BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi gazdálkodás SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány
A FOGYASZTÁSI HITELEK SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE A FOGYASZTÓVÉDELEM TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEKRE
Készítette: Pap Fruzsina
Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés................................................................................................................. 5. oldal
2.
A fogyasztási hitelek piaca-európai körkép ........................................................ 7. oldal 2.1. Fogyasztási hitelek........................................................................................... 8. oldal
3.
Fogyasztóvédelmi politika.................................................................................. 11. oldal 3.1
Fogyasztó fogalma ......................................................................................... 11. oldal
3.2. Változó igények, változó szabályok – A közösségi cselekvési program a fogyasztóvédelmi politika területén ...................................................................... 12. oldal 3.3. Fogyasztóvédelmi politika főbb aspektusai................................................. 13. oldal 4.
Fogyasztóvédelmi jog .......................................................................................... 14. oldal 4.1. A szabályozás elméleti megközelítése .......................................................... 14. oldal 4.2. Kialakulásának története .............................................................................. 14. oldal
5.
Fogyasztói alapjogok az Európai Unióban- fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme .................................................................................................................... 16. oldal 5.1. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme..................................... 16. oldal 5.2. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét érintő területek........ 16. oldal
6.
87/102/EGK irányelv ........................................................................................... 19. oldal 6.1. A TANÁCS 87/102/EGK IRÁNYELVE (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről............................................................................................................. ........................................................................................................................... 19. oldal 6.1.1. Irányelv létrejöttének szükségessége........................................................ 19. oldal 6.1.2. Az irányelv-módosítási igénye ................................................................. 21. oldal 6.1.3. A jogszabály módosítás célkitűzései ........................................................ 21. oldal 6.1.4. A közös álláspont elemzése ...................................................................... 22. oldal
7.
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve .............................. 27. oldal 7.1. Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/48/EK IRÁNYELVE27. oldal 7.2. A hitel-megállapodás megkötését megelőző általános tájékoztatás ............ 29. oldal 7.2.1. A reklámokba foglalandó tájékoztatás...................................................... 29. oldal 7.2.2 Szerződéskötést megelőző tájékoztatás ..................................................... 29. oldal -3-
7.2.3.Szerződéskötést
megelőző
tájékoztatási
követelmények
bizonyos
folyószámlahitel-kedvezmény formájában történő hitel-megállapodások és bizonyos egyedi hitel-megállapodások esetén ................................................................... 34. oldal 7.2.4. Mentességek az előzetes tájékoztatási követelmények alól...................... 34. oldal 7.2.5. A fogyasztó hitelképességének értékelésére vonatkozó kötelezettség ..... 34. oldal 7.3. Az adatbázisokhoz való hozzáférés ................................................................ 34. oldal 7.4. A hitel-megállapodásokra vonatkozó tájékoztatás és jogok ........................ 35. oldal 7.4.1. A hitel-megállapodásokban feltüntetendő információk............................ 35. oldal 7.4.2. A hitelkamatlábra vonatkozó tájékoztatás ................................................ 37. oldal 7.4.3. Kötelezettségek a folyószámlahitel formájában nyújtott hitel-megállapodásoknál ............................................................................................................................ 37. oldal 7.4.4 Nyílt végű hitel-megállapodások............................................................... 38. oldal 7.4.5. Az elállás joga........................................................................................... 38. oldal 7.4.6. Kapcsolt hitel-megállapodás..................................................................... 39. oldal 7.4.7. Határidő előtti visszafizetés...................................................................... 39. oldal 7.4.8. Túllépés..................................................................................................... 40. oldal 7.5. Teljeshiteldíj-mutató (THM) .......................................................................... 40. oldal 7.6. Hitelezők és hitelközvetítők ............................................................................ 41. oldal 7.6.1. A hitelezők egyes kötelezettségei a fogyasztók felé................................. 41. oldal 7.7. Átültetés:........................................................................................................... 42. oldal 7.8. Európai uniós szabályozás .............................................................................. 42. oldal 8.
Felelős fogyasztói döntések-fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra hazánkban .........
........................................................................................................................................ 43. oldal 8.1. Fogyasztóvédelem ............................................................................................ 43. oldal 8.2. „Civil feladatok” .............................................................................................. 44. oldal 8.3. Pénzügyi kultúra.............................................................................................. 44. oldal 9.
Fogyasztási hitelek hazánkban ........................................................................... 49. oldal 9.1. A fogyasztási hitelpiac Magyarországon ....................................................... 49. oldal 9.2. Hazai szabályozás ............................................................................................ 51. oldal 9.2.1. A fogyasztóvédelmi törvény..................................................................... 51. oldal 9.2.2. Egyéb vonatkozó jogszabályok ................................................................ 52. oldal 9.2.3. PSZÁF ...................................................................................................... 53. oldal 9.2.4. Magatartási kódex..................................................................................... 54. oldal 9.3. Egyoldalú szerződésmódosítás-jogszabálymódosítás 2009-ben .................. 61. oldal -4-
10.
Befejezés ............................................................................................................... 64. oldal
11.
Ábrák és táblázatok jegyzéke .............................................................................. 66.oldal
12.
Irodalomjegyzék ................................................................................................... 67.oldal
1. Bevezetés Hazánkban kiemelt problémaként kezelendő az emberek alacsony pénzügyi kultúrája és alacsony informáltsági szintje. A háztartások rossz pénzügyi döntései a veszteségen túl eredményezhetik a pénzügyi szolgáltatókkal szemben felmerülő bizalmatlanságot, így a pénzügyi közvetítés hatékonysága csökken és az állami szerepvállalás megerősödhet. A gazdasági növekedés és stabilitás érdekében van szükség a fogyasztóvédelem mellett a pénzügyi kultúra növelésére és a pénzügyi intézmények szabályozására. Hazánkban is felmerült az a kérdés a hitelpiac fellendülésével, hogy a fogyasztók rendelkeznek -e elegendő
és
döntéseik
kockázatainak
felméréséhez
szükséges
információkkal.
Megállapítható az, hogy szükség volna a háztartások számára egy, a hatékony pénzügyi kultúra növelését célzó programra, melynek segítségével képesek lennének a növekvő és változó kockázatok felmérésére. A háztartások alacsony alkalmazkodóképességének okai: • pénzügyi műveltség alacsony színvonala, ismeretek hiánya, • a háztartások a pénz-, és tőkepiac legkiszolgáltatottabb szereplői, • magánszemélyek viselkedési korlátai. Ezen fenti tényezők kiküszöbölése érhető el a pénzügyi kultúra növelésével, valamint a fogyasztóvédelem segítségével, így a jelentkező kockázatok kiszűrhetőekké válnának. A fogyasztóvédelem jogi és szabályozási eszközök segítségével kísérli meg a háztartások jobb informáltságának elérését, és ezzel igyekeznek meggátolni a szolgáltatók erőfölénnyel való visszaélését. A fogyasztóvédelem jogi eszközei bizonyos szinten korlátozzák a pénzügyi szolgáltatások körét, csökkentve ezzel a fogyasztók választási lehetőségeit. Egy pénzügyileg műveltebb háztartás képes jogaival élni. A hitelezők tájékoztatási kötelezettségének hozzájárulása pedig a pénzügyi ismeretek bővüléséhez vezet. Szakdolgozatomban a fogyasztási hitelezés piacára koncentrálva elsősorban az erre vonatkozó Európai Uniós szabályozást vizsgálom, majd kitekintést teszek a hazai helyzetre. Az európai uniós szabályozás inkább az intézmények szabályozására fókuszál, és nem a
-5-
pénzügyi termékekre. Ez alól képez kivételt a fogyasztási hitel, hiszen egyrészt a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásra fordítja a figyelmet, másrészt a fogyasztók érdekeit kívánja védeni. Az Európai Unióban a hitelszerződések megkötési feltételeinek harmonizációjával kívánják a fogyasztók védelmét erősíteni, nagy hangsúlyt fektetve a fogyasztók teljes körű tájékoztatására. A fogyasztási hitelpiac kialakulását, az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának rövid bemutatása követi. A fogyasztói alapjogok egyikének, a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét biztosító szabályozás részletes elemzésével foglalkozom a következő fejezetekben. A jelenleg hatályban lévő és a 2010-ben érvénybe lépő irányelv legfontosabb kitételeit ismertetem. A hazai fogyasztási hitelpiac kialakulásának és jelenlegi helyzetének felvázolását követően a szabályozó eszközök legfontosabb elemeire térek ki. 1998 előtt gyakorlatilag még nem is létezett Európában fogyasztási hitelpiac, ám a piaci mechanizmusok által fejlődésnek indult, és mára már nemzetközi viszonylatban is kiteljesedett piacról beszélhetünk. Az 1970-es évekig a banktevékenység az európai országokban erősen szabályozott volt, ami korlátozott lehetőségeket biztosított a hitelezés területén. A szigorú szabályozás magyarázata az inflációellenes politika részeként említhető kamat-és hitelkontroll. Az 1980-as években a verseny erősödése, a pénzügyi innováció felgyorsulása volt tapasztalható, ami köszönhető: •
a pénzügyi szektor reformjának,
•
a deregulációnak (jogi szabályozottság mértékének csökkenése),
•
valamint a liberalizációnak.
A 90-es évek első felében a fogyasztói hitelezés mérséklődött a gazdasági növekedés lelassulásával párhuzamosan, azonban a recessziót követően a hitelállományok újbóli erősödést mutattak. Országonként igen jelentős különbségek állapíthatóak meg a fogyasztói hitelezés területén. Ennek az eltérésnek az okai lehetnek hitelkínálati, intézményi és kulturális különbségek is. Ha a háztartások eladósodottságát nézzük, és általában véve az eladósodás mértékéről és okairól beszélünk, akkor elsősorban a jelzáloghiteleket vesszük górcső alá, hiszen a fogyasztási hiteleknek az eladósodottság kérdésében „csak” másodlagos szerepük van. Amikor a háztartások törlesztési terheit vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nagy szerepe van a
-6-
fogyasztási hitelek térnyerésének az eladósodás folyamatában. Igaz, hogy sokkal rövidebb futamidejű hitelekről van szó, de ennek köszönhetően sokkal magasabb kamatlábakról is beszélhetünk.
2. A fogyasztási hitelek piaca- európai körkép A 2008-as évet említve sokak azonnal az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából kiinduló jelzáloghitel-válságra, ún. subprime válságra gondolnak, amely kiterjedt a pénzügyi rendszer egészére, begyűrűzve a reálgazdaságba is. A fogyasztói érzékenységet egyértelműen mélyen érintette ezen gazdasági helyzet. Így fontosnak tartom, hogy miként reagáltak erre a szituációra maguk a fogyasztók, és különösen hogyan befolyásolta a fogyasztási hitelek piacát, miképpen változtak a fogyasztói döntések. Egy egyszerű logikai következtetést levonva, úgy vélhetjük, hogy a lehetőségek szűkülése és a felelőtlen hitelezések lefékezése és visszafogása révén a fogyasztók bizalmának csökkenését tapasztaljuk majd. A fogyasztási hitelek piaca (milliárd EUR)
1.táblázat
A fenti táblázat jól szemlélteti, hogy a 2008-as évben a fogyasztói kedv nemhogy csökkent volna, hanem éppen ellenkezőleg a vizsgált országok esetében egy kivételével mindenhol növekedést figyelhetünk meg a fogyasztási hitelek tekintetében milliárd euróban kifejezve. A vizsgálat alá vont országok közül egyedül Spanyolországban csökkent a hitelállomány. Az
-7-
európai fogyasztási hitel piacot az Egyesült Királyság és Németország uralja, a 2008-as adatokat tekintve összesen 553 milliárd eurót tesz ki a fogyasztási hitelállományuk, ami majdnem a fogyasztási hitelpiac felét teszi ki. A közép-európai országok látványos növekedést mutatnak, köztük Csehország, Szerbia, Magyarország. Hazánkban 2008-ban a teljes fogyasztási hitelállomány 11,87 milliárd euró volt, ami 38,2 %-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Háztartásonkénti átlagos fogyasztási hitelállomány 2008-ban (euró)
1.ábra
Hazánk 11,87 milliárd eurós teljes hitelállományából kiindulva háztartásokra lebontva 3124 euró jut egy háztartásra, ami az európai átlagos háztartásonkénti hitelállomány (5034 euró) kétharmadát jelenti. A fenti adatok alakulását figyelembe véve megállapítható, hogy hazánkban az első három negyedévi növekedés természetes változásból ered, viszont az utolsó negyedéves emelkedés az árfolyamok alakulásának tulajdonítható.
-8-
2.1. Fogyasztási hitelek A fogyasztási hitel a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújt lehetőséget természetes személyek részére. Lehet még a fogyasztási hitel a nem üzletszerű tevékenység keretében igénybevett felhasználási célhoz nem kötött kölcsön is. Fogyasztási kölcsön a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet a fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez. A fogyasztási hitelek csoportosítása: A.
B.
felhasználás célja szerint: •
meghatározott célra nyújtott hitelek (áruvásárlási, gépjárműhitelek)
•
szabadon felhasználható hitelek (személyi hitelek, hitelkeret, hitelkártya)
megújíthatósága szerint: •
Egyszeri hitelek (meghatározott célra nyújtott hitelek)
• Megújítható hitelek (visszafizetés után újból igényelheti az ügyfél hitelbírálat nélkül, többségében szabad felhasználású hitelről beszélünk) C.
fedezet szerint: •
fedezett hitel
•
fedezetlen hitel
A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelek formái A hitel lehet: •
személyi hitel,
•
folyószámlahitel,
•
hitelkártya,
-9-
•
az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású, áruhitel.
A fogyasztási hitelezésben megjelenő intézmények Lehetnek: •
bankok
•
takarékszövetkezetek
•
specializált pénzügyi intézmények (pénzügyi vállalkozások)
•
nem pénzügyi vállalatok
•
speciális állami intézmények
- 10 -
3. Fogyasztóvédelmi politika Az Európai Unió egyik szakpolitikája a fogyasztói ügyeket foglalja magába. Az Unió polgárait, mint fogyasztókat megilleti a Közösség által biztosított életminőség javítása oly módon, hogy az EU közvetlenül fellép a fogyasztói jogok védelmében, valamint jogszabályba integrálja a fogyasztóvédelmi szempontokat. Erre azért van szükség, hogy a belső piac hatékonyan működjön, megerősítve a fogyasztók bizalmát és vásárlási kedvét határon átnyúlóan is. A bizalom kialakításához elengedhetetlen volt, hogy meghatározzák a fogyasztókat érintő jogokat, így ellátva őket egyértelmű és pontos információkkal. 3.1. Fogyasztó fogalma 1997. évi CLV. fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint fogyasztó „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.”1 A törvény az uniós jogi aktusoknak való megfelelést is szolgálja. Igaz, hogy az egyes európai uniós irányelvekben megfogalmazott definíciók között vannak minimális eltérések, de lényegi különbség nem állapítható meg a magyar és az uniós megfogalmazás között. Az üzlethelységen kívül kötött szerződésekről szóló irányelv szerint fogyasztó „az a természetes személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül köt az ezen irányelv hatálya alá tartozó üzletet”2. A fogyasztói hitelről szóló irányelv ezzel azonos meghatározást alkalmaz. A tisztességtelen szerződéses feltételekről szóló irányelvek szerint a definíció a következő: „olyan természetes személy, aki… olyan célból jár el, amely kívül esik saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén"3, csakúgy, mint a távollévők között kötött szerződésről szóló irányelvekben, illetve a fogyasztási cikkek adásvételeinek egyes vonatkozásairól szóló irányelvben
és
a
fogyasztói
pénzügyi
szolgáltatások
távértékesítésével
történő
forgalmazásáról szóló irányelvben. A két meghatározás közötti lényegi különbség, hogy az utóbbi akkor is alkalmazandó, ha a személy üzleti tevékenységen kívül jár el.
