NEMZETKÖ ZI BIZTOSÍTÁSÜ GY

SZÉ CHENYI ISTVÁ N EGYETEM Á LTALÁ NOS KÖZGAZDASÁ GI TANSZÉ K

NEMZETKÖ ZI BIZTOSÍTÁSÜ GY (OKTATÁ SI SEGÉ DLET)

GYŐ R 2002

Í RTA: DR. FARKAS SZILVESZTER FŐ ISKOLAI DOCENS

Dr. Farkas Szilveszter

Nemzetközi biztosításü gy

TARTALOM 1. KOCKÁ ZATELMÉ LETI ALAPFOGALMAK ................................................................ 5 1.1. Bizonytalanság, kockázat, kár.................................................................................... 5 1.2.A kockázatok csoportosí tása....................................................................................... 7 1.3. A biztosí tási kockázatok ............................................................................................ 7 Ellenő rző ké rdé sek ................................................................................................................ 8 2. KOCKÁ ZATKEZELÉ S É S KOCKÁ ZATI MENEDZSMENT ....................................... 9 2.1. A kockázatkezelé s fogalma........................................................................................ 9 2.2. A kockázatkezelé s lé pé sei.......................................................................................... 9 2.3. A kockázatkezelé si inté zkedé sek kö zö tti választás ................................................. 11 2.4. Kockázatkezelé si politika é s straté gia ..................................................................... 11 2.5. Kockázatkezelé si taktika é s a kockázatkezelé s eszkö zei......................................... 11 2.6. Kockázatfinanszí rozás ............................................................................................. 12 2.7. Kockázati menedzsment, azaz a kockázatkezelé s, mint vezeté si tevé kenysé g........ 13 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 14 3. AZ Ü ZLETI (MAGÁ N)BIZTOSÍTÁ S............................................................................ 15 3.1. A biztosí tás alapformái: társadalombiztosítás é s magánbiztosítás .......................... 15 3.2. A biztosí tás .............................................................................................................. 16 3.3. A biztosí thatóság felté telei....................................................................................... 16 3.4. A biztosí tások csoportosí tása................................................................................... 17 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 20 4. A BIZTOSÍTÁ SI PIAC É S FŐ SZEREPLŐ I.................................................................. 21 4.1 A biztosí tási piac....................................................................................................... 21 4.2 A biztosí tási piac szereplő i ....................................................................................... 22 4.3. A biztosí táspolitika é s az állami felügyelet ............................................................. 24 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 26 5. A BIZTOSÍTÁ S, MINT PÉ NZÜ GYI SZOLGÁ LTATÁ S.............................................. 27 5.1. A biztosí tás mint szolgáltatás .................................................................................. 27 5.2. A szolgáltatás első dleges tulajdonságai ................................................................... 28 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 28 6. A DIREKT BIZTOSÍTÁ SOK ......................................................................................... 29 6.1. Az é letbiztosí tások................................................................................................... 29 6.2. Balesetbiztosí tás....................................................................................................... 36 6.3. Betegsé gbiztosí tás.................................................................................................... 36 6.4. Az elemi károk elleni biztosítás............................................................................... 37 6.5. Elemi károk kiegé szí tő kockázatai........................................................................... 38 6.6. A szállí tmánybiztosí tások ........................................................................................ 39 6.7. A gé pjármű-biztosí tások .......................................................................................... 40 6.8. Technikai biztosí tás ................................................................................................. 42 6.9. Felelő ssé gbiztosí tások ............................................................................................. 42

3



6.10. Hitelbiztosí tás ........................................................................................................ 43 6.11. Jogvé delem-biztosí tás............................................................................................ 45 6.12. Utasbiztosí tás ......................................................................................................... 46 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 46 7. A VISZONTBIZTOSÍTÁ SOK ........................................................................................ 48 7.1. Arányos (ö sszeg) viszontbiztosítások ...................................................................... 48 7.2. Nem-arányos (kár) viszontbiztosítások.................................................................... 48 7.3. Viszontbiztosí tások a kockázat-átadás formái szerint ............................................. 49 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 51 8. Az alternatí v kockázat finanszí rozás (ART) ................................................................... 52 8.1. Mi az ART? ............................................................................................................. 52 8.2. Az ART formái ........................................................................................................ 53 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 55 9. A világmé retű biztosí tási piac ......................................................................................... 56 9.1. A világmé retű biztosí tási piac áttekinté se................................................................ 57 9.2. A biztosí tásügy fejlettsé ge Kö zé p- é s Kelet-Európában.......................................... 60 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 65 10. A biztosí tásügy szabályozása az Európai Unióban........................................................ 66 10.1. Az Európai Unió biztosí tási irányelvei .................................................................. 66 10.2. A viszontbiztosí tási tevé kenysé g ........................................................................... 67 10.3. A kö zvetlen biztosí tási tevé kenysé g ...................................................................... 68 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 71 11. Hungarian Insurance Market in the 1990’s.................................................................... 72 11.1. Insurance Market in Central and Eastern Europe .................................................. 72 11.2. From Monopoly to Duopoly – Hungarian Insurance Market before 1990 ............ 82 11.3. Consolidation, Privatisation and Establishing Boom (’Gründzeit’) 1990-1995.... 83 11.4. Towards the EU Membership 1996-2001.............................................................. 86 Ellenő rző ké rdé sek .............................................................................................................. 90 Felhasznált irodalom............................................................................................................ 91

4



1. KOCKÁZATELMÉ LETI ALAPFOGALMAK 1.1. Bizonytalansá g, kocká zat, ká r Biztos (A), bizonytalan (B, B1, B2) állapotok

cselekvés

B1 B

A döntés

B2

Dö ntések csak valamilyen valószínű séggel vezetnek el biztos eredményhez. A – B állapot kö zö tt a cselekvés folyamata, amely biztonságot bizonytalansággá, majd valószí nű bizonyossággáalakí tja. A állapot a biztos, amely a társadalmi lé t területeirő l származó ún. biztonsági elemek (pl. rend, anyagi biztonság, megbecsültsé g, lelki egyensúly stb.) kombinációja. Kö zgazdaságtan é s biztosí táselmé let biztonsági elemei: • •

Pé nzügyek Á rukkal é s szolgáltatásokkal ö sszefüggő • Szociális-társadalmi • Technikai té nyező k külö nö sen fontosak.(!)

Biztos induló állapot kettő s statikus egyensú lyt jelent • •

Megfigyelő számára stabil illetve stabilnak tűnő elemek egyensúlya Figyelembe vett dimenziók (té nyező k) kö zö tti pillanatnyi egyensúly

Biztonsági szint: az egyé n alakí tja ki a biztonsági elemekbő l, tudatosan vagy ö ntudatlanul. Biztonsági mérleg: biztos ismeret –

„bizonytalan” tudás (alapvető en ez jellemzi

lé thelyzetünket!) Cselekvé s = biztos vagy biztosnak vé lt állapot megváltoztatása, mivel egy vagy tö bb biztonsági elemet/té nyező t változtatunk (pl. új cé lokat tűzünk ki magunk elé ) vagy változik.

5



Cselekvé s „veszé lye”: • •

Biztonsági elemek cé l- é s eredmé nyváltozói elté rnek Egymásra gyakorolt hatás

Az elté ré s azonban nem felté tlenül okoz gondot: • •

A biztonsági elemek a vártnál kedvező bben alakulnak (pl. vártnál nagyobb jö vedelem nö veli az anyagi biztonságot) Más biztonsági elemné l nem okoz kellemetlen változást (pl. gazdagság/né pszerűsé g – testő r)

A cselekvő számára a cé lokhoz (elvárások, tervezetek) viszonyított elté ré s okoz gondot: • •

Kedvező tlen (negatí v) elté ré s az egyes biztonsági elemekné l vagy Kellemetlen ö sszhatás, elté ré s tö bb biztonsági té nyező né l egyszerre.

Az eredmé nyeknek a cé lokhoz viszonyított kedvező tlen (negatív) elté ré sé bő l fakadó anyagi vesztesé geket minő sí tjük kockázatoknak (risk, uncertenty). A kockázatok tö bb biztonsági dimenzióban ö sszeadódó ö sszessé ge a kockázati mező . A kedvező tlen eredmé nyalakulás miatt bekö vetkező vesztesé gek pé nzben kifejezett é rté ke a kár. A kár té nyleges bekö vetkezé sé t pedig biztosítási eseménynek nevezzük akkor, ha ö sszhangban áll a biztosí tási szerző dé sben meghatározott felté telekkel. Kockázatok (kockázati mező k) alanyok szerinti megkülö nbö zteté se: • • • •

Egyé nek Csoportok Országok/nemzetek Globális kockázatok

Cselekvő k, „kockáztatók” csoportosítása a lehetsé ges eredmé ny elfogadása szerint: • • •

Kockázatkedvelő k Semlegesen kockáztatók Kockázatkerülő k

Kockázat oka é s tényező i: • •

Ok = kockázat legfontosabb belső meghatározója: termé szeti, társadalmi (gazdasági) Té nyező k: keretfelté telek, ö sszefüggé sek, kö lcsö nhatások

Kockázati té nyező k: • •

1. Objektí v avagy fizikai té nyező k 2. Szubjektí v kockázati té nyező k – szemé lyek viselkedé se • 2.1. Erkö lcsi té nyező (moral hazard) • 2.2. Erkö lcstelensé gi té nyező (morale hazard) • 2.3. Csalások (biztosí tási) 6



1.2. A kocká zatok csoportosítá sa 1. Léthelyzettel ö sszefüggő csoportosítás:

• • •

a) nagy- vagy csúcskockázat – az egé sz rendszer megsemmisülé se b) kö zepes kockázat – né hány biztonsági elemet é rint, valamelyik biztonsági dimenzió c) kis- vagy bagatell kockázat – csak egy biztonsági elemet é rint

2. Kockázatok a biztosító szempontjából:

• •

a) ún. objektí v kockázat b) szubjektí v (emberi) kockázat

3. Kockázatok tartalma:

•

a) tiszta kockázat (pure risk) • aa) relatí v kockázat: nem biztos, hogy lesz (tartam alatt) káresemé ny • ab) abszolút kockázat: biztos bekö vetkezik a biztosítási esemé ny • b) spekulációs kockázat (speculative risk) 4. Kockázatok érintettjei, az érintettek kö re:

• •

a) társadalomi (fundamental) kockázatok (pl. gazdasági válság, fö ldrengé s) b) egyé ni (private) kockázatok

1.3. Biztosítá si kocká zatok A modern biztosí tásügy mindenek elő tt a tiszta (abszolút vagy relatív), statikus, egyé ni kockázatokkal foglalkozik. A legfontosabb biztosítási kockázatok csoportjai: •

1) szemé lyes • 1.1. idő elő tti halál • 1.2. idő s kor (jö vedelemszint esé se, nö vekvő egé szsé gügyi kö ltsé gek) • 1.3. egé szsé g • 1.4. munka- illetve jö vedelemné lkülisé g • 2) vagyoni • 2.1. kö zvetlen kockázat: adott vagyontárgy megsemmisülé se • 2.2. kö zvetett vagy kö vetkezmé nyes kockázat • 3) felelő ssé gi kockázatok • másoknak okozott károké rt vállalandó felelő ssé g Szakirodalom (egyé b csoportosí tás) •

Veszé lynemenké nti besorolás • a) elemi károk (termé szeti kockázatok) • b) társadalmi kockázatok (pl. felelő tlensé g, vandalizmus) • c) gazdasági kockázatok (pl. hitel vissza nem fizeté se)

(A kockázatokat az emberi társadalmak ő sidő k óta „kezelik”, kockázatkezelé ssel külö n tudományterület foglalkozik. A kockázatkezelé snek vannak kö zö ssé gi é s egyé ni technikái. Első megkö zelí té sben a kö zö ssé gi kockázatkezelé s a 19. század vé ge óta a társadalom-

7



biztosí tás [socialversicherung, social security, social insurance], az egyé ni pedig a magán/üzleti biztosí tás [private/business insurance].)

Ellenő rző kérdések 1. Melyek a kö zgazdaságtan é s a biztosításelmé let biztonsági elemei? 2. Mi a kockázat? 3. Mi a külö nbsé g a kockázat oka é s té nyező i kö zö tt? 4. Milyen kockázati té nyező ket ismer? 5. Ismertesse a kockázatok csoportosításának szempontjait é s a csoportokat? 6. Melyek a legfontosabb biztosí tási kockázat csoportok?

8



2. KOCKÁZATKEZELÉ S É S KOCKÁZATI MENEDZSMENT 2.1. Kockázatkezelés fogalma A kockázatokkal tudatosan szembené ző egyé n, inté zmé ny által alkalmazott koordináló, integráló é s optimalizáló elmé leti é s gyakorlati módszertan. à Koordináló: a kockázatokat té rben é s idő ben ö sszehangolja à Integráló: egysé ges keretben szemlé li à Optimalizáló: kö ltsé g-haszon elemzé st vé gez Kocká zatkezelés célja: A) károkat megelő ző (preloss)cé lok à a) ne legyen kár à b) minimalizálás B) károkat kö vető (postloss) cé lok à à à à à

a) túlé lé s b) folytatás c) jö vedelmi helyzet helyreállítása d) fejlő dé sben tö ré st hozó té nyező k hatástalanítása e) szociális felelő ssé g (pl. dolgozókról tö rté nő gondoskodás)

2.2. Kockázatkezelés lépései (kockázatkezelési program kidolgozása) à à à à à

1) kockázatok meghatározása é s elemzé se 2) kockázatkezelé si inté zkedé sek lehető sé geinek vizsgálata 3) legmegfelelő bb kockázatkezelé si módszerek kiválasztása (program) 4) a kiválasztott módszerek vé grehajtása (program bevezeté se) 5) monitoring é s a program továbbfejleszté s

Ad 1) A kocká zatok meghatá rozá sa à Információs bázis: à Szemé lyes vizsgálat à Ké rdő í v à „Szűk-keresztmetszetek” à Pé nzügyi jelenté sek (külső , belső ) à Külső /belső adatbankok

9



à Kockázatok általános é rté kelé se: à a) kárgyakoriság à b) kárnagyság à c) lehetsé ges legnagyobb kár (legrosszabb forgatókö nyv) o MPL = max. possible loss à d) a kár legvalószí nűbb maximuma o PML = probable max. loss à e) (el)várható kár lehető sé ge o EML = estimated possible loss Ad 2) A kocká zatkezelési intézkedések à 1) Kockázat-elkerülés = lemondás a cselekvé srő l o Pl. szemé lyautó helyett bé rautó, kö zlekedé si szolgáltatás igé nybevé tele; eszkö zvásárlás helyett lízig/bé rlet à 2) Kockázat-csö kkentés = kárgyakoriság/kárnagyság csö kkenté se à kármegelő ző lé pé sek – pl. zár, riasztó à kárcsö kkentő lé pé sek – pl. tűzoltó rendszer o (Kármegelő ző magatartás a gondos, szabályszerű eljárásokra helyezi a hangsúlyt, elő í rásszerű karbantartás, teljes kö rű információgyűjté s, stb.) o (Kárcsö kkenté s – emberek, vagyontárgyak menté se, károk halmozódásának megakadályozása, stb.) à 3) „Saját megtartás” = ö nbiztosítás à a) vannak kockázatok amiket nem lehet áthárítani (pl. házasság sikere) à b) nem túl jelentő s a kockázat (pl. gereblye ellopása) à c) kár bekö vetkezé sé nek igen nagy a valószínűsé ge (pl. bolti lopások) à 4) Kockázat-áthárítás à a) Nem-biztosí tás jellegű áthárítás o Ö ntudatlan (pl. kö rnyezetvé delem, lé gszennyezé s társadalombiztosí tás) o Tudatosan, szerző dé sben vállalt (pl. bankgarancia) o „Kö ztes módszerek” o pé nzügyi alap a vesztesé g fedezeté re o „kárutáni dí jfizeté s”

–

betegsé gek

–

à b) Biztosí tás (kereskedelmi/üzleti/magánbiztosítás)

10



2.3. A kockázatkezelési intézkedések kö zö tti választás TÍPUS

KÁ RGYAKORISÁ G KÁ RNYAGYSÁ G

I. II.

alacsony magas

alacsony alacsony

III.

alacsony

magas

IV.

magas

magas

JAVASOLT INTÉ ZKEDÉ S saját megtartás 1) kármegelő zé s 2) saját megtartás/ biztosítási tö bblet kockázat-átadás = (magán)biztosítás kockázat-elkerülé s

A biztosí tás – a kockázatkezelé s szempontjából – egy kockázat-átadási technika.

2.4. Kockázatkezelési politika és stratégia Politika: é rté kek kö zö tti választás. Stratégia: a megvalósítás. A vállalati kockázatkezelé si politika é s straté gia ö sszefügg a vállalat általános straté giájával, vállalati kultúrájával. A kockázatkezelé si straté gia é s taktika elemei, valamint a kockázatkezelé si eszkö zö k/inté zkedé si lehető sé gek nehezen választhatók szé t. Alapvető en né gy straté giai irány külö nbö ztethető meg: à à à à

Kockázatkerülé s Kármegelő zé s Kárenyhí té s Kármegosztás, -áthárí tás

Bizonyos vállalatoknál átfogó straté giai magatartás lehet a vesztesé gek lehető sé gé nek teljes kiküszö bö lé se. A totális kockázatkerülé s azé rt nem lehetsé ges, mert az a vállalkozás lé nyegé vel, a kockázatok vállalásával ellenkezne. A kármegelő zé s a károk, vesztesé gek bekö vetkezé si esé lyé nek csö kkenté sé t szolgálja. A kármegelő ző straté gia biztosí tja, hogy a vállalat gazdaságosan, a jogszabályoknak megfelelő en műkö djö n kezelhető é s elviselhető bizonytalanságok, kockázatok mellett. A kárenyhí té s a bekö vetkező károk hatásának enyhíté sé t tűzi ki cé lul. A károk bekö vetkezé sé vel számolva alapvető straté giai cé l a túlé lé s biztosítása (válságkezelé s). A kockázatok megosztása lehetsé ges a vállalaton belül é s azon kívül is. Á thárítási, megosztási jellegű a biztosí tás. A kockázatok megosztását szolgálhatják a straté giai szö vetsé gek é s a captive biztosí tó lé trehozása.

11



A nagyvállalatok általában rendelkeznek átfogó straté giai dokumentumokkal, amelyek tartalmazzák a kockázatkezelé ssel kapcsolatos irányelveket is. A haté kony kockázatkezelé s felté telez egy ö nálló kockázatkezelé si straté giát, amely lehet az átfogó straté giai dokumentációba illesztett elem, de hatásos lehet a szóban terjesztett kockázatkezelé si elvek rendszere is. A formalizált kockázatkezelé si politika né gy ré szbő l állhat. Az első ré sz utal a vállalati straté giára é s a kockázatkezelé st annak rendeli alá. A második ré sz a kockázatkezelé s prioritásait tárgyalja. A harmadik a kockázatkezelé si tevé kenysé g fő eszkö zeit (vé delem, biztosí tás, finanszí rozás) elemzi. A negyedik ré sz kockázatkezelé s szervezeté vel, belső é s külső kommunikációval, é s a kockázatkezelé s é rté kelé sé t tárgyalja.

2.5. Kockázatkezelési taktika és a kockázatkezelés eszkö zei à A kockázatkezelé s eszkö ztára à Fizikai, technikai jellegű inté zkedé sek o ő rzé s, riasztó, inté zkedé si tervek à Pé nzügyi é s üzleti eszkö zö k o Tartalé kké pzé s o Cash-flow ellenő rzé s o Biztosí tási lehető sé gek mé rlegelé se o Kockázatok é s felelő ssé g megosztása, áthárítása az üzleti partnerre à Szemé lyzeti eszkö zö k o Megfelelő ö sszeté telű é s elkö telezett szakembergárda biztosítása à Külső eszkö zö k o Rendő rsé g, tűzoltóság, mentő k …

2.6. Kockázatfinanszírozás Á ltalános kö ltsé gek à Kockázatkezelé si tevé kenysé g é s inté zkedé sek sorolhatók ide à Károk é s vesztesé gek egy ré szé t – a várható é rté k mé rté ké ig – ide soroljuk Tartalé kok à Az elő re nem jelezhető , nem kalkulálható károkra Külső források à Hitelek, kö lcsö nö k Biztosí tási transzfer à Kockázatáthárí tás dí j fejé ben.

12



2.7. Kockázati menedzsment, azaz a kockázatkezelés, mint vezetési tevékenység 2.7.1. A kocká zatok és a vá llalati életciklusok A vállalatok általános fejlő dé si pályát járnak be, é s a kockázatokkal kapcsolatos magatartásukat a vállalati ciklusban elfoglalt helyzetük határozza meg. Az újabb vállalatokra a kockázatok nagyobb mé rté kű figyelmen kívül hagyása jellemzi. A fejlő dő vállalatokat a kockázatok tudatos vállalása jellemzi. A hanyatló vállalatok bürokráciával igyekeznek elkerülni a kockázatokat.

2.7.2. Kocká zatkezelés helye a szervezetben A kockázatkezelé s általános menedzsment feladat (funkciók ö sszessé gé re hatással van). A kockázatkezelé snek a menedzsmenttel való ö sszekapcsolására a tö rzskari megoldás a legalkalmasabb. A szervezetek állandóan változnak, de feladatok é s a változások nem felté tlenül jelenteket lé tszámnö vekedé st. A kockázatkezelé s sem jelent alapvető en új feladatokat, sokkal inkább a kockázatkezelé ssel foglalkozó, sokszor elaprózott rendszereket koncentrálja, teszi haté konyabbá. A tö rzskari egysé gnek általában nincs utasítási jogosítványa, ezé rt a kockázatkezelé s csak a funkcionális vezető k kö zvetí té sé vel lehetsé ges. Ennek biztosítására alakítják ki egyre tö bb vállalatnál a kockázatkezelé si vezé rigazgató-helyettesi posztot (chief risk officer), a legfelső bb vezeté sben fogják ö ssze a kockázatkezelé si tevé kenysé get.

