

Azokon a területeken, ahol a rendezettség, írás, olvasás, stb. fontos szerepet játszik, bizony sok nehézséggel találják magukat szemben a tanulási zavarokkal küzdők. Másrészről viszont vizuális képességeik olyan ajándékot jelentenek számukra, amely természetes adottsággá teszi a kreatív gondolkodást, újszerű látásmódot.

http://www.karitacio.hu/hir/diszlexia-atanulasi-zavarok-egy-formaja

Gyakran igen hirtelen találnak kiváló megoldásokra, miközben mások még a problémát se tudták megfogalmazni, képzeletük rendkívül gazdag, sokan közülük művészek vagy műszaki zsenik. http://www.karitacio.hu/hir/diszlexia-atanulasi-zavarok-egy-formaja

SAS Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság is így gondolkodik a Pannon Egyetemen [email protected]

Említsünk meg néhány kiváló egyéniséget a sok közül!

Leonardo Da Vinci (1452-1519)

Leonardo Da Vinci olasz festő, tudós, hadmérnök, feltaláló, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Rejtélyes géniusz volt.

A helyesírása rossz volt, de különleges. Sokkal több dologba belekezdett, mint amennyit befejezett (például működőképes helikopter modellje volt). A rajzai azonban egészen precízek és részlet-gazdagok voltak. Kivételes művészi munkái, invenciózus géniusza bizonyítják, hogy megkapta és kihasználta a diszlexia kivételes ajándékát, a különleges tehetséget. http://www.universalleonardo.org

„Mindenképpen jobb, ha tudósként tűnik ki valaki, aki nem tud jól olvasni, mintha olyan valaki lenne, aki jól tud olvasni, de nincsenek tudományos képességei.” (Leonardo da Vinci)

Amiért a legtöbben szeretik: Mona Lisa

Amiért különösen rejtélyes: balkezesként tükörírással írt, a betűket fordítva, jobbról balra haladva vetette papírra.

Michael Faraday 1791 –1867

Michael Faraday-t a történelem egyik legnagyszerűbb tudósának tartják. Néhány tudománytörténész úgy emlegeti őt, mint a természettudomány-történet legnagyobb kísérletezőjét. Ez nagyban köszönhető az elektromosság területén kifejtett erőfeszítéseinek, mely lehetővé tette, hogy az elektromosság képessé vált a technológiai felhasználásra.

A kapacitás SI egysége, a farad, róla kapta a nevét, valamint a Faraday-állandó, ami egy mol elektron töltését jelenti (kb. 96 485 coulomb).

Faraday induktivitás-törvénye úgy szól, hogy amikor egy mágneses mező időben változik, elektromos mezőt gerjeszt.

Michael Faraday beszédzavarokkal és helyesírási nehézségekkel küzdött, problémája volt a matematikával és megbízhatatlan volt a memóriája.

Wolfgang Amadeus Mozart 1756 - 1791

Wolfgang Amadeus Mozart (ahogy magát nevezte: Wolfgang Amadé Mozart ), a világhírű, rendkívül termékeny, nagy hatású, szertelen és jelenleg is rendkívül népszerű, rövid életű zeneszerző szintén diszlexiás volt. Csodálatos tehetségének köszönhetően már 5 éves korától fogva komponált zeneműveket. Sokfelé koncertezett a világban, közben azonban nyughatatlanul keresett egyre jobb lehetőségeket tehetsége kiteljesítéséhez.

Winston Churchill (1874-1965)

Sir Winston Leonard Spencer Churchill, brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedő képességű államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységű kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobeldíj birtokosa (1953).

"Általában véve az iskolában töltött napok szorongással töltöttek el. Nem volt kellemes érzés, amikor rájöttem, hogy a verseny még jóformán el sem kezdődött és én máris reménytelenül kiszorultam és lemaradtam."

Winston Churchill

Albert Einstein (1879-1955)

Elméleti fizikus. Tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”.

Fennmaradt kézirataiban is a diszlexia valamennyi tünetét produkálta. Összecserélt betűk és szinte olvashatatlan, "macskakaparás" szerű íráskép.

“Einstein édesanyja énekelt fiának. Megtanította énekelni, és a gyermek az éneken keresztül tanult meg beszélni. Nem a beszédet gyakoroltatták vele, és nem a beszédre való motiváltságát próbálták növelni, hanem onnan indult el az anya, ahol a gyermek jól érezte magát. A zenei képességek a jobbtekéhez kötôdnek. A gyermek Einsteint valószinűsíthetô jobbagyféltekei dominanciája a zenéhez vonzotta, majd az ének átvezette a beszédhez. Ezáltal megtanulta a különböző feldolgozási módok, a két agyfélteke összehangolását. Egy Nobel-díj talán Einstein édesanyjának is járna.” GYARMATHY É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok

„Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az oktatás."

Albert Einstein

Agatha Christie 1890-1976

A krimi koronázatlan királynője, Agatha Christie remekül példázza a diszlexiások kreativitását, fantáziáját. Megalkotta többek közt a hibátlan kis belga detektívet, Hercule Poirot-ot, aki több mint 80 könyvének vagy novellájának főszereplője, csakúgy, mint a saját magáról mintázott Miss Marple-t, a kotnyeles öreg hölgyet.

