GyĘr – Sziget – Parkolóház
Tartalom
Feladat
Hely
Tartalom ...........................................................................2 Feladat ..............................................................................2 Program ......................................................................... 2 Hely...................................................................................2 Sziget helytörténete ............................................................ 2 Benépesülés ................................................................... 2 Városias község .............................................................. 3 Csatlakozás .................................................................... 3 V. kerület ....................................................................... 3 Növényolajgyár ................................................................... 4 Növényolajok jelentĘsége................................................ 4 Kohn Adolf (1820-1905) .................................................. 4 Kohn Ignácz (1864-1935)................................................ 4 Tervgazdálkodás ............................................................. 4 Állapotleírás ........................................................................ 5 Beépítés – jelleg, állag, érték........................................... 5 JövĘkép ......................................................................... 5 Közlekedési kapcsolatok .................................................. 6 SzükségszerĦség ..............................................................6 Automobilizáció................................................................... 6 Hatás az épített környezetre ................................................ 7 Városrendezés ................................................................ 7 GyĘr parkolási helyzete........................................................ 7 A parkolóház kihasználtsága ................................................ 8 Funkció .............................................................................8 Cél és mérték...................................................................... 8 JármĦelhelyezés módjai....................................................... 8 Többszintesség ................................................................... 9 Egyéb tényezĘk..................................................................10 Személyforgalom ...........................................................10 Akadálymentesség .........................................................10 Épületgépészet ..............................................................11 Kapcsolható funkciók .....................................................11 Példák .............................................................................11 Külföldi példák ...................................................................11 FINA parkolóház, München .............................................11 Färbergraben parkolóház, München ................................11 BMW parkolóház, München.............................................11 Konstabler parkolóház, Frankfurt am Main.......................12 Osterstrasse, Hannover ..................................................12 Rödingsmarkt parkolóház, Hamburg, HK könyv................12 2. számú parkolóház, Mannheim .....................................12 Többszintes parkolóház, Heilbronn ..................................13 Belföldi példák ...................................................................13 Szervita tér, Budapest ....................................................13 Jókai Mór utca, GyĘr ......................................................13 Források..........................................................................14
Parkoló- és szolgáltatóház tervezése a Bercsényi liget 12. és a Knézich u. 11-17. számok alatti (8149, 8150, 8151, 8252. és 8153. helyrajzi számú) telkekre, az alábbi programmal:
A parkolóház GyĘr V. kerületében Szigetben készül, mely a történelmi belvárostól nyugatra, a HoltRábca, a Mosoni-Duna és a Bercsényi-liget (egykoron a Rábca medre) által határolt területen terül el. Az épület számára kijelölt helyen a közelmúltig ipari tevékenység, növényolaj-gyártás folyt.
Program A rendelkezésre álló területen a lehetĘ legtöbb gépkocsit kell elhelyezni, hagyományos rámpás rendszerĦ parkolóházban. A parkolóház nem kapcsolódik kifejezetten egy létesítményhez, tágabb – meglévĘ és tervezett – környezete parkolási igényeit hivatott kielégíteni. ElsĘdleges használói valószínĦleg a fürdĘés strandlétesítmények, valamint az egykori olajgyár revitalizált területén kialakított Sziget-városrész központban elhelyezett funkciók látogatói lesznek. A parkolóház gépjármĦ tárolási funkcióján túlmenĘen további funkciók is elhelyezhetĘk, mint például: autómosó, mĦhelyek, benzinkút, kereskedelmi egységek, irodák. A beépítendĘ telkeket észak-északnyugati oldalán tervezett sétálóutca határolja, mely indokolja a kapcsolódó telekoldalra szolgáltató, kereskedelmi funkciók telepítését. Az x x x x x
épületben ki kell alakítani: a gépkocsik és a gyalogosok közlekedésének feltételeit, legalább két irodát és a hozzá kapcsolódó irattárat, szociális blokkot: személyzeti pihenĘvel, dohányzóval, WC-vel, teakonyhával, x illemhelyet a közönség számára, x megfelelĘ méretĦ gépészeti helyiségeket. A tervezés alatt figyelemben tartandó szempontok, irányelvek: x gazdaságos és környezetbarát megoldások x illeszkedés az épített és természetes környezethez x funkcióból fakadó monotonitás oldása x esztétikus megjelenés
Sziget GyĘr mai várostérképén.
Sziget helytörténete Benépesülés Sziget a 13. század második felétĘl lakott. Eredetileg királyi birtok volt, melyet V.István 1271-ben kiváltságlevéllel adományozott GyĘrnek, „lakóival, berkeivel, és halászatával együtt”, hogy a „népnek épületek tatarozására vesszeje karója legyen”. A község szervezettségérĘl nincsenek adataink, nem tudni, rendelkezett-e már akkor bírával, vagy templommal. Mátyás király késĘbb elvette a birtokot GyĘrtĘl, és Bakócz Tamás püspöknek adta, ekkor Püspök szigetnek hívták. A püspökök téglavetĘ kemencéket építettek, hogy a gyĘri építkezések igényeit kielégítsék.
hoz fordult. Az ekkor megszületett törvény adóügyi, közegészségügyi, politikai és árvízvédelmi okokra hivatkozva elrendelte GyĘrsziget (és Révfalupataháza) csatlakozását, ami 1905. január 1-jével meg is történt. A bekebelezést követĘen a megye kártérítési igénnyel lépett fel a város felé, melybĘl hosszú pereskedés lett. Végül a város 1918-ban kifizette a megegyezés szerinti kártérítést.
V. kerület A csatlakozás után a város gondozásába vette a területet, nem egyszer nagyobb figyelmet és költséget vállalva az infrastruktúra fejlesztése érdekében.
GyĘr és elĘvárosai 1566-ban, Sziget a téglavetĘvel és égetĘvel. Olasz mester részmetszete
A tudatos jobbágytelepítés a 16. század közepe táján kezdĘdött meg, amikor megindult a várépítés, illetve annak megerĘsítése. (GyĘrsziget mezĘgazdaság terület híján nem biztosíthatott nagy tömegeknek megélhetést, elsĘ lakói valószínĦleg halászok voltak.) A 16. században a császári várparancsnok a háborús helyzet jogán kisajátította a Püspökvárat és a Püspök-szigetet. A szigeti téglatermelés még inkább fellendült, téglavetĘket és égetĘkemencéket alakítottak ki. Salm Egon fĘkapitány ismét jobbágyokat telepített le 12 évi adómentességgel, és házaik eladásának jogával, hogy a téglavetĘben dolgozzanak. A községet ekkor látták el északnyugati oldalán földsáncokkal, és mélyítették ki a Rábca medrét is.
Sziget távlati képe a Rábcával, hídjaival és gyáraival.
GyĘr városával együtt a gyáripar is fejlĘdésnek indult. Az 1900-as századfordulón már hat gyártelep mĦködött a községben: olajgyár, tészta- illetve piskótagyár, két cukorgyár, és két ecetgyár. Parkosított tere melletti emeletes állami iskolája, zárdája (leányiskolával), temploma; kórháza(i), emeletes zártsorú polgárházai városias képet mutatnak, és lakosai szoros kapcsolatban vannak GyĘr várossal, sokuk ott dolgozik, mint gyári munkás. Mindennek ellenére közigazgatásilag külön egységet képvisel.
