A GY ZTESEK KONFERENCIÁJA

2001. június

MAL Magyar Alumínium Termel 

é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g



A GY ZTESEK KONFERENCIÁJA El adásában hivatkozott arra, amit a miniszterelnök úr a Díj átadásakor is kinyilvánított: „ A Nemzeti Min ségi Díjat elnyert vállalatok tulajdonosai és alkalmazottjai büszkék lehetnek arra, hogy a magyar gazdaság élvonalába tartozó vállalkozásoknak lehetnek a szerepl i. Min ségi teljesítményükkel mások számára is követend példát mutatnak.” 2000-ben a nagyvállalati kategóriában gy ztes Ajkai Timföld Kft. – ma a MAL Rt. Timföld Ágazata – fejl dését, eredményeit, a Díjhoz vezet utat Dr. Baksa György vezérigazgató-helyettes ismertette a meghívott vállalatvezet k és szakmai résztvev k számára, akik között helyet foglalt a MAL Rt. alelnöke Petrusz Béla, valamint a Társaság több vezet je is. A konferencia programjában szerepelt a Min ségi Díj pályázatokkal kapcsolatos értékelések, elemzések ismertetése is. Továbbá bemutatkozott a tavalyi évben az Európai Min ségi Díj dönt jében jutott négy vállalat, közöttük a Trófeát elnyert Hódmez vásárhelyi Burton-Apta - amelynek a beszállítói között van a MAL Rt. Timföld Ágazata is. A konferencia keretében a Gy ztesek, így a MAL Rt. Timföld Ágazata is megkapta gazdasági miniszter által kiadott Diplomát, amely a Nemzeti Min ségi Klub-ba tartozást igazolja. Záró akkordként a Gy ztesek közösen vágták fel a gazdagon díszített, s a nevükkel feliratozott méretes tortát. 

Dr. Dojcsák János MAL Rt. Humánpolitikai igazgató





A MAL Rt. humánpolitikája











El adását tartja: Dr. Baksa György vezérigazgató-helyettes

A Nemzeti Min ségi Díj megalapítása óta hagyomány, hogy a mindenkori gy ztesek a következ év júniusában egy széleskör konferencia keretében ismertetik meg azt az utat, amely a Díj elnyeréséhez vezetett.










A korábbi évekhez hasonlóan, ez évben is a Marriott Hotel konferencia termében került sor a 2000. évi Gy ztesek bemutatkozására. A rendezvény védnöke Matolcsy György gazdasági miniszter volt, aki a miniszterelnök megbízásából a Nemzeti Min ségi Díj feletti felügyeletet is ellátja. Távolléte miatt Pongorné Dr. Csákvári Anna államtitkár ismertette a min ség centrikusság és a gazdasági fejl dés közötti összefüggéseket. 



























(KZ)

A MAL Rt. humánpolitikai szervezete, folyamatai a MAL Rt. stratégiájával összhangban, annak megvalósítása érdekében került kialakításra tevékenységét ennek szellemében végzi. Melyek a f stratégiai vezérl elemek? - A MAL Rt. humánpolitikai folyamatai központjában az értéket termel , munkát végz , munkát vállaló ember – a komplex termelési, technológiai környezetével egyetemben, – ismertebb nevén a munka világa áll. E területen végez a humánpolitika két irányban szolgáltatást. Egyrészt a termel divíziók, szolgáltató és központi egységek részére törekszik magas színvonalú szakmai szolgáltatást nyújtani, másrészt a munkavállalók részére szolgáltat, intézi a munkavállalással kapcsolatos ügyeiket. - A gyors reagálás és alkalmazkodás érdekében a lehetséges mértékig a döntések a humánpolitika területén is decentralizáltan kell, hogy megszülessenek, hatékony ellen rzés mellett. Ezért a humánpolitikai igazgató munkáját két ágazati igazgató-helyettes támogatja. - A humánpolitika felé is követelmény a minimális költségek melletti m ködés és a reálértékben értend folyamatos költségcsökkentés, valamint az ezeket szolgáló beavatkozások. A legnagyobb kihívást számunkra a Társaság "fiatalítása" jelenti a szakmai igényesség megtartása mellett. Továbbá célunk, hogy a dolgozóink körében megteremtsük a jó közérzetet. Melyek a kiemelt szakmai feladatok? - A Társaság vezet i, szervezeti egységei számára a munkaer -gazdálkodás a bérgazdálkodás, oktatás és szakképzés valamint a szociális ellátás területén szakmai szolgáltatás biztosítása, - Közrem ködés a Társaság és az irányított társaságok üzleti terveinek kimunkálásában, az üzleti tervek humánpolitikai oldalról történ megalapozásában. (folytatás a második oldalon) 















A konferencia résztvev i









2. oldal






FÓKUSZBAN 




















































(folytatás az els oldalról) - A munkaegészségügyi szolgáltatásoknak és a munkavédelmi feladatok ellátásának koordinálása, - A foglalkoztatás – egészségügyi szolgálat m ködtetése. A felsoroltak egyenként is összetett nagy rendszerek, f szerezve az abban munkálkodó emberek sokféleségével, egyéniségével. A Társaság egészéhez hasonlóan a humánpolitikai szervezet is mátrix felépítés , azaz az egyes decentralizált szervezetek az ágazat (telephely) teljes kör kiszolgálása mellett társasági szint feladatokat is ellátnak Pl.: - Az alumínium ágazati Humánpolitikai Igazgató-helyettes felel s a Társaság egésze területén a foglalkozás – egészségügyi szolgálat szervezéséért, a szociális rendszer fejlesztéséért. - A timföld ágazati Humánpolitikai Igazgatóhelyettes felel s a Társaság egésze területén az oktatási, szakképzési tevékenység szervezéséért, továbbá a munkavédelem koordinálásáért. Szeretném hangsúlyozni, hogy a humánpolitika alakítása - hasonlóan a társasági arculat, megjelenés alakításához, jellegénél fogva nem kizárólag a humánpolitikai szervezet sz k szakmai belügye. Minden vezetéssel, irányítással megbízott munkatárs, a munkavállalókat képvisel Üzemi tanács vagy az érdekképviseletek tevékeny résztvev i, alakítói a társasági humánpolitikának. Dr. Dojcsák János





milliárd forintos növekedést. Termékeink 70 %-át külföldön értékesítjük (Németországban, Olaszországban, Spanyolországban) Növeljük versenyképességünket és számítunk arra, hogy az utóbbi két évben befektetett 6 milliárd forint megtérül; az elkövetkez években. Közép-Európában vezet piaci poziciót kívánunk elérni er feszítéseink nyomán. Bízunk a jöv nkben! NGné

A 160 000 példányszámban megjelen Der Tagesspiegel cím berlini napilap a f városiak és a Brandenburg tartományban él k legismertebb és legfontosabb hírforrása. Júniusban egy Magyarországról szóló mellékletben a magyar kulturális és gazdasági élet vezet személyiségeit szólaltatták meg. 





















