Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/evente-negyszazezer-ugy-erkezik-1475041/ 2017. március 11. szombat 07:12
Évente négyszázezer ügy érkezik A kiemelt perek és a devizahiteles eljárások állnak a középpontban a Fővárosi Törvényszéken Szemán László János A magyarországi bírósági ügyek egyharmada illetékességi okból a Fővárosi Törvényszékre kerül, ahol 2800-an dolgoznak. A törvényszék 770 bírája évente átlagosan 400 ezer új ügyet kap, ám ennél többet fejez be, így az elmúlt öt évben folyamatosan csökken az ügyhátralék. Fazekas Sándor elnököt kérdeztük a Fővárosi Törvényszék eredményeiről, a kiemelt jelentőségű, nagy ügyekről, a folyamatban lévő és tervezett munkajobbító és -gyorsító programokról. – A kívülálló csak annyit lát, hogy a közérdeklődésre számot tartó nagy ügyek éveken, de akár évtizeden át is húzódnak a bíróságokon, ám ha közelebbről megismerkedünk – ezúttal – a Fővárosi Törvényszéken folyó munkával, a valósággal szembesülünk. A bírák leterheltsége elképesztőnek tűnik, a végzett munka mennyiségéről és minőségéről már nem is szólva. – Hazánk Budapest-központú, amiből az következik, hogy az ország legnagyobb ügyforgalommal ítélkező szervezete a Fővárosi Törvényszék. Ide központosul a büntető-, illetve a közigazgatási és munkajogi ügyek egyharmada, a gazdasági perek legnagyobb hányada, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek 80 százaléka. A közvélemény érdeklődésének a középpontjában vagyunk. A munkánk minőségét azonban nem csak a kiemelt jelentőségű ügyek tükrében lehet és kell megítélni. Az évente átlagosan érkező négyszázezer ügynek – 2016-ban 406 474 – több mint a 80 százaléka egy éven belül jogerős ítélettel zárul. Ez pedig a megítélésem szerint a munka minősége mellett jellemzi a törvényszék ügyfélközpontúságát is.
Csökkenő bírói terhek – A minőségi munkához adottak a kiváló munkatársak. A törvényszéki statisztikákat böngészve az egy-egy bíró által vitt ügyek számának csökkenését látom. Van összefüggés a két állítás között? Mennyire leterheltek a munkatársai? – Amikor 1988-ban kerületi bíróként megkezdtem a pályafutásomat, évente háromszáz vagy több ügyet is vittem, kollégáimmal egyetemben. Ez mára megváltozott. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének stratégiáját végrehajtva elértük, hogy 2013-tól minden szakágban az országos átlag alatti leterheltséggel dolgozunk. Mondok néhány példát. A bonyolult, nagy büntetőügyekből korábban egy-egy bíró 55, míg tavaly 12 ügyet vitt a Fővárosi Törvényszéken. A kerületi büntetőbírák a korábbi átlagosan évi száz ügy helyett 50-60 ügyet, és a civilisztikai ügyszakos bírák is a korábbinál kevesebb, 80-100 ügyet visznek évente. Láthatóan megfordult a trend, ami az ítélkezés minőségében is jelentkezett. A minőséget az ítéletek hatályon kívül helyezési mutatójával
mérjük. Akkor beszélhetünk kedvező mutatóról, ha a hatályon kívül helyezett ítéletek száma nem éri el az évi tíz százalékot. 2016-ban például a kerületek büntetőítéleteinek alig 6,49 százalékát helyezte hatályon kívül a törvényszék, ugyanez a mutató a törvényszéki büntetőítéletek ítélőtáblai hatályon kívül helyezése esetében 5,82 százalék. Ugyanakkor van még teendőnk, hiszen a törvényszék polgári és gazdasági ítéleteinek hatályon kívül helyezési mutatója meghaladta a 10 százalékot. – Minek köszönhetők az eredmények? – A jogi környezet tudatos és célirányos megváltoztatása mellett a racionális ügyfeldolgozás miatt fordult meg a trend. A jogalkotó – figyelembe véve ajánlásainkat is – kiszervezett egyes feladatokat a bírói hatáskörből. A szabálysértéseket kizárólag a bírósági titkárok – akik a bírákhoz hasonlóan szintén szakvizsgával rendelkeznek – intézik. Kizárólag a bírósági titkárok végzik az alapítványok, civil szervezetek bejegyzését, és a felszámolásoknál is széles körben ők járnak el. Ez alapvető változás a munkában, és az így tehermentesített bírákat átcsoportosíthattuk. Az átalakítással párhuzamosan 177 fővel bővíthettük a segédszemélyzet létszámát. Központosítottuk a szabálysértési ügyek elbírálását Budapesten. A titkárok fizikailag is egy helyen, szakterületekre bontva látják el a feladatokat. A központosítás látványos gyorsulást hozott, ezt a módszert több törvényszék is átvette. Az OBH összegyűjti a törvényszékek tapasztalatait, amelyekből következtetéseket von le és ajánlásokat készít. A Fővárosi Törvényszék ajánlottan és célzottan felhasználja ezeket a tapasztalatokat. Összességében tehát jól látható az, hogy a szervezet eredményességét annak jól szervezettsége, koncepciózus irányítása adhatja, s ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen méretű, létszámú bíróságot vagy bírói igazgatási szervezetet vezetünk.
