évfolyam. w w w. d i s t r e l e c. c o m

Elektrotechnika A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja

Alapítva: 1908

Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböző célfüggvények szerinti vezérlési programjuk meghatározása Energiatározók telepítési elve a villamosenergiarendszerben Tájékoztató néhány új jogszabályról A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata

Üdvözöljük a Distrelec-nél! Eu ró p a l e g j e l e n tő s e b b m i n ő s é g i e l e k t ro n i ka i é s s z á m í t á s te c h n i ka i a l ka t ré s z d i s z t r i b ú to ra

Ter j edelmes minősé Terjedelmes minőségi programunkból g i termék pro g ramunkból pillanatok ill k alatt l rendelhet d lh elektronikai, l k ik i adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül.

Amit a Distrelec Önnek kínál: • Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén • Mindössze 5,- EUR szállítási költség • Rendelés akár 1db-tól • Ingyenes cserelehetőség

Az európai villamosenergia-piac adatai az ETSO felmérése az átláthatóság jogi helyzetéről Országos Elnök-Titkári Tanácskozás – Pécs

Katalógusunk elérhető honlapunkon: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: [email protected] www.distrelec.com

w w w. d i s t re l e c. c o m

102. évfolyam

2 0 0 9 /0 1

www.mee.hu

A képen látható összeállítás csak illusztráció.

ICT. Telekommunikáció és informatika egy kézbĩl www.compleo.t-systems.hu

Compleo Comple o Comple o

Szálljon be Ön is a versenybe, és legyen a legjobb! Compleo. Professzionális irodai háttér, mint a legnagyobbaknak!

Comple

o Com pleo

Co m p le o

Com p

A T-Systems Compleo szolgáltatása egy csomagban biztosítja kis- és középvállalkozások számára irodájuk komplett kommunikációs hátterét. Megbízható szélessávú internet, kiváló percdíjak, LAN hálózat, IT-biztonság, modern irodai készülékek – mindez beruházás és szervizköltség nélkül, tervezhetĩ havidíjért!

Akkor tud legjobban saját feladataira összpontosítani, ha egy szakértĩ csapat észrevétlenül üzemelteti Ön körül a kommunikációs infrastruktúrát.

Önnek csak egy dologra kell koncentrálnia: a vezetésre

leo

Com p le

o

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

Kft. · Congress Distrelec GmbH · OVIT Zrt. · T-Systems ·

Tartalomjegyzék

CONTENTS

Tóth Péterné – Beköszöntő ........................................... 4

Éva Tóth: Editor’s greeting

TUDOMÁNY

KNOWLEDGE

Dán András – Raisz Dávid Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböző célfüggvények szerinti vezérlési programjuk meghatározása . ........................................ 5

András Dán – Dávid Raisz „Modeling of Remote-Controlled Loads and Determination of their Switching Schedules”

ENERGIA

ENERGY

Dr.Schmidt István – Balázs Gergely Váltakozó feszültségről táplált járművek hálózatkímélő üzeme ...................................................... 9

Dr. István Schmidt – Gergely Balázs Network Friendly Operation of Alternating Voltage Fed Vehicles”

Kerényi A.Ödön Energiatározók telepítési elve a villamosenergiarendszerben ........................................................................ 12

Ödön A. Kerényi The theory of installation plan of energy-storage systems in an electric energy network

SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

PROFESSIONAL RULES

Arató Csaba Tájékoztató néhány új jogszabályról . ........................ 14

Csaba Arató Information about some new rules

Dési Albert A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata ...................... 15

Albert Dési: Energetic revision of electric heaters and the electric air-technical systems

OKTATÁS

EDUCATION

Dr. Zsigmond Gyula – Dr. Sipos Jenő A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola által közösen indított biztonságtechnikai mérnökképzés (MSc) villamos jellegű tantárgyainak oktatási tapasztalatai . .......... 16

Dr. Gyula Zsigmond – Dr. Jenő Sipos The Zrinyi Miklós National Defence University and in the Technical College of Budapest started an M. Sc. course in the field of safety technology. The paper deals with the education experiences of the electrical subjects

VÉDELMEK

PROTECTIONS

Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc Érintésvédelmi Munkabizottság ülése ...................... 18

Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Commitee

Kruppa Attila Villámvédelem új alapokon III. Rész ........................... 19

Attila Kruppa: Lightning protection based on new standard, Part III.

HÍREK

NEWS

Dr. Bencze János Energetikai hírek a világból ........................................... 22

Dr. János Bencze News from the world of energetics

Dr. Benkó Balázs Az európai villamosenergia-piac adatai az ETSO felmérése az átláthatóság jogi helyzetéről .............. 23

Dr. Balázs Benkó: The data of the European electricity-market, the surveying of ETSO about the legal system of transparency

Dr. Jeszenszky Sándor Liska – Verebélÿ emlékülés a Műegyetemen .......... 24

Dr. Sándor Jeszenszky: Memorial Conference on prof. Liska and prof. Verebélÿ

Tóth Éva: Lévai András – emlékszobor avatás ........ 25

Éva Tóth: Dedication of András Lévai statue

Kiss Árpád: Átadták a Gábor Dénes Díjakat a Parlamentben . ................................................................ 25

Árpád Kiss: Handing over Denis Gabor awards in the Parliament

Kádár Péter III. BMF energetikai konferencia . ................................. 26 You are NOT European! ................................................... 26

Dr. Péter Kádár Third Conference on Energetic at the BMF You are NOT European!

EGYESÜLETI ÉLET

FROM OUR CORRESPONDENTS

Lieli György: Látogatás a GANZ Transelektro Villamossági Zrt.-nél . ....................................................... 27

György Lieli: Visit at the GANZ Transelektro Villamossági Ltd.

Kovács Gábor Országos Elnök-Titkári Tanácskozás – Pécs .............. 28

Gábor Kovács: Meeting of the MEE presidents and secretaries in Pécs

Dr. Bencze János: Az MVM Zrt. részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben ......................................... 29

Dr. János Bencze: The MVM bought some share in the ÉMÁSZ Ltd.

Kovácsné Jáni Katalin: Energiahatékony világítástechnikai megoldások .................................... 30

Katalin Jáni, Kovácsné: Some energy efficient solution in the filed of lighting technics

A VTT közgyűlése .............................................................. 30

General Assembly at VTT

LAPSZEMLE . ........................................................................ 31

REWIEW

Nekrológ – In memoriam Harangozó János ....... 32

Obituari – In memoriam János Harangozó

Szakmai publikációk 2008-ban ................................... 33

Edited publications in 2008

Fotó: szelagnes

Kedves Olvasónk,

Gyorsan eltelt a 2008-as év, ami talán annak is köszönhető, hogy igen mozgalmasra sikeredett. Különösen sok esemény tanúi voltunk az év utolsó negyedében, melyről összeállítást olvashatnak ebben a lapban. Búcsúzva az Óesztendőtől, óhatatlan, hogy az ember gondolataiban ne fussanak át az eltelt hónapok történései. Bár közhelynek tűnik, de ezzel én sem vagyok másképpen. Különösen érvényes ez 2008-ra, hiszen éppen egy évvel ezelőtt ért az a megtiszteltetés, hogy e nagy múltú lap főszerkesztője lettem. Megfogalmazódnak bennem a kérdések, hogy mit tettem vagy tettünk, esetleg döntöttem vagy döntöttünk jól vagy éppen rosszul? Az látható, hogy milyen arculati és strukturális változásokat valósítottunk meg a lapban. Jó érzéssel nyugtázhatjuk, hogy az év folyamán soha nem volt gond azzal, mi kerüljön az aktuális lapszámba. Sokszor éppen az jelentette a problémát, hogy mit hagyjunk ki, vagy tegyünk át a következő hónapra. Többször az Elektrotechnika szokásos terjedelmét is meg kellett növelni, hogy az aktuális információk ne nagy késéssel jussanak el az olvasókhoz, amikor már nincs információs értéke a hírnek. Sok színvonalas és érdekes cikk született az év folyamán, ezt tükrözi e lapunk utolsó két oldalán található összesített szakmai cikkek tartalomjegyzéke. Igyekeztünk minden olyan eseményről, rendezvényről

és hírről beszámolni, ami szakmai világunkban történt. Új témacsoportokat is indítottunk, ilyen például az „Energetikai hírek a világból” vagy EU-s információk Brüsszelből. Engedjék meg, hogy itt mondjak köszönetet azoknak, akik támogattak munkámban, segítettek észrevételeikkel, javaslataikkal, sőt biztatásukkal. Köszönettel tartozom azoknak a szorgalmas rovatszerkesztőknek, akik nyitott szemmel figyelik és küldik rendszeresen az aktuális újdonságokat, vagy tudósítanak a területi szervezetek életéről, Kovács András felelős kiadónknak, akinek bölcs döntéseivel megoldódtak nehézségeink. Dr. Bencze János volt főszerkesztő önzetlen segítségére is mindig számíthatok. Azonban nem dőlhetünk hátra és nem tölthet el bennünket az elégedettség, hogy most már minden rendben van! Új év, új kihívások és a nagy „titok”, hogy mit hoz 2009. Az egyesület éves programnaptárában már látszik, hogy feladat lesz bőven. Természetesen még sok tervünk vár megvalósításra. Többek között szerepel az, hogy a lapban tovább kell szélesíteni a szakmai palettát, mivel sok szakterület között már nincs éles elválasztó határ. Jó lenne több olyan PR cikk is, amely bemutatná a gyártók új termékeit, hasznos információkkal tájékoztatva a felhasználókat. Célunk továbbá „nyitni a világra”, a külföldi társlapokkal cikkcseréken keresztüli kapcsolatépítéssel. Szeretnénk, ha ebben az évben is érkezne elég megkeresés a szerzőktől, akik megfelelő fórumnak ítélik e lapot arra, hogy itt adják közre munkájuk eredményét, és mi is megtalálnánk azokat a hasznos, új információkat, amelyek T. Olvasóink érdeklődésére számíthatnak. Várjuk továbbra is az ötleteket, javaslatokat, de a kritikákat is. Elkerülhetetlen, hogy ne beszéljünk a hirtelen kialakult gazdasági krízisről, mert sajnos tartogathat számunkra is meglepetéseket. Hazánkban mi is megéltünk már több kisebb-nagyobb válsághelyzetet. Ez most valahogy mégis másképpen érint minket, mert az energia jövőjéről is szó van. De bízzunk a problémák reális időn belüli rendeződésében. Addig is tesszük a dolgunkat és számítunk munkatársaink lelkesedésére és munkájára. Ehhez kívánok mindannyiunknak sikerekben gazdag, békés, boldog új évet!

Tóth Péterné főszerkesztő

Helyreigazítás Elektrotechnika 2008/12. szám 4. oldalán a Beköszöntő szöveg aláírása helyesen:

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Elektrotechnika 2 0 0 8 / 0 9

Dervarics Attila MEE elnök

Tudomány tudomány tudomány tudomány

Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése és különböz célfüggvények szerinti vezérlési programjuk meghatározása

(1) ahol P0 a csoport névleges beépített teljesítménye, τ1 és τ2 időállandók. E módszer előnye, hogy mindössze háromparaméterű, és ezek – még akkor is, ha időfüggőeknek tekintjük őket – pusztán a napi terhelési görbe alapján egyszerűen meghatározhatók. A modell hátránya egyszerűségéből fakadóan az, hogy bizonyos időszakokban nagyon pontatlan, pl. a kora reggeli órákban történő teljesítményfelvétel-növekedést nem tudja követni. E hátrány kiküszöbölésére született a bojlerek fizikai viselkedését alapul vevő modell (amely hőtárolós kályhákra kis módosítással szintén alkalmazható, de jelen cikkben ennek ismertetésétől eltekintünk). A modell magja a forróvíztárolók hőtechnikai egyenlete (2): ahol T(t) a bojlerben lévő víz átlagos hőmérséklete a t időpontban; C: bojler hőkapacitása (Joule/°C); Tk(t): külső (szoba-) hőmérséklet (°C); Tbe(t): befolyó hidegvíz hőmérséklete (°C), a: bojlerfal hővezetési tényezője (W/°C); q(t): melegvíz kivétel intenzitása (m3/sec); cv: víz fajhője (Joule/m3 °C); P: bojler fűtőszálának teljesítménye (W); v(t): szolgáltatói vezérlés állapota (1 ha bekapcsolt, 0 ha kikapcsolt); b(t): termosztát állapota (1 ha bekapcsolt, 0 ha kikapcsolt állapotban van), vagyis ha T(t) < Tb akkor b(t) = 1, ha T(t) > Tk akkor b(t) = 0 ahol Tb a termosztát be-, Tk pedig a kikapcsolási hőmérséklete (a kettő között átlagosan 2-3 °C hiszterézis jellemző).

A cikk eljárást mutat arra, hogyan lehet vezérelt fogyasztókat HKV (ill. RKV) segítségével oly módon vezérelni, hogy összeegyeztethető legyen a napi legkisebb országos terhelés maximalizálásának és a kiegyenlítő energia csökkentésének célja, különböző korlátozó feltételek betartása mellett. After presenting the appropriate mathematical model of Ripple- or Radio-Controlled Consumer Groups, this paper shows how control algorithms can be derived in order to satisfy different objective functions (namely the maximisation of the valley load and the minimisation of the balancing energy) simultaneously, constrained by maximum allowed load changes and customer satisfaction parameters. 1. Bevezetés A cikk célja egyrészt olyan modellezési eljárás bemutatása, melynek segítségével lehetővé válik vezérelt fogyasztói csoportok (elsősorban bojler, de akár hőtárolós kályha csoportok) teljesítmény-időfüggvényének szimulációja, másrészt a fenti modell alapján olyan vezérlési alapprogramok kidolgozása, amelyek segítségével a napi legkisebb országos terhelés maximalizálható az alábbi (írott ill. a fogyasztók komfortérzetét biztosító íratlan) feltételek betartása mellett: – bármely 5 perces időintervallumon belüli terheléslökések nagysága ne haladja meg rendszerszinten a 90 MW –ot (ld. [5] 6.8.12 pontját) – minden vezérelt csoport összesen legalább napi 8 órát legyen bekapcsolt állapotban – valamely fogyasztói csoport be- majd kikapcsolása között eltelt idő minimum 30 perc legyen. Harmadszor egy olyan eljárást ismertetünk, amellyel a fenti vezérlési program kismértékű módosításával különféle szolgáltatói célfüggvények (pl. mérlegköri kiegyenlítő energia csökkentése) is kielégíthetők.

(2) Egyetlen háztartás használati-melegvíz (HMV) fogyasztását – a (2) egyenletben q(t) – pontosan nem ismerhetjük előre, azonban több háztartás együttes HMV fogyasztása elég jól becsülhető. A [4] irodalom közli pl. egy 260 lakásos társasház HMV fogyasztás intenzitásának 1 nap alatt mért időfüggvényét (1. ábra)

2. Vezérelt fogyasztói csoportok modellezése A vezérelt fogyasztói csoportok modellezésére született [1] eljárás nehezen áttekinthető, csatolt Fokker-Planck parciális differenciálegyenletek megoldását igényli, és nagyon erős egyszerűsítő feltevések szükségesek [2], 1. ábra 260 lakásos társasház HMV fogyasztása ha terhelésvezérlésre kívánjuk felhasználni. A [3]-ban ismertetett eljárás lényegesen egyszerűbb. A napi terhelési görbék vizsgálata alapján láthaHasonló adatok birtokában készíthető egy olyan HMV–fotó, hogy egy vezérelt csoport bekapcsolása után e csoport gyasztási modell, amely egyes háztartások q(t) időfüggvételjesítményfelvétele közel exponenciális jelleggel csökken. nyeit véletlenszerűen adja meg, de úgy, hogy 260 háztartás Ezért ez a modell azon a feltételezésen alapul, hogy egy q(t) időfüggvényének összege megegyezzen az 1. ábrán látcsoport t0 időpontban történő bekapcsolása után ezen hatóval. Az irodalomban (pl. [6]) találhatók adatok a hálózati fogyasztók teljesítményfelvétele a következő függvénnyel hidegvíz-hőmérséklet havonkénti átlagaira vonatkozóan is. közelíthető: Ennek segítségével Tbe paraméter is meghatározható.


A sok bojler viselkedésének összegzésénél nem törekszünk – egyszerűsítések árán – zárt alakú kevés változós egyenletek levezetésére (mint [1]-ben), hanem a (2) egyenlet 3-4000 példányát számoljuk párhuzamosan. Ez a szám még elég alacsony ahhoz, hogy a mai processzorokkal rövid idő alatt elvégezhetők legyenek a számítások, de már elég nagy ahhoz, hogy a véletlenszerűen felvett paraméterek (beállított termosztát hőmérsékletek, vízkivételi modell paraméterei) aktuális értékeitől ne függjön az eredmény.

2. ábra A modellparaméterek illesztésének eredménye

3. ábra A „völgyfeltöltési” algoritmus eredménye E modell hátránya, hogy sok paramétere van, és ezek értékének meghatározásához soron kívüli ki- és bekapcsolásokra van szükség. Előnye viszont, hogy e kapcsolások során meghatározható a napi terhelési görbe vezérelt fogyasztók nélküli része is („torzítatlan terhelési görbe”, a továbbiakban Ptt(t) ), valamint – mivel a fizikai folyamat leképezésén alapul – a három modell közül feltehetően a legpontosabb. A 2. ábrán látható egy – szolgáltató által becsült, „mért” – és a modell segítségével szimulált vezérelt fogyasztói terhelési görbe ( Pvt(t) ). 3. „Völgyfeltöltés” Ha rendelkezésre áll a torzítatlan terhelési görbe, valamint a vezérelt fogyasztóknak egy megfelelő modellje, akkor szimulálható különféle vezérlési alapprogramoknak (AP) a terhelési görbére gyakorolt hatása. A feladat bonyolultságának érzékeltetésére tételezzük fel, hogy a vezérelt fogyasztók bekapcsolásának – gazdasági okokból – mindössze napi 15 óra időtartamban van realitása. Tételezzük fel továbbá, hogy minden vezérelt fogyasztó 5 percenként kapcsolható (legyen a vezérlési intervallum VI =


5 perc; néhány szolgáltatónál ez az idő hosszabb, RKV esetén akár rövidebb is lehet). Ekkor az AP időrasztere 15*(60/5)=180 időpontból áll. Ha még azt is feltételezzük, hogy szolgáltatónként 8, azaz összesen 48 vezérelt fogyasztói csoport létezik, akkor az AP 180*48=8640 be/ki parancsból áll. Az AP eredményeként létrejön egy eredő terhelési görbe ( Pet(t) = Ptt(t)+Pvt(t) ), amelytől elvárjuk, hogy legkisebb értéke maximális legyen. A feladat tehát egy többezer változós függvény változóinak optimalizálása, amelyre egy speciális, kétlépcsős eljárást dolgoztam ki. Az első lépés egy olyan algoritmus kifejlesztése, amely egy tetszőlegesen vt előírt Pcél (t)célfüggvény esetén előállít egy olyan AP-ot, amelynek hatására létrejövő Pvt(t) fogyasztói terhelési görbe követi – ameddig ez lehetséges – az előírt célfüggvényt, az 1. fejezetben leírt feltételek betartásával. Legyen a fogyasztói csoportok száma N. Minden fogyasztói csoportra (j = 1..N) folyamatosan futtatjuk a 2. fejezetben leírt modellt, és így számon tartjuk, hogy mekkora lenne az a Pjvt(t) teljesítmény, amelyet a j-edik csoport felvenne, ha „BE” vezérlést kapna. A j-edik fogyasztói csoporthoz hozzárendeljük továbbá a BIj(t) változót, amelyet minden nap a délutáni völgyidőszak kezdetén nullázunk. E változóban számon tartjuk, hogy a legutóbbi nullázás óta összesen mennyi ideig volt bekapcsolva e fogyasztói csoport. Minden egyes vezérlési parancs kiadása előtt (minden VI elején) növekvő sorba rendezzük a csoportokat a BIj(t), ennek azonossága esetén a Pjvt jellemzőjük szerint. (A sor elején azok a csoportok lesznek, akiket „sürgős” bekapcsolni, a végén azok, akik már sokat voltak bekapcsolva.) E sorrendet módosítjuk úgy, hogy a sor elejére kerüljenek a 30 percnél rövidebb idő óta bekapcsolt állapotban lévő, végére pedig a 30 percnél rövidebb ideje kikapcsolt állapotban lévő csoportok. Ezután a „BE” vezérlést kapó csoportokat a sor elejéről választjuk ki egészen addig, amíg az alábbi feltételek bármelyike teljesül: – a sorban következő csoport bekapcsolásának hatására Pvt(t) meghaladná a Pcélvt(t) aktuális értékét – a sorban következő csoport bekapcsolásának hatására Pvt(t)-Pvt(t-1) > 90 MW lenne. A második lépés e Pcélvt(t) célfüggvénynek az optimalizálása úgy, hogy a létrejövő napi terhelésminimum a legnagyobb legyen. (Erre a feladatra egy ún. genetikus algoritmust alkalmaztam, ennek részleteire itt nem térek ki.) Az eljárás eredménye a 3. ábrán látható. E példa kidolgozása során feltételeztük, hogy országosan N = 25 db, egyenként 40 MW beépített teljesítményű csoport létezik ill. vonható be a „völgyfeltöltést” célzó vezérlésbe. A Ptt(t) görbét a 2003.07.23-i adatok alapján becsültük, ekkor a napi rendszerterhelés minimuma 3656 MW volt. Az AP optimalizálása után a legkisebb teljesítményfelvétel értéke 3956 MW lett, úgy, hogy közben az összes korlátozó feltétel teljesült.