Csatlakozás
Sziget idĘvel jelentĘs iparos- és kereskedĘ-településsé vált. 1715-ös összeírás szerint a fazekas, a csapó, a posztónyíró, a tímár és a takács voltak a leggyakoribb foglalkozások. Az iparosok céhes keretek közt végezték munkájukat. Olyanok költöztek ide, akik valamilyen okból nem költözhettek GyĘrbe. Így telepedtek le itt a zsidók, akiket a város nem volt hajlandó befogadni.
A szervezeti egyesítés gondolata már 18. század közepén felmerült, de hol a földesúri hatóságok ellenállása, hol a vármegye vezetĘinek kicsinyessége, hol a félrevezetett közvélemény beavatkozása másfél évszázadon keresztül meghiusította. GyĘrnek ez a lépés a nagyvárossá válást, a község lakosainak a biztosabb életet (árvízvédelem), jobb megélhetést, és a nagyobb kultúrát ígérte. A csatlakozást siettette az a tény, hogy a földmĦvelésügy célként tĦzte ki a Rábca elterelését, ezután a községet csak egy széles utca választotta volna el a várostól.
A térséget rengeteg árvíz sújtotta, melyek közül kiemelkedik az 1850-es és az 1883-as.
Mivel GyĘr városa, és GyĘr megye e kérdésben megegyezni nem tudott a község a Törvényhozás-
Városias község
1907-8-ra tehetĘ a Rábca folyó elterelése. A folyó medrének helyén ligetet alakítottak ki. A mai Híd utca tengelyében lévĘ fémszerkezetĦ hidat uszályokkal szállították el új helyére (a vállalkozó zsebében pisztollyal), ahol Sziget Pinnyéddel kötötte össze.
A Rábca meder betöltése 1908. Képeslap.
A két világháború visszavetette a városrész fejlĘdését. Csak a század közepe táján indultak meg a nagyobb volumenĦ építkezések. 1957-63 között a városrész középsĘ területe majdnem teljesen újjáépült, itt épült fel GyĘr elsĘ emeletes lakóházakból álló lakótelepe a Kígyó utcai lakótelep. A kezdeti pontházakat függĘfolyosós sávházak követték. Az ezt követĘ idĘszakban építési tilalmat rendeltek el, aminek köszönhetĘen a meglévĘ épületállomány állaga fokozatosan romlott. Ezt a tilalmat 1990-es évek közepén oldották fel, amivel megkezdĘdhetett a városrész átalakulása és átépülése.
Az egykori növényolajgyár mai képe.
Növényolajgyár Növényolajok jelentŋsége
nak nevezi el. 1874-ben Bécsbe költözik, és 1887-tĘl fia vezeti a gyárat. Részt vesz a Sziget GyĘrhöz csatolásáért folyó küzdelemben, saját érdekei figyelembevételével (gyárak vízvételi jogának kérdése).
A germán népeket a rómaiak tanították meg a repce- és a lenolajkészítésre, ezután az olajnyerés népies foglalkozássá vált. A világításnak a 19. században a faggyúgyertya használata volt a legelterjedtebb módja. Ám ez büdös és kormoz, ezért az 1830-as évekre a fogyasztók áttértek a repceolaj használatára. Így a legkeresettebb ipari termékek egyike lett. A lenolajnak a mázoló festékek gyártásában, mint oldószer lett nagy jelentĘsége. Ezek a változások kedvezĘen hatottak a mezĘgazdaságra, megnövekedett az olajos magvak termelése. GyĘr kereskedelmi központ volt a kezdetektĘl. Az 1271-es kiváltságlevélben árumegállítói jogot kapott, és az idĘk folyamán megtartotta ’szortírozó’ szerepét. Eleinte vízen, uszályokon, majd vasúton érkeztek a termények, amik GyĘrbĘl mentek tovább Ausztria és Csehország irányába. A GyĘri Növényolajgyár fokozatosan bĘvülĘ termékkínálattal volt jelen a piacon. Termékeik: nyers és finomított repce- illetve lenolajok, napraforgó, pálmaolajok, zsírsavak, keményített olaj és zsír, erĘtakarmányok: olajpogácsák, olajos magliszt; Vénusz étolaj, Luculus ételzsír.
Kohn Adolf (1820-1905) Morva kereskedĘcsalád gyermeke, a bécsi mĦegyetemen tanult. 1848-ban telepedett le GyĘrszigetben. Sógorával, Austerlitz Henrikkel 1851-ben megalapította Magyarország elsĘ gĘzerĘvel mĦködtetett olajgyárát, a GyĘrszigeti Olajgyárat. A következĘ ötven évben a vállalat gyors ütemben fejlĘdött. 1854-ben kizárólagos tulajdonába kerül és Kohn Adolf és Társa Olajgyára néven mĦködik tovább. 1875-ben megnyitotta az üzem bécsi irodáját. 1886-ig vezette a gyárat, ez idĘ alatt a gyár jó hírnévre tett szert a piacokon, GyĘrben és a községben. GyĘrsziget közgyĦlése tiszteletére a mai Semmelweis utcát Kohn utcá-
Tervgazdálkodás 1945-ben a német csapatok telefonközpontot létesítenek a légópincében, a kazánházat megkísérlik felrobbantani. Az ország „felszabadítása” utána a gyár a tervgazdálkodás része lesz. A munkások „magukévá tették a Magyar Kommunista Párt célkitĦzéseit”, és a termelés újraindult. 1949-ben államosították GyĘri Növényolajipari Nemzeti Vállalat néven. Majd egy év múlva a nemzeti jelzĘt elhagyták.
A Rábca, az olajgyár és a Krajcáros híd 1900 körül.
Kohn Ignácz (1864-1935) Már a szülĘk olajgyári lakásában született, középiskoláit Bécsben, a gépészmérnök képzést Zürichben, a mĦegyetemen végezte. 1900-ban megnyitja a gyár budapesti irodáját, 1910-ben átalakítja részvénytársasággá. Beruházásai révén a gyár gyárteleppé válik, termékköre kibĘvül, profitja növekedik. Híve az elsĘ világháborúnak, érdekei egyeznek a Monarchia érdekeivel. Igyekszik piacokat és termelĘbázist szerezni.
A tervgazdálkodás eleinte a könnyĦipart nem fejlesztette, ezért a gyár sem fejlĘdhetett. 1950-ben elĘször foglalkoztatott vegyészmérnököt a vállalat. 1955-ben országos vállalatok alakulnak. A gyĘri gyár a vállalat egyik üzeme lesz az ötbĘl, Növényolaj és Mosószergyártó Országos Vállalat GyĘri Növényolajgyára néven. 1964-tĘl biztosítottak a fejlesztés lehetĘségei, „hogy a dolgozók szocialista módon dolgozhassanak, létbiztonságot kapjanak.” A gyĘri gyár a kilencvenes évek közepéig a Cereol Növényolajipari Részvénytársaság GyĘri üzemeként mĦködött, majd a termelést GyĘrben megszüntették, de a bevezetett márkákat megtartották.
