Európai uniós pályázati támogatások rendszere Magyarországon, különös tekintettel az elektronikus pénzügyi folyamatokra

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

Európai uniós pályázati támogatások rendszere Magyarországon, különös tekintettel az elektronikus pénzügyi folyamatokra

Belső konzulens: Dr. Szatmári Ferenc

Balázs Eszter Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

Külső konzulens: Szalma Viktória

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

NYILATKOZAT

a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Balázs Eszter Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szak, számvitel szakirány Neptun kód: JVPWK9

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2013.

A szakdolgozat pontos címe: Európai uniós pályázati támogatások rendszere Magyarországon, különös tekintettel az elektronikus pénzügyi folyamatokra

Belső

konzulens neve: Dr. Szatmári Ferenc

Külső

konzulens neve: Szalma Viktória

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: Európai Unió, pályázat, támogatás, elektronikus, EMIR, ÚSZT, ÚMFT

Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni! Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúzn;!) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.

Y..??:.f.!!:.:.. ......... .

. .. ;;!.QJ.2.;,?!?:..... hallgató aláírása

Dátum: 2013. január 03.

A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. ~

...

............ /;: :~í~~,.2~,:3."..;.::~ ......1,'0~/'\/1 .':. :-J••••••••• /.")'

Dátum: 2013. január 03.

,-[,;:.,.;C''':!Cii({C'''{'<:,:',,''':._ '.: 1"\\ )~í

\ (-(, l., { } .' ~~j'

\ b,k' ~;,l:\~~~~';:~;\~~'~;;!' BGF Gazdálkodási Kar

zalaeg~iSzegl

könyvtári mun'katárs

H-8900 Zalaegerszeg. Gasparich M. u.iS/A. I Telelon, (+36-92) 509·900 Fax, (+36-92) 509-930 I www.pszlz.bgl.hu/gkz

NYILATKOZAT

Alulírott Balázs Eszter büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Budapest, 2012. december 20.

_____Balázs Eszter sk._____ hallgató aláírása

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 6 1.1. Európai uniós fejlesztési programok...................................................................... 6 2. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATI FORRÁSOK ÉS RENDSZEREK BEMUTATÁSA .................... 9 2.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv .......................................................................... 9 2.1.1. Stratégia célok ........................................................................................................ 9 2.1.2 A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások ....................................... 11 2.2. Új Széchenyi Terv .................................................................................................. 14 2.2.1. Stratégia ............................................................................................................. 14 2.2.2. Kitörési pontok ...................................................................................................... 15 3. ÚMFT, ÚSZT PÁLYÁZATKEZELÉS (JOGSZABÁLYI, ELJÁRÁSRENDI KÖRNYEZET) .. 19 3.1. Az intézményrendszer ........................................................................................... 19 3.1.1. Felelős intézményi szereplők, feladataik .............................................................. 19 3.1.2. Eljárásrendek ........................................................................................................ 24 3.2. Pályázatkezelési folyamatok – elektronikus pályáztatás .................................... 30 3.2.1. Döntés-előkészítés, kiválasztási folyamatok ......................................................... 31 3.2.2. Szerződéskötés ...................................................................................................... 35 3.2.3. Finanszírozás ........................................................................................................ 36 3.2.4. Nyomon követés .................................................................................................... 38 4. PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ........................................................................................... 41 4.1. Online számlakitöltő alkalmazás .......................................................................... 41 4.2. Elszámolások és előlegek kezelése, típusaik ........................................................ 41 4.2.1. Elszámolások ........................................................................................................ 42 4.2.2. Előlegigény rögzítése ............................................................................................ 42 4.2.3. Előleg elszámolása ............................................................................................... 43 4.3. Forráslehívás, Utalványozás ................................................................................. 44 4.3.1. Forráslehívás ........................................................................................................ 44 4.3.2. Átutalási megbízás ................................................................................................ 45 4.4. Kifizetés................................................................................................................... 46 4.4.1. Bankszámlaforgalom ............................................................................................ 46 4.4.2. Kimenő átutalási megbízás ................................................................................... 47 4.5. Közösségi Hozzájárulás Rendezése a Költségvetés és az Igazoló Hatóság között

........................................................................................................................ 47 4

4.6. Követeléskezelés ..................................................................................................... 49 4.7. Elszámolás az Európai Bizottsággal..................................................................... 51 4.7.1. Költségnyilatkozat ................................................................................................. 51 4.7.2. Átutalás igénylés ................................................................................................... 52 4.7.3. Költségigazoló nyilatkozat .................................................................................... 52 5. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................ 54 6. IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................... 56 7. ÁBRÁK, KÉPEK GYŰJTEMÉNYE .................................................................................. 58 8. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................ 71

5

1. BEVEZETÉS Az

Európai

Unió

kiemelten

fontos

szerepet

játszik

Magyarország

gazdaságpolitikájában. A csatlakozás óta a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő programok az EU-hoz való felzárkózást célozzák meg, ezek részben hazai, részben uniós forrásból kerülnek finanszírozásra. A gazdasági válságból való kilábalásban a támogatási lehetőségek kihasználása létfontosságú, mert olykor beruházásokra, munkahelyteremtésre saját forrásból nincs lehetőség. A témában személyesen is érintett vagyok, egyfelől, mint leendő közgazdász, másfelől Magyarország gazdaságilag egyik legelmaradottabb kistérségéből származom, az Ormánságból, ahol a legmagasabb az országban a munkanélküliségi ráta és a képzetlen munkaerő aránya. Az térség egyetlen fejlődési lehetősége a pályázati forrás, hiszen az új beruházások a rossz infrastruktúra és fizetőképes kereslet hiánya miatt elkerülik a térséget. Nyári szakmai gyakorlatom során Sellye város önkormányzatán dolgoztam, amely az Ormánság központja, így betekintést nyerhettem a kistérség pénzügyi és más problémáiba. Fél éves szakmai gyakorlatomat a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nél töltöttem, amely Magyarország első számú közreműködő szervezete, hazai és európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatban nyújt szolgáltatásokat. Szakdolgozatom elkészítésekor a téma még feldolgozatlan ebből az aspektusból, ezért saját kutatásokat és vizsgálatokat készítettem a rendelkezésre álló belső szabályzatokból, kézikönyvekből és az ide vonatkozó jogszabályokból, egyúttal magam is részt vettem a pályázatkezelési folyamatokban. A mindennapi munka során a terminológiákat rövidítve használjuk, ezek a törzsszövegben is így jelennek meg - első használatukkor kifejtem a jelentésüket -, de a 8. Rövidítések jegyzéke pontban összegyűjtve is szerepelnek. 1.1. Európai uniós fejlesztési programok Az Európai Unió már a csatlakozás előtt is támogatta Magyarországot azért, hogy minél előbb taggá válhasson. Eleinte a PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique / segély Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításához) programon keresztül segítette a politikai demokrácia megszilárdítását és a piaci átalakulás elősegítését. A Phare 1995-től inkább a privatizációra,

6

környezetvédelemre és beruházási támogatásokra helyezte a hangsúlyt. 1998-tól a cél módosult:

a

támogatott

országokban

a

csatlakozáshoz

szükséges

feltételek

megteremtése, 2000-től kezdődően viszont már a szociális és gazdasági kohézióra összpontosított. A Phare-programok hét fő típusra oszthatók, amelyek a következők: 

Intézményfejlesztési programok



Beruházási programok



Gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok



Nemzetközi (multi-beneficiary) programok



ACCESS-program



A határ menti együttműködés programja



Közösségi Programok

2006-ban befejeződtek a Phare előcsatlakozási alapból finanszírozott programok, eddig az időpontig összesen közel 1,5 milliárd euró értékben írtak alá szerződést. Az uniós csatlakozást követően 2004 és 2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében érkeztek a források Magyarországra. Az NFT hosszú távú célkitűzése a lakosság életminőségének növelése a jövedelmi viszonyok javításán keresztül, illetve a kultúra, az egészség, az oktatás és a szociális védelem hozzáférhetőségének és színvonalának javítása. Az átfogó feladat Magyarország és a többi tagállam közötti fejlettségbeli különbség mérséklése. A támogatási célokat a Nemzeti fejlesztési terv és a hozzá kapcsolódó operatív programok1 határozzák meg: 

Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP)



Gazdasági versenyképesség Operatív Program (GOP)



Humán erőforrások fejlesztése Operatív Program (HEFOP)



Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Program (KEOP)



Regionális fejlesztés Operatív Program (ROP)

A 2007-2013-as időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terven és az Új Széchenyi Terven keresztül lehet pályázni a forrásokra. Az ÚMFT fő célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós fejlődés feltételeinek megalapozása. 22,4 milliárd eurós támogatásban részesülünk ezen időszak alatt azért, hogy hazánk felzárkózzon a 1

„operatív program: a tagállam által benyújtott és a Bizottság által elfogadott dokumentum, amely összefüggő prioritások alkalmazásával fejlesztési stratégiát határoz meg” az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerint

7

fejlett országokhoz. Ennek érdekében a program hat területet támogat kiemelten: gazdaság, közlekedés, társadalmi megújulás, környezet és energetika, területfejlesztés, államreform feladatai. A vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8 000 milliárd forintot kapunk, amelynek segítségével fejleszthetjük meglévő adottságainkat és megszüntethetjük a fejlődést korlátozó tényezőket. Az ÚMFT keretén belül 15 operatív programot fogadott el az Európai Bizottság: 

Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP)



Közlekedés Operatív Program (KÖZOP)



Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)



Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)



Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)



Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP)



Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP)



Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP)



Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP)



Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP)



Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP)



Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP)



Végrehajtás Operatív Program (VOP)



Államreform Operatív Program (ÁROP)



Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)

Az Új Széchényi Terv célja a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés, 2011-13 között erre 2 000 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Az akciótervekben található kiemelt projektek és pályázatok igazodnak az ÚSZT hét kitörési pontjához, amelyek a következők: 

egészségipar,



zöldgazdaság-fejlesztés,



otthonteremtés,



vállalkozásfejlesztés,



közlekedésfejlesztés,



tudomány-innováció,



foglalkoztatás. 8

2. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATI FORRÁSOK ÉS RENDSZEREK BEMUTATÁSA 2.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2.1.1. Stratégia célok Magyarország fejlődése 2007. január 1-jén fordulóponthoz érkezett. Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából 22,4 milliárd euró lehívására nyílt lehetőség. A rendszerváltás óta összegyűjtött tapasztalatok alapján a sikeres fejlődési irányok továbbfejlesztésre és az előrelépést akadályozó gondok leküzdésére használhattuk a fenti összeget. Ennek eredményeképp a tervek szerint megközelíthetjük, illetve elérhetjük az Unió átlagos fejlettségi szintjét. A stratégia a foglalkoztatottság növelésére és a növekedés feltételeinek megteremtésére irányul az Európai Unió lisszaboni céljaival összhangban, amelyhez az állami szféra működését lényegesen befolyásoló kormányzati lépésekre volt szükség. Végső cél, hogy az ÚMFT hatására hosszú távon és tartósan 120 000 fővel növekedjen a versenyszférában a fogalakoztatás és a megtermelt összjövedelem 10%-kal magasabb legyen. A stratégia és a lisszaboni célok közötti összhang Az Európai Tanács 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni ülésén született meg az a cél, hogy Európa gazdaságát 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává teszik, amely a munkahelyek számának növelésén és a gazdasági növekedésen keresztül valósulna meg. A félidős értékelésen 2005-ben azonban a kiábrándító eredmények hatására megújításra és a hangsúlyok áthelyezésére volt szükség. Az ÚMFT is fő kihívásnak tekintette a foglalkoztatást és a növekedés elősegítését, ezért a programok tervezése során a rendelet mellékletében található költségkategóriák célértéke a 60%-os szintet kellett, hogy megközelítse. 2006-ban elkészült a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram, amelyben a nemzeti lisszaboni célkitűzéseknek való megfelelést figyelembe vevő intézkedésekkel együtt az uniós ráfordítások aránya meghaladta a 70%-ot. Ezzel Magyarország – az Európai Tanács döntésével összhangban - a rendeletben előírt szintet meghaladva uniós forrásai meghatározó részét fordítja a nemzeti lisszaboni célok megvalósítására.

9

A foglalkozás bővítése A foglalkoztatás szintjének növelésével egyre több embert lehet bevonni a munkaerőpiacra. Ez elengedhetetlenül fontos a gazdaság növekedéséhez és a társadalmi különbségek mérsékléséhez, amelyek együttesen a társadalmi kohézió létrejöttét segítik. A stratégia foglalkozásorientált, mert: 

az államháztartás egyensúlyának megteremtésében segít - a befolyó adók és járulékok az államháztartás bevételeit növelik, csökkenti viszont a kevesebb kifizetendő szociális támogatás



a társadalom különböző egységei (család, közösségek, települések, térségek) között a munka illetve munkához tartozó társadalmi megbecsülés kiemelten fontos szerepet játszik

A foglalkoztatás bővítéséhez olyan stratégiára van szükség, amely a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát is egyaránt befolyásolja, és kiterjed a foglalkoztatási környezet alakítására is. A munkaerő minősége kiemelten fontos a gazdaság igényeinek kielégítéséhez. Fontos továbbá az is, hogy a munkaképes korú népesség minél nagyobb hányadát vonják be a munkaerőpiacra, és ők maradjanak is ott, idomulva a gazdasági és társadalmi változásokhoz. A keresleti oldal fejlesztésének érdekében minőségi és mennyiségi javulás kívánatos, azért, hogy minél több olyan embernek legyen bejelentett munkája, aki képes dolgozni. A gazdasági környezet és a támogatási rendszer olyan átalakítása szükséges, amely a vállalkozásokat ösztöni az új munkahelyek létrehozására, az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási lehetőségeit kiterjeszti, valamint növeli a munkaerő keresletet a hátrányos helyzetű térségekben. A kereslet–kínálat összehangolásához a leglényegesebb, hogy az oktatásnak és képzésnek idomulnia kell a gazdasági, társadalmi igényekhez. A munkaerő mobilitás ösztönzése és az elérhetőséget segítő közlekedési lehetőségek javítása is kiemelten fontos feladat. A tartós növekedés Az Új Magyarország Fejlesztési Terv növekedésorientált is, mert: 

a társadalompolitikai célokat és az európai uniós kohéziós célokat csak akkor lehet teljesíteni, ha az elmaradott régiók és az ország gazdasági növekedésének üteme meghaladja a közösségi átlagot

10



az EU tagjaként Magyarország hozzájárul a régió világgazdaságban elfoglalt pozíciójának javításához



a makrogazdasági stabilitás hosszú távon történő fenntartása csak tartós növekedés révén teremthető meg



a hátrányosabb helyzetű régiók nagyobb arányú fejlődése elősegíti a területi különbségek csökkentését

A legfontosabb cél, hogy a gyors gazdasági növekedés az új, magasabb hozzáadott értéket megtestesítő szolgáltatások és termékek bővítésének ösztönzésével valósuljon meg, valamint a tartósság érdekében a fenntarthatóságot és a szociális gazdaságot is megerősítő kezdeményezések fejlesztésével történjen. A nagyobb értékteremetéshez a versenyképesség fejlesztése is létfontosságú, amely az innováció és kutatás-fejlesztés eredményeinek megfelelő felhasználásán keresztül valósul meg. 2.1.2 A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások Az átfogó és specifikus célok megvalósítására az alábbi prioritások alapján készülnek teljes körű, operatív programokban megtestesülő beavatkozások: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform A prioritásokat a közösségi stratégia szem előtt tartásával valamint a lisszaboni célok célkitűzéseivel összhangban határozták meg, kiemelt figyelmet fordítva az Európai Tanács 2006. március 23-24-i ülésén megfogalmazott prioritásokra, amelyek a tudás és innováció fejlesztését szolgáló befektetéseket, a kis-és középvállalkozások fejlesztését, a foglalkoztatás arányának növelését és egy új energiapolitika létrehozását tűzték ki célul.