Az újság sajtóügynöksége (az Insert Media) Dr.Tolnay Lajos elnök úr szakmai életútját is bemutatta, valamint a vele készült interjú során információt kaptak az olvasók a hazai alumíniumiparról és a MAL Rt-r l. Nagyon jó évet zártunk- mondta Tolnay úr. A cég adózás el tti eredménye 1999 –ben elérte az 1 milliárd forintot, 2000-ben pedig 4,2 milliárd forintra növekedett. 2001. január elejére már 20 %-os növekedést értünk el és remélhet , hogy év Ime a hirdetésünk egy inotai huzal fotóval és végére elérjük a 47























az elérhet ségünkkel 

A Széchenyi Terv A XX. század végén és a XXI. század els éveiben jelent s gazdasági korszakváltás játszódik le Magyarországon. Az 1990-es évtizedet mint gazdasági korszakot még az jellemezte, hogy visszaesett a gazdaság teljesítménye, jóval kevesebb lett a munkahelyek száma, zsugorodtak a keresetek és a jövedelmek, csökkentek az állam bevételei, az egész gazdaság teljesítménye mérsékl dött. Ezzel párhuzamosan a gazdasági egyensúly mutatói is - mint az államháztartás és a költségvetés hiánya, a fizetési mérleg és a kereskedelmi mérleg hiánya - jelent sen romlottak. A visszaesés gazdasági korszaka azonban az 1990-es évtized utolsó éveiben lezárult. Az ezredfordulón kezd d új gazdasági korszakot pedig, a fejl dés és a b vülés, er s növekedés - javuló egyensúly jellemzi. A Széchenyi Terv alapvet célja a tartós és dinamikus gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása. A Terv kiemelt feladata, hogy - a stabilitási korlátok között - maximálja a magyar gazdaság növekedési képességét. A gazdaság felzárkózásához az állam a Széchenyi Tervben társként kéri a hazai és a külföldi üzleti szektort, valamint a régiókat. Ezért a Terv további célja, hogy Magyarországon minél kedvez bb befektetési környezetet teremtsen. Ennek érdekében az állam - az üzleti szektorral közösen kialakított prioritások és programok mentén - részleges társfinanszírozást nyújt a különböz beruházásokhoz. A cél az, hogy az állami támogatás lehet ség szerint mintegy háromszoros-négyszeres vállalkozói és önkormányza























ti t két mozgasson meg. A Széchenyi Terv - a névadó országépít államférfi "adok, hogy adj" filozófiájához hasonlóan - úgy segíti a fejlesztési célok megvalósítását, hogy - nyílt pályázati formában elnyerhet - minden forintnyi költségvetési támogatás mellé háromnégy forint saját forrás el teremtését kéri a pályázó vállalkozásoktól, önkormányzatoktól. Ezzel a Széchenyi Terv gyökeresen új tervezési gyakorlatot valósít meg Magyarországon. Ez a gyakorlat három f elemre épül: • az állam és az üzleti szektor közötti partneri viszonyra, • a korlátozott állami társfinanszírozásra, valamint • a programfinanszírozásra, az állami támogatási források összehangolt felhasználására. A Széchenyi Terv rendszerében valamennyi programhoz, alprogramhoz, és azok célterületeihez pályázatok kapcsolódnak. 









Programok Vállalkozáser sít program Lakásprogram Turizmusfejlesztési program Kutatási, fejlesztési és innovációs program Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program Autópálya-építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok Regionális gazdaságépítési program ÖSSZESEN 



2001 2002 milliárd Ft 31,4 37,3 69,9 72,6 25,0 28,1 17,5 37,0 15,0

28,9

132,1

120,9

5,0 295,9

6,0 330,8



(folytatásban a vállalkozáser sít program, amelyben a Mal Rt. is pályázott) 



A.

3. oldal

AKTUÁLIS

A HUNGAMOSZ közvetve az alumíniumipar munkavállalóinak az érdekeit is képviseli

Dr. Bakonyi Árpád

években az derült ki, hogy ez el nyös a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt. Még 1998-ban aláírtunk a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel egy megállapodást, mely szerint évente kétszer találkozunk. Egyszer sz kebb körben az Elnökség és az Ö ügyvezet ik, majd a második alkalommal részünkr l a vállalatok vezet ivel, a másik oldalon pedig a szakszervezeti- és az üzemi tanácsok vezet ivel kib vített körben folytatunk megbeszélést. Ezeken érdemi kérdések megvitatására is sor kerül. - A ’90-es évek elején-közepén a társadalom az alumíniumipart kezdte „leírni” azzal, hogy „elhalásra ítéltetett”. Hogyan látszik ez 2001-ben? - Én azt hiszem, ha az alumíniumipart nem éri el a privatizáció, akkor valószín leg az alumíniumiparról ma már csak múlt id ben beszélhetnénk. Itt valóban szükség volt a „vérfrissítésre”, az új gondolatokra. Tulajdonképpen a privatizáció lehet vé tette, hogy új er k kapcsolódjanak be a vállalatok életébe – a friss pénzen túl -, ami hozzájárult egy komoly megújuláshoz. Vagyis a privatizáció elkerülhetetlen volt, és még éppen jókor jött. A harmadik évezred elején az alumíniumipar egy viszonylag reményteljes 20-25 év elé néz, minimálisan ennyi bennünk van, de azért dolgozunk, hogy ezt az id szakot meghosszabbítsuk. Abban a kooperációban, amely már szervezeti egységesülést is jelent, az er k egyre jobban koncentrálódnak, s a viszonylag szerény hazai er forrásokat mind hatékonyabban használjuk ki. - Küls vélemények szerint az iparági privatizációk közül az alumíniumiparé volt az egyik legsikeresebb. Helytálló-e ez a kijelentés? - Jó, hogy nem nekem kell ezt megállapítani, rögzíteni, mert akkor úgy t nne, mint amikor a „cigány is a maga lovát dicséri”. Ha viszont végignézzük a magyar privatizációkat, akkor kétségtelen, hogy egy ilyen nagyvállalat privatizációja viszonylag kevés problémával, és kis „vérveszteség árán” ment végbe, amit egy sikeres reorganizáció is követett. Meggy z désem, hogy minden munkavállaló büszke lehet erre az iparágra, és én azt hiszem, hogy a már veszni látszó Magyar Ezüst most újra Ezüstként csillog. 