GyĘri üzeme a technikai fejlesztések végbemenetelével az egykori Monarchia legnagyobb olajgyárává nĘtte ki magát. 1930-ra 3000 vagon olajterméket állított elĘ évente. 1930-ban a nemzetközi verseny veszteseként kénytelen a részvénytársaságot eladni az Unilever Rt. Az új tulajdonos már megvette a Rákospalotai hasonló profilú gyárat, ezért a gyĘri bázist leépíti. A második világháborús készülĘdésben az angol tulajdonú gyárat a német import szolgálatába akarják állítani, ezért 1937-ben elĘkészítik a termelés beindítását. 1940-ben elindul a nyersolajtermelés Rákospalotai feldolgozásra.
A növényolajgyár helyszínrajza 1988-ban. A 18-as számú a dararaktár épülete, helyére készül a parkolóház.
Állapotleírás Egy épület tervezésének elkezdésekor nem árt megismerni a hely történetét, de sokkal fontosabb a jelenlegi állapot vizsgálata. A környezet értékelésével leszĦrhetĘ, mit kell az illeszkedés alapjának tekinteni és mit nem.
Beépítés – jelleg, állag, érték
Vámbéri Ármin utcában folytatódik. Az olajgyár késĘbb foglalta el az utca középsĘ szakaszát. A környezĘ beépítés nem tekinthetĘ egységesnek, így nem ad igazi illeszkedési alapot. A Híd, Semmelweis, Erkel utcák és Bercsényi liget által határolt területen vegyesen találhatunk egy és kétszintes, változó homlokzatmagasságú (4-10 m) épületeket. A beépítési mód általában zártsorú, de rengeteg szabálytalanságot tartalmaz.
Mivel a tervezett parkoló- és szolgáltatóház féltömbnyi nagyságú épületegyüttes több utcaképhez és a terület beépítéséhez is igazodnia kell, amennyiben azok minĘsége erre alkalmassá teszi Ęket.
A területfejlesztés lehetĘségeit bemutató helyszínrajz. A: FürdĘ fejlesztés, B: Gyárterület rehabilitációja. Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila terve
Sziget-városrész utcaszerkezete a szigetszerĦségével, a várostól független fejlĘdésével magyarázható. A Rábca meder helyén ma látható Bercsényi liget két oldalán lévĘ utcák nem egymás folytatásában futnak. Utcái gyakran kacskaringósak, mivel az agyagkitermelĘ helyeket kerülgették.
A gyógyhellyé nyilvánítás feltételei a vonatkozó EÜM rendelet szerint a jelenlegi állapottal összevetve: x elismert gyógytényezĘ: gyógyvizünk van x gyógyászat feltételei: fürdĘ van, szálló nincs, fürdĘnegyed kiépítése feladat x nyugodt, zavartalan környezet: átmenĘ forgalom megszüntetendĘ, zöldterületek rendezendĘek x infrastruktúra biztosítása: közmĦvek, közlekedés, ellátó-, szolgáltató intézmények kialakítandók
Szabálytalanságok és szabályosságok a Knézich utcában: elĘkertecske, nagyban különbözĘ beépítési magasságok; (8-12. házszám) négy épület teljes egységben.
A terület fontosabb utcái GyĘr Szabad Királyi Város térképén. KitérĘ utcák a meder két partján. A 19-es számmal jelölt olajgyár még a mai tömb felét foglalja el.
A tervezési terület két jelentĘs utcával határos. Az egyik a Bercsényi liget, mely egy szerencsétlen arányú, kihasználatlan térség, igen változatos, minĘséginek semmiképpen sem tekinthetĘ épületállománnyal. Épületei gyárépületek, vagy olyan lakóházak, melyek a hátukat mutatják a liget felé. A másik a Knézich utca, mely keskeny sikátor jellegĦ utcácska. A Knézich utca vonala az egykori olajgyár után a
beleértve az egykori olajgyár területén kialakítandó városrész-központ kiépítést is – GyĘr gyógyfürdĘhellyé nyilvánítása érdekében.
Található néhány a hely jelentĘségéhez és jellegéhez illĘ ház. Négy épület a Knézich utcában és a híd utca jó karban tartott épületei. A többi épület városképi szempontból kihúzó, csupán gazdasági értékük miatt lehet érdemes a megtartásukon gondolkodni. Tehát megállapítható, hogy terület átalakításra vár!
Ezek a követelmények közvetve, utolsó pont közvetlenül is érinti a tervezési területet: x a gyógyhely-terület része lehet x a fürdĘtĘl induló útvonal, mint feltáró, sétáló utca – benne a Knézich utcával, az olajgyári területtel és a Vámbéri Ármin utcával x parkolóház elhelyezése az egykori dararaktár helyén, a sétáló utca forgalmát ösztönzĘen
Jövŋkép Mivel a területen található jelenlegi épület állomány jelentĘs részének átalakulása, lecserélése várható a területtel kapcsolatos jövĘbeli tervekrĘl is szólni kell. E tervek meghatározó része a fürdĘ- és strandlétesítményekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítása –
2003-as beépítési javaslat az olajgyár területére. Harsányi Eszter, Kósi Éva, Nyáradi Károly és az író terve.
Véleményem szerint a tervezési területen az ideális beépítés kétszintes vagy két szint plusz tetĘtér ráépítéses (8 m-es homlokzatmagasságú) épületekbĘl állna. A Bercsényi liget felé magasabb épületek is elképzelhetĘk a liget keresztmetszeti arányai miatt. Az olajgyári terület újrahasznosítási módja, még nem kiforrott, egyes elképzelések szerint középületek, mások szerint a Bercsényi liget oldalán lakóépületek épülnének, akár 4 szintes magassággal is.
világ számos pontján, egyre több mĦhelyben gyártottak autókat, és 1913-ban a Ford gyár megkezdte az automobilok sorozatgyártását is.
A javasolt forgalmi viszonyokat ábrázoló ortofotó. Kék: közútfejlesztés, Sárga: promenád, Fehér: sétautak, Narancs: a parkolóházhoz való eljutás közúti lehetĘségei. Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila terve
A tervezett beépítés jól elkülöníti az autós és a személyi forgalmat. A parkolóház tömbje szĦrĘként viselkedik. A beleintegrált funkciók kapcsolatait ennek megfelelĘen kell kialakítani, autós forgalom a tömb déli oldalán, személyi forgalom az északi oldalán. A Bercsényi liget 20. szám alá 2003-ban tervezett többlakásos lakóépület makettfotója. Saját terv.
Közlekedési kapcsolatok A parkolóház a Bercsényi ligetrĘl közelíthetĘ meg a legkönnyebben. Az ajánlott-tervezett közlekedési módosítások után elsĘ sorban az olajgyári területet átmetszĘ – a gyógyhely határát is kijelölĘ – fĘútvonalról lehetne a parkolóházig eljutni a Bercsényi liget útján át, melyet a Híd utcára vezetnének ki. Másod sorban ennek az útvonalnak a fordított irányú használata lehetséges. A gyógyhely területén a Knézich utca és folytatása az olajgyárban sétálóutcaként mĦködne, hasonlóan a Híd utca és az Erkel Ferenc utca elĘzĘ vonalra merĘleges szakaszaihoz. Fontos hogy a parkolóház forgalmi kapcsolatai jók legyenek. A helykiválasztás jó, hiszen a ház forgalma nem terhel olyan utakat, melyek eddig is túlterheltek voltak és távol van a közúti csomópontoktól is. A be- és kijáratnál létrejövĘ esetleges torlódásokra azonban számítani kell, megfelelĘ tervezéssel elkerülhetĘ az utca áramló forgalmának zavarása.
