Eukarióta mikroorganizmusok Gombák
1
Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) • • • • • • • • • • • • • •
Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a gombák morfotípusai a gombák hifa- és micélium típusai a gombamicéliumok ontogenetikai és morfológiai típusai a mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése A gombák spórái A gombák táplálkozása A gombák szaporodása ivartalan szaporodásuk ivaros szaporodásuk az ivaros szaporodásuk folyamatának szakaszai A gombák rendszerezése A gombák fő rendszertani egységeinek rövid jellemzése 2
A mikológia tudományágai és kapcsolataik egyéb területekkel Ipari mikológia Élettan
Termesztés Genetika
Biokémia Taxonómia
Morfológia
Kémia Toxikológia
Erdészeti mikológia
Mezőgazdasági mikológia
Orvosi mikológia
Általános mikológia
3
Gombák gyakorlati felosztása: Az ember számár KÁROS lehet: • növénytermesztésben • állati és humán mikózisok • mikotoxinok • allergének • biodestrukció
4
Gombák gyakorlati felosztása 2. Az ember számára HASZNOS lehet: • élesztők • szteroidok előállítása • metabolitjaik • Növényi növekedésserkentők • TEMPEH (Aspergillus) • sajtérlelés, téliszalámi • ipari enzim-előállítás (pl. lipáz) • biomasszaként tápélesztő, tápl. kiegészítő (pl. párizsi) • biológiai védekezés a mezőgazdaságban • erdészet (mikorrhizák) 5
Az eukarióták fő sejtösszetevői függelékek: • - flagellumok (algáknál, mikroszkópikus gombáknál) vagy csillók (protozoák egy csoportjánál) • ostorok 11 fibrillumból (mikrotubulus), 2 centrálisan, 9 periférikusan • kűlsőleg whiplash vagy tinsel flagellumok
6
Az eukarióták fő sejtösszetevői 2. felszíni struktúrák: • glikokalix: főleg poliszacharidokból épül fel, • képezhet rostokat, nyálkás burkot vagy tokot • szerepe a védelem, megtapadás és a kűlső szignálok érzékelése • receptor funkciók: – Kémiai ingerek felvétele – Sejtek között kapcsolatteremtés – Endo- és exocitózis (fagocitózis, pinocitózis)
7
Az eukarióták fő sejtösszetevői 3. Sejtfal: • algáknál cellulózból, pektinből, mannánokból és berakódott ásványi anyagokból (SiO2 = kvarc, CaCO3 = mészkő) • gombáknál cellulóz, hemicellulóz, kitin, ill. kitinszerű anyagok
8
A kitin szerkezete A cellulóz a β-D-glükóz polimerje.
cellulóz A kitin az N-acetil-glükózamin el nem ágazó polimerje. Gombákban és ízeltlábúakban található. Szerkezete a cellulózból vezethető le: az összes glükóz egység minden 2-es szénatomjának hidroxil-csoportját acetamidcsoport (-NH(C=O)CH3) helyettesít.
kitin
9
Az eukarióták fő sejtösszetevői 4. Sejtmembrán: • minden eukarióta sejtben • kettős lipidrétegből fehérjemolekulák beágyazódásával • funkciója a szilárdítás és az aktív, differenciált anyagcsere biztosítása
10
Az eukarióták fő sejtösszetevői 5. Sejtmag: • magasabbrendű növényekéhez hasonló • feltűnően kicsi, a kromoszómák is kicsik és törékenyek, • gyakori a többmagvúság, • fajon belül is változatos kromoszómaszám • a legtöbb gombafaj, sok algafaj és néhány protozoa szomatikus (testi) sejtjei haploidok • a plazmidok itt jóval kisebb jelentőségűek, mint a prokariótáknál 11
Az eukarióták fő sejtösszetevői 6. Citoplazma: • az endoplazmatikus retikulum összefüggő hálózatként tölti ki a citoplazmát • szemcsés felszínű (RER) és sima felszínű (SER) változatok • funkciói: • az anyagáramlás biztosítása a sejtmag és a citoplazma között ill. utóbbin túlra • a fehérjeszintézisben keletkezett molekulák végleges szerkezetének kialakítása • a fehérjéket nem kódoló aminosavak (kb. 120 db) szintézise • az enzimek alegységeinek összeszerelése 12
Az eukarióták fő sejtösszetevői 7. sejtorganellumok: • Golgi-készülékek: itt zajlik az endoplazmatikus retikulumról érkező fehérjék módosulása, szénhidrátokkal, poliszacharidokkal, lipidekkel történő kapcsolódása. • mitokondriumok: • - a sejtlégzés organellumai • kűlső membrán választja el az egyéb sejttartalomtól • .önálló genetikai információját a maganyagétól elkülönülten képes replikálni • lomaszómák: • - a sejtfal és a sejthártya között elhelyezkedő laza, kevéssé elektronelnyelő, amorf képződmények • - valamilyen váladékképzési funkciójuk van • citoszkeleton: • sejtet átszövő rugalmas hálózat • sejtorganellumoknak támasza, mozgásukat biztosítja • - fajtái: mikrofilamentumok és mikrotubulusok 13
A gombák morfotípusai 1. Fonalas gombák: - egy vagy több sejtből álló, rövidebb-hosszabb fonalakat, hifákat képeznek, lehetnek osztatlan és válaszfalas (szeptált) felépítésűek (pl. Asco- és Basidiomycetes) 2. Sarjadzó gombák: - kivétel nélkül egysejtűek, gömb, ovális v. kihegyezett alakúak, pszeudomicéliumot képeznek (a sarjadzás után az anyasejttel együttmaradt leánysejtek láncszerű képlete, pl. Saccharomyces) 14
A gombák morfotípusai 2. 3. Dimorf gombák hőmérséklettől függően: 26°C-on: fonalas forma 37°C-on: sarjadzó forma ill. parazita alak 4. Néhány gomba amőbaszerűen mozog és táplálkozik, vegetatív tenyésztelepük csupasz, sejtmagban gazdag plazmából (plazmódiumból) állnak Hifa és micéliumtípusok: ld. növénytan! 15