11

Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztésben megvalósuló stratégia a tartós növekedés három specifikus célját (versenyképesség fejlesztése, gazdaság bázisának szélesítése, üzleti környezet fejlesztése) egyformán szolgálja, és egyben hozzájárul a foglakoztatás bővítésének céljaihoz. A stratégia megvalósítását a következő beavatkozási csoportok szolgálják: 

az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése



vállalkozások (kiemelten kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése



az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

A prioritásban foglalt stratégia megvalósítása elsősorban a GOP keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásával történik. Ugyanakkor több operatív program is hozzájárul, így a TÁMOP és a regionális operatív programok (ROP), amelyek a területfejlesztésben játszanak szerepet. Közlekedésfejlesztés A közlekedési fejlesztés legfőbb célja az elérhetőség javítása a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Az infrastruktúra fejlesztése a gazdaság növekedése szempontjából is fontos tényező, főleg a fejletlenebb régiókban, mert ösztönzi a multinacionális tőke telephelyválasztását, ami a munkahelyteremtéssel párosul. A megvalósítás folyamatában is munkahelyek jönnek létre a hátrányos helyzetű régiókban élő és képzetlen munkaerő számára. A stratégia megvalósítását a következő beavatkozási csoportok szolgálják: 

az ország nemzetközi elérhetőségének javítása



a térségi elérhetőség javítása



a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése



közlekedési

módok

összekapcsolása,

gazdasági

központok

intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A prioritásban foglalt stratégia megvalósítása a KÖZOP keretében a Kohéziós Alapból ERFA-kiegészítéssel finanszírozva történik. A stratégia megvalósításához ugyanakkor a régiók operatív programjai is hozzájárulnak.

12

Társadalmi megújulás A társadalom megújulásának kulcsa az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája meghatározó tényezője a fenntartható fejlődésnek, a foglalkozás bővítésének és a tartós növekedés elérésének. A regionális adottságok és igények mellett a következő tényezők is meghatározóak: 

a foglalkoztathatóság javítása



az alkalmazkodóképesség javítása



minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek



a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése



az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel



a humán infrastruktúra fejlesztése

A prioritásban foglalt stratégia megvalósítása a TÁMOP az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozásával, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban az ERFA finanszírozásával történik. A két program szorosan kapcsolódik egymáshoz, egymásra épülnek, ezért csak összehangolt munkával történhet a megvalósítás. Környezeti és energetikai fejlesztés A fejlesztések a fenntarthatóság céljaira irányulnak, a tartós növekedéshez hozzájárulva. A környezetvédelem és növekedés közötti együttműködés és a hagyományos energiaforrások kevésbé intenzív felhasználása révén kell Európát a munka szempontjából vonzóbbá tenni. Az ÚMFT döntően a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, de ezen túlmenően a megelőző környezetvédelmi megoldások is egyre fontosabbak. A prioritásban foglalt stratégia a KEOP keretében valósul meg, a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból finanszírozva történik, de a GOP és a regionális operatív programok is hozzájárulnak a megvalósításhoz.

13

Területfejlesztés A versenyképesség növelése érdekében kiemelten fontos a helyi lehetőségek, adottságok kihasználása. A foglalkoztatottak számának növelése és az inaktivitás csökkentése

erősíti

a

szociális-gazdasági

kohéziót,

ezzel

hozzájárul

a

konvergenciaprogram megvalósításához. A kiegyensúlyozott területi fejlődést a regionális központok megerősítése, az emberi erőforrások fejlesztése, a vidékfejlesztés, az elmaradott térségek felzárkóztatása valamint a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fejlesztése szolgálja. A

prioritásban

foglalt

stratégia

megvalósítása

az

ERFA

finanszírozású

konvergencia-régiók operatív programjai illetve az ugyancsak ERFA finanszírozású „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésű operatív programokkal történik. Államreform Mind az ÁROP és EKOP egyaránt kiterjed a konvergencia célkitűzésű régiókra, valamint a közép-magyarországi régióra (KMR). A közigazgatás szabályozási és igazgatási funkciói Budapesten, vagyis a közép-magyarországi régióban vannak, a megvalósítás azonban regionális. Ez a prioritás a közigazgatás és az állam működésének megújítását célozza meg, úgy hogy jobb minőségű és hozzáférhetőbb szolgáltatásokat tudjon nyújtani az állampolgárok és a vállalkozások számára. A prioritásban foglalt stratégia megvalósítása az ÁROP keretében ESZA finanszírozással illetve EKOP keretében ERFA finanszírozással történik. 2.2. Új Széchenyi Terv 2.2.1. Stratégia Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll. Cél hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre. Új, vagyis a keresletkínálat mozgásából adódó szükségleten túlmutató növekedésre van szükség. Adózó, azaz nem a kormány által fenntartott, időszakos munkahelyekre és a segély-munkasegély körben mozgó munkavállalókra van szükség. A mennyiségi változás azért is

14

fontos, mert (az ÚSZT tervezésekor) 2,5 millió dolgozó nem tudja fenntartani a közszolgáltatásokat, a nyugdíjrendszert és a szociális ellátásokat 10 millió ember számára. A foglalkoztatási programok nem oldják meg a problémákat, annak ellenére sem, hogy milliárdokat fordítanak rá. Ezért a vállalkozások fejlesztése kiemelten fontos, a vállalkozókat kell olyan helyzetbe hozni, hogy nyereséget termeljenek, értéket teremtsenek és munkahelyeket hozzanak létre. Nem a munkahelyeket vagy a munkára várókat kell támogatni, hanem azokat, akik munkát adnak a munkára váróknak. A kormány az Új Széchenyi Terv keretében radikális lépéseket kíván tenni a versenyképesség és az üzleti környezet javítása érdekében: 

adócsökkentés



adónemek számának csökkentése



vállalkozókat

terhelő

adminisztráció

és

adminisztrációs

költségek

csökkentése 

hazai és uniós támogatási formákhoz való hozzáférés egyszerűsítése



versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolása



gazdasági jogbiztonság visszaállítása

2.2.2. Kitörési pontok A stratégia kialakításánál figyelembe kell venni, hogy Magyarországnak milyen lehetőségei vannak egy kisméretű, nyitott gazdaságú, egyedi természeti erőforrásokban gazdag országként. A kormány nem határozhatja meg a konkrét ágazatokat, amelyeket támogatni kell, de egy iránymutatást adhat a jövőre nézve aszerint, hogy mely tevékenységek fejlesztése lendíti előre a gazdaságot, tehát ki kell jelölni a kitörési pontokat. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program Az egészségipar magában foglalja Magyarország gyógy- és termálvízkészletének valamint geotermikus adottságainak kihasználását, az egészségmegőrzést, az egészség helyreállítását és az egészségtudatossággal összefüggő iparágak fejlesztését. Ez a terület rendkívül innovatív ezért a kutatások nagy szerepet kapnak a megvalósítás során, ráadásul a fejlesztés hozzájárulhat az egészségügy létfontosságú reformjához is,

15

azonban az egészségipart csak akkor lehet fellendíteni, ha van fizetőképes kereslet a termékek és szolgáltatások iránt, amelyek létrejönnek. A program két fő prioritása: 

az egészségiparra épülő turizmus: célja az egészség és a turizmus összekapcsolása, az ehhez kapcsolódó turisztikai termékek és szolgáltatások illetve a kapcsolódó intézményrendszer fejlesztése



a termál egészségipar: a termál-, gyógy- és ásványvizek feltárása és a velük összefüggő szolgáltatások, ágazatok támogatása a fő célkitűzése a prioritásnak

Zöldgazdaság-fejlesztési program A zöldgazdaság fejlesztése az Európai Unió energia- és klímatervével összhangban kerül kialakításra. A fejlesztés nemzetgazdasági szempontból is jelentős, mivel 150-200 ezer, a megújuló energiaiparban legalább 70 ezer új munkahely jönne létre. A zöldipar a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása révén a jövő új iparágát jelenti a gazdaság számára. Ezen belül az erdészetből és a mezőgazdaságból származó biomassza felhasználása és a biogáz hasznosítása, a geotermikus energia, a napenergia, szélenergia felhasználása valamint a bio- és alternatív üzemanyagok felhasználása jelentik a zöldipar alapjait. A megvalósítás során a kormány minden rendelkezésre álló eszközt fel kíván használni a célok elérésére, esetleges meghaladására. A végrehajtás során szem előtt kell tartani a környezet minőségének szinten tartását és az erőforrások fenntartható használatát. Vállalkozásfejlesztési program A program legfontosabb célja, hogy megerősítse a bizalmat a vállalkozások iránt, vonzóvá tegye a vállalkozást a fiatalok, a szakmát változtatók és pályamódosítások számára. Fontos továbbá, hogy az akadályokat le kell bontani és szövetséget kell kötni a magyar vállalkozásokkal, hogy a támogatások révén növekedjenek a munkahelyek és a foglalkoztatottak száma. A támogatási eszközök kialakítása során alkalmazott alapelvek alapján a program az egyszerűbb és kiszámíthatóbb támogatási rendszer bevezetésére

16

törekszik valamint a forrásokat a célokhoz kívánja igazítani, ne a források szerkezete határozza meg a célokat. Közlekedésfejlesztési program A program céljait nagyban befolyásolják a térségben jellemzővé váló társadalmi és gazdasági folyamatok, főként a globalizáció és az integrációs folyamatok. Az erősödő migráció és a települési térségek koncentrációja miatti mobilizációs igények felerősödnek. Magyarországnak az alábbi közlekedés kihívásokkal kell szembe néznie: 

az EU külkereskedelmi forgalma a miénkhez képest dinamikusabban fejlődik



a tagországok közötti és az országon belüli mobilitási igények is tovább növekednek



a károsanyag-kibocsátás szabályozása egyre szigorúbb



a fosszilis üzemanyagok egyre drágulnak



a települési környezetben felértékelődnek az egyéni közlekedési módok

A közlekedés szempontjából Magyarország a közép- és kelet-európai térség súlypontjában, a közlekedési tranzit tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, ezt a kedvező földrajzi helyzetet nem tudtuk kihasználni. Ezeket az előnyöket csak akkor tudjuk a magunk javára fordítani, ha a tranzitforgalom egy részét megfelelő közlekedési és szállítási hálózat, valamint az azokra telepített logisztikai központok és ipari parkokkal képesek vagyunk megállítani és színvonalasan kiszolgálni. A közlekedési rendszernek ugyanakkor támogatni a kell a kertészeti gazdálkodást, az egészségügyi szolgáltatóipart, az információtechnológiát és az energiahatékonyságot. Tudomány –Innováció program A tudomány-, technológia- és fejlesztéspolitikát a gazdaságpolitika elválaszthatatlan részének kell tekinteni ahhoz, hogy fel tudjunk zárkózni a fejlett országokhoz. A legfontosabb célok a versenyképesség növelése, a magasabb hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, fenntartása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a lakosság életminőségének javítása. Magyarország K+F+I ráfordításait folyamatosan növelni kell, cél, hogy az innovációs mutató érje el az EU átlagot. Erősíteni kell a kutatóintézetek közötti összehangoltságot, valamint magukat az intézeteket is fejleszteni kell, azért hogy érdemben hozzájáruljanak a stratégiai célok megvalósításához.

17

Foglalkoztatási program A program legfőbb célja, hogy a dolgozni képes munkaerőt bevonja a munkaerőpiacra és ott is tartsa. A magyar gazdaság problémái az alacsony foglalkoztatási szintből is adódnak. A program elsősorban a humánerőforrás fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, de fontos szerepe van a bér- és járuléktámogatásnak is, amely a foglalkoztatást hivatott ösztönözni. A vállalkozóvá válásnak is nagy szerepe van a sikeresség szempontjából, hiszen az önfoglalkoztatóvá válás munkahelyet teremt. A foglalkozatás bővítéséhez nélkülözhetetlen a szürke- és feketegazdaság kifehérítése is.