2.7.3. A kocká zatkezelési szervezet Kockázatkezelő szervezetrő l akkor beszé lhetünk, ha legalább egy kockázatkezelé ssel foglalkozó szakembert alkalmaz a vállalat. A tö rzskari szervezetek kialakítása nem jelenti szüksé gké ppen azt, hogy a tö rzskar tagjai állandóan ezt a tö rzskari tevé kenysé get vé gzik. Tö rzskari munkát rendszeresen ö sszehívott é rtekezletek, funkcionális vezető kbő l álló testületek é s bizottságok is vé gezhetnek. Ekkor olyan hiányos szervezet áll elő , amelynek egy vezető je, esetleg mé g egy állandó segítő je, titkára van, szemé lyzete pedig változó vagy idő szakosan műkö dik. A tö rzskar tevé kenysé gé be idő szakosan vagy állandó jelleggel külső szaké rtő ket is bevonhatnak. Ha a kockázatkezelé ssel három szemé lybő l álló team foglalkozik, akkor a helyes munkamegosztás lehet a kö vetkező : vezető , biztonsági é s megelő ző inté zkedé seké rt felelő s szemé ly, jogi ügyeké rt felelő s szakember. Nagyobb kockázatkezelő szervezetné l külö n biztosí tási, biztonsági-vé delmi, üzemegé szsé gügyi-munkavé delmi, szakemberek foglalkoztathatók. Miné l nagyobb a kockázatkezelő szervezet, annál inkább jellemző a belső funkcionális tagolódás, a vállalat jellemző itő l függő en.

13



2.7.4. Együttműködés és informá cióá ramlá s A vállalatra vonatkozó gazdasági adatokat a számvitel szolgáltatja, így a kockázatkezelé si alapadatokat is. A számviteli adatokból kö vetkeztetni lehet a kockázatok nö vekedé sé re, vagy csö kkené sé re. A pé nzügyi tevé kenysé geken keresztül ismerhetjük meg a kockázatkezelé s lehető sé geit. Az esetleges károk elhárí tásának é s a kockázatkezelé si inté zkedé sek bevezeté sé nek is ez a tevé kenysé g teremti meg a pé nzügyi alapjait. A tartalé kok, a ké szenlé ti források é s a tő kevagy hiteleszkö zö k biztosí tása szinté n pé nzügyi feladat. A gé pi adatfeldolgozás egyre fontosabb té nyező . Ma már kisebb vállalkozásoknál is jellemző a gé pi adatfeldolgozás. A számítógé pes információs rendszeren belül lehetsé ges a kockázatkezelé s adatbázisának tárolása é s feldolgozása is. A termelé s kockázatainak elemzé se nem lehetsé ges a termelé si é s kockázatkezelé si szakemberek együttműkö dé se né lkül. A termelé s (ide é rtve a logisztikai folyamatokat is) adja a legtö bb feladatot a kockázatelemző számára. A termé kek é s a szolgáltatások az eladás, é rté kesíté s, marketing tevé kenysé geken keresztül kerülnek a vevő khö z, fogyasztókhoz, megrendelő khö z. Az ezen a területen dolgozó szakembereknek sok információt tudnak adni a piacról é s a termé kkel vagy szolgáltatással kapcsolatos üzleti kockázatokról. Itt jelentkeznek az ügyfelek reakciói, ide é rkeznek be a reklamációk, itt keletkeznek a termé kfelelő ssé ggel kapcsolatos ügyek. A kockázatkezelé ssel kapcsolatos információáramlás egy olyan táblázatban foglalható ö ssze, amely né gy mező t tartalmaz. Az első mező be tartoznak a külö nfé le szakterületek ö sszeállí tásai é s jelenté sei, amelyek a károkra, balesetekre, a károk ö sszegé re vonatkoznak. A második mező be tartozó kommunikációs folyamatok során a kockázatkezelő egysé g instrukciókat ad a tö bbi egysé gnek a kockázatkezelé ssel kapcsolatos inté zkedé sekre, módszerekre. A harmadik mező a hatóságok é s az egyé b igazgatási szervezetek elő írásait tartalmazza (tűzvé delmi, biztonsági elő írások, szabványok, engedé lyek stb.). A negyedik mező a kommunikáció másik iránya: a külső szervezeteknek ké szített jelenté sek, beszámolók stb.

Ellenő rző kérdések 1. Határozza meg a kockázatkezelé s fogalmát! Melyek a kockázatkezelé s lé pé sei? 2. Milyen szempontos szerint é s hogyan lehet választani a kockázatkezelé si inté zkedé sek kö zö tt? 3. Ismertesse a kockázatfinanszí rozás lehető sé geit! 4. Mi jellemzi a kockázatkezelé st mint menedzsment tevé kenysé get?

14



3. AZ Ü ZLETI (MAGÁN)BIZTOSÍTÁS 3.1. A BIZTOSÍTÁ S ALAPFORMÁ I: TÁ RSADALOMBIZTOSÍTÁ S É S MAGÁ NBIZTOSÍTÁ S Az elmé leti tisztázás é s a gyakorlat szüksé gszerűsé ge miatt a szakirodalom első ké nt a társadalombiztosítást é s a magánbiztosítást külö níti el, mint a biztosítási tevé kenysé g ké t alapformáját. A társadalombiztosí tás feladata az állampolgárok szociális biztonságának megteremté se illetve fenntartása. A társadalombiztosítás a szemé lyes kockázatok kezelé sé hez kapcsolódik: munkaké ptelensé g, betegsé g, baleset, munkané lkülisé g. A társadalom, az állam szociálpolitikai cé ljainak megvalósítását segíti elő , biztosítva annak kö telező jellegé t é s a gondoskodási elv dominanciáját. A társadalombiztosítás é s a magánbiztosítás hasonlóságát é s külö nbö ző sé gé t az alábbi táblázat szemlé lteti. 3.1. sz. táblázat Tá rsadalombiztosítá s és magá nbiztosítá s összehasonlítá sa Társadalombiztosítás - í rásbelisé g nem kö telező ill. nincs - általános é rvé nyű, kö telező

Magánbiztosítás - írásbelisé g kö telező

- a felek szabad elhatározásán alapul - biztosí tásmatematikai - valószínűsé gszámításon számí tások másodlagosak (biztosításmatematika) alapul - szociális, gondoskodási elv - pé nzügyi szemlé let - nem első dleges cé lja a nyeresé g - profit elvárásra é pülő vállalkozás - biztossí tási esemé ny: - biztosítási esemé ny: - rendszerint jö vő beni

- jö vő beni

- sokszor elő re látható (pl. ö regsé g)

- bizonytalan

- ö regsé g kivé telé vel vé letlen - pé nz, termé szetbeni juttatás - kö zjogi, társadalmi kategória

- vé letlen - pé nz vagy szolgáltatás - magánjogi, polgári jogi kategória

15



3.2. A biztosítás 3.2.1. Biztosítá selméleti megközelítés

A biztosí tás egy lehetsé ges kockázatkezelé si eszkö z: kockázat áthárítás A biztosítás = kockázatkö zö ssé gek (veszé lykö zö ssé g) szervezé se é s kármegosztás a biztosí tottak kö zö tt, amely kollektí v pé nzmegtakarítás (díjfizeté s) ré vé n valósul meg. Ü zemgazdasági megkö zelítés: a biztosító által felhasznált inputok kombinálása é s outputtáalakí tása (D. Farny) 3.2.2. Jogszabá ly

A biztosí tási tevé kenysé g biztosí tási szerző dé sen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kö telezettsé gvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett szemé lyek kö zö ssé gé t (veszé lykö zö ssé g), matematikai é s statisztikai eszkö zö kkel felmé ri a biztosí tható kockázatokat, megállapítja a kockázatvállalás ellené rté ké t (dí ját), meghatározott tartalé kokat ké pez, a lé trejö tt jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, é s teljesí ti a szolgáltatásokat. A jogviszony szereplő i lehetnek: szerző dő , biztosított, kedvezmé nyezett, biztosító 3.2.3. Pénzügyi megközelítés

A megtakarí tás egyik é rtelme, hogy váratlan kiadásainkra óvatossági tartalé kot teszünk fé lre. Tartalé kolás helyett vé dekezhetünk biztosítási kö tvé ny vásárlásával is. A biztosítási kö tvé ny az é rté kpapí rok speciális típusa; ha a szerző dé sben szereplő esemé ny bekö vetkezik, akkor kapunk kárté rí té st, ha nem kö vetkezik be, akkor nem kapunk semmit. A biztosí tótársaság bankokra emlé keztető pé nzügyi kö zvetítő . A bank ö nmagára szóló kö vetelé seket árusí t (beté tek), a befolyt pé nzbő l hiteleket nyújt ügyfeleinek. A biztosító ö nmagára szóló kö vetelé st árusí t (biztosítási kö tvé ny), é s a kapott pé nzforrások (díjak) egy ré szé t kihelyezi.

3.3. Biztosíthatóság A biztosí tásügy a tiszta kockázatokkal foglalkozik. Ké rdé s: milyen felté telei vannak mé g a biztosí tásnak? 3.3.1. Véletlenszerűség

A kár bekö vetkezé se bizonytalan, a biztosításban é rdekeltek nem tudják befolyásolni azt.

16



3.3.2. Egyértelműség

A kár bekö vetkezé se, té nye é s mé rté ke egyé rtelműen megállapítható. 3.3.3. Becsülhető ség

Lehetsé ges kár nagysága elő re becsülhető (díjszámításhoz né lkülö zhetetlen) 3.3.4. Függetlenség

A káreset nem nö velheti tovább károk bekö vetkezé sé nek valószínűsé gé t. 3.3.5. Nagysá g

Katasztrofális károk/kockázatok elkerülé se

3.4. A biztosítások csoportosítása Milyen rendező elvek alapján választja meg a biztosító a veszé lykö zö ssé gbe való sorolást? à à à à à

1. A biztosí tott „személye” 2. A biztosí tási forma 3. A biztosí tás tárgya, tartama 4. „Angol-szász” meghatározás 5. A biztosí tó szolgáltatása

3.4.1. A biztosított „ személye” Első dleges vagy direkt biztosítá sok

A biztosí tóval mindig nem-biztosító, hanem termé szetes vagy jogi szemé ly kerül szerző dé ses kapcsolatba. Viszontbiztosítá s vagy indirekt biztosítá s

A biztosí tó mindig másik biztosí tóval kerül kapcsolatba. (A retrocessziót [viszontbiztosítás viszontbiztosí tása] is ebbe é rtjük)

3.4.2. A biztosítá si forma Ö nkéntes biztosítá sok

Szabad megállapodáson nyugvó szerző dé sek, a szerző dő felek számára biztosított a szerző dé skö té s szabadsága. Kötelező biztosítá sok

Ké tfé le kö telezettsé get jelenthet: 1. A biztosított részére kö telező

17



A harmadik szemé ly é rdekvé delme miatt (2002-ben 25-fé le esetben, lásd szakmai felelő ssé gbiztosí tások is, nem csak a „kö telező ” [kö telező gé pjármű felelő ssé gbiztosítás].) Ezek az egyoldalúan kö telező biztosítások. 2. A biztosító részére elő írt

A biztosí tót is kö telezik a biztosí tásba való „belé pé sre”: à a) biztosí tó általi ún. elfogadási ké nyszer – ké toldalúan kö telező biztosítás à b) biztosí tó kö telező csatlakozása pl. katasztrófaalaphoz. Biztosítá si tartalom jogi kötöttsége

a) Az ú n. szabad biztosítások eseté n a szerző dő felek minden kö tö ttsé g né lkül állapodhatnak meg a szerző dé s tartalmában. b) Az ú n. kö tö tt biztosítások: a biztosítás tartalmát é s legfontosabb felté teleit magas szintű jogszabályok határozzák meg. Kettő s tendencia figyelhető meg: egyfelő l „liberalizálás” (a szerző dé s tartalmát a szerző dő felek szabadon alakí tják), másfelő l az egysé gesíté s (tartalom korlátozása, pl. felügyelet által). Az egysé gesí té s legtö bb esetben a fogyasztók é rdeké ben tö rté nik, felté telek egyszerűsí té se, é rthető bbé té tele.

3.4.3. A biztosítá s tárgya (tartalma) Hagyományos („poroszos”) é rtelmezé s: ké t fő ún. ágazatot külö nbö ztet meg a kockázatok keletkezé se alapján. Személybiztosítá sok (széles értelemben vett)

Valamely termé szetes szemé ly é leté re, halálára, egé szsé gi állapotára, munka- ill. jö vedelem-termelő ké pessé gé re vonatkozó kockázatokra kö tö tt biztosítások. Szűken vett (valódi) személybizt.

A termé szetes szemé lyek normális (szokásos) é letmeneté t felté telezve kö tik meg a biztosí tást Egészség(ü gyi) vagy pótló személybiztosítá s

A rendkí vüli é letmenet lehető sé ge miatt kö tik a biztosítást Vagyonbiztosítá sok

Valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyra vonatkozó kárvalószínűsé g átvé tele, dolgokhoz kö tő dő biztosí tások vagy a biztosított valamely jogához vagy jogi kö telezettsé gé hez kapcsolódik. Beszé lhetünk: à a) dologhoz (tárgyhoz) kö tő dő à b) biztosí tott joga vagy jogi kö telezettsé ge

18



à Máské nt: à a) objektum biztosítás (dolog é s szemé yl is lehet) à b) esemé nybiztosítás (elő re definiált biztosítási esemé ny bekö vetkezé se)

3.4.4. „ Angol-szá sz” meghatá rozá s Az életbiztosítá si á g

A „hagyományos” é rtelmezé s szerinti szűken vett (valódi) szemé lybiztosítások. A nem-életbiztosítá si á g

A hagyományos vagyonbiztosí tások é s a pótló szemé ly- é s egé szsé gbiztosítások. Az élet- és nem-életbiztosítá si á gak alap jellemző i É letbiztosítás

Nem-é letbiztosítás

5-25 é v

1 év

Káringadozás

kicsi

nagy

Szerző dé s felmondhatósága a biztosí tó ré szé rő l

nincs

é vfordulon

Jellemző k Szerző dé s tartama

3.4.5. A biztosító szolgáltatása Ká rbiztosítá sok

A biztosí tó szolgáltatása a té nylegesen bekö vetkezett kár alapján. Ö sszegbiztosítá sok

A biztosí tó szolgáltatása a valós kárral csak elvont kapcsolatban álló biztosítási ö sszeg alapján tö rté nik. É rtékrögzítés

É rté krö gzí té s alapján a biztosí tások lehetnek: à a) é rté krö gzí té s né lküli biztosítások (egyre kevesebb) à b) é rté krö gzí té ses, ö sszeg-korlátozásos (limitált) biztosítások (általános). (Az é rté krö gzí té s problé mája leginkább a felelő ssé gbiztosítások területé n vető dik fel, biztosí tó sem tud korlátlanul helytállni a szerző dő által okozott károké rt.)

19



Ellenő rző kérdések 1. Hasonlí tsa ö ssze a biztosí tási tevé kenysé g ké t alapformáját! 2. Ismertesse a biztosí tás meghatározását külö nfé le megkö zelíté si lehető sé gek szerint! 3. Melyek a biztosí thatóság felté telei? 4. Hogyan csoportosí thatjuk a biztosításokat? 5. Mi jellemzi alapvető en az é letbiztosítási é s a nem-é letbiztosítási ágakat?

20



4. A BIZTOSÍTÁSI PIAC É S FŐ SZEREPLŐ I 4.1. A biztosítási piac 4.1.1. Piac

Minden olyan ’megoldás’, ahol javak vé tele é s eladása vé gbemehet. Kereslet, kínálat, ár mechanizmus (verseny). 4.1.2. Verseny

Tö kéletes (tiszta) verseny [csak elmé letben lé tezik] à Nagyszámú vállalat, egyenké nti piaci ré szesedé sük kicsi à Homogé n termé k, azonos termelé si eljárás é s tö ké letes információk a piacról à Szabad belé pé s az ágazatba (A biztosí tás akkor mé ltányos, ha a biztosításból származó nyeresé g várható é rté ke nulla. Az adminisztrációs kö ltsé gek, a tö ké letes versenytő l való eltávolodás a biztosítást kevé sbé mé ltányossáteszi, ezt ellensúlyozzák a díjak ’adókezelé sé vel’ [kedvezmé nyek].) Tö kéletlen verseny [gyakorlat, valóság] à Ha egy iparágban az egyé ni eladók bizonyos mé rté kig befolyásolni tudják a kibocsátások árát à Verseny külö nfé le területeken (pl. minő sé g) à Haté konyságveszté s (nem elegendő a kibocsátás, pl. alacsonyabb jö vedelműek biztosí tása) à Oligopólium à kevé s versenytárs (pl. PC piac, softverek) à mindenki ké pes a piaci ár befolyásolására (árháborúk) à Monopólium (egyetlen eladó) – monopszónia (egyetlen vevő ) 4.1.3. A biztosítá si piac

A kockázat átadás iránti kereslet, kínálat, ár inté zmé nye, amelynek sajátossága a duális információs aszimmetria. A piac egyik oldalán sem állnak rendelkezé sre tö ké letes információk a piaci szereplő krő l. Az ügyfé l nem látja át a biztosító műkö dé sé t, nem olvassa el a biztosí tási szerző dé s felté teleit. A biztosító nincs birtokában az ügyfé lre jellemző kockázati té nyező k mindegyiké nek, illetve a hosszú távú szerző dé se tartama alatt nehezen határozható meg a biztosí tott magatartása a kockázatokkal kapcsolatban (erkö lcsi – erkö lcstelensé gi té nyező k).

21



4.2. A biztosítási piac szereplő i 4.2.1. A keresleti oldal – az ügyfelek

A biztosí tási szolgáltatás fontos szereplő je az ügyfé l. Termé szetesen a biztosítás szempontjából az ügyfé l nem csak egy termé szetes (vagy jogi) szemé ly lehet. Ü gyfé l a szerző dő , a biztosí tott é s a kedvezmé nyezett is. Más megkö zelí té sben a gazdasági-társadalmi munkamegosztásban játszott szerepük szerint is csoportosí thatjuk az ügyfeleket. Ennek megfelelő en ügyfelek lehetnek a vállalkozások. Biztosí tási szempontból termé szetesen jelentő s külö nbsé gek vannak a vállalkozások kö zö tt. Mé retük, tevé kenysé gi kö rük, tulajdonosi kö rük külö nbö ző sé ge biztosítási szüksé gletükre is jelentő s hatással van. Fontos biztosí tási ügyfelek lehetnek a kö zfeladatokat ellátó inté zmé nyek, szervezetek. Az ö nkormányzatoknak gondoskodniuk kell vagyonuk biztonságáról. Ez a vagyon iskolákat, kórházakat, művelő dé si inté zmé nyeket jelent. A kö zponti államigazgatás kiemelt é rté kű é s fontosságú vagyonnal gazdálkodik, így ennek a vagyonnak a megóvása során a biztosítási lehető sé gekkel is komolyan kell számolni. 4.2.2. A kíná lati oldal - a biztosítók

A magyarországi é s a nemzetkö zi szabályok szerint egyaránt csak a biztosítók jogosultak biztosí tási tevé kenysé g folytatására. A biztosítók külö nbö zhetnek szervezeti formájuk, műkö dé si kö rük, területi hatályuk szerint. A biztosí tók legelterjedtebb formái a részvénytársaságok, a szö vetkezet é s az egyesület. Magyarországon 1998. január 1-é tő l műkö dhetnek a külfö ldi szé khelyű biztosítók fióktelepei. Számos országban az állam is jelentő s szereplő je a biztosítási piacnak, saját tulajdonú biztosí tóján keresztül. Speciális piaci területen tevé kenykedik Magyarország egyetlen 100%-ig állami tulajdonú biztosítója a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. Nemzetkö zi é s hazai viszonylatban egyaránt a ré szvé nytársasági forma a meghatározó, a legelterjedtebb, amely jelentheti a biztosító tulajdonosainak zárt vagy nyílt kö ré t. A biztosí tó ré szvé nytársaságok alapí tásra bizonyos pé nzügyi, tárgyi é s szemé lyi felté telek teljesí té se szüksé ges. A pé nzügyi felté teleket a Bit. ré szletesen szabályozza, é s ír elő tő kekö vetelmé nyek: organizációs tő ke é s minimális biztonsági tő ke meglé te.

22



A biztosí tó ré szvé nytársaság az engedé lyezett biztosítási ágon (vagy é letbiztosítás, vagy nem-é letbiztosí tás) a biztosí tási tevé kenysé get teljes kö rűen vé gezheti. Biztosí tó szö vetkezet a Bit. é s a szö vetkezetekrő l szóló 1992. I. tö rvé ny alapján hozható lé tre hazánkban. Legalább 50 tag alapíthat biztosító szö vetkezetet, egy ré szjegy né vé rté ke legalább 10.000 Ft kell hogy legyen. A ré szjegy-tő ké n belül a pé nzbeli hozzájárulás legalább 70 %, a nem pé nzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek inmateriális javak. A biztosí tó szö vetkezet hitel- é s kezesi biztosítást nem művelhet, aktív viszontbiztosítási tevé kenysé get sem folytathat. A biztosító szö vetkezet tagjainak é s nem-tagoknak egyaránt nyújthat biztosí tási szolgáltatást, gazdálkodásában nyeresé g elé ré sé re tö rekszik. Jelenleg Magyarországon biztosí tó szö vetkezeti formában nem műkö dik. Biztosí tó egyesület az egyesületi jogról szóló 1989. é vi II. tö rvé ny é s a Bit. rendelkezé sei szerint alapí tható. A biztosí tó egyesület ö nké ntesen lé trehozott, kö lcsö nö ssé gi alapon műkö dő szervezet, amely kizárólag tagjai ré szé re, nyeresé gé rdekeltsé g né lkül, tagsági hozzájárulás ellené ben, a felté telekben meghatározott biztosítási esemé nyek bekö vetkezé sekor, a biztosí tástechnikai elvek betartása mellett nyújt elő re meghatározott szolgáltatást. Biztosí tó egyesület szakosított biztosító egyesületké nt is alapítható, az általánosnál kedvező bb felté telek mellett. Ennek cé lja a mező gazdasági kockázatok biztosí tási vé delemmel tö rté nő jobb ellátása volt. Magyarországon jelenleg kö rülbelül 40 biztosí tó egyesület műkö dik. 4.2.3. Biztosítá sközvetítő k

A biztosí tási szolgáltatás sajátosságából kö vetkezik, hogy a biztosítási szerző dé s lé tre jö tté ben fontos szerepet játszanak a biztosításkö zvetítő k. A biztosí tási ügynö k a biztosí tóval kö tö tt megbízási szerző dé s alapján vagy a biztosítóval lé tesí tett munkaviszony alapján vé gzi kö zvetítő i tevé kenysé gé t. Megbízási díj (jutalé k) a megkö tö tt, illetve a fenntartott biztosítási szerző dé sek után illeti meg a biztosítótól. A biztosí tási ügynö k károkozásáé rt a biztosító a felelő s. Az egyes biztosítási ügynö k csak egy biztosí tóval áll szerző dé ses kapcsolatban, a tö bbes biztosítási ügynö k legalább ké t biztosí tó szolgáltatásai é rté kesí ti.