Szükségszerťség „Ne haragudj a gyalogosra, mert Ę is olyan ember, mint te, csak már talált a kocsijának parkolóhelyet.” ausztrál mondás
Autógyártás egykor (Torino) és ma (Drezda)
A kereslet napjainkig egyre csak nĘ a személygépkocsik iránt. A technika fejlĘdésével és a sorozatgyártással az autók elérhetĘ közelségbe kerültek az átlagemberekhez is. Napjaink rohanó életmódjával és individualista gondolkodásával – melyeket lehet a motorizáció következményeinek és/vagy okozóinak is tekinteni – összhangban az autók számának rohamos emelkedésével kell számolnunk a világ minden területén, az addigi tendenciának megfelelĘen.
Automobilizáció Az emberiség technikai fejlĘdése a közlekedés területét sem hagyta érintetlenül. Az ipari forradalom elsĘ találmányai között voltak a személy- és áruszállításra alkalmas közlekedési eszközök, úgymint a gĘzhajó és a gĘzkocsi (Nicolas J. Cugnot francia hadmérnök konstrukciója, 1769-bĘl), majd a gĘzmozdony. A széntüzelésĦ gĘzgép alkalmazása nem tĦnt célravezetĘnek a gépkocsi meghajtására, így a mérnökök új módszereken kísérleteztek. 1886-ban a német Karl Benz és a francia Gottlieb Daimler is szabadalmaztatta belsĘ égésĦ motoros jármĦvét. Ezt tartjuk az automobil születésének. A motorok fejlesztése nagy lendületet kapott. 1893-ban Rudolf Diesel német mérnök bejegyeztette találmányát, és ezzel létrejött az autók máig használatos két alaptípusa. A
A hazai fajlagos gépjármĦ ellátottság elĘrebecslése 1963ban és 1970-ben (a mai adatok sárgával).
Hatás az épített környezetre Az autók az egyéni közlekedés alapvetĘ használati eszközei. Olyan elĘnyökkel bírnak, melyeket más eszközök nem képesek biztosítani: x egy vagy néhány fĘt szállít, x a megcélzott hely közvetlen közelébe szállít, x jelentĘsen megrövidíti a közlekedés idejét, x véd a természeti hatásokkal szemben. A személygépkocsik számának emelkedésével ezek az elĘnyök egyre több ember számára válnak elérhetĘvé. De ahhoz, hogy kényelmesen és gyorsan tudjunk utazni jó utakra, kiterjedt úthálózatra; hogy a célállomás közvetlen közelébe tudjunk érkezni, még a sĦrĦn beépített területeken is, rengeteg parkolóhelyre van szükség. Ezek biztosítása nagyban hozzájárult a környezetünk átalakulásához.
gĘjĦvé tette városainkat. A nyugvó forgalom helyeinek biztosítása állandó probléma. Az út mentén parkoló jármĦvek csökkentik az út áteresztĘ képességét. A nagy kiterjedésĦ felszíni parkolók – elĘnytelen látványukon túlmenĘen – értékes felületeket foglalnak el az épületek vagy a növényzet elĘl. A helyzet kezelésére forgalomszabályozási intézkedéseket hoznak, parkolási díjakat szabnak ki. Ezek képesek csökkenteni a forgalmat, de nem jelentenek tartós és kielégítĘ megoldást. Ezért egyre gyakrabban, esetenként több szintes mélygarázst vagy felszín feletti és alatt szintekkel egyaránt rendelkezĘ parkolóházat építenek. Már több rendszer létezik autók helytakarékos tárolására is. RemélhetĘen a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlĘdésével és gazdaságossá válásával ez a tárolási forma is terjedni fog.
Városrendezés
Lucca történelmi belvárosa
Város valahol Észak-Amerikában
Az egyre intenzívebb forgalom megnövelte utcáink szélességi méreteit, zajosabbá, szennyezettebb leve-
A városrendezĘk, környezettervezĘk alapvetĘen az alábbi módszerekkel élhetnek a városi nyugvó forgalom befolyásolásában. x Szabályozás: felszíni területeken a parkolás megtiltása, vagy helyének kijelölése, esetenként a gépkocsi elhelyezés módjának, idejének meghatározásával. x Díj felszámítás: az önkormányzatok a közterület használatért díjat számítanak fel, mely általában hatásos eszköze a parkolási kedv, és ezzel együtt a parkoló jármĦvek számának csökkentésére. x Építési követelmények: Az általános (OTÉK) és a helyi (GyÉSz) építési követelményeket tartalmazó rendeletekben a rendelethozó megkövetelheti, hogy legyen lehetĘség az új épületeknél, és a régi épületek átalakításainál a funkciónak megfelelĘ mennyiségĦ gépkocsi telken belül elhelyezésére. x Parkolóház terület kijelölések: A sĦrĦn beépített, vagy városképileg óvott területeknél gyakran jelölnek ki olyan telkeket, melyeken parkolóházak építését tartják kívánatosnak. Az elképzelés szerint a peremterületre érkezĘ autós gépkocsiját le-
rakva gyalog vagy valamely tömegközlekedési eszközzel jut el céljáig. Ilyen jellegĦ parkolóház jelen tervezési feladat is!
Gyŋr parkolási helyzete Egy a témát vizsgáló tanulmány a gépkocsi ellátottságot a beépítési módokkal hozza összefüggésbe, és az alábbi három kategóriát emeli ki: x Lakótelepi, paneles beépítések 0,97-0,99 gk./háztartás; 305 gk./1000 lakos x Társasházas, családi házas beépítések 1,00-1,10 gk./háztartás; 330-340 gk./1000 lakos x Családi házas, sorházas beépítések 1,28-1,33 gk./háztartás; 350-380 gk./1000 lakos Az adatokat összevetve az 1963-as és 1970-es prognózisokkal, látható, hogy a motorizáció még gyorsabb folyamat, mint azt az egyre merészebb elĘrejelzések jósolták. Ezzel párhuzamban megfigyelhetĘ, hogy a gyĘri lakosok is egyre több háztartásban (1033%-ukban) rendelkeznek kettĘ vagy több autóval. Ezek elhelyezése mind nagyobb probléma. Gyakran csak az otthonuktól távol (20-30 százalékban 100 mnél messzebb) találnak parkolóhelyet tulajdonosaik.
Autóelhelyezés távolsága a lakóhelytĘl:
A távolságok és az elhelyezés módja között egyértelmĦ kapcsolat van, a távolabb lévĘ parkolóhelyek általában közterületen találhatók. De a gépkocsi tulajdonosok többsége nem szívesen fizetne autója közterületi elhelyezésének biztosításáért.
Néhány személygépkocsi jellemzĘ méretei.
A lakóterületek parkolási igénye elsĘ sorban a lakók és másod sorban a hozzájuk érkezĘ vendégek autóinak elhelyezésébĘl adódik.
A lakók (sárga) és a vendégek (lila) parkolási igénye a vizsgált gyĘri területeken.