Meg kell ismételni a vallomást – Térjünk rá a kiemelt jelentőségű, nagy ügyekre! Jelenleg a Quaestor-ügy, illetve Vizoviczki László és társainak költségvetési csalás miatt indult pere folyik első fokon a fővárosban. Mindkét ügyet nagy érdeklődés és még nagyobb felháborodás kíséri a közvélemény részéről. Nagy nyomás nehezedik az ítélkező tanácsokra? – Közös jellemzőjük a kiemelt jelentőségű, nagy ügyeknek, hogy rendkívül bonyolultak, összetettek. A nyomozati iratok általában több tízezer oldalt tesznek ki, de előfordul, hogy százezernél is több oldal kerül a bíró elé; a Quaestor-ügyben ennél is több. A bírónak azonban nem elég elolvasnia az iratokat, hanem meg kell tanulnia azokat, hogy az eljárás során felkészülten vezesse a büntetőeljárást. A felkészülés után kidolgozza azt a metodikát, amely alapján lefolytatja az eljárást. Ez a terv megszabja a tárgyalás menetét, ám az a tárgyalás közben természetesen módosulhat, hiszen a bíró bizonyítékokat emelhet be és zárhat ki az eljárásból, új bizonyítékokat szerezhet be és új szakértőket rendelhet ki. A magyar jogrendszer alapján a bírák gyakorlatilag megismétlik a nyomozási eljárást a tárgyaláson. Például Spanyolországban ettől eltérő a metódus, ott a büntetőeljárás formális elemeinek megismétlésére nincs szükség. Például egy spanyol bíróság
már nem nyilatkoztatja újra az adott ügy károsultjait, akik a nyomozó hatóság előtt már nyilatkoztak az őket ért kárról, illetve arról, hogy igényt tartanak-e a kártérítésre. Nálunk a bíróság előtt is nyilatkozniuk kell a károsultaknak. Ez egy monstre ügyben nagyban megnöveli az eljárás időigényét.
Forrás: Teknős Miklós Fazekas Sándor: Az esetek nyolcvan százalékában egy éven belül jogerős ítélet születik
– A Quaestor-perben több mint 30 ezer károsult van. Ezek szerint hosszú bizonyítási eljárás várható? Nem lehet lerövidíteni az ítélkezési gyakorlat ezen részét? – A jogalkotónak van teendője ezen a téren, és a jogalkotó érzékelte is a problémát, hiszen az OBH összegyűjtötte a témával kapcsolatos észrevételeket. Ettől függetlenül december 1-jével új programot indítottunk el a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumában, amely a munkateher arányos elosztását célozza. Egyenletessé kívánjuk tenni bíráink munkaterheit, ezzel gyorsítva az eljárásokat is. A törvényszék huszonhárom büntetőtanácsa tárgyalja a kiemelt jelentőségű, nagy ügyeket. Felkértem egy a szakterületen ítélkező bíró kollégát, hogy készítsen összehasonlító elemzést ezen tanácsok munkájáról a jelenleg vitt ügyek nehézségi fokát megvizsgálva. Az elemzés már az asztalomon van, és kiderült, nem volt teljesen arányos az ügykiosztás. Ugyanakkor levonható az a következtetés, hogy csak egy-két kiemelt, nagy ügyet célszerű kiosztani egy-egy tanácsra. Arányosítani kell és arányosítani is fogjuk az ügykiosztást.