18

3. ÚMFT, ÚSZT PÁLYÁZATKEZELÉS (JOGSZABÁLYI, ELJÁRÁSRENDI KÖRNYEZET) 3.1. Az intézményrendszer 3.1.1. Felelős intézményi szereplők, feladataik Az ÚMFT és ÚSZT intézményrendszerét a 281/2006-os kormányrendelet2 és a 4/2011-es kormányrendelet3 illetve a 16/2006-os rendelet (továbbiakban IMK)4 és a 26/2012-es utasítás (továbbiakban EMK)5 szabályozza. Az ÚMFT eljárásrend 2011. február 9. előtt megjelent pályázati felhívásokra vonatkozik, az ÚSZT 2011. február 9. utániakra. Kormány és Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság A Kormány a fejlesztéspolitika irányításáról, finanszírozásáról, intézményi rendszeréről és szabályozásáról dönt. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntést hoz az operatív programok tartalmáról és azok módosításáról szóló javaslatokról, az akciótervekről és módosításukról, a kiemelt projektek nevesítéséről, az egymilliárd forintnál magasabb támogatási igényű projektjavaslatokról és elfogadja az Európai Bizottságnak benyújtandó nagyprojekt javaslatokat. Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladatai közé tartozik, hogy figyelemmel kísérje a fejlesztési folyamatokat, gyakorolja a közreműködő szervezetek feletti irányítási és felügyeleti jogokat, összehangolja a hazai és az uniós források felhasználását, felügyelje a pályázati felhívás előkészítését, hagyja jóvá a pályázati

2

281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról 3

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

4

16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 5

26/2012. (X. 24.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyvről

19

felhívásokat, valamint irányítsa a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (továbbiakban NFÜ). Miniszterek A miniszter javaslatokat tesz az operatív program és az akcióterv tartalmára vonatkozóan, részt vesz a pályázati kiírások elkészítésében, nyomon követi azokat a pályázati felhívásokat és kiemelt projekteket, amelyek a feladatkörébe tartoznak, felel a támogatási

konstrukciók

előkészítéséért,

ezen

belül

a

szakmai

tartalom

összeegyeztethetőségét biztosítja a Kormány céljaihoz és a kormányzati programhoz. Államháztartásért felelős miniszter Az államháztartásért felelős miniszter a támogatások ellenőrzésének szabályozásáért, harmonizációjáért, koordinációjáért valamint az igazoló hatósági és ellenőrző hatósági feladatok ellátásáért felel. A szabályozás, harmonizáció és koordináció során a nemzeti jogszabályok és módszertanok elkészítéséről és felülvizsgálatáról gondoskodik, valamint beszámolókat készít a támogatások ellenőrzésének folyamatáról a Nemzeti Fejlesztési kormánybizottság számára. Az Európai Bizottsággal együtt koordinálja az ellenőrzési hatóságot, amely ellenőrzési feladatokat lát el, nyomon követi ezek hasznosítását, az ellenőrzési stratégiát készíti el, valamint évente beszámolót készít az Európai Bizottságnak. Igazoló hatóság Az igazoló hatóság elszámol az Európai Bizottsággal, vagyis elkészíti az átutalás igénylési dokumentációt, amely átutalási kérelemből, költségnyilatkozatból és költségigazoló nyilatkozatból áll, hitelesítési és igazolási tevékenységet végez az Európai Bizottság felé, rendezi a közösségi hozzájárulást, melynek során a kedvezményezett részére már kifizetett támogatás részét átutalja a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámlákra. Továbbá teljes körű számviteli nyilvántartást végez a támogatások lebonyolításával kapcsolatban valamennyi operatív program keretében, együttműködik a szabálytalansági eljárások lefolytatásában és részt vesz a támogatások ellenőrzésében.

20

Monitoring bizottságok A monitoring bizottság követi nyomon az operatív programok végrehajtását, elnökét a miniszterelnök nevezi ki. A bizottságba tagot delegál a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a miniszter, az NFÜ, társadalmi, gazdasági, civil és szakmai szervezetek, valamint regionális program esetében az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórum. Feladatai az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikkében kerültek rögzítésre. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az NFÜ sok feladatot lát el a pályáztatás folyamatában. Az operatív programok tervezését, programozásának és megvalósításának koordinációját végzi, ezen belül az előrehaladás nyomon követését és felügyeletét, az operatív programok módosítására vonatkozó javaslattételeket és az akciótervek elkészítését, módosítását. Feladata továbbá a források biztosítása az előirányzat felhasználási keretszámlán és a lebonyolítási számlákon, a programok megvalósításának nyomon követése, a belső eljárásrendek kialakításához az egységes működési kézikönyv kidolgozása, a döntéselőkészítés módjának meghatározása, az igazoló hatóság felé történő elszámolás, egy egységes pályázati ügyfélszolgálat létrehozása és működtetése, szerződés megkötése a közreműködő szervezettel, a közreműködő szervezet munkájának értékelése, pályázati kiírások elkészítése és megjelenítése. Javaslatot tehet a támogatási konstrukciók módosítására vagy visszavonására, valamint negyedévente jelentést kell készítenie a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságnak a források felhasználásáról, az előírt határidőt átlépő projektekről és végrehajtásuk támogatásáról. Irányító hatóságok „Irányító hatóság: a tagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv” az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 59. cikk 1.a). pontja szerint. Az Irányító Hatóság (továbbiakban IH) felel az operatív programok irányításáért a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást szem előtt tartva. Az NFÜ-n belül a következő irányító hatóságok vannak:

21



Koordinációs Irányító Hatóság



Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága



Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága



Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága



Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága



Közlekedési Programok Irányító Hatósága



Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága



Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága

Közreműködő szervezet Közreműködő szervezet (továbbiakban KSZ): „bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen

hatóság

nevében

hajt

végre

feladatokat

a

műveleteket

végrehajtó

kedvezményezettek vonatkozásában” az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontja szerint. Feladata a pályáztatás folyamatában a kapcsolattartás a pályázókkal, részt vesz a pályázatok kezelésében és értékelésében, szerződést köt a kedvezményezettekkel, a finanszírozást végzi, illetve nyomon követi a pályázatok megvalósítását. Ezen kívül részt vesz az operatív programok és akciótervek kidolgozásában és módosításában, éves munkatervet készít az NFÜ számára. A KSZ pályáztatás során keletkező adatokat, dokumentumokat, információkat folyamatosan rögzíti az Egységes Monitoring Információs Rendszerben (továbbiakban EMIR), amely a pályáztatás elektronikus lebonyolítását segíti elő. A szervezet munkájáról, elért eredményeiről és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról beszámolókat készít és küld az illetékes hatóságoknak. Magyarországon a 11 közreműködő szervezet főleg operatív programonkénti felosztásban működik, de egy programhoz tartozhat több KSZ is. Az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság kezeli a KMOP-n belül „A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése”, „A felsőoktatási intézmények infrastuktúra fejlesztése”, „Az egészségügyi intézmények infrastuktúra fejlesztése” és „A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése” intézkedéseket valamint a TÁMOP-ot és TIOP-ot.

22

A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. kizárólagosan kezeli a KÖZOP-ot. A Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. kezeli a KMOP „A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése” prioritáson belül a „Helyi gazdaságfejlesztés”, „A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése”, „A közösségi közlekedés működési feltételeinek fejlesztése” és „Az alternatív, környezetkímélő közlekedési módok térnyerésének támogatása” intézkedéseket, valamint „A régió vonzerejének fenntartható fejlesztése” és a „Városi és települési területek megújítása” prioritást. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli a NYDOP „Regionális gazdaságfejlesztés”, „Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása”, „Városfejlesztés”, és „Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra” prioritásait. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli a KDOP „Regionális gazdaságfejlesztés”, „Regionális turizmusfejlesztés”, „Fenntartható településfejlesztés” és „Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés” prioritásait. A NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli az ÉMOP „Versenyképes helyi gazdaság megteremtése”, „A turisztikai potenciál erősítése”, „Településfejlesztés”, „Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése” és „Térségi közlekedés fejlesztése” prioritásait. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli a DDOP „Térségfejlesztési akciók”, „A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése”, „A turisztikai potenciál erősítése a régióban”, „Humán közszolgáltatások fejlesztése”, „Integrált városfejlesztési akciók támogatása” és „Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés” prioritásait. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. kezeli a DAOP „Regionális gazdaságfejlesztés”, „Turisztikai célú fejlesztések” és „Közlekedési infrastruktúra fejlesztés” prioritásait.

23

Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. kezeli az ÉAOP „Regionális gazdaságfejlesztés”, „Turisztikai célú fejlesztés”, „Közlekedési feltételek javítása”, „Humán infrastruktúra fejlesztése” és „Város- és térségfejlesztés” prioritásait. Az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft. kezeli kizárólagosan a KEOP-ot. A MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. 10 operatív programot kezelő legnagyobb közreműködő szervezet, kizárólagosan kezeli az ÁROP-ot, EKOP-ot és GOP-ot, valamint a DAOP „Humán-infrastruktúra fejlesztések”, a DDOP „Humán közszolgáltatások fejlesztése”, az ÉAOP „Humán infrastruktúra fejlesztése”, az ÉMOP „Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése”, a KDOP „Humán-infrastruktúra fejlesztés” és a NYDOP „Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése” prioritásait. Ezen túl a KMOP „A lakosságközeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése”, „A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése” és „Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése” intézkedéseit, valamint a „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése” prioritás összes intézkedését, kivéve

„Helyi

gazdaságfejlesztés”

és

„KKV-k

pénzügyi

eszközökhöz

való

hozzáférésének fejlesztése” intézkedéseit. 3.1.2. Eljárásrendek Új Magyarország Fejlesztési Terv 

Standard



Egyszerűsített



Automatikus (normatív jellegű támogatás)



Kétfordulós



Kiemelt (két szakaszos)

Az ÚMFT-ben kezelt pályázatok zöme standard eljárásrend alá tartozott, amelyre az IMK szabályozása vonatkozik. A programozási időszak 2007-2010. közötti időszakában a projektkiválasztásra (ezt így, egybeírva használjuk) 50, illetve 75 nap állt

24

rendelkezésre – attól függően, hogy bíráló bizottság (továbbiakban BB) került-e felállításra. Az eljárásrendet tovább specializálta a projekt támogatástartalma, mert ettől függően egyszerűsített elbírás alá esett – 50 millió Ft alatti támogatás esetén a BB tagok száma 3 fő volt, míg ennél magasabb támogatási összegnél a BB tagok száma 5-7 fő lehetett. A BB volt jogosult dönteni a pályázatok támogathatóságáról és az értékelők javaslatai alapján támogató (akár csökkentett összköltséggel és tartalommal), vagy elutasító döntést hozott – ami meghatározta az adott projekt további életútját. Az automatikus elbírálású projektek döntés-kiválasztásra rendelkezésre álló ideje az értékelés módja miatt (automatikus értékelés) kevesebb volt, mint a standard projekteknél: 50 nap – mivel itt nem került sor BB felállítására, az értékelésre egy, a felhívásban meghatározott értékelési szempontrendszer alapján a KSZ által került sor – NFÜ bevonása nélkül. Ezek rövidebb futamidejű, alacsonyabb támogatástartalmú projektek voltak (pl. akadálymentesítésre, eszközbeszerzése irányuló kiírások). A standard és automatikus eljárásrendek egyfordulós eljárásrendek, azaz a pályázatok értékelése, a támogatott projektek kiválasztása egy szakaszban történt. A kiemelt és kétfordulós eljárásrendű pályázatok ezzel szemben kétlépcsős kiválasztási folyamaton estek át: 

kiemelt projektek esetén: o nevesítési szakaszra, o megvalósítási szakaszra,



kétfordulós projektek esetén: o első fordulóra, o második fordulóra

bontott döntés-előkészítési folyamatok kapcsolódtak a projektkiválasztáshoz. A kiemelt projekteknél az első fázis (nevesítési szakasz) folyamatai és EMIR rögzítési feladatai az IH, míg a megvalósítási feladatok KSZ hatáskörbe tartoztak. A nevesítési szakaszban: 

az NFÜ meghatározza a pénzügyi keretet és a benyújtás feltételeit



a projektgazda benyújtja az adatlapot és a szükséges dokumentumokat a javaslattételre jogosult szervezetnek

25



a javaslattevő szervezet ellenőrzi a projektjavaslatokat, feltölti a támogatásra javasolt projektjavaslatokat az EMIR-be és értesíti a projektgazdát



a javaslattevő szervezet megküldi a az NFÜ megfelelő Irányító Hatósága számára a támogatásra javasolt projektek nyomtatott dokumentációját



az IH iktatja és a befogadási kritériumok alapján ellenőrzi a projektjavaslatokat



IH bekéri a további érintett minisztérium és a Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) állásfoglalását



IH által felkért szakértők értékelik a javaslatokat



a kiemelt projekt bíráló bizottság elbírálja a javaslatokat



az NFÜ előterjeszti a Kormánynak a támogatásra javasolt kiemelt projekteket

A kétszakaszos eljárásrendek (kiemelt és kétfordulós) esetén az 1. és a 2. fázis során is projektadatlap került benyújtásra, de az első körben egy egyszerűsített pályázati adatlapot és pályázati dokumentációt nyújtott be a pályázó – mindkét szakaszban ellenőrzési és kiválasztási folyamatokon esett át a pályázati anyag. A kétfordulós pályáztatási rendszerben további altípusok léteztek: 

egyszerűsített



összetett

A két altípus közötti fő különbség az volt, hogy az összetett kétfordulós eljárásrendnél történt szerződéskötés a két forduló között – a projektelőkészítés (ezt így, egybeírva használjuk) finanszírozható volt uniós forrásból (pl. KEOP-os kétfordulós pályázatok) - míg az egyszerűsített kétfordulós eljárásrendnél nem történt kifizetés a két szakasz között, a KSZ ingyenes szakmai tanácsadást nyújtott csak a projektgazda részére. Első forduló 

projekt javaslatok kiválasztása, amelyek a továbbfejlesztésre, részletes kidolgozásra alkalmasak



szűkített

tartalmú

pályázati

adatlap

és

előzetes,

vagy

részletes

megvalósíthatósági tanulmány benyújtásra

26

Második forduló 

a második fordulós pályázat benyújtása a két forduló közötti projektfejlesztési szakasz utolsó mérföldköve



az egyes mérföldkövek teljesítését az értékelő munkatárs a projektfejlesztési szakasz során igazolta, ezért a második fordulóban ezek átfogó áttekintése és a teljes projektfejlesztési útvonal megtételének validálása történik



az értékelő még ekkor is elutasíthatja a projektet

A második szakaszban a projekt-kiválasztási folyamatok megegyeztek a standard eljárásrendével, a szerződéskötés, finanszírozás pedig mindenhol azonos eljárásrendi elemekből áll. Új Széchenyi Terv 

Standard



Könnyített



Egyszakaszos kiemelt

Az ÚSZT keretében a folyamatok felgyorsítása kiemelt fontosságot kapott és a fő szempont a kifizetések gyorsítása volt – hogy az Uniótól lehívható források minél inkább kihasználására kerüljenek (5 500 milliárd Ft a le nem hívott forrás jelenleg - a HVG cikke szerint). Az ÚMFT-hez képest lényegesen rövidültek a határidők (pl. a döntés-előkészítés 75-ről 30 napra, ráadásul minden határidő munkanapról naptári napra változott), ez a források gyors lekötése és lehívása mellett még az éven túli átfutási idejű számlák megszüntetésére is irányult. A határidők egy része nem, vagy nehezen betartható – pl. 30 napos döntés-előkészítési határidő – de a szigorú ellenőrzés (külső szervek és NFÜ által), valamint a teljesítmény alapú díjazás (a KSZ-ek az elvégzett feladatok száma alapján kerülnek finanszírozásra) miatt a folyamatok jelentősen gyorsultak az ÚSZT-ben. A fő cél az adminisztratív folyamatok, a bürokrácia visszaszorítása – ez az elektronizálás során szüntethető meg: jelenleg is folyik több, főként a KSZ-ek adminisztratív terheinek nagy részét adó EMIR-re és a pályázókat kiszolgáló webes alkalmazásokra irányuló fejlesztés, amely a teljesen papírmentes pályáztatást célozza

27

meg. Az operatív szinten a pályázatokkal dolgozó munkatársak szerint (iktatás osztály, projektmenedzserek) ez nem megvalósítható, illetve nem rövidíti meg a folyamatot. Tény, hogy az EMIR és a kapcsolódó alkalmazások bonyolultsága és a pályázati felhívások összetettsége és nehezen teljesíthető szempontjai nem gyorsítják az ügymenetet, de a kiválasztási folyamtok (döntés-előkészítés) jelentősen módosultak, egyszerűsödtek 2007 óta. A főbb változás a kiválasztási kritériumok szigorúságában és a szankciókban van: 

2007-ben még iktatáskor, érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került egy pályázat, ha nem az előírt példányszámban, esetleg nem minden oldalon aláírva került benyújtásra



jelenleg nem lehetséges a pályázatok elutasítása iktatáskor, valamint az alapvető befogadási kritériumi szempontok köre is csökkent (elegendő jogosult ügyfélként, megfelelő támogatási intenzitással és mértékben pályázni) – a legtöbb melléklet hiánypótoltatható és akár üres CD is benyújtható – pótlásra ez esetben is van mód.