Az adatokból látható, hogy a szabályozásban lakásonként megkövetelt, 1,3-1,5 parkolóhely biztosítása már ma is reális követelmény. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a legtöbb helyen az OTÉK normatívák szerint számított parkolóhely-igény száma nagyobb, mint a tényleges parkolási lehetĘség, bár mindennek ellentmond, a parkolóhelyek kihasználtsága, mely szerint vannak szabad parkolóhelyek a negatív mérlegĦ területeken is. Parkolási mérleg és a parkolók kihasználtsága a vizsgált területeken.
Igények db
LehetĘségek db
db
%
%
Marcalváros II.
3454
1778
-1676
54
67
Jereváni út - Erfurti u.
1425
1019
-406
38
63
Dózsa - Ady - Damjanich u.
1300
1038
-262
51
49
Babits Mihály u.
753
633
-120
77
74
Mérleg
Foglaltság de.
este
A parkolóház kihasználtsága A tervezési területhez az elĘzĘ felmérésben szereplĘ területek közül a legközelebb a TemetĘ utca esik, a rá vonatkozó adatok alapján arra következtethetünk, hogy Szigetben az OTÉK elĘírások szerint kis mértékĦ parkolóhely hiány van. Mindehhez hozzá kell adnunk a fürdĘ- és strandlétesítmények már meglévĘ, és az egykori olajgyár területén kialakítandó Szigetvárosközpont autó-elhelyezési igényeit is (A fürdĘnek jelenleg 230 parkolója van, mely az egykori OÉSZ-nek megfelel, de az OTÉK-nak már nem). Ezek alapján megállapítható, hogy a kijelölt helyen parkolóház építése elméletben igazolhatóan szükséges, de bizonytalan, hogy a gyakorlatban milyen lenne az épület kihasználtsága. Ezért célszerĦ a parkolóház építését hosszú távú beruházásként kezelni és a környezĘ épületek tervezésénél figyelembe venni a benne lévĘ parkoló helyeket, ezzel ösztönözve a forgalmát. A terület teljes átalakulásának végére a parkolóház vélhetĘen telítĘdni fog. A terület azon funkciói, melyek a házat használják jó esetben kiegyenlíthetik a fürdĘ idényszerĦ használatából adódó éves ingadozásokat és a napi forgalmi csúcsokat is.
ból adódóan az egyén autóval érkezik, és gyalogosan távozik, vagy fordítva. A ház építésének fĘ célja autók tárolása, így méreteit is ezek határozzák meg. A parkolóhelyek méreteit az autók mérete valamint a ki-és beszálláshoz szükséges hely határozza meg. A személyautók jellemzĘ adatainak szélsĘ értékei és a szokásos parkolóméretek között a következĘ összefüggések állapíthatók meg: x Hossz: 3,05-5,16 m min. 5,0 m x Magasság: 1,35-2,08 m min. 2,0 m x Szélesség: 1,41-2,0 m min. 2,3 m A közlekedĘ útvonalak méreteit a gépkocsik méretein kívül, azok mozgásának korlátai, a fordulási sugarak is meghatározzák. EbbĘl adódóan az egyirányú út legalább (2,5-) 3 m, kétirányú legalább 5 m széles. Az út 5-6 m-es fordulási sugárra fordulhat.
Funkció Az épület funkciója – gépkocsik tárolása – egyszerĦnek mondható. Az épületben történtek a használó szemszögébĘl a következĘképpen foglalhatók össze: x Behajtás x Parkolóhely megközelítése x Parkolás x Az épület elhagyása gyalog x Visszatérés gyalog x Parkolási díj kifizetése x Az autó megközelítése x Az épület elhagyása autóval
Dankó Pista tér
289
278
-11
35
56
TemetĘ u.
226
216
-10
42
49
MénfĘcsanak, Forráskút u.
284
681
397
15
17
Cél és mérték
Kisbácsa, Kultúrház u.
422
995
580
19
26
Szent-Györgyi A. u.
98
188
90
22
38
A parkolóház valahol a középület és a technológiai épület kategóriák határára sorolható be. Funkciójá-
Standard személygépkocsi méretei és fordulása.
Jármťelhelyezés módjai Mint az elĘzĘekbĘl is láthatjuk egy parkoló(szint) parkoló állásokból és közlekedĘ utakból áll. Ezen komponensek különbözĘ elrendezései lehetségesek az egyes helyzetektĘl függĘen. A variációk az út egy- vagy kétoldali parkolósításából és parkolók az úttal bezárt szögének lehetĘségeibĘl adódnak. Szokásos jármĦelhelyezések: x [1] úttal párhuzamos, egy vagy kétoldali x [2] úttal 30°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali
min. út szélesség [m]
kétoldali rendezés min. szélesség [m]
4,4 3,8 4,9 5,2 5,1 5,3
17 21 31 37 40 44
2,00 2,30 2,30 2,30 2,50 2,30
3,00 3,50 3,50 4,50 5,50 6,00
7,00 11,50 13,60 15,50 15,50 16,00
Kétoldali elhelyezési módok gazdaságossága és szükséges méretei. Az egyoldali elhelyezések területigénye nagyobb, mivel egy parkolóra több útfelület jut. Szöget bezáró kétoldalas megoldásoknál a parkolók fogazott szélei összeilleszthetĘk, így hatékonyabb a helykihasználás.
Az elrendezések kiválasztásakor figyelembe veendĘk további használati szempontok is: x be és kiállás egy manĘverben végezhetĘ legyen x a parkolási mĦvelet gyorsan elvégezhetĘ legyen, rövid ideig zavarja a közlekedést x lehetĘség szerint választhasson a vezetĘ az elĘre és hátramenetben történĘ beállás között x ha nincs lehetĘsége a vezetĘnek választani, akkor elĘrementben kelljen beállnia és hátramenetben – a szélesebb útra – kelljen kiállnia
Többszintesség A parkolóház fĘ jellegzetessége, hogy az autókat több szinten tárolja, tehát az egyes szinteket meg kell valahogyan közelítenie az autóknak. A szintek belmagasságát a legtöbb esetekben a minimális értékre veszik, így gyakran a 2,0-2,5 méteres belmagassággal, 2,5-3,0 méteres szintmagassággal találkozunk. Ezt kell áthidalniuk a szerkezeteknek. jel
A1
A2
Gyakori jármĦ-elhelyezési módok, méretekkel. (Érdekes megfigyelni, hogy az út mentén 0,5 m-es biztonsági sávot hagy, ezért csak 4,5 m-esek a parkolók)
Egy parkolóházban természetesen a szintterület leggazdaságosabb kihasználására törekednek a beruházók és a tervezĘk. Ezért a leggyakoribb megoldás a kétoldalas 90°-os elrendezés. A többi elhelyezési
B
Pillérelhelyezés lehetĘségei különbözĘ elrendezésekben.
mód
elĘnyök
hátrányok
egyenes rámpa teljes egyenes rámpa teljes szint emelkedéssel, szint emelkedéssel, emeleti kitérĘkkel átmenĘrámpa
min. parkoló szélesség [m]
22,5 26,3 20,3 19,2 19,4 19,0
A gazdaságos parkoltatás mellett a ház tartószerkezeti rendszerének jó megválasztása is fontos, mely kérdésben legtöbb esetben ismét az anyagiak döntenek. A födémek sĦrĦ alátámasztása kedvezĘtlen a parkolók használatakor, ezért általában azok ritkítására törekszenek, pillérek kettĘ, három vagy négy parkolónkénti elhelyezésével. A pillérek nem kerülhetnek az autók ajtói mellé, mert ellenkezĘ esetben akadályoznák az utasok ill. a vezetĘ kiszállását. A szerkezetek általában vasbetonból készülnek, mert ezek jól viselik a dinamikus hatásokat és tĦzállóak.