23



A vezérügynö k a biztosí tó azon ügynö ke, akinek a biztosító teljes kö rű felhatalmazást adott mindannak a jogkö rnek az ellátására, amely a biztosító üzletvitelé hez szüksé ges: a szerző dé sek megkö té sé re, a kö tvé ny kiállítására é s a biztosítási díj átvé telé re. A biztosítási alkusz a biztosí tási, illetve a viszontbiztosítási szerző dé st annak a fé lnek az í rásbeli megbí zása alapján kö zvetí ti, aki a biztosítás (viszontbiztosítás) lé trejö tte eseté n a biztosí tott (viszontbiztosí tott) vagy a biztosítóval szerző dő fé l pozíciójába kerül. Az alkusz a biztosí tóval állandó megbí zást nem lé tesíthet, nem minő sül állandó megbízásnak a jutalé król rendelkező megállapodás. Az alkusz biztosításkö zvetítő i tevé kenysé gé é rt attól a biztosí tótól jogosult dí jazásra, amely a kö zvetített szerző dé sben a biztosítási kockázatot vállalja. Az alkusz elő ké szí ti a biztosítási szerző dé s megkö té sé t. Tevé kenysé ge kiterjedhet a megbí zó ké pviseleté ben a szerző dé s megkö té sé re, a megbízó igé nyeinek é rvé nyesí té sé ben tö rté nő kö zreműkö dé sben. A biztosító meghatalmazása eseté n jogosult a biztosítási dí j átvé telé re, a szerző dé s teljesí té sé ben é s lebonyolításában való kö zreműkö dé sre. Biztosí tási

alkuszi

tevé kenysé get

a

Felügyelet

engedé lye

alapján

csak

olyan

ré szvé nytársaság vagy legalább 5 millió forint tö rzstő ké vel folyamatosan rendelkező korlátolt felelő ssé gű társaság vé gezhet, amely e tevé kenysé get kizárólagosan vé gzi. Külö n engedé llyel a biztosí tással vagy a biztosítási alkuszi tevé kenysé ggel kö zvetlenül ö sszefüggő tevé kenysé get is folytathat. A biztosí tási alkusz tevé kenysé ge során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor kö teles betartani, ennek elmulasztásáé rt (alkuszi műhiba), a té ves tanácsadásé rt, a szabálytalan dí jkezelé sé rt, a nyilatkozatok ké sedelmes továbbításáé rt felelő s. Felelő ssé ge biztosí tására káresemé nyenké nti 50 millió forint ö sszegű felelő ssé gbiztosítással vagy ugyanekkora é rté kű vagyoni biztosí té kkal kell rendelkeznie. 4.2.4. Szaktaná csadó

A biztosí tási szaktanácsadó megbí zási szerző dé s alapján, díj ellené ben nyújt a biztosítási tevé kenysé ggel ö sszefüggő szaktanácsot. Biztosítási (viszontbiztosítási) szerző dé st nem kö zvetí thet. Tevé kenysé gé re felelő ssé gbiztosítást kö teles kö tni vagy megfelelő vagyoni biztosí té kkal kell rendelkeznie.

24



4.3. A biztosításpolitika és az állami felügyelet Biztosí táspolitika: mindazon dö nté sek, amelyek a biztosítók szolgáltatásait, kínálatát illetve a keresletet lé nyegesen meghatározó szereplő k magatartását próbálják befolyásolni. A biztosí táspolitika straté giai területei: à à à à

Külfö ldi tő ke szerepe Á gak, módozatok monopolizáltsága Befekteté sek felügyelet

A biztosí tás az ügyfelek (fogyasztók) é s a biztosító sajátos üzemgazdasági szempontjait figyelembe vé ve speciális üzlet. Az ügyfelek oldaláról a biztosítás, mint bizalmi üzlet jelenik meg. A bizalmi jelleg a kö vetkező ket jelenti: •

a szerző dő elő re fizet egy ké ső bbi, esetleges szolgáltatásé rt

•

a biztosí tási szerző dé sek egy ré sze úgy szűnik meg, hogy a biztosítóknak nem kellett kárkifizeté st teljesí teniük, é s szolgáltatásuk „csak” a kockázat vállalását jelentette

•

a szerző dé sek tartama igen hosszú is lehet, 15-30 é vre kö tö tt szerző dé sek nem általánosak az üzleti é letben

•

a szerző dő nek kevé s információ áll rendelkezé sre a biztosítás „jóságáról”.

A biztosí tók számára üzemgazdasági szempontból speciális üzlet a biztosítás: •

a biztosí tott kockázatáról nem áll rendelkezé sre minden információ, a biztosító alapvető en elfogadja az ajánlatban feltüntetett kockázatok

•

egyes biztosí tási ágazatoknál a biztosítónak soké ves ciklusú káringadozással kell számolni (pl. fö ldrengé s, mező gazdasági jé gveré s é s fagykárok)

•

a biztosí tóknak teljesí té si kö telezettsé gük van bizonyos felelő ssé gbiztosítások eseté ben a szerző dé s megszűné sé t kö vető é vekben is.

A fentiek alapján az állami biztosításfelügyelet cé lja kettő s: egyfelő l vé di a fogyasztók, ügyfelek é rdekeit, másré szt figyelemmel kísé ri a biztosítók „üzemi” műkö dé sé t. A biztosí tásügy állami szabályozása a kö vetkező területekre terjedhet ki: •

szerző dé s felté telek (pl. kö telező biztosítások)

•

biztosí tástechnikai tartalé kok nagysága, ké pzé se

•

dí jakra vonatkozó elő í rások (pl. kö telező gé pjármű-felelő ssé gbiztosítás)

•

biztosí tók alapí tására vonatkozó szabályok

•

állami tulajdonú biztosí tók ré vé n a piac befolyásolása

•

adózásra vonatkozó szabályok (pl. adókedvezmé nyek, biztosítási adó).

Az állami szabályozás első dleges eszkö zei a jogszabályok, amelyek kö zül a biztosítás szempontjából a kö vetkező k a meghatározók:

25



•

Polgári tö rvé nykö nyv (é s azon belül a biztosítással foglalkozó ré sz)

•

A biztosí tóinté zetekrő l é s a biztosítási tevé kenysé grő l szóló tö rvé ny

•

Rendeletek (kormány é s pé nzügyminiszteri).

Az állami biztosí tás felügyelet szüksé gessé ges, mert A) a fogyasztó à à à à

elő re fizet fedezet vállalása a szolgáltatás (sokszor nincs ’kifizeté s’) hosszú tartamú szerző dé sek árak (min., max., hatósági, adózás)

B) a biztosí tók műkö dé sé nek alapvető üzemgazdasági szempontjai à a tartalé kolás à a felelő ssé gbiztosí tási teljesíté sek (jogrendszer) Az állami szabályozás fő területei à à à à à à

1. szerző dé si felté telek 2. tartalé kolás 3. szolvencia (szavatoló tő ke) 4. dí jak 5. új biztosí tók alapí tása 6. a piac befolyásolása (műkö dő állami biztosítón keresztül)

Ellenő rző kérdések 1. Határozza meg a biztosí tási piac fogalmát! 2. Mi jellemzi a biztosí tási piac keresleti oldalát? 3. Milyen jogi-gazdasági formában műkö dhetnek biztosítók? 4. Mi a külö nbsé g az egyes biztosí táskö zvetítő k kö zö tt? 5. Mi a biztosí táspolitika é s melyek a straté giai területei? 6. Mié rt kell felügyelni államilag a biztosítási tevé kenysé get? 7. Melyek a biztosí tásügy állami szabályozásának fő területei?

26



5. A BIZTOSÍTÁS, MINT PÉ NZÜ GYI SZOLGÁLTATÁS 5.1. A biztosítás mint szolgáltatás A szolgá ltatá s jellege

A biztosí tók pé nzügyi szolgáltatók (biztosítási kö tvé ny – é rté kpapír) A biztosí tás pé nzügyi szolgáltatás (financial services, Finanzdiensleistung) A szolgá ltatá s elemei

1) Biztosí tási fedezet (cover, Dekung) 2) Alapszolgáltatás (core services, Kernleistungen) 3) Kiegé szí tő szolgáltatások (additional services, Zusatzleistungen)

Kiegészítő szolgá ltatá sok

3) Alapszolgá ltatá s

2) Biztosítási fedezet

1)

Ad 1) kö telezettsé g vállalás kárfizeté sre (szolgáltatásra) Biztosí tási ajánlat, kockázatelbí rálás, szerző dé s, első díj megfizeté se Ad 2) tanácsadás, kockázatfelmé ré s, szerző dé sadminisztráció, kárrendezé s Szemé lybiztosí tás eseté n kárfizeté srő l beszé lünk.

szolgáltatás,

vagyonbiztosítás

eseté n

kárrendezé srő l,

Ad 3) információs szolgálat, RM szolgáltatás, segé lynyújtás A biztosí tási piacon zajló verseny igen fontos területe a kiegé szítő szolgáltatások nyújtása, hiszen az alapszolgáltatás (fedezet vállalása) minden biztosítónál ugyanaz, é s

27



az alapszolgáltatások minő sé ge is egyre kö zeledik egymáshoz (kö szö nhető en pé ldául a minő sé gbiztosí tási rendszerek műkö dteté sé nek).

5.2. A szolgáltatás első dleges tulajdonságai 5.2.1. Változékonyság (heterogenitás) à az emberi té nyező (szolgáltató, fogyasztó) kö vetkezmé nye à változé konyság kockázata annál nagyobb, miné l nagyobb a szolgáltatás „szemé lyi aránya” a dologihoz ké pest à minő sé g é s minő sé gbiztosí tás kiemelet fontosságú 5.2.2. Nem-fizikai „termék/szolgáltatás” à é rzé kszervi úton nem szerezhető információ a „termé krő l” à nincs „áruminta” = a szolgáltatást legalább egyszer meg kell vásárolni, hogy a vevő ö sszehasonlí thassa 5.2.3. Nem tárolható à ké szletezé s = alkalmazkodás a kereslet ingadozásához à a szolgáltató fizikai é s szemé lyi kapacitásai merevek à az igé nybe vevő szempontjából fontos az elérhető ség 5.2.4. Elválaszthatatlanság (termelés és fogyasztás kapcsolódása) à a szolgáltatás nyújtása é s felhasználása idő ben é s té rben elválaszthatatlan egymástól (termelé s é s fogyasztás egy idő ben) à termék eseté ben a termelé sbe beé píthető a minő sé g-ellenő rzé s (pl. autó) à szolgáltatás teljesí té se kö zben vagy utána „ellenő rizhető ” a minő sé g, NINCS LEHETŐ SÉ G ISMÉ TLÉ SRE (!) à „selejtszázalé k” ké rdé se à termé k eseté ben a termelő „magánügye” pl. a szavatosság miatt à szolgáltatásnál a legfontosabb vásárlói információ à „a szolgáltatásügylet eredmé nyes kimenetele az utolsó pillanatig ké tsé ges, mé g a szolgáltató számára is!” „a szolgáltatás vásárlójának a kosara üres (…) az ügyletben kifizetett pé nzé é rt nem kap semmi megfoghatót (…), ezé rt számára a szolgáltatások megvé tele kevé sbé kellemes é lmé nynek tűnik.”

Ellenő rző kérdések 1. Mi jellemzi a biztosí tást mint szolgáltatást é s melyek az elemei? 2. Melyek a (biztosí tási) szolgáltatás első dleges tulajdonságai?

28



6. A DIREKT BIZTOSÍTÁSOK 6.1. AZ É LETBIZTOSĺTÁ SOK 6.1.1. Az életbiztosítá sok á ltalá nos jellemző i Az é letbiztosí tások eseté ben a biztosítási esemé ny a biztosított halálával kapcsolatos: - a halál bekö vetkezé se, - a halál be nem kö vetkezé se. Ennek megfelelő en az é letbiztosí tások ké t fő csoportja: 1) kockázati (haláleseti) é letbiztosítások, 2) elé ré si (megé lé si) é letbiztosítások. Az é letbiztosí tások ö sszegbiztosí tások. Az é letbiztosí tásokban szereplő szemé lyek: 1) a szerző dő , aki a biztosítási szerző dé st megkö ti é s a biztosítási díjat fizeti, 2) a biztosított; akinek az é leté vel (halálával) kapcsolatos esemé nyre a biztosítási szerző dé st kö tik, 3) a kedvezményezett(ek); aki(k) a biztosítási esemé ny bekö vetkezé se eseté n a biztosí tó szolgáltatásában ré szesül(nek) 4) biztosító.

6.1.2. Az életbiztosítá sok csoportosítá sa

6.1.2.1 A szolgáltatások szerint A kockázati (haláleseti) életbiztosítás Kockázati é letbiztosí tás eseté ben a biztosító arra vállal kö telezettsé get a szerző dő dí jfizeté se ellené ben, hogy a biztosított egy bizonyos idő tartamon (a biztosítás tartama) belüli halála eseté n elő re meghatározott szemé ly(ek) (kedvezmé nyezett(ek)) ré szé re egy elő re meghatározott ö sszeget (biztosítási ö sszeg) fizet ki. Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosí tott é letben van, akkor a biztosítás a biztosítási ö sszeg kifizeté se né lkül megszűnik. Az elérési életbiztosítás Elé ré si é letbiztosí tás eseté ben a biztosító arra vállal kö telezettsé get – díjfizeté s ellené ben – , hogy a biztosí tási tartam eltelte után az é letben lé vő biztosított vagy kedvezmé nyezett(ek)

29



ré szé re a biztosí tási ö sszeget megfizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta elő tt meghal, akkor a biztosí tás kifizeté s né lkül megszűnik. Meghatározott lejáratú életbiztosítások (terme fixe) A terme fix é letbiztosí tás eseté ben – díjfizeté s ellené ben – a biztosító arra vállal kö telezettsé get, hogy a biztosí tás lejártakor egy meghatározott ö sszeget mindenké ppen kifizet a kedvezmé nyezett(ek)nek. (Ha a kedvezmé nyezett a tartam alatt meghal, akkor a biztosí tó visszafizeti a befizetett dí jakat é s a díjtartalé kot.) Járadékbiztosítások Az a járadé kbiztosí tás tekinthető é letbiztosításnak, amelynek a kezdete, a vé ge illetve a tartama a biztosí tott halálától függ. Megkülö nbö ztetünk egyszeri díjas-, folyamatos díjas-, azonnal induló- é s halasztott-, elő leges- é s utólagos- valamint idő leges é letjáradé kot. Az egyszeri dí jas, azonnal induló, elő leges é letjáradé k eseté ben egy egyszeri nagyobb ö sszeg befizeté se ellené ben a biztosító arra vállal kö telezettsé get, hogy a befizeté s pillanatától egy meghatározott ö sszeget fizet a biztosítottnak addig, amíg az é letben van. A biztosí tott halálával a biztosí tás megszűnik. Az elő leges- é s utólagos-é letjáradé k kö zö tti külö nbsé g: a biztosító a járadé kot az é v elejé n vagy az é v vé gé n fizeti. Alapvető külö nbsé g csak az első é vben van, mert akkor a dí jfizeté skor azonnal megkapja a biztosított az első járadé kot, az utólagosnál csak 1 é v múlva. Azonnal induló é s halasztott é letjáradé k kö zö tti külö nbsé g: az azonnal indulónál, mé g abban az é vben megindul a járadé k fizeté s (lehet elő leges vagy utólagos), a halasztott é letjáradé k eseté ben csak egy elő re rö gzített idő tartam után. Egyszeri dí jas é s folyamatos dí jas é letjáradé k kö zö tti külö nbsé g: a biztosító mikor jut hozzáa járadé k alapját ké pező tő ké nhez.

6.1.2.2. Az életbiztosítások kombinációi Vegyes biztosítás Az elé ré si é s a haláleseti biztosí tás kombinációja, amelyné l a biztosító minden-ké ppen fizet, ezé rt é rté kesí té se elő nyö sebb a tiszta elé ré si é letbiztosításnál.

30



Az egész életre szólóéletbiztosítás A biztosí tás tartama a biztosí tott hátralé vő é lete, így mindenké ppen a biztosított halálakor é s mindenké ppen fizet a biztosí tó. (A díjfizeté s tartamát korlátozni szokták.) Technikailag ezt a biztosí tást egy 105 é ves korig tartó, korlátozott díjfizeté si tartamú vegyes é letbiztosí táské nt szokták kezelni.

6.1.2.3. Nyugdíjbiztosítások A nyugdí jbiztosí tások tartamát ké t ré szre lehet osztani: tő kegyűjté si é s járadé kfizeté si szakaszra. A ké t szakasz alatt általában ké t külö nálló biztosítás műkö dik: a tő kegyűjté si szakaszban egy vegyes biztosí tás, nagy elé ré si ö sszeggel, tartama a nyugdíjbavonulásig tart, a járadé kfizeté si szakaszban egy egyszeri díjas járadé kbiztosítás kezd műkö dni, amely a nyugdí jbavonuláskor indul meg.

6.1.2.4. Egyéni és csoportos életbiztosítások Az egyé ni é letbiztosí tásokat egyé nek, mint szerző dő k kö tik egyé nekre, mint biztosítottakra. A csoportos é letbiztosí tások eseté ben a szerző dő szemé lyek egy csoportjára (pl. egyesületek tagjai, vállalat dolgozói) egyszerre kö t é letbiztosítást. Csoportos é letbiztosítás eseté ben a biztosí tó dí jkedvezmé nyt adhat, mivel egyszerűbbé válik a kockázatelbírálás é s csö kkennek az adminisztrációs kö ltsé gek.

6.1.2.5. Egy- vagy tö bb életre szóló életbiztosítások Gyakoriak a ké t é letre kö tö tt biztosí tások. Pé ldául egy ké t é letre szóló vegyes é letbiztosítás, amelynek ké t biztosí tottja van é s halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számí t, házastársak, é lettársak kö thetik.

6.1.2.6. A díjfizetés tartama és gyakorisága szerinti csoportosítás Leggyakoribbak a rendszeres (havi, negyedé vi, fé lé vi vagy é ves) díjfizeté sű biztosítások a tartam egé sze alatti fizeté ssel. Korlátozott, esetleg rendszertelen díjfizeté si tartamú biztosí tásoknál a dí jfizeté s tartama rö videbb a teljes tartamnál, pl. egyszeri díjas biztosítás, mint szé lső eset.

6.1.3. Kocká zat-elbírá lá s Kockázat-elbí rálás alatt é rtjük a figyelembe vehető ö sszes kö rülmé ny mé rlegelé sé t a tekintetben, hogy a vállalni szándé kolt kockázat megfelel-e a biztosítás szabályainak.

31



Az egyé nileg kö tö tt é letbiztosí tásoknál egyedi kockázat-elbírálás szüksé ges, mert lé teznek olyan megnyilvánulások, amelyek rontják az átlagos halálozási arányszámot. Ilyenek az autoszelekció(ö nkiválasztás) é s az antiszelekció(ellenkiválasztás).

Autoszelekció (önkivá lasztá s) Az ajánlattevő azon tö rekvé se, hogy fokozottabb kárveszé ly eseté n biztosítást kö ssö n, magasabb ö sszegre, saját maga által kiválasztott módozattal. Az ö nkiválasztás nem jelent felté tlenül rosszhiszeműsé get.

Antiszelekció (ellenkivá lasztá s) Az ajánlattevő jóhiszeműsé ge vitatható, mert rendszerint tisztában van az átlagosnál magasabb halandósági esé lyé nek (betegsé g), de azt szé píteni, vagy elhallgatni igyekszik az ajánlat elfogadása é rdeké ben. Ez a tö rekvé s a kö zlé si kö telezettsé g megsé rté sé vel jár együtt.

6.1.4. Az életbiztosítá sok díja A biztosí tások dí ja általában három ré szbő l tevő dik ö ssze: 1. kockázati dí jré sz, 2. biztonsági pótlé k, 3 vállalkozói dí jré sz. Az é letbiztosí tások dí ja ké t ré szbő l áll: 1. kockázati dí jré sz, 2. vállalkozói dí jré sz. A kockázati dí jré szt nettó díjnak szokták nevezni, a kockázati díjré sz é s a vállalkozói dí jré sz ö sszegé t bruttódíjnak. A kockázati díjré sz szolgál a vállalt kockázatok fedezeté ül, a biztosí tó ebbő l a dí jré szbő l felhalmozott forrásokból fizeti ki biztosítási esemé ny bekö vetkezé sekor (halál, elé ré s) a biztosítási szerző dé sben vállalt szolgáltatásokat. Mivel azonban az é letbiztosí tások eseté ben a káralakulás igen nagy biztonsággal meghatározható, ezé rt é letbiztosí tások eseté ben nem szoktak biztonsági pótlé kot kalkulálni. A vállalkozói dí jré sz a biztosí tó kö ltsé geit kell hogy fedezze, a biztosítót mint vállalkozót illeti meg, aki a „pé nzé t” befekteti a gazdaságba.