MAL Rt. alelnök, a HUNGAMOSZ f titkára 

- Bakonyi úr! A HUNGAMOSZ mozaik szó kapcsolódik az alumínium iparhoz, ennek ellenére kevesen tudják, hogy mit is fejez ki pontosan. Kérem ismertesse ezt. - 1996-ban, amikor már viszonylag el re haladott állapotban volt az alumínium ipar privatizációja, látszott, hogy sok kézbe oszlik szét az egységes alumíniumipar, akkor döntöttünk úgy, hogy létrehozunk egy munkaadói szövetséget. Tehát a HUNGAMOSZ egy munkaadói szövetség, teljes neve: Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége. A mozaikszó tehát a fentiekb l adódik, a Hung el taggal, ami utalás Magyarországra és nem utolsó sorban az el d MUNGALU-ra. Az alapszabályunkban két f területet jelöltünk meg feladatunknak. Az egyik bevallottan egy jó értelemben vett lobbizás az alumíniumipar érdekében, azaz egy érdekképviselet. Másrészt az alumíniumipari örökségnek valamilyen ápolása. Ez utóbbinak a keretében vette át a HUNGAMOSZ a „végelgyengülésben lév ” HUNGALU-tól az Alumíniumipari Múzeumot, és a mai napig is - sok pénzt költve rá – tör dik vele. - A HUNGAMOSZ-nak kik voltak és kik a jelenlegi tagjai? - A HUNGAMOSZ megalakulásakor tulajdonképpen minden volt HUNGALU kft. tagja volt. Ezek részben úgy fogytak el, ahogy a MAL szervezeti módosulásaival három-négy vállalatból végül is egy vállalat lett. Természetesen vannak a MAL Rt-n kívüli tagjai is a HUNGAMOSZ-nak, a vállalatcsoporthoz tartozó, de önálló a KÖBAL Kft, továbbá ezen kívül a Bakonyi Bauxitbánya Kft, a MOTIM Rt és a METALUCON Kft is. - Milyen a kapcsolatuk a többi munkaadói szervezettel, van-e velük együttm ködés? - A HUNGAMOSZ, mint munkaadói szövetség tagja a Gyáriparosok Szövetségének (GYOSZ), s a kormányzati tényez kkel való kommunikáció, bizonyos kérdések megvitatása ezen keresztül történik. A GYOSZ-hoz tartozó más munkaadói szövetségekkel kivel szorosabb, kivel kevésbé szoros kapcsolatunk van. Az iparági sajátosságoknak megfelel en a bányászokkal és a vegyiparosokkal viszonylag szoros a kapcsolat, de a ruhaipari szövetségnél ez már kevésbé mondható el. - A HUNGAMOSZ, mint munkáltatói szövetség értelemszer en els sorban a munkáltatók érdekeit képviseli. Ebben az érdekképviseletben indirekt módon megjelenik-e az alumíniumiparban dolgozó munkavállalók érdekérvényesítése? - Kétféleképpen is. Amikor lobbyzunk a tulajdonosok alumíniumiparáért, akkor tulajdonképpen a m ködési feltételek javítását szeretnénk elérni, s a m ködési feltételek javulása minden alumíniumiparban vagy MAL-nál dolgozó számára el ny. A MALban kialakult érdekeltségi rendszer is olyan, hogyha jól megy a MAL-nak akkor jól megy a dolgozóknak is, és ha a MAL-nak kevésbé, akkor az a dolgozók számára sem el nyös. A másik elem az, hogy a munkaadói szövetség ily módon szervezetten tud kommunikálni a munkavállalók érdekképviseleti szerveivel. Van egy olyan fórum, amely ugyan döntéseket nem hoz, de lehet ség van bizonyos orientációkra, a más-más munkahelyeken dolgozók ugyanazon problémáinak az egységes kezelésére. Az elmúlt







(Kovács Zoltán)

Az Alumíniumipari Múzeum













A múzeum munkatársai (Székesfehérváron a Zombori u.12 szám alatt) szeretettel várnak minden érdekl d t. Jelenleg Drégely László –alumíniumra festett- képei láthatók, a gazdag és különleges k zetgy jtemény, valamint az alumíniumipar története állandó kiállításként. Érdemes egy-egy kirándulást megszínesíteni a múzeumi látnivalókkal! Kedves szobor, Szent Borbála, a bányászok véd szentjének alumíniumszobra fogadja a látogatókat! A programokról a kés bbiekben rendszeresen tájékoztatást adunk. 