4. ábra A KE csökkentési algoritmus eredménye 4. Kiegyenlítő energia becslése, csökkentése Ahhoz, hogy a vezérelt fogyasztók segítségével csökkenteni lehessen a kiegyenlítő energiát (KE), szükség van – a KE becslésére egy elszámolási mérési időintervallumon (EMI) belül – a KE árának értékére, amely szintén csak becsülhető, hiszen pontos értékét csak később határozzák meg Annak érdekében, hogy a KE csökkentés és a „völgyfeltöltés”, mint két különböző cél összeegyeztethető legyen, szükség lehet egy mérőszámra, amellyel a korábban meghatározott AP-tól való eltérés mérhető, és amelyre felső korlát szabható vagy amely alapján kiegészítő díj kiszabható. A KE becsléséhez szükség van perces gyakoriságú mérési adatokra, célszerűen a szolgáltató körzethatárairól, a KDSZ SCADA-ból. Ezekből az adatokból a teljes EMI-ra vonatkoztatott KE becslése az EMI kezdetétől percenként elvégezhető, egyre növekvő pontossággal, pl. egy neurális hálózat alapú eljárással. A KE árának becsléséhez a leszabályozás elszámolási egységárát vehetjük 0-nak (KE_ÁRle = 0). A felszabályozás elszámolási egységárát (KE_ÁRfel) pl. úgy becsülhetjük, hogy a hét minden negyedórájához hozzárendeljük az ugyanezen negyedórára vonatkozó múltbéli árak átlagát. (Készíthető egy ennél alaposabb, több adatot – pl. áramtőzsde jegyzésárai – felhasználó becslő rendszer is, ennek részleteire itt szintén nem térek ki.) A – valamely korábban meghatározott – AP-tól való eltérés mérésére többféle eljárás szóba jöhet. a) Minden j vezérelt csoporthoz hozzárendelhető egy idő dimenziójú ELTj(t) változó, amelyet minden nap a délutáni völgyidőszak kezdetén nullázunk; értékét 1 VI hosszával növeljük, ha a csoport az AP-tól eltérően „BE” vezérlést kap; és értékét 1 VI hosszával csökkentjük, ha a csoport az AP-tól eltérően „KI” vezérlést kap. Az ELT értékekre megszabható egy maximális és egy minimális érték. b) A fenti mérőszám szorozható a vezérelt csoport beépített teljesítményével, ekkor egy kWh dimenziójú mérőszámot kapunk. c) Bevezethető egy időtől függő (akár „fel” és „le” irányban eltérő) Ft/kWh egységár is (ELT_ÁR), amit a b) alatti mérőszámmal szorozva kapható meg az eltérés miatt fizetendő díj. (Alábbi példában e mérőszámot használjuk.) A KE csökkentésének algoritmusa vázlatosan az alábbi: Minden VI elején dönteni kell a bekapcsolandó csoportokról. Az AP szerinti, aktuális VI-ra vonatkozó vezérlést jelölje V(t), amely egy N elemű, 0 vagy 1 értékeket tartalmazó vektor, ennek j-edik elemét jelölje V(t,j).


1. Ehhez a vezérléshez rendeljünk hozzá egy H(V(t)) értéket, amely Ft dimenziójú, és azt aktuális vezérlésből származó „hasznot” méri. (Definícióját ld. alább.) 2. Minden j csoporthoz határozzuk meg azt a H’(V(t,j’)) értéket, amelyet úgy kapunk, hogy a V(t) vezérlési vektor j-edik elemét az ellenkezőjére változtatjuk. 3. Keressük meg az MH=max(H’(V(t,j’)) értéket. 4. Ha MH > H(V(t)), akkor az aktuális vezérlést változtassuk meg V(t) helyett V(t,j’) –re, és térjünk vissza az 1. ponthoz, ellenkező esetben a haszon ebben a VI-ban nem növelhető tovább. (Ha van rá elegendő számítási kapacitás, akkor a fenti iterációs eljárás helyett végig lehet próbálni az összes lehetséges változtatást is – ez N csoport esetén 2N lehetőség – és ezek közül kiválasztható a maximális hasznot eredményező vezérlés.) A H haszon-függvény értékét az alábbiak szerint számoljuk: (3)

(4) (5) Pjnévl a j-edik vezérelt csoport összes beépített teljesítménye PHKV+KE(t) a t-edik VI-ban a menetrend részeként megadott, összes vezérelt fogyasztásnak és a becsült szükséges kiegyenlítő szabályozási teljesítménynek az összege. (Ez az a teljesítmény, amit biztosítani kívánunk a vezérelt fogyasztókkal.) Fenti eljárást szemlélteti a következő példa. Feltételezzük, hogy a szolgáltató 16 vezérelt csoportot tud kezelni, ezek összes beépített teljesítménye 215 MW. Legyen a villamos energia beszerzési ára 21 Ft/kWh, az eladási ára 32.6 Ft/kWh, a KE leszabályozás elszámolási egységárának becsült értéke 0.1 Ft/ kWh, a KE felszabályozás elszámolási egységárának becsült értéke 23 Ft/kWh (minden időben). A valódi KE árakat a 2008. május 7-ei adatokkal vesszük figyelembe. A KE becslésének pontatlanságát egy adott EMI három 5-perces VI-ában úgy szimuláljuk, hogy az első VI-ban az előző EMI-re vett KE-t vesszük becslésként, a másodikban az aktuális EMI-ben kialakuló KE valódi értékéhez egy véletlenszerű, normális eloszlású, 4.6 MW szórású, a harmadik VI-ban pedig a valódi értékhez egy véletlenszerű, normális eloszlású 2.5 MW szórású zajt adunk hozzá. A 4. ábrán kék görbe jelöli az előre meghatározott AP hatására kialakuló, menetrendben megadott vezérelt fogyasztás alakulását. A piros görbe azt a teljesítmény-időfüggvényt jelöli, amelyet a HKV-val biztosítani kellene a KE nulla értéken tartásához. Az eredeti vezérléssel a KE díja -2.016 MFt-ra adódna. A példa első részében legyen ELT_ÁR = 0 Ft/kWh. Ekkor a fenti algoritmus eredménye +0.555 MFt visszatérítés, viszont az ELTj(t) változók abszolút értékeinek maximuma 5.58 óra, vagyis nagyon nagy az eltérés az AP-tól. Ha ELT_ÁR = 10 Ft/kWh, akkor a fenti algoritmus a zöld görbét eredményezi, a teljes fizetendő díj -0.952 MFt-ra adódik, és az ELTj(t) változók maximális abszolút értéke 3.5 óra. Ha ELT_ÁR értékét nagyon nagyra választjuk, akkor a kialakuló vezérlés meg fog egyezni az eredetivel.

Fentiekből látható, hogy az ELT_ÁR megfelelő megválasztásával biztosítható két különböző célfüggvény szerinti vezérlési program közötti tetszőleges átmenet. (A példákban az összes korlátozó feltétel teljesült.) Összefoglalás A cikk először bemutatja a vezérelt (HKV vagy RKV) fogyasztói csoportok modellezésének matematikai hátterét, majd arra keresi a választ, hogy hogyan lehet a vezérlési alapprogramjukat úgy meghatározni, hogy – a rendszerszintű (hajnali) völgyterhelés a lehető legnagyobb legyen, és – teljesüljenek a teljesítményugrásra valamint a fogyasztói komfortérzet biztosítása érdekében előírt korlátozó feltételek. A következőkben arra kerestük a választ, hogy a rögzített alapprogramtól való napközbeni kismértékű eltérés árán, a fenti cél szem előtt tartásával, az elosztói engedélyes hogyan tudja csökkenteni kiegyenlítő energiáját. Az eredmények azt mutatják, hogy az említett célok és korlátozó feltételek összhangba hozhatók, vagyis a HKV/RKV rendszerben rejlenek további, jelenleg kiaknázatlan lehetőségek. Meg kell említeni, hogy a módszer gyakorlati alkalmazása számos nehézségbe ütközhet, ezek pl.: – a KE becsléséhez szükség van valós idejű mérési adatokra, amelyek azonban az egyre nagyobb számban jelenlévő kiserőművektől korlátozott mértékben állnak rendelkezésre; ez a KE becslés pontosságát ronthatja – szükség van a jelenlegi piaci szabályozási rendszer egy részének újragondolására, legalább három érintett szereplő (a Rendszerirányító, az Elosztói engedélyesek és az Egyetemes szolgáltatók) részben ellentétes érdekeinek figyelembevételével. Irodalom [1] J.C.Laurent, R.P. Malhamé: „A Physically-Based Computer Model of Aggregate Electric Water Heating Loads”, IEEE T. on Power Systems, Vol.9. No.3, Aug. 1994 [2] Jean-Charles Laurent et al: “A Column Generation Method for Optimal Load Management via Control of Electric Water Heaters”, IEEE Tr. on Power Systems. Vol. 10, No. 3, August 1995 [3] Dr. Dán András, Dr. Tajthy Tihamér, Raisz Dávid: „A villamosenergia rendszerérdek közvetítésének árszabályozási lehetőségei, különös tekintettel a vezérelt, külön mért tarifakategória szerepére és az alkalmazott zónaidőkre”, MEH Publikációk, 2003 november [4] Huszti József, Némethi Balázs: „A használatimelegvíz-fogyasztás mértékadó intenzitásának és napi lefutásának méréses vizsgálata új méretezési összefüggések kidolgozása érdekében”, Távhőfórum 2003, Hévíz [5] Üzemi Szabályzat (érvényes: 2008.01.01-től) [6] Rudolf Bintinger: „Untersuchung der Struktur des Brauchwasserbedarfes einer Wohnhausanlage zur allgemeinen Dimensionierung der solaren Warmwasserbereitung”, Diplomaterv (német nyelven), Bécs, 2002

Raisz Dávid okl. villamosmérnök BME, Villamos Energetika Tanszék, tudományos segédmunkatárs A MEE és az IEEE tagja

Magyarország a Distrelec-minŃséget választja: Tel.: 06 80 015 847

Terjedelmes minŃségi termékprogramunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhetŃ honlapunkon: www.distrelec.com Amit a Distrelec Önnek kínál: Q Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Q Mindössze 5,- EUR kiszállítási költség Q Rendelés akár 1db-tól Q Ingyenes cserelehetŃség Q Tanácsadás magyar nyelven, ingyenesen hívható telefonon: 06 80 015 847 Technikusok és felhasználók ezrei fordulnak már a gyors direktszállításhoz a Distrelec-nél!

[email protected]

Dr. Dán András az MTA doktora, egyetemi tanár BME, Villamos Energetika Tanszék, tanszékvezető helyettes A MEE tagja IEEE Senior member [email protected]

Európa legjelentŃsebb minŃségi elektronikai és számítógép - alkatrész disztribútora

Lektor: Tihanyi Zoltán, Mavir Zrt. Forrástervezési Szolgálat osztályvezető


Elektrotechnika_3-08.indd 1

29.02.2008 17:54:17 Uhr

Energia Energia Energia Energia

zett hálózatot létrehozni, mint váltakozó feszültség esetén. Ennek oka az, hogy a villamos vontatásban több 10 km-es szakaszokat kell ellátnia egy betáplálási pontnak, így ha nem állítanak elő nagy feszültséget, akkor igen nagy lesz a hálózat vesztesége. Az egyenfeszültségű rendszereket városi vontatásban alkalmazzák szélesebb körben, ahol megoldható, hogy egy betáplálási pont rövidebb szakaszokat lásson el. Vasúti vontatásban a mozdony számára az energiaellátást leggyakrabban váltakozó feszültségű felsővezeték-hálózat biztosítja, amely a járművön található áramszedőn és főtranszformátoron keresztül kapcsolódik olyan áramirányítóhoz, amely előállítja a megfelelő feszültséget és áramot a hajtómotor számára. Ennek a hálózatnak két fő paramétere a tápfeszültség nagysága és a frekvenciája. Egyfázisú váltakozó feszültségű rendszerek terjedtek el, melyek frekvenciája vagy az ipari 50 Hz (az Egyesült Államokban 60 Hz), vagy ennek harmada: 16 2/3 Hz, amelyet forgógépes, vagy közvetlen frekvenciaváltó állít elő. Továbbiakban a cikk csak az ipari frekvenciájú váltakozó feszültségről táplált járművekkel foglalkozik részletesebben.

Váltakozó feszültségről táplált járművek hálózatkímélő üzeme A felsővezetékről táplált villamos hajtású járművek energiaellátását egyen- vagy váltakozó feszültségű hálózatról biztosítják. A városi vontatásban elterjedt az egyenfeszültségű felsővezetékről történő táplálás, míg a vasúti vontatásban a járművek nagy része egyfázisú váltakozó feszültségű felsővezetékről nyeri a hajtáshoz szükséges energiát. Napjainkban megnövekedett az igény olyan villamos hajtásrendszerekre, amelyek kis mértékben, vagy egyáltalán nem terhelik a felsővezetékhálózatot felharmonikusokkal, és minél jobb hatásfokkal működnek. Akkor mondhatjuk, hogy a járműhajtás hálózatbarát üzemű, hogyha ezeket a követelményeket teljesíti. A cikk rövid leírást ad arról, hogy milyen kritériumokat kell teljesíteni egy hálózatbarát üzemű villamos járműnek, majd bemutatja, hogy ezek a követelmények milyen hálózati áramirányítóval, illetve milyen szabályzással valósíthatók meg

2. Villamos hajtású járművek hálózatkímélő üzeme Három fő kritériumnak kell teljesülnie a váltakozó feszültségről táplált járművek hálózatbarát üzeméhez: Az első kritérium, hogy a hajtás tudja a fékezésre felhasznált energiájának minél nagyobb részét a hálózat felé visszatáplálni. Így megfelelő minőségű villamos fék biztosítható. A második kritérium az, hogy a legjobb hatásfok elérése érdekében a jármű a működéséhez szükséges alapharmonikus teljesítményt minél jobb fázistényezővel vegye fel, illetve visszatáplálás esetén táplálja vissza.

The energy supply of the overhead line fed electric driven vehicles is provided from alternating or direct voltage networks. In urban traction direct voltage overhead line networks are widespread, while in railway traction most vehicles get the energy for driving from one phase AC voltage networks. Nowadays requirements increase for electric drives considering harmonics and operate with high efficiency. The drive system of the vehicle is called “network friendly” if it achieves these requirements. The article gives a short description of the criteria to be achieved by a “network friendly” electric vehicle; then appropriate frequency converters and control methods are presented.

Kulcsszavak: Hálózatbarát áramirányító, Szimulációs modellezés, Vasúti hálózat, Hálózatorientált szabályozás, ISZM modulátor, Áramszabályozás.

A fenti egyenletben Ph1 a hálózatból felvett alapharmonikus teljesítmény, Uh1, Ih1 a hálózati feszültség és áram alapharmonikusának csúcsértéke, cosφh1 a fázistényező. Ideális esetben a jármű a feszültség hullámmal fázisban veszi fel az áramot teljesítmény felvételkor, ekkor cosφh1=1 (φh1=0°); míg visszatápláláskor ellenfázisban adja le az áramot, ekkor cosφh1=-1 (φh1=180°). Felmerülhet olyan igény, hogy a hálózatbarát üzemmel rendelkező jármű alapharmonikus meddő teljesítményt is termeljen, mivel jelenleg a vasúti vonatásban használt járművek nagy részének nagy meddő teljesítmény felvétele van (elsősorban a tirisztoros áramirányítóval rendelkező mozdonyoknak). Harmadik fő kritérium, hogy a hálózatbarát üzemű jármű ne terhelje felharmonikusokkal a hálózatot. Cél az, hogy jármű energiabetáplálásának a helyén (mozdonyok estén

1. Bevezetés Vasúti vontatásban a mozdonyok hajtásához szükséges energiát vagy felsővezeték-hálózat vagy belsőégésű motor szolgáltatja. Ehhez kapcsolódnak átalakítókon keresztül a hajtómotorok, amelyek lehetnek egyenáramú (DCM), vagy váltakozó áramú (ACM) kivitelűek. A vasúti járműhajtások megvalósítási módjait az 1. ábra mutatja. Belsőégésű aggregátort tartalmazó mozdonyokat rendező-pályaudvarokon, vagy nem villamosított vasúti pályákon használnak. Általában dízel motort alkalmaznak, amelynek tengelyére kapcsolódik egy váltakozó áramú vagy egyenáramú generátor, amely a hajtómotorokhoz kapcsolódik. Amennyiben a rendszer átmeneti energiatárolót is tartalmaz, a dízel motort optimális fordulatszámon lehet üzemeltetni. Egyenfeszültségű felsővezeték-hálózatot csak egyes országokban alkalmaznak vasúti vontatásban, mivel bonyolultabb, és jóval költségesebb ugyanolyan nagy teljesítményre mérete1. ábra Vasúti járműhajtások megvalósítási módjai


(1)

2. ábra A frekvenciaváltó erősáramú kapcsolási rajza az áramszedőknél) az áram jelalak ne tartalmazzon (vagy csak kis mértékben tartalmazzon) felharmonikusokat. Másik szabályozási stratégia lehet, hogy a jármű árama a hálózati feszültség pillanatértékével arányos pillanatértékű legyen. 3. Korszerű frekvenciaváltós hajtások A ma széles körben elterjedt korszerű hajtásokba, amelyeket vasúti járművekben is alkalmaznak, közbülső egyenáramú körös feszültséginverteres frekvenciaváltót és váltakozó áramú motort építenek be. A motor lehet rövidrezárt forgórészű aszinkron, vagy állandómágneses forgórészű szinkron gép. A közbülső egyenáramú körös frekvenciaváltó egy hálózatoldali (ÁH) és egy motoroldali (ÁM) áramirányítóból áll. Ennek egy lehetséges egyszerűsített megvalósítási sémáját a 2. ábra szemlélteti, ahol mindkét áramirányító feszültséginverter kapcsolású, a vasútnál ÁH egyfázisú és ÁM háromfázisú (a kapcsolóelemek IGBT-k). Az ábrában egy motort rajzoltunk, de a valóságos vasúti hajtás több hajtómotort is tartalmazhat. Az ábrában uh,ih: hálózati feszültség és áram, u0: feszültségforrás, Rh,Lh: hálózat soros ellenállása és induktivitása (transzformátor szekunder oldalára redukált értékek), ie: egyenirányított hálózati áram, ic: kondenzátor árama, C: simító kondenzátor kapacitása, ue: egyenáramú kör feszültsége, Rsz,Lsz,Csz,isz: 100 Hz-re hangolt szűrőkör paraméterei, és árama; ieg: az egyenáramú körből a motor felé folyó egyenáram, ua,ia: motor fázisfeszültsége és árama. Az ábrán pozitív irányként a motoros üzem esetén lévő áramirányok vannak feltüntetve. A járművekben általában transzformálás és leválasztás végett transzformátort alkalmaznak a bejövő oldalon, ennek az induktivitása és az ellenállása LTr és RTr. Ha ideálisnak tekintjük az áramirányítókat, és a transzformátor veszteségeit elhanyagoljuk, akkor természetes egységekben az alábbi összefüggésekhez jutunk: és (skaláris szorzást jelent).

(2)

Állandósult üzemben, veszteségmentes energiaellátást feltételezve Ph1 alapharmonikus hálózati wattos teljesítmény megegyezik az egyenáramú kör Pe teljesítményével, illetve a motorok tengelyén mérhető Pm mechanikai teljesítménnyel (ha a motor és a szűrő veszteségeit is elhanyagoljuk). (3) (Ue és Ie az egyenfeszültség és áram középértéke; M és W a motor nyomatékának és szögsebességének középértéke). Belátható, hogy akkor éri el a táplálás a legjobb hatásfokot, ha motoros/fogyasztó üzemben cosφh1=1 (Pm>0, ezért Ie>0); generátoros/visszatápláló üzemben cosφh1=-1 (Pm<0, Ie<0). Ez csak korszerű hálózatbarát áramirányítóval érhető el.


10

4. Hálózatbarát áramirányító szabályozása A 3. ábrán látható a hálózat oldali áramirányító erősáramú kapcsolása, és a szabályzó körének blokkvázlata. A szabályzó kör alárendelt struktúrájú, a külső egyenfeszültség szabályzónak van alárendelve a hálózati áram szabályzója. A szabályzó körnek alapvető feladata az ue egyenfeszültség szabályozása konstans Uea alapjel értékre úgy, hogy a hálózatból felvett ih áram szinuszos, és uh hálózati feszültséghez képest megfelelő fázisszögű legyen. Valójában a külső egyenfeszültség szabályzó körnek egy hatásos teljesítmény szabályzó kört rendelünk alá, de csak áramszabályozást kell végezni, mivel a hálózati feszültség gyakorlatilag állandó.

3. ábra Hálózat oldali áramirányító 4.1. Áram alapjel képző Az áram alapjel képző felépítésénél figyelembe kell venni, hogy a jármű hálózatbarát üzeménél felléphetnek olyan igények, hogy meddő teljesítményt is tudjon termelni, és ne csak cosφh1a=±1-re tudjunk szabályozni. Ehhez az igényhez megfelelő áram alapjel képzővel kell ellátni a szabályzó kört. A feladat legegyszerűbben komplex áram alapjel képzővel valósítható meg. Az áramszabályzó alapjele szinuszos ih1a=Ih1asin(ωht+φh1a) jel, amely a hálózati feszültséghez van szinkronozva. Ih1a áram alapjel amplitúdóját és φh1a fázisszögét az egyenfeszültség szabályzó Ih1pa kimenete és a beadott Ih1qa meddő áram amplitúdó (amelyhez külön szabályzó kör szükséges) szabja meg. Ih1pa, Ih1qa az áram alapjel amplitúdó hatásos és meddő összetevője. Az így előírt hatásos és meddő teljesítményt az alábbi összefüggések mutatják: és

(4)

(5)

A komplex áram alapjel fazor:

A komplex áramszabályzó által meghatározott áram alapjel:

(6)

4. ábra Ellenütemű és alternatív ISZM vezérlős áramszabályozás

5. ábra Bipoláris és unipoláris hiszterézises áramszabályozás

5. Szimulációs eredmények A fent leírtak alapján létrehoztunk egy olyan szimulációs modellt Matlab Simulink segítségével, amely egy korszerű hálózatbarát üzemű hajtás hálózatoldali áramirányítóját szimulálja, a 3. ábrán látható hálózatoldali szabályzással. Külön feladat volt a felsővezeték-hálózat modellezése, és a szinkronizáló egység megalkotása, amelyeket e cikk nem részletez. A 6., 7. ábrákon bemutatott vizsgált folyamat szakaszai: 1) Egyenáramú körben lévő C kondenzátor feltöltése töltőellenálláson keresztül (0 < t < 0,1 s); 2) Motoros üzem cosφh1=1 (0,1 s < t < 0,5 s); 3) Generátoros üzem: cosφh1=-1 (0,5 s < t < 0,7 s).