32



A díjszá mítá s A biztosí tások dí jait bizonyos alapadatok felhasználásával, a valószínűsé gszámítás tö rvé nyszerűsé geire é pí tve a biztosítási matematikusok (aktuáriusok) kalkulálják. A dí jkalkuláció alapelve, az ún. ekvivalencia elv (egyenlet) igen egyszerű: várható befizetések jelenértéke = várható kárfizetések jelenértéke. Mé g egyszerűbben: bevételek = kiadások. Az é letbiztosí tások dí jszámí tása során ké t té nyező é rdemel kitüntetett szerepet: 1. nem minden ügyfé l fizet a biztosítás tartama alatt vé gig díjat, 2. a jö vő ben befizettet 1 Ft é rté ke ma nem 1 Ft. Ennek megfelelő en a dí jkalkuláció során kiemelt jelentő sé ge van a halandósági táblának é s a technikai kamatlábnak. Halandósá gi tá bla Az é letbiztosí tások dí jának kiszámításához szüksé günk van a né pessé g (esetleg külö n a biztosí tottak) halálozási viszonyainak ismereté re. A halálozási viszonyokat tartalmazza a halandósági tábla, amit a né pszámlálás adatai alapján állítanak ö ssze. Az egyes korosztályok é letben lé vő tagjainak száma, a korosztályok halálozási száma alapján számí tott kommutációs számok segítik az egyes é letbiztosítások díjának konkré t meghatározását. 6.1. sz. táblázat Néphalandósá gi tá bla részlete 1989 (férfi) Kor 0 1 2 20 30 40 50 100

lx 100.000 98.293 98.204 97.363 95.678 92.172 84.156 7

dx 1.707 89 57 123 237 530 1.197 7

qx (%) 7,71 0,89 0,06 0,13 0,25 0,58 1,42 100,00

ex (év) 65,4 65,6 64,6 47,1 37,8 29,1 21,3 0,5

lx = "továbbé lé si rend", 100.000 fiú kö zül hány é ri el az 1, 2, ... 100 é ve kort dx = az x é ves koruk kö zö tt elhaltak száma, dx = lx - lx+1 qx = x é vesek halálozási valószínűsé ge qx = dx / lx ex = várható é lettartam (e0 = születé skor várható é lettartam)

33



Technikai kamatlá b Az ekvivalencia elvet tükrö ző egyenletben azé rt kell a bevé teleket é s kiadásokat jelené rté kükö n szerepeltetni, mert a külö nbö ző idő pontokban esedé kes pé nzö sszegek kö zvetlenül nem hasonlí thatók ö ssze. A külö nbö ző idő pontokban esedé kes pé nzö sszegek egysé gesí té sé t a jelené rté k-számí tással valósíthatjuk meg, amihez megfelelő kamatlábat kell választani. Ez a kamatláb a technikai kamatláb. A technikai kamatláb egyben a garantált hozamot is jelenti. A biztosító garantálja, hogy a dí jtartalé k befekteté sé vel legalább ekkora hozamot é r el é s juttat a szerző dő nek. Mivel a technikai kamatláb a bevé telek é s kiadások ö sszehasonlítását jelenti illetve jö vő beli hozamot „ígé r”, ezé rt nagyon fontos feladat a technikai kamatláb helyes megválasztása. Megválasztásánál tapasztalati adatokból indulnak ki, a kamatlábak tö bb é vtizedes alakulásából (2-7% kö zö tti é rté k).

A díjtartalék és a maradékjogok A dí jtartalé k az ügyfé l által befizetett díjakból a biztosító ké ső bbi kifizeté seire felhalmozott ö sszeg. A dí jtartalé kot a biztosí tó befekteti, é s a hozamból pótolhatja a kockázat vállalásához szüksé ges dí j hiányzó ré szé t, illetve kö ltsé gei levonása után emeli a biztosí tottnak nyújtott szolgáltatások é rté ké t. A dí jtartalé k az alapja é s az oka a maradé kjogoknak. A díjtartalé k ugyanis egy olyan pé nzö sszeg, amit a biztosí tó azé rt szedett be, hogy ké ső bb ebbő l szolgáltatást nyújtson. Ha a szerző dé s felbomlik, akkor a szolgáltatás elmarad é s a biztosítónak a díjtartalé kkal el kell számolni az ügyfé lnek. Ezt az elszámolási kö telezettsé get az ügyfé l szempontjából maradékjognak nevezzük. Maradé kjogok fajtái: 1. kö lcsö nfelvé tel, 2. dí jmentes leszállí tás, 3. visszavásárlás.

6.1.5. Az inflá ció kezelésének lehető ségei Az infláció ügyfé lnek, biztosí tónak egyaránt nehé zsé geket jelent. Az ügyfé l szempontjából az infláció a szolgáltatások elé rté ktelenedé sé t váltja ki. A biztosítónak a kiadások nö vekedé sé vel, a vállalt kö telezettsé gek tarthatóságával kell szembe né znie. Az é letbiztosí tások sajátosságait figyelembe vé ve az infláció kedvező tlen hatásait ké tfé le módon kezelhetjük (a hatásokat teljesen megszüntetni nem tudjuk): 1. dí jemelé s, 2. tö bbletnyeresé g-visszaté ríté s. 34



A díjemelés A dí jemelé s elve egyszerű: a biztosító úgy tekinti, hogy a tö bbletdíjon (az emelt díj é s az elő ző é vi dí j külö nbsé ge) a szerző dő a hátralé vő tartamra, a biztosított aktuális korát figyelembe vé ve egy ugyanolyan biztosítást vásárol. Ennek az új biztosításnak az ö sszegé t egyszerűen hozzáadják a korábbi biztosítási ö sszeghez. A dí jemelé st leggyakrabban a hivatalosan kö zö lt inflációs rátához kapcsolják, alacsony inflációs ráta (pl. 10% alatt) eseté ben nincs lehető sé g díjemelé sre. A dí jemelé s problé mája az, hogy az idő elő re haladtával a díjemelé s hatása egyre inkább csö kken, a biztosí tás utolsó szakaszában meg is szüntethető a díjemelé s.

A többletnyereség-visszatérítés A tö bbletnyeresé g-visszeté rí té s a megtakarítási jellegű biztosítások befekteté s jellegé vel van kapcsolatban, ezé rt e technika alkalmazásának nem az inflációkezelé s az egyetlen oka, mindenesetre az inflációkezelé st is haté konyan segíti. A tö bbletnyeresé g-visszaté rí té s eseté ben a nyeresé get lehet szolgáltatásemelé sre fordítani vagy kamatozó beté tké nt jóváírni az ügyfé l számára.

6.1.6. Megtakarítá sok összehasonlítá sa Az alábbi táblázatba foglaltuk ö ssze a külö nbö ző megtakarítási formák fő jellemző it. 6.2. sz. táblázat Megtakarítá si formá k fő jellemző i Megtakarí tási forma

Likviditás

Hozam

Kockázat

É letbiztosí tás

Hosszú távú befekteté s. A maradé kjogokkal rendelkező biztosí tások visszavásárolhatók, vesztesé ggel.

A hozam változó, a biztosítási szolgáltatással arányosan kisebb a hozam, mint a "tisztán" pé nzügyi befekteté sekné l.

Az állami szabályozás é s likviditási elő írások miatt gyakorlatilag biztos befekteté s.

Takaré kbeté tek

Lekö tö tt beté tek eseté ben a likviditás alacsony, látra szóló be-té tekné l a hozam az alacsonyabb.

Reálkamat általában negatív, általában fix hozam.

Biztos befekteté s.

Ré szvé nyek

Magyarországi fejlett-len ré szvé ny é s tő ke piac miatt erő sen változó.

A hozam osztalé kból é s árfolyamnyeresé gbő l áll, e kettő bő l az utóbbi realizálható a magyar piacon.

Nagy kockázat.

Kö tvé nyek

Kö tvé nypiac fejlettlensé ge miatt a likviditás alacsony.

A hozam ké t ré szbő l áll: fix kamat é s árfolyamnyeresé g.

A fix kamat a kibocsátáskori kamatok függvé nye, ezt a kockázatot az árfolyam-nyeresé g kompenzálhatja.

35



6.2. Balesetbiztosítás Balesetbiztosí tásról né gy felté tel egyidejű bekö vetkezé se eseté n beszé lünk: külső erő behatásra, hirtelen, a biztosított akaratától függetlenül testi sérülés kö vetkezik be. A biztosítottak kö re alapján beszé lhetünk egyéni é s csoportos balesetbiztosításról. Csoportos biztosí tásnál ké rdé s lehet az, hogy pusztán tö bb egyedi szerző dé s együttes kezelé sé rő l van szó vagy pedig egy csoport együttes kockázatkezelé sé rő l. A szolgáltatások jellege szerint lehetnek általános illetve speciális – csak egyes balesettí pusokra kiterjedő – biztosí tások. A szolgáltatások tartalma szerint megkülö nbö ztetjük a baleseti halál, a baleset miatt fellé pő idő leges vagy végleges egészségügyi é s/vagy munkavégző képesség területé n jelentkező nehé zsé geket. A szolgáltatás módja szerint lehet a balesetbiztosí tás ö sszeg- vagy járadékbiztosítás. A szerző dő k kö re igen változatos lehet, a munkáltató fizeti a munkahelyen azonos kockázati kö rbe tartozó alkalmazottak balesetbiztosítását, sport egyesület a sportolóié t stb. A biztosí tó szempontjából a legfontosabb a rendkívüli (ún. anormális) kockázatok, kockázati csoportok felismeré se é s ezen kockázatok megfelelő biztosítástechnikai kezelé se (pl. pótdí j). A balesetbiztosí tás fontos sajátossága, hogy é rté kesítik-e ö nálló biztosításké nt vagy más biztosí tásokhoz kapcsolva kiegé szítő biztosításké nt. (Pl. é letbiztosítások vagy casco biztosí tások kiegé szí tő biztosí tása lehet balesetbiztosítás.)

6.3. Betegségbiztosítás A betegsé gbiztosí tások az állampolgárok egé szsé gügyi ellátásának a társadalombiztosítás mellett az ö nké ntes kö lcsö nö s biztosítópé nztárakkal együtt jelentheti kiegé szíté sé t. (Az egé szsé gügyi ellátások ún. harmadik oszlopa.) A szolgáltatások kö re alapján lehet teljes (az egé szsé ggel kapcsolatos valamennyi kockázatra kiterjedő ), az alapvető vagy a lényeges betegsé gekre kiterjedő betegsé gbiztosí tás. Fontos szerepet tö lthetnek be a részleges, csak egy-egy betegsé gre szolgáltatást nyújtó biztosí tások (pl. fogászat, külö nleges ápolás). A társadalombiztosí táshoz való kapcsolódás alapján beszé lhetünk a társadalom-biztosítást helyettesítő illetve azt kiegészítő betegsé g-biztosításról. A kiegé szítő biztosítások fedezhetik a kórházi kö ltsé geket, a vizsgálatok é s egyé b kezelé sek kö ltsé geit é s a táppé nzt is.

36



A biztosí tó által elő í rt várakozási idő lehet normál (né hány nap) vagy rendkívüli (pl. 6 hónap) a kockázattól függő en. A biztosí tottak egé szsé gvé delemre való ö sztö nzé se tö rté nhet korlátozással, kizárással, kármentessé g eseté n dí jengedmé nnyel, de ö sszetettebb formában is, pl. nyeresé gré szesedé s beé pí té sé vel.

6.4. Elemi károk elleni biztosítás Az elemi károk biztosí tása a termé szet által okozott károkra nyújt fedezetet a biztosí tottaknak. Az alábbiakban ö sszefoglaljuk a legfontosabb elemi károk elleni biztosításokat.

6.4.1. Tűzbiztosítá s Az egyik legré gebbi é s legfontosabb biztosítási fajta. Szűkebb é rtelemben az ún. ellenséges tű z - a nem rendelteté sszerű helyé n vagy a rendelteté sszerű helyé t elhagyó é s saját erejé bő l tovaterjedő elé gé s - okozta károk megté ríté se a tűzbiztosítás feladata. Egy tűzbiztosí tási konstrukció fontos ismé rve, hogy az kizárólag a kö zvetlen tűzkárokra vagy a kö vetkezmé nyi (járulé kos) tűzkárokra is vonatkozik-e.

6.4.2. Vihar(torná dó)ká rbiztosítá s Leggyakrabban a tűzbiztosí tással együtt jelennek meg. Európában általában a 15 m/sec sebessé get meghaladó erő ssé gű szé l által okozott kö zvetlen károkat té rítik meg a biztosí tók. A kockázat-elbí rálás során fontos szempont a meteorológiai kockázatnak, viharzónáknak megfelelő besorolás az adott é pület ún. viharérzékenységé nek vizsgálata.

6.4.2. Jégká rbiztosítá s Ez a biztosí tás a mező gazdasági termé kek mennyisé gé ben bekö vetkezett vesztesé gekre nyújt ré szleges fedezetet. A kockázat-elbírálás itt is kettő s: é vszázados statisztikák alapján állapí tják meg a helyosztályokat illetve a nö vé nyeket "jégálló-képességük" alapján kockázati osztályokba sorolják.

6.4.3. Fagyká rbiztosítá s A fagykárbiztosí tás is a nö vé nytermelé s csö kkené sé t okozó, téli és tavaszi fagyok ellen nyújt vé delmet. Enné l a biztosí tásnál is é rvé nyesül a kockázat-elbírálás kettő ssé ge, a területisé gbő l é s a fajtához kapcsolódó kockázat differenciálás.

37



6.4.4. Vízká rbiztosítá s Az árví z, a belví z, a felhő szakadás (1 mm/perc csapadé k), a tüzek oltása, a vízvezeté kek tö ré se é s szö kő ár miatti kö zvetlen károkra nyújt fedezetet ez a biztosítási konstrukció.

6.4.5. Földrengés-biztosítá s A világ legtö bb országában a biztosítók nem vállalják a fö ldrengé s kockázat biztosítását. Ahol művelik ezt a biztosí tást, ott meghatározott erő ssé gű fö ldmozgás eseté n té ríti a károkat a biztosí tó. A kockázat elbírálása ebben az esetben kapcsolódik a geológiaigeográfiai viszonyokat kifejező zónákhoz illetve az é pületek speciális szerkezeti vizsgálatához (fö ldrengé s "tűré s").

6.4.6. Földcsuszamlá s, -beomlá s, -leomlá s-biztosítá s A fö ld függő leges, elszigetelt esé sé bő l adódó vesztesé gekre ún. állagkárokra nyújt fedezetet.

6.5. Elemi károk kiegészítő kockázatai 6.5.1. A betöréses lopá s- és rablá sbiztosítá s E ké t biztosí tást általában együtt szokták kínálni. Mindké t esetben a vagyontárgyak eltulajdoní tásának egyé rtelműen meghatározott felté telek melletti kockázatára nyújtanak fedezetet. Betö ré ses lopásnak számít a jogellenes behatolás, amely lehet erő szakos behatolás vagy kulccsal tö rté nő bejutás. Rablásnak tekintik az erő szak alkalmazását. Betö ré ses lopás é s rablás eseté n komoly károkat okozhat a rongálás é s a vandalizmus.

6.5.2. Az üvegká r-biztosítá s A beé pí tett üvegtáblák tö ré se vagy repedé se eseté n fizet kárté ríté st a biztosító. Külö nbsé get tesznek lakások é s nem-lakások cé ljára ké szült é pületek kö zö tt. A fö ldrajzi fekvé s is befolyásol(hat)ja a kockázatelbí rálást az üveg funkciójának é s minő sé gé nek figyelembe vé telé vel.

6.5.3. Tűzüzemszünet-biztosítá s Az ún. tűzüzemszünet-biztosí tás csak tűzesetek kö vetkezmé nyeké nt bekö vetkező jö vedelem-, nyeresé g-kiesé sekre é s a pótlólagos kö ltsé gekre nyújt átmeneti é s degresszí v ö sszegű szolgáltatást.

38



6.5.4. A vezetékes ká rok biztosítá sa A ví zvezeté kek sé rülé sé bő l adódó károk megté ríté sé bő l fejlő dö tt ki, ma már gáz-, gő z-, kö zponti fűté s-, olaj- é s egyé b vezeté kek kockázatait is vállalják a biztosítók. A szemé lyi é s kö rnyezetvé delmi kockázatok figyelembe vé tele ö sszetett feladattá tette ezen biztosí tások kockázat-elbí rálását. Pé ldaké nt emlí tve biztosí tási esemé ny lehet vízvezeté k eseté ben: a cső tö ré s, a csö vek elhasználódása, a nyitva hagyott csapok, a dugulás é s a túlnyomás okozta kár.

6.6. Szállítmánybiztosítás A szállí tmánybiztosí tás a legő sibb, művelő i szerint a legö sszetettebb é s így a legtö bb szaktudást igé nylő biztosí tási fajta. Az áttekinté st nehezí ti, hogy a szállítmánybiztosítás „szűkebb é rtelme” is ö sszefoglaló kategória. Magába foglalja az eredeti tengeri biztosítást é s az abból kifejlő dö tt belvízi, lé gi, szárazfö ldi é s egyé b szállí tmány-biztosításokat is. A tengeri szállí tmánybiztosí tások fajtái: a) tengeri szállí tóeszkö z-biztosítás (casco), b) rakomány-biztosí tás (cargo), c) felelő ssé gbiztosí tás, d) teljes vé delmi é s helytállási biztosítás. A szállí tmánybiztosí tásokat külö nbö ző záradé kokkal általános vé delművé fejleszthető k, fedezet háború s és polgárháború s kockázatokra, lopáskárokra illetve valamennyi kár ellen (all risks). A tengeri szállí tmánybiztosí tás fontos sajátossága, hogy a hajózásban é rdekeltek kö zö sen vállalnak áldozatot a bajba került hajók legé nysé gé nek, rakományának megmenté sé ben. (1950. é vi antwerpeni szerző dé s.) A szállí tmánybiztosí tás szé lesebb é rtelmezé sé hez sorolják a szállítással, a mozgatással kapcsolatos kockázatok elleni biztosítási formákat is. Tágabb é rtelemben a kiállítások és vásárok, a hangszerek, az ékszerek biztosítása is ide sorolható.

39



6.7. Gépjármű-biztosítás A gé pjármű üzembentartója által vállalt kockázatok: - olyan veszé lyek, amelyek más vagyontárgyakat is fenyegetnek, - tö ré s, - a járműben ülő utasok testi é psé ge, - a jármű által másoknak okozott károk, - lopás. A fenti kockázatok alapján ké t biztosítási fajtára lehet igé ny: - a gé pjárművet é rő károkra vonatkozó vagyonbiztosítás - casco, - a másnak okozott károk megté ríté sé t cé lzó felelő ssé gbiztosítás. A gé pjármű-biztosí tás azoknak a biztosítási fajtáknak a csoportja, amelyek a gé pjárműben, valamint a gé pjárművek használatával kapcsolatban keletkezett károkra nyújtanak biztosí tási fedezetet. Gé pjármű-biztosí tások: - a gé pjármű-felelő ssé gbiztosítás, - a gé pjárműtest biztosí tás (casco), - a gé pjárműben utazók balesetbiztosítása, - a gé pjárműben szállí tott vagyontárgyak biztosítása. A casco biztosí tás azt a komplex biztosítást jelenti, amely a járműtest biztosításon kívül általában magában foglalja a bennülő k balesetbiztosítását, a járműben szállított vagyontárgyak biztosí tását é s egyé b szolgáltatásokat (pl. kö lcsö nautó a javítás idejé re).

6.7.1. A kötelező gépjá rmű felelő sség-biztosítá s A gé pjárművek kö telező felelő ssé gbiztosítását az a szüksé glet hozta lé tre, hogy a gé pjárművek kárt okozhatnak, é s ezeké rt a felelő ssé g a gé pjármű üzembentartóját terheli. Külö n jogszabály í rja elő , hogy gé pjármű tulajdonosnak rendelkeznie kell ezzel a biztosí tással. Első sorban a károsultak é rdekeit szolgálja, mert a károsult kö vetelé se attól függetlenül megté rül, hogy a gé pjármű üzembentartója ké pes-e vagy ké sz-e a jog szerint járó kárté ríté st megfizetni.

40



De vé di a biztosí tás a károkozókat is, hiszen a biztosítási díj ellené ben a biztosító vállalja az okozott kár teljes megté rí té sé t. A gé pjárművek kö telező felelő ssé gbiztosításának szerző dé ses rendszere 1991. július 1-tő l van é rvé nyben. (Ezt megelő ző en 1982-tő l a benzin fogyasztói árában szerepelt.) A biztosítótársaságok kormányrendelet által elő írt egységes feltételekkel és díjkalkulációs alapelvek szerint dolgoznak

6.7.2. A gépjá rmű-(casco) biztosítá s Az egyes biztosí tótársaságok nem egyetlen casco biztosítást terjesztenek, hanem casco biztosí tási rendszereket. A casco biztosí tások fajtái: - teljes kö rű, - ré szleges. A teljes kö rű casco biztosí tás kiterjed a gé pjárművet é rt tö ré skárra, lopáskárra é s elemi kárra. A ré szleges casco biztosí tás tö bbnyire ugyanezekre a károkra terjed ki, a tö ré skár é s/vagy lopás kivé telé vel. A jelenlegi casco biztosí tási rendszerekben a teljes kö rű é s a ré szleges casco biztosítás funkcionál alapbiztosí táské nt, amihez külö nbö ző kiegé szítő biztosítások kö thető k.