1
1997. évi CLV. törvény 85/577/EGK 3 93/13/EGK 2
- 11 -
3.2. Változó igények, változó szabályok - A közösségi Cselekvési program a fogyasztóvédelmi politika területén Az Unió 2004-es bővülése indokolta azt, hogy az egyes szakpolitikákra vonatkozó irányelveket átdolgozzák az új helyzet igényeihez igazodás érdekében. Így a fogyasztóvédelmi előírások is átvilágítás alá kerültek, hiszen ahány tagállam, annyiféle szabályozás, viszont a közelítés elengedhetetlen a belső piac megfelelő működéséhez. Ezzel párhuzamosan a vásárlók igényei és elvárásai is növekedtek, ezt figyelembe véve is szükség volt a változtatásra. Az egységesebb uniós szabályozási struktúrák kiépítésére azért van szükség, mert tagállami szinten nem érvényesíthető az Európai Unió Alapjogi Chartájának 38. cikke által rögzített követelmény: „Az Unió politikáiban biztosítani kell a fogyasztók védelmének magas szintjét.” 4 Az Unió 2006 decemberében elfogadott egy 2007-2013-as időszakra szóló programot, amelynek a fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve a következő céljai vannak: •
fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása,
•
fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb alkalmazása.
A fenti célokat az alábbi változtatásokkal kívánják elérni: •
jobb tényfeltáró munka
•
hatékonyabb konzultáció
•
fogyasztói érdekek határozottabb képviselete
•
végrehajtás terén folytatott együttműködés
•
széleskörű tájékoztatás
•
oktatás
•
jogorvoslat.
Az Európai Bizottság a változtatásokat a szabályozás javítása érdekében irányozta elő. Említést érdemel az Európai Unió Alkotmányos Szerződése, amelyet igaz, hogy Franciaország és Hollandia népszavazáson ugyan elutasított - így a 2006. november 1-re tervezett életbe lépése elmaradt - mégis kiemelkedő jelentőséggel bír. Az Alkotmányos 4
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007/C 303/01)
- 12 -
Szerződés
a
fogyasztóvédelmet
fogyasztóvédelmi
hatáskörök
érintő
változásokat
megosztott
hatáskörként
is
előirányzott kerülnének
volna.
„A
rögzítésre
az
Alkotmányos Szerződés értelmében. A tagállamok tehát továbbra is alkothatnának különböző fogyasztóvédelmi szabályokat, ugyanakkor ennek egy magasabb szinten érvényesülő keretét adná az Unió szabályozási kompetenciája.” 5 3.3. Fogyasztóvédelmi politika főbb aspektusai Az Európai Unió jelenlegi fogyasztóvédelmi politikájának legfontosabb aspektusai az Európai Közösséget létrehozó szerződés 153. cikkében foglaltak érvényesülését segíti elő. A fogyasztóvédelemről szóló törvény 153. cikke szerint a Közösség hozzájárul a fogyasztók: • egészségének védelméhez, • biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, • tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez. A szerződés alapján az egyéb közösségi politikák kialakításánál, tevékenységek meghatározásánál, illetve végrehajtásakor is figyelembe kell venni, valamint alkalmazni a fogyasztók védelmét érintő előírásokat.
5
Hajnal Zsolt: Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében, Debreceni Jogi Műhely, 2009. VI. évfolyam, 2.szám, http://www.law.klte.hu/jogimuhely/02_hun_index.htm)
- 13 -
4. Fogyasztóvédelmi jog A fogyasztóvédelmi jog viszonylag új jogterület, amely a magánjog és a közjog határán helyezkedik el. Közigazgatási jog, polgári jog, büntetőjog , valamint anyagi jogi és eljárásjogi területekről egyaránt tartalmaz szabályokat. 4.1. A szabályozás elméleti megközelítése A fogyasztóvédelmi tárgyi jogú szabályozásának kétféle megközelítése: 1) protekcionista szemlélet ( protekcionista jellegű jogi szabályozás által biztosítja a fogyasztók védelmét) 2) „Bourgoignie-féle”6 megközelítés ( a védelem helyett a megfelelő jogi támogatásra helyezi a hangsúlyt: tájékoztatás, jogi védelem, jogi garanciák stb. ) A hatékonyabb megoldást jelenti a jelen gazdasági és társadalmi viszonyok között a védelemhez szükséges fogyasztói alapjogok meghatározása. 4.2. Kialakulásának története7 1) 19. század végére egyre inkább alkalmazták a „laissez-faire” elvet, amely a gazdasági fejlődést az állam be nem avatkozás doktrínájával kívánta ösztönözni. Ezzel párhuzamosan indult el az a jogi szabályozásban bekövetkező folyamat, amely szerint vannak olyan szabadságjogok, amelyeket az állam sem korlátozhat beavatkozásával. Ilyenek az élethez való jog, a tulajdonhoz való jog, az egyesülési és gyülekezési szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a szólás-és sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog. 2) A „laissez-faire” elv végső elutasítását jelentette a gazdasági világválság. Az állam gazdasági szerepvállalása terén egy új gazdaságpolitikai szemléletet indukált a keynesi újszerű gondolkodásmód. A klasszikus jogokhoz képest változást hozott az ún. 6
A fogyasztói jog céljaként a fogyasztói érdekek jogi segítségét jelöli meg, és a védelem helyett a támogatásra helyezi a hangsúlyt. 7 Hajnal Zsolt: Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében, Debreceni Jogi Műhely, 2009. VI. évfolyam, 2.szám, http://www.law.klte.hu/jogimuhely/02_hun_index.htm)
- 14 -
második generációs jogok megjelenése, amely szerint többé már nem elegendő az állam be nem avatkozása, hanem épp ellenkezőleg aktív szerepvállalásra kényszerítik. 3) II. világháború során visszatértek az emberi jogok eszméjéhez, ez alapot szolgált ahhoz, hogy kifejezzék a jogok védelmének egyetemlegességét. Felfogásbeli megújulások jellemzik az időszakot, és a jogállam fogalmának újraértelmezéséhez is eljutnak. A jogállamiság már nem csak formális jogbiztonságot jelentett, hanem kiegészült egy materiális vetülettel, amelyet az igazságosság eszménye hordoz. 4) Az 1940-es évek közepétől az 1980-as évekig tartott a szociális alkotmányozás erősödése. Egyre szélesebb körben kezdték elismerni az ún. harmadik generációs jogokat (környezethez való jog, beteg jogok, fogyatékosok jogai) 5) Az emberi szabadságjogok rendszerét a XX. század közepétől kiegészítette az egyén piaci autonómiájának védelmét szolgáló fogyasztói jogok. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-as évek elején deklarálták a fogyasztói jogokat, számos országban pedig külön alkotmányos szintű szabályozást nyertek. 6) „Az Európai Gazdasági Közösség első, előzetes programja a fogyasztók védelmének és informálásának politikájáról” címet viselő határozatot az Európai Tanács 1975. április 14-én fogadta el. A Maastrichti Szerződés pedig hivatalos közösségi politikái közé emelte a fogyasztóvédelmet.
- 15 -
5. Fogyasztói alapjogok az Európai Unióban- fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme8 „Biztosítjuk jogait: Mivel minden polgár egyúttal fogyasztó is, az Európai Unió számára fontos szempont a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági jólétének védelme. Az
Unió
védi
a
fogyasztók
tájékoztatáshoz
való
jogát,
elősegíti
érdekvédelmi
tevékenységüket, és ösztönzi érdekképviseleti szervezeteik létrehozását és működtetését.”9 5.1. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelme Az Európai Unió meghatározta azokat a szabályokat, amelyek célul jelölték meg a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét, illetve intézményesítették a szakértőkkel való kapcsolattartás lehetőségét vitatható ügyek esetén. Az EU bevezette a tisztességtelen kereskedelem gyakorlatának tilalmát, illetve elősegítette a megállapodást a peren kívüli ügyekben és harmonizálta a szabálytalanságok megszüntetésének eljárását a fogyasztók érdekében. Létrehozta a nemzeti hatóságok információs hálózatát, ezzel biztosítva a fogyasztói törvényhozás hatékony alkalmazását. Erőfeszítéseket
tett
a
jogbiztonság
megerősítésére
az
alkalmazandó
jogszabályok
harmonizálása révén. 5.2. A fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét érintő területek 1) Fogyasztói képviselet (Consumer representation) •
European Consumer Conultative Group (ECCG)
2) Jogorvoslat és fogyasztói jogviták (Legal redress and the settlement of disputes) • Fogyasztói kollektív jogorvoslat, Zöld Könyv (Consumer Collective Redress) (Green Paper) • tagállamok együttműködése a fogyasztói érdekek védelméért (Cooperation between Member States for consumer protection) 8 9
http://europa.eu/legislation_summaries/consumers/protection_of_consumers/index_en.htm http://europa.eu/pol/cons/index_hu.htm
- 16 -
• tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (Unfair Commercial Practices) • peren kívüli megállapodások és fogyasztói jogviták (Out-of-court settlement of consumer disputes) • kisebb kárigény eljárások (European small claims procedure) • tevékenységre vonatkozó rendelkezések (Actions for injunctions) • Európai Fogyasztói Központok Hálózata (European Consumer Centres Network: "ECC-Net") 3) Elektronikus kereskedelem (Electronic commerce) • elektronikus kereskedelem jogi aspektusai (Legal aspects of electronic commerce ("Directive on electronic commerce") • ÁFA: intézkedések, amelyek alkalmazhatóak a szolgáétatások elektronikus kereskedelmében (VAT: special arrangements applicable to services supplied electronically) 4) Szerződések (Contracts) • fogyasztói jogok (Consumer rights) • távollévők között kötött szerződések (Distance contracts) • távollévők között kötött szolgáltatások pénzügyi szolgáltatások esetén (Distance contracts for financial services) • üzlethelyiségen kívül kötött szerződések (Contracts negotiated away from business premises) • Jogok megszerzése (Purchase of the right to use immovable property on a timeshare basis) • unfair terms • fogyasztási cikkek adásvétele és jótállása (Sale of consumer goods and associated guarantees) • fogyasztói hitelmegállapodás (Consumer credit agreements) 5) Közlekedés (Transport) • szervezett utazás (Package travel)
- 17 -
• légi közlekedés (Air transport)
légi utasok védelme (Protection of air passengers)
számítógépes helyfoglalási rendszerek magatartási kódexe (Code of conduct for use of computerized reservation systems)
légi viteldíjak és légi árufuvarozás díjai (Air fares and air cargo rates (third phase)
visszautasított
beszállás
kártalanítási
rendszere
(Denied-boarding
compensation system)
légi fuvarozó felelőssége baleset esetén (Air carrier liability in the event of accidents)
légi közlekedés biztonsága: polgári repülés biztonsági szabályai (Aviation security: common rules in the field of civil aviation security)
6) Pénzügyi szolgáltatások (Financial services) • a megállapodás megmásíthatatlansága a fizetések tekintetében és biztonsági megállapodások rendszerében (Settlement finality in payment and securities settlement systems) • Új jogi keretszerződés a fizetésekre (New legal framework (NLF) for payments) • fogyasztói hitel (Consumer credit) • fogyasztói hitelmegállapodás (Credit agreements for consumers) • Európai jelzáloghitel piac integrációja (Integration of European Mortgage Credit Markets (White Paper) • jelzáloghitel az EU-ban (Mortgage Credit in the EU (Green Paper) • határokon átnyúló hitelátutalások (Cross-border credit transfers) • határokon átnyúló fizetések euróban (Cross-border payments in euros) • elektronikus kereskedelem (Electronic commerce) • pénzügyi szolgáltatások értékesítése és annak magyarázata az ügyfél felé (Retail financial services explained to consumers) • pénzügyi képzés (Financial education)
- 18 -
6. 87/102/EGK irányelv Az európai uniós szabályozás inkább az intézmények szabályozására fókuszál és nem a pénzügyi termékekre. Ez alól kivételt képez a fogyasztási hitel, hiszen egyrészt a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozásra fekteti a hangsúlyt, másrészt a fogyasztók érdekeit kívánja védeni. Szükséges ezért a jelenleg még hatályos 87/102/EGK irányelv keletkezési körülményeinek, az irányelv jelentős tartalmi elemeinek, a módosítás szükségességének okainak és a ”közös álláspont” kialakulásának ismertetése. 6.1. A TANÁCS 87/102/EGK IRÁNYELVE (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről
„A fogyasztói hitelekre vonatkozó 87/102/EGK irányelv, amelyet 1990-ben és 1998ban módosítottak, közösségi keretrendszert hozott létre a hitelek közös piacának előmozdítása és a fogyasztók védelmét szolgáló alapszintű közösségi szabályok létrehozása céljából.”10
6.1.1. Az irányelv létrejöttének szükségessége
A fogyasztó hitelekről szóló irányelv megfogalmazása sok szempontból vált indokolttá a közösségi szabályozás érdekében: • jelentős eltérések mutatkoztak a tagállamok jogszabályai között a fogyasztói hitelek területén, amik torzították a hitelezők közötti versenyt a közös piacon,
10
http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/fina_serv/cons_directive/credit_cons_hu.pdf
- 19 -
• eltérések korlátozták a fogyasztók lehetőségeit, • eltérések befolyásolták a hitelkereslet mértékét és jellegét, valamint a termékek és szolgáltatások megvásárlását, • eltérések befolyásolták a fogyasztók által hitelből megvásárolt áruk és szolgáltatások szabad mozgását, • a fogyasztóknak nyújtott hitelek növekvő mértékére való tekintettel a fogyasztói hitelezés terén a közös piac létrehozása előnyöket jelentett a fogyasztók, a hitelezők, a gyártók, a nagykereskedők, a kiskereskedők és a szolgáltatók számára, • az Európai Gazdasági Közösség fogyasztóvédelmi politikája előírta, hogy a fogyasztókat védelemben kell részesíteni a tisztességtelen hitelfeltételekkel szemben, • fogyasztók részéről igénybe vehető új hiteltípusok jelentek meg, • a
fogyasztóknak
megfelelő
tájékoztatást
kellett
biztosítani
a
hitelfelvételről és a költségekről, valamint a kötelezettségekről, • információt kellett nyújtani a fogyasztók részére a hiteldíj százalékában kifejezett éves mértékéről, vagy ennek hiányában a teljes összegről, amit a hitelért fizetni kell, • a hitelszerződésben meghatározott feltételek hátrányosak lehettek a fogyasztóra nézve, • bizonyos hitelszerződés- vagy ügylettípusokat jellegükből adódóan ki kellett zárni az irányelv hatálya alól,
- 20 -
• a tagállamoknak lehetőséget kellett biztosítani a Bizottsággal történő konzultáció alapján bizonyos nem kereskedelmi jellegű hitelfajták az irányelv hatálya alóli kizárására, • a különböző ajánlatok közötti összehasonlítás révén a hitelezési költségekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megkönnyíthető a fogyasztó számára, • a fogyasztóvédelem tovább javul, ha a hitelszerződések egységesen kötelezően előírt elemeket tartalmaznak, • a fogyasztónak lehetővé kellett tenni a kötelezettségeinek határidő előtti teljesítését, • hitelszerződésből eredő hitelezői jogosítványok átruházása nem eredményezheti a fogyasztó helyzetének gyengítését, • idegen váltó, saját váltó használata esetén a hitelszerződéssel kapcsolatban kötelesek gondoskodni a fogyasztók védelméről. Ebben az irányelvben foglaltak végrehajtására elfogadott előírástól a hitelszerződések nem térhettek el a fogyasztó hátrányára. A tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését irányozza elő az irányelv, és egyben előír egy bizonyos szintű fogyasztóvédelmet. A tagállamok ettől eltérhettek szigorúbb előírások kötelezővé tétele esetén.
