14. ELŐADÁS EURÓPAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONTOK ÉS FELADATAIK Logisztikai szolgáltató központok A Logisztikai Szolgáltató Központok (LSZK-k) közlekedési szempontból kedvező helyen telepített, a termelő és felhasználó közötti logisztikai és más jellegű szolgáltatást biztosító, anyagáramlási és információáramlási kapcsolódási pontok. Többnyire egy-egy régió ellátási-elosztási feladatainak végrehajtását segítik elő a rakodás, szállítás, tárolás és a termeléshez nem szorosan kapcsolódó, általában értékhozzáadó tevékenységek ellátásával, átvállalásával. Vannak olyan központok, amelyek egy adott ország határain belül végeznek ellátást, disztribúciót, míg más logisztikai központok részei egy nemzetközi ellátó, elosztó hálózatnak. Ilyen központot létrehozhat egy-egy cég a saját áruinak tárolására és szétosztására, de megvalósulhat vállalkozási formában is, amikor is az erre specializálódott vállalkozó egy vagy több cég részére nyújt szolgáltatást. A központ földrajzi elhelyezkedés szempontjából lehet a termelési hely közelébe telepített, vagy a piac, azaz a felhasználók közelébe telepített. Tevékenységének jellegét tekintve a központ készletező, raktározó, vagy inkább tranzit, rendező jellegű lehet, illetve a két alaptípus kombinációja. Az LSZK-k általában alkalmasak kombinált forgalom lebonyolítására, azaz több közlekedési alágazat közötti kapcsolat megteremtésére (pl. közút/vasút, közút/víziút). Logisztikai szolgáltató központok és ezek európai hálózata Mi teszi szükségessé a logisztikai szolgáltató központok létrehozását: • a termelési szférában bevezetett korszerű technikai, technológiai módszerek ellátás-elosztás folyamatára való kiterjesztésének igénye, ill. lehetősége, • az ellátás-elosztás minimális készletekkel – JIT-elv szerint – való megszervezésének igénye és lehetősége, • a gyártási mélység csökkenéséből adódóan az ellátás-elosztási kapcsolatok fokozódó jelentősége, • a készletre szóló (Push típusú) termelés helyett a megrendeléses (Pull típusú) termelésre való áttérés folyamatának felgyorsulása, • bonyolult rendszerek kialakulása az ellátási és az elosztási oldalon egyaránt, • korszerű tervezési, szervezési, irányítási módszerek alkalmazása a folyamatos (torlódásmentes), integrált anyagáramlás megvalósítása céljából, • az ellátó-felhasználó (fogyasztó) közötti bilaterális és multilaterális anyagáramlási kapcsolatok szelektált fejlesztési igénye, mind a közvetett, mind a közvetlen szállítási kapcsolatokban, • határok nélküli Európa, kialakul a Logisztikai Áruelosztó Központok európai hálózata. 1
Az LSZK által nyújtott szolgáltatások körei Logisztikai alapszolgáltatások: • szállítás-előkészítés (járműmegrendelés, fuvarajánlatok beszerzése, árufeladás, stb.), • szállítás (gyűjtés, elosztás, belföldi, nemzetközi szállítás, JIT-elvű szállításszervezés, stb.), • rakodás (egységrakományok képzése, bontása, járművek közötti átrakás, be-, ill. kirakás, stb.), • raktározás (átmeneti tárolás, közraktározás, betárolás, vámáru tárolás, komissiózás stb.), • informatikai szolgáltatások (diszpozíció, kommunikáció, technikai szolgáltatások), • „finishing” (befejező jellegű) szolgáltatások (szerelés, konfekcionálás, csomagolás, címkézés stb.). Logisztikai kiegészítő szolgáltatások: • járművek, anyagmozgató gépek, segédeszközök bérbe adása, javítása, karbantartása, szervízelése stb., • vámkezelésben való közreműködés, • tanácsadás (pl. szállítási, csomagolási, adóügyi), • biztosítás, • oktatás. Egyéb szolgáltatások: • postai, banki, • éttermi, szállodai, üzemi orvosi, • biztonsági (vagyonvédelmi), • reklám, csomagküldő, • kiállítás és rendezvényszervező. A logisztikai Szolgáltató Központok és gazdasági környezetük kölcsönhatásai A körzetre általában gyakorolt hatások: • a régió általános gazdasági fellendülése, a régió gazdasági teljesítményeinek növekedése, • az áruellátás javulása, • a közlekedés kedvezőtlen környezeti hatásainak csökkentése. A körzet közlekedésére kifejtett hatások: • a logisztikai központok létesítése elősegíti a különböző közlekedési alágazatok közötti optimális munkamegosztás kialakítását, a kombinált szállítás elterjedését, a környezetbarát közlekedési alágazatok (vasúti, vízi szállítás) forgalmának növelését, és ezáltal a közutak tehermentesítését, 2
• jobban kihasználható a meglévő közlekedési infrastruktúra, • csökkenthető a belvárosok áruszállítási forgalma. A településre (városra) kifejtett hatások: • nő az önkormányzat adóbevétele, • a központ új munkaalkalmakat jelent a település lakosai számára, • a közlekedési vállalatoknak a logisztikai központba való részbeni, vagy teljes áttelepülésével a belső városrészekből és/vagy a lakóterületekről a városban más célokra (pl. lakásépítés, zöld területek) hasznosítható területek szabadulnak fel. A vonzáskörzetben lévő vállalatokra kifejtett hatás: • gyors, pontos, megbízható, rugalmas, kedvező áruszállítási kínálat áll rendelkezésükre, • egy helyen vehetnek igénybe különböző logisztikai alap-, kiegészítő-, ill. egyéb szolgáltatásokat, „megszabadulnak” a korábban gazdaságtalanul, vagy kis hatékonysággal végzett tevékenységektől, és azokat arra szakosodott vállalatokra bízhatják. Így módjuk nyílik arra, hogy a vállalati főfeladatra, a termelésre koncentráljanak, csökkenthetik termékeik árát, ami növeli versenyképességüket, • növelhető, ill. javítható a vállalatok logisztikai teljesítménye. A logisztikai központok közvetítésével a jelenleginél gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban ki tudják a vevők igényeit elégíteni, mindez szintén hozzájárul versenyképességük növeléséhez, kedvező piaci lehetőségeik megteremtéséhez, • csökkenthető a vállalatoknál tárolt készletek mennyisége, így csökkenthetők a készletezéssel kapcsolatos (raktározási, tőkelekötési, stb.) költségek és a felszabaduló források termelési célokra hasznosíthatók. A fuvarozó vállalatokra kifejtett hatása: • kedvező együttműködésre van lehetőség az egyes fuvarozó vállalatok, továbbá a fuvarozó és a szolgáltató vállalatok között, közösen használhatják a központ infrastruktúráját, információs és kommunikációs rendszerét, • gazdaságosan gépesíthetők, ill. automatizálhatók az anyagmozgatási, rakodási folyamatok, • jobban kihasználhatók a szállítási kapacitások, elkerülhetők a gazdaságtalan szállítások, • kis- és közepes szállítási vállalatok is bekapcsolódhatnak az integrált szállítási láncok lebonyolításába.