A kiemelt ügyek – Elmondható, hogy a programnak köszönhetően a kiemelt jelentőségű ügyeket kiemelten kezelik? – Az eddiginél is kiemeltebben. A nagy ügyeket vivő bíró tárgyalási kedvezményben részesül, a
nagy ügye mellett kevesebb kisebb ügyet kap. Otthon dolgozhat, hiszen egy monstre ügy iratainak megismerésére, megtanulására nyugodt környezetre van szükség. Otthon készítheti el a kitűzési és a bizonyítási tervet. Megszakítások nélküli, folyamatos tárgyalást kívánunk kitűzni a kiemelt jelentőségű büntetőügyekben, nem felszabdalva a bizonyítást. A tárgyalóteremben minden esetben biztosítjuk a szükséges infrastruktúrát, a digitális technikát, ami segíti a résztvevők munkáját. Ez a rendszer kiszámíthatóvá teszi az ítélkezést mind az ügyfelek, mind a tanácsok számára. Különböző intézkedésekkel tehermentesítjük a nagy ügyeket vivő bírákat. Teameket állítunk fel a bírók adminisztratív terheinek mérséklésére, illetve levételére. Öt ilyen team fog dolgozni kísérletként a büntetőkollégiumban. A nagy, kiemelt jelentőségű ügyek elbírálásába kerületi bírókat is bevonunk, egyfelől ezzel csökkentjük az ezen ügyekben állandóan eljáró törvényszéki bírák terheit, másfelől ezzel a gyakorlatban nevelhetjük ki az utánpótlást. – Az infrastruktúráról jut eszembe, hogy egyes országokban már olyan beszédfelismerő szoftvereket használnak, amelyek írásban rögzítik a tárgyalóteremben elhangzottakat. Jól tudom, hogy a fővárosban is próbálkoznak ilyen módszerrel? – A próbálkozásnál már előrébb tartunk. A törvényszék büntetőkollégiumában jelenleg is folyik a Globalspeech, illetve a SpeechTEX nevű beszédfelismerő szoftverek tesztelése. A Zalaegerszegi Törvényszéken ugyancsak folynak próbák. Óriási előrelépés lesz, ha – várakozásom szerint 2017 végére – kiválasztjuk és alkalmazni kezdjük a megfelelő rendszert. Ezek a szoftverek képesek arra, hogy a betáplált hangmintát személlyel azonosítsák, és így személyhez kötötten leírják az elhangzottakat. Jelenleg a rögzített hangfelvétel alapján leírók rögzítik papíralapon, jegyzőkönyv formájában az elhangzottakat. A hangfelismerő szoftver kiváltja ezt a monoton, megterhelő munkát, a leírókat pedig más területeken segítőként tudjuk alkalmazni. – Várhatóan ismét nagyszámú devizahiteles-per zúdulhat a Fővárosi Törvényszékre. Felkészültek a rohamra? – Törvényszékünkön 2011-ben indultak az első devizahiteles ügyek. 2013–14-ben volt az első hullám, amikor az állam és a pénzintézetek között a szerződések érvénytelenségének tárgyában folytak az eljárások. 2015-ben a folyó elszámolási ügyek felfüggesztése történt meg; ez az országosan 18 ezer ügynek a felét érintette a Fővárosi Törvényszéken. A kilencezer felfüggesztett perből eddig ötezer elszámolási ügy újraindult. Az évek óta zajló folyamatok közben több esetben is az Európai Unió Bíróságához fordultak a bírák előzetes döntéshozatali eljárás keretében iránymutatást kérve; ugyanakkor meggyőződésem, hogy a jogalkotás rövid határidőn belül reagálni fog a kialakult helyzetre. Mindeközben újabb perek is indulnak, és valamennyi ügyet tárgyalják. A megnövekedett feladatok miatt száz fő feletti létszámot csoportosítok át a kerületekből a gazdasági ügyszakba. Várakozásom szerint 2017–18-ban tisztességes elszámolással lezárják a devizahiteles ügyeket.
Fazekas Sándor 56 éves, 1988 óta büntető ügyszakos bíró. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítéssel 1985-ben végzett. 1987-ben jogi szakvizsgát tett. 1988-tól 1992-ig bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. 1992-től 1997-ig a Váci Városi Bíróság elnöke, 1997-től 2012-ig a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke, 2012 óta a Fővárosi Törvényszék elnöke. 1997-től a BÜSZ vizsgabizottságának tagja és szakvizsgabizottsági cenzor. 2003-tól 2011-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagja, az OIT elnökhelyettese, és az Európai Igazságszolgáltatási Tanácsok Hálózata irányítóbizottságának tagja. 2012-től az Országos Bírói Tanács tagja.