6.1.2. Az irányelv-módosítás igénye
- 21 -
A 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályba lépése óta két ízben (90/88/EGK és 98/7/EK)
került
módosításra,
2004-ben
pedig
a
közösségi
szabályozás
egyértelműbbé tétele érdekében az Európai Bizottság új jogszabály tervezetet nyújtott be. A módosítás elsősorban az alkalmazási terület leszűkítését, a hitelszerződések egyes területeire vonatkozó könnyített rendszerek bevezetését, a közösségi jogszabályok által szabályozott vagy a nemzeti szinten megfelelően kezelt területekre vonatkozó egyes rendelkezések eltörlését jelenti.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 251.cikk (2) bekezdés szerinti eljárást követték az irányelv módosító javaslatainak meghozatalánál és elfogadásánál. A „Közös álláspontot” 2007. szeptember 20-án fogadták el
6.1.3. A jogszabály módosítás célkitűzései
A Bizottság tulajdonképpen úgy ítélte meg, hogy a tagállamok különböző mértékben már túlléptek az eredeti irányelv egyes rendelkezésein. A nemzeti jogszabályok eltérése viszont akadályokat jelent a belső piac számára. Az üzleti vállalkozásokat visszatartja a termékek határokon átnyúló terjesztésétől. A fogyasztási hitelek piaca 27 nemzeti piacra tagozódott és ezáltal széttöredezett, így hátráltatta az európai fogyasztókat és hitelezőket abban, hogy a határokon átnyúló ajánlattétel és
- 22 -
szerződéskötés révén részesüljenek az egységes piac előnyeiből. A Bizottság ezek figyelembevétele mellett nyújtotta be javaslatát (az Európai Parlament első olvasat után kialakított véleményét jelentős mértékben módosítva), ami az alábbiakra törekedett: •
belső piac feltételeinek megvalósítása,
•
magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása,
•
közösségi jogszabályok egyértelműbbé tétele a fogyasztói hitelekről szóló meglévő három irányelv (87/102/EGK, 90/88/EGK és 98/7/EK) átdolgozása révén
6.1.4. A közös álláspont elemzése, 14/2007/EK közös álláspont a Tanács által 2007. szeptember 20-án elfogadva
Általános megjegyzések
A Tanács a Bizottság által 2005-ben benyújtott módosítási javaslat alapján folytatta megbeszéléseit. Jóváhagyta az Európai Parlament első olvasat után kialakított véleményét, ami tulajdonképpen a Bizottság módosítási javaslatában is tükröződött. A Tanács egyetértett azzal, hogy az irányelvnek magas szintű harmonizációt kell biztosítania az alkalmazási körbe bevont területeken, a belső piac, a fogyasztók
- 23 -
választási lehetősége és a fogyasztóvédelem tekintetében. A Tanács több területet határozott meg, ahol az „európai hozzáadott értéket” kell képviselni és megteremteni: 1) szerződéskötést megelőző tájékoztatás (5. és 6. cikk) 2) hitel-megállapodásokban feltüntetendő információk (10.cikk) 3) az elállás joga (14.cikk) 4) határidő előtti visszafizetés (16.cikk) 5) teljeshiteldíj-mutató (THM) kiszámítása (19.cikk)
Tanács egyéb módosításai
• részletesen foglalkozik a reklámokkal (4.cikk), a folyószámlahitelekkel (6. és 12. cikk), a túllépéssel (18. cikk), • a teljes harmonizáció és a kölcsönös elismerés társítására irányuló bizottsági javaslatra vonatkozó módosítások (22.cikk), • a komitológia11 alkalmazása tekintetében (25.cikk) , • nem teljes mértékben harmonizált területeken a tagállamok által választott szabályozási lehetőségek átláthatósága (26.cikk), és az ezzel kapcsolatos felülvizsgálati záradék tekintetében (27.cikk (2) bekezdés)
11
komitológia; comitology – más szóval: bizottsági eljárás. Az EU bonyolult döntéselőkészítő mechanizmusát szokták ezzel jellemezni.
- 24 -
A Tanács által a Bizottság módosított javaslatába bevezetett főbb változtatások
Ésszerűsítették az irányelvtervezet hatályát. A Tanács a következő változtatásokat fogadta el: •
az ingatlanjavakhoz kapcsolódó hitelek és a kezességi megállapodások teljes kizárása a jelzáloghitel kérdésével való kapcsolatuk miatt,
•
kis összegű hitelek kizárása (200 euró alatt), és a nagyobb összegű hitelek szélesebb körű bevonása a felső határ 50000-ről 100000 euróra növelése révén,
•
az egy hónapon belül visszafizetendő rövid lejáratú folyószámlahitelek kizárása,
•
a díj- és kamatmentes hitelek és a nagyon alacsony díjakkal nyújtott rövid lejáratú hitelek kizárása.
A Tanács ezeken kívül megállapodott egy kevésbé szigorú rendszer bevezetésében egyes hiteltípusokra: •
folyószámlahitelekre,
•
túllépésre,
•
korlátozott tagságú és tagjainak kölcsönös hasznára létrehozott szervezetek által nyújtott hitelekre,
•
halasztott fizetés formájában nyújtott hitelekre vonatkozóan.
- 25 -
A szerződéskötést megelőző tájékoztatás A fogyasztókat megilleti a megfelelő és elégséges tájékoztatás annak érdekében, hogy felelős és megalapozott döntést hozzanak, mielőtt még aláírják a szerződést. Ebből a célból a következő változtatásokat javasolták és fogadták el: • A
felelős
hitelezés
elvének
elhagyása
az
5.cikkben
a
jogi
bizonytalanság miatt. Ehelyett bevezetésre került az új 8.cikkbe a hitelezőknek a fogyasztó hitelképességének értékelésére vonatkozó kötelezettsége. • A szerződés kötést megelőző tájékoztatás kibővítése a fogyasztók részére • „Általános európai fogyasztóihitel-tájékoztató” (2008/48/EK II. melléklet) formanyomtatvány és az „Európai fogyasztói hiteltájékoztató a folyószámlahitelekről” (2008/48/EK III. melléklet) formanyomtatvány bevezetése szerződéskötést megelőző tájékoztatásnyújtás céljából. Ezek megkönnyítik a fogyasztó számára a különböző ajánlatok közötti választást,
összehasonlítást,
beleértve
a
határokon
átnyúló
lehetőségeket is. • Szerződéskötés előtti tájékoztatás pontosítása távbeszélőn történő kapcsolattartás esetén, vagy ha a fogyasztó kéri a folyószámlahitel azonnali rendelkezésére bocsátását. • A
folyószámlahitelek
teljeshiteldíj-mutatójának
vonatkozóan mozgástér a tagállamok számára.
- 26 -
feltüntetésére
• Kérelemre
a
fogyasztó
rendelkezésére
kell
bocsátani
a
hitel-
megállapodás egy példányát.
A hitel-megállapodásokban feltüntetendő információk A Tanács kibővítette a fogyasztó számára a hitel-megállapodás megkötésekor nyújtandó információk körét. A következő kiegészítő információkat kell megadni a fogyasztó számára: • a hitel típusa, • az áru és a szolgáltatás leírása és annak készpénzára halasztott fizetés esetén, • változó kamatláb esetén is törlesztési táblázat, • a hitel-megállapodásokkal kapcsolatos díjakról és megváltoztatásuk feltételeiről átfogóbb tájékoztatás, • fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés, • elállási jogról átfogóbb tájékoztatás, • alternatív jogorvoslati eljárásokról tájékoztatásnyújtás, • hivatkozás az egyéb szerződési feltételekre, • illetékes felügyeleti hatóság neve és címe.
Az elállási jog
- 27 -
A Tanács szerint 14 nap elállási jogot kell egységesen biztosítani. A fogyasztók elállási
joguk
gyakorlásakor
fennálló
kötelezettségeit
pontosítani
kellett.
A
pontosítások a következőek :
• az elállási értesítés időpontjától számított 30 napon belül vissza kell fizetni a hitelezőnek a már lehívott hitelösszeget, a kamatokat is beleértve, • hitel-megállapodástól való elállás esetén a hitel-megállapodással kapcsolatos járulékos szolgáltatás megszüntetéséről szóló rendelkezés megadása, • az elállási jogot a fogyasztói hitelről szóló irányelv rendelkezéseinek megfelelően szabályozzák a fogyasztási hitelek távértékesítése vagy házaló kereskedelme esetén • a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az elállási jog nem alkalmazandó
a
közjegyző
közreműködésével
kötött
hitel-
megállapodásokra.
Határidő előtti visszafizetés A Tanács a hitelezők számára korlátozott jogot biztosít a hitel határidő előtti visszafizetéséhez közvetlenül kapcsolódó esetleges költségek ellentételezéséhez, amellett, hogy elfogadta a fogyasztó jogát a hitel határidő előtti visszafizetéséhez. Az ellentételezés abban az esetben alkalmazható, ha
- 28 -
• rögzített kamatlábú hitel-megállapodásokhoz kapcsolódik és, • az alkalmazandó referencia-kamatláb csökken a hitel-megállapodás megkötésének időpontja és a határidő előtti visszafizetés időpontja között.
Az ellentételezés a határidő előtt visszafizetett hitel összegének 1%-ára korlátozódik és nem haladhatja meg azt a kamatösszeget, amit a fogyasztónak akkor kellett volna fizetnie , ha nem lett volna határidő előtti visszafizetés.
A tagállamok nemzeti jogszabályukban meghatározhatják azt a küszöböt, amely alatt nem fizetendő kártérítés. Abban az esetben, ha a határidő előtti visszafizetés 12 hónapon belül történik, akkor a küszöb 0 és 10000 euró között határozható meg.
THM kiszámítása A Tanács rendelkezett a teljeshiteldíj-mutató kiszámításának egységes módjáról. A Tanács az ellenőrzéssel történő bizottsági eljárást előíró komitológiai12 rendelkezést vezetett be, hogy szükség esetén további feltevéseket lehessen meghatározni új termékek megjelenése, valamint jövőbeli lehetséges új hiteltípusok esetén.
12
komitológia; comitology – más szóval: bizottsági eljárás. Az EU bonyolult döntéselőkészítő mechanizmusát szokták ezzel jellemezni.
- 29 -
Kölcsönös elismerési záradék A Tanács szerint egy kölcsönös elismerési záradék végrehajtása nem teljesítené az irányelv célkitűzéseit, illetve a fogyasztók számára túl bonyolult lenne a megértés és sérülne a jogbiztonság, ezért elhagyta ezt a záradékot. A Tanács kiegészítő intézkedésként egy új cikket illesztett be annak érdekében, hogy biztosítsa az átláthatóságot azokban a kérdésekben, ahol nem valósult meg a teljes harmonizáció és ahol mozgásteret hagytak a tagállamok részére.
Bizottság által végzett felülvizsgálat A Bizottság által végzett ötévenkénti felülvizsgálatnak tartalmaznia kell:
• A határidő előtti visszafizetésre vonatkozó ellentételezés maximális mértékének kiszámításához alkalmazott százalékok felülvizsgálatát, • belső piacra és a fogyasztókra gyakorolt hatás ellenőrzését és a szabályozási lehetőségek közzétételét a tagállamoknak.
Az Európai Parlament módosításai
A 2004. április 20-án tartott plenáris szavazás során az Európai Parlament 152 módosítást fogadott el a Bizottság eredeti javaslatára vonatkozóan, amiből a Bizottság 110 javaslatot emelt át a módosított javaslatba. A közös álláspontba a Tanács 104, a Bizottság által elfogadott módosítást és 5, a Bizottság által elutasított
- 30 -
(EP által elfogadott) módosítást vezetett be. Ebből következik, hogy a Tanács a közös álláspontba nem illesztett be 6, a Bizottság által elfogadott és 37, a Bizottság által elutasított módosítást.