A határidők a következőképpen alakultak:  beérkezéstől számított 2 munkanap alatt kell a pályázatot beiktatni o ha az iktatást fel kell függeszteni (pl. sérülten érkezett a küldemény), a sérült részek pótlására 8 nap áll rendelkezésre (a legújabb EMK tervezet azt is engedélyezi, hogy a benyújtási határidőhöz képest az utolsó napon beadott pályázat is pótolható és nemcsak fizikai sérülés okán) 

befogadásról szóló döntés: folyamatos elbírálás esetén a projektjavaslat beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a pályázat benyújtási határidejétől számítva 7 nap áll rendelkezésre az értesítésre



hiánypótlásra legalább 7, legfeljebb 15 nap (IH vezetője által engedélyezve 20 nap) áll rendelkezésre, könnyített elbírálású támogatás esetén nincs lehetőség hiánypótlásra



kézbesítési vélelem: a Pályázati e-ügyintézés felületre („pálytáj”) elektronikusan kiküldött értesítés, - ha a pályázó nem lép be a webes felületre és nem olvassa el a tájékoztatást – 7 nap után automatikusan beáll, ha ez az időpont munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapig kitolódik a határidő. Ez valóban gyorsítja

a

folyamatokat,

mert

e-tértivevényként

működik,

könnyen

28

ellenőrizhető

és

nem

akad

meg

azért

egy

folyamat,

mert

a

pályázó/kedvezményezett nem vesz át egy levelet. 

a támogatásról vagy elutasításról hozott döntés határideje: o kiemelt projekt esetében 60 nap o nagyprojekt esetén 30 nap, de a 30. napig a szerződést is meg kell kötni o standard projekt esetén 30 nap, döntés-előkészítő bizottság felállítása esetén 40 nap o könnyített elbírálású támogatás esetén 30 nap



döntésről értesítés 7 nap (támogató és elutasító is)

Indokolt esetben (pl. a beérkező projektjavaslatok száma meghaladja a tervezettet) az NFÜ a döntés-előkészítési határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Önmagában a határidők csökkentése nem eredményez gyorsabb ügymenetet, hiszen a pályázatokkal kapcsolatos értékelési és ellenőrzési folyamatok nem egyszerűsödtek a pályázati felhívásokkal egyetemben, így a hatékony forráslehívás csak az elektronizálás (postai átfutási idők csökkenése) és a KSZ-ek teljesítményének ösztönzése révén hozhatja a gyorsítást, pedig az alapjaiban kellene a rendszert egyszerűsíteni és átláthatóbbá tenni. A jogszabályi háttér folyamatos változása is nehezíti az intézményrendszer és a pályázók helyzetét, mivel a 7 éves programozási időszak alatt többször és nagy mértékben módosult az eljárásrend. A tervezési szakaszban lehet igazán hatékony módon javítani a rendszeren, mivel itt még lehetséges olyan fejlesztési célokat meghatározni, amelyek valóban segítik a válságból való kilábalást és a projektekhez nyújtanak forrást, nem pedig a pályázatíró cégek által keresett kedvezményezettek hoznak létre projektet a vissza nem térítendő támogatás megszerzése érdekében – azaz ne pályázati felhívásokat keressenek a pályázatíró cégek ügyfeleik részére, hanem a pályázók által megvalósítani kíván fejlesztésekhez alkalmazkodjanak a pályázati lehetőségek. A folyamatos és a szakaszos elbírálás közötti különbség az, hogy míg folyamatos elbírálásnál a döntés előkészítést és a döntést a beérkezés sorrendjében kell meghozni a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, szakaszos elbírálás esetén az előre rögzített pályázati szakasz zárását vagy a beadási határidőt követően a befogadási és értékelési

29

szempontoknak megfelelő sorrendiség alapján kell meghozni a döntést. Ha a döntést kizárólag a kiválasztási szempontok szerint, az értékelések alapján hozták meg, akkor könnyített elbírálású a támogatás és ilyenkor az NFÜ hoz döntést a támogatásról vagy az elutasításról. Kiemelt projekt esetén az NFÜ az illetékes miniszterrel együtt előterjeszti azokat a projektötleteket, amelyeket az akciótervben nevesítésre javasol, ez azonban nem vonja magával a szerződés megkötését. Az igénylőnek az útmutató kibocsátásától számított 30 napon belül be kell nyújtania a projektjavaslatát, ez indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. A beérkezéstől számított 30 napon belül meg kell hozni a támogatói döntést és meg kell kötni a támogatási szerződést is. Hiánypótlásra a szerződéskötés időszakában egyszer van lehetőség. 3.2. Pályázatkezelési folyamatok – elektronikus pályáztatás A pályázatok kezelése az EMIR-ben történik. Célja, hogy támogassa a pályáztatás hatékony és átlátható működésékez nélkülözhetetlen adatok nyilvántartását és feldolgozását. Az EMIR-be egy távoli asztali kapcsolaton keresztül lehet belépni, amely növeli az adatok és a munkafolyamatok biztonságát. Belépés után a terminálszerveren kiválasztható az alrendszer, amelyben dolgozni kívánunk. Minden alrendszerhez és az alrendszereken belüli modulokhoz külön-külön jogosultságot kell szerezni, amelynek feltétele egy képzésen való részvétel és egy on-line vizsga sikeres (modultól függően 80-60%-os eredménnyel történő) megoldása. Ennek az a célja, hogy a különböző pályáztatási szakaszban dolgozók ne tudjanak olyan helyen adatokat rögzíteni, ami nem az ő feladatkörükbe tartozik (pl. egy iktatásért felelős munkatárs a kifizetés folyamatában), valamint az, hogy a felhasználók megfelelő és naprakész tudással rendelkezzenek mind az eljárásrend, mind a rendszer ismeretének tekintetében, ezzel biztosítva az EMIR-be rögzített adatok pontosságát. A terminálszervert minden felhasználó el tudja érni – olvasási jogosultsággal is. (7.Ábrák, képek gyűjteménye, 1.sz ábra) A pályáztatás során az Új Magyarország Fejlesztési Terv alrendszer használható. Ehhez kapcsolódnak éles, oktató, tesztelő és gyakorló adatbázisok. Az éles rendszerben végzett módosítások változást okoznak az adatbázisban, ide a tényleges változásokat kell rögzíteni. Az oktató adatbázis oktatáskor használható, a képzéseken ideiglenes jelszóval lehet belépni. A tesztelő rendszerben az új fejlesztések, adatlapok, 30

paraméterezések működését lehet kipróbálni éles rendszerbe történő feltöltés előtt. A gyakorló rendszer olyan esetekben használható, amikor az elvégzett módosítás eredményét nem szeretnénk közvetlenül az éles rendszerben látni, mivel vannak olyan folyamatok, amely a felhasználó által utólag nem módosíthatóak, visszavonhatóak. Itt következmények nélkül ki lehet próbálni, hogy milyen hatása lesz a rögzítésnek ezzel megelőzhetőek az esetleges adatjavítások, amelyeket csak a fejlesztő tud elvégezni és a javítás költsége az NFÜ-t terheli. Az oktató, tesztelő és gyakorló adatbázis adatai az éles rendszerből kerülnek áttöltésre bizonyos időközönként, ez azt szolgálja, hogy oktatás, gyakorlás során is friss adatokkal tudjon dolgozni a felhasználó, ami az éles rendszert modellezi, így az ott történt fejlesztések, módosítások áttöltése nagyon fontos. A gyakorló rendszer adatbázisának áttöltése heti, a többi alrendszeré pedig havi, negyedéves rendszerességű – a folyamatban lévő fejlesztési tesztelések függvényében. Minden adatbázisnak azonos módon és gyorsasággal kellene működnie mint az éles rendszernek, de ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg, az erőforrások nem teszik lehetővé az összes adatbázis kifogástalan működését (csak az éles rendszerét). Az eltérések oka az adatbázis áttöltések szakaszossága mellett még az, hogy a fejlesztő bizonyos javításokat, fejlesztéseket csak éles rendszeren végez el, így azok eredménye csak később – egy exe frissítéssel, vagy adatbázis áttöltéssel jelenik meg a gyakorló adatbázisokon.

Az EMIR-ÚMFT alrendszerébe való belépés után érhetjük el a

különböző modulokat (eljárásrendi folyamatokkal megegyező névvel és sorrendben). 3.2.1. Döntés-előkészítés, kiválasztási folyamatok A pályázati felhívást az IH készíti el az NFÜ által rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján, majd az NFÜ közzéteszi a honlapján. A pályázatok benyújtása történhet személyesen vagy postai úton, pályázati kiírástól függően. Az érkeztetés során a KSZ a pályázati anyagokat 2 munkanapon belül iktatja EMIR-be. A postai úton beérkező pályázatok esetében ellenőrzi a csatolt postai formanyomtatványokon szereplő adatok és a beérkezett küldeményen lévő adatok egyezőségét. A postai úton érkező pályázatok benyújtási időpontja a postára adás időpontja. Személyes benyújtás esetén érkeztető pecséttel látja el a dokumentáció csomagolását és 2 példányos átvételi elismervényt készít. Ebben az esetben a benyújtás időpontja az átvétel időpontja.

31

Az iktatás során az EMIR-ben a következő adatok rögzítésére kerül sor: 

a pályázó neve



a pályázó adószáma



a pályázó címe



a pályázó elérhetőségei



a pályázó megnevezése



a benyújtás dátuma



a beérkezés dátuma



az iktatás dátuma



ragszám

Az adatok a pályázó/pályázat azonosításához valamint a kapcsolattartáshoz szükségesek. Az EMIR iktató számmal és pályázati azonosítószámmal látja el a pályázatot – ez lesz a pályázat életútjában az egyetlen nem változtatható adat – későbbieken szerződés szám. Ha a küldemény sérülten érkezik, (pl. törött vagy nem olvasható adathordozó), a pályázónak 8 napja van a hiányzó részek pótlására, addig az iktatás felfüggesztésre kerül. Az új szabályozás keretében már az utolsó napon beadott pályázati anyag is pótoltatható – a pótlás nem azonos a hiánypótlással, ez utóbbi a nem teljes és hiánypótoltatható részek pótlására szolgál. Ha a projektgazda nem tesz eleget a pótlásnak, akkor a pályázat további elbírálására nem kerül sor. Erről értesíteni kell a pályázót a befogadásról szóló döntés határidején belül. Ebben az esetben elutasításra kerül és egy EMIR-ből generált levéllel értesítik a pályázót. Az iktatást követően a pályázatot a KSZ feltölti EMIR-be. Papír alapú benyújtás esetén a kitöltőprogram által generált és a papír alapú pályázatot összehasonlítja vonalkód olvasóval, eltéréskor a papír alapú tekintendő hitelesnek. Az EMIR-hez kapcsolódó offline alkalmazás, a kitöltőprogram olyan, könnyen telepíthető szoftver, amely az EMIR-rel kompatibilis, így a segítségével készült adatállomány (xdat, xzip) percek alatt beolvastatható a rendszerbe. Másik előnye az, hogy kizárja a formai hibás pályázatok benyújtását, mivel csak hibátlanul kitöltött adatlap nyomtatható (kitöltöttséget és logikai szempontokat is vizsgáló programozott ellenőrzéseket tartalmaz, amely közvetve már a befogadási kritériumokat is vizsgálja). A program PDF formátumban generálja ki a teljes pályázati adatlapot, amelyet a felső

32

sarkaiban vonalkóddal lát el – bal oldalon az adószámot, jobb oldalon a mentés dátumát tartalmazza. Ha a pályázat kizárólag elektronikusan került benyújtásra, az adatokat a KSZ betölti EMIR-be az adathordozóról, a pályázat papír alapú részét csak a nyilatkozat képezi (KKV esetén). A KSZ vezetője minden iktatott pályázathoz projektmenedzsert jelöl ki, aki a pályázathoz

kapcsolódó

döntés-előkészítési,

szerződéskötési,

nyomonkövetési,

helyszíni szemle és finanszírozási feladatokban vesz részt, valamint a támogató döntés után kapcsolatot tart a kedvezményezettel. A pályázatokhoz egy projektdossziét kell nyitni, amely tartalmazza az eredeti projektadatlapot, az eredeti mellékleteket, a beérkezett küldemény borítékját, a befogadási kritériumok teljesítését igazoló ellenőrző listát, a beadott elektronikus adathordozót és az összes pályázathoz kapcsolódó beadott dokumentumot. Irattárazás céljára kialakított helységben kell tárolni a benyújtott pályázati anyag másolati példányát, míg az eredeti a projektmenedzsernél marad. A pályázati anyagok és pályáztatás során keletkezett anyagok elektronikus formában megtalálhatóak EMIR-ben – letölthetőek és egy dokumentumtár nevű alkalmazáson keresztül – ez egy, az EMIR-hez kapcsolódó webes alkalmazás, amely egy új fejlesztésnek köszönhetően már EMIR-en kívül, az NFÜ oldalán keresztül is elérhető. A dokumentumtárban megtalálható minden olyan kimenő levél, azonnali értesítés és digitalizált iratanyag, amely a pályázó és KSZ közötti kommunikáció során keletkezett, továbbá a teljes pályázati dokumentáció, a támogatási szerződés, azok módosításai, a helyszíni szemlék és szabálytalansági eljárások anyagai – így egy pályázat a pályázati dosszié

megnyitása

nélkül

vizsgálható,

ellenőrizhető,

adatai

statisztikákban

lekérdezhetőek az EMIR-nek köszönhetően. A pályázatok modulban a KSZ megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a rendeletben és pályázati felhívásban meghatározott befogadási kritériumoknak: 

benyújtási határidőn belül érkezett be



az igényelt támogatás összege nem haladja meg a maximálisan igényelhető támogatás összegét,



az igényelt támogatás összege eléri a minimálisasan igényelhető támogatás összegét 33



az igényelt támogatási arány nem haladja meg a kiírásban megjelölt maximális támogatási intenzitást