4.2. Áramszabályzó Impulzus szélesség modulátoros (ISZM) áramszabályozás: Az áramszabályzó PI típusú, amelynek kimenete kapcsolódik az ISZM vezérlő bemenetére. Az ISZM vezérlő állítja elő azt az impulzus szélesség modulált jelet, amely a hálózatoldali áramirányító kapcsoló elemeit vezérli. Impulzus szélesség modulátoros esetben uΔ háromszög-jel frekvenciájával előírjuk a kapcsoló elemek kapcsolási frekvenciáját (fΔ=fk). Az ÁH ui feszültsége alternatív vezérléskor 2fΔ míg ellenütemű vezérléskor fΔ frekvenciával lüktet, ezért az alternatív változatot használják szélesebb körben. A 4. ábra mindkét változat blokkvázlatát mutatja analóg megvalósításkor. (SZI: áramszabályzó, M1,M2,M3,M4 meghajtó körök, háromszögjel (uΔ, fΔ), 6. ábra Hálózati uh feszültség (piros), és ih áram (barna) időfüggvényei komparátorok). Hiszterézises áramszabályozás: Hiszterézises áramszabályozásnál nincs szükség ISZM vezérlőre. A hiszterézises áramszabályozó kimenete közvetlenül kapcsolódik a meghajtó körökhöz. Ebben az esetben egy fix ΔIh áram hibasávot írunk elő, és a (7) egyenlőtlenségnek megfelelően analóg megvalósításnál az áram pillanatértékben sem léphet ki ebből a tartományból:

Nagy hátránya, hogy ezáltal a kapcsolási frekvencia nem kézben tartható és tág határok között változik. Ezen lehet javítani adaptív szabályzó használatakor. Megvalósítására kétféle megoldás létezik: bipoláris és unipoláris hiszterézises áramszabályozás. Bipoláris esetben a szabályzó két-, míg unipoláris esetben háromállású, azaz mindhárom feszültségérték (+Ue, –Ue, 0) kiadására alkalmassá teszi a hálózatoldali áramirányítót. Az 5. ábra mutatja a hiszterézises áramszabályozás blokkvázlatát analóg esetben. Gyakorlatban az ISZM modulátoros áramszabályozás terjedt el, mivel ekkor jobban kézben tartható a félvezető kapcsoló elemekre megengedett kapcsolási frekvencia.

(7)

Az ábrákból jól követhető, hogy az első szakaszban a töltőellenállás beiktatása miatt a hálózatból felvett áram korlátozásra kerül, amíg az egyenáramú kör egy megfelelő feszültségszintet el nem ér. Ezt követően a töltőellenállást söntöljük. A 2. szakaszban (motoros üzem) a hálózati feszültség fázisban van az árammal, és jól látható amint az egyenáramú kör feszültsége a hirtelen terhelésrádobásra lecsökken, majd jó dinamikával beáll az alapjel értékére.

7. ábra Egyenáramú kör ue feszültsége, és az ieg terhelő áram


11

Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetet mondanak a Ganz-Skoda Electric ZRt-nek a támogatásért, valamint Horváth Miklósnak a DiFiLTON-ARC Kft munkatársának, és Paál Ernőnek a Ganz-Skoda Electric ZRt elektronikai tervezés osztályvezetőjének a szakmai tanácsadásért. Irodalom [1] Schmidt, I., Vincze, Gyné, Veszprémi, K.: Villamos szervo és robothajtások. ISBN 9634206425. Műegyetemi Kiadó. Budapest. 2000. [2] Schmidt, I., Rajki, I., Vincze, Gyné: „Járművillamosság” ISBN 9634207103. Műegyetemi Kiadó. Budapest. 2002. [3] Csatlós, E., Marschalko, R., Torzított feszültséggel táplált egyfázisú ISZM egyenirányító Műszaki Szemle 20 15-22. [4] Szabad, B Villamos hajtások hálózatbarát táplálási módjának vizsgálata. Diplomamunka 2008. [5] Hückelheim, K.; Mangold, Ch.; Novel 4-quadrant converter control method Elektrische Bahnen 1990. 122-125.

8. ábra ÁH ui feszültsége (kék), és hálózati uh feszültség (piros) Hirtelen terhelésváltozást állítottunk be t=0,5 s-nál, azt szimulálva, hogy a rendszer motoros üzemből generátorosba kerül. Ekkor a hálózati feszültséggel ellenfázisban táplálja vissza az áramot a hajtás. Ez a terhelésváltozás megnöveli az egyenáramú kör feszültségét, amely aztán az alapjelnek megfelelő értékre áll be. Az ábrákon látható szimuláció beállításai: alternatív ISZM modulátoros vezérlés (kapcsolási frekvencia 2,5 kHz). egyenáramú kör feszültségének alapjele: 800 V, hálózati feszültség amplitúdója: 480 V (transzformátor szekunder oldalára átszámolva), Ih1qa=0, C=10 mF. A 8. ábra mutatja a hálózatoldali áramirányító AC oldali feszültségnek és a hálózati feszültségnek a jelalakját. A szimulációval kapott eredmények jól mutatják, hogy korszerű frekvenciaváltóval és megfelelő szabályozással hogyan valósítható meg egy váltakozó feszültségről táplált járműnek a hálózatkímélő üzeme.

Energiatározók telepítési elve a villamosenergia-rendszerben A kutatók az utóbbi időben számos új villamosenergia-tározási módszert fejlesztettek ki, amelyek már ipari méretekben, tehát az áramszolgáltatásban is figyelembe vehetők. Telepítésük a villamosenergia-rendszerben analóg elvek szerint történhet, mint az erőműveké. Teljesítőképességük (MW) szabja meg tehát, hogy az átviteli hálózatra, vagy az elosztó hálózatra kapcsolják őket. A villamosenergia-rendszer (VER) erőműi kapacitásbővítése rövid távon a legkisebb fajlagos (Ft/kW) beruházási költség alapján történik. Hosszabb távon azonban a legkisebb, fajlagos termelési költség (Ft/kWh) az irányadó szempont. Ezen mutatókat azonban állami támogatással kedvezőbbé lehet tenni. Ez történik pl. a megújuló energiából termelt villamos energia kötelező, hatósági árú átvételénél. Ilyen ösztönzés hatására bővült pár év óta a magyar VER is kb. 400 kiserőművel, amelyeket az áramszolgáltatók teljesítményüknek megfelelő elosztóhálózati feszültségszintre kapcsoltak. Ezzel függ össze az energiatárolás időszerű témája. Az utóbbi időben számos nemzetközi tanulmány, konferencia és cikk foglakozott az energiatárolás időszerű témájával, amelyek széles körű áttekintést adtak a világban terjedő legkorszerűbb energiatárolási lehetőségekről. Érthető, hogy el-


12

Balázs Gergely György doktorandusz BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport. A MEE tagja [email protected]

Dr. Schmidt István egyetemi tanár BME, Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport a MEE tagja. [email protected]

Lektor: Dr. Veszprémi Károly egyetemi docens

terjedésüket elsősorban gazdasági versenyképességük szabja meg. Célszerű tehát, hogy a gyártók és a tervezők a villamosenergia-rendszerben (VER) való alkalmazás célját és előnyeit mutassák be. Az energiatárolás megvalósítása sajnos még a józan ésszel is belátható ügyekben sem mindig sikerül. Lásd pl. a Prédikálószék Szivattyús Energiatározó (SZET) történetét. Hiába bizonyítjuk a világgyakorlattal, hogy ez lenne a magyar VER legkorszerűbb és legolcsóbb szabályozási és villamosenergia-tárolási eszköze; hogy a világban a SZET-ek föld alatti kamrákban épülnek, elsősorban a természetvédelmi területeken, mivel ott találhatók a legjobb telepítési viszonyok. (pl. Japán, az Alpok, stb.) A tározó medencék pedig nem rontják, hanem gazdagítják a környezetet az építkezés után. Az elfogult ultra-zöldek elvből, tudatlanságból, mások egyéni érdekek miatt gátolják a létesítést. Bár félnek a klímaváltozástól, de ellenzik az atomerőműveket, amelyek nem bocsátanak ki füstgázt. Érvelnek a bioenergia mellett, de ellenzik pl. a szerencsi szalmaerőmű építését, holott annak füstgáza bizonyíthatóan nem zavarja a tokaji szőlők aszúsodását, stb. Az energiatárolás elterjedésével kapcsolatos véleményem következő pontokban foglalható össze: 1. Ma a korszerű áramszolgáltatás világszerte villamosenergia-rendszerből (VER) történik. Ezért minden áramszolgáltatást érintő témát a VER–ben betöltött szerepe szerint

kell értékelni. Erről a „Magyar Villamosenergia-ipar története 1888-2005” címen könyvet is írtam és annak folytatásaként a VER működéséről minden évben elemző statisztika is kerül kiadásra. Az 2007. évi az MVM honlapjáról is lehívható a Szakmai anyagok rovatból. Az elemzés kitér a távlati tervek készítésénél fontos trendekre, gazdasági mutatókra. 2. A VER két fő részből áll: az átviteli hálózatból és az elosztó hálózatból. Mindegyikre csatlakoznak erőművek is, de a csatlakozás helyét a technikai-gazdasági paraméterek szabják meg. Nem indokolt tehát centralizált, illetve elosztott termelésről beszélni, mintha ez választható, tervezési stratégia lenne. A VER, szabályozhatósága az átviteli hálózatra kapcsolódó nagyerőművek terhelésváltoztatási sebességén múlik, ez pedig jelenleg a Szivattyús Energiatározó vízerőműveknél a legnagyobb. 2.1. A VER Statisztika 2007. 24. oldalán található séma bemutatja a VER legfontabb részét, az átviteli hálózatot, amely a nagyerőművek gyűjtősínje és az export-import kapuja is. Ezen bonyolódik az áramszolgáltatási forgalom 85 %-a. Az átviteli hálózat irányadó feszültségszintje az UCTE VER Egyesülésben a 400 kV. A 220 KV-os távvezetékek fokozatosan felszámolásra kerülnek, illetve azokat 400 kV-ra alakítják át. Az átviteli hálózatra elsősorban a nagyerőművek táplálnak be és ezen bonyolódik az export- import tevékenység is. 2.2. A VER másik oldala az elosztó hálózat Az álviteli hálózatról ágaznak le a 120 kV feszültségű, főelosztó hálózatok, amelyek egy-egy áramszolgáltató régió fogyasztóit látják el villamos energiával. Az elosztó hálózatok sugarasan bővülnek tovább. A következő feszültségszintek vidéken a középfeszültségnek nevezett 20 kV-os légvezeték, városokban pedig a 10 kV-os kábel hálózat. Az legkisebb elosztóhálózati feszültség, amely kb. 5 millió kisfogyasztót lát el pedig a 0.4 kV. A „kiserőművek” az elosztó hálózatra teljesítőképességük nagysága szerint csatlakoznak. A 120 kV feszültségre pl. a 50 MW-os egységek, illetve kb. 100 MW-os erőművek kapcsolódnak. A középfeszültségre az ÁSZ-ok már csak 50 MW-nál kisebb erőműveket engedélyeznek csatlakozni. Kisfeszültségen pedig 5 MW a szokásos határ. 3. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a bemutatott energiatárolókat is az erőműi nagyságrendek szerint célszerű a VER hálózataihoz csatlakoztatni. 3.1. Az átviteli hálózaton tehát jelenleg a Szivattyús Energiatározó (SZET) és nagynyomású levegős tározó jöhet szóba. Ezek közül a beruházó, nyilván azt választja, amelyik olcsóbb. Ezen projektek létesítéséhez állami támogatás irányelvei szerint szóba sem jöhet. Önmagukban kell gazdaságosnak lenniük. A magyar VER szabályozásához a jelenlegi viszonyok között legalább 600 MW SZET kapacitásra lenne szükség és ez lenne a leggazdaságosabb is. 3.2. Az elosztó hálózaton pedig a többi típus közül lehet választani, MW teljesítményük nagysága szerint, ha a telepítés ma még hiányzó gazdasági indoka is kialakul. A fentiekből az is kitűnik, hogy miért célszerűbb „elosztott” helyett „elosztó hálózati” termelésről beszélni. Ugyanis az engedélyezési eljárást a tárolónak a VER hálózatokon kijelölt csatlakozási helye szabja meg. 4. A VER elosztóhálózati energiatároló stratégiát a fentiek alapján a következőképen foglalhatnám össze:


13

4.1 Energiatárolásban elsősorban olyan erőmű-tulajdonosok lehetnek érdekeltek, akik az erőművük termelését bizonyos időszakokban nem tudják elhelyezni. 4.2. Mindaddig tehát, amíg a kötelező átvétel létezik, a megújuló energiákból termelt villamos energiára elosztó hálózati energiatárolásra nincs is szükség! 4.3. Ösztönző hatás hiányában jelenleg sem a szélerőművek, sem a villamos energiát kapcsoltan termelő hőszolgáltató erőművek tulajdonosai nem érdekeltek az energiatárolásban. 4.4. Az elosztóhálózati tárolók elterjedéséhez tehát meg kellene szüntetni a kötelező átvételt. A MEH biztosan örülne neki, hiszen évente kb. 70 milliárd Ft támogatás szabadulna fel! 4.5. Érdekes lenne, ha a hivatal bemutatná, hogy a kiadott kötelező átvételi engedélyek pl. a szélerőművekre, kapcsolt termelésre mikor járnak le és mikor kell ezeknek a szabad piacra átmenni és önköltségi áron versenyeztetni termékeiket. Ez késztetné őket a tárolók létesítésére is. 4.6. Ezek után jogosan merül fel az a kérdés, hogy ma kinek lehet mégis érdeke az elosztó hálózati jellegű energiatárolás és a gyártók kiket tudnak meggyőzni a tárolás gazdaságosságáról. Feltehetően a VER hálózatra kapcsolódni nem tudó, vagy akaró, gazdag fogyasztók között lehetne ilyeneket találni. 5. Felhívom az olvasók szíves figyelmét az említett VER Statisztika 2007. 17. oldalára. 5.1. Eszerint a VER 9014 MW erőműi BT kapacitásából 1962 MW-ot képviselt a 418 darab 50 MW-nál kisebb gépegység. Ezeket a beruházók zömében a kötelező átvétel (KÁP) 7-9 év alatt kifizetődő ösztönzésére telepítették. Ez azonban egy átmeneti beruházási szakasz volt, mivel a nagyerőművek építkezésre a 25-30 éves megtérülési idő miatt nem akadt vállalkozó. 5.2. Külön vizsgálatot igényelne az, hogy az elosztó hálózaton kialakuló kis alrendszerek (pl. szélerőműpark és energiatároló telep) hogyan befolyásolja a VER egészének teljesítmény- és csereteljesítmény-szabályozását, valamint a feszültség- és meddőteljesítmény-szabályozást.A jelenlegi arányok még elviselhetők. 6. Ma már a kockázatot vállaló beruházók támogatás nélkül is létesítenek nagy blokkos erőműveket. Lásd pl. az E.ON gönyűi gázturbinás erőművét, a városnaményi, vagy az EMFESZ gázerőműveket stb. a Mátrai Erőmű MVM-mel közös 400 MW-os lignit blokkját. A kapitalizmus ismert alapszabálya az, hogy a tőke mindig oda megy, ahol éppen üzletet lát. Bízom abban, hogy hozzászólásom segíteni fogja a VER fejlesztésén fáradozó szakembereket.

Kerényi A. Ödön Állami díjas, vasdiplomás gépészmérnök Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese [email protected]

szakmai elÔírások Szakmai előírások szakmai előírások

Szakmai elôírások

Tájékoztató néhány új jogszabályról A következőkben néhány olyan, a közelmúltban kiadott jogszabályra hívjuk fel olvasóink figyelmét, amelyek a műszaki, ezen belül a villamos szakemberek körében is érdeklődésre számíthatnak. Energetika 2008. évi LXV. törvény A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/159. szám, 2008. nov. 12.) A törvény a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. és 2008. évi XL. törvényeket is módosítja: 2008. november 20. után a Magyar Energia Hivatal nem jelölhet, illetve nem küldhet az ország energiaellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű társaságok igazgatóságaiba és felügyelőbizottságaiba tagokat. A már kijelölt személyeket 2009. május 31-ig vissza kell hívni, illetve e napon a megbízatásuk megszűnik. 264/2008. (XI. 6.) Korm. r. A hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról. Hatályba lép: 2009. január 1. (Magyar Közlöny, 2008/157. szám, 2008. nov. 6.) A rendelet hatálya a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő, a 12 kW-nál nagyobb teljesítményű légkondicionáló, továbbá a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb teljesítményű hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerekre, mindezek tulajdonosaira és üzemeltetőire, (a továbbiakban együtt: tulajdonos) valamint ezek felülvizsgálatát végző szakértőkre terjed ki. A rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket a tulajdonosoknak saját költségükre rendszeresen felül kell vizsgáltatniuk, és biztosítaniuk kell a vizsgálathoz szükséges feltételeket és körülményeket: – a 20 - 100 kW-os teljesítményű, nem megújuló folyékony és szilárd tüzelőanyagot használó, a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű gáztüzelésű hőtermelő, valamint a 12 - 150 kW hűtőteljesítményű légkondicionáló berendezéseket: négyévente; – a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű, nem megújuló folyékony és szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő, valamint a 150 kW-nál nagyobb hűtőteljesítményű légkondicionáló berendezéseket: kétévente; – a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszereket energetikai szempontból egyszer kell felülvizsgálni. Az energetikai felülvizsgálat célja a berendezés és a rendszer energetikai hatékonyságára vonatkozó tájékoztatás, illetve a felülvizsgált berendezés összesített energetikai értékelése. A felülvizsgálat kiterjed a dokumentációra, a berendezések azonosítására, méretezés megfelelőségére, az


14

üzemeltetés és a karbantartás szakszerűségére, a javasolt módosítások meghatározására és mindezek dokumentálására. A rendelet meghatározza az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosult személyek és intézmények körét, és a szakértői tevékenység elvégzéséért jogosult díjazást is. A rendelet hatálya alá tartozó meglévő (üzemelő) berendezések első felülvizsgálatát 2013. január 1-jéig; a 15 éves vagy annál régebbi berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálatát 2011. január 1-jéig; a 2007. január 1. után üzembe helyezett hőtermelő, illetve légkondicionáló berendezések első energetikai felülvizsgálatát 2015. január 1-jéig kell elvégezni. A rendelet mellékletei részletes előírást adnak a hőtermelő berendezések (kazánok, 1. sz. m.), a 15 évesnél régebbi és 20 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek (2. sz. m.) és a légkondicionáló berendezések (3. sz. m.) energetikai felülvizsgálatára és mindhárom melléklet megadja az adott berendezésre vonatkozó felülvizsgálati dokumentáció (jegyzőkönyv) mintáját is. Környezetvédelemmel kapcsolatban 21/2008. (VIII. 30.) KvVM r. Az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről (Magyar Közlöny, 2008/127. szám, 2008. aug. 30.) Az elemek, akkumulátorok és hulladékaik forgalmazási, jelölési és kezelési előírásait, valamint az újrafeldolgozási eljárást és annak hatékonysági mutatóit foglalja össze a rendelet. 224/2008. (IX. 9.) Korm. r. A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól (Magyar Közlöny, 2008/130. szám, 2008. szept. 9.) 33/2008. (IX. 9.) EüM-KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/130. szám, 2008. szept. 9.) 41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM e. r. Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/154. szám, 2008. okt. 30.) E rendelet értelmében Magyarországon 2009. április 3. után nem hozható forgalomba higany lázmérőben vagy lakossági értékesítésre szánt egyéb mérőeszközben, pl. nyomásmérőben, barométerben (2009. október 3-tól), vérnyomásmérőben, lázmérőtől eltérő hőmérőben. A rendelkezés nem vonatkozik a 2007. október 3-án 50 évnél régebbi mérőeszközökre. egyéb témakörök: 2008. évi XLII. törvény A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/93. szám, 2008. jún. 25.) A törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényen kívül a postáról szóló 2003. évi CI. törvényt és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényt is módosítja. 229/2008. (IX. 12.) Korm. r. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről (Magyar Közlöny, 2008/133. szám, 2008. szept. 12.)

230/2008. (IX. 12.) Korm. r. A munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről (Magyar Közlöny, 2008/133. szám, 2008. szept. 12.) 238/2008. (IX. 29.) Korm. r. A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/140. szám, 2008. szept. 29.) 239/2008. (IX. 29.) Korm. r. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny, 2008/140. szám, 2008. szept. 29.) 11/2008. (VIII. 6.) NFGM r. A felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM – GM együttes rendelet módosításáról. (Magyar Közlöny, 2008/116. szám, 2008. aug. 6.)

A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálata 2008. november 6-án lépett életbe a 264/2008.(XI.6.) számú kormányrendelet, amely elrendeli a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálat. A kormányrendelet célja – az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban – az épületek üzemeltetése során felhasznált energia csökkentése és az energiatakarékosság ösztönzése. A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. A felülvizsgálatot a meglévő hőtermelő berendezések, illetve légkondicionáló rendszerek esetében 2013. január 1-jéig, de a 15 éves, vagy annál régebbi hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerek egyszeri felülvizsgálatát 2011. január 1-jéig szükséges elvégezni. A rendelet értelmében a 2007. január 1-je után üzembe helyezett berendezések és rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálatot 2015. január 1-jéig kell elvégezni. Magyarországon az elmúlt öt évben a lakossági energiafelhasználás emelkedett, miközben más területeken csökkenés volt tapasztalható. A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek felülvizsgálatával lehetőséget lehet teremteni arra, hogy a felújításoknál felmerülő többletköltségek a beruházás várható műszaki élettartamához viszonyítva elérhető időn belül a becsült energiamegtakarítás révén fokozatosan megtérüljenek. A fenntartható fejlődés biztosítása érdekében az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja a tagállamok részére, hogy léptessék hatályba mindazokat a belső szabályokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvben megfogalmazott követelmények teljesülhessenek. A hivatkozott irányelv az épületszektort, mint az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából legkritikusabbat és legfontosabbat érinti.


15

E miniszteri rendelet módosítja az együttes rendelet hatályát: felsorolja azon különleges felvonó és emelő szerkezeteket, amelyekre a rendelet nem vonatkozik, továbbá rögzíti a (felvonó)fülke fogalommeghatározását és kialakításának követelményeit. Jelen írásunk célja a figyelemfelkeltés, az érintett szakembereknek és tulajdonosoknak szükséges megismerni a rendeletek teljes szövegét. A felsorolt jogszabályok megtalálhatók a Magyar Közlöny megjelölt számaiban, és interneten is hozzáférhetők.