Összegzés
„Figyelembe véve a Tanács által elfogadott további újításokat is, az Európai Parlament első olvasat során kialakított véleményével és a Bizottság módosított javaslatával összhangban a közös álláspont egyensúlyt alakít ki a kérdések és az érdekek között, ezáltal biztosítja a fogyasztóvédelem magas szintjét és a belső piac jó működését.”13
13
http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/cls/cons_cons(2007)09948(rev2)_(add1)_/cons _cons(2007)09948(rev2)_(add1)_hu.pdf
- 31 -
7. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve A fogyasztási hitel jó lehetőséget kínál arra, hogy a fogyasztók autót, nyaralást, bútort, ruhaneműt stb. vásárolhassanak anélkül, hogy azonnal ki kellene fizetniük a teljes összeget. Ugyanakkor a túl sok hitellehetőség veszélyt is jelenthet. „Fogyasztói hitel felvételekor Európában a fogyasztókat megilletik bizonyos minimális jogok. Az uniós jog mind a hitelszerződés feltételei (pl. előtörlesztési jog), mind a fogyasztók rendelkezésére bocsátandó információk tekintetében előír bizonyos kötelezettségeket a hitelezők számára.”14 A fogyasztói érdekvédelmet a szerződések harmonizációjával kívánják elérni, különös tekintettel a fogyasztók korrekt informálására a hitelek teljes költségéről. A harmonizációért tett erőfeszítések ellenére több terület van még amit nemzeti szinten határoznak meg (adatvédelmi kérdések, adózási szabályok), ami gátolja a fogyasztási hitelpiac teljes integrálódását. 7.1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/48/EK IRÁNYELVE (2008. április 23.) a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről: Az 2008/102/EGK tanácsi irányelv kizárólag a hitel-megállapodásra vonatkozik, ami „olyan megállapodás, amely alapján a hitelező a fogyasztónak hitelt nyújt vagy annak nyújtására ígéretet tesz halasztott fizetés, kölcsön vagy más, ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában, azon megállapodások kivételével, amelyek folyamatos szolgáltatásnyújtásra vagy ugyanolyan jellegű áruk ugyanolyan mennyiségben történő folyamatos értékesítésére vonatkoznak, és amelyek esetében a fogyasztó az ilyen szolgáltatásokért vagy árukért azok rendelkezésre bocsátása időtartama alatt részletekben fizet.”15 Az irányelv hatálya nem terjed ki az ingatlanhitelekre, vagy az olyan folyószámlahitelre sem, amelyeket egy hónapon belül vissza kell fizetni, valamint a 75000 EUR összeget meghaladó hitel-megállapodásokra, a munkaadó által nyújtott piacinál kedvezőbb feltételű hitelekre, földterület megszerzését célzó hitel-megállapodásokra. 14 15
ec.europa.eu/publications/booklets/move/64/hu.doc 2008/48/EK
- 32 -
Az irányelv egyik fontos célkitűzése, hogy mind a hiteligénylőnek, mind a hitelajánlónak is optimális körülményeket biztosítsanak és a fogyasztók bizalmának biztosítása érdekében megfelelő szintű fogyasztóvédelmet nyújtsanak. Ahhoz, hogy a fogyasztók magas szintű védelmét biztosítani tudják, teljes harmonizációra van szükség, ezáltal a tagállamok nem vezethetnek be olyan rendelkezéseket, amelyek eltérnek az irányelvtől. Kizárólag harmonizált rendelkezés hiányában vezethetnek be a tagállamok nemzeti jogszabályokat. Az új irányelv meghozatalának igényét és szükségességét a következő indokok alapozták meg: • A Bizottság 1995-ben jelentést tett közzé a 87/102/EGK irányelv alkalmazásáról és az érdekelt felekkel széles körű konzultációt folytatott, 1997-ben pedig összefoglaló jelentést készített a jelentésre adott reakciókból. A jelentések és a konzultációk jelentős eltéréseket mutattak a tagállamok jogszabályai között, elsősorban a természetes személyeknek nyújtott hitelek, különösen a fogyasztói hitelek tekintetében. A tagállamok jogi és gazdasági helyzetének
nemzeti
szintű
különbségei
következtében
eltérő
fogyasztóvédelmi mechanizmusokat alkalmaznak. • A nemzeti különbségekből eredő közösségi hitelezők közötti verseny torzulásához vezet és akadályozza a belső piac működését, ha a tagállami jogszabályok szigorúbb előírásokat tartalmaznak, mint a 87/102/EGK. A fogyasztók lehetőségei ezáltal korlátozódnak a határon átnyúló hitelek elérhetőségét tekintve, valamint az áruk és szolgáltatások keresletében is torzulások keletkezhetnek. • A meglévő rendelkezések módosítása és alkalmazási körük szélesítése vált szükségessé az egyes hiteltípusok utóbbi időben jelentős mértékű fejlődése és az új hiteleszközök megjelenése miatt. • A határokon átnyúló tevékenységek előmozdítása érdekében indokolt egy átláthatóbb és hatékonyabb hitelpiac kialakulása. • A fogyasztói hitelek jól működő belső piacának kialakítását megkönnyítve bizonyos területeken elengedhetetlenül szükséges a harmonizáció. Az előretekintő jogalkotásnak segítenie kell a fogyasztói hitelek tárgyában a modern jogszabályok megteremtését, figyelembe véve a fogyasztói hitelek folyamatosan fejlődő piacát, az európai polgárok fokozódó mobilitását.
- 33 -
7.2. A hitel-megállapodás megkötését megelőző általános tájékoztatás 7.2.1. A reklámokba foglalandó tájékoztatás Az irányelv kötelez arra, hogy azoknak a reklámoknak, amelyek kamatlábat, vagy bármely a fogyasztó által viselt költségre vonatkozó számadatot tartalmaznak, általános tájékoztatást is kell magába foglalnia. Ez a kötelezettség azokra a tagállamokra nem vonatkozik, nemzeti jogszabályukban a THM feltüntetését írják elő kötelezőnek a reklámokban. Az általános tájékoztatásnak, azon kívül, hogy világosnak és átláthatónak kell lennie, egy reprezentatív példával szemléltetve a következőket kell tartalmaznia: • hitelkamatláb, az alkalmazandó díjakra vonatkozó részletes tájékoztatással, valamint a hitelnek a fogyasztó által viselt teljes költsége, • THM, • hitel-megállapodás időtartama, • egyedi árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a készpénzár és bármely előtörlesztés összege, • a fogyasztó által fizetett teljes összeg és a törlesztések összege, • ha a hitel-megállapodás kapcsolatos járulékos szolgáltatásra, különösen biztosításra vonatkozó szerződés megkötése kötelező, ebben az esetben az erre vonatkozó költségeket és kötelezettségeket világosan és átláthatóan meg kell említeni. 7.2.2. Szerződéskötést megelőző tájékoztatás A szerződéskötést megelőzően a hitelező, vagy hitelközvetítő köteles hiteles információt nyújtani a fogyasztónak, és megadni a lehetőséget és a kellő tájékoztatást az ajánlatok összehasonlításához a következő formában: • „Általános európai fogyasztói hiteltájékoztató” formanyomtatvány • „Általános európai fogyasztói hiteltájékoztató” című formanyomtatvány A formanyomtatványok a 2008/48/EK II. mellékleteként, valamint III. mellékleteként elérhetőek. Az adott tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:
- 34 -
1) A hitelező/hitelközvetítő neve és elérhetősége
2) A hiteltermék fő jellemzőinek leírása
- 35 -
3) A hitel költségei
- 36 -
4) Egyéb fontos jogi vonatkozások
- 37 -
5) A pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazása esetén nyújtandó kiegészítő információk
- 38 -
7.2.3. Szerződéskötést megelőző tájékoztatási követelmények Bizonyos folyószámlahitel-kedvezmény formájában történő hitel-megállapodások és bizonyos egyedi hitel-megállapodások esetén külön tájékoztatási kötelezettségek vannak. A hitelező vagy hitelközvetítő köteles a fogyasztónak ebben az esetben is teljes körű és hiteles információt nyújtani, hogy lehetséges legyen az ajánlatok közötti összehasonlítás és, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson. A tájékoztatónak a fent említett adatokhoz hasonlóan kell információt szolgáltatnia, amit a 2008/48/EK III. melléklete tartalmaz részletesen. 7.2.4. Mentességek az előzetes tájékoztatási követelmények alól Az előzetes tájékoztatási követelmények alól mentességet élvez a hitelközvetítőként kisegítő tevékenység keretében eljáró szállítók és szolgáltatók. 7.2.5. A fogyasztó hitelképességének értékelésére vonatkozó kötelezettség Az irányelv egyik célkitűzése a fogyasztók védelmének magas szintű biztosítása, vagyis az adott esetben a túlzott mértékű eladósodás lehetőségének az elkerülése, valamint a bővülő hitelpiac felelőtlen hitelügyleteiben való részvétel kivédése. Ezáltal a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a hitelező a fogyasztótól kapott információ (szükség esetén vonatkozó adatbázisban végzett keresés) alapján értékelje a fogyasztó hitelképességét. Természetesen vannak olyan tagállamok, ahol már most is előírás kötelezi a hitelezőket az adatbázisban végzett keresés alapján történő értékelésre. A tagállamoknak kell továbbá biztosítaniuk, hogy a fogyasztó hitelképességének vizsgálatát és a hitelösszeg jelentős mértékű növelését megelőzően, valamint a szerződéskötés megtörténte után megváltoztatott hitelösszeg esetén a hitelező a fogyasztót naprakész pénzügyi információval ellássa. 7.3. Az adatbázisokhoz való hozzáférés A határon átnyúló hitelek esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adott tagállamok adatbázisához való hozzáférést, a fogyasztók hitelképességének értékelése céljából.
- 39 -
Ha a hiteligénylést az adatbázisban való keresés alapján utasítják vissza, akkor a hitelezőnek díjmentesen és késedelem nélkül kell tájékoztatnia a fogyasztót a keresés eredményéről. 7.4. A hitel-megállapodásokra vonatkozó tájékoztatás és jogok 7.4.1. A hitel-megállapodásokban feltüntetendő információk A hitel-megállapodásokat nyomtatott formában vagy más tartós adathordozón kell elkészíteni, valamennyi szerződő félnek kézhez kell kapnia egy-egy példányt, A hitel-megállapodásoknak a következőket kell tartalmaznia: •
a hitel típusa,
•
szerződő felek neve és címe (egyes esetekben hitelközvetítő neve és címe),
•
hitel-megállapodás időtartama,
•
teljes hitelösszeg és a hitel lehívására vonatkozó feltételek,
•
áru vagy szolgáltatás vonatkozásában halasztott fizetés formájában nyújtott hitel vagy kapcsolódó hitel-megállapodások esetén az áru vagy szolgáltatás és annak készpénzára,
•
hitelkamatláb, hitelkamatláb alkalmazására vonatkozó feltételek (eredeti hitelkamatlábra vonatkozó index-, vagy referencia kamatláb), továbbá a hitelkamatláb változtatásával kapcsolatos időszakok, feltételek, eljárások,
•
THM és a fogyasztó által fizetendő teljes hitelösszeg,
•
a fogyasztó által teljesítendő fizetések összege, száma, gyakorisága és adott esetben a sorrend (eltérő kamatlábú egyenlegek befizetése),
•
határozott időtartamú tőketörlesztés esetén a fogyasztó joga, hogy kérésére ingyenesen a hitel teljes időtartama alatt számlakivonatot kapjon törlesztési táblázat formájában,
•
ha a díjakat és a kamatot tőketörlesztés nélkül kell megfizetni, kimutatás a hitelkamat fizetés időszakairól és feltételeiről,
•
mind a fizetési ügyleteket, mind a lehívásokat rögzítő egy vagy több számla díjai,
- 40 -
•
késedelmes fizetés esetében alkalmazandó kamat , valamint az adott esetben fizetendő késedelmi díjak,
•
fizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó figyelmeztetés,
•
adott esetben nyilatkozat arról, hogy a közjegyzői díj megfizetendő,
•
előírt garanciák és biztosítások,
•
elállási jog megléte vagy hiánya (az időszak, amelyen belül ez gyakorolható és milyen feltételek mellett),
•
határidő előtti visszafizetés joga, eljárása,
•
adott esetben tájékoztatás a hitelező ellentételezési jogáról és módjáról,
•
hitel-megállapodás felmondása esetén történő eljárás,
•
fogyasztó számára rendelkezésre áll –e a peren kívüli panasz és jogorvoslati eljárás,
•
egyéb szerződési feltételek,
•
illetékes felügyeleti hatóság neve és címe.
A hitelezőnek a fogyasztó kérésére ingyenesen rendelkezésre kell bocsátani a hitelmegállapodás időtartama alatt a számlakivonatot törlesztési táblázat formájában. Abban az estben, ha a fogyasztó általi fizetések nem vezetnek a teljes hitelösszeg azonnali, ennek megfelelő törlesztéséhez, hanem tőkeképzésre használják, akkor a tájékoztatásnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az ilyen hitelmegállapodások nem írnak elő a hitel-megállapodás szerinti teljes hitelösszeg lehívására visszafizetési garanciát. Folyószámlahitel formájában fennálló hitel-megállapodásoknak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell: •
hitel típusát,
•
szerződő felek nevét és címét (adott esetben hitelközvetítő neve és címe),
•
hitel-megállapodás időtartamát,
•
hitel teljes összegét, hitel lehívására vonatkozó feltételet,
•
hitelkamatlábat, hitelkamatláb alkalmazására vonatkozó feltételeket (eredeti
hitelkamatlábra
vonatkozó
index-,
vagy
referencia
kamatláb), továbbá a hitelkamatláb változtatásával kapcsolatos időszakokat, feltételeket, eljárásokat,
- 41 -
•
THM és a fogyasztó által fizetendő költségeket a hitelmegállapodás megkötésének időpontjában kiszámolva,
•
annak feltüntetését, hogy a fogyasztót felszólíthatják a teljes hitelösszeg visszafizetésére,
•
hitel-megállapodástól való elállás jogának gyakorlása esetén alkalmazandó eljárást,
•
hitel-megállapodás
megkötésének
időpontjától
alkalmazandó
díjakra és feltételekre vonatkozó tájékoztatást. 7.4.2. A hitelkamatlábra vonatkozó tájékoztatás A fogyasztót nyomtatott formában, vagy más adathordozón tájékoztatni kell a hitelkamatláb változásáról. A tájékoztatás részének kell lennie az új hitelkamatláb hatályba lépését követő fizetések összegének, valamint a fizetések számában vagy gyakoriságában történő változásnak. A felek azonban úgy is megállapodhatnak a hitel-megállapodásban, hogy a fent említett információkról tájékoztatást kapjon a fogyasztó abban az esetben is, ha a hitelkamatláb változását referencia-kamatláb okozza, és az új referencia kamatlábat nyilvánosságra hozzák. 7.4.3. Kötelezettségek a folyószámlahitel formájában nyújtott hitel-megállapodásoknál A fogyasztót folyamatosan számlakivonat formájában tájékoztatni kell a következőkről: •
pontos időszak, amelyre a számlakivonat vonatkozik,
•
lehívások összegei és időpontjai,
•
korábbi számlakivonat egyenlege és időpontja,
•
új egyenleg,
•
fogyasztó által teljesített fizetések időpontja és összege,
•
alkalmazott hitelkamatláb,
•
minden alkalmazott díj,
•
adott esetben a fizetendő minimális összeg.
A fogyasztót tájékoztatni kell továbbá a változtatások hatályba lépése előtt a hitelkamatláb vagy a fizetendő díjak emeléséről.