az igénylő a felhívásban megjelölt lehetséges pályázati körbe tartozik

(az NFÜ bővítheti a befogadási kritériumok körét a pályázati felhívásban.) A befogadásról a KSZ EMIR-ből generált levélben értesíti a pályázót. A generált levél azonnali értesítés formájában és papír alapon is megküldésre kerül a pályázónak. Azonnali értesítésnek nevezünk minden olyan, PDF formátumban elkészülő és elektronikusan is kiküldött dokumentumot, amely a hivatalos tájékoztatás alapja és a pályázó a pálytáj rendszeren keresztül elérhet. Az értesítés aláírás nélkül is hivatalos és a legtöbb ilyen levél csak digitálisan kerül megküldésre a pályázónak. A befogadó levelet azért kell papír alapon is eljuttatni a pályázónak, mert az tartalmazza további elektronikus kommunikáció alapját szolgáló pálytáj rendszerhez a belépési jelszót és a pályázati azonosítószámot. Az azonnali értesítések folyamatosan tájékoztatják a pályázót arról, hogy mikor került értékelésre, milyen döntése született, mikor került a kifizetési kérelme elfogadásra – azaz minden lényeges státuszról kap információt, amelyet a pálytájon is meg tud tekinteni összesített formában. Az azonnali értesítésekről a pályázat kapcsolattartója és a hivatalos képviselő e-mailben kap tájékoztatást. Elutasítás esetén is EMIR-ből generált levélben értesíti a pályázót, a fenti határidőket betartva. Az értesítés tartalmazza a kifogás benyújtásának lehetőségét és módját. A befogadási kritériumok teljesítése után a KSZ ellenőrzi a pályázatokat támogathatósági szempontból is (tartalmi ellenőrzés). Itt megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a felhívásban meghatározott követelményeknek, illetve a pályázó a jogosultságát megfelelően igazolta-e. A szempontok a pályázati kiírásban szerepelnek, konstrukciónként változhatnak. Ha a befogadást követően a pályázat nem felel meg a felhívásban meghatározott követelményeknek és a felhívás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra a KSZ legalább 7, legfeljebb 15 napos határidőt tűzhet ki a hiánypótlásra. Az értesítésben az összes hiányt/hibát fel kell tüntetni. EMIR-ből generált azonnali értesítéssel a pálytájon keresztül elektronikusan lehet felszólítani a pályázót a hiánypótlásra – a pályázati hiánypótlás KSZ oldala már teljesen elektronizált, de a pályázó a hiánypótlás jellege miatt (papír alapú mellékletek) még papír alapon küldi be 34

a hiánypótlási anyagot. Hiánypótlásra egyszer van lehetőség, de ha nem a pályázónak felróható okból az anyagokat még bővíteni kell – pl. módosult a pályázati felhívás – akkor lehetőség van korrekcióra, amelynek technikai rögzítése és működése azonos a hiánypótláséval. Ha a hiánypótlást, hibásan vagy késve nyújtja be a pályázó, azt az elbírálás során figyelmen kívül kell hagyni. A szakmai értékelés során általában egy belső és egy külső értékelőt jelöl ki a KSZ a pályázat minőségi vizsgálatára és az ez alapján történő minősítésére. A döntés meghozatalát elősegítendő, a KSZ az EMIR segítségével elkészített összesítő táblázatot használja, amelyben a befogadott pályázatokat tartalmi szempontból rangsorolja és jelzi a további szempontokra vonatkozó szakmai javaslatát. Következő lépés az előterjesztés. A bírálatra előterjesztendő projektek összegző lapjait és az összegző értékelő táblázatot az IH-nak kell elküldeni. A sorrend megállapítása az értékelési kritériumok alapján adott pontszámok összesítése alapján történik. Az IH vezetője jóváhagyja vagy elutasítja a projektet, ez EMIR-ben is rögzítésre kerül. Ha az adott pályázat megfelelt a követelményeknek, de forráshiány miatt nem támogatható, az IH tartaléklistát képezhet. A döntésről a KSZ-t haladéktalanul értesíteni kell. Támogatás esetén a KSZ értesíti a pályázót a pálytájon keresztül azonnali értesítéssel, 7 napon belül megküldi a szerződés tervezetet. Elutasítás esetén 7 napon belül értesíti a projektgazdát. Az értesítés tartalmazza a részletes indoklást a pályázat elutasításáról, a kifogás benyújtásának lehetőségéről illetve módjáról tájékoztatja a pályázót. 3.2.2. Szerződéskötés Ebben a szakaszban kerül át a pályázat az EMIR-ben szerződés modulba. A befogadásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat és a kedvezményezett által aláírt támogatási szerződést, 30 napon belül meg kell kötni a szerződést. A KSZ csak olyan dokumentumokat kérhet be, amelyeket a pályáztatás során nem kért vagy tartalma megváltozott. Az értesítő levélnek tartalmaznia kell a megítélt támogatás összegét, csökkentett összköltség esetén a csökkentett összköltséggel való támogatás részletes indoklását, feltételes támogatás esetén a feltételeket, a kifogás benyújtásának lehetőségéről tájékoztatást, a projektjavaslatra vonatkozóan a döntésben/döntési javaslatban

foglaltakat,

szerződéskötéshez

szükséges

feltételeket,

benyújtandó

35

dokumentumok, igazolások listáját, azon dokumentumok listáját, amelyeket a felhívás nem ír elő az első kifizetési kérelem feltételeként, a projektmenedzser nevét és elérhetőségét, a fontos határidőket, tájékoztatást, valamint azt, hogy a támogatási szerződést két példányban kell kinyomtatni és aláírni. A pályázó beküldött dokumentumai, igazolásai és támogatási szerződése teljeskörűségét, megfelelőségét, adatok azonosságát és jogosultságát a KSZ egy EMIR ellenőrzési lista alapján vizsgálja. Ha a szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok, igazolások a megadott határidőn belül rendelkezésre állnak és a pályázó minden előírt feltételt teljesített, az általa aláírt szerződést a KSZ vezetője vagy meghatalmazottja – az NFÜ nevében – aláírja és keltezéssel látja el. Ez a támogatási szerződés megkötésének napja. A szerződést 10 napon belül fel kell tölteni szkennelve, PDF formátumban az EMIR dokumentumtárba. Nagyprojekt esetén az IH a támogatási szerződést jóváhagyja és aláírja. A KSZ az aláírt támogatási szerződést a szükséges dokumentumok beérkezési határidejétől számított 10 napon belül postai úton is megküldi a kedvezményezettnek. Hiánypótlásra a dokumentumok kézhezvételétől számított 10 napig van lehetőség. Ha valamely információ, amely a szerződéskötéshez szükséges nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz, akkor a KSZ tisztázó kérdést tesz fel, megválaszolására 3-8 napos határidő adható. Amennyiben a kedvezményezett nem teljesíti a feltételeket vagy a hiánypótlást nem adja be, a támogatási döntés érvényét veszti. A szerződés modul elektronizálása még nem készült el, jelenleg specifikálás alatt van, ezért az ügyintézés papír alapú, de a támogató okirat, támogatási szerződés mintát, valamint az egységes sablonokat az EMIR-ből lehet és kell kigenerálni. 3.2.3. Finanszírozás A támogatói szerződés megkötése után a finanszírozható pályázatok a finanszírozás modulba kerülnek át. Ebben a modulban lehet elvégezni azokat a folyamatokat, amelyek a kifizetéshez kapcsolódnak: átutalási megbízások készítése, forráslehívás, elszámolások. Itt csak a fogalmakat és a betartandó határidőket ismertetem, a finanszírozás folyamatát a 4. fejezetben fejtem ki. (7.fejezet, 2.sz ábra) A projekt támogatásának kifizetése csak akkor történhet meg, ha a vállalt illetve tervezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen

36

felmerültek és csak akkor lehet a támogatást folyósítani, ha a kedvezményezett kifizette és igazolni tudja költségeit – kivéve az igényelt előleget. A kedvezményezett az alábbi ütemekben igényelheti a megvalósításhoz szükséges támogatást (időrendi sorrendben): 

előleg



időközi kifizetési igénylés



záró-egyenleg kifizetési igénylés

Nem kötelező mindegyiket igénybe venni és az egyes ütemek nem előfeltételei egymásnak, de a sorrendiségen nem lehet változatni. Legkésőbb a záró-egyenleg kifizetésben kell elszámolnia a kedvezményezettnek. Ha nem használta fel a teljes támogatási összeget, akkor pénzügyi korrekcióra van szükség. Záró-egyenleg kifizetési igénylés benyújtása után már nincs lehetőség időközi kifizetési igénylésre vagy előleg igénylésére. A maximálisan igénybe vehető előleg összegét illetve arányát a konstrukcióhoz tartozó pályázati felhívások tartalmazzák. Az előleg mértéke maximálisan a megítélt támogatás 25%-a, de legfeljebb 300 millió forint, K+F projektek esetében maximum 75%-a, de legfeljebb 450 millió forint. Ettől az IH vezetője a felelős miniszter egyetértésével eltérhet – a gyakorlatban ez egyre többször meg is történik. Ugyancsak megemelheti az előleget a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiemelt projektek esetén, illetve ha a kedvezményezett állami tulajdonban lévő gazdasági társaság vagy központi költségvetési szerv. Előleg csak az utófinanszírozású projektekre igénylehető (kivéve fordított áfa). Az igénylés EMIR-ben rögzítésre kerül, a kifizethető előleg nem lehet magasabb, mint a támogatási szerződésben rögzített összeg. A támogatás kifizetése különböző módokon történhet: utófinanszírozás vagy szállítói finanszírozás formájában. Utófinanszírozáskor a kifizetés a ténylegesen kifizetett számlák vagy a meghatározott igazoló dokumentumok benyújtása után történhet a kedvezményezett vagy a kedvezményezetti engedményes bankszámlájára. Ebben az esetben a fizikai és pénzügyi teljesítés is szükséges a finanszírozáshoz, a támogatást nyújtó szervezetnek kisebb a kockázata. A határidő az igénylés benyújtásától számított 60 nap. Szállítói finanszírozás esetén a még ki nem fizetett számlák, igazoló dokumentumok alapján fizet a támogatást nyújtó szervezet, de nem a kedvezményezettnek, hanem a 37

szállító vagy a szállítói engedményes bankszámlájára utal. Itt 30 nap áll rendelkezésére a kiegyenlítésre. Ez azért rövidebb, hogy a szállítói számlán szereplő határidő tartható legyen. A hiánypótlás ideje felfüggeszti a határidőket, azok a beérkezés után folytatódnak. Előlegigényléskor az igény beérkezésétől számított 15 nap áll rendelkezésre, a záró kifizetési igénylést 30 (szállítói számla) illetve 60 (utófinanszírozás) napon belül kell teljesíteni a beérkezéstől számítva. Hiánypótlásra 30 (utófinanszírozás, előlegigénylés) illetve 15 (szállítói finanszírozás) napja van a kedvezményezettnek Honnan jön a támogatás?

Hazai költségvetés

EFK

Lebonyolítási  számlák

Igazoló Hatóság

Kedvezményezett/  szállító/ engedményes  bankszámlája

Európai Bizottság

3.sz ábra: Honnan jön a támogatás? Igazoló hatóság bankszámlái: az Európai Bizottságtól érkező támogatások fogadására szolgálnak, operatív programonként és finanszírozó alaponként kerülnek megnyitásra. EFK (előirányzat felhasználási keretszámla): a hazai költségvetési előirányzatból lehívott hazai társfinanszírozású összegek és az igazoló hatóság számláiról érkező strukturális alapok által finanszírozott (EU) támogatási összegek fogadására szolgál, felette az IH-k rendelkeznek. Lebonyolítási számlák („lebony számla”): a támogatások kedvezményezett / szállító / engedményes kifizetésre szolgáló számlák, felettük a KSZ rendelkezik 3.2.4. Nyomon követés A

projekt

megvalósítási

időszakában

a

kedvezményezettnek

jelentéstételi

kötelezettsége van a projekt előrehaladását tekintve – mind indikátorok, mind a

38

szerződésben meghatározott mutatók, közbeszerzések tekintetében – ezzel alátámasztva a projekt szerződésben meghatározott ütemezésének megfelelő alakulását. A projekt megvalósítását követően úgynevezett Időközi kifizetési igénylésben kell beszámolni a projekt eredményességéről és hatékonyságáról. Ehhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják a megtörtént gazdasági eseményeket és a fizikai teljesítést. Ha a kedvezményezett utófinanszírozás során a kifizetett számláival kíván elszámolni, a támogatást csak akkor folyósítják, ha a fizikai teljesítésen túl a pénzügyi teljesítést is bizonyítja. A megvalósítás során legalább egy kifizetési igénylést be kell nyújtani, amennyiben ez az egyetlen, úgy záró kifizetési igénylésnek minősül és meg kell felelnie a záró kifizetési igénylésre vonatkozó feltételeknek. A kifizetési igénylésnek nem része, de a kifizetés feltétele az Időszakos beszámoló (IB) benyújtása, amelyet vele egy időben kell benyújtani. Az időszakos beszámolóban minden esetben projekt szintű adatok vannak a lezajlott tevékenységekre illetve a megvalósított tevékenységek eredményeire vonatkozóan. A beszámolók minden esetben egymást követő jelentéstételi időszakokról szólnak, de nincs megkötés az időbeli ütemezésre vonatkozóan. A támogatási szerződésben meghatározott határidőig kell benyújtani a Záró kifizetési igénylést, amelyben el kell számolni a projekttel kapcsolatban felmerült költségekkel és be kell számolni a szakmai megvalósításról. A kifizetési igényléshez csatolni kell minden olyan bizonyító erejű dokumentumot, amely alátámasztja a célok megvalósítását és eddig nem került benyújtásra. Ha a kedvezményezett egyszeri beszámoló, akkor a benyújtott egyetlen kifizetési igénye záró kifizetési igénynek minősül. Akkor is be kell nyújtani, ha a korábbi kifizetési igénylések keretében a teljes támogatási összeggel elszámolt a kedvezményezett. A záró kifizetési igényléssel egy időben kell benyújtani a Záró beszámolót (ZB), amelyben be kell számolni a támogatási szerződésben és a projektadatlapon vállaltak teljesítéséről az utolsó jelentési időszakban és a projekt megvalósításának egésze során. Hiánypótlásra 15 nap áll rendelkezésre, de a KSZ rövidebb határidőt is előírhat. Ha a záró kifizetési igénylés hiánypótlás és korrekció után sem megfelelő, de a ZB elfogadható, akkor a hibával érintett számla elutasítható, viszont a jó tételezés szabálya szerint az elfogadott számlák kifizethetők. A ZB elutasítása esetén a jóváhagyott támogatási összeget nem lehet kifizetni, a jó tételezés nem lehetséges.