4. oldal

FEJLESZTÉSEK

Környezeti teljesítmények a Timföld Ágazatnál




A KDT Környezetvédelmi Felügyel ség még 1999 elején környezetvédelmi m ködési engedélyt adott ki a jelenlegi Timföld Ágazat részére. Az engedély részletesen tartalmazza a környezetvédelmi el írásokat és feladatokat a leveg tisztaság-védelemre, vízgazdálkodásra, hulladékgazdálkodásra, talajvédelemre és zajvédelemre vonatkozóan. Az engedélyben meghatározott feladatok teljesítésére program készült, mely alapján történik a környezeti kárelhárítási és kárrendezési munkák végrehajtása. Az elmúlt id szakban elvégzett f bb feladatok közül néhányról a következ kben számolunk be: A Timföld Ágazat környezetvédelmi tevékenységének középpontjában mindvégig a vörösiszap térség állt. Ezt támasztja alá az is, hogy a környezetvédelmi feladatok teljesítésére felhasznált költségek meghatározó hányada a vörösiszap térséggel kapcsolatos. 1999-2000-ben teljes egészében megvalósult a






































































A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy bár az MS Acces szoftver lehet ségei szinte maximálisan ki lettek használva, az a megnövekedett igényeket sem funkcionálisan sem sebességben nem volt képes kielégíteni. A további fejlesztések ezért SQL szerver - kliens megoldásban készültek. Megkönnyítette az átállást, hogy az id közben elindított JDE vállalatirányítási rendszer is ezt a megoldást használja, így ez nem okozott többlet költségeket. A programnak jelenleg az alábbi moduljai léteznek, m ködnek: • konfiguráló modul, ahol a m ködtetéshez szükséges alapadatok, paraméterek megadása történik. • spektrométer labor modul, amely magába foglalja az öntödei gyártásközi ellen rzést, valamint a termékeink kémiai min sítését. • mechanikai labor modul, melyben a durvahuzal, a teljes huzalüzemi termékskála, valamint a vékonyszalagok végellen rzése, min sítése, bizonylatolása történik. • öntöde modul (beüzemelés alatt), amellyel sikerült elérni, hogy az egyes folyamatok kezelése a felmerülés helyén történjen (adagok, öntödei termékek készletmozgása, gyártási dokumentációk). Terveink, elképzeléseink: • huzalüzemi gyártásközi ellen rzés, huzalüzemi gyártási folyamatok beillesztése. • tárcsaüzemi gyártási folyamatok, tárcsa gyártásközi és végtermék ellen rzés bekapcsolása. • az adatbázisban meglév adatokból OLAP szerveren keresztül egy interaktív lekérdez felület létrehozása, amellyel a felhasználók egyéni igényeik szerinti információkat, valamint grafikusan támogatott statisztikákat nyerhetnek ki. • kölcsönös adatcsere a JDE vállalatirányítási és a QCS (Quality Control System) rendszer között. Összefoglalás: Meggy z désünk, hogy egy hasznos és fontos munkát kezdtünk meg 1997-ben, aminek eredményeit eddig is „élveztük”, de mára már a „vége” is látható. Mivel a JDE vállalatirányítási rendszer az adatok mér eszközökr l történ gy jtését, értékelését, min sítését nem kezeli (nem is ez a feladata), így úgy véljük, hogy az általunk kialakított, folyamatainkra testreszabott rendszernek (QCS) létjogosultsága van. A két rendszer azonos számítástechnikai megoldása (SQL szerver + visual basic + OLAP szerver) eleve kínálja, ill. megkönnyíti az adatbázisok kölcsönös használatát. Ezzel jelent sen csökkenthet els sorban a JDE vállalatirányítási rendszer termelésirányítási moduljába történ kézi adatbevitel mennyisége (részben tehermentesítve a termel területek munkatársait). Bízunk abban, hogy elképzeléseinket, terveinket a vezet ség az eddigiekhez hasonlóan a továbbiakban is támogatja. Az Alumínium Ágazat munkatársainak elképzeléseit a veszprémi BIT-ÁSZ Számítástechnikai Kft. szakemberi „keltették életre”. Köszönet érte mindenkinek, aki a közös munkában részt vett és a m ködtetésben részt vesz. Bacsárdi T. 













vörösiszap kazetták teljes izolálása, a mintegy 3.300 fm hosszú résfal és a hozzátartozó m tárgyak (szivárgók, elvezet árkok, kezel utak, figyel kutak, stb.) építésével. Ez a most már 7.400 fm hosszú résfalrendszer biztosítja, hogy a vörösiszap térségb l ne csak a lúgos szennyez dés kijutását akadályozzuk meg, hanem azt is, hogy a lakott területek irányából áramló talaj- és felszíni vizek a területre bekerüljenek és elszennyez djenek. A környezetvédelmi rendszer biztonságos m ködtetésének fokozása érdekében valósul meg a különböz vízátemel k korszer sítése és automatizálása, valamint a nagyszámú minta gyors vizsgálatára a laboratórium új, korszer m szerekkel való ellátása. A felhagyott vörösiszap kazetták rekultivációja a privatizáció óta nagy er kkel folyik. A 28 ha-os VII-es kazetta rekultivációját befejeztük és a VIII-as kazettán eddig mintegy 12 ha felületet rekultiváltunk. Az elvégzett munkát jól érzékelteti, hogy az elmúlt 2,5 évben mintegy 50 em3 term földet és csaknem 10 em3 érlelt anyagot használtunk fel. A letakart területeken a növényzet intenzív növekedésnek indult. 

































































Végezetül egy telephelyen belüli környezetvédelmi beruházásról számolunk be. Egy régi kötelezettségünknek tettünk eleget azzal, hogy a vasúti mérlegház vonalában egy 180 fm hosszú és 2-2,5 m magas zajvéd falat építettünk a Liszt Ferenc utcai 5 db családi ház zajvédelme érdekében. Ezzel reméljük, hogy megoldódik az érintett lakók panasza és az éjszakai nyugalmuk biztosítva lesz. Horváth Béla 



5. oldal

FEJLESZTÉSEK


A Hidrát raktár felújítása




Új h kezel kemence Inotán Vev ink jelent s része igényli már hosszú évek óta, hogy olyan szalagot gyártsunk részükre, amelyeknek a végállapota h kezeléssel van beállítva. Ez azért fontos számukra, mert az így el állított szalag nyúlási tulajdonságai kedvez bbek, mint a hengerléssel el állítotté. Ezeket az igényeket nem tudtuk teljesíteni megfelel h kezel kemence hiányában. A vev ink megtartása és új vev k megszerzése szükségessé tette, hogy építessünk egy olyan korszer h kezel kemencét, 