- 42 -
A felek azonban úgy is megállapodhatnak a hitel-megállapodásban, hogy a fent említett információkról tájékoztatást kapjon a fogyasztó abban az esetben is, ha a hitelkamatláb változását referencia-kamatláb okozza, és az új referencia kamatlábat nyilvánosságra hozzák. 7.4.4. Nyílt végű hitel-megállapodások • a fogyasztó bármikor díjmentesen kezdeményezheti a nyílt végű hitelmegállapodás szokásos felbontását (kivéve: ha a felek felmondási időről állapodtak meg, ez az idő nem haladhatja meg az egy hónapot). • ha a hitel-megállapodás azt tartalmazza, akkor a hitelező objektív okokkal megszüntetheti a fogyasztó azon jogát, hogy az a nyílt végű hitel-megállapodás alapján lehívást kezdeményezzen. A hitelező nyomtatott formában vagy tartós adathordozón köteles a fogyasztót a megszüntetés előtt, vagy legkésőbb azt követően értesíteni a megszüntetés okáról. 7.4.5. Az elállás joga A fogyasztó tizennégy naptári napon belül indoklás nélkül elállhat a hitel-megállapodástól. Az elállásra nyitva álló időszak kezdete: 1) hitel-megállapodás aláírásának napja vagy, 2) az a nap, amikor a fogyasztó megkapja a szerződéses feltételeket és tájékoztatást, ha ez az időpont későbbi, mint az 1-es pontban említett időpont. Ha a fogyasztó gyakorolja elállási jogát, akkor köteles a meghatározott idő lejárta előtt nyomtatott formában vagy tartós adathordozón a hitelezőt igazolható módon értesíteni erről. Továbbá köteles a hitelező számára az elállásról szóló értesítés megküldését követő legkésőbb 30 naptári napon belül megfizetni a tőkét, valamint a tőke után a hitellehívás időpontjától a tőke visszafizetésének időpontjáig felgyülemlett kamatot, amit a megállapodás szerinti hitelkamatláb alapján számítanak. A fogyasztó más kötelezettséggel nem tartozik a hitelező felé, kivéve a közigazgatási szerveknek kifizetett, vissza nem térítendő díjakért járó ellentételezés.
- 43 -
7.4.6. Kapcsolt hitel-megállapodás „A kapcsolt hitel-megállapodás olyan hitel-megállapodás, amelynek esetében : a.
a kérdéses hitel kizárólag az áruszállítással vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos megállapodás finanszírozását szolgálja, és
b.
a két megállapodás objektív szempontból kereskedelmi egységet képez; kereskedelmi egységről van szó, amennyiben az eladó vagy a szolgáltató maga finanszírozza a hitelt a fogyasztó részére, vagy amennyiben ezt egy harmadik fél finanszírozza, ha a hitelező az eladó vagy szolgáltató által nyújtott
szolgáltatásokat
a
hitel-megállapodás
megkötésének
vagy
előkészítésének céljára használja fel, vagy ha a hitel-megállapodás a hitelből
finanszírozandó
konkrét
árukra
vagy
szolgáltatásokra
hivatkozik.”16 Ha a fogyasztó adásvételi vagy szolgáltatásnyújtási szerződés tekintetében a közösségi jog alapján az elállás jogát gyakorolja, akkor kapcsolt hitel-megállapodás nem kötelezheti. Ha a kapcsolt hitel-megállapodás tárgyát képező áru vagy szolgáltatás nyújtására nem, vagy csak részben került sor, akkor a fogyasztó jogorvoslattal élhet a hitelezővel szemben. Azt, hogy a jogorvoslat milyen mértékig és feltételek mellett gyakorolható, a tagállamok határozzák meg. 7.4.7. Határidő előtti visszafizetés A fogyasztónak joga van a hitel-megállapodásban szereplő kötelezettségeit egészben vagy akár részben idő előtt teljesíteni. A fogyasztó az irányelv alapján jogosult a hitel teljes költségének csökkentésére (szerződés fennmaradó idejére esedékes kamat és költségek). Ha a határidő előtti visszafizetés olyan időszakra esik, amikor a kamatláb rögzített, akkor a hitelező jogosult méltányos és objektíve indokolt költségek ellentételezésére. Az ilyen ellentételezés nem haladhatja meg a határidő előtt visszafizetett hitel összegének 1%-át, ha a határidő előtti visszafizetés és a hitel-megállapodásban foglalt megszűnési időpont közötti időszak az egy évet meghaladja. Ha ez az időszak az egy évet nem haladja meg, akkor az ellentételezés nem lépheti túl a határidő előtt visszafizetett hitel összegének a 0,5 %-át. Nem követelhető ellentételezés a következő esetekben:
16
http://ec.europa.eu/consumers/cons_int/fina_serv/cons_directive/2ndproposal_hu.pdf
- 44 -
• ha a visszafizetés hitel-visszafizetési garancia gyanánt kötött biztosítási szerződés alapján történik, • folyószámlahitel esetén, • ha a határidő előtti visszafizetés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamatláb nem rögzített. A tagállamok rendelkezhetnek úgy nemzeti jogszabályukban, hogy a hitelező csak azzal a feltétellel kérhet ellentételezést, ha a visszafizetendő összeg túllépi a nemzeti jogban meghatározott küszöböt.( a küszöb 12 hónapra nem haladhatja meg a 10000 eurót) . A hitelező követelhet nagyobb ellentételezést, ha bizonyítja, hogy a határidő előtti visszafizetés miatti vesztesége meghalad egy meghatározott összeget. Az ellentételezés nem haladhatja meg azt a kamatösszeget, amelyet a fogyasztó a határidő előtti visszafizetésnek időpontja és a hitel-megállapodásban foglalt megszűnési időpont közötti időszakban fizetett volna. 7.4.8. Túllépés A túllépés elsősorban a folyószámlahitelről szóló hitel-megállapodásra vonatkozik. A hitelezőnek tájékoztatnia kell a fogyasztót túllépés esetén a következőkről: • túllépésről, • túllépés összegéről, • hitelkamatlábról, • alkalmazandó díjról, büntetésről, késedelmi díjról. Vannak olyan tagállamok, amelyeknél a nemzeti jogszabály rendelkezik arról, hogy ha a túllépés időtartama és mértéke jelentős, akkor a hitelező köteles más hitelterméket felkínálni. Az irányelv viszont nem szól erről az esetről. 7.5. Teljeshiteldíj-mutató (THM) A THM a fogyasztó és a hitelező
megállapodása szerinti jövőbeli vagy meglévő
kötelezettségek (díjak, lehívások, visszafizetések) jelenértékének felel meg éves alapon. A
- 45 -
kiszámítási módot a 2008/48/EK irányelv I. mellékletében találhatjuk. A THM kiszámításának céljából meg kell határozni a hitelnek a fogyasztó által viselt költségét. A fogyasztó által viselt teljes költségbe beleértendő: • fizetési ügyleteket és lehívásokat egyaránt rögzítő számlafenntartási költségek, • fizetési ügylet és lehívások céljára egyaránt szolgáló fizetési eszköz használatának költségei, • fizetési ügyletekkel kapcsolatos egyéb költségek (kivéve ha a számlanyitás opcionális és a számlával kapcsolatos költségeket a hitel-megállapodásban vagy a fogyasztó által kötött egyéb megállapodásban egyértelműen feltüntették). THM kiszámítási módja:
Ahol: - x: a THM, - m: az utolsó lehívás száma, - k: a lehívás száma, ezért 1 ≤ k ≤ m, - Ck a k-adik lehívás összege - tk az első lehívás időpontja és minden egyes ezt követő lehívás időpontja közötti időtartam, években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, - m’: az utolsó visszafizetés vagy díjfizetés száma - l: a visszafizetés vagy díjfizetés száma - D1 a visszafizetés vagy díjfizetés összege, - s1 az első lehívás időpontja és minden egyes visszafizetés vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam, években és töredékévekben kifejezve 7.6. Hitelezők és hitelközvetítők 7.6.1. A hitelezők egyes kötelezettségei a fogyasztók felé: A tagállamoknak biztosítaniuk kell:
- 46 -
• A hitelközvetítőnek a fogyasztóknak szánt reklámokban és dokumentumokban fel kell tüntetnie jogkörét, különösen arra való tekintettel, hogy egy vagy több hitelező javára vagy független ügynökként jár –e el. • A hitelközvetítőnek fizetendő díjról a fogyasztót tájékoztatni kell és a hitelmegállapodás megkötése előtt papíron vagy tartós adathordozón rögzíteni azt. • A
hitelközvetítőnek
adott
esetben
tájékoztatni
kell
a
hitelezőt
a
hitelközvetítőnek fizetett díjról a THM kalkulálása érdekében. 7.7. Átültetés A tagállamoknak 2010. május 12-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a rendelkezéseket, amelyek a 2008/48/EK irányelvnek megfelelnek, és erről a Bizottságot tájékoztatni kötelesek. 7.8. Európai uniós szabályozás A fogyasztási hitelek tekintetében az európai uniós szabályozás fő területei: • Pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozás • Fogyasztói érdekek védelme A fogyasztók védelmét és biztonságát a szerződések harmonizációval próbálják elérni, különös gondot fordítva a fogyasztók teljes körű tájékoztatására a hitelek költségére való tekintettel. Továbbá az ügyfelek védelmét szolgálja a határidő előtti visszafizetés lehetősége és annak jogszabályba foglalása. De továbbra is maradnak olyan kérdések, amelyeket a tagállamokra hagynak és nemzeti szinten kerül szabályozásra, úgy mint egyes fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, adózási szabályok.
- 47 -
8. Felelős fogyasztói döntések-fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra hazánkban A fogyasztóvédelem és a pénzügyi kultúra növelése együtt, egymást kölcsönösen kiegészítve igyekszik elősegíteni a fogyasztók által jól átgondolt, felelősnek ítélhető pénzügyi döntések meghozatalát. Egymást kölcsönösen erősítő eszközök: fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra
2.Táblázat
Fogyasztóvédelem
Pénzügyi kultúra
Jogi és szabályozási eszközök
Oktatás
Döntéshez szükséges információk átadása
A döntéshez szükséges információ megértése
Meggátolja a szolgáltatók erőfölénnyel való
A felkészült fogyasztó nagyobb versenyre
visszaélését
készteti a pénzügyi közvetítőket
Védelmet nyújt, aminek az ára lehet a
Lehetőséget kínál a kibővült, de
csökkenő választási szabadság és mozgástér
kockázatosabb mozgástér előnyeinek kihasználására
Forrás: MNB, http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_newsletter&ContentID=9123 8.1. Fogyasztóvédelem A felelős pénzügyi döntések meghozatalának elősegítését kívánja elérni a fogyasztóvédelem elsősorban jogi és egyéb szabályozási eszközökkel. Nem csak az EU-ban, hanem már a hazánkban is külön szakmaként tekinthetünk a fogyasztóvédelemre. Kettévált a hatósági, inkább piac-felügyeleti feladat és a társadalmi szervezetek által ellátandó érdekképviselet, tájékoztatás, tanácsadás és érdekérvényesítés. Az érdekképviseleti szervezetekről az 1997. évi CLV. törvény IX. fejezete szól. Az állam és az önkormányzatok támogatják és elősegítik a társadalmi érdekképviselet céljából létrejövő társadalmi szervezeteket, még pedig úgy, hogy: •
segítik a fogyasztók gazdasági és jogi érdekeinek védelmét és érvényesítését,
•
figyelemmel kísérik a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket - 48 -
•
képviselik a fogyasztókat egyes érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
•
eljárást, vizsgálatot, jogszabály-módosítást kezdeményeznek a fogyasztói jogok érvényesülése végett, véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kialakításában,
•
tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtetnek, nemzetközi szervezetek tevékenységében való részvétel.
8.2. „Civil feladatok” Az állam sok területről és feladatkör elvégzéséből visszavonult érthető módon, hiszen így adták át a teret a polgári öntevékenységnek. Így új szellemi kapacitás jelent meg a fogyasztóvédelem területén ezáltal több esély van a tudatos fogyasztói szemlélet kialakítására. A szervezetek feladatkörei: •
fogyasztóvédelmi aktivisták képzése,
•
békéltető testületi tagok képzése,
•
civil és hatósági képviselők találkozójának, konferenciájának megszervezése,
•
vásárlók szolgáltatást igénybevevők tájékoztatása,
•
tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.
Több szervezet egyedi ügyek képviseletét is vállalja, ami jelentős előrelépésnek tekinthető. A különböző civil szervezetek szükségességét mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarországon a lakosság fogyasztói ismeretei elmaradnak az uniós szinttől. Az egyes civil szervezetek és fórumok megjelenése elősegítette azt, hogy az állampolgárok nem kizárólag az államtól várhatják a segítséget, hanem lehetőség van egyéb alternatív megoldásokra is. Az
Európai
Uniós
csatlakozásunkkal
átszervezésre
került
a
fogyasztóvédelem
intézményrendszere és hatásköri struktúrája. A hatóságok tevékenységének meghatározó eleme a piaci felügyelet lett. „A termékek és szolgáltatások hibás teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőség a fogyasztóvédelmi hatóságoktól a bíróságok hatáskörébe került.” 8.3. Pénzügyi kultúra A pénzügyi ismeretek hiánya egyértelműen kockázatosabbá teszik a háztartások pénzügyi helyzetét, mint amennyit kockázatviselő hajlandóságuk indokolna. A hiányos ismeretek
- 49 -
következményeként jelentkezhet a túlzott eladósodás, illetve a nem megfelelő hosszú távú befektetési megtakarítási döntések. Közvélemény kutatás-pénzügyi szokások és ismeretek (MNB felmérés)17 2006-ban az MNB kérésére közvélemény kutatás készült a fiatalok pénzügyi jártasságáról, hiszen ez a társadalmi csoport az, aki még formálható, viszont tiszta képet mutat arról, hogy mire lehet számítani a jövőben. Ezek az ismeretek azok, amik a későbbi döntéseket meghatározzák. A kutatás fő témái az általános pénzügyi ismeretek és a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt témák voltak, úgy mint hitelezés, nyugdíj-előtakarékosság, pénzforgalmi szolgáltatások, bankkártya használat. A célcsoport a 14-30 éves korosztály volt. A vizsgálat alá vont válaszolók nagy része fontosnak ítélte a pénzügyi ismereteket, ám nem igazán érdeklődtek a téma iránt. A hitelekkel kapcsolatosan a családtól örökölt és otthonról hozott attitűdök érvényesültek elsősorban. Aki vett már fel hitelt vagy családja igényelt már valamikor, az nem is tudná elképzelni az életét nélküle. Más részük viszont teljesen elutasító volt a hitelfelvétellel kapcsolatosan. A”rutinos” hitelfelvevők között nem magas az aránya azoknak, akik reálisan tudnák felmérni és megítélni egyes hitelek kockázatait. A felmérés célja a következő kérdéskörök vizsgálata volt: • mennyire érdeklődik a vizsgált korcsoport a pénzügyi ismeretek iránt, és honnan szerzik az információkat és a tájékoztatást, • milyen ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról és a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőiről, • milyen motivációk és szempontok állnak az egyes választási döntések mögött, • melyek azok a fő hiányosságok, amelyeket feltétlenül pótolni kell, és a pénzügyi ismeretek bővítésénél figyelembe kell venni.