Példa a modul-rendszerű casco biztosítá sra: Alapbiztosí tás: - teljes kö rű casco, - ré szleges casco. A teljes kö rű casco biztosí tás kiterjed a biztosított vagyontárgyakban keletkezett tö ré skárra, elemi kárra, lopáskárra é s baleseti kárra. A ré szleges casco biztosí tás kiterjed a gé pjármű ablaküvegeinek é s fé nyszóró üvegeinek tö ré skárára, ha a karosszé ria nem sé rült meg, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett elemi kárra, lopáskárra é s baleseti kárra. Kiegé szí tő biztosí tások: - a beé pí tett bereendezé sek (extra tartozé kok) biztosítása, - a belfö ldö n szállí tott vagyontárgyak biztosítása, - belfö ldi balesetbiztosí tás, - a bé rautó kö ltsé gté rí té si biztosítás. 41



Ö nrészesedés A casco biztosí tásoknál alkalmazott ö nré szesedé snek három cé lja van: 1) A biztosí tott é rdekeltté váljon a kár megelő zé sé ben, enyhíté sé ben. 2) Az ö nré szesedé s né lküli cascohoz ké pest (kárfizeté shez ké pest) kevesebb díj is elegendő legyen a biztosítási vé delemhez. 3) A bagatell károk kiszűré se (amikor a kárrendezé s kö ltsé ge esetleg nagyobb mint a kár). Az ö nré szesedé s meghatározása a kárö sszeg é s/vagy az é ves alapdíj %-ában tö rté nhet.

6.8. Technikai biztosítás Az iparosodás ütemé t kö vető módon fejlő dtek az ún. technikai biztosítások, amelyeknek három meghatározó csoportja van: gépi-elektronikai, meghatározott tevékenységek é s az üzemszünet okozta vesztesé gek elleni biztosítások.

A technikai biztosítá sok fajtá i A gépi-elektronikai biztosítások klasszikus formái a gé pekben keletkezett károkra adnak biztosí tási fedezetet. A modern módozatok a számítógé pekhez, biztonsági berendezé sekhez illetve bármely gé pezethez kapcsolódhatnak. A tevékenységgel ö sszefüggő biztosítások kö zül a szerelé si biztosítások a gé pek szerelé sé vel, próbaüzemé vel kapcsolatos kockázatokra nyújtanak fedezetet. Az é píté siszerelé si biztosí tások az é pí té s miatt elő forduló károk eseté ben jelentenek vé delmet. Az üzemszünet biztosítás az üzem leállása miatti jö vedelem-kiesé sre, a szüksé ges kö ltsé gekre é s az újraindí táshoz szüksé ges pótlólagos ráfordításokra szolgáltathatnak vé delmet.

6.9. Felelő sségbiztosítások A felelő ssé gbiztosí tások egyre szaporodó csoportja egyetlen kö zö s tő rő l fakad: valaki jogsé relmé nek a té nyé bő l, amelyek három fő csoportba sorolhatók: bűnö zé s, szerző dé sszegé s é s egyé b károkozás. A felelő sé g-biztosítás fontos sajátossága, hogy a kockázatoknak felismerhető eknek kell lenniük é s a kockázatáthárításnak is valós lehető sé gnek kell lennie (pl. munkaadói).

42



A felelő ssé gbiztosí tásoknak három fő csoportja van: 1. tulajdonosi, 2. termé kfelelő ssé g, 3. szakmai felelő ssé g. A tulajdonosi felelő sségbiztosítás alapja az, hogy a tulajdonos kö teles mindent megtenni a tulajdona okozta károk megakadályozása illetve az esetleges károsultak kártalanítása (pl. kö telező gé pjármű felelő ssé g-biztosítás). A termékfelelő sség-biztosítás alapvető en azokra a kockázatokra irányul, amiket a termé kek (gyártmányok, fé lké sz é s ké sztermé kek) rendelteté sszerű használat mellett okozhatnak. A szakmai felelő sségbiztosítások eredetileg valamilyen szakma gyakorlása során, valamilyen gondatlanság, mulasztás, té vedé s vagy hiba miatt bekö vetkező károkra nyújtottak fedezetet. Újabban azonban kiterjed a szakemberek nem-optimális viselkedé se által kiváltott kockázatokra is. A fontosabb szakmák felelő ssé gbiztosításai: orvosok, jogászok, mé rnö kö k, tervező k, kö nyvvizsgálók, gyógyszeré szek, biztosítási kö zvetítő k stb.

6.10. Hitelbiztosítás A hitelviszonyokból adódó kockázatok áthárításának egyik lehetsé ges módját ké pezik a hitelbiztosí tások. 1. Szűkebb é rtelmezé s A) Á ruhitel-biztosí tás (áruhitel) B) Ré szletfizeté s (fogyasztói hitel) C) Bankhitel (beruházási hitelek) D) Exporthitelbiztosí tás 2. Szé lesebb é rtelemben E) Óvadé k vagy kezessé g biztosítás F) Hűtlen kezelé s G) Számí tógé pes visszaé lé sek elleni biztosítás. 1) A szűkebb é rtelemben vett hitelbiztosítások legfontosabb sajátossága az, hogy mind a szerző dő , mind pedig a biztosított azonos: a hitelező . A) Á ruhitel-biztosí tásnál az áru szállítója a kö vetelé s esetleges kiesé se miatt kö t biztosítást. — csak jogi fizeté ské ptelensé g eseté n „fizet” a biztosító

43



— csak pontosan meghatározott kö vetelé sekre terjed ki a biztosítás (pótlólagos kö ltsé gekre nem) a) átalányszerző dé s b) keretszerző dé s c) egyedi szerző dé sek d) ún. első bbsé gi kockázatok („normális” fö lö tti vesztesé gekre) B) Ré szletfizeté si kockázatok (ré szletfizeté sek kiesé se ill. pótlása) a) pé nzügyi hitelező b) áruhitelező (pl. gé pkocsit é rté kesítő szállító, kereskedő ) c) garanciát, kezessé get vállaló inté zmé nyek, szemé lyek - 20%-os ö nré sz általános, visszaszerezhető áru beszámítása ⇒ beruházási hitelbiztosí tások ⇒ bé rbeadó (lí zing) hitelbiztosítás ⇒ fogyasztói hitelbiztosítás túlhitelezé s)

(vásárlási

hitel,

ké szenlé ti,

csekk-kártyával

⇒ tö rlesztő -ré szlet C) Bankhitelek biztosí tása ⇒ magánhitelek ⇒ vállalati hitelek ⇒ ún. nagy hitelek sajátosságok: - teljes állomány fedezetbe adása - legalább 2ö %-os ö nré sz - továbbporlasztás D) Exporthitelbiztosí tás 1) kereskedelmi/gazdasági kockázatok (árfolyamvesztesé gek) 2) politikai kockázatok 2) Szé lesebb é rtelemben vett hitelbiztosítások E) Óvadé k vagy kezessé g-biztosí tásokat általában a hitelfelvevő kö ti meg arra az esetre, ha fizető ké ptelensé ge miatt nem tudna fizetni a hitelező nek, azaz szüksé ge lenne egy kezesre. 1) „Normális” kezessé g-biztosítás: a biztosító a bank által megkö vetelt kezest váltja ki. 2) Tö bb hitel-felvevő kö zö sen vállalja ahitel visszafizeté sé t (ún. avalthitelek)

44



F) A „hűtlen kezelé sre” vonatkozó biztosításoknál a vagyontárgy kezelé sé vel megbízott tevé kenysé gé vel vesztesé geket (lopás, csalás, sikkasztás) té riti a biztosító. - saját vagy idegen biztosí tottra "csak" rábízott tárgy/vagyon 1) pé nzzel hivatásszerűen foglalkozó szakmák 2) szolgáltató egysé gek 3) sajátos pé nz- é s vagyonkezelő i funkciót ellátó szemályek (pl. gyám, gondnok) G) Számítógé pes visszaé lé sek elleni biztosítások számí tógé p „megsemmisülé se”: - ví rus - adatok megváltoztatása - jogellenes leké rdezé s, tö rlé s stb.

6.11. Jogvédelem-biztosítás A jogvé delem-biztosí tás feladata, hogy a biztosított valamennyi jogi igé nyé re - az általa kezdemé nyezett é s az ellene irányuló eljárásokra is - átfogó vé delmet nyújtson, a felmerült kö ltsé gek fedezé sé n túl. a) Kö zvetlen védelem: az ügyfé l é rdekeinek kö zvetlen ké pviselete a biztosító kö zreműkö dé sé vel. b) Kö zvetett védelem: az ügyvé di kö ltsé gek fedezé se. A jogvé delem-biztosí tások sajátossága az érdekütkö zés, amely bekö vetkezhet: 1) ké t biztosí tott ugyanattól a biztosítótól ké r jogvé delmet vagy 2) a biztosí tott "saját" biztosítója ellen ké r jogvé delmet. Az é rdekütkö zé s megoldása lehet: a) ö nálló szervezeti egysé g kezeli a biztosítón belül a jogvé delem-biztosításokat, b) biztosí tón "kí vüli", elkülö nített kárrendezé s, c) szabad ügyvé dválasztás biztosítása. A jogvé delem-biztosí tás fajtái: - kö zlekedé si, - családi, - vállalkozói, - ö sszetett, kombinált formák.

45



6.12. Utasbiztosítás Elvi viták tárgyát ké pezi, hogy tekinthető -e egyáltalán ö nálló biztosításnak az utas- vagy turista segí tsé gnyújtási biztosí tás. A viták a nyújtott szolgáltatások formája (termé szetbeni juttatás) a nem-biztosí tók által tö rté nő é rté kesíté s (pl. autóklubok) kö rül csapnak ö ssze.

Ellenő rző kérdések 1. Határozza meg a kö vetkező fogalmakat! 1) haláleseti é letbiztosí tás 2) elé ré si é letbiztosí tás 3) terme fixe é letbiztosí tás 2. Sorolja fel a járadé kbiztosí tások fajtáit! 3. Milyen biztosí tások kombinációja a nyugdíjbiztosítás? 4. Határozza meg a kö vetkező fogalmakat! a) autoszelekció b) antiszelekció 5. Milyen maradé kjogok lehetsé gesek az é letbiztosításoknál? 6. Hogyan lehet csö kkenteni az infláció hatását? 7. Hasonlí tsa ö ssze a külö nbö ző megtakarítási formákat! 8. Sorolja fel a baleset né gy felté telé t! 9. Milyen kapcsolat lehet a társadalombiztosítás é s a betegsé gbiztosítások kö zö tt? 10. Milyen elemi kár biztosí tásokat ismer? 11. Melyek az elemi károk kiegé szí tő kockázatai? 12. Jellemezze rö viden a szállí tmánybiztosításokat! 13. Mi a külö nbsé g a kö telező gé pjármű felelő ssé g-biztosítás é s a casco biztosítás kö zö tt? 14. Határozza meg rö viden a technikai biztosítások fő fajtáit! 15. Mi az alapja a felelő ssé gbiztosí tásoknak? 16. Ismertesse a felelő ssé gbiztosí tások három fő csoportját! 17. Kinek a kockázatát csö kkenti a hitelbiztosítás? 18. Mié rt lehet nagy szerepe a jö vő ben a jogvé delem-biztosításnak?

46



7. A VISZONTBIZTOSÍTÁSOK A viszontbiztosí tás a biztosí tó biztosítása. A direkt ügyletekkel a biztosító jelentő s számú é s nagyságú kockázatot vállal. A legkö rültekintő bb kockázatelbírálás ellené re az első dleges (direkt) biztosí tónak kockázatokkal számolni, ezek csö kkenté sé nek eszkö ze a viszontbiztosí tás. A viszontbiztosí tás mindig ké t biztosító kö zö tt lé trejö tt megállapodás, amelynek é rtelmé ben a biztosí tási díj egy ré szé nek átengedé se fejé ben a viszontbiztosí tó kö telezettsé ge a kockázat egy meghatározott ré szé nek átvállalása. A viszontbiztosí tó é ppúgy továbbadhatja a kockázatokat, mint a direkt biztosító, ez azé rt jelentő s, mert így a nagykockázatok vállalása tö bb biztosító feladata (kockázatporlasztás). A kö vetkező oldalakon a legfontosabb viszontbiztosítás formákat mutatjuk be. A direkt biztosí tók nem egyetlen szerző dé st típust alkalmaznak, hanem a vállalt kockázataikhoz igazí tva viszontbiztosítás programot állítanak ö ssze. Az egyes viszontbiztosí tások lé nyegé t ábrák segítsé gé vel mutatjuk be.

7.1. Arányos (ö sszeg) viszontbiztosítások Az első dleges (direkt) biztosí tó (DW) által biztosított állomány biztosítási ö sszegé bő l a viszontbiztosí tó (RO) csak egy állandó vagy változó viszonyszám (%) mé rté ké ig vállalja a kockázatokat. • •

Ré szarányos (quota share) viszontbiztosítás – állandó (fix) % Ö sszegtö bblet (surplus) viszontbiztosítás – egy bizonyos biztosítási ö sszeg felett

7.2. Nem-arányos (kár) viszontbiztosítások A viszontbiztosí tó akkor teljesí t, amikor a té nyleges kár egy meghatározott mé rté ket ún. prioritást meghalad •

•

Eseti kártö bblet (excess of loss, XL) viszontbiztosítás • Egyedi kártö bblet: egyfajta állományban, minden egyes szerző dé sre, ha a té nyleges kár meghalad egy meghatározott ö sszeget, akkor egy felső határig té rí t a vb. • Halmozott kártö bblet: egy-egy esemé nyhez kapcsolódó sokfé le szerző dé sbő l adódó ö sszes kárnak a meghatározott prioritáson felüli ré szé t egy felső határig té rí ti a vb. Á llománykártö bblet (stop loss) viszontbiztosítás • Az egé sz állományra vonatkozó é ves negatív eredmé nyt veszi át vb. (Pé lda: jé gbiztosí tás, befizetett díjak 120%-át meghaladó szolgáltatás igé ny eseté n, 220%-ig fizeti vb. a tö bbletigé nyt.

47



7.3. Viszontbiztosítások a kockázat-átadás formái szerint

VISZONTBIZTOSÍTÁ S PASSZÍV VISZONTBIZTOSÍTÁ S (NOSTRO ÜZLET) Nem biztosító 1

CEDENS BIZTOSÍTÓ

.

CEDÁ LÁ S

.

BIZTOSÍTÓ

.

VISZONTBIZTOSÍTÓ

.

CEDÁ LT BIZTOSÍTÓ AKTÍV VISZONTBIZTOSÍTÁ S (LORO ÜZLET)

. Nem biztosító n

7.1.ábra A viszontbiztosítás folyamata

A viszontbiztosítások csoportosítása VISZONTBIZTOSÍTÁ S ARÁ NYOS (ÖSSZEG) VB QUOTA SHARE

SURPLUS

NEM-ARÁ NYOS (KÁ R) VB. EXCESS OF LOSS

STOP LOSS

7.2. ábra A viszontbiztosítások csoportosítása

48



QUOTA SHARE VISZONTBIZTOSÍTÁ S MINDEN KOCKÁ ZATNAK UGYANAKKORA %-Á T ADJA Á T DW RO-NAK (DW = direct writer RO = reinsurance office) 30% BIZTOSÍTÁ SI Ö SSZEG KÁ RÖ SSZEG

30%

30%

KOCKÁ ZATOK K1 = 10.000 Ft

K2 = 80.000 Ft

K3 = 1.000.000 Ft

DW1 = 7.000 Ft RO1 = 3.000 Ft

DW2 = 56.000 Ft RO2 = 24.000 Ft

DW3 = 700.000 Ft RO3 = 300.000 Ft

7.3. ábra A quota share viszontbiztosítás

SURPLUS VISZONTBIZTOSÍTÁ S MINDEN KOCKÁ ZATNAK EGY ELŐ RE MEGHATÁ ROZOTT %-Á T ADJA Á T DW RO-NAK A MEGTARTÁ S FÜ GGVÉ NYÉ BEN (ARÁ NYÁ BAN) 50% BIZTOSÍTÁ SI Ö SSZEG

50% 30%

KÁ RÖ SSZEG

30% MEGTARTÁ S

0% 0%

KOCKÁ ZATOK

7.4. ábra A surplus viszontbiztosítás

49



EXCESS OF LOSS VISZONTBIZTOSÍTÁ S (XL) MINDEN KÁ RNAK EGY MEGHATÁ ROZOTT HATÁ R FELETTI RÉ SZÉ T FIZETI RO (GYAKRAN VAN FELSŐ HATÁ R. TÖ BB RO BEVONÁ SA IS LEHET. BIZTOSÍTÁ SI Ö SSZEG KÁ RÖ SSZEG

RO Á LTAL VISELT HÁ NYAD

PRIORITÁ SOK DW FIX KÁ RÖ SSZEG KOCKÁ ZATOK 2 db SZERZŐ DÉ S a) 130.000 Ft RO1=?

1. 200.000 Ft FELETT 100.000 Ft RO 2. 300.000 Ft FELETT 400.000 Ft RO b) 240.000 Ft c) 360.000 Ft d) 900.000 Ft RO2=? DW=?

7.5. ábra Excess of loss (XL) viszontbiztosítás

STOP LOSS VISZONTBIZTOSÍTÁ S EGY BIZTOSÍTÁ SI MÓDOZAT TELJES É VI KÁ RÁ RA AD FEDEZETET EGY BIZONYOS HATÁ R FELETT (DW DÍJBEVÉ TELÉ NEK %-BAN HATÁ ROZZÁ K MEG, PL. DÍJBEVÉ TEL 110%-A É S 130%-A KÖ ZÉ S ESŐ KÁ R BIZTOSÍTÁ SI Ö SSZEG

KOCKÁ ZATOK

KÁ RÖ SSZEG DW VISELI

RO „KÁ RHÁ NYAD SÁ V”

7.6. ábra A stop loss viszontbiztosítás

Ellenő rző kérdések 1. Mi a viszontbiztosí tás lé nyege? 2. Milyen alapvető viszontbiztosí tási formákat ismer? 50



8. AZ ALTERNATÍV KOCKÁZAT FINANSZÍROZÁS (ART) 8.1. Mi az ART? A hagyományos biztosí tás(technika)i megoldásoktól elté rő kockázat átadási/finanszírozási technikák. A hagyományos biztosí tás fő jellemző i: à Egy é ves szerző dé sek à Kárté rí té si szerző dé sek à Vé letlen kockázat átadására kidolgozott szerző dé sek

Mi az alternatív az ART megoldá sokban? à Alternatí v lehet az „é rté kesí té si” csatorna (nem biztosító, hanem captive) à Alternatí v a megoldás (finite risk, multi-year, multi-line) à Alternatí v kockázatot megtestesítő eszkö z (biztosítási kö tvé ny, derivatívok)

Az ART piac fő jellemző i: à à à à

Testre szabott megoldások Tö bb é vre szóló szerző dé sek A hagyományos piacokon nem biztosítható kockázatok átadásának formái Kockázat kö tvé nyesí té si megoldások

Miért fejlő dött ki az ART? Globalizáció é s a technikai fejlő dé s, új iparágak é s új kockázatok (pl. átszervezé si program visszavonulást jelent bizonyos üzleti területrő l, de a kö vetelé sek hosszú távon lé tezhetnek [gyógyszergyártás]). Tulajdonosok elvárások nö vekedé se: befekteté si hozamok nö velé se. Vállalati é rté k nö velé sé hez a kockázatkezelé snek is hozzákell járulnia (vállalati é rté k = diszkontált jö vő beli jö vedelmek). Hagyományos biztosí tási megoldások elé gtelensé ge à Kö ltsé g-elemzé s az mutatja, hogy a biztosítás díja é s a vesztesé g várható é rté ke kö zö tt viszonylag nagy a külö nbsé g à A hagyományos biztosí tások díját az átlagos kockázatok alapján kalkulálják, a „jó” kockázatoké rt is ugyanannyit fizet a vállalat mint az átlagos, vagy átlagosnál rosszabb kockázatoké rt ›felerő sö dik az ö nbiztosítási hajlam à Az erkö lcsi kockázat nehezen kezelhető à Bizonyos kockázatokra nem lehet fedezetet találni (pl. viszontbiztosítási piac kapacitáshiánya miatt) Integrált megoldások igé nye 51



à A kockázatokat nem é rdemes teljesen elkülö níteni à A kockázatkezelé s szervezeté t is integrálni kell (CRO) Vállalati pé nzügyek – belső é s külső források – haté kony menedzselé se

Mi teszi lehető vé az ART fejlő dését? à à à à

Kö zeledő termé kek, kö zeledő piacok Vállalati szüksé glet az integrált kockázatkezelé s iránt A kockázatok diverzifikációja a pé nzügyi piacok/inté zmé nyek ré vé n Elmozdulást a termé k-kö zpontú straté giától az ügyfé l-orientált szemlé let felé

Lásd 8.1. ábra!

8.2. Az ART formái 8.2.1. A captive biztosító Az ö nbiztosí tás egyik formája; az anyavállalat kockázatait biztosítja Fronting biztosí tás (vállalat ? „frontier” ? viszontbiztosítási captive) A captive elő nyei é s hátrányai

8.2.2. Finite Risk (FR) Lé nyege az egyé ni kockázat idő ben tö rté nő elosztása. Fő jellemző i: à Korlátozott (finite, vé ges) kockázatvállalás à Biztosí tható é s nem biztosítható kockázatok (pl. kamat, árfolyam) átadása egyaránt lehetsé ges à Nyeresé g megosztása az ügyfé llel à A (biztosí tási) dí j azon ré szé t, amely nem kellett a károk kiegyenlíté sé hez, azt a biztosí tó visszaadja à Tö bb é ves szerző dé sek à Befekteté sek hozamának beszámítása a díjba

8.2.3. Több éves/több á gazatra kiterjedő termékek (multi-year/multi-line products – MMPs) Külö nbö ző kockázatok ö sszevonása egy biztosítási programba, a biztosítás díja ö sszevont alapon kerül meghatározásra, ez a kockázatok szé tosztását jelenti egy portfólióban, illetve a kö tvé ny teljes idő tartamára.