39

A jóváhagyott támogatási összeget a záró kifizetési igénylés és a ZB együttes beérkezésétől számított 45 napon belül ki kell fizetni utófinanszírozású számlák esetén és 30 napon belül kizárólag szállítói finanszírozású számlák esetén. ÚMFT esetén a támogatási szerződés megkötésétől kezdve a kedvezményezettnek hathavonta legalább egy projekt előrehaladási jelentést (PEJ) kellett benyújtani. Amennyiben a támogatás kevesebb volt, mint 10 millió forint, illetve a projektmegvalósítás időtartama nem érte el az 1 évet, csak egy előrehaladási jelentést (záró) kellett benyújtani. Itt nem volt még lehetőség a jó tételek továbbengedésére, ha valamilyen szempontnak nem felelt meg a jelentés, az egész kifizetést felfüggeszthették. Az utolsó kifizetési kérelemmel kellett benyújtani a záró projekt előrehaladási jelentést (ZPEJ). Az ÚSZT-ben a pályáztatási és kifizetési folyamatok gyorsítása volt a fő cél, de az IB bevezetése – amely az NFT I.-hez hasonló módon újra összekötötte a kifizetés és nyomon követés folyamatát - a kifizetések akadályozását jelenti, hiszen sem a „jó tételezést” (kifizethető számlák továbbengedése) sem a gyors kifizetést nem szolgálja, mivel addig nem lehet az elszámolások összegét folyósítani, míg az IB nem elfogadott státuszú, ez pedig akadályozza a források gyors és hatékony felhasználását. Ebből a szempontból az ÚMFT jobban szolgálta a kifizetések gyorsítását és a strukturális alapok alapuló negatív tapasztalatot ellensúlyozta – tehát a nyomon követés és a kifizetés szétválasztását, amely valóban felgyorsítja a forráslehívást.

40

4. PÉNZÜGYI FOLYAMATOK 4.1. Online számlakitöltő alkalmazás Az

Online

számlakitöltő

egy

olyan

internet

alapú

alkalmazás,

amely

kedvezményezettek időközi beszámolásait segíti benyújtani elektronikus úton, ezzel megkönnyíti a projektgazdák adatszolgáltatási kötelezettségeit és felgyorsítja a folyamatokat. A papír alapú benyújtás alól ugyan nem mentesít, de elősegíti a kapcsolódó dokumentum előállítását és minimálisra csökkenti a hibalehetőségeket. A felületen megjelenő adatokat a rendszer EMIR-ből vesz át, és a beküldött adatok is az EMIR-be töltődnek be. A program 10-30 percenként frissül, biztosítva az adatok naprakészségét. (7.fejezet, 4.sz. ábra) A webes alkalmazás felhasználóbarát, időben és területileg nem korlátozott elérhetőségű (esélyegyenlőségi és technológiai szempontok alapján a jövő pályázati rendszereinek alapja), valamint adatbiztonsági szempontból is megfelelő felület a pályázó és a KSZ közötti kommunikációra. A

Pályázó

tájékozató

felület

az

NFÜ

holnapjáról

(www.nfu.hu),

a

Pályázatok/Pályázati e-ügyintézés pontban érhető el. A 2007-2013 menüpont kiválasztása után az operatív program, az alintézkedés valamint a pályázat szám kiválasztása után nyílik lehetőség a KSZ által megadott jelszóval belépni, amelyet az első bejelentkezés után meg kell változtatni. A belépést követően következő funkciók állnak rendelkezésre: elszámolásokkal kapcsolatos műveletek, számlák rögzítése, kifizetési kérelmek generálása és letöltése, hiánypótlás. A pályázó felhasználóneve, egyedi azonosítója a pályázatszám, jelszavát pedig ÚMFT-s pályázatoknál a regisztrációs levélben, ÚSZT-s pályázatokban a befogadó levélben kapta kézhez – első bejelentkezéskor IT biztonsági okokból meg kell változtatnia a felhasználónak. 4.2. Elszámolások és előlegek kezelése, típusaik Az EMIR egyik legösszetettebb és legfontosabb modulja a finanszírozás modul. Itt a folyamatok már szinte teljes egészében elektronizálásra kerültek. Ez a modul a támogatások lehívását segíti elő azzal, hogy a kedvezményezettek által benyújtott kifizetési igénylések alapján automatikusan generálja a lehíváshoz szükséges

41

dokumentumokat, illetve előállítja a támogatás lehívásához szükséges GIRO fájlokat. Ezen kívül a modulban lehet elvégezni az Európai Unióval történő elszámolást is. A finanszírozás szoros kapcsoltban van a szerződés modullal - az adatok onnan kerülnek átemelésre – ezért különböző ellenőrzésekre és feltételek együttes teljesülésére van szükség. A finanszírozás modul elindításához először ki kell választanunk az alintézkedést, amelyben dolgozni szeretnénk (7.fejezet, 5.sz. ábra). Ez után jeleníthetők meg a finanszírozható szerződések, ahol számos funkció áll rendelkezésre (7.fejezet, 6.sz. ábra). 4.2.1. Elszámolások Az elszámolások funkcióban az új számlákat lehet rögzíteni, illetve a rögzítetteket megtekinteni, módosítani. Új számla rögzítésekor meg lehet adni az elszámolási ütemet, amelyhez a számla tartozik, az elszámolás benyújtásának dátumát és azt, hogy az elszámolás időközi, korrekciós vagy záró típusú. Rögzített elszámolás megnyitása után – amennyiben még nincs végleg jóváhagyva – módosíthatjuk, sztornózhatjuk, az elszámolásba felfüggesztett számlákat átemelhetjük és jóváhagyástól függetlenül megtekinthetjük azt. Az elszámolási ütemek funkcióban az összes, az adott szerződéshez tartozó kifizetés igénylés dokumentáció látható. Itt történhet meg az új elszámolások rögzítése, a meglévők módosítása, az elszámolások ellenőrzése és nyomtatása, végleges jóváhagyás, dokumentumok csatolása az elszámoláshoz, számlák státuszának megtekintése, számlatételek listázása, a számlák tételeihez rendelt költségek módosítása, a számlakitöltőből beolvasott elszámolás visszaküldése a számlakitöltő alkalmazásba a pályázó általi módosítás céljából, a felfüggesztett számlák megtekintése és elutasítása, szabálytalanság érvényesítése, valamint az időközi és záró hiánypótló levelek összeállítása és nyomtatása. (7.fejezet, 7.sz. ábra) 4.2.2. Előlegigény rögzítése Ebben a funkcióban lehetőség van előleg, fordított Áfa-előleg és szállítói előleg rögzítésére is. Az előleglistában lehetőségünk van új előlegigényt rögzíteni, az előlegeket módosítani (ha még nincs jóváhagyva), az előlegigényeket megtekinteni,

42

sztornózni, ellenőrizni a rögzített tételeket, megtekinteni az ellenőrzéseket, végleg jóváhagyni

az

előlegigényeket,

az

igényléshez

kapcsolódó

dokumentumokat

kinyomtatni (csak ÚMFT eljárásrend esetén), az előleg elszámolását rögzíteni, az előleget visszafizetni, az előlegigényt elutasítani és az elutasítást megtekinteni valamint előleg leveleket rögzíteni (ÚSZT eljárásrend esetén). (7.fejezet, 8.sz. ábra) Előleg rögzítéséhez egy formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyben ki kell választani az előleg típusát (szállítói/fordított Áfa/normál), sorszámozni kell, a beérkezés időpontját és a KTK-t (kincstári tranzakciós kódot) kell megadni – és természetesen az előleg összegét, amelyet a rendszer automatikusan megbontja hazai és EU-s részre illetve KMR és Konvergencia részösszegekre. Az adatlap elmentése után ha a mentéskor lefutó kitöltöttséget vizsgáló ellenőrzés nem talál hiányosságot illetve hibát - lehet jóváhagyni a rögzített egyenleget, a gomb aktívvá válik. A rögzített előlegadatok végleges jóváhagyásig módosíthatóak és sztornózhatóak. A végleges jóváhagyás után ellenőrizni kell az előleget. Erre egy előre összeállított, EMIR-ben rögzített lista alapján van lehetőség, amely a formai és tartalmi követelményeket ellenőrzi, „igen” vagy „nem” válaszok megjelölésével. Az ellenőrzéshez a következő adatokat menti a rendszer: az ellenőrzést rögzítő neve, a rögzítés dátuma, az ellenőrzést végző neve, email címe és szervezetének neve valamint az ellenőrzés dátuma. Ha az ellenőrzés során nem merült fel hiba vagy hiányosság, az előlegigénylést véglegesen jóvá kell hagynia az arra jogosult felhasználónak. A jóváhagyásról a kedvezményezett egy email-t és egy pálytájon keresztüli azonnali értesítési is kap. A végleges jóváhagyást csak akkor lehet visszavonni, ha az előlegigénylés még nem került forráslehívásba vagy ha a forráslehívás sztornózásra került. 4.2.3. Előleg elszámolása Amikor a kedvezményezett benyújtja az előleg számlákat, az előleg elszámolását, mint soron következő elszámolást (számlát) kell rögzíteni. Ugyanazt a felületet kell használni, mint egy számla rögzítésekor, azzal a különbséggel, hogy az „Előleg elszámolásra” jelölőnégyzetet és az előleg terhére elszámolni kívánt összeg mezőjét is ki kell tölteni. Az elszámolás jóváhagyását követően össze kell rendelni az előlegigényléssel, ezt az „Előleg elszámolása” funkcióval tehetjük meg, amelyben

43

kiválasztjuk

az

előlegigénylést,

majd

egy

listából

a

számlát

(elszámolást)

hozzárendeljük. Az összerendelés és ellenőrzés után ismét jóvá kell hagyni. (7.fejezet, 9.sz. ábra) 4.3. Forráslehívás, Utalványozás 4.3.1. Forráslehívás A forráslehívás bizonylat kiállításának több célja van, az EMIR szempontjából a legfontosabbak az alábbiak: A KSZ kéri az IH-t, hogy a kedvezményezett benyújtott számlái és előlegigénylései támogatás részét utalja át az EFK számláról a lebonyolítási számlára, valamint igazolja az IH-nak, hogy a kedvezményezettnek folyósított előlegek elszámolása miként történt meg. A forráslehíváshoz kapcsolódva az alábbi funkciók állnak rendelkezésre: új létrehozása, módosítás, megtekintés, sztornózás, fájl csatolás, ellenőrzés, ellenőrzés megtekintése, jóváhagyás, nyomtatás, visszarendezés, számla státusz, ellenőrző lista. A forráslehívást nem a finanszírozható szerződések listájából érhetjük el, hanem a finanszírozás modul menüjéből. (7.fejezet, 10.sz. ábra) Új forráslehívás létrehozásához az „Új” gomb megnyomása után nyílik lehetőség. Itt az első fülön megjelenik az operatív program és a konstrukció megnevezése, a bizonylatot összeállító KSZ megnevezése, a forráslehívás sorszáma, amelyet az EMIR generál, a rögzítés dátuma, amelyet a rendszer ad meg, a második fülön megadott adatok alapján a támogatás EU-s, hazai és nem elszámolható hazai része valamint ezek összege, amely az utalandó összeg. Egyetlen adatot kell ezen a fülön megadni, a forráslehívás fordulónapját, ez lesz a forráslehívás záró dátuma. A második fül egy úgynevezett átdobálós felület, amelyen a felső részben jelennek a meg a kritériumoknak megfelelő tételek, ezeket kijelölés után a „Hozzáad” gombbal adhatjuk az alsó listához. Itt rendelhetjük a forráslehíváshoz a számlákat, az előlegigényeket és a pénzügyi zárásokat, ezek összege jelenik meg majd az első fülön (7.fejezet, 11.sz. és 12.sz. ábra). Mentés után visszakerülünk a forráslehívások listájába. Módosítani addig van lehetőség, ameddig nem került a forráslehívás jóváhagyásra, és csak azokat az adatokat módosíthatjuk, amelyeket nem a rendszer kínált föl új rögzítéskor (záró dátum, előlegigénylések, számlák hozzáadása – elvétele). Megtekinteni bármikor lehetőség van, módosítás nélkül. Sztornózni csak a jóváhagyásig lehet.

44

A forráslehíváshoz – ha a KSZ szükségesnek tartja – dokumentumot is csatolhatunk, a forráslehívás listában történhet meg. Ezt mindaddig megtehetjük, amíg nincs jóváhagyva. Ellenőrzést jóváhagyás előtt kell végezni, előre elkészített ellenőrző lista alapján. Ez itt is „igen” vagy „nem” válaszok bejelölésével történik. A rendszer elmenti a rögzítő felhasználó nevét és a rögzítés dátumát, valamint az ellenőrzést végző adatait (név, szervezet, email cím) és az ellenőrzés dátumát. Jóváhagyást követően lehetővé válik a forráslehívásról az átutalási megbízás összeállítása és létrejön az e-aláírással ellátandó dokumentum, amelyet a KSZ jogosult munkatársa az EmirSign-ban (EMIR-hez fejlesztett, elektronikus aláírást támogató alkalmazás) elektronikusan aláír. Az IH-nak is jóvá kell hagynia a forráslehívást, ezt követően nyomtatható ki a dokumentáció. 4.3.2. Átutalási megbízás Az átutalási megbízás összeállítását az átutalási megbízás funkcióban tehetjük meg. A megbízások a listában típusonként és évenként kerülnek listázásra, sorszám szerint csökkenő sorrendben, így a legfrissebb bizonylat van legfelül (7.fejezet, 13.sz. ábra). „Új” gombra kattintás előtt ki kell választani, hogy milyen típusú átutalási megbízás összeállítására kerül sor. (Itt a forráslehíváshoz kapcsolódó átutalási megbízás elkészítését mutatom be.) A felugró ablakban az első fülön megjelenik a sorszám, amely terhelendő bankszámlánként, ezen belül évenként növekvő sorszám, a lezárás dátuma, a terhelendő és jóváírandó bankszámlaszám, illetve az összeg, amely a második fülön kiválasztott bizonylatok összegeiből tevődik össze. Kötelezően kitöltendő mezők a kiállítás dátuma, a KTK, az ÁHT szám, a megjegyzés mező, melyben megjelenik a forráslehívás kiválasztása után a forráslehívás sorszáma és az alintézkedés kódja. (7.fejezet, 14.sz. ábra) A második fülön láthatók a végleg jóváhagyott forráslehívások, és azok, amelyekről átutalási megbízás még nem került összeállításra. A felsorolt bizonylatok közül a megfelelő kijelölése után a „kiválaszt” gombra kell kattintani az alapdokumentum és az átutalási megbízás közötti kapcsolat létrehozásához. Ezek után lehetőség van megtekinteni a tételt jóváhagyástól függetlenül, módosítani és sztornózni csak jóváhagyás előtt lehetséges. Ellenőrizni EMIR által felkínált, előre beparaméterezett szempontok alapján „igen” vagy „nem” kiválasztásával lehet. A KSZ jogosult munkatársának kell jóváhagynia az