17
http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_newsletter&ContentID=9123
- 50 -
Pénzügyi kérdések iránti érdeklődés Mint fent is említettem a kutatás alapján a többség nem érdeklődik a pénzügyi témakörök iránt. A 14-17 évesek között 10%, míg a 18-30 éves korcsoportban 20% érdeklődik a pénzügyi világ hírei iránt. Pénzügyi kérdések iránti érdeklődés
2.ábra
Forrás:MNB, http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_newsletter&ContentID=9123 Pénzügyi termékek és szolgáltatások választása előtti tájékozódás mértéke A közvélemény - kutatásban részt vevő korosztályokon belül a válaszadók többsége az információkat a televízióból, újságokból és magazinokból gyűjti össze, sok esetben ezek nem jelentenek teljes körű és megbízható forrást. A pénzügyekkel kapcsolatos passzivitást jelzi, hogy a fiatalabbak körében a megkérdezettek mindössze fele tájékozódik egy-egy pénzügyi termék és szolgáltatás választása előtt. A 18-30 évesek körében nagyobb arányban tájékozódnak a pénzügyi termékekről és szolgáltatásokról, mielőtt döntenének. 43-%-uk alaposan tájékozódik a választást megelőzően.
- 51 -
Pénzügyi termékek, szolgáltatások választása előtti tájékozódás mértéke
3.ábra
Forrás: MNB, http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_newsletter&ContentID=9123 A pénzügyi intézményekkel kapcsolatos válaszok sem mutattak nagyfokú tájékozottságot. A 14-17 évesek körében a PSZÁF rövidítés alig ismert, de még az idősebbek számára sem teljesen világos a feladata. A PSZÁF fogyasztóvédelmi funkciója mindkét korcsoport számára teljesen ismeretlen volt. A kutatásban adott válaszok alapján megállapították, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy kihez fordulhatnak felmerülő pénzügyi problémákkal kapcsolatosan. Hitelezéssel kapcsolatos eredmények A hitelezéssel összefüggésben a többség gyanakvóan nyilatkozott, igaz hogy közben a mai világban való boldogulás elengedhetetlen feltételeként is tekintenek rá. Az elutasítás indokai elsősorban a hitelfelvételek előre nem kalkulálható változásai és a bank irányába érzett kiszolgáltatottság volt. • Hitelfelvétellel kapcsolatos pénzügyi fogalmak ismerete: A három legismertebb fogalom a törlesztőrészlet, a jelzálog és a futamidő volt. A devizahitelek felvétele szempontjából fontos fogalmak, - devizanem, árfolyamkockázat és THM – ismerete alacsony szintet mutatott, ami már eleve akadálya lehet a banki tájékoztatók megértésének. További kockázati tényezőként említhető, hogy a többség nem tudja mit jelent a KHR rendszer,
- 52 -
ebből kifolyólag sem a listára jutás feltételeiről sem annak következményeiről nem rendelkeztek információkkal. • Hitelkockázat: A kutatás kiértékelői azt állapították meg, hogy a 18-30 évesek 35%-a nem képes a forint-, és deviza alapú hitelek kockázatai között különbséget tenni. A megkérdezettek 20%-a pedig nem képes megítélni, hogy az egyes pénzügyi változások (árfolyam-ingadozás) milyen hatással vannak a devizaalapú hitelekre. • Tájékozódás a hitelkonstrukciókról: A 18-30 évesek harmada nem fordított időt hitelfelvétel előtt az egyes pénzintézetek közötti ajánlatok és kondíciók összehasonlítására.
A
hitelszerződés
részleteinek
megismerésére
nem
fordítottak figyelmet. A devizahitellel rendelkező megkérdezettek 40%-a számára nem jelentett befolyásoló tényezőt a választásnál a hitelköltség, ami meglepő eredménynek számít. A kutatás eredményéből kifolyólag azt a következtetést vonhatjuk le, hogy fel kell hívni a figyelmet a mindennapi életben is hasznos pénzügyi ismeretekre. Tudatosítani szükséges a fogyasztókban, hogy ugyanolyan vásárlók, mintha mobiltelefont vásárolnának, vagyis a pénzügyi piacon is komoly verseny folyik a terméket megvásárlóért és a szolgáltatás igénybe vevőért. A fogyasztók tudomására kell hozni azokat az ügyfél tájékoztatókat és internetes források elérhetőségét, amin keresztül megbízható információkhoz juthatnak. A fiatalok számára pedig érthető módon, fogalommagyarázattal együtt kell tájékoztatót készíteni, hogy a későbbi döntéseiket kellő mérlegelés előzze meg és racionális fogyasztói magatartás alakulhasson ki.
- 53 -
9. Fogyasztási hitelek hazánkban 9.1. A fogyasztási hitelpiac Magyarországon 1998-tól kezdve Magyarországon a fogyasztási hitelállomány közel három év leforgása alatt megnégyszereződött, amit a piaci mechanizmusok váltottak ki elsősorban. A szigorú szabályozást a felerősödő verseny és az egyre több versenytárs megjelenésével enyhülés jellemezte. 2000-ben már a fogyasztók szempontjából igen kedvező és könnyen elérhető hitelek jelentek meg a fogyasztási hitelpiacon. 2002-től kezdve a hirtelen bővülést és kínálat növekedést stagnálás követte annak köszönhetően, hogy tért nyertek az állami támogatású lakáscélú hitelek, amelyeket a háztartások folyó fogyasztásuk finanszírozására is felhasználtak. Ennek következtében a stagnálást követően egy erős csökkenés indult meg, közel 50%-ra csökkent a háztartási hitelportfólión belül a fogyasztási hitelek aránya. Az elmúlt években a szabad felhasználású hitelek részaránya erős növekedést mutatott a meghatározott célra felhasználható hitelekkel szemben (autó, áru). Megújítható hitelek közé tartoznak a folyószámla hitelek, valamint az egyéb (hitel-, és vásárlási kártyák) hitelek. Részesedésük igen alacsony a teljes hitelportfólióból. Az alacsony részesedés köszönhető a bankok kockázatkerülő viselkedésének és a magyar vásárlási szokásoknak. A fő fogyasztási hiteltípusok megoszlása (2007. december)
- 54 -
4.ábra
Forrás: Bethlendi András: A hazai hitelpiac empirikus vizsgálata, Fejlődési irányok, makrogazdasági és pénzügyi stabilitási következmények Ph.d. Doktori értekezés, Budapest 2009.,http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/20 09/Bethlendi_Andras/ertekezes.pdf A fogyasztási hitelek között a fedezett hitelek alatt a tárgyi fedezetűeket értjük (autó-, éd ingatlanfedezet). A fedezett hitelek aránya évről évre növekedik. Ennek hátterében valószínűleg a széleskörű kínálat állhat, és az, hogy fedezett hitel esetében magasabb hitelösszeg igényelhető. 1998 előtt a hitelezési hajlandóság igen alacsony volt, így a hitelkereslet is ehhez igazodott. Ám a 90-es évek végén már egyre közeledett egymáshoz a kínálat és a kereslet mértéke az enyhülő szabályozás és feltételek következtében. A hitelezők magas kockázatainak okai Magyarországon: • tapasztalatok hiánya az adós és a hitelező részéről is, • az adósok alacsony pénzügyi kultúrája, • magasabb operacionális költség, mint a fejlett országokban, • váratlan egyéni helyzetek társadalmi gyakorisága (betegség, válás), • magyar háztartások magas hiteltörlesztési terhe, • adósok pénzügyi megtakarításainak hiánya, • pénzügyi intézmények érzékenységének növekedése, • nemfizető adósok társadalmi szankciója nem túl szigorú, • deviza alapú hitelek kockázatai. Hazánkban 2007-ben a fogyasztási hitelekből eredő hitelmarzsok meghaladták az euró-zóna átlagát, ami az alábbiakból következett: •
magas működési költségek a kis üzemméretnek köszönhetően,
•
sajátos verseny az ügyfelekért, ami magas jutalékkiadást eredményez a hitelközvetítőknek és ügynököknek,
•
fiókhálózat kiépítésének magas költségei,
•
magasabb hitelkockázati és országkockázati felár,
•
fogyasztási hitelek kamatainak a piaci kamatokhoz való igazodásának rugalmatlansága,
- 55 -
•
egyéb üzletpolitikai szempontok (fix kamatok alkalmazása, amely egy kamatkockázati prémiumot is tartalmaz).
9.2 Hazai szabályozás Mint a pénzügyi piac fogyasztóinak védelmében eljáró hatóság, a PSZÁF rendszeresen tájékoztatókat jelentet meg, amiben termékekről és szolgáltatásokról, valamint azok kockázatairól informál. A felügyelet az élharcosa annak, hogy a fogyasztók éljenek jogaikkal, ami a rájuk vonatkozó jogszabályok, rendeletek Európai Uniós irányelvek ismeretével érhető el. A PSZÁF felhívja a figyelmet arra, hogy mielőtt úgy dönt a fogyasztó, hogy valamilyen árut hitelből megvásárol, nézzen körül az ajánlatok között és győződjön meg róla, hogy a neki legmegfelelőbbet válassza. A felügyelet egy kiadvánnyal arra próbálja sarkallni az embereket, hogy „szánjanak időt a fogyasztási hitelekre”. 9.2.1. A Fogyasztóvédelmi törvény A Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény az egyik szabályzója a fogyasztói kölcsönszerződéseknek hazánkban. A törvény szerint gazdálkodó szervezetek halasztott fizetést vagy részletfizetést biztosíthatnak az általuk nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez, valamint az általuk forgalmazott áru megvásárlásához. Az ilyen jellegű kölcsönszerződéseket a Fogyasztóvédelemről szóló 1997.évi CLV törvény szabályozza. Ez a fajta tevékenység nem sorolható az engedélyköteles pénzügyi szolgáltatások közé, kivéve, ha az hitelintézet által köttetett kölcsönszerződés. Az 1997.évi CLV törvény fogyasztási kölcsönökről szóló része egy szerződést akkor ítél érvényesnek, ha a szerződést írásba foglalják és azt a fogyasztónak egy példányban átadják. Semmisnek minősíthető egy szerződés abban az esetben, ha nem tartalmazza: •
a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás pontos meghatározását,
fizetendő ár megállapítását, •
tulajdonjog átszállását és feltételeit,
a szerződéssel kapcsolatban felmerülő összes költséget (kamatok, járulékok, és ezek százalékos értékben kifejezett éves értéke), •
THM éves százalékban kifejezve, THM módosításának feltételei,
- 56 -
•
törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat,
•
a változás feltételeit, ha a termék ára változhat a szerződés időtartama alatt változhat, valamint azt az összeget, aminek elérése esetén a fogyasztó hátrányos következmények nélkül elállhat a szerződéstől.
9.2.2. Egyéb vonatkozó jogszabályok A THM kiszámítási módját a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996.évi CXII. Törvény írja le. Ha fogyasztási kölcsönszerződés eltér a szabályoktól a fogyasztó hátrányára, akkor semmisnek kell ítélni azt. A gazdálkodó szervezetek kötelesek teljes körűen tájékoztatni a fogyasztókat a szerződési feltételekről, amelyeket jogszabályok írnak elő. A fogyasztó élhet a teljesítés lejárat előtti jogával, a vállalkozás pedig ebben az esetben köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. A hitelfeltételeket a pénzintézetek saját üzletpolitikájuk szerint alakítják természetesen a jogszabály által meghatározott keretek között. A hitel-és kölcsönszerződések szabályait a 29 522-528. §-ai írják elő. A hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény a fogyasztási kölcsönöknek egy külön részt szentelt, mégpedig a 212-214/C §-ok, mint a hitelügyletek egy speciális fajtájáról határoznak törvényi keretek között. A fogyasztási kölcsönök tekintetében egy többlet követelménynek számít, hogy "a hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé." A hitelező köteles a fogyasztót szerződéskötést megelőzően tájékoztatni: •
a hitelszerződés tervezetéről,
•
a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítás módjáról,
•
a teljes futamidőre számított kamatokról,
•
a késedelmi kamat mértékéről,
•
a hitelfelmondás mértékéről,
•
halasztási kérelem várható költségéről,
- 57 -
•
a THM-t és annak számítási módját,
•
egyéb várható költségekről,
•
a hitel folyósításához szükséges egyéb feltételekről.
A tájékoztatóban nem szerepelt díjat a hitelező a fogyasztótól semmilyen jogcímen nem követelhet. 9.2.3. PSZÁF A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a fogyasztók tájékoztatásáról a pénzintézetek számára fogyasztóvédelmi elveket figyelembe véve ajánlásokat tett 15/2001, illetve 9/2006 számon. PSZÁF tanácsok a felelős fogyasztási hitelfelvételi döntések meghozatala érdekében • hitelfelvétel előtti anyagi helyzet és teherviselő képesség vizsgálata, • előtervezés a törlesztő részletek fizetésével kapcsolatosan, • THM segítségével összehasonlítás az egyes ajánlatok között, • üzletszabályzat és az Általános Szerződési Feltételek elolvasása, • hirdetések apró betűs részeinek áttanulmányozása, • THM-en kívüli költségek fizetéséről tájékoztatást kell kérni, • előtörlesztés feltételeinek megismerése, • hosszú futamidejű hitelek esetén nem a hitelkártya a megfelelő megoldás, erre vannak speciális termékek, • áruhitel igényléskor tájékozódni kell arról, hogy az áruház melyik pénzügyi intézménnyel van kapcsolatban, • egy áruházban általában csak egy pénzügyi intézmény termékeit kínálják, így érdemes körbenézni a piacon, hogy más pénzintézet mit ajánl, • fokozottan kell figyelni a halasztott törlesztésű konstrukciókra, • hitel visszafizetésével kapcsolatos probléma felmerülése esetén a legjobb megoldás, ha azonnal a bankhoz fordulunk.
- 58 -
9.2.4. Magatartási kódex:18, a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról A Magatartási kódex azzal a céllal jött létre, hogy tompítsák az egyoldalú banki erőfölényt , valamint megerősítsék a hitelezők és a lakossági hitelfelvevők közötti jelenleg nem jól működő kölcsönös bizalmat, a kódex 2009. december elsején lép hatályba. Budapesten, a dokumentum aláírása után hazánk miniszterelnöke a következőképpen fogalmazott: "Jogos fogyasztói igényekre, ügyfélpanaszokra válaszul született meg a dokumentum. A kódex védelmet ad az ügyfeleknek a bankok természetesen létrejövő, egyoldalú erőfölényével szemben, kiszámítható, kiegyensúlyozott viszonyt teremt az ügyfél és a hitelező között." Amelyik bank aláírja/ta a kódexet, az köteles a szabályokat betartani, átlátható és felelős magatartást tanúsítani az ügyfelekkel, fogyasztókkal szemben: • hitelnyújtást megelőző időszakban, • felvett hitelek teljes futamideje alatt, • fizetési nehézségek felmerülése esetén. A Kódex tulajdonképpen az önszabályozás eszköze, ebből következően az aláírása önkéntes, és az aláírók köre nyilvános, megtekinthető a PSZÁF honlapján mind a csatlakozottak listája, a kódex szövege, a nem csatlakozó hitelezők listája és a betartásával kapcsolatos megállapítások. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. Törvény (Fttv.) alapján a Magatartási Kódex definíciója a következő: 2.§ i): „a magatartási kódex olyan – a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi
gyakorlat vagy
tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el.19 A fenti törvény kijelentéséből következően, amely bank aláírta, annak kötelező érvényűnek kell tekintenie a kódexben leírtakra üzletszabályzatukban feltüntetve azt. A magatartási kódexet minden lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezet aláírhatja, úgy mint: • kereskedelmi bankok, 18 19
http://www.pszaf.hu/data/cms2043084/magatartasi_kodex.pdf 2008. évi XLVII. Törvény (Fttv.)