jól áttekinthetĘ, egyirányú forgalom, szélre telepítve balkanyaros forgalomvezetés, szintek forgalma és a parkolóház forgalma különválasztott
hosszú útvonal, idĘigényes közlekedés, csúcsforgalom idején kedvezĘ
egyenes rámpa fél szint emelkedéssel D’Humy rámpa
parkoló / 100 m út
0° 30° 45° 60° 90°
parkoló / 100 m2 terület
[1] [2] [3] [4] [5]
m2 / parkoló
parkoló úttal bezárt szöge
mód szĦkösebb helyeken, szükségmegoldásként alkalmazható. sorszám
x [3] úttal 45°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali x [4] úttal 60°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali x [5] úttal 90°-os szöget bezáró, egy vagy kétoldali
szélre telepítve balkanyaros forgalomvezetés, kis fajlagos területigény
rövid rámpahossz, egyirányú forgalom, rövid utak, gyors közlekedés, kis fajlagos területigény
tördelt útvonal, középre telepítve jobbkanyaros forgalomvezetés, parkolóház és egyes szintek mozgásai keverednek, hosszú útvonal, idĘigényes közlekedés tördelt útvonal, meredek rámpa (13-15%), kétirányú forgalommal szĦkös, parkolóház és az egyes szintek forgalma keveredik
Szintek összekötésének néhány alapesete.
x x x x x
egyirányú egyenes kétirányú egyenes egyirányú íves kétirányú íves parkolórámpa
3,2-4,0 6,4-7,0 3,2-3,7 7,2-7,5 6,0-7,5
m m m m m
Az íves rámpák legkisebb fordulási sugara 5 m. A kisebb ívhez nagyobb útszélességet kell biztosítani. Az íves rámpák 3%-os oldallejtéssel készülnek.
A D’Humy rámpák alapformái
íves vonalú rámpa teljes fordulattal
D
íves vonalú rámpa fél fordulattal
C2
folytonos vonalvezetés, egyirányú forgalom, balkanyaros vonalvezetés, szétválasztott parkolóházi és szintforgalom
különválasztott forgalmi irányok, folyamatos vonalvezetés, egyirányú forgalom, balkanyaros rend, parkolóház és szint árama szétválasztott
alacsony közlekedési sebesség, külsĘ rámpa idĘjárás hatásaival szemben védendĘ
parkolórámpa
C1
szintek csatlakozásánál a forgalmi irányok keresztezĘdnek, nagy fajlagos területigény, rámpa belsĘ magja nehezen hasznosítható, alacsony közlekedési sebesség, külsĘ rámpákra fokozottan hat az idĘjárás
nincs közlekedĘ rámpa, egyirányú forgalom, legkisebb fajlagos területigény, max. 6% lejtés
parkolóház és szintek forgalma kevert, parkoló állások keresztezése jelentĘs, idĘigényes közlekedés, kétirányú rendnél zsákban végzĘdik
A szintkülönbségek leküzdésének alapvetĘ lehetĘségei, az egyes megoldások technológiai elĘnyei és hátrányai.
A jó forgalomszervezésĦ parkolóházakban a rámpák egyirányúak, legnagyobb lejtésük 15% (kis garázsokban lehet 20%). A rámpa elĘtt 5 m-es vízszintes szakaszt, majd átvezetĘ szakaszt kell beiktatni. A rámpák szélesebbek a vízszintes útvonalakhoz képest. Irányadó értékek:
Rámpák lejtésátvezetése. Rámpakerekítéssel és közbeiktatott rámpasíkokkal.
Egyéb tényezŋk Személyforgalom A személyforgalmat és a gépkocsik forgalmát a lehetĘ leghamarabb szét kell választani. A parkolóházi szintrĘl a személyforgalmi ki- és bejárat megközelítése az erre a célra kialakított lépcsĘházban történjen. Ha erre nincs lehetĘség, akkor a rámpán 80 cmes vagy szélesebb 10-12 cm magasságba kiemelt járdát kell kialakítani. KedvezĘ, humánusabb megoldás, ha a gyalogos forgalom nem az autók ki- és bejáratát használja. Ehhez a ki- és bejárathoz célszerĦ kapcsolni a közönség-illemhelyeket, és a parkolási díj kifizetésének helyét is. Így a gépkocsival történĘ távozáskor már csak a díj kifizetését kelljen igazolni, ezzel is gyorsítva a forgalmat, megakadályozva a torlódásokat. A parkolóház rendjérĘl tájékoztatni kell a használókat. Ez különösen igaz a forgalmi rendre, de az el-
számolás rendjére is. Ha egyéb funkciókat is tartalmaz a parkolóház (rendszerint) földszintje, akkor ezek forgalmát úgy kell tervezni, hogy elkülönüljön a fĘfunkciós áramaitól.
Akadálymentesség A mozgásukban korlátozott személyeknek különösen nagy segítséget jelenthet egy autó. ėk szívesebben parkolnak egy parkolóházban – ahol biztosítottak számukra a mozgásuk területi feltételei – mint valahol az utcám, ahol mindig más akadályokkal kell megküzdeniük. Az akadálymentes parkolóház jellemzĘi: x minden megkezdett 50 parkoló után egy akadálymentes, de legfeljebb négy van egymás mellett. x 500 parkolóhelyig legalább 5%-nyi felette legalább 2%-nyi parkoló akadálymentes x a parkoló mérete legalább 3,50×5,00 m, 2,00 m a jármĦ és 1,50 m a mozgáskorlátozott részére x az épületben folytonosan és követhetĘ módon jelöltek az ilyen célra kialakított parkolók helyei x a parkoló közel van a személyforgalmat bonyolító akadály mentes vertikális közlekedéshez x az épület akadálymentesen elhagyható, és megközelíthetĘ x automaták kezelĘszerkezetei 0,85-1,10 m magasságban vannak, elĘttük forduláshoz elegendĘ tér
Akadálymentes környezet feltételei parkolóházban: A: megkülönböztetett parkoló, G: jegyautomata, H: burkolatfestett közlekedĘsáv; I: fordulásra alkalmas terület, J: ki- és bejárat (felvonóhoz).
homlokzati üvegfal nem takarná Ęket. Az alaprajz követi a kialakult utcaszerkezet ötszögletĦ kontúrját.
Épületgépészet
Példák
A parkolóházakban általános gépészeti rendszerek: x Világítás: A biztonságos közlekedés alap feltétele. CélszerĦ be- és kikapcsolását mozgásérzékelĘkkel automatizálni. x SzellĘzés: A kipufogógázok életveszélyes légállapotot teremthetnének, megfelelĘ szellĘztetés hiányában. A nyitott parkolóházakban elegendĘ túlnyomás biztosítása, de a zárt parkolóházakban a befúvást is, és az elszívást is meg kell oldani. x TĦz jelzĘ, oltó és vészjelzĘ rendszer: A gépkocsi tárolás tĦzveszélyes funkció, ezért automatizált rendszereket terveznek, melyek érzékelik a veszélyt, jelzik a megfelelĘ hely felé, figyelmeztetik a házban lévĘket, esetleg kinyitják a vészkijáratokat, beindítják a veszély elhárítására alkalmas berendezéseket. MegelĘzésként: a parkolóházak általában tĦzálló anyagokból, leggyakrabban monolit vasbeton szerkezetekbĘl készülnek. x Informatikai rendszer: A parkolóhely foglaltság jelzésére, díjkezelésre, forgalomirányításra, zártláncú videokamerák a felügyelethez.