A ma hidrát-raktárként használt épület 1951-54 között épült és hosszú ideig egészen 1992-ig bauxit tárolására szolgált. 1996-tól már hidrátraktárként használjuk. Erre azért van szükség, mert a téli id szakokban a termelés és a kiszállítás üteme nem azonos (télen a vev k egy része nem fogad hidrátot. Technológiai szempontból viszont fontos, hogy a termelés és a kivétel egyensúlyát fenntartsuk. A raktár állapota a hosszú évek alatt leromlott, a tet szerkezete korrodálódott a fed palalemezek eltöredeztek, oldalburkolattal nem rendelkezett. Nagyon aktuális volt már a felújítása, ami egyben azt is eredményezi, hogy az ott tárolt hidrát nem fog szennyez dni, illetve nem szennyezi a környezetet. A felújítással megteremtettük 10 ezer tonna hidrát kultúrált tárolásának lehet ségét. A beruházásra mintegy 62 millió Ft-ot fordítottunk. Grélinger Gábor

Szalag el készítése adagoláshoz 

amivel minden el z ekben megfogalmazott vev i igényt ki tudunk elégíteni. A MAL Rt. Igazgató tanácsa az elmúlt év augusztusában jóváhagyta beruházási javaslatunkat egy kamrás kemence létesítésére. A beérkezett ajánlatok közül a Pyrocon Kft. ajánlatát találtuk a legkedvez bbnek, mind ár, mind megbízhatóság szempontjából. Jó referencia volt számunkra, hogy a KÖBAL Kft-nél 7 éve nagyon jó eredménnyel üzemel egy, az általuk átalakított hasonló fólia h kezel kemence. Az új kemence a tervek átadása után 5 hónappal elkészült, és az eddigi próbaüzemi tapasztalatok nagyon kedvez ek. Ezek után biztosak lehetünk abban, hogy a jöv ben eleget tudunk tenni minden vev i kérésnek, amennyiben h kezeléssel el állított, ún. tört keménység (negyed-, fél-, háromnegyed kemény) szalagot kérnek t lünk. A kemence számítógépes irányítási rendszere 50 h kezelési program tárolását teszi lehet vé. Így nagy biztonsággal kiválasztható az adott h kezelési feladatnak legmegfelel bb technológia. A kemence alkal

Lauener szalagönt sor Inotán 

A napokban beérkeztek Inotára az új szalagönt sor gépegységei. Ezek a gépegységek az els jelei az Alumínium Ágazatnál a közeljöv ben induló termékszerkezet váltási és volumennövelési beruházás sorozatnak. Az idén egy új gáztüzelés olvasztókemence meglév olvasztócsarnokba való telepítésével és év végi üzembe helyezésével, valamint egy új tárcsaüzemi villamos alállomás kivitelezésének indításával veszi kezdetét a beruházás. A most megérkezett Lauener szalagönt sor telepítésére a jöv év els felében kerül sor. A használtan vásárolt, de a legújabb m szaki színvonalat képvisel sor két 7 tonnás olvasztókemencét, fémtisztítót, kerámiasz r t, két henger közé önt Lauener önt gépet, repül ollót, csévél t és cséveleszed kocsit tartalmaz. Az önt sorral képesek leszünk ötvözött alumíniumszalag el állítására 2-4 mm vastagságban. Ez a kis vastagság jóval kevesebb továbbfeldolgozási munkát, energiát igényel a jelenleginél. A kezdetben öntend 350 mm-es szalagszélesség egy kés bb beállítandó új hideghengerállvány esetén 500 mm-re növelhet . Szücs Zoltán 





Szalagtekercs betolás a Pyrocon kemencébe mazásával nagy mértékben lerövidül a h kezelési id , és ezáltal jelent s energia megtakarítást érünk el. Most már a keresked inken a sor, hogy felkutassák az új igényeket a h kezeléssel beállított tört keménység szalagra. Kalmár J. 

A szalagönt sor kemencéje 

6. oldal

INNEN-ONNAN 2. Országos Bányász-Kohász-Erdész Találkozó

Düsseldorfi Levél

A tavaly Tapolcán els alkalommal megrendezett találkozót követ en ez évben Tatabánya városban került sor a háromnapos színes, eseménydús, az EU csatlakozás környezetvédelmi feltételeit tárgyaló konferenciával egybekötött, a MAL Rt. által is támogatott rendezvényre. 



A Találkozó keretében megrendezett konferencián Dr. Tolnay Lajos az OMBKE elnöke, a MAL Rt. elnöke „Recikling, rekultiváció a bányászat, kohászat, az erdészet területén” címmel tartott sikeres el adást. A város f utcáján kígyózó felvonuláson, kohász egyenruhában ott voltak a MAL Rt. OMBKE tagjai is.

Szeretném a MAL Rt –foglalkoztatottjait tekintve-legkisebb vállalatát bemutatni és aktuális híreket küldeni Németországból. A MAL Deutschland Aluminium Handelsgesellschaft GmbH 1999 szeptember 1-én alakult Düsseldorfben 105.000 EURO alapt kével, mint a MAL Rt 100 %os leányvállalata. F feladata, hogy közvetlen jelenlétével el segítse és tovább növelje a MAL-csoport által el állított termékek németországi, ausztriai, svájci (és kivételes esetekben a Benelux államokbeli) értékesítését. A Társaság kezdetben kizárólag ügynöki tevékenységet látott el, az eltelt id ben bekövetkezett pénzügyi stabilitás lehet vé tette, hogy cégünk –olyan vev k esetében, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerz d fél Németországban bejegyzett társaság legyen - saját számlázás forgalmat is bonyolítson. Kezdetben els sorban „fémes” üzletek domináltak, 2001 januártól egy új munkatárssal b v lve, a timföldipari termékek értékesítésének a növelése is reménykelt . További feladata a társaságunknak a MAL Rt termel társaságai által tervezett beruházások megalapozása, el készítése, valamint új szállítók felkutatásával a gép és berendezés importjának el segítése. Ezen megbízásunk alapján közrem ködtünk az inotai kohób vítésen, az Albert Man hengerállvány, az Ungerer nyújtvaegyenget és az 500 mm-es öntvehengerl berendezés beszerzésében. Szintén feladatunk a MAL Rt érdekeinek képviselete az adott nyelvterületen, ez els sorban szakmai vásárokon, konferenciákon, rendezvényeken való részvételre és lebonyolításra, el készületi munkákra vonatkozik. A MAL Deutschland GmbH rövid fennállása alatt tevékenységét nyereségesen tudta végezni. Most néhány hír Németországról. Az országot eddig úgy emlegették, mint az Európa Unió „gazdasági motorját”. Úgy t nik ez a motor most megtorpant, naprólnapra újabb gazdasági elemzések jelennek meg, melyek az eddigi el rejelzéseket „lefelé” korrigálják. Így már csak 1,4 %-os gazdasági növekedést jósolnak 2001-re – ami nem teszi lehet vé a munkanélküliség további csökkenését. Pedig a kormány választási gy zelméhez hozzájárult az ígéret, hogy munkalehet ségeket teremtenek. Az infláció is felgyorsult. A kormány (és ezzel együtt a kancellár) azonban továbbra is népszer ; most sikerült megállapodni a tartományi miniszterelnökkel, hogy a volt NDK-t (itteni szóhasználatban „új tartományokat”) 2020-ig támogatják, az ehhez szükséges eszközöket pedig az ún. szolidaritási hozzájárulásból fedezik, mely az adóalap 5,5 %-a és mindenkit l automatikusan levonják. Tisztelettel küldöm üdvözletem Düsseldorfból: 2001. június Márkus István