- 59 -
• jelzálog-hitelintézetek, • lakás-takarékpénztárak, • takarék-és hitelszövetkezetek • pénzügyi vállalkozások (lízingcégek és biztosítók hitelező cégei), • fióktelepek. Ha valamely aláíró pénzügyi szervezet a kódexben leírtakat megszegi és ezáltal a tisztességtelen kereskedelem gyakorlatát követi, úgy a PSZÁF eljárást indíthat ellene az Fttv. alapján. A PSZÁF proaktív módon követi nyomon az intézmények gyakorlatát és erőteljes kommunikációt közvetít a közvélemény felé annak érdekében, hogy ezzel is kötelezze a „játékszabályok” betartását. 2009. szeptember 16-án az alábbiakban felsorolt bankok írták alá a kódexet: • Budapest Bank Nyrt. • CIB Bank Zrt. • Citibank Europe plc Magyarországi Fióktelepe • Erste Bank Hungary Nyrt. • FHB Jelzálogbank Nyrt. • Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. • MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. • MKB Bank Zrt. • Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. • OTP Bank Nyrt. • Raiffeisen Bank Zrt. • UniCredit Bank Hungary Zrt. • Magyarországi Volksbank Zrt. A Kódex előírásait az ügyfelekkel szemben az aláíró pénzügyi szervezetek az alábbi elveket figyelembe véve és betartva fogják érvényesíteni: 1) Transzparencia elve: fokozottan érvényesítik a közérthetőséget és átláthatóságot, valamint a szükséges információk hozzáférhetőségének biztosítását. 2) Szabályelvűség elve: a hitelezők gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő eljárásokat szabályzatokban rögzítik. 3) Szimmetria elve: ha a feltételek és a körülmények kedvezőtlen megváltozására hivatkozva a bankok a hitelfelvevő által fizetendő kamatot és egyéb díjakat vagy
- 60 -
költségeket egyoldalúan emeli, akkor abban ez esetben is ha a körülmények kedvezőbbre fordulnak a kapcsolatba hozható változásokat érvényesíteni kötelesek az ügyfelek felé. Vagyis nem csak a kedvezőtlenül, hanem a kedvezően változó körülményeket is át kell vezetni az ügyfelek költségeinél, úgy mint pl. hitelterhek csökkentése. A bankok aláírásukkal egyben támogatják a lakossági ügyfélkörüket és a magyar gazdaság fejlődését a tisztességes verseny és a korrekt üzletmenet eszközeivel. Ez az önszabályozás a magyar jogszabályok rendelkezéseit nem helyettesítik, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegészítik, így tovább erősíthetik az elégedett fogyasztókért folytatott piaci verseny. A kódex kötelező elveket fogalmaz meg és szabályozza: •
a felelős hitelezés általános normáit,
•
szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elveit,
•
szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat,
•
ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárásokat,
•
végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartás elveit.
A felelős hitelezés általános normái A hitelezők megfelelő tájékoztatás és az ügyféllel történő kapcsolattartás révén segítik a hitelfelvevőket a felelős döntés meghozatalában, ezáltal a hitelezők nem csak a hitelek kihelyezésére törekednek, hanem az ügyfél hosszú távú megtartását és a hitelek sikeres visszafizetését is megcélozzák. A hitelezők: • hitelezési döntéseiket az ügyfél teherviselő képességét figyelembe véve hozzák meg. A hitelengedélyező döntés során megvizsgálják, hogy az ügyfelek képesek
lesznek
–e
a
szerződésszerű
visszafizetésére.
Kizárólag
eszközfedezetei alapon, jövedelem vizsgálat nélküli hitelt korlátozottan nyújtanak erre kialakított speciális termékkörökben,
- 61 -
• átlátható termékeket, szolgáltatásokat, kondíciókat és szerződési feltételeket alakítanak ki.
Az
ügyféligények
meghatározásánál olyan
fogyasztók
magatartását veszik figyelembe, akik ésszerűen az adott helyzetben elvárható felelősséggel és körültekintéssel járnak el, • korrekt, kockázatokat ismertető, teljes körű tájékoztatást adnak. A személyes ügyfélkapcsolatok során cél, hogy az ügyfél a számára ajánlott termék kondícióit megértse, és a kockázatot fel tudja mérni, • segítik a hosszabb távú szempontok mérlegelését. A hitelezők vállalják, hogy az ügyfél részére kiválasztott és elfogadott termékkel kapcsolatosan felmerülő kockázatokat bemutatják, úgy mint a hitel törlesztő részletének esetlegesen bekövetkező növekedése, • együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak az ügyfél felé. Szerződéskötés előtti hitelezői magatartás általános elvei A szerződéskötés előtti hitelezői magatartás során az aláírók vállalják: • a saját intézményük eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítás lehetővé tételét, • az ügyfélkapcsolat során javaslat formájában jelentkező figyelemfelhívást a hitelfelvevő számára, hogy mérlegelje saját teherviselő képességét, • az ügyfelek tájékoztatását a PSZÁF fogyasztóvédelmi honlapján található termékleírásokról, összehasonlítást segítő alkalmazásokról, • személyes ügyfélkapcsolat esetén az írásos tájékoztatást kiegészítő szóbeli magyarázatot, • a pénzügyi szolgáltatások és termékek ismertetése során felmerülő a megértéshez szükséges fogalmak magyarázatát, • az akciós induló és az akciós időszakot követően fizetendő törlesztő részlet ugyanakkora betűmérettel és megegyező megjelenésben való feltüntetését a kereskedelmi kommunikációban, • ügyfél-tájékoztató dokumentumok kellő példányszámban való meglétének biztosítását ügynökeik részére és annak szúrópróbaszerű ellenőrzését, • a termékek és szolgáltatások kondícióinak pontos és érvényes ismertetését az ügyintézők felé,
- 62 -
• a KHR-en keresztüli lekérdezést a hiteligénylés benyújtásakor vagy azt megelőzően, valamint az ügyfelek tájékoztatását a KHR-ben való szereplés azon következményéről, hogy az valószínűleg a hitelkérelem elutasításával jár, ezzel megkímélve őket az indokolatlan költségektől, • nem tekintik az ügyfelek életkorát a hitelkérelem automatikus elutasítási indokának, • az írásbeli tájékoztatást arról, hogy van –e lehetőség a szerződés díjmentes felmondására, • azon lehetőség biztosítását, hogy a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztését kínálják az ügyfélnek. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok A kamat, díj- és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely üzleti titkot tartalmazhat, így nem nyilvános. (a PSZÁF kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani). Az Árazási Elvek tartalmazzák az előre látható árazási szempontokat, amely a szerződésben megjelölt kamat, díj és költségtényezők módosítására hatással lehet. A kamat, díj és költségelemre vonatkozó és arra kihatással bíró ok-listát nyilvánosságra hozzák. Az egy évet meg nem haladó futamidejű, automatikusan nem megújítható hitelszerződések hátrányosan nem módosíthatók. A szimmetria elvének megfelelően a költségelemre kihatással bíró feltételek vagy körülmények kedvező irányú változását is érvényesítik, valamint átláthatóvá és nyilvánossá teszik az alkalmazott árfolyamokat. Ok.lista A hitelezők vállalják, hogy kizárólag az alábbiak bekövetkezésekor fogják módosítani egyoldalúan a kamatot: 1) A jogi, szabályozói környezet megváltozása: a hitelező, hitel és pénzügyi lízingszerződés
szerinti
jogviszonyokat
érintő
jogszabályváltozás,
jegybanki
rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók változása, közteher változása, kötelező tartalékolási szabályok változása, kötelező betétbiztosítás összegének vagy díjának változása.
- 63 -
2) A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet változása: a hitelező forrásköltségeinek változása/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása: •
Magyarország hitelbesorolásának változása,
•
országkockázati felár változása,
•
jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,
•
bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása,
•
Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,
•
nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója kockázati besorolásának változása,
•
a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
3) Az ügyfél kockázati megítélésének változása •
Az ügyfél vagy a hitelügylet más kockázati kategóriába való sorolása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak vagy belső adósminősítési szabályzat alapján,
különösen
az
ügyfél
pénzügyi
helyzetében,
fizetőképességi
stabilitásában bekövetkező változások. A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést, ha az ügyfél szerződési kötelezettségeit folyamatosan teljesítette, valamint a hitel futamideje alatt nem esett késedelembe a hitel fedezetésül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10 %-os változás A kamaton kívüli egyéb díjakat, jutalékokat és költségeket évente maximálisan a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékében emelnek. Hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok esetén a zavarok fennállásáig módosíthatnak egyoldalúan kamatot, díjat és költséget, amiről a PSZÁF-ot tájékoztatják és nyilvánosságra hozzák azt. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások A hitelezők vállalják, hogy olyan termékeket, áthidaló módszereket és intézkedési csomagokat
dolgoznak
ki,
amelyek
a
hitelek
átütemezésével
vagy
a
futamidő
meghosszabbításával kapcsolatosak. Az érintett ügyfélköröket pedig tájékoztatják az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. A tájékoztatás során felhívják az ügyfél
- 64 -
figyelmét a futamidő meghosszabbításával járó fizetendő hiteldíj növekedésére. Szerződés módosítás esetén a pénzügyi nehézségekkel küzdő ügyfelek számára alternatív megoldásokat kell felvázolni az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül, nem pedig automatikusan elutasítani. A bankok lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintalapúra történő átváltását, illetve annak devizában történő egyösszegű visszafizetését, illetve hitelkiváltását, ha erre igény merül fel. A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelező magatartás elvei 1) A hitelezők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében a következőket teszik: •
ha az ügyfelet késedelmes fizetés terhel, a belső szabályzatban foglalt határidőn belül felveszik vele a kapcsolatot annak érdekében, hogy megoldást találjanak a fizetési nehézséggel küzdő ügyfél számára, és tartozását kiegyenlíthesse,
•
az ügyfél részéről együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a kiegyenlítés végrehajtási eljáráson kívüli módját,
•
az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az ügyfél figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére, a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére, a kiegyenlítés elmaradása esetén a jogi eljárásra, valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére, az esetleges jogkövetkezményekre.
2) Ha fenti eljárás lefolytatása során a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem elkerülhető, a hitelezők végrehajtási eljárása során a következőket veszik figyelembe: • végrehajtás során együttműködnek az adóssal pl. együttműködnek a helyi önkormányzattal, • a tőke, kamat, késedelmi kamat és egyéb díjtételek összegeit tételesen megjelenítik, • biztosítják az adósnak, hogy 90 nap alatt saját maga értékesítse az ingatlant. A felelős hitelezés korrekt magatartást kíván mind a hitelezőtől, mind az ügyféltől. A hitelezőknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segítenie a felelős fogyasztói
- 65 -
döntéshozatalt amellett, hogy a hitelező meggyőződése, hogy olyan fogyasztó magatartását kell figyelembe vennie, aki ésszerűen és elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el. A Magatartási Kódex aláírása után Patai Mihály a Magyar Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott: "A magatartási kódex is jelzi, hogy új világ kezdődik a bankok életében, ahol az ügyfelek számára minden átlátható lesz, s új partneri viszony alakul ki a bankok és az ügyfelek között." 9.3. Egyoldalú szerződésmódosítás-jogszabálymódosítás 2009-ben Az alábbi két rövid ismertető eset is jól bizonyítja azt a tényt, mennyire fontos az, hogy a fogyasztó éljen a jogaival és tájékozottságát felhasználva sikeresen lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató pénzügyi szervezetekkel szemben. Ha nem a fogyasztó, akkor a PSZÁF teszi meg a megfelelő lépéseket a büntetést érdemlő pénzintézettel szemben induló eljárásban. A szabályzatok, irányelvek, jogi eszközök és lehetőségek kihasználásának és ismeretének szükségességét bizonyítják, hogy megfelelő informáltsággal lehetünk csak képesek felelős döntéseket hozni és tudjuk kivédeni a folyamatosan növekvő pénzügyi piaci verseny okozta fogyasztók elé táruló túlkínálati útvesztőket. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy mi az eljárás menete annak, ha bármilyen panasszal akarunk élni egy bankkal szemben. Ha a bank ügyfél-panaszkezelési folyamatának végén nem sikerült az ügyfél számára is elégedettséget hozó döntést hozni, akkor van lehetőség a Felügyelethez fordulni írásos formában, majd a PSZÁF 15 napon belül dönt az illetékességéről. A felügyelet felkeresi az adott bankot, és általában ezeket a megkereséseket kiemelt panaszként szokták kezelni. Természetesen a Felügyelet nem bíróság, tehát vitás ügyekben nem dönthet, de nyomásgyakorló hatásával hatékonyabban képviselheti a fogyasztókat. „A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) segítségét csak akkor érdemes igénybe venni, ha kartellszerű díjemelésre,
versenyellenesen,
elégtelen
tájékoztatással
meglépett
szerződésmódosításra gyanakszunk.”20
20
http://www.fn.hu/penzugy/20080320/penzugyi_trukkok_ne_feljunk_bepanaszolni/?oldal=2
- 66 -
egyoldalú
A PSZÁF megbírságolta a CIB Bankot21 A CIB Bank 6,5 millió büntetést kapott , mivel a felügyelet úgy ítélte meg, hogy jogszabálysértően járt el akkor, amikor jelzálogalapú hitelét egyoldalúan módosította. A PSZÁF 2009 első felében nem csak a CIB Bankot vizsgálta, hanem összesen tizenegy hitelintézetnél ellenőrizte, hogy a hitelintézeti törvény rendelkezéseinek megfelelnek –e a jelzálogtermékekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítás gyakorlatuk. A CIB esetében az okozta a fő problémát, hogy egy alkalommal nem az ÁSZF-ben (Általános Szerződési Feltételek) előre meghatározott okok és feltételek alapján emelte jelzálogalapú hiteleinek díját. Ez volt az egyik továbblendítője annak a már 2006-ban megfogalmazott felügyeleti javaslatnak, hogy meg kell tenni az első lépéseket annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekei
fokozottabban
érvényesülhessenek
és
egyben
jogszabály-módosítást
kezdeményezzenek. Így 2009 nyarán született az a döntés a kormány részéről, hogy moratóriumot hirdetnek a bankoknak az egyoldalú szerződésmódosítás terén, szeptember végére pedig kidolgozásra kerül a Magatartási Kódex, ami mint már fent említettem 2009. december 1-én lép hatályba. Az pedig már nem jogi, hanem etikai, morális kérdéseket vethet fel, hogy az ezután emelkedett számlavezetési díjak, egyéb költségek növelése mennyire fér bele a tisztességes kereskedelem gyakorlatának fogalomkörébe. Igaz, egyoldalúan nem módosítottak, csak a fogyasztók egyéb terhei növekedtek a jelenlegi nehéz helyzetre való tekintettel. Versenyhivatali eljárás indult a Provident Pénzügyi Zrt. ellen22 A
fogyasztói
döntések
tisztességtelen
befolyásolása
tilalmának
és
tisztességtelen
kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt indított eljárást a GVH a Provident ellen. A GVH feltételezése szerint a vállalat képviselői úgy kértek előtörlesztést, többletfizetést a fogyasztóktól, hogy erről a szerződéskötés előtt nem tájékoztatta őket. A vizsgálat során nem csak ezt az esetet, hanem a pénzügyi szervezet teljes tájékoztatási gyakorlatát vette górcső alá a Hivatal.