Arató Csaba okl. villamos üzemmérnök, a MEE tagja [email protected]

Lektorálta: Somorjai Lajos

A felülvizsgálatra kötelezett hőtermelő berendezésekből jelenleg mintegy 145 000 működik ma az országban, amelyből kb. 120 000 a lakosság körében, 25 000 pedig költségvetési intézményekben és gazdasági szférához tartozó épületekben van. A légkondicionáló rendszerek száma 6000-7000-re tehető, ezek jellemzően tömegforgalmú épületekben (irodaházak, bevásárlóközpontok, szerelőcsarnokok, stb.) találhatóak. A kötelezettség nem érinti a lakosság azon részét, akik: – gázüzemű kazánokat (cirkót) használnak a meleg víz előállításra, illetve fűtésre; – távfűtéssel ellátott épületekben, lakásokban laknak; – több, de egymással mechanikai kapcsolatban nem álló, ún. spot klímakészülékkel rendelkező épületekben élnek. A felülvizsgálatot a tulajdonosnak kell kérelmeznie, a felülvizsgálat kezdeményezésének időtartamait a kormányrendelet részletesen szabályozza. A felülvizsgálati igazolás célja a tulajdonos tájékoztatása a vizsgált berendezés műszaki, technikai állapotáról, a szükséges fejlesztésekről. A rendelet előírásainak megfelelően a felülvizsgálatot csak olyan személyek végezhetik, akik szakmailag erre kiképzettek, regisztráltak, és függetlenek. Ezzel az ún. kontármunka létjogosultságának háttérbe szorítása érhető el. Gazdálkodó szervezet is végezhet ilyen tevékenységet, de csak akkor, ha tagja vagy alkalmazottja a feltételeknek megfelel. A rendelet hatálya alá tartozó hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát végezheti, 1. a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet, illetve az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Kormányrendelet szerint szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező 1.1. légkondicionáló rendszerek esetén gépészmérnök energetikai,

1.2. hőtermelő berendezések esetén az aa) alpontba foglaltakon túlmenően villamosmérnöki szakon szerzett, vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkező személy, 2. a külön jogszabály szerint az energetikai felülvizsgálati ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket teljesítő 2.1. az 1.1. és 1.2. alpont szerinti szakképzettséggel és legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkező személy, valamint 2.2. legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú technikusi végzettséggel rendelkező, külön jogszabály szerint regisztrált személy. Az energetikai felülvizsgálat speciális vizsgálatot igényel, a felülvizsgálatot végző szakemberek névjegyzékét a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vezeti. A névjegyzék a kamarák honlapján is megtekinthető lesz. Az épületek energetikai felülvizsgálatának – ezen belül a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatának – meghatározott időre történő elvégzése a tulajdonos számára előírt feladat. Ennek elmulasztása – az irányelv rendelkezéseivel összhangban – nem vonhat elmarasztaló szankciókat maga után. Azonban a felülvizsgálatot végző szakértő a vizsgálata során tapasztalt hiányosságokat felülvizsgálati igazolásban rögzíti, s egyben javaslatot tesz annak megszüntetésére, másrészt a felülvizsgálati igazolások, illetve az épületre vonatkozó tanúsítvány megléte (az épületek energetikai jellemzőinek javítását célzó kormányzati intézkedésekről szóló 2078/2008. (VI.30.) Kormányhatározat alapján) a jövőben az épületekkel kapcsolatos energiatakarékossággal összefüggő pályázati támogatásokhoz való hozzájutás feltételét képezi. A hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatának költsége, minden esetben egyedi megállapodás tárgyát képezi, azonban a felülvizsgálat óradíja legfeljebb nettó 5500 Ft lehet megkezdett óránként. A felülvizsgálat díja függhet a berendezések és rendszerek bonyolultsági fokától, a tényleges időráfordítástól. A felszámolható járulékos költségek és azok mértéke is szabályozott. A rendelet hatására várhatóan az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévő épületek felújítása során előtérbe kerülhetnek az alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségei, várhatóan hosszú távon csökkentve ezzel a villamos energia és a gáz felhasználását. A rendelet követelményeinek közvetett hatása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul azáltal, hogy az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók felelősséggel igazolják. A meglévő épületekben üzemelő fűtőberendezések és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatával, a hibák feltárásával növekedni fog az épületek, az intézmények és a lakások biztonsága, a berendezések biztonságos és gazdaságos működése, illetve üzemeltetése.

Dési Albert szakmai főtanácsadó Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium [email protected]


16

oktatás oktatás oktatás

Oktatás

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola által közösen indított biztonságtechnikai mérnökképzés (MSc) villamos jellegű tantárgyainak oktatási tapasztalatai Bevezetés A ZMNE és a BMF által közösen, levelező formában indított mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik a biztonságtechnika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek a biztonságvédelem területén jelentkező műszaki és szervezési, komplex tervezési, üzemeltetési, fenntartási feladatok ellátására. A megszerzett magas szintű műszaki, informatikai, szervezői ismereteik, valamint az ehhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak a személy- és vagyonvédelem, információvédelem, munka-, tűz- és balesetvédelem, környezetvédelem, katasztrófa elhárítás területén jelentkező feladatok önálló irányítására, felügyeletére, speciális tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére, alkalmasak beosztottaik és munkatársaik szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelő irányítására, tanulmányaik PhD-képzés keretében való folytatására. A szakon két választható szakirány van: biztonságtechnikai-rendszer tervező és biztonságvédelmi-rendszer szervező. A fentiekből belátható, hogy a szak jellegének megfelelő súlyozással oktatott villamos jellegű tantárgyaknak fontos szerepük van a képzésben. Az 2007/08-as tanévben lezárult az első kétéves képzési ciklus (az országban először, MSc szintű diplomát kaptak a feltételeknek megfelelő hallgatóink). Annak érdekében, hogy a képzés színvonalát növeljük, áttekintettük az oktatási tapasztalatokat. Cikkünkben röviden, a villamos jellegű – villamos tudományterülethez kapcsolódó – tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatról számolunk be. Oktatási tapasztalatok és az azokból levont következtetések A mesterképzésbe való belépés A felvételi követelmények szerint a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján 70 kredit volt elismerhető a korábbi tanulmányok szerint a meghatározott ismeretkörökben: A villamos jellegű tárgyak közül elektrotechnika, elektronika (analóg áramkörök) digitális technika, hírközlés voltak érintettek. A vonatkozó feltételek szerint a meghatározott ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkeznie kellett a hallgatónak. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabály-

zatában meghatározottak szerint meg kellett szerezni. Ez utóbbi feltétel teljesítésének biztosítása alapvetően feladatot jelentett: mind szervezési, mind oktatói szempontból. A feladat kettős volt, egyrészt a különböző ismeretekkel rendelkező hallgatóknak az azonos szintre hozását kellett végrehajtani az adott tantárgynál, amely – figyelembe véve a hallgatók egyéni és munkahelyi problémáit – pontos szervezői munkát és lelkiismeretes oktatói hozzáállást követelt, illetve tételezett fel. Másrészt különböző módszerekkel lehetővé kellett tenni, hogy az érintett hallgatók a már folyó MSc képzésben ne kerüljenek behozhatatlan hátrányba azon tárgyak elsajátításánál, amelyek feltételezték a párhuzamosan tanult tárgyak tananyagának ismeretét. A feladat sikeres megoldásánál alapvető szerepe volt az igen sok egyénre szabott feladatnak, konzultációknak. Megfigyelhető volt, hogy a hallgatók egy része az oktatás indításakor illetve a vizsgákra történő felkészüléskor nem volt tisztában saját felkészültségével, képességeivel. Ebből következően a párhuzamos képzést vállalók közül többen „kihullottak”. A jövőben az ilyen irányú felvilágosítást a felvételi beszélgetéseken, az írásos tájékoztatókban magasabb színvonalon kell megoldani. Természettudományos ismeretek és szakmai törzsanyag A szakon végző mérnökök gyakran kaphatnak olyan feladatot, hogy azok sikeres megoldásához tisztában kell lenniük az elektrotechnika és az elektronika (analóg és digitális) alapvető összefüggéseivel, gyakorlati megoldásaival. Ugyanez vonatkozik a villamosmérnökökkel történő szakmai együttműködésre is. Az elektrotechnikai gyakorlatban általánosan használt ismeretek (szimmetrikus összetevők módszere, felharmonikusok hatásainak vizsgálatának elvei...) egy kompromisszummal, a természettudományos ismeretek tantárgycsoporton belül kerültek oktatásra az Alkalmazott fizika tantárgyban. A tárgy oktatása során messzemenően építettünk a felsőfokú oktatásban előzően megszerzett ilyen irányú ismeretekre, különös tekintettel a biztonságtechnikai BSc képzésre. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a tantárgy óraszámát célszerű lenne megemelni, és a tananyagot mérésekkel kiegészíteni (ez a kapcsolódó differenciált szakmai tantárgyak feldolgozását nagymértékben segítené). Feltétlenül szükséges lenne a tantárgyon belül feldolgozott tananyag segítségével az erősáramú szemlélet további erősítésére. A szakmai törzsanyagon belül oktatott Elektronika tantárgyon belül – természetesen a fentiekben említet főiskolai, illetve BSc képzésre építve – a hallgatók elsajátították a szakhoz kapcsolódó legfontosabb analóg áramköri és digitális technika ismereteket. Itt, különösen a digitális technika oktatásánál ajánlatos a tananyag fejlesztésére ügyelni és a méréseket fejleszteni. A processzor rendszerekkel kapcsolatos anyaghoz mindenképpen célszerű lenne méréseket kapcsolni. Bizonságtechnikai-rendszer tervezői szakirány differenciált szakmai anyaga Az ebben a szakirányban oktatott differenciált szakmai anyagon belül néhány tantárgy szorosan kötődik az elektrotechnika és elektronika különböző területeihez. Így például a Személy és vagyonvédelemi rendszerek tervezése I. tantárgyon belül a hallgatók elsajátították azokat az ismereteket, amelyek szükségesek a személy- és vagyonvédelmi rendszerek és berendezések rendszertechnikai felépítésének megismeréséhez. Megtanulták a különböző eszközök (behatolásjelző,

beléptető, áruvédelmi, felügyeleti, tűzjelző stb.), alkalmazási lehetőségeit, a rendszerek tervezéséhez szükséges legfontosabb érzékelőket, jeladókat, intelligens bemeneti/kimeneti eszközöket, protokollokat, központokat. A Személy- és vagyonvédelemi rendszerek tervezése II. tantárgyon belül a hallgatók elsajátították az integrált rendszerek kialakításához, tervezéséhez, telepítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges jogi, műszaki, informatikai, minőségbiztosítási, gazdasági ismereteket. Mindkét tantárgyra vonatkoztatva megállapítható, hogy a felsőfokú villamos szakismerettel rendelkező hallgatók – elsősorban a már meglévő szakmai szemlélet következtében – lényegesen könnyebben sajátították el a tananyag gyakorlathoz kapcsolódó részeit, mint az ilyen „előélettel” nem rendelkezők. Az utóbbiak esetében különböző konzultációk segítségével sikerült a hiányosságokat pótolni. Az elméleti képzésen elsajátított ismeretekhez kapcsolódva, a hallgatók – viszonylag nagy óraszámban – speciális laboratóriumi foglalkozásokon és tervezési gyakorlatokon vettek részt. Például a Személy- és vagyonvédelem laboratóriumi foglalkozásokon a hallgatók a következő tématerületekkel foglalkoztak. Személy- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések felépítése, működési elveik elemzése, jellemző üzemeltetési paramétereinek vizsgálata. Érzékelők, jelzésadók, speciális eszközök; behatolásjelzők, tűzjelzők, beléptetők stb. központok vizsgálata, programozása. Személy- és vagyonvédelmi rendszerek beüzemelése laboratóriumi környezetben. Ezek a laboratóriumi foglalkozások – a konkrét szakmai ismeretek elsajátítása mellett – nagymértékben hozzájárultak annak a készségnek a kialakulásához, melynek segítségével a biztonságtechnikai mérnök feladatokat, kérdéseket tud megfogalmazni a gyakorlati tevékenység során a közreműködő villamosmérnök számára. Összefoglalás A fentiekben felvázoltunk néhány, a biztonságtechnikai mérnökképzés (MSc) keretein belül oktatott – villamos jellegű – tantárggyal kapcsolatos tapasztalatot. Természetesen a képzés folyamán – megfelelő súlyozással – még számos, a villamosmérnök-képzésben szokásos tantárgy (információelmélet, informatikai rendszerek...) oktatásra is sor került. Az ezekkel, kapcsolatos észrevételeinkkel ebben a cikkben nem foglalkozunk. Remélhetőleg azonban így is sikerült bemutatni a villamos jellegű szakismeret oktatásának jellegzetességeit ezen a képzési területen.

Dr. Zsigmond Gyula egyetemi tanár ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar [email protected]

Dr. Sipos Jenő főiskolai tanár, dékán ZMNE Bolyai János Katonai Műszaki Kar [email protected]

Lektor: Dr. Szandtner Károly


17

védelmek

Védelmek Védelmek

Védelmek Érintésvédelmi Munkabizottság ülése 2008. december 3.

A munkabizottság először meghallgatta Arató Csaba közléseit különböző aktuális megjelenésekről. Megjelent az egyesület kiadásában az új EBFV kézikönyv, amit az egyesület tagjai márciusig kedvezményes áron vehetnek meg a titkárságon. Megjelentek különböző olyan kormányrendeletek, amelyek alapjában véve nem villamos kérdéseket szabályoznak, de részünkre is vonatkozó részeket tartalmaznak: 176/2008 (VI.30.) Kormányrendelet a lakások energetikai minősítéséről (ilyen minősítést csak külön erre képesített szakértők végezhetnek) 182/2008 (VII.14.) Kormányrendelet az OTÉK (az Építési Szabályzat utódja) módosításáról 187/2008 (VII.24.) A VET végrehajtásáról szóló egyes rendeletek módosításai 290/2007 (X.31.) Kormányrendelet az építési kivitelezésről, építési naplóról és a kivitelezési dokumentációról. Ebben villamos vonatkozásban azt írja elő, hogy a 7 kW-nál nagyobb teljesítményű villamos berendezésekről villamos kivitelezési dokumentációt is kell készíteni. 16/2008 (VIII.31.) NFGM rendelet a gépek európai direktívájának hazai átvételéről. Számos új szabvány is megjelent (ezek felsorolásától itt eltekintünk, mert ezeket az Elektrotechnika részletesen közreadja), ezek közül csupán egyet említünk az érintésvédelem ellenőrzési műszerekről szóló 61557/12:2008 szabvány „Működési jellemzők mérő- és megfigyelő eszközei” Egyesek fölvetették, hogy az érintésvédelmi felülvizsgálók előkészítés alatt álló új kézikönyvében kívánatos-e a már elavultnak tekinthető ÉV Univerzál műszer ismertetése. A munkabizottság egyhangúan úgy foglalt állást, hogy igen, mert ez a műszer – különösen földelési ellenállás mérésére – széles körben ma is használatos, s „elavulása” csupán azt jelenti, hogy ma van más ennél gyorsabb működésű és még veszélytelenebb kezelésű digitális műszer is, de a meglévő ilyen műszerek használata továbbra is kifogástalan eredményt ad. Ezt követően a munkabizottság áttért a számítógépek áramköreiben alkalmazott áram-védőkapcsolók problémáinak tárgyalására. A munkabizottság vezetője, dr. Novothny Ferenc ismertette, hogy a mai számítógépek tápegységei a betápláló hálózatra fémesen (szigetelő transzformátor nélkül) csatlakozó kapcsolóüzemű félvezetőkkel vannak megoldva. Ennek következtében az áram-védőkapcsolón egyrészt az egyenáramú oldal szivárgóáramai tartós, másrészt a tápegységek bekapcsolásakor a nagykapacitású szűrőkondenzátorok bekapcsolási töltőáramai lökésszerű hibaáramként jelentkeznek. A tartós egyenáramú szivárgóáram az ÁVK vasmagjának gerjesztésével csökkentheti annak érzékenységét („vakságát okozhatja”), a bekapcsolási lökés pedig nem


18

kívánt kioldást eredményezhet. (Az elektronikus gyújtású, s főként elektronikus fényszabályozású kisülőcsöves világításnál hasonló jelenség várható – bár eddig nincs tudomásunk a gyakorlatban előfordult ilyen zavarokról.) A „vakság” fellépése ellen az a megoldás, hogy nem a csak tiszta váltakozóáramra minősített „AC”, hanem a lüktető egyenáramra is minősített „A” típusú ÁVK-t kell alkalmazni. A bekapcsolási lökés nem kívánt kikapcsolása ellen néha elegendő 30 mA érzékenységű helyett 100 mA érzékenységű ÁVK alkalmazása, de ez műszakilag nem korrekt, és sok esetben nem is megfelelő megoldás. (Az MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.3. szakasza csupán az általános használatra szánt dugaszolóaljzatok áramkörében követeli meg a 415.1. szakasz szerinti 30 mA érzékenységet, tehát kifejezetten számítógép csatlakoztatására szolgáló dugaszolóaljzatoknál nem!) Vannak – és hazánkban is kaphatók – kifejezetten ezek céljára kifejlesztett ÁVK-k is. Ezek közül talán a legrészletesebb tájékoztatás a Schneider cég Merlin-Gerin gyártmányú „si” jelű („super-immunised”) ÁVK kapcsolókról áll rendelkezésünkre. E tájékoztatás szerint egy „si” típusú áram-védőkapcsolóról a következő táblázat szerinti számban lehet számítógépes egységeket ellátni úgy, hogy a táplálás a bekapcsolási lökés elviselésére alkalmas legyen. A hazánkban forgalmazó három osztrák gyár (Schrack, Möller és Hager) a bekapcsolási lökés elviselésére a régebbi ÖVE E 0861 osztrák szabvány szerinti 10 ms-os (fél periódus) késleltetésű „G” típusú „feltétlen lökőáramálló” ÁVK-k alkalmazását javasolja. (Az ÁVK-ra vonatkozó IEC és EN megengedi ennek a jelölésnek használatát, ha az adattáblán az ennek követelményeit tartalmazó szabvány számát is megadják.) Ezek kaphatók 30 mA érzékenységgel is. Az olasz „Gewiss” cég „impulzusellenálló” „immunized” elnevezéssel, IR jellel gyárt e célra alkalmas ÁVK-t. Árak tekintetében az „A” típusú kapcsolók általában 15-20%kal drágábbak az „AC” típusúnál, a „G” típusú, illetve „SI” „IR” jelűek ennél is drágábbak. A Fővárosi Bíróság egy felülvizsgálatot végző szolgáltató kft és megrendelője közti, díjszámításra vonatkozó perben megkereste az MSZT-t, hogy a szabványok és jogszabályok szerint mi tekinthető a felülvizsgálatnál „mérési pont”-nak. Az MSZT közölte a bírósággal, hogy a vonatkozó jogszabályok egyáltalán nem tartalmazzák a „mérési pont” elnevezést, a jelenleg hatályos (európai szabvány átvételét jelentő) magyar szabvány és (a részletek szempontjából a gyakorlatban változatlanul alkalmazott) korábbi szabvány pedig kizárólag a mérési módszer leírásánál használja ezt a megnevezést, így egyik sem alkalmas egy adott felülvizsgálat során elvégzett vizsgálatok darabszámának meghatározására. A korábbi (MSZ 172) szabvány ugyan megkülönböztette a számszerű eredményt adó „mérés”-eket és a csupán „megfelel – nem felel meg” megállapítására alkalmas „ellenőrzés”-eket, egymástól, a most hatályos szabvány azonban mindkettőt egyformán „műszeres vizsgálat”nak („testing”) nevezi, s a gyakorlatban a kétfajta vizsgálat időszükséglete csupán az eredmény jegyzőkönyvezésével tér el egymástól. A munkabizottság álláspontja megegyezik az MSZT válaszával, és ennek megfelelően nem csupán minden műszeres vizsgálati pontot (tehát minden I. érintésvédelmi osztályú készülék testét, dugaszolóaljzat védőérintkezőjét, betáplálási csatlakozás hurokellenállás mérési helyét) de minden II év. oszt. készüléket és a törpefeszültségű vagy védőelválasztással védett készülék ellenőrzési helyét is „mérési pont”-nak minősíti. Talán szerencsésebb lenne a „mérési pont” helyett az „ellenőrzési pont” elnevezést használni, de semmiképpen nem kifogásolható az eddigi

gyakorlatnak megfelelő „mérési pont” elnevezés használata sem. A számszerű eredményt adó mérések darabszáma, ha nem is a szabvány szerinti „rövidített jegyzőkönyv”-ből, de a helyszínen felvett mérési naplóból utólag is megállapítható. A megrendelők megnyugtatására célszerű lehet a rövidített jegyzőkönyvben megemlíteni a vizsgált pontok darabszámát (pl.: X darab dugaszolóaljzat, Y darab szerszámgép, Z darab II. év. oszt. készülék). De mindez csupán az utólagos díjszámítási viták elkerülését célozza, s nem szabványkövetelmény. Végezetül felmerült, hogy a mai körülmények között megfelelő-e az, hogy a kommunális berendezések érintésvédelmi felülvizsgálatára csupán hatévenkénti szerelői ellenőrzés van előírva, hiszen a jelenleg hatályos MSZ HD 60364-6 62.2.1. szakaszában a „kommunális létesítmények” felülvizsgálatának gyakoriságát az általános vizsgálati gyakoriságnál sűrűbben ajánlja. (Ez csupán a lakásoknál javasol ennél ritkább, pl. 10 éves gyakoriságot.) A kötelező gyakoriság meghatározását a honosított nemzetközi szabvány is kifejezetten a jogszabályokra bízza, a szövegében szereplő időszakokat csupán megjegyzésben adja, s iránymutató ajánlásnak szánja. Hazánkban a kommunális épületek villamos berendezéseinek érintésvédelmi felülvizsgálatát változatlanul a 8/1981. (XII.27.) rendelettel hatályba léptetett KLÉSZ írja elő. Ez annak idején abból a meggondolásból indult ki, hogy ezeket a villamos berendezéseket ritkán bővítik és alakítják át, ezért ezek időszakos felülvizsgálatainak célja inkább csupán a berendezések épségének és állagromlásának megállapítása. Az ezekben az épületekben lévő munkahelyek tekintetében azonban a KLÉSZ sem tartotta ezt mindenütt elegendőnek, s ezért a

Villámvédelem új alapokon

26.§ (4) bekezdésében előírta: „A rendelet hatálya alá tartozó épületekben levő munkahelyek vezetékhálózatán az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatát a vállalati Munkavédelmi Szabályzatban előírt gyakorisággal kell végezni.” Való igaz, hogy ma már nem kötelező ilyen vállalati Munkavédelmi Szabályzat készítése, de ez nem mentheti fel a munkaadót attól az elvárástól, hogy e gyakoriságot munkahelyei körülményeinek mérlegelése alapján megállapítsa. A 22/2005 (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004 ( IV.19.) FMM rendelet 5/A §. ez alól nem mentesíti a munkaadót, mert e szerint „az időszakos felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni.” Ez a rendelkezés tehát a más rendelkezések enyhítésének nem, hanem csupán esetleg szükséges szigorításnak értékelhető. Az, hogy mi tekinthető „munkahely”-nek, a munkavédelmi törvényben meglehetősen széleskörűen van meghatározva, a villamos szerkezetek érintésvédelmének szempontjából azonban föltétlenül ide tartozónak tekintjük mindazokat a helyeket, ahol munkavállalók munkájukhoz rendszeresen olyan villamos készülékeket használnak, amelyek kezeléséhez kioktatásra van szükség (tehát nem tartoznak a „háztartási és hasonló” készülékek sorába).