A LEG régebbi dolgozóink


Kersner István (gépésztechnikus) és Kovács Imre (villamosipari technikus) 1960 július 5.-én léptek be a timföldgyárba. k nem a legöregebb, hanem a LEGH SÉGESEBB munkatársaink. - Véletlen, hogy egy napon léptek munkába és ugyanazon gyárba? - Kersner I.: Egyszerre végeztünk a három éves MTH-ban és természetes volt számunkra, hogy ott keresünk munkát, ahol a gyakorlatainkat is töltöttük. Az els napon jöttünk, amikor jönni lehetett. Én lakatosként 6 Ft-os, Imre kollégám 5.70-es órabérrel kezdett, mint villanyszerel . - Manapság ritka a h ség. Az emberek a jobb boldogulás érdekében gyakran cserélgetik a munkahelyeiket. Önök, úgy t nik nyugdíjig kitartanak. Mi az ok? - Kovács I.: Kezdett l fogva megtaláltam itt a számításomat, nagyon jó légkör volt, szerettem a munkatársaim, a munkám, bejárni a gyárba. - Ez már a múlt? - Kovács I.: Ma is így van nálunk. A hosszú együtt töltött évek alatt jól összekovácsolódott a csapat. -Kersner I.: Nálunk másként van, itt nagyobb a mozgás. Már nem találom a hajdani családias légkört. Nincsenek dinasztiák, a fiatalok már 







nem igénylik, hogy a m vezet nevelje ket. Amit talán ma már nehéz elképzelni: a timföldgyár nem csak a munkahelyet jelentette nekünk. Mondhatom, az életünk volt. A környez településeken is a 6 órás dudaszóra keltek! - Kovács I.: Mellesleg egy dudaszó 200 Ft-ba került a g zfelhasználás miatt. Rövidesen abba is hagyták … takarékossági okból. Hiányzott mindenkinek. - Ön szerint mi az, amit egy most belép dolgozó szinte el sem hinne Önnek? - Kovács I.: Az alumínium - kohót, ami itt állt valaha, már nehéz ide képzelni! Egyébként a bontási munkákban mi is részt vettünk. Éjjelnappal itt voltunk. - Sok minden megváltozott a 44 év alatt, technológia, min ség; a tudás és tapasztalat is n tt. Mire emlékszik, mint egy szép siker vagy jól megoldott feladat? - Kersner I.: Sokat tanultunk, mi is változtunk az évek alatt. Legnagyobb, legszebb feladatunk a „h skorban” volt, amikor az új timföldgyár épült a 70-es évek elején. Akkor a legapróbb részletéig megismertem a gyárat, magunkénak éreztük minden darabját. Az évek alatt számtalan újításom született, ezekre is jó emlékezni. - Kovács I.: Ha a készenléti ügyeletr l behívtak telefonon és megtaláltam, megjavítottam a hibát, a termelés mehetett rendben tovább; az jó érzéssel töltött el! Sok ilyen volt az évek alatt. -A nyugdíjas évekre mit terveznek? - Kertészkedem a sz l ben, Somlón. - Én is sz lészkedni fogok és az ajkai férfikórust is tovább er sítem. - Nagyon jó egészséget és szép éveket kívánok a kollégáim nevében is! Köszönettel: NGné 














7. oldal

A MAL SPORT NAP Inota, Tapolca és Ajka után már a 4. alkalommal került megrendezésre június 1-én a MAL sportnap.

A rendezvény szervez je és egyben a házigazda a KÖBAL Kft. volt. Sportolásra nyílt lehet ség kispályás labdarúgásban, kosárlabdában, asztaliteniszben, mókás csapat-váltóversenyben, teniszben és akár strandröplabdában is.





Sportnapról: Képekben a résztvev k nyilatkozataival Dr. Tolnay Lajos - a MAL Rt. elnöke: - Elnök úr! A MAL Rt. csapata 4 meccset játszott a kispályás labdarúgásban. Milyen eredménnyel? - Mi mindig gy zünk, mert mindegyik csapat hozzánk tartozik! - Melyik volt a legizgalmasabb meccs? - Amikor a saját gólunkkal gy ztük le magunkat, ugyanis A gy ztesekre váró díjak egy öngóllal kaptunk ki a Timföldt l. Egyébként is mérk zésr l-mérk zésre egyre kevesebb góllal kaptunk ki, ami bizalomra és optimizmusra ad okot. Az külön örvendetes, hogy a labdarúgáson túl – amire gyakrabban van lehet ség - új sportágak is el térbe kerültek. A kosárlabdában eredményesen is szerepeltünk, nagyon közel voltunk a dönt be jutáshoz. - Sillinger Nándor – vezérigazgató: - Milyen sportágban indult? - Ping-pongban. - Hasznos volt? - Igen, tanultam bel le. Megtanultam veszíteni. 



