45

átutalási megbízást, amelyet EmirSign-ban alá kell írni az arra jogosultaknak, majd az IH jóváhagyás is ugyanígy zajlik. Végül az elkészült átutalási megbízást ki lehet nyomtatni. 4.4. Kifizetés 4.4.1. Bankszámlaforgalom Ebben a menüpontban kell kezelni az intézményi bankszámlákon történő pénzmozgásokról érkezett bankszámlakivonatokat, amelyeket a Kincstár küldött. A bankszámlaforgalom menüpontot a főmenüből érjük el. A megnyitott ablakban a kiválasztott bankszámla kijelölt kincstári évének eddig rögzített kivonatait láthatjuk. Választhatunk az OP bakszámlája, a lebonyolítási számla vagy az EFK számlák közül. (7.fejezet, 15.sz. ábra) Az „Új” gombra kattintás után megjelenő felületen láthatjuk a bakszámla számát, típusát és a számlát vezető bank nevét, a kivonat sorszámát, amelyet a rendszer generál, a kivonat nyitó egyenlegét, a jóváírásokat és terheléseket, valamint a kivonat záró egyenlegét. Ki kell tölteni a kincstári dátumot, az ellenőrző záró egyenleget, amelyet a papír alapú bizonylaton szereplő egyenleg alapján kell felvinni és meg kell egyeznie a záró egyenleggel. Látható még a tétel lista, amely a funkciógombokkal rögzített és módosított tételekből áll. (7.fejezet,16 .sz. ábra) Átutalási megbízás alapján az „Új – Átut.megb. alapján” gombbal tudunk tételt rögzíteni. A felugró ablak felső részén azok a tételek jelennek meg, amelyekhez még nem rögzítettünk banktételt, az alsó listában pedig a kiválasztott tételeket láthatjuk hozzáadás után. A „Mentés” gombra kattintás utáni felületen láthatjuk az átutalási megbízás adatait, a megjegyzés mezőben megjelenik a kapcsolódó forráslehívás sorszáma is, illetve a felhasználó írhat bele. A „Mentés” gombbal rögzítjük a tételt. Módosításra és sztornózásra a végleges jóváhagyásig van lehetőség, a megtekintés funkció jóváhagyás után is használható. Ellenőrzésre a fent leírtakhoz hasonlóan ellenőrző lista alapján nyílik lehetőség, ez után a KSZ jogosult munkatársa jóváhagyja a kivonatot. A KSZ csak a lebonyolítási számla és az EFK kezelését végzi, mindkettő forgalmát a fent leírt módon kell rögzíteni, csak a „Bankszámlaforgalom” ablakban (első felület) ki kell választani a megfelelő számlát és a műveleteket elvégezni. Ebben a szakaszban az EFK-hoz levonást, a lebonyolítási számlához jóváírást rögzítünk. 46

4.4.2. Kimenő átutalási megbízás A finanszírozható szerződések listájából érhető el az a funkció, amelyben átutalási megbízást hozhatunk létre a kedvezményezett részére, módosíthatjuk, sztornózhatjuk, megtekinthetjük,

ellenőrzést

végezhetünk

és

a

kapcsolódó

dokumentumokat

kinyomtathatjuk. (7.fejezet, 17.sz. ábra) Az „Új” gomb megnyomása után felugró felületen, az első fülön megjelenik az átutalási megbízás sorszáma, amely terhelendő bankszámlánként ezen belül évenként növekvő sorszám, a terhelendő bankszámlaszám, amely az adott konstrukcióhoz tartozó lebonyolítási számla, a KTK kód, az átutalandó összeg, amely a második fülön kiválasztott bizonylatok összege. Kötelezően kitöltendő mezők a kiállítás dátuma, a jóváírandó bankszámlaszám, forinttól eltérő devizanem esetén ennek jelölése, a megjegyzés, amelyben a számlák hozzárendelése után megjelenik a szerződésszám, a forráslehívás sorszáma és ezen kívül is módosítható. Itt kell még kiválasztani, hogy utófinanszírozás, szállítói finanszírozás vagy engedményesnek utalás történik, ettől függően a „számlák” fülön csak az kijelölt típusú számlák jelennek meg. A második fülön – az átdobálós felületen - kell kiválasztani azokat a számlákat, amelyeket kifizetünk. Kiválasztás után a számlák összege megjelenik az első fülön az összeg mezőben. (7.fejezet, 18.sz. ábra) Mentés után a megtekinthetjük a tételeket, jóváhagyás előtt sztornózhatjuk és módosíthatjuk is. Ellenőrzés a fent leírtakhoz hasonlóan történik, a jóváhagyást a KSZ jogosult munkatársa végzi. Ezzel egy időben lefut egy ellenőrzés az adószámra. A jóváhagyás nem lehetséges, ha a pályázó adószáma csőd, felszámolás, végelszámolás vagy adószám hatályossági eljárás alatt áll. Ekkor egy hibaüzenet jelenik meg és a megbízást nem lehet jóváhagyni. 4.5. Közösségi Hozzájárulás Rendezése a Költségvetés és az Igazoló Hatóság között A Közösségi Hozzájárulás rendezése bizonylat kiállítása többcélú, de az EMIR szempontjából a legfontosabb célok: az igazoló hatóság 

a költségvetés által megelőlegezett és a kedvezményezettek vagy szállítók részére kifizetett számlák EU támogatás megtérítése felől intézkedik

47



elismeri, hogy a kedvezményezetteknek folyósított összegek elszámolása megtörtént



hozzárendeli a bizonylatban szereplő számlákhoz az elszámoló árfolyamokat, amelyeket a költségnyilatkozat összeállításakor kell alkalmazni az euróra való átszámításkor

A funkciót a főmenüből érjük el. (7.fejezet, 19.sz. ábra) Új KHR létrehozásakor egy két füles felület jelenik meg. Az első fülön megjelenik a sorszám, amely operatív programonként folyamatosan növekvő sorszám, a bizonylat kiállításának dátuma, amelyet a rendszer ad meg, az operatív program, az igényelt EU támogatás összege, amely a második fülön kiválasztott tételek összege, az adott OP kiválasztott pénzügyi alaphoz rendelt OP bankszámlájának egyenlege, a jóváhagyásra váró KHR-ek összege, melyet részletezve a mező melletti gombra kattintással tekinthetünk meg, a terhelésre váró átutalások összege (ezt is részletezhetjük), a kalkulált egyenleg, amely az előző három mező különbsége és egy jelölőnégyzet, amely bepipálása esetén a KHR-ben csak megelőlegezett tételek jelennek meg. Ezen a fülön kell kiválasztani azt a pénzügyi alapot, melyre vonatkozó KHR-t el kívánjuk végezni, utána választhatjuk ki az EFK bankszámlát, ahova utalni kell. A második fülön (átdobálós felület) lehet kiválasztani a KHR-be a számlákat. (7.fejezet, 20.sz. ábra) A kijelölt KHR mindaddig módosítható, amíg felülvizsgálatra nem kerül, ugyanez vonatkozik a sztornózásra is. Megtekinteni felülvizsgálattól függetlenül bármikor lehet a tételeket. A „Pü. inform. frissítése” gomb csak ebben a funkcióban jelenik meg. Segítségével a már rögzített, de jóvá nem hagyott tételek esetén a KHR-t érintő esetleges módosítások frissülnek a KHR nyomtatási kép 2. és 3. oldalán. A funkcióra azért van szükség, mert a nyomtatási kép nem frissül automatikusan, csak a gomb megnyomásával. Szintén új gomb (az eddigiekhez képest) a „Számla felfüggesztés”. Ezzel lehet a beválogatható számlákat átmenetileg felfüggeszteni, megakadályozva, hogy a KHR-be bekerüljenek (pl.: amikor a forráslehívást vissza kell rendezni) Az ellenőrzés a fentiekhez hasonló módon (ellenőrző listával) történik, azzal a különbséggel, hogy nem a KSZ végzi, hanem az IgH munkatársa. A következő lépés az eddigiektől eltérően nem a jóváhagyás, hanem a felülvizsgálat. A „felülvizsgálat” gombra kattintás után megjelenő ablakban a rendszer adja (módosítás lehetősége nélkül)

48

a felülvizsgálat dátumát, valamint megjegyzést fűzhetünk a művelethez. Visszavonni a végleg jóváhagyás előtt lehet. A kötelező felülvizsgálat után következik a végleges jóváhagyás, amelyet szintén az IgH munkatársa végez. A KHR visszarendezésére is van lehetőségünk, amennyiben van a KHR alapján jóváhagyott átutalási megbízás vagy a KHR valamely számlája költségnyilatkozatban szerepel. Számla és/vagy előlegigény nem rendezhető vissza, ha a szerződéshez van projekt lezárás, lemondás vagy támogatás visszavonás, valamint előlegigény nem rendezhető vissza akkor sem, ha követelésben érintett. Felülvizsgálat után lehet végleg jóváhagyni a visszarendezést. 4.6. Követeléskezelés Minden projekt lezárásakor az adminisztratív és pénzügyi zárást is el kell végezni, azaz rendezni a függő kifizetéseket, lezárni a szerződéseket, archiválni a kapcsolódó dokumentumokat. Pénzügyi zárásra olyan esetben van lehetőség, ahol történt költséghez köthető támogatás folyósítása. A projekt életének szempontjából két fajtát különböztethetünk meg: a megvalósítási időszakban szükség esetén akár több korrekciós pénzügyi zárás is rögzíthető, viszont a tényleges befejezést követő záró elszámolás finanszírozása után kell elvégezni a tényleges pénzügyi zárást is. A pénzügyi zárásnak két típusa van, a korrekciós és a végső pénzügyi zárás. A pénzügyi zárás eredménye lehet kifizetés vagy követelés. Ha az összeg pozitív előjelű vagy nulla, az eredménye kifizetés, ha negatív előjelű, akkor követelés. Ezt a folyamatot nem fejtem ki olyan részletesen mint, az előzőeket, csak áttekintés szinten mutatom be, mert ugyan KSZ feladat, de a pénzügyi csoporton belül is csak bizonyos, megfelelő jogosultsággal rendelkező munkatársak végzik. A túlfizetést egy két füles felületen tudjuk rögzíteni. Az első fülön a túlfizetés típusát és adatait tudjuk megadni és egy átdobálós felület is megjelenik, amelyen kiválaszthatjuk a tételeket. A második fülre csak a támogatástartalmat vizsgáló ellenőrzések lefutása után léphetünk át. Itt KTK-nkénti bontásban jelennek meg a számlatételek. Túlfizetés alapú követelés kiállításának feltétele, hogy a túlfizetés jóváhagyott legyen. (7.fejezet, 21.sz. ábra)

49

Elállás rögzítésére akkor van lehetőség, ha a szerződésnek van elfogadott, de jóváhagyott kimenő átutalási megbízásban nem szereplő számlája vagy kifizetéssel járó pénzügyi zárása. Erre azért van szükség, hogy ne legyen függőben lévő kifizetés a szerződésre vonatkozóan az elállás rögzítésének pillanatában, ugyanis ebben az esetben az összes eddigi kifizetést vissza kell követelni. Vissza kell bontani a folyamatot az elszámolás jóváhagyásának visszavonásáig és el kell utasítani a függő tételeket. Jóváhagyás után sztornózásra és módosításra nincs lehetőség. A követelés funkció, a kedvezményezettel szembeni követelések rögzítését teszi lehetővé. A finanszírozható szerződések listájából érhető el, új létrehozásakor egy kétfüles felületen rögzíthetjük az adatokat, amelyeken belül további fülek találhatóak. A követelés fül/követelés adatai fülön adhatjuk meg a követelés alapadatait (dátum, típus), a fizetésre rendelkezésre álló napok számát, az ügyleti és késedelmi kamatok összegét és napi értékét valamint a követelés alapját, amelyben egyszerre csak egy alap kiválasztása lehetséges több fennálló követelés esetén. Itt lehet módosítani a követelt tőkeösszeget abban az esetben, ha a követelés elszámolatlan előleg alapú. A követelés megjelenik EU, hazai és nem elismerhető rész illetve KMR és Konvergencia bontásban. (7.fejezet, 22.sz. ábra) A követelés fül/részletfizetési ütemek fülön az ütemek adatait láthatjuk listába rendezve. A második, leírás fül csak akkor jelenik meg, ha a fennálló tőke kis összegű, azaz 10 000 Ft alatti. Ekkor a követelés automatikusan leírásra kerül. Ha az utólagos rögzítés ténye is bejelölésre került, a tovább gombra kattintás után dönthetjük el, hogy rögzítünk-e kis értékű követelést. A leírásra kerülő összegek táblázatba sorolva jelennek meg, tőke és késedelmi kamat oszlopokban, EU, hazai és nem elszámolható valamint KMR és Konvergencia bontásban. Ezek az összegek nem módosíthatóak. Mentés után megtekinthető a rögzítés és jóváhagyásig sztornózásra illetve módosításra is van lehetőség. Jóváhagyáskor a kis értékű, automatikusan generált leírás is jóváhagyásra kerül. A követelésrendezés funkció a lebonyolítási bankszámla felől az EFK felé irányuló pénzmozgás

dokumentációjának

összeállítását

szolgálja.