Kádár Aba, az ÉV MuBi tb. elnöke

Dr. Novotny Ferenc az ÉV MuBi vezetője

sekkel tehető azzá. A védelmi intézkedések jellemzői a kockázatelemzésben (az objektum jellemzőjeként) figyelembe vett villámvédelmi osztályból (LPS I…IV), valamint túlfeszültségvédelmi osztályból (LPMS I…IV) származtathatóak, amelyek megmutatják, hogy az alkalmazott villámvédelmi intézkedéA cikksorozat harmadik és egyben utolsó része a villámseket milyen igénybevételre kell méretezni. A villámhárító védelmi intézkedéseket, azaz az MSZ EM 62305 alapján kialakításának a villámhárító osztályától függő, illetve függetkivitelezett villámhárító és túlfeszültség-védelem kilen néhány jellemzőjét az 1., illetve a 2. táblázat mutatja. alakításának fontosabb jellemzőit tekinti át. A villámhárító kialakítására vonatkozó követelmények többnyire csak részletekben különböznek a megszokotThe last part of publication-series presenting the MSZ taktól. A felfogó elemeinek elhelyezését továbbra is három EN 62305 standard gives a brief overview about the eljárással lehet majd meghatározni. Ezek közül a „gördülőLightning Protection System (LPS) and the Lightning gömbös” módszer lényegét tekintve megegyezik az eddig Pulse Maesuring System (LPMS). használttal, bár a gördülőgömbsugarak kisebbek. Az új „hálós” módszer a „körlapos” szerkesztést váltja majd, apró egyA villámhárító kialakítása szerűsítésekkel. Megmarad a „védőszöges” módszer is, bár A kockázatelemzéssel megállapítható, hogy egy objektum a meglehetősen kusza formában. Egyet kell érteni azokkal a társadalmi elvárások szerint villámvédelmi szempontból bizkritikákkal, amelyeket főleg a védőszöges módszerrel szemtonságosnak tekinthető-e, illetve milyen védelmi intézkedében fogalmaztak meg, többek között e lap korábbi számaiban is. Mégis, ez a probléma a vilLPS Gördülőgömb sugár*[m] Levezetők távolsága [m] Földelő jellemző hosszúsága** [m] lámvédelem gyaI 60 30 2,5 korlatát tekintve II 45 20 2,5 valószínűleg elhanyagolható lesz, III 30 15 2,5 annál is inkább, IV 20 10 2,5 mert a szabvány maga is elsősorban 1. táblázat A felfogó, a levezető és a földelő kialakításának néhány, a villámhárító osztályától függő jellemzője a gördülőgömbös * Más szerkesztési módszer is használható módszer alkalma** Függőleges földelőszondára, ha a talaj fajlagos ellenállása legfeljebb 500 Ωm. Nagyobb ellenállás esetén a méret függ a villámhárító osztályától zását javasolja.

III. rész


19

Anyag

Kialakítás

Minimális keresztmetszet

Megjegyzés

Réz

Tömör szalag Tömör körvezető/rúd Sodrony

50 mm2 50/200 mm2 50 mm2

>2 mm vastag > 8/16 mm átmérő >1,7 mm átmérő szálanként

Alumínium


50 mm2 50/200 mm2 50 mm2

>2,5 mm vastag > 8/16 mm átmérő >1,7 mm átmérő szálanként

Horganyzott acél


50 mm2 50/200 mm2 50 mm2

>2,5 mm vastag > 8/16 mm átmérő >1,7 mm átmérő szálanként

Rozsdamentes acél


50 mm2 50/200 mm2 70 mm2

>2 mm vastag > 8/16 mm átmérő >1,7 mm átmérő szálanként

2a. táblázat A földelő méretkövetelménye, mint a villámhárító osztályától független jellemző

a megoldást, de nem ad útmutatást arra, hogy a levezetők között eredetileg a kerület mentén mért távolságot ilyenkor hogyan kell értelmezni. Az MSZ EN 62305 két földelő-elrendezést (típust) ismer. A vízszintes vagy függőleges elhelyezésű szondákat „A” típusú, minden egyéb elrendezést (gyűrűs-, hálós-, betonalap-földelés) „B” típusúnak nevez. Vízszintes, illetve függőleges szondák („A” típusú földelők) minimális hosszúsága a talaj ellenállásától függően legalább 5, illetve 2,5 m, ami alig különbözik a korábbi

A felfogóval kapcsolatban eddig „helyzetfokozat”-nak nevezett távolságok értéke a jelenlegi 0-10-50 centiméterről (ld. jelenleg hatályos OTSZ!) 0-10-15 centiméterre változik. Sajnos a szabvány ismét a nehezen megfogható éghető-nem éghető kategóriákra osztja majd a tetőket, és ez visszalépés lesz a jelenlegi OTSZ-hez képest. A levezetőkre vonatkozó követelmények számos apró részletben változnak, amelyekre figyelni kell majd, de ezek közül itt legyen elég a levezetők közötti távolságokat említeni. A megszokott „vízszintes áramút” helyett a szabvány a levezetőknek az épület kerülete mentén mért távolságát rögzíti, arra hivatkozva, hogy a levezetőket lehetőleg az épület körítőfalain (vagy azokban) kell elhelyezni, tekintettel a levezetők közelében villámáram levezetésekor kialakuló elekt1. ábra Veszélyes megközelítés távolságának értelmezése romágneses térre. Ez a koncepció kis alapterületű épületekre jól működhet, de nagyobb létesítmények esetén kérdéseket vet föl. A szabvány megmagyar szabvány követelményeitől. Arra azonban megint engedi ugyan a levezetők belső elhelyezését is, sőt vasbeton csak nem ad egzakt eljárást az MSZ EN 62305-3, hogy „B” épületszerkezetek esetén kifejezetten előnyben részesíti ezt típusú földelőnél miként kell eldönteni, hogy a földelő megfelel-e a hosszúságra vonatkozó követelménynek. Máskülönben a Minimális szabvány megelégszik a 10 Ohmos Anyag Kialakítás Megjegyzés méret földelőkkel, és ha a földelő ezt a Tömör szalag 50 mm2 >2 mm vastag feltételt teljesíti, akkor mérete Tömör körvezeték 50 mm2 > 8 mm átmérő lényegtelen. Ellenállás dolgában Réz Sodrony 50 mm2 >1,7 mm átmérő szálanként tehát nem rakja túl magasra a Tömör rúd 15 mm Ø mércét a szabvány. Cső 20 mm Ø >2 mm falvastagság Védekezés a másodlagos Tömör szalag 90 mm2 >3 mm vastag kisülések ellen Tömör körvezeték 10 mm Ø Az MSZ EN 62305-ben is a villám2 Horganyzott Sodrony 70 mm >1,7 mm átmérő szálanként hárító (LPS) fogalomkörébe taracél Tömör rúd 16 mm Ø tozik a védekezés a másodlagos Cső 25 mm Ø >2 mm falvastagság kisülések ellen. A másodlagos Keresztprofil 50 x 50 x 3 mm kisülések megelőzése érdekében Tömör szalag 100 mm2 fontos a különböző fémszerkeRozsdamentes Tömör körvezeték 15 mm Ø >2 mm vastag zetek és a villámhárító közötti acél Tömör rúd 15 mm Ø veszélyes megközelítések meg2b. táblázat A földelő méretkövetelménye, mint a villámhárító osztályától független jellemző szüntetése. Ennek módja lehet


20

közvetlen összekötés, túlfeszültség-levezetőn keresztül történő összekötés, vagy a célra alkalmas villamos szigetelés alkalmazása. Az intézkedések tekintetében az új szabvány megegyezik elődjével. Azonban komoly eltérés mutatkozik a veszélyes megközelítés távolságának meghatározásában (ld. 1. ábra). A gyakorlatban az eddigi s=l/20 képlet alkalmazása se nagyon működött, kérdéses tehát az új, számtalan tényezőtől függő képlet alkalmazhatósága. Arról nem is beszélve, hogy az MSZ EN 62305 alapján számolt távolság lényegesen kisebb is lehet, mint l/20.

4 évvel.) Azon viszont már most érdemes gondolkodni, hogyan lesz biztosítható a villámhárító később eltakarásra kerülő részeinek részleges felülvizsgálata, amelyet újdonságként követel meg az MSZ EN 62305, és amely lényegében az alapozási munkáktól kezdődően időszerű.

Túlfeszültség-védelem Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem (LPMS), azaz a tágabb értelemben vett „túlfeszültség-védelem” az alábbi elemekből áll: – Mágneses árnyékolások alkalmazása a vezetékhurkokban indukálódó feszültség/áram csökkentésére. – Vezetékhurok-méret csökkentésére törekvő nyomvonalVédekezés érintési- és lépésfeszültségek ellen kialakítás, ugyancsak a vezetékhurkokban indukálódó feÚj intézkedési eleme a villámhárítónak a veszélyes érintési- és szültség/áram csökkentésére. lépésfeszültségek elleni védekezés. Ennek szükségességét már az MSZ 274 is felvetette, de az MSZ EN 62305 elődjénél rész- – Túlfeszültség-levezetők alkalmazása az üzemszerűen különböző potenciálú hálózatok között. letesebben foglalkozik ezzel az intézkedéssel. A védekezésnek – Földelés és potenciálkiegyenlítés. két módja lehetséges: Az MSZ EN 62305-4 jelentős mértékben egyezik MSZ IEC – A levezetők, illetve a talajfelszín (villamos) szigetelése. Előbbi esetben a szigetelésre alkalmas néhány milliméter 1312-1-gyel. Arra való tekintettel, hogy az utóbbi 1995 óta vastagságú műanyag bevonattal, utóbbi esetben néhány magyar nyelvű szabvány, az MSZ EN 62305-4 ismertetése lényegében szükségtelen. Ezenfelül elég annak a kissé centiméter aszfalt- vagy kavicsréteg. – A talajfelszín potenciálgradiensének csökkentése talaj-po- bosszantó momentumnak a kiemelése, hogy az MSZ EN tenciálkiegyenlítéssel, azaz a földelő megfelelő geometriájú 62305-4 a túlfeszültség-levezetők kiválasztásával és alkalmazásával kapcsolatos számos részletkérdésben beéri más kialakításával. A védekezés módját a kockázatelemzés során a 3. táblázatnak szabványokra mutató hivatkozással. A hivatkozott szabványok természetesen angol nyelvűek, csupán az MSZ EN megfelelően kell figyelembe venni. 61643-11 üdítő kivétel. Az MSZ IEC 1312-1-nek azt a hibáját, Védelem érintési-/lépésfeszültség ellen Valószínűségi súly (PA) hogy a túlfeszültségvédelmet túlzottan elméleti oldalról közelíti, az új szabvány Nincs védelmi intézkedés 1,00 sem tudta kiküszöbölni, bár tettenérhető Hozzáférhető levezetők villamos szigetelése (pl. a szabványalkotó azon törekvése, hogy 0,01 legalább 3 mm vastag térhálós polietilénnel) gyakorlatiasabb legyen. Elődjéhez képest használhatóbbá tette az MSZ EN 62305-4-et Hatásos talaj-potenciálkiegyenlítés 0,01 az IEC 1312 szabványsorozat – Magyarországon meg nem jelent – többi részének Figyelmeztető táblák 0,10 az integrálása, és az is, hogy a túlfeszült3. táblázat A védelmi intézkedésekhez rendelt valószínűségi súlyok ség-védelmi intézkedések a villámvédelmi intézkedések szerves részét képezik. Kérdést vethet föl a gyakorlat során, hogy ha a védekezés a levezető villamos szigetelésével történik, mi legyen a vil- Összefoglalás lámhárítóval összekötött olyan fémszerkezetekkel, pl. az eső- Milyen az új villámvédelmi szabvány? Nehéz rövid és korrekt csatorna ejtőcsövével, amelyek szintén érinthetőek kézzel. választ adni a kérdésre. A pozitív jellemzők között kell említeni, hogy átfogóbb szemléletet ad a villámvédelem összetett rendA szabvány erre nem ad útmutatást. szeréről, mint elődje. Rugalmasabb megoldásokat kínál az új építési technológiákra. Negatív, hogy a szabvány nagyon terFelülvizsgálat A felülvizsgálat célja nem különbözik az eddig megszokottól: jedelmes, sok hibával terhelt, alkalmazása nehézkes. Ebben a Ellenőrizni kell, hogy a villámhárító megfelel-e a terveknek, megítélésben nagy súllyal jelenik meg a megszokás is (ha úgy alkatrészei, elemei jó állapotban vannak-e és képesek-e elvi- tetszik: félelem a változástól, érdekek vélt és valós sérelme stb.), selni a várható igénybevételt. Nem mindegy azonban, hogy amely a hibákra fókuszálja a kritikus tekintetet és ez teljesen mit kell az alatt érteni, hogy „a villámhárító megfelel-e a ter- természetes. De a helyzet adott: jövő évtől minden valószínűveknek”. A jelenlegi gyakorlatban a felülvizsgáló elvégzi az ség szerint az MSZ EN 62305 szerint kell majd villámvédelmet MSZ 274-2 szerinti besorolást, és annak alapján ellenőrzi a létesíteni. villámvédelmet (amiről tervek gyakran nem is állnak rendelkezésre). A tapasztalt felülvizsgálók számára néhány percnél többet nem vesz igénybe ez a munkafázis. A kockázatelemzés azonban jóval munkaigényesebb és több alapadatot igénylő feladat, ami a felülvizsgálat lebonyolításában okozKruppa Attila mérnök-geofizikus, okl. bányamérnök hat zavarokat, különösen villámvédelmi tervek hiányában. OBO BETTERMANN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ezzel a helyzettel azonban előreláthatólag csak 2012 táján termékfelelős fog szembesülni a szakma, tehát van még idő felkészülni. [email protected] (Azért csak 2012-ben, mert jogszabály – a jelenlegi elképzelések szerint – 3 és 6 éves felülvizsgálati időintervallumot ír majd elő, szemben az MSZ EN 62305 által javasolt 1, 2 és


21

Hírek Hírek hírek Hírek

Energetikai hírek a világból Japán és a Délkelet Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) támogatásával távvezeték épül 240 millió $-os közös pénzügyi alapot hoz létre Japán és az ADB, Vietnam és Laosz közötti átviteli hálózat építésére, melynek célja, hogy a laoszi vízerőművekkel termelt villamos energiával a növekvő energia igénnyel szembenéző Vietnamot kisegítsék. Vietnam évi gazdasági növekedési rátája 7,5% körül van, amely növekedés jelentős energia többletet igényel. Ezt a növekményt a szakemberek 2006. és 2010. évek között évi 16%-ra, 2011. és 2015. között évi 11%-ra és 2015. valamint 2020. évek között évi 9%-ra becsülik. Ez év márciusában 5000 MW-ra kötöttek megállapodást 2020-ig bezárólag. Az Európai Bizottság áttekinti a második energia stratégiáról szóló jelentést, és új energiahatékonysági javaslatot tesz november 12-én Az EU második energia stratégia teljesítése jelenlegi helyzetének értékelése és az új energiahatékonysági csomag az Unió ellátás biztonságát szolgálják. Az eddigiek áttekintése, és az új javaslat felülvizsgálja az energiahordozók (gáz és olaj) készletezésével kapcsolatos törvényeket és intézkedéseket, az Európán átvezető energia hálózatokat (gáz, villamos), a tengerre telepített szélerőművek problémáit, és végül de nem utolsó sorban a nukleáris erőművek kérdéseit. Az energiahatékonysági csomag áttekinti a 27 tagállam energiahatékonysági terveit, előírásokat fogalmaz meg az energiatakarékos építkezésekre, útmutatásokat ad a kombinált ciklusú kogenerációs erőművekre. A cél 20% energia megtakarítás 2020-ra a mai állapotokhoz képest. Ukrajna EU országokba történő energia exportja ez év szeptemberében 9,6%-al csökkent Ukrajna villamos energiát exportál Magyarországra, Szlovákiába, Lengyelországba és Romániába. A január-szeptemberi időszakban az EU-ba irányuló export 4,7%-al növekedett. Ezen belül a Magyarországba irányuló export 16,15-al csökkent, amíg a Szlovákiába irányuló export növekedést mutatott. Ugyancsak csökkent a Lengyelországba menő export mennyisége is. Az Ukrán kormány tervei szerint az EU-ba irányuló villamos energia exportot a jövőben 4,5%-al fogja növelni. A nukleáris erőművek megítélésében a közvélemény kedvezően változik A mai trendek figyelembevételével 2050-re több mint megkétszereződik a globális villamos energia igény. Ennek kielégítése – figyelembe véve a kibocsátási határokat is – kizárólag nukleá-


22

ris erőművek segítségével lehetséges, állapítja meg az OECD keretében működő Nemzetközi Nukleáris Ügynökség. Az előzetes becslések alapján 2050-re a jelenlegi atomerőmű kapacitás közel négyszeresére kell növelni. Ez több szempontból is előnyös. Jelentősen csökken a CO2 kibocsátás, csökken továbbá a függőség a fosszilis tüzelőanyagoktól, és végül de nem utolsó sorban a nukleáris fűtőanyagok politikailag stabil országokból érkeznek. Ez év júniusában 41 atomreaktor építése volt folyamatban, ennek eredményeként 2020-ban a legnagyobb nukleáris erőmű parkkal az USA, Franciaország, Japán, Oroszország, Kína és Dél Korea fog rendelkezni. EnBW Baden-Würtenberg energia óriása 50%-os nukleáris energiahányadot tartana célszerűnek Az EnBW főnöke szerint az energia mix 50%-os nukleáris erőmű hányaddal lenne optimális. Ehhez 20% megújuló energiát tart célszerűnek, és csak a maradék lenne fosszilis tüzelőanyag bázisú. Ez az energia mix lenne a leggazdaságosabb, és a környezet számára is a legelfogadhatóbb. India és Kazahsztán nukleáris együttműködésen gondolkodik Kazahsztán javaslatot tett Indiának, hogy a már meglévő és a tervezett békés célú nukleáris erőműveihez urániumot ad, cserébe a gazdasága intenzívebb támogatását, és a WTO-ba (Világkereskedelmi Szervezet) való felvételének támogatását kéri. Kazahsztán a világ harmadik legnagyobb uránium előállítója Kanada és Ausztrália után. Olaszország – másik 8 országgal együtt – ellenzi az EU klímára vonatkozó célkitűzéseit A 27 EU tagországból kilenc ellenzi az EU klímaváltozással kapcsolatos célkitűzéseit, elsősorban annak rendkívüli pénzügyi kihatásaira való tekintettel. Olaszország legfőbb támogatója ebben Lengyelország. A tervet ellenzők között megtalálható még Bulgária Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia Románia és Szlovákia is (a szegényebb, volt szocialista országok). Az ellenzők felhívják a figyelmet arra, hogy a legnagyobb kibocsátók az USA és Kína, ezeket az országokat kellene mindenek előtt kibocsátásuk csökkentésére rábírni. A Dél-afrikai Köztársaság kormányzata energiatakarékosságra hívta fel a figyelmet Arra való tekintettel, hogy az erőműveket és a hálózatokat csak a nyári időben tudják karbantartani (miután ők a föld déli féltekén helyezkednek el, ott „ebből a nézőpontból fordított világ van”, most jön a nyár!), tartalék alig van a rendszerben, tehát csak szigorú takarékossági intézkedések mellett tudják a rendszert – erőműi és hálózati – karbantartások idején életben tartani. A kritikus időszakban mindenkinek oda kell figyelnie arra, hogy feleslegesen ne fogyasszon energiát, a nem kellően hatékony fogyasztók használatát limitálják. A kormánynak csak egy eszköz áll rendelkezésére, a tarifa jelentős emelése ebben az időszakban, de ezzel olyanokat is sújtana, akiknek ez jelentős érvágást jelentene, akiknek a versenyképessége a kritikus érték alá esne. Forrás: Internet

Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság [email protected]


Az európai villamosenergia-piac adatai az ETSO felmérése az átláthatóság jogi helyzetéről Készült: 2008. május Megjelent: 2008. október

Az Európai Unió belső villamosenergia-piaca (Internal European Market, IEM) jó működésének és a verseny érvényesülésének, az egyenlő esélyek biztosításának egyik alapfeltétele a piaccal kapcsolatos információk átláthatósága. Ennek a témának az utóbbi időben egyre nagyobb fontosságot tulajdonít az Európai Bizottság (3. energia csomag), a szabályozó hatóságok és maguk a piaci szereplők is. A „Szűk keresztmetszet kezelési irányelv” (CMG) [3], mint az Európai Bizottság 1228/2003 Szabályozásának [2] melléklete kötelezően előírja, hogy a rendszerirányítóknak biztosítaniuk kell a határkeresztező villamosenergia-forgalom és a hazai villamosenergia-piacok adatainak átláthatóságát. Az Európai Szabályozó Hatóságok szervezete (ERGEG) által készített, jelenleg még nem kötelező „Iránymutatás a villamosenergia-piacokon alkalmazandó információkezelés és átláthatóság jó gyakorlatáról” (GGP) [4] részletesen elemzi a valamennyi piaci szereplőre vonatkozó átláthatósági követelményeket. A két irányelvet összehasonlítva, a GGP különösen fontos szerepet szán a rendszerirányítóknak. Mint a szükséges adatok kijelölt szolgáltatói és általánosságban az átláthatóság biztosítói, központi feladatuk van a Villamosenergiapiac (IEM) átláthatóságának megteremtésében. Az ETSO (az Európai Unió villamos energia rendszerirányítóinak szervezete) először 2007 májusában hozta nyilvánosságra az átláthatóság jogi helyzetéről készített felmérését (Legal Survey on Transparency [5]). Ez a vizsgálat tekintette át először Európában a villamosenergia-piac átláthatóságának helyzetét. A felmérés a legtöbb ország esetében kielégítő eredményt mutatott, de megállapították, hogy van még javítanivaló és néhány esetben törvényi korlátok is akadályozzák a szükséges információk nyilvánosságra hozatalát. Az egyes rendszerirányítók igyekeztek nagyobb átláthatóságot megteremteni a saját piacukon és ezzel teljesíteni a CMG előírásait. Ezen felül az ETSO létrehozott egy internet alapú adat átláthatósági rendszert ETSOVista [6], azzal a céllal, hogy legyen egy olyan központi hely, ahol összehangolt módon valósulhasson meg az európai rendszerirányítók piaci vonatkozású adatainak cseréje és nyilvánosságra hozatala. 2008-ban az ETSOVista platform működését jelentősen javították és ezzel egyidejűleg növelni lehetett az információ mennyiséget. Növekedett a rendszerben adatokat szolgáltató rendszerirányítók száma is.