- Barátság, csapatépítés, egészség, ez mind együtt az a hozam amit a mai nap ad. Erre szükség van. Hajnal János – ALUFÉM divízió igazgató: - Ajkai vagy Inotai színeket képviseltek a sportnapon? Dr. Sillinger Nándor: Labdaszelídítés - Mi egyértelm en MAL színeket képviselünk teljes egészében. - Másodszor veszel részt ezen a MAL rendezvényen. Milyennek tartod? - Egyszer en kiváló. Kell az ilyen. Összekovácsolja a társaságot ugyan úgy, mint a tréningek. A személyes kapcsolatokat oldott formában ilyen alkalmakkor lehet tovább er síteni. 





Diczig József – mérnök (1999-ben Nagyváradról került Ajkára): - Milyennek találtad az új munkahelyedet, a MAL vállalatcsoportot? - Egy nagyon fejl d képes, összetartó csapat a Hidrát divízió, a Timföld Ágazat és a MAL egyaránt, ezért egyre jobban érzem magam. A mai nap nem csak kellemes kikapcsolódás, de nekem különösen jó lehet ség a kapcsolatok építésére is. 







Bereczki László – KÖBAL vezérigazgató: - Mi az izgalmasabb a sportnap, vagy az IMPAC projekt. - Természetesen a sportnap, mert nincs itt az IMPAC.

A n k a kosárlabdában is sikeresek 

Sárosiné Sinai Júlianna – KÖBAL gazdasági igazgató: - Az el bb a f nököddel vívtál nagy csatát. Sikerült gy znöd? 





Természetesen. - A munkahelyen is megpróbálsz gy zelmet aratni felette? - Ott nem sikerül megvalósítani azokat, amikkel le tudnám gy zni. 

Sok résztvev t megmozgattak a tréfás-mókás csapatjátékok 

Kovacsics Árpád – Bauxit Kft.: - Milyennek ítéled meg a 4. MAL sportnapot? - Kellemes az id , gratulálok a szervez knek. A helyszín nagyon jó. Nem jött be a KÖBAL-nak az a fegyvere, hogy hajnalban kellett kelnünk, mert a fociban legy ztük ket. Összesítésben küzdünk az örökös második helyért. Profi a szervezés, csinosak a lányok. 









Gál János – divízió igazgató, Inota: - Mi a legjobb - a sörön kívül – a MAL sportnapban? - Az, hogy Inota mindent megnyer. - Mit hiányolsz a mai nap során? - Még több kék cédulát, amire a sört adják. Mennyi ilyet lehettet volna a KÖBAL-ban nyomtatni. Dr. Viszoki Gábor – MAL Rt. vezérigazgató-helyettes: - Egy ilyen sportnap megrendezése nem kis költségbe kerül. Megéri-e ez a befektetés?

Pekkarek Éva KÖBAL –Kft.: - Kora reggel még az IMPAC projekt megbeszélés el készítése mozgatta. Most mit sportolt? - Kosárlabdáztam, és nagyon örülök hogy nyertünk, els k lettünk. El ször veszek részt a rendezvényen, ami nagyon jó. Mindenképp rizni kell ezt a hagyományt. Lehetne s r bben, akár évente kétszer is megtartani. 











Molnár István – KÖBAL Kft.: - A szervezésben „oroszlán részt” vállaltál. Nehéz volt összehozni? - Mindenképp meg akartunk felelni az elvárásoknak, körültekint en választottuk ki a helyszínt. Biztosítani akartuk, hogy a résztvev k igényei szerinti sportágakra legyen lehet ség azaz: labdarúgásra, kosárlabdára, asztaliteniszre, teniszre, strandröplabdára, továbbá tréfásmókás csapatjátékokra. 





Az összetett csapatverseny – KÖBALKUPA végeredménye: 1. KÖBAL 2. Inota 3. Tapolca 4. MAL-Székesfehérvár 5. Ajka Folytatás – és reváns lehet ség sszel, a MALkövetkezik Székesfehérvár szervezésében! 



Dr. Viszoki Gábor dilemmája: Vajon gól lesz, vagy sem?

Elnöki köszönet a rendez knek 

8. oldal

INNEN - ONNAN 

NEKROLÓG

Az Életút Els Országos Nyugdíjpénztárról

2001. május 7-én délután a Farkasréti temet ben több százan kísértük utolsó útjára Golyán Géza okl. épít mérnököt, a hajdani ALUTERV kiváló tervez jét, sok éven át volt építészeti irodavezet jét. Bár sosem volt MAL dolgozó, 32 éven át szolgálta a magyar alumíniumipart. Valamennyi volt Hungalu vállalatnál, de már a MAL csoporton belül is letette névjegyét. Ipari épületeket, szociális létesítményeket, gépalapokat álmodott meg a rajztáblán, majd a számítógépen. Szakmai- és magánéletében egyaránt igazi “közösségi” ember volt, kit n kapcsolatteremt képességével mindig a megoldást kereste. Az ALUTERV egyik közkedvelt kulcsembere volt vidámságával, kiegyensúlyozottságával. Életeleme volt a mozgás, a foci, a tenisz. A pályán érte utol a halál, mindössze 59 évesen. Az ALUTERV-FKI felszámolását követ en az els aluterves találkozót így Neki sikerült megszerveznie…. 