3
Követelmények a Logisztikai Szolgáltató Központok megvalósításához A makroszintű döntéseknél figyelembe veendő követelmények: • fejlett és a jövőben is fejlődő gazdasággal (elsősorban iparral) rendelkező körzet legyen, • a körzet áruforgalma elegendő nagy legyen a logisztikai/áruforgalmi központ hatékony működéséhez, • a körzet fejlett közlekedési hálózattal rendelkezzék, • a körzet földrajzi elhelyezkedése kedvező legyen valamennyi közlekedési alágazat tekintetében, és a körzeten túli közlekedési kapcsolatok kialakítási lehetősége szempontjából. A középtérségi szintű döntéseknél figyelembe veendő követelmények: • a logisztikai központ fejlett iparral rendelkező nagy városokban, vagy annak közelében létesüljön, • a település jól elérhető legyen a vonzáskörzetből, közel legyen a körzet gazdasági centrumaihoz (az ipari központokhoz, nyersanyag-lelőhelyekhez, stb.), • a település fontos közlekedési tengelyek metszéspontjában legyen (kedvező legyen a körzeten túli fő közlekedési tengelyekhez való kapcsolódási lehetőség), • kedvezően megoldható legyen a különböző közlekedési alágazatok csatlakoztatása, • a környezetvédelmi szempontok figyelembe legyenek véve. A mikrotérségi szintű döntéseknél figyelembe veendő követelmények: • a létesítéshez megfelelő nagyságú, bővíthető, kedvező terep–adottságokkal rendelkező terület álljon rendelkezésre, • a terület minél kisebb költségráfordítással (kedvező telekár, ill. kisajátítási költség) megszerezhető legyen, • a közmű és a távközlési hálózat minél kisebb költségráfordítással kiépíthető legyen, • a közlekedési (vasúti, közúti) kapcsolatok kedvezően legyenek kialakíthatók, • a területen meglévő közlekedési és egyéb létesítmények hasznosíthatók legyenek, • az egyéb közlekedési alágazatokhoz való kapcsolódási helyek (pl. kikötő, esetleg repülőtér) közel legyenek, • a telephely közel legyen a település ipari területeihez (a potenciális fel- és leadóhelyekhez), • a telephely viszonylag távol legyen a lakóterületektől, az üdülőövezetektől és a természetvédelmi területektől, • a telephely megválasztása illeszkedjék a távlati település-fejlesztési elképzelésekhez, • a környezetvédelmi szempontok figyelembe legyenek véve. 4
Logisztikai Szolgáltató Központok helye, kiválasztásának módszere Kiválasztásának tényezői: • a körzet gazdasági fejlettsége, • a körzet lakosságának a száma, a foglalkoztatottak száma, • a körzet üzemeinek száma és nagysága, az ipari telepítés volumene, • a körzet közlekedési kapcsolatai (közút, vasút, vízi út, repülőtér), • belföldi, regionális szállítások mennyiségi mutatói, • az export- és import-szállítások mennyiségi mutatói, • tranzit-szállítások mennyiségi mutatói, • a vonzáskörzet nagysága, • a konkurencia jelenléte, jelentősége, • a központ későbbi esetleges bővíthetősége, • a rendelkezésre álló terület nagysága és vételára, • terület elhelyezkedése, • közművek kiépítettsége, távlati településfejlesztési elképzelésekhez való illeszkedések. A kiválasztás módszere: • elhelyezkedési változatok képzése: (i=1…n), • értékelési mutatók összeállítása: (j=1…m), • értékelési mutatókhoz pontszám (1…100 pont) hozzárendelése a mutatókhoz és a változatokhoz: xij, • a mutatókhoz súlyozási tényezők hozzárendelése, • képezhető minden változatnál: y ij = c j x ij
,
• a változatok minőségi mutatójának meghatározása: m
z i = ∑ c j x ij j=1
,
• optimális változat kiválasztása: Z opt = Max Z i i = 1...n
5