23

A 2008. évi felmérés céljai: - Bemutatni valamennyi ETSO tag esetében a CMG és a GGB átláthatósági követelményeinek való megfelelést és az ezzel kapcsolatos gyakorlatot; - Összehasonlítani a CMG és a GGP-ben meghatározott követelményeket és áttekintést adni arról, hogy az egyes országok mennyiben felelnek meg ezeknek együttesen és külön-külön; - Rávilágítani bármely olyan jogi vagy bizalmassági korlátra, amely akadályozza az egyes rendszerirányítók saját piaci területén az adatok cseréjét és nyilvánosságra hozatalát; - Az egyes rendszerirányítóknak lehetőséget adni arra, hogy megindokolják, miért nem teljesítenek bizonyos követelményeket, és mikorra gondolják, hogy ezek a jövőben majd teljesíthetőek lesznek. A felmérésben az ETSO valamennyi tag rendszerirányítója részt vett. Sikerült széleskörű áttekintést adni arról, hogy Európában hogyan valósították meg az átláthatóság követelményeit a rendszerirányítók és rámutatni azokra a területekre, ahol még jogi és szervezeti akadályai vannak az adatok nyilvánosságra hozatalának. A felmérés egyik fontos feladata volt az is, hogy meghatározza, melyek azok az irányok és prioritások, amelyeket az ETSOVista továbbfejlesztéséhez a jövőben figyelembe kell venni. A felmérésben a villamosenergia piac működéséhez szükséges legfontosabb adatok rendelkezésre állását és nyilvánosságra hozhatóságát vizsgálták: 1. Rendszerterhelés 2. Hálózattervezés és beruházások 3. Kapacitás számítások 4. Kapacitás előrejelzés 5. Hálózat üzemeltetés 6. Kapacitás aukciók eredménye és a felhasználási adatok 7. Termelés 8. Határkeresztező kiegyenlítő energia piac Az eredmény azt mutatja, hogy az országok valamivel jobban megfelelnek a CMG-nek, mint az egyes adatok esetében szigorúbb és több adatot megkövetelő GGP-nek. A felmérés a http://www.etso-net.org/upload/documents/ ETSO Legal Survey on Transparency October 2008.pdf internet címen érhető el. Az átláthatóságra (is) vonatkozó hivatkozások [1] Directive 2003/54/EC of the European Parliament and of the Council of 26 June 2003 concerning common rules for the internal market in electricity and repealing Directive 96/92/EC. [2] Regulation EC/1228/2003, of the European Parliament and of the Council of 26 June 2003 on conditions for access to the network for cross-border exchanges in electricity. [3] Guidelines on the management and allocation of available transfer capacity of interconnections between national systems, Annex to Regulation (EC) No 1228/2003, 2006. [4] ERGEG, Guidelines of Good Practice on Information Management and Transparency in Electricity Markets, August 2006. [5] ETSO, Transparency Legal Survey, Executive Summary, May 2007. [6] ETSOVista data platform http://www.etsovista.org/

Dr. Benkó Balázs főmunkatárs MAVIR Zrt. [email protected]


Liska – Verebélÿ emlékülés a Műegyetemen

életművét. Liska József a mai fiataloknak is irányt mutatva a Műegyetem után külföldre ment és a karlsruhei egyetemen Arnold professzor mellett ismerte meg az elektrotechnika legújabb eredményeit, ezután viszont hazatért és itthon hasznosította ismereteit, előbb az iparban, majd az egyetemen. Életét az elektrotechnika tudományának szentelte. 1949-ben a Villamosmérnöki Kar létrehozásának meghatározó személyisége és a kar első dékánja volt, ötkötetes „Villamos gépek” című műve generációk tankönyve lett. Verebélÿ László életművéről ugyancsak egykori adjunktusa, utódja, a Műegyetem emeritus professzora, dr. Horváth Tibor beszélt. Liska professzorhoz hasonlóan Verebélÿ is külföldre ment ismereteit gyarapítani, előbb az Egyesült Államokban a Westighouse cégnél, majd Arnold professzornál, azért, hogy utána minél eredményesebben szolgálhassa hazáját. Műszaki alkotásai, a vasútvillamosítás, erőmű- és országos energiarendszer-építés mellett számos egyéb tudományos munkával is foglalkozott. 16 éves korában már csillagászati megfigyeléseket végzett és azokról igényes tanulmányt készített. Időt és energiát fordított a magyar tudósok emlékének ápolására, alkotásaik megismertetésére, helyet biztosítva a nemzetközi tudományés technikatörténetben. Ő hívta fel a figyelmet Jedlik Ányos már-már feledésbe merült találmányaira is. Dr. Vajda István professzor, a BME Villamos Energetika Tanszékének vezetője Liska és Verebélÿ professzorok szellemi

Bensőséges hangulatú emlékülésen emlékeztek meg a Műegyetem két kiváló professzoráról születésük 125. évfordulóján egykori tanítványaik, munkatársaik és a tudomány és a szakma mai képviselői 2008. november 25-én. Liska József (1883-1967) három évtizedes ipari tervező munka után 1939-től lett a Műegyetem professzora, a „Villamos gépek és mérések” tanszék vezetője, Verebélÿ Lászlót (1883-1959) szintén jelentős ipari gyakorlat és kiemelkedő műszaki alkotások után nevezték ki 1929-ben műegyetemi tanárnak, a későbbi „Villamosművek” tanszék vezetőjének. Az emlékülés gondolata a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottságában vetődött fel, ugyanakkor az egyesület Szakmai és Tudományos Bizottsága, a MTESZ Technikatörténeti Bizottsága, az Elektrotechnikai Múzeum és a BME Villamos Energetika Tanszéke is feladatának, sőt kötelességének érezte, hogy méltó módon emlékezzék meg az erősáramú villamosmérnök képzés két létrehozójáról. Munkásságukat a magyar tudomány legmagasabb fórumát jelentő Magyar Tudományos Akadémia képviselője méltatta. Az ülés megszervezése a Villamos Energetika Tanszék érdeme. Megnyitó beszédében az egykori tanítvány, dr. Jeszenszky Sándor, a MEE TTB elnöke emlékezett vissza tanítómestereire. Ő annak az 50 éve diplomázott, utolsó olyan évfolyamnak volt tagja, amelyet még a két nagy professzor tanított a Villamos gépek és a Villamos művek tantárgyakra. Mérnöki tapasztalatai alapján mondta el, hogy professzoraik olyan ismereteket adtak át nekik, amelyek fél évszázad alatt sem avultak el, hanem az azóta végbement hihetetlen mértékű fejlődés, az új eredmények megértéséhez biztos alapot adtak. Nem csak oktatói munkájukról beszélt, Dervarics Attila MEE elnök méltatta a professzorok egyesületi tevéhanem emberi értékeikről is, amellyel példát mutattak, példakékenységét ( Dr. Vajda István, Dervarics Attila, Dr. Gyulai József, Dr. Berta István) peivé váltak az életbe akkor kilépő tevékenységének mai folytatásáfiatal mérnököknek. ról, dr. Antal Ildikó, az ElektrotechA Magyar Tudományos Akadénikai Múzeum igazgatója pedig mia képviseletében dr. Gyulai emlékük, alkotásaik megőrzéséről József, az MTA Műszaki Tudomáadott ismertetést. Az előadásokat nyok Osztályának elnöke „Liska Jóa két professzor mellszobrának zsef és Verebélÿ László – az elmélet koszorúzása követte a villamoskari és gyakorlat összhangja” címen arépület előcsarnokában. Dervarics ról az elhivatottságról szólt, amely Attila, a Magyar Elektrotechnikai mindkét professzorra jellemző volt. Egyesület elnöke az egyesület koNem csak műszaki ismeretekre, haszorújának elhelyezésekor a két nem leendő szakmájuk megbecsüprofesszor egyesületi munkássálésére, értékeinek megőrzésére is gáról beszélt. Liska József 1919 tanították hallgatóikat. Érdekes volt, és 1922 között az Elektrotechnika hogy a fizikus végzettségű akadészerkesztője majd főszerkesztője, mikus milyen elismeréssel beszélt az egyesületnek 1922-től főtitkára, a mérnöki munkáról, a műszaki almajd évtizedeken keresztül társelkotásokról, az elméleti eredmények Liska József és Verebélÿ László megkoszorúzott szobrai nöke, 1961-től tiszteletbeli elnöke gyakorlati hasznosításáról. Persze volt. Verebélÿ László 1935 és 1938 nem meglepő, hiszen az ő életműve között az egyesület ügyvezető alelnöke, 1938-tól 1941-ig elnöis az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításáról szól, ráadásul ke volt. Az emlékülés hivatalos programját a résztvevők kötetlen egyéb munkái mellett Műegyetemünk professzor emeritusa is. beszélgetése követte. Szintén egy professzor emeritus, Liska József egykori adDr. Jeszenszky Sándor junktusa, majd utódja, dr. Retter Gyula méltatta professzora Fotók: Tóth Éva


24

Lévai András emlékszobor avatás A Műszaki Egyetem nemes hagyománya, hogy neves profeszszorainak emlékszobrot állít. 2008. dec. 19-én 10 órakor (a „D” épület földszinti csarnokában) Lévai András akadémikus, a Hőerőművek Tanszék alapító professzor emlékszobrának ünnepélyes avatására került sor, a Gépészmérnöki Kar és az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány szervezésében. Kovács András főtitkár a Lévai Lévai professzor a háboszobor előtt tiszteleg rú utáni hazai energetika kimagasló egyénisége volt. Erdélyben született, Temesváron érettségizett és a Bécsi Műszaki Főiskolán szerzett gépészmérnöki diplomát. Kitűnő professzorainak hatására egész szakmai élete az energetikához, közelebbről az energiatermeléshez kötődött. 1940-ben kiutasították Romániából. A csepeli Weiss Manfréd gyárban, mint az energiagazdálkodásért felelős mérnök, korszerű és egyedi erőműfejlesztést hajtott végre, ami közismertté tette a szakmában. A háború után meghívták az újonnan szervezett Energiaügyi Központba, majd 1950-ben kinevezték az Erőmű Tervező Iroda alapító igazgatójává, amely az egységes magyar villamos energia rendszer létrehozásában a generáltervezői feladatokat látta el. 1962-től 66-ig az energetikáért felelős nehézipari miniszterhelyettes, a Paksi Atomerőmű államközi szerződésének előkészítője.

Az ipar fejlődésével párhuzamosan a műegyetemi energetikai oktatást is fejleszteni kellett. Lévai András 1953-ban pályázat útján kinevezést nyert az újonnan alapított Hőerőművek Tanszék élére. Ettől kezdve az élete kettős pályán haladt. A tanszéken kialakította a hőerőműves és az atomenergetikai oktatás alap- és határterületi tantárgyait. Kezdeményezésére épült meg az Egyetem kis atomreaktora. Az iparban és az oktatásban egyaránt mindenkor az ország, a közösség érdekeiért dolgozott. Szakmai felkészültsége, szorgalma, emberi magatartása példa volt, mind a tanítványai, mind a munkatársai számára. Az energetikában kezdettől fogva szükségesnek tartotta, bevezette és alkalmazta a rendszerszemléletet és a „népgazdasági szintű” gazdaságossági vizsgálatokat. Ahogy később tisztelői említették: a hazai energetikában Ő az „igazodási pont”. Igazán büszke a Kossuth- és Széchenyi Díjára, és a professzorságára volt. Nyugdíjas korában is aktívan odafigyelt a hazai energetika eseményeire, és 92 éves korában még megjelentette „A Duna Pozsony alatti magyar szakaszának tragédiája” c. dokumentum értékű könyvét. Gazdag és eredményes 95 évet élt. A bensőséges eseményre nagyszámú tisztelők jelenlétében került sor. A szoboravatásra az egyetem könyvtára emlékkiállítást is készített. Az ünnepség végén a hajdani munkatársak, kollégák és tisztelői koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület képviseletében Kovács András főtitkár fejezte ki tiszteletét az egyesület koszorújával. Tóth Éva

Átadták a Gábor Dénes Díjakat a Parlamentben Huszadik alkalommal adták át december 18-án a Parlamentben a Gábor Dénes-díjakat. A jubileumi díjátadáson ott voltak az alapításban résztvevő egykori miniszterek és államtitkárok is. „A díj különlegessége, hogy nem egy életművet, hanem az utóbbi öt évben végzett folyamatos kiemelkedő teljesítményt ismerik el vele” – mondta Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a díjátadást megelőző értékelő beszédében „A díjat olyanoknak ítélik oda” – folytatta a miniszter – „akik munkájuk során másokat is inspirálnak tudományos, innovációs tevékenységre. Bár a tudomány kulcsszerepet játszik a gazdaságban, hiába a legendás magyar kreativitás, hazánkban kevés újítás, szabadalom születik. Ezért fontos elismerni a kiemelkedő teljesítményeket. Évente 170 milliárd forintot osztunk szét különböző pályázati forrásokból, ezek az állami támogatások, és a pályáztatási rendszert egyszerűsít-


25

A jubileumi díjátadás helyszíne, a Parlament jük, hogy még több jó ötlet valósulhasson meg a szükséges források elnyerésével”. „Az oktatáspolitika dolga, hogy a kötelező érettségi körébe visszahozzon legalább egy természettudományos tárgyat. Nekünk tudósoknak, mérnököknek pedig az a teendőnk, hogy a társadalmi nyilvánosság és a média minden lehetséges csatornáját igénybe véve bemutassuk a reáltudományok szépségét, érdekességét, értékét, jövőjét és fontosságát” – hangsúlyozta

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki úgy látja, hogy a természettudományok perifériára szorultak az iskolákban, amin véleményem szerint sürgősen változtatni kellene. A természet közeli innováció a közös elem az idei Gábor Dénes-díjjal kitüntetettek munkájában – mondta a díjátadó-ünnepségen Jamrik Péter, a díjat alapító Novofer Zrt. vezérigazgatója. A Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért kuratóriuma Vámos Zoltán kitüntetett 1989-ben ítélte oda először a magyar szár(GE Hungary Zrt.) mazású Nobel-díjas fizikus-feltalálóról, Gábor Dénesről elnevezett díjat az innovációban elért sikerekért. A díjat idén heten kapták meg, többek között Apáthy István villamos mérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet főtanácsosa, az új gerációs Pille sugárzásmérő rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért. E berendezések sokoldalú felhasználása növelte a magyar űreszköz fejlesztés tekintélyét.

Dr. Kisbán Sándor építőmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági főmérnöke, aki az első magyar ferdekábeles híd, a tavaly szeptemberben átadott Megyeri-híd tervezése, méretezése során végzett kiemelkedően innovatív tevékenységéért kapta a díjat Vámos Zoltán villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális fényforrás fejlesztési igazgatója az energiatakarékos környezetbarát kompakt fénycsövek fejlesztésével foglalkozik. Többek között a szabadalmakkal fémjelzett mérnöki alkotó munkáját értékelték a Gábor Dénes díjjal. Gábor Dénes elismerő oklevelet kapott Detrekői Ákos akadémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem korábbi rektora, aki munkássága során folyamatosan ügyködött a Gábor Dénes díj minél szélesebb körű elismertsége érdekében. Végezetül átadták a Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Polgári Beátának, aki a BME III. évfolyamos hallgatója. Ezzel ösztönözve őt a Rezisztív szupravezetős zárlati áramkorlátozókban használható szupravezetők készítését és vizsgálatát tárgyaló tudományos diákköri munkájának további folytatására. Kiss Árpád ny. főtanácsos A képek a szerző felvételei

III. BMF Energetikai Konferencia

án bemutatásra kerültek a DSM területen folyó kutatások - fejlesztések, máshol alkalmazott megoldások. A konferencia előtt áradásra került a Magyar Villamosenergiarendszer Irányító Zrt. (MAVIR) támogatásával a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében felépített Tározós Vízerőmű Modell. A Kandó Kálmán villamosmérnöki kar dékánjának és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető helyettesének köszöntője után hallhattunk a megújuló energiatermelésről, a szabályozható fogyasztók villamosenergia-rendszer üzemeltetői megítéléséről, majd a HKV rendszer jelenlegi hatásairól és az épülő RKV rendszerről. Előadás hangzott el a fogyasztók együttműködési készségéről, a szolgáltatók jelenlegi kapcsolattartási gyakorlatáról, nagyfogyasztói- és önkormányzati energiagazdálkodásról. Megemlítésre került, hogy számos fogyasztó a társadalom peremén él, így az elmélet gyakorlattá váltása nem mindig könnyű feladat. Konkrét alkalmazási kérdések is ismertetésre kerültek, mint a napelemek hatása a fogyasztói karakterisztikára és a Smart Mérő és elosztott termelés kapcsolata.

A Budapesti Műszaki Főiskolán 2008. november 25-én tartották a „Fogyasztói együttműködés a fenntartható villamos energia ellátásért” c. konferenciát. A világ minden régiójában rohamosan növekszik a villamosenergia-fogyasztás, miközben az erőművi forrásoldal nehezen tud lépést tartani a szabályozatlan igények kiszolgálásában. A villamosenergia-rendszer üzeme szempontjából kedvező, ha a terhelésekben nincsenek nagy változások, az eszközök nincsenek „csúcsközeli” terhelési állapotban, a termelés előre tervezhető és lehetőleg optimalizálható. A passzív és aktív fogyasztást befolyásoló eszközök (DSM módszerek) igyekeznek rávenni a fogyasztókat a rendszer szempontjából műszakilag kedvezőbb fogyasztási szokásokra. Egy ilyen eszköz a hazánkban is régóta alkalmazott HangFrekvenciás KörVezérlés (HFKV), de számos további műszaki lehetőség is létezik. A konferenci-

You are NOT European! 2008. december 2-án a Budapesti Műszaki Főiskolán került megrendezésre a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Német Elektrotechnikai Egyesület és a BMF rendezésében a „You are European” információs délután, melynek célja a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló, főként villamosipari érdeklődésű hallgatók tájékoztatása az Erasmus program nyújtotta külföldi szemeszterhallgatásról, illetve a tanulmányok befejezése utáni hazai elhelyezkedési lehetőségekről nemzetközi vállalatoknál. A rendezvényen a köszöntők után a cégek mutatták be, hogyan tekintenek a fiatal, külföldi tapasztalattal rendelkező új munkatársakra: az ELMŰ-ÉMÁSZ, a WAGO Hungária Kft.; az EFR, az E.ON és a büfét szponzoráló Mitsubishi - Meltrade Kft. Miután Dudás Mária a BMF- részéről ismertette az Erasmus programot, németországi és a BMF-ről Erasmus program keretében külföldön tanult diákok színesítették élményeikkel a délutánt. Jó lehetőség adódott a diákok, a cégek és az Erasmus kapcsolattartó közötti informatív kapcsolatfelvételre is. Azaz adódott volna, ha lettek volna diákok.


26

A 18 szervező–előadóra (közülük négyen Németországból érkeztek) ugyanis 10 érdeklődő jutott, összesen. Mindez annak ellenére, hogy az időpont kiválasztásakor kikértük hallgatói szervezetek véleményét, az eseményt nem vizsgaidőszakra és nem egész napra terveztük, mintegy 6000 példányos hírlevélben kinyomtatásra került, 4 levelező listára küldtük, hallgatóknak szóban jeleztük, plakátok kerültek kifüggesztésre, Debrecenből az útiköltséget is állta volna az egyetem az utazó hallgatóknak… A hiba nyilván a szervezőkben van, mert a valóságban a többség „Really Hungarian”, akiknek nincsen lehetőségük, akik nem tudnak bekapcsolódni Európába.