A MAL cégcsoport 1997. óta vállal szerepet munkavállalói nyugdíj el -takarékosságában. A jövedelemjuttatásnak ez a formája rendkívül hatékony, hiszen a hatályos törvények értelmében gyakorlatilag adómentesnek min sül. Partnerpénztárunk, az Életút Els Országos Nyugdíjpénztár – melynek a MAL Rt-t l 1788 f tagja az önkéntes és 199 f tagja a magán tagozatnak - a közelmúltban indította internetes számlainformációs rendszerét. A fejlesztés kapcsán kerestük Barzsó Pál urat, a pénztár ügyvezet jét. - Milyen eredményekr l tud beszámolni a pénztárban tagsággal rendelkez munkavállalói körünknek? - Remélhet leg elégedettséggel nyugtázzák munkavállalóik, hogy pénztárunk következetesen halad az 1994-es megalakulásakor kit zött célok megvalósítása útján, nevezetesen hogy a munkavállalók érdekeit leginkább kiszolgáló pénztártagsági lehet séget biztosítson. Ennek f kritériuma a munkáltatói kontroll, az alacsony m ködési költséghányad, a gyors és ügyfélközpontú szolgáltatás és nem utolsó sorban az eredményes befektetési hatékonyság. - Hogyan sikerült ezen szempontokat teljesíteni? - Véleményem szerint összességében jól. A munkáltatói kontrollt bizonyítja, hogy pl. a MAL csoporthoz tartozó társaságokból 4 f is delegálva van a pénztár vezet testületeibe. Dr. Tolnay Lajos úr a nyugdíjpénztárunk Ellen rz Bizottságának elnöke, dr. Viszoki Gábor úr a tagja, míg az Igazgatótanácsunknak Dr. Baksa György és Molnár István urak tagjai. A költséghatékonyság tekintetében bátran mondhatom, hogy az egyik legkisebb költséghányaddal rendelkez pénztár vagyunk. A tagdíjbefizetések 94-98%-át írjuk jóvá a tagok egyéni számláin. A szolgáltatási színvonal tekintetében internetes számlainformációs szolgáltatásunk kiemelked eredménynek mondható, gyakorlatilag naprakész információkat nyerhet bármely pénztártagunk a nyilvántartott adatairól, az egyéni megtakarítását képez pénzügyi tételekr l. A befektetési eredményeinkkel is a pénztárak élmez nyébe tartozunk. - Mit jelentenek ezek az eredmények tényleges számadatokban? - Pénztárunk közel 26 ezer magánszemélynek kezeli a nyugdíj el -takarékosságát. Ügyfélkörünk vagyona meghaladja az 5 milliárd Ft-ot, amellyel a legnagyobb független pénztárnak számítunk. A függetlenség fontos kritérium, hiszen ennek köszönhet , hogy a tevékenységünket kizárólag a tagjaink érdekeinek kell alávetnünk, nincs tulajdonosi, befektet i érdek, illetve jövedelemelvárás. Úgy ítéljük meg, hogy egy nyugdíjpénztári megtakarításnak befektetési biztonságra kell törekednie. Ennek az elvnek megfelel en alakítottuk ki befektetési stratégiánkat és választottuk meg vagyonkezel i partnereinket. Az 1999. évben elért 18,1%-os hozam után a 2000. évben 8,7%-os (önkéntes tagozat) illetve 9,3%-os (magán tagozat) hozamot értünk el, ami összehasonlítva más pénztárak hozamaival a pénztárak élmez nyébe tartozik. Befektetési irányelveink egyébként minden érdekl d számára hozzáférhet k honlapjainkon a www.eletut.hu vagy a www.netpenztar.hu címen. - A pénztárak között láthatóan komoly verseny folyik az ügyfelekért. Mik a tanácsai a tagok részére a pénztárválasztás tekintetében? - Az eredmények igazolják, hogy az ún. független pénztárak szolgálják leginkább a tagok érdekeit. Ezek esetében a tulajdonosi érdek közvetlenül a tagok érdekeinek érvényesülését jelenti, nincs irányított vagyonkezel i háttérfügg ség, s nem utolsó sorban nincs alapítói haszonérdekeltség. Az egyetlen mérce a hatékony pénztártevékenység. A pénztárválasztáskor célszer az ígéretek helyett a tényeket mérlegelni: a díjstruktúra piacképességét, kiszámíthatóságát, a pénztár befektetési politikájának megbízhatóságát és következetességét, a nyilvántartási háttér pontosságát, az információs készséget, valamint az ügyfélorientált szolgáltatási színvonalat. - Ön személy szerint hogyan látja a pénztárszféra jöv jét? A nyugdíj el -takarékosság szerepe és fontossága a világon mindenütt egyre inkább felértékel dik. A népesség öregedése, az aktív népesség inaktív népességhez viszonyított arányának romlása komoly problémát jelent a hagyományos nyugdíjrendszerek számára. A nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtéséhez a döntést id ben kell meghozni, s erre a nyugdíjpénztár megtakarítási forma a legel nyösebb. Ezt az állam is elismeri, hiszen olyan el nyöket biztosít, amivel nagyban hozzájárul a nyugdíj el -takarékosság népszer ségéhez. Ma Magyarországon közel 1,5 millió f nek van önkéntes, és közel 2,3 millió f nek magánpénztári számlája. (M.I) 



















































Hajnal J.



VÁREXPO 2001.





























A várpalotai kisrégió vállalkozói, gazdasági társaságai mellett osztrák, román, olasz és szlovén kiállítók is bemutatkoztak a június 7én VI. alkalommal megnyílt VÁREXPO-n. A VÁREXPÓ neve összeforrt a térség nagyobb társaságaival, köztük a MAL Rt-ével is. Évente megmutatjuk a társaságunk életében végbemen változásokat, és a fejlesztéseink hatására megújuló termékeinket. Ez évben már a Timföld Ágazat termékeit is bemutattuk. Az ország számos pontjáról, kilencvenhárom kiállító, jelent s részük visszatér vendégként, érkezett. A Veszprém Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke vásárdíjakat adott át. Társaságunk a két évvel ezel tti kiállításon részesült ilyen elismerésben. (K R.) 































A Mal Rt. kiállítási pavilonja

Régi id kb l: 







A min ségbiztosítás kezdete… Nem csak segédmunkásokból volt kevés, hanem a munkát irányítókból is. Így lett Tóni bácsiból, az aranyos, öreg, német származású k m vesb l egyik napról a másikra m vezet . Arra ügyeljen – oktatta a f mérnök -, hogy minden munkát, még a legapróbbakat is, le kell írni a munkalapra. Tóni bácsi szót fogadott. A legels munkalapot pontosan, gondosan kitöltötte így: „egy darab lukvésés, falba bele … kicsivel odébb még egy … na még egy … na még egy…” és így tovább, kereken négyszázszor.









• • • •

A következ számban: DEVOX katalitikus éget kemence Salakfeldolgozás az ALU-FÉM-ben 2001. évi Bérmegállapodás II. lépcs je Levél Csíkszeredáról 







A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót:


Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka I. évfolyam 4. szám