A következĘ néhány példa megvizsgálása által a tervezés elméletétĘl eljuthatunk a gyakorlati problémákig. Az egyes épületeknél igyekszem olyan témákra kitérni, amikrĘl eddig még nem esett szó, mint a terek formálása, vagy a homlokzatok kialakítása. A példák jellemzĘ adatait ilyen táblázatok mutatják: építés éve férĘhelyek építész tervezĘ
m2/férĘhely
fh. szöge rámpafajta kiegészítĘ funkciók
Külföldi példák
Keresztmetszetek.
BMW parkolóház, München FINA parkolóház, München 1968.
520 fh. Gerd Wiegand
2
30,8 m /fh 90° B-4 szerviz, kút, üzletek, irodák
Különlegesen nagy fesztávot alkalmaznak, kiékelt monolit vasbeton gerendákkal, melyek egységes áttekinthetĘ, könnyen használható parkoló-szinteket eredményeznek. Homlokzatát biztonsági üvegezésĦ függönyfal szerkezettel oldották meg, melynek rései lehetĘséget adnak a szellĘzésre.
1970. 1586 fh. Karl Schwanzer
28,2 m2/fh 90° B-4 nincs kiegészítĘ funkció
ElĘregyártott vasbeton szerkezetĦ, 16×5 m-es raszterĦ épület. A nagyfesztávú födémelemek közvetlenül a konzolos, T alakú oszlopfejekre terhelnek. Így hatalmas osztatlan tér keletkezik. A homlokzat is elĘregyártott elemeket sorol, az egyedi plasztikus panelforma miatt mégis érdekes hatást kelt.
E rendszerek szerelvényeit a mennyezet alatt szabadon szerelve tervezik, ezzel számolni kell a szintmagasság megválasztásakor.
Kapcsolható funkciók A parkolóházak gyakran tartalmaznak az autós közlekedéshez szükséges más funkciókat is, melyeket többnyire a földszinten találhatunk meg. A funkció elhelyezésének ára gyakran a tiszta szerkesztés feladása. Néhány lehetséges funkció (részletezésük jelen keretek között nem lehetséges): x Kézi vagy gépi autómosó x Személygépkocsi szerviz x ÜzemanyagtöltĘ állomás x Irodák és üzletek: segélyállomás, autósbolt, etc. Jelen tervezési feladatban figyelembe veendĘ, hogy egy gyógyhely közelében zajos és bĦzös funkciók telepítése nem ajánlott.
Homlokzati részlet és keresztmetszet a rámpákon át.
Homlokzati részlet és egy általános szint alaprajza.
Färbergraben parkolóház, München 1962.
518 fh. Gerd Wiegand
28,8 m2/fh
90° B-3 szerviz, kút, üzletek
Szerkezete monolit vasbeton. A 7,5 m-es fesztávú bordás födémlemezek kerettartókon nyugszanak. A keretek konzolosan tartják az autókat. A konzolok nagy élményt jelentenének kívülrĘl, ha átlátszatlan
Szerkezeti megoldásokat mutató fotó.
Konstabler parkolóház, Frankfurt am Main
2. számú parkolóház, Mannheim
2
1969. 505 fh. 27,0 m2/fh 45° D1 E. & P. Serini, H. Gegenheimer irodák, mosó, szerviz, kút
1959. 750 fh. 32,9 m /fh 45° C1-1 Max Meid & Helmut Romeick irodák, áruház, vevĘszolgálat
Ez a ház rövid idejĦ parkolások számára épült egy áruház számára. A szintek forgalmi szervezése rendkívül tiszta, egyirányú áramok, külön rámpák irányonként. Szalagablakos homlokzata nem szép.
Az elĘregyártott vasbeton elemes homlokzat részlete.
Rödingsmarkt parkolóház, Hamburg, HK könyv 1973.
Általános szint alaprajza.
1015 fh. Heinz Wilke
29,0 m2/fh 90° C2-1 irodák, mosó, szerviz, kút
Az épület C2-1 rámpamegoldás pontos példája, két általános szint magasságú földszintjén szinte minden kapcsolható funkciót elhelyez. Kifejezetten szép a csigarámpa orsótere és az azt lezáró bevilágító kupola.
A 45°-os gépkocsi elhelyezés kényelmét a félfordulatú parkolórámpa gazdaságosságával ötvözték, és így jobb szintterület kihasználtságot értek el, mint a merĘleges beállású, rámpás parkolóházakban. A rámpák az épület hosszának felében történĘ összekötésével a forgalom is gyorsul. Az elhelyezési mód itt is formálja az épületet. Az épület teljes egészében monolit vasbeton szerkezetĦ. A tervezĘk a ferde födémek és a vasbeton harmonika falak segítségével kártyavárszerĦ, plasztikus architektúrát adtak a háznak. A rövid oldali homlokzatok lamellás kiképzést kaptak.
Osterstrasse, Hannover 1965.
546 fh. Peter Neve
34,5 m2/fh 60° C2-2 étterem, üzletek, játékterem
TervezĘi tiszta közlekedést valósítottak meg egy félfordulatú íves rámpa és 13,6 m-es fesztávó áthidalás segítsével. A 60°-os parkolóknak köszönhetĘen az alaprajzon sok a területveszteség. De a jármĦ-elhelyezési mód formálja a homlokzatot, mely tovább tagolja az épület amúgy is tagolt formáját, érdekes összképet adva.
Általános szint alaprajza.
Földszinti alaprajz. 1 behajtó, 2 kihajtó, 3 lépcsĘ, 4 lift, 5 ellenĘrzés, 6 iroda, 7 mosó, 8 vevĘszolgálat, 9 pénztár, 10 raktár, 11 szerviz, 12 gépház, 13 üzemanyagtöltĘ. LegfelsĘ szint alaprajza. (Két visszalépéssel a jobbon.)
A rámparendszer orsótere és felülvilágítója.
Kártyavár architektúra.
A heilbronni parkolóház általános szintjének alaprajza, keresztmetszete és hosszoldali homlokzata.
A szervita téri parkolóház külsĘ és belsĘ panorámái.