52



8.2.4. Multi Trigger Products (MTP) Olyan kockázat-átadási szerző dé s, amelyben biztosítási é s nem biztosítási kockázatok is szerepelnek, a teljesí té s akkor kö vetkezik be, amikor egy biztosítási (first trigger) é s egy nem biztosí tási esemé ny (second trigger) is bekö vetkezik.

2.2.5. Feltételes tő ke (Contingent Capital – CC) A vesztesé gek bekö vetkezé s utáni finanszírozási eszkö ze (a káresemé ny után pótlólagos tő ké re van szüksé g) Megoldások: à Majdnem olyan mint egy hitelszerző dé s, csakhogy itt nem a vállalat mutatói dö ntik el a hitel (tő ke) folyósí t, hanem egy „kár”-esemé ny után kell a tő ké t kifizetni à Eladási opció vásárlása; de ez nemcsak a ré szvé nyárfolyamhoz kapcsolódik, hanem egy biztosí tási esemé nyhez is, biztosítási kár + árfolyam esé se egy szint alá›opció é rvé nyesí té se, amely pótlólagos tő ké t jelent

8.2.6. A biztosítá si kocká zatok értékpapírosítá sa A biztosí tási kockázatok é rté kpapírosítása tulajdonké ppen a biztosításhoz kapcsolódó pé nzáramlások (dí jfizeté s, kárkifizeté s) é rté kpapírosítása. Olyan inté zmé ny is bekapcsolódik, amely nem vé gez(hetne) biztosítási tevé kenysé get. Kockázatok fedezeté re kö tvé nyt bocsátanak ki, a kö tvé ny tulajdonosa elvileg a tő ké t é s a kamatot kapja meg. Biztosí tási kockázatok kö tvé nyesíté se eseté ben, ha nincs kár, akkor tő ké t + kamatot kap, jelentő sen az átlag felett lesz a hozam. Ha a biztosítási esemé ny bekö vetkezik, akkor kö tvé nyek fedezik a kárkifizeté seket, a kö tvé ny tulajdonosa nem hogy kamatot nem kap, de ad absurdum a tő ké t sem kapja meg.

8.2.7. Biztosítá si derivatívok Termé szeti katasztrófa-kockázatra kö thető opciós é s future ügyletek. Idő járás alakulása

53



8.1. ábra A vállalati kockázatkezelés/finanszírozás eszkö zei Kockázat átadás Kockázat finanszí rozás

A bonyolultság foka

Hibrid Biztosításhoz kapcsolt kö tvé nyek Finite Risk

Tö bb ágazatra kiterjedő program

Felté teles tő ke

Kockázat ö sszekapcsolás Hagyományos biztosítás/viszontbizt.

A kockázat átadás mé rté ke

Tevé kenysé g

Tő ke szerkezet Pé nzügyi fedezeti ügyletek

Tő kepiacok

É rté kpapírosítás Felté teles tő ke Valós opciók

Tö bb é ves, tö bb ágazatra kiterjedő kö tvé ny

Vé ges kockázatú szerző dé s

Biztosí tási kö tvé nycsomag Kár é rzé keny kö tvé ny Biztosításipiacok

Biztosí tási kö tvé ny Hagyományos kockázat átadás

ART

Hagyományos finanszírozás

Forrás: The Economist

Ellenő rző kérdések 1. Mit jelent az alternatí v kockázat finanszírozás fogalma? 2. Sorolja fel é s jellemezze rö viden az egyes ART formákat!

54



9. A VILÁGMÉ RETŰ BIZTOSÍTÁSI PIAC 9.1. A világméretű biztosítási piac áttekintése A biztosí tási ágazat világmé retű fejlettsé gé nek elemezé se a 2000. é vre vonatkozó dí jbevé tel nagyságok alapján tö rté nt. A direkt biztosítási díjbevé telt vizsgáljuk, amit a magán vagy állami tulajdonban lé vő biztosítók é rtek el. Az állami társadalombiztosítás nem ké pezi a vizsgálat tárgyát. Az elemzé s144 ország adataira támaszkodik. Az adatokat első sorban nemzeti felügyeletek adták, kisebb ré szben a biztosító szö vetsé gek. Biztosí tási dí j = direkt, hazai üzletek kapcsán fizetett biztosítási díjak, amely à Tartalmazza a passzí v viszontbiztosítást à Hazai biztosí tó = függetlenül a tulajdonostól, a telephellyel rendelkező biztosító számí t hazainak à Egyes országokban igen jelentő s a határon átnyúló szolgáltatások (cross-border business) szerepe. A nem-é letbiztosítási ágban Luxemburgban az ö sszes biztosítás 37,1%-a, az Egyesült Királyságban 24,2%-a határon átnyúló szolgáltatás. Az é letbiztosí tási ágban Luxemburg kö zel 95%-kal vezeti a listát Írország elő tt (45,1%) a határon átnyúló szolgáltatások területé n. A világ biztosí tási piacának legspeciálisabb piaca a Londoni Piac (The London Market), amelynek cé lja, hogy nemzetkö zi mé retekben tegye lehető vé a biztosítási é s viszontbiztosí tási ügyletek lé tre jö tté t. A Londoni Piac a nem-é letbiztosításokkal foglalkozik. A Londoni Piac fő jellemző i: à speciális piaci koncentráció: tő ke, szaktudás, infrastruktúra à szereplő i kö r: à biztosí tó/viszontbiztosító társaságok (né gy szakmai csoport) à kockázat-bevállaló ügynö ksé gek à pool-ok (ké t jelentő sebb pool: az olaj é s atom társulás) à Lloyd’s of London (nagy múltú é s erő s kockázatvállalási kapacitású inté zmé ny, amely a nevek (Names) teljes vagyoni kockázatvállalása mellett műkö dik, az inté zmé nyi befektető k megjelené sé vel jelentő s átalakuláson ment keresztül az utóbbi é vekben) à brókerek. Az é let- é s nem-é letbiztosí tás csoportosítása az EU é s OECD besorolás alapján ké szült. A nö vekedé s (té nyleges/real) számításához helyi valutában számoltak, amit módosítottak az inflációval, a kapott adatokat számították át USD-ra, hogy ö sszehasonlíthatóak legyenek a teljesí tmé nyek (USD árfolyam = pé nzügyi é v átlagos árfolyama)

55



9.1.1. Globá lis díjbevétel hosszú tá vú alakulá sa A világmé retű biztosí tási dí jbevé tel 2.443,7 milliárd USD volt 2000-ben, ági megoszlása: à 1.521,3 md USD é letbiztosí tás – 62,3% à 922, 4 md USD nem-é letbiztosítás – 37,7% A USD alapú nominális nö vekedé s 4,6%. Hazai valutában számítva a nö vekedé s 6,6%, erő teljes é let ági nö vekedé ssel (9,1%), a nem-é let ág 2,7%-os nö vekedé s é rt el. 1980 é s 1986 kö zö tt a dí jbevé tel folyamatos nö vekedé se jellemezte a világ biztosítási piacát, ezt az idő szakot csö kkené s kö vette (1990-ig), majd egy 5%-os é vi reál nö vekedé si idő szak kö vetkezett. A nö vekedé s 2000-ben a hosszú távú trend felett volt é s csak az 1984-86-os nö vekedé s volt nagyobb. Az é rté kpapí r piacok fejlő dé se segítette a biztosítási ágazat fejlő dé sé t, a tö rzstő ke nö vekedé se bő ví tette a kockázatvállalási kapacitásokat, bár a kereslet nem fejlő dö tt hasonló mé rté kben. Az új gazdaság „kipukkadása” 2000 kö zepé n, 2001 októberé ig 35%-os vagyonveszté st okozott, ez a „korrekció” vezetett a UL üzlet (unit-linked típusú é letbiztosí tások) ö sszeomlásához é s a nem-é letbiztosítók jö vedelmező sé ge hanyatlásához.

9.1.2. A díjbevétel növekedése régiónként A legtö bb ré gió a hosszú távú átlag kö rüli nö vekedé st é rt el. Kivé tel Óceánia – é s nem-é let ágban Kö zel-Kelet – ahol a nö vekedé s jelentő sen a 10 é ve átlag alatt volt. Japán stagnált. Erő teljes nö vekedé st é rtek el a ’feltö rekvő piacok’ (emerging markets), lehagyva az iparosodott országokat.

9.1.3. Az életbiztosítá s 2000-ben A nemzeti é letbiztosí tási piacok nö vekedé se külö nö sen elté rő volt 2000-ben. Legtö bb országban a nö vekedé s az általános gazdasági nö vekedé s felett volt, átlagosan ké tszer akkora, mint a GDP nö vekedé se. A gazdasági fejlettsé g szoros, kö zvetlen (direkt) kapcsolatban áll a biztosítási díjak nagyságával. Az üzleti ciklus kö zvetett (indirekt) módon hat az é letbiztosítási díjakra, a rendelkezé sre álló jö vedelem é s a megtakarítási rátákon keresztül Az é letbiztosí tás nö vekedé sé re hatóté nyező k: à Nyugdí jbiztosí tási lehető sé gek à Alacsony kamatlábak, amelyek vonzóvátetté k az é letbiztosítást, mint befekteté st à Tő zsde fejlő dé s – UL nö vekedé s (fő leg Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium é s Své dország)

56



9.1.4. A nem-életbiztosítá s 2000-ben A nö vekedé s az é letbiztosí tásnál kevé sbé volt elté rő , az átlagos nö vekedé s az általános gazdasági nö vekedé s szerint alakult. Az iparosodott országokban az átlag kö rüli nö vekedé s volt, a ’feltö rekvő piacon’ valamivel magasabb. A nem-é letbiztosí tás nö vekedé se hosszú távon az általános gazdasági nö vekedé shez igazodik, rö vid távon a dí j-ciklushoz (underwriting/insurance price cycle). A díj-ciklus lé nyege, hogy a nem-é letbiztosí tók kapacitás bő vülé s a kockázat vállalás csö kkenő díjak melletti nö vekedé sé t váltja ki illetve a piaci verseny a biztosítási díjak csö kkenté sé t váltja ki. A csö kkenő dí jak, nö vekvő kockázatok, a kárszolgáltatások nö vekedé sé t fogja eredmé nyezni. Ez a biztosí tókat a kockázatelbírálás szigorítására sarkalja, ami a díjak nö vekedé sé t eredmé nyezi, mivel csö kken a nem-é letbiztosítók kapacitása.

9.1.5. Az egyes régiók és orszá gok jelentő sége Tovább folytatódik az iparosodott országok dominanciája a biztosítási piacon. A fejlett országok ré szesedé se az egyes ré sz piacokon: à 90,3% az é letbiztosí tási ágban à 91% a nem-é letbiztosí tási ágban. 9.1. tábla A vilá gméretű biztosítá si piac megoszlá sa régiónként 2000-ben Régió

Nem-életbiztosítás aránya (%) Amerika 51,3 É szak-Amerika 48,4 Latin-Amerika é s Karib 2,9 té rsé g Európa 30,4 Nyugat-Európa 29,2 Kö zé p- é s Kelet-Európa 1,2 Á zsia 16,0 Japán 11,1 Dé lkelet-Á zsia 4,2 Kö zel-kelet é s Kö zé p0,7 Á zsia Afrika 0,7 Ó ceánia 1,6 Világ Iparosodott országok Feltö rekvő piacok

100 90,3 9,7

É letbiztosítás aránya (%) 31,5 30,6 0,9

Népesség aránya (%) 12,9 4,8 8,1

32,9 32,4 0,4 32,8 26,4 6,2 0,2

17,3 7,2 10,1 56,8 2,0 50,5 4,3

29,4 27,1 2,3 26,9 14,8 10,1 2,0

1,2 1,6

12,5 0,5

2,0 1,4

100 91,0 9,0

100 14,5 85,5

100 77,3 22,7

GDP aránya (%) 40,4 34,0 6,4

Forrás: World insurance in 2000: another boom year for life insurance; return to normal growth for nonlife insurance. sigma № 6/2001 14. p

A 12 legnagyobb piaca: É szak-Amerika, Nyugat-Európa, Japán, é s Óceánia

57



9.1.6. A biztosítá s jelentő sége az ipari orszá gokban Az ipari országokban átlagosan 2.384 USD-t kö ltenek fejenké nt a biztosításra, é s az a GDP 9,1%-a. Né hány kiemelkedő adat: à Svájcban 4.173 USD-t fordítottak biztosítási szolgáltatás vásárlására fejenké nt a polgárok à Japánban 3.165 USD-t kö ltö ttek az é letbiztosításra à A nem-é letbiztosí tási ágban Svájc vezeti a ranglistát 1.571 USD-vel

9.1.7. A biztosítá s jelentő sége a ’ feltörekvő piacokon’ A feltö rekvő országokban 42 USD/fő az átlag (Kína é s India a legkisebb é rté k), é s ez a GDP 3,2% átlagosan. Nagyok a külö nbsé gek: az országok felé né l 100 é s 400 USD/fő , bizonyos országokban 1.000 USD/fő feletti az é rté k (Dé l-Korea, Hong-Kong, Bahamák é s Tajvan)

9.1.8. Magyarorszá g jelentő sége a vilá gméretű biztosítá si piacon 9.2 tábla Magyarorszá g és a vilá gméretű biztosítá si piac Biztosítá si díjbevétel mUSD Nö vekedés (%)

Világ részesedés (%)

Biztosítási díj 44.

1,361

8,5

0,06

632

24,7

0,04

729

-2,5

0,08

É letbiztosítás 40.

Nem-életbiztosítás 44.

Egy fő re jutó díjbevétel (USD) Teljes É let 43.

136,1

63,2

Nem-élet 72,9

Díjbevétel a GDP %-á ban 43.

É let 1,37

Teljes 2,95

Nem-élet 1,58

Makrogazdasá gi mutatók 2000-ben GDP helyezés

51. ország

46 md USD

GDP GDP nö vekedés Á rfolyam (USD/HUF)

5,2% 282,38

Infláció

9,8%

58



9.2. A BIZTOSÍTÁ SÜ GY FEJLETTSÉ GE KÖ ZÉ P- É S KELET-EURÓ PÁ BAN Miért fontos terület? à Gyorsan fejlő dő té rsé g à Befekteté si terület

Történelmi örökség (avagy biztosítá s a szocializmusban) à à à à

Á llami monopólium (jobb esetben duopólium) Szociálpolitikai feladatok ? üzleti biztosítás-üzemtan Szocialista tí pusú vállalati gazdálkodás („osztogatás-fosztogatás”) Té ny, hogy kb. 40 é v hiányzik a té rsé g biztosítási kultúrájából

9.2.1. Ö sszegzés – összefoglaló jellemzés Az 1999-es dí jbevé tel 15,2 milliárd USD. 7 ország 90%-os ré szesedé st é rt el (Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlové nia, Horvátország é s Szlovákia). A kö zé p- é s kelet-európai országokban a nem-é letbiztosítás 1,7%-a a GDP-nek (nyugateurópai arány 50%-a), az é letbiztosítás 0,7%-a a GDP-nek (nyugat-európai arány 1/7-e). A FÁ K (CIS) országok nagyon elmaradottak. Ö sszetett fejlő dé s: à 1993 é s 1999 kö zö tt 17%-os é ves átlagos nö vekedé s (ö t országban 20% fö lö tt) à Balti államok, Dé lkelet-Európa, Oroszország nagyon ingadozó fejlő dé s az é letbiztosí tásban à 7,6%-os nö vekedé s a nem-é let ágban, vezető a kö telező gé pjármű felelő ssé gbiztosí tás A té rsé g legtö bb országa megvalósította a felzárkózás felté teleit az EU-s normákhoz (tö rvé nyhozás szintjé n első sorban). A nemzeti biztosítási piacokon a verseny erő sö dö tt, a koncentráció csö kkent. A kö zel jö vő meghatározó té nyező i: à Makrogazdasági kö rnyezet (nö vekedé s, infláció csö kkené se) kedvez a biztosításnak à Dé lkelet-Európa, FÁ K gazdasági-politikai bizonytalansága, ingadozás eredmé nyez a biztosí tásban, a dí jbevé telek nö vekedé sé ben.

59



9.2.2. Az elemzés módszertana 1990 óta adatok, a vizsgált 27 országról – 10 EU tagjelö lt – nagyon elté rő gazdasági helyzet. Az ország-csoportok: à CEE5 (Central Eastern Europe): Lengyelország, Szlovákia, Szlové nia, Csehország é s Magyarország à Balti államok: É sztország, Lettország, Litvánia à SETE7 (Southeastern Europe): Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Jugoszlávia, Horvátország, Macedónia, Románia à CIS (FÁ K): Ö rmé nyország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Grúzia, Moldva, Oroszország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna, Ü zbegisztán, Belorusszia Dí jbevé teli adatok felügyeletektő l, szö vetsé gektő l é s üzleti jelenté sek alapján. Az é let é s nem-é let ági besorolás a nemzetkö zi besorolásoknak megfelelő en tö rté nt (OECD, EU). A dí jbevé telt saját valutában határozták meg, inflációval korrigálták, ezt kö vető en a nemzetkö zi ö sszehasonlí tás é rdeké ben a saját valutában mé rt díjbevé telt átváltották átlagos é ves USD árfolyamon.

9.2.3. Makrogazdasá gi környezet CEE5 országaiban átlagosan 4%-os é ves nö vekedé s, 10% alatti infláció, a tö bbi alré gióban az infláció változása dinamikusabb volt, csö kkenő tendencia mellett. CEE5 magas egy fő re jutó GDP 3.500 – 5.500 USD (Szlové nia 10.000 USD felett), a FÁ K államok é s SETE7 igen alacsony GDP mutatókkal rendelkeznek.

9.2.4. A közép- és kelet-európai biztosítá si piac elemzése 9.2.4.1. Intraregioná lis ö sszehasonlítá s

A Kö zé p- é s Kelet-Európai té rsé gben a biztosítási díjbevé tel 1999-ben 15,2 milliárd USD-t é rt el, kö zel 60%-át a CEE5 országai teljesítetté k. Biztosítá si díjbevétel Közép- és Kelet-Európá ban 1999-ben SETE7 10% Other countires 31%

CEE5 59%

60



Az é let é s nem-é letbiztosí tási ág 1993-1999 kö zö tti nö vekedé sé t mutatja az alábbi táblázat. 9.3. tábla A biztosítá si á gazat növekedés Közép- és Kelet-Európá ban Total insurance Life insurance premium in premium in 1999 (million 1999 (million USD) USD)

Life insurance growth

1993-1999 Poland Czech Rep. Hungary Slovenia Slovakia CEE5 Croatia Romania Yugoslavia Bulgaria Macedonia BosniaHerzegovina Albania SETE7 EU-15

Non-life insurance premium in 1999 (million USD)

1999

Non-life insurance growth

1993-1999

1999

4 525 1 807 1 255 726 573 8 885

1 484 576 507 159 207 2 933

16,4% 10,2% 16,0% 26,2% 17,5% 15,6%

21,6% 29,3% 21,6% 12,1% 19,3% 22,3%

3 041 1 231 748 567 366 5 952

11,5% 9,6% 1,5% 5,1% 7,0% 8,4%

7,9% 4,1% 4,6% 0,1% -7,5% 4,9%

609 280 201 169 112 109

96 34 1 15 1 7

22,5% 8,4% -7,2% -19,4% 2,9% -

12,0% 77,1% -20,3% 6,8% -8,8% -

513 246 200 154 111 102

-3,7% 14,8% 3,9% 4,3% -0,6% 41,9%

1,1% 29,7% -9,0% 35,7% 1,5% 27,9%

13 1 533

0,03 155

-65,5% 9,6%

60,6% 24,5%

12,5 1 378

-7,3% 3,5%

19,8% 8,2%

702 731

434 065

9,6%

17,7%

268 666

1,6%

1,7%

Forrás: sigma № 1/2001 12.p

9.2.4.2. A biztosítá s relatív fontossá ga

A biztosí tás relatí v fontossága (dí j/GDP- %) a Kö zé p- é s Kelet-Európai té rsé gben jóval a nyugat-európai é rté kek alatt találhatók, azaz jóval kevesebben kö ltenek a té rsé gben biztosí tásra, mint Európa fejlettebb felé ben. A nem-é letbiztosításban 1,7% a relatí v fontosság, ez 55%-a a nyugat-európai é rté knek. Az é letbiztosítási ágban mé g szembetűnő bb a külö nbsé g: 0,7% é s 5,0%, Kö zé p- é s Kelet-Európában az é letbiztosításra fordí tott kiadások a nyugati 14%-át é rik csak el. Termé szetesen jelentő sek az országonké nti külö nbsé gek.

61



9.1. ábra A biztosítá s relatív fontossá ga Közép- és Kelet-Európá ban díjbevétel/GDP (%)

EU-15

SETE7 Albania Bosnia-Herzegovina Macedonia Bulgaria Yugoslavia Romania Croatia

CEE5 Slovakia Slovenia Hungary Czech Rep. Poland 0%

1%

2%

3%

Life

4%

5%

6%

7%

8%

Non-life

9.2.4.2. CEE5 orszá gok fejlő dése

Lengyelország nem csak a legnagyobb, de a legdinamikusabb piac Biztosítá si díjbevétel a CEE5 orszá gokban (1999) Slovakia 6% Slovenia 8% Hungary 14%

Poland 52%

Czech Rep. 20%

62



9.4.3. Az EU csatlakozá si felkészültség 9.4. tábla A tagjelölt orszá gok EU kompatibilitá sa a legfontosabb kritériumok alapjá n Politikai krité rium

Jól műkö dő piacgazdaság

Versenyké pess é g az Európai Unión belül

EU normának megfelelő jogi keretfelté telek

Lengyelország

??????????

????

???

?

EU normának megfelelő kö zigazgatás é s igazságügy ??

Csehország

????

????

??

?

??

Magyarország

????

????

???

???

???

Szlové nia

????

????

??

???

??

Szlovákia

????

??

?

???

??

Lettország

????

????

?

???

??

Litvánia

????

??

?

??

??

É sztország

????

????

???

??

??

Románia

????

--

--

??

?

Bulgária

??

--

--

???

??