Dr. Kádár Péter BMF Villamosenergetikai Intézet tanár [email protected]

Egyesületi élet

Egyesületi élet Egyesületi élet Egyesületi élet Látogatás a GANZ Transelektro Villamossági Zrt.-nél A GANZ TRANSELEKTRO VILLAMOSSÁGI Zrt. tápiószelei telephelyét látogatta meg október 28-án a Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály, valamint a Nyugdíjasok Kovács Károly Pál Szervezetének közel 30 fős küldöttsége. Delegációnkat Kovács Levente úr telephelyvezető és Droppán Csaba úr szakszervezeti titkár fogadta. Bevezető, általános ismertetésükben vázolták az idén 130 éves cég utóbbi években történt átalakulásait. Az iparág szakemberei jól ismerik a nagy múltú gyár tevékenységét. A Ganz Villamossági Rt. és az Ansaldo vállalat közös vállalkozása 1991-ben jött létre, 2000-ben a Transelektro megvásárolta a cég többségi tulajdonjogát. A 2006-ban felszámolás előtt álló gyár tulajdonjogát az indiai Avantha Group-hoz tartozó CROMPTON GREAVES vállalatcsoport (http://www.cglonline.com) vásárolta meg. (A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. története, szervezete, tevékenysége, termékprofilja jól követhető a www.ganztrans.hu honlapon). A Lövőház utcai gyár fokozatosan költözött Tápiószelére a korszerű és megfelelő méretű telephelyére, ahol jelenleg 440 fő dolgozik, zömükben helyi lakosok. A vállalatnál a szolnoki telephelyen, valamint a Budapesten a Máriássy utcai irodaházban dolgozókat is számolva, összesen 720 fő dolgozik. A cég irányítása Budapesten működik, itt találhatók a fejlesztési és a kereskedelmi részleg, valamint a szükséges adminisztratív osztályok. A sokféle termékek alkatrészei, részegységei különböző beszállítóktól, kooperációs partnerektől (külföldről is) érkeznek, Tápiószelén főképpen a késztermékek szerelése és ellenőrzése történik. A cég termékeinek közel 95%-a külföldi vevők megrendelésére készül. Látogatásunk alkalmával három fő divízió szerelőcsarnokát tekintettük meg. SF6 gáz-szigetelésű tokozott kapcsolóberendezés-gyártás A két fő alaptípus, a GAI 1 (névleges feszültség: 72,5 – 170 kV) és a GAI 3 (245 – 300 kV) előállítása főként egyedi megrendelésre történik. Igen látványosak a „hatalmas” – megszakítókból, szakaszolókból, karbantartási és gyorsműködésű kapcsolókból, áram- és feszültségváltókból, gyűjtősínekből, rugóerő-tárolós reteszelő szerkezetekből, SF6 kábel- és levegő végelzárókból és egyéb egységekből álló – kapcsolóberendezések belső szerkezeti és burkolati elemei. A Készülékgyárban jelenleg futó projektek gyártása nagy részben a legújabban kifejlesztett GT01 típusú kompakt berendezésekre koncentrálódik. Ez a termék háromfázisúan tokozott, jóval kisebb helyigénnyel rendelkezik és árban, gyártási, előállítási időben kedvezőbb. A GT01 névleges feszültsége 145 kV. A gyár foglalkozik a régebbi (10-20-30 éve gyártott) Ganzos berendezések felújításával is, jelenleg a Paksi Atomerőmű részére 400 kV-os megszakítók és hidraulikus hajtásuk nagykarbantartását végzi. A berendezések tokozottak, nyomástartó burkolatokon belül helyezkednek el az áramvezető részek. A burkolatok SF6 (kénhexafluorid) szigetelő gázzal vannak megtöltve. Minden csatlakozó, érintkező felület, kontaktus ezüstözve van, a szerelés nagy odafigyelést és tisztaságot igényel. Minden egységet, megszakítót, szakaszolót,


27

72,5 kV-os GIS kapcsolóberendezés Qatar „Al Bidda” földelőt, áramváltót, kábelátvezetőt, SF6-levegő átvezetőt, gyűjtősín elemet, stb. összeszerelés után kivákuumozzák, majd SF6 gáztöltés után a nagyfeszültségű próbatermükben bevizsgálják. A berendezések működtetéséhez szükséges motoros hajtások gyártása is itt történik. Újdonság a kompakt (GT01) berendezés rugóerő-tárolós megszakító hajtása. A készséges és színvonalas bemutatást Czeróczki István technológiai vezető úrnak köszönjük. Transzformátor-gyártás A Ganz Transelektro Villamossági Zrt. egy- és háromfázisú, olajszigetelésű transzformátorok tervezését és gyártását végzi szabadtéri és beltéri használatra, 600 MVA-ig terjedő teljesítmény- és 750 kV-ig terjedő feszültségtartományban – olvasható a cég honlapján. A transzformátorgyártás 1997 őszén került Tápiószelére. Az alkatrészek, kivágott lemezek, sínek, huzalok, zománcozott és műgyanta-bevonatú fonott huzalok, rétegelt falemez és prespán szigetelő alkatrészek javarészt külföldről (pl. Olaszország, Franciaország, Belgium, stb.) érkeznek. A tekercselés. és technológia többi folyamata a termékparaméterek fő tervezési irányelveinek (zár420 kV-os 250 MVA-es, lat- és túlfeszültségbiztonkis zajszintű szabadtéri ság, túlterhelhetőség, zajtranszformátor szint, kis veszteség, hosszú termikus élettartam, stb.) érvényesülését szolgálja. Az érdekes bemutatásért Csányi János MEO-vezető urat illeti a köszönet. Október 15-én, a világban minden Crompton Greaves érdekeltségnél megtartott vállalati napon jelentette be Luspay Zoltán, a vállalat vezérigazgatója 11 db 750 kV teljesítményű, nagyfeszültségű transzformátorhoz kapcsolódó megrendelés megérkezését, valamint az ehhez szükséges további fejlesztési terveket. A vállalat újabb szellemi és fizikai munkaerő felvételét is előre jelzi a sikeresen elnyert, összesen 35 millió euró összértékű tenderhez kapcsolódóan. Villamos forgógépek gyártása A fő termékek, a kalickás és csúszógyűrűs indukciós motorok 400 – 1120 mm tengelymagasságig készülnek, de vállalkoznak hasonló méretű szinkrongépek gyártására és szervizelésére is. A motorok 90%-ban egyedi gyártásúak,

a megrendelő által meghatározott paraméterekkel készülnek. A saját tervezésű gépeik nagy része export. A gépek teljesítménytartománya 200 – 8000 kW, feszültségtartománya 3 – 6 kV, a pólusszám-választék 2p HR 760/3600 AC trakciós motor – 16p, a védettségi fokozat IP 23 – IP 54-ig terjed. Vízszintes és függőleges tengelyelrendezés, nyitott levegő és levegő-víz hőcserélős hűtési mód a további jellemzők. Hagyományos, egyben különleges kategóriát képeznek a vontatási (trakciós) motorok. A szerelőműhelyben a technológia főbb folyamataiból a szolnoki telephelyről érkező sajtolt, előlakkozott lemezekből történő álló- és forgórész-összerakást, a 220°C-ra felmelegített forgórésznek a tengelyre húzását, a négyszög keresztmetszetű rúdból készült Cu-tekercsek formázását, széthúzását, bandázsolását, szigetelését (poliészter gyantába mártását), az álló- és forgórészek összeszerelését és sok egyéb érdekes műveletet tekintettünk meg. Külön meg kell itt említeni a nagy pontosságot követelő forgácsolást, horonymarást és köszörülést. A kiegyensúlyozás és a villamos próbaterem megtekintése látogatásunk végső „csemegéje” volt.

Országos Elnök-Titkári Tanácskozás – Pécs 2008. november 28-29-én Pécsett tartotta egyesületünk az éves gyakoriságú, hagyományos elnök-titkári tanácskozást. A program indításakor köszöntőikben Gelencsér Lajos helyi, és Dervarics Attila egyesületi elnökök célként jelölték meg, hogy vonjunk mérleget a megújulási programban eddig megtett útról, kölcsönösen tájékoztassuk egymást tevékenységünkről, adjuk át tapasztalatainkat, osszuk meg gondjainkat, és próbáljunk közösen fejlődési irányokat, megoldásokat találni.

Dervarics Attila és Gelencsér Lajos a “házigazda” köszönti az OET-t Az első nagy blokkban a megújulási program témafelelősei tájékoztatást adtak a feladatok és akciók megvalósulásáról, a további kilátásokról és teendőkről. A 10-15 perces beszámolók kitértek az eredmények mellett a nehézségekre is, de összességében erős pozitív elmozdulás tapasztalható több területen, különösen az egyesület gazdálkodásának

Már szakmai élményekkel gazdagabban… A szerelőműhelyi kalauzolásért Bohner Tamás művezető úrnak mondunk köszönetet. Szakmai tapasztalatokkal gazdagodás, jó hangulatú együttlét – e megállapításokkal zártuk a látogatást. Vendéglátóinknak a ránk fordított figyelemért, időért és „jóltartásért” mondott köszönet mellé a pusztulófélben lévő iparágunk megmentéséért tett erőfeszítéseikhez sok sikert kívánunk. Lieli György Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály

stabilizálása, a szakmai rendezvények színvonala és látogatottsága, a média- és külvilági kapcsolat, valamint a belső működést javító akciók terén. Második nagy témakörként a tagnyilvántartás új programjának létrehozása, bevezetése, működtetése, és az eddig levonható tapasztalatok szolgáltak. Itt a résztvevők teljes részletességgel kitárgyalhatták a program szolgáltatásait, az átregisztrálás nehézségeit, az adatbázis-frissítés jelenlegi állását, és a taglétszám alakulására gyakorolt hatást. Este Villányban a Polgár Kovács András főtitkár Pincészetben borkóstolós beszámolót tart vacsorával zártuk a napot. A finom falatok mellé Polgárné asszony alapos, érdekesen szórakoztató bor- és térségi sajátosságokat bemutató előadásai, és a kérdésekre adott válaszai színesítették hangulatunkat. A második napon a szakosztályok beszámolóit hallhattuk. Ezek között voltak olyanok, melyeknek dinamizmusa, szakmaisága, programjaik szervezettsége, és kapcsolataik révén példaértékűnek tekinthetők a többi szakosztály és a térségi szervezetek számára. Voltak szakosztályok, melyek átmeneti nehézségekkel küzdenek. Ezen nehézségek felszámolásához, a tagság és az egyesület közös érdekét szolgáló megoldások megtalálásához is közelebb vitt – reményeink szerint – a pécsi elnök-titkári találkozó.

KIMARADT ÁLLÁSHIRDETES


28

Utolsó blokként 2009 szakmai programjaiba, gazdálkodási terveibe, lehetőségeibe és az egységes banki rendszer tervezett működési modelljének részleteibe tekintettünk be a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. A tanácskozás végén Dervarics Attila összegzésképpen hangsúlyozta, hogy vannak a megújulási programnak olyan feladatai, melyekben már most nagyon szép eredményeket értünk el. Vannak nehezebb feladatok, melyeknél egy-egy kisebb elmozdulást is meg kell becsülni. A munkát tovább kell folytatni, mely munkánál csak köszönet illeti azon aktív tagjainkat, akik a feladatokban részt vállalnak magukra, és ezeket a sikeresen meg is oldják. Egyesületünk elnöke köszönetét fejezte ki a résztKovács Gábor titkári beszámolója

Az MVM Zrt. részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben 2008. december 9-én a Magyar Villamos Művek Zrt. értesítette a Magyar Energia Hivatalt, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, hogy az elmúlt időszakban mintegy 8,6 % részesedést szerzett az ÉMÁSZ Nyrt.-ben. Ez év elején az MVM lehetőséget kapott az ELMŰ Nyrt. 10,54 %os, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvénycsomag megvásárlására, miután a legkedvezőbb ajánlatot tette a részvénycsomag értékesítésére. A jelen részvény vásárlás ezen folyamatba illeszthető akvizícióként értékelhető. Az MVM Csoport 2008. november 7-i közgyűlésén elfogadott, módosított üzleti stratégia kiemelt célként jelöli meg a hazai tulajdonú cégcsoport számára, hogy a villamosenergiaellátás teljes vertikumában vállaljon szerepet akvizíciók és befektetések révén. A stratégia kiemelt célterületként jelölte meg ezen belül a közvetlen fogyasztói értékesítést illetve a hazai energetikai befektetéseket.


29

Vacsora a Polgár pincében

Boa András átveszi a Vándorserleget vevők aktivitásáért, a tanácskozás házigazdáinak a lelkiismeretes munkájukért és a szivélyes vendéglátásért. A következő elnök-titkári találkozó megrendezését a MEE Paksi Szervezete kérte és kapta meg, így a vándorserleget a szervezet nevében Boa András vehette át. Lejegyezte: Kovács Gábor A MEE Pécsi Szervezetének titkára

Figyelemmel a jelenlegi tőzsdei ármozgásokra, valamint az áramszolgáltatói szektor kiemelkedően jó nyereségességére, a jelenlegi akvizíció kifejezetten kedvező lépés. Az MVM már évek óta eredményesen működik együtt az RWE-EnBW konzorciummal, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt.-ben a többségi tulajdonos német befektetők mellett 25 %+1 szavazat kisebbségi tulajdonnal rendelkezik. Hasonló tulajdonosi szerkezet jött létre az év eleji ELMŰ kisebbségi pakett megszerzését követően is. MVM Sajtóközlemény Dr. Bencze János

kitüntetés

A szakma nevében a Magyar Távhőszolgáltatás Országos elnöksége Rácz Gézának, a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató Kft. igazgatójának kiemelkedő munkájáért, arany pecsétgyűrűt és Knuth Károly Szakmai Díjat adományozott. Az elismeréshez szívből gratulálunk! Szerkesztőség

Energiahatékony világítástechnikai megoldások Az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő átállás gazdasági és ökológiai szempontból is előnyökkel jár: jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás és a széndioxid kibocsátás valamint a költségek is, miközben az emberek általános közérzete is javítható. A Royal Philips Electronics (NYSE: PHG, AEX: PHI) 2008. december 9-én jelentette be, hogy üdvözli az Európai Unió döntését, amelynek értelmében 2012-ig fokozatosan kivonják a hagyományos izzókat az EU-ban. Ez a döntés összhangban van a Philips 2006. december 7-én, Brüsszelben közzétett iparági felhívásával, amelyben – a klímaváltozás tükrében – az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő áttérés felgyorsítására tett javaslatot. 2007-ben Európában 1.8 milliárd darab hagyományos izzót értékesítettek, ezért az energiahatékony megoldásokra történő átállásnak jelentős lesz a hatása. A fogyasztók komoly mértékben tudják csökkenteni az energiafelhasználást, miközben harcolnak a klímaváltozás ellen, csökkentve a széndioxid kibocsátást. A felhasználók akár 8-10 eurót is megtakaríthatnak évente fényforráscserénként. Átlagosan körülbelül 20-30 fényforrás található egy lakásban, és a már rendelkezésre álló számos energiatakarékos megoldással, halogénlámpákkal,

A VTT közgy lése A Világítástechnikai Társaság megalakulása óta mindig decemberben tartotta meg az évbúcsúztatóval összekötött közgyűlését. Bár a MEE szabályzatával összhangban az elnöki beszámolót jóváhagyó közgyűlés újabban a tavaszi időszakban kerül megrendezésre, a VTT elnöksége – a hagyományok folytatásaként – 2008. december 9-re időszakos közgyűlést hívott össze. A Világítás Házában megtartott közgyűlés megkezdése előtt a megjelenteknek levetítették az őszi LumenV4 konferenciáról készült videofilmet. A közgyűlést Némethné Vidovszky Ágnes levezető elnök nyitotta meg, üdvözölte a jelenlévőket és ismertette a napirendet. Elmondta, hogy a MEE tagregisztrációját követően voltak olyan tisztségviselők, akik a MEE valamely másik szervezeti egységénél regisztrálták magukat, ezért az a VTT ellenőrző bizottságát újra kell választani. Ismertette a jelölteket, majd a jelenlévők nyílt, egyhangú szavazással elfogadták a jelöltek listáját. Szekeres Sándor és Tóth Zoltán személyében megválasztották a szavazatszedő bizottságot is. Ezután titkos szavazás következett az ellenőrző bizottság összetételéről. Miközben a szavazatok összeszámlálása folyt, Nagy János, a VTT elnöke a következő napirendi pontra áttérve ismertette az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a VTT csatlakozzon a sötét égbolt védelmére alakult nemzetközi szervezethez, az IDA-hoz (International Dark Sky Association). A szervezet bemutatására Kolláth Zoltánt kérte fel, aki elmondta, hogy az IDA többek között a korszerű, környezetbarát világítási módok elterjesztését szorgal-


30

LED alapú megoldásokkal a fogyasztók tökéletes környezetet teremthetnek otthonukban. A világítástechnikai ipar vezetőjeként a Philips továbbra is vezető szerepet tölt be az energiahatékony világítástechnikai megoldásokra történő áttérés felgyorsításának kezdeményezésében. Az otthonok mellett jelentős energiamegtakarítás érhető el az épületek és a közvilágítás területén is.

Változott a név Szeptember 9-én sajtótájékoztató keretében adta hírül a Royal Philips Electronics cég, hogy két termékcsalád gyártását kezdte meg Tamásiban. Mint ismeretes, itt működik a Massive Hungária világítástechnikai termékeket gyártó cég, amely 2008. szeptemberétől, mint a Philips érdekkörébe tartozó egység üzemel a továbbiakban. A Philips 2007-ben vásárolta meg a Partners in Lighting International (PLI) vállalatot, amely olyan márkaneveiről ismert, mint pl. a Massive. 2008. szeptemberétől – egyenlőre az eddigi termékstruktúra mellett – két termékcsaláddal bővül a gyártás: a „Dueta”-val és az „Europa2”-vel. A korszerű termékek gyártása erősíti az üzem és a környező beszállítói kör pozícióját és feltehetően további befektetőket vonz a gyár környékére és a régióba egyaránt. Kovácsné Jáni Katalin

mazza világszerte. Szervezetek részére az éves tagsági díj 100 USD, aminek megfizetését egy elnökségi határozat értelmében a VTT vállalja. A jelenlévők 1 tartózkodás mellett megszavazták a tagfelvételi kérelem benyújtását. A következő napirendi pont a VTT díjainak átadása volt. A díjazottak laudációját a díjbizottság elnöke, Kulcsár Ferenc ismertette. A Világítástechnikai Társaságért végzett munka el2008. évi Gergely-Sziráki díjas ismeréseként adományozható Polgár Péter Pollich-díjat a LumenV4 konferencia előkészítésében végzett tevékenységéért Buczny Gregorz kapta, aki külföldi útja miatt nem tudott a díjátadáson részt venni. A magyar világítástechnikáért végzett munka elismerésére alapított Gergely-Sziráki-díjat a hazai közvilágítás területén végzett sok évtizedes munkájáért Polgár Péter kapta meg, aki a díj átvételét követően köszönetet mondott az elismerésért. A díjátadás után Tóth Zoltán ismertette a titkos szavazás eredményét: eszerint a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat nélkül újraválasztották Major Gyulát az ellenőrző bizottság elnökének. Bizottsági tagként ismét megválasztották Schulcz Gábort, a bizottság új tagja Laky István lett. Ezután a VTT vezetőségi tagjai számoltak be 2008-as munkájukról, majd az egyéb kérdések között Nagy János tájékoztatást adott arról, hogy 2009-ben lesz 100 éves a budapesti villamos közvilágítás. Az esemény tiszteletére a minden évben májusban, valamely vidéki helyszínen megrendezett Közvilágítási Ankétot jövőre kivételesen Budapesten fogja a VTT megszervezni. A közgyűlés hivatalos részének bezárása után a résztvevők baráti beszélgetéssel fejezték be az estébe nyúló rendezvényt. aa

lapszemle Lapszemle lapszemle lapszemle

A Galileo műhold navigációs szignálgenerátora Még ez év áprilisában startolt az európai szatellit navigációs rendszer Galileo GIOVE-B jelzésű műholdja a világűrbe. A műhold főfeladatához szükséges rendkívül igényes elektronikát, amellyel a navigációs szignálokat állítják elő a bécsi Austrian Aerospace fejlesztette ki. Az ábránkon látható a GIOVE-B navigációs szignálgenerátora. Ez már a második ilyen egység, amelynek nemcsak az a feladata, hogy a Galileo rendszerhez szükséges átviteli frekvenciákat előállítsa, hanem teljesen új technológiák kipróbálása is. A GIOVE-B demonstrálja, hogy a legújabb technológiákkal kritikus körülmények között is kisugározhatóak azok a szignálformák, amelyek a nemzetközi szabványoknak megfelelnek és amelyeket a jövőben alkalmazott Galileo műholdaknak ki kell sugározniuk. Első alkalommal helyeztek el egy műhold fedélzetén a szignálgenerátor mellé egy szuperpontos atomórát is, amely a legújabb MASER (Microwave Amplification by Stimulated Emission of Radiation) elv alapján készült és az űrben eddig még nem használták. Ez tovább növeli a navigáció pontosságát. A Galileo független az amerikai GPS-től viszont jól kiegészíti azt. Különösen az európai hajó-, repülő-, vasút- és teherautóforgalom számára fontos navigációs eszköz. A Galileóval néhány méter pontosságú helymeghatározás érhető el. A rendszer teljes kiépítése során 30 műhold fog átlagosan 23 000 km magasságban a föld körül keringeni. A rendszert az Európai Világszervezet az ESA és az EU finanszírozza. e&i heft 6. 2008

Szepessy Sándor

India modern erőműveket épít

India virágzó ipari régióiban naponta fordul elő a villamosenergia-rendszer összeomlása. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy évek óta 8%-kal, vagyis a duplájával növekszik az ipar kapacitása, mint a villamos energia előállításának növekménye. A 800 milliós lakosság több mint feléhez nem jut el a villamos energia, legalábbis hivatalosan. Ez összefügg azzal is, hogy a rendkívül elavult hálózatokon a „hálózati veszteség”,

Minden ötödik erőművet 2012-ig modernizálni kell. Számos európai nagyvállalat, mint pl. a Siemens, Steag, E.ON Engineering már meg is kezdte a hatásfokjavító rekonstrukciós munkálatokat. Indiában az erőművek összteljesítménye 124 000 MW. Ebből 83 000 MW hőerőmű (67%), 69 000 MW szénerőmű, a többi gázerőmű. A második legfontosabb energiaforrást a 26%-ot kitevő 32 MW vízerőművek képezik. 6000 MW, meglepően jelentős a szélenergia és 3000 MW atomerőművekből származik. Rendkívül erőltetett menetben öt éven belül 40 000 MW új erőművet terveznek Indiában építeni és 2030-ig további 500 000 MW! teljesítményű erőmű építése van tervbe véve. Az ipari államok energiapolitikával foglalkozó szerve, az IEA mindent elkövet, hogy tanácsainak megfelelően Indiában, de Kínában is klímamegóvó kivitelben épüljenek az új erőművek. Ha ugyanis ez a két ország korszerűtlen, rossz hatásfokú szénerőműveket építene a jövőben, ezzel a világklímát évtizedeken át megterhelné. Szerencsére úgy tűnik, hogy ennek India és Kína is tudatában van, és megfogadja a világszervezet tanácsait, sőt számos korszerű szénerőművet minimális CO2-kibocsátással és jó hatásfokkal világhírű európai és amerikai vállalatokkal épített meg. Ábránkon a Siemens által Mumbai-tól 300 km-re északra megépült 1100 MW-os SUGEN erőmű látható. VDI Nachrichten 17 Nov. 2007

Szepessy Sándor

Biomedical engineering

A Bécsi Műszaki Egyetemen 2008/09-ben kétéves új mesterkurzus indul biomedical engeneering címen. Ez a szakterület az alábbi 3 éves bachelor szintű előtanulmányokra épül: építőmérnök, elektrotechnika, informatika, gépgyártás, matematika, fizika, kémia. A jól megalapozott tanulmányok után a hallgatók súlyponti szakterületek között választhatnak. Ezek a következők: bioanyagok és biomechanika, komputeres biológia, speciális orvosi fizika, általános technikai rendszerek orvosi alkalmazása, szubminiatűr orvosi eszközök és parányi robotok, nanoimplantátumok és szervek, automatizált művégtagok modellezése, új orvosi mérőműszerek tervezése, szenzorok, szimulátorok új orvosi leképezési eljárások kifejlesztése. Az orvos-, mérnök- és biológiatudomány ugrásszerű fejlődése egyre inkább megköveteli a multidiszciplinaritást, a tudományok határterületeinek komplex ismeretét. Egy jól felszerelt kórházban – lásd ábránkat – rengeteg műszaki felszerelés szükséges. Ezek működtetéséhez és főleg továbbfejlesztéséhez mérnök specialistákra van egyre nagyobb igény. e&i heft 6. 2008

Szepessy Sándor

Üvegházhatású gázok kibocsátási trendje

az áramlopás hatalmas. Ezeken az állapotokon akar az új energiaügyi minisztérium változtatni. Ehhez a háztartások és ipari létesítmények szabályos villamosenergia-ellátásán túl hozzátartozik a rendkívül rossz hatásfokú erőműpark modernizálása is. India jelenleg a világ ötödik legnagyobb CO2 szennyezője.