Többszintes parkolóház, Heilbronn 2000. ~516 fh. Mahler Günster Fuchs
2
- m /fh
90° C1-1 nincs kiegészítĘ funkció
A parkolóház rendkívül egyszerĦ szerkesztésĦ. A hosszú épület két végén teljes fordulatú le- és felhajtó rámpát találunk, melyet egyetlen út köt össze, két oldalán parkolókkal. Forgalmi rendje egyirányú. E praktikus kialakítás adja az épület térbeli formáját is. Az épület szerkezetei általában elĘre gyártott elemek. Érdekes, hogy a nagyfesztávú (közbensĘ alátámasztás és konzol nélküli) fĘtartók és az oszlopok acélból, a homlokzatot képezĘ lécek, pedig fenyĘfából készültek, mely anyagoknak nem a fĘ jellemzĘjük a tĦzállóság. A homlokzat lamellás kialakítása természetes fényhatásokat és szellĘzést biztosít. Az épületben két lépcsĘház és egy személyfelvonó található, utóbbi az érkezĘ oldali rámpa orsóterében (!). VészlépcsĘként a homlokzaton futó huzalháló korlátú lépcsĘ is rendelkezésre áll.
bálytalan telekforma azonban a beépített terület rossz kihasználtságát eredményezi. Sok az út menti egyoldalú elhelyezés és a standard méretnél kisebb parkoló. Szerkezete monolit vasbeton. A fej nélküli gombafödémek felülete alul felül sík, vastagsága 25 cm. A szerkezeti raszter 11×7,4 m-es, pengepillér alátámasztásokkal. A rámpák kis fesztávolsága miatt a szerkezeti vastagsága csak 15 cm. Az alumínium lamellákkal kialakított, nyitott homlokzat a Szervita tér felé hangsúlyos kubusszerĦ képet nyújt, mely hangsúlyosság nem egyeztethetĘ össze a funkcióval.
utcai homlokzatra. A földszinten keveredik a gyalogos és autós forgalom, mind a közönségforgalmi illemhely, mind az üzemeltetĘ iroda használatakor. A parkolóház megfelel az akadálymentes használat követelményeinek. Az épület alapozási síkja a szomszédos épületeké alatt van, ezért elĘregyártott (25 cm vastag szerkezetĦ) szögtámfalakat alkalmaztak az épület kontúrján. Alapozása síkalap, 40 cm vastag lemezszerkezet. Pincefalai (25+)15 cm, a felmenĘ falak 20 cm vastag monolit vasbetonból készültek. A pillérek 100×30 cm-es keresztmetszetĦek, félkör kerekítéssel az autók védelme érdekében. A födémek 25 cm vastag monolit vasbeton síklemezek. Az emeletmagasság 2,50 m. A félszint eltolásnál nem csúsztatják a szinteket egymás alá, így minden típusú autó parkolhat ezen az oldalon is. Itt biztonsági korlátként 10 cm átmérĘjĦ acélcsĘ korlátokat használnak.
Általános szint alaprajza. Az íves rámpákat az épület végeit íves fal burkolja.
Jókai Mór utca, Gyŋr
A lamellás homlokzatburkolatnak köszönhetĘ fényhatás. 2004.
Belföldi példák Szervita tér, Budapest 1973. 387 fh. 30,2 m2/fh 90° B3 Szabó István és Walthier Gábor raktár, üzlet, iroda, kút
Az parkoló forgalomszervezése egyszerĦ. A be- és kihajtás az épület átellenes pontjain történik. A sza-
260 fh. Ráskai Péter
- m2/fh
90 ° B3 irodák, ügyfélszolgálat
Az épület befoglaló mérete cca. 37×32 m. A teljes telket beépítették, amire a GyÉSz 7. § ad lehetĘséget. A ház félszint eltolásos, összesen 16 szinten tárolhat autókat. Rámpái D’Humy rendszerĦek, 17%os ellentétes emelkedéssel, 3,75 m szélességgel. A személyforgalom céljára egy lépcsĘház és egy felvonó áll rendelkezésre, illetve egy plusz lépcsĘház vész esetére, melyet menekülĘ folyosóval vezettek ki az
A parkolóház metszetvázlata.
A gépészeti helyiségek emeletenként két megállóhelynyi területet foglalnak el. Minden (fél)szinten egy-egy tĦzcsapot, automatikus tĦzjelezĘ és –oltó rendszert építettek ki. ElĘbbi a lépcsĘházak közelében, utóbbi a mennyezeten, szabadon szerelve látható. A villamos elosztó helyiség (6,8 m2) a földszinten kapott helyet a kazánházzal (11,6 m2) együtt. Az utcai homlokzatot az illeszkedés jellemzi leginkább. A párkányokkal három részre osztott, sávos
homlokzata a szomszédos házakéhoz hasonló. A parkolóház szintjeinek viszonyáról csak a lépcsĘház parányi ablaki árulkodnak, mivel a szintek ablakait a homlokzat síkja elé ugró acélháló betétes üvegezésĦ lakatosszerkezetek fogják össze, melyek a szellĘzést is lehetĘvé teszik. A földszint erĘsebb színt és sávos vakolatot kapott. A bejáratot jól hangsúlyozza az épületen függĘlegesen végigfutó motívum.
A hátsó homlokzat nem ilyen igényes, igaz a keretes beépítés udvara is kaotikus képet mutat. A tömbben lakók intimitásának megĘrzése (belátás és zajvédelem szempontok) miatt ezen a homlokzaton kevés a bevilágító felület. Így a felsĘbb szinteken üvegtégla falak találhatók és a tetĘteraszra 1,80 m magas áttetszĘ falat terveztek. A környezet humanizálása érdekében a nagy felületĦ falakat növényesítik, és az ötödik szinten négy parkoló helyén tetĘterasz készült, intenzív zöldtetĘvel.
Források Berecz DezsĘ: Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat GyĘri Növényolajgyárának… története Kézirat, 1975. Bodrossy Attila, Pozsgai Zoltán, Takács Attila: Tanulmányterv a FürdĘközpont II. ütem megvalósításához – A GyĘr-gyógyhely cél eléréséhez Borbíró Virgil, Valló István: GyĘr városépítés-története Budapest, 1956 Fischl Géza, Pandula András: Tervezési segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához BM, Építésügyi Hivatal, 2002 Dr. Herczegh Károly: Gépkocsi parkolók, MĦszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978 Horváth Tamás: GyĘr – Sziget – Olajgyár területe Tanulmány, GyĘr, 2003 Ernst Neufert: Építés- és tervezéstan Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002 Tomaj Ferenc: GyĘrsziget és Révfalupataháza községek GyĘrhöz csatolásának története IN: [Dávid Lajos]: Arrabona 12. – A gyĘri múzeum évkönyve, 1970.
A Jókai utcai homlokzat, az illeszkedés jegyében.
A hátsó homlokzat a lehetĘségek jegyében.
Tóth Péter, Koren Csaba, Hausel István, Makó Emese, Gortva Tamás, Horváth Zsolt – Széchenyi István Egyetem: GyĘr parkolási helyzete, GyĘr Megyei Jogú Város rendezési terveinek felülvizsgálata – 2003-2004 – Véleményezési dokumentáció Dr. Winkler Gábor, Kurcsis László: GyĘr 1539-1939 és GyĘr 1939-1999 MĦhely Folyóiratkiadó Kht., 1998, GyĘr []: Bauten des Verkehrswessens – Parkenhäuser, Tankstellen, Bahnhöfe; Flughafen, Bertelsmann Fachverlag, 1973 [dr. Katona András]: Válogatott fejezetek a technika történetébĘl SZIF-Universitas P.D.: Postmodern urbanity IN: The Architectural Review, February 2000 Detail folyóirat 2000/2. 238. o., 2003/9. http://szakma.film.hu/_objectdata/f15bbc96-d59d-41ce-bc693d30ad8357d7/szervita_teri_parkolohaz/ http://www.gyor.ph.hu – GyĘr térkép