Forrás: sigma № 1/2001 p.22.

9.5. tábla A biztosítá si szektor EU kompatibilitá sá nak kivá lasztott mutatók alapjá n

Lengyelország

Külfö ldi tö bbsé gi ré szesedé s ??????????

Külfö ldi fióktelepek / ügynö ksé gek ????

Szabad ár- é s termé kszabály ozás ????

Minimális alaptő ke mé rté ke ????

EU normának megfelelő fizető ké pessé g ????

Csehország

????

????

??

--

????

Magyarország

????

????

???

????

????

Szlové nia

????

????

??

??

????

Szlovákia

????

--

??

--

????

Lettország

????

--

??

??

????

Litvánia

????

??

??

??

????

É sztország

????

--

??

??

????

Románia

????

????

??

??

??

Bulgária

????

????

??

????

????

Forrás: sigma № 1/2001 p.22.

63



Ellenő rző kérdések 1. Foglalja ö ssze a világmé retű biztosítási piac fejlő dé si tendenciáit! 2. Jellemezze Magyarország helyzeté t a világ biztosítási piacán! 3. Mi jellemzi a kö zé p- é s kelet-európai országok biztosítási fejlettsé gé t? 4. Hol tartanak a kö zé p- é s kelet-európai országok az uniós felké szülé sben általában é s biztosí tás területé n?

64



10. A BIZTOSÍTÁSÜ GY SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN 10.1. Alapelvek A Kö zö s Piac tagországai kö zö tt már a Római Szerző dé sben (1957) megfogalmazták a szolgáltatások szabadságának szüksé gessé gé t. A Római Egyezmé ny 52. cikkelye a kö vetkező ké ppen szól: „A tagállamok el fognak tö rö lni minden korlátozást a területükö n tö rté nő alapí tások vonatkozásában, azaz megszűnnek a külö nbö ző korlátozások, amelyek ügynö ksé gek, helyi ré szlegek vagy leányvállalatok alapítására vonatkoznak...” A 60. cikkely pedig kimondja: „... a szolgáltatást nyújtó szemé ly tevé kenysé gé t abban az államban folytathatja, ahol a szolgáltatás tö rté nik, ideiglenesen olyan felté telek mellett, amelyek rásaját országában vonatkoznak.” E cé lok megvalósí tása a biztosí tási szektorban sokáig igen lassan haladt. A szabályozások a külö nbö ző tagországokban igen elté rtek egymástól, a változtatások nyilvánvaló é rdekeket sé rtettek. Az EU egysé gesí té si tö rekvé sein belül, a szabályozási folyamatban a biztosítás speciális jellege egyedi kezelé st igé nyelt. A biztosítás sajátos pé nzügyi szolgáltatás, melynek szabaddá té tele nem csupán a szolgáltatás nyújtás szabadságát, hanem a letelepedé s é s a tő kemozgás szabadságát is felté telezi. Emellett meghatározó jelentő sé gű, hogy a viszontbiztosí tási tevé kenysé g mindig is nagy szabadságot é lvezett (az országok tö bbsé gé ben alulszabályozott volt), ami ö nmagában is egy fontos biztosítási szolgáltatás, emellett a viszontbiztosí tási tevé kenysé g a nemzetkö zi tő kemozgásnak is megnyit egy utat. Az EU jogharmonizációja kapcsán kialakult viták során a szakemberek tö bbsé ge elfogadta azt az álláspontot, hogy a biztosí tási piacon akkor beszé lhetünk kö zö s piacról, ha bármely tagállamban az e tevé kenysé get folytató vállalkozások korlátozás né lkül: •

Letelepedhetnek bármely más tagállamban, akár szé khellyel rendelkező ö nálló vállalkozást, akár fiókot, akár ö nálló ügynö ksé get kívánnak lé trehozni.

•

Nyújthatnak biztosí tási szolgáltatásokat szé khelyüktő l külö nbö ző tagállamokban, ané lkül, hogy ott letelepedné nek.

•

Teljesí thetik a tevé kenysé gük kapcsán szüksé gessé vált átutalásokat a tagállamok kö zö tt.

Az EU biztosí tási szabályozásának egyszerre ké tirányú fejlő dé se figyelhető meg. A szabályozás alapvető en liberalizációs cé lú, azaz segíteni akarja a piac sokoldalú fejlő dé sé t, továbbá a tagállamok kö zö tt a szolgáltatások mind nagyobb szabadságát. Más oldalról azonban – annak é rdeké ben, hogy ez ne járjon együtt a biztosítással kapcsolatos garanciák

65



csö kkené sé vel – , olyan egysé gesen alkalmazandó minimum elő írásokat vezettek be a biztosí tási tevé kenysé g felügyeleti szabályozására, mely hozzásegíthet, hogy akár a fióknyitás, akár a határon átnyúló szolgáltatás szabadságának megadása eseté n az é rintett országok biztosí tottjai, nem kerülnek ezzel „kockázatosabb” helyzetbe. A tagállamok felügyeleti szabályaiban ké t alapvető en elté rő felügyeleti filozófia lé tezett, é s ezek kö zelí té se alapvető en meghatározta a kö zö s szabályok kialakítását é s műkö dteté sé t. Az egyik megoldás (Hollandia é s Nagy-Britannia) első sorban a biztosító pé nzügyi teljesí tő ké pessé gé nek ellenő rzé sé re helyezi a hangsúlyt (ún. szolvencia kontroll), é s nem avatkozik be a biztosí tó kereskedelmi tevé kenysé gé be. A mások filozófia a pé nzügyi stabilitás mellett a kereskedelmi tevé kenysé g (szerző dé si felté telek, díjak, befekteté sek) ellenő rzé sé t tartja a biztosí totti é rdekvé delem fő eszkö zé nek. Az EU biztosí tási szabályozásának három alapfogalma, amelyek az egysé gesíté st alapvető en befolyásolták: •

a letelepedé s szabadsága,

•

a szolgáltatások szabadsága,

•

az egysé ges engedé lyezé s rendszere.

Az EU a biztosí tásügyre vonatkozó szabályokat irányelvek formájában alkotta meg, ezeket ö t fő csoportba sorolhatjuk: •

1) a viszontbiztosí tási tevé kenysé gre vonatkozó irányelv

•

2) a kö zvetlen (direkt, nem viszontbiztosítás) biztosítási tevé kenysé gre vonatkozó irányelvek, amelyeken belül elválasztandók a biztosítási tevé kenysé gre é s a biztosí tási szerző dé sek jogára vonatkozó szabályok

•

3) gé pjármű-biztosí tásra vonatkozó irányelvek

•

4) a biztosí táskö zvetí tő i tevé kenysé gre vonatkozó irányelv

•

5) a kö zvetlen biztosí tási tevé kenysé ghez kapcsolódó egyé b kö zö ssé gi szabályok.

10.2. A viszontbiztosítási tevékenység A biztosí tásügy kö zö s szabályozásában az első lé pé s 1964-ben tö rté nt, amikor a Tanács elfogadta a viszontbiztosí tók letelepedé si é s szolgáltatásnyújtási szabadságát megteremtő irányelvet (64/225/EGK). A viszontbiztosí tás területé n elé rt „korai” egysé gesíté s ké t okra vezethető vissza: •

1) a viszontbiztosí tási üzletág termé szeté né l fogva nemzetkö zi, kevé s korlátozással műkö dő terület

66


•


2) egyedi felügyeleti szabályok cseké ly száma.

10.3. A kö zvetlen biztosítás tevékenység A kö zvetlen biztosí tási tevé kenysé get szabályozó irányelvek három fő generációja is lé nyegé ben az alapelvek logikát kö vette: •

az első nem-é let, illetve é let irányelvek a letelepedé s szabadsága elvé nek megvalósí tását szolgálják,

•

a második nem-é let, illetve é let irányelvek a szolgáltatások nyújtásának szabadságát valósí tják meg,

•

a harmadik nem-é let, illetve é let irányelvek bevezetik az egysé ges engedé ly rendszeré t.

A nem-é let é s az é let irányelvek szerkezete, logikája, é s szabályozási formái lé nyegé ben megegyeznek. A ké t terület külö n szabályozását ennek ellené re tö bb té nyező is indokolta. Az EU biztosí tási szabályozásának egyik fontos pillé re, hogy új biztosítót nem lehet kompozit módon alapí tani, azaz az é letbiztosítókat é s a nem-é letbiztosítókat külö n kell szabályozni. Emellett az é letbiztosí tások területé n sokkal bonyolultabbak a szabályozandó területek é s azok ö sszefüggé sei, gyakrabban kapnak nagyobb hangsúlyt a speciális nemzeti é rdekek. Az első nem-é letbiztosí tási irányelvet 1973-ban fogadták el, míg a harmadik é let é s nemé let irányelv is 1992-ben került elfogadásra. A tagországoknak tehát hosszú idő állt rendelkezé sükre a bevezeté s elő ké szíté sé re. Tö bb tagállam azonban így is hosszabb haladé kot kapott alkalmazásukra. Így pé ldául Spanyolországban 1996 elejé n vezetik be a második é s harmadik irányelveket é s 1977 elejé n a harmadik é let irányelvet. Gö rö gország pedig 1999-ig vezeti be a harmadik irányelvek alkalmazását.

10.3.1. Az első nem-életbiztosítá si irá nyelv Az első nem-é letbiztosí tási irányelvet 1973-ban fogadták el, 1975-ö s bevezeté st elő írva. Az irányelv bevezette a szabad letelepedé s fogalmát. Ezt a tagállamok azon jogának az eltö rlé sé vel é rté k el, miszerint megakadályozhatták, hogy az EU-ban máshol alapított biztosí tótársaság letelepedjen az adott tagállamban, felté ve, hogy megkapja az adott tagállam felügyeleté nek engedé lyé t, é s benyújtja azt jelenlegi felügyeleté hez. Ezzel együtt termé szetesen felismerté k azt, hogy ennek alkalmazásához elengedhetetlen a tagállamok engedé lyezé si-felügyeleti rendszeré nek bizonyos szempontok szerinti egysé gesí té se.

67



Egysé ges elő í rásokat alkalmaz az irányelv a biztosító alapítás felté teleire: •

ha egy biztosí tó kö zpontot akar alapítani valamely tagállamban, be kell szereznie az adott tagállam biztosí tást felügyelő hatóságának engedé lyé t, azaz engedé lyezé si procedúrán kell átesnie, melynek során

•

választania kell a megadott jogi formák kö zö tt,

•

üzleti tevé kenysé gé t a biztosításra, é s azzal kö zvetlen kapcsolatban lé vő tevé kenysé gre kell korlátoznia,

•

üzleti tervet, vagy műkö dé si sé mát kell benyújtania,

•

rendelkeznie kell a biztosí tó alapításához szüksé ges minimális tő ké vel.

Az irányelv tartalmazza a biztosító műkö dé se során betartandó (é s ellenő rizendő ) legfontosabb (minimális) pé nzügyi kívánalmakat is: •

technikai tartalé kok megfelelő ké pzé se,

•

egysé ges számí tási modul alapján alkalmazott minimális szavatoló tő ke meglé te,

•

minimális biztonsági tő ke, mely a szavatoló tő ke egyharmada, de legalább egy (a tevé kenysé g függvé nyé ben meghatározott) meghatározott minimális ö sszeg.

Egy biztosí tó, amelynek kö zpontja van egy adott tagállamban, é s fiókot, ügynö ksé get kíván nyitni egy másik tagországban, engedé lyt kell, hogy ké rjen a befogadó tagállam biztosí tásfelügyeleté tő l. Az irányelv meghatározza az engedé lyezé shez szüksé ges minimális információt is.

10.3.2. Az első életbiztosítá si irá nyelv Az első é letbiztosí tási irányelvet 1979-ben fogadták el. Szerkezete é s alapelvei hasonlóak az első nem-é letbiztosí tási irányelvhez. Lé nyeges elvi újdonsága az, hogy rendelkezik az é let é s a nem-é letbiztosí tások együttes művelé sé rő l egy biztosítón belül. E szerint a korábban mindké t területet művelő biztosítók folytathatják kompozit tevé kenysé güket, nem lehet azonban új biztosí tónak együtt művelni a ké t ágat. Amennyiben azonban egy meglé vő kompozit biztosító fiókot vagy ügynö ksé get kíván lé trehozni egy másik tagállamban, akkor ez a fiók vagy ügynö ksé g csak nem-é letbiztosí tásokat kö thet. Megengedi továbbáaz irányelv, hogy egy tagállam elő írja a területé n dolgozó kompozit biztosí tóknak, hogy egy adott határidő n belül szakosodjanak valamelyik ágra.

68



10.3.3. A má sodik nem-életbiztosítá si irá nyelv Az 1988-ban elfogadott második nem-é letbiztosítási irányelv kiterjeszti a biztosítók jogait azáltal, hogy megengedi, letelepedé s né lkül nyújtsanak szolgáltatásokat a határon keresztül (cross boarder services). Korábban egy tagállam saját területé n korlátozni tudta a direkt biztosí tási tevé kenysé get azokra a biztosítókra, amelyek „inté zmé nyt” (legalább fiókot vagy ügynö ksé get) hoztak lé tre az ország területé n. A második irányelv lehető vé teszi, hogy egy biztosí tó fiók vagy ügynö ksé g alapítása né lkül terjessze termé keit az EU egé sz területé n. Ezt nevezik szolgáltatási alapon tö rté nő üzletkö té snek, a korábbi letelepedé si alapon folytatott üzletkö té ssel szemben. Az irányelv külö nbsé get tesz a „nagy kockázatok”, é s a „tö meg kockázatok” kö zö tt, é s hatályát kezdetben csak az utóbbiakra terjeszti ki. E mö gö tt az a fogyasztóvé delmi meggondolás volt, hogy a nagy biztosítottak tisztában vannak mind annak elő nyeivel, mind potenciális veszé lyeivel, hogy nem saját hazájukban alapított szervezetné l helyezik el biztosí tásukat. Ennek kö vetkezté ben pé ldául azok a kereskedelmi é s ipari konszernek, amelyeknek kockázatai elszórtan jelentkeznek szerte az EU tagállamaiban, ha akarták egyetlen szerző dé sben biztosí thatták azokat ané lkül, hogy bonyolult fronting ügyletekbe, vagy speciális egyedi biztosí tások kidolgozásába kellett volna belemenniük. Az irányelv kapcsán felmerült az a problé ma, hogy a biztosítási szerző dé sek jogának egysé gesí té sé re csak minimális kezdemé nyezé sek voltak. Ennek áthidalására az irányelv biztosí tja a szerző dő azon jogát, hogy meghatározhassa, mely állam jogának alkalmazását ké ri. Ennek hiánya eseté re né hány gyakori esetre meghatározza, hogy mely jogot kell alkalmazni.

69



10.3.4. A má sodik életbiztosítá si irá nyelv A második é letbiztosí tási irányelv lehető vé tette, hogy magánszemé lyek, akik saját kezdemé nyezé sükre vesznek é letbiztosítást, olyan társaságokhoz is fordulhassanak, amelyeknek hazájukban nincs szé khelye. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok nem tilthatják meg állampolgáraiknak, hogy más országban vásároljanak é letbiztosítást, mint ahogy azt korábban számos tagállam tette. A saját kezdemé nyezé s azt jelenti, hogy a szerző dő tett aktí v lé pé seket biztosí tás kö té sé re, é s nem egy társaság reklámjára reagált.

10.3.5. A harmadik élet és nem-élet irá nyelvek A harmadik irányelvek kö zö s jellemző je az egysé ges engedé ly. Ez lehető vé teszi, hogy az EU tagállambeli engedé lyezett kö zponttal rendelkező társaságok termé keiket az eredeti engedé ly alapján az EU területé n bárhol árusíthassák. A biztosítási üzletre kapott engedé ly tehát az EU egé sz területé n é rvé nyes. Ezzel a rendszerrel nem egyeztethető ö ssze az egyes biztosítási vállalkozások által korábban é lvezett monopol státus, ezé rt az irányelv megkívánja ezeknek a monopol helyzeteknek a megszünteté sé t. Az egysé ges engedé ly nem vonatkozik az első irányelv hatáskö ré be nem tartozó kis kö lcsö nö s biztosí tási egyesületekre. Ugyanígy nem vonatkozik az EU-n kívüli biztosítók fiókjaira. Az egysé ges engedé ly rendszeré nek a megbízhatósága, a fogyasztók é rdekeinek a vé delme é rdeké ben a harmadik irányelvek erő sítik a biztosításszabályozás minimum standardjait. Így pé ldául elő í rásokat tartalmaznak a biztosítástechnikai tartalé kok befekteté si szabályaira, a tulajdonosi kontrollra, az é letbiztosítási irányelv kö telezettsé get ró a biztosí tókra, hogy ügyfeleiket tájé koztassák kö tvé nyük legfontosabb jellemző irő l, beleé rtve a visszavásárlási é s dí jmentesé gi é rté keket is.

Ellenő rző kérdések 1. Ismertesse az Európai Unió biztosításügyi szabályozásának alapelveit! 2. Foglalja ö ssze a kö zvetlen biztosításokat szabályozó irányelveket!

70



11. Hungarian Insurance Market in the 1990’ s1 Insurance industry is a very important sector in the national economies. It supports the financial stability and reduces the financial effects of damages. Furthermore insurance assists the international trade and it is an effective tool for the capital allocation. In the post-socialist states of Central and Eastern Europe not even the insurance business could avoid the transformation. EU candidates have reformed their insurance sector for nearly a decade so this transformation can provide several teachings of experience for countries that are reforming their economy into market economies in these years. In this study we tried to summarize the steps and results of transformation of the Hungarian insurance industry in the nineties. The study starts with international comparison, which presents the standing of Central and Eastern European countries insurance sector. It is followed by an analysis of the periods of the Hungarian transformation.

11.1. Insurance Market in Central and Eastern Europe The political changes, which have taken place in the Central and Eastern European region since the end of eighties, have led to deregulation and liberalization in the insurance sector and have started other beneficial progresses. Among other things demand for insurance have been rising in the wake of economic reforms. However there are significant differences between the countries of this region. The candidates of EU membership show good performance in many terms while in some South-eastern European countries the insurance business fluctuated widely because of the weakening of the overall economy as a result of number of political and economic crisis and military conflicts.

11.1.1. Sub-regions In order to compare these countries more effectively we categorized them into sub-regions according to geographical and economic criteria. These groups follow the county grouping of Sigma papers2: • Central Eastern Europe (CEE5): Poland, Slovakia, Slovenia, Czech Republic, Hungary • Southeastern Europe (SETE7): Albania, Yugoslavia, Croatia, Macedonia, Romania •

Bosnia-Herzegovina,

Bulgaria,

Other countries: Baltic States, CIS (included Russia)

1

Published in H.-D. Wenzel (ed.): Integration and Transformation in Albania, Hungary and Macedonia. (Conference Volume) Public Economics Series Vol. 1. Bamberg, 2002 85-110. p 2 Sigma papers are the series of Swiss Re Economic Research and Consulting Co.

71



11.1.2. The Macroeconomic Environment 1993-2000 The macroeconomic data for Central and Eastern European countries reflects a beneficial environment. GDP growth is solid in CEE5 countries, which shows an unbroken increase, while in SETE7 during the past five years the growth had fluctuated but now these countries have started showing signs of stable growth. Figure 1. Real GDP growth 1993-2000 1993 = 100%

140 130 120 110 100 90 80 1993

1994 CEE5

1995

1996

1997

1998

1999

2000*

SETE7

Source: sigma № 1/2001 6.p

The CEE5 countries have performed a steady growth of 4% on average since 1993, and they have the highest per capita income in the region. The average per capita GDP is USD 4 444 that is treble the SETE7’s average (USD 1 665). From SETE7 countries only Croatia (with USD 4 448) reached the CEE5 average. From all Central and Eastern European countries Slovenia distinguishes itself by it’s nearly USD 10 000 per capita income. However it is only the half of the EU average. Poland and Hungary are the main growth leaders for the region, and after three years decline, also the Czech Republic managed to resume growth in 2000. The SETE7 countries suffered considerable drop in the second half of the nineties. In the countries of the former Yugoslavia the economic growth has been driven by the reconstruction process. Apart from Croatia, per capita GDP is less than USD 2000 in this sub-region, and Albania hasn’t reached even the USD 1000. Romania and Bulgaria have also suffered a financial crisis from 1997 to 1999. Bulgaria succeeded to implement 72



recovery actions and thereby done the first steps to economic growth, but in Romania the recovery is slower. The Romanian economy is estimated to gain a 1 percent growth and to suffer about 40 percent inflation in 2000. Figure 2. Economic strength GDP per capita 1999 (USD)

11000 Slovenia

10000 9000 8000 7000 6000 Czech Rep.

Hungary

5000 Croatia

4000

Poland

Slovakia

3000 Macedonia

2000

Bulgaria Bosnia-Herzegovina

Romania

Yugoslavia

Albania

1000 0 0

1

2

Adatsor1 GDP 1999

3

4

5

6

7

8

9

A verage GDP grow th 2000-2005 (%)

Source: Sigma No. 1/2001 8.p

Countries with stable economy and growth prospects have attracted the foreign capital. About the half of the foreign investment came from 1993 to 1999 into the Central and Eastern European region, has flowed into the CEE5 countries, five as much as into the SETE7 countries. (Source: Sigma No. 1/2001 9.p) Figure 3.

73



Foreign direct investment in Central and Eastern Europe 1993-1999 million USD

25000

20000

15000

10000

5000

0 1993 CEE5

1994

1995 SETE7

1996

1997

1998

1999

Other

Within the CEE5 countries, almost half of the foreign investment directed into Poland in 1999 and a third into the Czech Republic, while in SETE7 countries Romania, Croatia and Bulgaria came in for a share in the foreign capital.