Új

követelésrendezés

létrehozásakor (7.fejezet, 23.sz. ábra) a felületen megjelenő adatokat az alintézkedés előzetes kiválasztása miatt a rendszer automatikusan betölti, ilyenek az OP, az intézkedés és a KSZ megnevezése, valamint meg kell adnunk a rögzítés dátumát és ki

50

kell választanunk a követelésrendezés típusát, ami lehet pénzügyi rendezés vagy kompenzálás rendezés. Választástól függően befizetési rendelvény vagy kompenzálás fül jelenik meg. Az itt felkínált listákból választhatjuk ki a megfelelő tételeket, a mentés gombbal fejezhetjük be a rögzítést. Végleges jóváhagyás után nyílik lehetőség a követelésalapú átutalási megbízás elkészítése a 4.3.2. pontban leírtak szerint (jelen esetben nem a „forráslehívás alapján”, hanem a „követelésrendezés alapján” feliratot kell kiválasztani a radiogombbal). A követelésrendezés alapján készült végleg jóváhagyott átutalási megbízás alapján lehetséges a bankszámlaforgalom rögzítése, amely a lebonyolítási bankszámlán terhelést, az EFK bankszámlán jóváírást eredményez. 4.7. Elszámolás az Európai Bizottsággal A funkciócsoport az Európai Bizottsággal való elszámolás dokumentációjának EMIR segítségével történő összeállítását szolgálja. Ennek bizonylatai: 

költségnyilatkozat



átutalás igénylés



költségigazoló nyilatkozat

4.7.1. Költségnyilatkozat Új költségnyilatkozat létrehozásakor egy három képernyőfüles (költségnyilatkozat, számlák, összes elszámolás prioritásonként) felület jelenik meg. Az első fülön látható az operatív program neve, a költségnyilatkozat sorszáma és az elszámolási időszak, amelynek záró dátumát meg kell adni, ki kell választani a költségnyilatkozat típusát (időközi vagy végső) és meg kell adni azt, hogy mely alapok vonatkozásában kívánjuk összeállítani a dokumentációt. A második fülön egy átdobós felületen tudjuk meghatározni, hogy mely tételeket szerepeltetjük a költségnyilatkozatban. A számlák kiválasztása után a „rendben” gombbal jutunk a harmadik fülre, ahol azokat az adatokat látjuk, amik a költségnyilatkozat nyomtatásba kerülnek. (7.fejezet, 24.sz. ábra) A kijelölt költségnyilatkozat addig módosítható és sztornózható, ameddig nem kerül megerősítésre, megtekinteni bármikor lehet megerősítéstől függetlenül. A számla felfüggesztés funkcióval tudjuk felfüggeszteni azokat a számlákat, amelyek valamilyen oknál fogva átmenetileg nem kerülnek beválogatásra a költségnyilatkozatba, annak ellenére, hogy minden bekerüléshez szükséges feltételnek 51

megfelelnek. (Ilyen lehet például, hogy az EMIR-ben szereplő számla a papír alapú számlának csak az ÁFA részét tartalmazza.) A költségnyilatkozatot az IgH jogosult munkatársa megerősíti. Ez azért szükséges, hogy az Európai Bizottsággal való elszámolás további bizonylatai össze lehessen állítani. A megerősítés visszavonható, amíg a tételről átutalási igénylés nem került kiállításra. A „visszautasítás” funkciót akkor kell használni, amikor az EU visszautasít egy költségnyilatkozatot. Ez a teljes dokumentációra érvényes, ezért a kapcsolódó dokumentációt (költségigazoló nyilatkozat, hitelesítési jelentés, átutalás igénylés) is visszautasított státuszba helyezi. 4.7.2. Átutalás igénylés Az átutalási igénylés az IgH feladata és a jóváhagyott költségnyilatkozat alapján történik. Az „új” gombra kattintás utáni felületen megjelenik a kedvezményezett neve, a kapcsolódó hitelesítési jelentés sorszáma, az átutalási igénylés: sorszáma, dátuma, összege (euróban és forintban) és típusa (időközi vagy végső). A felületen a felsorolt elfogadhatósági követelményeket ki kell egészíteni a legördülő listákból a megfelelő kifejezés kiválasztásával. (7.fejezet, 25.sz. ábra) A „pénzügyileg teljesítve” funkció segítségével beállítható, hogy a kiválasztott átutalási igénylés a releváns pénzügyi alapokra vonatkozóan teljesítésre került-e. Alapvetően a bankszámlaforgalomban az átutalás igénylés alapján rögzített jóváíró banktételek mentésével van kapcsolatban. Amennyiben nem tekintjük kiegyenlítettnek az adott alapra vonatkozóan és ezt jelöljük, az átutalás igénylés listában a pénzügyileg teljesítve oszlopban is „nem” jelenik meg, ellenkező esetben, „igen”. Módosítani és sztornózni jóváhagyásig lehet, megtekinteni utána is. Felülvizsgálat után a végleges jóváhagyás következik, amelyet az IgH végez. 4.7.3. Költségigazoló nyilatkozat A költségigazoló nyilatkozat összeállítása csak jóváhagyott átutalási igénylés megléte esetén lehetséges. Az „új” gomb megnyomása után felugró felületen láthatjuk a költségigazoló nyilatkozat sorszámát, az előző költségigazolás dátumát, az igazoló hatóságot kijelölő rendelet számát és dátumát (ezek felülírhatók), az elszámolhatósági időszak kezdetét, a költségnyilatkozat fordulónapját, a költség igazolás: összegét 52

euróban és forintban, illetve dátumát, amely felülírható. (7.fejezet, 26.sz. ábra) Mentés után módosítható és sztornózható a nyilatkozat a jóváhagyásig, utána már csak megtekintésre van lehetőség. A funkciócsoporton belül lehetőség van arra is, hogy több OP – pénzügyi alap vonatkozásában állítsunk össze költségnyilatkozatot. Az utolsó fázis az OP bankszámla jóváírása az átutalási igénylés alapján. Ezzel befejeződik a finanszírozás folyamata. Az EMIR egyik legkidolgozottabb moduljában a folyamatok szinte teljes egészében elektronizálva vannak, ennek ellenére a finanszírozás nem egy néhány nap alatt elvégezhető folyamat a különböző intézményi résztvevők munkájának egymásra épültségének következtében.

53

5. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja az európai uniós elektronikus pályáztatási folyamatok bemutatása volt. Ehhez hozzásegített a MAG Zrt.-nél eltöltött közel 4 hónap, amely során az elektronikus pályáztatás folyamataiban dolgozhattam. Munkám során részt vettem

a

pályázat

beadásához

szükséges

kitöltő

programok

működésének

meghatározásában és funkcióik kialakításában, fejlesztések tesztelésében és betekintést nyerhettem a további folyamatokba is, úgy mint döntés-előkészítés, szerződéskötés, finanszírozás és nyomon követés. Az intézményi és jogszabályi háttér ismertetése az ÚMFT és ÚSZT eljárásrendeken keresztül történt, a közöttük lévő különbségek és hasonlóságok ismertetése volt a célom. Az elektronikus pályáztatás folyamatát főként ÚSZT eljárásrend szerint mutattam be (az ÚMFT-hez képest történt változásokat is leírva), a finanszírozást már csak az ÚSZT szerint, mert az ÚMFT-s pályázatok nagy része már a fenntartási időszakba lépett, jelenleg az ÚSZT-s pályázatok meghirdetése, szerződtetése és kifizetése történik. Először a 2007-2013-as programozási időszak pályázati forrásait és rendszereit mutattam be, két szakaszban. Az első szakasz az ÚMFT, a 2011. február 9. előtt meghirdetett pályázatokra vonatkozik, a második az ÚSZT a 2011. február 9. utániakra. Itt leírtam mindkét szakasz stratégiai céljait és azt, hogy a célokat milyen eszközökkel és milyen területeken kívánták megvalósítani. A fejezetben az eredetileg meghatározott és tervezett célokat ismertettem, de ezek visszatekintve nem valósultak meg teljes egészében. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ÚMFT célkitűzései még a gazdasági válság kitörése előtt kerültek meghatározásra, ezért utólag a stratégia a valóságtól elrugaszkodottnak tűnhet. Az ÚSZT esetében sem valósultak meg maradéktalanul a fő célkitűzések – a gazdaságélénkítés és a foglalkoztatás bővítése -, jóllehet még egy év hátravan a programozási időszakból. Sok pályázat most lép csak a megvalósítási szakaszba, de már nagyon kevés új pályázati kiírás jelenik meg az utolsó évben. A következő fejezet a jogszabályi és az eljárásrendi környezetről szól. Az első részben az intézményrendszert ismertetem: milyen szereplők vesznek részt a folyamatokban és mik a feladataik, valamint azt, hogy milyen eljárásrendek vonatkoznak a különböző pályázatokra. A fejezet második részében a pályáztatás teljes folyamatát mutatom be, az egyes szereplők feladatait és a betartandó határidőket szakaszokra lebontva, a pályázatok meghirdetésétől egészen a nyomon követésig, amely már a megvalósítást követően a kötelező fenntartási időszakról szól. Itt fejtem ki a

54

határidők lerövidítését és az eljárásrendi változásokat, amelyek a folyamatokat hivatottak gyorsítani. Az elektronikus pályáztatásról legalaposabban a Pénzügyi folyamatok fejezetben esik szó. A finanszírozás a legkiterjedtebb és legnagyobb alapossággal fejlesztett modul. Itt mutatom be legrészletesebben a pályázatás teljes folyamatán keresztül használt programot az EMIR-t (Egységes Monitoring Információs Rendszer) és ennek használatát az egyes szakaszokban, képernyőmentésekkel illusztrálva a működést. Lépesenként szemléltetem a teljes kifizetést lebonyolító folyamatokat, úgy mint az előlegek elszámolása, átutalási megbízások összeállítása és az Európai Unióval történő pénzügyi rendezések EMIR-ben történő rögzítését. A pályáztatás időben és tevékenységek tekintetében is egy hosszadalmas folyamat, amit a programozási időszak végének közeledtével igyekeznek egyre jobban lerövidíteni, azért hogy a rendelkezésre álló forrásokat maximálisan kihasználják. A folyamatos elektronizálás és a jogszabályi változások is e törekvéseseket hivatottak segíteni, azonban az intézményi résztvevők munkáját ez nem könnyíti meg minden esetben. A hirtelen és gyakori módosításokat nem könnyű adaptálni a mindennapi munkába és ezek rendszerint nem visszamenőleges hatállyal történnek (tehát tudni kell, hogy az adott pályázatra éppen melyik jogszabály vonatkozott), ami megnehezítheti a munkavégzést. Az viszont kétségtelen, hogy az elektronikus pályáztatásra történő áttérés nagy segítséget jelent az intézményi szereplőknek azzal, hogy egy egységes és könnyen kezelhető rendszerben gyűjti össze az összes felmerülő információt.

55

6. IRODALOMJEGYZÉK Internetes források: http://hvg.hu/gazdasag/20120806_unios_forrasok_lehivasa letöltve 2012. december 02. www.vati.hu/index.php?page=main&menu=19645&langcode=hu letöltve 2012. október 10. http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok letöltve 2012. október 10. http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv letöltve 2012. október 10. http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 letöltve 2012. október 10. Jogszabályok: 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól 281/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 4/2011. (I. 28.) Kormány rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről 26/2012. (X. 24.) NFM utasítás az egységes működési kézikönyvről Korlátozott terjesztésű, belső használatra készült kézikönyvek: Welt 2000 Kft: Felhasználói kézikönyv - Egységes Monitoring Információs Rendszer, Új Magyarország Fejlesztési terv, Finanszírozás modul, 2012. december

56

Welt 2000 Kft:Felhasználói kézikönyv - Egységes Monitoring Információs Rendszer, Új Magyarország Fejlesztési terv, Finanszírozás modul II.kötet, 2012. december Welt 2000 Kft: Felhasználói kézikönyv – Nyomon követés modul és kapcsolódó funkciócsoportok, 2012. augusztus Welt 2000 Kft: Felhasználói kézikönyv – ÚSZT – Szerződéskezelés modul, 2012. november Welt 2000 Kft: Felhasználói kézikönyv – Pályázatkezelés modul ÚSzT Standard eljárásrend, 2012. november

57

7. ÁBRÁK, KÉPEK GYŰJTEMÉNYE 1.sz. ábra: EMIR terminálszerver

2.sz. ábra: A teljes kifizetés folyamata

forrás: EMIR

forrás: saját szerkesztés

1. Előleg/elszámolás  elkészítése

2. Forráslehívás  elkészítése

8. Bankszámlaforgalom rögzítése  (Lebony terhelés) 9. KHR elkészítése

3. Átutalási megbízás  elkészítése

4. MÁK küldés (IH  feladata)

5. Bankszámlaforgalom rögzítése (EFK  terhelés, Lebony jóváírás)

10. Átutalási  megbízás elkészítése

11. Bankszámlaforgalom rögzítése  (OP terhelés, EFK jóváírás)

12. a Költségnyilatkozat  összeállítása

6. Kedvezményezettnek átutalási  megbízás KSZ általi elkészítése

12.c Költségigazoló nyilatkozat  elkészítése

7. MÁK küldés

12.b Átutalási  igénylés kiállítása 13. OP bankszámla jóváírása  átutalási igénylés alapján

58

3.sz ábra:Honnan jön a támogatás?

forrás: saját szerkesztés

Hazai költségvetés

EFK Igazoló Hatóság

Lebonyolítási  számlák

Kedvezményezett/  szállító/ engedményes  bankszámlája

Európai Bizottság

4.sz ábra: Online számlakitöltő alkalmazás

5.sz ábra: Finanszírozás modul

forrás: www.nfu.hu

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

59

6.sz ábra: Finanszírozható szerződések listája

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

7.sz ábra: Elszámolási ütemek funkció

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

60

8.sz ábra: Előleg funkció

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

9.sz ábra: Előleg elszámolása

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

61

10.sz ábra: Forráslehívás funkció

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

11.sz ábra: Új forráslehívás, első fül

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

62

12.sz ábra:Második fül – átdobálós felület

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

13.sz ábra: Átutalási megbízás funkció

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

63

14.sz ábra: Új átutalási megbízás forráslehívás alapján

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

15.sz ábra: Bankszámlaforgalom

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

64

16.sz ábra: Új bankszámlakivonat rögzítése

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

17.sz ábra: Kimenő átutalási megbízás

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

65

18.sz ábra: Új kimenő átutalási megbízás

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

19.sz ábra: Közösségi hozzájárulás rendezése

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

66

20.sz ábra: Új KHR létrehozása

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

21.sz ábra: Túlfizetés rögzítésére szolgáló felület

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

67

22.sz ábra: Követelés

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

23.sz ábra: Követelésrendezés

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

68

24.sz ábra: Új költségnyilatkozat

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

25.sz ábra: Átutalás igénylése

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

69

26.sz ábra: Költségigazoló nyilatkozat

forrás: EMIR (verzió:5.0.89.1)

70

8. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Szakdolgozatomban sok rövidítést használok, amelyek a napi munka során ilyen formában jelennek meg. Ezeket a törzsszövegben is kifejtem, itt egy átfogó jegyzék található: ÁROP: Államreform Operatív Program BB: Bíráló Bizottság DAOP: Dél-Alföld Operatív Program DDOP: Dél-Dunántúl Operatív Program ÉAOP: Észak-Alföld Operatív Program EFK: Előirányzat Felhasználási Keretszámla EKOP: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program EMIR: Egységes Monitoring Információs Rendszer EMK: Egységes működési kézikönyv ÉMOP: Észak-Magyarország Operatív Program ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA : Európai Szociális Alap GOP: Gazdaságfejlesztés Operatív Program IB: Időszakos Beszámoló IgH: Igazoló Hatóság IH: Irányító Hatóság IMK: Interaktív Működési kézikönyv KDOP: Közép-Dunántúl Operatív Program KEOP: Környezet és Energia Operatív Program KMOP: Közép-Magyarország Operatív Program KMR: Közép-Magyarország Régió KÖZOP: Közlekedés Operatív Program KSZ: Közreműködő Szervezet MÁK: Magyar Államkincstár NYDOP: Nyugat-Dunántúl Operatív Program OP: Operatív Program PÁLYTÁJ: Pályázati e-ügyintézés felület RFT:Regionális Fejlesztési Tanács TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program

71

TIOP: Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program ÚMFT: Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚSZT: Új Széchenyi Terv ZB: Záró Beszámoló

72