21
http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090630/pszaf_birsag_cib_bank_ellen
22
http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090710/magyar_hirlap_gvh_versenyhivatali_munkaugyi_vizsgalat_provident_ ellen
- 67 -
Az egyik legjelentősebb a fogyasztói szempontokat befolyásoló problémát okozza az egyoldalú szerződésmódosítás, amely elsősorban a fogyasztók legérzékenyebb pontját érinti, vagyis általában a szerződések költségelemeire vonatkoznak. Már lassan egy éve, hogy folyamatosan napirendi ponton van az egyoldalú szerződésmódosítás kérdése. Ez év tavaszán fogadott el az Országgyűlés törvényt a bankok ezen jogának korlátozása érdekében. Augusztus elsejei hatályba lépése előtt több kifogás is érkezett, hogy a bankok abszurd indokokra
hivatkozva
módosítottak
pl.
pénzügyi
intézmény
közteherviselési
kötelezettségének növekedése, növekedő működési költségek, más szolgáltató felé fizetett díjak növekedése. A pénzügyi vállalkozások egyes tevékenységét szabályzó és a PSZÁF-nak többletjogosítványokat biztosító jogszabály meghatározta milyen feltételek esetén, milyen módon tehet javaslatot a bank a szerződés módosítására, és erről hogyan kell értesíteni a fogyasztókat. A bankszövetség elnökének véleménye szerint a törvény pontosításra szorul, így jogszabály módosításra került sor. Az új szabályozás szerint a fogyasztóval kötött kölcsönszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatok, díjak és egyéb költségek vonatkozásában módosíthatóak, de csak akkor, ha azt a szerződés kifejezetten a módosítandó kamat-, díj-, vagy költségelemre kihatással bíró feltételek megváltozása esetére lehetővé teszi. A megváltozott feltételek és a módosítandó költségelem között ok-okozati összefüggésnek kell lenni. Ha a változás kedvező irányú, azt is érvényesíteni kötelesek a bankok. Új díj vagy költség nem vezethető be a futamidő alatt, illetve az egyes díjak kiszámítási módja, konkrét összege vagy felső határa sem változtatható kedvezőtlen módon. A módosítás hatálybalépését megelőző hatvan nappal hirdetményben kell közzétenni a változásokat és az ügyfelet közvetlenül, postai úton kell tájékoztatni a módosításról és a törlesztőrészlet változásáról. Kamat-, díj-, vagy költségelemre vonatkozó kedvezőtlen módosítás esetén a fogyasztó a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés felmondására.
- 68 -
10. Befejezés Az európai uniós szabályozás elsősorban a fogyasztók érdekeit kívánja figyelembe venni, amellett, hogy jogi eszközökkel a pénzügyi szolgáltatások tisztességes kereskedelmi gyakorlatát biztosítja. A fogyasztói hitel-megállapodásokra vonatkozó európai uniós irányelvek célkitűzése a hitelszerződések feltételrendszerének harmonizációja és a fogyasztói érdekvédelem megteremtése A fogyasztói érdekek védelmében fellépő szakterület, a fogyasztóvédelem jelentős szerepet képvisel a pénzügyi szektor zavartalan működésében. A fogyasztóvédelem jogi eszközökkel igyekszik elősegíteni a racionális fogyasztói döntéseket. Az uniós szabályozás mellett kitekintést tettem a hazai helyzetre is, kiemelten a 2009. december 1-én hatályba lépő Magatartási kódexre. A kódex a hitelezők és a lakossági hitelfelvevők közötti bizalom megerősítését és a banki erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását kívánja biztosítani hazánkban. A háztartások pénzügyi kultúrájának növelése elengedhetetlen feltétele és kiegészítője a megalapozott és felelős fogyasztói választásnak. 2006-ban, az MNB által készített közvélemény kutatás alapján elemeztem a hazai háztartások pénzügyi kultúrájának színvonalát. A kutatás eredményeiből levonható következtetés szerint szükség van a háztartások körében a pénzügyi ismeretek bővítésére. A pénzügyi kultúra növekedésével a fogyasztók képesek lesznek élni jogaikkal. A pénzügyi közvetítőrendszer és a gazdaság változásai következtében a háztartások pénzügyi jellegű kockázatokkal szembeni kitettsége folyamatosan növekedni látszik, ezáltal elsősorban a legkevesebb kockázatkezelési, valamint pénzügyi ismerettel rendelkezők, maguk a fogyasztók kerülhetnek a pénzpiaci változások útvesztőjébe. Az alacsony pénzügyi kultúra következtében a háztartások rossz pénzügyi döntései a szolgáltatókkal szembeni bizalom csökkenését is okozhatják. „Ezt felismerve a pénzügyi kultúra növelése, a pénzügyi intézmények szabályozása és a fogyasztóvédelem mellett annak a keretrendszernek a részévé válik, mely a gazdasági növekedést és stabilitást kívánja szolgálni (OECD [2005]). „
- 69 -
A háztartások, fogyasztók önmaguktól nem képesek a folyamatosan növekvő és változó kockázataik felmérésére és kezelésére, valamint nem rendelkeznek a döntéseik kockázatainak felméréséhez szükséges pénzügyi ismerettel. A felgyorsult termék innováció, marketing, értékesítési és kommunikációs eszközök fejlődésének köszönhetően a fogyasztók nagyszámú és gyorsan változó termékpalettával kerültek szembe az elmúlt években. Így jutottunk oda, hogy a háztartások gyakran olyan termékeket vásárolnak, amire nincs is szükségük, vagy nem a legmegfelelőbb számukra. A fogyasztási hitelek térnyerése pedig a növekvő termékkínálattal együtt megkezdte felfelé ívelő útját. Egyértelművé vált a fogyasztóvédelem beavatkozásának szükségessége, felismerve a háztartások felelőtlen döntéseit, vásárlásait és az eladósodás egyik potenciális okozóját. A fogyasztók pénzügyi helyzetét hosszú évekre befolyásoló döntéseiket a megfelelő információval való rendelkezés határozza meg. A felelős döntések meghozatalához elengedhetetlen az, hogy tisztában legyünk a ránk vonatkozó jogszabályokkal, kötelezettségeinkkel, a fogyasztói érdekeket védő intézmények adta lehetőségekkel és adott esetben egy tisztességtelennek ítélt szituációban a fogyasztó jogérvényesítésének szabályozási
módjával.
rendszer
Szakdolgozatomban
bemutatásával
a
foglalkoztam,
fogyasztási nagy
hitelpiacot
hangsúlyt
érintő
fektetve
a
fogyasztóvédelem ezen területen betöltött jelentős szerepére. A hazai lakosság pénzügyi kultúrájának jelenlegi színvonala megköveteli és szükségességét igényli annak, hogy a fogyasztók mind az Európai Uniós, mind a hazai szabályozás kereteiről elegendő és megfelelő információkkal rendelkezzenek és egy-egy pénzügyi helyzetüket befolyásoló döntés előtt tájékozódjanak erről.
- 70 -
Ábrák és táblázatok jegyzéke
1. 1. ábra: Háztartásonkénti átlagos fogyasztási hitelállomány ............................... 8. oldal 2. 2. ábra: Pénzügyi kérdések iránti érdeklődés ...................................................... 46. oldal 3. 3. ábra: Pénzügyi termékek, szolgáltatások választása előtti tájékozódás mértéke....... ........................................................................................................................................ 47. oldal 4. 4. ábra: A fő fogyasztási hiteltípusok megoszlása (2007. december) ................. 49. oldal
5. 1. táblázat: A fogyasztási hitelek piaca................................................................... 7. oldal 6. 2. táblázat: Egymást kölcsönösen erősítő eszközök: fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra” ................................................................................................................... 43. oldal
- 71 -
Irodalomjegyzék 1. EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz, http://eur-lex.europa.eu/hu/index.htm A TANÁCS IRÁNYELVE (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi,
rendeleti
és
közigazgatási
rendelkezések
közelítéséről,
http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:15:01:31987L0102:HU:PDF, 2009.10.10. EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/48/EK IRÁNYELVE (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és
a
87/102/EGK
tanácsi
irányelv
hatályon
kívül
helyezéséről,
http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:133:0066:0092:HU:PDF, 2009.10.11. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2006:321E:0001:0331:HU:pdf, 2009.10.10. 14/2007/EK Közös Álláspont, http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2007:270E:0001:0035:HU:PDF, 2009.10.12. 85/577/EGK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31985L0577:HU:HTML, 2009.10.10. 93/13/EGK http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:15:02:31993L0013:HU:PDF, 2009.11.5.
- 72 -
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2007/C 303/01) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2007:303:0001:0016:HU:PDF, 2009.10.12. 2. Tanulmányok Jogi Fórum, Kőhidi Ákos: A fogyasztóvédelem pragmatikus aspektusa, http://www.jogiforum.hu/publikaciok/266 Bethlendi András: A hazai hitelpiac empirikus vizsgálata, Fejlődési irányok, makrogazdasági és pénzügyi stabilitási következmények Ph.d. Doktori értekezés, Budapest 2009., http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2009/Be thlendi_Andras/ertekezes.pdf Telegdi Réka: Az európai fogyasztóvédelmi jog új irányvonala – Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról, http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/pdf/gvh_vkk_tanulmanyi_palyazat_tele gdii_2007.pdf Szabó
Richárd:
Fogyasztói
jogok
a
magyar
pénzügyi
szférában,
http://kgk.bmf.hu/system/files/Szabo_Richard.pdf Hajnal Zsolt: Fogyasztói alapjogok a hatályos magyar jogi szabályozás és az európai uniós fejlődési tendenciák tükrében, Debreceni Jogi Műhely, VI. évfolyam 2. szám, 2009. április 5., http://www.law.klte.hu/jogimuhely/02_hun_index.htm 3. PSZAF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, www.pszaf.hu A PSZÁF a FOGYASZTÓKÉRT, Általános tudnivalók a fogyasztási hitelekről, http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fogyasztasi_hitelek/fogyasztasi_hitelek_altalanos. html, 2009.10.23. A PSZÁF a fogyasztókért, Kézzelfogható pénzügyek, Budapest, 2008. október., http://www.pszaf.hu/data/cms1588065/fv_kiadvany_kezzelfoghato.pdf, 2009.11.02.
- 73 -
Magatartási Kódex, http://www.pszaf.hu/data/cms2043083/Kodex_FINALj.pdf, 2009.11.18.
4. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, www.szmm.hu Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Elfogadásra került az új fogyasztói hitel irányelv, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139&articleID=32451&ctag=articlelist&iid=1 , 2009.11.10. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139&articleID=32451&ctag=articlelist&iid=1 , 2009.10.10. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=997, 2009.11.10. 5. Fogyasztók, www.fogyasztok.hu Fogyasztók, Rengeteg panasz van a pénzügyi intézményekre, http://www.fogyasztok.hu/cikk/20080619/rengeteg_panasz_erkezik_a_penzugyi_intezmenye k_bankok_ellen/, 2009.11.12. Fogyasztók, Vizsgálat a Provident ellen, http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090710/magyar_hirlap_gvh_versenyhivatali_munkaugyi_vi zsgalat_provident_ellen, 2009.11.12. Fogyasztók, A PSZÁF megbírságolta a CIB Bankot, http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090630/pszaf_birsag_cib_bank_ellen, 2009.11.12. 6. Törvények (Mo.) Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
- 74 -
7. Egyéb Európai Parlament, Elfogadta az EP a fogyasztói hitelek uniós szabályozását, http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IMPRESS+20080111IPR18242+0+DOC+XML+V0//HU, 2009.11.20. Pécs-Baranyai Kereskedelmi Iparkamara, Fogyasztási hitelek egységes szabályok alapján, http://www.pbkik.hu/index.php?id=8031&term=, 2009.10.12. EUvonal, Európaszerte összehasonlíthatóvá válhatnak a fogyasztói hitelek, http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=4090, 2009.11.10. Európai Fogyasztói Központ Magyarország, www.efk.hu Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, www.ofe.hu Bankhitellel élők, Erőfölénnyel élnek a bankok, http://bankhitellelelok.network.hu/blog/bankhitellel-elok-hirei/erofolennyel-elnek-a-bankok, 2009.10.20. Fogyasztóvédő és Érdekszövetség Alapítvány, http://www.fogyasztovedelem.hu/Varia_x/fogyaszto.htm#eu, 2009.10.10. Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS .../.../EK IRÁNYELVE a 87/102/EK irányelvet hatályon kívül helyező és a 93/13/EK irányelvet módosító, fogyasztói hitelekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáró Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete Alapvető fogalmak, http://www.fome.hu/?cid=fogyasztasi_hitelek&PHPSESSID=69aa0b81b571b4b92d968a6fac 82440b, 2009.11.12.
- 75 -
Jogi
Fórum,
Elfogadta
az
EP
a
fogyasztói
hitelek
uniós
szabályozását
http://www.jogiforum.hu/hirek/17229, 2009.10.20. Az Európai Unió portálja, Fogyasztói ügyek, http://europa.eu/pol/cons/index_hu.htm, 2009.10.10. The European Commission, Fogyasztóvédelmi politika, http://ec.europa.eu/consumers/pro/index_hu.print.htm, 2009.10.20. Regionális Környezetvédelmi Központ, Fogyasztóvédelem, http://www.rec.hu/hftf/keretprogram/fogy_ved.html, 2009.11.20. Magyarország.hu, Nemzetközi fogyasztóvédelmi információk, http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/fogyved/nkfogyvinf20090115.html/ugyleiras jogi, 2009.10.20. Európai piacok: a háztartások fogyasztása a nagy európai piacokon https://www.cetelem.hu/files/korkep/korkep_2009_2_piacok.pdf, 2009.11.20. Magyar Nemzeti Bank, Jegybankunk 2006. december, http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_newsletter&ContentID=9123, 2009.11.10. Europa Summaries of EU legislation, Protection of consumers' economic and legal interests, http://europa.eu/legislation_summaries/consumers/protection_of_consumers/index_en.htm, 2009.10.20.
- 76 -