11.1.3. Central and Eastern European Insurance Market In 1999 the total premium volume was USD 15,2 billion (EU 702,7 billion USD) in the Central and Eastern European region. CEE5 countries accounting for almost 60%, while SETE7 countries gave only 10% of the region’s total premium. CEE5, Russia and Croatia – with about half of Central and Eastern Europe population – generated 13,4 billion USD, that is 88,5% of the region’s entire premium volume. Figure 5. Total insurance premium in Central and Eastern Eurorpe (1999)

SETE7 10% Other countires 31%

CEE5 59%


Figure 6.

Figure 7. 74



Life insurance in Central and Eastern Eurorpe (1999)

Non-life insurance in Central and Eastern Eurorpe (1999)

SETE7 3%

SETE7 13%

Other countires 33%

CEE5 64%

CEE5 57%

Other countires 30%


The weight of life insurance in the total premium income is generally low in all Central and Eastern European country compared to the EU states. In average in the CEE5 countries the life insurance business give only 33% of the total premium, while in SETE7 countries it barely exceeds 10%. The EU average is over 60%. In the last decade the CEE5 countries enjoyed relatively high and permanent growth rates in life business and prospectively these rates will continue to increase till they reach the EU-level. Restructuring the state’s social security system and self-care are the main factors, which are responsible for this trend. Non-life business is generally much more developed than life sector in Central and Eastern Europe. In both regions (CEE5, SETE7) the importance of non-life insurance is relatively higher than life business, but non-life growth rates are considerably lower: in 1999 life sector in CEE5 increased with 22,5%, while non-life sector grow only 5%. Trends in SETE7 countries were similar, however in the different countries the growth rates fluctuated widely. Table 11.1.

Insurance growth Total insurance Life insurance premium in premium in 1999 (million 1999 (million USD) USD)

Life insurance growth

1993-1999 Poland Czech Rep. Hungary

4 525 1 807 1 255

1 484 576 507

16,4% 10,2% 16,0%

Non-life insurance premium in 1999 (million USD)

1999 21,6% 29,3% 21,6%

Non-life insurance growth

1993-1999 3 041 1 231 748

11,5% 9,6% 1,5%

1999 7,9% 4,1% 4,6%

75


Slovenia Slovakia CEE5 Croatia Romania Yugoslavia Bulgaria Macedonia BosniaHerzegovina Albania SETE7 EU-15


726 573 8 885

159 207 2 933

26,2% 17,5% 15,6%

12,1% 19,3% 22,3%

567 366 5 952

5,1% 7,0% 8,4%

0,1% -7,5% 4,9%

609 280 201 169 112 109

96 34 1 15 1 7

22,5% 8,4% -7,2% -19,4% 2,9% -

12,0% 77,1% -20,3% 6,8% -8,8% -

513 246 200 154 111 102

-3,7% 14,8% 3,9% 4,3% -0,6% 41,9%

1,1% 29,7% -9,0% 35,7% 1,5% 27,9%

13 1 533

0,03 155

-65,5% 9,6%

60,6% 24,5%

12,5 1 378

-7,3% 3,5%

19,8% 8,2%

702 731

434 065

9,6%

17,7%

268 666

1,6%

1,7%


CEE5 countries In 1999 CEE5 countries total premium volume came to USD 8,8 billion. Poland accounted for 50% of the entire income, and managed the fastest expansion during the nineties. Hungary is nearing the EU average most as regards of the structure of income: life business gives 40% of the total premium income. The most developed Slovenia has the lowest ratio with only 22%. All CEE5 countries enjoyed high growth rates; only Slovakia suffered a drop in non-life business in 1999. Figure 8. Total insurance premium in CEE5 (1999) Slovakia 6% Slovenia 8% Hungary 14%

Poland 52%

Czech Rep. 20%

Figure 9.

Figure 10.

76



Non-life insurance premium in CEE5 (1999) Slovakia 6% Slovenia 10% Hungary 13%

Poland 50%

Czech Rep. 21%


77



11.1.4. Insurance penetration Insurance penetration expresses the weight of the insurance sector in GDP. It is a good indicator that shows the importance and development of insurance in the given country. In Central and Eastern Europe penetration indicates that the development of insurance business is significantly lower than it is in Western Europe. Average penetration is 2,6%, equivalent to 32% of the level in EU (8%). In CEE5 countries in life business penetration is around 1%, while in SETE7 it is only the third of CEE5’s. In non-life insurance there aren’t such a difference between the two sub-regions, however it is also far from the EU level. Figure 13. Insurance penetration in 1999 (Premium as a % of GDP)

EU-15

SETE7 Albania Bosnia-Herzegovina Macedonia Bulgaria Yugoslavia Romania Croatia

CEE5 Slovakia Slovenia Hungary Czech Rep. Poland 0%

1%

Life

2%

3%

4%

5%

6%

7%

8%

Non-life


78



11.1.5. Competition age on the insurance market After political changes most county removed the entry barriers to foreign providers and began to converge regulatory conditions towards EU standards. Albania was the last country where the state monopoly fell in 1999. Figure 14. Market share of top three insurers in 1999 Albania Bosnia-Herzegovina Macedonia Bulgaria Yugoslavia Romania Croatia

Slovakia Slovenia Hungary Czech Rep. Poland 0%

20% Life

40%

60%

80%

100%

Non-life


The former state monopolists have lost market share by the liberalisation and deregulation, but in most countries they are still market leaders. As figure 14. shows, in both regions the insurance markets are heavily concentrated in life and in non-life insurance as well. The market share of top three companies in CEE5 is between 70% and 90% with one exception. In SETE7 counties the picture is more extreme. Albania and Macedonia are the most concentrated markets because the top three dominate practically the whole market. In the other countries the three big’s market share is between 40% and 85%.

79



Figure 15. Market share of foreign controlled insurers in 1999

Albania Macedonia Bulgaria Romania Croatia

Slovakia Slovenia Hungary Czech Rep. Poland 0%

20% Life

40%

60%

80%

100%

Non-life


As the Central and Eastern European countries opened their markets, the big multinational insurance groups expanded their activities in these markets. Privatisation and liberalisation established the opportunity to enter such emerging markets. Foreign companies had two ways to enter a market: purchase a local insurer or as a “green field” investment set up an own subsidiary. The market share of insurers with foreign majority is the highest in Hungary, where it is more than 90%, in contrast with Slovenia, where foreign companies have only 1,5% in life and 17% in non-life market. With one exception (Macedonia) in SETE7 countries the presence of foreign insurers is less significant than in CEE5 counties.

80



11.2. From Monopoly to Duopoly – Hungarian Insurance Market before 1990 11.2.1. Insurance during the 1950’ s When the Communist Party took control of Hungary after World War II, its first steps were taken in order to ensure its control over assets held by the banks and insurance companies. An insurance department was set up as agency of Ministry of Finance to supervise the insurance companies and to prepare for nationalization. Á llami Biztosító (State Insurer), a state financial enterprise was established in 1949. The Hungarian insurance market was totally monopolised until 1952 by State Insurer (SI). The SI was managed directly by the Ministry of Finance. In the 1950’s the SI had direct political task with compulsory insurance and discriminated the forms of properties (state, cooperative, private ownership). After 1956, the easing of ideological restrictions on private ownership and undertakings made at the same time possible a massive voluntary insurance: property insurance for houses, little farms, for dwellings, and from the second half of the 1960’s the motor insurance. In respect of the personal insurance a special combined (life, health, accident) group insurance (CSÉ B), and the family life insurance with relatively small premiums were developed.

11.2.2. Insurance in the time of indirect economic management system 1968-1986 The so-called “New Economic Mechanism” highly influenced the insurance sector. The economic changes rose to a wide range of insurable risks. After 1968 it was allowed to insure the state owned enterprises, which resulted in a large market expansion. The ‘economic reform’, however, resulted not only quantitative, but also important qualitative advances: •

the State Insurer developed a dense network

•

the stuff were well-trained

•

developed international connections through reinsurance.

11.2.3 Institutional reform in 1986 Based on a decision of the Council of Ministers, coming into force on 1st of July 1986, the State Insurer was divided into two state owned companies, State Insurer and Hungária Insurer. It was the first step to the de-monopolization of the Hungarian insurance market. 81



The second step was in 1988, when established the first joint-stock companies, Atlas and Garancia insurance companies. In 1987 was established the State Insurance Supervisory Authority. At the same time the government opened the market for the foreign insurers and investors. In 1989 some jointventure insurance companies (e.g. Providencia) and some ‘greenfield’ insurers (e.g. Nationale-Nederlanden) were founded.

11.3. Consolidation, Privatisation and Establishing Boom (’ Gründzeit’ ) 1990-1995 The period is the era of the radical changes not only in the Hungarian insurance market, but also in the whole economy, society and political life. The changes in the insurance market coincides with the major changes of the whole economy, but in the insurance market these changes: •

happened earlier

•

were more radical and

• were calm, free from scandals (not counting here the tensions from the business policy of the companies) and smooth. The most important outcomes of the period: •

it takes shape a unique market structure in Europe

•

pushing forward selling life assurances

•

reform of Third Party Insurance

• considerably changes the insurance companies’ order of rank and later it become stable • breaking into western management and selling techniques, generation and orientation shift •

Organising interest-protection – establishing the Alliance

• It takes shape and become it long-lasting (with great fluctuations) a kind of tension between the sector and the politics •

Strengthening the Authority, regulating the market – the Insurance Act

11.3.1. Unique market structure in Europe The oligopoly-market established in 1986, gradually transforms into a competitive market during this period. First, during the period the two big state owned companies gradually and totally become privatised (for German and Dutch owners) and second, a kind of establishing fever break out amongst the big western insurance companies and one by one

82



started to establish new Greenfield operations. By the end of this period - except the important, privately owned Garancia and the Exportcredit Insurance Co (state-owned, operated in a narrow market-niche and fulfilling partially state tasks) – the sector become privately owned and foreign-owned. This is unique in Europe: the market consists of almost entirely subsidiaries of big western multinationals. The strongest countries: Germany, Holland, Austria, and France. Belgium also appeared during this period. The very cautiously appearing Italians and Portuguese disappeared by the end of the period. Their place was occupied by Switzerland, but it played not too much luck either. It is interesting, that the American capital established only a small company at the beginning of the period and it remained small during the whole period. The absence of the English companies is also interesting.

11.3.2. Pushing forward sales of life assurances During the period selling of non-life insurance in real terms stagnated, but the life assurances’ jumped. The share of the life assurances from the total premium income is less than 1/6 and it marks a considerable under-development. The spectacular increase of the insurance market from this point is due to almost entirely the life assurances. In this situation the newly established Nationale-Nederlanden and (in a smaller proportion) the Austrian owned Providencia acted the leading role. Copying their way the other companies, at the beginning thought that life assurance not an issue in Hungary (especially the old big companies, who can’t play a significant role on this market since that time), crowded into this market segment. During the period the developed and sold policies are traditional life insurance products. At that time the modern, Unit Linked products didn’t appeared yet (the stock exchange wasn’t developed enough to it). Compare these products to earlier policies, these were much more developed, with numerous new features and options convenient to the clients, with flexible structure and with new “package”. The leading life products during this period were: endowment and on a less degree: term fix. The role of term policies and annuities remained marginal.

11.3.3. Reform of Third Party Insurance Important event was on the market at the beginning of this period the reform of compulsory car liability-insurance. Earlier Hungary used a very rare method in the World: the premium of the third party car insurance was built into the petrol-price, naturally together with a monopoly of a company. In 1991 it was replaced with a state-controlled, contract-system.

83



The conditions and premiums were uniform and defined by the state and the clients could freely choose amongst the companies.

11.3.4. Changes the insurance companies’order of rank During the period the insurance companies’ order of rank considerably changed and towards the end of this period the situation become more or less stable. Although the big once-state-owned companies remained the biggest ones, their market share continuously and spectacularly decreased and the most dynamical new company seriously risked the incumbents ranks. However, the order of rank shaped during this period hasn’t changed considerably later. At the beginning of the period it was possible to become a big company from zero (Nationale-Nederlanden, Providencia), but during the next period it already proved impossible. Meanwhile, the once seemingly equal, field of the Greenfield companies considerably diverged. Majority of them remained middle or (even more characteristically) small (although majority of them wasn’t short of ambition) and to break through managed for only 2-3 companies.

11.3.5. Western style management and selling techniques It wasn’t characteristic for the foreign companies to employ non-Hungarian managers and general managers in Hungary. Getting into the “blood-circulation” of the multinational companies, the adoption of reporting systems, products, the way of thinking caused huge, irreversible changes in the Hungarian market. LIMRA played an important role in adopting the western selling techniques. It could especially fast to expand in Hungary by that means, that the market-players found a connection between the success of Nationale-Nederlanden on the life insurance and the Nationale-Nederlanden’s use of LIMRA techniques. The quickened competition created new needs towards the professional skills and knowledge. It caused a big exchange amongst the professionals. The traditional, stateinsurance professionals gave way for young, who socialised already in competition. Parallel with it the number of employee and mainly the agents increased hugely. Using English become general amongst professionals contrary to the eighties, when speaking a foreign language was a rarity in the sector. The Hungarian insurance profession and professional language (terms) was traditionally German-oriented. During the period, this orientation becomes basically Anglo-Saxon (parallel with the gradual change of the German multinationals towards the same direction, which was perceptible for the Hungarian subsidiaries of this multinationals). The Dutch multinationals played a central role in this process. The shift in orientation can be perceptible in using English terms, solutions and way of thinking.

84



11.3.6. Strengthening the Authority, regulating the market – the Insurance Act3 We choose as an ending act of this period the acceptation of the Insurance Act. It regulates the market comprehensively and taking into consideration the EU rules. Because of the law, the Supervisory Authority strengthened and parallel its role started to gradually change. During the next period the German-style Authority (from the beginning, with strong licence for product-authorising) started to give a room for an Anglo-Saxon-like Authority concentrating on the solvency.

11.4. Towards the EU Membership 1996-2001 11.4.1. Market development In the second half of the 1990’s the financial sector has changed significantly. This change concerned every participants, banks, insurers and costumers and this phenomenon was the bankassurance (allfinance). The reform of the pension funds in the second half of the 1990’s together the introducing the building society (’Bausparkasse’) brought significant changes in the quality and volume of the former under-developed Hungarian bankassurance system. The new institutional form of bankassurance is realized by the pension fund management groups. The market share of allfinance groups was continuously and considerably increasing on the one hand and, on the other hand, became a determining factor.4 In the 1997 appeared a new product on the Hungarian insurance market, it was unit linked life insurance, which main features the link to investment funds and stock exchange. (The unit linked insurance is rather investment instrument than life insurance.) Unit linked life insurance opposed to the traditional, expensive and intransparent life insurance e.g. term fix and endowment life insurance. The unit linked market increased with 266% from 1999 to 2000. The last institutional step in Hungary after the pension funds reform was the establishment of a new financial state supervisory authority, which integrated the control of separated financial markets, insurance, banks, investment funds, pensions funds and intermediaries (broker).

11.4.2. Level of EU-compliance Hungary didn’t asked derogation. Art of cooperation between Association of Hungarian Insurance Companies and government is sufficient. Insurance intermediaries need 3 4

Act XCVI of 1995 on Insurance Institutes and Insurance Activities See Zoltán LUTTENBERGER’s PhD dissertation.

85



registration (licence) and third party liability insurance implemented. At motor third party liability insurance (MTPL) Hungary implemented the 4th directives of EU and the minimum limits of MPTL covers bodily injury 1,1 m EURO and property damage 1,9 m EURO. In Hungary there is no discrimination of foreign investors. In this time the legal forms of insurance enterprises are stock company, cooperative and mutuals. The foreign insurer may set up branch office in Hungary. The capital requirement fits EU standards, for life companies 940.000 EURO, for non-life companies 560.000 – 1.300.000 EURO. Preliminary product licensing was abolished. Insurance taxation: no VAT, no insurance tax but fire contribution, tax reduction on long term life insurance for costumer.

11.4.3. Qualitative characteristics of Hungarian insurance market Thanks to the high capital requirements only strong, serious investors appeared. In addition thanks to the strict technical reserve regulation and to the careful reinsurance policies there was no bankruptcy. In the 1990’s the Hungarian insurance market become the part of the global insurance market.

11.4.4. National Economy and Insurance Industry 1991-2000 The boom, which started in the second half of 1996, has continued unbrokenly since than. The increase in GDP has slightly slowed down in 1999; it was only 4.5% compared to the 4.6% and 4.9% achieved in the previous two years. In 2000 according to the forecasts Hungarian economy grew 5.2%, which is the highest figure of the past decade. This expansion was coupled with improving figures of the external balance and the balance of the state budget while private consumption continued to show a steady increase. Economic growth had been constantly higher than 4% at an annual level since 1997. The 5.2% growth in 2000 well exceeds that of the average of the European Union, and is the highest in the region, as well. These favourable economic circumstances affected positively to the insurance business. Insurance premium has increased stably in life and non-life line, however, life insurance expansion was remarkably faster. The savings of households have grown, in the first half of the decade mainly due to the grew of public propensity to save, in the second half of the decade because of the real increase of incomes. The share of insurance in the household savings has risen, however insurance density (premium per capita) is relatively low (USD 160) compared to the Western European level (EU average in 1999: USD 1805).

11.4.5. Gross Premium and Life and Non Life Premium 1991-2000 The premium income of the insurance companies stepped up both in nominal and real value. From 1993 there was only one year (1995) when insurance premium’s growth rate 86



was under the rate of inflation. In 2000 insurance premium increased nearly 30%, while inflation was only around 10%. Total premium 1989-2000 (in thousand HUF) 400 000 000 350 000 000 300 000 000 250 000 000 200 000 000 150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 1989

1990

1991

1992

1993

Gross premium (at current prise)

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Gross premium (at real prise; 1989 = 100 % )

Source: J. BANYAR: The Hungarian insurance market. Lecture on 5th May 2000 in Antwerp.

Life insurance premiums boosted rapidly as the role of the state has changed in the social security system. In the last three years real grew of life premiums were 22%, 23% and 36%, much more than the growth rate of non-life sector. Life premium 1989-2000 (in thousand HUF) 200 000 000

160 000 000

120 000 000

80 000 000

40 000 000

0 1989

1990

1991

1992

1993

Gross life premium (at current prise)

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Gross life premium (at real prise; 1989 = 10 0 %)

The weight of life insurance in the whole insurance income has been increasing gradually (46% in 2000) according to the developed market’s structure, but it is much far from the EU level (over 60%). In this region, however, this is the highest life ratio.

87



Non-life premium 1989-2000 (in thosand HUF) 250 000 000

200 000 000

150 000 000

100 000 000

50 000 000

0 1989

1990

1991

1992

1993

Gross non-life premium (at current prise)

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Gross non-life premium (at real prise; 1989 = 1 00 %)

Source: J. BANYAR: The Hungarian insurance market. Lecture on 5th May 2000 in Antwerp.

The ratio of life and non-life insurance 1991-2000 100% 90% 80% 70% 60% Non-life insurance

50%

Life insurance

40% 30% 20% 10% 0% 1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Source: Annual Reports of Hungarian Financial Supervisory Authority

88



11.4.6. Concentration 1991-2000 Since 1991, the competition has become much stronger. As the table shows the market share of the two biggest companies has been decreasing continuously step by step since 1991, and now it is just 44%. The two market leaders are the former state monopolists, but for example, on the life insurance market, the leading company is the NationaleNederlanden, which was a “green field investment”. The share of the top five insurers narrows slowly. Table 11.2. Concentration of the Hungarian insurance market

Market share of top two insurers (%) Market share of top five insurers (%) Number of companies

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1998

1999

2000

94,2

84,9

70,5

62,4

59,8

58,9

48,2

46,1

44,1

99,5

96,4

92,4

89,4

89,5

86,5

82,2

86

83,6

6

12

13

14

14

15

21

22

23

Table 11.3. Concentration of the life insurance market Market share of top two insurers (%) Number of companies

1991 78

1992 67

1993 62

1994 71

1995 71

1996 72

1998 61,9

1999 57,1

2000 51,1

7

8

9

10

12

13

17

15

13

Source: Annual Reports of Hungarian Financial Supervisory Authority

Ellenő rző kérdések 1. Mi jellemezte a magyar biztosí tási piacot 1990 elő tt? 2. Foglalja ö ssze a magyar biztosí tásügy 1990 é s 1995 kö zö tti átalakulását! 3. Hogyan változott a magyarországi biztosításügy 1996 é s 2000 kö zö tt?

89



FELHASZNÁ LT IRODALOM ASZTALOS László Gyö rgy: Biztosítási kézikö nyv. BOI, Budapest, 1997 BAJAI Ferenc - CSABAI Dezső : Az állami biztosítás Magyarországon. KJK, 1972 BANYÁ R József: Az életbiztosítás alapjai. Bankárké pző - Biztosítási Oktatási Inté zet, Budapest, 1994 J. BANYÁ R – SZ. FARKAS: Transformation of Hungarian Insurance Market in the 1990’s. In: H.-D. Wenzel (ed.) Integration and Transformation in Albania, Hungary and Macedonia. (Conference Volume) Bamberg, 2002 85-110. pp DÖ GEI Sándor: Biztosításpolitika. BOI, Budapest, 2000 FARKAS Szilveszter - SZABÓ József: Kockázati menedzsment. Budapest, 1998 FORGÁ CS Zoltán: A biztosítómű kö désének pénzügyi garanciái. BOI, Budapest, 2000 Insurance industry in Central and Eastern Europe – current trends and progress of preparation for EU membership. sigma № 1/2001 Swiss Re KOVÁ CS Zsolt: Az Európai Kö zö ssé g biztosítási irányelvei 1-2. ré sz. Biztosítási Szemle LUTTENBERGER Zoltán: Biztosí tók – Biztosításgazdaságtan. In: Pénzügytan II. (Szerk.: Bozsik Sándor) Miskolci Egyetemi kiadó, Miskolc, 1999 SKIPPER, H. D.: International Risk and Insurance. Irwin/McGraw-Hill, 1998 World insurance in 2000: another boom year for life insurance; return to normal growth for non-life insurance. sigma № 6/2001 Swiss Re

90

NEMZETKÖ ZI BIZTOSÍTÁSÜ GY

Recommend Documents