31

A mellékelt ábrát közölte amerikai testvérszervezetünk lapja a „Spectrum” 2008. januári száma. Az ábra felső részén (térkép) az látható, hogy 1990-2005. között Európában és Amerikában hogyan változott az üvegházhatású gázok kibocsátása. Amíg az USA-ban és Kanadában összesen 17,1%-kal növekedett a kibocsátás (Kanada 25,3%, az USA 16,3%) addig Európában a kibocsátás 10,2%-kal csökkent. Az ábra mutatja, a különböző régiók „hozzájárulását” a végső érték kialakulásához (Kelet-Európa 36,3%-kal csök-

Az egyik ilyen szoftvercsomag a SAMURAIL (Software to Analyze and Maximize the Use of RAIL), amely különösen hatékony eszközt ad a komplex vasúti hálózat tervezői, és beruházói kezébe, és egyben biztosítja a felépült rendszer állandó figyelemmel kísérését. Hasonló célú és hasonló eredményre vezető szoftvercsomag, az ún. „TENSION” (Technum Electrical Network Simulation & operatION) rendszer, melyet egy másik kutató csoport fejlesztett ki. A cikkek flamand és francia nyelven írottak, így kevesek számára „hozzáférhetők”. Csak az összefoglalókban található angol nyelvű változat is. „Revue E tijdschrift” 2008.

Bencze János

In memoriam Harangozó János kent, Skandinávia 5,6%-kal csökkent, Nyugat-Európa 11,3%kal csökkent, amíg Délnyugat-Európa kibocsátása 48,2%-kal, Délközép-Európa 8,2%-kal növelte kibocsátását). Az ábra alsó része (oszlopos diagram) a 2000-2005. közötti időszakról tájékoztat. A kék oszlopok mutatják, hogy Franciaország, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Németország Cseh Köztársaság, Belgium, Egyesült Királyság és Dánia, 1,0%-tól 6%-ig csökkentette kibocsátását. USA, Írország és Szlovákia kibocsátása alig növekedett. Kanadától Luxemburgig (növekvő sorrendben Magyarország, Portugália, Bulgária, Görögország, Olaszország, Lettország Szlovénia, Észtország Románia, Spanyolország, Ausztria, Litvánia, és a végén kiugróan Luxemburgban) növekedés található IEEE Spectrum 2008. január 60. old.

Dr. Bencze János

Előtérben a villamos vontatás Már több alkalommal tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat belga testvérszervezetünk lapjában – a kimondhatatlan nevű „Revue E tijdschrift”-ben – megjelenő cikkekről. Egy-egy lapszámot minden alkalommal egy adott témának szentelnek. Az augusztus-szeptemberoktóberi számnak a villamos vontatás a „főszereplője”. A cikkek arra az alapvető megállapításra épülnek, hogy az igény a vasúti szállításra, – beleértve a nemzetközi, a helyközi és a városi vasúti szállítást egyaránt – egyre inkább növekszik. Ennek oka a környezet védelme, az utak telítettsége, és a szállítási költségek minimalizálása. Tekintettel arra, hogy a vasút fejlesztésével kapcsolatos döntések anyagi konzekvenciái jelentősek. A pályaépítés, a hozzá csatlakozó villamos hálózat fejlesztés, valamint a vasúti szállításhoz (akár személy, akár teher) szükségesek egyéb infrastrukturális fejlesztések, -éppen költséges voltuk miatt, - jelentős körültekintést igényelnek. A hivatkozott lapszám cikkei olyan szoftvercsomagok kifejlesztését ismertetik, amelyek hathatós segítséget nyújtanak a beruházóknak a fenti problémák minimalizálására.


32

Baráti körben nagy aggodalommal kísértük figyelemmel Harangozó János egyre romló egészségi állapotát, aki súlyos betegségben 73 éves korában 2008. december hó 19-én elhunyt. Reménykedtünk, hogy az erős szervezet legyőzi a gyilkos kórt, de sajnos ez a remény szertefoszlott. 1935. december hó 3-án született Miskolcon. A Bláthy Ottó Villamosipari Technikumot 1954-ben végezte el. Közvetlenül érettségi után politikai okokból, koholt vádak alapján elítélték és egy dunántúli szénbányában raboskodott. Az ítélet következményeit élete végéig viselte. 1955. végén az ÉMÁSZ-nál vállalt munkát, ahol pályafutása során üzemviteli, műszaki fejlesztési, szakszolgálati és beruházási feladatkörökben tevékenykedett. Kiváló ismerője volt a relévédelemnek, az automatikának és a túlfeszültség-védelemnek. 1961-től szakszolgálati csoportvezető, később beruházási csoportvezető, majd beruházási osztályvezető és főosztályvezető-helyettes, végül 1985től az 1992 ben történt nyugállományba vonulásáig főosztályvezető volt. Munkájával jelentősen hozzájárult az ÉMÁSZ területén végrehajtott hálózati és alállomási fejlesztésekhez, korszerűsítésekhez, a modern technikai berendezések széleskörű alkalmazásához, üzembe helyezéséhez. 1969-ben a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán üzemmérnöki diplomát szerzett. Munkáját számos alkalommal jutalmazták különböző kitüntetéssel. Többszörös kiváló dolgozó, bronz és arany fokozatú kiváló újító. 1957-ben bekapcsolódott a Magyar Elektrotechnikai Egyesület munkájába is. Az 1963. és 1996. között eltelt 33 év során a Miskolci Területi Szervezet vezetőségének tagjaként aktívan munkálkodott. Hosszú időn keresztül volt szervező titkár, majd 1990. és 1993. között titkár. Kimagasló eredményeket mutatott fel a megbízásos munkák, a különböző nagyüzemek, gyárak és bányák villamosenergia-gazdálkodásának felülvizsgálata területén. Eredményes szervezője volt a MTESZ keretében évenként lebonyolított Borsodi Műszaki és Közgazdasági Hetek programjának. Egyesületi munkáját Bláthy Díjjal, MEE Életpálya Díjjal, Borsod-AbaújZemplén megyében Pro Urbe és megyei MTESZ Díjjal ismerték el. Kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező egyéniség volt. Példamutató, fegyelmezett, segítőkész, udvarias magatartásával, kitűnő szakmai felkészültségével, szorgalmával kivívta munkatársainak, beosztottainak és feletteseinek tiszteletét, elismerését. Nyugdíjba vonulása után tovább kamatoztatta a szakmában szerzett tapasztalatait, Kft. keretében, egyéni vállalkozóként még számtalan jelentős villamos létesítmény megvalósításának eredményes résztvevője volt. Kedves János barátunk, fájó szívvel búcsúzunk. Nyugodj békében. Emlékedet szívünkben őrizzük. Reichardt Sándor Émász nyugalmazott üzemigazgatója

Szakmai publikációk ’2008 Edited publications ’2008

energia / ENERGY Marosán István: Energia és környezet – Földfelszín alatti rendszerek ..........................................................................................................2008/01 István Marosán: Energy and Environment – below-ground-level systems Kohári Zalán: A lendkerekes energiatárolás lehetõségei..................2008/01 Zalán Kohári: Possibilities of flywheel energy storages

AKTUÁLIS / TIMELESS Dr. Rejtő Ferenc: Feladatok az EMC körül . ............................................2008/02 Dr. Ferenc Rejtő: Tasks about EMC. Tézis jellegű vélemények és megállapítások H/4858. számú a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló OGY javaslatról...........................................................2008/03 Opinions and statements about planned decision of Hungarian Parliament: „The hungarian Energy Policy 2007-2020” Dr. Bencze János: Kereszttűzben az MVM..............................................2008/05 Dr. János Bencze: How about the future of the Hungarian Power Companies Ltd (MVM) Zarándy Pál: Merre tovább MVM?.............................................................2008/05 Pál Zarándy: Where to go MVM? Kerényi A. Ödön: EU villamosenergia-stratégiai viták.......................2008/05 Ödön A. Kerényi: Discussions in the EU about the strategy of Electric Power Industries Ruthner György: Gondolatok a villamos energetikáról....................2008/06 György Ruthner: Thoughts about the electricity Dr. Bencze János: Az európai villamos energiaipar rendszerirányítói új társulás létrehozását határozták el . ............ 2008/07-08 Dr. János Bencze: The European System Operators decided to establish a new Association Somorjai Lajos: Az új nemzetközi szabványok hazai bevezetése a háztartási és hasonló célú csatlakozószerelvények területén............................................................................. 2008/07-08 Lajos Somorjai: Publication of the new international standards as Hungarian standards concerning the plugs and socket-outlets for household and similar purposes Haddad Richárd: Smart meteringről közérthetően . .........................2008/12 Richard Haddad: Smart Metering – easy to understand Fehér György: FAM Bizottság Állásfoglalása a szigetelő karú, kosaras gépkocsi vizsgálatairól....................................................................2008/12 György Fehér: FAM (Working Under High Voltage) Committee statement about the test of the isolated arm basket car Automatizálás / AUTOMATION Beke András – Konkoly László: Tapasztalatok az EPLAN Electric P8 tervezőrendszerrel......................................................................................2008/02 András Beke – László Konkoly: Experiences with the planning system Type EPLAN Electric P8 Szabó István: Adatgyűjtők kommunikációs módszerei a központi számítógéppel ..................................................................... 2008/07-08 István Szabó: Communication methods of data acquisitions with the central computer ENERGETIKA / ENERGETICS Laboncz Szilvia – Németh Bálint – Csépes Gusztáv Korrozív kén a transzformátor szigetelésben................................... 2008/07-08 Szilvia Laboncz – Bálint Németh – Gusztáv Csépes Corrosive sulphur in transformers insulation

Dr. Dékány László – Király István: Megépült az ország első 120/10 kV-os földalatti villamos alállomása............................................2008/02 Dr. László Dékány – István Király: The first 120/20kV underground substation of Hungary has been successfully completed Dr. Krómer István: XXI.századi kihívások a villamos energia rendszerek működésével szemben ...........................................................2008/03 Dr. István Krómer: 21st century’s challanges for the electricity grid operation Dr. Nemcsics Ákos – Gröller György – Dr. Turmezei Péter A polimer alapú napelemek..........................................................................2008/06 Ákos Nemcsics – György Gröller – Dr. Péter Turmezei The polymer-based solar cells Dr. Bencze János: A „Harmadik energiacsomag” . ........................ 2008/07-08 Dr. János Bencze: The „Third Energy Package” Decsi Tamás – Dr. Dán András: A metszékáramlások előrejelzésének helyzete Magyarországon..............................................2008/09 Tamás Decsi – Dr. András Dán: State of the art of the Hungarian cross-border power-flow forecasting Komlós Ferenc: Gondolatok a hőszivattyú kedvezményes tarifájáról ............................................................................................................2008/09 Ferenc Komlós: Idea of a Preferential Tariff of Heat Pumps Dr. Dán András – Orlay Imre: Háztartási méretű kiserőművek szerepe a jövő energia ellátásában . ..........................................................2008/10 Dr. András Dán – Imre Orlay: The role of household-size small power plants in the energy supply of the future Cselkó Richárd: Részleges kisülések vizsgálata kisfeszültségű kábelekben . .......................................................................................................2008/11 Richárd Cselkó: Partial discharge measurements in low-voltage cables Inczédy György – Bocsi Gábor Környezetbarát napelemes energiaellátás .............................................2008/11 György Inczédy – Gábor Bocsi: Environment – friendly solar energy Kerényi A. Ödön: A dunai vízlépcsők és Magyarország ...................2008/11 Ödön A. Kerényi: Dams on the Danube and Hungary Dr. Hunyár Mátyás – Dr. Veszprémi Károly Szélerőműparkok hatásos teljesítményének szabályozása ..............2008/12 Dr. Mátyás Hunyár – Dr. Károly Veszprémi Effctieve power control of wind-parks méréstechnika / measurement technics Reményi Tibor: Négyzetes vagy lineáris?...............................................2008/06 Tibor Reményi: Quadratic or linear? Györe Attila: Szupravezetős zárlatiáram-korlátozók és szupravezetős önkorlátozó transzformátor tesztelése a felhasznált szupravezető gyűrű szempontjából . .............................2008/09 Attila Györe: Superconducting Fault Current Limiters and Tests of the Self-Limiting Transformer Aspect of Superconducting Ring szakmai előírások / PROFESSIONAL RULES

Dr. Szebeni Mária – Bocsi Ildikó: Korrozív kén vizsgálati eredményeinek összefoglalása transzformátor olajokban 2 év anyagában . ...............................................................................................2008/10 Dr. Szebeni Mária – Ildikó Bocsi: Summary of the results of a two-year investigation of corrosiv sulphur in transformer oils

Arató Csaba: Miniszteri rendelet a gépek biztonsági követelményeiről .............................................................................................2008/12 Csaba Arató: Ministerial rules about the safety requirements of the machines

Kovács Gábor – Tóth Ilona – Császár György – Kőszegi Tamás Hazai és nemzetközi hálózatfejlesztések uniós támogatással .......2008/10 Gábor Kovács – Ilona Tóth – György Császár – Tamás Kőszegi Hungarian and international transmission network developments with the support of the EU

Dr. Koller László – Novák Balázs – Dr.Tevan György: Áramkiszorítás és melegedés zárlati áramimpulzusok hatására – a Joule-integrál alkalmazásának kritikája ..........................2008/03 Dr.László Koller – Balázs Novák – Dr.György Tevan: Current displacement and heating caused by short- circuit current impulses – The critique of the Joule integral’s use

Dr. Bencze János: A Magyar Villamosenergia-rendszer (VER)2007. évi statisztikai adatai” ...............................................................2008/10 Dr. János Bencze: The Statistical data of the Hungarian Electric Energy System in 2007 Kiss Péter – Dr. Dán András: A vasúti hálózatok hibrid felharmonikus szűrésének modellezése a frekvencia/idő tartománybeli szimuláció módszerével ...................................................2008/11 Péter Kiss – Dr. András Dán: Modeling and Calculating the Hybrid Harmonic Filtering of the High Power Traction Using the Double Domain Simulation Method


33

TUDOMÁNY / knowledge

Balogh Attila – Varjasi István: Hatásfoknövelő irányítás hálózatra kapcsolt fotovillamos konverterekhez .................................2008/05 Attila Balogh – István Varjasi: Efficiency Increasing Method for Grid Connected PV Converters Dr. Farkas András István – Dr. V. Nagy Éva: A rendszerszintű terhelés sztochasztikus folyamatként való értelmezése.....................2008/05 Dr. István András Farkas – Dr. Éva V. Nagy: Description of the system load as a stochastic process

Dr. Fazekas András István – Dr. V. Nagy Éva: A rendszerszintű terhelés valószínűségi eloszlásfüggvényének származtatása a terhelési tartamdiagramból.......................................................................2008/06 Dr. István András Fazekas – Dr. Éva V. Nagy: Deduction of the cumulative distribution function of customers’ demand from the system’s load duration curve Dr. Bürger László – Sulyok Zoltán – Dr. Sebestyén Géza A hálózatfejlesztés tervezésének új eszköze; sztochasztikus load-flow kifejlesztése és használatba vétele a MAVIR RTO-n......................................................................................2008/06 Dr. László Bürger – Zoltán Sulyok – Dr. Géza Sebestyén: New tools to plan electrical networks to develop and use the stochastically load flow at MAVIR* Dr. Schmidt István – Dr. Veszprémi Károly Áramvektor szabályozások ................................................................... 2008/07-08 Dr. István Schmidt – Dr.Károly Veszprémi Using Current Vector Control Methods Világítástechnika / lightning technics Dr. Tóth András György: A világítási termékek energiahatékonyságának szabályozása az Európai Unióban...........................2008/04 Dr. György András Tóth: The Energy-efficiency Control of Lighting-technics Products in the European Union

Szekeres Sándor: Beszámoló a XXXIX. Közvilágítási Ankétról........2008/06 Sándor Szekeres: Reporting on the XXXIX. Public Lighting Workshop Katona Gábor – Dr. Székács György: Fényáram-mérési megfontolások etalon autólámpák mérésekor . ..................................2008/09 Gábor Katona – Dr. György Székács: Considerations about the luminous flux measurements in the case of automotive lamps Horváth Gábor: Kereskedelmi létesítmények belső téri világításának tervezése ..............................................................2008/10 Gábor Horváth: “Designing methods in the area of retail lighting” Gacs Sándor: Licht 2008 . .............................................................................2008/10 Sándor Gacs: Licht 2008 Szőnyi László: Színhőmérséklet tartomány kiterjesztése villamos teljesítmény mérésével ................................................................2008/12 László Szőnyi: Expanding the region of colour temperature based on electric power measurement Villamos berendezések / ELECTRICAL APPLIENCES Heckl Tamás: 25.8 kV-os vákumoltócsöves integráltmegszakító-földelőszakaszoló tervezése.................................................2008/02 Tamás Heckl: Design of 25,8 kV integrated vacuum switchgear (ES/DS/CB)

Dr. Böröczki Ágoston Kerámia kisülő csöves fémhalogénlámpák..............................................2008/04 Dr. Ágoston Böröczki: Ceramic Metal Halide Lamps

Varga Balázs: Középfeszültségü sűrített száraz levegőszigetelésű kapcsoló berendezés tervezése............................................2008/02 Balázs Varga: Designing of compressed dry air insulated medium voltage switchgear

Dr. Szeghy Gyula Az energiahatékony világítás felsőfoka: T5 Watt-Miser típusú egyenes fénycsövek............................................................................2008/04 Dr. Gyula Szeghy: The Highest Level Energy Efficiency Lighting: T5 Watt-Miser type fluorescence light

Ács György: Turbógenerátorok üzemeltetése növelt hatásos teljesítményen a Paksi Atomerőműben ........................... 2008/07-08 György Ács: Operation of generators on the increased power in NPP Paks

Schmidt Gábor: A kompakt fénycső, mint az izzólámpa környezetbarát helyettesítője.......................................................................2008/04 Gábor Schmidt: Compact fluorescent lamp, as a environmentfriendly replacement for incandescent lamps Szekeres Sándor Buda-hegyvidéki Evangélikus templom világítása...............................2008/04 Sándor Szekeres The lighting of the Lutheran Church in the Buda-hegyvidék Dr. Schanda János: A fotometria és színmérés új utakon.................2008/04 Dr. János Schanda: Photometry and colorimetry on new ways Detrich Bertalan: A Goniofotometrálás korszerűsítése a Budapesti Műszaki Főiskolán.....................................................................2008/04 Bertalan Detrich: The modernization of the goniophotometrical measurement at the Budapest Tech” Dr. Székács György – Juhász Andor: A GE Optikai Laboratóriumában működő Radiant Imaging közeltéri (near-field) goniométer bemutatása..........................................................2008/04 Dr. György Székács – Andor Juhász: Presentation of Radiant Imaging (near-field) goniometer operating at Optical Laboratory of GE Hungary Zrt. Déri Tamás: Energiatakarékos és környezetbarát vasútvilágítás....2008/04 Tamás Déri: Energy efficient and Environmental Friend Lighting at the Railway Stations Moldován Péter – Artner Attila: EUROPIC 9 Megjelent a világítástervező program újabb változata (X).....................................2008/04 Péter Moldován – Attila Artner: EUROPIC 9 the newest version of the Light-design Computer Program (X) Gaál János: Új DALI világítás szabályzó eszközök az OSRAM kínálatában (X)..............................................................................2008/04 János Gaál: New „DALI” Lighting Control elements in the Offer of OSRAM (X) Dr. Böröczki Ágoston: Gépjármű kisülőlámpák, a közlekedésbiztonság korszerű segédeszközei....................................2008/05 Dr. Ágoston Börönczki: Discharge automotive lamps, modern lighting devices to improve road safety conditions Budai Béla – Dr.Takács György: Régebbi kábelkötési technológiából eredő érintésvédelmi problémák a közvilágítási hálózatokon...........................................................................2008/05 Béla Budai – Dr. GyörgyTakács: Some Problem with the Electric Shock Protection on the Public Lightning Network because of the old Cable Joints Makai László: Váltakozó feszültségű üzemeltetés hatásainak vizsgálata halogén autólámpáknál......................................2008/06 László Makai: Examination of the Alternating Voltage Operation on Halogen Automotive Lamps


34

Dr. Mihálkovics Tibor – Somogyi Gábor: Középfeszültségű vákuummegszakítók zárlati megszakítási vizsgálatai az Infoware Zárlati Próbaállomás szintetikus vizsgálati áramkörében ....................................................................................................2008/09 Dr. Tibor Mihálkovics – Gábor Somogyi: Short-circuit current tests of vacuum circuit-breakers in the synthetic test circuit of Infoware HPL. Védelmek / protections Fehér Zoltán: Villám- és túlfeszültség-védett fogyasztásmérõk a 2008–tól érvényes uniós elvárások szerint ..........................................2008/09 Zoltán Fehér: Lightning and overvoltage protected energy meters according to EU’s 2008 expectations Kruppa Attila: Pro és kontra: Az új villámvédelmi szabvány............2008/03 Attila Kruppa: Pro at Contra: The new Standard of lighting protection Kruppa Attila: Gyakorlati útmutatás a biztonságtechnikai előírások teljesítéséhez...................................................................................2008/03 Attila Kruppa: Practical ways to fulfil the safety regulations Dr. Horváth Tibor: Villámcsapástól megsérült kábelhíd Görögországban................................................................................................2008/03 Dr. Tibor Horváth: Lightning stroke damaged a cable-bridge in Greece FAM Bizottság: A Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság közleménye.........................................................................................................2008/03 Working on High Voltage Wires Statement of the Committee Kádár Aba – Dr. Novothny Ferenc: Éritésvédelmi Munkabizottság ülése.......................................................................2008/03, 05, 11 Aba Kádár – Dr. Ferenc Novothny: Meeting of the electric shock protection Arató Csaba: Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról....................2008/05 Csaba Arató: About the new Fire protection rules Dr. Fodor István – Tóth Péterné Villámvédelemi konferencia..........................................................................2008/05 Dr.István Fodor – Mrs. Éva Tóth Conference on Electric Lightning Protection Arató Csaba: Szakképesítési követelmény-változás az új OTSZ-szel kapcsolatban........................................................................2008/06 Csaba Arató: Changing the requirements about the qualification of OTSZ (Hungarian Fire Protection Rules) Dr. Rejtő Ferenc: Zavarvédelem vagy valami más? I-II................2008/10, 11 Dr. Ferenc Rejtő: Disturbance protection or any other thing? I-II. Kruppa Attila: Villámvédelem új alapokon I-II. rész ...................................................2008/10, 11 Attila Kruppa: Lightning protection based on new standard Part.I-II.

2009

Magyarregula

A rendezvénnyel kapcsolatos további információ a szervezô CONGRESS KFT-nél: 1026 Budapest, Szilágyi E. fasor 79. Tel.: 212-0056, Fax: 356-6581 [email protected] www.congress.hu

par nformatika rányítástechnika Az ipari automatizálás nemzetközi szakkiállítása

2009. március 24-27. Budapest, SYMA Rendezvénycsarnok

évfolyam. w w w. d i s t r e l e c. c o m

Recommend Documents