1897-ben édesapja betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt bérbe adták ashfieldi otthonukat és Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául (az iskolában emiatt nehézségei akadtak) és itt kezdett el zongorázni tanulni. A zene és az opera szeretete egész életét végigkísérte, kiskorában titokban operaénekes akart lenni, ez az álma azonban sosem valósult meg.

Az írónő élete végéig harcolt a betűkkel, ezért állandó gépírónője társaságában születtek művei.

"Engem a családban mindig …..lassúnak ismertek. És ez így is volt, valóban, tudtam és el is fogadtam ezt. Az írás és a betűvetés mindig is gyenge pontom volt. Semmi eredetiség nem volt az irományaimban. Nagyon rossz volt a helyesírásom és ez máig így is maradt.„ Agatha Christie

Pablo Diego José Santiago Francisco de Paula Juan Nepomuceno Crispín Crispiniano de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz

Picasso (1881-1973)

“… Picasso …10 évesen még nem tudott olvasni. Apja rajztanár volt, és átvette magához abba az iskolába, ahol ő tanított. Pontos adataim nincsenek, de ezek után már csak felfelé ívelt a művész életútja. Ismét a jobbtekei feldolgozás, jelen esetben az ábrázolás került előtérbe.” GYARMATHY É. (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok

Nelson Rockefeller (19081979) amerikai politikus, alelnök

"Én magam is egyike voltam azoknak a „rejtélyes gyerekeknek—diszlexiás…és máig nehézségeim vannak az olvasással. Fogadd el, hogy nem vagy tökéletes. És ne légy hajlandó sajnálni magad. Vedd úgy, mint egy komoly feladatot és soha ne add fel! " Nelson Rockefeller

Steve Jobs 1955-2011

Az Apple elnöke, korábbi vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar ismert alakja. Sokan tartják a számítástechnika egyik úttörőjének, aki meglátta a lehetőséget a grafikus felhasználói felületben (GUI) és az egérben, mellyel egy Xerox PARC-bemutató alkalmával találkozott. Jobs irányítása alatt fejlesztette ki az Apple Computer a cég egyik fő termékét, az Apple Macintosh számítógépet, valamint az

iPhone okostelefont és iPad táblagépet.

A kis Steve, bármilyen meglepő is, diszlexiás volt. … Steve-nek nehezére esett visszaidézni az olvasott szöveget, s gyakran felcserélte a betűket is. … Steve-et persze nem zavarta az, hogy nehézkesen olvas, nem vált visszahúzódóvá. Éppen ellenkezőleg: égetni valóan rossz kölyök volt, egyszer például egy kígyót engedett osztálytársai közé, és a fejébe vette, hogy bombát fog gyártani (még kísérleteket is végzett ezzel kapcsolatban).

Amikor Steve 12 éves volt, a HP egyik mérnöke mutatott neki egy komputert. A fiúnak iszonyúan megtetszett, s azonnal akart egyet magának, hogy legyen mivel „játszania”.

http://hvg.hu/tudomany/20100923_steve_job s

SAS Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság segít azzá válni, aki szeretnél lenni [email protected]

Diszlexiáról forgatott dokumentumfilm rendezőjeként mutatkozott be Robert Redford fia, James Redford a Sundance Filmfesztiválon.

A The Hollywood Reporter online beszámolója szerint a fesztiválalapító fia hozzáértő, intelligens munkát tett le az asztalra. A The D Word című film az HBO dokumentumfilmes műhelyének produkciójában igyekszik bevezetni a nézőket "a rejtett képességzavar" kérdéseibe.

Egy intelligens kamasz, Dylan áll a film középpontjában, aki olvasási nehézségei miatti iskolai kudarcairól mesél, és azt is elmondja, hogyan jutott át a buktatókon. Mint kiderül, sok probléma éppen abból származik, hogy a tanárok nem ismerik fel a diszlexiát, nem tudják kezelni, és az ilyen diákok másodlagos státusba kerülnek az osztályban.

Pedig a rossz teljesítmény éppen a képességzavar mellékhatása: ezt bizonyítja a filmben megszólaló több egykori diák esete, akik megszenvedték iskolai életüket. Akad közöttük olyan, aki nem is tudta, hogy diszlexiás.

Redford a téma tudós szakértőit is bevonta, a Yale két professzora tárja fel a diszlexia orvosi hátterét. Előkerül az is, hogy sokak számára éppen "áldás" is lehet ez az állapot, mivel a diszlexiások gyakorta rendkívül kreatívak, a szokatlan megoldások "szakértői", mivel más képességeiket kell erősíteniük, hogy áthidalják diszlexiájukat.

A The D Word kimondatlanul arra is utal, hogy a tanulók képességeit nem lehet kizárólag az olvasás gyorsaságából, illetve a tesztek gyors kitöltéséből leszűrni.

A 49 éves rendező olyan rendkívül sikeres diszlexiásokat is bemutat, mint az üzletember Richard Branson, Charles Schwab vagy a politikus Gavin Newsom. Az 51 perces dokumentumfilmet James Redford társforgatókönyvíróként és társproducerként is jegyzi.

http://www.youtube.com/watch? v=GEscsDdkko4

Az összeállítást készítette: Dr. Fábián Gyöngyi

SAS Sajátos Szükségletű Hallgatókat Segítő Bizottság

Pannon Egyetem [email protected]